Biztonságpolitika

Az egyiptomi, vietnami és magyar származású fiatalokból álló társaságot egy kisebb szóváltás után, egy közel 15 fős társaság verte össze július 7-én éjfél után. A támadás következtében egyiküknek az orra tört el, míg a társaság másik tagjának több öltéssel kellett összevarrni a bőrt a szeme alatt.

Az öcsém hívott telefonon, hogy jöjjek azonnal a Sound felirathoz, mert beléjük kötött egy tizenöt fős csoport. Azt mondta, elmenekülni sem tudnak, mert körbeállták őket. Miközben rohantam hozzájuk, kiabáltam az egyik biztonsági őrnek, hogy jöjjön segíteni, de rám sem hederített. Megálltam az öcsém mellett és kiabáltam a balhézóknak, hogy hagyják békén őket, de három gyerek egyből nekem ugrott. Már a földön voltunk, de akkor is ütöttek, rúgtak minket, ahogy csak bírtak — mondta a támadás egyik sértettje a lapnak.

Az öcsém egyik haverja véletlen rálépett az egyikük lábára, vagy meglökte, de nem ez volt a valódi ok. Biztos vagyok abban, hogy rasszista indíttatású volt a dolog. Végig olyanokat kiabáltak nekünk, hogy köcsög külföldiek. A velünk lévő vietnami srácot leköpték, és azt ordították neki, hogy köcsög kínai. Olyan is volt köztük, aki migránsozott — tette hozzá a megtámadott férfi.

A megvert társaság tagjai a siófoki kórház után feljelentették a rendőrségen támadóikat. A kapitányságról visszamentek a fesztiválra, hogy beszéljenek a portaszolgálat embereivel, de egy ott dolgozótól azt a választ kapták, ugye nem gondolják komolyan, hogy bármelyik biztonsági őr egymaga kockáztatja a testi épségét értük. A támadók közül többeket sikerült azonosítani, a rendőrség csoportos garázdaság gyanúja miatt indított nyomozást az ügyben.

Az 55 éves Esper június közepétől állt a Pentagon (védelmi minisztérium) élén ügyvezető miniszterként. Az addigi – szintén ügyvezető – miniszter, Patrick Shanahan korábbi családi problémái miatt volt kénytelen benyújtani a lemondását. Minisztériumi karrierje előtt Esper az amerikai védelmi ipar egyik óriásánál, a massachusettsi székhelyű Raytheonnál dolgozott, azt megelőzően pedig, George W. Bush elnöksége idején, 2002 és 2004 között a védelmi tárca miniszterhelyettese volt.

Amennyiben szenátusi meghallgatása után megszavazzák jelöltségét, Jim Mattis miniszter tavaly decemberi lemondása óta ő lesz az első nem ideiglenes, hanem kinevezett miniszter a Pentagon élén. Kinevezéséig Richard Spencer, a Pentagon haditengerészetért felelős államtitkára látja el az ügyvezető miniszteri feladatokat.

Zaríf az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) ülése alkalmával tartózkodik New Yorkban. Az interjújában leszögezte: Irán nem akar háborút az Egyesült Államokkal, de Donald Trumpnak meg kell szüntetnie az általa bevezetett szankciókat, ha meg akarja nyitni az utat a tárgyalások előtt. Meggyőződése szerint sem Irán, sem az Egyesült Államok nem akar fegyveres konfliktust, és nem fenyeget a háború közvetlen veszélye közöttük.

“Azt gondolom, hogy az amerikai elnök nem akar háborút, de a körülötte lévők nem bánnák” – jelentette ki. Szerinte ezek a háborút szorgalmazók nem érik el, amit akarnak, mert – mint mondta – “végül mindig az óvatosság győzedelmeskedik. Az emberek tudják, hogy Irán nagy és büszke ország és nem vennénk könnyedén egy katonai támadást”.

Nem Irán, hanem az Egyesült Államok ásta alá a diplomáciai erőfeszítéseket azzal, hogy egyoldalúan felmondta a 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást az iráni atomprogramról – jelentette ki. “Az Egyesült Államok állt fel a tárgyalóasztaltól, de mindig örömmel fogadjuk a visszatérését” – fogalmazott.

Az iráni külügyminiszter hangsúlyozta: országának nem érdeke, hogy atomfegyvert fejlesszen ki, jóllehet, ezt eddig is megtehette volna, ha akarja, mert képes rá.

Zaríf vasárnap érkezett meg az ENSZ-konferenciára, de szinte az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy megkapja-e az amerikai vízumot, mert az amerikai kormány a múlt hónapban még a beutazását megtiltó szankcióval fenyegette meg. Végül mind Zaríf, mind az őt kísérő delegáció beutazhatott, de mozgásukat az amerikai kormányzat alaposan korlátozza. Csakis az ENSZ-palota, az iráni ENSZ-képviselet, az ENSZ-nagyköveti rezidencia és a Kennedy repülőtér közötti úton mozoghatnak.

Az ENSZ hétfőn aggasztónak nevezte e korlátozásokat. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a The Washington Post című lapnak adott interjújában azzal próbálta megvédeni a kormány döntését, hogy “az amerikai diplomaták sem bóklásznak Teherán utcáin, így semmi okát nem látjuk annak, hogy iráni diplomaták szabadon sétáljanak New Yorkban”.

Pompeo megvádolta az iráni külügyminisztert azzal, hogy “rosszindulatú propaganda terjesztésére használja fel az Egyesült Államokban tapasztalható szabadságot”. Hozzátette: elfogadna egy ajánlatot, hogy szerepeljen az iráni televízióban. “Elmondanám, hogy támogatjuk az iráni népet, és tisztában vagyunk azzal, hogy ez a forradalmi teokrácia nem az ő érdekeiket szolgálja” – mondta Pompeo a lapinterjúban.

