Biztonságpolitika

2022. január 24-én délután a USS Carl Vinson repülőgép-hordozó fedélzetén balesetet szenvedett az amerikai haditengerészet (US Navy) egyik F-35C Lightning II-es vadászgépe. A baleset következtében többen megsérültek – köztük a pilóta is – és a gép a tengerbe zuhant. A Navy idén februárban hozta nyilvánosságra a balesetkivizsgálás eredményét.

Tavaly év elején viharos gyorsasággal járta be a közösségi médiát a USS Carl Vinson fedélzetén készült felvétel, amelyen egy F-35-ös vadászgép balul sikerült leszállása volt látható. Bár az elsőként bemutatott képsorok nem követték végig a történéseket, az látszott, hogy a leszállás legkritikusabb pillanataiban valami nagyon nem sikerült. A balesetben érintett repülőgép a VFA-147 Argonauts század Jason 406 hívójelű F-35C gépe volt, kabinjában egy fiatal hadnaggyal, aki első hordozós bevetését teljesítette. Egy haditengerészeti pilóta pályafutása során az első ilyen bevetés különleges jelentőséggel bír. Valójában ekkor derül ki, hogy a rövidebb, kiképzési és összekovácsoló célú tengeri utak alkalmával alaposan begyakorolt eljárásokat, hogyan tudja teljesíteni hónapokon át, a hazai környezettől távol, műveleti körülmények között operáló hordozó repülőszázadának tagjaként. A Jason 406-os pilótájának értékelése század- és ezredszinten egyaránt kiváló volt, összes repült ideje valamivel 650 óra felett járt, ebből bő 370-et az F-35-össel teljesített. Valamennyi jogosítása érvényes volt, a balesetet megelőző 30 napban 22,3 órát töltött a levegőben és az előző napon is repült.

[...] Bővebben!

Zord

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium Vallás és Biztonság műhelyének hírfigyelője. A beszámolóban a kutatósejt tagjai egy-egy általuk fontosnak tartott hírt mutatnak be, amelyek a műhely témájához kapcsolódnak. A negyedik számban szó lesz egy precedens értékű afganisztáni letartóztatásról, Izrael helyzetéről, illetve a pápa beszédéről.

Különvéleménynek nincs helye

Afganisztánban február 2-án letartóztatták Ismail Mashal egyetemi tanárt és korábbi újságírót, aki felszólalt a nők egyetemi oktatáshoz való jogának korlátozása ellen az országban, mely döntés egyértelműen vallási indíttatású volt. A tálib vezetés ezen lépéséről mi is beszámoltunk decemberi hírfigyelőnkben.

Az ügy kapcsán Mashal még decemberben került a figyelem középpontjába, amikor a döntés elleni tiltakozás gyanánt élő adásban tépte szét saját diplomáját, az alábbi szavak kíséretében: 

„Mától nincs szükségem ezekre a diplomákra többé, mert nincs helye az oktatásnak ebben az országban.”

„Ha a lánytestvérem és az anyám nem tanulhat, akkor én nem fogadom el ezt a képesítést. Szét fogom tépni.”

A nők felsőoktatási intézményekből való kitiltása azért is bírt nagy jelentőséggel Mashal számára, mivel az általa alapított egyetemen több mint 400 női hallgató tanult. Ugyan a tiltás ellenére is megpróbált lányokat tanítani, ezt többszöri fenyegetés hatására végül abba kellett hagynia. Az intézményt ezt követően ő maga zárta be, mondván: „Az oktatás vagy mindenki számára elérhető, vagy pedig senkinek sem.”

Az intézmény bezárását követően Mashal Kabul utcáin ingyen kezdett el könyveket osztani, így próbálva elérhetővé tenni az oktatást azoknak, akik szerettek volna tanulni, de nem tehették meg. Letartóztatásakor, melynek során a tálibok biztonsági erői fizikai erőszakot is alkalmaztak, szintén könyveket osztott kézikocsijáról.

Hollétéről egészen addig semmit sem lehetett tudni, míg végül március elején szabadon nem bocsátották. Segítője elmondása szerint Mashal, bár szabadulásakor egészséges volt, nem volt olyan állapotban, hogy nyilatkozzon, és azóta sem érkezett semmiféle hír a tálibok ezen újabb ártatlan áldozatáról. Olybá tűnhet, hogy a tálibok képesek lesznek megtörni az országon belül a vallási nézeteikkel egyet nem értők akaratát.

Írta: Krüzsely Gergő

Erőteljes pápai üzenet húsvét alkalmából

Ferenc pápa még a pontifikátusa során már megszokottnál is direktebb üzenetet intézett idei „urbi et orbi” beszédében. A szentatya korunk legjelentősebb geopolitikai törésvonalait szólította meg a Szent Péter Bazilika balkonjáról, százezer jelen lévő és több millió éterben csatlakozó hívő számára. Beszédének elején a pápa kiemelte a Húsvét legalapvetőbb üzenetét, miszerint a remény mindig győzelmet arat a halál fölött, valamint felidézte, hogy a Szentírás szerint hogyan siettek a tanítványok Jézus Krisztus feltámadásának hírét vinni. A pápa kifejtette: Korunkban ugyanilyen sietséggel szükséges terjesztünk Krisztus üzenetét, aláhúzva: a kölcsönös bizalom elvének gyakorlása volna a legfontosabb korunkban, bizalom egyének és bizalom népek, nemzetek között. 

A pápai üzenet az aktuális világpolitikai krízishelyzetek számára is megfogalmazott konkrét üzeneteket: az ukrajnai háború áldozataiért imára hívott a Katolikus Egyház feje, valamint nyomatékosan felszólította a világ teljes közösségét arra, hogy minden eszközzel, mielőbb vessen véget a vérontásnak. Ferenc pápa kitért a szíriai, máig lezáratlan fegyveres konfliktus rendezésének fontosságára, valamint az abban a régióban történt földrengés áldozatainak megsegítésére. A húsvéti üzenetben további kiemelt említést kaptak az afrikai kontinens háborúval, polgárháborúval, humanitárius katasztrófával terhelt országai, többek között a Kongói Demokratikus Köztársaság, Burkina Faso, Etiópia és Mozambik is. Az egyházfői beszéd foglalkozott továbbá Mianmarral és a Rohingyák helyzetével is, velük kapcsolatban így fogalmazott: „a béke vágyának győznie kell és meg kell világítania a vezetők lelkét, hogy a durván sújtott Rohingya nép is igazságot nyerjen.” A pápai szavak jelentőségének külön aktualitást szolgáltat hazánkban I. Ferenc közelgő magyarországi látogatása, melynek feltételezések szerint kiemelt üzenete lehet az ukrajnai béke szükségessége. 

A pápai beszéd teljes egészében megtekinthető ide kattintva.

Írta: Töll Konrád

Fokozódó feszültség Izrael és Palesztina között – Izraeli kommandósok rajtaütése palesztin fegyvereseken

Az elmúlt időszakban jelentősen fokozódnak az események az izraeli és palesztin fél között. Kisebb nagyobb lövöldözésekről és támadásoktól hangos a média és mindkét fél válaszlépéseket hajt végre a másik akcióira reagálva, így történt ez február 6-án is. Január végén a Hamász (Iszlám Ellenállási Mozgalom) fegyveresei tüzet nyitottak egy ciszjordániai étteremben izraeliekre, akik életben maradtak, de a támadókat az izraeli biztonsági erők lelőtték. Egy másik merénylet is megrázta Izraelt, aminél már sikerrel jártak a támadók. legkevesebben heten meghaltak és hárman meghaltak mikor egy a Jerusalem Post szerint a Hamász terrorszervezet fegyverese lövöldözni kezdett egy jeruzsálemi zsinagógánál péntek este. Kobi Sabtai izraeli rendőrbiztos pénteken a támadás helyszínén beszédében „az elmúlt évek egyik legrosszabb támadásának” nevezte. A támadás másnapján január 28-án az izraeli erők 42 főt tartóztattak le akiknek közük lehetett a pénteki támadáshoz. A zsinagógai lövöldözés a holokauszt emléknapján történt, amely arra a hatmillió zsidóra és más áldozatokra emlékezik, akik a második világháború alatt vesztették életüket. Az amerikai külügyminiszter Antony Blinken elítélte a terrorizmust és a megtorlást, önmérsékletet kért az Izraelbe érkezése utáni első nyilatkozatában hétfőn.

