Biztonságpolitika

Az erőművek leállításukig teljes kapacitással termeltek áramot. Az RWE emslandi erőműve például Alsó-Szászországban az év elejétől április 15-ig mintegy kétmilliárd kilowattóra áramot termelt, ami a vállalat szóvivője szerint „nagyjából 500 ezer háztartás éves áramfogyasztásának felel meg”.

Az Isar 2 erőmű évente mintegy 11 milliárd kilowattóra áramot termelt, ami Bajorország áramszükségletének 12 százalékát fedezte. A Neckarwestheim 2 atomerőmű az idén a leállításáig 1,7 milliárd kilowattóra áramot termelt. A teljes német energiamixben azonban az atomenergia már nem játszik jelentős szerepet. Tavaly az energiatermelés 46,1 százaléka származott megújítható forrásból, 45,3 százaléka fosszilis forrásból, 6,5 százaléka atomenergiából, 2,1 százaléka pedig egyéb forrásból.

Az energiaipari ágazat szakmai képviseleti szervezete, a BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft e.V.) adatai szerint január-februárban az atomerőművek a németországi áramtermelés négy százalékát adták, egyharmadával kevesebbet a 2022-es átlagnak.

A Bundesnetzagentur, a német hálózati felügyelet szerint az atomerőművek leállítása nem veszélyezteti az ellátási biztonságot, mert egyéb forrásból elegendő áramtermelési kapacitás áll rendelkezésre a kieső atomenergia fedezésére.

A nagy ipari energiafelhasználók képviseleti szervezete, a VIK (Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft e.V.) vezérigazgatója, Christian Seyfert azonban ezzel ellentétes véleményen van és energiaellátási hiányra számít. „Európai energiaimportra hagyatkozni rendkívül kockázatos dolog” – fogalmazott. Úgy vélte, ahhoz, hogy az atomenergiából való kiszállásnak ne legyenek hosszú távon káros következményei, már meg kellett volna tenni a szükséges lépéseket az áramellátó hálózat terhelhetőségének rugalmasabbá tétele érdekében. „Minden egyes szabályozható teljesítményű erőmű lekapcsolása a hálózatról árfelhajtó hatást fejt ki a piacon és veszélyezteti Németország ipari telephelyként betöltött szerepét” – mondta.

Robert Habeck gazdasági miniszter azonban nyilatkozatban erősítette meg, hogy Németország energiaellátási biztonsága az atomerőművek leállítása után is garantált, a megújítható energiaforrások kiépítésének köszönhetően.

A három atomerőművet eredetileg az elmúlt év végén tervezték lekapcsolni a hálózatról. Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett energiaellátási bizonytalanság miatt azonban a német kormánykoalíció az üzemidő meghosszabbítása mellett döntött a téli időszakban felmerülő áramigény biztonságos fedezése érdekében.

Az erőművek leállításával egy bő hatvanéves korszak ér véget Németországban. Elsőként a bajorországi Kahl atomerőművet helyezték üzembe Németországban 1960-ban.

The post Szombaton leállítják az utolsó németországi atomerőműveket appeared first on .

A jogszabály értelmében a szejm által megválasztandó, kilenctagú bizottság kielemezné a 2007-2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezhetné az orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatnának ki.

A kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt által tavaly decemberben előterjesztett tervezetre a 460 fős szejmben 233 képviselő szavazott, 208-an ellenszavazatot adtak le, kilencen tartózkodtak. A kormányfrakció tagjai mellett támogatta a tervezetet a Kukiz´15 ellenzéki jobboldali tömörülés három tagja, valamint öt független képviselő.

A tervezet most az ellenzéki többségű szenátus elé kerül. Ellenzéki politikusok alkotmányellenesnek minősítették a tervezetet, és bejelentették: a testület létrehozása esetén pártjaik nem állítanak jelölteket a bizottsági tagságra.

Rafal Bochenek, a PiS szóvivője pénteki sajtóértekezletén kiemelte: a bizottság létrehozásának nincs pártpolitikai vonatkozása, mivel a vizsgálat nemcsak a jelenleg ellenzéki Polgári Platform (PO) által irányított kormányok (2007-2015) hivatali időszakára szorítkozik, hanem a PiS-kormány idejére is vonatkozik.

Mateusz Morawiecki kormányfő korábban hangsúlyozta: a bizottságra nemcsak a múlt tisztázása végett volna szükség, hanem azért is, hogy Lengyelország a jövőben is megszabaduljon az orosz befolyástól. Annak kivizsgálását is szükségesnek nevezte, hogy miért születtek olyan megállapodások a múltban, amelyek révén nőtt az orosz nyersanyagok lengyelországi behozatala, és miért vezettek be olyan szabályokat, amelyek nyomán orosz cégek lettek stratégiai fontosságú vállalatok részvényesei.

Hasonló vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló indítványt nyújtott be tavaly ősszel a PO vezette ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) is, annak ellenőrzését szorgalmazva, hogy a jelenlegi kormány idején az állami szervek képesek-e megakadályozni a külföldi hírszerzés befolyását Lengyelország energiapolitikájára.

The post A Szejm megszavazta a belbiztonságra gyakorolt orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló törvényjavaslatot appeared first on .

Az Európai Unió továbbra is békére és stabilitásra szólít fel a Tajvani-szorosban – húzta alá Mamer. Az Európai Unió korábban aggodalmának adott hangot a Tajvan körül végzett kínai hadgyakorlat miatt. A sziget státuszát nem szabad erőszakkal megváltoztatni, bármi fajta eszkalációnak, balesetnek vagy erőszak alkalmazásának globális következményei lehetnek – tették hozzá.

Peking szombattól hétfőig hadgyakorlatot tartott a Tajvani-szorosban. Tajvan védelmi minisztériuma azonban kedden közölte: nyolc kínai hajó továbbra is a Tajvan körüli vizeken maradt. Tajvan törvényhozása kedden felszólította a kínai hatóságokat, hogy azonnal hagyjanak fel a Tajvan ellen irányuló fenyegetésekkel. Egyúttal arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy közösen ítéljék el Kínát.

The post Uniós szóvivő: az EU ellenzi a tajvani status quo megváltoztatására irányuló erőszak alkalmazását appeared first on .

A tájékoztatás szerint a lejárt tartozás esetén bekövetkező jövedelemletiltás, inkasszó vagy helyszíni végrehajtás is megelőzhető, a végrehajtási eljárásban részletfizetés vagy fizetési halasztás, de adott esetben akár a tartozás mérséklése is kérhető. Azt, hogy ilyen esetben kihez kell fordulni, az határozza meg, hogy a tartozás miből származik – közölte a NAV.

Ha az államot megillető adókat, járulékokat, az adók módjára behajtandó köztartozásokat, és az állam különféle szervei által megállapított fizetési kötelezettségeket, például a bíróságok által kiszabott pénzbüntetéseket, bírságokat nem fizeti meg valaki, akkor a NAV végrehajtóinak feladata a pénz beszedése.

Ezekben az ügyekben az adóhatóság először felhívást küld, és ha erre az adós rendezi tartozását, az ügy lezárul. Ha az adós hajlandó, de pillanatnyilag nem tud fizetni, akkor különféle fizetési kedvezményeket kérhet. A tartozással kapcsolatos ügyintézést a NAV végzi, de a fizetési kötelezettségről az adott szervezet, például bíróság, Diákhitel Központ, kormányhivatal, minisztérium, kamara is tájékoztatást adhat – ismertette az adóhivatal.

A NAV feladata az is, hogy elvégeztessen olyan munkálatokat, amiket hatósági határozat ellenére sem végzett el valaki, és ezzel közösségek érdekeit sérti, esetleg emberek egészségét, testi épségét veszélyezteti. Ilyen lehet például egy életveszélyes épület elbontása, vagy egy terület, lakás kényszertakarítása, a fertőzésveszélyes hulladék felszámolása.

Az ilyen, 2018 óta a NAV-ra tartozó közigazgatási végrehajtói feladatok különböző cselekmények kikényszerítését, végrehajtatását jelentik. Az adóhatóság például lebontatja az életveszélyes házat vagy elszállíttatja a közegészségügyi kockázatot jelentő szemetet. Ezekben az ügyekben a cél a közigazgatási szervek döntéseinek végrehajtatása, a jogbiztonság erősítése és az élet, testi épség, egészség védelme – mutattak rá a közleményben.

A közigazgatási végrehajtásban a NAV eljárási bírságot szabhat ki, és a feladat elvégzésében jártas, szakértelemmel, engedéllyel, eszközzel rendelkező céget vehet igénybe. A költségeket a munkálatokat elmulasztónak kell állnia, ezért tanácsos idejében élni az önkéntes teljesítés lehetőségével – figyelmeztet az adóhivatal.

The post Így kerülheted el a végrehajtást appeared first on .

A Fortum finn közüzemi konszern, valamint energiaipari és nagy iparvállalatok egy konzorciumának a tulajdonában lévő TVO szerint az atomerőmű Finnország energiaszükségletének 14 százalékát fogja fedezni, csökkentve egyúttal a svédországi és norvégiai áram importjára való rászorultságot egy olyan időszakban, amikor az oroszországi gáz- és áramszállítások leállítása megrendítette az ellátási biztonságot. Az atomerőmű áramtermelése mintegy 60 százalékkal csökkenti Finnország áramimport-szükségletét.

Oroszország tavaly májusban állította le finnországi áramexportját, mivel a RAO orosz közüzemi konszern – állítása szerint – nem kapta meg szállításai ellenértékét. Nem sokkal később a Gazprom is leállította finnországi földgázszállításait. A nagy energiadeficittel rendelkező Finnországban, energetikai szakértők szerint, az atomerőmű hálózatra kapcsolása csökkenteni fogja a villamosenergia árát.

Az OL3 1,6 gigawattos áramtermelő kapacitású reaktora négy évtizede az első atomenergetikai létesítmény Finnországban, Európában pedig 16 éve az első. A reaktor építése 2005-ben vette kezdetét. Az üzembe helyezést eredetileg négy évvel későbbre tervezték, de számos technikai probléma miatt az időpont folyamatosan halasztást szenvedett. Az OL3 tavaly márciusban kezdte meg a kísérleti áramtermelést, és négy hónappal később tervezték hálózatra kapcsolni. Ezt azonban ismét műszaki hibák akadályozták meg.

