Biztonságpolitika

Egy rövid cikkben lehetetlen teljes részletességgel meghatározni a környezet-, munka- és egészségvédelem (Environment, Health and Safety, EHS) kultúrájának fogalmát. A feladat nehézségét jól jelzi, hogy az EHS-kultúrának még konszenzusos definíciója sem nem alakult ki. Az EHS által felölelt szakterületekből cikkünkben elsősorban a munkavédelmet helyezzük előtérbe, ezen keresztül könnyebben értelmezhető a fogalom lényege. Ebben az Alemona Hungary Kft. tanácsadói lesznek segítségünkre.

A munkabiztonsági kultúra vizsgálata nem új keletű, az 1979-ben történt, emberáldozatot nem követelő, de jelentős pánikot okozó Three Mile Island-i atomerőmű üzemzavara, majd az 1986-os, több ezer áldozattal járó csernobili katasztrófa után kezdődött el. A történtek után érthető, hogy épp az atomenergiai ipar indította el a biztonsági kultúrával kapcsolatos felmérések és az EHS-kultúra alapjainak kidolgozását. Azokat a közös értékeket, amelyek meghatározzák, hogyan gondolkodnak és cselekszenek az emberek a munka- és egészségvédelemmel kapcsolatban – mutat rá Tolvaj Borbála munkavédelmi szakmérnök, az Alemona Hungary Kft. tanácsadója. Ennél azonban sokkal összetettebb, többrétegű a kérdés. Az EHS-kultúra talán legnyilvánvalóbb, legkézzelfoghatóbb rétegét például a rendszert alkotó írásos dokumentumok, a munka- és környezetvédelmi plakátok, szlogenek, az EHS-politika, az EHS-riportok és -mutatók alkotják.

A következő réteg a közös értékeké, amelynek elemei viszont már kevésbé láthatók, de még könnyen felfedhetők. Ilyenek például hogy milyen módon kommunikálnak a vezetők a munkabiztonságról, hogyan reagálnak a munkavállalók munkabiztonságot érintő kérdésekre.

Az EHS-kultúra harmadik része egy láthatatlan, tudatalatti réteg, amely nehezen megfogható és megfogalmazható, de befolyásolja, hogy az adott szervezetnek milyen lesz a megítélése. Például az, hogy a dolgozók szerint a balesetek elkerülése a szerencsén múlik-e, vagy a termelési célok eléréséért vállalt plusz munkabiztonsági kockázatokon.

Létezik egy negyedik terület is, amely már az öröklött tulajdonságok kutatásának irányába mutat, vagyis hogy bizonyos veleszületett tulajdonságok befolyásolják az egyének kockázatvállalási hajlandóságát. Kívánatos lenne, ha a közeljövőben kialakulna egy egzakt módszertan ennek kimutatására, így a született kockázatvállalókban rejlő képességeket a megfelelő munkakörökben biztonsággal aknázhatnák ki a munkáltatók.

Erre már létezik olyan komplex felmérési rendszer, amely többféle megközelítést használ annak érdekében, hogy minél szélesebb, pontosabb és mérhető képet kapjunk egy adott szervezett EHS-kultúrájáról – fejtette ki Tolvaj. A pontos menetrend a megrendelővel együtt, az ő igényeit, valamint a terület sajátosságait figyelembe véve alakítható ki. Általánosságban a folyamat része egy rendszerátvizsgálás, egy terepi megfigyelés és bejárás, egy finomra hangolt kérdőíves felmérés, továbbá személyes interjúk a dolgozókkal és vezetőkkel.

Elsőként a felső vezetők látható és kinyilvánított EHS iránti elkötelezettségét érdemes kiemelni, de idetartozik az ISO szabványok által megkövetelt EHS-politika is – hívja fel a figyelmet Géczi Rudolf. Az Alemona Hungary Kft. vezető tanácsadója szerint egy összekovácsolódott EHS-kultúrában a felső vezetők döntéseibe, kommunikációjába, mindennapi munkájába beépülnek a munka- és környezetvédelemmel kapcsolatos megfontolások, továbbá a vezetés is aktívan részt vesz a vállalat EHS-feladataiban. E működésnek már alapvető eleme a vezetői példamutatás. Elképzelhetetlen egy olyan – de sajnos világszerte még elég gyakori – helyzet, hogy egy vezető a biztonsági előírásokkal ellentétes viselkedésével legitimáljon szabályszegéseket.

Egy hatékony szervezet létrehozásánál további fontos elem a rendszeres kommunikáció. Gyakori hiba az egyirányú – jellemzően „fentről lefelé” zajló – információáramlás, különösen, ha a tartalmuk és hatásuk ellenőrzésére nem jut kellő figyelem. Ha a munkavállalók számára is egyértelmű, hogy közléseik célba érnek, a munkabiztonsági problémák és a javító, fejlesztő ötletek felvetésekor is bátrabbak lesznek.

Egy összekovácsolódott szervezet létrehozásáig, vagyis a kultúraszintek legmagasabb fokának eléréséig azonban hosszú az út, aminek éppúgy állomása a dolgozók bevonása, a látszatintézkedések „kigyomlálása” vagy valóságos cselekvéssé fejlesztése.

Egy szervezet EHS-kultúrájának nagyszámú, ugyanakkor egyértelműen meghatározott mutatója alapján a vizsgált szervezetek (vagy azok egységei külön-külön is) elhelyezhetők egy ötfokozatú skálán, ami segíti a vezetőket és a dolgozókat, hogy lássák, milyen szinten állnak, megértsék, hogy a rendszert és kultúrát építő elemek milyen hatást gyakorolnak a dolgozók megítélésére – magyarázza Géczi. A kapott információk egy konkrét intézkedési tervhez nyújtanak szilárd alapot, ami éppúgy érinti az EHS-tevékenységeket is meghatározó irányítási rendszereket („hard” elemek), mint a legfontosabb szereplők – a munkavállalók és vezetők – hozzáállását, döntéseit és cselekvéseit („szoft” elemek).

Ugyanakkor a két pillér – a működtetett rendszer és a szervezeti, illetve EHS-kultúra – viszonya sajátos, hiszen egy nem megfelelően működő EHS-rendszer esetében képtelenség bármilyen szintű kultúra kialakítása, ám egy jól működő rendszer önmagában még nem teremti meg „maga mellé” a munkahelyi biztonságot értékén kezelő szervezeti kultúrát, csupán annak egyes alapfeltételeit. Sőt az is előfordul, hogy bár megfelelő forrásokkal és képviselettel ellátott EHS-rendszer működik egy szervezetnél, de nem ismerik fel a benne rejlő fejlesztési, motivációs pontokat, illetve a termelési eredmények javításának lehetőségét.

Erre érdekes példa, amikor a feltárt biztonsági problémákat szinte csak a védőeszközök rendelésével és kiosztásával próbálják megoldani, és kialakul egy „minél biztonságosabb (vastagabb, erősebb, tűzállóbb, keményebb stb.) védőeszközöket” biztosító szemlélet. Ebben a helyzetben a munkavállalók, vagyis mondjuk a védőcipők viselői sohasem a kényelmesebb, könnyebb, de elegendő védelmi képességű cipőt kapják, hanem a mindentállót, a szorosat, a nehezet, szupererős acélbetéttel. Ők nyilván a mindennapi viselésből szerzett rossz tapasztalataik alapján fognak gondolkodni a munkavédelemről. Holott a veszélyek megszüntetésével, mérséklésével, kollektív műszaki védelem kialakításával vélhetően létre lehetne hozni olyan optimális megoldást, amely a munkáltató számára gazdaságosabb, a dolgozók számára pedig komfortosabb lenne.

Hasonló „rutin”, amikor egy már bekövetkezett baleset látszólagos okára fókuszálva, tulajdonképpen visszamenőleg fognak fejlesztésekbe az EHS munkatársai, akik a balesetért felelősnek kikiáltott eszköz vagy eljárás cseréjére/átdolgozására fordítják erőforrásaik nagy részét, de az alapok feltárására, kezelésére már nem jut se figyelem, se forrás.

Mindez elkerülhető, ha a szervezet alapos felmérésével, a részterületek mélyreható megismerésével, lépésről lépésre hangolják össze az EHS-felelősök tevékenységét, kiemelten a munkavállalók és vezetőik veszélyekkel kapcsolatos ismereteit, a munkahelyi biztonsághoz fűződő viszonyukat.

Géczi mindezt úgy összegzi, hogy egy sikeres EHS-felmérés alapvető feltétele a felső vezetés támogatása és akarata a további lépések megtételére, a vezetők és dolgozók részvétele és elkötelezettsége a folyamatban. Fontos továbbá, hogy a részvétel önkéntességét és anonimitását garantálni kell a munkavállalók részére, ugyanakkor meg kell adni számukra az eredmények megismerésének és megvitatásának lehetőségét. A szervezet egésze, de elsősorban a vezetők részéről szükség van a hibákkal való szembenézés képességére és a változtatásra való hajlandóságra. Ha a felmérés eredménye csupán irattárba kerül, akkor nem beszélhetünk sikerről.

A riportok, a felmérés, az értékelés elkészültek, a kultúrafejlesztésre szerződtetett szakemberek túl vannak feladataik nagy részén, ám a szervezet részéről itt kezdődik csak a valódi munka és kihívás.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Moszkvában elkezdték tesztelni azt az okostelefonos alkalmazást, amellyel a hatóságok nyomon tudják követni az otthon kezelt vagy házi karanténra kötelezett koronavírus-páciensek mozgását – jelentette be szerdán Eduard Liszenko, a moszkvai polgármesteri hivatal információtechnológiai részlegének vezetője.

Az Eho Moszkvi rádióadónak adott nyilatkozatában Liszenko azt mondta, hogy az alkalmazás teljes értékű változata csütörtöktől lesz letölthető. Azoknak, akiknek nincs mobiltelefonjuk, az önkormányzat biztosít készüléket. A többi moszkvai lakos egyéni, alkalmanként frissülő QR-kódot fog kapni, hogy az “önizoláció” időszakában igazolni tudják magukat a hatóságok előtt, ha elhagyják otthonaikat.