A január végi támadások nyomait követve jutottak el az izraeli erők Jerikó melletti Aqabat Jabr menekülttáborba, ahol a Hamász fegyvereseivel tűzharcba keveredtek az izraeli kommandósok az épületek átkutatása közben. Az izraeli erők napi szinten tartanak razziákat a folyamatosan fokozódó támadások miatt. Izrael eddigi legjobboldalibb kormányának és az elmúlt időszak véres támadásai arra adnak következtetést, hogy egy nagyobb konfrontációt lehet kilátásba helyezni mivel mindkét fél folyamatos válaszlépéseket hajt végre. 

Február végére sem csökkent a feszültség a felek között. Február 22-én az izraeli biztonsági erők egy hatalmas razziát tartottak Nabluszban (megszállt Ciszjordánia) ami 11 halálos áldozatot követelt palesztin részről mikor az izraeliek tüzet nyitottak egy épületre, ahol két magas rangú palesztin fegyveres tartózkodott. Ezt követően a zavargások további áldozatokat és száz sérültet eredményezett. Nablusz és a közeli Dzsenin razziák, letartóztatások és hírszerzési műveletek középpontjába vannak nyilatkozta az izraeli fél. Erre válaszul 6 rakétát lőttek ki a palesztinok a Gázai övezetből megtorló akció gyanánt minek a veszélyére figyelmeztettek az izraeli hatóságok is előzetesen.  Március 7-én egy Dzsenini razziában vesztette életét legkevesebb 5 palesztin fegyveres. Ekkora a két fél áldozatainak száma az év elejétől számítva a következőképpen alakultak: Izrael – 16 fő; Palesztina – 65 fő. Március 9-én est Tel-Aviv utcáin dördültek lövések, amiben 3 izraeli fiatal sérült meg. Hamász elismerte, hogy a 23 éves lelőtt férfi az ő emberük volt. Abd al-Latif al-Kanua, a Hamász szóvivője azt nyilatkozta, hogy a támadás válasz volt egy aznapi akcióra miben három fegyveresük vesztette életét március 9-e reggelén. A következő napokban is folytatódtak a villongások egyre és egyre több áldozatot követelve. Március azért kiemelkedően fontos ebben az esetben mert 22-én kezdődött a ramadán a muszlimok hónapig tartó böjti ünnepe. A ciszjordániai események felfokozottsága végett megbeszélést tartott a két fél, hogy még ramdán kezdete előtt mérsékeljék az erőszakot. Ez lett volna a célja a február 26-i akabai találkozónak is de az nem járt sikerrel. 

Írta: Csesznegi Márk

Izrael: bel- és külpolitikai káosszal néz szembe

Tizenöt hete tüntetnek Izraelben Benjamin Netanjahu miniszterelnök által bejelentett igazságügyi reform miatt. A törvényjavaslatot Netanjahu a Legfelsőbb Bíróság politikai döntésekben való túlzott beavatkozásával indokolja.  A tervezet életbe lépésével a Kneszet a Legfelsőbb Bíróság megkerülésével is törvényt tudna alkotni, és egyszerű parlamenti többséggel felülbírálhatna a bíróság által hozott ítéleteket. Ezen túlmenően Izrael új szélsőjobboldali kormányának nagyobb befolyása lenne a bírákat kinevező bizottságra, ezzel a Legfelsőbb Bíróság tagjainak összetételére is. A törvénytervezettel elvonnák a nemzetállami törvény (hivatalosan: „Alaptörvény: Izrael – A zsidó nép nemzeti állama”) felülvizsgálhatóságára vonatkozó hatáskört a Legfelsőbb Bíróságtól, ezzel veszélyeztetve a fékek és ellensúlyok rendszerét az országban.

A javaslat január 4-ei bejelentése óta tömegtüntetések zajlanak Izraelben.  Több százezren vonultak utcára országszerte Izraelben, az igazságügyi rendszert érintő reform és a kormány ellen. A sosem látott politikai válság következtében Benjamin Netanjahu felfüggesztette március végén az igazságügyi reformmal kapcsolatos tervezetet. A törvényjavaslat elhalasztása azonban nem vezetett a tüntetések végéhez.

A tervezet miatt kirobbanó társadalmi ellenállás komoly biztonsági kockázatot jelent Izrael számára. Az ellenállás az izraeli hadseregen belüli is megosztottságot idézett elő: egyre több tartalékos katona tagadja meg a szolgálatot, elutasítva az autokratikus rendszer kiszolgálását. Az Izraelt érő belső és külső fenyegetések egyaránt veszélyeztetik az ország biztonságát. Újabb összecsapásokra került sor az arab-izraeli konfliktusban. A Templom-hegyen nem először került sor erőszakos cselekményekre szélsőséges palesztin csoportok és az izraeli biztonsági erők között. A Templom-hegy mind a muszlimok, mind a zsidók számára szent hely.

Április 5-én, az izraeli rendőrség lerohanta a Jeruzsálemben található al-Aksza-mecsetet, az iszlám egyik szent helyét. A Ramadán kezdetét követő rajtaütés során több mint 400 palesztint tartóztattak le. A mecsetben történt eszkalációt követően a libanoni Hezbollah terrorszervezet kijelentette, hogy ezentúl mindenben támogatni fogja a palesztin csapatokat. A bejelentést követően 34 rakétát lőttek ki Izraelre Libanonból. Izrael a rakétatámadásokért a Hamász, palesztin terrorista szervezetet tartja felelősnek, ezért válaszul rakétatámadásokat indított Gáza és Libanon ellen.

A muszlimok egyik legszentebb helyén történt erőszak után számos merényletre és összecsapásra került sor a palesztin és izraeli felek között. A cselekmények több, köztük civil áldozattal is jártak Ciszjordánia területén és Izraelben.

Az izraeli-arab konfliktusban a feszültséget tovább fokozza, hogy a mecsetben történt támadásra a muzulmán éves böjti hónap, a ramadán kezdetén került sor, míg a zsidóknál az Egyiptomból való kivonulás, a pészach ünnepe zajlik.

Írta: Gelencsér Kata

Prágában tartott beszédet Georg Bätzing, a német püspöki konferencia vezetője. Beszédében a Római Katolikus Egyház előtt álló kihívásokat nevezte meg. A püspök szerint a Római Katolikus Egyháznak 

a jövőre vonatkozóan meg kell növelnie a nők szerepét az egyházban, valamint jobban be kellene integrálnia a szexuális kisebbségeket az egyház működésébe. A prágai beszéde számos kritikát kapott, de a német római katolikus egyház eggyel tovább is lépett, amikor bejelentette, hogy 2026. márciusától megáldja a homoszexuális párokat a németországi római katolikus egyház. Március 10-én Frankfurtban gyűlt össze a németországi római katolikus egyház reformjáról döntő zsinati közgyűlés, hogy szavazzon a tervezet reformról. A határozatot a gyűlés 202 résztvevője közül 176-an szavazták meg. A szinódus továbbá felvetette a nők szerepének növelését, az elváltak újraházasodásának megáldását és a papi cölibátus megszüntetését is. A zsinati út vezetői szerint erre azért van szükség, mert az új idők megkövetelik a Római Katolikus Egyház modernizációját.

Nem mindenki értett egyet a szinódusi út irányával. Februárban négy nagy tekintélyű római katolikus tudós- és írónő jelentette be, hogy elhagyják a németországi római katolikus egyház zsinati útját, mert szerintük a zsinati út szembe megy a Vatikán központi, biblikus álláspontjával.

A Vatikán véleménye egyértelmű a kérdésben, 2021-ben a Vatikán rendeletet adott ki, melyben az azonos neműek megáldásával kapcsolatban kijelentette: „Isten nem áldhatja meg a bűnt”.

Ferenc pápa tavaly júniusban a német Georg Bätzing püspökkel való találkozója után kijelentette: „Németországban már van egy nagyon jó evangélikus egyháza, és nincs szükség kettőre”. 

Írta: Nagy Jonatán Imre

A hírfigyelő korábbi számai ide kattintva érhetők el.

Szerkesztette: Patócskai Péter

A Vallás és Biztonság hírfigyelő IV. – 2023. február-március bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium Orosz-ukrán háborút kutató műhelyének hírfigyelője. A havonta megjelenő beszámolóban a kutatósejt tagjai egy-egy általuk fontosnak tartott hírt mutatnak be, amelyek a műhely témájához kapcsolódnak.

Orosz atomfegyver Fehéroroszországban?

Március 25-én, Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy taktikai, vagy más néven harcászati atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba. 

Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb atomarzenáljával, majdnem 6000 robbanófej fölött diszponál a Kreml. A Szovjetunió felbomlása után az Ukrajnában, Kazahsztánban és Fehéroroszországban elhelyezett atomfegyvereket közös megegyezés után, 1996-ra Oroszországba szállították. Azóta nem hagyta el ilyen fegyver az ország területét. 

