Biztonságpolitika

A katonai feszültség fokozásával vádolta meg Washingtont kedden Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, miután az Egyesült Államok kísérletet hajtott végre egy szárazföldi állomásoztatású közepes hatótávolságú manőverező robotrepülőgéppel.

Az amerikai fegyveres erők vasárnap először teszteltek mobil indítószerkezetről felbocsátott “szárnyas rakétát” azóta, hogy az Egyesült Államok augusztus 2-án felmondta a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról megkötött orosz-amerikai INF-egyezményt.

“Mindez sajnálatos. Az Egyesült Államok nyilvánvalóan a katonai feszültség kiélezésére vette az irányt. Nem hagyjuk magunkat provokálni” – hangoztatta kedden Rjabkov a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

“Talán nem is lehet világosabb és nyilvánvalóbb megerősítése annak, hogy ezeknek a rendszereknek a fejlesztése már régóta folyt az Egyesült Államokban, és hogy a szerződésből való kilépésre való felkészülés egyebek között magába foglalta egyebek között az ehhez szükséges kutatási és fejlesztési munkálatokat” – tette hozzá a diplomata.

Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a francia hivatali partnerével Fort Breganconban hétfőn folytatott találkozója alkalmából megerősítette: Oroszország mindaddig egyoldalú moratóriumot hirdetett a szárazföldi állomásoztatású, közepes hatótávolságú eszközök telepítésére, amíg az Egyesült Államok ilyen eszközei meg nem jelennek a világ valamelyik régiójában.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke kedden Moszkvában újságíróknak szintén úgy nyilatkozott, hogy az amerikai fegyverkísérlet bebizonyította: az Egyesült Államok már a felmondása előtt megsértette az INF-szerződést. Ezt azzal indokolta, hogy augusztus 2. és 19. között lehetetlen lett volna elvégezni a teszthez szükséges kutatásokat. Emlékeztetett arra, hogy az 1987-ben megkötött egyezmény nemcsak a fegyverek gyártását és telepítését, hanem a gyártáshoz vezető kísérleteket is megtiltotta.

A szenátor szerint akárhová is telepítik majd a jövőben Ázsiába vagy Európába a közepes hatótávolságú amerikai eszközöket, az közvetlen katonai fenyegetést jelent majd Oroszország számára.

“Ez ismételten alátámasztja azt, hogy az Egyesült Államok nem azért rombolta le a szerződést, mert azt Oroszország megszegte (mi nem tettünk ilyet), hanem azért, mert akadályozta az amerikaiakat abban, hogy az egyoldalú és kizárólagos katonai fölény mitikus és mániákus célja elérésének utolsó szakaszába lépjenek” – nyilatkozott a politikus.

Koszacsov szerint az orosz ellenlépéseket nem a politika, hanem a tisztán a katonai tervezés fogja meghatározni az orosz védelmi képesség és nemzetbiztonság szavatolása érdekében.

Új fegyverkezési hullám kezdődik, a hadászati támadóeszközök fejlesztése mellett a légvédelmi rendszereket is modernizálni kell – mondta Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő.

A szakértőt azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az Amerikai Egyesült Államok augusztus 2-án hivatalosan felmondta a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben kötött orosz-amerikai (INF-)szerződést arra hivatkozva, hogy az orosz fél megsértette a szerződésben foglaltakat.

A szakértő szerint az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország is próbálja elfogadtatni a világban, hogy új fegyverkezési hullám kezdődik.

Hozzátette: az egyezmény felmondása szabad utat nyit a hadászati támadóeszközök fejlesztéséhez, ezek pedig alapvetően arra irányulnak, hogy minél közelebb tudják vinni a célhoz az eszközöket, hogy a másik félnek minél kevesebb ideje legyen reagálni egy esetleges támadásra.

Megjegyezte: a jelenlegi légvédelmi rendszereket – amelyek alapvetően szenzorokon, lokátorokon alapulnak – “el lehet felejteni”, mert ezekkel nem lehet kivédeni a közvetlen közelről indított támadásokat, így ezeket is modernizálni kell.

Az izraeli hadsereg vasárnapra virradó éjszaka lelőtt három gázai határsértőt – jelentette a Jediót Ahronót.

Az izraeli hadsereg biztonsági kamerákkal határmegfigyelést végző egysége lett figyelmes öt, a határt átlépő palesztinra, s egyiküknél egyértelműen fegyvert is láttak. A katonák fényrakétákat lőttek az érintett terület fölé, majd helikopter- és ágyútűzzel fogadták a behatolókat. A gázai övezetet uraló radikális iszlamista terrorszervezethez, a Hamászhoz közeli palesztin információs központ meg nem erősített forrása szerint a határ palesztin oldalán lőtték le őket. A ynet úgy értesült, hogy nem léptek be izraeli területre.

