Biztonságpolitika

Vádat emelt a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség egy volt rendőrtiszt és két magánnyomozó ellen, mert utóbbiak nyilvántartási adatokat kértek és kaptak a rendőrtől – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Keresztes Imre főügyész azt írta: a magánnyomozók rendszeres kapcsolatot tartottak fel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda állományában szolgálatot teljesítő rendőrtiszttel, és arra kérték, hogy a tevékenységükhöz szükséges adatokat kérdezze le a nyilvántartási rendszerekből.

A magánnyomozók a rendőr segítségével érvényes jogalap nélkül, soron kívül jutottak hozzá személyi, lakcím- és gépkocsiadatokhoz, – amelyekről tájékoztatták megbízóikat -, anélkül, hogy a lekérésért szolgáltatási díjat fizettek volna. A jogellenesen megszerzett adatok felhasználásával mintegy száz megbízást teljesítettek, amelyekkel több mint 5,6 millió forintot kerestek – tette hozzá.

A volt rendőr beismerő vallomást tett, egyik társa részben elismerte a bűncselekmények elkövetését, a harmadik vádlott azonban megtagadta a vallomástételt. A vádlottak szabadlábon védekeznek.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat ellenük a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsánál. Az ügyészség indítványozta, hogy ha a vádlottak az előkészítő ülésen beismerik a bűncselekmények elkövetését, akkor a volt rendőrt egy év, társait nyolc hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítéljék (a próbaidő mindannyiuk esetében két év legyen), és a két magánnyomozóra emellett egyenként 3,315 millió forint pénzbüntetést is kiszabjon a bíróság.

Egyik ország földjét sem fenyegeti az Ankara által Moszkvától beszerzendő Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer – jelentette szerdán a Habertürk tekintélyes török hírportál Hulusi Akar török védelmi miniszterre hivatkozva.

A tárcavezető rámutatott: Törökország az Sz-400-asokkal nem támadni készül, hanem épp megvédeni légterét az esetleges repülőgépes vagy rakétatámadásoktól.

Az Egyesült Államok és Ankara más NATO-szövetségesei már többször nehezményezték, hogy Törökország orosz rakétarendszert vásárol. Attól tartanak, hogy a NATO hálózatába nem integrálható orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a szövetség katonai képességeiről. Az ankarai vezetés pedig minden alkalommal nyomatékosította, hogy nem lép vissza az orosz légelhárító rakéták beszerzésétől. Akar ezzel összhangban ezúttal úgy fogalmazott: a vonatkozó török-orosz megállapodást a felek aláírták, és pont.

Egy amerikai törvény gazdasági szankciókat tesz lehetővé azon országokkal szemben, amelyek orosz vállalatoktól vásárolnak fegyvereket. Ezt alapul véve az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) április elején bejelentette: első lépésként leállította az F-35-ös vadászbombázók törökországi fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását. A Pentagon ugyanakkor akár a száz harci gép eladásáról kötött török-amerikai egyezmény felmondását is kilátásba helyezte, sőt azt is, hogy Törökországot kizárja a fejlesztési programból, amelyben a kezdetek óta részt vesz.

A török védelmi miniszter ezzel kapcsolatban a következő kérdést címezte Washingtonhoz: “szerepel olyan kikötés az F-35-ösökről szóló szerződésben, hogy ha bármely partner Sz-400-ast vesz, akkor kizárják a programból?”

Akar hangsúlyozta: Törökország teljesíti minden kötelezettségét, fizeti a fejlesztés ráeső részét, valamint hibátlanul és hiánytalanul elkészíti a közös gyártás keretében rendelt alkatrészeket. A tárcavezető elmondta: novemberben két F-35-ös érkezik a malatyai légitámaszpontra, ahol a tervnek megfelelően folytatódnak a gépek fogadásához szükséges építkezések.

A török védelmi miniszter – anélkül, hogy a részletekre kitért volna – azt is jelezte: Ankara előkészületeket tesz az esetleges amerikai szankciókat illetően. Akar egyúttal arról is beszámolt, hogy a török haderő katonákat küldött Oroszországba az Sz-400-asokkal kapcsolatos kiképzésre, amely az elkövetkező hónapokban is folytatódni fog. Ezzel párhuzamosan orosz katonák is érkezhetnek Törökországba – tette hozzá.

Washington korábban arra is figyelmeztette Ankarát, hogy az orosz fegyverzet beszerzése veszélybe sodorhatja azt a 3,5 milliárd dolláros üzletet, amelynek keretében Törökország amerikai Patriot légtérvédelmi rendszert vásárolna.

Hulusi Akar erre vonatkozóan kiemelte: az amerikai fél a Patriotok árával, technológiai transzferével és közös gyártásával kapcsolatban március végén néhány feltételen módosított, és Ankara dolgozik a válasz megfogalmazásán. A török védelmi tárca vezetője hangot adott azon meglátásának is, hogy szerinte közeledés tapasztalható a témában az Egyesült Államok részéről.

Az első Sz-400-as orosz ütegek várhatóan júliusban érkeznek meg Törökországba.

Berettyóújfaluban épül fel a büntetés-végrehajtás új egészségügyi központja, a bruttó 9,2 milliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el a helyi Gróf Tisza István Kórház melletti területen.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az alapkőletételi ünnepségen a biztonságot nevezte a legfontosabb közösségi értéknek, leszögezve: Magyarország biztonságos ország.

“Magyarország egy olyan ország, amely őrzi identitását, megvédi a biztonságát, és növeli a versenyképességét” – mondta. Hozzátette: abban, hogy hazánk biztonságos ország, a büntetés-végrehajtás is jelentős feladatokat lát el. Nemcsak a déli határon épített kerítés létrehozásában vett részt a büntetés-végrehajtás személyi állománya, hanem a mindennapokban, a büntetésüket letöltők őrzésében végzett munkájukkal tesznek hozzá a biztonsághoz – húzta alá.

A büntetés-végrehajtás új egészségügyi központját úgy hozzák létre, hogy azzal a fogvatartottak mellett “a törvénytisztelő emberek is jól járnak” – utalt az államtitkár arra, hogy a beruházás részeként a helyi városi kórház is új lehetőségekhez jut. Kontrát végezetül reményét fejezte ki, hogy “ez a beruházás is hozzájárul, hogy a magyar emberek biztonsága tovább erősödik”.

Schmehl János vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának biztonsági és fogvatartási helyettese azt mondta, a beruházással maradandó értékkel gazdagodik a szervezetük. “A büntetés-végrehajtás folyamatosan, dinamikusan megújuló rendvédelmi ágazat” – tette hozzá utalva az új kiskunhalasi országos bv-intézet átadására, illetve a folyamatban lévő további fejlesztésekre. Közlése szerint a 8200 négyzetméter alapterületű berettyóújfalui egészségügyi központ 14 ezer négyzetméteres telken épül fel, amit a helyi önkormányzat adott át az államnak.