Putyin döntését azzal indokolta, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hosszú évek óta szeretne az országban tudni orosz nukleáris fegyvereket, valamint, hogy az USA már évtizedek óta folytatja ezt a gyakorlatot, elég, ha csak a NATO-szövetségesek területén elhelyezett atomfegyverekre gondolunk. Azt azonban még Putyin elnök is fontosnak tartotta kiemelni, hogy ezzel a lépéssel nem sérti meg a legtöbbször csak atomsorompó-egyezményként emlegetett nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló egyezményt. 

A fegyverek fölötti irányítást Moszkva nem adja ki a kezéből, sőt, a kezelőszemélyzet is orosz lesz. Ugyanúgy, ahogy a fegyverek tárolására és kilövésére szolgáló létesítmény építői. Ez az építkezés a hírek szerint július elsejéig be is fejeződik. Belarusz már rendelkezik 9K720 Iszkander rakétákkal, amelyek képesek célba juttatni nukleáris robbanófejeket, igaz csak rövid hatótávolságúak. Ezeket szintén Oroszország biztosította számára. Ezeken kívül még 10 olyan orosz repülőgép állomásozik Fehéroroszország területén, amelyek tudnak taktikai atomfegyvert is szállítani. 

Az USA védelmi minisztériuma közleményében úgy fogalmazott, hogy nincsenek arra utaló jelek, hogy Oroszország atomfegyver bevetésére készülne, valamint kijelentette, hogy továbbra is elkötelezett a NATO jelentette kollektív védelemben. A kínai külügyminisztérium pedig arra emlékeztetett, hogy egy atomháborúnak nem lehet igazi nyertese, és továbbra is a konfliktus tárgyalásos megoldását szorgalmazza.

Írta: Veres Máté

A háború gyakorolta hatás Oroszország nemzetközi űrrel kapcsolatos együttműködéseire, tevékenységére

Az elmúlt évtizedet fémjelző, a digitalizációba és a kettős felhasználású technológiákba fektetett jelentős állami-, és magánberuházások révén az űr fokozatosan egyre jelentősebb szerepre tett szert. Az Ukrajna elleni 2022-es orosz agresszió rávilágít arra, hogy a világűrből szolgáltatott adatok és jelek hozzáférhetősége miként befolyásolja a hadviselő felek kommunikációs, navigációs és hírszerzési rendszereinek minőségét és rugalmasságát, illetve támogatja az adatokat felhasználó új alkalmazásokat. Emellett az orosz-ukrán háború ugyancsak hatást gyakorol az Orosz Föderáció űrrel kapcsolatos hazai programjaira és nemzetközi együttműködéseire, az abban szereplő partnerek együttműködési hajlandóságára.

A hatás már szinte azonnal éreztette hatását, amikor az Egyesült Királyság által pénzügyileg támogatott harminchat darab OneWeb internetes műholdjainak a múltév március 4.-ére ütemezett pályára állítását elhalasztották. A határozatlan halasztása oka, hogy Oroszország követelte a brit kormány váljon meg a vállalatban lévő részesedésétől, és biztosítsa a műholdakat nem használják katonai célokra. Míg az említett cég válaszul kivonta teljes személyzetét az orosz irányítás alatt álló kazahsztáni Bajkonur kozmodromról, ezzel ellehetetlenítve a felbocsájtást. A jelenlegi információk szerint a Roszkozmosz helyét a SpeceX fogja átvenni. Emellett Elizabeth Truss brit külügyminiszter elmondása szerint országa betiltotta az Oroszországba irányuló, űrkutatással kapcsolatos összes exportot és szigorította gazdasági szankcióit.

Az év során az orosz szövetségi űrügynökség kivonta összes Szojuz-indítását az európaiak által használt Francia-Guyanából, a francia Arianespace cég által működtetett űrrepülőről. Emellett határozatlan időre felfüggesztésre került az ESA ExoMars rover nemzetközi együttműködése is.

Ugyancsak ide sorolható az egyik legnagyobb európai űrkutatási hivatal, a német DLR döntése, amely értelmében töröl minden tervezett és futó bilaterális projektet Oroszországgal. A megszűntetett partnerség első áldozataként tartható számon a Spektr-RG űrteleszkóp, hiszen Németország feladata volt a projekt központi elemét jelentő eROSITA röntgenműszer biztosítása. Az eszköz elsőként végezne teljes égboltot átfogó felmérést feketelyukak után kutatva. Ennek hiányában egyrészt az eszköz pótlásra szorul orosz részről a kitűzött célok megvalósításához. Másrészt a Roszkozmosz a német lépést követően azt a nyilatkozatot tette, hogy a továbbiakban nem fog együttműködni az ISS orosz szegmensén és önállóan fogja azokat elvégezni.

A háború hatását ugyancsak érzékelteti, hogy 2022 júniusában az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN), a Nagy Hadronütköztetőt felügyelő tudományos ügynökség döntése értelmében a jövőben nem fog tudományos együttműködést folytatni orosz tudósokkal Ukrajna szakembereinek kérésére. Valamint az, hogy az Európai Űrügynökségnek legalább öt új űrrepülőgépre van szüksége a 2023-as évre miután Oroszország leállította az Európába tartó összes Szojuz rakétás repülést válaszul a szankciókra. Így Európa két Galileo navigációs műholdja, az Earthcare földmegfigyelő műhold, az Euclid nevű sötét energia detektor és egy francia nemzeti műhold vár felbocsájtásra.

A fent említettek és a folyamatban lévő konfliktus ellenére a NASA bejelentette, továbbra is együttműködik a Roszkozmosszal, mint partnerrel a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fejlesztésének keretében 2024 végéig. Annak ellenére is, hogy a Roszkozmosz vezetése 2022 nyárig hónapokon át azzal fenyegetőzött kivonul az ISS-ről, mondván a nyugati szankciók „tönkreteszik” az orosz együttműködést az orbitális laboratórium fedélzetén.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Ukrán felsővezetés a Pentagon dokumentum kiszivárogtatásáról

A korábbi Pentagonból kiszivárgott ukrán dokumentumok hírére reagált az ukrán felső vezetés. A Nyugat katonai támogatási terveit tartalmazó dokumentum kiszivárogtatásával egy 21 éves Nemzeti Gárdában szolgáló légierős katonát gyanúsítanak – ezen dokumentum többek között foglalkozik fegyverszállításokkal és kiképzési tervekkel is, illetve lényeges amerikai elemzésekkel a háború kapcsán, melyek a helyzet súlyosságát tárgyalják. 

A kiszivárogtatás az ukrán felső vezetés szempontjából kényes időszakban történt, hiszen az ukránok egy ellentámadás megindítására készülnek már hetek óta, amely többek szerint az elmúlt 14 hónap egyik legkritikusabb fázisát jelentené a háborúnak. 

Ezen kiszivárogtatások tartalmazzák az ukrán fél aggodalmait is, melyek kiterjednek a csapatok összevonására, felszerelés- és lőszerhiányra, ezen kívül pedig a tervezet ellentámadás valódi erejének hatásaira is. Elemzések szerint ez az ellentámadás jóval kevesebb területi visszafoglalással járna, mint azt eredetileg tervezték. 

Egy ukrán felső vezető úgy reagált a kiszivárogtatásra, hogy ezek a tények már ismertek voltak, azonban nem beszéltek róluk publikusan, viszont ez nem befolyásoló tényező a két ország kapcsolatát tekintve. „A döntés, hogy fegyvereket szállítanak nem azt jelenti, hogy azok azonnal megérkeznek a frontvonalra. Ezek hetekbe, néha hónapokba telnek.”

Kevés ukrán tisztviselő reagált publikusan a kiszivárogtatásra, amelyek amúgy sem vonzottak hatalmas média figyelmet. 

Írta: Jaksi Zsolt

Harci Riadó a Flottánál

Április 14-én meglepetésszerű harckészültséget rendeltek el az Oroszországi Föderáció Csendes-óceáni Flottájánál. A Föderáció a gyakorlat során 25 000 főt 167 hadihajót 12 tengeralattjárót 89 repülőt és helikoptert vetett be. Ezenfelül a hadászati rendeltetésű nukleáris bombázók is szerepet kaptak. Alekszandr Fomin vezérezredes védelmi miniszterhelyettes aznap tájékoztatást tartott a katonai attaséknak a hadgyakorlatról, amit állítása szerint Oroszország az önkéntes transzparencia érdekében tette.