Moszkva és Moszkva megye lakosai számára hétfőtől kötelező házi karantént rendeltek el határozatlan időre. Az emberek csak sürgős orvosi probléma miatt, közvetlen életveszély vagy egészségük fenyegetettsége esetén, a munkahelyükre való elkerülhetetlen utazás, a legközelebbi üzletben való bevásárlás, legfeljebb száz méterre háziállat-sétáltatás, illetve a háztartási hulladék eltávolítása céljából hagyhatják el otthonaikat.

Mozgásukat a Kommerszant szerint arcfelismerő rendszerrel összekapcsolt köztéri kamerákkal, telefonos geolokációs és fizetési adatok követésével fogják figyelni. A szükséges kód beszerzéséhez az érintetteknek lakcímmel, telefonszámmal és fényképpel kell regisztrálniuk a polgármesteri hivatal honlapján. A mobiltelefonon vagy kinyomtatott formában hordozott kódra minden alkalommal szükség lesz, ha valaki bevásárolni, szemetet levinni, kutyát sétáltani megy, vagy a telekre indul az otthonából.

Az orosz fővárosban megkötés nélkül közlekedni csak a rendvédelmi szervek, a kormány, a polgármesteri hivatal és a parlament igazolványával rendelkező személyek tudnak. A munkába járáshoz szükséges QR-kódok biztosításához a munkaadónak kell bejegyeztetniük alkalmazottjaikat a polgármesteri hivatal honlapján, igazolványszámmal és fényképpel. A munkába autózáshoz használt gépkocsi rendszámát is előre le kell jelenteni.

A főváros egészségügyi alkalmazottai automatikusan megkapják a számukra szükséges QR-kódokat.

Egy hétfőn hatályba lépő szabályozás értelmében a karantén területén bevezetett szabályok legenyhébb megsértése esetén 3 ezer rubelig terjedő bírság szabható ki. (A rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.) Oroszországban a koronavírussal igazoltan fertőzöttek száma egy nap alatt 440 fővel 2777-re emelkedett. A halottak száma 24-re, a gyógyultaké 190-re nőtt. A fertőzöttek közül 1880-an Moszkvában élnek.

Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök szerdán közölte, hogy az országban naponta 95 laboratóriumban mintegy 36 ezer koronavírus-szűrést végeznek el, kizárólag hazai előállítású tesztkészletekkel.

Az orosz régiók több mint kétharmadában rendeltek el szerdára a moszkvaiakhoz hasonló, vagy még azoknál is szigorúbb kijárási korlátozásokat a SARS CoV-2 koronavírus terjedése miatt. Az “önizolálás” körülményei között egyébként a Kommerszant szerint megnőtt az italozási kedv Oroszországban, ennek ellensúlyozására alkohol Hakaszföldön és Karéliában 10 és 15 óra, Baskírföldön 10 és 18 óra között kapható, Jakutföldön pedig teljes szesztilalmat vezettek be.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin a napokban tartott első alkalommal videokonferenciát a kormánnyal. Egy nappal korábban kimutatták a SARS-CoV-2 koronavírust az új-moszkvai Kommunarka 40. klinikai kórházának főorvosánál, Gyenyisz Procenkónál is, aki múlt héten védőöltözetben végigvezette Putyint az elkülönítő részlegen.

Peszkov ezzel kapcsolatban szerdán azt mondta, hogy a novo-ogarjovói rezidenciáján tartózkodó elnök áttért a távmunkára, és mindenkit rendszeresen tesztelnek, aki vele együtt volt a kórházszemlén. Arra a kérdésre válaszolva, hogy Putyin változtatott-e azon, ahogy az embereket üdvözli, a szóvivő azt mondta, hogy “természetesen mindenki betartja a társadalmi távolságot”.

Az orosz szövetségi idegenforgalmi ügynökség (Roszturizm) közölte, hogy gyakorlatilag – 109 ember kivételéve – az összes szervezett külföldi turistaútra elutazott állampolgárt sikerült visszahozni Oroszországba. Ez két hét alatt 160 ezer ember hazaszállítását jelentette, 43 országból.

Mihail Volokin, az orosz külügyminisztérium konzuli osztályának vezetője szerint még mindig 25 ezer olyan orosz állampolgár van, aki vissza szeretne térni hazájába. Oroszországban a seremetyjevói repülőtér maximum napi ötszáz, a többi város repülőterei pedig legfeljebb kétszáz hazaérkezőt fogadhat. Misusztyin kormányfő közölte, hogy minden hazatérőnek önkéntes karanténba kell vonulnia, naplót kell vezetnie az állami szolgáltatások portálján az egészségi állapotáról, és igazolnia kell, hogy otthon tartózkodik.

A Heves Megyei Főügyészség testi épség elleni, valamint a köznyugalmat sértő bűncselekmények elkövetése miatt emelt vádat öt személlyel szemben, akik többeket bántalmaztak Hevesen, a piactéren.

Az öt – lakberendezési tárgyak alkalmi árusításával foglalkozó – vádlott rokona egymásnak, közülük hárman férfiak, ketten nők. Ők 2019. június 29-én hajnalban egy furgonnal érkeztek a Jászságból a hevesi piacra azért, hogy ott árusítsanak. Miközben kipakolták az árujukat, észrevették, hogy a közelükben egyikük lánya és annak férje szintén elfoglalt egy standot. Mivel a vádlotti társaság hosszabb ideje haragban állt a párral, rövid időn belül szóváltás támadt a kereskedők között. Ennek során a terheltek szidalmazták a sértetteket, majd az egyre durvább vita hevében rájuk támadtak. Közrefogták a két embert, akiket közösen ütöttek és rugdaltak, miközben egyikük a védekező fiatalasszonyt ököllel orrba vágta, aminek következtében a nőnek eltörött az orrcsontja. A férj próbálta védeni a házastársát, de az apósa – azért, hogy megakadályozza ezt – kivette a kocsijából a motoros fűkaszája fémből készült nyelét, és azzal leütötte a férfit. Földre került rokonát ezután tovább akarta bántalmazni, ám ekkor a sértettek két segítője odaugrott és megpróbálta lefogni őt, azonban ez nem sikerült nekik, mert a vádlott erőteljesen forgatta az alumínium nyelet, amivel többször is eltalálta a körülötte állókat.

A bántalmazás következtében – melynek csak a rendőrség kiérkezése vetett teljesen véget – a leütött férfi életveszélyes koponyasérülést szenvedett, a többiek részben súlyos, részben könnyebb sérülésekkel kerültek ki a verekedésből.

A Heves Megyei Főügyészség a jelenleg bűnügyi felügyelet alatt álló I. rendű vádlottat – a családfőt – életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, emellett két rendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérletével, míg társait súlyos testi sértés bűntettével és csoportosan elkövetett garázdaság bűntettével vádolja.

Vádiratában az ügyészség arra tett indítványt, hogy a bíróság az I. rendű vádlottal szemben főbüntetésül végrehajtandó, két további elkövetővel szemben felfüggesztett szabadságvesztést, a bántalmazásban tevőlegesen részt vevő nőkkel szemben pénzbüntetést szabjon ki, emellett kötelezze a terhelteket az eljárásban felmerült csaknem 1,8 millió forint bűnügyi költség megfizetésére is.

A mostani koronavírus-járvány idején rendkívül szükséges, hogy a NATO erősítse a terrorellenes fellépését – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A napokban kezdődött a NATO-tagállamok külügyminiszteri értekezlete videokonferencia keretében.

Ezt megelőzően a tárcavezető kifejtette: most, a világjárvány idején, rendkívüli mértékben megnő a NATO terrorellenes akcióinak, fellépésének jelentősége, mert a terrorizmus az egyik legfőbb kiváltó oka az illegális migrációs hullámoknak. Így a terrorizmussal szembeni fellépés segít az illegális migrációs hullámok féken tartásában is, aminek azért van most nagy jelentősége, mert ezek nemcsak biztonsági, kulturális kockázatot jelentenek, hanem rendkívüli egészségügyi veszélyt is hordoznak, hiszen “a nagy számban illegálisan, ellenőrizetlenül áramló migrációs folyamatok nyomán” a koronavírus-járvány terjedési sebessége jelentősen felgyorsulhat azokon a területeken, azon útvonalak mentén, amelyeket a migránsok használnak – magyarázta.

Hangsúlyozta: ezért most különösen szükséges, hogy a NATO erősítse a terrorellenes fellépését.

Szijjártó kitért rá: az Egyesült Államok és Afganisztán által kötött megállapodás értelmében csökken a NATO-erők létszáma Afganisztánban, “így nekünk is lesznek felszabaduló kapacitásaink, amelyeket más NATO-akciókba készen állunk átcsoportosítani annak érdekében, hogy fenntartsuk Magyarország hozzájárulását” a szövetség terrorellenes törekvéseihez.

Kiemelte: ezért Magyarország támogatja az iraki NATO-misszió kapacitásának és tevékenységének kiszélesítését is, és készen áll arra, hogy részt vegyen ebben a folyamatban.

Közölte: a koronavírus-járvány elleni küzdelemben a NATO is szerepet játszhat, hiszen a szövetségnek van egy katonai egészségügyi kiválósági központja Budapesten, így magyar orvosok, infektológusok vezető szerepet játszanak a NATO koronavírus-járvány elleni küzdelmének egészségügyi területén.

A másodfokon eljáró Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés súlyosítását indítványozta azoknak a vádlottaknak az ügyében, akik nehéz körülmények között élő nőket prostitúcióra vettek rá, majd az ebből szerzett jövedelmüket elvették.

A Gyulai Törvényszék a 2019. október 14-én hozott ítéletében a terhelteket emberkereskedelem bűntette és kitartottság bűntette miatt három év hat hónap valamint három év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá vagyonelkobzást rendelt el velük szemben.