Az izraeli hadsereg első közleménye öt határsértőről számolt be, s a palesztin források is először négy-öt lelőtt gázairól szóltak, de később a gázai palesztin egészségügyi minisztérium három halottban és egy sebesültben határozta meg számukat. A palesztin média egyelőre meg nem erősített értesülése szerint a határsértők az iráni támogatású palesztin Iszlám Dzsihád nevű terroristaszervezet katonai szárnyának, a Szerájá al-Kudsznak voltak a tagjai.

Az Ezzeddin al-Kasszám Brigádok, a Hamász katonai szárnya azt állította, hogy Izrael később tüzérségi csapásokat mért Bejt Láhiától keletre, Gáza északi részére, a határsértési kísérlet közelébe. Korábban, szombaton az övezetből három rakétát lőttek Izraelbe, melyek közül kettőt elfogott Izrael Vaskupola nevű rakétavédelmi rendszere, de egyikükből egy gránát becsapódott a határ menti Szderót város egyik házának udvarába.

A beszivárgási kísérletet megelőző elmúlt három hétben jelentősen megnőttek az erőszakos cselekmények az izraeli hadsereg és a Gázai övezetet uraló Hamász között.

A béke és a biztonság megőrzésére Magyarországnak erős honvédségre van szüksége – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter az augusztus 20-ai katonai tisztavatáson tartott köszöntőjében, kedden Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

Benkő Tibor felidézte, a történelem folyamán megtapasztalhattuk, hogy a béke és a biztonság rendkívül törékeny dolog. Azt, valamint a több mint ezer éves államiság értékeit mindig óvni és védeni kell. Hozzátette: ehhez jól felszerelt, korszerű, a XXI. század kihívásait kezelni képes technikai eszközök és jól kiképzett katonák kellenek.

Azt mondta: a kormány azért indította el a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, hogy ezen feladatoknak maradéktalanul meg tudjon felelni. A sikerhez mindenki támogatására szükség van, “csak közösen tudunk célt érni” – fogalmazott. A miniszter kiemelte: a katonáktól azt várja, hogy emeljék magasra Magyarország lobogóját, hogy minél többen, akik felelősséget éreznek Magyarországért és a magyar emberekért, felsorakozhassanak alatta.

A miniszter az esküt tevő honvédtisztjelöltektől azt kérte, legyenek büszkék arra, hogy a honvéd nevet viselhetik, legyenek mindig méltók a szolgálatra, mutassanak példát a haza iránti hűségből, szeretetből és bajtársiasságból. Ha pedig a helyzet azt kívánja, kövessék elődeik példáját, és küzdjenek Magyarország, a magyar emberek békéjéért és szabadságáért.

A katonák vállalják, Magyarország értékeit, érdekeit, hazájukat, szeretteiket, ha a helyzet azt kívánja életük feláldozásával is megvédik – fejtette ki a miniszter, kiemelve: egyedülálló eskü ez, ahol az ember a legdrágább dolgot, életét ajánlja a nemzet szolgálatába. Mutassanak példát a beosztott katonák előtt is, álljanak a küldetések élén, legyenek, akarjanak példaképek lenni – mondta a miniszter. Benkő kiemelte: a katonák életre szóló esküt tesznek. Azt kérte, az esküben elhangzó magasztos gondolatokat soha, egy pillanatra se feledjék el.

Idén a Parlament előtti Kossuth téren csaknem 140-en tették le katonai esküjüket. A honvédtisztjelöltek – folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt – fogadalmukat kardrántással, “a hazáért mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg. A tisztavatás után csaknem egyórás légi parádét tartanak a Magyar Honvédség repülői, helikopterei részvételével.

Meggyilkolta családjának öt tagját, majd önmagával is végzett egy tizenéves a Volga-menti Uljanovszk megye Patrikejevo falujában – jelentették orosz hírügynökségek.

A beszámolók szerint a 16 éves fiú a hatvanas éveikben járó nagyszüleivel, a 42 éves anyjával, valamint az egyaránt négyéves húgával és öccsével baltával végzett vasárnapra virradóra a község egyik lakóházában. Az ő holttestét mintegy ötszáz méterre a gyilkosság helyszínétől találták meg.

A Rosszijszkaja Gazeta szerint a családfő életben maradt, mert – feltehetően a munkája miatt – nem tartózkodott otthon a mészárlás idején. Az Interfax hírügynökség viszont azt írta, hogy a fiú apja már évek óta nem élt együtt a családdal, és utoljára márciusban beszélt gyermekével, akik akkor nyugodtnak tűnt számára.

