Biztonságpolitika

Nyitrai hangsúlyozta: az a modell, amelyet az OPSZ megvalósít – hogy a polgárőrök önkéntesen, szabadidejük terhére teljesítenek szolgálatot, őrzik az emberek biztonságát – nemzetközi szinten is egyedülálló és példaértékű.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára kiemelte: a kormányzat számára mindig kiemelt fontosságú volt a közbiztonság, a regisztrált bűncselekmények száma az elmúlt hét-nyolc évben a felére esett vissza, minden bűncselekménytípusnál javult a rendőrség felderítő munkája és a bűnmegelőzés is sikeres. Ehhez a polgárőrök is jelentősen hozzájárultak, a kormány pedig továbbra is stratégiai partnerként tekint rájuk. A kormány évente egymilliárd forinttal támogatja a polgárőrséget, emellett több mint ezer járművet is adtak az OPSZ-nek – ismertette. A polgárőrség 2035 településen van jelen, az önkormányzatok is támogatják az egyesületeket – tette hozzá.

A 300×100 elnevezésű bűnügyi programnak köszönhetően – amelynek keretében a leggyengébb közbiztonságú háromszáz településen végeztek megerősített járőrszolgálatot a polgárőrök – 47 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma – mondta. Szólt arról is, hogy 2018-ban sok fiatal csatlakozott a polgárőrséghez, ami azért fontos, mert a fiatalok – miközben tesznek a közbiztonságért – olyan közösségben szocializálódnak, amelyben pozitív mintákat, élettapasztalatokat szerezhetnek.

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnöke arról beszélt, hogy az OPSZ 63 ezer tagja évi kilencmillió szolgálati órát teljesít. Az emberek 83 százaléka bízik bennük, mert a polgárőrök helybéliek, el lehet őket érni, napi kapcsolatban vannak az emberekkel – jegyezte meg. Jelezte: a szervezet 2019-ben két új programot indít, az egyik a külterületek, a másik a közterületek biztonságával kapcsolatos. A 3025 polgárőr-egyesület tagjai évente átlagosan 150 szolgálati órát teljesítenek, és most azt szeretnék elérni, hogy 2019-től 170 órát legyenek közterületen.

A külterületek biztonságának programját – amelyet az Agrárminisztériummal közösen alakítottak ki – az Országos Rendőr-főkapitányság szakmai támogatásával szeptemberben indítják el. A cél, hogy megelőzzék a külterületi jogsértéseket, a mezei, szántóföldi lopásokat, növeljék a tanyákon élők biztonságét. A program az alföldi és az észak-keleti megyék legalább háromszáz nagy külterületű települését érinti. Ebben a programban körülbelül hatezer polgárőr vesz részt – köztük 850 lóval és 1100 lovassal a lovas tagozat – a természetvédelmi őrökkel, az önkormányzati rendészet tagjaival, a hal- és vadőrökkel együtt. Az OPSZ célja, hogy a polgárőrök szolgálatuk 25 százalékát a külterületekre szervezzék.

A külterületi programba bekapcsolódnak a légi polgárőrök is, akik Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében dolgoznak, mintegy két tucat légi járművel, például sárkányrepülőkkel, drónokkal. Az Agrárminisztérium negyvenmillió forinttal támogatja a programot.

Túrós kijelentette: a polgárőrség határvédelmi tagozata továbbra is szakszerűen végzi munkáját, ebben 86 polgárőr-egyesület 1700 polgárőre vesz részt, és kiemelkedő az eredményességük, a hatékonyságuk.

A Roszgidromet szerint a sugárzási helyzetet ellenőrző arhangelszki automatizált rendszer (ASZKRO) nyolc ellenőrző pontjából hat csütörtökön Szeverodvinszknél azt rögzítette, hogy a gammasugárzás ereje elérte az arra a területre jellemező környezeti dózisnak megfelelő ráta (ADER) 4-16 szorosát. Az augusztus 8-án mért maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11 mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás mellett. A háttérsugárzás a városban két óra alatt tért vissza a normához.

Az incidens napján Valentyin Magomedov, a szeverodvinszki önkormányzat polgári védelmének vezetője kijelentette, hogy a városban a háttérsugárzás szintje fél órán át a megengedett háromszorosa volt, és elérte az óránkénti 2 mikrosievertet. A maximálisan megengedett szint az óránkénti 0,6 mikrosievert. Az orosz fogyasztóvédelmi hatóság, a Roszpotrebnadzor szerint a belső szervek röntgenvizsgálatánál a páciens az eljárás alatt 3,3 millisievertig terjedő sugárdózist kap.

Tavaly, március elején Vlagyimir Putyin egyebek között egy nukleáris meghajtású, korlátlan hatótávolságú manőverező repülőgép, egy nagysebességű, nukleáris robbanótöltet hordozására alkalmas víz alatti drón, egy Kinzsal (Tőr) névre elkeresztelt, légi indítású, több mint kétezer kilométeres hatótávolságú hiperszonikus (10+ Mach sebességgel haladó) rakéta és a Szarmat típusú új, több robbanótöltet szállítására alkalmas interkontinentális ballisztikus nehézrakéta kifejlesztéséről tett bejelentést. Elemzők szerint a nukleáris meghajtású manőverező repülőgép hajtóműve robbanhatott fel Szarovban.

Leonyid Bolsov akadémikus, az atomenergia biztonságos fejlesztésével foglalkozó intézet vezetője a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Arhangelszk megye lakosságának egészségét semmi sem fenyegeti a katonai kísérleti terepen bekövetkezett baleset után. Az esetet vizsgáló rendkívüli bizottság megállapította, hogy nem történt a közegészség szempontjából jelentős esemény, és hogy a háttérsugárzás másfél órán belül visszatért a normához.