A nem jogerős ítélet szerint a vádlottak az ismeretségi körükbe tartozó, szűkös anyagi helyzetben lévő két nőt jó kereseti lehetőséggel arra bírták rá, hogy huzamosabb időn át prostitúciós tevékenységet végezzenek, melyhez lakást is biztosítottak. Egyik sértettnél egyes esetekben a rábírás erőszakkal illetve sanyargatással történt. A terheltek a prostitúciós tevékenységből származó bevétel döntő részét ígéretüktől eltérően elvették a sértettektől.

Az elsőfokú ügyészség a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás súlyosítása érdekében fellebbezett, amit a másodfokú ügyészség fenntartott. A vádlottak és védőik felmentésért illetve a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést.

A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete döntően megalapozott, azonban a tagadó vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás enyhe, ezért a bűncselekmények jelentős tárgyi súlyára és az elkövetés összes körülményére figyelemmel velük szemben legalább az irányadó középmértéket – amely hét év szabadságvesztés – elérő büntetés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása indokolt. Az ügyben másodfokon a Szegedi Ítélőtábla jár el.

Csaknem tízezer önkéntes tűzoltó is segíti a koronavírus-járvány elleni védekezést – közölte a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke.

Dobson Tibor tájékoztatása szerint a koronavírus-járvány miatt Magyarországon kihirdetett veszélyhelyzetben a szövetség együttműködik az állami és önkormányzati szervezetekkel. A mintegy hétszáz tagszervezetéhez tartozó közel tízezer önkéntes tűzoltóval folyamatosan részt vesz a kockázatok csökkentésében országszerte.

A hagyományos tűzoltási- és műszaki mentési segítségnyújtás mellett, lehetőségeik szerint heti hét-nyolcszáz alkalommal, több ezer munkaórával közreműködnek a fertőtlenítési, lakossági-ellátási és tájékoztatási, anyag-eszköz szállítási munkákban – közölte.

Minderről a szervezet honlapján és közösségi oldalán is folyamatosan tájékoztatást adnak és megyei bontásban is összesítik milyen munkákkal járultak hozzá a védekezéshez – tette hozzá az elnök.

2020 március. Közismert nevén „korona vírus”, az eredetileg Kína Hupej tartományban megjelent járvány rövid idő alatt globálisan is elterjedt, rákényszerítve az országok vezetőit, hogy súlyos, a mindennapi életet alapvetően befolyásoló korlátozásokat vezessenek be. Alábbi írásunkban áttekintjük a kialakult helyzetet, és megvizsgáljuk a világ hatalmai, hogyan használják fel ezt a saját pozícióik megerősítésére.

Andrà tutto bene – Minden rendben lesz

Ezzel a közösségi médiában hamar felfutott kifejezéssel bíztatják egymást kitartásra az olasz csizma állampolgárai, de fel kell tennünk a kérdést, valóban minden rendben lesz?

Olaszország recessziójának története az elmúlt bő mint 10 évben (Forrás: BBC)

A járványnak Olaszország a már recesszió közelében lévő gazdasággal és egy elöregedő társadalommal (átlagéletkor: 46.5 év, születési ráta 1.47 gyermek/nő) fut neki. Az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságát, az amúgy is gyorsan változó olasz politikai erőviszonyok között, egy törékeny kormánykoalíció vezeti, melynek a nyíltan euroszkeptikus külügyminiszterére Luigi Di Maiora hárult a feladat, hogy a járvány elleni küzdelemhez szükséges védőfelszerelést beszerezze külföldről. Az erőfeszítéseik eredményességéről a mikroblogján és Facebook live-ban számolt be a fiatal politikus, ahol az első külföldi segítséget, egy repülőgépet Kínából, rajta egészségügyi eszközökkel és orvosokból álló szakértő csapattal. „Ezt nevezzük mi szolidaritásnak” , üzenve ezzel a kritikus helyzetben export tilalmat és korlátozásokat bevezető tagállamoknak. Még februárban Olaszország állandó képviselője az EU-ban Maurizio Massari, hivatalos úton felkérte a tagállamokat, hogy küldjenek szájmaszkokat, de egy ország sem válaszolt a kérésre, így nem meglepő, hogy a közösségen kívül kerestek megoldást. Kína olaszországi nagykövetségének közösségi oldalát egyből elárasztották a hálálkodó bejegyzések: ”Köszönjük” , ”Hatalmasok vagytok” , ”Nem úgy, mint Európa, ti segítetek rajtunk”. 

Mégis mi állhat a hátterében, a gyors segítségnyújtásnak? A kérdés megválaszolásához először is tudnunk kell, Olaszországban van az EU második legnagyobb lélekszámú kínai közössége, több mint 300 ezer fővel. A gazdaság méretéhez képest kevésbé volt eddig számottevő a kínai tőke jelentősége, de ez minden bizonnyal rohamosan változni fog. A két ország közeledése egymáshoz oda vezetett, hogy szinte napra pontosan egy éve Giuseppe Conte és Hszi Csin-ping aláírta azt a szerződést, melyben Olaszország elsőként a G7 (és EU) országok közül csatlakozik az  „Egy övezet, egy út kezdeményezés”-hez (az Atlanti-óceán mindkét oldalán lévő szövetségesek megrökönyödésére). A felek 2,8 milliárd dollár értékben kötöttek megállapodást, melyben Olaszország vállalta, hogy megnyitja kikötőit a kínai befektetések előtt, a két ország bankrendszere mélyíti együttműködését, cserébe Peking kereskedelmi megrendeléseket biztosít az olasz mezőgazdasági, pénzügyi, ipari és energia szektor szereplőinek.

Diplomáciai gesztusként 2019 novemberétől, kínai és olasz rendőrök egy csoportja közösen járőrözött három héten keresztül Milánó utcáin (mint ismeretes rövidesen a nagyváros lett az egyik gócpontja a terjedő vírusnak), hogy a „helyi kínai közösség és turisták biztonságát szavatolja”. A vírus januári megjelenésével az események felgyorsultak, és január 31-el Olaszország első európai országként (!) felfüggesztette kínai járatait, némi feszültséget okozva a két ország viszonyába. A köztársasági elnök Sergio Mattarella, azonnal igyekezett a kínai „tigrist” kiengesztelni és nyílt levélben biztosította Hszi Csin-pinget (február 2.), a jövőben is számíthat Olaszországra, egyúttal vendégül látta a kínai nagykövetet (február 13.) az elnöki palotában. (a találkozó tetőpontján komolyzenei koncertet is tartottak tiszteletére).

Hszi Csin-ping (j) hivatalos látogatáson Giuseppe Conte (b) olasz miniszterelnöknél (Forrás: Belt & Road News)

Az európai tündérmese és harc a befolyásért

Ha megvizsgálunk kettő másik a „Selyemút- projektben” érintett országot, jelesül Görögországot és Szerbiát, hasonlót tapasztalunk, mint Olaszország esetében. Előbbi országba a kérést követő nyolc napon belül juttattak el több tonna készletet a kínaiak, úgy, hogy közben otthon nekik is hatalmas szükségük lett volna rá. Szerbiának sem kellet sokat várni: „Hiszek a testvéremben és barátomban Hszi Csin-pingben, és hiszek Kína segítségében (…) az európai szolidaritás csak egy tündérmese volt” – nyilatkozta Aleksandar Vucic szerb elnök megköszönve a kínai segélyt. Az Európai Unió tisztségviselői cáfolták, miszerint megakadályozták volna a segítség eljutását Szerbiába, a fennakadást azzal magyarázták, hogy a tagállamok prioritást élveznek a többi országgal szemben (igaz, ezt később korrigálták a nyugat-balkáni országok számára eljuttatott 38 millió euró összegű azonnali támogatással). A célzottan eljuttatott készletek mögött, tehát joggal sejthetünk rendszerszerűséget, amivel a stratégiailag kiemelt partnerországok segítségére siet Kína, így növelve befolyását a térségben.

Szerelik fel a kínai zászlót a népköztársaság Szerbia számára irányzott gyors segélyéért való tiszteletből (Forrás: Reuters/ Marko Djurica)

A példájukat követve több és több ország (köztük Magyarország is) kér és kap segítséget Pekingtől. A legbeszédesebb nyilatkoztok egyike Litvániában született, az egészségügyi miniszter Aurelijus Verygától: „Nem akarunk várni, a közös Uniós egészségügyi készletek beszerzésére.” Az ilyenfajta kiszolgáltatottság figyelmeztető jel sokak számára, és felveti nem kell-e újra gondolni a globális termelési láncokat (többek között) a kórházi felszerelések piacán, ezzel is csökkentve a függőséget Kínától.

Szimbolikus jelentőségű és jól lefesti a kontinensen uralkodó állapotokat, hogy Angela Merkelnek, akit sokáig Európa „erős emberének” tartottak, karanténba kell vonulnia, orvosa koronavírus fertőzése miatt. Olaszországba eközben folyamatosan érkeznek az Egyesült Államok és Orosz Föderáció szállítórepülőgépei, fedélzetükön a szakértők és orvosok mellett létfontosságú egészségügyi készletekkel. Ezrek haltak már meg és az Európai Unió, most jutott el odáig egyeltalán, hogy a saját tagállamának terheit enyhítse egy 50 millió eurós „gyorssegéllyel”, amit egészségügyi eszközök gyártására lehet fordítani.  Nem véletlen hasonlította Massari a jelenlegi járványhelyzetet a 2015-ös migrációs válsághoz. Az olaszok másodszorra érezhetik úgy magukat, hogy az európai szövetségeseik cserbenhagyták őket.

A példák jól mutatják, válsághelyzetben, a már meglévő ellentétek szignifikánsabban tudnak elmélyülni a (északi-déli/ gazdag-szegény) tagországok között. Ha egy tagállam (pl. Olaszország) segítséget kér, a közösség többi tagja, mind a saját jól felfogott nemzeti érdekét fogja nézni, ami nem is okozna megütközést, hisz az államoknak ez a természetes reakciója. Esetünkben azonban egy olyan közösségről van szó, amelyben a szolidaritás alapvető értékként van meghatározva és a szerződésekben is kiemelt hangsúlyt kap. Megállapíthatjuk tehát, hogy extrém körülmények között, ez a közösségi szolidaritás rendre háttérbe szorul, pont akkor, amikor a leginkább szükség lenne rá.

