Biztonságpolitika

A FÖRI Állategészségügyi Szolgálata számára a tűzijátékok időszaka mindig rengeteg feladatot ad, hiszen a ezek hatására nagyon sok kutya szökik el otthonról és kóborol nem csak a főváros utcáin. Az erős hang- és fényhatások miatt megrémült, kerítésen átmászó, menekülő állatok az utcán olyan környezetbe kerülnek, mely számukra idegen és veszélyekkel teli, autóbaleset áldozatává válnak, vagy pedig olyan távolságra menekülnek az otthontól, hogy képtelenek oda visszatalálni – írták.

A szolgálat a kutyák megóvása érdekében javasolja, hogy a tűzijátékok időszakában a kutyákon legyen nyakörv, a gazda telefonszámát tartalmazó bilétával, csak pórázon sétáltassák az állatokat az utcán, valamint érdemes már jóval előre egyeztetni állatorvosunkkal, hogy milyen nyugtató szereket javasol az állatnak.

A kertben tartott állatok esetében gondoskodni kell arról, hogy biztonságos, zárt helyen legyenek. Ilyenkor még a kerti kutyákat is érdemes beengedni legalább az előszobába vagy a garázsba. A láncra kötés nem megoldás – írták a közleményben, amely szerint a legjobb, ha ilyenkor nem hagyják magukra az állatokat.

Ha minden óvintézkedés ellenére a kutya mégis megszökik, fontos, hogy azonnal megkezdődjön a keresése – hívták fel a figyelmet. Ilyenkor rengeteg civil és hivatalos állatvédő tart ügyeletet, akik igyekeznek hazajuttatni a már befogott állatokat.

A főváros területén befogott, és a FÖRI Állategészségügyi Szolgálatához bekerülő ebekről az ebtelep.hu honlapon folyamatosan tájékozódni lehet, de a 06-1-347-0830 telefonszámon is az érdeklődők rendelkezésére állnak.

A 2013-ban indult kutatást Nagy Gábor, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésztechnikusa kezdte el, akinek a figyelmét egy Kanadában élő kutató hívta fel a szovjet gépek történetére.

1944. augusztus 10-ére virradó éjjel 21 szovjet repülőgép indult el szerbiai és horvátországi célpontok felé, hogy az ott harcoló partizánalakulatoknak ellátmányt dobjanak le. A hazafelé tartó úton két, amerikai gyártmányú B-25-ös repülőgépet lőttek le német vadászgépek Magyarország felett, és mindkettő legénységét ismeretlenként temették el. Az egyik gép a Tolna megyei Nagymányokon, a másik pedig a Bács-Kiskun megyei Akasztón zuhant le.

Nagy – aki a honvédség egy roncskutatójával és egy repülőgép-oktatóval végezte a kutatást – elmondta: a nagymányoki becsapódás helyén már nem találtak azonosításra alkalmas roncsokat, de orosz kutatóktól kapott iratokban szereplő időpontok, helyszínek és tények elemzése, szemtanúk beszámolói alapján sikerült megállapítani, hogy melyik zuhant le Nagymányokon és melyik Akasztón. Ez lehetővé tette a két személyzet azonosítását is.

Beszámolt arról is, hogy kutatásuk nyomán az orosz hatóságok keresték az érintettek hozzátartozóit. Az akasztói gép esetében egy pilóta hozzátartozóját sem sikerült megtalálni, míg a nagymányoki gép hat pilótája közül öt esetben vezetett sikerre a keresés. A Nagymányok közelében lezuhant gép személyzetét először a település mellett temették el, emlékművüket 1956-ban lerombolták. Ezután Nagymányokon újratemették őket, a jelenlegi, harmadik nyughelyet 1957-ben Bonyhádon, a szovjet katonai temetőben alakították ki számukra.

A napokban a bonyhádi síremléken újabb gránittáblát helyeznek el, amelyen már szerepel a hat elhunyt szovjet pilóta neve is.

Július 18-án repült először Donauwörthben a Magyar Honvédségnek gyártott első H145M Könnyű Többcélú Helikopter (LUH). Fotó: Airbus Helicopters

Zord

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint garázdaság gyanúja miatt folytatnak nyomozást Sz. Tamás Krisztián és H. Mihály Alfonz budapesti férfiak ellen, mert a rendelkezésre álló adatok szerint a két férfi még február 22-én éjszaka a Kertész utcában egy szórakozóhely előtt több embert bántalmazott.

Az erzsébetvárosi nyomozók a két férfit azonosították és Sz. Tamást február 28-án Budapesten a VII. kerületben, a Baross téren elfogták. A nyomozás során felmerült a gyanúja, hogy társa, H. Mihály Alfonz külföldre szökött, ezért ellene nemzeti és európai elfogatóparancsot adtak ki. Ez alapján a német társhatóságok H. Mihály Alfonzt július 19-én Berlinben elfogták és őrizetbe vették. A férfit a német hatóságok kedden az erzsébetvárosi nyomozóknak átadták, akik még aznap gyanúsítottként hallgatták ki.

A férfit egy korábbi cselekménye miatt a Fővárosi Törvényszék július 18-án letöltendő börtönbüntetésre ítélte, ezért kihallgatását követően a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe átszállították. Társa, Sz. Tamás Krisztián jelenleg is letartóztatásban van – olvasható a rendőrségi közleményben.

Az Index hírportál korábban azt írta, a két férfi nőket és külföldieket vert “péppé” a Kertész utca egyik szórakozóhelye előtt.

Júliusban a Tanács áttekintette és megerősítette a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben alkalmazott uniós szankciókat. A korlátozások hatálya alá eső személyek és szervezetek részt vettek az ázsiai ország nukleáris programjában; ballisztikus, illetve más tömegpusztító fegyverek kifejlesztésében, valamint a kiszabott szankciók megkerülésében. Az Európai Unió átültette továbbá az összes vonatkozó ENSZ-határozatot, és ezeket kiegészítő, illetve autonóm korlátozó intézkedésekkel látta el. Az EU elkötelezett a Koreai-félsziget mihamarabbi nukleáris leszerelése és a tartós békét megvalósító békés, diplomáciai eszközök mellett.