Az orosz védelmi minisztérium a csütörtöki incidenst követően azt közölte, hogy káros anyag nem került a légkörbe, és a sugárzás normális. A katonai tárca akkor arról adott ki tájékoztatást, hogy két ember életét vesztette, amikor baleset történt egy folyékony üzemanyagú hajtóműszerkezet tesztelésekor. A Roszatom vasárnapra virradóra azt közölte, hogy egy tengeri platformon végzett rakétakísérlet során öt munkatársa meghalt, három pedig megsérült.

A Roszatom vasárnap kiadott tájékoztatása szerint az elhalálozott szakemberek a “rakéta részét képező radioizotópos energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe vetette őket. A védelmi minisztérium a TASZSZ hírügynökségnek azt az információt adta, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotópos energiaforrásokat ellenőrizték.

Alekszej Lihacsov a Roszatom vezérigazgatója hétfőn, azt mondta, hogy a nukleáris szakemberek egy “új, különleges készítményen dolgoztak”, de nem pontosította, hogy mi volt az. A Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet (RFJaC-VNIIEF) vezetőinek nyilatkozataiból az derült ki, hogy az öt tudós egy “kisméretű, radioaktív hasadóanyagokat használó energiaforrás” tesztelésekor halt meg.

Szarov (Саров)
Tárt város Oroszország Nyizsnyij Novgorod-i területén. 1946–1991 között az Arzamasz–16, rövid ideig, 1991-től 1995-ig a Kremljov nevet viselte. Atomfizikai kutatóintézetével a szovjet, majd az orosz atomfegyvergyártás egyik fő központja. A központ létezése és holléte önmagában is államtitok volt, egészen az első kémműholdak felbocsátásáig. Mára a titkosítás csak az új generációs fegyverek kidolgozásával összefüggő munkákra vonatkozik. Az egyik legféltettebb objektum a Nyizsnyij Novgorod közelében lévő Szarovban az a raktármúzeum, amelyben megtalálható az 1949 óta megépített minden orosz nukleáris fegyver egy-egy példánya. A múzeumnak persze nem lehetnek látogatói, mivel a fegyvertár titkai hatalmas védelmi jelentőséggel bírnak. A tilalom alól mindössze egyszer tettek kivételt, amikor a kettős védelmi rendszerrel ellátott raktárt 1992-ben Borisz Jelcin látogatta meg.

A pénteken kezdődött újabb robbanássorozat sérültjei közül hatot kórházban ápolnak. A raktár először hétfőn gyulladt ki, akkor egy ember meghalt, 14 pedig megsérült. A baleset helyszíne körüli húsz kilométeres körzetből több mint 16 ezer embert evakuáltak. A védelmi tárca kedden számolt be a valószínűleg emberi mulasztás miatt keletkezett tűz elfojtásáról.

Az újabb detonációk péntek este kezdődtek el. Ezeket a védelmi tárca szerint egy villám okozta, amely éppen a környéken szétszóródott lőszerek tűzszerészi ártalmatlanítása közben csapott le.

A tömeggyilkos letartóztatása utáni első vallomásából pénteken jelentek meg részletek az amerikai sajtóban.

A nyomozati anyagban Adrian Garcia nyomozó rögzítette azt is, hogy amikor a rendőrség percekkel a lövöldözés után a helyszínre érkezett, Crusius kiszállt az autójából és hangosan odaszólt: “én vagyok a lövöldöző”. Letartóztatása után a rendőrségen két nyomozó hallgatta ki. Az elkövető nem kívánt élni a hallgatás törvény által biztosított jogával. Rögtön vallomást tett és elmondta: körülbelül 10-11 órán keresztül vezetett lakhelyéről – a texasi Dallas mellett lévő Allen városából – El Pasóba, ahol először eltévedt. Mivel éhes volt, megállt annál a bevásárlóközpontnál, ahol a Walmart áruház is van. Megreggelizett, majd lövöldözni kezdett. Elmondta azt is, hogy AK-47-es típusú géppisztollyal lőtt.

A rendőrség a lövöldözés után néhány órával kiderítette, hogy Crusius korábban az interneten többször intézett kirohanást a bevándorlók ellen, és “Texas spanyolajkúak általi megszállásáról” írt. Crusius ellen már hétfőn vádat emeltek, az ügyész halálbüntetést kért rá. Az amerikai belbiztonsági minisztérium közölte, hogy a tömeggyilkosságot belföldi terrorizmusként kezelik.

A nyomozás során kiderült az is, hogy az elkövető édesanyja a merénylet előtti hetekben telefonált az alleni rendőrségnek, mivel a fia fegyvert vásárolt és megítélése szerint részben nem volt elég érett a fegyverviseléshez és egyáltalán nem volt tapasztalata a fegyverforgatásban. Az anya bejelentését a rendőrségen nem vették komolyan, részben azért, mert nem fogalmazott meg konkrét aggodalmakat, részben pedig mert nem mondta be a nevét.

Chris Ayres, a család ügyvédje a rendőrségen elmondta: Crusius a nagyszülei lakásából indult El Pasóba. Szülei 2011-ben történt válása óta ugyanis többnyire ott lakott. “Nem volt rossz hangulatban, nem volt zavart, nem volt magába elzárkózó” – fogalmazott az ügyvéd a rendőrségen.

Crusius hivatalból kirendelt ügyvédje, Mark Stevens nem kívánta kommentálni az ügyet. Újságíróknak csak annyit mondott: “az ügyészek megpróbálják halálra ítéltetni, én a magam részéről minden jogi eszközt igénybe veszek, hogy ez ne történjen meg”.

