Biztonságpolitika

A tájékoztatás szerint a nyereményjátékra való felhívás emailben vagy internetes böngészés közben felugró ablakként jelenhet meg.

A Magyar Posta közölte, hogy nem kér sem telefonon, sem emailben érzékeny személyes adatokat, nem hirdet böngészés közben felugró ablakokban, az általa meghirdetett akciókhoz minden esetben tartozik játékszabályzat.

A Magyar Posta szerint ha az adott weboldalon nem találnak játékszabályzatot, javasolják, hogy gyanakodjanak és zárják be az ablakot.

A bűnügy gyanúsítottja, egy abonyi férfi, különösen nagy értékre elkövetett lopás bűntette miatt vádlottként állt a Ceglédi Járásbíróság előtt. A férfi az abonyi házára rendelt bűnügyi felügyelet alatt állt 2017 decembere óta.

A gyanúsított 2018 elejétől kezdve az illegális forgalomban „kristály”, „crac”, „pára”, és „herbál” fantázianéven ismert új pszichoaktív anyagokat szerzett be. A pszichoaktív anyagokat napi rendszerességgel adta el a kialakult vevőkörének. Egyes vevői a férfi őrizetbe vételéig, 2019. január 24-ig 800 ezer forinttól csaknem egymillió forintig terjedő összegeket hagytak nála.

A gyanúsított ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Ceglédi Járásbíróság 2018. november 16-ára tűzött ki tárgyalást. Fennállt annak lehetősége, hogy ezen a napon a bíróság ítéletet hirdet. Azért, hogy ezt a tárgyalást ne lehessen megtartani, a férfi előző este áthívta magához egy ismerősét. Rábeszélte arra, hogy másnap reggel hívja fel telefonon a Ceglédi Járásbíróságot, és azzal fenyegetőzzön, hogy bombát robbant az épületben.

A gyanúsított társa így is tett. A telefonhívás alapján a rendőrök kiürítették a bíróság épületét, bombakutatóval átvizsgálták az épületet. Nem találtak robbanóanyagot, azonban a Ceglédi Járásbíróságon aznapra kitűzött tárgyalásokat meg kellett szakítani.

Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettével és közveszéllyel fenyegetés bűntettével gyanúsított férfi esetében okkal lehet tartani attól, hogy szabadon hagyva megszökne vagy újabb bűncselekményt követne el. Mindez kizárólag a letartóztatásával akadályozható meg.

A Ceglédi Járási Ügyészség ezért tett indítványt a férfi letartóztatásának elrendelésére. A nyomozási bíró egyetértett az ügyész állásponttal és elrendelte a kényszerintézkedést.

Osztovits András elmondta: polgári és büntetőeljárásban, közös tulajdonnal, kölcsön visszafizetésével, valamint zseblopással, bolti garázdasággal kapcsolatos ügyekben kellett helytállniuk a bírósági fogalmazóknak, titkároknak.

A jog tudása szükséges, de nem elégséges feltétele a jó bírói munkának – magyarázta. Ezen a pályán tudni kell fegyelmet tartani, tekintélyt teremteni, érthetően indokolni és adott esetben váratlan helyzetekre, emberi drámákra is reagálni. Ilyen és ehhez hasonló képességeket tesztelt nagyon sikeresen ez a verseny – emelte ki.

Várhatóan ezentúl rendszeresen meg fogják rendezni a bírósági fogalmazók és titkárok országos pervezetési versenyét – tette hozzá a Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója.

Bolton a Fehér Házban tartott hétfői sajtótájékoztatón a kezében tartotta sárga jegyzetfüzetét, amelynek a kihajtott oldalon volt olvasható a kézzel írt jegyzet. A feljegyzést egy újságíró látta meg, amit telefonjával le is fényképezett, és rá is kérdezett az amerikai katonai beavatkozás lehetőségére. Bolton válaszában leszögezte: az amerikai elnök “nagyon egyértelművé tette, hogy minden megoldás elképzelhető”. Megismételte vasárnapi kijelentését, mely szerint az Egyesült Államok által ideiglenes elnöknek elismert Juan Guaidó és a Venezuelában lévő amerikai diplomaták elleni bármilyen erőszakra az Egyesült Államok “jelentős mértékű választ” ad. Amerikai újságírók megkérdeztek egy külügyi tisztségviselőt is a jegyzet jelentőségéről, de a neve elhallgatását kérő tisztségviselő csupán annyit közölt: erről nincsenek információi.

Az AP amerikai hírügynökség tudósítója megkereste a Fehér Házat is, az elnöki hivatal azonban nem kívánta kommentálni az “ötezer katonáról” szóló feljegyzést.

A Venezuelával szomszédos Kolumbia külügyminisztériuma közleményben reagált a feljegyzésre. Közölte: nem világos, mit jelent és milyen okból szerepelt a feljegyzés Bolton füzetében.

Az Országgyűlés honlapján megjelent válasz szerint a megszokott szigorral, de nagyobb számban történtek munkavédelmi ellenőrzések az agrárszektorban. A baleseti helyzet javítása érdekében a munkavédelmi ellenőrzések száma a korábbi évek dupláját tette ki 2018-ban, 1530 munkáltatónál volt vizsgálat.

