Biztonságpolitika

A 67 éves Maguire augusztus 15-től látja el az ügyvezető igazgatói posztot, amikor Dan Coats, a DNI eddigi vezetője távozik. Trump egyúttal bejelentette azt is, hogy Coats helyettese, Sue Gordon – Coatsszal együtt – szintén távozik a hírszerzés csúcsszervezetétől.

“Maguire admirális hosszú és méltóságteljes karriert tudhat magáénak, miután 2010-ben visszavonult. Minden szinten volt parancsnok, beleértve a haditengerészet különleges háborús parancsnokságát. Szolgált a Harvard Egyetem nemzetbiztonsági kutatójaként is. Nincs kétségem, hogy kiváló munkát végez majd”- írta mikroblogjában Trump.

Miután néhány héttel ezelőtt Coats bejelentette távozását, Trump John Ratcliffe texasi republikánus képviselőt jelölte a DNI igazgatójának. A politikus azonban a sajtó támadásainak kereszttüzébe került – a többi között azért, mert életrajzát megszépítette -, ezért öt nappal a jelölés után visszalépett.

Barnáné Horváth Melinda közölte, a hálózatot a gyanú szerint két Pest megyei férfi mozgatta, vállalkozásaik az ország minden megyéjében foglalkoztattak vagyonőröket. Egy dél-alföldi cég nevében szerződtek a partnerekkel, de kiderült, hogy az alkalmazottak jelentős része a láncolatban szereplő más cégekhez lett bejelentve. A dolgozók foglalkoztatását fiktív számlákkal igazolták, és járulékot sem fizettek utánuk. A cégeket három-négy havonta cserélgették, többet közülük külföldi állampolgárra írattak.

A NAV pénzügyi nyomozói, revizorai, informatikusai és végrehajtói országosan mintegy harminc helyszínen tartottak kutatásokat, és foglaltak le bizonyítékokat, vagyontárgyakat, köztük egy nagy értékű hajót. A bűnszervezet egyik vezetőjének széfjében 97 millió forintot, a másik vezetőjénél egy szekrényben több mint harmincmillió forintnyi készpénzt, valamint a cég irodájában lévő széfben egy készpénzzel teli táskát is találtak. A cégháló könyvelési anyagát, ötszáz darab bélyegzőt, valamint a szervergépet és számítógépeket egy titkos raktárhelyiségben találták meg – tudatta az őrnagy.

A dél-alföldi pénzügyi nyomozók nyolc gyanúsítottat hallgattak ki bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt, a hálózat irányítói és könyvelői letartóztatásban vannak.

Arra ugyan nem tért ki, hogy pontosan milyen ellenlépéseket terveznek, de hangsúlyozta: mint ahogyan a múltban sem, Kína a jövőben sem fog részt venni nukleáris fegyverkezési versenyben. A nyilatkozat előzménye, hogy Mark Esper új amerikai védelmi miniszter a hét végi ausztráliai látogatásán azt mondta, az Egyesült Államok hónapokon belül szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú rakétákat szeretne telepíteni az ázsiai-csendes-óceáni térségbe.

Fu óvatosságra intette a térség többi országát is, amelyek közül Dél-Koreát, Ausztráliát és Japánt emelte ki, és azt tanácsolta, ne engedjék az amerikai rakéták telepítését saját területükön, mert ez nem szolgálná nemzetbiztonsági érdekeiket. Az amerikai bejelentés után Ausztrália és Dél-Korea is kijelentette, hogy nem járul hozzá a rakéták telepítéséhez.

A kínai tisztviselő különösen aggályosnak tartotta az amerikai fél tervét arra vonatkozóan, hogy a közeljövőben egy szárazföldi telepítésű, közepes hatótávolságú rakétát akarnak fejleszteni és tesztelni az ázsiai és csendes-óceáni térségben.

Kína a múlt héten helytelenítette, hogy az Egyesült Államok kilépett az Oroszországgal a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolására megkötött szerződésből (INF). Fu ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: a lépés közvetlenül negatív hatást gyakorol a világ stratégiai stabilitására, valamint Európa és az ázsiai és csendes-óceáni térség biztonságára. Washington indoklását, miszerint azért lépett ki a szerződésből, mert Oroszország azt megsértette, Fu ürügynek nevezte, rámutatva: ha valóban úgy gondolták, hogy Oroszország “csal”, akkor tárgyalniuk kellett volna Moszkvával az egyezmény felrúgása helyett. A tisztviselő emellett megerősítette Peking állásfoglalását arról, hogy Kína nem kíván tárgyalásokba kezdeni az Egyesült Államokkal és Oroszországgal az atomfegyverek korlátozásáról, mivel nagyságrendileg szerényebb nukleáris fegyverarzenállal rendelkezik náluk.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége a távol-keleti ország nukleáris robbanófejeinek számát mintegy 290-re becsüli szemben Oroszország 1600, valamint az Egyesült Államok 1750 nukleáris robbanófejével.

A tisztviselő arra is rámutatott: Washington érvelése, miszerint Kína fenyegetést jelent számára, mivel a kínai hadsereg rakétáinak csaknem 80 százaléka közepes hatótávolságú, nem állja meg a helyét, hiszen ezek a rakéták nem érnék el az amerikai kontinenst.

Donald Trump a múlt héten azt mondta: ha lesz új fegyverzetkorlátozási egyezmény az INF helyett, akkor annak Kínára is kell vonatkoznia. Hozzátette: erről már egyeztetett Oroszország és Kína vezetőivel, akiket elmondása szerint “ez nagyon is izgalomba hozott”.

Fu erre kedden úgy reagált: nem kívánja meghazudtolni az amerikai elnököt, de Kínát nem érdekli egy ilyen egyezmény, és Peking álláspontja szerint nincs is abban a helyzetben, hogy részt vegyen egy háromoldalú tárgyalásban a nukleáris fegyverek korlátozásáról.

Kiemelte: Kína a maga részéről a lehető legvisszafogottabban járt el fegyverkészletének fejlesztésében, és tartja magát ahhoz, hogy fegyveres konfliktus esetén nem fog elsőként bevetni atomfegyvert. Mindezek fényében – fogalmazott – nem lenne sem ésszerű, sem méltányos elvárni Kínától, hogy a jelen helyzetben részt vegyen a fegyverek felszámolását célzó tárgyalásban. Hozzátette: Peking mindemellett továbbra is elkötelezett az atomfegyverek felszámolását célzó többoldalú erőfeszítések, például az ENSZ átfogó atomcsendszerződése (CTBT) mellett. Ezt a szerződést mindazonáltal Kína eddig még nem írta alá.