Az említett tagországok és Szerbia esete egyúttal figyelmeztető jel is, az Ursula von der Leyen vezette Bizottságnak, a jövőben határozottabban és hatékonyabban kell a hasonló helyzetekben fellépnie, különben a tagállamok belső integráltsága mellett az egyébként tagjelölt országok integrációja is veszélybe kerülhet.

Vigyázó szemetek a kibertérre vessétek

A Sino-Amerikai konfliktus tehát ezzel újabb fordulójához érkezett és ez csak egy szelete annak, a gazdasági, diplomáciai, technológiai és katonai vetélkedésnek, mely Peking és Washington között zajlik a világuralomért. A kínai és iráni rezsim taktikája, hogy „külső támadással” rémiszti állampolgárait, egyúttal igyekszik a járvány kezelésében elkövetett súlyos hibáikról is elterelni a figyelmet.

Ali Khamanei tweetje arról, hogy a koronavírus “valószínűleg biológiai fegyver” (Forrás: Twitter)

Ahogyan az várható volt, azonnal megkezdődött a harc a kommunikációs tér legnagyobb szereplői között. Ennek témái a vírus eredetével, terjedésével és az emberre gyakorolt hatásaival foglalkoznak elsősorban. Kína egy részletesen kidolgozott, világméretű propaganda kampányt indított, melyben a járvány kitöréséért az USA-t okolja, miközben magáról a vírussal sikeresen megküzdő nagyhatalom képét alakítja ki. Ennek része az a narratíva miszerint Peking áldozatot vállalva időt nyert a világ számára, hogy az felkészüljön a koronavírus megjelenésére. Visszatérő elem, hogy vírust az Egyesül Államok hadseregének katonái (!) terjesztették el Vuhan utcáin, ezzel meggyengítve a feltörekvő nemzet erejét. Ezt a súlyos vádat elsőként a kommunista ország külügyminisztériumi szóvivője fogalmazta meg, de hamar magas rangú kínai diplomaták osztották meg mikroblogjukon, sőt egyes orosz és iráni propaganda médiumok is átvették. Az iráni legfelsőbb vezető Ali Khamanei, szintén hasonlóan nyilatkozott az ügyről, biológiai támadást emlegetve országa ellen, amiért az USA és Izrael a felelős.

Kína gondosan ügyel rá, hogy a világ előtt a hírnevén ne essen csorba, ezért is történhetett meg, hogy még januárban egy dán lapban megjelent karikatúra eltávolítását követelte (sikertelenül).

Karikatúra a koronavírusról, melyet ráhelyeztek a kínai zászlón fellelhető sárga ötágú csillagok helyére, a dán Jyllands-Posten’s újság január 27-i kiadásában. (Fotó: Ida Marie Odgaard/Ritzau Scanpix)

Az USA egyenlőre visszafogott reakciója meglepő, de a szavak szintjén mindenképp már elkezdődött a válaszadás. Trump elnök és az adminisztráció tagjai azóta is mint a „kínai vírus” hivatkoznak a járványra, azonban sok más egyéb dolgot kell tenni, ha elszeretnék kerülni, hogy Kína, mint megmentő tetszelegjen a világ előtt. Abban biztosak lehetünk, hogy a két ország tudósai mindent megfognak tenni, hogy elsőként találják meg a vírus elleni hatékony vakcinát. Amelyik hatalomnak ez sikerül, az bátran számíthat a világ előtti megítélésének jelentős javulásában (ami pedig a globális dominanciáért folyó küzdelemben elengedhetetlen).

Írta: Hende Olivér

 

 

A bevásárlóközpontok biztonságát garantáló szolgáltatásokra az üzemeltetők elsősorban őrző-védő profilú cégekkel kötnek szerződést, a megállapodás általában három-öt évre szól. Hogy milyen szempontok alapján választják ki a pályázatra meghívott biztonsági cégeket, majd a tenderek elbírálásakor milyen szempontokat vesznek figyelembe, arról Gyalay-Korpos Gyulával, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnökével beszélgettünk.

A szakember az alább felvázolt szempontrendszert több évtizedes beruházói és üzemeltetői tapasztalatainak összegzésével alakította ki. Az elvárások azonban többszörösen is megalapozottak, azokban az üzemeltetői megközelítés mellett a tulajdonosi érdekeket is képviselő nézőpont tükröződik. Gyalay-Korpos ugyanis korábban 11 évig Európa egyik legnagyobb ingatlan- és bevásárlóközpont-fejlesztő cégének, a német tulajdonú ECE Projektmanagement Budapest Kft.-nek a magyarországi ügyvezetője volt.

— A kiválasztás értékrendje
— Egy új bevásárlóközpont megnyitása vagy egy lejáró szerződés megújítása előtt hogyan választják ki a tenderre meghívandó cégeket?
Mielőtt egy üzletközpont szerződést kötne egy őrző-védő vállalkozással, házon belül egyeztetjük, hogy milyen nagyságú és milyen referenciákkal rendelkező cégeket tartunk alkalmasnak a feladatok elvégzésére. Bár nem lenne kötelező, de a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének tagjai az esetek döntő többségében tendert írnak ki.

— Ha a tenderkiírás előtt találkoznak a meghívandó cégek képviselőivel, mire figyelnek?
— Van egy olyan kritériumrendszer, amely az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján állt össze. Ez tulajdonképpen egy értékrend, ami azt foglalja össze, hogy a beruházó vagy az üzemeltető mit várjon el egy biztonsági cégtől, amellyel három-öt évre köt szerződést, és amelynek később évente több tíz- vagy akár százmillió forintot fizet a szolgáltatásokért. Az első és legfontosabb szempont a megbízhatóság. Legyen megbízható az első számú vezető, akivel tárgyalok, és legyenek megbízhatóak és képzettek az emberei. Fontosnak tartom, hogy a cég jól strukturált és átlátható legyen. Ezen azt értem, hogy amikor a velem tárgyaló vezetőt megkérdezem, hogy mekkora és milyen összetételű csapattal dolgozik, akkor pontosan tudja azt is, hogy az alkalmazottai milyen feladatok elvégzésére képesek. Természetesen referenciákat is kérünk, bár azok általában benne vannak a pályázati anyagokban.

— Hogyan lehet megállapítani, ellenőrizni a megbízhatóságot?
— Alapvető, de önmagában nem elégséges feltétel, hogy a tárgyalópartner jól öltözött, ápolt legyen. Fontos szempont, hogy a cég alkalmazottai jól kiképzett, vizsgákkal is rendelkező biztonsági őrök legyenek. Az épületben dolgozó saját munkatársainktól és főleg a vásárlóktól kapunk visszajelzéseket arra vonatkozóan, hogy hogyan végzik a biztonsági emberek a munkájukat.

Létszám, árak, bérek és feketemunka

— Mit vizsgálnak még?
— Még a szerződéskötés előtt tisztázni kell, hogy összesen hány ember szükséges az adott objektum védelméhez. Egy profi pályázó képviselői a helyszíni bejárás után pontosan meg tudják mondani, hogy az adott bevásárlóközpontban szintenként hány ember kell, és összesen hány fővel tudják megoldani a feladatot. Ha például azt mondja egy 20-30 ezer négyzetméteres eladói felülettel rendelkező bevásárlóközpontra, hogy hozzávetőleg 12 fő szükséges, akkor mehetünk tovább, de sem a három, sem a harminc vagyonőrt kínáló céggel nem érdemes tovább tárgyalni, mert egyértelmű, hogy nem jól mérte fel a feladatot vagy nincs ilyen jellegű tapasztalata.

— Ez azt is jelenti, hogy a kis létszámmal dolgozó cégeknek nem érdemes elindulniuk ilyen tendereken?
— A cég mérete egyáltalán nem meghatározó. Ha képes kiállítani tíz-húsz jól képzett, vizsgákkal rendelkező minőségi vagyonőrt, valamint az adott projekthez szükséges váltást, akkor jó eséllyel indul. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden indulónak gondot okoz a létszámhiány, ami 2018 óta már ezen a területen is tapasztalható. A képzettebbek közül sokan elmentek Nyugatra vagyonőrnek, vagy más szakmában keresik a boldogulásukat, ez a tendencia már a bevásárlóközpontokban is érezhető. Nem létszámban, hanem minőségben. Nehezebben találni olyan kulturált megjelenésű és fizikailag erős, érettségizett embereket, akik alkalmasak erre a feladatra, és vállalják is, hogy ezen a területen képzelik el a jövőjüket.

— A tenderek elbírásánál mennyire fontos szempont a vállalási díj?
— Nyilván fontos tényező, de a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének 22 tagja soha nem tartotta elsődleges céljának, hogy indokolatlanul lenyomja a megbízási díjat. Bátran kijelenthetem, hogy a szövetséghez tartozó 35 bevásárlóközpont és két hipermarketlánc nagy többsége elfogadja és kifizeti a kötelező rezsióradíjat. Előfordul azonban, hogy egyes őrző-védő cégek bejelentés nélkül is foglalkoztatnak alkalmazottakat. Ezt mindenki sejti. De elvárom, és nagyon fontosnak tartom, hogy a megbízást elnyerő cég senkit ne foglalkoztasson feketén! Az általános forgalmi adó nélküli 2253 forintos minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj már van olyan magas, hogy a biztonsági cég csakis bejelentett alkalmazottakat közvetítsen hozzánk. A szövetség tagjai minden tekintetben jogkövető magatartást tanúsítanak, megadjuk az előírt rezsidíjat, de cserébe minőségi szolgáltatást kérünk és várunk el.