Richard Grenell német hírportálokon idézett nyilatkozatában sértőnek nevezte, hogy Németország elvárja az amerikai adófizetőktől a több mint 50 ezer amerikai németországi tartózkodásának további finanszírozását, miközben “a németek a saját hazai céljaikra használják fel kereskedelmi többletüket”.

Nem egy amerikai elnök sürgette már Németországot, hogy “vegye ki a részét a saját védelméből”. Ezt a kérést éveken keresztül terjesztették elő az egymást követő amerikai kormányok, de hiába. Így végül “elértük azt a pontot, amelynél reagálni kell” – mondta a diplomata.

“Trump enöknek igaza van és Georgette Mosbacher (varsói amerikai nagykövetnek) is igaza van” – mondta Grenell azzal kapcsolatban, hogy maga Trump is tett már utalást a lehetséges csapatkivonásról, a varsói nagykövet pedig egy csütörtöki Twitter-bejegyzésében kifejtette, hogy míg Lengyelország védelmi kiadásai elérik a NATO-tagoktól elvárt szintet, Németország nem teljesíti ezt az elvárást, ezért “üdvözölnénk, ha Lengyelországba jönnének amerikai csapatok Németországból”.

A NATO-tagországok vezetői 2014-es walesi tanácskozásukon vállalták, hogy 2024-ig a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegig közelítik védelmi kiadásaikat. A német kormány azóta minden évben növelte a védelemre szánt forrásokat a szövetségi költségvetésben, és ez jövőre is folytatódik, de a tervezett 49,67 milliárd euró a GDP csupán 1,38 százalékának felel meg. A kétszázalékos cél és a tényleges kiadások közötti különbség miatt az Egyesült Államok kormánya – elsősorban Trump és Mike Pence alelnök – számos alkalommal élesen bírálta a német vezetést.

Berlin szerint a költségvetés teherbíró, és a Bundeswehr – a német hadsereg – fejlesztési, forrásfelszívó képességéhez mérten mindent megtesznek a NATO-elvárás teljesítéséért. Rendszerint hozzáteszik, hogy a GDP-arányában számolt kiadások viszonylag lassú növekedése annak is tulajdonítható, hogy a gazdasági fellendülés révén maga a GDP is jelentősen növekedett az utóbbi években.

Az európai országok közül Németországban állomásozik a legtöbb amerikai katona, 35 ezer fő, munkájukat 17 ezer amerikai és 12 ezer német polgári alkalmazott segíti.

A 67 éves Maguire augusztus 15-től látja el az ügyvezető igazgatói posztot, amikor Dan Coats, a DNI eddigi vezetője távozik. Trump egyúttal bejelentette azt is, hogy Coats helyettese, Sue Gordon – Coatsszal együtt – szintén távozik a hírszerzés csúcsszervezetétől.

“Maguire admirális hosszú és méltóságteljes karriert tudhat magáénak, miután 2010-ben visszavonult. Minden szinten volt parancsnok, beleértve a haditengerészet különleges háborús parancsnokságát. Szolgált a Harvard Egyetem nemzetbiztonsági kutatójaként is. Nincs kétségem, hogy kiváló munkát végez majd”- írta mikroblogjában Trump.

Miután néhány héttel ezelőtt Coats bejelentette távozását, Trump John Ratcliffe texasi republikánus képviselőt jelölte a DNI igazgatójának. A politikus azonban a sajtó támadásainak kereszttüzébe került – a többi között azért, mert életrajzát megszépítette -, ezért öt nappal a jelölés után visszalépett.

Barnáné Horváth Melinda közölte, a hálózatot a gyanú szerint két Pest megyei férfi mozgatta, vállalkozásaik az ország minden megyéjében foglalkoztattak vagyonőröket. Egy dél-alföldi cég nevében szerződtek a partnerekkel, de kiderült, hogy az alkalmazottak jelentős része a láncolatban szereplő más cégekhez lett bejelentve. A dolgozók foglalkoztatását fiktív számlákkal igazolták, és járulékot sem fizettek utánuk. A cégeket három-négy havonta cserélgették, többet közülük külföldi állampolgárra írattak.

A NAV pénzügyi nyomozói, revizorai, informatikusai és végrehajtói országosan mintegy harminc helyszínen tartottak kutatásokat, és foglaltak le bizonyítékokat, vagyontárgyakat, köztük egy nagy értékű hajót. A bűnszervezet egyik vezetőjének széfjében 97 millió forintot, a másik vezetőjénél egy szekrényben több mint harmincmillió forintnyi készpénzt, valamint a cég irodájában lévő széfben egy készpénzzel teli táskát is találtak. A cégháló könyvelési anyagát, ötszáz darab bélyegzőt, valamint a szervergépet és számítógépeket egy titkos raktárhelyiségben találták meg – tudatta az őrnagy.

A dél-alföldi pénzügyi nyomozók nyolc gyanúsítottat hallgattak ki bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt, a hálózat irányítói és könyvelői letartóztatásban vannak.

Arra ugyan nem tért ki, hogy pontosan milyen ellenlépéseket terveznek, de hangsúlyozta: mint ahogyan a múltban sem, Kína a jövőben sem fog részt venni nukleáris fegyverkezési versenyben. A nyilatkozat előzménye, hogy Mark Esper új amerikai védelmi miniszter a hét végi ausztráliai látogatásán azt mondta, az Egyesült Államok hónapokon belül szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú rakétákat szeretne telepíteni az ázsiai-csendes-óceáni térségbe.