Dél-Koreába két éve telepítették a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszert, amely nagy magasságban, a repülési végfázisban képes megsemmisíteni rövid, közepes és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat. A lépést Washingtonban és Szöulban azzal indokolták, hogy el akarják hárítani az észak-koreai rakéták jelentette veszélyt.

A rakétatelepítés Kína és Oroszország határozott tiltakozását váltotta ki, és Peking gazdasági korlátozásokat vezetett be Szöullal szemben ellenlépésként.

A NAK szerint a helyszínen bevetésre kész házi készítésű pokolgépet, lőfegyvert és lőszert találtak. A férfi – aki fegyveres ellenállást tanúsított, mielőtt lelőtték – egy elhagyatott házban rejtőzködött Voznyeszenszkoje községben.

Az Interfax hírügynökség jól értesült forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy a férfi az Iszlám Állam dzsihadista szervezet támogatója volt és híveket toborzott a szervezetnek.

Alekszandr Bukszman orosz főügyészhelyettes július végén közölte, hogy Oroszországban a hatóságoknak az év első felében 17 esetben sikerült terrorcselekmény megszervezésére irányuló kísérletet megakadályozniuk.

A felsőbíróságon egy olyan férfi nyújtott be fellebbezést, akinek Ashraf Mahmud Islam nevű 22 éves fiát belügyminiszterként Amber Rudd fosztotta meg brit állampolgárságától. Az apa azt akarta elérni, hogy fia, aki 18 évesen csatlakozott a dzsihadistákhoz, és jelenleg egy kurdok által ellenőrzött katonai börtönben van Szíriában, visszatérhessen az Egyesült Királyságba, és ott álljon bíróság elé, elkerülve ezáltal, hogy halálbüntetést szabjanak ki rá.

A felsőbíróság azonban elutasította a keresetet. A döntés szakértők szerint precedenst teremthet az Iszlám Állam terrorista szervezet más brit harcosaira és a terroristák brit “menyasszonyaira” nézve, akiket szintén az állampolgárságuk elvesztése fenyeget.

Az utóbbi idők legismertebb brit vonatkozású esete Shamima Begum ügye volt. A fiatal nőt, aki szintén az Iszlám Állam oldalán állt, azért tudták megfosztani brit állampolgárságától, mert jogosult volt a bangladesi útlevélre is. A brit jogszabályok értelmében az állampolgárságot csak kettős nemzetiségű emberektől és abban az esetben lehet megvonni, ha kockázatot jelentenek a nemzetbiztonságra. Hontalanná azonban nem lehet tenni senkit az állampolgárság megfosztásával.

Islam ügyében a felsőbíróság hangsúlyozta, a fiatal férfi csakis magának köszönheti, hogy halálbüntetés várhat rá, ő döntött úgy, hogy Szíriába megy és csatlakozik a dzsihadistákhoz. Nem azért van veszélyben a harcok dúlta Szíriában, mert a belügyminiszter megfosztotta brit állampolgárságától, hanem azért, mert részt vett az Iszlám Állam által elkövetett cselekedetekben – fejtették ki.

A bíróság rámutatott továbbá, hogy a londoni születésű Islam jó körülmények között élt ügyvéd apjával és az anyjával. A fiatal férfi Bangladesben, Dakkában tanult jogot, amikor 2015 áprilisában eltűnt. Szíriába utazott, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz, családja azonban csak egy hónappal később szerzett erről tudomást.

Az időjárás, illetve annak változásai folyamatosan befolyásolják szervezetünk működését, próbára teszik alkalmazkodóképességét, időnként észrevétlenül, de jelentős egészségkárosodást, rosszabb esetben életveszélyes állapotot előidézve. Munka közben, akár a fizikai, szellemi terhelés, akár a munkavégzés helyével, jellegével összefüggő kitettség mind-mind nehezítik a szervezet védekező mechanizmusainak működését.

Felismerni, megelőzni
A nyári kánikula idején – nem csak a munkahelyeken – könnyebben alakul ki a fedetlen fejet érő napsugárzás miatt a többek között fejfájás, szédülés, hányingert, súlyosabb esetben eszméletvesztést okozó napszúrás vagy az erősebb izzadás miatti folyadékvesztés következményeképpen hőséggörcs.

Nagy melegben – különösen tartósan végzett, nagyobb terheléssel járó fizikai munka közben – bekövetkezhet a hőkimerülés is. Az elégtelen folyadék, illetve sóbevitel következményeként kialakuló hőkimerülés könnyen alakulhat hőgutává, ami már egy, a hőszabályozás elégtelensége miatt létrejött életveszélyes állapot.

A hőség okozta állapotváltozásokról és azok tüneteiről, illetve a megelőzés, kezelés módjáról mindenképp érdemes a nyári időszakban tájékozódni, amit a munkavédelmi hatóság, illetve más szakmai, érdekvédelmi szervezetek, nem ritkán vállalkozások is egyre többször segítenek ajánlásaikkal, útmutatóikkal.

Ugyanakkor, számos olyan kevésbé nyilvánvaló, sőt alattomos veszélyt is előidézhet akár közvetlenül, akár közvetetten a hőség vagy a nyárra szintén jellemző káros (UVB) sugárzás, amiről ritkábban hallhatunk.

