Biztonságpolitika

A nem kötelező jogi erejű szöveg felkéri a francia kormányt, hogy „diplomáciailag lépjen fel” annak érdekében, hogy az EU teljesítse ezt a kérést, mely lehetővé tenné a Wagner csoport tagjainak és támogatóinak hatékonyabb pénzügyi szankcionálását. A határozatot Emmanuel Macron államfő pártja, a Reneszánsz egyik képviselője terjesztette be, s elsősorban az Ukrajnában „a polgári lakosság ellen elkövetett számos erőszakos cselekményt” célozza, amelyek közül egyesek a határozat szerint „háborús cselekménynek” minősülnek.

„A Wagner csoport tevékenysége kimeríti a terrorizmus európai definícióját” – mondta a vitában a javaslatot beterjesztő Benjamin Haddad, aki a „káosz hadseregének” nevezte „az Oroszország és Putyin oldalán fellépő” Wagnert, amely szerinte „instabilitást és erőszakot terjeszt”. A határozatot – amely kiemeli, hogy a csoport Ukrajnán kívül Szíriában és több afrikai országban is erőszakos cselekményeket hajtott végre – valamennyi nemzetgyűlési csoport támogatta, beleértve a jobb- és baloldali ellenzéki frakciókat is.

Catherine Colonna francia külügyminiszter a nemzetgyűlésben üdvözölte a képviselők határozatát, miután emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió már foganatosított szankciókat a Wagner csoport ellen.

„Jogi értelemben véve a terrorcsoporttá nyilvánításnak nem lennének újabb közvetlen hatásai” – mondta a francia diplomácia vezetője. „De nem becsülhetjük alá egy ilyen intézkedés jelképes fontosságát, sem az elrettentő jellegét olyan államok számára, amelyek esetleg ezen csoport segítségéhez folyamodnának” – tette hozzá.

A litván parlament márciusban már elfogadott egy határozatot, amely terrorszervezetté nyilvánította a Wagner csoportot.

A francia képviselők márciusban elfogadtak egy határozatot, amely szerint népirtásnak kell tekinteni az 1930-as években a szovjet hatóságok által végrehajtott földreform következtében Ukrajnában okozott éhínséget, amely miatt minimum három, de akár hét és fél millióan haltak éhen Ukrajnában. Ukrajnával kapcsolatosan a nemzetgyűlés hamarosan egy újabb határozati javaslatot is megvitat, amely elítélné az ukrán gyerekek Oroszországba deportálását.

London kezdeményezi a Wagner-csoportot terrorszervezetté nyilvánítását
Brit kormányforrások tájékoztatása szerint London hamarosan terrorszervezetté nyilvánítja a Wagner orosz magánhadsereget, amely az ukrajnai háborúban is jelentős szerepet játszik. A brit kormány kéthavi munkával teremtette meg a lépés jogi hátterét, és a döntést hamarosan törvénybe iktatják. A brit jogszabályok szerint a törvény érvénybe lépése után az is bűncselekménynek számít majd, ha valaki a Wagner-csoport tagja, részt vesz a szervezet gyűlésein, támogatást szervez a csoport számára, vagy ha nyilvánosan viseli a jelvényét. Így a Wagner-csoport esetében ugyanazok a törvényi szankciók lépnek életbe, amelyeket London mások mellett az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetekkel szemben is alkalmaz. A tilalmi jogszabály pénzügyi szankciókat is tartalmaz, így a Wagner-csoport nem tud majd anyagi támogatásokat felhajtani a brit pénzügyi rendszeren keresztül. A szervezetet eltiltják emellett attól is, hogy brit bíróságokon lépjen fel újságírók és kampányszervezetek ellen.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője tavaly megpróbált rágalmazási eljárást indítani Eliot Higgins brit újságíró ellen, miután a Higgins által alapított, Bellingcat nevű, angliai és hollandiai székhelyű, vizsgálatainak eredményeit online blogfelületén ismertető civil oknyomozó szervezet részleteket tárt fel a Wagner ügyeiről. A jogi eljárást tavaly márciusban, az ukrajnai háború kezdete után az eljáró brit bíróság beszüntette.

The post A Wagner orosz zsoldoscsoport terrorszervezetté nyilvánítását kezdeményezte a francia nemzetgyűlés appeared first on .

Az izraeli hatóságok kedden reggel lezárták a Gázai övezet környékén az utakat, Askelontól délre leállították a vasúti közlekedést, és arra kérték a civileket, hogy az óvóhelyek közelében tartózkodjanak. Izraelt öt régióra osztották, az övezethez legközelebb eső negyven kilométeres sávban keddre iskolaszünetet rendeltek el.

A polgári védelmi parancsnokság engedélyt adott az övezettel határos városoknak, hogy megkezdjék a lakosok evakuálását az ország más részeibe, mert a hadsereg becslése szerint a harcok több napig is eltarthatnak. Az izraeli katonai rádió jelentése szerint Joáv Galant védelmi miniszter jóváhagyta tartalékosok mozgósítását a hadsereg igényeinek megfelelően, de ugyanakkor egyiptomi közvetítéssel tárgyalások is kezdődtek a Hamász és az Iszlám Dzsihád vezetőivel a tűzszünetről.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök még kedden összehívja a biztonsági kabinetet a helyzet megbeszélésére a ynet hírportál értesülése szerint. A kormányfőre előzőleg nyomást gyakoroltak a kormányban részt vevő jobboldali párt, a Zsidó Erő politikusai. hogy erőteljesebben válaszoljon a múlt heti gázai rakétákra, és tegyen támadó intézkedéseket. Itamár Bengvír, a párt vezetője ezért bojkottálta a kormány és kneszet üléseit.

Az izraeli hadsereg a kedd hajnalban Pajzs és Nyíl néven elindított hadműveletben a Gázai övezetben található Iszlám Dzsihád nevű iszlamista terrorszervezet katonai vezetőit támadta egy héttel azután, hogy a szervezet az övezetből több mint száz rakétát lőtt ki Izraelre.

A légicsapások otthonaikban ölték meg az Iszlám Dzsihád vezetőit, civil családtagokat, köztük feleségeket és gyerekeket is megsebesített és megölt, legkevesebb tizenöt halálos áldozat van. A célzott támadások célpontja Kalil Bahitini, az övezet északi részének katonai parancsnoka, Dzsahed Ahnam, a szervezet katonai tanácsának egyik vezetője, és Tarek Azaldin, az Iszlám Dzsihád ciszjordániai terrorakcióinak irányítója volt.

„Bahitini hagyta jóvá és hajtotta végre az észak-gázai terrortevékenységet, izraeli civilek elleni terrortámadásokat tervezett és irányított, és rakétatámadásokat készített elő Izrael ellen” – közölte Daniel Hagari katonai szóvivő a 44 éves Gázai katonai parancsnokról, aki a 90-es évek végén kezdett tevékenykedni az Iszlám Dzsihádban. Az izraeli hadsereg szerint részt vett Izrael elleni terrorcselekményekben, öngyilkos merényleteket, robbantásokat, rakétakilövéseket szervezett, és terrortevékenységeket irányított Ciszjordániában is.