A közel kétszáz fogvatartott egészségügyi ellátását lehetővé tevő intézmény önálló szakrendelővel rendelkezik majd, amit a Gróf Tisza István Kórházzal szakmai együttműködésben működtetnek – jelezte Schmehl. A tábornok országosan is egyedülállónak nevezte, hogy a büntetés-végrehajtás egészségügyi központja a városi kórházzal együttműködésben dolgoznak, “a legszigorúbb biztonsági protokollok betartásával”.

A beruházás előrelépést jelent a környékbeliek ellátásában is, miután olyan területekkel – MR-diagnosztika, művese-kezelés – bővül az intézmény, ami eddig nem volt elérhető Berettyóújfaluban.

A honvédelmi és haderőfejlesztési program nemcsak a honvédségről szól, hanem a társadalomról, Magyarországról, a hon védelmének ügyéről is – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter egy szakmai konferencián.

Benkő Tibor a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programról tartott előadásában elmondta, komoly beszerzési eljárások vannak folyamatban, köztük helikopterek, szállítógépek, önjáró lövegek, harckocsik beszerzéséről. A program honvédelmi részében rendkívül fontos a honvédség és a társadalom közötti kapcsolat – emelte ki a miniszter. Megjegyezte, a hétvégi budaörsi haditechnikai bemutatóra mintegy 70 ezren látogattak ki. A miniszter szerint ez is azt igazolja, hogy igenis érdekli a társadalmat a honvédelem, az ország biztonsága.

Minden területen megújul a magyar haderő, ami nemcsak a haditechnikára, hanem a logisztikára, a személyi állományra, a vezetésre is vonatkozik – jelentette ki. A miniszter kiemelten szólt a kutatás, a fejlesztés és az innováció fontosságáról. Ennek keretében szeretnék a magyar hadiipart újjáéleszteni – tette hozzá. Kiemelte: “nem az a lényeg, hogy utolérjük magunkat” ezen a területen, hanem meghatározó erővé kell válni. Ezen az úton is elindultak, cseh licenc alapján megkezdődött fegyverek összeszerelése Kiskunfélegyházán, és az év második felében megindulhat a sorozatgyártás – hívta fel a figyelmet.

A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége, a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) és a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) Hogyan tovább Magyarország? Védelem és Biztonság című konferenciáján a miniszter arról is beszél, hogy a kormány úgy döntött, a térség meghatározó haderejévé kell válni, és ehhez az anyagi támogatás is megvan.

Fontos a honvédség és a társadalom közötti kapcsolat – mondta a miniszter, megjegyezve: a hétvégi budaörsi haditechnikai bemutatóra mintegy hetvenezren látogattak ki. Ez is azt igazolja, hogy igenis érdekli a társadalmat a honvédelem, az ország biztonsága – fogalmazott.

Benkő elmondta, hogy nemcsak a hazai, hanem a külföldi képzést is hatékonyabbá akarják tenni; jelenleg huszonnyolc tiszt és altiszt vesz részt külföldi képzésen, ezt a számot a következő években növelni tervezik. A hazafias honvédelmi neveléssel a fiatalokat szólítják meg, a kadétprogram keretében már középiskolában megkezdik az oktatásukat – folytatta. Szólt arról is, hogy sok fiatal fizikailag alkalmatlan a katonai pályára, holott egészséges gyermekek nevelése nemcsak a honvédség, hanem az ország érdeke is – jegyezte meg Benkő. Hozzátette: ezért rendkívül fontos a Honvéd Sportszövetség szerepe és a honvédelmi táborok működtetése.

Sokan úgy vélik, hogy valamilyen új világrend van kialakulóban, bizonytalanság van a világon, Európában. Mindeközben új katonai fenyegetések is megjelennek – jelezte a miniszter. Példaként említette Ukrajna esetét, a hibrid hadviselést és a kibertérben előforduló műveleteket. Mindemellett álhírek, radikalizálódó vallások, instabil államok is befolyásolják a világ biztonságát – fejtette ki. Magyarország a NATO-ban részt akar venni e kihívások kezelésében, és szeretnék, ha minden ország komolyan venné ezt a térséget. Ezért is döntöttek arról, hogy Magyarországon felállítanak egy közép-európai többnemzeti hadosztályparancsnokságot, amely része lesz a NATO parancsnoki struktúrájának. Ehhez Horvátország már csatlakozott. A parancsnokság 2023 és 2025 között Székesfehérváron jön majd létre. Szolnokon felállítanak egy különleges műveleti parancsnokságot, amelyhez már öt ország csatlakozott, és a kiberműveleti központ is hamarosan megkezdi működését – sorolta Benkő.

A Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) további öt-tízezer katona Közel-Keletre vezénylését fontolgatja – jelentette az amerikai közszolgálati rádió.

A tárca az amerikai hadsereg Középső Parancsnokságának kérése nyomán vette fontolóra a csapaterősítést. A Középső Parancsnokság illetékesei a térségben tapasztalható és erősödő feszültséggel indokolták a kérést. Egyelőre nem derült ki, hogy a kérést látta-e a Fehér Ház, a Pentagon pedig mindenféle kommentártól elzárkózott.

A térségben Teherán és Washington, illetve Teherán és Washington szövetségesei között erősödött a feszültség. Az amerikai kormányzat május elején tovább szigorított az Irán elleni gazdasági szankciókon, majd iráni fenyegetésről szóló hírszerzési információkra hivatkozva repülőgép-anyahajót és bombázókat vezényelt a Perzsa(Arab)-öböl térségébe.

Patrick Shanahan amerikai ügyvezető védelmi miniszter újságíróknak azt nyilatkozta: Washington nem akar háborút Teheránnal, a repülőgép-anyahajó és a katonai alakulat térségbe vezénylése csak elrettentésre szolgál. A tárcavezető úgy vélekedett, hogy a kormány lépései eredményesek voltak, és eltántorították Teheránt az esetleges támadásoktól.

Mike Pompeo külügyminiszter pedig egy rádióinterjúban arról beszélt: “eléggé valószínű”, hogy Irán áll a Perzsa(Arab)-öbölben négy hajó, köztük két szaúd-arábiai tanker, valamint szaúdi olajvezetékek ellen május közepén elkövetett “szabotázsakciók” hátterében. Pompeo ugyanakkor hozzátette: az amerikai kormányzat még nem vonta le a “végleges következtetéseket”.

Donald Trump a hétvégén – miután rakéta csapódott be az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségének épülete közelében, állítólag abból az irányból, ahol az Irán támogatta síita milicisták vannak – megfenyegette Iránt. “Ha Irán harcolni akar, akkor Iránnak hivatalosan vége lesz” – írta mikroblogjában az elnök.

Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási vezetője a napokban kijelentette: az iráni fiatalok még látni fogják Izrael és az amerikai civilizáció pusztulását.

A Tiszaújvárosi Járási Ügyészség önbíráskodás bűntette miatt vádat emelt egy 35 éves nővel szemben.