Fu óvatosságra intette a térség többi országát is, amelyek közül Dél-Koreát, Ausztráliát és Japánt emelte ki, és azt tanácsolta, ne engedjék az amerikai rakéták telepítését saját területükön, mert ez nem szolgálná nemzetbiztonsági érdekeiket. Az amerikai bejelentés után Ausztrália és Dél-Korea is kijelentette, hogy nem járul hozzá a rakéták telepítéséhez.

A kínai tisztviselő különösen aggályosnak tartotta az amerikai fél tervét arra vonatkozóan, hogy a közeljövőben egy szárazföldi telepítésű, közepes hatótávolságú rakétát akarnak fejleszteni és tesztelni az ázsiai és csendes-óceáni térségben.

Kína a múlt héten helytelenítette, hogy az Egyesült Államok kilépett az Oroszországgal a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolására megkötött szerződésből (INF). Fu ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: a lépés közvetlenül negatív hatást gyakorol a világ stratégiai stabilitására, valamint Európa és az ázsiai és csendes-óceáni térség biztonságára. Washington indoklását, miszerint azért lépett ki a szerződésből, mert Oroszország azt megsértette, Fu ürügynek nevezte, rámutatva: ha valóban úgy gondolták, hogy Oroszország “csal”, akkor tárgyalniuk kellett volna Moszkvával az egyezmény felrúgása helyett. A tisztviselő emellett megerősítette Peking állásfoglalását arról, hogy Kína nem kíván tárgyalásokba kezdeni az Egyesült Államokkal és Oroszországgal az atomfegyverek korlátozásáról, mivel nagyságrendileg szerényebb nukleáris fegyverarzenállal rendelkezik náluk.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége a távol-keleti ország nukleáris robbanófejeinek számát mintegy 290-re becsüli szemben Oroszország 1600, valamint az Egyesült Államok 1750 nukleáris robbanófejével.

A tisztviselő arra is rámutatott: Washington érvelése, miszerint Kína fenyegetést jelent számára, mivel a kínai hadsereg rakétáinak csaknem 80 százaléka közepes hatótávolságú, nem állja meg a helyét, hiszen ezek a rakéták nem érnék el az amerikai kontinenst.

Donald Trump a múlt héten azt mondta: ha lesz új fegyverzetkorlátozási egyezmény az INF helyett, akkor annak Kínára is kell vonatkoznia. Hozzátette: erről már egyeztetett Oroszország és Kína vezetőivel, akiket elmondása szerint “ez nagyon is izgalomba hozott”.

Fu erre kedden úgy reagált: nem kívánja meghazudtolni az amerikai elnököt, de Kínát nem érdekli egy ilyen egyezmény, és Peking álláspontja szerint nincs is abban a helyzetben, hogy részt vegyen egy háromoldalú tárgyalásban a nukleáris fegyverek korlátozásáról.

Kiemelte: Kína a maga részéről a lehető legvisszafogottabban járt el fegyverkészletének fejlesztésében, és tartja magát ahhoz, hogy fegyveres konfliktus esetén nem fog elsőként bevetni atomfegyvert. Mindezek fényében – fogalmazott – nem lenne sem ésszerű, sem méltányos elvárni Kínától, hogy a jelen helyzetben részt vegyen a fegyverek felszámolását célzó tárgyalásban. Hozzátette: Peking mindemellett továbbra is elkötelezett az atomfegyverek felszámolását célzó többoldalú erőfeszítések, például az ENSZ átfogó atomcsendszerződése (CTBT) mellett. Ezt a szerződést mindazonáltal Kína eddig még nem írta alá.

Dél-Koreába két éve telepítették a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszert, amely nagy magasságban, a repülési végfázisban képes megsemmisíteni rövid, közepes és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat. A lépést Washingtonban és Szöulban azzal indokolták, hogy el akarják hárítani az észak-koreai rakéták jelentette veszélyt.

A rakétatelepítés Kína és Oroszország határozott tiltakozását váltotta ki, és Peking gazdasági korlátozásokat vezetett be Szöullal szemben ellenlépésként.

A NAK szerint a helyszínen bevetésre kész házi készítésű pokolgépet, lőfegyvert és lőszert találtak. A férfi – aki fegyveres ellenállást tanúsított, mielőtt lelőtték – egy elhagyatott házban rejtőzködött Voznyeszenszkoje községben.

Az Interfax hírügynökség jól értesült forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy a férfi az Iszlám Állam dzsihadista szervezet támogatója volt és híveket toborzott a szervezetnek.

Alekszandr Bukszman orosz főügyészhelyettes július végén közölte, hogy Oroszországban a hatóságoknak az év első felében 17 esetben sikerült terrorcselekmény megszervezésére irányuló kísérletet megakadályozniuk.

A felsőbíróságon egy olyan férfi nyújtott be fellebbezést, akinek Ashraf Mahmud Islam nevű 22 éves fiát belügyminiszterként Amber Rudd fosztotta meg brit állampolgárságától. Az apa azt akarta elérni, hogy fia, aki 18 évesen csatlakozott a dzsihadistákhoz, és jelenleg egy kurdok által ellenőrzött katonai börtönben van Szíriában, visszatérhessen az Egyesült Királyságba, és ott álljon bíróság elé, elkerülve ezáltal, hogy halálbüntetést szabjanak ki rá.

A felsőbíróság azonban elutasította a keresetet. A döntés szakértők szerint precedenst teremthet az Iszlám Állam terrorista szervezet más brit harcosaira és a terroristák brit “menyasszonyaira” nézve, akiket szintén az állampolgárságuk elvesztése fenyeget.