Az erőműegység által egy év alatt termelt 12 terawattóra villamosenergia például 5,2 millió lakás fűtésére elegendő. (Pedig nem egy mediterrán országról van szó! A -szerk- megj.)

A fővállalkozó, az Areva fix hárommilliárd eurós áron vállalta az egység építését, így elvileg az ezen felüli építési költségek az Arevát terhelik. 2012 júliusában a túllépések összegét több mint kézmilliárd euróra becsülték, 2012 decemberében pedig az Areva úgy becsülte, hogy a reaktor megépítésének teljes költsége körülbelül 8,5 milliárd euró lesz, ami jóval meghaladja a korábbi 6,4 milliárd eurós becslést. Mára a projekt teljes költségét 11 milliárd euróra becsülik.

The post Vasárnap megkezdi az áramtermelést Európa legnagyobb atomreaktora Finnországban appeared first on .

A tájékoztatás szerint az ügyészség indítványára a hétvégén tartóztatta le a bíróság a férfit, akit felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntettével gyanúsítanak.

Azt írták, a 30 éves férfi 2022. június 15-én este anyagi sérelem miatt kért rendőri intézkedést. A kiérkező rendőrök meghallgatták őt, majd további intézkedés céljából távoztak, de rövid idő elteltével visszatértek és közölték a férfival, hogy sérelmét bírósági úton tudja érvényesíteni.

Ez a tájékoztatást azonban nem fogadta el az ittas férfi, feldúltan kijelentette, hogy neki most kell a pénz, így inkább maga intézkedik.

A férfi a távolodó szolgálati autó nyitott ablakán keresztül ököllel a rendőr feje irányába ütött, de csak a járművet találta el. Ezután a rendőrök kiszálltak az autóból és egyikük megfogta a férfi egyik karját, a gyanúsított azonban egyre agresszívebb lett, kirántotta magát a fogásból és az ingatlan udvarára menekült, ahol egy 3 méteres vascsővel fenyegette a rendőröket, megindulva feléjük – részletezte a főügyészség.

Hozzátették: az egyik rendőr a férfi támadásától tartva elővette a szolgálati maroklőfegyverét és azt maga előtt tartotta, ám a támadást végül az elkövető testvére megakadályozta.

A támadó elmenekült és végül európai elfogatóparancs alapján fogták el Németországban.

A többszörösen büntetett előéletű férfi nem ismerte be a bűncselekmény elkövetését – írták, megjegyezve: a terhelt védője fellebbezést jelentett be az egy hónapos letartóztatást elrendelő végzés ellen.

The post Németországban fogták el a rendőrökre vascsővel támadó férfit appeared first on .



Dócs András rendőr ezredes a megnyitón kiemelte: a bűnmegelőzést kiemelten fontos feladattá nyilvánította a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról szóló kormányhatározat. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsot a kormány 2011. április 12-én hozta létre, ez lett a bűnmegelőzés napja.

Az ezredes elmondta, hogy az expó célja bemutatni a bűnmegelőzés valamennyi területét az online biztonságtól a drogprevención át az állatvédelemig – előadások, pódiumbeszélgetések, kiállítás, színdarabok és játékok segítségével. Hangsúlyozta, hogy mára országos szintűvé vált a rendezvény: az idén Csongrád, Tolna és Zala vármegye rendőrkapitánysága is csatlakozott. Céljuk az is, hogy bemutatkozhassanak egymásnak a bűnmegelőzés különböző területén dolgozók, szervezetek. Dócs felhívta a figyelmet az összefogás fontosságára.

Idén a programok között szerepel pódiumbeszélgetés a kábítószer-fogyasztás aktuális kérdéseiről, az Élő könyvtár című eseményen szakemberek válaszolnak a kérdésekre, bemutatkozik programjaival egyebek mellett a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a Drogkutató Intézet, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Budapesti Polgárőr Szövetség, de lesz prevenciós program óvodásoknak és kuvaszbemutató is.

The post A BRFK Bűnmegelőzési Expóján találkoztak a terület szakemberei appeared first on .

Felidézték: a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a Vizoviczki László nevével fémjelzett, fővárosi rendőri vezetőket érintő katonai büntetőeljárás során, korrupciós bűncselekmény miatt 2021 májusában emelt vádat a korábban leszerelt volt rendőrtiszt ellen, aki az alapügy egyik vádlottja.

A tényállás szerint a jogász végzettségű vádlott a felelősségre vonás elkerülése érdekében 2020. február 4-én arra akarta rávenni vádlott-társát, hogy mint egykori beosztottja vallomásával vállalja magára a vád tárgyává tett egyes bűncselekményei elkövetését a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa előtti eljárásban – tudatta a főügyészség, amely szerint a vádlott a szívességért cserébe pontosan meg nem határozott összegű havi juttatást ígért.

Emlékeztettek: a Fővárosi Törvényszék tavaly első fokon bűnösnek mondta ki a volt rendőrtisztet vesztegetés bírósági eljárásban bűntettében, és 1 év – 3 évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. Ezt hagyta helyben 2023. április 6-án kihirdetett másodfokú, ügydöntő végzésével Fővárosi Ítélőtábla, az ítélet így jogerőre emelkedett – tették hozzá.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én jelentette be, hogy vádat emelt a rendőrségi vesztegetési botrány során ismertté vált, a Hajógyári-szigeten és a belvárosban szórakozóhelyeket működtető Vizoviczki László ügyeiben: a bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben 33, a bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben 22 vádlottal szemben.

A vádlottak között hét korábbi rendőr, köztük öt volt vezető beosztású rendőrtiszt, korábbi tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, egy önkormányzat köztisztviselője és egy közegészségügyi felügyelő is volt.

The post Vizoviczki-ügy: Jogerősen elítélték a korrupcióval vádolt volt rendőrtisztet appeared first on .

A közvetlen kapcsolat megvalósítását immár tényként közlő illetékesek szerint a vonalat a két ország magas rangú vezetői fogják szükség szerint használni.

Tokió és Peking már 2018 júniusában megkezdte olyan kommunikációs csatornák kialakítását, amelyek a véletlen tengeri és légi összeütközések elkerülését szolgálják – emlékeztetett az NHK japán közmédia portálja. Ennek szellemében éves találkozókat tartottak, de a forródrót megvalósítása mindeddig elmaradt.

Kisida Fumio japán kormányfő és Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly novemberben megegyeztek a folyamat felgyorsításán.

A japán védelmi tárca most közölte, hogy az új távközlési kapcsolat magas biztonsági körülményeket biztosít a kommunikációhoz és a bizalom erősítését szolgálja. A pekingi közlés a regionális béke és stabilitás fenntartásának eszközeként említi a forródrótot.

The post Tokió és Peking katonai forródrótot létesített appeared first on .

Mateusz Morawiecki az Alabama állambeli Annistonban tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: azon dolgoznak, hogy „Lengyelországban kapjon helyet az Abrams harckocsik európai kiszolgálóközpontja, amely képes fenntartani az eszközök harcképességét”. A lengyel miniszterelnök látogatása során tárgyalt Kamala Harris alelnökkel, valamint különböző amerikai hadiipari vállalkozások képviselőivel is találkozott.

Az alelnökkel folytatott megbeszélése előtt Morawiecki emlékeztetett, hogy Lengyelország új, korszerű Abrams harckocsikat és F-35-ös vadászrepülőgépeket, valamint HIMARS önjáró rakétatüzérségi eszközöket vásárol az Egyesült Államoktól.

Azt is kijelentette, hogy Varsó és Washington a nyugati civilizáció két pólusa, és ma közösen állnak ki az ukrán emberek szabadságának védelmében. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Oroszország nem állna meg Ukrajna határánál, ezért „meg kell állítani, mielőtt túl késő lenne”. Hozzátette, hogy Lengyelország Európa legerősebb hadseregét akarja felépíteni.

Harris az Egyesült Államok Lengyelország iránti elkötelezettségét aláhúzva felhívta a figyelmet arra, hogy megnövelték a Lengyelországban állomásozó amerikai katonák létszámát, és állandó parancsnokságot hoztak létre. A találkozón örömét fejezte ki amiatt, hogy Lengyelország amerikai partnert választott polgári célú atomenergia-programjának fejlesztéséhez.

A lengyel kormány idén 1,4 milliárd dollár értékű szerződést kötött újabb Abrams harckocsik beszerzéséről, valamint további 4,6 milliárd dollár értékben szándékozik F-35-ös vadászrepülőgépeket vásárolni az Egyesült Államoktól.

Morawiecki Washingtonban részt vett a Nemzetközi Valutaalap tavaszi tanácskozásának eseményein is, ahol a lengyel gazdaság helyzetéről és kilátásairól is megbeszélést folytatott.

Felszólalt a kormányfő az Atlanti Tanács nevű elemzőintézetben is, ahol egyebek között arról beszélt, hogy a magyar-lengyel kapcsolatok az ukrajnai háború kezdete óta „sokat változtak”, és Varsó most közelebbi együttműködést folytat Romániával és a balti államokkal. Ennek oka szerinte „az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos magyar álláspont”. Hozzátette, hogy jelenleg a korábbinál kevésbé szoros a kooperáció a Visegrádi Négyek csoportján belül is.

The post Morawiecki: Lengyelország az Abrams harckocsik karbantartóközpontja lenne appeared first on .

A Nemzeti Nyomozóiroda (KR NNI) vizsgálódik a Magyarországon kilőtt, svájci jeladóval ellátott farkas ügyében. Az ORFK megerősítette, hogy az ügyben büntetőeljárás folyik, amelyet a KR NNI folytat természetkárosítás miatt. Hozzátették, hogy az ügy részleteiről az eljárás jelenlegi szakaszában nem áll módjukban tájékoztatást adni.

Az Országos Magyar Vadászkamara a csütörtöki állásfoglalásában azt írta: „a hetvenezer magyar vadászt tömörítő köztestületként és érdekképviseletként, a leghatározottabban elítélik a természetkárosítás bármilyen formáját, függetlenül attól, hogy azt ki követi el.” Közölték, a borsodi esettel kapcsolatban az illetékes szervezetektől kértek tájékoztatást a történtekről.

„Amennyiben bizonyítást nyer, hogy az adott ügyben vadász volt a tettes, és fény derül a személyére, akkor a vadászkamara saját hatáskörben eljárva is megtesz minden szükséges intézkedést” – írták. Hozzátették: az esetleges bírósági ítélettől függetlenül, az abból fakadó teendőik mellett ez esetben is érvényre juttatnak minden lehetséges jogi és etikai szempontot.