A vádirati tényállás szerint a nő néhány nappal a bűncselekmény elkövetését megelőzően, anyagi ellenszolgáltatás reményében szexuális kapcsolatot létesített egy tiszaújvárosi férfival, aki azonban az aktusért a megegyezésük szerinti ötezer forintot nem fizette ki a vádlottnak, de ígéretet tett arra, hogy egy-két napon belül rendezi a tartozását.

A vádbeli időben – 2019. április 3-án délután -, a sértett Tiszaújváros főterén egy okospadnál tartózkodott, ahol a mobiltelefonját töltötte, amikor a vádlott két ismerőse társaságában megjelent és kérdőre vonta, hogy hol van a pénze. A férfi közölte, hogy csak a következő napon tud fizetni, mire a vádlott megfenyegette, hogy amennyiben legkésőbb másnap nem fizet, akkor meghal.

A sértett végül nem tett eleget a vádlott követelésének, hanem a történteket követően feljelentést tett a rendőrségen.

Az ügyészség a nőt – aki a bűncselekményt a korábbi szabadságvesztéséből történt feltételes szabadságra bocsátás tartama alatt követte el – önbíráskodás bűntettének kísérletével vádolja és vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabására, valamint a korábban alkalmazott feltételes szabadság megszüntetésére tett indítványt a Tiszaújvárosi Járásbíróságnak.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és Albánia elindította első közös műveletét az Európai Unió (EU) külső határai biztonságának fokozása érdekében – közölte Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja Tiranában.

A biztos elmondta, az európai határ- és partvédelmi csapatok legelső EU-n kívüli bevetése, amely művelet keretében egységeket helyeznek a görög-albán határra, új fejezetet nyit a migráció hatékonyabb kezelése és közös határok védelme terén.

Tájékoztatása szerint az uniós ügynökség technikai, operatív támogatást és segítségnyújtást biztosít az albán hatóságok számára. Támogatni tudják majd az albániai határőröket, például a határátkelőhelyeken végzett ellenőrzések és az engedély nélküli beutazás megakadályozása során. A Görögországgal közös albán határon végzett összes műveletet és kiküldést az albán és a görög hatóságokkal teljes egyetértésben kell majd végrehajtaniuk.

A művelet megkezdésekor az ügynökség 12 uniós tagállamból – Ausztria, Horvátország, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Lettország, Hollandia, Románia, Lengyelország és Szlovénia – érkező 50 tisztviselőt, 16 járőrkocsit és 1 hőkamerával felszerelt járművet fog bevetni, hogy támogassa Albániát a határellenőrzés és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem terén.

A megerősített együttműködés hozzá fog járulni az illegális migráció hatékonyabb kezeléséhez, tovább fogja növelni a biztonságot az unió külső határain, valamint meg fogja erősíteni az ügynökség azon képességét, hogy fellépjen az EU közvetlen szomszédságában, miközben közelebb hozza egymáshoz az érintett területeket és az EU-t – mondta Avramopulosz.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a Frontex abban az esetben végezhet bevetéseket és közös műveleteket a szomszédos, unión kívüli országok területén, ha előzőleg az Európai Unió és az érintett ország jogállási kérdéseket szabályozó megállapodást köt. Az Albániával megtárgyalt és 2018 októberében aláírt jogállásról szóló megállapodás 2019. május 1-jén lépett hatályba. Ez az első ilyen jellegű, nyugat-balkáni partnerországgal kötött működő megállapodás.

Az unió hasonló megállapodást készített elő Észak-Macedóniával (2018 júliusában), Szerbiával (2018 szeptemberében), Bosznia-Hercegovinával (2019 januárjában) és Montenegróval (2019 februárjában).

A közelgő nyár erdőtüzeinek kockázataira való felkészülés jegyében az Európai Bizottság létrehozta az Európai Unió tűzoltó légi járművekből álló első flottáját – közölte Hrisztosz Sztilianidesz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos.

Tájékoztatása szerint a kezdeti átmeneti időszakban hét tűzoltó repülőgép és hat helikopter alkotja majd az uniós flottát, amelyeket a részt vevő országokkal együttműködve a következő hetekben további eszközök követhetnek. Mint elmondta, olyan öt uniós tagállam bocsátotta repülőgépeit és helikoptereit a 2019-es átmeneti flotta rendelkezésére, amelyekben gyakran fordultak elő erdőtüzek az elmúlt években.

Az induló eszközök között van két repülőgép Horvátországból, egy repülőgép Franciaországból, két repülőgép Olaszországból, két repülőgép Spanyolországból és hat helikopter Svédországból. Az uniós úgynevezett rescEU flotta létrehozása mellett az Európai Bizottság megerősítette a nyomon követési és koordinációs képességeit az erdőtüzek által érintett időszakra való felkészülés jegyében – közölte.

Elmondta továbbá, az unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központját (ERCC), amely a nap 24 órájában és a hét minden napján rendelkezésre áll, egy tagállami szakértőkből álló, erdőtüzekre szakosodott támogató csapattal fogják bővíteni nyáron. Szükség esetén az EU Kopernikusz műholdas rendszerét fogják használni az erdőtüzek okozta vészhelyzetek feltérképezésére – tette hozzá az uniós biztos.

Az elmúlt években Európa súlyos természeti és ember okozta katasztrófák helyszíne volt. Erdőtüzek, árvizek, viharok és földrengések pusztítottak, amelyekben 2018 folyamán több mint száz ember vesztette életét – közölte az uniós bizottság.

„Stratégiai pontok, fojtópontok” sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a világ területén található stratégiai jelentőségű földrajzi pontokról.

A Hormuzi-szoros Irán és Omán partjai között helyezkedik el – ezzel elválasztva Iránt az Arab-félszigettől –, és a Perzsa-öblöt köti össze szűken nézve az Ománi-öböllel és az Arab-tengerrel, tágabb értelemben az Indiai-óceánnal. A szoros nagyjából 275 km hosszú, átlagos szélessége 80 km; ám az ománi Musandam-félsziget és  az iráni Jazireh-ye Larak-sziget közötti legszűkebb pontján csupán 34 km széles. A kőolajszállítás szempontjából a Hormuzi-szoros a világ legfontosabb fojtópontja.

A Hormuzi-szoros földrajzi elhelyezkedése.

Kőolajexport a Perzsa-öbölből

A világ kőolaj-kereskedelmének kétharmadát tengeren szállítják, a szállítási útvonalakon számos stratégiai jelentőségű fojtópont helyezkedik el. Ilyen a Malaka-szoros, a Szuezi-csatorna, a Bab el-Mandeb szoros, a Dardanellák, a Panama-csatorna vagy a Hormuzi-szoros. A Hormuzi-szoros mind közül kiemelt jelentőségű, hiszen a Perzsa-öbölnek ez az egyetlen kijárata, ahonnan napi 17 millió hordó olajat exportálnak, mely a világ kőolaj-kereskedelmének 30%-a.