A 62 éves, Rafiahban élő Ahnam kulcsfontosságú összekötő volt az Iszlám Dzsihád és a Hamász között a pénz- és fegyverügyletekben Izrael szerint. A szervezet egyik legmagasabb rangú vezetője volt, korábban a többi között az övezet déli részén vezette a katonai akciókat, és az Iszlám Dzsihád katonai tanácsának titkára volt. Izraeli katonai közlés szerint a 49 éves Azaldin a Gázai övezet és Ciszjordánia közötti pénzmozgásokat intézte. Ő a ciszjordániai Arraba városból származott, s korábban Izraelben bebörtönözték, mert öngyilkos merényletekben vett részt a 2000-es évek elején.

„Eddig elértük a magunk elé kitűzött célokat, eltaláltuk a célpontokat, és ha kell, tovább mélyítjük a támadásokat. Fel vagyunk készülve minden forgatókönyvre” – mondta Hagari katonai szóvivő kedd reggel. „Negyven repülőgép, köztük vadászrepülőgépek hajtották végre a légicsapásokat néhány másodpercen belül, az övezet három különböző pontján”- közölte.

Izraelben attól tartanak, hogy több fronton is támadást intézhetnek az ország ellen. „Irán azon kísérletével foglalkozunk, hogy több helyszínen támadjon ellenünk, erre készülünk. Utasítottam az izraeli hadsereget és a biztonsági erőket, hogy szükség esetén készüljünk fel egy többfrontos hadjáratra. Szükség esetén meg tudjuk oldani” – mondta Netanjahu arra utalva, hogy Libanonból, az északi határ mentén is támadást kezdhetnek Izrael ellen, ahogy ez néhány hete történt.

Légicsapás végzett egy páncéltörő rakétát kilőni készülő gázai osztaggal
Az izraeli hadsereg újabb légicsapással egy páncéltörő rakétát kilőni készülő osztaggal végzett kedd délután a Pajzs és nyíl hadműveletben – jelentette a helyi média. A páncéltörő rakéták indítására készülő csoportot a Gázai övezet déli részén, Hán-Junisznál találta el egy repülőgépről indított izraeli rakéta. A Palesztin Hatóság egészségügyi tisztviselői szerint ketten haltak meg az újabb támadásban, órákkal az Iszlám Dzsihád magas rangú vezetőinek meggyilkolása után. Kedden hajnalban tíz palesztin civil, köztük négy gyermek is életét vesztette az Iszlám Dzsihád három vezetőjének célzott kivégzésében. A civil halottak és sebesültek az Iszlám Dzsihád vezetőinek családtagjai vagy szomszédai voltak.

The post Izrael felkészült a Pajzs és Nyíl néven indított hadművelet elhúzódására appeared first on .

Denisz Smihal, aki III. Károly király koronázása alkalmából látogatott Londonba, és nagy-britanniai kiképzésben részesülő ukrán katonai alakulatokat is meglátogatott egy angliai támaszponton, az interjúban úgy fogalmazott: Ukrajna nagy gondot fordít az ellentámadás előkészítésére, mivel nagyon fontos, hogy „sikert tudjon felmutatni”.

Arra utalva, hogy kedden Moszkvában a náci Németország feletti győzelem évfordulóját ünnepelték, Smihal kijelentette: Ukrajna számára a legfontosabb győzelem napja az lesz, amikor győzelmet arat „e rettenetes, totális orosz agresszió felett”.

Arra a kérdésre, hogy a nagy-britanniai kiképzésben részesülő ukrán katonák részt vesznek-e majd az ukrán fegyveres erők ellentámadásában, Smihal kitérően úgy válaszolt, hogy a brit kiképzési programba bevont „jövőbeni katonák, fiúk és lányok egyaránt” minden olyan különleges tudás és gyakorlati tapasztalat birtokában lesznek, amelyre a hadszíntéren szükség van.

Nagy-Britannia tavaly széleskörű kiképzési programot kezdett több tízezer ukrán katona számára. A legutóbbi hivatalos adatok szerint 2022 második felében tízezer ukrán katona részesült harckészségfejlesztő képzésben brit támaszpontokon, és az idei brit kiképzési programban további húszezer ukrán katona vesz részt. A brit védelmi minisztérium emellett külön képzési programokat indított azoknak a harceszközöknek a működtetésére, amelyeket Nagy-Britannia adományozott Ukrajnának.

A Downing Street az év elején bejelentette, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 típusú brit harckocsit és „hozzávetőleg harminc” AS90 önjáró löveget kap a brit kormánytól. Nem sokkal később megérkeztek Nagy-Britanniába azok az ukrán katonák, akik a brit fegyveres erők szakértőitől ezeknek az eszközöknek az üzemeltetésére kapnak kiképzést.

Nagy-Britannia – a nyugati szövetségesek közül elsőként – megkezdte ukrán pilóták NATO-szabványoknak megfelelő kiképzését is, de a brit kormány rendre hangsúlyozza, hogy nem készül harci repülőgépek ukrajnai szállítására, a pilóták kiképzése arra irányul, hogy Ukrajna a NATO által meghonosított harcászati módszerekkel védhesse meg légterét „a jövőben”.

Az ukrán miniszterelnök a keddi Sky News-interjúban – arra a kérdésre, hogy miért húzódik ilyen sokáig az ukrán ellentámadás elindítása – úgy válaszolt: Ukrajna nagyon gondos előkészületeket folytat, mivel nagyon fontos műveletről van szó, „és tudjuk, hogy sikert kell felmutatnunk e művelet során társadalmunknak, partnereinknek, az egész világnak és ellenségünknek is”.

Smihal szerint az ellentámadás „abban a pillanatban megkezdődik”, amikor Ukrajna erre „abszolút készen áll”, és amikor a katonai és politikai vezetés meghozza az erről szóló döntést. A kormányfő megerősítette azt a hivatalos kijevi álláspontot, hogy Ukrajnának nem volt köze a Kreml ellen megkísérelt múlt heti dróntámadáshoz, amelyet hivatalos moszkvai körökben Vlagyimir Putyin orosz elnök megölésére irányuló kísérletnek minősítettek. Smihal kijelentette: Kijev szerint elsősorban provokáció történhetett, de az ukrán kormánynak nincsenek adatai az incidensről, mivel nem ukrán műveletről volt szó.

The post Ukrajna készül az ellentámadásra, de még nem jött el az ideje appeared first on .

Amikor a gyerekektől megkérdezik, hogy ki mi szeretne lenni, amikor nem meglepő módon mindig négy-öt klasszikus szakma jelenik meg a válaszok között. Felnőve aztán persze több munka szerepel már a listán, de még így is kevés olyan ember akad, akinek igazán kuriózumnak minősül a szakmája.

Pedig sokszor jobban megéri olyat tanulni, amit szinte senki, hiszen így olyan ritka pozíciókat tölthetünk be, amelyekről csak kevesen tudnak vagy hallottak. Mai írásunkban éppen egy ilyen szakmát fogunk körbejárni, amelyhez ráadásul csak középfokú iskolai végzettségre és egészségügyi alkalmasságira lesz szükséged.

De hát akkor mihez kezdjek?

Merül fel jogosan a kérdés, amire mi a Tanfolyam.hu emelőgép-ügyintéző tanfolyamát ajánljuk szíves figyelmedbe. Ez a képzés az érettségi és az egészségügyi alkalmassági megszerzése után bárki számára elvégezhető, sőt, mivel távoktatásos képzésről van szó, ezért még csak helyhez sem kötött a tanfolyam.