Az orosz elnök Vlagyimir Putyin volt a gyakorlat menetével. Szergej Sojgu védelmi miniszternek Hangsúlyozta, hogy jelenleg a hadsereg alkalmazása tölti be a legfontosabb szerepet Oroszországban különösen tekintettel az ukrán irányban, azonban hozzátette: „senki sem törölte el flottánk fejlesztésének feladatát, köztük a Csendes-óceániét, arra kérem folytassa ezt a munkát”. Tehát az oroszok nem mondanak le a világ többi térségéről a háború ellenére sem.

Lényeges információ, hogy az orosz gyakorlatra pár nappal azután került sor, hogy a kínaiak április 10-én befejezték saját háromnapos katonai manőverüket. A kínaiak gyakorlatozására nem békés körülmények között került sor, mivel Peking ezt válasznak szánta a tajvani elnök Caj Jing-ven kaliforniai útjára, ahol Kevin McCarthy amerikai házelnökkel találkozott. 

Ezen felül Peking részéről ismételten jelzés értékű, hogy az új kínai védelmi miniszter Li Shangfu vezérezredes – Hszi Csin-pinghez hasonlóan – első külföldi útja Moszkvába vezetett. A találkozó során megszemlélte az orosz katonai intézményeket és orosz kollégájával Szergej Sojgu hadseregtábornokkal beszéltek az orosz-kínai katonai együttműködésről. Továbbá Li Shangfu találkozott az orosz elnökkel is. Ahol a miniszter útját Peking és Moszkva közeli kapcsolatával indokolta: „Oroszországot választottam első külföldi utamnak, hogy hangsúlyozzam különleges karakterét és stratégiai fontosságát bilaterális kapcsolatunknak.”

Oroszország és Kína kapcsolata egyre csak mélyül függetlenül az orosz-ukrán háborútól. Hszi elnököt a védelmi minisztere követte Moszkvába, miközben pár nap eltéréssel a „puskaporos hordó” Csendes-Óceánon mindkét állam hadgyakorlatot tart. Ezek a hírek egy háttérben egyre mélyülő katonai együttműködésnek is lehetnek a jelei.

Írta: Krausz József

Háború az öltözőkben

A több mint egy éve zajló orosz-ukrán háború nem csupán Ukrajna területén folyik. A konfliktus fellángolása óta megfigyelhető, hogy a világ társadalma kirekeszti az orosz és fehérorosz hírességeket és sportolókat.

Kirívó eset volt Arina Szabalenka esete, aki fel is szólalt a jelenség ellen. A 24 éves fehérorosz teniszező jelenleg a női világranglista második helyezettje és számos nyilatkozatában kifejezte, hogy semmi problémája sincs az ukrán emberekkel és sajnálja is őket.

Szabalenka elmondta, hogy az előbbiek ellenére ő sem maradt ki az ukrán és orosz, illetve fehérorosz játékosok közötti feszültségből. Állítása szerint még sohasem szembesült olyan gyűlölettel, mint amit az öltözőben élt át, anélkül, hogy bármit is tett volna az ukrán játékostársai ellen.

A tenisz egyik legnagyobb eseményét, a 2023-as Australian Opent is elérte a háború szele. Leszja Curenko, ukrán versenyző azért lépett vissza egy mérkőzéstől, mert pánikrohamot kapott miután Steve Simonnal, a Tenisz Világszövetség elnökével beszélgetett. Curenko szerint Simon azt mondta neki, hogy „ő maga nem támogatja az inváziót, de ha az orosz és fehérorosz játékosok egyetértenek vele, annak engem [Curenko] nem szabad zavarnia”.

A tenisz világában történtek ékesen példázzák azt, hogy az orosz-ukrán háború jelen van a mindennapokban is. A sport sokáig egyike volt azoknak a területeknek, ahol nem számított semmilyen ellentét, mára azonban ez az állapot is felborulni látszik.

Írta: Patócskai Péter

Rosszul áll az ukrán ellentámadás?

Már lassan több hónapja kering a médiában, hogy Ukrajna egy a korábbi Herszoni és Harkovi támadások után egy újabb támadó műveletet fog végrehajtani az orosz csapatok ellen.

A támadás helyszíne ismeretlen, de a frontvonali események alapján vagy dél felé, Melitopol és az Azov-i tenger felé, vagy pedig Bakhmut környékén várható.

A támadás kivitelezését azonban több tényező is hátráltatja,

Egyrészt az ukrán fegyveres erők az elmúlt hónapokban jelentős veszteségeket szenvedtek a személyi állomány terén, melynek egy része a már tapasztalt és jól kiképzett állományt is érintette, melyet frissen besorozottakkal kellet pótolni.

Másrészt az ellentámadás során felhasznált eszközök, kifejezetten a nehéz technikai eszközök kapcsán Ukrajna teljes mértékben rá van utalva a nyugati szállítmányokra, melynek köszönhetően Ukrajna valódi stratégiai tartalékkal nem rendelkezik, mely elbizonytalaníthatja az Ukrán vezérkart, hiszen ez könnyen egy „mindent vagy semmit” helyzetet teremthet.

Harmadrészt: Ukrajna még mindig (és valószínűleg ebben az évben folyamatosan) komoly ellátási problémákkal küzd a tüzérségi lövedék kapcsán, mely a potenciális támadás során a saját pusztító képességeiket nagyban visszaveti.

Utolsóként: Az orosz hadsereg jelentős erőfeszítéseket tett, a már megszerzett területeinek védelméért, és az újonnan kiépített védelmi vonalak áttörése további kihívást állít a lehetséges ukrán offenzíva felé, valamint az orosz légierő is egyre aktívabb a térségben, mely tovább nehezíti az ukrán fegyveres erők dolgát.

Egyelőre úgy tűnik, hogy bárminemű komolyabb műveletet csak a talaj megszáradása után várhatunk ukrán részről.

Írta: Horváth Kristóf

Szerkesztette: Patócskai Péter és Jaksi Zsolt

A hírfigyelő korábbi kiadásai ide kattintva érhetők el.

Photo by Alex Fedorenko on Unsplash

A Orosz-ukrán háború hírfigyelő – 2023. március bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az uniós külügyi tanács tájékoztatása szerint az Iszlám Állam Mozambiki szervezete és két vezetője felelősek terrortámadások elkövetésért és számos súlyos emberi jogi visszaélésekért Mozambikban. Tevékenységük hozzájárul a terrorfenyegetés terjedéséhez, és komoly fenyegetést jelent az Európai Unióra, valamint a regionális és nemzetközi stabilitásra nézve – írták.

A hétfőn hozzáadottakkal együtt a listán immár tizenöt ember és öt, a terrorizmust támogató szervezet szerepel. Velük szemben alkalmazott korlátozó intézkedések között pénzeszközök és egyéb bevételek befagyasztását kimondó rendelkezések, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések vannak. Sem közvetlenül, sem közvetett módon nem bocsátható a szervezetek és vezetőik rendelkezésére semmilyen pénzeszköz vagy erőforrás.

A jegyzékbe vétel kritériumai között szerepel a terrorcselekmény végrehajtása vagy ilyen jellegű cselekmény kísérlete, illetve elősegítése miatt indított büntetőeljárás során kimondott elmarasztaló ítélet.

Az Európai Unió 2016 szeptembere óta fogad el önállóan korlátozó intézkedéseket az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezettel, valamint a velük kapcsolatban álló személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szemben. Az uniós szankciórendszer független, de kiegészíti azt a rendszert, amely lehetővé teszi a szankciók ENSZ-szintű elfogadását.

The post Az EU egy újabb csoportot és két embert vett fel a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló szankciós listájára appeared first on .

Állást találni sosem egyszerű folyamat, és számos dologra kell odafigyelni. Az első és legfontosabb, hogy a megfelelő álláskereső platformot kell választani, ahol megtalálhatjuk az ideális pozíciót. Ha például biztonsági őr munkakört keresünk Egerben, akkor az egri portálokon kell keresni.

Mit kínál egy álláskereső portál?

Az előző példát folytatva érdemes egy olyan oldalt találni, amely megfelel az igényeinknek. Ha például biztonsági őr állást keresünk Egerben, akkor a https://egerallas.hu/allasok/orzes-vedelem oldal lehet a tökéletes választás. Ez már önmagában is mutatja az állásportálok legnagyobb előnyét, hogy célzottan a számunkra releváns hirdetéseket kereshetünk. Ha a mi szakmánk a biztonsági őr, akkor valószínűleg nem érdekel minket az informatikai, marketing vagy újságírói állások. Az ilyen portálok lehetővé teszik, hogy az igényeinknek megfelelően szűkítsük a találatokat, és tényleg csak azok a pozíciók jelenjenek meg, amelyek relevánsak számunkra.