Az orosz diplomáciai tárca egyebek között arra reagált, hogy az áldozatok hozzátartozói nyílt levélben sürgették az orosz vezetéstől: ismerje el a felelősség rá eső részét az MH17-es pusztulásában. A Moszkvában megjelent minisztériumi dokumentum szerint a holland kormány a hozzátartozók egyesületét egyfajta “faltörő kosként” használja annak érdekében, hogy a világgal elhitesse, hogy Oroszország a bűnös és a történtekért kártérítést kell fizetnie.

Az állásfoglalás szerzői “valóban politikamentes és szakmai” megközelítést sürgetett a “gátlástalan politikai játék részévé vált” tragédia “valódi” okainak és felelőseinek megállapításában. Szerintük az ügyön – az orosz részvétel mellőzésével – dolgozó nyomozócsoport vizsgálata részrehajló és azt célozza, hogy alátámassza az Oroszország felelősnek nyilvánító kiindulási verziót.

Az orosz diplomaták azt hangsúlyozták, hogy Oroszország nemhogy hátráltatná a nyomozást, de annak ellenére, hogy nem vehet benne részt, együttműködik mind a holland hatóságokkal, mind a nemzetközi nyomozócsoporttal. Felhívták a figyelmet arra, hogy Moszkva a vizsgálat rendelkezésére bocsátotta mind az elsődleges rádiólokációs adatokat, mind pedig az Almaz-Antej orosz hadiipari vállalat terepen elvégzett kísérletének eredményeit, amelyek kizárták annak lehetőségét, hogy a rakétát valóban a műszaki vizsgálat által meghatározott területről bocsátották fel. Az orosz fél feloldotta a Buk légvédelmi rendszerre vonatkozó adatok titkosságát is, amelyek – mint azt a dokumentum szerzői hangsúlyozták – azt bizonyították, hogy a gépet megsemmisítő rakéta ukrán tulajdonban volt.

Az orosz külügyi tárca kifogásolta, hogy a Moszkva által szolgáltatott adatokat “makacsul semmi veszik” és “elhallgatják” és hogy a nemzetközi nyomozócsoport által használt bizonyítékbázis “nagyon kétséges információforrásokon , a közösségi hálón, rossz minőségű fotókon és videó-anyagokon, valamint az ukrán szakszolgálatok meg nem erősített adatain és állítólag független bloggerek tényfeltárásán alapul”.

Az orosz diplomaták nehezményezték, hogy Ukrajnával szemben semmilyen vádat nem fogalmaztak meg amiatt, hogy nem zárta le a légteret a fegyveres konfliktus felett. Ezen mulasztás miatt több keresetet is benyújtottak Kijev ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB).

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva szerdán azt mondta, hogy nem látta az áldozatok hozzátartozóinak levelét, ezért nem kívánta azt kommentálni. Rámutatott ugyanakkor, hogy Moszkva a nyomozást nem tartja objektívnek, mert az abban való részvételét elutasították.

A Malaysia Airlines Boeing 777-es típusú repülőgépét 2014. július 17-én érte rakétatalálat Délkelet-Ukrajna fölött. A gép a levegőben darabokra tört, majd lezuhant, a fedélzetén lévő mind a 298 ember – köztük 196 holland állampolgár – életét vesztette. Moszkva Ukrajnát, Kijev és a nemzetközi nyomozócsoport pedig Oroszországot tette felelőssé a gép lelövéséért.

Tavaly szeptemberben az orosz fegyveres erők illetékese azt állította, hogy a rakéta, amely megsemmisítette a maláj légitársaság utasszállító gépét, az ukrán hadsereg Lviv megyei Sztrijben állomásozó 223-as légvédelmi rakétaezredének fegyverzetéhez tartozott. A közlés szerint a Buk légvédelmi rendszer 1986-ban gyártott rakétájának fedélzeti számát (886847349) a helyszínen talált roncsok, a hajtómű (8 86 90 32) és a fúvókablokk (8 30 113) alapján határozták meg. Moszkva azt állította, hogy a rakéta a Szovjetunió széthullása óta egyszer sem hagyta el Ukrajna területét, és az ilyen régi eszközöket Oroszországban már leselejtezték.

A nemzetközi nyomozócsoport viszont arra a következtetésre jutott, hogy az MH17-es járatot megsemmisítő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) júniusban a tragédia miatt hivatalosan meggyanúsította Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov orosz, valamint Leonyid Harcsenko ukrán állampolgárt, azt állítva, hogy részt vettek a gépet megsemmisítő, a mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében. Ellenük 2020. március 9-én a holland törvények alapján, Hollandiában indul per.

Az 1992-1995-ös boszniai háború idején eltűnt személyek felkutatásával megbízott intézet feltárása szerint a maradványok hat különböző személyhez tartoznak. A visegradi helyszín valószínűleg csak másodlagos tömegsír, ahová az eredeti sírból szállíthatták át a maradványokat az elkövetők azért, hogy eltüntessék bűntettük nyomait. A maradványokat DNS-vizsgálatnak vetik alá, hogy kiderítsék, pontosan kik is voltak az áldozatok.

A boszniai háború idején a szerb félkatonai erők etnikai tisztogatást kezdtek a környéken, és a történészek becslései szerint legalább 1700 bosnyákot gyilkoltak meg Visegradon. Az 1992-1995-ös boszniai háborúnak mintegy százezer halálos áldozata volt, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

Az iráni Forradalmi Gárda péntek este a Hormuzi-szorosban elfoglalt két brit tartályhajót. Az egyik rövid idő után folytathatta útját, de a másik Irán felé tart. London tájékoztatása szerint a két hajó személyzetének tagjai között nincsenek brit állampolgárok, a 23 fős legénység indiai, orosz, lett és Fülöp-szigeteki. Pénteken késő este kétszer is összeült a brit kormány különleges helyzetekben ülésező tanácskozó testülete (COBRA).