A Lenta.ru hírportál és a Ren TV híroldala úgy értesült, hogy a fiú indítéka elvileg nagyanyja és a nagyapja iránti szeretet volt. Sajtóértesülések szerint a gyilkos hangüzenetet hagyott hátra egy barátjának, amelyben arról beszélt, hogy tettével a nagyszülők majdani elvesztése miatti gyásznak és fájdalomnak kívánta elejét venni a családjában. Az Interfax úgy tudja, hogy a tinédzser búcsúlevelet hagyott hátra.

A családi tragédia ügyében vizsgálat indult. Az ügyészség nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az elkövető – noha kitűnő tanuló volt és tanulmányi versenyeken is részt vett – elmebeteg lehetett.

Oroszország továbbra is kész tárgyalni az Egyesült Államokkal a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközökről, azt követően, hogy Washington kilépett a fegyverek ezen kategóriáját betiltó INF-szerződésből – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

“Továbbra is nyitva tartjuk az ajtót, és továbbra is tartjuk magunkat ahhoz, hogy amíg nem jelennek meg az ilyen (amerikai) fegyverek Európában, addig mi semmi ilyet nem teszünk” – hangoztatta Sojgu, hozzátéve, hogy ugyanez az orosz hozzáállás érvényes az ázsiai és csendes-óceáni térségre is.

Emlékeztetett rá, hogy Moszkva több alkalommal is tárgyalásokat javasolt Washingtonnak az INF-szerződés megőrzése érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyezmény által betiltott eszközök fejlesztéséhez szükséges anyagi fedezet már nyolc hónappal azelőtt megjelent az amerikai költségvetésben, hogy Washington hivatalosan a szerződés felmondása mellett döntött.

Az Egyesült Államok 2014 óta állította, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Trump tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította. Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Augusztus 2-án az Egyesült Államok bejelentette a szerződésből való kilépését.

Kilencedik éve folyamatosan csökken a brit hadsereg létszáma, a védelmi minisztérium pénteken ismertetett adatai szerint a legnagyobb mértékben a szárazföldi erőké.

A kormány által előirányzott létszám 82 ezer fő a szárazföldi haderőnél, ettől azonban több mint hétezerrel elmarad a létszám, júliusban 74 440 katona szolgált a szárazföldi erőknél. Egy évvel ezelőtt még 76 880 főt tartották nyilván. A királyi légierőnél (RAF) kisebb mértékű volt a csökkenés, de a 29 930-as létszám ott sem éri el az előírt 31 840-et. A királyi haditengerészetnél és a tengerészgyalogságnál a célul kitűzött 30 600 helyett 29 090-en szolgálnak.

A védelmi minisztérium közölte, sokat fáradozik azon, hogy eredményesebb legyen a toborzás. Hozzátette, hogy a szárazföldi erőknél ötévi csúcson van a jelentkezők száma. A statisztikák azt mutatják, hogy tavaly 13 520-an csatlakoztak a fegyveres erőkhöz, ez 1593-mal több az azt megelőző évi adathoz képest. A távozók száma 14 880-ra emelkedett a 2018-ban mért 14 860-ról.

A védelmi tárca a létszám folyamatos csökkenése ellenére hangsúlyozta, hogy a brit hadsereg továbbra is eleget tud tenni minden kötelezettségének. A parlamenti ellenzék legnagyobb erejét adó Munkáspárt árnyékkormányának védelmi miniszterjelöltje, Nia Griffith viszont úgy fogalmazott, hogy a Konzervatív Párt 2010 óta tartó kormányzása alatt évről évre csökken a fegyveres erők létszáma, amely még “az általuk kitűzött célokat sem éri el”.

Parlamenti képviselők többször is szót emeltek az ellen, hogy egy magánszektorbeli cég, a Capita felel a toborzásért és a létszám megtartásáért. A vállalkozás 2012-ben nyert el egy csaknem 500 millió font értékű szerződést, de azóta egyetlen évben sem tudta teljesíteni a célkitűzéseket.

Az ukrán biztonsági szolgálat szombaton ismét elfogta egy kiterjedt izraeli kábítószeres hálózat fejét, aki előző nap éppen akkor szökött meg, amikor kitoloncolták volna az országból, hogy átadják a zsidó államnak – közölték a hatóságok.

Ámosz Dov Silvernek, a kijevi reptér vámmentes boltjában veszett nyoma. A férfi a Telegrass nevű, telefonos applikációval és az internet segítségével kábítószert, elsősorban kannabiszt árusító izraeli hálózat megalapítója és vezetője. A hatósági közlemény szerint nagy erőkkel indítottak hajszát utána, amelynek eredményeképpen Ukrajna egyik megyéjében elfogták. Várhatóan, a korábban született bírósági ítéletnek megfelelően, hamarosan kitoloncolják az országból.