Természetesen ez csak a jéghegy csúcsa, és a szűrési funkció nem az egyetlen előnye ezeknek az oldalaknak. Egy állásportálon való regisztrációval rengeteg időt takaríthatunk meg, mivel nem kell minden egyes vállalatot felkeresni egyesével, hogy megnézzük a nyitott pozíciókat.

Hogyan néznek ki az álláshirdetések, amelyekre jelentkezhetünk?

Az, hogy mennyi információ található meg az adott pozícióról, a munkaköri leírástól és a munkáltatótól is függ. Ha az állás egyszerű, és nem igényel hosszas bemutatást, akkor rövidebb leírással fogunk találkozni, de az esetek többségében az alapos információátadás a megszokott. Minden hirdetésben röviden bemutatkozik a vállalat, mi a munkakör, mit várnak el a jelentkezőktől, milyen végzettség és tapasztalat szükséges, és természetesen az is elolvasható, hogy mit kínál a munkáltató.

Egyes cégek pontosan megadják, hogy hány év tapasztalat szükséges, és milyen fizetést kínálnak.

Mit kell tenni ahhoz, hogy jelentkezni tudjunk egy nyitott állásra?

Mint már említettük, a regisztráció minden platformon kötelező ahhoz, hogy jelentkezni tudjunk egy-egy hirdetésre. A folyamat nagyon egyszerű, ki kell tölteni a személyes adatokat, és további információkat is megadhatunk, hogy a munkáltatók többet tudjanak meg rólunk. A következő és legfontosabb szempont az önéletrajz: a szerepe drámaian megváltozott az elmúlt években, mivel ez a fő eszköz ahhoz, hogy egyáltalán interjúra behívjanak minket. A sablonos megjelenéstől és felépítéstől való eltérés erősen ajánlott, ezt a toborzók, munkáltatók is díjazni fogják. Egy jól elkészített, modern önéletrajz növelni fogja az esélyünket arra, hogy az adott cég HR-ese felvegye velünk a kapcsolatot. Természetesen ez csak egy lépés a sok közül, és mint minden terv esetében, az első megtétele a legfontosabb: ideje megtalálni az ideális álláskereső platformot.

The post Állások az őrzés-védelem területén Egerben? Könnyen elérhető! appeared first on .

Az adatokat a lap kérésére a tárca bocsátotta rendelkezésre. Az újság szerint Horvátország a délszláv háború (1991-1995) óta nem költött ekkora összeget fegyverekre, mint ebben az öt évben. Az említett időszak legnagyobb katonai befektetése a 12 Dassault Rafale F3-R típusú, francia gyártmányú használt vadászgép beszerzése, ezek értéke 1,1 milliárd euró. Hatot jövő év elején, további kettőt 2024 végén, míg a fennmaradó négyet 2025-ben szállítják Horvátországnak.

A harci repülők megérkezéséig Horvátország modernizálja és kibővíti kommunikációs rendszerét öt FPS-117 korai figyelmeztető radarállomással, amelyek értéke 45 millió euró. Horvátországba tavaly négy amerikai Sikorsky UH-60 Black Hawk típusú harci helikopter érkezett 167,1 millió euró értékben, ebből az Egyesült Államok támogatása 53,3 millió euró volt.

Washington további 140 millió dollár értékben támogatja Horvátországot a külföldi fegyveres erők finanszírozási programján keresztül is. Az összeg egy részét további négy Black Hawk helikopter vásárlására fordítja Zágráb, a hiányzó részt pedig saját forrásból fedezi. A beszerzés összértéke 250 millió dollár. Az említett támogatás keretében a védelmi minisztérium 30 millió euró értékben Javelin páncéltörő rakétarendszereket és 3,1 millió euró értékben RGW 90 vállról indítható páncéltörő rakétákat is vásárol.

A lap rámutatott, hogy a tárca 71,9 millió euró értékben kis hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer sürgős beszerzésén dolgozik. A Mistral légvédelmi rakétarendszerek és a hozzájuk tartozó M3 típusú rakéták mellett a csomag a logisztikai támogatást is tartalmazza. A minisztérium úgyszintén tárgyal közepes hatótávolságú (30 kilométer) légvédelmi rendszerek beszerzéséről, amelyek értéke 550 millió euró. A beszerzési folyamat idén vagy jövőre indulhat el.

Horvátország 89 darab M2A2 ODS Bradley gyalogsági harcjárművet vásárol az Egyesült Államoktól 145,3 millió dollárért. Az ügylet összértéke 196,4 millió dollár, Amerika támogatása ebből 51,1 millió dollár. A harckocsik 2024 és 2026 között érkeznek meg Horvátországba.

A védelmi minisztérium elindította további 30 darab BOV patria CRO harcijármű beszerzését, amelyek értéke 150 millió euró. A haditengerészet részére két többcélú, rakétarendszerrel ellátott hajó beszerzése is tervben van, ennek értéke 600 millió euró. Ebben az évben három, jövőre két kisebb hajó érkezik a különleges haditengerészeti erők számára, ezek értéke 6,7 millió dollár, hármat az Egyesült Államok adományoz Horvátországnak.

Gyalogsági lőszerekre és gránátokra 55,5 millió eurót, a Kiowa Warrior típusú helikopterek páncéltörő rakétáira 6,2 millió, géppuskákra pedig 22,9 millió eurót költ Zágráb. Emellett tábori kórház céljaira alkalmas sátrakat is beszereznek 6,6 millió eurós értékben, utóbbi összeg felét Amerika állja – közölte a horvát védelmi minisztérium által megküldött adatokat a napilap.

The post Horvátország 3,8 milliárd euró értékben vásárol fegyvereket appeared first on .

Közleményük szerint Baumann Péternek a főváros lakosságának közbiztonsága érdekében, szolgálati kötelezettsége teljesítése során hozott áldozatáért Dr. Barna Sándor-díjat adományozott Budapest vezetése. A díjakat Bősz Anett főpolgármester-helyettes adta át Szent György napja alkalmából.

Dr. Barna Sándor-díj adományozható Budapest közbiztonsága vagy közrendje fenntartásában, annak javítása érdekében tevékenykedő szervezet állományába tartozó személynek, aki a bűnmegelőzés, bűnüldözés, közbiztonság, rendészet, tűzvédelem, tűzoltás, műszaki mentés, valamint a katasztrófavédelem területén olyan tartós és kiemelkedő munkát végzett, amellyel hozzájárult a főváros közbiztonságának vagy közrendjének javításához. Az elismerés évenként három személynek adományozható – írták.

Közölték, Dr. Barna Sándor-díjat kapott Zugló és Budapest tűzvédelméért végzett több évtizedes kiemelkedő munkája elismeréseként még Jernei Gábor, a Zuglói Polgárőrség és Önkéntes Tűzoltó Egyesület tűzoltóparancsnoka, illetve Szabó Gyula, tűzoltó alezredes, a XX. kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság tűzoltóparancsnoka, a tűz- és katasztrófavédelem területén több évtizedes szolgálatáért, valamint példaértékű vezető-irányító szakmai munkája elismeréséül.

Fővárosért emlékzászló elismerésben részesült az Újpesti Polgárőrség és Önkéntes Tűzoltó Egyesület Újpest közbiztonságáért végzett munkájáért, az önkéntesség jegyében betöltött meghatározó szerepének elismeréseként.

The post Posztumusz elismerést kapott a januárban, Újbudán meggyilkolt rendőr a fővárostól appeared first on .

Ruszlan Sztefancsuk kiemelt vendégként vesz részt az uniós parlamenti elnökök prágai konferenciáján. Magyarországot Jakab István, az Országgyűlés alelnöke képviseli.

Az ukrán parlamenti elnök szerint országa a csatlakozási feltételek közül hét területen könyvelt el előrelépést. Hangsúlyozta: Kijev bízik abban, hogy még az idén megkezdődhetnek Ukrajna csatlakozási tárgyalásai Brüsszellel. Az ukrán vezetés szívesen venné, ha a NATO júliusban Vilniusban megrendezendő csúcstalálkozóján Ukrajna meghívást kaphatna a szövetségbe – jegyezte meg Ruszlan Sztefancsuk.