Az Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja megválasztotta a párt új elnökét és az Egyesült Királyság következő miniszterelnökét, Boris Johnsont. A választási verseny utolsó szakaszában jelentős szavazatelőnnyel, a várakozásoknak megfelelően Johnson megverte vetélytársát, Jeremy Hunt külügyminisztert. A választásért felelős bizottság bejelentése után július 24-én Theresa May hivatalosan is benyújtotta a lemondását a királynőnek. Johnson pedig nem sokkal későbbi hivatalos látogatásán már átvette II. Erzsébettől a megbízást a kormányalakításra.

Johnson július 25-én tartott parlamenti felszólalása után egyre valószínűbb a megállapodás nélküli kilépés. Hajlandó ugyan újratárgyalni a May-féle megállapodást az EU-val, de csak abban az esetben, ha abból kikerül az ír határral kapcsolatos tartalékterv. Ha az EU nem hajlandó tárgyalni, vagy az nem sikeres, akkor a hosszabbítás végén, október 31-én az Egyesült Királyság rendezetlen keretek között, megállapodás nélkül hagyja el az Uniót.

Az EU Bizottságának leköszönő elnöke, Jean-Claude Juncker a korábbi állásponttal összhangban azonban elutasította a tárgyalások újrakezdését. Ezzel újabb patthelyzet elé került a Brexit-folyamat és ennek következtében két éves mélypontra zuhant a font árfolyama.

Az Európai Beruházási Bank (EBB) 110 millió eurós kölcsönt nyújt Fehéroroszországnak az M7-es autópálya 91 km hosszú szakasza felújításához és fejlesztéséhez. A projekt a kiterjesztett transzeurópai közlekedési hálózat részeként valósul meg, magába foglalja a Belarusz és Litvánia közötti határátkelő infrastruktúra korszerűsítését is. A beruházás növeli a közúti szállítási kapacitást és biztonságosabb vezetési feltételeket teremt. Az M7 stratégiai közlekedési folyosó, amely a legrövidebb útvonalat képezi a Balti-tenger litvániai partjától Kaunason és Vilniuson keresztül Kijevbe és Minszkbe, végsősoron a Fekete-tengerig. 

Július 3-án, Johannes Hahn, a szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős EU-biztos találkozott a Moldovai Köztársaság miniszterelnökével, Maia Sanduval. A biztos kifejezte a kormányváltás békés végbemenetele miatt érzett örömét, emellett kijelentette, hogy az EU kész az ország pénzügyi támogatásának fokozására.

Július 8-án az ukrán fővárosban, Kijevben kerül sor a 21. bilaterális EU–Ukrajna csúcstalálkozóra. Az esemény megkezdése előtt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke találkozott Ukrajna miniszterelnökével, Volodimir Hrojszman, a beszélgetés során az Európai Tanács elnöke újfent személyes támogatásáról biztosította az ukrán miniszterelnököt és az ukrán népet. Ismételten elítélték a Krím-félsziget orosz annektálását, valamint megerősítették az Ukrajna és az Európai Unió közötti gazdasági és politikai kapcsolatokat. Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók továbbra is érvényben maradtak.

A csúcstalálkozón Johannes Hahn, szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős biztos aláírta az új kiegészítő támogatásról szóló megállapodást 10 millió euró értékben. A dokumentumot ukrán részről Stepan Kubiv, első miniszterelnök-helyettes, az ország gazdaságfejlesztési és kereskedelmi minisztere írta alá. Az új források nagy részét a kis- és középvállalkozások, valamint a polgárok döntéshozatalba való bevonására használják majd fel. Az EU az év eleje óta fokozza jelenlétét az Azovi-tenger térségében, például aknamentesítési akciók és a helyi vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi segély formájában.

A rendezvényen Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke találkozott, a megbeszélés után együttes nyilatkozatot adtak ki. A dokumentum megerősítette az Ukrajna és az Európai Unió közötti politikai társulást és gazdasági integrációt. A nyilatkozatban megemlékeztek, hogy öt év zuhant le az MH17-es járat. Mindkét fél kijelentette, hogy várakozással tekint a felelősök elleni eljárásra, valamint felszólították az Oroszországi Föderációt, hogy vállalja felelősségét, és teljes mértékben működjön együtt az elszámoltathatóság megteremtésére tett erőfeszítésekben.

Július 9-én az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk találkozott Azerbajdzsán elnökével, Ilham Alijevvel. “Az EU és Azerbajdzsán minden évben közelebb kerülnek egymáshoz” – mondta Tusk. “A kapcsolatok erősödtek, és a mai látogatásom ennek egyértelmű jele.” Emlékeztetett arra, hogy 2018-ban az EU és Azerbajdzsán partnerségi prioritásokat fogadott el, hozzátéve, hogy a közös légtérről szóló tárgyalások még nem zárultak le. Tusk elmondta, hogy az EU kész tovább mélyíteni az Azerbajdzsánnal folytatott együttműködést, hangsúlyozva, hogy az EU alapvető fontosságot tulajdonít a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának. A két elnök tárgyalt a megoldatlan hegyi-karabahi konfliktusról is. “Az EU továbbra is teljes mértékben támogatja a minszki csoport társelnökeinek erőfeszítéseit arra nézve, hogy a helsinki záróokmány alapelvein nyugvó tisztességes és tartós rendezésre összpontosítsanak” – tette hozzá Tusk.

Július 9-én egy EU küldöttség érkezett Jerevánba, hogy megvitassák az örmény felekkel az igazságügyi ágazat reformfolyamatát és ennek EU-s támogatását. A küldöttséget Vassilis Maragos, az Európai Bizottság Szomszédsági és Bővítési Tárgyalási Főigazgatóságának Örményországért felelős egységének vezetője koordinálta. A találkozó során az EU vállalta, hogy megosztja a korábbi országok hasonló reformjai során szerzett tapasztalatokat, valamint a bevált gyakorlatokat.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke július 10-én találkozott Nikol Pashinyan, örmény miniszterelnökkel. A találkozón megvitatták egy közös partnerségi megállapodás végrehajtását, amely támogatja Örményország modernizációját, és amelynek végrehajtásához az EU továbbra is technikai és pénzügyi támogatást nyújt. A megoldatlan hegyi-karabahi konfliktusról folytatott megbeszélésük kapcsán az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy „az EU-t ösztönözte az elmúlt év dinamikája és az emberek békére való felkészülése és a humanitárius kérdésekre összpontosító elkötelezettség.” Donald Tusk biztosította Nikol Pashinyan elnököt, hogy az EU továbbra is szorosan együtt fog működni Örményországgal, melyből minden örmény profitál majd.