Prevenció, szakmaiság

— Mit várnak el a vagyonőröktől?
— Biztos szakmai tudást, bizalomgerjesztő, megnyerő megjelenést, és adott esetben higgadt, de magabiztos intézkedést. Egy bevásárlóközpontnak nyugodtságot, biztonságot kell sugallnia. Fontos, hogy a biztonsági őr helyismerettel rendelkező, kommunikatív, udvarias személy legyen. Ha egy vásárló megkérdezi, akkor tudjon válaszolni, hogy hol található a keresett üzlet, tehát alaposan ismerni kell az épületet, hiszen az a munkahelye. Legyen tiszta az egyenruhája és a cipője, legyen kitűzője, cégazonosítója, legyen intelligens, hogy a különleges helyzetekben is önállóan tudjon dönteni vagy rádión segítséget kérni. Szerencsére ma már a jelentősebb cégeknél nagyon odafigyelnek a vagyonőrök megjelenésére is.

— Mit tegyen a biztonsági őr, ha intézkednie kell?
— Ezt nem nekünk kell előírni, a mindenkori feladatokat a kiképzés során kell elsajátítania. Tisztában kell lennie a vonatkozó jogszabályokkal és a tennivalóival – de természetesen vannak üzemeltetői szempontok is. Elvárható, hogy képesek legyenek a bűnesetek megelőzésre is. Egy rátermett őrnek legyen „antennája”, legyen érzéke arra, hogy észrevegye a rendellenes helyzeteket, tudjon udvariasan reagálni, közbelépni, cselekedni. A jó biztonsági őr egy idő után felismeri azokat, akik rossz szándékkal lépnek be az épületbe, esetleg korábban már lefülelték őket egy áruházi lopás után. Ha például a főbejáratnál álló őr gyanús alakokat lát, akkor kövesse őket, értesítse rádión a kollégáit, sőt ha szükséges, udvariasan távolítsa el őket az épületből. Ha pedig a helyzet úgy kívánja, azonnal értesítse a rendőrséget.

— Mit kell tenniük kivételes helyzetekben?
— A szerződések azt is tartalmazzák, hogy a mi a teendő speciális helyzetekben. Tűz- és bombariadó esetére minden objektumban van egy olyan cselekvési és kiürítési terv, amelynek végrehajtását a teljes őrző-védő csapatnak aktívan segítenie kell. Minden bevásárlóközpontban évente tartanak tűzvédelmi gyakorlatot, amelyben részt vesz a tűzoltóság is – szerencsére komolyabb tűzeset még nem volt. Hamis bombariadó azonban már többször is előfordult, olyankor azonnal cselekedni kellett, függetlenül attól, hogy később kiderült, vaklárma volt. Speciális esetnek számít az is, ha egy vásárló rosszul lesz, sajnos erre is volt már példa. Fontos tudni, hogy ma már minden bevásárlóközpontban van újraélesztő berendezés, és elvárás, hogy a biztonsági cég emberei is tudják kezelni. Azt azért végezetül kihangsúlyoznám, hogy a követelmények a bevásárlóközpontok alkalmazottaival szemben is hasonlóan szigorúak: a villanyszerelőtől kezdve a centermenedzserig a saját üzemeltető személyzetünktől is elvárjuk, hogy ismerjék a defibrillátor használatát.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A légiereje egységesítésére törekvő amerikai haditengerészet a közeljövőben lecseréli hajófedélzeti szállítógépeit. A merevszárnyú, légcsavaros-gázturbinás C-2 Greyhound váltótípusa a légierőnél és a tengerészgyalogságnál már régóta használt billenőrotoros V-22 Osprey lesz, amelynek első példányát február elején vette át a US Navy.

Az amerikai repülőgép-hordozók jelenlegi hajófedélzeti szállítógépe 1966 óta húzza az igát. A hivatalosan C-2A Greyhound nevű típust feladatköréből adódóan csak COD-nak (Carrier Onboard Delivery) nevezik a tengerészek. Egy C-2-es fedélzetén 26 fő utas vagy 4500 kg rakomány helyezhető el. Az eredetileg 10 000 repült órára és 15 000 hajófedélzeti leszállásra tervezett C-2-esek tíz évvel ezelőtt a sárkányt, az elektromos rendszert, az avionikát és a légcsavarokat érintő korszerűsítésen estek át, amellyel sikerült a repült időt 15 000 órára, a hajófedélzeti leszállások számát 36 000-re növelni. (A négyágú légcsavarokat ugyanarra a nyolcágú NP2000-esre cserélték, mint ami az E-2C Hawkeye-okon is forog.) A COD feladata a személyszállítás mellett az olyan elsőbbséget élvező rakomány repülőgép-hordozókra juttatása, amely nem várhat addig, amíg a hordozó egy ellátóhajóval találkozik.

A C-2-esek leváltására kiszemelt típus a V-22 Osprey lett, amely billenőrotoros megoldása révén már nem csak a repülőgép-hordozókon szállhat le, hanem a fékező berendezés és katapult nélküli helikopter-hordozókon vagy a többi, nagyméretű repülőfedélzettel rendelkező támogató hajón is. A COD feladatkörhöz szükséges átalakítások alapjául a másik „vizes csapat”, a tengerészgyalogság által használt MV-22B változatot választották (a légierő a CV-22-est repüli).

Mivel a COD-oknak, különösen a Csendes- és az Indiai-óceán térségében nagy távolságokat kell átrepülniük, a legfontosabb átalakítás az üzemanyag rendszert érintette. Ahhoz, hogy az Osprey 23 utassal vagy 2700 kg rakománnyal képes legyen 2000 kilométer lerepülésére, a szárnyakba két 225 literes plusz üzemanyagtartály került és a törzs két oldalán lévő, a főfutóknak is helyet adó, megnövelt méretű áramvonalas burkolat elejébe is tartályok kerültek. További módosítás a rövidhullámú rádiókészlet, a fedélzeti utastájékoztató rendszer és az éjszakai rakodást segítő extra világítás, amelyek eredetileg nincsenek egy MV-22-esbe építve. A haditengerészet részére átalakított gépek a CMV-22B típusjelzést kapták. A C (Cargo) a szállítóképességre, az M (Multimission) a többfeladatúságra, a V (Vertical) a függőleges fel- és leszálló képességre utal.

Művészi grafika Osprey géppárral és repülőgép-hordozóval.

Az első CMV-22B-vel a haditengerészet és a gyártó cég, a Bell Textron pilótái, mérnökei és repülőműszaki állománya tavaly decemberben hajtotta végre az első repülést, majd a Navy idén február elején vette át a gépet a Bell összeszerelő üzemében, a texasi Amarillóban. A Osprey-t ezután Maryland államba, a haditengerészeti légierő Patuxent River tesztközpontjába repülték át, ahol az elkövetkező hónapokban a HX-21 jelű forgószárnyas tesztszázad billenőrotoros pilótái és mérnökei folytatják le a további teszteket. A későbbiekben még egy CMV-22-es segíti majd, hogy a tesztprogram felpöröghessen. A következő fázis a műveleti teszt lesz, és a tervek szerint a kezdeti műveleti képességet 2021-re, a teljes képességet 2022-re éri majd el a típus.

Az első felszállás. A C-2-esek festésmintáját az Osprey esetében is megtartották.

Az Osprey fogadására és üzemeltetésére a Navy 2018 decemberében egy új századot hozott létre VRM-30 Titans néven. (A VRM a flotta logisztikai többfeladatú századát jelöli, a C-2-eseket üzemeltető VRC századok jelzése logisztikai támogató századot jelent.) Az új század hajózó és műszaki állománya már tavaly megkezdte az átképzést a billenőrotoros típusra. Ebben a tengerészgyalogság van a segítségükre, amely több mint egy évtizedes gyakorlattal rendelkezik az Osprey üzemeltetésében. A CMV-22-esek fedélzetén a C-2-eshez hasonlóan szintén négyfős személyzet dolgozik majd, a két pilótán kívül a tehertérben két fő foglalkozik az utasokkal vagy a rakománnyal.

A C-2-esről átkerülő merevszárnyú pilóták számára - akik eddig a hagyományos leszálláshoz és a fékezőhorgos megálláshoz szükséges reptechnikát gyakorolták és alkalmazták - az lehet a kihívás, hogy a repülőgép-hordozó megközelítése és a függés fázisába történő átmenet után a függésből egy olyan, szűken behatárolt felületre kell leszállni helikopterszerűen, amely 50-55 km/h-s sebességgel folyamatosan mozog. Felszálláskor ez a hajó előrehaladásából adódó, fedélzet feletti „menetszél” segíti az Osprey-t, amely 30-50 méteres rövid nekifutás után már komolyabb teherrel is képes felemelkedni. Azzal, hogy a fékezőhorgos leszállásra és a katapultos felszállásra az Osprey esetében nincs szükség, egyrészt két komoly kockázati tényezőt is sikerült kizárni, másrészt a műveleti rugalmasság is nőtt – az Osprey elvileg bármikor érkezhet és indulhat, mert a C-2-essel ellentétben nem kell beilleszteni a fel- és leszállási ciklusokba. Először 2019 áprilisában szállt le egy MV-22-es egy repülőgép-hordozóra úgy, hogy a kormánynál a haditengerészet pilótája ült. 

A VRM-30-asok századparancsnoka a Csendes-óceánon hajózó USS Theodore Roosevelt fedélzetére tette le a tengerészgyalogság gépét.

A jelenlegi elképzelés az, hogy az első Osprey COD-ok a kaliforniai North Island tengerészeti légibázisra kerülnek és azokat a repülőgép-hordozókat szolgálják ki, amelyeknek a nyugati parton van a honi kikötőjük. A keleti parti hordozókat kiszolgáló Norfolkba a második fázisban települnek az új gépek. Az első háromgépes CMV-22-es különítmény az F-35C-kel együtt a tervek szerint a USS Carl Vinsonon indul útnak 2021-ben. A haditengerészet terveiben összesen 44 darab CMV-22-es beszerezése szerepel. A C-2-esek 2024-ig szolgálnak majd, így a kivonás eredeti, 2027-es időpontjából sikerült lefaragni három évet.

A katapulton a jó öreg C-2-es a felszállás előtti pillanatokban.