Az egyik leghasznosabb dolog, hogy az otthonod kényelméből tudsz tanulni, hiszen nem vagy kénytelen értékes órákat elvesztegetni arra, hogy utazgass. Az utazási időt szánhatod az online kontaktórákra, amelyekhez azért igazodni kell majd, de mindenképpen tervezhető módon!

De nézzük is, hogy mit csinál az emelőgép-ügyintéző, és vajon mekkora kereslet van rá?

Az emelőgép-ügyintéző szupertitkos feladatai

Persze nem szupertitkosak, de laikusok feltehetően kevésbé tudják elképzelni ezt a munkakört. Most mutatjuk is!

Emelőgép-ügyintézőként:

• fel fogod tudni mérni az emelőgépek állapotát
• képes leszel kapcsolási rajzokat értelmezni és dokumentálni
• képes leszel egyszerűbb gépészeti számolásokat elvégezni
• meg fogod tudni határozni és képes leszel értékelni a különböző emelőgépeket
• képes leszel nyilvántartásokat vezetni
• biztosítani tudod majd a gépdirektíva rendelkezésre állását

Hogy mindezt hol? Természetesen olyan helyen, ahol szükség van emelőgépekre, abból pedig akad szép számmal. Gondolj csak bele, a nagy áruházak, gyárak, logisztikai központok, építési területek mind-mind használják ezeket a gépeket, tehát nyilvánvalóan szükségük lesz valakire, aki képes lesz biztosítani azt, hogy minden a lehető legnagyobb rendben menjen a gépek kezelése kapcsán.

Ahhoz, hogy el tudd végezni a képzést stabil internetre és kellő számítógépes tudásra lesz szükséged, így erről se feledkezz meg! Ha ez is megvan, akkor semmi sem állhat az utadba!

Válts pályát!

Ha úgy érzed, hogy a jelenlegi munkád nem adja meg neked azt, amire igazán vágysz, ha szeretnél egy kicsit mást csinálni, vagy akár teljesen új vizekre evezni, akkor a Tanfolyam.hu emelőgép-ügyintéző képzése erre tökéletes lehetőséget biztosít.

Az online tanfolyamnak hála még az is teljesen mindegy, hogy az ország mely részén élsz, ez a lehetőség nyitott lesz a számodra, hisz még a beiratkozást is el fogod tudni interneten keresztül intézni.

The post Ha nem szeretsz beállni a sorba, akkor mutatjuk mit dolgozz appeared first on .

Az offline marketing fontos szerepet játszik az új márkák és vállalatok létrehozásában vagy a meglévők következő szintre emelésében. Az üzleti találkozók például remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy nagyszerű benyomást keltsünk. Az üzleti ajándékcsomagok megfelelő eszközök erre, és számos promóciós anyagot tartalmazhatnak.

Miért van szükség üzleti ajándékcsomagra?

Az ajándékcsomagok számos célra felhasználhatóak: fellendíthetik a cég hitelességét, vagy jó hangulatban indíthatnak egy üzleti megbeszélést. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy az egész csomag jól össze legyen állítva, és ne csak véletlenszerűen válogatott eszközök legyenek benne. A Zefi Reklámajándék iroda és megbeszélés kategóriája jól szemlélteti, hogy mi mindent pakolhatunk bele.

Fontos, hogy olyasmit válasszunk, ami illik a cég arculatához és sokoldalúan felhasználható, például egy minőségi stresszlabda megfelelő lehet. Egy ilyen tárgyat mindig az irodában lehet tartani, így a logó, a kép és az elérhetőségek mindig szem előtt vannak, amikor a papírmunkát végzi a partner.

Bármi, ami növelheti a cég sikerét, termelékenységét és bevételét, olyan lehetőségnek számít, amelyet nem szabad kihagyni. Ide tartoznak a promóciós termékek is, amelyeket teljes mértékben saját megjelenéssel láthatunk el. Hogy egy konkrét példát is említsünk: a biztosítási szakmában az esernyők a védelem szimbólumai, és akár ezeket is elláthatjuk logóval. Ha autóműhelyünk van, akkor különféle autós kiegészítőket adhatunk ajándékba.

Ezek a csomagok felhasználhatóak a vállalat általános hírnevének növelésére, valamelyik szolgáltatás vagy termék kiemelésére vagy egy egyedi, szezonális kampány támogatására.

Nem csupán üzleti találkozókra ideális

Potenciális ügyfeleknek is adhatjuk, de a lényeg, hogy a csomagolt tárgyak ne legyenek eldobhatóak vagy rossz minőségűek! Valójában ez nemcsak egy ajándék, hanem a cégnek a minőségét is jelzi. Ha például egy potenciális vásárló bevásárlótáskát kap, többször kell majd használnia, és nagyon kellemetlen lenne, ha a termék már az első út után elszakadna. Ugyanez vonatkozik a tollakra, labdákra és a csomagba bekerült összes árucikkre.

Tehát nemcsak a mennyiségről, hanem a minőségről is szó van: ez igaz az üzleti ajándékra és a többi termékekre egyaránt.

Ma már rengeteg termék közül válogathatunk

A piacon több mint 9000 termék látható el egyedi márkajelzéssel. Ez megadja a lehetőséget arra, hogy minden egyes cég megtalálja a tevékenységéhez, arculatához és céljaihoz illeszkedő termékeket, amelyeket aztán egyedi megjelenéssel láthat el. 

Természetesen elsőre ijesztő lehet a hatalmas kínálat, ezért is ajánlott szakemberekkel konzultálni beszerzés előtt, hogy garantáltan olyan eszközök és kiegészítők kerüljenek az üzleti ajándékcsomagba, amelyek el fogják érni a céljukat.

The post Az üzleti ajándékcsomag tényleg tökéletes választás? appeared first on .

Vannak kincseink.

Zord

A közlemény szerint az Európai Békekeret keretében jóváhagyott, egymilliárd eurót kitevő támogatás hozzájárul Ukrajna ellenálló képességének megerősítéséhez, ahhoz, hogy az ország képes legyen megvédeni függetlenségét, önállóságát és területi egységét, valamint ahhoz, hogy védelmet nyújthasson a polgári lakosság számára az orosz agresszióval szemben.

A támogatás lehetővé teszi az ukrán fegyveres erők ellátását 155 milliméter kaliberű tüzérségi lőszerekkel és rakétákkal – közölték. A tájékoztatás szerint ezeket az eszközöket az uniós tagállamok közösen szerezhetik be az Európai Unióban, illetve Norvégiában letelepedett vállalatoktól. A finanszírozás továbbá lehetővé teszi e lőszerek és rakéták gyártását az EU-ban, illetve Norvégiában.

Emlékeztettek, a pénteki határozatot megelőzte egy korábbi egymilliárd euró értékű támogatási csomag jóváhagyása, amely lehetővé tette az EU számára, hogy megtérítse a tagállamoknak a meglévő készleteikből vagy a folyamatban lévő megrendelésekből származó, február 9. és a május 31. között Ukrajnának adományozott föld-föld és tüzérségi lőszerek, valamint rakéták árát. A korábbi támogatási csomagokkal együtt a pénteken elfogadott intézkedés 5,6 milliárd euróra emelte az Ukrajna számára az Európai Békekeret keretében biztosított katonai felszerelések szállításának támogatásához nyújtott uniós hozzájárulást – tájékoztattak.