Az utóbbi idők legismertebb brit vonatkozású esete Shamima Begum ügye volt. A fiatal nőt, aki szintén az Iszlám Állam oldalán állt, azért tudták megfosztani brit állampolgárságától, mert jogosult volt a bangladesi útlevélre is. A brit jogszabályok értelmében az állampolgárságot csak kettős nemzetiségű emberektől és abban az esetben lehet megvonni, ha kockázatot jelentenek a nemzetbiztonságra. Hontalanná azonban nem lehet tenni senkit az állampolgárság megfosztásával.

Islam ügyében a felsőbíróság hangsúlyozta, a fiatal férfi csakis magának köszönheti, hogy halálbüntetés várhat rá, ő döntött úgy, hogy Szíriába megy és csatlakozik a dzsihadistákhoz. Nem azért van veszélyben a harcok dúlta Szíriában, mert a belügyminiszter megfosztotta brit állampolgárságától, hanem azért, mert részt vett az Iszlám Állam által elkövetett cselekedetekben – fejtették ki.

A bíróság rámutatott továbbá, hogy a londoni születésű Islam jó körülmények között élt ügyvéd apjával és az anyjával. A fiatal férfi Bangladesben, Dakkában tanult jogot, amikor 2015 áprilisában eltűnt. Szíriába utazott, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz, családja azonban csak egy hónappal később szerzett erről tudomást.

Az időjárás, illetve annak változásai folyamatosan befolyásolják szervezetünk működését, próbára teszik alkalmazkodóképességét, időnként észrevétlenül, de jelentős egészségkárosodást, rosszabb esetben életveszélyes állapotot előidézve. Munka közben, akár a fizikai, szellemi terhelés, akár a munkavégzés helyével, jellegével összefüggő kitettség mind-mind nehezítik a szervezet védekező mechanizmusainak működését.

Felismerni, megelőzni
A nyári kánikula idején – nem csak a munkahelyeken – könnyebben alakul ki a fedetlen fejet érő napsugárzás miatt a többek között fejfájás, szédülés, hányingert, súlyosabb esetben eszméletvesztést okozó napszúrás vagy az erősebb izzadás miatti folyadékvesztés következményeképpen hőséggörcs.

Nagy melegben – különösen tartósan végzett, nagyobb terheléssel járó fizikai munka közben – bekövetkezhet a hőkimerülés is. Az elégtelen folyadék, illetve sóbevitel következményeként kialakuló hőkimerülés könnyen alakulhat hőgutává, ami már egy, a hőszabályozás elégtelensége miatt létrejött életveszélyes állapot.

A hőség okozta állapotváltozásokról és azok tüneteiről, illetve a megelőzés, kezelés módjáról mindenképp érdemes a nyári időszakban tájékozódni, amit a munkavédelmi hatóság, illetve más szakmai, érdekvédelmi szervezetek, nem ritkán vállalkozások is egyre többször segítenek ajánlásaikkal, útmutatóikkal.

Ugyanakkor, számos olyan kevésbé nyilvánvaló, sőt alattomos veszélyt is előidézhet akár közvetlenül, akár közvetetten a hőség vagy a nyárra szintén jellemző káros (UVB) sugárzás, amiről ritkábban hallhatunk.

Hőcsapda-csarnokok
Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a kánikula idején a szabadban végzett munka veszélyeire, ahogy az önmagukban is nagy hőterhelést okozó zárttéri munkahelyek, például sütödék, konyhaüzemek, öntödék szinte pokoli körülményeire sem. Ezekhez képest a tágas, szellős, árnyékos csarnokok kedvezőbb munkakörnyezetnek tűnnek a nyári időszakban. Sajnos azonban a nyári forróság a lakótelepekhez, „betondzsungelekhez” hasonlóan az ipari parkokban, elsősorban a csarnoképületekben található munkahelyeken is problémát okoz. Ugyanis, erre az építési módra jellemző, hogy padlástér hiányában a felforrósodó épületszerkezet hője közvetlenül átsugárzik az abban lévő emberekre, berendezésekre.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az ipari parkokban általában nincsenek magas, árnyékot nyújtó épületek, sem a kánikula hatásait enyhítő zöldterületek. Viszont jellemző, hogy például az autópályák mentén elhelyezett, betonozott parkolóval, rakodóterületekkel körülvett épületekben elsősorban ipari termelés folyik, nem ritkán a technológiából fakadóan is hőt termelő gépekkel. E körülmények együttesen extrém felmelegedést eredményezhetnek az épületeken belül. A foglalkozás-egészségügyi szakemberek tapasztalatai szerint is megnő a forróbb napokon a melegre visszavezethető rosszullétek száma, ahogyan a mentők riasztásának mennyisége is az ilyen helyszínekre. Elsősorban a krónikus betegségekben, magas vérnyomásban, szívbetegségben szenvedők számára különösen nehéz ez az időszak.

Fokozza a problémát, hogy a dolgozók sokszor 12 órás műszakokban, akár három egymást követő napon dolgoznak és csak ezután kapnak munkaszünetet. Az ő helyzetüket külön súlyosbítja, hogy a rengeteg beton és a felmelegedett épületszerkezetek éjszaka visszasugározzák a napközben felvett meleget, így az éjszaka dolgozók abban az időszakban, amikor élettani értelemben a szervezetük pihenne, a meleg nap után újabb hőterhelést kapnak. Tekintettel arra, hogy egy csarnoképületet gazdaságosan, illetve hatékonyan hűteni igen nehéz, a munkáltatók cselekvési lehetősége szűkre szabott. Ezeken a helyeken fontos lenne a gyakoribb, hűvös tartózkodóban eltöltött pihenés, a hűsítő védőital biztosítása. Szerencsés megoldás, ha e munkahelyen, vagy legalább az ipari parkon belül biztosított az orvosi, esetleg nővéri ügyelet, amely a rosszullétek korai ellátását képes biztosítani.