Július 11-én az Európai Unió és az EU tagállamainak nagyköveteit fogadta Saad Hariri, libanoni miniszterelnök. A résztvevők a fennálló politikai és gazdasági helyzetről, illetve az EU és Libanon közötti kapcsolatról osztották meg nézeteiket. A találkozó keretében megerősítették a partnerséget az ország és az Unió között, valamint nyomatékosították a megbeszélt pénzügyi és strukturális reformok végrehajtásának szükségességét.

Jürgen Stock, az INTERPOL igazgatója is Libanonba látogatott hivatalos körútja első állomásaként, amelynek keretében Raya Haffar El Hassan belügyminiszterrel és Imad Osmannal, a Belső Biztonsági Erők vezetőjével találkozott. A beszélgetések témáját elsősorban nemzeti és regionális biztonsági problémák adták. Jürgen Stock ezt követően a jordán fővárosba, Ammanba utazott, ahol az ország belügyminiszterével, Salamah Al Sahaimmal vett részt egy találkozón. A beszélgetés fő témáját a regionális és globális fenyegetések, különösképpen a drogkereskedelem és terrorizmus adták. Az INTERPOL igazgatója továbbá elismerően nyilatkozott Jordániáról, hiszen az ország aktívan részt vesz a szervezet műveleteiben és kiképzéseiben, főként a terrorellenes műveletekben. A körút utolsó állomása Kairó volt, ahol Jürgen Stock egyiptomi tisztségviselőkkel és tisztekkel találkozott. Mindhárom közel-keleti ország részt vesz az Interpol Sharaka projektjében, amely az országok közötti információcserén alapul, hogy segítse a terroristahálózatok nyomon követését és felszámolását.

Július 11-én az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk találkozott Grúzia elnökével, Salome Zurabisvilivel. A felek megvitatták az EU és Grúzia közötti kapcsolatokat és azok továbbfejlesztésének lehetőségeit. Tusk megerősítette, hogy az EU és Grúzia közötti kereskedelem növekszik, és hozzátette, hogy többet kell tenni a mély és átfogó szabadkereskedelmi övezet teljes potenciáljának feltárása érdekében. Emellett igazságtalannak és szükségtelennek nevezte az Oroszországi Föderáció azon döntését, amely betiltotta a Grúziába közlekedő repülőjáratokat. Donald Tusk hangsúlyozta, hogy az EU szolidáris Grúziával, valamint támogatja az ország függetlenségét és területi integritását.

A július 21-i ukrajnai parlamenti választások után az EU nyilatkozatot adott ki, melyben kijelenti, hogy “az új hatóságok felelőssége, hogy megfeleljenek az ukrán polgárok elvárásainak.” Emellett utalt az EBESZ/ODIHR (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet/Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala) választási megfigyelő missziójának előzetes értékelésére, amely szerint az alapvető jogokat és szabadságokat általában tiszteletben tartották a parlamenti választások. A misszió mindazonáltal beszámolt a szavazatvásárlásokról, valamint az összefonódott üzleti és politikai érdekekről, amelyek a választások médiában való megjelenítését diktálják, valamint egyéb visszaélésekről, különösen a többségi választási rendszert követő megyékben. A nyilatkozat szerint az EU a demokratikus, stabil és virágzó Ukrajna mellett áll, és kész együttműködni az új ukrán parlamenttel és kormánnyal, amint az megalakul. Az Európai Unió továbbra is változatlanul támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását annak nemzetközileg elismert határain belül.

Körülbelül 300 darab kézi lőfegyvert, majdnem 1500 darab könnyű fegyvert, több mint 140 000 darab lőszert és több mint 200 kg robbanóanyagot foglaltak le a moldovai és az ukrán rendészeti szervek az ORION elnevezésű közös művelet során. A közös műveletet az Európai Unió moldovai és ukrán határsegély-missziója (EUBAM) koordinálta az Európai Unió bűnüldöző szervével (Europol) együttműködve.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy folytatja a Moldovai Köztársaság számára nyújtott költségvetési támogatás folyósítását azáltal, hogy július 23-án 14,5 millió eurót utalt át az EU és Moldova közötti szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának támogatására, a szakoktatás és -képzés finanszírozására, valamint a vízumliberalizációs cselekvési terv végrehajtására. Johannes Hahn biztos hozzátette, hogy az EU határozottan elkötelezett amellett, hogy támogassa és segítse a Moldovai Köztársaságot a folyamat megvalósításában. A folyósítások csaknem kétéves időszak után folytatódnak, amelynek során az ilyen kifizetéseket az ország jogállamiságának romlása miatt felfüggesztették.

Július 24-én a rafahi határellenőrzést segítő európai uniós misszió (EU BAM Rafah) vezetője, Günther Freisleben a palesztin miniszterelnökkel, Dr. Mohammed Shtayyeh-vel találkozott Ramallahban. Freisleben elmondta, hogy az EU elkötelezett amellett, hogy a palesztin kapacitásokat tovább növeljék és erősítsék. A találkozót megelőzően, július 10-én az Európai Tanács meghosszabbította a misszió és a Palesztin Rendőrség Támogatására létrejött Koordinációs Iroda mandátumát 2020 júniusáig. Ezek finanszírozására az EU 12,43 millió eurót különített el.

Július 26-án az EU bejelentette, hogy széleskörű szakmai konzultációt indított a Keleti Partnerség jövőbeli stratégiai irányáról. Az EU véleménye szerint az együttműködés mind a Keleti Partnerség országainak, mind az EU tagállamainak kölcsönösen előnyösnek bizonyult. A „20 Deliverables for 2020” reformprogram sikeresen haladt előre az erősebb gazdaságok, a jó kormányzás, az erősebb kapcsolatrendszer és az erősebb társadalmak kialakítása felé az egész régióban. A kezdeményezés tizedik évfordulója alkalmából május 14-én magas szintű konferenciát tartottak, amelynek során az Európai Bizottság leköszönő elnöke, Jean-Claude Juncker megbeszélést indított a Keleti Partnerség jövőjéről. Az érdekelt felek 2019. október 31-ig nyújthatják be véleményüket az EU weboldalán.