(Van egy fogadásunk, hogy az elkövető azt fogja állítani, hogy kóbor kutyának vélte a balsorsa által Magyarországra tévedt farkast. A -szerk- megj.)

The post Természetkárosítás miatt indult büntetőeljárás a kilőtt farkas ügyében appeared first on .

A mintegy két órás beszédében Rau, utalva az ukrajnai háborúra, kiemelte: a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt jóvá kell hagyni a szövetséges erők új modelljét, amely a NATO területének védelmét biztosítaná az agresszió első napjától.

„Sem az észak-atlanti szövetség, sem egyes tagállamai nem érezhetik úgy, hogy a NATO-Oroszország Alapokmány korlátozza őket a fegyveres erők telepítéséről hozott döntésekben”, Oroszország ugyanis felrúgta a dokumentumban foglalt legfontosabb vállalásait – hangsúlyozta Rau.

Bejelentette: Lengyelország támogatni fogja az alapokmány felmondására irányuló javaslatokat. Amennyiben Oroszország „visszatér a nemzetközi jog betartásához, úgyis új megállapodásra lesz szükségünk”. Rau az európai biztonság egyik alappillérének a lengyel-amerikai szövetséget nevezte, azzal érvelve, hogy a kapcsolat nemcsak a stratégiai érdekközösségen, hanem a nemzetközi politika hasonló értékelésén, a demokratikus törekvéseken és a szabadság szeretetén alapszik.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió bebizonyította, hogy az Egyesült Államok „aktív közreműködése nélkül” veszélyben lenne az európai nemzetek szabadsága. Bejelentette: a varsói kormány „rendszerszintű, tartós amerikai katonai jelenlétre” fog törekedni Lengyelország területén. „Ez szerintünk elősegíti az Egyesült Államok globális hitelességét a szabad világ vezetője, a globális, stratégiai elrettentés biztosítéka szerepében” – tette hozzá Rau.

Lengyelországban jelenleg mintegy 10 ezer amerikai katona állomásozik állandó rotációban. Márciusban Poznanban megalakult az első állandó amerikai helyőrség. A lengyel diplomácia vezetője arról is beszélt, hogy Kínának „rendkívüli felelőssége” van a világbéke fenntartásában, és reményét fejezte ki, hogy Peking „aktívabban reagál, amikor Oroszország lerombolja ezt a békét”.

Jelezte továbbá: Varsó folytatja erőfeszítéseit Oroszország további elszigetelésére a nemzetközi fórumokon, „amíg Moszkva be nem fejezi agresszióját”. Az Európai Unió kérdésköréről szólva, Rau rámutatott: Európa nagyrészt kis és közepes méretű országokból áll, amelyek céljai „ugyanolyan fontosak, mint a legnagyobb demográfiai, gazdasági és politikai potenciállal rendelkező országoké”.

Lengyelország ezért európai politikájában az EU összes tagjának konszenzusán alapuló modus operandira törekszik és fog törekedni, nem ismeri el az Európán belüli „tandemek”, valamint egyéb csoportosulások megállapodásain, illetve „a leghatalmasabb tagállam diktátumán” alapuló döntéshozatalt – jelentette ki Rau.

Varsó célja, hogy az EU szervei „nemkívánatos aktivizmusuk révén ne ássák alá a tagállamok sokszínűségét, és – elsősorban – alkotmányos identitásukat” – hangsúlyozta a lengyel diplomácia vezetője.

A regionális együttműködésről beszélve, Rau a Három Tenger Kezdeményezés és a Bukaresti Kilencek formátuma mellett a visegrádi csoportot (V4) említette, amely a térségbeli együttműködés legrégebbi fóruma. A V4 „továbbra is megmarad a lengyel külpolitika eszköztárában” – fogalmazott, hozzátéve: Varsó arra számít, hogy „a jövőben újból lehetségessé válik a V4 potenciáljának teljes kiaknázása”.

Fájdalmát fejezte ki, hogy Lengyelország és Magyaroroszág „teljesen másképp tekint az ukrajnai orosz agresszióra”, ennek okaira és befejezésének kívánatos forgatókönyvére. Ez az eltérés Lengyelország és egész Európa „életérdekeit érinti”, Varsó ezért próbálja meggyőzni magyar partnereit, hogy „új módon tekintsenek az Oroszország felől érkező fenyegetésre”, annak érdekében, hogy „teljességgel kihasználhassuk kapcsolataink lehetőségeit, és elmélyíthessük őket” – jelentette ki a lengyel külügyminiszter.

The post Varsó támogatja a NATO-Oroszország Alapokmány felmondását appeared first on .

A régi albumokból válogatott képek sorában egy rövid tököli összeállítás következik. A rövidség oka, hogy nem sok fotóból válogathattam, mert a Csepel-szigeten elhelyezkedő város reptéren csak néhány alkalommal jártam. Az 1999 és 2006 között készült képeket időrendben sorakoztattam fel, a korábbi tököli bejegyzésekhez pedig ide érdemes kattintani.

1999. augusztus 14. Indul a török légierő Casa CN-235-ös sebesültszállító gépének bal hajtóműve. Aznap családias hangulatú nyílt napot rendezett a Magyar Honvédség legkisebb repülőalakulata, a tököli MH 93. vitéz Háry László Vegyes Repülőosztály.

[...] Bővebben!

A mezítlábas cipő napjaink egyik innovatív cipőtípusa, mely visszatér lábunk természetes formájához, ezáltal egészséges és kényelmes érzést biztosít az egész nap folyamán viselője számára. Miben áll ennek a cipőtípusnak a sikere és kiknek érdemes kipróbálni?

Cikkünkben körbejárjuk a mezítlábas témát, ezáltal megismerkedhetünk ezzel a gyógytornászok által kifejlesztett speciális lábbelivel.

A mezítlábas cipő a lábad legjobb barátja lesz!

Amint felpróbálsz egy mezítlábas cipőt a Manimal Footgear barefoot cipőinek választékából, azonnal meglepő érzést fogsz tapasztalni. Emlékszel arra, amikor kisgyerekként mezítláb tapicskoltál a homokban? A lábad felvette a talaj alakját, lábujjaid szétterültek és biztonságosan kapaszkodtak a földön.

A barefoot pontosan ezt az érzést fogja neked visszahozni, ezáltal visszatalálhatsz a normális, a természetes és a fájdalommentes életbe. Nem is gondolnánk, hogy a derékfájdalom vagy egyéb mozgásszervi problémák a helytelen cipőhasználatból adódnak. Éppen ebből az okból született a mezítlábas cipő, amelynek koncepciója a tökéletes cipő megalkotása volt.

Milyenek manapság a cipőink?

Nézd meg egy átlagos cipőbolt kínálatát. Mit láthatsz? Vastag talpat, platformot, magas sarkat, keskeny, hegyes orrú felsőrészt, alig felemelhető súlyú lábbeliket. Nyilvánvaló, hogy egy-egy alkalmi viselet apropóján meg lehet jelenni ezekben a cipőkben, no, de hogy az egész napot ebben töltsük?

Ha ezeket hordjuk nap mint nap, akkor a keskeny lábfej miatt a nagylábujj nem tudja felvenni természetes pozícióját, és bütyök, kalapácsujj alakul ki. A vastag talpak és a magas sarok miatt hátfájdalom, térdfájdalom, derékfájdalom, visszerek jelentkezhetnek. Este alig várjuk, hogy megszabaduljunk a cipőtől, és végre kiszabadulhasson belőle lábunk.

Az edzőcipők és a talpbetétek? Ezek sem segítenek?

Azt gondolnánk, hogy a vastagon, biztonságban körbevett láb, valamint a talpbetétek használata mennyire egészséges, azonban ez tévedés! A talpbetét ugyanis elvégzi a talp izomzatának munkáját, vagyis megtámasztja a talpboltozatot, ezáltal pedig ezek az izmok ellustulnak.

Milyen a mezítlábas cipő?

A mezítlábas cipőnek nagyon vékony talpa van, ami által érezhetjük a talaj egyenetlenségeit és erre reagálhat a testünk. A talpboltozatot a megerősödött lábfej izmok tartják, az ízületek és szalagok folyamatos edzésnek vannak kitéve, így erőssé válnak. 

A széles lábfej engedi a lábujjakat, hogy természetes pozíciójukban legyenek, a cipő pedig nagyon könnyű, így olyan, mintha semmit sem viselnénk. Valójában azonban az erős és rugalmas talp, valamint az innovatív anyagokból készült felsőrész óvja, védi és biztonságban tartja a lábat, a talp pedig csúszásmentes, így akár túrázásra is alkalmas. Ezek a cipők számtalan stílusban kaphatók, így minden alkalomra találhatunk megfelelő darabot.

A mezítlábas cipő egy nagyon kényelmes, biztonságos lábbeli, amit úgy fejlesztettek ki, hogy maximálisan figyelembe vették a láb természetes formáját és a járás dinamikáját.

The post Miért próbáld ki a mezítlábas cipőt? appeared first on .

Fokozódó feszültség Szerbia és Koszovó között

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság egyes elemzők és politikai kritikusok szerinti tragikusnak mondható széthullását kísérő konfliktusok, legösszefoglalóbb néven a délszláv háború(k), mely(ek) Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán robbantak ki. Ez a megannyi véres összecsapással terhelt időszak összességében tíz évig tartó háború volt, melyek tízéves hosszúságra nyúló intervallumát három, egészen jól elkülöníthető időszakra lehet határolni. Az 1991-től az 1995-ös Dayton-i békeszerződés aláírásáig tartóra, második időszakként a Daytont követő koszovói albán–szerb konfliktusra, majd végül az 1999-es NATO-hadműveleteket, illetve a belgrádi forradalmat magában foglalóra, mely Slobodan Milošević 2006 márciusában bekövetkezett haláláig tartott.

A Tito marsall által vezetett Jugoszlávia társadalmi, gazdasági, politikai keretei többé-kevésbe több évtizeden keresztül viszonylag kedvezőbb feltételeket és körülményeket szolgáltattak az államszövetség területén lakó etnikumok, nemzetiségek számára. Még ha egyes térségekben nem is volt homogénnek mondható a lakosság etnikai és vallási összetétele, a békés együttélésének nem voltak különösebb akadályai, tekintve a szocialista államberendezkedés által hirdetett ideológiai alapokra.