Hőcsapda-csarnokok
Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a kánikula idején a szabadban végzett munka veszélyeire, ahogy az önmagukban is nagy hőterhelést okozó zárttéri munkahelyek, például sütödék, konyhaüzemek, öntödék szinte pokoli körülményeire sem. Ezekhez képest a tágas, szellős, árnyékos csarnokok kedvezőbb munkakörnyezetnek tűnnek a nyári időszakban. Sajnos azonban a nyári forróság a lakótelepekhez, „betondzsungelekhez” hasonlóan az ipari parkokban, elsősorban a csarnoképületekben található munkahelyeken is problémát okoz. Ugyanis, erre az építési módra jellemző, hogy padlástér hiányában a felforrósodó épületszerkezet hője közvetlenül átsugárzik az abban lévő emberekre, berendezésekre.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az ipari parkokban általában nincsenek magas, árnyékot nyújtó épületek, sem a kánikula hatásait enyhítő zöldterületek. Viszont jellemző, hogy például az autópályák mentén elhelyezett, betonozott parkolóval, rakodóterületekkel körülvett épületekben elsősorban ipari termelés folyik, nem ritkán a technológiából fakadóan is hőt termelő gépekkel. E körülmények együttesen extrém felmelegedést eredményezhetnek az épületeken belül. A foglalkozás-egészségügyi szakemberek tapasztalatai szerint is megnő a forróbb napokon a melegre visszavezethető rosszullétek száma, ahogyan a mentők riasztásának mennyisége is az ilyen helyszínekre. Elsősorban a krónikus betegségekben, magas vérnyomásban, szívbetegségben szenvedők számára különösen nehéz ez az időszak.

Fokozza a problémát, hogy a dolgozók sokszor 12 órás műszakokban, akár három egymást követő napon dolgoznak és csak ezután kapnak munkaszünetet. Az ő helyzetüket külön súlyosbítja, hogy a rengeteg beton és a felmelegedett épületszerkezetek éjszaka visszasugározzák a napközben felvett meleget, így az éjszaka dolgozók abban az időszakban, amikor élettani értelemben a szervezetük pihenne, a meleg nap után újabb hőterhelést kapnak. Tekintettel arra, hogy egy csarnoképületet gazdaságosan, illetve hatékonyan hűteni igen nehéz, a munkáltatók cselekvési lehetősége szűkre szabott. Ezeken a helyeken fontos lenne a gyakoribb, hűvös tartózkodóban eltöltött pihenés, a hűsítő védőital biztosítása. Szerencsés megoldás, ha e munkahelyen, vagy legalább az ipari parkon belül biztosított az orvosi, esetleg nővéri ügyelet, amely a rosszullétek korai ellátását képes biztosítani.

Orvtámadó orvosságok
A forróság azonban nem csak az érzékelhető és megszokott élettani hatások szintjén okozhat változásokat szervezetünk működésében. Akár alkalmi, akár rendszeres jelleggel kényszerül valaki gyógyszert szedni, mindenképpen érdemes tájékozódnia arról, hogy az adott gyógyszer hogyan hat a szervezetre magas hőmérséklet esetén. Egyes gyógyszerek ugyanis befolyásolhatják a test szokásos hűtő folyamatait és potenciálisan okozhatnak fokozott egészségproblémákat, hívja fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy, a hőség egészségkárosító hatásainak megelőzéséről szóló ajánlásában. E készítmények azáltal, hogy megváltoztatják a központi hőszabályozást, befolyásolják a szervezet működését, sőt, az egyén viselkedését is.

Megváltoztatják a kognitív éberséget, ami például megnövekedett aluszékonysághoz és csökkent hőkerülő magatartáshoz vezethet, vagyis még inkább ront a helyzeten. Befolyásolják a vérkeringést, változtatnak a vérnyomáson és a szív teljesítményén, hatást gyakorolva ezáltal az értágulással történő hűtésre, illetve növelik a szédülés és ájulás valószínűségét. Mivel egyes gyógyszerek a veseműködésre is hatnak, a só-víz háztartás változtatása révén növelik a kiszáradás veszélyét és a már szervezetben levő gyógyszerek hatását is gyengíthetik vagy épp felerősíthetik, ami mérgezést okozhat.

A gyógyszerek esetén azért is fontos a fokozott elővigyázatosság, mert egyes készítmények még az alkalmazást megelőzően elveszíthetik hatóképességüket a hőség hatására, ami akár egy napsugárzásnak kitett táskában is bekövetkezhet. A nyári időszakban nem csak a magasabb hőmérséklet, hanem az erőteljes napsugárzás (ezen belül elsősorban az UVB sugárzás) is okozhat problémákat a bőr leégésen, hámlásán kívül is. Ilyenek például az immunrendszer gyengítése, a bőr idő előtti öregedése, a szürkehályog, valamint a sokat emlegetett bőrrák.

Érdemes odafigyelni arra, hogy bizonyos gyógyszerek, (akár egy-egy, a rovarcsípésekre nyaranta használt krém is) egyes vegyi anyagok, például festékek, fakonzerváló szerek, kátrány használata még tovább érzékenyíthetik a bőrt a napsugárzással szemben.

A police.hu honlapon publikált közlemény szerint az éves ellenőrzési terv alapján végrehajtott európai akció elsősorban a megengedett legnagyobb sebességet túllépő járművek vezetőinek kiszűrésére irányul.

A hantani közbiztonsági hivatal egy ceremónia keretében mutatta be szerdán a helyi rendőrséghez csatlakozó három robottípust, amelyek megalkotásához a mesterséges intelligenciára, a felhőalapú számítástechnikára és a lézeres navigációra támaszkodtak a fejlesztők – írta a Global Times című, angol nyelvű kínai hírportál.

A helyi közlekedési rendőrök egyenruháját idéző, sárga és fehér színű közúti robotjárőr képes azonosítani a sofőröket, lefényképezi a szabálytalanul haladókat, valamint sztenderd kínai (putonghua) nyelven figyelmezteti a figyelmetlen gyalogosokat. A robotrendőr segít eligazodni a járókelőknek és automatikusan jelenti a rendőrségnek, ha biztonsági kockázatot vagy gyanús személyt észlel. A közúti baleseteknél használt robot pedig figyelmezteti az elhaladó járműveket, miközben a rendőrök helyszínelnek.

A hivatal szerint a robotok a hét minden napján, 24 órában működnek. Az elmúlt években egyre nagyobb teret kapnak a technológiai újítások a kínai rendőrség mindennapjaiban. Az idei tavaszünnep (kínai holdújév) alkalmával a rendőrök sok városban arcfelismerő technológiát és robotokat bevetve ellenőrizték az emberek jegyeit, kutattak az eltűntek után és látták el biztonsági információkkal a járókelőket.

Az EU-n belüli online vásárlásoknál a kártyaadatokon túl SMS-ben a telefonra érkező, egyszer használatos biztonsági kódot is meg kell adni a fizetés jóváhagyásához.