A munkavédelmi ellenőrzések, főként a kampány és a célvizsgálat eredményeképpen mintegy harmic százalékkal csökkent a halálos balesetek száma 2018-ban az agráriumban.

A kormányzat továbbra is elkötelezett, hogy a munkavállalók egészségét és biztonságát, valamint hosszabb távon a munkavégző képességét és életkilátásait veszélyeztető munkakörülmények javuljanak az agráriumban, és a többi ágazatban is – áll az államtitkár válaszában.

Az ügyészség tizenhét ember ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.

A Nagy László hadbíró ezredes vezette katonai tanács L. István Attila dandártábornokot, az elsőrendű vádlottat három év, O. János dandártábornokot, a tizenhatodrendű vádlottat pedig két év börtönre ítélte, és elrendelt 27 millió, illetve 50 millió forint vagyonelkobzást.

A tábornokper további tizenegy vádlottját két-két év, három évre felfüggesztett börtönre ítélték. Négy vádlottat – köztük Fapál Lászlót, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkárát – minden vád alól felmentették.

A vádirat szerint a vádlottak – honvédségi intézmények vezetői és alkalmazottjai – 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak a tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől.

A vád szerint három dandártábornok – L. István Attila első-, H. András negyed- és O. János tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik adott megrendelések fejében a tárca által kifizetett összegek egy részét visszakérik. Az ügyészség szerint a harmadrendű vádlott, N. Dénes közreműködésével bevonták Fapál László másodrendű vádlottat is, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt, és a vád szerint több millió forint kenőpénzt kapott.

Első fokon a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa 2013. február 28-án felmentett 15 vádlottat (két másik vádlott ügyét elkülönítve tárgyalták). Az ítélet ellen az ügyész bűnösség és büntetés megállapítása iránt fellebbezett.

A Fővárosi Ítélőtábla 2014 februárjában az elsőfokú felmentő ítéletet hatályon kívül helyezte, új eljárást rendelt el, amelynek lefolytatására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki.

A bíró indoklásában hosszasan ecsetelte O. János tizenhatodrendű vádlott beismerő vallomását, amelyet az egész ügy “alfájának és ómegájának” nevezett. A védelem ugyanis a vallomás teljes kizárását kezdeményezte az eljárásból, miután a nyomozati szakaszban “jogellenes figyelmeztetés” történt: az ügyészség a tábornoknak büntetlenséget ígért, amit a törvény nem tesz lehetővé. A vád jelentős részben a 80 oldalas vallomásra épült. Miután az ügyészség korrigálta “a törvénysértő figyelmeztetést”, és a vádlott továbbra is fenntartotta a teljes vallomását, az ügyészség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a teljes vallomást figyelembe kell venni – mondta a bíró.

A megismételt eljárásban – a másodfokon eljáró Főváros Ítélőtábla iránymutatása szerint – a 80 oldalas vallomásból mintegy 65 oldalt használtak fel – közölte a katonai tanács elnöke, nyomatékosan hozzátéve, hogy több vádlott is tett beismerő vallomást, ami megerősített O. János vallomását.

Fontos kérdés volt a debreceni eljárásban annak tisztázása, hogy miként alakult a tizenhatodrendű vádlott elmeállapota: a szakértők szerint a cselekmények elkövetésekor enyhe, a vallomástételek idején közepes fokú korlátozást állapítottak meg.

Nagy László indoklásában kitért arra az esetre, amikor – a tizenhatodrendű vádlott szavai szerint – a harmadrendű vádlott viszkis dobozban adta át a visszaosztott pénzt az államtitkárnak. A bíróság a bizonyítékokat nem tartotta elegendőnek ahhoz, hogy a másod- és harmadrendű vádlott bűnösségét meg tudja állapítani, azt a tizenhatodrendű vádlott vallomásán kívül semmi nem támasztotta alá, “ami kevés a bűnösség megállapításához”, ezért az ő esetükben teljes felmentő ítélet született – magyarázta a katonai tanács elnöke.

A bíróság a büntetés kiszabásánál nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe az időmúlást, és csak két esetben – az első- és a tizenhatodrendű vádlottat illetően látta helyénvalónak letöltendő szabadságvesztés kiszabását.

Elmondta azt is hogy a magas beosztású katonák cselekedete miatt csorbát szenvedett a honvédség iráni bizalom, ezért minden rendfokozattal rendelkező vádlott esetében a bíróság elrendelte a lefokozást. Miután az évek folyamán az események irányítói több tízmillió forinthoz jutottak, a bíróság 100 ezer forinttól 50 millió forintig terjedő vagyonelkobzással is sújtott vádlottakat – összegezte a katonai tanács elnöke.

Az ügyész valamennyi vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért. A két letöltendő szabadságvesztésre ítélt vádlott közül L. István Attila és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett, O. János három nap gondolkodási időt kért. Öt vádlott tudomásul vette az ítéletet, nyolcan felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek, hárman három nap gondolkodási időt kértek, míg a negyedrendű vádlott, H. András dandártábornok a számára kiszabott 9 millió forint vagyonelkobzás csökkentéséért fellebbezett.