Ám azt sem árt figyelembe vennünk, hogy az állam területén különböző nemzetek, vallási csoportok, kultúrák, különböző nyelveken beszélő etnikumok osztozkodtak, melyek sokszor akaratukon kívül kényszerültek az együttélésre, legtöbbször egy felsőbb politikai akarat nyomására, mely jelen esetben a titói Jugoszlávia képében testesült meg. Jugoszlávia egyetlen összetartó ereje nem volt más, mint maga Tito marsall személye, akinek halálával az államszövetség békéje is sírba szállt. Az azt követő lejtemetes időszakban regnáló vezetés alatt, melyben kiemelkedő szerep jutott az inkább szerb dominanciát és nacionalista törekvéseket képviselő Milosevic és kormánya számára. A kitörő „polgárháború”-k sorozatával, s ezen belül az 1999-es koszovói háborút követően a később Pristina központtal létrejövő Koszovóval a nagy Jugoszláva, a pánszláv eszmeiség is követte a marsallt a történelem süllyesztőjébe.

Az addig Szerbia autonóm tartományának számító Koszovóban 1998–1999 között bontakozott ki fegyveres harc a többségi lakosságot alkotó koszovói albánok és az őket elnyomó szerbek között, amely szisztematikus etnikai tisztogatásokkal járt együtt. A fenyegető humanitárius katasztrófa a nemzetközi közösséget beavatkozásra sarkallta, a sikertelen diplomáciai próbálkozásokat követően a konfliktusnak végül a NATO fegyveres beavatkozása vetett véget.

Koszovó történelme a Balkán egyéb részeihez hasonlóan meglehetősen viharos. Ennek oka egyrészt geopolitikai és geostratégiai helyzetének köszönhető. Másrészt azonban állandó feszültségforrást jelentett, illetve a mai napig is jelent a friss államalakulat és a környező más szomszédos államok számára egyaránt, hogy az Észak-Koszovót lakó szerbek a belgrádi szerb kormányzat befolyása alatt állnak, és nem kívánnak, illetve nem képesek megfelelő szinten sem önazonosságban és sem fizikailag integrálódni az új állam társadalmi-gazdasági rendszerébe. Erre a szomorú tényre a közelmúlt számos eseménye is utal, melyek a két ország viszonyát, diplomáciai kapcsolatait az eddigi legmélyebb pontra helyezték, illetve háborúközeli hangulatot hoztak, destabilizálva ezzel a térség, sőt, az egész Balkán biztonságpolitikai hangulatát és pozitív képét.

A térségben a koszovói háború lezárása óta nemzetközi fegyveres erők jelenléte biztosítja a békét (KFOR program, melynek a parancsnoka volt nemrégiben a magyar Honvédség kötelékéből került ki Kajári Ferenc vezérőrnagy, ám a kinevezése a cikk megírásának idejében már véget ért). Ennek törékenységét azonban egyértelműen jelzik az elmúlt bő két évtizedben is időről időre fellobbanó, a nemzetközi sajtóban is nagy visszhangot kapó, etnikai gyökerű konfliktusok. Példának okáért a koszovói kormány rendszámtáblákról szóló intézkedése, mely szerint az Észak-Koszovóban élő szerbek nem használhatják autóikon a szerb állam rendszámtábláit,  a két ország közötti konfliktusok egyik igen jelentős alapját képezi, sőt, cassus belliként is szolgálhat egy esetleges konfliktusban Szerbia részéről. Továbbá a szerbek azzal emeltek szót Koszovóval szemben, hogy drónokkal kémkedtek a szerb hadsereg laktanyáinál, és készültségbe helyezték a hadseregüket. Mindeközben a koszovói miniszterelnök azzal vádolta meg Szerbiát, hogy destabilizálni akarja az országát.

Mivel napjainkban is, ugyan csak hallgatólagos módon, de Szerbia máig az állam déli tartományának tekinti Koszovót, s az annak területén élő szerb kisebbséget, ami miatt Koszovó státuszát máig sem sikerült megnyugtató módon rendezni. A helyzet további romlását mutatja, hogy nem sokkal a 2022-es év vége előtt a szerb hadsereget a legmagasabb készültségi helyzetbe helyezték, és jelentős erők sorakoztak fel a koszovói-szerb határ mentén. Az észak-koszovói szerbek barikádokat emeltek szerte az általuk lakott megyékben, ezzel is akadályozva a pristinai kormányzat esetleges reakcióképességeit.

Angelo Michele Ristuccia vezérőrnagy, a Koszovóban állomásozó békefenntartó erők, a KFOR parancsnoka arra szólította fel a feleket, hogy tartózkodjanak az erőfitogtatástól, a barikádok miatti feszültséget pedig párbeszéd útján kell rendezni. A pristinai RTV 21 televízióhoz küldött sajtónyilatkozatában a parancsnok azt mondta, hogy a KFOR a párbeszéd folyamatának valamennyi résztvevőjével szoros kapcsolatot tart fenn. Ristuccia azt üzente, fontos, hogy mindkét fél mellőzze az olyan retorikát és kerülje azokat az akciókat, amelyek tovább növelnék a feszültséget, vagy a helyzet eszkalálódását okoznák, és kiemelte a KFOR mindenkitől elvárja, hogy tartózkodjon a provokatív erőfitogtatástól, és ahelyett keressék a lehető legjobb megoldást, amivel garantálni lehet a békét és a biztonságot minden nemzeti közösség számára.

Egyes szakértői vélemények szerint sajnos a mai napig ez a terület (is) ideális terepet kínál az egyes nagyhatalmak rivalizálásának. Időnként az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok esetében is tetten érhető ez a hatalmi játszma, a Szerbia és Koszovó közötti megbékélési tárgyalások „mentorálásában”, függetlenül attól, hogy az euroatlanti integrációt mindkét nagyhatalom a tartós béke garanciájának tekinti.  Ezt támasztaná alá számos külföldi és hazai szakértői vélemény is, miszerint jó esély van arra, hogy most, miközben „Oroszország a katonalogisztikai és stratégiai hibák miatt egyre többször kénytelen védekezni Ukrajna ellenében”, addig az Egyesült Államok és szövetségesei Szerbiát is megpróbálhatják térdre kényszeríteni a politikai játszmákban.

A térség nemzetközi viszonylatban is komoly pozícióját továbbá az is hangsúlyosabbá teszi/teheti, hogy a Kínai Népköztársaság jelentős gazdasági szereplőként van jelen a térségben. A vásárlóerő paritáson számított legnagyobb GDP-vel rendelkező ország jelentős beruházásokat hozott létre Szerbia területén, melyek közül az egyik lenagyobb a Budapest-Belgrád vasútvonal, melynek elkészültében hazánk is eléggé érdekelt félként van jelen, nem beszélve a belgrádi metróberuházásokról és az országos csatornahálózat-fejlesztésről. Illetve hitelfolyósítások sorát nyújtotta a szerb állam számára, melynek a még törleszteni el nem kezdett összege eléri a 10 milliárd amerikai dollárt.

Összegezve a két államalakulat szinte közös történelmét, illetve a politikai, katonai, és társadalmi aktualitásokat az elmúlt hónapok fényében, arra a következtetésre juthatunk, hogy ahogyan eddig is a történelemben forrópontként létező térség (lásd: első világháború kitörésének oka, Ferenc Ferdinánd koronaherceg meggyilkolása) a Balkán, illetve ezen belül szűkebb értelemben véve Szerbia és Koszovó továbbra is a világpolitikát alakító tényezőként téteznek tovább. Mérete ellenére mindkét állam nagy befolyással bír annak ellenére, hogy Koszovót csupán 105 állam ismeri el, hisz kvázi azok régebbi, és az újonnan létrejövő politikai érdekszférák és ideológiák keresztüzében állnak, illetve a Balkán-félszigeten elfoglalt pozíciójuk is erről tanuskodik. A politikai orientációjuk különbségének, és Koszovó etnikai szétfeszítettségének okán komoly veszélye lehet a realista biztonságelméletek által megfogalmazott anarchialeküzdés, feszültséglevezetés, a háborús hódítás.

Koszovónak hivatalosan jelenleg nincs önálló hadserege, az állam fegyveres erejének szerepét a Koszovói Biztonsági Erők látja el, ám a közelmúltban több felvetés, majd döntés született ennek hadsereggé való átszervezéséről. A koszovói parlament 2018. december 14-én szavazta a törvénymódosításokat, melyek lehetővé teszik  hadsereggé való átszervezést. A tervek szerint mintegy tíz éves időtartamú kifutási idővel rendelkezik a tervezet. Belgrád bírálta a koszovói lépést, mert az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatában mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi békefenntartó haderő tartózkodhat. Ezzel szemben Szerbia egy klasszikus fegyvernemekből álló, viszonylag korszerű technológiával felszerelt reguláris haderővel rendelkezik, amely az 58. legerősebb a világon az egyesült államokbeli Global Firepower portál szerint, s ennek a fegyveres erőnek a legerősebb „megállj”- t parancsoló fal a Koszovóban állomásozó KFOR erők.

Viszont egy esetleges konfliktusból, melynél ha csak a két ország önálló gazdasági és katonai erejét vesszük a vizsgálódás alapjául, a fegyverzet mennyiségében és a két egymással szemben álló felek élő erejének tekintetében valószínűleg Szerbia kerülne ki győztesen.

Hogy mi történne ez után? Senki sem tudhatja biztosan. A térség egységesebb belső stabilitáshoz jutna?

A korábbi jugoszláv múltra visszatekintve az etnikai szembenállások, illetve a Balkán-félsziget környező államainak a konfliktushoz való hozzáállásának kiszámíthatatlansága miatt szinte lehetetlen biztos utat felvázolni a térség jövőjét illetően. Magyarország NATO tagsága és nyugati orientáltsága, illetve saját biztonságának szavatolása miatt is különösen érdekelt a két állam konfrontációjának békés rendezésében. A nyugat-balkáni béke az egyik legfontosabb biztonságpolitikai pillér, hiszen ez az európai béke egyik sarokköve is.