A Jediót Ahronót című újság korábban megírta, hogy az ukrán rendőrség pénteken a helyi legfelsőbb bíróságról a repülőtérre szállította a férfit, hogy feltegyék egy Izraelbe tartó járatra, miután a bíróság jóváhagyta kiadatását. Izraelt nem értesítették a döntésről, és ezért nem várták izraeli rendőrök a férfit a repülőtéren.

A rendfenntartók levették a kezéről az elektromos bilincset, hogy át tudjon menni a fémdetektoros kapun, Silver átadta repülőjegyét, majd megszökött. Ukrán források szerint Silvert nemzetközi körözés alapján márciusban vették őrizetbe Kijevben. Silvert és a hálózatához tartozó 41 őrizetbe vett embert az ukrán hatóságok kábítószer-terjesztés mellett pénzmosással és adócsalással is meggyanúsították.

Silver a kannabisz használatának és legalizálásának egyik izraeli élharcosa. Márciusban levelet írt az izraeli rendőrségnek az ukrán börtönből, amelyben azt állította, hogy olyan bűncselekményért üldözik, amelyet nem követett el.

Ingyen utazhatnak a német hadsereg (Bundeswehr) katonái a Deutsche Bahn (DB) vasúttársaság belföldi Intercity (IC) és Intercity-Express (ICE) távolsági vonatain – jelentette a Bild.

A kormány és a DB megállapodása szerint a Bundeswehr évi négymillió euró (1,3 milliárd forint) átalánydíjat fizet a vasúttársaságnak az ingyenjegyekért, amelyeket egyenruhát viselő katonák válthatnak meg.

A tárgyalások az év elején kezdődtek. Arról még nem állapodtak meg, hogy a helyközi járatokon is utazhatnak-e térítésmentesen a katonák.

A Bundeswehrnél 180 ezer katona szolgál. A kedvezmény komoly megtakarítást jelenthet nekik, tekintve, hogy például a Berlin-München vonalon egy ICE retúrjegy a másodosztályra akár 230 euróba is kerülhet.

Nyoma veszett a kijevi repülőtéren az egyik kiterjedt izraeli kábítószeres hálózat fejének, éppen Izraelnek történő kiadatása előtt – értesült a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

A repülőtér vámmentes boltjában éjszaka tűnt el Ámosz Dov Silver, a Telegrass nevű, telefonos applikációval és az internet segítségével kábítószert, elsősorban kannabiszt árusító izraeli hálózat megalapítója és vezetője. A lap úgy tudja, hogy a rendőrség előzőleg a helyi legfelsőbb bíróságról a repülőtérre szállította, hogy feltegyék egy Izraelbe tartó járatra, miután a bíróság jóváhagyta kiadatását.

Izraelt nem értesítették a döntésről, s ezért nem várták izraeli rendőrök a férfit a repülőtéren.

A rendfenntartók levették a kezéről az elektromos bilincset, hogy át tudjon menni a fémdetektoros kapun, Silver átadta repülőjegyét, majd megszökött a vámmentes bolton keresztül. Órákig tartott a hajtóvadászat utána, sikertelenül. A 2017 óta az Egyesült Államokban élő Silvert márciusban tartóztatták le Kijevben, miután egy rendőrségi ügynök odacsábította. Ugyanakkor a rendőrség elfogta a Telegrasst vele együtt működtető 42 társát is. A biztonságiak bűnszervezet irányításával, pénzmosással és adóbűncselekményekkel vádolják őket.

Az izraeli illegális marihuánakereskedelmet forradalmasító Telegrass internetes kannabiszáruházban grammonként száz sékelért (mintegy 8 ezer forintért) gyakorlatilag bármely izraeli hozzájuthatott a széles választékból megjelölt marihuánafajtához vagy hasishoz.

A Telegram üzenetküldő segítségével működő hálózat a ynet szerint az elmúlt két évben mintegy négyezer drogértékesítő és mintegy kétszázezer vásárló között közvetített, és hozzávetőlegesen harmincmillió sékel (közel két és fél milliárd forint) hasznot hozott a szervezet működtetőinek. A pénz a kannabisz termelőitől származott, akik fizettek a webáruháznak, hogy segítségével értékesíthessék termékeiket.