A bizottság értekezleteiről a kormány rendszerint nem ad nyilvános tájékoztatást, de Hunt a tanácskozás szünetében a BBC televíziónak elmondta: az egyik hajó, a Stena Impero irányt váltott, és Irán felé vette útját, miután négy naszád körülvette és a levegőben egy helikopter követi.

A másik hajót, a libériai zászló alatt közlekedő, de szintén brit tulajdonú Mesdart Hunt tájékoztatása szerint tíz gyorsnaszád állította meg. A brit külügyminiszter szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy ez a hajó is irányt váltott-e.

A Mesdar tulajdonosa, a glasgow-i székhelyű Norbulk Shipping UK azonban péntek esti első tájékoztatásában azt közölte, hogy a 2007-ben épült, 315 ezer tonna vízkiszorítású tartályhajót egy fegyveres alakulat szállta meg, és ez a hajó is elindult északra, Irán felé.

A Norbulk Shipping UK késő éjjeli második, frissített tájékoztatásában viszont már arról számolt be, hogy a kommunikációt sikerült helyreállítani a Mesdarral, a hajó kapitánya azt jelentette, hogy a fegyveres alakulat elhagyta a fedélzetet, a Mesdar szabadon folytathatta eredetileg tervezett útját, a személyzetnek nem esett bántódása.

A Stena Impero tulajdonosa, a Stena Bulk és a hajótér kereskedelmi hasznosításáért felelős cég, a Northern Marine Management péntek este Londonban kiadott közös tájékoztatása szerint a 2018-ban épült, 49 683 tonna vízkiszorítású tartályhajót nem azonosított kis naszádok és egy helikopter közelítette meg, miközben a hajó a Hormuzi-szoroson kelt át.

A két vállalat közleménye szerint a Stena Impero nemzetközi vizeken haladt. A tájékoztatás szerint a két cég jelenleg nem tud kapcsolatba lépni a hajóval, amely északi irányba fordult és Irán felé tart. A közlemény szerint személyi sérülésről nem érkezett hír.

Hunt a BBC-nek nyilatkozva péntek éjjel elmondta: beszélt Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel a helyzetről, és megpróbálta elérni Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert is, aki azonban jelenleg repülőgépen utazik.

A brit külügyminiszter közölte: Zaríffal is a lehető leggyorsabban kapcsolatba akar lépni. Hunt szerint a történtek teljesen elfogadhatatlanok, a hajózás szabadságát fenn kell tartani. Hozzátette: Nagy-Britannia “kimért, de erőteljes” válaszlépéseket tesz, és ha a helyzetet nem sikerül rövid időn belül megoldani, annak súlyos következményei lesznek.

Hunt ezeket nem részletezte, de arra a kérdésre, hogy a helyzet megoldható-e diplomáciai úton, és kizárható-e bármiféle katonai intervenció, kijelentette: London elképzelései között nem szerepelnek “katonai opciók”, a brit kormány diplomáciai megoldásban gondolkodik. Hozzátette: ha a szabad hajózás elé korlátok emelkednek a térségben, annak Irán lenne a legnagyobb vesztese, ezért Irán érdeke a helyzet mielőbbi megoldása.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének szakértői szombat hajnali helyzetértékelésükben közölték: várakozásuk szerint az amerikai kormány valószínűleg visszafogottan reagál a provokáló iráni lépésekre.

A ház hangsúlyozza, hogy Donald Trump magasra helyezte a lécet a katonai reagálás szempontjából, és ilyen reakcióra valószínűleg csak akkor szánná rá magát, ha amerikai állampolgárok sérülnek meg vagy vesztik életüket. Az Eurasia londoni szakértői szerint Trump nem akar háborúba keveredni Iránnal, és jelentős erőfeszítéseket fog tenni a katonai konfliktus elkerülésére. A cég szerint Trump reakciója várhatóan az lesz, hogy erőteljes kifejezésekkel él majd, és felszólít más országokat is arra, hogy segítsenek az öbölbeli hajózás biztonságának fenntartásában.

Az amerikai elnök jelképes lépésként további katonai egységeket vagy repülőgépeket vezényelhet a térségbe, de újabb amerikai haditengerészeti kötelékek kiküldése valószínűtlen: a már kivezényelt alakulatokon túl nincs a közelben más repülőgép-hordozó vagy egyéb amerikai haditengerészeti kötelék – hangsúlyozzák az Eurasia Group londoni szakértői.

Benkő a brit védelmi miniszterrel, Penny Mordaunttal tartott kétoldalú megbeszélés és a szándéknyilatkozat aláírása után az MTI-nek elmondta: a cél a magyar-brit kétoldalú kapcsolatrendszer erősítése, szorosabbra vonása.

Az elmúlt években elkezdődtek különböző együttműködési gyakorlatok elsősorban a légierők között. Emellett a két ország közös missziókban vesz részt a Magyarország számára elsődleges fontosságú nyugat-balkáni térségben; a koszovói és a bosznia-hercegovinai békefenntartó alakulatokban ott vannak a brit katonák is – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Benkő elmondta: Magyarország azt szeretné, ha ez a szoros együttműködés a brit EU-tagság megszűnésével (Brexit) is folytatódna. Az Egyesült Királyság a Brexittől függetlenül felelősséget érez és felelősséget is vállal Európa biztonságáért – mondta londoni tárgyalásai után a honvédelmi miniszter.

Hozzátette: a megbeszéléseken felvetette, hogy rendkívül gyorsan változnak a biztonsági tényezők, egyre nagyobb kihívások, kockázatok, fenyegetések jelennek meg, köztük a hibrid hadviselés, amely Oroszország és Ukrajna konfliktusában jelentkezett először.

Ennek megnyilvánulási formái közé tartoznak a kibertérben megjelenő kihívások. Magyarország a tíz évre szóló honvédelmi és haderő-fejlesztési program keretében szintén megkezdte a felkészülést a kibertérben folyó műveletekre, és ezen a területen is keresi a lehetőséget az együttműködésre, mivel ez mindkét ország számára fontos – mondta londoni tárgyalásainak témáit ismertetve a honvédelmi miniszter.