Július 30-án a fehéroroszországi viciebski Regionális Bíróság halálra ítélt egy férfit, miután kettős gyilkosság ügyében bűnösnek találták, jelentette be az EU szóvivője. A nyilatkozat kijelenti, hogy az, hogy Fehéroroszország az egyetlen európai ország, ahol még érvényben van a halálbüntetés, az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatában rögzített élethez való jog megsértése. Az EU javasolja az érvényben lévő halálbüntetések végrehajtásának felfüggesztését, és a halálbüntetés moratóriumának bevezetését.

Az újság Neil Basu parancsnokot, a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorelhárító és különleges műveleti szolgálatának vezetőjét idézve azt írta, folytatódik a nyomozás. Két orosz gyanúsított ellen továbbra is európai elfogatóparancs van érvényben. A vádemelés azonban rendkívül bonyodalmas az ügyben. “Bizonyítani kellene Vlagyimir Putyin közvetlen érintettségét” – magyarázta, hozzáfűzve, hogy “az európai elfogatóparancs kiadásának feltétele, hogy az ügy vádemelésig juthasson Nagy-Britanniában”. Mint mondta, ez esetben ez nincs így.

“Rendőrök vagyunk, bizonyítékokra van szükségünk. Rengeteg találgatás volt arról, hogy ki a felelős, ki adta a parancsot. Ezek azonban mind Oroszország-szakértők ismeretein alapultak. Nekem bizonyítékok kellenek” – nyomatékosította.

A brit kormány az orosz katonai hírszerzés két ügynökét, Alekszandr Petrovot és Ruszlan Bosirovot gyanúsítja a gyilkossági kísérlettel, Moszkva azonban folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz. A Bellingcat nevű brit oknyomozó csoport szerint a két gyanúsított valójában Anatolij Vlagyimirovics Csepiga ezredes, illetve Alekszandr Jevgenyjevics Miskin ezredesi rangú katonaorvos. Mindketten az orosz katonai hírszerzés tisztjei.

A Bellingcat június végén közölte, hogy a mérgezéses incidens harmadik, magas katonai rendfokozatú orosz résztvevője – Gyenyisz Vjacseszlavovics Szergejev – volt a gyilkossági kísérlet elkövetésével gyanúsított orosz osztag parancsnoka.

Az angol-walesi ügyészi hivatal terrorizmusellenes ügyosztálya szerint a két orosz állampolgár Szergej Szkripal meggyilkolására szőtt összeesküvéssel, Szkripal és a lánya, Julija Szkripal, valamint egy brit rendőrtiszt, Nick Bailey sérelmére elkövetett gyilkossági kísérlettel, valamint a vegyifegyver-tilalmi törvény megsértésével vádolható.

A novicsok katonai idegméreg-hatóanyaggal 2018 márciusában elkövetett merényletkísérletet Szkripal és lánya túlélte. Tavaly júniusban azonban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, a háromgyerekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. Rowley hosszas kezelés után felépült, Sturgess azonban tavaly júliusban meghalt a kórházban.

Az NBSZ NKI további fejlődési lehetőségeket kínált a nevezők számára, így a verseny első három helyezettje – a tárgynyereményeken túl – részvételi lehetőséget kapott felső kategóriás nemzetközi és hazai szakmai konferenciákra. Az NBSZ NKI fődíja egy szakmai út volt az Amerikai Egyesült Államokba: a győztesnek lehetősége nyílt részt venni a világ egyik legnagyobb it-biztonsági konferenciáján Las Vegasban, a Def Con 27-en.

Hazánkban – a HCSC 2019 jóvoltából – először mérhették össze tudásukat olyan egyéni megmérettetésen a versenyzők, amelyen kizárólag technikai jellegű, “CTF” (Capture the flag) típusú feladatokat kellett megoldani. A nevezők közül Herczeg Zsolt teljesített a legjobban, így a Def Con 27-en szerzett élményeiről – az NKI közösségi platformjain – első kézből fog tudni beszámolni.

A belga sajtó azt követően kérdezte Reynders-t, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nemrégiben kiadott jelentése terrortámadások év vége előtti elkövetésének kockázataira figyelmeztetett. Mint írták, az Iszlám Állam számos katonája van még életben, akik segítségével a terrorszervezet újabb támadásokat készíthet elő nemzetközi szinten, amint megfelelő helyszín és idő áll rendelkezésre azok elkövetésére. Az Iszlám Állam még 2019 vége előtt akcióba léphet váratlan helyszíneken – közölték.

A belga külügyminiszter elmondta, az ENSZ-jelentésben közöltek a fennálló kockázatokra hívják fel a figyelmet. A terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) a jelentéssel egybehangzó információkat közöl, amelyek szerint a biztonsági kockázatok között kiemelt helyet foglal el a terrorista fenyegetés. Az OCAM szerint nem zárható ki újabb terrorcselekmény elkövetésének kockázata Belgiumban.

Nincs ok tehát azt hinni, hogy Európában, azon belül is Belgiumban ma nincs terrorveszély – mondta Reynders.

Az ország ezért továbbra is második fokozaton tartja a terrorfenyegetettség szintjét a négyfokozatú skálán, amely “lehetséges, de nem valószínű” támadást jelent. Egy esetleges támadásnak kitett, kiemelt turistalátványosságok közelében, és a sok ember által látogatott olyan helyszíneken, mint koncertek, sportesemények, vagy vásárok, továbbra is a “lehetséges és valószínű”, hármas fokozat marad érvényben – közölte.

“A fenyegetés valóságos, de ez nem jelenti azt, hogy ma nagyobb kockázatokkal kell szembenéznünk, mint tegnap. Egyszerűen fel kell ismernünk, hogy a terrorizmus elleni fellépés hosszú távú küzdelem. Rendkívüli figyelemmel követjük a helyzet alakulását” – fogalmazott nyilatkozatában a belga külügyminiszter.