Közölték továbbá, a Külügyek Tanácsa rendszeres tájékoztatást fog kapni a támogatási intézkedés végrehajtásáról annak érdekében, hogy nyomon követhesse a megállapodás végrehajtása terén elért eredményeket.

Az erőfeszítések bizonyítják, hogy az Európai Unió továbbra is rendíthetetlenül támogatja az ukrán hadsereget az orosz agresszióval szembeni védekezésben – tette hozzá közleményében az uniós tanács.

The post Orosz agresszió: EU jóváhagyta az egymilliárd eurós lőszerbeszerzést Ukrajna számára appeared first on .

A közlések szerint a háborúpárti, putyinista, önmagát hazafiasként pozicionáló írók csoportjához tartozó Prilepin ellen Nyizsnyij Novgorodban, Moszkvától négyszáz kilométerre keletre követtek el merényletet. A mentőszolgálat beszámolója szerint a robbanószerkezetet Prilepin autójának aljára erősítették. A jármű a robbanáskor a levegőbe repült. A 47 éves író súlyosan megsebesült, de eszméleténél maradt. Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának támogatása miatt Prilepin 2022 februárja óta szerepel az EU szankciós listáján.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője úgy vélte, azért nyugati országokat -köztük az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát – terheli a felelősség. „Washington és a NATO egy újabb terrorista sejtet táplál – a kijevi rezsimet”.

A fegyveres konfliktus kezdete óta több háborúpárti orosz közéleti személyiség ellen is merényletet követtek el. Augusztusban a gépkocsijába rejtett pokolgép végzett Darja Dugina újságíróval, Alekszandr Dugin filozófus lányával Moszkva környékén egy autópályán, míg egy hónappal ezelőtt egy szentpétervári kávézóban történt robbanás, ahol 32 ember megsebesült, és életét vesztette Vladlen Tatarszkij orosz haditudósító és blogger.

The post Háborúpárti orosz írót robbantottak fel az autójában, a sofőrje nem élte túl appeared first on .

Mindeközben zajlik Szíria tagsága helyreállításának előkészítése az Arab Ligában.

Blinken jordániai kollégájával, Ajmán Szafadival a szíriai konfliktus politikai megoldásának előmozdításáról tárgyalt telefonon és „világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem fogja normalizálni kapcsolatait az Aszad-rezsimmel, és nem támogatja, hogy mások ezt megtegyék mindaddig, amíg az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2254-es határozatával összhangban nem történik hiteles, az ENSZ által támogatott politikai haladás” – olvasható az amerikai külügyminisztérium honlapján szereplő csütörtöki közleményben.

Blinken egyúttal köszönetet mondott Jordániának a szíriai menekültek befogadásáért, és megismételte az Egyesült Államok álláspontját, miszerint Szíriának olyan feltételeket kell teremtenie, beleértve az emberi jogok tiszteletben tartását, amelyek arra ösztönzik a menekülteket, hogy biztonságban, önként és méltó módon térjenek vissza. Blinken és Szafadi május elsején személyesen is tárgyalt Ammánban.

Szíriának hamarosan vissza kell térnie az Arab Ligába – ezt Szafadi a CNN hírtelevíziónak nyilatkozta. Szafadi szerint Szíria elegendő támogató szavazattal rendelkezik a 22 tagú csoportban ahhoz, hogy visszaszerezze a helyét. „A visszatérés a ligába meg fog történni. Szimbolikusan ez fontos, de. még egy hosszú, nehéz és kihívásokkal teli folyamat várható” – jegyezte meg.

A szervezet szóvivője közölte, hogy az arab külügyminiszterek Kairóban egyeztetnek a kapcsolatok normalizálásáról Szíriával. Az Arab Liga 2011-ben felfüggesztette Szíria tagságát, miután Bassár el-Aszad elnök erőszakkal válaszolt az országban kirobbant tiltakozásokra, ami polgárháborúvá fajult.

The post Washington nem normalizálja kapcsolatait az Aszad-rezsimmel appeared first on .

A húsz éves Uros Blazic-ot a tett helyszínétől mintegy hatvan kilométerre délre, Kragujevac környékén fogták el nyolcórányi hajtóvadászatot követően, amelyben a szerb belügyminisztérium több mint hatszáz tagja vett részt. Aleksandar Vucic szerb elnök terrorcselekménynek minősítette az esetet, és a fegyvertartásra vonatkozó törvények drákói szigorítását jelentette be.

A rendőrség tájékoztatása szerint az elkövető legalább két településen lövöldözött. A Mladenovac melletti Malo Orasjéban öt embert lőtt le, további hatot pedig megsebesített, majd Dubonába ment, ahol további három embert megölt, nyolcat pedig megsebesített. Később a férfi a gyanú szerint megállított egy taxist, és arra kényszerítette, hogy vigye el a Kragujevac melletti Vinjiste faluba, amely Mladenovactól mintegy hatvan kilométerre délre található. A rendőrök ott fogták el.

A belügyminisztérium munkatársai a férfi nyaralójának átvizsgálásakor több pisztolyt, hangtompítókat, vadászkéseket, különböző kaliberű töltényeket, négy kézigránátot és más fegyveralkatrészeket találtak. A vérontást alig negyven órával azt követően követték el, hogy egy belgrádi általános iskolában egy hetedikes diák lelőtte nyolc társát és az iskolaőrt, illetve megsebesített további hat tanulót és egy tanárt.

A kilencvenes évek délszláv háborúi után rengeteg fegyver maradt a civil lakosságnál is, Szerbiában száz lakosra átlagosan negyven lőfegyver jut. Iskolai lövöldözések viszont nagyon ritkán fordulnak elő az országban, és azokat eddig egyetlen esetben sem fiatalkorú követte el. Az utóbbi évek legsúlyosabb ámokfutása éppen tíz évvel ezelőtt történt, amikor a Belgrádtól ötven kilométerre délre található Velika Ivanca faluban egy férfi 13 rokonát gyilkolta meg.

Mivel az iskolai lövöldözés elkövetője még nem töltötte be a 14. életévét, büntetőjogilag nem vonható felelősségre. A mladenovaci ámokfutás elkövetője pedig októberben tölti be 21. életévét, így a szerbiai büntető törvénykönyv értelmében életfogytig tartó börtönbüntetésre nem ítélhető, a legszigorúbb kiszabható ítélet húsz év letöltendő szabadságvesztés.

A montenegrói rendőrség növelte a készültségét
Növelte a készültséget a montenegrói rendőrség azt követően, hogy Szerbiában három nap alatt két tömegmészárlás is történt – közölte Filip Adzic. A montenegrói belügyminiszter azt is bejelentette, hogy szigorúbb szabályozást rendelt el a fegyverviselési és -tartási engedélyek kiadására. A rendőrök pedig ellenőrzik mindazokat, akik rendelkeznek ilyen engedéllyel. Az idegenforgalmi szezon kezdete előtt, de az idény alatt is szigorúbbak lesznek az ellenőrzések, és magasabb lesz a készültség. Dritan Abazovic montenegrói miniszterelnök közleményben tudatta, hogy kormánya nemzeti gyásznapot rendelt el május 7-re, vasárnapra a szerbiai iskolai lövöldözés áldozatainak tiszteletére.

The post Szerbia: Elfogták a nyolc embert lelövő tömeggyilkost appeared first on .