Elmondta: Magyarország megkezdte a különleges műveleti erők regionális parancsnokságának kiépítését, és Magyarországon működik a NATO egészségügyi kiválósági központja.

Benkő arra biztatta a brit védelmi minisztert, hogy Nagy-Britannia csatlakozzon ezekhez az intézményekhez. A britek más módszertannal dolgoznak, mint akár az Egyesült Államok, akár Magyarország, de a tapasztalatszerzés és a tapasztalatcsere szempontjából ezen a téren is rendkívül fontos és hasznos lehet az együttműködés Nagy-Britannia számára is – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Benkő elmondta: a brit partnerekkel tartott londoni tárgyalásain hangsúlyozta, hogy nagyon téves az a beállítás, amely Magyarországot az ukrán NATO-csatlakozás akadályozójaként tünteti fel.

“Igenis segítettük Ukrajnát, egyetértünk azzal, hogy Ukrajna is érje el azt a szintet, amelyen csatlakozhat (a NATO-hoz). Magyarország azonban nem nézheti tétlenül, hogy Ukrajna a kárpátaljai magyarokkal szemben törvénytelenül, sértő módon jár el, annak ellenére, hogy Magyarország mindaddig támogatta az ukrán NATO-csatlakozási törekvéseket” – mondta a honvédelmi miniszter.

Hozzátette: elmondta londoni tárgyalásain, hogy meg kell ismerni az országok történelmét, az adott helyzeteket ahhoz, hogy helyes következtetéseket lehessen levonni “a különböző helyeken különböző személyek által tett felelőtlen kijelentések” helyett.

Benkő a szakértőkkel tartott megbeszélésén megerősítette: Magyarország tartja magát ahhoz a vállalásához, hogy 2024-ig teljesíti a NATO által a hazai össztermék (GDP) két százalékában kijelölt védelmi kiadási minimumot. Hozzátette: az eddigi eredmények alapján ez a cél akár 2024 előtt is elérhető.

Az ARD német közszolgálati csatorna beszámolója szerint a bíróság úgy döntött, hogy a hadsereg jogszerűen bocsátotta el egyik civil munkatársát, egy gondnokot, miután kiderült, hogy a férfi szélsőjobboldali körökkel szimpatizál. A bírósági dokumentumokból kiderül, hogy a 62 éves, kelet-német, brandenburgi gondnok egy szélsőjobboldali társaság tagja, és közösségi médiában is többször osztott meg, illetve lájkolt szélsőjobboldali tartalmakat, és több olyan kommentet is írt, amelyekből szintén az derült ki, hogy szélsőjobboldali nézeteket vall.

A perirat alapján a férfi évtizedek óta dolgozik a Bundeswehrnek, és a hadsereg már tavaly decemberben közölte, hogy megszünteti a munkaviszonyát, de csak januárban tudatták vele, hogy ennek legkésőbbi határideje 2019. szeptember 30. Ezt követően fordult bírósághoz a férfi. A munkaügyi bíróság szerint azonban a védelmi minisztérium jogszerűen járt el, mindössze azt kötötték ki, hogy tekintettel a férfi több mint 30 éves szolgálati idejére és korára, szociális szempontok alapján kell meghatározni a felmondási idejét. A bíróság javaslatot tett arra, hogy a hadsereg hogyan állapodjon meg további pereskedés nélkül a férfival, de ezt a Bundeswehr elutasította.

Az ítélet egyelőre nem jogerős, bármelyik fél a berlin-brandenburgi tartományi munkaügyi bírósághoz fordulhat felülvizsgálati kérelemmel.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői kiadásában megjelent írásában arra figyelmeztetett, Európa biztonsága forog kockán, miután Oroszország kilépett az INF-szerződésből, és ha Moszkva nem enged, akkor az kevesebb mint egy hónapon belül a szerződés végét jelenti.

Kis-Benedek erre reagálva elmondta, valójában Oroszország már évek óta újra telepíti a rakétákat, amelyek hatótávja 2500 és 5500 kilométer között van. Ugyanakkor nem a nukleáris fegyverek jelentik a legfőbb fenyegetést Európa biztonságára, hanem az újonnan rendszeresített orosz tüzérségi eszközök.

A fegyvereket már kipróbálták például Szíriában, illetve Csecsenföldön, és olyan komoly tűzerőt képviselnek, ami aggodalommal tölti el a balti országokat és Lengyelországot – tette hozzá.

Ősszel indulnak a konkrét viták az igazságügyi alkalmazotti és a bírói bérek rendezésének részleteiről, jövőre pedig remélhetőleg megkezdődik a folyamat – közölte az igazságügyi miniszter.

Varga Judit azt mondta, a kormányfő megígérte neki, hogy számíthat a támogatására a fizetések rendezésének ügyében, mert méltatlan az igazságszolgáltatásban dolgozók bére. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy tiszteli elődjét, és folytatni akarja az általa megkezdett munkát, óhatatlanul megjelentek azonban új célkitűzések is, mivel mostantól az Igazságügyi Minisztérium segíti majd az Európai Unióval (EU) kapcsolatos magyar politikát.

Emlékeztetett arra, hogy az EBESZ több problémát is felvetett, valamint számos ajánlást is adott az igazságszolgáltatás hatékonyabb munkája érdekében. Mint mondta, riasztó mértékben csökken az újonnan kihirdetett ítéletek száma, aminek legfőbb okát az ügyészség nyomozási és vádemelési hiányosságaiban látják. Az EBESZ szerint az ügyészég nem fordít elég időt és forrást a legösszetettebb háborús bűnök felgöngyölítésére, holott minden erővel ezeket kellene vizsgálniuk, hogy a bűncselekmények valódi felelőseit büntessék meg.