A szolgáltatás beállítása a lakossági és üzleti ügyfeleknek is kötelező. Az üzleti ügyfelek a határidőig a számlavezető fiókban adatlap kitöltésével és aláírásával kérhetik az üzleti betéti kártyához az internetes biztonsági kód szolgáltatás és a virtuális vásárlási limit beállítását.

Az internetes biztonsági kód szolgáltatás mellett a magánszemélyekhez hasonlóan a vállalkozások számára is elérhetőek olyan egyéb funkciók, amelyek még biztonságosabbá teszik a kártyahasználatot. A virtuális vásárlási limit segítségével beállítható, hogy naponta legfeljebb mennyi pénz költhető el a bankkártyával a virtuális kasszáknál. Ezen felül a külföldi használat területi korlátozásával a szerződő fél képviseletére jogosult megszabhatja, hogy a kártyabirtokos hol használhatja az üzleti betéti kártyát: csak Magyarországon vagy egész Európában, esetleg az egész világon – írták.

“Akár nyolcvan százaléka is azoknak, akik támadást terveztek az ország ellen, brit születésű volt, ami erősen utal arra, hogy társadalmi gondok is vannak a kiváltó okok között” – mondta The Guardian című baloldali brit újságnak a londoni rendőrség főparancsnok-helyettese. Neil Basu azt is mondta, hogy erősödőben van a szélsőjobboldali terrorizmus, ennek egyik lehetséges okaként pedig a brit európai uniós tagságról szóló 2016-os népszavazás óta növekvő nacionalizmust nevezte meg.

Személyes véleménye szerint a terrorizmus visszaszorításában a társadalmi befogadást és a társadalom átjárhatóságát növelő politikákra, valamint az oktatás minőségének javítására van szükség, ezek együttese révén ugyanis nagyobb eséllyel csökkenthető az erőszak, mint a rendőrség és a biztonsági szolgálatok munkája által, és valószínűleg sokkal kedvezőbb hatást gyakorolnak a társadalomra.

Basu tájékoztatása szerint a terrorellenes műveletek száma ötven százalékkal növekedett 2015 és 2017 között, és azóta is magas szinten van. A terrorveszély továbbra is súlyos, annak ellenére, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet veszített területeiből Irakban és Szíriában – mondta.

Az iszlamista és a szélsőjobboldali terroristák egyaránt továbbra is toboroznak briteket, dacára az ez ellen irányuló erőfeszítéseknek – figyelmeztetett. “Szükség van az okok mélyrehatóbb vizsgálatára” – nyomatékosította. Hozzátette, hogy bár az emberei világszínvonalú munkát végeznek a támadások megakadályozásában és a terroristák elfogásában, meg kell állítani a toborzásokat.

Arra utalva, hogy az általuk letartóztatott vagy a látókörökbe kerülő emberek hetven-nyolcvan százaléka Nagy-Britanniában született és nevelkedett, kijelentette, meg kell vizsgálni, miért lépnek erre az útra. Mint mondta, arra van szükség, hogy professzorok, szociológusok, kriminológusok pontosan megmondják nekik, hogy miért történik ez.

Véleménye szerint egyesek fogékonyabbak másoknál a terroristák általi toborzásokra. Ennek “bármi oka lehet, az erős szorongástól az önbizalom és az oktatás hiányán át a megfélemlítésig, a rasszizmusig, a bigottságig és a lehetőségek hiányáig vagy a családon belüli erőszakig” – részletezte.

A Basu vezette terrorellenes hálózat az esetek nagy részét kitevő iszlamista terrorizmus, valamint a jobboldali szélsőségesség mellett a külföldi országok részéről érkező növekvő fenyegetésekkel is meg kell, hogy birkózzon. A parancsnok a Szkripal-ügyre – a salisburyi mérgezések ügyére – emlékeztetve Oroszországot említette ezek között. Megismételte, hogy ők a tüneteket kezelik, de foglalkozni kell a kiváltó okokkal is.

A Nagy-Britanniában élő muszlimok asszimilációjáról szóló elképzeléseket elutasítva védelmébe vette a vallási konzervativizmust, bármely vallásról is legyen szó. “Az asszimiláció azt sugallja, rejtőznöm kell ahhoz, hogy boldoguljak. Nem lenne szabad, hogy olyan társadalom legyünk, amely elfogadja ezt” – fogalmazott. Kiemelte a vallásgyakorlás szabadságának jelentőségét, anélkül, hogy ezért bárkit is megbélyegeznének. “Az álláspontom az, hogy ne árts” – mondta, hozzátéve, hogy nem számít, hogy valaki konzervatív muszlim, keresztény, hindu vagy szikh, a lényeg, hogy szabadon gyakorolhassa vallását és elfogadjon másokat, a többiek pedig őt. “Ez a befogadó társadalom” – foglalta össze.

Az ARD német országos közszolgálati televízió Report München című politikai magazinműsora, a Correctiv nevű német független, nonprofit tényfeltáró újságírói munkaközösség és a The Guardian című brit lap közös beszámolójában kiemelte, hogy a nemzetközi jogi előírások szerint mindenkinek jogában áll menedéket kérni egy országban, akkor is, ha illegálisan lépett be a területére.

Azonban nemzeti határvédelmi szervezetek részéről mégis tapasztalni úgynevezett visszaszorítási (Push-Back) akciókat az Európai Unió külső határán, vagyis előfordul, hogy megakadályozzák ennek a jognak a gyakorlását, gyakran erőszakkal, fenyegetésekkel, az emberi jogok megsértésével.

Ezt támasztja alá az ügynökség számos nem nyilvános, belső használatra készült irata, amelyek a többi között “az erőszak mértéktelen alkalmazásának” eseteit dokumentálják, mások mellett bolgár, magyar és görög határőrök tevékenységét ismertetve. A dokumentumok jelentős része az “eset lezárva” megjegyzéssel ér véget a Report München keddi adásában bemutatandó beszámoló szerint, amelyről hétfőn ismertetett részleteket a német sajtó.

Krzysztof Borowski, a Frontex szóvivője aláhúzta, hogy vannak következményei, illetve “lehetséges következményei” az eseteknek, és a tagállami határvédelmi szervek munkájának támogatására és összehangolására hivatott uniós ügynökség szükség esetén akár be is fejezheti az olyan műveleteket, amelyekben jogsértések fordulnak elő.

Azonban a Frontex eddig nem élt ezzel a lehetőséggel – tették hozzá a beszámolóban.