Függetlenül attól, hogy a megszegést illetően kit milyen felelősség terhel, úgy tűnik, tényleg kimúlik a közepes hatótávolságú nukleáris erők felszámolásáról kötött szovjet-amerikai egyezmény (INF), a hidegháború lezárásának talán legfontosabb lépése. Csak remélni lehet, hogy a nagyhatalmi torzsalkodás fokozódása végül nem Európa - benne Magyarország - biztonságának rovására megy. A tömegpusztító fegyverek jelentette közvetlen fenyegetés visszatérte a kontinensre, ami a nukleáris fegyverek állomásoztatásának esetleges kiterjesztéséből következik, aligha lehet az itt élők érdeke.

(A fenti montázs nyilván nem tökéletes, de részei így vagy úgy meglehetősen szoros kapcsolatban vannak az INF-témával. Így a MAKSZ 2007-en fotózott négyes Klub-Sz indító, mely jóformán megegyezik a Patiot Parkban nemrég bemutatott, állítólag szerződéssértő "9M729-indítóval"; a hajófedélzeti indítású 3M14 Kalibr csapásmérő robotrepülőgép, mely a Novator cégnek ugyanabba a családjába tartozik, ami még a 3M10 Grányittal vette kezdetét; a "túloldalon" pedig az AEGIS Ashore Mk 41 VLS indítója; a többfunkciós modul Isztambulban fotózott makettje; végül az ebből immár potenciálisan szárazföldről is indítható TLAM csapásmérő robotrepülőgépnek a Smithsonian Air&Space múzeumben elcsípett példánya)

Zord

Ibolya Tibor közleménye szerint a 45 éves férfi 2010-ben a felügyeletére bízott kiskorúról pornográf felvételeket készített, amelyeket otthonában tartott. Emellett 2016 és 2018 között több ezer, kiskorúakat ábrázoló pornográf felvételt szerzett meg és tárolt a számítógépén. A vádlott ezeket az internet böngészők elől elzárt részén, az úgynevezett “darkneten” kutatta fel, és maga is osztott meg ilyen felvételeket.

A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség az elkövető felügyelete alatt álló személy sérelmére felvétel készítésével, valamint felvétel átadásával és tartásával elkövetett gyermekpornográfia bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.

Az új büntetőeljárási törvény által bevezetett, eljárást gyorsító szabályokat alkalmazva, a bíróság által tartott előkészítő ülésen a vádlott a terhére rótt bűncselekmények elkövetését beismerte, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, és a férfit kilenc év börtönbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezett.

A Bataclan koncerthelyszín egyik oldalsó vészkijáratára festett alkotás egy gyászoló fiatal nőt ábrázolt. A festményt kivágták és eltávolították az ajtóról – számolt be róla vasárnap a BBC News.

“Mélyen fel vagyunk háborodva. Banksy műve az emlékezés szimbóluma, és mindannyiunk tulajdona: a helyieké, a párizsiaké és a világ összes polgáráé, tőlünk vették el” – írta Twitter-oldalán a Bataclan.

2015 novemberében a koncertterembe betört fegyveres terroristák kilencven embert öltek meg. A teremben éppen egy rockkoncert zajlott, amikor a támadás történt. A lopás péntek éjszaka történt, az AFP jelentése szerint “kapucnis, sarokcsiszolóval felfegyverkezett személyek” követték el, akik egy teherautón szállították el az alkotást.

A világ egyik leghíresebb utcai művészének, Banksynak az alkotásai a művészeti aukciókon óriási összegekért kelnek el. Tavaly ősszel egy párizsi Sotheby’s árverésen több mint egymillió fontért (381 millió forintért) vásárolták meg egy ismert munkáját, a Girl With Balloon (Lány léggömbbel) című festményt, amelyet azonban a keretébe titokban beépített iratmegsemmisítő félig ledarált a kalapács leütése után.

A graffitiművész kilétét szűk baráti körén kívül senki sem ismeri. Művei nagyvárosok közterein, utcáin, falain, kapuin jelennek meg, jellegzetes stílusát könnyen fel lehet ismerni. A művész első munkái a 90-es évek elején szülővárosában, Bristolban jelentek meg vonatszerelvényeken és falakon. A 2000-es évektől lépett alkotásaival a szélesebb közönség elé, és már világszerte otthagyta a névjegyét.

Január elején egy tokiói vasútállomáson fedeztek fel egy graffitit, amely nagyon hasonlít Esernyős patkány című korábbi munkájára, ezért a helyi hatóságok biztonságba helyezték, amíg egy szakértő hitelesíti.

A világszerte több mint 1700 vállalati vezető bevonásával elvégzett „A digitális gazdaság védelme: az internet iránti bizalom újjáépítése” című tanulmány az internetes biztonsági kihívások összetettségét vizsgálja, és hangsúlyozza a vezetők egyre fontosabb szerepét a technológia, az üzleti architektúra és az irányítás területén.

A jelentés megállapítja, hogy az átfogó internetes bűnözés egyre jelentősebb kihívást jelent a vállalatoknak az üzleti működés, az innováció, a növekedés, valamint az új termékek és szolgáltatások bevezetése terén, amely több ezer milliárd dollár kárt is okozhat. A kockázat a csúcstechnológia terén a legmagasabb, ami évente több mint 753 milliárd dollárt jelent, ezután az élettudományok 642 milliárdnyi, valamint a gépkocsigyártás következik 505 milliárd dollárnyi kockázattal.