A webáruházon keresztül az izraeli városokban maximum húsz perc alatt kannabiszhoz vagy hasishoz lehetett jutni. A vevőknek valós személyi adatokat kellett megadniuk, amelyeket a honlap működtetője ellenőrzött, és csak ezután vásárolhattak, mert a kereskedők tartottak a rendőrség ügynökeitől.

Silver az ország északi részén, Cfaton egy ultraortodox vallásos családban született és nevelkedett, majd a kannabisz használatának és legalizálásának egyik izraeli élharcosa lett.

Büntetőeljárás indul Belgiumban Salah Abdeslam, a 2015 novemberében, Párizsban elkövetett terrortámadások kitervelője és megszervezője ellen a 2016 márciusában, Brüsszelben, két helyszínen elkövetett robbantásos merényleteket elkövető terrorista csoportban való részvétele miatt – közölte a helyi sajtó.

Három éve, 2016. március 22-én a belga fővárosban először a Zaventem nemzetközi repülőtéren, majd fél órával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomáson hajtottak végre öngyilkos merényletet egy dzsihadista csoport tagjai. A támadásokban 32-en meghaltak és 340-en megsebesültek, köztük két magyar. Fél évvel korábban, 2015. november 13-án Párizsban hét helyszínen követtek el merényleteket, amelyekben 130 ember halt meg.

A belga sajtó arról számolt be, hogy a belga hatóságok szerint bizonyított kapcsolat van a párizsi és a brüsszeli merényletek belgiumi kitervelői és elkövetői csoportjai között. A gyanú szerint ezeknek volt a tagja, illetve közöttük tartott kapcsolatot a gyanúsított, Salah Abdeslam, aki ellen már folyik eljárás Franciaországban a párizsi támadásokban vállalt szerepe miatt.

Belgiumban jövő tavasszal állíthatják bíróság elé a brüsszeli merényletekkel összefüggésben. A belga szövetségi ügyészség kedden megerősítette, hogy erről június végén értesítették az érintettet. Abdeslamot terrorista csoportban való részvétellel gyanúsítják, “ami azt jelenti, hogy a gyanú szerint a brüsszeli támadások előkészítésében nem közvetlenül vett részt” – közölte a szövetségi ügyészség.

A Párizsban elkövetett terrortámadások kitervelésével vádolt, jelenleg franciaországi őrizetben tartott Abdeslamnak 2018 elején gyilkossági kísérlet, továbbá tiltott fegyvertartás miatt már bíróság elé kellett állnia Belgiumban, mert egy héttel a brüsszeli terrortámadásokat előtt egyik társával együtt a belga főváros Forest negyedében lőfegyverrel rendőrökre támadt, majd elmenekült. A szökevényeket néhány nappal később a főváros Molenbeek nevű negyedében elfogták. Büntetőperében elmarasztaló ítélet született, amelyben a bíróság 20 éves börtönbüntetést szabott ki rá.

Mind a párizsi, mind pedig a brüsszeli terrortámadások elkövetőjeként az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett.

A Fekete-tenger stratégiai jelentőségű térség mind a NATO, mind az Európai Unió számára, védelme életbevágó fontosságú Románia és szövetségesei számára – hangoztatta a román államfő.

Klaus Iohannis a legnagyobb román kikötővárosban, Konstancán mondott beszédet, azon a katonai parádén, illetve nemzetközi hadgyakorlaton, amelyet Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele) napja, a román tengerészek ünnepe alkalmából rendeztek.

“Ahhoz, hogy elrettentsük az ellenséges megnyilvánulásokat, egységes és átfogó fellépésre van szükség minden szinten, beleértve a politikát is, amely a katonai szempontok mellett az energia, közlekedés, környezetvédelem szempontjait és a társadalom alkalmazkodóképességét is figyelembe veszi” – jelentette ki a román államfő.

Emlékeztetett: Románia egy olyan védelmi szövetség része, amely az egy mindenkiért, mindenki egyért elv alapján garantálja tagországainak kollektív biztonságát, ehhez a biztonsághoz pedig Románia is aktívan hozzájárul egyebek között azzal, hogy a GDP két százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra.

Iohannis kiemelte, hogy a román haditengerészet a NATO több nagyszabású hadgyakorlatában vesz részt, a Ferdinánd király nevét viselő fregatt pedig idén júliusban a NATO keleti szárnyát védő állandó flotta részévé vált. A román elnök elismerte, hogy a román hadiflotta megérett a korszerűsítésre, és kifejezte reményét, hogy a jövő évben, amikor a fegyvernem alapításának 160. évfordulóját ünneplik, már jelentős előrelépéseket könyvelhetnek el a román haditengerészet eszközállományának és fegyverzetének fejlesztése terén.