Az ügynökség mellett működő emberi jogi tanácsadó testület (Frontex Konzultatív Fórum) vezetője, Stefan Kessler hangsúlyozta: “a Frontexnek vigyáznia kell, nehogy bűnrészes legyen”. A jezsuita katolikus rend menekültügyi intézménye (Jesuit Refugee Service) németországi szervezetének szakértője hozzátette: egy EU-s ügynökség számára az emberi jogok sérülése esetén az a “logikus konzekvencia”, hogy távozik az adott műveletből. A beszámoló szerint a fórum több alkalommal felszólította a Frontexet, hogy hagyjon fel a magyarországi EU-s külső határon folytatott tevékenységével.

A Report München, a Correctiv és a The Guardian szerint a kiszivárgott dokumentumok egyikében Frontex-alkalmazottak által elkövetett kihágásokra, jogsértésekre is van példa, a belső jelentés szerint felnőtt kísérő nélkül toloncoltak haza fiatalkorú elutasított menedékkérőket, és szükségtelenül bilincseltek meg kitoloncoltakat.

Dóka Imre közölte: ezen kívül a csornai régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében teljes körű, földi és légi kémiai beavatkozásokat terveznek, míg Baranya, Somogy és Vas megyében, Mohács térségében, valamint a fővárosban részleges gyérítések lesznek.

A következő napokban több Duna menti területen biológiai lárvagyérítést végeznek az esők miatt vízzel megtelt tenyészőhelyeken – tette hozzá.

Elmondta: az esős idő miatt a következő napokban ismét több térségben válik szükségessé az intenzívebb szúnyogirtás. A csapadék hatására ugyanis a környezetben számos, a szúnyoglárvák kifejlődésére alkalmas vízfelület jön létre, ilyenek a madáritatók, locsolóvízgyűjtők, de például a virágcserepek és szabadtéri gyermekjátékok is. Fontos, hogy az ezekben összegyűlt vizet kiöntsük, a tároló edényeket pedig lefedjük, mert így jelentős mértékben tudjuk csökkenteni a szúnyogok számát – hívta fel a figyelmet.

A katasztrófavédelem honlapján nyomon követhető, hogy hol és mikor kerül sor szúnyogirtásra – közölte.

Üveges Andrea közölte: a 67 éves vádlott a lányával és az ő élettársával közös ingatlanban élt, amikor azonban a férfi korábbi elfogadó magatartása megváltozott, a fiatalok az élettárs családjához költöztek. A férfi nem tudta elfogadni a döntést, ezért elhatározta, hogy megöli a másik család egyik tagját.

A vádlott tavaly november 21-én reggel magához vette betárazott, engedéllyel tartott lőfegyverét, és gépkocsival Óbudára ment. A munkába induló 56 éves óvónőre, lánya élettársának édesanyjára a férfi négy célzott lövést adott le. A nő belehalt sérüléseibe.

A vádlott ezután a közelben öngyilkosságot kísérelt meg, a rendőrök azonban rátaláltak, elfogták, majd kórházba vitették.

A Fővárosi Főügyészség az előzetes letartóztatásban lévő férfi ellen előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint két ember életét vesztette, négyen pedig megsérültek. Egy folyékony hajtóanyagú rakéta hajtóműve robbant fel. A tárca közleménye szerint káros anyag nem került a légkörbe, a sugárzás szintje normális.

Az incidens Szeverodvinszktől harminc kilométerre történt. A 185 ezres város polgármesteri hivatala azt közölte, hogy a településen a háttérsugárzás szintjének rövid idejű növekedését észlelték, de később visszaállt a normális szintre. Valenytin Magomendov, a helyi polgári védelem parancsnoka szerint a sugárzás jelenleg nem haladja meg az óránkénti 0,11 mikrosievertet, a maximálisan megengedett 0,6 mikrosivertes szint mellett.

Igor Orlov, Arhangelszk megye kormányzója közölte, hogy a helyszínre légi mentőket küldtek, és a régió kórházai felkészültek a sérültek fogadására.

Néhány nappal korábban egy hadianyagraktár robbant fel a szibériai Krasznojarszki terület acsinszki járásában. A feltehetően emberi mulasztás miatt bekövetkezett balesetben egy ember életét vesztette, nyolc pedig megsérült. A raktár húsz kilométeres körzetéből több mint 16 ezer embert telepítettek ki.

Terdik Tamás dandártábornok kiemelte: a fesztiválon civil ruhás nyomozók is vannak, akik ha kell, megelőzik, megszakítják a bűncselekményeket. Hozzátette, az egyenruhás rendőrök a polgárőrökkel együtt azt a feladatot kapták, hogy a látogatók mozgását minél hatékonyabban biztosítsák, illetve a közlekedők a Szigeten és környékén, Óbudán minél kevesebb balesetet szenvedjenek.

“Nem a bírságolás a cél” – szögezte le a rendőrfőkapitány, aki arról is szólt, hogy a rendőrök munkájuk során környezetbarát elektromos járműveket használnak.

Elhangzott, a Budapesten tartózkodók nemcsak jól, hanem biztonságosan is érezhetik magukat. A rendőrfőkapitány szerint ebben a rendőrségnek is fontos szerepe van, “más szervekkel együtt sokat dolgozunk azért, hogy a magyar főváros Európa egyik legbiztonságosabb fővárosa maradhasson”. Terdik nagy sikernek nevezte, hogy Budapest februárban elnyerte az Európa legjobb úti célja címet.

A főkapitány hangsúlyozta: a Szigeten felállított rendőrségi információs ponton szolgáltatni akarnak, a “szigetelők” számára szórakoztató programokat, élményeket biztosítanak.

A sajtótájékoztató végén bemutatták a helyszínen kínált “rendőrfagyit”; a kék színű édesség citromízű.

A FÖRI Állategészségügyi Szolgálata számára a tűzijátékok időszaka mindig rengeteg feladatot ad, hiszen a ezek hatására nagyon sok kutya szökik el otthonról és kóborol nem csak a főváros utcáin. Az erős hang- és fényhatások miatt megrémült, kerítésen átmászó, menekülő állatok az utcán olyan környezetbe kerülnek, mely számukra idegen és veszélyekkel teli, autóbaleset áldozatává válnak, vagy pedig olyan távolságra menekülnek az otthontól, hogy képtelenek oda visszatalálni – írták.