Bruce Berton közölte, hogy az EBESZ adatai szerint jelenleg mintegy 800 nyitott ügye van az ügyészségnek, ami körülbelül ötezer vádlottat jelent.

Az EBESZ úgy véli, ha a boszniai ügyészség figyelembe venné az EBESZ és az Európai Unió ajánlásait, akkor hatékonyabban tudna működni, főleg, hogy a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék ügyeit átvevő nemzetközi törvényszéki mechanizmus (MICT) minden segítséget megad Szarajevónak. Emellett Berton csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Bosznia-Hercegovina még mindig nem fogadta el a háborús bűnökről szóló állami stratégiát, ami lehetővé tenné, hogy az ügyeket 2023-ra lezárják. A stratégiában leírtak szerint a legösszetettebb ügyeket az országos bíróság, míg a kisebb ügyeket a kisebb közigazgatási egységek bíróságai tárgyalnák.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint a 38 éves férfi a gyanú szerint 2018. július 30-án Amszterdamban megölt egy horvát férfit, 2018. szeptember 19-én pedig Rákospalotán, a Szilas-pataknál ölt meg egy 49 éves magyar férfit.

D. Csabát nemzetközi elfogatóparancs alapján március 1-jén Prágában, egy szállodában fogták el. A férfit csütörtökön a Terrorelhárítási Központ Rajkánál átvette a szlovák Lynx-kommandó munkatársaitól, majd a fővárosban átadta a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozóinak.

A BRFK életvédelmi osztályának nyomozói D. Csabát gyanúsítottként hallgatták ki. A férfi a vallomástételt megtagadta; ezután őrizetbe vették és előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására.

A műsorban a múlt csütörtöki súlyos autóbalesetről beszéltek, amely a horvát autópálya egyik fizetőkapujánál történt, és amelyben magyarok is megsérültek. Az ügyvéd erre reagálva elmondta, a magyar gyakorlat szerint véglegesen alkalmatlan a vezetésre az a személy, akinek bizonyos betegsége van, de az is, aki valamilyen súlyos jellemhibával rendelkezik. Ilyen lehet az állandósult erőszakos jellem – tette hozzá.

A konkrét esetben felmerült, hogy a balesetet okozó sofőr drog hatása alatt állt, s ha kiderül, hogy a drogproblémája miatt teljesen elveszítette a kontrollt, akkor is örökre eltilthatják a vezetéstől – mondta az ügyvéd.

Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete kérésére Sassoli levelet küld az Európai Unió másik társjogalkotó szervének, a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak, amelyben megerősíti a testület támogatását a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetője mellett. “Kulcsfontosságú, hogy a lehető leggyorsabban elrendeljék a nyomozást, valamint vádat emeljenek az EU költségvetésének kárára elkövetett bűncselekmények, például csalás, korrupció és határon átnyúló áfacsalás esetében” – közölte.

A leendő főügyész személyéről a két társjogalkotó intézménynek kell megállapodnia. Sajtóhírek szerint az uniós igazságügyi miniszterek pénteki helsinki informális tanácsülésén is napirenden lehet a kérdés. A tanács jelöltje a francia Jean-Francois Bohnert, értesülések szerint azonban helyette végül a párizsi kormány is Kövesit fogja támogatni, ami bár önmagában még nem garancia a kinevezésére, mindenképp az ő pozíciójának erősödésével jár.

Néhány nappal ezelőtt olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint Bohnert visszavonta a jelöltségét, de ő maga ezeket később cáfolta. Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben jár majd el. Az úgynevezett megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben 22 tagállam vesz részt, Magyarország nincs köztük. Elemzők rámutattak, hogy egy új intézmény esetében gyakran a jövőre nézve is meghatározó az első vezetőjének személye.

Laura Codruta Kövesit tavaly nyáron mentették fel a több száz román politikust rács mögé küldő DNA éléről az igazságügyi miniszter kezdeményezésére, aki szerint mandátuma idején visszaéléseket követett el a szervezet. A bukaresti kormány hevesen tiltakozott és kampányolt Kövesi megválasztása ellen, ami szakemberek szerint meglehetősen átpolitizálttá teszi az ügyet és rontja a volt korrupcióellenes román ügyész esélyeit.

“Ha török kollégáink kinyilvánítják erre vonatkozó kívánságukat, akkor készek vagyunk előkészíteni az Szu-35-ösök szállítását” – jelentette ki Csemezov.

A török külügyminisztérium csütörtökön elítélte a Fehér Ház szerdai bejelentését, miszerint az Egyesült Államok kizárja Ankarát az F-35-ös harci repülőgépek fejlesztési programjából az Sz-400-as orosz légvédelmi rendszer beszerzése miatt. Ankara közleményben felszólította Washingtont, hogy álljon el ettől a “hibás” lépéstől, mert “gyógyíthatatlan sebeket ejt vele” stratégiai partnerségükön.

Washington szerint lehetetlenné teszi Törökország további részvételét az amerikai F-35-ös vadászbombázó gépek fejlesztési programjában, hogy orosz gyártmányú rakétavédelmi rendszereket vásárol. “Az F-35-ös nem fér meg egy orosz hírszerzési platformmal, amelyet arra fognak használni, hogy adatokat gyűjtsenek a gép képességeiről” – állt a Fehér Ház szerdai közleményében.

Ankara ezzel kapcsolatban csütörtökön arra emlékeztetett, hogy korábban egy közös vizsgálóbizottság megalakítását javasolta a két rendszer összeférhetőségének ügyében, de az amerikai fél nem reagált a felvetésre.

A nagy hatótávolságú, Sz-400-as rakétaelhárító rendszerek alkatrészei múlt péntek óta folyamatosan érkeznek az Ankara külterületén fekvő Mürted légitámaszpontra, még kiélezettebbé téve az utóbbi hónapokban már amúgy is feszült török-amerikai viszonyt.