Konstancán amerikai katonák és a román légierő pilótái is csatlakoztak a román flotta több ezer katonájához, a tengerészet napja alkalmából rendezett hadgyakorlaton. Az estig tartó népünnepély – amelyen mintegy húszezer ember vesz részt – fáklyás felvonulással zárul.

Szíriában a kurdok a megbékélésre hivatkozva szabadon bocsátják az elfogott dzsihadistákat – írta a The Washington Post.

A lap újságírónője a Szíria északkeleti részén fekvő, kurdok uralta Kamisli városában készítette riportját. Ellátogatott a városnak abba a szigorúan őrzött börtönébe is, ahol az Iszlám Állam nevű terrorszervezet egykori harcosait tartják fogva.

Tapasztalatairól beszámolva leírta: a börtönben a volt dzsihadistákat arra tanítják, hogy papírból békegalambokat és virágformákat hajtogassanak büntetésük letöltése idején. Az Iszlám Állam egykori harcosaira általában általában két-három évnyi börtönbüntetést szabtak ki. Ám míg Irakban a börtönökben – az újságírónő szerint – nyomorúságos körülmények közt tartják fogva és nem egyszer megkínozzák őket, majd nagyon hosszan tartó börtönt, vagy halálbüntetést szabnak ki rájuk, addig a szíriai kurdok – akik az Egyesült Államok szövetségesei – más megközelítéssel próbálkoznak.

A riporter meg nem nevezett tisztségviselőket idézve hangsúlyozza, hogy a kurdok rehabilitálni és integrálni szeretnék a dzsihadistákat. Meglátása szerint a kurdok megbocsátó magatartása részben azzal magyarázható, hogy elutasítják a halálbüntetést, részben pedig azzal, hogy megbékélést és a szélsőségességek ördögi körforgásának megszakítását szeretnék elérni. “Több száz harcost egyszerűen szabadon bocsátottak a helyi arab törzsekkel kötött alkuk alapján” – írta a Post munkatársa, s ezt lépést a megbékélés gesztusaként értelmezte.

“Ha én egy férfit halálra ítélek, akkor ezzel gyűlöletet gerjesztek. De mi azt akarjuk, hogy ezek az emberek bízzanak bennünk. Ha bosszút állunk, ezzel radikalizáljuk az embereket, de a megbékéléssel szerintem véget vethetünk ennek a problémának” – nyilatkozta a lapnak Káled Barjas Ali, a terroristákkal foglalkozó bíróságok egyik bírája.

A lap megszólaltatta Colin Clarke terrorelhárítási szakértőt, a New York-i székhelyű Soufan Központ munkatársát is. Clarke szerint a szakemberek még mindig nem igazán vannak tisztában azzal, hogy a terroristák felfogásának megváltoztatása érdekében “mi az ami működik és mi az ami nem jó”. Az újságíró megjegyezte: miután az Egyesült Államok és szövetségesei katonailag legyőzték az Iszlám Államot, arra még nem sikerült tervet kidolgozniuk, hogy mi legyen a csaknem kilencvenezer letartóztatott dzsihadistával és családtagjaikkal.

A német H145M-ek mellett egy szlovén Cougar is részt vesz - mint a honvédség jövőbeni H225M forgószárnyasainak előképe - a holnapi augusztus 20-i parádén Budapest felett. A Szolnok felé tartó gépet a Dunántúlon sikerült megcsípni.

Szlovén Cougar a Balaton környékén, keleti kurzuson...

...mint az ADS-B Exchange oldalról kiderül, a H3-73 lajstromú példányról van szó, mely bázisáról, Ljubljana-Brnikről szállt fel, és láthatóan Szolnokra igyekszik.

Zord

Lengyelországnak növelnie kell védelmi kiadásait és katonai erejét – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel államfő a Lengyel Hadsereg Ünnepe alkalmából a sziléziai vajdasági központban, Katowicében rendezett katonai díszszemlén.

A díszparádét az orosz bolsevik hadsereggel szembeni 1920-as győztes varsói csata 99. évfordulóján tartották meg a lengyel politikai vezetők jelenlétében.

A nézők tömegei által látogatott rendezvény kötődik az első sziléziai felkelés idei 100. évfordulójához is. Az 1919-es felkelés elindította azt a további két felkelésből és népszavazásból is álló folyamatot, melynek eredményeként a vegyes lakosságú, az első világháborút követő rendezés nyomán Németországhoz tartozó Felső-Szilézia nagy részét 1922-ben Lengyelországhoz csatolták.

A díszszemlén 2,6 ezer katona vonult fel, bemutattak több mint 180 harcászati járművet, mintegy 60 gépet a légierők állományából.