„Az internetes biztonság kifinomultsága elmarad a kiberbűnözők eszközeitől, amely gyengíti a digitális gazdaságba vetetett bizalmat” – mutatott rá Omar Abbosh, az Accenture kommunikációs, technológiai- és médiaszektorért felelős operatív csoportjának globális vezetője. „Az internetes biztonság erősítéséhez határozott – és néha formabontó – vezetésre van szükség az információbiztonsági vezető (CISO) mellett a vezérigazgató részéről is. Ahhoz, hogy egy vállalat maximálisan védetté váljon az internetes támadásokkal szemben, a cég vezetőjének – amellett, hogy elfogadja a CISO szakmai döntéseit – a biztonságot már a projektek tervezésének első szakaszában be kell építeni, és más üzleti területek vezetőinek is felelősséget kell vállalniuk a vállalat teljes biztonságáért és az adatvédelemért.”

A legfontosabb megállapítások:
• A válaszadók 79 százaléka szerint a digitális gazdaság fejlődésében jelentős akadályt jelenthet, ha hamarosan nem sikerül áttörést elérni az internetes biztonság terén; a válaszadók több mint fele (59 százalék) úgy nyilatkozott, hogy az internet kiberbiztonsági szempontból egyre megbízhatatlanabb és bizonytalan a veszélyek elleni védekezésben.

• Ugyanakkor a megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) úgy gondolja, hogy a kiberbiztonság veszélyeivel szemben összehangolt és közös fellépésre lesz szükség, mivel egymagában egyetlen szervezet sem tudja megoldani a problémát. A kiberbiztonság miatti aggodalmak erősödésére utal, hogy a vezetők több mint fele (56 százalék) szívesen fogadná, ha egy központi szervezet vagy irányító testület szigorúbb üzleti előírásokat határozna meg ezen a területen.

„Az internetet nem ilyen szintű komplexitásra és digitális környezetre hozták létre, ezért elég egy óvatlan kattintás – a vállalaton belül vagy kívül – ahhoz, hogy valaki áldozatul essen egy végzetes kibertámadásnak” – mutatott rá Kelly Bissell, az Accenture Security ügyvezető igazgatója. „Egyetlen vállalat sem képes egyedül megbirkózni az internetes fenyegetések veszélyeivel. Egy olyan globális problémáról van szó, amely globális megoldást követel, ezért kulcsfontosságú az együttműködés. Az erős és megbízható digitális gazdaságra épülő jövő kialakításához a felsővezetőknek túl kell tekinteniük a szervezeti határokon, partner ökoszisztémákat kell kialakítaniuk és a teljes értéklánc védelmét ki kell építeniük – minden egyes partnerre, beszállítóra és ügyfélre kiterjesztve.”

Az új technológiák gyors megjelenése újabb kihívásokat jelent. A válaszadók 79 százaléka úgy véli, hogy szervezete gyorsabban vezeti be az új technológiákat, mint ahogy az internetes biztonság problémáit képes megoldani, és háromnegyedük (76 százalék) beismeri, hogy a kiberbiztonság területén épp a dolgok internetéhez (IoT) és az ipari dolgok internetéhez (IIoT) hasonló új technológiák miatt csúszott ki kezükből az irányítás. A többség (80 százalék) szerint egyre nehezebb megvédeni cégüket a partnereknél tapasztalt hiányosságok miatt, ami egyáltalán nem meglepő napjaink összetett internetes ökoszisztémájában.

Számos felsővezető kiemelten fontosnak tartja a fogyasztói adatok védelmét. 76 százalék szerint a fogyasztók nem bízhatnak online személyazonosságuk biztonságában és aggódnak amiatt, ha túl sok személyes adatuk érhető el korlátozás nélkül.

Az amerikai kormányzat működését biztosító költségvetési törvény elfogadásának egyik visszatérő kérdése, hogy sikerül-e elfogadni anélkül, hogy az előző évre szóló források kimerülnének. Ha az érintett felek nem tudnak megegyezni, akkor a kormányzati forrásokból biztosított szolgáltatások, intézmények működése  – a politikai és gazdasági helyzettől függően – részlegesen leáll. A jelenlegi kormányzati leállás hátterében az áll, hogy az amerikai elnök, Donald Trump csak olyan költségvetési tervezet elfogadását tudja támogatni, amelyben rendelkezésre állnak a – a választási kampánya során ígért – mexikói határra tervezett fal építésének költségei, amit a képviselőház demokrata többsége nem akar jóváhagyni.

Az eddigi leghosszabb kormányzati leállás 2018. december 22-én kezdődött. Az intézkedés mintegy 800 ezer ember munkáját akadályozza, akik az érintett hivatalok és ügynökségek alkalmazottjaiként fizetés nélkül dolgoznak, szabadságon tartózkodnak vagy nem járnak be a munkahelyeikre. Amíg nem biztosítottak a munkavégzéshez szükséges alapvető feltételek, addig a kormányzati költségvetési forrásból működő intézmények – munkavállalóik hiánya miatt – részlegesen vagy egyáltalán nem végzik feladataikat.