A 4++ generációs Szu-35-ös multifunkcionális nehéz harci gépet a TASZSZ hírügynökség ismertetője szerint Szu-27-es alapján fejlesztették ki. Az egyszemélyes Szu-35Sz típusú repülő tömege 19 tonna, végsebessége 2,5 ezer kilométer. Fegyverzetéhez 30 milliméteres kaliberű légi ágyú és 8 tonnányi különböző típusú rakéta és légibomba tartozik.

A Kommerszant című napilap márciusban azt közölte, hogy orosz légierő, amely idén és jövőre mintegy húsz Szu-35-öst kap, eddig tíz ilyen gépet állított hadrendbe. A lap akkori értesülése szerint Oroszország mintegy kétmilliárd dollárért húsznál több Szu-35-öst ad el Egyiptomnak; a vásárlásáról 2018-ban állapodtak meg, a szállítás pedig a tervek szerint 2020-2021-ben kezdődik meg.

Az ankarai külügyminisztérium csütörtökön közleményben felszólította Washingtont, hogy álljon el ettől a “hibás” lépéstől, mert “gyógyíthatatlan sebeket ejt vele” stratégiai partnerségükön. A döntés egyoldalú, és sem a szövetségi lelkülettel nem fér össze, sem legitim alappal nem rendelkezik – hangsúlyozták.

Miként nem igazságos kizárni az F-35-ös program egy fő partnerét, Törökországot a fejlesztésből, úgy az az állítás is hamis, hogy az Sz-400-as ütegek gyengítenék az F-35-ösök képességeit – olvasható a közleményben.

A tárca emlékeztetett arra, hogy Ankara egy közös vizsgálóbizottság megalakítását javasolta a két rendszer összeférhetőségének ügyében, de az amerikai fél nem reagált a felvetésre. A török külügyminisztérium szerint ez nyilvánvalóan azt mutatja: az Egyesült Államokból hiányzik a jó szándék arra, hogy megoldják a kérdést.

A török elnöki szóvivő, Ibrahim Kalin telefonon beszélt John Boltonnal, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadóval. A szóvivő hivatala azt közölte, hogy Kalin Törökország nemtetszését fejezte ki Boltonnak az Egyesült Államok döntése miatt. Kalin a beszélgetés során leszögezte, hogy az amerikai lépés nincs összhangban a G20 csoport június végi oszakai csúcstalálkozóján elhangzottakkal, amelyen Recep Tayyip Erdogan későbbi beszámolója szerint Donald Trump maga fogalmazott úgy, hogy Washington nem sújtja büntetőintézkedésekkel Ankarát. Kalin aláhúzta: a török-amerikai kapcsolatok “egyoldalú előírások mentén nem tudnak egészséges módon alakulni”.

Az amerikai elnöki hivatal, a Fehér Ház szerdán leszögezte: lehetetlenné teszi Törökország további részvételét az amerikai F-35-ös vadászbombázó gépek fejlesztési programjában, hogy orosz gyártmányú rakétavédelmi rendszereket vásárol. “Az F-35-ös nem fér meg egy orosz hírszerzési platformmal, amelyet arra fognak használni, hogy adatokat gyűjtsenek a gép képességeiről” – áll az amerikai elnök hivatalának közleményében.

A Fehér Ház ugyanakkor igyekezett valamelyest mérsékelni a döntés negatív hatását az amerikai-török viszonyra, mondván, Washington továbbra is “nagyra értékeli” stratégiai kapcsolatát Ankarával. “NATO-szövetségesekként kapcsolatunk sokrétű, és nem csak az F-35-ösre összpontosul. A hadseregeink közötti kapcsolatok erősek, és folytatni fogjuk átfogó együttműködésünket Törökországgal annak tudatában is, hogy az Sz-400-as rendszer törökországi jelenléte korlátokat jelent” az együttműködés terén – közölte a Fehér Ház.

Később Ellen Lord, az amerikai védelmi tárca államtitkára sajtótájékoztatóján azt mondta: az Egyesült Államok, valamint az F-35-ös program többi partnerországa egyetért abban, hogy fel kell függeszteni Ankara részvételét, és kezdeményezni kell a kizárását. Törökország több mint kilencszáz alkatrészt készít a harci repülőgéphez, ezért az ellátási lánc átrendezése 500-600 millió dollárjába fog kerülni Washingtonnak – jelezte. Arra is rámutatott, hogy Törökország “sajnálatos módon” munkahelyeket és gazdasági lehetőségeket veszít el. Szintén elesik attól a kilenc milliárd dollárosra tervezett osztaléktól, amely a fejlesztési program idejére járna.

Lord bejelentette: a török pilótáknak és a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzetnek július 31-éig el kell hagyniuk az Egyesült Államokat.

A nagy hatótávolságú, Sz-400-as rakétaelhárító rendszerek alkatrészei múlt péntek óta folyamatosan érkeznek az Ankara külterületén fekvő Mürted légitámaszpontra, még kiélezettebbé téve az utóbbi hónapokban már amúgy is feszült török-amerikai viszonyt.

Trump azt mondta: a viszony Törökországgal “nagyon összetett” lett, és ő személy szerint is tárgyal erről telefonon a török vezetéssel. Mint fogalmazott: Ankara eddig több mint száz F-35-ös vadászbombázót rendelt, de többet valószínűleg nem rendelhet.

Az Optimar török közvélemény-kutató cég friss felmérése szerint a török társadalom 63,9 százaléka úgy véli: Ankarának még akkor sem kellene meghátrálnia Washingtonnal szemben az Sz-400-asok miatt, ha az Egyesült Államok emiatt embargót vezetne be ellene. A kimutatás alapján ilyen esetben az emberek 8,9 százaléka tartaná helyesnek a meghátrálást.