A védelmi minisztérium szóvivője kedden bejelentette, hogy Lloyd Austin miniszter jóváhagyta a kormányzati tervet, amelynek keretében 1500 aktív katonát vezényelnek 90 napra az Egyesült Államok déli határszakaszára. Pat Ryder közleménye hangsúlyozza, hogy a katonák közvetlenül nem vesznek majd részt rendfenntartó tevékenységben, feladatuk elsősorban a határvédelem (US Customs and Border Protection – CBP) személyzetének tehermentesítése. A katonák megfigyelést, adatgyűjtést, adminisztrációs feladatokat végeznek majd és a határvédelem raktáraiban teljesítenek szolgálatot.

A határvédelemért felelős belbiztonsági minisztérium (Department of Homeland Security) tavaly nyáron 2500 katonát kért a védelmi minisztériumtól 2022 októberétől egy évre, amit a Pentagon akkor jóváhagyott. Így a következő napokban érkező 1500 katonával együtt már a védelmi erők négyezer tagja szolgál majd a határvédelem kötelékében átmenetileg.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője a döntéssel kapcsolatban azt mondta, hogy az nem példa nélküli. John Kirby úgy fogalmazott: „nem összeegyeztethetetlen” a határvédelmi segítségnyújtás gyakorlatával George W. Bush elnökig visszatekintve.

Donald Trump elnöksége idején, 2019 elején a mostanihoz hasonló intézkedést hozott az akkori kormány, amikor 3000 aktív szolgálatban lévő katonát vezényeltek határvédelmi feladatokra a déli határhoz a már ott szolgáló 2300 katona kiegészítésére. Az Egyesül Államok déli határán az elmúlt napokban már napi hétezerre nőtt az illegális határátlépések száma, ami a következő napokban tovább emelkedhet.

A migrációs hullám oka, hogy május 11-én bírósági rendelkezés nyomán hatályát veszíti a Trump-adminisztráció idején 2020 márciusában a világjárvány miatt bevezetett úgynevezett 42-es rendelkezés (Title 42), ami a közegészségügyi körülményekre hivatkozva lehetővé tette az illegálisan érkezők egy részének visszatoloncolását. A menekültek körében terjedő hírek szerint a kitoloncolást lehetővé tevő szabály megszűnése nyomán még könnyebbé válik majd az átjutás az Egyesült Államokba.

A súlyosbodó helyzetre reagálva az amerikai kormányzat a múlt héten a határvédelmi rendelkezések szigorítását jelentette be. Az adminisztráció szándéka szerint a jövőben azok a migránsok nem lesznek jogosultak a menedékjogi eljárásra, akik illegálisan lépik át a határt, nem kérnek időpontot a határvédelem (CBP) mobiltelefonos alkalmazásán keresztül, vagy nem adtak be menedékkérelmet az Egyesült Államokon kívül. A kormányzati bejelentés szerint a jövőben növelik majd a kitoloncolások számát, és központokat állítanak fel migránsok számára több latin-amerikai országban.

Alejandro Mayorkas, belbiztonsági miniszter csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az embercsempészek a jogszabályváltozást megpróbálják kihasználni és azt az álhírt terjesztik, hogy a határ nyitva áll. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a határ most sincs nyitva és május 11-e után sem lesz.

A migráció központi eleme a demokrata adminisztráció és a republikánusok közötti politikai vitának. A republikánusok azt állítják, a kormányzat bevándorláspolitikája vezetett oda, hogy az országnak rekord számú illegális határátlépéssel kell megbirkóznia. Rendszeresen utalnak arra, hogy a 2022-es pénzügyi évben mintegy 2,4 millió illegális határátlépést regisztráltak a hatóságok a déli határon, ami minden idők legmagasabb illegális migrációs adata. Arra mutatnak rá, hogy az érkezők jó részének a menedékjogi eljárás idejére szabad belépést biztosít a kormányzat az Egyesült Államok területére.

A Biden-kormányzat által javasolt új migrációs szabályok az illegálisan érkezőkkel szembeni szigorúbb fellépéssel párhuzamosan a legálisan érkezők számának növelését is tartalmazzák.

The post Az amerikai kormány 1500 katonát vezényelt a déli határra appeared first on .

Egy bank feljelentése szerint 2023 márciusát megelőzően több tucat ügyfelüknek érkezett adathalász linket tartalmazó SMS. Az ügyben a fővárosi rendőrség kiberbűnözés elleni osztálya információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozók három napon belül azonosították, majd elfogták a két adathalászt.

A feljelentés adatai szerint az egyik csaló egy dán országhívójú telefonszámot használva a bank 60 ügyfelének küldött adathalász hivatkozást tartalmazó SMS üzenetet. Ebben az állt, hogy az ügyfél bankkártyája le van tiltva, ezért szükséges a linken keresztül bejelentkeznie a bank oldalára, és frissítenie a kártya adatait. A bank feljelentése mellett országszerte 19 ügyfél tett feljelentést, akik közül hárman budapesti lakosok.

A nyomozást valamennyi feljelentést illetően a rendőrség folytatja, az online csalások felderítésére külön nyomozócsoport alakult – ismertették. A tájékoztatás szerint a megszerzett bankkártyaadatokat az elkövetők március 7. és 22. között egy e-pénztárca-szolgáltatáshoz regisztrálták, majd három különböző helyszínen okos ATM-ek használatával 18 sértett számlájáról mintegy 3 millió forintot vettek fel.

A pénzt felvevő továbbá a vele kapcsolatban álló férfit a nyomozók április 4-én Budapesten elfogták, majd előállították őket. Mindkettőjüket 19 rendbeli, információs rendszer felhasználásával nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás elkövetésének gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként.

A rendőrség tudatta azt is, hogy a férfiak albérletében tartott kutatások során a rendőrök tíz okostelefont, két tabletet, egy laptopot, két okosórát, 42 darab SIM kártyát, közel 400 ezer forint értékű hrivnyát, dollárt és dán koronát, továbbá több mint 12 millió forintot érő kriptovalutát foglaltak le.

Hozzátették: a laptopon és a telefonokon több tízezer magyar telefonszámot tároltak, amelyeket a bűncselekmény elkövetéséhez használtak fel. Ezek feldolgozása még tart, de az elemzések alapján megállapítható, hogy az elkövetők elfogásuk napján is több ezer félrevezető tartalmú SMS-t küldtek el.

A két férfit a nyomozó hatóság őrizetbe vette, valamint indítványozta letartóztatásukat, amelyet a bíróság elrendelt.

The post Üzletszerűen elkövetett csalás miatt fogtak el két adathalászt a fővárosban appeared first on .

„Örömmel jelentem be, hogy az Európai Bizottság szerdán jogszabályjavaslatot terjeszt elő az EU lőszergyártásáról, ami felgyorsíthatja a szállításokat. Arról van szó, hogy intenzívebbé és gyorsabbá tegyük a lőszergyártást, mert Ukrajnának valóban azonnali szüksége van erre” – mondta újságíróknak az uniós végrehajtó testület elnöke.

A javaslat a lőszergyártás támogatását is tartalmazni fogja mintegy félmilliárd euró nagyságban. Az uniós tagállamok pénzügyi támogatásával együtt az erre fordítható összeg eléri az egymillió eurót – mutatott rá von der Leyen. Hangsúlyozta, hogy a tagállamok készek továbbra is közösen szembenézni a geopolitikai kihívásokkal. Az Európai Bizottság elnöke köszönetet mondott Csehországnak az Ukrajnának nyújtott támogatásért.