Az államfő a nyitóbeszédében meggyőződésének adott hangot, hogy a lengyel kormány elszánt a hadsereg korszerűsítésére, a védelmi kiadások, a katonai erő és a szövetségesekkel való együttműködés növelésére. Tavaly, a Varsóban megtartott hadsereg napi parádén Duda javasolta, hogy a lengyel védelmi kiadások már 2024-ig érjék el a bruttó hazai termék (GDP) két és fél százalékát.

Az elnök megköszönte a NATO tagállamoknak, hogy “felelősségteljesen vállalják” az észak-atlanti szerződésnek a kollektív védelemről szóló 5. cikkelyét. E kapcsán utalt a szövetséges erők lengyelországi állomásoztatására. Aláhúzta: Lengyelország is komolyan veszi a NATO-n belüli vállalásait.

Andrzej Duda júniusi washingtoni látogatásán Donald Trump amerikai elnökkel aláírta az Egyesült Államok lengyelországi katonai jelenlétének növeléséről szóló nyilatkozatot. Ennek értelmében ezer katonával megemelik a Lengyelországba 2017-ben rotációs jelleggel telepített, jelenleg 4500 fős amerikai alakulat létszámát. Emellett amerikai hadosztály-parancsnokságot létesítenek az országban, valamint MQ-9 típusú, felderítő-csapásmérő, pilóta nélküli repülőgépekből álló századot telepítenek oda.

Valótlan hivatali befolyásra hivatkozva több millió forintot kértek, illetve adtak azok, akik ellen egyebek mellett befolyással üzérkedés és hivatali vesztegetés miatt vádat emelt a Fővárosi Nyomozó Ügyészség – közölte a fővárosi főügyészhelyettes.

Üveges Andrea azt írta: egy 59 éves férfi valótlanul azt állította egy 51 évesnek, hogy befolyásolni tud büntetőeljárásokat, mert hivatalos személyeket korrumpál nyomozó hatóságnál, ügyészségnél és bíróságnál. A 51 éves férfi ezután büntetőeljárásban érintett emberekről milliós nagyságrendű összegeket kért azért, hogy ügyüket – a társán és az ő állítólagos kapcsolatain keresztül – kedvezően befolyásolja.

Százmilliós nagyságrendű zár alá vétel, jövedéki termékek lefoglalása ügyében, valamint büntetőeljárás állítólagos megszüntetéséért egymilliótól ötmillió forintig terjedő összeget kért és kapott, amelyet megosztott társával.

Az 59 éves vádlott megbízása alapján egy 56 éves férfi nyomozást megszüntető ügyészségi határozatot, feljelentést elutasító határozatot, ügyészségi szervezeti egységek, valamint az ügyészség és a nyomozó hatóság közötti (valótlan) kommunikációt tartalmazó közokiratokat hamisított, többek között a fővárosi főügyész és egy osztályvezető ügyész nevével visszaélve. Az 59 és az 51 éves vádlott ezeket a hamis iratokat bizalomerősítőként eljuttatta ügyfeleihez – ismertette.

A bűncselekmény úgy derült ki, hogy az 59 éves vádlott egy bűnügyi zárlat feloldásáról szóló hamisított bírósági végzést postai úton szeretett volna eljuttatni egyik ügyfelének, a borítékra azonban téves címet írt, ezért a posta visszaküldte a levelet a bíróságnak – olvasható a közleményben.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés és hivatali vesztegetés bűntette, valamint 65 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt nyolc férfi és egy nő ellen emelt vádat. Két vádlott bűnügyi felügyelet alatt áll, ketten pedig más ügyben kiszabott szabadságvesztésüket töltik.

Második világháborús légibombát találtak a Kreml területén – közölte Szergej Hlebnyikov, az elnöki hivatalnak és történelmi emlékműveknek otthont adó moszkvai erőd parancsnoka.

“Egy légibombát találtak, amely minden valószínűség szerint a nagy honvédő háború korából származik” – mondta Hlebnyikov. A bombára a Kreml egykori jégvermének régészeti feltárásakor, vastag földréteg alatt bukkantak. A munkálatokat felfüggesztették, az 1941-ből vagy 1942-ből származó robbanószerkezetet a tűzszerészek hatástalanították, majd elszállították.

Június elején a Kreml melletti Vörös téren kiürítést rendeltek arra hivatkozva, hogy pokolgépre bukkantak. Későbbi bejelentés szerint csak a biztonsági szolgálatok gyakorlatoztak.

Késelés történt a brit belügyminisztérium épületének közelében, London belvárosában. Az áldozat az első hírek szerint életveszélyes sebesüléseket szenvedett, a rendőrség később azonban közölte, hogy a hatvanas éveiben járó férfi nincs életveszélyben.