Petőfi Attila felidézte: a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 2016. május 18-án rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen, aki május 13-án egy túronyi házban, fejre mért ütésekkel az ott lakó idős német férfi halálát okozta. A gyilkos magával vitte a férfi pénztárcáját, mobiltelefonját és iratait. A vezérőrnagy ismertetése szerint az adatgyűjtés során a gyanú egy akkor 25 éves, szintén túronyi férfira terelődött, akit a baranyai rendőrök 2017. március 23-án fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként. Ő beismerő vallomást tett, amelyben elmondta, hogy egy közeli, használaton kívüli kútba dobta a fejszét, amelyet a nyomozók később meg is találtak.

A férfit a Pécsi Ítélőtábla az idén január 8-án jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy legkorábban 25 év múlva bocsátható feltételesen szabadságra. Petőfi a második bűncselekményről elmondta: 2017. február 3-án – a gyanúsított elfogása előtt 48 nappal – szintén Túronyban, egy Petőfi Sándor utcai házban ismeretlen körülmények között tűz ütött ki. A porig égett ház romjai között a tűzoltók megtalálták az ott lakó 88 éves asszony holttestét. Az igazságügyi orvosszakértők megállapításai szerint az asszony az egész testén megégett, de a halálát füst belégzése okozta, tehát még élt a tűz keletkezésekor.

Petőfi közölte: mivel idegenkezűségre utaló körülmény akkor nem merült fel, a siklósi rendőrkapitányság által lefolytatott közigazgatási eljárást lezárták. A Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályának nyomozói azonban áttanulmányozták a túronyi tűzeset iratanyagát és további adatgyűjtéseket, kihallgatásokat végeztek.

Felmerült, hogy a 88 éves nő házánál a tűz keletkezésének reggelén az előző emberölési ügy – akkor még szabadlábon lévő – gyanúsítottja motoros fűrésszel fát vágott, és miután megkapta a fizetségét, a délutánt az idős asszony 61 éves fiával töltötte. A férfit, aki közös háztartásban élt az anyjával, a pécsi rokonaihoz vitte, ahol leitatta és társaival együtt kikérdezte a vagyonukról, a jövedelmükről, a ház belső elrendezéséről.

A Készenléti Rendőrség főosztálya az ügyben tavaly januárban rendelt el nyomozást emberölés gyanúja miatt. Petőfi elmondta: a nyomozók megállapították, hogy 2017. február 3-ára virradó éjszaka a gyanúsított Pécsen, a rokonainál hagyta a nő fiát, majd két ismerősével, autóval visszament Túronyba azért, hogy kirabolja az asszonyt.

A rendőrök 2019 júniusában gyanúsítottként hallgatták ki az akkor 28 éves férfit, aki vallomásában elmondta, hogy miután visszament Túronyba, betört a sértett házába. Az idős asszony ezt észrevette és felismerte őt, ezért a nőt tőrrel többször megszúrta, megvágta. Végül tüzet okozott, hogy a bűncselekmény nyomait eltüntesse, a házból csupán egy gázpalack záró kupakját vitte el, amelyet a késsel együtt saját házának a szennyvízaknájába dobott. A tárgyakat a nyomozók július 9-én megtalálták és lefoglalták.

A vezérőrnagy jelezte: munkatársai a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés gyanúja miatt indított nyomozás iratait – a nyomozás folytatása érdekében – a napokban átadják a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságnak. Petőfi szerint az ügyben minősítő körülményként az aljas indok és a különös visszaesőként történt elkövetés is megállapítható, ezért a férfit akár tényleges életfogytiglanra is ítélhetik.

Az INF-szerződés a norvég politikus szerint a nemzetközi fegyverzetkorlátozás egyik legjelentősebb vívmánya. A főtitkár idézi a szerződést 1987-ben aláíró Mihail Gorbacsov akkori szovjet pártfőtitkárt, aki szerint “büszkének kell lenni arra, hogy ha ezt a fácskát nevelgetjük, akkor egy nap a béke hatalmas fája terebélyesedik ki belőle”. Stoltenberg úgy véli, hogy a fa igenis kiterebélyesedett, mert a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek célja az volt, hogy európai városokat pusztítsanak el, és milliók életét oltsák ki. “Azzal, hogy lemondtunk ezekről a fegyverekről, a világ biztonságosabbá vált” – teszi hozzá Stoltenberg.

“De most Oroszország kilépett az INF-szerződésből, és ezzel valódi veszélybe sodorta biztonságunkat” – írja a NATO-főtitkár. A politikus rámutat, hogy Oroszország új, közepes hatótávolságú fegyvert fejlesztett ki, az SSC-8-at, amelyet ki is próbált és hadrendbe is állított. Az SSC-8 könnyen mozgatható és elrejthető, német városok, mint München, Berlin és Frankfurt is a hatósugarában fekszenek, és a kilövés után csak pár perc áll rendelkezésre, mielőtt a töltet célba ér. Az SSC-8 növeli a nukleáris konfliktus valószínűségét – húzza alá a főtitkár.

Stoltenberg felidézi, hogy amikor az Egyesült Államok hat évvel ezelőtt aggályainak adott hangot az új fegyver fejlesztése miatt, Moszkva kategorikusan tagadta, hogy létezne ilyen fejlesztés, majd amikor elismerte a fegyver létezését, azt állította, hogy nem sérti az INF-szerződést. A NATO-főtitkár szerint viszont Moszkva régóta törekszik arra, hogy megszabaduljon az INF-szerződés jelentette korlátoktól, és Vlagyimir Putyin 2007-ben ki is mondta, hogy ki szeretne lépni a megállapodásból.

“Minden NATO-szövetséges egyetért az Egyesült Államokkal abban, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Ennek tényét több szövetséges egymástól függetlenül megerősítette” – szögezi le a szervezet főtitkára.