Az elmúlt időszakban a külföldre irányuló katonai célú értékesítések engedélyeztetése is akadályoztatva volt. Ennek értelmében a világ legnagobb fegyverexportőre – a tavalyi évre vonatkozó becslések alapján a globális fegyvereladások megközelítőleg harmadát kitevő –, az amerikai hadiipar is kénytelen alkalmazkodni a kormányzati költségvetést érintő politikai vita fejleményeihez.

A jelenlegi amerikai szabályozás értelmében a haditechnikai eszközöket és katonai célú szolgáltatásokat csak a megfelelő engedélyek birtokában lehet külföldön értékesíteni. Az érintett vállalatok csak akkor köthetnek üzletet külföldi partnerekkel, ha azt előtte a kormányzati apparátus részeként a Külügyminisztérium, majd a Szenátus is jóváhagyta.

Ez már ugyan egy könnyített és gyorsított eljárás, de továbbra sem megkerülhető, melynek bevezetése része volt annak a reformcsomagnak (FMS – Foreign Military Sales), amit a Trump-adminisztráció fogadott el annak érdekében, hogy megkönnyítse a hadiipar bürokratikus terheit az exportra irányuló fegyvereladásokat illetően, és minél gyorsabban kiszolgálja a külföldi megrendelőket.

A külföldre irányúló katonai célú értékesítések esetén, amennyiben az export szövetségesek vagy baráti államok részére történik, a szigorúbb nemzetközi fegyverkereskedelemre, és annak szállítására vonatkozó szabályzók (International Traffic in Arms Regulations) helyett a megengedőbb, közvetlen kereskedelmi értékesítésre (Direct Commercial Sales) vonatkozó direktívákat részesítik előnyben. Ennek során kevesebb véleményezési és egyetértési szinten kell végigmennie az engedélyre vonatkozó kérvénynek, ezért az ügyintézési idő nagymértékben csökkent.

A program további elemei közé tartozik, hogy csökkentésre kerüljön a haditechnikai eszközöket érintő illetékek és szállítási költségek mértéke, ezáltal is növelve az amerikai fegyverek iránti keresletet.

A tavalyi év során bevezetett reformok célja gazdasági szempontból, hogy fokozzák az Egyesült Államok részesedését a nemzetközi fegyverkereskedelemben, ezáltal is tovább növelve az amerikai vállalatok bevételét, valamint a külpolitika eszközeként szövetséges és baráti államok részére szorosabb együttműködési lehetőséget biztosítson.

A szándék ellenére a jelenlegi ösztönzők nem tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket a kormányzati leállás miatt. Az előrejelzések szerint a több mint két hónapja tartó leállásnak komoly negatív kihatásai lesznek az idei évre, különösen az évek óta egyre jobban teljesítő nemzetközi fegyvereladásokra.

A Külügyminisztérium az ötödik hetet követően lépett közbe, tájékoztatása szerint a külföldre értékesített haditechnikai eszközök és szolgáltatások engedélyeztetését megkövetelő eljárások lefolytatása prioritást élveznek, ezért a Külügyminisztérium részéről az engedélyeztetésért felelős igazgatóság (Directorate of Defense Trade Controls – DDTC) megkezdte működését. Az igazgatóság jelezte, hogy a leállás óta felhalmozott, és újonnan érkező engedélykérelmek ellenőrzése a megszokott ügymenettől eltérően hosszabb időtartalmat fog igénybe venni. A tavalyi fegyvereladásokat meghaladó ambiciózus terv elérését tovább nehezíti, hogy az ügynökség által kiadott engedélyeket még – a szintén időigényes eljárás keretében – a Szenátusnak is jóvá kell hagynia.

Egyes hadiipari szereplők már jelezték, hogy az amerikai nemzetbiztonsági és gazdasági érdekeket sérti a kormányzati leállás okozta fennakadás. Ennek következtében a külföldi megrendelőkkel nincsen előrelépés a már megkezdett tárgyalások terén, továbbá egyre bonyolultabb és költségesebb a jelenlegi helyzetet fenntartani.

Dobi Tamás tájékoztatása szerint az ózdi férfi a lakásában, egy családi vita közben – tükörrel – megsértette a fejét. A sérülthöz mentőt hívtak. A férfi agresszívan viselkedett az őt ellátó ápolókkal, egyiküket megrúgta, és sértő szavakkal illette a mentőszolgálat munkatársait.

Az Ózdi Rendőrkapitányság őrizetbe vette a 26 éves férfit, és javasolta, hogy az ügyészség indítványozza letartóztatását.

A rendőrség egyik fontos feladata az elkövetők beazonosítása és elfogása, az eltűntek felkutatása. Ebben jelentős segítséget nyújtanak azok a lakossági bejelentések, amelyek a keresett személyek hollétére, felbukkanásuk lehetséges helyeire vonatkoznak.

Annak érdekében, hogy a körözési felhívások minél több emberhez eljuthassanak, megújították a nyilvános körözések webfelületét. A police.hu/hu/koral címen elérhető közérdekből nyilvános körözési adatbázis listákba rendezetten böngészhető, illetve kategóriák szerint szűkíthető a találati lista. Indítható keresés például eltűnt emberekre, ellopott állatokra, eltulajdonított járművekre vagy elfogatóparancs alapján körözött személyekre. Újdonság, hogy az egyes körözéseket megnyitva az adatlapok megoszthatók a nagyobb közösségi csatornákon. Amennyiben a police.hu-n megjelenített körözés megszűnik, a posztok beágyazásai is inaktívvá válnak.