A 2015 novemberében, Párizsban hét helyszínen elkövetett merényleteket követően hármas, “lehetséges, és valószínű” terrorkészültségi fokozatot rendeltek el Belgiumban, majd a 2016 márciusában, Brüsszelben két helyszínen elkövetett támadásokat követően a legmagasabb, azaz “súlyos és azonnali” fokozatúra emelték a terrorfenyegetettség szintjét az ország egész területén, amelyet később hármas szintre minősítettek vissza. A belga Nemzetbiztonsági Tanács 2018 januárjában döntött arról, hogy a terrorfenyegetettség szintjét országosan 3-asról 2-esre mérsékeli. Az utcákon fennmaradt a katonai jelenlét, de a katonák száma a fenyegetéssel arányos.

A négyfokozatú terrorfenyegetettségi skálán a 4-es szint a “súlyos és közvetlen” fenyegetettséget jelenti, a 3-as szint “lehetséges és valószínű”, a 2-es “lehetséges, de nem valószínű” támadást, az 1-es szint “alacsony kockázatot” jelent. Úgy a párizsi, mint a brüsszeli terrortámadások elkövetőjeként az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett.

A közlemény alapján az ukrán megfogalmazás szerinti orosz-megszálló erők kedden kétszer nyitottak tüzet az ukrán hadseregállásaira. Éjjel a Donyeck megyei Bohdanyivka településnél egy órán át lőtték az ukrán katonákat páncélosokkal, gránátvetőkkel, nagy kaliberű golyószórókkal és kézi lőfegyverekkel.

Helyi idő szerint 10 óra 20 perckor kézi gránátvetőkkel nyitottak tüzet a megye déli részén, Mariupoltól mintegy harminc kilométerre északra fekvő Pavlopil település közelében, aminek következtében négy ukrán katona halálos kimenetelű sérüléseket szenvedett.

Olekszandr Daniljuk, a közvetlenül az ukrán államfő alá rendelt Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Facebookon közzétett bejegyzésében elítélte a katonák elleni támadást. Szavai szerint a tűzszünetnek e durva megsértése nem marad figyelmen kívül. Hozzáfűzte, hogy a védelmi tanács információi alapján az ukrán tengerészgyalogság 36-os dandárjának tagjai épp műszaki munkálatokat végeztek szakaszuk védelmi állásán, amikor a támadók orvul tüzet nyitottak rájuk.

A háromoldalú – Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló – minszki összekötő csoportban született megállapodás alapján július 21-től úgynevezett aratási tűzszünet van érvényben a szemben álló felek között a térségben. Kijevi jelentések szerint a szakadárok pár napig tartották magukat a fegyvernyugváshoz, de az utóbbi napokban ismét lőni kezdték az ukrán katonák állásait.

A donyecki szakadár DAN hírügynöksége kedd reggel azt jelentette, hogy ez elmúlt 24 órában az ukrán fegyveres erők kétszer sértették meg a tűzszünetet a megyében lévő frontszakaszon, aminek következtében kár keletkezett egy iskolaépületben és három lakóházban. Áldozatokról nem közöltek hírt.

Putyin szerint az orosz ellenlépésekhez időre lesz szükség, de ameddig az orosz fegyveres erők nem jutnak ilyen eszközökhöz, addig az INF-szerződés amerikai felmondásából fakadó kockázatokat a már meglévő légi indítású H-101-es és Kinzsal, valamint tengeri indítású Kalibr rakétákkal, továbbá perspektivikus fegyverrendszerekkel fogja “megbízhatóan hárítani”, beleértve a hiperszonikus Cirkon rendszert is.

Az Egyesült Államok pénteken mondta fel hivatalosan a Szovjetunióval 1987-ben a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról kötött (INF-)szerződést. Washington és Moszkva kölcsönösen egymást vádolta az egyezmény megszegésével.

Putyin most ismét kizárólag az Egyesült Államokat hibáztatta a történtekért, ugyanakkor az amerikaiak és szövetségeseik józan eszére és felelősségérzetére apellált. Hangot adott meggyőződésének, hogy az INF-szerződés felmondása “elkerülhetetlenül a globális biztonsági rendszer tartószerkezetének leértékelődését és megingását vonja maga után, beleértve a hadászati támadófegyverekről szóló egyezményt és az atomsorompó-egyezményt is”.

“Egy ilyen forgatókönyv semmi által fel nem tartóztatott fegyverkezési verseny kiújulását jelenti” – hangsúlyozta az orosz vezető.

Putyin ismételten kifejezte Moszkva készségét arra, hogy haladéktalanul felújítsa Washingtonnal a hadászati stabilitásról és biztonságról szóló teljes körű tárgyalásokat “a káosz elkerülése érdekében, amelyben nincsenek szabályok, korlátozások és törvények”.

Az orosz elnök, miután kilátásba helyezte, hogy elrendeli a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök gyártását, ha az amerikai fél is így tesz, leszögezte, hogy Oroszország nem fog elsőként ilyen eszközöket telepíteni. Ígérete szerint Moszkva kizárólag tükörintézkedéseket fog hozni.

Putyin arra utasította az orosz védelmi és a külügyi tárcát, valamint a Külső Hírszerző Szolgálatot (SZVR), hogy figyeljék a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos további amerikai lépéseket. Ezt azzal indokolta, hogy Oroszország nem hagyhatja figyelmen kívül a kialakult helyzetet, és nem elégedhet meg az amerikaiak és szövetségeseik által hangoztatott, semmivel sem alátámasztott békeszerető nyilatkozatokkal.

Az iráni Forradalmi Gárda júliusban egy brit lobogó alatt közlekedő hajót is lefoglalt, a Stena Impero nevű tanker azóta is iráni kézen van. Az iszlám köztársaság azzal indokolta a lépést, hogy a brit tartályhajó megszegte a nemzetközi tengerhajózási szabályokat, Nagy-Britannia azonban visszautasította az erről szóló vádakat. Július elején a brit tengerészgyalogság foglalt le egy iráni tankert Gibraltárnál, mert a gyanú szerint a szíriai rezsim elleni európai uniós szankciókat megsértve nyersolajat szállított a harcok dúlta országba.

Ben Wallace brit védelmi miniszter hétfőn hangsúlyozta, eltökéltek a brit lobogó alatt közlekedő hajók megvédésében a jogtalan fenyegetésektől, ezért csatlakoznak az amerikai kezdeményezéshez a Perzsa(Arab)-öbölben. Reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államokkal és más partnerekkel sikerül megoldást találni a Hormuzi-szorosban kialakult helyzetre.