A szolgálat a kutyák megóvása érdekében javasolja, hogy a tűzijátékok időszakában a kutyákon legyen nyakörv, a gazda telefonszámát tartalmazó bilétával, csak pórázon sétáltassák az állatokat az utcán, valamint érdemes már jóval előre egyeztetni állatorvosunkkal, hogy milyen nyugtató szereket javasol az állatnak.

A kertben tartott állatok esetében gondoskodni kell arról, hogy biztonságos, zárt helyen legyenek. Ilyenkor még a kerti kutyákat is érdemes beengedni legalább az előszobába vagy a garázsba. A láncra kötés nem megoldás – írták a közleményben, amely szerint a legjobb, ha ilyenkor nem hagyják magukra az állatokat.

Ha minden óvintézkedés ellenére a kutya mégis megszökik, fontos, hogy azonnal megkezdődjön a keresése – hívták fel a figyelmet. Ilyenkor rengeteg civil és hivatalos állatvédő tart ügyeletet, akik igyekeznek hazajuttatni a már befogott állatokat.

A főváros területén befogott, és a FÖRI Állategészségügyi Szolgálatához bekerülő ebekről az ebtelep.hu honlapon folyamatosan tájékozódni lehet, de a 06-1-347-0830 telefonszámon is az érdeklődők rendelkezésére állnak.

A 2013-ban indult kutatást Nagy Gábor, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésztechnikusa kezdte el, akinek a figyelmét egy Kanadában élő kutató hívta fel a szovjet gépek történetére.

1944. augusztus 10-ére virradó éjjel 21 szovjet repülőgép indult el szerbiai és horvátországi célpontok felé, hogy az ott harcoló partizánalakulatoknak ellátmányt dobjanak le. A hazafelé tartó úton két, amerikai gyártmányú B-25-ös repülőgépet lőttek le német vadászgépek Magyarország felett, és mindkettő legénységét ismeretlenként temették el. Az egyik gép a Tolna megyei Nagymányokon, a másik pedig a Bács-Kiskun megyei Akasztón zuhant le.

Nagy – aki a honvédség egy roncskutatójával és egy repülőgép-oktatóval végezte a kutatást – elmondta: a nagymányoki becsapódás helyén már nem találtak azonosításra alkalmas roncsokat, de orosz kutatóktól kapott iratokban szereplő időpontok, helyszínek és tények elemzése, szemtanúk beszámolói alapján sikerült megállapítani, hogy melyik zuhant le Nagymányokon és melyik Akasztón. Ez lehetővé tette a két személyzet azonosítását is.

Beszámolt arról is, hogy kutatásuk nyomán az orosz hatóságok keresték az érintettek hozzátartozóit. Az akasztói gép esetében egy pilóta hozzátartozóját sem sikerült megtalálni, míg a nagymányoki gép hat pilótája közül öt esetben vezetett sikerre a keresés. A Nagymányok közelében lezuhant gép személyzetét először a település mellett temették el, emlékművüket 1956-ban lerombolták. Ezután Nagymányokon újratemették őket, a jelenlegi, harmadik nyughelyet 1957-ben Bonyhádon, a szovjet katonai temetőben alakították ki számukra.

A napokban a bonyhádi síremléken újabb gránittáblát helyeznek el, amelyen már szerepel a hat elhunyt szovjet pilóta neve is.

Július 18-án repült először Donauwörthben a Magyar Honvédségnek gyártott első H145M Könnyű Többcélú Helikopter (LUH). Fotó: Airbus Helicopters

Zord

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint garázdaság gyanúja miatt folytatnak nyomozást Sz. Tamás Krisztián és H. Mihály Alfonz budapesti férfiak ellen, mert a rendelkezésre álló adatok szerint a két férfi még február 22-én éjszaka a Kertész utcában egy szórakozóhely előtt több embert bántalmazott.

Az erzsébetvárosi nyomozók a két férfit azonosították és Sz. Tamást február 28-án Budapesten a VII. kerületben, a Baross téren elfogták. A nyomozás során felmerült a gyanúja, hogy társa, H. Mihály Alfonz külföldre szökött, ezért ellene nemzeti és európai elfogatóparancsot adtak ki. Ez alapján a német társhatóságok H. Mihály Alfonzt július 19-én Berlinben elfogták és őrizetbe vették. A férfit a német hatóságok kedden az erzsébetvárosi nyomozóknak átadták, akik még aznap gyanúsítottként hallgatták ki.

A férfit egy korábbi cselekménye miatt a Fővárosi Törvényszék július 18-án letöltendő börtönbüntetésre ítélte, ezért kihallgatását követően a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe átszállították. Társa, Sz. Tamás Krisztián jelenleg is letartóztatásban van – olvasható a rendőrségi közleményben.

Az Index hírportál korábban azt írta, a két férfi nőket és külföldieket vert “péppé” a Kertész utca egyik szórakozóhelye előtt.

Júliusban a Tanács áttekintette és megerősítette a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben alkalmazott uniós szankciókat. A korlátozások hatálya alá eső személyek és szervezetek részt vettek az ázsiai ország nukleáris programjában; ballisztikus, illetve más tömegpusztító fegyverek kifejlesztésében, valamint a kiszabott szankciók megkerülésében. Az Európai Unió átültette továbbá az összes vonatkozó ENSZ-határozatot, és ezeket kiegészítő, illetve autonóm korlátozó intézkedésekkel látta el. Az EU elkötelezett a Koreai-félsziget mihamarabbi nukleáris leszerelése és a tartós békét megvalósító békés, diplomáciai eszközök mellett.

Az Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja megválasztotta a párt új elnökét és az Egyesült Királyság következő miniszterelnökét, Boris Johnsont. A választási verseny utolsó szakaszában jelentős szavazatelőnnyel, a várakozásoknak megfelelően Johnson megverte vetélytársát, Jeremy Hunt külügyminisztert. A választásért felelős bizottság bejelentése után július 24-én Theresa May hivatalosan is benyújtotta a lemondását a királynőnek. Johnson pedig nem sokkal későbbi hivatalos látogatásán már átvette II. Erzsébettől a megbízást a kormányalakításra.