Körözési toplista

Az országos körözési toplistában egy időben legfeljebb ötven bűnelkövető szerepelhet. Ennek feltétele például, hogy az elkövetőt:

a) legalább öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett bűntett miatt elfogatóparanccsal körözik,
b) legalább öt év végrehajtandó szabadságvesztésre jogerősen elítélték és ennek végrehajtása érdekében elfogatóparanccsal körözik,
c) ötnél több különböző bűncselekményt követett el, vagy azok elkövetése miatt jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása érdekében elfogatóparanccsal körözik,
d) különös, többszörös vagy erőszakos többszörös visszaesőnek minősül, vagy bűnszervezetben követte el a bűncselekményt, illetve ezek miatt jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása érdekében elfogatóparanccsal körözik,
e) az elkövetett bűncselekmény a lakosság biztonságérzetét nagymértékben rontja.

Bejelentések

A körözési adatlapok „Felismeri? Tegyen bejelentést!” gombjára kattintva jelenik meg az online bejelentő űrlap. Itt e-mail formátumban juttathatják el a rendőrséghez az adott körözéssel kapcsolatos információjukat. Bejelentésüket anonim módon is megtehetik, ugyanis az elérhetőségek mezők kitöltése nem kötelező. Azonban a munkákat nagyban segíti, ha megadják a nevüket, e-mail címüket vagy telefonszámukat a felmerülő kérdések tisztázása érdekében. Emellett a rendőrség továbbra is fogadja a bejelentéseket a 112-es segélyhívó számon és a telefontanú +36-80/555-111-es vonalán.

Ibolya Tibor közleménye szerint a 45 éves férfi 2010-ben a felügyeletére bízott kiskorúról pornográf felvételeket készített, amelyeket otthonában tartott. Emellett 2016 és 2018 között több ezer, kiskorúakat ábrázoló pornográf felvételt szerzett meg és tárolt a számítógépén. A vádlott ezeket az internet böngészők elől elzárt részén, az úgynevezett “darkneten” kutatta fel, és maga is osztott meg ilyen felvételeket.

A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség az elkövető felügyelete alatt álló személy sérelmére felvétel készítésével, valamint felvétel átadásával és tartásával elkövetett gyermekpornográfia bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.

Az új büntetőeljárási törvény által bevezetett, eljárást gyorsító szabályokat alkalmazva, a bíróság által tartott előkészítő ülésen a vádlott a terhére rótt bűncselekmények elkövetését beismerte, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, és a férfit kilenc év börtönbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezett.

A találkozón Callamard kéttagú kísérete, Helena Kennedy angol ügyvédnő és Duarte Nuno Vieira portugál igazságügyi orvosszakértő is részt vett.

A küldöttség a hét folyamán Törökországban tartózkodik. Látogatásuk során várhatóan megbeszélést folytatnak Abdulhamit Gül török igazságügyi miniszterrel, valamint Irfan Fidan isztambuli főügyésszel is.

A Habertürk tekintélyes török hírportál hétfőn azt írta: Callamard kérelmet nyújtott be a szaúdi hatóságoknak, hogy felkereshesse a csaknem négy hónappal ezelőtti gyilkosság helyszínét, az isztambuli szaúdi főkonzulátust, továbbá az ankarai szaúdi nagykövetet, de a jelentéstevő Rijádból egyelőre nem kapott választ a megkeresésre.

Az ENSZ emberi jogi főbiztossága múlt pénteken jelezte, hogy Callamard saját hatáskörében nyomoz, és nem ENSZ-vizsgálatról van szó. Callamard-t az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa törvényen kívüli, önkényes gyilkosságokkal foglalkozó különleges jelentéstevővé nevezte ki. Az NTV török hírtelevízió úgy tudja, hogy Callamard elsősorban tehát emberi jogi szempontból fogja elbírálni az érintett “államok és egyének felelősségének mértékét, valamint a válaszlépéseket, amelyeket az egyes kormányok tettek” az incidenst követően. A vizsgálatának eredményeit és javaslatait tartalmazó jelentést júniusban nyújtja majd be az emberi jogi tanács elé.

A gyilkosság ügyében a török kormány, az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala (OHCHR) és civil szervezetek már korábban is független és nemzetközi vizsgálatot követeltek, António Guterres ENSZ-főtitkár azonban múlt pénteken elmondta, hogy saját jogkörében nem kezdeményezhet vizsgálatot. Annak lefolytatására az ENSZ Biztonsági Tanácsa, illetve bizonyos feltételek mellett az ENSZ Közgyűlése hatalmazhatja fel. Guterres hozzátette: eddig egyetlen ország, sem pedig ezek a testületek nem terjesztettek elő erre vonatkozó hivatalos kérést nála.

Cavusoglu múlt csütörtökön azt nyilatkozta, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök utasította a török hatóságokat, hogy tegyenek előkészületeket az ügy nemzetközi szintre viteléhez.