„Tudatosítani kell, hogy lakosságarányosan Csehország fogadta be a legnagyobb számú ukrán menekültet. Ez csodálatos” – szögezte le von der Leyen. Közlése szerint az EU-tagállamok eddig több mint 68 milliárd eurónyi segítséget nyújtottak Ukrajnának. „Ennek a segítségnyújtásnak folytatódnia kell” – hangsúlyozta. A cseh belügyminisztérium közlése szerint április elején több mint 325 ezer ukrán menekült tartózkodott Csehország területén.

A cseh államfő a sajtótájékoztatón nagyra értékelte az EU által Ukrajnának nyújtott támogatást. Megerősítette korábbi álláspontját, hogy Ukrajnának az EU-ban a helye, s Prága mindent megtesz annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalások még az idén megindulhassanak. Pavel eredetileg április végi brüsszeli látogatása alatt szeretett volta találkozni Ursula von der Leyennel, de az Európai Bizottság elnöke unokája megszületése miatt lemondta a találkozót, és Berlinbe utazott. Így jött létre a keddi prágai találkozó.

Von der Leyen Prágában Fiala miniszterelnökkel is találkozott. „Elsősorban az energetikai projektekről beszélgettünk, illetve a nemzeti felújítási tervekről, amelyek segítségével növelheljük Csehország energetikai önállóságát. Az európai és a világpolitika időszerű kérdései is szóba kerültek” – összegezte a rövid találkozó tartalmát a cseh kormányfő.

The post Az EB jogszabályjavaslatot terjeszt elő az uniós lőszergyártásról appeared first on .

John Kirby az amerikai elnöki hivatal sajtótájékoztatóján közölte, hogy az Egyesült Államok nem indított vizsgálatot az ügyben, hanem jelenleg próbál minden információt összegyűjteni a történtekről, azokkal kapcsolatban ugyanis egyelőre nem rendelkezik semmilyen meggyőző bizonyítékkal. Hozzátette: egy dolog biztos, az Egyesült Államok nem érintett az incidensben, ellentétben Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő „hazugságaival”.

Kirby egyben megjegyezte, hogy az orosz állítás beleilleszkedik abba a keretbe, ahogyan Oroszország ezt a háborút megpróbálja egzisztenciális fenyegetésként lefesteni, hogy a Nyugat, illetve a NATO, valamint az Egyesült Államok áll vele szemben. Ez nem igaz, mert ebben a konfliktusban „Oroszország az agresszor” – fogalmazott a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

Szintén csütörtökön a szenátus védelmi bizottságának meghallgatásán Avril Haines, az amerikai hírszerző ügynökségek szervezetének igazgatója (Director of National Intelligence) kijelentette, hogy egyelőre nincs olyan információjuk, ami független értékelésre adna lehetőséget a történtekkel kapcsolatban.

Az ülésen a Védelmi Hírszerző Ügynökség (Defense Intelligence Agency) igazgatója, Scott Berrier ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az az orosz feltételezés, miszerint itt az Egyesült Államok közreműködésével elkövetett támadásról van szó, valószínűleg tudatos félretájékoztatás orosz részről.

Az ukrajnai háború menetével kapcsolatban Avril Haines közölte, hogy értékelése szerint az orosz hadsereg idén vélhetően nem lesz képes jelentősebb támadó hadműveletet kezdeni, mert komoly lőszer- és emberhiánnyal szembesül. Hozzátette, hogy amennyiben Oroszország nem dönt kötelező jellegű mozgósításról, és nem lesz képes újabb jelentékeny beszerzési forrásokat találni Irán és egyéb országok mellett, akkor még egy szerényebb méretű offenzíva kivitelezése is kihívások elé állíthatja.

The post Fehér Ház: Hazudik a Kreml appeared first on .

Enrique Tarriót és társait a rendkívül ritkán alkalmazott államellenes összeesküvés vádjában találták bűnösnek. Az amerikai törvényhozás épületének ostromával végződő 2021. január 6-i események ügyében ez volt a legkiterjedtebb nyomozás.

Tarriót az események egyik fő szervezőjeként állították bíróság elé, annak ellenére, hogy a zavargások napján nem tartózkodott a fővárosban, mert két nappal korábban egy másik ügyben letartóztatták, és elrendelték távoltartását Washingtontól. Az ügyészek ugyanakkor azzal érveltek, hogy Tarrio már korábban megszervezte a támadást, és a távolból irányította az eseményeket. A védőügyvédek azt állították, hogy nem volt szó előre eltervezett lépésekről, hanem a tömeget Donald Trump aznap tartott beszéde tüzelte fel.

A tárgyalás három hónapig tartott, ennek során több tucat tanút hallgattak meg a Washingtonban ülésező bíróságon. Az esküdtszék négy vádlott esetében tudta minden kétséget kizáróan megállapítani a bűnösséget. Az ötödik vádlott, szintén a Proud Boys szervezet tagjának bűnösségét nem tudták egyhangúlag megállapítani, ezért a bíró az esküdtszéktől a döntés megfontolását kérte.

A Proud Boys nem az első szervezet, amelynek vezetőit a rendkívül ritkán alkalmazott államellenes összeesküvés vádjával bűnösnek találta a bíróság a 2021. január 6-i eseményekkel összefüggésben. Már tavaly egy másik szélsőjobboldali csoportosulás, az Oath Keepers vezetőit is ugyanilyen vádban találta bűnösnek az esküdtszék. Az ügyészek mindkét esetben azzal érveltek, hogy a radikális aktivisták célja az volt, hogy mindenáron megakadályozzák Joe Biden elnökségét.

Ítéletet még egyik esetben sem hozott a bíró az esküdtszéki döntések után. Az összeesküvés bűncselekménye alapesetben 20 év börtönbüntetéssel jár. Az Oath Keepers vezetőinek ügyében az ítélethozatal a jövő hónapban várható.

The post Bűnösnek találta a bíróság egy szélsőséges szervezet vezetőit a Capitolium megtámadásáért appeared first on .

Csütörtökön a tanítás minden iskolában egyperces néma csenddel kezdődött a szerdai mészárlás áldozatainak tiszteletére. A Belgrádhoz közeli Obrenovacon a tiszteletadást követően egy diák a táskájából előrántott egy játékpisztolyt, amelyet a társaira is a tanárra fogott. A fiút és a szüleit kihallgatták.

Egy 16 éves lány késsel támadt egy volt osztálytársára és tanárára egy belgrádi magánközépiskolában – közölte a szerbiai belügyminisztérium. A lányt előállították. A diák és a tanár csak könnyebben sérültek meg.

A rendőrség kihallgatta azt a harmadik osztályos belgrádi fiút is, aki listát írt azokról, akiket meggyilkolna. A tanárok beszámolója szerint a kilencéves fiú már korábban is fenyegetőzött. A rendőrség tájékoztatása szerint a fiú apját is kihallgatják. Ugyanilyen eset történt egyik másik általános iskolájában is, ahol egy nyolcadikos diák – állítása szerint egy barátja biztatására – készített halállistát. A rendőrség mindkét diákot és a szüleiket is előállította.