A délszláv-háború tapasztalatai, illetve a már az ország keleti szomszédjában, Ukrajnában folyó háború különösen fontossá teszi a két ország közötti kompromisszum támogatását hazánk részéről. A KFORban a Magyar Honvédség az elmúlt időszakokban egyre nagyobb szerepvállaláshoz jut. A magyar katonák 1995 óta vesznek részt balkáni műveletekben. A KFOR-művelethez 1999 óta törzstisztekkel és kontingenssel is hozzájárul hazánk a térségben, hiszen többek között a két állam közötti egyensúly fenntartása, illetve a KFOR jelenléte az, mely a szerb, illetve ezen keresztül az orosz befolyás növekedését a régióban viszonylagos keretek között tartja. Az egyetlen békés rendezési mód, illetve hazánk és a nemzetközi közösség számára a legjárhatóbb és legbékésebb út a két állam közötti párbeszéd volna, amelyre sor is került Alekszandar Vucsics szerb kormányfő illetve Vjosa Osmani koszovói kormányfő között. Ez a párbeszéd a két fél között pozitív eredménnyel zárult, melyről az észak-macedón Ohrid városában számolt be Josef Borell, illetve a szemben álló felek képviselői a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslat gyakorlati megvalósításának módjairól.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Mrika Selimi on Unsplash.

A Ismét puskaporos hordó a Balkán? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

2005-ben Muriel Degauque 38 évesen felrobbantotta magát. Ezzel ő lett az első európai női öngyilkos merénylő, aki áttért az iszlám vallásra. Mégis miért történt ez? Mi miatt lépett Muriel erre az útra? Szerettem volna Muriel esetével indítani az elemzést, hiszen egy olyan személy lett a női terrorizmussal és a női öngyilkos merénylőkkel kapcsolatosan, amelyhez máig sok-sok szakértő visszanyúl. Szomszédjai, barátai úgy emlékeztek rá, mint egy teljesen normális kislányra. Azonban második férje után Muriel-t úgy jellemezték, mint a ,,muszlimoknál muszlimabb”. Muriel-nél egyre inkább meglátszódtak a radikalizálódás jegyei: talpig csadorban kezdett járni, betartotta a szigorú szabályokat. Majd második férjével valószínűleg Törökországon át Irakba mentek, ahol Muriel 2005-ben egy öngyilkos merényletet hajtott végre egy iraki rendőrőrs ellen. Muriel a források szerint, egyike volt azon 4 női terroristának, akiket Abu Musab al -Zarqawi bízott meg a támadással, és Muriel sikeresen járt.[1]Ezen események következtében a társadalomban is felmerült a nagy kérdés: Miért tette ezt Muriel?

A terrorista csoportok egy heterogén csoport, nem tudjuk pontosan meghatározni, vagy leírni. Terrorizmus, vagy politikai erőszakot vizsgálva kiderül, hogy a fő elkövetők férfiak, leginkább a fiatalok, azaz 15 és 25 év között, így a legtöbb tanulmány is a férfiakat vizsgálta. De fontos kiemelni, hogy a nők is tagjai voltak történelem során terrorista csoportoknak. Tehát a nők „nem csak áldozatok, hanem elkövetők is”. Így elengedhetetlen kiemelnünk, hogy a nők is lehetnek agresszorok, és képesek ezen cselekedetek elkövetésére, ráadásul így olyan sztereotípiákra is rácáfolnak, mint például a ’’gyenge és védtelen nő’’. Maga a női terrorizmus egy érdekes jelenség. A női terrorizmus, vagy a nők használata kedvező egy terrorszervezetnek, legnagyobb figyelmet és visszhangot így kaphatnak például a médián keresztül. Nők csatlakozása és részvétele egy terrorista csoportban különleges, kinézetüket, a láthatatlanságukat, a médiában való szereplésüket, valamint a társadalmi szerepüknek tükröződését vizsgálva láthatjuk. Ugyanakkor az öngyilkos merénylők között kifejezetten fontos vizsgálni a nők szerepét. Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy ezek a lényeges különbségek női és férfi terrorizmus között is. Így célom bemutatni, hogy egy terror szervezetnek kedvezőbb nőket felhasználni és toborozni, mint férfiakat. A női terrorizmus sikerességét alátámasztják olyan adatok, mint például, hogy a nők által elvégzett támadások sikeresebbek, hiszen egy kutatás alapján átlagosan 8.4 áldozata volt, amíg a férfiakénak csak 5.3. Tehát a női terrorizmus halálosabb, váratlanabb, és nagyobb eséllyel lesz sikeres. De vajon miért, vagy mik lehetnek ennek az okai, és a férfiak miért nem tudják ezt ilyen mértékben elérni?

Radikalizálódás kezdete: a ruházat megváltozása

Mi határoz meg bennünket, mitől függ hogyan nézünk ki? A kinézetünk, a hajunk, a ruhák, amiket hordunk voltaképpen tükröz minket. Ez a jelenség megfigyelhető a terroristák radikalizálódásánál. A férfiak és a nők is kevésbé kirívóan kezdenek el öltözni, de a nőknél ez sokkal látványosabb főleg, ha egy muszlim vallásra áttért nyugati nőről beszélünk. Megjelenik a burka, eltűnik a smink, a kihívó nyugatias ruhákat leváltják. A nőknél (általánosságban) sokkal fontosabb és erősebb része a divat az önkifejezésnek, így ez egy látványosabb lépés az egyéni szinten.

A nők ’’láthatatlansága”

Amely pontot a nőkön keresztül nagyon jól kihasználhatnak a terrorista szervezetek azok a biztonsági faktorok. Hisz a nők ’’láthatatlanabbak”, kevésbé figyelnek fel rájuk, így egy biztonsági átvilágításon könnyebben átjutnak, melynek következtében könnyebben véghez tudják vinni a merényleteket. Tehát a nők könnyebben hozzáférhetnek a célpontokhoz, így sikeresebb lesz maga a merénylet. Erre az egyik legjobb példa Radzsiv Gandi, India volt miniszterelnökét a Tamil Tigrisek egyik női merénylője megölte, ,,hagyományos női viselkedést színlelve, egy tekintélyes férfi politikust virágfüzérrel övezve”.[2] Tehát itt is láthatjuk, hogy mennyire kedvezőbb és mennyire megnövelheti a merénylet sikerességét a nők szerepe. Olyan országokban erre még nagyobb lehetőség van, mint például Afganisztán, ahol kevés nő dolgozik a biztonsági szférában és nincs ki átvizsgálja a nőket, vagy bizonyos kulturális, vagy vallási okokból nem tehetik meg. Ez egy nagyon fontos tényező a szervezeteknek, főleg, ha öngyilkos merénylőként akarják felhasználni a nőket. Az előző állításommal is összekapcsolható ez a meglátás. Ismét ennél a pontnál jól ki tudják használni a ruházatot. Ha az adott nő például burkában, vagy egy bő földig érő ruhában van (amely általános az iszlám vallásra áttért nőknél, valamint terror szervezethez csatlakozott nőknél) az alatt könnyen elrejthető a testre ragasztott bomba. Azonban, ha például direkt és szándékosan nyugatias öltözetet visel a merénylő nő, akkor kevésbé lesz gyanús, és kisebb eséllyel kerül átvizsgálásra, így egy „tökéletes álcát” vethetnek magukra. Valamint, ha egy férfival, vagy akár gyerekkel látják a nőt, még kevésbé lesz gyanús, és még inkább tökéletes álca lesz. Ugyanis egy átlagos család miért lenne terrorista szervezet tagja, vagy akár egy édesanya? Ezeket mind kihasználva a nők könnyebben átjutnak a ’’checkpoint”-okon, így a merénylet, vagy küldetés nagyobb eséllyel lesz sikeres, mintha egy férfi végezné el, és a férfiak nem tudnak így ’’játszani” az öltözetükkel.

Média szerepe

Az előző állítással szemben, viszont van egy pont amikor a nők nem láthatatlanak, sőt nagyobb figyelmet kapnak, mint a férfiak és ez a média. Ha egy nő követ el merényletet, annak általában nagyobb visszhangja van a médiában. Sok híres női terrorista kapott címlapot újságokban, vagy akár nagy média visszhangot: például Muriel Degauque, Wafa Idris, Aafia Siddiqui Siddiqui, Shamima Begum, vagy akár a Fehér Özvegyként ismert Samantha Lewthwaite, aki még egy Netflix sorozatban is külön epizódot ’’érdemelt ki”. De miért is? Az, hogy egy nő nem törékeny vagy nem egy kedves, ártatlan lány, máig lesokkolja az embereket. Így a szervezetek ezt fel tudják használni propagandának, és nagyobb figyelmet kaphatnak a világ bármely részén. A média az egyik legfontosabb faktor, ha a terrorizmust vizsgáljuk, hisz toborzásnak, híresztelésnek, és még sok más fontos tényezőnek ad platformot. Tehát ha nőket használnak fel, nagyobb figyelmet kapnak, mintha férfiakat, amely egyes terrorista szervezetek legfontosabb célja. A média így egy eléggé megosztó platform lehet a női terrorizmust vizsgálva, hisz egyszer a merénylő egy őrült szörnyeteg és agresszor, egyszer egy védtelen lányka, akit ebbe kényszerítettek, és egyszer egy önfelszabadító feminista. Ami viszont igaz mindhármat vizsgálva, hogy az összeset az emberek úgy nézik a televízión keresztül, mint egy ’’reality show-t”. A női terrorizmus így a társadalmat egyszerre elkápráztatja és megbotránkoztatja, amely segíti a toborzást a terror szervezeteknek, főleg, ha nagy visszhangot kapnak a nemzetközi médiában. Valamint egy olyan mögöttes üzenet is van, hogy a helyzetük és a céljuk annyira kétségbeesett és rossz, hogy már ,,nőket is fel kell áldozniuk”. Így fogják elnyerni ezek a női terroristák az érzelmeket és az értelmet (hearts and minds). Bármilyen furán is hangzik egy fajta szimpátiát is elérhetnek ezzel a nézők körében, és elmondható, hogy a férfiakat használva ezt nem tudják megtenni, vagy nem ilyen mértékben. Média segíti is a női terrorizmust, hisz fetisizálja őket, valamint még inkább nagyobb figyelmet szánnak nekik, mivel úgy gondolják, hogy valami „egyedi” van bennük. Ezzel ismét olyan narratívákba kerülhetnek, hogy vajon ezek a nők a terrorizmus áldozatai vagy őrült agresszorok.