Az isztambuli főügyészség szerint a szaúdi királyi családot élesen bíráló Hasogdzsit október 2-án előre kitervelt módon azonnal megfojtották, mihelyt belépett a szaúdi külképviselet épületébe, holttestét pedig feldarabolták, majd megsemmisítették. A gyilkosság hátterében több ország Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörököst sejti, ami miatt szankciókat hozott Rijád ellen. A szaúdi vezetés kezdetben tagadta az újságíró-gyilkosságot, majd a fokozódó nemzetközi nyomás hatására kijelentette: Hasogdzsi egy spontán dulakodás közben halt meg.

Január elején Szaúd-Arábiában megkezdődött a gyilkossággal vádolt tizenegy gyanúsított pere, akik közül a végrehajtókra, jelenleg legkevesebb öt emberre halálbüntetés vár. Rijád szerint a trónörökös nem tudott előzetesen a gyilkosságról, így nem is gyanúsított a perben. Az eljárás tisztaságában a nemzetközi jogvédő szervezetek kételkednek. Erdogannak az a meggyőződése, hogy a gyilkosságra a szaúdi kormányzat legmagasabb köreiből érkezett a parancs, és többször szorgalmazta a kitervelők elszámoltatását rangjuktól függetlenül.

Az újság szerint bár Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadói mindig úgy nyilatkoztak, hogy Magyarország továbbra is nagyra értékeli a NATO nyújtotta védelmet, és továbbra is hozzá akar járulni katonáival a szervezet katonai erejéhez, sőt, hajlandó növelni is külföldön bevetendő katonáinak számát, a kormányfő a budapesti amerikai nagykövettel decemberben tartott találkozóján közölte: azt szeretné, ha Magyarország “semleges tudna maradni, mint Ausztria”, amikor Washington keményebb irányvonalat szorgalmaz Oroszországgal és az Egyesült Államokkal szemben.

Erről olyan tisztségviselők számoltak be az amerikai lapnak, akik információkkal rendelkeznek a tárgyalásról. A lap vasárnapi jelentése szerint Orbán szóvivője nem válaszolt az ügyet firtató kérdésekre. Egy magas rangú magyar tisztségviselő azonban azt mondta: a miniszterelnök hevesen ellenáll annak, hogy amerikai nyomásra Budapest járuljon hozzá Moszkva és Peking európai befolyásának féken tartásához.

Az Egyesült Államok védelmi együttműködési megállapodásokat köt különböző szövetségeseivel, és ez már egy jó ideje napirenden van Magyarország viszonylatában is. Egy ilyen megállapodás szerint ha amerikai katona bűncselekményt követne el Magyarországon, akkor mindenképpen amerikai bíróság elé állítanák, valamint a Magyarországra szállítandó amerikai katonai felszereléseket egyszerűsített vámeljárás alá vonnák – közölték amerikai tisztségviselők. Washingtonban kezdetben azt gondolták, hogy az erről szóló törvény elfogadása nem ütközik akadályba a magyar parlamentben, hiszen a kormánynak kétharmados többsége van a törvényhozásban. A magyar parlament azonban még hónapok múltán sem fogadta el az erre vonatkozó jogszabályt, amire Orbán különböző, időnként egymásnak ellentmondó magyarázatokat adott – közölték a lappal meg nem nevezett tisztségviselők.

“Orbán Viktor számára a lényeg, hogy üzleteket akarunk kötni Oroszországgal. És fellázadunk, ha ki akarnak oktatni bennünket arról, hogyan kell viselkednünk Kínával szemben, mintha mi Kína ügynökei volnánk” – mondta egy meg nem nevezett, magas rangú magyar tisztségviselő.

Egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő szerint az amerikai-magyar nézeteltérések fokozott diplomáciai aktivitást váltottak ki, és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter – aki a múlt héten telefonon beszélt Orbánnal a védelmi együttműködési megállapodásról – azt tervezi, hogy februárban látogatást tesz nála Budapesten.

Erdogan rámutatott: eddig mintegy 300 ezer szíriai tért vissza Törökországból az Eufrátesz folyótól nyugatra fekvő területekre, amelyeken Ankara felszámolta az általa terrorszervezeteknek tartott fegyveres csoportokat, köztük az Azáz, Dzserablúsz és Báb város alkotta háromszögbe, valamint Afrín körzetbe.

A török államfő bizakodását fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a Donald Trump által január közepén felvetett, az Eufrátesztől keletre létrehozandó szíriai ütköző övezetbe akár milliók is visszatelepülhetnek.

Mivel Erdogan a beszédében először többes számot használva “biztonsági övezetekről” beszélt, részletekbe pedig nem bocsátkozott, megfogalmazásából nem vált egyértelművé, hogy mely térségekre gondolt pontosan. Érthette alattuk a török haderő ellenőrizte két területet és a Washington által kilátásba helyezett ütköző övezetet, de akár további vidékeket is.

A török bevándorlásügyi főigazgatóság legutóbbi, január 17-i adatai szerint Törökországban 3 millió 632 ezer regisztrált szíriai állampolgár tartózkodik.

Erdogan múlt pénteken jelezte: várhatóan néhány hónapon belül létrejön az a nagyjából harminc kilométer széles biztonsági övezet a török-szíriai határ mentén, amelynek elgondolását Trump tűzte újból napirendre. A török elnök már akkor leszögezte: ha az ígéret ellenére, amelynek értelmében az övezet – mely Törökország védelmét szolgálná a Népvédelmi Egységek (YPG) szíriai kurd milíciával szemben – mégsem jönne létre, Ankara maga alakítja azt ki.