A Hormuzi-szoros az Öböl-menti, kőolajban gazdag államok; Bahrein, Irán, Irak, Kuvait, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek számára az egyetlen tengeri kijárat, melyen keresztül hozzáférhetnek és bekapcsolódhatnak a világkereskedelembe; csupán Irán és Szaúd-Arábia rendelkezik alternatív tengeri szállítási útvonallal.

Megemlítendő azonban, hogy a szoros gazdasági jelentősége kettős. Az Öböl-államok gazdasága az olajexporttól és az olaj világpiaci árától függ; a Perzsa-öböl országainak GDP-je, főként az olajeladások miatt, 200 milliárd dollárra tehető. Ám nemcsak az export szempontjából fontos a szoros, hanem a nyersanyagok, késztermékek és élelmiszerek nagy részét ezen keresztül kapják az Öböl-államok. A tengeri kereskedelem két hajózható sávon zajlik: az egyik sáv a Perzsa-öbölbe vezet, míg a másikon az Öbölből kifelé tartó hajók közlekednek, a két sáv között pedig egy 2 tengeri mérföld széles ütközőzóna húzódik.

A kritikus fojtópont kikerülésére és a kőolaj tengeren való szállításának helyettesítésére több alternatív megoldással is próbálkoztak. Már az 1900-as évek elejétől megjelent a csővezetékes szállítás kérdése; melynek értelmében a Perzsa-öbölből az Arab-félszigeten át a Vörös-tenger vagy a Földközi-tenger partjára érkezne a kőolaj, vezetékeken keresztül. Ez ugyan gazdaságosabb, mint a tankerhajós fuvarozás, azonban a térség különböző konfliktusinak köszönhetően a vezetékek megsérültek; a szállítás akadozott vagy ellehetetlenült. Például az 1930-as évektől működő Mediterrán vezeték, mely Szíriából szállított olajat a haifai kikötőbe, azonban az első arab–izraeli háború alatt támadás érte. A másik példa az 1950-es években épült az Irak–Szíria vezeték, melyen keresztül a kőolaj-szállítás a harmadik Öbölháború alatt szűnt meg, miután légitámadás érte. De a közelmúlt eseményeihez kapcsolódóan említendő példa az Irakot Törökországgal összekötő Kirkuk–Ceyhan ikervezeték, melynek működését sokszor az ISIS tevékenysége akadályozta.

Csővezetékes szállítás az Arab-félszigeten keresztül. Említésre került vezetékek: 2: Kirkuk–Ceyhan ikervezeték, 10: Mediterrán vezeték.

Látható tehát, hogy bár költséghatékonyabb és gyorsabb a kőolaj csővezetéses szállítási módja, a konfliktusokkal terhelt közel-keleti térségben mégis a tankerhajók bizonyultak és bizonyulnak ma is a szállítás biztonságosabb útjának. Ugyanakkor a tengeri fuvarozásra való átállás egyben azt is eredményezte, hogy a kőolajszállítás útvonalán fekvő Hormuzi-szoros mint fojtópont stratégiai jelentősége felértékelődött, és a szorost lényegében felügyelő Irán befolyása megnőtt.

Irán, a Közel-Kelet regionális nagyhatalma(?)

Ugyan a Hormuzi-szoros hivatalosan Omán és Irán partjai között fekszik, a szoros szabad hajózhatósága mégis Irántól függ. Ennek egyrészt oka, hogy Omán csupán egy exklávéval, az Egyesült Arab Emírségek területén fekvő  Muszadam kormányzósággal van jelen a Hormuzi-szoros partján, így a katonai és gazdasági képességek tekintetében amúgy is gyengébb szultánság nem tudja Iránnal felvenni a versenyt, inkább a jó kapcsolat fenntartására törekszik a perzsa állammal. Jó példa erre 2019 áprilisában az ománi Muscat partjainál tartott 6 napos közös tengeri hadgyakorlat, mely az Iran­–Oman Joint Military Cooperation Committee keretei között valósult meg.

Másrészt a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés kérdése összefügg Irán közel-keleti regionális nagyhatalmi ambícióival, valamint a nemzetközi közösség és Irán kapcsolatával. Így a szorosra is hatással van az új, közel-keleti hidegháborúként emlegetett Irán–Szaúd-Arábia ellentét, ahol a vallási szembenálláson túl sokkal inkább a közel-keleti befolyásért és a regionális középhatalmi pozícióért zajlik a rivalizálás a két ország között. A szektariánus és geopolitikai törésvonal egybeesésével így egy szunnita geopolitikai régió és egy síita geopolitikai régió vetélkedik egymással, ahol az iráni befolyás alatt álló Hormuzi-szoros fontos ütőkártya lehet. A szoros feletti ellenőrzés Iránnak nemcsak azt jelenti, hogy lehetőséget kap a Perzsa- és Ománi-öbölre is kiterjeszteni érdekszféráját, hanem még az Indiai-óceánra is. A tengerszoros azonban nemcsak a közel-keleti hatalmi viszonyok és befolyási övezet kiépítésében játszik szerepet, hanem a nemzetközi közösségre nézve fontos külpolitikai eszköz. A Hormuzi-szoros esetleg lezárása vagy az áthaladó kereskedelem korlátozása ugyanis jelentős zsarolási potenciál a szankciók sújtotta Irán számára különböző engedmények kikényszerítésére – kifejezetten az Egyesült Államok irányába.

A közel-keleti “síita félhold.”

USA–Irán szembenállás és a Hormuzi-szoros

A feszült amerikai–iráni kapcsolatoknak és az Irán elleni szankciók tavaly novemberi megújításának köszönhetően újra a világ figyelmének a középpontjába került a Hormuzi-szoros, miután Irán annak lezárásával fenyegetett a szankciókra válaszul. Azonban sem a két ország közötti szembenállás, sem a szoros lezárásának a kérdése nem újkeletű, Irán számos alkalommal élt ezzel az eszközzel az elmúlt évtizedekben. Először az 1980-1988-as iraki–iráni, első Öbölháború alatt korlátozta Irán a szoros kereskedelmét az áthaladó tankerhajók megtámadásával – ezt nevezzük az 1983 és 1988 között zajló „tankerháborúnak”–, mellyel elérte, hogy a Hormuzi-szoros forgalma akár 25%-kal is csökkent. 2008-ban újra megjelent az iráni retorikában a szoros lezárásával való fenyegetőzés egy esetleges amerikai vagy izraeli támadás esetén. Majd 2010-ben és 2011-ben már az iráni atomprogram miatt bevezetett ENSZ-szankciókra adták ezt a választ, mely szigorítások során már Irán olajiparát is korlátozták.