Markéta Pekarová Adamová, a cseh Képviselőház elnöke beszédében azon meggyőződésének adott hangot, hogy a nemzetközi közösségnek folytatnia kell Ukrajna támogatását a jogos önvédelemben. „Határozottan el kell utasítani azt az álláspontot, hogy további fegyverek szállításával Ukrajnának csak olajat öntünk a tűzre. A békéről ebben az esetben csak az erő pozíciójából lehet tárgyalni” – vélte a cseh parlamenti alsóház elnöke. Kijelentette: Európának jelenleg nincs világos elképzelése arról, milyen viszonyt akar fenntartani Oroszországgal a háború befejezése után. „Meggyőződésem, hogy erről komoly vitát kell folytatni” – szögezte le.

A kétnapos prágai konferencia első napjának témája: az Ukrajna elleni orosz agresszió és az EU válasza tágabb geopolitikai kontextusban. A nyitóbeszédeket követő délutáni vitában az egyes országok küldöttségeinek vezetői is elmondják véleményüket.

A tanácskozás második napjának témáját az EU szerepe a demokráciák globális együttműködésében, illetve az EU-tagállamok totalitárus rendszerektől való függésének problémaköre képezi.

The post Orosz agresszió: Ukrajna a legmagasabb árat fizeti, amiért Európát választotta appeared first on .

Az uniós Külügyek Tanácsa közleménye szerint mivel Kijev 2022-ben ratifikálta az egyezményt, nincs akadálya annak, hogy Ukrajna és az Európai Unió között szerződéses igazságügyi kapcsolatok jöjjenek létre szeptember elsejétől.

Az Európai Unió tagállamai úgy vélik, hogy nincs olyan alapvető akadály, például az igazságszolgáltatás függetlensége és hatékonysága, a korrupció elleni küzdelem vagy az alapvető jogok tiszteletben tartása terén, amely megakadályozhatná az EU-t abban, hogy szerződéses kapcsolatokat létesítsen Ukrajnával – jelentették ki a szakminiszterek.

Közölték: az együttműködés meg fogja könnyíteni az EU és Ukrajna polgári és kereskedelmi ügyekben hozott ítéleteinek elismerését és végrehajtását, és ezáltal a nemzetközi kereskedelem megkönnyítésének fontos eszközévé válik. Az ítéletekről szóló egyezményt 2019-ben írták alá. A hágai egyezmény olyan nemzetközi szerződés, amely kötelezi a szerződő államokat arra, hogy elismerjék és végrehajtsák valamennyi részes állam polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatait.

The post Az EU és Ukrajna a jövőben elismeri és végrehajtja egymás bírósági határozatait appeared first on .

Azt írták, hogy a férfi 2013. július 29-én éjjel 1 óra körül támadt rá a hazafelé tartó áldozatára Budapest II. kerületének egy erdős részén. Az elkövetőt akkor nem tudták azonosítani.

A helyszínen rögzített anyagmaradványokat végül a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ segítségével sikerült egy más bűncselekmények miatt azóta bűnügyi nyilvántartásba vett férfihez kapcsolni.

A most 36 éves férfit tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntett gyanúja miatt hallgatták ki és vették őrizetbe. A férfi nem tett vallomást – tették hozzá.

The post Tíz év után fogtak el szexuális erőszak miatt egy férfit appeared first on .

Az amerikai védelmi miniszter az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) 11. miniszteri tanácskozása után, a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton tartott tájékoztatóján rámutatott, hogy Finnország immár NATO-tagként vesz részt a csoport munkájában. „Arra számítok, hogy hamarosan Svédország is követi” – tette hozzá.

Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a tájékoztatón ismertette, hogy heteken belül megérkeznek Németországba az M1 Abrams típusú amerikai harckocsik gyakorlatozásra fejlesztett változatai, amelyekkel ukrán katonákat képeznek majd.

Mint mondta, az M1-es „a világ legjobb tankja”, és ugyan nem „csodafegyver”, de jelentős hatása lesz, amikor az ukrán erők más fegyvernemekkel összehangolva bevetik a csatatéren.

Kiemelte, hogy hazája támogatást nyújtott kilenc ukrán gépesített dandár kiképzéséhez és felszereléséhez, és ezek az egységek rendelkeznek is teljes személyzettel, felszereléssel és megfelelő gyakorlattal, és készen állnak támadó vagy védekező műveletekre. Ezek a csapatok el tudják érni céljaikat, bárhol és bármikor vetik is be őket, míg az orosz oldalon „a morál alacsony, a fegyelem erodálodik”, és a hadvezetés igen kevéssé hatékony fegyvernemek összehangolt műveleteinek kivitelezésében – fejtette ki Milley.

Washington 31 M1 Abrams harckocsival segíti Ukrajnát a védekezésben. A német sajtóban közölt beszámolók szerint első lépésként 250 ukrán katonát képeznek ki egy bajorországi bázison. A várhatóan májusban kezdődő és tíz hétig tartó tanfolyamon a harckocsi használatát és karbantartását is oktatják majd. Az amerikai harckocsikat így legkorábban nyár végén vethetik be Ukrajnában.

Az 54 országot – a NATO 31 tagját és további 23 államot – összefogó informális csoport védelmi minisztereinek értekezlete után a tanácskozást vezető Austin és Milley is aláhúzta, hogy Putyin egyetlen számítása sem igazolódott be, így tartósan erős ellenállással szembesül Ukrajnában, nem sikerült elfoglalni Kijevet és megdönteni az ukrán kormányt, és a NATO-ban sem keletkezett megosztottság.

Ukrajna támogatói minden korábbinál egységesebbek, és ezt az egységet semmi sem képes megbontani bizalmas katonai iratok kiszivárogtatása sem – jelentette ki Austin a minisztériumától a napokban kikerült dokumentumokkal kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy „nagyon komolyan” veszi az ügyet.

The post Austin: „Putyin háborúja” miatt kell bővíteni a NATO-t appeared first on .

A nemzetközi költözés során számos logisztikai probléma merül fel. Van, aki csupán néhány holmit visz magával, azonban a legtöbben, ha tartós külföldi tartózkodást terveznek, netalán felszámolják hazai tartózkodásukat, akkor kénytelenek szinte minden tárgyat magukkal vinni. 

Bármelyik opcióról is van szó, mindenképpen megbízható költöztető cégre kell bízniuk ezt a felelősségteljes feladatot, hiszen külföldön sokkal nehezebb segítséget kérni, vagy elhárítani a problémákat.

A költöztető cég gépjárműparkja

Hosszú útra indulni kizárólag tökéletes állapotban lévő autóval szabad, tájékoztatott a Promove szakembere, aki szerint a nemzetközi költöztetés sokkal több kérdést felvet, mint a belföldi áttelepülés.

Csak olyan gépjárművel szabad elindulni, ami rendszeresen szervizelve van, valamint az autót tapasztalt sofőrre kell bízni. Ha a jármű kiváló műszaki állapotban indul el és nincs rajta túlsúly, valamint a sofőr nemzetközi fuvarozásban jártas munkatárs, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a költözés gördülékenyen és problémamentesen lezajlik, és bármilyen távoli is az új otthonunk, biztonságban meg fognak érkezni értékeink.

A sofőrök kulcsfontosságúak

Nemzetközi útnál célirányosan, a legrövidebb úton kell eljutni a megrendelő által megadott címre, nem szabad bolyongani, eltévedni, rossz döntéseket hozni. Az út során bármilyen felmerült problémát kreatívan meg kell oldani, és ismerni kell a köztes országok nyelvét is.

Éppen ezért a költöztető cég olyan munkatársakat toboroz, akik megfelelnek ezeknek a feltételeknek. Ezenkívül kulcsfontosságú a megbízhatóság, hiszen az ügyfél értékei a sofőr birtokában vannak mindaddig, amíg le nem rakodja őket a célállomáson, és egyetlen tárgy sem tűnhet el útközben.

A diszpécserszolgálat szerepe

A diszpécserszolgálat koordinálja a munkát, az autókba szerelt GPS segítségével pedig folyamatosan nyomon követi a fuvar mozgását, valamint bármilyen probléma lép fel, akkor segítséget nyújt a sofőr részére. Nagyon fontos funkciója a diszpécserszolgálatnak, hogy a megrendelő bármikor felhívhatja és érdeklődhet, ezzel nem zavarja a munkában lévő sofőrt.

A diszpécserek folyamatosan figyelik a forgalmat, valamint a forgalmi akadályokat, így ha bármilyen baleset, útlezárás, elterelés következik be, akkor értesíteni tudják a sofőrt, aki új útvonalat tervezhet ennek elkerülésére.

A nemzetközi költöztetés alapos előkészítő munkát kíván, ezért érdemes minél hamarabb megbízást adni a költöztető vállalkozásnak. Előzetesen szükség van némi papírmunkára, valamint pontosan meg kell határozni a szállítmány súlyát, mivel a nemzetközi fuvarozás során túlsúly nem terhelheti a gépjárművet.