Egy repülőgép-hordozó átlagos (hat hónapos) békeidős bevetési ciklusában a hajó kétgépes C-2-es COD különítménye ezer órát repül, ötezer utast és négyszázötven tonna rakományt szállít. A mindennapok során derül majd ki, hogy a CMV-22-esekkel sikerül-e fenntartani ezt a képességet, mert bár az Osprey valamivel nagyobb távot tud berepülni, mint a C-2-es, de a fedélzetén kevesebb utast és rakományt lehet elhelyezni.

* * *

Fotó: US Navy, Bell Textron

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2020. márciusi számában jelent meg.

Aláírta Vlagyimir Putyin azt a törvényt, amely felhatalmazza az orosz kormányt, hogy rendkívüli állapotot hirdessen ki az új koronavírus terjedésének megfékezése érdekében, és egyúttal jóváhagyta a hamis információk tudatos terjesztése miatti büntetés megszigorítását.

Az orosz kormány felhatalmazást kapott arra, hogy “az egységes államrendszer koordinációs szervévé alakuljon” a rendkívüli helyzet megakadályozása és felszámolása érdekében, a Covid-19 betegség terjedése miatt az országban vagy annak egy részében fokozott készültséget vagy rendkívüli állapotot hirdessen ki, valamint ennek megfelelő magatartási szabályokat léptessen életbe.

A kabinet egyebek között jogosult lesz a gyógyszerek kis- és nagykereskedelmi forgalmának 90 napos korlátozására, a kiemelt fontosságú készítmények alkalmazásának szabályozására, az egyetlen beszállítótól való közbeszerzésre 2020 folyamán, a szerződések feltételeinek módosítására, valamint kivételes esetekben a csődmoratórium elrendelésére.

Putyin aláírta azt a törvényt is, amelynek értelmében egyebek között hét évig terjedő szabadságvesztéssel és kétmillió rubeles bírsággal büntethetők azok, akik a karantén megsértésével gondatlanságból több ember halálát okozzák. Egy ember halálának okozása vagy fertőzésveszély szándékos okozása esetén a kiszabható szabadságvesztés öt évig terjedhet. Ha a karantén megsértése gondatlanságból tömeges megbetegedést okoz, a felelős egymillió rubeles bírsággal, vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel, továbbá bizonyos beosztásoktól, illetve foglalkozásoktól való háromévi eltiltással sújtható. A karantén egyszerű megsértése félmillió és 700 ezer rubel közötti bírsággal vagy kétévi szabadságvesztéssel, továbbá beosztásoktól és foglalkozási köröktől való háromévi eltiltással büntethető. (A rubel jelenleg mintegy 4,15 forintot ér.)

Az állampolgárok életének és biztonságának fenyegetettségére vagy a katasztrófaelhárításra és hatósági biztonsági intézkedésekre vonatkozó, tudatosan hamis információ terjesztéséért 300 és 700 ezer rubel közötti bírság szabható majd ki. Hivatalosnak álcázott, a társadalom szempontjából fontos hamis információk terjesztése, egészségkárosodás okozása három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy 700 ezertől 1,5 millió rubelig terjedő bírsággal sújtható. Ha ugyanez gondatlanságból halálhoz vagy más súlyos következményekhez vezet, az elkövető büntetése öt évig terjedő börtön vagy 1,5-2 millió rubeles bírság lehet.

Megnőtt a hamis híreket tudatosan terjesztő tömegtájékoztatási eszközökre kiróható bírság is. Ennek felső határa – halál vagy egyéb súlyos következmények okozása esetén – elérheti az ötmillió, ismételt elkövetés esetén pedig a tízmillió rubelt.

Putyin jogszabályt írt alá a gyógyszerárdrágítás bírságolásának bevezetéséről is. Anna Popova, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője szerdán azt javasolta, hogy a vasárnapra tervezett lejárta utánra is hosszabbítsák meg a Putyin által elrendelt, az egész országra kiterjedő egyhetes kényszerszabadságot. Az elnök televíziós beszédben jelentette be az intézkedést a március 28-tól április 5-ig tartó időszakra.

Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Oroszországban június 29-én hatvan önkéntes bevonásával kezdik majd el a koronavírus-vakcina klinikai kutatásának első szakaszát. Közölte, hogy Oroszország 85 régiója közül már csak tíz maradt, ahol még nem találtak fertőzöttet.

Mihail Misusztyin miniszterelnök azt jelentette Putyinnak a szerdán videokonferencia formájában megtartott kormányülésről, hogy a kabinet 1400 milliárd rubelt csoportosított át a válságellenes intézkedések második csomagjaként, egyebek között a régiók gazdaságának, valamint a kis- és közepes vállalatok támogatására.

Alekszej Kudrin, az orosz számvevőszék elnöke szerint az ország gazdasága három-öt százalékkal zsugorodhat majd de nem zárta ki, hogy az orosz GDP akár nyolc százalékot zuhanjon, mint 2009-ben, a legutóbbi válság idején. Putyin a kabinetülésen elmondta, hogy újabb gazdaságtámogató lépések vannak előkészületben. Oroszországban a koronavírussal igazoltan fertőzöttek száma egy nap alatt 440 fővel 2777-re emelkedett. A halottak száma 24-re, a gyógyultaké 190-re nőtt. A fertőzöttek közül 1880-an Moszkvában élnek.

Nagy port vert fel a sajtóban, hogy a Komi Köztársaságban, Sziktivkar egyik kórházában több mint ötvenen fertőződtek meg. Sajtóértesülések szerint a kórt a páciensek egy orvostól kaphatták el, akinek gyerekei egy európai országból tértek vissza.

Makszut Sadajev távközlési miniszter levélben közölte az orosz régiók vezetőivel, hogy az általa irányított tárca kidolgozott egy rendszert, amelynek segítségével a mobilszolgáltatóktól kapott adatok alapján le lehet követni azokat az embereket, akik koronavírus-fertőzöttekkel kerültek érintkezésbe. Moszkvában egyébként néhány nap múlva már mobilalkalmazás figyeli majd a karanténra kötelezett fertőzöttek mozgását, az egészséges polgároknak pedig az utcára lépésükhöz személyre szóló QR-kódot kell beszerezniük.

A nap folyamán Putyin telefonon beszélt Tayyip Recep Erdogan török elnökkel a koronavírus elleni harc és a Törökországban rekedt orosz állampolgárok hazatérésében való együttműködés lehetőségéről. Szó esett a szíriai és a líbiai helyzetről is.

A NATO alapvető feladata a védelem és biztonság biztosítása, ami azt jelenti, hogy elsődleges célja annak garantálására, hogy a koronavírus-járvány okozta egészségügyi krízis ne váljon biztonságot érintő válsággá – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Stoltenberg elmondta, a tanácskozás középpontjában a járvány elleni védekezés és a lehetséges válaszok áttekintése szerepel, egyebek mellett annak biztosítása érdekében, hogy a NATO eleget tudjon tenni alapvető küldetésének: hiteles és hatékony elrettentő és védelmi feladatainak. A külügyminiszterek megvizsgálják, hogyan lehetséges a katonai kapacitást és infrastruktúrát még hatékonyabban felhasználni, valamint felgyorsítani a tagországok védekezés terén kifejtett tevékenységének segítését.

A NATO már eddig is több területeken kivette részét “a láthatatlan ellenség ellen vívott világméretű harcból”, egyebek mellett légi ereje számos országba szállít szükséges orvosi felszereléseket, segít a határvédelmi feladatok ellátásában, valamint rendelkezésre bocsátja a koordinációs központjait – mondta.

“Világjárvány okozta krízis csak közösen győzhető le. Ha közösen cselekszünk, reagálásunk még hatékonyabb lesz” – fogalmazott.

A főtitkár kiemelte, egy esetleges biztonságot is érintő válság megelőzése érdekében a tagállamok külügyminiszterei a terrorizmus ellen vívott harc eredményeit is áttekintik. Napirenden szerepel egyebek mellett az iraki misszió munkájának támogatása annak érdekben, hogy az Iszlám Állam, vagy más terrorszervezet ne tudjon újra megerősödni a régióban. Afganisztánnal összefüggésben azt monda, noha az országban szolgáló szövetséges katonák száma csökkent, a NATO törekvése nem változott a hosszantartó béke megteremtésére.

Végezetül elmondta, a miniszteri ülésen első alkalommal vesz részt Észak-Macedónia képviselője, a balkáni ország ugyanis a napokban vált a katonai szövetség 30. tagországává.

“Az ország NATO-taggá válása azt jelenti, hogy a szövetség “még a nehéz időkben is előre tekint. Egységes marad, ugyanis erőnk az egységben rejlik” – fogalmazott.

A NATO 70 éves történetében a csütörtökre tervezett külügyminiszteri ülés lesz az első olyan tanácskozás, amelyet nem személyesen, hanem videókonferencia keretében tartanak meg – tette hozzá Stoltenberg.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) lezárt ügyek számának csökkenése azt mutatja, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye hosszú távú hatékonyságát biztosító reformok egyértelműen javították a bíróság ítélethozatalát és azok végrehajtását – közölte a 47 tagországot számláló, strasbourgi székhelyű Európai Tanács.

Az EJEB ítéleteinek végrehajtásáról szóló 2019-es adatokat rögzítő éves jelentés szerint a tíz évvel ezelőtt bevezetett reformoknak köszönhetően a bíróság elé került ügyeket gyorsabban zárták le, és a folyamatban lévő ügyek száma is folyamatosan csökkent. A bíróság előtt ugyanakkor még mindig jelentős számú ügy van, ami azt mutatja, hogy az Európa Tanács és tagállamai között továbbra is fontos a konstruktív együttműködés az előrelépés érdekében.

A beszámoló szerint a 2018-as 1272-höz képest tavaly 1160 új ügyben kezdték meg a tárgyalásokat. Az előző éves 6151 folyamatban lévő ügyhöz képest ezek száma tavaly 5231-re csökkent. 2019-ben 2080 ügyet zártak le az előző éves 2705-höz képest.