A kiérkező fegyveres rendőrök súlyos testi sértés gyanújával őrizetbe vettek egy 29 éves férfit.

A hatóságok vizsgálják, hogy terrorista indíttatású volt-e a bűncselekmény, de egyelőre nem találtak erre utaló jeleket, mint ahogy azt sem tudni, hogy annak van-e jelentősége, hogy az incidens a belügyminisztérium közelében történt. Az épületet mindenesetre biztonsági kordonnal vették körül. Priti Patel belügyminiszter együttérzését nyilvánította ki az áldozatnak és családjának a Twitter közösségi portálon.

Londonban a közelmúltban jelentősen nőtt a késelések száma.

Statisztikák szerint Angliában és Walesben 2018 júliusa és 2019 júliusa között nyolc százalékkal 43 500-ra emelkedett a késes támadások száma. Boris Johnson kormányfő az eset előtti nap beszélt arról, hogy a kormány könyörtelen harcot hirdet a késelések “pestisszerű” terjedése ellen.

Magyar vöröskatonák maradványai kerültek elő Kengyel határában – jelentette be a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM).

A HM HIM Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság munkatársai (a német VDK képviselőjével közösen) július 30-án és augusztus 1-jén feltárást végeztek Kengyel településtől északra, ugyanis egy halastó kialakítása közben a környéken 1919-ben elesett vöröskatonák maradványai kerültek elő – írták.

A tömegsírból nyolc ember maradványai kerültek elő, a sírban található felszerelési tárgyak és a rendelkezésre álló levéltári források alapján mindannyian a magyar Vörös Hadsereg állományába tartoztak. A további kutatások során két polgári személy, egy férfi és egy gyerek maradványai is előkerültek.

A magyar Vörös Hadsereg alakulatai 1919. július 20-án Szolnok térségben támadást indítottak a román csapatok ellen, azonban a kezdeti sikerek ellenére július 26-án visszavonultak. A magyar vöröskatonák 1919. augusztus 1. és 3. között jelentős veszteségekkel járó védelmi harcok során igyekeztek feltartóztatni a támadó román erőket. A magyar Vörös Hadsereg alakulatai végül visszavonulásra kényszerültek – írták.

Újabb emberről bizonyosodott be a londoni rendőrség tájékoztatása szerint, hogy mérgezést szenvedett a novicsok típusú idegméregtől az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese, az orosz-brit kettősügynök Szergej Szkripal és a lánya elleni merényletben tavaly márciusban az angliai Salisbury városában.

A Salisbury városában 2018 márciusában idegméreg-hatóanyaggal elkövetett merényletben az eddigi ismeretek szerint Szergej Szkripal és lánya, Julija Szkripal mellett egy rendőrtiszt, Nick Bailey szenvedett súlyos mérgezést – mindhárman felépültek -, a csütörtöki bejelentéssel azonban négyre emelkedett ez a szám.

A londoni rendőrség országos hatáskörű terrorelhárító és különleges műveleti szolgálata közölte: a vérminták klinikaitól eltérő, igazságügyi orvostani módszerekkel elvégzett vizsgálatai igazolták, hogy a Szkripalékhoz kiszálló rendőrök közül egy másik is – enyhébb – mérgezést szenvedett. A tájékoztatás szerint a rendőr, aki nevének elhallgatását kérte, hamar felgyógyult és munkába állhatott.

Tavaly júniusban további két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, a háromgyerekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. Rowley hosszas kezelés után felépült, Sturgess azonban 2018. júliusban meghalt a kórházban.

Két orosz gyanúsított ellen európai elfogatóparancs van érvényben. A brit kormány az orosz katonai hírszerzés két ügynökét, Alekszandr Petrovot és Ruszlan Bosirovot gyanúsítja a gyilkossági kísérlettel, Moszkva azonban folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz. A Bellingcat nevű brit oknyomozó csoport szerint a két gyanúsított valójában Anatolij Vlagyimirovics Csepiga ezredes, illetve Alekszandr Jevgenyjevics Miskin ezredesi rangú katonaorvos. Mindketten az orosz katonai hírszerzés tisztjei. Az angol-walesi ügyészi hivatal terrorizmusellenes ügyosztálya szerint a két orosz állampolgár Szergej Szkripal meggyilkolására szőtt összeesküvéssel, gyilkossági kísérlettel, valamint a vegyifegyver-tilalmi törvény megsértésével vádolható.

Szergej Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott, és a mérgezéses incidensig Salisburyben élt. Szkripal és lánya tartózkodási helyét a brit hatóságok azóta is titokban tartják.