Orvtámadó orvosságok
A forróság azonban nem csak az érzékelhető és megszokott élettani hatások szintjén okozhat változásokat szervezetünk működésében. Akár alkalmi, akár rendszeres jelleggel kényszerül valaki gyógyszert szedni, mindenképpen érdemes tájékozódnia arról, hogy az adott gyógyszer hogyan hat a szervezetre magas hőmérséklet esetén. Egyes gyógyszerek ugyanis befolyásolhatják a test szokásos hűtő folyamatait és potenciálisan okozhatnak fokozott egészségproblémákat, hívja fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy, a hőség egészségkárosító hatásainak megelőzéséről szóló ajánlásában. E készítmények azáltal, hogy megváltoztatják a központi hőszabályozást, befolyásolják a szervezet működését, sőt, az egyén viselkedését is.

Megváltoztatják a kognitív éberséget, ami például megnövekedett aluszékonysághoz és csökkent hőkerülő magatartáshoz vezethet, vagyis még inkább ront a helyzeten. Befolyásolják a vérkeringést, változtatnak a vérnyomáson és a szív teljesítményén, hatást gyakorolva ezáltal az értágulással történő hűtésre, illetve növelik a szédülés és ájulás valószínűségét. Mivel egyes gyógyszerek a veseműködésre is hatnak, a só-víz háztartás változtatása révén növelik a kiszáradás veszélyét és a már szervezetben levő gyógyszerek hatását is gyengíthetik vagy épp felerősíthetik, ami mérgezést okozhat.

A gyógyszerek esetén azért is fontos a fokozott elővigyázatosság, mert egyes készítmények még az alkalmazást megelőzően elveszíthetik hatóképességüket a hőség hatására, ami akár egy napsugárzásnak kitett táskában is bekövetkezhet. A nyári időszakban nem csak a magasabb hőmérséklet, hanem az erőteljes napsugárzás (ezen belül elsősorban az UVB sugárzás) is okozhat problémákat a bőr leégésen, hámlásán kívül is. Ilyenek például az immunrendszer gyengítése, a bőr idő előtti öregedése, a szürkehályog, valamint a sokat emlegetett bőrrák.

Érdemes odafigyelni arra, hogy bizonyos gyógyszerek, (akár egy-egy, a rovarcsípésekre nyaranta használt krém is) egyes vegyi anyagok, például festékek, fakonzerváló szerek, kátrány használata még tovább érzékenyíthetik a bőrt a napsugárzással szemben.

A police.hu honlapon publikált közlemény szerint az éves ellenőrzési terv alapján végrehajtott európai akció elsősorban a megengedett legnagyobb sebességet túllépő járművek vezetőinek kiszűrésére irányul.

A hantani közbiztonsági hivatal egy ceremónia keretében mutatta be szerdán a helyi rendőrséghez csatlakozó három robottípust, amelyek megalkotásához a mesterséges intelligenciára, a felhőalapú számítástechnikára és a lézeres navigációra támaszkodtak a fejlesztők – írta a Global Times című, angol nyelvű kínai hírportál.

A helyi közlekedési rendőrök egyenruháját idéző, sárga és fehér színű közúti robotjárőr képes azonosítani a sofőröket, lefényképezi a szabálytalanul haladókat, valamint sztenderd kínai (putonghua) nyelven figyelmezteti a figyelmetlen gyalogosokat. A robotrendőr segít eligazodni a járókelőknek és automatikusan jelenti a rendőrségnek, ha biztonsági kockázatot vagy gyanús személyt észlel. A közúti baleseteknél használt robot pedig figyelmezteti az elhaladó járműveket, miközben a rendőrök helyszínelnek.

A hivatal szerint a robotok a hét minden napján, 24 órában működnek. Az elmúlt években egyre nagyobb teret kapnak a technológiai újítások a kínai rendőrség mindennapjaiban. Az idei tavaszünnep (kínai holdújév) alkalmával a rendőrök sok városban arcfelismerő technológiát és robotokat bevetve ellenőrizték az emberek jegyeit, kutattak az eltűntek után és látták el biztonsági információkkal a járókelőket.

Az EU-n belüli online vásárlásoknál a kártyaadatokon túl SMS-ben a telefonra érkező, egyszer használatos biztonsági kódot is meg kell adni a fizetés jóváhagyásához.

A szolgáltatás beállítása a lakossági és üzleti ügyfeleknek is kötelező. Az üzleti ügyfelek a határidőig a számlavezető fiókban adatlap kitöltésével és aláírásával kérhetik az üzleti betéti kártyához az internetes biztonsági kód szolgáltatás és a virtuális vásárlási limit beállítását.

Az internetes biztonsági kód szolgáltatás mellett a magánszemélyekhez hasonlóan a vállalkozások számára is elérhetőek olyan egyéb funkciók, amelyek még biztonságosabbá teszik a kártyahasználatot. A virtuális vásárlási limit segítségével beállítható, hogy naponta legfeljebb mennyi pénz költhető el a bankkártyával a virtuális kasszáknál. Ezen felül a külföldi használat területi korlátozásával a szerződő fél képviseletére jogosult megszabhatja, hogy a kártyabirtokos hol használhatja az üzleti betéti kártyát: csak Magyarországon vagy egész Európában, esetleg az egész világon – írták.