A szerb internetes médiát bejárta az a videó is, amely arról készült, hogy egy osztály diákjai tömegmészárlást imitálnak az iskolai szünetben, a szerdai gyilkosságot utánozva. A kilenc halálos áldozatot követelő ámokfutás megrendítette Szerbiát, több iskolában nem volt csütörtökön tanítás. A szerb kormány pedig törvénymódosításokat kezdeményezett.

A mészárlás elkövetője július végén lesz 14 éves, a szerbiai törvények szerint pedig csak a 14 éven felüliek büntethetők a legsúlyosabb bűncselekmények esetében is. Aleksandar Vucic szerb elnök szerda esti rendkívüli sajtótájékoztatóján javaslatot tett arra, hogy a büntethetőség korhatárát a nemzetközi példák alapján Szerbiában is 14-ről 12 évre csökkentsék.

A szerb kormány csütörtöki ülésén a köztársasági elnök minden előző napi javaslatát elfogadta. Ez azt jelenti, hogy a büntethetőség korhatárának csökkentése mellett – amiről a parlamentnek kell törvénymódosítást elfogadnia – moratóriumot vezetnek be a fegyvertartási és -viselési engedélyek kiadására, felülvizsgálják az eddig kiadott engedélyeket, ellenőrzik, hogy mindazok, akik fegyvertartási engedéllyel rendelkeznek, megfelelő módon tárolják-e fegyvereiket és lőszereiket, és ellenőrzik az ország összes lőterét is.

A rendőrségi tájékoztatás szerint a hetedikes fiú szerdán, nem sokkal a tanítás kezdete után lőtt rá apja pisztolyával a diákokra, a tanárokra, és az iskola biztonsági személyzetére. Az elkövetőt a rendőrök elfogták, később a belgrádi neuropszchiátriai klinika elkülönített részén helyezték el. A fiú apját őrizetbe vették, az ügyészség a közbiztonság súlyos veszélyeztetésével gyanúsítja. Az anyát is előállították. Az apa beismerte, hogy többször is magával vitte a fiát az egyik belgrádi lőtérre.

A 13 éves tanuló legalább egy hónapja tervezte a támadást, az iskolába szerdán a 9 milliméteres fegyveren kívül egy kisebb pisztolyt, négy Molotov-koktélt és három töltött tárat is vitt. Találtak nála egy listát azoknak a diákoknak a nevével, akiket lelőni tervezett, illetve egy vázlatot, amelyen az iskola alaprajza és a tantermek elhelyezkedése szerepelt.

Az is kiderült a nyomozás során, hogy a fiú azért a szerdát választotta a bűncselekmény elkövetésére, mert osztályának aznap az első órája történelem volt, és a történelemórák tanterme esik a legközelebb az iskola bejáratához. A lövöldözés után a fiú maga hívta fel a rendőrséget, bemutatkozott, és elmondta, hogy megölt több embert az iskolában.

A fiú sem alkoholt, sem kábítószert nem fogyasztott – ismertette a toxikológiai vizsgálat eredményét a család ügyvédje csütörtökön. Veselin Milic, Belgrád rendőrfőkapitánya közölte: először nem lehetett tudni, mi volt a mészárlás indítéka, ám a fiú vallomásaiból kiderült, hogy hosszú ideig kiközösítve érezte magát, és csúfolták a társai, ami kiválthatta az agresszív reakciót.

A kilencvenes évek délszláv háborúi után rengeteg fegyver maradt a civil lakosságnál is, Szerbiában száz lakosra átlagosan negyven lőfegyver jut. A szerb elnök tájékoztatása szerint a 6,65 milliós Szerbiában 766 ezer legális fegyvert tartanak nyilván. Iskolai lövöldözések viszont nagyon ritkán fordulnak elő az országban, és eddig egyetlen esetben sem fiatalkorú volt az elkövető.

Elfogtak egy fiút, aki a belgrádihoz hasonló tömegmészárlással fenyegetőzött
Elfogta a boszniai rendőrség azt a 18 éves fiút, aki a közösségi médiában azzal fenyegetőzött csütörtökön, hogy az egy nappal korábbi belgrádi iskolai lövöldözéshez hasonló tettet fog elkövetni szülővárosában, a nyugat-boszniai Bihacon. A középiskolás fiút a Klix.ba szarajevói hírportál jelentése szerint a közbiztonság veszélyeztetése és terrorizmus gyanújával fogták el, miután a közösségi médiában azt írta, számára a belgrádi hetedikes diák – aki szerdán kilenc embert gyilkolt meg és további hetet megsebesített – „a legnagyobb király”, és hasonló lépésre készül már ő is régóta a közgazdasági szakközépiskolában, ahová jár. A boszniai rendőrség közölte, nem ismeretlen számukra a fiatalember, többször is fenyegetőzött már, tavaly is volt egy ilyen ügye, de akkor még fiatalkorú volt, ezért végül nem emeltek vádat ellene.

The post Több incidens is történt Szerbiában a szerdai iskolai lövöldözés után appeared first on .

A jelenlegi háborús helyzettel a világ, de legalábbis Európa és Észak-Amerika országainak figyelme a 2014-es krími annexió és az utána következő donbászi harcokat követően újra Ukrajnára helyeződött. A konfliktus tavaly február 24-ei kezdete óta napi szinten olvashatjuk a híreket és hallgathatjuk a tudósításokat a harcok állásáról, az Oroszországgal szembeni szankciók eredményességéről vagy éppen hatástalanságukról, esetleg Vlagyimir Putyin egészségügyi állapotáról. Azonban az Ukrajnában élő kisebbségekről jóval kevesebbet lehet hallani a magyar médián kívül – ha egyáltalán lehet hallani róluk.
A háborút megelőzően leginkább az Ukrajna és a NATO közötti kapcsolatok magyar részről történő az Ukrajnában élő kisebbségekről. Jelenleg pedig vélhetően szintén a háborúval kapcsolatos, némileg különutas magyar hozzáállás/politika miatt olvashatunk róluk, persze csak ha kicsiny méretéhez képest elég „hangos” hazánk álláspontja. Hogy pontosan miért is más a magyar állásfoglalás az európai mainstream-hez képest, arra részben az országban élő magyar kisebbség megléte és annak helyzete adhat magyarázatot.

Az elemzés személyes érintettségemből adódóan született, célja pedig a téma iránti érdeklődés felkeltése az olvasóban és nem egy teljeskörű kép adása. A kifejtés nagyban támaszkodik a háború előtt nem sokkal megjelent Kárpátalja története. Örökség és kihívások című monográfiára. A téma iránt bővebben érdeklődőknek ezt a kimerítő irodalmat ajánlom.

Kárpátalja területének története:

Kárpátalja területének az elemzés szempontjából leginkább a XX. és XXI. század bír nagyobb jelentőséggel.  A terület a honfoglalástól egészen az I. világháború végéig hazánk részét képezte. Az I. világháború végéhez közeledve, 1919. január 12-én csehszlovák és román katonák masíroztak a vidéken, április 26-ára pedig már a mai Kárpátalja teljes területe megszállás alatt állt. A térség legnagyobb hányada az 1919. szeptember 10-én aláírt békeszerződés szerint Csehszlovákia ellenőrzése alá került, majd az 1920. június 4-ei trianoni békediktátum kényszerű aláírásával a terület a Felvidékkel együtt Csehszlováki
ához került.