A dobozolás is legyen nagyon alapos, valamint a lepakoláskor mindenképpen várja valaki az autót és engedje be a célállomásra. Figyeljen alaposan oda, amikor megbízást ad ki, és csak a fenti feltételeknek tökéletesen megfelelő vállalkozást válasszon, aki professzionális módon oldja meg a feladatot.

The post A nemzetközi költöztetéssel kizárólag gyakorlott és professzionális céget bízzon meg! appeared first on .

Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes, a távol-keleti szövetségi körzet elnöki megbízottja csütörtökön jelentette be, hogy a 65 éves Szergej Avakjanc tengernagy távozik a Csendes-óceáni Flotta parancsnoki posztjáról, és átveszi a katonai és sportkiképző központokért, valamint a hazafias nevelésért felelős törzs vezetését.

A bejelentés időzítésének érdekessége, hogy a Csendes-óceáni Flottánál április 14-20. között éppen meglepetésszerű harckészültségi ellenőrzés zajlott több mint 25 ezer katona, 89 repülőgép és helikopter, valamint 167 hajó, köztük 12 tengeralattjáró részvételével. A gyakorlatot Nyikolaj Jevmenov tengernagy, az orosz haditengerészet főparancsnoka irányításával tartották meg.

Az eredetileg tengeralattjáró-tisztként végzett Liina és a haditengerészeti mérnöki képesítést kapott Vorobjov egyaránt 54 éves. Korábban mindketten vezető tisztségeket töltöttek be a haditengerészetnél, egyebek között az Északi Flottánál, valamint a vezérkarnál.

The post Fiatalítás az orosz flotta élén appeared first on .

Jerome T. Bertrand ezredes az amerikai tengerészgyalogság pilótája volt. Harci tapasztalatát az A-4 Skyhawk típuson szerezte a vietnami háborúban, ahol hadnagyként szolgált a VMA-311-es századnál. Visszaemlékezése több év eseményeit sűríti össze, és azt mutatja be, hogy egy nukleáris csapásmérésre is kiképzett tengerészgyalogos repülőszázad hogyan készült fel egy hagyományos fegyverekkel vívott háborúra, hogyan élt és harcolt Vietnamban.

A tengerészgyalogság VMA-311 Tomcats (Kandúrok) repülőszázada 1963-ban a Marine Air Group 33 részeként a kaliforniai El Toro tengerészgyalogos légitámaszponton települt. 1963. szeptember 1-én arra jelölték ki, hogy másfél év múlva felváltsa a VMA-121-eseket, akik tengerentúli szolgálatukat töltötték Japánban, a tengerészgyalogság Ivakuni támaszpontján.

[...] Bővebben!

A 151 tagú nemzetgyűlés jelen lévő képviselői közül 77-en mondtak igent a törvényre, míg a nemleges szavazatok száma 50 volt. A jogszabály sürgősségi eljárásban került a parlament elé. Az új törvény szerint tiltott önkényuralmi jelképek és fasiszta üdvözlések vétsége miatt, az állampolgárok nyugalmát megzavaró hamis hírek terjesztéséért, továbbá engedély nélküli lőfegyverhasználatért 700-tól 4000 euróig terjedő pénzbírság szabható ki.

Garázdaságért, erőszakos magatartásért, valamint ha valaki magát jogosulatlanul hatósági személynek adja ki, 300-tól 2000 euróig terjedő pénzbírság jár. Enyhébb, kétszáztól ezer euróig terjedő pénzbírsággal lesz sújtható az, aki nyilvános helyen lekicsinylő bírálatot, becsületsértő megjegyzést tesz másokra, ittas személynek vagy 16 éven aluli kiskorúnak alkoholos italt ad, továbbá aki alkoholt vagy kábítószert fogyaszt a munkahelyén.

Az ellenzéki pártok nem szavazták meg a törvényt, mert szerintük annak tartalma nem változott, csak a kiszabható bírságok mértéke növekedett. Davor Bozinovic belügyminiszter korábban jelezte, hogy egy teljesen új törvény kidolgozására tárcaközi munkacsoportot hoztak létre.

Horvátország továbbra is a volt Jugoszláviától átvett, tartalmilag 1977 óta változatlan törvényt alkalmazza, amely tavaly őszig még német márkában határozta meg a bírságok összegét.

The post A horvát parlament megszavazta a közrendről szóló törvény módosítását appeared first on .

Wopke Hoekstra holland külügyminiszter bejelentése szerint a holland állampolgárok és a hollandiai tartózkodási engedéllyel rendelkezők első csoportját már vasárnap kimenekítik az országból.

„Minden tőlük telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban és legbiztonságosabban összegyűjtsük és hazahozzuk a hollandokat” – fogalmazott.

Közölte, a nap folyamán további tájékoztatást adnak a Szudánban tartózkodó hollandoknak a biztonságos hazajutás lehetőségeiről, valamint a gyülekezési pontokról. A miniszter biztonsági okokból azt kérte az érintettektől, ne hozzanak nyilvánosságra részleteket az evakuálási tervekről. Megerősítette ugyanakkor, hogy a szudáni kormány hadserege segítséget nyújt az ország biztonság elhagyásához.

A holland külügyminisztérium korábban arról tájékoztatott, hogy 152, Szudánban tartózkodó holland állampolgárral áll kapocslatban, ugyanakkor arra számítanak, hogy ennél több embernek kell majd segítséget nyújtani az ország elhagyásához. A holland külügyminisztérium honlapján naprakész tanácsokat tesz közzé Szudánban tartózkodó állampolgárai számára az ország biztonsági helyzetéről – tette hozzá a holland külügyminiszter.

Hadja Lahbib belga külügyminiszter közleménye szerint Belgium Franciaországgal és Hollandiával együttműködésben zajló műveletek keretében menekíti ki állampolgárait a harcok dúlta afrikai országból.

„Arra kérjük a belga állampolgárokat és mindazokat, akik még nem tették meg, hogy a lehető leghamarabb vegyék fel a kapcsolatot a diplomáciai szolgálatainkkal” – fogalmazott.

A belga külügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint ez idáig 42, Szudánban tartózkodó belga állampolgár jelentkezett, hogy elhagyná az afrikai országot. A külügyminisztérium szóvivője vasárnap megmegerősítette, hogy a tárca a háborús országban tartózkodó több tucat állampolgárával áll kapcsolatban.

„Minden szolgálatunkat mozgósítottuk, hogy segítséget nyújtsunk” – tette hozzá Twitter-üzenetében a belga külügyminiszter.

Németország a védelmi minisztérium és a külügyminisztérium nyugati partnerországokkal összehangolva végzett akciójának célja a lehető legtöbb német elszállítása a fővárosból, Kartúmból. Az ARD országos köztelevízió jelentése szerint ez már a második próbálkozás. Először, még szerdán biztonsági okokból megszakítottak egy műveletet. Ezúttal több száz katonát mozgósítottak, a műveleti központot Jordániában alakították ki.

A külügyi tárca adatai alapján néhány száz német állampolgár rekedhetett Szudánban. Kimenekítésüket nagyban nehezíti, hogy a bő egy hete tartó harcok éppen a kartúmi nemzetközi repülőtér körül a leghevesebbek. Igyekeznek tartani a kapcsolatot velük, de a helyzet napról napra nehezebb Kartúmban. Fogytán az ivóvíz és az élelmiszer, az áramkimaradások pedig egyre inkább akadályozzák a kommunikációt.

Miután szombaton 14 magyar állampolgárt sikerült kimenteni Szudánból, újabb 15 magyar jelentkezett, akiknek Magyarország próbál segíteni. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint, miután szombaton egy magyar koordinációval lezajlott akcióval 14 magyar állampolgárt sikerült kimenteni, további magyarok jelentkeztek. A vasárnap esti információk szerint Magyarország Törökországgal, Franciaországgal és az ENSZ-szel folytatott együttműködésének köszönthetően hét magyar állampolgár tart már biztonságos helyre, nyolc magyar esetében pedig továbbra is keresik a biztonságos megoldást.