Az iráni „atomalkut” (Joint Comprehensive Plan of Action – JCPOA) 2015. július 14-én kötötték meg az USA, Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország, illetve Irán részvételével zajló P5+1 tárgyalások keretében. A JCPOA értelmében Irán lemond katonai célú atomprogramjáról, cserébe az ellene bevezetett szankciók fokozatos feloldása következik a nemzetközi közösség részéről. Ezt a megoldás mondta fel egyoldalúan 2018 májusában Donald Trump arra hivatkozva, hogy Irán nem tartja be a JCPOA-t, illetve támogatja a terrorizmust, majd a szankciók újbóli bevezetését ígérte. A 2016-ban felfüggesztett, majd megújított szankciók 2018 novemberében léptek életbe; érintve Irán energia-, hajózási-, hajóépítési- és pénzügyi szektorát. Erre volt újfent az az iráni válasz, hogy adott esetben lezárják a Hormuzi-szorost; ezáltal pedig nemcsak Irán lesz korlátozva a kőolajexportban, hanem a Perzsa-öböl államai is.

Forrás:
https://www.aljazeera.com/news/2018/11/trump-administration-reinstates-iran-sanctions-181105051328043.html

Összegzés

A szoros stratégiai jelentősége a jövőben az olajexport várható növekedésével még jobban felértékelődik. Ugyanakkor az amerikai–iráni kapcsolatokra, illetve Irán nemzetközi közösségben elfoglalt pozíciójára nézve a szoros lezárásával való fenyegetőzés mint ütőkártya inkább retorikai fogás. A U.S Energy Information Administration jelentése szerint a szoroson áthaladó kőolaj több mint  80%-át ázsiai piacokon értékesítik; Kína, Japán, India, Dél-Korea és Szingapúr a legnagyobb felvásárlói a Perzsa-öbölből származó olajnak, akikkel Teherán a jó viszony fenntartására törekszik – a szoros feletti blokád pedig ennek pont az ellenkezőjét eredményezné.

Összességében megállapítható, hogy az Irán elleni szankciók köré épülő iráni stratégiának része a szoros lezárásával való fenyegetés, azonban hosszú távon politikailag vagy gazdaságilag nem kifizetődő megoldás a kereskedelem akadályozása, ezáltal kevésbé tekinthető valós iráni ütőkártyának.

A munkahely választást meghatározó tényezők rangsorában a Z generációnak, azaz az 1995 és 2009 között születetteknek, nem a pénz az első, a fizetést megelőzte a fejlődési lehetőség és a munkahelyi csapatszellem is – derült ki az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kara által szervezett munkáltatói márkaépítési konferencián.

A Kinder tojáshoz hasonlította a munkáltatói márkaépítést a tanácskozást megnyitó beszédében Lazányi Kornélia, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja, az oktatási intézményben megtartott rendezvényen. A tanácskozáson multinacionális és óriáscégek vezető szakemberei tartottak előadást arról, hogy saját cégük mit tesz a munkáltatói márkaépítés területén azért, hogy a Kinder tojáshoz hasonlóan, kívül és belül egyaránt vonzóvá tegyék a már ott dolgozók és leendő munkavállalóik számára a vállalatot. Beszámolók hangzottak el a kis-és középvállalatok munkáltatói márkaépítésének sajátosságairól is.

Az előadók szinte mindegyike beszélt arról: rendkívül fontos, hogy a munkatársak időben elérhetően és közérthetően hozzájussanak az összes, a cég működéshez szükséges és stratégiailag fontos információhoz. Kiderült az is, hogy a legjobb munkáltatói márkákkal rendelkező vállalatoknál a jelöltekkel igyekeznek érzelmi kapcsolatot létrehozni a cég irányába és bemutatják számukra leendő munkájuk hatását. Mindenütt mérik a munkatársak elégedettségét és saját belső információs eszközökkel tudatosítják a munkáltatói értékeket. Ezek közül a dolgozói visszajelzések alapján elsődleges a megbízhatóság, a stabilitás, a tervezhető munkaidő. Rendszeresek a csapatépítő rendezvények, a “bográcsozó” családi programok. Mindezek segítik a családias légkört, a munkahelyi közösségek kialakulását. Odafigyelnek a munkáltatók arra is, hogy kreatív tudást adjanak a dolgozóiknak, s hogy ne legyen monoton a munkavégzés.

A legtöbb előadásban szó volt arról, hogy a cégek ma már a Z-korosztályt célozzák meg saját munkaerő utánpótlásra. Garai-Fodor Mónika dékánhelyettes ennek a korosztálynak a körében végzett kutatásukról szólva arról beszélt, hogy ez a korcsoport mintegy 850 ezer fiatalt jelent, akik a munkaerőpiac aktív szereplőiként jelennek majd meg. Ezért is fontos, s ebben minden előadó egyetértett, hogy pontosan ismerjék a munkavállalók igényeit, helyzetét, lehetőségeit. Ehhez tudatos tervezés, stratégiai elven alapuló márkaépítés és a hatékonyság folyamatos elemzése szükséges.

Elkerülhetetlen a marketing, a kommunikáció és a HR-részlegek aktív együttműködése. Figyelembe kell azonban venni, hogy a hagyományos kommunikáció kora lejárt. Miközben a televízió nézettség e korosztályban folyamatosan csökken, az internet és ezen belül is a mobilinternet használata egyre nő. Ma már egy perc alatt átlagban 1,5 millió webes tartalmat osztanak meg az emberek. A felmérések szerint a fiatalok hetven százaléka a mobilinternetet használja. Érdekes, nem várt eredményeket hozott az 1700 fős generáció-specifikus felmérés a karrierről, a sikerről.

A megkérdezett fiatalok válaszai alapján rajzolódott ki, hogy a sikeres karrierhez kitartás, motiváltság, elszántság szükséges. Az is fontos, hogy jókor, jó helyen kell lenni. Fontosnak tartották a rugalmasságot, a naprakészséget, a terhelhetőséget, az informáltságot. A Z generáció tagjai úgy vélik, meg kell tudni felelni a folyamatos pörgésnek, az egyre gyorsuló világ elvárásainak. A megkérdezett 67 százaléka fontosnak tartotta az idősebbek és a fiatalok kapcsolatában a mentori segítséget. A munkahely választást meghatározó tényezők rangsorában a fizetést megelőzte a fejlődési lehetőség és a munkahelyi csapatszellem is.

A Z-generáció munkaerő jellemzőiről is érdekes kép rajzolódott ki. Az egyik ilyen megállapítás, hogy inkább okosak, mint bölcsek. Igazán a technika világában mozognak otthonosan. A vállalatvezetők véleménye, hogy bátrak, kezdeményezőek. Kevésbé kételkednek saját képességeikben, korlátaikban. A munkaadóknak viszont számolniuk kell azzal, hogy kompromisszumok nélkül odébbállnak, nem ragadnak le egy vállalatnál. Nem aggódnak amiatt, hogy nincs biztos fizetésük és egy stabil íróasztaluk valahol. Szívesebben választják a tudatos, felelősségteljes stratégiával és környezettudatos gondolkodással jellemezhető cégeket. Szeretnek a maguk ura lenni – hangzott el a konferencián.

Bevezetik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést Szerbiában a nemi erőszakot elkövetők, valamint a gyermekgyilkosok, illetve a várandós nők és a magatehetetlenek gyilkosai számára – a szerb parlament kedden fogadta el a büntető törvénykönyv (Btk.) erre vonatkozó módosítását.