Az említett reformok sikerét illetően kiemelték, hogy azok 2010-es bevezetése óta eltelt időszakban 2120 strukturális, vagy rendszerszintű nemzeti problémákat taglaló új eset került a bíróság elő, amelyek közül a korábbi esetekkel együtt 2287-et zártak le. Összehasonlításképpen közölték, a 2000 és 2010 közötti időszakban 1470 új ilyen ügyből mindössze 602-t zártak le, ami 41 százalékos lezárási arányt jelentett.

A beszámoló rámutatott, hogy egyes ítéletek tagállami végrehajtása során tapasztalt késlekedések – nevezetesen a nemzeti hatóságok kapacitáshiánya, az elégtelen politikai akarat, vagy akár az egyértelmű egyet nem értés az emberi jogi bíróság ítéleteivel – szükségessé teszik a reformok megerősítésének folytatását, valamint a felügyeleti keret hatékonyságának és erőforrásainak növelését.

Magyarország tekintetében a jelentés egyebek mellett azt mutatta, hogy az EJEB kártérítésként, vagy méltányos elégtételként összesen 5 391 826 eurót ítélt meg a kérelmezőknek 2019-ben, mintegy 200 ezer euróval kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az összeg Oroszország és Olaszország után a harmadik legmagasabb volt az Európa Tanács 47 tagországa között.

Magyarországot érintően tavaly összesen 93 ügyet tárgyalt a strasbourgi bíróság, a 2018-as 104-hez képest. Ezek közül 83-at zártak le, amíg számuk 2018-ban 59 volt. Ezzel Magyarország a hatodik a tagországok között. A folyamatban lévő ügyek száma tavaly 314 volt, amíg 2018-ban 252. A Magyarországot érintő folyamatban lévő ügyek száma az ötödik legmagasabb a tagállamok között – közölték.

Az EJEB ítéleteinek végrehajtása kulcsszerepet játszik az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosításában az egész kontinensen – emelték ki a jelentéstevők.

Pénzügyőrök is segítik a rendőrség munkáját a koronavírus-járvány elleni védekezésben – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Közleményükben kiemelték: a koronavírus elleni védekezésben, a járvány terjedésének lassításában és megfékezésében a megszokottnál is fontosabb a közrend és a közbiztonság fenntartása. Ezért a rendvédelmi szervek, egymás munkáját segítve együttműködnek az ebből adódó feladatok ellátásában.

A veszélyhelyzet idején a NAV mintegy 800 pénzügyőrrel segíti a rendőrség munkáját. A hétvégén elkezdődött a koordinált járőrözés az ország több pontján – írták.

A Csongrád Megyei Főügyészség vádat emelt azzal a hódmezővásárhelyi férfival és barátjával szemben, akik tavaly októberben többször bántalmaztak egy férfit.

A vádirat szerint a vádlott 2019. október 12-én kerti partit szervezett a társasház udvarán, ahol barátaival együtt nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztott. Délután a vádlott és a sértett között szóváltás alakult ki, melynek során a vádlott arcon ütötte a sértettet, aki ennek hatására vérző orral földre került, majd felkelve a városba indult. Ezzel egyidőben a vádlott egy barátjával cigarettáért ment, és amikor meglátták az utcán sétáló sértettet, odaléptek hozzá, combon rúgták, majd az ismételten földre kerülő férfit arcon ütötték. Az ekkor kisebb sérüléseket szenvedő sértett további bántalmazásának a vádlottak egy ismerőse vetett végett, elrángatva őket onnan.

Este a folytatódó kerti parti során a vádlottak elhatározták, hogy megleckéztetik a sértettet, egyikük fejére maszkot húzva bekopogtattak hozzá. A sértett védekezésül egy késsel a kezében nyitott ajtót, mire őt a vádlottak mellkason rúgták, arcon ütötték és földre vitték, majd a mellkasára térdeltek. Ezt követően a sértettet a földön hagyva távoztak.

A sértett az utolsó bántalmazás következtében bordatöréseket és ezzel összefüggésben a mellhártya sérülését, valamint légmellet és tüdőbevérzést szenvedett el, amely közvetett életveszélyes állapotot eredményezett. Hozzá másnap az ismerősei az állapotát látva mentőt hívtak, és életveszélyes állapotban kórházi ellátásban részesítették.

A vádlottakkal szemben az ügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntette, és garázdaság vétsége miatt emelt vádat. A vádemeléskor szabadlábon védekező vádlottak bűnösségének kérdésében a Szegedi Törvényszékfog dönteni.

Egészségügyi berendezéseket és védőfelszerelést szállító orosz katonai repülőgép indult útnak az Egyesült Államokba – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint.

Peszkov elmondta, hogy a nap folyamán technikai egyeztetés folyt a gépről. A segélyszállítmányról Vlagyimir Putyin és Donald Trump hétfői telefonbeszélgetésén esett szó.

“Az orosz fél a súlyos amerikai járványügyi helyzetre való tekintettel segítséget ajánlott fel orvosi berendezések és védőeszközök formájában. Trump köszönettel elfogadta ezt a humanitárius természetű segítséget” – hangoztatta a szóvivő.

Peszkov hozzátette, hogy a két elnök megállapodásának megvalósítása során az a benyomás alakult ki, hogy amerikai részről egyesek “minimum nem segítették” a technikai kérdések operatív megoldását. A szóvivő fontosnak érezte megjegyezni, hogy az Egyesült Államoknak felajánlott segítséggel Putyin “abból indul ki, hogy amikor az amerikai orvosieszköz- és anyaggyártók felpörögnek, akkor szükség esetén ezt a segítséget ők is tudnák majd viszonozni”.

Peszkov rámutatott, hogy ugyancsak együttműködés alakult ki Oroszország és Kína között. “Most, amikor ez a helyzet kivétel nélkül mindenkit érint és globális természetű, nincs alternatívája a közös cselekvésnek a partnerség és a kölcsönös segítségnyújtás szellemében” – mondta.

Trump sajtótájékoztatóján említést tett arról, hogy az Egyesült Államok a koronavírus-járvány elleni harcban segítséget kap Oroszországtól és Kínától.

Az új koronavírus járvány kimenetelével, következményeivel kapcsolatban sok a bizonytalanság, de az megelőlegezhető, hogy nagy nehézségekkel és szerteágazó válságjelenségekkel kell megküzdeni úgy individuális szinten, mint a legkülönbözőbb méretű entitások világában, legyen szó családokról, vállalkozásokról, nemzeti intézményekről (pl. haderők), vagy akár magukról az államokról, hogy a nemzetközi rendszereket, szövetségeket ne is említsem. Nem lehet könnyű időszak ez a magyar repülőélet alap infrastruktúrájához tartozó szaklapok számára sem. Így ezúton kérek arra mindenkit, hogy - vélhetően szintén szűkülő saját lehetőségeihez mérten - járuljon hozzá további működésükhöz, több évtizedes szolgálatuk folytatásához, hogy esetlegesen felmerülő nehézségeikkel sikeresen dacoljanak. Vegyük, olvassuk, támogassuk őket és őket. 

...s persze a szellemi muníció biztosítása mellett, azzal szoros összefüggésben idézzük Oliver Cromwellt is, akinek híres mondása aktuálisabb, mint valaha: "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!"     

Zord

Száznyolc kórházból 51-ben katonák lettek a kórházparancsnokok – mondta a honvédelmi miniszter az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában, ahol azt is közölte: a héten további vállalatokat választhatnak ki, ahol megjelennek majd a honvédelmi irányító törzsek.

Benkő Tibor hozzátette: a katona kórházparancsnokok több megyében teljesítenek szolgálatot. Veszélyhelyzetben kiemelt fontosságú, hogy egységes irányítás alatt történjen a vírus elleni védekezés, központilag legyen irányítva az anyaggazdálkodás, és ellenőrizve az anyagfelhasználás – hangsúlyozta.

Elmondta: a kórházparancsnoki feladatkört a belügyminiszter irányítása alatt országos kórházparancsnok koordinálja. A kórházparancsnokok közreműködőként, támogatóként vannak jelen, orvosszakmai, egészségügyi szakmai kérdésben nem döntenek. Az 51 kinevezett katona parancsnoknak az a dolga, hogy az észrevételeket, igényeket, kéréseket eljuttassák az országos kórházparancsnokhoz, aki mellett azokat egy törzs feldolgozza és megküldi a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzsnek.

A miniszter kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány miatt létrehozott, a létfontosságú magyar vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport – amelynek ő a vezetője – felmérte az ország működését biztosító létfontosságú vállalatokat. Ezek többek között az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, az oxigénellátást, az infokommunikáció, az energetika szektorából valók.

Kiemelte: több száz létfontosságú vállalat van. Közülük első körben 139-et választottak ki. Mostanáig 84 vállalatnál kezdték meg a munkát a honvédelmi irányító törzsek. A héten további vállalatokat választanak ki – közölte.

Új uniós művelet indul a háború sújtotta Líbiát érintő fegyverembargó hatékony ellenőrzésére az Európai Unió tagállamainak jóváhagyásával április elsejével, Irini néven – jelentette be Josep Borrell, az Európai Unió (EU) külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben.

A főképviselő sajtóértekezletén elmondta, az új művelet megbízatása egyelőre 2021. március 31-ig tart. Műveleti parancsnoksága és székhelye Rómában lesz. Az embercsempész-hálózatok felszámolása érdekében létrehozott Sophia uniós művelet mandátuma az új művelet megkezdésével megszűnik.

Az Európai Unió a Földközi-tengeren tevékenykedő katonai művelet indításával hozzájárul egyrészt az arra irányuló uniós törekvésekhez, hogy Líbiában helyreálljon a stabilitás és a biztonság, másrészt az ENSZ fegyverembargójának végrehajtásához a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren.