Társadalmi szerepek tükröződése

Nők feladatai egy szervezetben nagyon komplexek, és vizsgálatomban erre térnék ki a legrészletesebben. Voltaképpen a női és a férfi szerep is a társadalmi szerep tükröződése. Általában kevesebb esélyük van a nőknek harcolni, vagy általánosságban nem harcosként jelennek meg, képzeljük el őket. A nők szerepe sokoldalúbb, mint a férfiaké, a nő az anya, a szeretet és az otthon a társadalomban, így ilyen szerepeket is töltenek be a szervezeteken belül, tehát mos, főz, takarít, tanít. Ugyanakkor lehetnek harcosok, vagy akár kerülhetnek vezető pozícióba, és lehetnek toborzók is, mint a férfi társaik. Összességében egyre fontosabb feladatokat kaphatnak a nők egy terror szervezetben, sőt itt feljebb is léphetnek a társadalmi ranglétrán, hisz olyan pozíciókat tölthetnek így be, amelyeket egyébként nem tudnának. Azonban, ha a feladatokat vizsgáljuk, akkor felmerülhet a kérdés, hogy vajon ez miatt a férfi társaik kevésbé lesznek férfiak? Ha a nők végzik a feladatukat az szégyen? Mivel sok férfi azért lép be egy terror szervezetbe, mert a társadalomban nem férfiak, azonban ha itt is nők végzik a feladatokat, vagy a ’’piszkos munkát” az nem számít ugyanúgy elgyengítésnek? A férfiaknál fontos az a pont, hogy általában a társadalmon belül ők a ’’kenyérkeresők’’. „Kevés bizonyíték van arra, hogy a nők pénzügyileg motiváltak, ellentétben a férfi társaikkal”. Motivációk általánosságban hasonlók nők és férfiak között, azonban a pénz a nőknél nem jelenik meg, mivel a társadalmunkban ez a férfiaknak fontosabb szempont, mint a nőknek. Az olyan fiatal férfi, aki nem kap munkát, ezáltal nem lehet családja, nem talál magának feleséget, a férfiasságát egy terrorista szervezetben találhatja meg. „A férfiasság olyan állapot, amelyet elsősorban tettekkel és eredményekkel keresnek és tartanak fenn, nem annyira a személyes tulajdonságok tartósságával” . Tehát a nővel szemben, a férfinek bizonyítania kell a férfiasságát, nem csak magától adódó, mint a nőé. Valamint, ha nők is tagjai egy terror szervezetnek, vagy akár csak nőkből álló szervezetről beszélünk az progresszívnak tűnhet, amely ismét nagyobb hírértékkel rendelkezik, mint egy férfiakból álló. Így a szerepeket vizsgálva előnyösebb ismét a nők részvétele, mivel egy férfi csak harcos lehet a szervezeten belül, viszont a nő harcos és édesanyai, női feladatok ellátásáért is felelős lesz.

A női öngyilkos merényletek sikerességének titka

A női öngyilkos merénylők a legjobb példa arra, hogy lássuk miért is előnyösebb egy terrorszervezetnek nőket használni. Női öngyilkos merénylők száma évek óta növekszik, sőt például a Boko Haram női tagjai 2014 és 2018 között olyan hatékonyan gyilkoltak meg több mint 1200 embert, hogy most a csoport öngyilkos támadóinak közel kétharmadát teszik ki a nők. A leghíresebb női terrorista csoport az orosz ellenes csecsenföldi Fekete Özvegyek. Amely érdekes ’’Allah feleségeit’’ vizsgálva, hogy a forrás szerint, történt olyan is, hogy más kapcsolja be a robbanószert távirányítóval, nem pedig maga az öngyilkos merénylő. Tehát semennyire nem kell felkészülni a merényletre, nem kell kiképzés az ilyen esetekben ezeknek a nőknek, csupán, amire szükség van az a bosszúvágy. A magányos farkas merénylők csoportja elég heterogén, akárcsak a terrorista csoportok önmagában, de egy közös nevező kiemelhető, és ez az, hogy a többségük férfi. Itt viszonyt, mivel egy magányos farkasról beszélünk, hatalmas háttérmunka és önképzés szükséges egy merénylet sikeres véghezvitelére. Például Anders Breivik is megtervezte a terrortámadást, fegyvereket szerzett, sőt még egy manifesztót is írt. A két példán láthatjuk, hogy a női terrorizmus nem csak nagyobb eséllyel sikeresebb, hanem gyorsabban véghez lehet vinni, mivel kevesebb idő kell a felkészülésre, megtervezésre. Ez egy terror szervezetnek kedvező, mivel így több merényletet tudnak megvalósítani, kevesebb idő alatt.

A nők által elvégzett merényletek a leghalálosabbak, mivel sokkal nagyobb meglepetés faktorral rendelkezik. De miért lesznek öngyilkos merénylők? Amelyet kiemelnék, és választ adhat a kérdésünkre az a tisztelet és a mártír szerep. Sok kultúrában másképp nem tudnak tisztelet kivívni maguknak, és elmondható, hogy az adott társadalmi helyzetükben halottként van csak értékük, élve nem. Egyes országok kultúrái, mint például Csecsenföldön mély tisztelet övezi az öngyilkos merénylőket. Ehhez kapcsolódik a mártír szerep, vagy annak kultusza. Hőssé válnak a tettükkel, így feljebb lépve a társadalmi ranglétrán. Azonban fontos kiemelnünk, hogy a mártír kultusz a vallási ideológia része is, nem csak egy társadalmi faktor. Mivel a mártír, nem csak a halott szeretteivel lesz így együtt, hanem egyenes út vezeti őt, és valamennyi családtagját a Mennyországba. Csecsenföldön is megfigyelhető volt az, amely Palesztinában is, hogy a társadalom dicsőíti a mártírokat, öngyilkos merénylőket. Ez látható a posztereken, videókon, énekeken, zenéken keresztül, valamint, hogy öngyilkos merénylőkről nevezték el a gyerekeket később. Ezzel megint egy nő olyan pozíciót tud elérni és olyan mély tiszteletet, amelyet élve nem, és a mártír szerep betöltésére könnyebben rávehetők a nők.

A csecsenföldi Fekete Özvegyeknél, és más női öngyilkos merénylőknél is felmerült két hátsó indíték, amiatt erre az útra léptek. Az egyik a házas élet, a másik a nemi erőszak. Bár a kettő elég ellentmondásos már-már önmagában is, azonban a motivációk halmazában megbújnak, és nagyobb jelentőségük van, mint mondjuk a férfiaknál. Nők öngyilkos merénylőkké válhatnak egy rossz házasság/párkapcsolat után, vagy ha a családot meg kell tisztítani egy botránytól, valamint a nők toborzásában egy fontos pont a házasság. Azonban vajon a férfiak is öngyilkos merénylőkké válhatnak egy rossz házasság, vagy családi szégyen miatt? A válaszunk igen, de a társadalmi berendezkedés miatt kisebb eséllyel, mint egy nő, és itt nagyobb eséllyel a rossz pénzügyi háttere miatt lehetséges, ahogy az előző bekezdésekben is utaltam már erre. Ha csak egyes országok kultúráit, vagy vallásait nézzük a férfiaknak több minden megengedett, így visszacsatolva náluk fontosabb ’’pull factor” a pénzügyi motiváció, mint az egyéni sérelem amely a nemi szerepéből adódik (például: meddőség, vagy nem szűz a lány). Amely viszont nem motiváló faktor, vagy kevés/ nincs is rá példa a férfiak körében, az a nemi erőszak. Amely érdekes ezeknél az eseteknél, hogy vannak olyan nők akik azokhoz a szervezetekhez csatlakoznak akik ezt tették velük. Így a nők toborzásában egy elengedhetetlen eszközzé vált a nemi erőszak használata. Egy ekkora trauma pedig az erőszakhoz tolja a nőket, így válnak terroristává. A nemi erőszak nem csak egyéni szégyen, hanem társadalmilag is lehet az, mivel így a nő ’’megsértett, tisztátlan”. Ezt a szégyent pedig csak az öngyilkos merénylettel elért tisztelet és hősies cselekedet válthatja ki. Így az olyan nők, akik elvesztették a nőiességüket (tisztátlanok, nemi erőszak áldozatai, meddők, gyermek nélküli nők akik nem házasok) csak az öngyilkos merényleten keresztül nyerhetik vissza a tiszteletet, és az életük értelmét, valamint egy adott társadalmi pozíciót. Ezért is van, hogy ezek a ’’tökéletlen” nők válnak öngyilkos merénylőkké. Azonban kiemelném, hogy a motivációk személyenként igencsak eltérő lehet, így általánosságokat nem vonhatunk le, csak példákat emelhetünk ki egy-egy terrorista szervezeten belül.

Konklúzió

Összegezve motivációkban nem nagyon találhatunk nagy különbséget, ugyanúgy a férfiaknál és a nőknél is kell a sérelem halmaz, célt keresnek, társadalmi lépcsőn feljebb akarnak lépni, vagy akár ideológiai okokból csatlakoznak. Viszont olyan pontokban, mint a külső a radikalizálódás kezdeténél a nőknél sokkal látványosabb, a nők könnyebben átjutnak biztonsági vizsgálaton, médiában nagyobb szerepet kapnak a nők, a terrorizmusban is megfigyelhető a társadalmi szerepek tükröződése, és az eltérés a magányos farkasok és a női öngyilkos merénylők között a leglátványosabb és érezhető különbségek.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Sam Rana.

[1] Karla Cunningham. ,, The evolving participation of Muslim women’’. Women Terrorists and Militans: Agency, Utility and Organization, szerkesztette: Cindy D. Ness, Routledge Taylor and Francis, 2007: pp. 95. Letöltve: 2022. 10. 10.

[2] Laster, Kathy, Erez, Edna. ,,Terrorista nők: meghaladott sztereotípiák” Women & Criminal Justice, 2015/25. sz., fordította: Baráth Katalin, 2015, pp.125-126. Megtekintve: 2022. 10. 07.

A Mi különbözteti meg – egyéni és társadalmi szinten – a női terrorizmust a férfi terrorizmustól? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Bevezetés

A jelenleg zajló orosz-ukrán háború következtében kialakult globális hatalmi helyzetben számos diplomáciai, politikai és gazdasági aktus utal az Oroszországi Föderáció és a Kínai Népköztársaság közti egyre erősödő együttműködésre, közeledésre. Kérdésként merül fel, hogy a jelenlegi geostratégiai érdekek és hatalompolitikai számítások mögött milyen „mélyebb” morális, ideológiai fundamentumai lehetnek a Peking-Moszkva kapcsolatnak? Jelen elemzésem arra keresi a választ, hogy mennyiben jogos a jelenlegi folyamatokat egy szövetségnek nevezni, valamint, hogy a kínai demográfiai, gazdasági terjeszkedés, illetve orosz visszaszorulás milyen következményekkel járhat a kétségtelenül közeledő nagyhatalmak jövőbeli kapcsolatára.