Johnson július 25-én tartott parlamenti felszólalása után egyre valószínűbb a megállapodás nélküli kilépés. Hajlandó ugyan újratárgyalni a May-féle megállapodást az EU-val, de csak abban az esetben, ha abból kikerül az ír határral kapcsolatos tartalékterv. Ha az EU nem hajlandó tárgyalni, vagy az nem sikeres, akkor a hosszabbítás végén, október 31-én az Egyesült Királyság rendezetlen keretek között, megállapodás nélkül hagyja el az Uniót.

Az EU Bizottságának leköszönő elnöke, Jean-Claude Juncker a korábbi állásponttal összhangban azonban elutasította a tárgyalások újrakezdését. Ezzel újabb patthelyzet elé került a Brexit-folyamat és ennek következtében két éves mélypontra zuhant a font árfolyama.

Az Európai Beruházási Bank (EBB) 110 millió eurós kölcsönt nyújt Fehéroroszországnak az M7-es autópálya 91 km hosszú szakasza felújításához és fejlesztéséhez. A projekt a kiterjesztett transzeurópai közlekedési hálózat részeként valósul meg, magába foglalja a Belarusz és Litvánia közötti határátkelő infrastruktúra korszerűsítését is. A beruházás növeli a közúti szállítási kapacitást és biztonságosabb vezetési feltételeket teremt. Az M7 stratégiai közlekedési folyosó, amely a legrövidebb útvonalat képezi a Balti-tenger litvániai partjától Kaunason és Vilniuson keresztül Kijevbe és Minszkbe, végsősoron a Fekete-tengerig. 

Július 3-án, Johannes Hahn, a szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős EU-biztos találkozott a Moldovai Köztársaság miniszterelnökével, Maia Sanduval. A biztos kifejezte a kormányváltás békés végbemenetele miatt érzett örömét, emellett kijelentette, hogy az EU kész az ország pénzügyi támogatásának fokozására.

Július 8-án az ukrán fővárosban, Kijevben kerül sor a 21. bilaterális EU–Ukrajna csúcstalálkozóra. Az esemény megkezdése előtt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke találkozott Ukrajna miniszterelnökével, Volodimir Hrojszman, a beszélgetés során az Európai Tanács elnöke újfent személyes támogatásáról biztosította az ukrán miniszterelnököt és az ukrán népet. Ismételten elítélték a Krím-félsziget orosz annektálását, valamint megerősítették az Ukrajna és az Európai Unió közötti gazdasági és politikai kapcsolatokat. Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók továbbra is érvényben maradtak.

A csúcstalálkozón Johannes Hahn, szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős biztos aláírta az új kiegészítő támogatásról szóló megállapodást 10 millió euró értékben. A dokumentumot ukrán részről Stepan Kubiv, első miniszterelnök-helyettes, az ország gazdaságfejlesztési és kereskedelmi minisztere írta alá. Az új források nagy részét a kis- és középvállalkozások, valamint a polgárok döntéshozatalba való bevonására használják majd fel. Az EU az év eleje óta fokozza jelenlétét az Azovi-tenger térségében, például aknamentesítési akciók és a helyi vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi segély formájában.

A rendezvényen Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke találkozott, a megbeszélés után együttes nyilatkozatot adtak ki. A dokumentum megerősítette az Ukrajna és az Európai Unió közötti politikai társulást és gazdasági integrációt. A nyilatkozatban megemlékeztek, hogy öt év zuhant le az MH17-es járat. Mindkét fél kijelentette, hogy várakozással tekint a felelősök elleni eljárásra, valamint felszólították az Oroszországi Föderációt, hogy vállalja felelősségét, és teljes mértékben működjön együtt az elszámoltathatóság megteremtésére tett erőfeszítésekben.

Július 9-én az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk találkozott Azerbajdzsán elnökével, Ilham Alijevvel. “Az EU és Azerbajdzsán minden évben közelebb kerülnek egymáshoz” – mondta Tusk. “A kapcsolatok erősödtek, és a mai látogatásom ennek egyértelmű jele.” Emlékeztetett arra, hogy 2018-ban az EU és Azerbajdzsán partnerségi prioritásokat fogadott el, hozzátéve, hogy a közös légtérről szóló tárgyalások még nem zárultak le. Tusk elmondta, hogy az EU kész tovább mélyíteni az Azerbajdzsánnal folytatott együttműködést, hangsúlyozva, hogy az EU alapvető fontosságot tulajdonít a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának. A két elnök tárgyalt a megoldatlan hegyi-karabahi konfliktusról is. “Az EU továbbra is teljes mértékben támogatja a minszki csoport társelnökeinek erőfeszítéseit arra nézve, hogy a helsinki záróokmány alapelvein nyugvó tisztességes és tartós rendezésre összpontosítsanak” – tette hozzá Tusk.

Július 9-én egy EU küldöttség érkezett Jerevánba, hogy megvitassák az örmény felekkel az igazságügyi ágazat reformfolyamatát és ennek EU-s támogatását. A küldöttséget Vassilis Maragos, az Európai Bizottság Szomszédsági és Bővítési Tárgyalási Főigazgatóságának Örményországért felelős egységének vezetője koordinálta. A találkozó során az EU vállalta, hogy megosztja a korábbi országok hasonló reformjai során szerzett tapasztalatokat, valamint a bevált gyakorlatokat.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke július 10-én találkozott Nikol Pashinyan, örmény miniszterelnökkel. A találkozón megvitatták egy közös partnerségi megállapodás végrehajtását, amely támogatja Örményország modernizációját, és amelynek végrehajtásához az EU továbbra is technikai és pénzügyi támogatást nyújt. A megoldatlan hegyi-karabahi konfliktusról folytatott megbeszélésük kapcsán az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy „az EU-t ösztönözte az elmúlt év dinamikája és az emberek békére való felkészülése és a humanitárius kérdésekre összpontosító elkötelezettség.” Donald Tusk biztosította Nikol Pashinyan elnököt, hogy az EU továbbra is szorosan együtt fog működni Örményországgal, melyből minden örmény profitál majd.

Július 11-én az Európai Unió és az EU tagállamainak nagyköveteit fogadta Saad Hariri, libanoni miniszterelnök. A résztvevők a fennálló politikai és gazdasági helyzetről, illetve az EU és Libanon közötti kapcsolatról osztották meg nézeteiket. A találkozó keretében megerősítették a partnerséget az ország és az Unió között, valamint nyomatékosították a megbeszélt pénzügyi és strukturális reformok végrehajtásának szükségességét.