Borrell tájékoztatása szerint az új művelet légi, műholdas és tengeri eszközöket vesz igénybe. A misszió munkájában részt vevő hajók járőrözési területét a Líbiába tartó fegyverszállítmányok fő érkezési útvonala felé, keletre, Egyiptom irányába mozdítaná el. Eltávolodva azoktól vizektől, amelyeken rendszerint a migránsok kelnek útra Európa felé. A művelet támogató feladatokat is ellát. Biztosítja a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzését, nyomon követi a kiképzés hosszú távú hatékonyságát. Ezen túlmenően az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival összhangban megfigyelési tevékenységet és információgyűjtést végez a líbiai kőolaj, nyersolaj és finomított kőolajtermékek illegális kereskedelméről. Hozzájárul továbbá az embercsempészek és -kereskedők üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítésére irányuló uniós intézkedések elősegítéséhez információgyűjtéssel és repülőgépes járőrözés révén – közölte.

A Sophia missziót 2015-ben indították az EU tagállamai az Észak-Afrikából az EU-ba irányuló embercsempészet visszaszorítására. A művelet támogató feladatokat is ellátott. Egyebek mellett feladata volt a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzése, a kiképzés hosszú távú hatékonyságának nyomon követése.

Azonban az EU-s hajókra felvett emberek fogadása körüli viták miatt tavaly tavasszal leállították a tengeri járőrözést, ezt követően a misszió felhatalmazása csupán repülőgépekről folytatott megfigyelésre és a líbiai parti őrség kiképzésére korlátozódott.

Törökország kilencvenezer rabot szándékozik kiengedni a börtönökből az új típusú koronavírus-járvány miatt egy, a parlament elé kedden benyújtott törvénytervezet értelmében – közölte ankarai sajtótájékoztatóján Cahit Özkan, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakcióvezető-helyettese.

Özkan elmondta, hogy a javaslatot az AKP és a parlamenti szövetségese, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) készítette elő. A politikus kiemelte: terrorizmussal kapcsolatban, valamint nemi erkölcs elleni, és kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos bűntettekért, továbbá szándékos emberölésért, illetve nő elleni erőszakért elítéltekre nem vonatkozik a tervezet. A többi fogoly közül is csak azokra, akik büntetésük legalább felét már letöltötték – tette hozzá.

Özkan rámutatott: ezen felül az érintettek mintegy fele, nagyjából 45 ezer ember pedig házi őrizetbe kerülhet, köztük a 65 év felettiek, valamint azok a nők, akiknek hat évnél fiatalabb gyerekük van, és azok a betegek is, akik orvosilag igazoltan nem tudnának gondoskodni magukról. A tervezetről szóló vita jövő kedden kezdődik meg az ankarai parlamentben.

Törökország börtöneiben körülbelül háromszázezer elítéltet tartanak fogva. Felügyeletükért és ellátásukért további 150 ezer büntetés-végrehajtási alkalmazott felel. Az AKP-nak 295 képviselője van a hatszáz fős török törvényhozásban, a többséget az MHP-val biztosítja, amely 49 mandátummal rendelkezik.

Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter kedd este Twitter-fiókján azt írta, hogy az előző 24 órában rekordmértékben, 2704-el 13 531-re emelkedett az új típusú koronavírus igazolt fertőzöttjeinek, 46-al pedig 214-re nőtt a járvány halálos áldozatainak a száma. Hozzátette: jelenleg 847-en szorulnak intenzív ellátásra, 622-en vannak lélegeztetőgépre kötve, 243-an ugyanakkor már meggyógyultak.

A kis-ázsiai ország az utóbbi egy hét alatt ugrásszerűen megnövelte a napi koronavírus-tesztek számát, eddig több mint 92 ezret végeztek el, ebből csak kedden mintegy 15 400-at. Ez az érték szombaton még nagyjából 7600, múlt kedden pedig még körülbelül 4000 volt. Az esetszámok meredek emelkedése részben ennek a következménye.

A G DATA szakértői többek között egy föld-levegő rakétarendszer felhasználói kézikönyvét is megtalálták a német hadsereg által leselejtezett notebookon, melyet az eBay-en vásároltak meg.

Az informatikai biztonsággal foglalkozó szakemberek pontosan tudják, hogy selejtezéskor minden adathordozóról teljes felülírással kellene törölni az adatokat, de ez az egyik legtöbbször megszegett szabály. Ennek egyszerű az oka: a leselejtezendő gépekkel már senkinek sincs kedve foglalkozni, a büdzsébe pedig általában nincs betervezve az adattörlés költsége. Így születhetnek olyan sztorik, mint a mostani, amelynek során a német vírusvédelmi cég két szakértője az eBay-en harmincezer forintért megvásárolt egy használt Roda Rocky II típusú katonai notebookot, hogy aztán azon egy sor bizalmas adatot találjon.

Hétfő, délután négy óra. A G DATA két munkatársa találkozik, hogy közösen megvizsgálják a gépet. A nem túl karcsú notebook már túl van a fénykorán, és nem használható igazi munkára. A belsejében egy 600 MHz-es Pentium III-as processzor ketyeg, melyet 128 MB-nyi RAM támogat. A 2000-es évek elején csúcstechnológiának számított, és biztosan nem volt olcsó, egy retró játékszámítógépnek még ma is megállná a helyét. De nem ez az érdekes benne, hanem az, hogy honnan származik – erre pedig egy külső címke utal. Azon ez áll: Roda Rocky II+ Data Viewing Unit LeFlaSys. Az eszközt a német hadseregnél használták.

Egy sor kiegészítővel együtt érkezett, mint például egy külső, 3.5” floppymeghajtóval, mára használhatatlan tartalék akkumulátorral és autós töltővel. A laptop önmagában majdnem 5 kilogramm, azaz a mai szabványok szerint nem igazán hordozható. Viszont a katonai célnak megfelelően teljesen megerősített vázzal rendelkezik: vastag gumiütközők körben, gumifedelek védik az összes csatlakozót, csepp- és porálló, ideális terepkörülményekhez.

Szétszerelés
A szakértők gyorsan szétszerelik a gépet, merevlemezt keresnek benne. Az első fedő kicsavarása után egy masszív fém hűtőblokkot találnak, hűtőpasztával bekenve. Valamivel később rálelnek az áhított kincsre, a merevlemezre. Ezt gyorsan kihúzzák a gépből, csak egy csavart kellett meglazítani. A szakértők egy műanyag tokba rejtett merevlemezhez jutnak – ehhez hasonló megközelítést használtak a régebbi ThinkPad modellekben. A műanyag borítást csak ragasztották az adathordozóhoz, így el lehet távolítani anélkül, hogy a lemez sérüljön. Alatta ott van a 6 GB-os IDE HDD, melyet a Fujitsu gyártott.

Egy adapterbe csúsztatják a merevlemezt, majd USB-porton a saját gépükhöz csatolják, és rögtön egy bájthű másolatot készítenek róla. Így megvan a merevlemez tartalma, arra az esetre, ha a régi gép úgy döntene, hogy feladja a szolgálatot. Az egyik szakértő a lemásolt adatokon dolgozik, a másik pedig a régi gép újraindítását készíti elő. A katonai notebook megbízhatóan teszi a dolgát ennyi év után is: életre kel, és a Windows 2000-es operációs rendszer indulóképernyője nosztalgiával tölti el kezelőjét. A rendszer jelszót sem kér, így a szakértők simán bejutnak, ahol katonás rend fogadja őket.

Rakétahordozó meglepetés
Az asztalon ott az Outlook levelezőprogram ikonja, de nem találnak leveleket, csak a telepítés indulna el. Azonban egy másik szoftver felkelti az érdeklődésüket. Ennek a neve MODIS, és egy müncheni székhelyű vállalat fejlesztette. Amikor megnyitják, jelszót kér. Segít, hogy a kitöltött felhasználónév „GUEST”, így az első próbálkozás a GUEST (magyarul vendég) jelszó, és már nyílik is a program.

Rövid kutakodás után a szakértők máris egy érdekes dokumentumra bukkannak, egy föld-levegő rakétarendszer, az Ozelot felhasználói kézikönyvére. A leírás teljes karbantartási instrukciókat tartalmaz, de rajzokat és működtetési utasításokat is találnak. A rendszer elektronikájának ismertetőjére is találnak utalást, de arról kiderül, hogy egy szerveren tárolhatták, nincs a gépen. A leírás szerint ez a fegyverplatform a Mistral irányított rakétákkal is felszerelhető. Ezt a dokumentumot sohasem szánták a nagyközönség szemei elé, erről árulkodik az is, hogy minden lap jobb felső sarkában az áll: Bizalmas – csak hatósági használatra. A német okiratok titkosítási rendszerén belül ez csupán az első fokozat, ezt azt jelenti, hogy ha ilyen adatok napvilágot látnak, akkor azok csak kisebb problémát okoznak.

Ezeket az adatokat egy 30 ezer forintért vásárolt régi gépen találták. Tréfásan mondhatjuk, hogy „a törlés nem rakétatudomány”, de leselejtezés előtt valakinek rendesen el kellett volna távolítania minden adatot a merevlemezről. Az adatvédelem nem akkor ér véget, amikor kitörlünk egy eszközt a leltári nyilvántartásból.

Minősített adattörlés
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tavaly közzétett egy iránymutatást az adattörlésekkel kapcsolatban. Ebben a hatóság felhívta a figyelmet többek között arra, hogy a leselejtezendő adathordozókról megbízható módszerrel kell az adatokat eltávolítani. Ez pedig a gyakorlatban sztenderd adattörlési algoritmusok alkalmazását jelenti egy olyan szoftver segítségével, amelyet lehetőleg külső szervezet is minősített. Emellett fontos, hogy az adattörléseket dokumentálni is szükséges, így a törlési jegyzőkönyvekből ki kell derülnie, hogy az adott eszköz törlését kicsoda, mikor, milyen módszerrel és eredménnyel végezte el.

Az adattörlési megoldásokat gyártó Blancco cég magyarországi képviseletét ellátó V-Detect Antivírus Kft. ügyvezetője, Petrányi-Széll András szerint azonban megbízható adattörlési eljárásokat csupán a magyarországi vállalatok 5-10 százaléka használ, a nagy többség vagy egyáltalán nem foglalkozik jelenleg a kérdéssel, vagy megbízhatatlan szoftvereket alkalmaz, és nem teljesíti a jegyzőkönyvezési kötelezettséget sem.