Törökország terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti az YPG-t, amely több száz kilométer hosszan tartja fennhatósága alatt a török határ menti területeket az Eufrátesz folyó és az iraki határ között. Ankara úgy tartja, hogy az YPG a Délkelet-Törökországban évtizedek óta fegyveres felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségese. Törökország neheztelése ellenére az Egyesült Államok a leghatékonyabb partnerét látja az YPG-ben az Iszlám Állam dzsihadistái elleni harcban, és fegyverekkel látja el a kurd milíciát.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter múlt csütörtökön közölte, hogy egyelőre semmit nem tisztáztak kellően az övezettel kapcsolatban, miként az sem egyértelmű, hogy Washington mit ért pontosan ütközőövezet alatt. A miniszter kiemelte: Ankara és Washington még egyeztetéseket folytat arról, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben szakítja meg kapcsolatait az YPG-vel.

Zubov szerint a CIA számára elsőrendű feladat az orosz rendvédelmi rendszer alkalmazottainak lejáratása. A miniszterhelyettes úgy vélekedett, hogy várhatóan növekedni fog a külföldre költözött és ott tulajdont szerzett oroszokra gyakorolt nyomás.

Kijelentette, hogy a nyugati hírszerző szervek oroszországi régiókban végbemenő lehetséges, szélsőséges vagy terrorista indíttatású fegyveres összecsapások forgatókönyveit tanulmányozzák. A szóba jöhető helyszínek egyike Zubov szerint a Volga mente.

Elmondta, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet nagyszabású provokációra készülhet Tádzsikisztán határai mentén. Beszámolója szerint a terrorszervezet Pakisztánból helikopterrel tömegesen szállítja át fegyvereseit a volt szovjet köztársaságba, ahol “újabb feszültséggóc van kialakulóban”, s onnan menekülthullám indulhat el Oroszország felé.

Az orosz külügyminisztérium pénteken arra figyelmeztette a külföldre utazó orosz állampolgárokat, hogy felkelthetik az amerikai bűnüldöző szervek vagy szakszolgálatok érdeklődését. A tárca szerint 2008 és 2018 között harmadik országokban 46 orosz állampolgárt vettek őrizetbe. A külügyi közlemény arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai hatóságok és bíróságok előítélettel viszonyulnak a kiadott oroszokhoz, és pszichológiai nyomásgyakorlással igyekeznek információt szerezni tőlük.

A vádirat szerint a két férfi egy másfél literes műanyag palack ginát próbált eladni egy váci utcában, amikor a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság tetten érte.

A rendőrök kábítószer-kereső kutyával átkutatták a gyanúsítottak házait. Egyikük istállójából műanyag kannákban tárolt, mintegy harminc liter gina és más kábítószer került elő, amit a nyomozók lefoglaltak.

A Váci Járási Ügyészség indítványt tett a két férfi letartóztatásának elrendelésére, szökés veszélyének fennállása miatt. A nyomozási bíró az ügyészi állásponttal egyetértett, és elrendelte a kényszerintézkedést – írták.

Interjújában az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) főtitkára úgy vélte, hogy nincs jelentőségük azoknak a bírálatoknak, amelyek szerint az amerikai elnök retorikája és egyes cselekedetei alááshatják a katonai szövetséget.

“Trump elnök nagyon világosan fogalmaz, elkötelezettje a NATO-nak, de ugyanakkor egyértelműen közölte, hogy a tagországoknak többet kell költeniük a védelemre” – hangsúlyozta Stoltenberg.

Leszögezte azt is, hogy a szervezet tagországai beleegyeztek védelmi hozzájárulásuk növelésébe, és ez szerinte erősítette a NATO-t. “Valódi eredményeket látunk, és azt is világosan látjuk, hogy Trump elnök világos üzenetének megvan a hatása” – fogalmazott a NATO-főtitkár.

Az interjú után nem sokkal Trump Twitter-bejegyzésben reagál: “Jens Stoltenberg NATO-főtitkár éppen most közölte, hogy nekem köszönhetően a NATO évekig tartó hanyatlás után minden korábbinál nagyobb összeget teremtett elő a tagállamaitól, ezt hívják tehermegosztásnak. Egységesebb is lett (a NATO). Demokraták és hamishír-gyártók szeretik ennek az ellenkezőjeként bemutatni a helyzetet” – fogalmazott Trump.

Az amerikai elnök – de az alelnök és a külügyminiszter is – korábban gyakran bírálta a NATO-t a védelmi kiadások alacsony szintje miatt. Trump rendszeresen azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok aránytalanul többet költ a szervezetre, mint a többi NATO-tagország, és ez szerinte tarthatatlan.

A szervezet tagországai 2014-ben egyetértettek abban, hogy 2024-ig a hazai össztermékük két százalékának megfelelő összegre megnövelik védelmi kiadásaikat. Az amerikai képviselőház a múlt héten kétpárti határozatot fogadott el, amely támogatásáról biztosítja az észak-atlanti szervezetet.