Szudánban a 46 millió lakosú északkelet-afrikai országot a 2021-es katonai hatalomátvétel óta uraló két katonai vezető, Abdel Fattáh al-Burháni és korábbi helyettese, Mohamed Hamdan Dagalo szakítása torkollt vérengzésbe. Abdel Fattáh al-Burháni a hadsereg révén, Mohamed Hamdan Dagalo a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) nevű félkatonai szervezet támogatásával igyekszik érvényesíteni akaratát. Az április közepén kezdődött harcokban több százan haltak meg, a sebesültek száma meghaladja a háromezret. A két tábornok még egymás szövetségese volt Omar el-Besir diktátor rendszerének 2019-es megdöntésekor. Abdel Fattáh al-Burháni – aki a 2021. októberi puccs óta az országot irányító katonai tanács vezetője – azzal vádolja volt társát, hogy a hatalom megszerzésére törekszik.

The post Hollandia, Belgium és Németország is megkezdte állampolgárai kimenekítését Szudánból appeared first on .

A gyanúsított egy 26 éves szíriai állampolgár – jelentette a Westdeutscher Rundfunk regionális közszolgálati médiatársaság a duisburgi ügyészség tájékoztatása alapján. Lakásában lefoglaltak két kést, amelyek közül valamelyiket a kedden egy belvárosi – az otthonához közeli – edzőteremben végrehajtott támadáshoz használhatta.

A gyanúsítottat péntek óta keresték egy térfigyelő kamera felvételei alapján, nyilvános körözéssel. Szomszédok ismerték fel a felvételen szombaton, és azonnal riasztották a rendőrséget. Röviddel éjfél után fogták el. A Bild című lap értesülése szerint a férfi menedékkérőként érkezett Németországba. Rendőrségi ügye eddig nem volt. Egy terrorelhárító alakulat fogta el lakásában.

Az edzőterem öltözőjében történt késelésben négy férfi sebesült meg. Az első áldozat – egy 21 éves fiatalember – életveszélyes állapotban van. A támadó utána rárontott még két 24 éves és egy 31 éves férfira is, majd elmenekült. Vasárnapig egy sebesültet bocsátottak haza a kórházból.

A bűncselekmény kiváltó oka ismeretlen. Az eddigi adatok szerint a támadó nem ismerte áldozatait.

The post Elfogták a duisburgi késes támadás gyanúsítottját appeared first on .

Ma van a szerb haderő napja. Tegnap Batajnicán ismét megrendezték azt a demonstrációt, melyen a fejlesztés minőségi és mennyiségi eredményei vonultatták fel.

Az ünnepséget megnyitó mozzanat két ejtőernyős H145M-ből történő ugrása volt. Egyikük Szerbia zászlaját, másikuk a szerb haderő zászlaját hozta magával.

A készültségi géppár légiharc bemutatója. A közelebb lévő gépen érdekes helyen, az általában R-27-esnek fenntartott belső tartókon vannak az R-60-asok.

Régi és "új". Fenn az egyik utólag kapott 9.13-as, melyről még hiányzik a korszerűsített gépekre jellemző új besugárzásjelző; lenn az egyik eredeti 9.12-es, melyen már jól láthatóan ott a szárny alatti kis burkolatba elhelyezett új besugárzásjelző, illetve az RVV-AE rakéták indításához szükséges (fehér) sín.

A MiG-29-est Szerbiában nemcsak a rá oly jellemző "repülős" csodálat övezi, mint nálunk a "nagyvasat". A típus szimbólumként itt egybeforrt a pilótái önfeláldozó hősiességével is, ezzel erősítve az 1999 és 1941 közötti párhuzamot a nemzeti emlékezetben. Hajdanvolt legyőzettetés ereje a mában.

Leszállás után gurul vissza fedezékéhez a készültségi géppár. A Gránti 2023 során velük együtt összesen 10 szerb MiG-29-est láthattunk a levegőben.

Korszerűsített (SzD) gép és a kibővített fegyverzeti lehetőségek tárháza a statikus bemutatón.

Korszerűsített és díszfestett Orao. Az előbbin egy-egy AGM-65B illetve a saját fejlesztésű VRVZ-200 elektrooptikai önirányítású földi célok elleni rakéta.

Tankolás feladat után, készülve a délutáni hazatelepülésre Ladjevcibe, a Tigrisek hazájába.

Akárcsak az Oraók, a G-4 Szuper Galebek is rendületlenül menetelnek. Nyilván Szerbiában sincs kolbászból a kerítés, sőt! Azért is kénytelenek még mindig ezekkel a gépekkel repülni. De valahogy itt mindig az az érzése az embernek, hogy a megoldásokat keresik, nem a kifogásokat. és meg is találják.

Az ukrajnai háborúig beérkezett szerb Mi-35M flotta fele, egy géppár a demó közben.

Zsiráfok figyelik a távozó harci helikoptert.

A Mi-17V-5-ösök mellett itt találtak arra lehetőséget, hogy a Mi-8-asokat is a levegőben tartsák. Kell is, amíg az új orosz technika szállítása folytatódhat, vagy alternatív forrásokról születik döntés.

Szintén egy "nagy túlélőnek" számító Partizán kíséri  a Mi-17-est.

HForce-os H145M figyeli, ahogy a Mi-17-es kiemeli a különleges műveleti csoportot...

...ezzel az igen praktikus szerkezettel, az AirTEP-pel (Airborne Tactical Extraction Platform), mely a SPIES ("szőlőfürt") módszer hiányosságait van hivatva kiküszöbölni (a rend kedvéért egy másik Mi-17-essel a SPIES-t is bemutatták a szerb vendéglátók)

Egy közelebbi kép az egyik szerb HForce-os H145M-ről, hazai gyártású L80-07 80 milliméteres rakétablokkal és GH-78M 12,7 milliméteres géppuskakonténerrel. Ismét csak a fenn említett jelenséggel állunk szemben: megoldást kerestek és találtak.

Rajkötelék a levegőben, hazaindulás Nisbe.

Az ötödik gép még a statikuson, a személyzet éppen a kiállított Sz-8-as rakétákat pakolja el.

A Belügyminisztérium új H215-öse, amihez decemberben volt már szerencsénk, ha messziről is :-)

Szintén a belügy üzemelteti a tűzoltó Ka-31A11BC típust, melynek két példányát rendszeresítették.

Kínai CH-92A és hazai Brabac drónok erdején túl, álcaháló alatt látszik ami látszik. A "sejtető" kommunikációt félretéve a lényeg: a taktikai drónok után Szerbia a közepes magasságú, nagy repülési idejű (MALE) drónképesség építésében is halad szépen előre.

A reptér adottságaiból, a két, egymáshoz képest eltolt, párhuzamos betonból fakadóan nagyon szép "összefotózási" lehetőségek adódtak a bemutató után egyszerre visszatérő gépekre, mely más megoldásokhoz hasonlóan a szerb haderőfejlesztés "mennyiségi"  jellegét is ügyesen támasztotta alá. A tényleges katonai-szakmai értéken túlmenően az eszközök prezentációjának módja is figyelmet érdemlő.

Zord

A Honvédelmi Minisztérium közleményében idézték Szalay-Bobrovniczky Kristófot, aki elmondta: egy ország védekezőképességében a légvédelmi rendszer hatékonyságának maximalizálása kiemelt fontosságú. A norvég Kongsberg védelmi ipari vállalat NASAMS rakétarendszere – az ország légtérellenőrzését végző izraeli  rakétaelhárító rendszert is támogató rakétákkal – fejlett és ütőképes légvédelmi képességet ad a modern magyar haderőnek, amely a rakétarendszer rendszerbe állítása után hatékonyan látja majd el Magyarország légvédelmi feladatait.

A tárca közleménye szerint a honvédelmi miniszter kiemelte: a NASAMS a legelterjedtebb a kis-közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek kategóriájában, a rendszer által használt, amerikai AMRAAM rakéta pedig a legelterjedtebb ilyen eszköz, mely egyúttal a NATO vadászrepülőgépeinek alapfegyverzete is. A rendszer egyik előnye, hogy radarjait és rakétaindítóit egymástól távol telepítik, emiatt a célba vett repülőgépek sokkal nehezebben védekezhetnek ellene, illetve az ellenséges erőknek sokkal nehezebb semlegesítenie, mint a hagyományos légvédelmi rakétarendszereket.

A miniszter tájékoztatása szerint a Magyar Honvédség 6+1 tűzalegységet szerez be, azok a győri MH Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezredhez kerülnek. Szalay-Bobrovniczky beszámolt arról is, hogy találkozott azokkal a magyar katonákkal, akik a rakétaezredtől a NASAMS-rendszer szállítás előtti tesztjén vettek részt.

A felszerelés hivatalos magyarországi átadása augusztusra várható – áll a Honvédelmi Minisztérium közleményében.

The post Szalay-Bobrovniczky: norvég rakétarendszer erősíti Magyarország légvédelmét appeared first on .