Stoltenberg kiemeli, hogy ez az oka annak, hogy februárban az Egyesült Államok bejelentette, hogy hat hónapon belül kilép az egyezményből, ha Oroszország nem tér vissza maradéktalanul és ellenőrizhető módon a szerződés előírásaihoz. Ez a határidő jár le augusztus 2-án. Stoltenberg hangsúlyozza, hogy minden NATO-tagállam felszólította Oroszországot, hogy térjen vissza a szerződéshez, csak Washington több mint harminc alkalommal tárgyalt erről magas szinten Oroszországgal. “Az Egyesült Államok teljes mértékben betartja a szerződésben foglalt kötelezettségeit. Európában nincsenek új amerikai rakéták. Európában új orosz rakéták vannak” – nyomatékosítja Stoltenberg.

A főtitkár szerint egy olyan szerződés, amelyet csak az egyik fél tart be, nem garantálja a biztonságot, és Moszkva semmi jelét nem mutatta annak, hogy be akarná tartani az egyezmény előírásait. “Ezért fel kell készülnünk az INF-szerződés nélküli világra. Egy olyan világra, amely mindannyiunk számára kevésbé biztonságos” – figyelmeztet a NATO-főtitkár.

A NATO reagálni fog, s válasza mérsékelt, védekező jellegű és egységes lesz – teszi hozzá Stoltenberg, aláhúzva, hogy az észak-atlanti szövetség nem fogja lemásolni az orosz lépéseket, s nem telepít új, közepes hatótávolságú rakétákat Európába. “Nem akarunk új fegyverkezési versenyt, és továbbra is elkötelezettek vagyunk a hatékony fegyverzetkorlátozás, leszerelés és a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása mellett” – mutat rá a NATO-főtitkár.

Stoltenberg felhívja Moszkva figyelmét, hogy még van idő a szerződés megmentésére, de az idő egyre fogy. A főtitkár emlékeztet, hogy annak idején a Szovjetuniónak pusztán hetekbe telt, hogy megsemmisítse közepes hatótávolságú atomfegyvereit. “Ha megvan rá az akarat, akkor Oroszország képes gyorsan cselekedni, de a cselekvés ideje most jött el” – nyomatékosítja a politikus.

“Arra szólítom fel ma Oroszországot, hogy éljen az utolsó lehetőséggel, amely rendelkezésünkre áll, hogy életben tartsuk az INF-szerződést. Máskülönben csakis és kizárólag Oroszországot terheli egyedül a felelősség a szerződés kudarcáért, aminek következében a világ mindannyiunk számára instabilabbá válik” – zárja írását a NATO-főtitkár.

A plakátokat a szolnoki Magiszter Alapfokú Művészeti Iskola tanulói rajzolták, festették, a 35 járművet két megyei fuvarozó vállalkozás bocsátotta rendelkezésre.

Kosztyó azt mondta, tudomásuk szerint országosan egyedülálló kezdeményezésről van szó, de szeretnék, ha a kampányhoz minél többen csatlakoznának, segítenének az alkotások elkészítésében, illetve más fuvarozók is felajánlanák kamionjaikat a plakátok elhelyezéséhez. A kampány fontossága mellett érvelve megjegyezte, Magyarország közútjain évente több mint 600 ember hal meg közlekedési balesetben.

Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának vezetője a sajtótájékoztatón szintén az emelte ki, hogy a közlekedésbiztonság közös ügy, mindenkit érint.

Jens Spahn egészségügyi miniszter javaslata értelmében az óvodába, iskolába járó gyerekek mellett mindenkit be kell oltani a járványos betegség ellen, aki oktatási, egészségügyi vagy egyéb közösségi intézményben dolgozik. Ide tartoznak a menekültfogadó központok és a nyári táborok is. Az immunitást oltási igazolvánnyal kell majd igazolni vagy orvosi igazolással, miszerint az illető már volt kanyarós.

Mentességet kapnak az oltási kötelezettség előtt azok, akik orvosi igazolással tudják alátámasztani, hogy az oltás beadása számukra egészségügyi okból ellenjavallt. Nem lesz kötelező beoltani azokat sem, akik 1970 előtt születtek, mert az ő esetükben nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy átestek a betegségen, és ezzel egy életre immunitást szereztek a kanyaró ellen. Az oltóanyag a fogorvosokat kivéve minden orvosnál elérhető lesz.

Az év első hónapjaiban idén már négyszáz kanyarós megbetegedést regisztráltak Németországban, ami a törvény indoklása szerint olyan közegészségügyi kockázatot jelent, amely miatt szükségessé vált az oltás kötelezővé tétele.

Az oltási kötelezettséget megszegőket súlyos pénzbírság fenyegeti. Spahn korábban 2500 eurós (több mint nyolcszázezer forint) büntetésről beszélt. Az oltottság ellenőrzéséért és a bírságok kiszabásáért a helyi egészségügyi hatóságok lesznek felelősek. Az iskolák, óvodák és egyéb intézmények nekik lesznek kötelesek jelenteni az oltottság helyzetét.

A minisztérium célja, hogy Németországban a lakosság 95 százaléka immunitást szerezzen a kanyaróval szemben, ami az egész társadalom számára védettséget jelentene. A fertőző betegségekkel foglalkozó Robert Koch Intézet adatai szerint 2017-ben az iskolakezdők 93 százaléka kapta meg a megfelelő védettséghez szükséges mindkét oltást. A szülők a legtöbb esetben ugyanis egyszerűen elfelejtik a kellő időben beadatni gyermekeiknek a második, emlékeztető oltást, mások pedig mellékhatásoktól tartanak.

A kanyaróval szemben azonban nem csak gyerekek védtelenek. Az idén jelentett megbetegedések felében fiatal felnőttek kapták el a kórt. A Bild című német tömeglap az egészségügyi tárca tájékoztatására hivatkozva azt írja, hogy a minisztérium mintegy 600 ezer ember beoltásával számol, ha a német parlament elfogadja a törvényt, és az oltási kötelezettség 2020 márciusában hatályba lép.