Történelmi vetélkedés

Az orosz és kínai nagyhatalmi érdekek és birodalmi tudat számos alkalommal vezetett a két entitás közti fegyveres konfliktusok kialakulásához. A 17. század közepére az orosz keleti expanzió és felfedezések révén telepesek vehették birtokba Kelet-Szibéria területeit. A hatalmat 1644-ben megszerző kínai Csing-dinasztia Külső-Mandzsúria, valamint Külső-Mongólia (1691) birtoklása révén hamar az orosz terjeszkedéssel és ambíciókkal szemben találta magát. Miután a csing hatalom Dél-Kínában véglegesen felszámolta a Ming-dinasztia megmaradt ellenállását, erőforrásait a „Középső Birodalom” (Zhongguoészaki perifériái ellen fordíthatta. aratott győzelmét követően a mukdeni udvarból levelet küldtek I.Péter orosz cárnak, melyben békét és az orosz telepesek békében birtokolhatták az Amur folyótól északra fekvő Külső Mandzsúriát. Az oroszok hajlottak a békére és hosszas tárgyalások révén 1689-ben megkötötték a nyercsinszki szerződést, melynek értelmében az Orosz Cárság lemondott az Amur folyótól északra fekvő területről egészen a Sztanovoj hegyláncig, viszont cserébe megtarthatta az Argun folyó és a Bajkál-tó közötti területet.

A szerződés jelentőségét mutatja, hogy a két nagyhatalom közti viszonyokat egészen 1858-ig stabilizálni tudta. (nagyrészt észak, észak-kelet felé terelve az orosz terjeszkedést) Ekkor a tajping felkelés, valamint a második ópiumháború által meggyengített Csing kormányzatot fenyegette meg az egyre inkább ambiciózus Orosz-Birodalom. A több hadszíntéren vívandó háborút elkerülendő, 1858-ban Hszien-feng császár beleegyezett az aigun-i szerződés megkötésébe, melynek értelmében az Amurtól északra lévő Külső Mandzsúria orosz fennhatóság alá került.

1912-ben a Csing-dinasztia bukása és a többezeréves császári uralom megszűnése Kínában alapvető változásokat hozott. A köztársaság kikiáltása a hatalmat megszerző drasztikus gyengesége és legitimitás hiánya hamar a hadurak korához vezetett, melyet az ország egyesítésével 1928-ra a Kuomingtang-nak részlegesen sikerült felszámolnia az ország megosztottságát. A kínai szétesés közben az orosz polgárháborúból győztesen kikerülő bolsevik hatalom megkezdte a néhai Orosz Birodalom peremterületeinek vagy befolyási zónáinak „visszaszerzését”. Kihasználva a kínai gyengeséget 1924-re Külső-Mongóliában (Csing uralom alatt volt) hatalomra segítette a mongol bolsevikokat, kiterjesztve ezzel Moszkva befolyási övezetét. A nacionalista, antikommunista Kuomingtang természetesen nem ismerte el a Mongol Népköztársaság megszületését és a Szovjetunióval is igen hideg kapcsolatokat tartott fent, bár a hadurak és később a japánok elleni harc során is élvezte Moszkva támogatását.

1949-ben a kínai polgárháború végével és a Kínai Népköztársaság megszületésével jelentős mértékben javultak a kapcsolatok a két állam között, melynek legfőbb okai ideológiai közelség és a kapitalista nyugati világ utálata voltak. A korai években egészen Nyikita Hruscsov hatalomra jutásáig és a Jelentős mértékű anyagi-, technológiai-, katonai- és humán támogatást nyújtott Peking számára, azonban a szovjet „irányváltással” Mao egyre inkább ellenségessé vált Moszkvával szemben, melyet az Szovjetunió által „bitorolt” volt kínai területek, valamint a szovjetek mellett érzett „kisebbségi komplexus” tovább erősített.

1969-ben sor is került a két kommunista nagyhatalom közti, mintegy féléves határkonfliktusra, melyek főként az Usszuri folyón lévő Zhenbao (Damanszki) szigeteknél zajlottak, de kisebb összecsapások történtek Kelet-Turkesztánban (Hszincsiang) is. A szovjet győzelem révén Kínának nem sikerült történelmi területi igényeit teljesíteni, így ez a „tüske” amellett, hogy 1991-ig (egyes szigetek esetében 2004-ig) vita tárgyát képezte Moszkva és Peking közt, megágyazott a Henry Kissinger és Nixon elnök által is szorgalmazott kínai-amerikai közeledésnek a ’70-es évek elején.

A legnagyobb változást az orosz/szovjet-kínai fejlődési irány, s ennek következtében erőegyensúly terén a Teng-Hsziaoping által ’80-as évek végétől szorgalmazott ú.n. követő villámgyors gazdasági felemelkedés, illetve a Szovjetunió szétesése és az orosz gazdaság történelmi zuhanása jelentette. Közvetlenül a Szovjetunió szétesése előtt Moszkva kínai kapcsolatai jelentősen jobbak voltak, mint a ’70-es években, mely a határmenti katonai jelenlét és készültségi szint alacsonyabb mértékében is tettem érhető volt. Teng és Gorbacsov gazdasági reformokat és a katonai-védelmi költségek csökkentését célzó elképzelései találkoztak, így hajlottak a kapcsolatok megerősítésére. 1989-ben Gorbacsov pekingi útja volt az első államfői szintű találkozó a két állam között, mely a Mao-Hruscsov közti szakítás óta lezajlott.

Modern kapcsolatok és gazdasági aszimmetria

Orosz-kínai viszony a rendszerváltást követően

Az 1990-es években a „befelé forduló” gazdaságra fókuszáló Kína, valamint a szocio-ökonómiai válságból kilábalást kereső, jelentősen meggyengült Oroszország kapcsolatai felfelé ívelőben voltak. A szovjet fenyegetés megszűntével Washington számára Kína jelentősége leértékelődött és az unipoláris évek során csekély erőfeszítést tett Peking „maga mellett tartására”. 1992-ben, Borisz Jelcin pekingi látogatása során a felek nyilatkoztak, hogy konstruktív partnerségre törekszenek. Ezt követte Li-peng miniszterelnök 1996. decemberi moszkvai útja, melynek „gyümölcseként” a felek tovább mélyítették kapcsolataikat a stratégiai partnerségi megállapodás keretében. A Jelcin-Putyin váltással sem változott Moszkva hozzáállása a kínai kapcsolatok építését illetően, így 2001 július 16-án Moszkvában a Vlagyimir Putyin és Csiang Cö-min aláírták a Kínai Népköztársaság és az Orosz Föderáció közötti jószomszédi és baráti együttműködésről szóló szerződést, mely 20 évre szólt, és olyan stratégiai szempontból fontos kérdéseket értintett, mint a kereskedelem és pénzforgalom, az energetika, valamint a katonai- és haditechnikai együttműködés, valamint a katonai- és haditechnikai együttműködés, melynek jelentősége leginkább az orosz katonai know-how Kínába áramlása miatt volt. A szerződés stratégiai jelentőségét mutatja, hogy amellett, hogy a 2001 júniusában létrehozott (kínai-orosz dominanciájú) Shanghaji Együttműködési Szervezet egyfajta „megerősítésének” is számít 2021. júniusában 5 éves meghosszabbításra került.

A 2008-2012 közötti, Obama-Medvegyev érában meginduló orosz-amerikai viszonyban tapasztalható enyhülés (csúcspontja 2009-2010, START-III/Új START) nem tett jót Moszkva kínai kapcsolatainak. Mindazonáltal Hszi Csin-ping 2013-as hatalomra kerülése, valamint a 2014 februári krími orosz invázió és a kelet-ukrajnai konfliktus következtében bevezetett a kínai kapcsolatok felmelegítését logikussá tették Moszkva számára.

Kína növekvő gazdasági előnye – az egyenrangú partnerségi viszony „eltolódása”?

2014 óta Kína és Oroszország

(lásd: Gazprom tárgyalásai Kínában, Szojuz-Vosztok gázvezetékek, Északi-Áramlat 2 felrobbantása)

Sokat mond, hogy a jüanban fizetett orosz export aránya 2022 decemberére 16%-ra nőtt, szemben az invázió előtti 0,4%-kal, míg a jüanban fizetett import aránya a 2021-es 4%-ról 2022 decemberére 23%-ra emelkedett. A

Demográfia és migráció, mint orosz dilemma

Moszkva számára a kelet-oroszországi területekre áramló kínai bevándorlás egyszerre jelent gazdasági lehetőségeket és biztonsági kockázatokat is. Az 1990-es évek óta folyamatosan csökkenő népességű, ma 6 millió fős orosz távol keleti térség rendkívül gazdag erőforrásokban és nyersanyagokban, valamint a Kína számára egyre nagyobb jelentőségű vízben is. A hatalmas területekben rejlő gazdasági potenciál kihasználása azonban ekkora népesség mellett csak csekély mértékben lehetséges, így az orosz kormányzat számára előnyökkel is jár a kínaiak érkezése olyan szövetségi entitásokba, mint az Amur-régió, Habarovszk , vagy a Primorszk-vidék.

Ugyanakkor egyfelől a kínaiak letelepedésének egyre növekvő száma, valamint a kínai befektetései és „nyomulása” a régióban az orosz társadalom és a politikusok jelentős részében aggodalmakat vált ki egy esetleges jövőbeni kínai „kolonizáció” és területi terjeszkedés (a volt kínai Külső-Mandzsúria) vizionálásával. Bár a kínaiak jelentős része csupán munkát vállalni jön Oroszországba, jelentős létszámuk és földvásárlásaik aggodalmat keltenek nemcsak a helyi orosz lakosságban, de valamelyest a moszkvai vezetésben is. A legutóbbi, 2010-es oroszországi népszámlálás azonban 30 00 körülire becsülte a kínai lakosok számát. Az szerint a kínai bevándorlók és ideiglenes vendégmunkások száma 400. 000 és 550. 000 közé tehető. Ezen tömeg ugyan több mint fele Oroszország európai részén él, melynek elsődleges oka a keleti területekénél nagyobb és fejlettebb munkaerőpiac.