Ezzel egyúttal megszűnik a korábbi, negyven évig terjedő börtönbüntetés, így életfogytig tartó börtönbüntetésre lesznek ítélhetők a jövőben a különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok végrehajtói, a kiskorúak megrontói, a legmagasabb állami méltóságok gyilkosai, az alkotmányos rend és Szerbia biztonsága ellen súlyosan vétők, valamint a népirtásra, emberiesség elleni bűncselekményekre, háborús bűnökre vagy terrorista cselekményekre szövetkezők.

A törvénymódosítás szerint az elítéltek ezentúl legalább 27 letöltött év után lesznek feltételesen szabad lábra helyezhetők, kivéve a gyermekek, várandósok és magatehetetlenek gyilkosai, esetükben nem lesz mód a feltételes szabadon bocsátásra. Ez utóbbi módosítást szerb és külföldi jogászok is bírálták, szerintük ugyanis nem emberséges, és ellentétes a nemzetközi joggal az, hogy egy elítéltnek ne legyen lehetősége a fellebbezésre.

A törvénymódosítással súlyosbították a visszaeső bűnözők büntetési tételeit. Emellett szigorúbb büntetések szabhatók ki ezentúl a kínzásért, a zaklatásért, a családon belüli erőszakért, az adócsalásért, az állatkínzásért és -gyilkolásért, a hivatalos személy munkájának hátráltatásáért, a hivatalos személy elleni támadásért, valamint a sporteseményeken történő erőszakos viselkedésért. A Szerbiai Ügyvédi Kamara javaslatára a büntető törvénykönyvbe új büntetési tételként került be az ügyvédek elleni támadás.

A Btk. módosítására a 250 tagú parlament 159 képviselője szavazott igennel, az ülésen nem vettek részt a törvényhozás munkáját hónapok óta bojkottáló ellenzéki képviselők.

A javaslat civil kezdeményezésre készült el. A tizenhat éves Tijana Juricot 2014-ben elrabolták és meggyilkolták. Gyilkosát 40 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A kislány édesapja azt mondta, elégedett a büntetéssel, később mégis petíciót indított az életfogytig tartó börtönbüntetés bevezetésére, amelyet több mint 160 ezren írtak alá, így a javaslat a parlament elé került. A büntető törvénykönyv módosítása azonban csak a hatályba lépés után elítéltekre vonatkozik, így Juric gyilkosa büntetése kétharmadának letöltését követően kérheti feltételes szabadon bocsátását.

Ötszáz új autót kapott a rendőrség a 2017 óta zajló amortizációs csere harmadik ütemében. Az átlagosan nyolcmillió forintba kerülő járműveket a napokban adták át – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata.

A 150 bűnügyi/ügyintézői és a 350 járőrkocsi beszerzési értéke bruttó 4,08 milliárd forint. Ezzel a civil személygépkocsik átlagéletkora öt évre, míg a járőrkocsik átlagéletkora három évre csökkent a rendőrségnél – írták.

Az autókban a hatékony feladatellátás és az üzembiztos működtetés garantálására úgynevezett rendőrségi alapfelszerelést helyeztek el – áll a közleményben. A járőrkocsikat a többi között a feliratok megjelenítésére alkalmas fényhíddal, EDR-rádió előkészítéssel, lövedékállómellény-tárolóval és járműkövető rendszerrel is felszerelték.

A tájékoztatás szerint az autók öt évre vagy kétszázezer kilométer futásteljesítményig szóló szervizcsomaggal rendelkeznek, amelyeknek része a teljes körű karbantartás, a szezonális gumicsere és a helyszíni hibaelhárítás is. A járművekhez a nyári és a téli gumiabroncskészlet is biztosított.

Az autókat Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Balogh János országos rendőrfőkapitány adta át a területi szervek munkatársainak a Készenléti Rendőrség Kerepesi úti ingatlanján.

A zászlók minden korban a hazafiasság, a bátorság, az áldozatkészség, a nemzethez, a csapathoz, az eskühöz való hűség jelképei voltak – mondta Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka, amikor Áder János köztársasági elnöktől megkapta csapatzászlóját a Magyar Honvédség idén megalakult Parancsnoksága, a honvédelem napján, a budai Várban.

Korom szerint a csapatzászló teszi teljessé a katonai szervezet létezését, mert megtestesíti az összetartozást, és hirdeti azt a szellemi és erkölcsi értékrendet, amely köré bajtársi katona közösségük szerveződik. “Minden zászló annyit ér, mint a közösség, amely a magasba emeli” – jelentette ki a parancsnok. A zászló, a múlt a jelen és a jövő egységének szimbóluma. A szervezet minden katonáját kötelezi jövőbeli feladatainak lelkiismeretes teljesítésére – hangzott el.

Korom felidézte: 2019. január elsejével átalakult és újjászerveződött a honvédelmi vezetés rendszere, megalakult a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ez a képességbeli fejlődés teszi a honvédséget alkalmassá arra, hogy a kor biztonsági kihívásainak megfelelő modern haderővé váljon – tette hozzá. A biztonság létezésünk elengedhetetlen feltétele, nélküle nem lehet nyugodt, kiszámítható jövőt építeni – emelete ki. Ahhoz, hogy ezt a biztonságot garantálni tudja a Magyar Honvédség, motivált személyi állományra és korszerű haditechnikára van szükség – tette hozzá.

Korom azt mondta, hogy a megkezdett haderőfejlesztés az elmúlt majd fél évszázad legátfogóbb és legkomplexebb védelmi fejlesztése. Minden haderőnem olyan új eszközökkel gyarapodik, amelyekkel ütőképes lesz a hadsereg, amely a béke és biztonság zálogát jelenti – mondta. A motivált személyi állomány és korszerű haditechnika mellett viszont fontos a támogató hátország is – jelentette ki a parancsnok.

Az ünnepségen ismertették Áder adományozó okiratát is. Ebben a köztársasági elnök úgy fogalmazott: a csapatzászló, mint a katonai becsület, bátorság és bajtársiasság jelképe. Mélyen gyökerezik a magyar katonai hagyományokban, egybeforrt hazánk honvédő és szabadságharcaival. A zászló alapvető szimbóluma honvédségének. A történelmi múlt emléke előtt tisztelegve kifejezi a közösség összetartozását, a katonai eskü és az alakulat iránti hűséget, a haza védelme iránti feltétlen elkötelezettséget – fogalmazott Áder az okiratban.

Szervezeti átalakítások nyomán idén január elsejével a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) integrációja megszűnt. A Honvéd Vezérkar és az Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) egybeolvadásával megalakult a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Parancsnoka, az addigi vezérkari főnök, Korom Ferenc lett.

“Ha Irán harcolni akar, akkor Iránnak hivatalosan vége lesz” – fenyegette meg a közel-keleti nemzetet Twitteren Donald Trump nem sokkal azt követően, hogy rakéta csapódott be a bagdadi amerikai nagykövetség épülete mellett.