“Akár nyolcvan százaléka is azoknak, akik támadást terveztek az ország ellen, brit születésű volt, ami erősen utal arra, hogy társadalmi gondok is vannak a kiváltó okok között” – mondta The Guardian című baloldali brit újságnak a londoni rendőrség főparancsnok-helyettese. Neil Basu azt is mondta, hogy erősödőben van a szélsőjobboldali terrorizmus, ennek egyik lehetséges okaként pedig a brit európai uniós tagságról szóló 2016-os népszavazás óta növekvő nacionalizmust nevezte meg.

Személyes véleménye szerint a terrorizmus visszaszorításában a társadalmi befogadást és a társadalom átjárhatóságát növelő politikákra, valamint az oktatás minőségének javítására van szükség, ezek együttese révén ugyanis nagyobb eséllyel csökkenthető az erőszak, mint a rendőrség és a biztonsági szolgálatok munkája által, és valószínűleg sokkal kedvezőbb hatást gyakorolnak a társadalomra.

Basu tájékoztatása szerint a terrorellenes műveletek száma ötven százalékkal növekedett 2015 és 2017 között, és azóta is magas szinten van. A terrorveszély továbbra is súlyos, annak ellenére, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet veszített területeiből Irakban és Szíriában – mondta.

Az iszlamista és a szélsőjobboldali terroristák egyaránt továbbra is toboroznak briteket, dacára az ez ellen irányuló erőfeszítéseknek – figyelmeztetett. “Szükség van az okok mélyrehatóbb vizsgálatára” – nyomatékosította. Hozzátette, hogy bár az emberei világszínvonalú munkát végeznek a támadások megakadályozásában és a terroristák elfogásában, meg kell állítani a toborzásokat.

Arra utalva, hogy az általuk letartóztatott vagy a látókörökbe kerülő emberek hetven-nyolcvan százaléka Nagy-Britanniában született és nevelkedett, kijelentette, meg kell vizsgálni, miért lépnek erre az útra. Mint mondta, arra van szükség, hogy professzorok, szociológusok, kriminológusok pontosan megmondják nekik, hogy miért történik ez.

Véleménye szerint egyesek fogékonyabbak másoknál a terroristák általi toborzásokra. Ennek “bármi oka lehet, az erős szorongástól az önbizalom és az oktatás hiányán át a megfélemlítésig, a rasszizmusig, a bigottságig és a lehetőségek hiányáig vagy a családon belüli erőszakig” – részletezte.

A Basu vezette terrorellenes hálózat az esetek nagy részét kitevő iszlamista terrorizmus, valamint a jobboldali szélsőségesség mellett a külföldi országok részéről érkező növekvő fenyegetésekkel is meg kell, hogy birkózzon. A parancsnok a Szkripal-ügyre – a salisburyi mérgezések ügyére – emlékeztetve Oroszországot említette ezek között. Megismételte, hogy ők a tüneteket kezelik, de foglalkozni kell a kiváltó okokkal is.

A Nagy-Britanniában élő muszlimok asszimilációjáról szóló elképzeléseket elutasítva védelmébe vette a vallási konzervativizmust, bármely vallásról is legyen szó. “Az asszimiláció azt sugallja, rejtőznöm kell ahhoz, hogy boldoguljak. Nem lenne szabad, hogy olyan társadalom legyünk, amely elfogadja ezt” – fogalmazott. Kiemelte a vallásgyakorlás szabadságának jelentőségét, anélkül, hogy ezért bárkit is megbélyegeznének. “Az álláspontom az, hogy ne árts” – mondta, hozzátéve, hogy nem számít, hogy valaki konzervatív muszlim, keresztény, hindu vagy szikh, a lényeg, hogy szabadon gyakorolhassa vallását és elfogadjon másokat, a többiek pedig őt. “Ez a befogadó társadalom” – foglalta össze.

Az ARD német országos közszolgálati televízió Report München című politikai magazinműsora, a Correctiv nevű német független, nonprofit tényfeltáró újságírói munkaközösség és a The Guardian című brit lap közös beszámolójában kiemelte, hogy a nemzetközi jogi előírások szerint mindenkinek jogában áll menedéket kérni egy országban, akkor is, ha illegálisan lépett be a területére.

Azonban nemzeti határvédelmi szervezetek részéről mégis tapasztalni úgynevezett visszaszorítási (Push-Back) akciókat az Európai Unió külső határán, vagyis előfordul, hogy megakadályozzák ennek a jognak a gyakorlását, gyakran erőszakkal, fenyegetésekkel, az emberi jogok megsértésével.

Ezt támasztja alá az ügynökség számos nem nyilvános, belső használatra készült irata, amelyek a többi között “az erőszak mértéktelen alkalmazásának” eseteit dokumentálják, mások mellett bolgár, magyar és görög határőrök tevékenységét ismertetve. A dokumentumok jelentős része az “eset lezárva” megjegyzéssel ér véget a Report München keddi adásában bemutatandó beszámoló szerint, amelyről hétfőn ismertetett részleteket a német sajtó.

Krzysztof Borowski, a Frontex szóvivője aláhúzta, hogy vannak következményei, illetve “lehetséges következményei” az eseteknek, és a tagállami határvédelmi szervek munkájának támogatására és összehangolására hivatott uniós ügynökség szükség esetén akár be is fejezheti az olyan műveleteket, amelyekben jogsértések fordulnak elő.

Azonban a Frontex eddig nem élt ezzel a lehetőséggel – tették hozzá a beszámolóban.