Jürgen Stock, az INTERPOL igazgatója is Libanonba látogatott hivatalos körútja első állomásaként, amelynek keretében Raya Haffar El Hassan belügyminiszterrel és Imad Osmannal, a Belső Biztonsági Erők vezetőjével találkozott. A beszélgetések témáját elsősorban nemzeti és regionális biztonsági problémák adták. Jürgen Stock ezt követően a jordán fővárosba, Ammanba utazott, ahol az ország belügyminiszterével, Salamah Al Sahaimmal vett részt egy találkozón. A beszélgetés fő témáját a regionális és globális fenyegetések, különösképpen a drogkereskedelem és terrorizmus adták. Az INTERPOL igazgatója továbbá elismerően nyilatkozott Jordániáról, hiszen az ország aktívan részt vesz a szervezet műveleteiben és kiképzéseiben, főként a terrorellenes műveletekben. A körút utolsó állomása Kairó volt, ahol Jürgen Stock egyiptomi tisztségviselőkkel és tisztekkel találkozott. Mindhárom közel-keleti ország részt vesz az Interpol Sharaka projektjében, amely az országok közötti információcserén alapul, hogy segítse a terroristahálózatok nyomon követését és felszámolását.

Július 11-én az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk találkozott Grúzia elnökével, Salome Zurabisvilivel. A felek megvitatták az EU és Grúzia közötti kapcsolatokat és azok továbbfejlesztésének lehetőségeit. Tusk megerősítette, hogy az EU és Grúzia közötti kereskedelem növekszik, és hozzátette, hogy többet kell tenni a mély és átfogó szabadkereskedelmi övezet teljes potenciáljának feltárása érdekében. Emellett igazságtalannak és szükségtelennek nevezte az Oroszországi Föderáció azon döntését, amely betiltotta a Grúziába közlekedő repülőjáratokat. Donald Tusk hangsúlyozta, hogy az EU szolidáris Grúziával, valamint támogatja az ország függetlenségét és területi integritását.

A július 21-i ukrajnai parlamenti választások után az EU nyilatkozatot adott ki, melyben kijelenti, hogy “az új hatóságok felelőssége, hogy megfeleljenek az ukrán polgárok elvárásainak.” Emellett utalt az EBESZ/ODIHR (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet/Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala) választási megfigyelő missziójának előzetes értékelésére, amely szerint az alapvető jogokat és szabadságokat általában tiszteletben tartották a parlamenti választások. A misszió mindazonáltal beszámolt a szavazatvásárlásokról, valamint az összefonódott üzleti és politikai érdekekről, amelyek a választások médiában való megjelenítését diktálják, valamint egyéb visszaélésekről, különösen a többségi választási rendszert követő megyékben. A nyilatkozat szerint az EU a demokratikus, stabil és virágzó Ukrajna mellett áll, és kész együttműködni az új ukrán parlamenttel és kormánnyal, amint az megalakul. Az Európai Unió továbbra is változatlanul támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását annak nemzetközileg elismert határain belül.

Körülbelül 300 darab kézi lőfegyvert, majdnem 1500 darab könnyű fegyvert, több mint 140 000 darab lőszert és több mint 200 kg robbanóanyagot foglaltak le a moldovai és az ukrán rendészeti szervek az ORION elnevezésű közös művelet során. A közös műveletet az Európai Unió moldovai és ukrán határsegély-missziója (EUBAM) koordinálta az Európai Unió bűnüldöző szervével (Europol) együttműködve.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy folytatja a Moldovai Köztársaság számára nyújtott költségvetési támogatás folyósítását azáltal, hogy július 23-án 14,5 millió eurót utalt át az EU és Moldova közötti szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának támogatására, a szakoktatás és -képzés finanszírozására, valamint a vízumliberalizációs cselekvési terv végrehajtására. Johannes Hahn biztos hozzátette, hogy az EU határozottan elkötelezett amellett, hogy támogassa és segítse a Moldovai Köztársaságot a folyamat megvalósításában. A folyósítások csaknem kétéves időszak után folytatódnak, amelynek során az ilyen kifizetéseket az ország jogállamiságának romlása miatt felfüggesztették.

Július 24-én a rafahi határellenőrzést segítő európai uniós misszió (EU BAM Rafah) vezetője, Günther Freisleben a palesztin miniszterelnökkel, Dr. Mohammed Shtayyeh-vel találkozott Ramallahban. Freisleben elmondta, hogy az EU elkötelezett amellett, hogy a palesztin kapacitásokat tovább növeljék és erősítsék. A találkozót megelőzően, július 10-én az Európai Tanács meghosszabbította a misszió és a Palesztin Rendőrség Támogatására létrejött Koordinációs Iroda mandátumát 2020 júniusáig. Ezek finanszírozására az EU 12,43 millió eurót különített el.

Július 26-án az EU bejelentette, hogy széleskörű szakmai konzultációt indított a Keleti Partnerség jövőbeli stratégiai irányáról. Az EU véleménye szerint az együttműködés mind a Keleti Partnerség országainak, mind az EU tagállamainak kölcsönösen előnyösnek bizonyult. A „20 Deliverables for 2020” reformprogram sikeresen haladt előre az erősebb gazdaságok, a jó kormányzás, az erősebb kapcsolatrendszer és az erősebb társadalmak kialakítása felé az egész régióban. A kezdeményezés tizedik évfordulója alkalmából május 14-én magas szintű konferenciát tartottak, amelynek során az Európai Bizottság leköszönő elnöke, Jean-Claude Juncker megbeszélést indított a Keleti Partnerség jövőjéről. Az érdekelt felek 2019. október 31-ig nyújthatják be véleményüket az EU weboldalán.

Július 30-án a fehéroroszországi viciebski Regionális Bíróság halálra ítélt egy férfit, miután kettős gyilkosság ügyében bűnösnek találták, jelentette be az EU szóvivője. A nyilatkozat kijelenti, hogy az, hogy Fehéroroszország az egyetlen európai ország, ahol még érvényben van a halálbüntetés, az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatában rögzített élethez való jog megsértése. Az EU javasolja az érvényben lévő halálbüntetések végrehajtásának felfüggesztését, és a halálbüntetés moratóriumának bevezetését.