“Soha többé ne fenyegesse az Egyesült Államokat!” – fogalmazott az elnök Iránnak üzenve helyi idő szerint még vasárnap. A rakéta becsapódása után egy iraki katonai szóvivő Bagdadban azt mondta újságíróknak, hogy a rakétát nagy valószínűséggel Bagdad keleti részén lőtték ki, ahol jobbára az Irán által támogatott síita milíciák otthona van.

Az Egyesült Államok és Irán között az elmúlt hetekben erősödött a feszültség. A hónap elején a Trump-adminisztráció repülőgép-anyahajót és bombázókat vezényelt a Perzsa(Arab)-öböl térségébe, arra hivatkozva, hogy el akarja hárítani Irán, vagy Irán támogatását élvező csoportok amerikai érdekek elleni feltételezett fenyegetését. Május elején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter előre be nem jelentett látogatásra utazott az iraki fővárosba, és ott arról tájékoztatta az iraki hírszerzést, hogy amerikai értesülések szerint Irán amerikai érdekeket fenyeget a Közel-Keleten. Az amerikai diplomácia vezetője nem szolgált részletekkel az állítólagos fenyegetésekről. Néhány nappal Pompeo vizitje után azonban az Egyesült Államok hazarendelte nem létfontosságú munkát végző diplomatáit Irakból.

Az amerikai elnök mindazonáltal enyhébb hangnemet ütött meg az elmúlt hetekben. A Teherán elleni gazdasági szankciók újabb szigorításakor május elején kiadott elnöki rendeletében leszögezte, hogy “reményei szerint rövid időn belül” találkozik Irán vezetőivel egy újabb nukleáris megállapodás végett. A múlt héten pedig a svájci elnököt fogadva újságíróknak azt hangsúlyozta: nem akar háborút Iránnal.

Az amerikai haditengerészet vasárnap bejelentette: a térségbe vezényelt Abraham Lincoln repülőgép-anyahajóval – amely egyébként még nem érte el a Hormuzi-szorost – és a hozzá rendelt támadó alakulattal pénteken és szombaton hadgyakorlatot hajtott végre az Arab-tengeren. A közlés szerint a gyakorlat a tengerészgyalogosokkal egyeztetett kiképzéssel párosult, annak érzékeltetésére, hogy az Egyesült Államok “gyorsan és halálos kimenetellel képes válaszolni bármiféle fenyegetésre” és az amerikai stratégiai érdekek megvédése érdekében képes az elrettentésre.

Vasárnap Szaúd-Arábia külügyminisztere, Ádel al-Dzsubeir újságíróknak azt mondta: országa “mindent megtesz a háború elkerüléséért, de ha a másik fél a harcot választja, a királyság teljes erejével és eltökéltségével válaszol, és megvédi magát és érdekeit”. Al-Dzsubeir hozzátette: “a labda Irán térfelén pattog, és tőle függ, hogy eldöntse, mi legyen a sorsa”.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter azt szögezte le: Teherán nem akar konfliktust, de egyetlen országnak sem szabad azt hinnie, hogy szembeszállhat Iránnal.

Megvalósult az ERANDO Biztonságtechnikai Tanácsadó és Kereskedelmi kft. új, innovatív, titkos csatornát használó, a jelenlegi szigetszerű megoldásokat integráló biztonságtechnikai szoftverrendszer kifejlesztése tárgyú projektje.

„Innovatív, titkos csatornát használó, a jelenlegi szigetszerű megoldásokat integráló biztonságtechnikai rendszer kifejlesztése, mely képes újfajta fuzzy logikán alapuló cselekvési tervet készíteni és megjeleníteni high-end AR technológia alkalmazásával” című pályázatával az ERANDO és konzorciumi partnere, a COMTRANS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a Széchenyi 2020 program keretében összesen 413,58 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A Széchenyi 2020 program keretében megvalósult fejlesztés olyan hiánypótló megoldások kidolgozását tette lehetővé, amelyek egy egységes keretrendszerbe integrálják a jelenleg szigetszerűen alkalmazott biztonságtechnikai szoftverek által lefedett funkciókat. A keretrendszer funkciói kiegészültek az AR technológián alapuló virtuális tér szimuláció és megjelenítés megoldásokkal az eltérő biztonságtechnikai szinteken történő alkalmazásával.

Az iparágban eddig nem létező, fuzzy logikán alapuló mesterséges intelligencia hozzájárul egy hatékonyabb biztonságtechnikai előrejelzési módszer alkalmazásához. Az egyedileg kialakított SIOT (Secure Intranet Of Things) kommunikációs platform kidolgozása és a rendszer kommunikációs megoldásaként történő integrálásának metodikájának kidolgozása elősegítették a biztonságtechnikai területén történő alkalmazás kialakítását és elterjedését.

A létrejött rendszer lehetséges felhasználói a hadiipari, terror elhárítási, nemzetközi biztonságpolitikai, magánbiztonsági, rendvédelmi, bűnmegelőzési, büntetés végrehajtási, tűz és katasztrófavédelmi, biztonságtechnikai, adatvédelmi, kereskedelmi területen működő entitások és azok ügyfelei lehetnek.

A projekt Pakson és Miskolcon valósult meg, két éves időtartam alatt, s 2019. április 30-án zárult.

Magyarország az alacsonyan HIV-fertőzött státuszba tartozik, mivel az intravénás kábítószereket használók közé nem jutott be a vírus, így elsősorban a szexuális átvitel jellemző – mondta Szlávik János, a Dél-Pesti Centrum Kórház infektológus főorvosa.

Szlávik elmondta, hogy Magyarországon több mint hatezren lehetnek fertőzöttek, minden évben két-háromszáz új vírushordozót szűrnek ki, ebből körülbelül ötven ember kerül a betegség végstádiumába, és 10-15 meghal az AIDS következtében.

Mint elmondta, a világon 33 millió ember fertőzött, egyes országokban vannak speciális jellemzők, például Ukrajnában és Oroszországban szinte csak az intravénás kábítószerek útján terjed a betegség, míg Közép-Európában gyakran a homoszexuálisak között figyelhető meg a vírus átadása.

Szlávik hangsúlyozta: a HIV-fertőzés jól karbantartható, de nem gyógyítható betegség. Ha a beteget a HIV-fertőzés korai stádiumában, az első pár évben diagnosztizálják, akkor az AIDS nem alakul ki nála és kezelésekkel hosszú életet élhet – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a kutatások a gyógymódot a génterápia jövőjében valószínűsítik.

Fenyegetéssel akarta behajtani a pásztoróra árát, a Tiszaújvárosi Járási Ügyészség önbíráskodás bűntette miatt vádat emelt egy 35 éves nővel szemben.