Az ügynökség mellett működő emberi jogi tanácsadó testület (Frontex Konzultatív Fórum) vezetője, Stefan Kessler hangsúlyozta: “a Frontexnek vigyáznia kell, nehogy bűnrészes legyen”. A jezsuita katolikus rend menekültügyi intézménye (Jesuit Refugee Service) németországi szervezetének szakértője hozzátette: egy EU-s ügynökség számára az emberi jogok sérülése esetén az a “logikus konzekvencia”, hogy távozik az adott műveletből. A beszámoló szerint a fórum több alkalommal felszólította a Frontexet, hogy hagyjon fel a magyarországi EU-s külső határon folytatott tevékenységével.

A Report München, a Correctiv és a The Guardian szerint a kiszivárgott dokumentumok egyikében Frontex-alkalmazottak által elkövetett kihágásokra, jogsértésekre is van példa, a belső jelentés szerint felnőtt kísérő nélkül toloncoltak haza fiatalkorú elutasított menedékkérőket, és szükségtelenül bilincseltek meg kitoloncoltakat.

Dóka Imre közölte: ezen kívül a csornai régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében teljes körű, földi és légi kémiai beavatkozásokat terveznek, míg Baranya, Somogy és Vas megyében, Mohács térségében, valamint a fővárosban részleges gyérítések lesznek.

A következő napokban több Duna menti területen biológiai lárvagyérítést végeznek az esők miatt vízzel megtelt tenyészőhelyeken – tette hozzá.

Elmondta: az esős idő miatt a következő napokban ismét több térségben válik szükségessé az intenzívebb szúnyogirtás. A csapadék hatására ugyanis a környezetben számos, a szúnyoglárvák kifejlődésére alkalmas vízfelület jön létre, ilyenek a madáritatók, locsolóvízgyűjtők, de például a virágcserepek és szabadtéri gyermekjátékok is. Fontos, hogy az ezekben összegyűlt vizet kiöntsük, a tároló edényeket pedig lefedjük, mert így jelentős mértékben tudjuk csökkenteni a szúnyogok számát – hívta fel a figyelmet.

A katasztrófavédelem honlapján nyomon követhető, hogy hol és mikor kerül sor szúnyogirtásra – közölte.

Üveges Andrea közölte: a 67 éves vádlott a lányával és az ő élettársával közös ingatlanban élt, amikor azonban a férfi korábbi elfogadó magatartása megváltozott, a fiatalok az élettárs családjához költöztek. A férfi nem tudta elfogadni a döntést, ezért elhatározta, hogy megöli a másik család egyik tagját.

A vádlott tavaly november 21-én reggel magához vette betárazott, engedéllyel tartott lőfegyverét, és gépkocsival Óbudára ment. A munkába induló 56 éves óvónőre, lánya élettársának édesanyjára a férfi négy célzott lövést adott le. A nő belehalt sérüléseibe.

A vádlott ezután a közelben öngyilkosságot kísérelt meg, a rendőrök azonban rátaláltak, elfogták, majd kórházba vitették.

A Fővárosi Főügyészség az előzetes letartóztatásban lévő férfi ellen előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint két ember életét vesztette, négyen pedig megsérültek. Egy folyékony hajtóanyagú rakéta hajtóműve robbant fel. A tárca közleménye szerint káros anyag nem került a légkörbe, a sugárzás szintje normális.

Az incidens Szeverodvinszktől harminc kilométerre történt. A 185 ezres város polgármesteri hivatala azt közölte, hogy a településen a háttérsugárzás szintjének rövid idejű növekedését észlelték, de később visszaállt a normális szintre. Valenytin Magomendov, a helyi polgári védelem parancsnoka szerint a sugárzás jelenleg nem haladja meg az óránkénti 0,11 mikrosievertet, a maximálisan megengedett 0,6 mikrosivertes szint mellett.

Igor Orlov, Arhangelszk megye kormányzója közölte, hogy a helyszínre légi mentőket küldtek, és a régió kórházai felkészültek a sérültek fogadására.

Néhány nappal korábban egy hadianyagraktár robbant fel a szibériai Krasznojarszki terület acsinszki járásában. A feltehetően emberi mulasztás miatt bekövetkezett balesetben egy ember életét vesztette, nyolc pedig megsérült. A raktár húsz kilométeres körzetéből több mint 16 ezer embert telepítettek ki.

Terdik Tamás dandártábornok kiemelte: a fesztiválon civil ruhás nyomozók is vannak, akik ha kell, megelőzik, megszakítják a bűncselekményeket. Hozzátette, az egyenruhás rendőrök a polgárőrökkel együtt azt a feladatot kapták, hogy a látogatók mozgását minél hatékonyabban biztosítsák, illetve a közlekedők a Szigeten és környékén, Óbudán minél kevesebb balesetet szenvedjenek.

“Nem a bírságolás a cél” – szögezte le a rendőrfőkapitány, aki arról is szólt, hogy a rendőrök munkájuk során környezetbarát elektromos járműveket használnak.

Elhangzott, a Budapesten tartózkodók nemcsak jól, hanem biztonságosan is érezhetik magukat. A rendőrfőkapitány szerint ebben a rendőrségnek is fontos szerepe van, “más szervekkel együtt sokat dolgozunk azért, hogy a magyar főváros Európa egyik legbiztonságosabb fővárosa maradhasson”. Terdik nagy sikernek nevezte, hogy Budapest februárban elnyerte az Európa legjobb úti célja címet.

A főkapitány hangsúlyozta: a Szigeten felállított rendőrségi információs ponton szolgáltatni akarnak, a “szigetelők” számára szórakoztató programokat, élményeket biztosítanak.

A sajtótájékoztató végén bemutatták a helyszínen kínált “rendőrfagyit”; a kék színű édesség citromízű.