A brit királyi tengerészetnek jelenleg két hajója is szolgálatot teljesít a térségben, a Duncan nevű romboló és a Montrose nevű fregatt feladata segíteni a brit kereskedelmi hajókat a szoroson való biztonságos átkelésben. Eddig 47 hajót kísértek át.

A nap folyamán Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter azt hangoztatta, hogy Irán többé nem tűri a tengerjog megsértését a Hormuzi-szorosban. Kilátásba helyezte, hogy minden exporttevékenységet blokkolni fog a szorosban, amelyen évente 500 milliárd értékű áru halad át – köztük a globálisan forgalmazott nyersolaj 20 és a cseppfolyósított földgáz 25 százaléka -, amennyiben az Egyesült Államok partnerekre talál az iráni olaj importálásának tiltásáról szóló politikájában.

Dominic Raab hétfőn hangsúlyozta, hogy a brit álláspont nem változott az iráni atomprogramról szóló 2015-ös megállapodással kapcsolatban, és továbbra is szeretnék fenntartani az egyezséget, amelynek keretében a nyugati hatalmak enyhítettek az Irán elleni szankciókon cserébe azért, hogy Teherán beleegyezett a nukleráis programjának korlátozásába.

A hatéves gyereket vasárnap délután dobta le a 10 emelet magasból egy 17 éves tinédzser, akit emberölés kísérlete miatt a helyszínen őrizetbe vettek. Indítéka egyelőre ismeretlen. A kisfiú öt emeletet zuhant, mentőhelikopterrel szállították kórházba, de azt nem hozták nyilvánosságra, hogy melyikbe. Azt viszont közölték, hogy a fiú francia, és a szüleivel volt a múzeumban.

A rendőrség, amely szerint nincs arra utaló jel, hogy az elkövető ismerte az áldozatát, várja a szemtanúk jelentkezését. A Tate Modern az Egyesült Királyság legnépszerűbb turistalátványossága, 2018-ban 5,9 millió látogatója volt. Az intézmény szorosan együttműködik a nyomozást vezető hatóságokkal. A múzeum hétfőn kinyitott, de a kilátóteraszra nem engedték ki az embereket.

Hírek szerint az elkövető tinédzser mentális problémák miatt állt kezelés alatt. Egyik ápolója az egyik legbonyolultabb esetként jellemezte, akivel valaha dolgozott. Állítja: a fiú skizofréniában szenved és hajlamos agresszív kitörésekre, főleg, ha megmondják neki, hogy mit csináljon vagy ha elutasítják a kéréseit. Állapota olyan súlyos, hogy csak két támogató személy társaságában lenne szabad elhagynia az otthont, ahol él.

A megkérdezettek az akkori szovjet és mostani orosz kormányzatot egy mintegy húsz tulajdonságot tartalmazó listából jellemezhették. A válaszadók szerint amíg a brezsnyevi időkben a hatalom a néphez közel álló volt (29 százalék vélekedett így), valamint erős és tartós (25 százalék), igazságos (22 százalék), addig a mostani orosz kormányzat bűnöző és korrupt (41 százalék), távol áll a néptől (31 százalék), bürokratikus (24 százalék).

A Levada kutatói megjegyezték, hogy a hozzáállás alapvetően ilyen volt a jelenlegi hatalom számára legkedvezőbb években is. Így 2008-ban, amikor a legtöbben voltak elégedettek a gazdaság állapotával, és a georgiai háború után erős volt a hazafias-militarista büszkeség, valamint 2015-2016-ban, a Krím elcsatolása miatt érzett eufória idején.

Egészében véve a szovjethatalom 54 százalékban, a jelenlegi pedig 42 százalékban kapott pozitív jellemzést a felmérésben, amelyet július 18. és 24. között egy 1605 fős országos reprezentatív mintán végeztek el.

A Levada szerint a Szovjetunió szétesésén sajnálkozó oroszok részaránya tavaly decemberben érte el az eddig mért maximumot, a 61 százalékot. A nosztalgia legfőbb oka az egységes gazdasági rendszer széthullása, valamint annak az érzésnek az elvesztése volt, hogy valaki egy nagyhatalomhoz tartozik.

A jelenlegi kurzus megítélését kedvezőtlenül befolyásolta, hogy tavaly a kormányzat előzetes egyeztetés nélkül bejelentette a nyugdíjkorhatár emelését. Júliusban egyébként az állami finanszírozású FOM felmérése azt mutatta ki, hogy az oroszok 12 százalékának nincs elég pénze élelmiszerre, a megkérdezettek mintegy negyede azt mondta, hogy ennivalóra futja, de ruhára már nem, és csak 11 százalék vallotta azt, hogy a gépkocsivásárlást is megengedheti magának.

Az egyiptomi belügyminisztérium hétfő délután közölte: az előzetes vizsgálatok eredménye szerint egy helyi militáns csoport, a Haszm állt a robbantás mögött. Ezt megelőzően az egyiptomi hatóságok nem közöltek olyan információt, amely szerint terrorista cselekményről lett volna szó. Hétfőre virradóra erőteljes robbanás rázta meg Kairó belvárosát. Az eset a Nílus-rakparton, az egyiptomi onkológiai intézet előtt történt. Egy forgalommal szemben haladó autó összeütközött három másikkal, az ütközés pedig nagy erejű robbanást váltott ki.

A belügyminisztérium közölte: az előzetes vizsgálatok szerint az autóban robbanószerek voltak elhelyezve, amelyek az ütközés következtében robbantak fel. A tárca hozzátette továbbá: úgy vélik, hogy az autót “terrorcselekmény elkövetésére” szállították a helyszínre, a járművet a Haszm szerelte fel robbanóanyagokkal. Az egyiptomi egészségügyi és a belügyminisztérium közlése szerint a robbantásban 20 ember vesztette életét és további 47-en megsérültek. Korábbi jelentések még 16 halálos áldozatról és 21 sérültről számoltak be.

Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök terrortámadásnak minősítette az esetet.

A detonáció kárt okozott az onkológiai intézet épületében is, a tűz miatt ki kellett üríteni az egészségügyi létesítmény egy részét.

A Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozó egyik helyi szemtanú arról számolt be, hogy a robbanás helyszínén összeégett holttestek voltak, amelyek láttán nehéz elhinni, hogy pusztán egy autós ütközés történt. “Rendkívül hangos robbanást lehetett hallani. (…) Az autók bizonyára robbanószerekkel voltak telerakva” – mondta egy szemtanú. Egy másik, neve elhallgatását kérő szemtanú pedig arról számolt be, hogy az egyik autó sofőrje elmenekült, mielőtt bekövetkezett volna a robbanás.

A Haszm, amelyet a Muszlim Testvériség katonai szárnyának tartanak, a szervezet ifjúsági tagozatából nőtt ki, és Szíszi elnök elleni 2013-as, erőszakkal feloszlatott ülősztrájkok idején lépett színre. Szíszi 2013-ban katonai puccsal eltávolította Mohamed Murszi demokratikusan megválasztott iszlamista elnököt az ország éléről, és átvette a helyét. Hónapokkal Murszi hatalmának megdöntése után az egyiptomi hatóságok terrorista szervezetnek nyilvánították az elnök mögött álló Muszlim Testvériséget, tagjainak és híveinek ezreit gyűjtötték be az iszlamista csoport ellen valaha végrehajtott legkeményebb leszámolásban.

A texasi város rendőrsége Twitteren közölte a két halálhírt hétfőn délelőtt. Közben a városban továbbra is nyitva tartanak azok a véradó állomások, ahol az önkénteseket szombat óta várják segítségnyújtásra.

A CNN hírtelevízió értesülései szerint a tömegmészárlást elkövető Crusius hétfőn megjelent a bíróság előtt, és megtörtént a vádemelés is. A bírósági dokumentumokra hivatkozó televízió szerint az ügyész halálbüntetést kért a 21 éves Crusiusra. Ezt egyébként John Bash szövetségi ügyész már vasárnap bejelentette El Pasóban tartott sajtókonferenciáján. Az ügyész akkor elmondta: az igazságügyi minisztérium belföldi terrorizmusként kezeli az ügyet, és “komolyan fontolóra vette” a gyűlölet-bűncselekmény és tűzfegyverviselés miatti vádemelést, amely már önmagában is halálbüntetést hozhat.

A rendőrség hétfőn ismételten arról számolt be: Crusiusnál rasszista, migránsellenes dokumentumokat találtak, amelyek minden valószínűséggel Crusiustól származnak. Az interneten közzétett dokumentumokban a fiatal férfi a spanyolajkú azzal vádolja, hogy elveszik az amerikaiaktól a munkát és megváltoztatják az amerikai kultúrát is.

Az ohiói Daytoonban elkövetett tömegmészárlás végrehatójának nem voltak rasszista indítékai – ez a daytoni rendőrfőnök, Richard Biehl és a város polgármestere, Nan Whaley közös sajtókonferenciáján hangzott el hétfőn, helyi idő szerint kora délután. Biehl elmondta: rengeteg adatot és bizonyítékot gyűjtöttek össze, de még távol vannak a nyomozás végétől, s eddig nincs bizonyíték arra, hogy a lövöldözőnek rasszista indítékai lettek volna. A rendőrfőnök elmondta továbbá: a 24 éves Connor Betts legalább 41 lövést adott le.

Hétfőn még hat sebesült áldozatot ápoltak daytoni kórházakban.

Közben Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakcióvezetője reagált Donald Trump beszédére. Schumer leszögezte: ha az elnök komolyan gondolná a fellépést az ilyen bűncselekmények ellen, akkor felkérné Mitch McConnellt, a republikánusok szenátusi frakcióvezetőjét, hogy terjesszen elő javaslatot a fegyvervásárlás és fegyvertartás szigorításáról.

António Guterres ENSZ-főtitkár a szóvivője révén ítélte el az El Pasóban történteket. Közleményében a szóvivő “terrorista támadásnak” minősítve a tömegmészárlást, leszögezte: az embereknek “össze kell fogniuk, hogy együttesen szálljanak szembe a gyűlöletből, rasszizmusból, idegengyűlöletből és a diszkriminációból eredő erőszakkal”.

Mint kifejtette: olyan hatások érik az embereket, amelynek következtében sokan a saját kezükbe akarják venni biztonságukat. A szakértőt egyebek között arról kérdezték, hogy egy felmérés szerint a németek csaknem fele nem érzi magát biztonságban.

Erről azt mondta: ez nem meglepő olyankor, amikor egy országba nagy mértékű lakosságbeáramlás történik, ráadásul egy más kultúrából. A muzulmán kultúrából érkezők számára nem minden bűncselekmény, ami Németországban annak számít – jegyezte meg.

A szakértőt kérdezték arról is, hogy harmincnégy ember halt meg az Egyesült Államokban tömegmészárlásokban és lövöldözésekben.

Elmondta: a speciális helyzetű Egyesült Államokban mindig is voltak “szörnyű gyilkosságok”. Ezt több tényező is befolyásolja, mint például a fegyverlobbi. Megjegyezte: az Egyesült Államokban az alkotmányban is benne van a fegyverviselés. Akár sorozatlövő fegyverük is lehet az embereknek – mondta Gyarmati István, aki szerint ezt időszerű lenne betiltani.

Zuschlag János és egy másik férfi letartóztatását tavaly februárban rendelte el a Kecskeméti Járásbíróság – közölte akkor a Kecskeméti Törvényszék. A volt börtönviselt “politikust” nem egészen négy hónap múlva engedték szabadon.

A megyei főügyészség hétfői közleményében nem közölte a vádlott nevét. Úgy fogalmazott: “a politikai életben jártas” 42 éves vádlott megállapodott egy 25 éves kiskunhalasi férfival abban, hogy valós tevékenységet nem végző “kamupártok” nevében képviselőjelölteket indítanak a 2018-as országgyűlési választásokon. A vádlottak pártonként 27 egyéni választókerületi jelölt állításával legalább 176 millió forint költségvetési támogatást akartak jogellenesen megszerezni.