Mára az orosz Távol-Kelet lényegében egy közös kínai-orosz „nyersanyaggyarmattá” vált, melyben a nagyhatalmak teljesen figyelmen kívül hagyják a helyi lakosság érdekeit, amint azt korábban az irkutszki koviktai-gázmező kvótáinak az elosztása is bizonyítja. Bár Moszkva számára számos fejlesztési és gazdasági előny származik (legalábbis rövid távon) a kínai cégekkel való megállapodásból, az egyre ritkább, s így értékesebb nyersanyagok Pekingnek történő kiszolgáltatása, valamint a kínai állampolgárok és cégek beengedése számos jövőbeni biztonsági és társadalmi probléma forrása lehet.

A Putyin-Hszi Csin-ping kapcsolatok dinamikája – Mennyire lehet tartós az együttműködés?

2013-ban Kínában elkezdődött a Hszi Csin-ping „neve által fémjelzett” éra, melyben az ország egyre határozottabban és egyre dominánsabban lép fel az USA által dominált nemzetközi rendszer átalakítása, és egy multipoláris világrend létrejötte érdekében. Ezen törekvésében az euro-atlanti hatalmi struktúrák tagállamaival egyre feszültebb viszonyban lévő Oroszország 2014-től kezdődően egyre fontosabb „partnerének” mutatkozott. 2013 óta Hszi és Putyin számos alkalommal találkozott egymással, és a két fél között rendszeres egyeztetések voltak alacsonyabb szinteken is. Hszi 2013 márciusában, első elnöki útján Moszkvába látogatott, majd ezt követte a 2014-es szocsi olimpia megnyitóján való megjelenése, valamint egy 2017-es, 2019-es, valamint egy 2023 márciusi moszkvai út is. Putyin és Oroszország „keleti nagy testvérre” való nagyobb ráutaltságát mutatja, hogy az orosz elnök 2014-ben, ’15-ben, ’16-ban, ’17-ben, ’18-ban, ’19-ben és 2022 februárjában kínai utat tett. 2019 júniusában a két vezető bejelentette, hogy „átfogó stratégiai koordinációs partnerséget kívánnak kialakítani egy új korszakért”, kifejezve a „magas fokú politikai bizalmat” és „mindenre kiterjedő együttműködés” fontosságát. A katonai együttműködés a Moszkva és Peking között jelentős, és magában foglalja az orosz haditechnikai licenszek átadását, közös gyakorlatokat, valamint a hírszerzési információk megosztását és a fegyverrendszerek közös fejlesztését. A két fél 2021 novemberében aláírta a 2021-2025 közötti katonai együttműködés útitervét, amely az e téren való együttműködés irányvonalát adja.

A Kínai Népköztársaság és Oroszország erős kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatot is ápol, melynek a kölcsönös gazdasági prosperáláson túl célja a nemzetközi gazdasági rendszer „de-dollarizációjára” is.  Mindkét kormány határozott ellenállását fejezi ki a szankciókkal, mint politikai eszközzel kapcsolatban, mely egyértelműen utal a nyugati (USA) törekvések elleni mély ellenszenvre, valamint a kínai fél részéről a szankcionalizált partnerrel vállalt „szolidaritásra”.

Konklúzió

A hangzatos kijelentések, szerződések és partnerségi megállapodások ellenére a két nagyhatalom korántsem alkot egy értékközösséggel rendelkező szövetségi rendszert. Mivel közös határaik alapvető civilizációs, kulturális törésvonalat is jelentenek és hosszú időre visszamenő birodalmi tudattal rendelkeznek elsősorban az Egyesült Államok globális hatalmi igényei elleni közös ellenérzések „tartják őket egyben”. Az orosz eurázsiai koncepció és Kína Egy övezet egy út kezdeményezés programjában is számos egymást kizáró, vagy nagyban megnehezítő célkitűzés (számos azonos régió és ország felett igyekszik kínai pénzügyi-, piaci-, illetve orosz energetikai, védelmi-hadiipari függést biztosítani) érhető tetten. Emellett nyilvánvalóak az orosz-kínai érdekellentétek a Shanghaji Együttműködés Szervezeten belül is, ahol Kína kereskedelmi és vámügyi liberalizációra és óriási exportja szabad mozgásában érdekelt, míg az Oroszországi Föderáció az energetikai területen való elmozdulás jelentene előnyöket. Tovább bonyolítja a viszonyt az is, hogy Moszkva hagyományosan (szovjet időkre visszamenően) jó kapcsolatokat ápol Új-Delhivel is, mely elsődleges történelmi szerepének megfelelően ma is potenciális eszköz lehet Peking ambícióinak ellensúlyozására.

A történelmi tapasztalatok és a sokszázéves rivalizálás alapvetően megágyaztak egy mélyen meglévő bizalmatlanságnak, amely a geopolitikai aspirációk mélyén jelenleg is megtalálható. Ugyan jelen helyzetében Oroszország nagymértékben érdekelt a Kínával való jó kapcsolat fenntartásában, korántsem garantált, hogy szívesen hajlandó beletörődni egyértelmű pozíció vesztésébe és a Kína melletti másodrendű szerepbe. Bár jelenlegi erőforrásai és jövőbeni kilátásai (csökkenő népesség, technológiai-gazdasági lemaradás stb.) alapján Moszkvának el kell fogadnia Peking dominánsabb helyzetét az eurázsiai kontinensen, a hosszútávú, tartós kínai-orosz partnerség korántsem garantált.

Források:

1. Krausse, Alexis Sidney: Russia in Asia: a record and a study, 1558-1899, G. Richards, London, 1899.
2. Gao, James Z.: Historical dictionary of modern China (1800–1949), Scarecrow Press, Lanham, Maryland, 2009.
3. Dobbins, James; J. Shatz Howard; Wyne Ali: Russia Is a Rogue, Not a Peer; China Is a Peer, Not a Rogue, Different Challenges, Different Responses, RAND Corporation, 2018.
4. Wei, Bingling: The Red Cross Society of China in the Beiyang Government Period (1912-1928): A Civil Society Organisation Amidst Political Unrest, Asia-Pacific Journal of International Humanitarian Law, 2021.
5. Kozyrev, Vitalij: Russo-Sino Relations in the Vladimir Putin and Xi Jinping Eras, 21.10.2021.
6. Propenko, Alexandra: The Risks of Russia’s Growing Dependence on the Yuan, Carnegie Endowment for International Peace, 2nd February 2023.
7. Alexander Gabuev; Maria Repnikova: Why Forecasts of a Chinese Takeover of the Russian Far East Are Just Dramatic Myth, South China Morning Post, 14.06.2017.
8. China’s Economic and Trade Ties with Russia, Congressional Research Service, 24th May, 2022.
9. Gupta, Prithvi: Oil-for-loans: Chinese energy investments in Russia, Observer Research Foundation, 22nd February, 2023.
10. Griffin, Rosemary: Russia, China look to increase energy cooperation amid Western sanctions, S&P Global, 29.11.2022.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A felhasznált kép forrása a Pinterest.

A Természetszerű a kínai-orosz barátság? – Kína gazdasági és politikai befolyásának növekedése Oroszországban, az orosz-kínai viszony „szemüvegén” keresztül. bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A rendőrség helyi idő szerint délután tartott sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a 23 éves Connor Sturgeon az egyik közösségi oldalon élőben közvetítette a támadást. Lousville megbízott rendőrfőnöke beszámolt arról, hogy a férfit a rendőrökkel vívott tűzpárbajban lelőtték. Jaqueline Quinn-Villaroel hozzátette, remélik, hogy az interneten megjelent erőszakos felvételeket sikerült mindenhonnan eltávolítani.

A sérültek közül ketten rendőrök, egyikük, egy 26 éves tiszt állapota válságos; rajta műtétet hajtottak végre. Louisville egyetemi kórházának szóvivője azt közölte, hogy a sérültek közül többeket már hazaengedtek. A lövöldözésről szóló bejelentés után néhány percen belül kiérkeztek a helyszínre a rendőrök, akik ezzel több ember életét mentették meg – hangzott el a sajtóértekezleten, ahol azt is közölték, hogy a tettes a banknyitás előtt nyitott tüzet a kollégáira, akik épp értekezletet tartottak.

Craig Greenberg, Louisville polgármestere úgy fogalmazott, hogy „célzott, erőszakos” cselekményről volt szó.

Nem sokkal a Lousville belvárosában történt erőszakos cselekmény után a város egy másik kerületében is lövöldözésben halt meg egy ember, egy másik pedig megsebesült – mondták el az illetékesek a tájékoztatón, de az is elhangzott, hogy a két eset között nincs kapcsolat.

The post Több ember meghalt egy lövöldözésben az Egyesült Államokban appeared first on .

Gubala Ádám Miklós tájékoztatása szerint a 28 éves férfi februárban egy hatvani áruházból különböző termékekkel fizetés nélkül távozott. A tolvajt az üzlet biztonsági őre feltartóztatta, majd az irodájába kísérte, ahol felszólította az ellopott áru átadására. A vádlott ennek nem tett eleget, az őrre támadt, dulakodni kezdett vele, majd fellökte a nőt és az eltulajdonított értékekkel menekülni próbált.

A történteket észlelve az áruház dolgozói bezárták az üzlet ajtaját, ezért a férfi nem tudta elhagyni a helyszínt. Őt újra a biztonsági szobába kísérték, ahol a lopott termékeket visszaadta – mondta a helyettes szóvivő. A vádirat szerint a tolvaj néhány perc múlva ismét kitört a helyiségből, majd az áruház külső fotocellás ajtajának hőszigetelt biztonsági üvegét betörve elmenekült.

Elfogása után letartóztatták a férfit, akit a járási ügyészség rablás bűntette mellett súlyos testi sértéssel, lopással, rongálással és garázdasággal vádol.

The post Biztonsági őrre támadó áruházi tolvaj ellen emeltek vádat appeared first on .

Az április elején történt találkozón a legfőbb ügyész röviden bemutatta a magyar ügyészség szervezetét, feladatait. Kitért a különböző uniós szervekkel – OLAF, EPPO – folytatott együttműködés fontosságára. A nagykövet érdeklődött a mostani kihívásokról, a legfőbb ügyész a szervezett bűnözést, a kiberbűnözést, az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint a mesterséges intelligencia bűncselekményekben betöltött esetleges szerepét jelölte meg.

A felek egyetértettek abban, hogy kétoldalú együttműködésüknek ezen kihívásokra kell összpontosítania.

The post A legfőbb ügyész találkozott a brit nagykövettel appeared first on .