A vádirati tényállás szerint a nő néhány nappal a bűncselekmény elkövetését megelőzően, anyagi ellenszolgáltatás reményében szexuális kapcsolatot létesített egy tiszaújvárosi férfival, aki azonban az aktusért a megegyezésük szerinti ötezer forintot nem fizette ki a vádlottnak, de ígéretet tett arra, hogy egy-két napon belül rendezi a tartozását. A vádbeli időben – 2019. április 3-án délután -, a sértett Tiszaújváros főterén egy úgynevezett okospadnál tartózkodott, ahol a mobiltelefonját töltötte, mikor a vádlott két ismerőse társaságában megjelent és kérdőre vonta, hogy hol van a pénze. A férfi közölte, hogy csak a következő napon tud fizetni, mire a vádlott megfenyegette, hogy amennyiben legkésőbb másnap nem fizet, akkor meghal.

A sértett végül nem tett eleget a vádlott követelésének, hanem a történteket követően feljelentést tett a rendőrségen.

Az ügyészség a nőt – aki a bűncselekményt a korábbi szabadságvesztéséből történt feltételes szabadságra bocsátás tartama alatt követte el – önbíráskodás bűntettének kísérletével vádolja és vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabására, valamint a korábban alkalmazott feltételes szabadság megszüntetésére tett indítványt a Tiszaújvárosi Járásbíróságnak.

A honvédségnek a Zrínyi 2026 program keretében 2019-ben 513 milliárd forintos rekordköltségvetése van – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Németh Szilárd kiemelte, hogy az 513 milliárd forintos költségvetésből 150 milliárd forint jut fejlesztésre azért, hogy egy modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett hadsereget építsünk fel, amely bármely más nemzet fegyveres erejével szemben felveszi a versenyt. Jelezte, hogy már számos haditechnikai beszerzéssel büszkélkedhet a honvédség, amelyek a budaörsi repülőtéren rendezett háromnapos haditechnikai és légi bemutatón is megjelennek.

Az államtitkár beszélt arról, hogy a modern technológia, a nemzeti emlékezet szerves részét képező katonai hagyományok, valamint a magyar katonák elszántsága és hazaszeretete a garancia arra, hogy Magyarország és az európai értékek a jövőben is biztonságban legyenek, ezért a kormány nem akarja, hogy egy idegen hatalom beavatkozzon Magyarország életébe. “Nem szeretnénk, hogy veszélybe kerüljön szabadságunk, vallásunk, identitásunk” – fűzte hozzá Németh.

Az államtitkár kiemelte: a kormány tiltakozik az ellen, hogy mások akarják megfogalmazni a magyar állampolgárok helyett, hogy “milyen úton járjunk, kivel legyünk toleránsak, kit fogadjunk bizalmunkba, vagy kinek adjunk helyet a szülőföldünkön”.

Németh úgy fogalmazott, a magyarok büszkék önmagukra, őseikre, hazájukra és büszkék a katonáikra is, azokra a honvédekre, akik a szabadságharcos elődökhöz hasonlóan elhivatottan, hűséggel szolgálják hazánkat itthon, vagy külföldi misszióban tartják fenn a törékeny békét.

Az államtitkár fontosnak nevezte a mostani rendezvényhez hasonló alkalmakat, amikor a honvédek és Magyarország polgárai személyesen is találkozhatnak egymással, és a fiatalok a bemutatókat látva kedvet kapnak a katonáskodáshoz. Nem titkolt célunk, hogy megnyerjük őket a honvédelem ügyének – jelentette ki Németh.

A parlamenti államtitkár elmondta, hogy a közelmúlt eredményeinek bemutatásával azt az utat szeretnék megismertetni, amely elvezet oda, hogy Magyarország 2026-ra a régió egyik legmeghatározóbb, legütőképesebb katonai erejévé váljon.

Komplex bűnügyi és rendészeti ellenőrzést tartottak Budapest belvárosában több szórakozóhelyen péntek éjjel – közölte a rendőrség szombaton honlapján.

Az akció során több embert – köztük körözött bűnözőket – is elfogtak. A közleményben ismertették: a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pénteken 21 órától a Készenléti Rendőrséggel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a Budapesti Közlekedési Központtal, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatallal, az Erzsébetváros Rendészeti Igazgatósággal, az V. és a VII. kerületi Önkormányzattal, valamint a polgárőrség munkatársaival közösen 110 rendőr és a társszervek részéről 36 ember részvételével ismét komplex bűnügyi és rendészeti ellenőrzést tartott az V., VI. és VII kerületben.

A rendőrök az ellenőrzés során összesen 211 embert igazoltattak és nyolc embert fogtak el, akik közül ketten kábítószert árultak, három másiknál pedig kábítószert találtak. Három embert elfogatóparancs miatt vettek őrizetbe, ebből ketten nem vonultak be a börtönbe a jogerősen kiszabott szabadságvesztésük letöltésére, a harmadikat garázdaság miatt körözték.

Az akcióban hét belvárosi szórakozóhelyet ellenőriztek. Egy férfi és egy nő ellen azért indítottak a rendőrök kábítószer-kereskedelem bűntett miatt eljárást, mert az ellenőrzéskor kiderült, hogy a páros az egyik szórakozóhelyen felszolgálóként terített kábítószert, őket “munka” közben elfogták. Amikor átkutatták lakásaikat és a szórakozóhelyet, több mint 30 gramm kokaint és 58 gramm marihuánát foglaltak le.

A rendőrök a társszervekkel együtt 49 taxist ellenőriztek, öt esetben közlekedési szabálysértés miatt éltek feljelentéssel. A társhatóságok további 18 esetben egyéb eljárást kezdeményeztek. A közleményben kiemelték: a BRFK a megnövelt rendőri jelenlét mellett a következő időszakban is folytatja belvárosi szórakozó- és vendéglátóhelyek ellenőrzését.

A készenléti rendőrség állományába tartozó határvadászoknak épült laktanya Miskolcon, amelyet csütörtökön adtak át, a beruházás mintegy négymilliárd forintba került.

Az átadáson Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a biztonság határozza meg az ország mindennapjait, a lakosság életfeltételeit. A biztonság tovább erősödik, ezt bizonyítja ez a beruházás is – tette hozzá.

A politikus úgy fogalmazott: a kormány 2016-ban határozott háromezer határvadász szolgálatba állításáról, erre, illetve elhelyezésükre csaknem százmilliárd forintot biztosított. Az országban tizenegy határvadász-laktanya épült, a határvadászok huszonegyedik századi körülmények között élhetnek, felkészülhetnek a szolgálatra és teljesíthetik a törvényben előírt feladataikat.

A rendőrség feladatairól azt mondta: első a közbiztonság fenntartása, az államhatár védelme, az illegális migráció megakadályozása. Ma Magyarország biztonságos országnak számít, a határvadászok megvédték a déli határt, amely schengeni határnak is számít, jelentősen javult a közbiztonság – hangoztatta az államtitkár.

Statisztikai adatokat sorolva rámutatott: 2010-ben több mint 448 ezer volt a regisztrált bűncselekmények száma, ez 2018 végére 55 százalékkal, kétszázezer alá csökkent; ezt a rendőrség úgy érte el, hogy a határt is védte közben. Kontrát megjegyezte, mindezt a lakosság is érzékeli, és büszke a rendőrökre, hálás nekik.