A jelöltek indításához szükséges ötszáz érvényes ajánlást jogellenes módon, különféle adatbázisokban szereplő emberek adatainak felhasználásával akarták megszerezni. Elhatározták azt is, hogy az ajánlóíveken meghamisítják az aláírásokat. Ehhez 2017 szeptemberében felvették a kapcsolatot egy harmincéves kiskunhalasi és egy négy évvel idősebb kelebiai férfivel, egy pénzügyi tanácsadó cég munkatársaival. Arra kérték őket, hogy ügyfélkörük személyes adatait fizetség ellenében adják át. A két férfi a cég szegedi irodájában lévő számítógépekről csaknem tízezer ügyfél személyes adatait szerezte meg és adta át.

Mivel az adatbázis nem tartalmazta a választási jelöléshez szükséges összes személyes adatot, a vádlottak úgy döntöttek, hogy a hiányzókat telefonon, “call centeresek” alkalmazásával szerzik meg. A szervezők mobiltelefonokat adtak és pénzt ígértek négy nőnek, hogy álnéven, a pénzmosási törvényre hivatkozva hívják fel az ügyfeleket. Ilyen módon legalább 377 ügyféltől szerezték meg a személyi azonosítójukat és anyjuk leánykori nevét.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói 2018. január végén még azelőtt lecsaptak a bűnszövetség tagjaira, hogy a személyes adatokat a választási kampányban fel tudták volna használni, így a költségvetésnek nem tudtak kárt okozni. A nyolc vádlott az adatlopással és a további adatok megszerzésével az érintett pénzügyi tanácsadó cégnek jelentős érdeksérelmet okozott, mivel az a hamis látszat alakult ki, hogy a cég jogszerűtlenül és hanyag módon kezeli ügyfelei adatait.

A szabadlábon védekező vádlottakat az ügyészség bűnszövetségben, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett tiltott adatszerzés bűntettével vádolja – áll a közleményben.

A moszkvai tájékoztatás szerint a légierő Il-76-os repülőit 94, Mi-8-as helikoptereit pedig 153 alkalommal vetették be. Az oltás a legnagyobb intenzitással vasárnap folyt, amikor a Krasznojarszki területen és Irkutszk megyében 303 ezer hektáron sikerült elfojtani a lángokat és 56 tűzfészket oltottak el.

Vlagyimir Putyin szerdán rendelte el, hogy a fegyveres erők is vegyenek részt a mintegy hárommillió hektáron pusztító erdőtüzek oltásában, amelyek miatt négy régióban – Burjátföldön, Jakutföldön, a Krasznojarszki területen és Irkutszk megyében – hirdettek ki rendkívüli állapotot.

Az orosz hidrometeorológiai szolgálat előrejelzése szerint a tűzvész sújtotta területen az elkövetkező napokban is a helyi normánál melegebb, tűzveszélyes marad az időjárás.

Erdogan felszólalásában jelezte, hogy erről Ankara már tájékoztatta Washingtont és Moszkvát is. Hozzátette: Törökország nem maradhat csendben, miközben az YPG belövéseivel megsérti a török-szíriai határt. “Egy pontig türelmesek vagyunk, ám az is véges” – fogalmazott. A török államfő mindazonáltal nem közölt részleteket a tervezett hadműveletről.

Ankara korábban többször kilátásba helyezte egy újabb szíriai katonai beavatkozás lehetőségét az Eufrátesztől keletre, amennyiben nem tud megállapodni az Egyesült Államokkal a török-szíriai határa mentén kialakítandó biztonsági övezet létrehozásáról.

A török vezetés szerint az YPG nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, miután a Délkelet-Törökországban évtizedek óta fegyveres felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségese. Az YPG ugyanakkor az Egyesült Államok támogatását élvezi, Washington az utóbbi években fegyverekkel látta el a milíciát, mert úgy vélte, hogy az YPG a leghatékonyabb partnere az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet dzsihadistái elleni harcban.

Az északkelet-szíriai biztonsági övezet létrehozásának ötletét január közepén Donald Trump tűzte újból napirendre.

James Jeffrey, az amerikai kormány Szíriáért felelős megbízottja legutóbb a múlt hét elején látogatott Ankarába az ügyben. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a tárgyalásokat követően úgy nyilatkozott, hogy az amerikai küldöttség új javaslatai nem kielégítőek. Rámutatott: a török és az amerikai fél még mindig nem jutott dűlőre abban, hogy a biztonsági övezet milyen széles legyen és kik ellenőrizzék.

Ankarának három fő feltétele van: az övezetnek 32 kilométer szélesnek kell lennie, a térség felügyeletét Törökországnak kell végeznie, az YPG-nek pedig maradéktalanul ki kell vonulnia a területről.

Hami Aksoy, a török külügyminisztérium szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján jelezte, hogy a jövő héten amerikai katonai delegáció látogat Ankarába, hogy további megbeszéléseket folytasson a török illetékesekkel. Rámutott egyúttal, hogy amennyiben a felek nem tudnak “közös nevezőre jutni”, Törökország kénytelen lesz egymaga kialakítani a biztonsági övezetet.

Törökország korábban két hadművelet indított az YPG jelenlétének visszaszorítására Szíriában: Eufráteszi Pajzs fedőnéven először 2016 augusztusától megtisztította északon az Azáz, Dzserablúsz és el-Báb városok alkotta háromszöget az Iszlám Államtól, valamint az YPG-től, majd 2018. januártól az Olajág nevű műveletben irányítása alá vonta a korábban kurdok ellenőrizte északnyugati Afrín várost és környékét.

Mint írták, a Nagyatádi Rendőrkapitányság és a Terrorelhárítási Központ munkatársai egy gépkocsivezetőt és két utasát igazoltatták a Komárom-Esztergom megyei Héregen. A jármű átvizsgálásakor lőfegyvert és hangtompítót találtak, amelyek tartására az autóban utazó somogyiaknak, a 23 éves bolhási nőnek, a 26 éves nagykorpádi és a 32 éves mikei férfiaknak nem volt engedélyük, ezért őket előállították.

Az elfogottak a fegyvert feltehetően egy 72 éves héregi lakostól vásárolták, az ő ingatlanában újabb lőfegyver és lőszerek kerültek elő.

A rendőrség kitért arra: az ügy érintettjeinek lakhelyén tartott kutatáskor további fegyvereket és lőszereket találtak. Négy embert lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette miatt gyanúsítottként hallgatták ki, közülük a mikei és a héregi férfi őrizetbe került, a rendőrség indítványozta letartóztatásukat.