Kárpátalja mai kiterjedése hat történelmi vármegye területének részeiből  : Ung, Szabolcs, Bereg, Szatmár, Ugocsa és Máramaros. Ezek a közigazgatási egységek megszűntek létezni és később sem nyerték vissza korábbi formájukat, hiába került vissza a terület egy rövid időre a Magyar Királysághoz. Elsőként kisebb részben az első bécsi döntés 1938. november 2-ai kihirdetése után a magyar többség lakta, a határhoz közel eső területeket csatolták vissza az anyaországhoz. Továbbá az 1939. március 15-ei bevonulással a terület egésze visszacsatolásra került. Azonban ez a változás rendkívül rövid életű volt: a második világháború menetében beállt fordulat elérte Kárpátalját is. A Szovjetunió katonái 1944 októberének végére szinte a teljes területet elfoglalták, és nem állt szándékukban megválni tőle. 1991-ben azonban az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság kivált az összeomló unióból és Ukrajna néven önálló államként folytatta útját, benne Kárpátaljával, mely az ország második legkisebb megyéje lett.

Kárpátalja népessége és a magyarság arányának változása:

Kárpátalja a honfoglalás idején feltételezhetően egy rendkívül gyéren lakott terület volt. A honfoglalás után pedig határvidékként funkcionált, melyből fakadóan továbbra sem volt nagy az itteni népsűrűség. Ezt az állapotot felszámolta a tatárjárás, amely teljesen elpusztította az itteni lakosságot. A tatárjárást követően a területre új lakosságot telepítettek, illetve a szomszédos területekről szlávok (ruszinok) települtek be, jellemzően a hegyvidéki részekre.

A lakosság származását tekintve a pontos ekkori arányok nem ismertek. Azonban az bizonyos, hogy a későbbi évszázadok során a síkvidékeken élő lakosság sokkalta inkább megszenvedte a későbbi háborúk pusztítását, mint a hegyvidéki területeken élő ruszinok. Ebből fakadóan míg 1495-ben még a „magyarok” alkották a többséget, addig 1880-ra a magyarság aránya 25,5%-ra csökkent, míg a ruszinoké 59,8%-ra nőtt. A magyarság továbbra is leginkább a síkvidéken és a városokban volt megtalálható, ott alkotott többséget

voltak. Egyéb okok voltak még a következők:

„Ez nagyrészt azzal magyarázható, hogy a magyar anyanyelvű és magát magyarnak valló, de izraelita vagy görögkatolikus vallásúakat zsidóként vagy ruszinként könyvelték el.”

A II. világháború során a területek visszakerülésével jelentős számú magyar tért vissza, így számuk, mondhatni, egy pillanatra nagyon erősen megugrott, majd aztán tragikus körülmények között még gyorsabban el is enyészett. A Kárpátalján élő zsidóságot (84 874 főt) elhurcolták, melynek tagjai közül sokan magyarnak vallották magukat. A következő csapás a németek után a szovjet megszállókhoz köthető, akik kényszermunkára hurcolták el a megmaradt német és magyar lakosság 18 és 55 év közötti férfi tagjait, akik közül rengetegen sosem tértek haza.

A magyarság részaránya idővel tovább csökkent, ahogyan a területre a Kárpátokon túlról plusz munkaerő és orosz hivatalnoki réteg áramlott be, valamint a ruszin lakosság – akiket átkereszteltek ukránra – tovább gyarapodott. Bár létszámuk nem változott nagymértékben a szovjet időszak alatt, az utolsó, 2001-es rendes népszámlálás alkalmával a magyarok aránya 151 516 fővel 12,1%-ra zsugorodott. Mára ez a szám és részarány már csak messzi emlék lehet, mivel a határok megnyílásával és a szabadabb mozgással, majd a magyar állampolgárság megszerezhetőségének köszönhetően megnyílt a menekülési útvonal Kárpátalja reménytelen valóságából. Rengetegen vállaltak külföldön munkát vagy költöztek el végleg. Zámborszki Ákos rendező és Galán Angéla újságíró dokumentumfilm-sorozatának Kárpátaljával foglalkozó részében, 2019-ben Molnár József demográfus elmondta, a kárpátaljai magyarság számát 135-140 ezerre becsülik, továbbá becslésük szerint a külföldön dolgozók száma ekkorra már 17 és 18 ezer közé volt tehető. Mára a külföldön dolgozók aránya még nagyobb lehet, és a jelenlegi háborús helyzet miatt sokan talán vissza sem térnek majd. Meg kell hát fontolnunk azt az eshetőséget, hogy a 100 ezres létszám is kérdésessé válik, ha éppen még nem most, akkor a közeljövőben, ha drasztikusan nem javulnak a körülmények, amire jelenleg kevés esély látszik.

A magyarok helyzete Ukrajnában

Ahhoz, hogy igazán megértsük, milyen ma Ukrajnában magyarnak lenni, vélhetően életvitelszerűen ott kellene élnünk, mely nyilvánvalóan nem mindenki számára járható út; ezért hát kénytelenek vagyunk olvasni róla és meghallgatni azok véleményét, elbeszéléseit, akik viszont ott élnek. Zámborszki Ákos már korábban említett dokumentumfilmje rendkívül jól bemutatja, mennyire nem egyszínű a magyarok helyzete és megítélése Ukrajnában.

Érdekképviselet

Az első csalódást a terület autonómiára törekvésének letörése jelentette, melyet ugyan helyben népszavazás erősített meg 1991-ben, a függetlenségi népszavazással egyidőben, ám azt az új állam és felsővezetése teljességgel ellehetetlenítette.

Másodikként az érdekképviselet nehézségét érdemes megemlíteni, mivel az itteni magyarságnak szembe kellett – és kell – néznie azzal a ténnyel, hogy a teljes lakosság viszonylatában, kis lélekszáma miatt nem igazán politikai tényező. Helyzetét az sem segíti továbbá, hogy érdekképviseletét nem csak egy szervezet próbálja meg magára vállalni, ez pedig azt a maroknyi magyar szavazatot is tovább osztja. Ha ez nem is lenne így, a szavazókörzetek idővel úgy kerültek kialakításra, hogy ne legyen magyar többségű közöttük. Azonban, ha lenne is, mivel az induláshoz országos pártra van szükség, a magyarságnak mindig be kellene kapcsolódnia egy másik, országos párthoz, melynek sikerességén múlna a magyarság képviselete is. (Az adott párt országos listáján szereplő hely eredményén múlik, hogy lesz-e egyáltalán magyar képviselő az adott időszakban.)

Oktatás és nyelvhasználat

Az oktatás terén már a kezdetektől fogva egy egyértelműen kisebbség- és sokszor alkotmány-és jogellenes hozzáállás jellemezte az országot. Azonban a 2017-ben elfogadott új oktatási törvény jelentheti a legújabb mélypontot a kisebbségek vonatkozásában, melynek legfontosabb része annak 7. cikkelye. A törvény rendelkezései alapján a kisebbségek az alsó négy osztályig tanulhatnak anyanyelvükön, az ötödik osztálytól viszont az államnyelven való , hogy az érettségit már ukrán nyelven tegyék le a diákok, és már a felsőoktatásban is ukránul tanuljanak. Orosz Ildikó a témával kapcsolatban a következőket írja:

„A törvény elfogadásának körülményei nemcsak a házszabályt sértették, de az alkotmányt és számos hatályos törvényt, Ukrajna által is ratifikált nemzetközi egyezményt, a szomszédos országokkal kötött kétoldalú megállapodást.”

Érdekesség, hogy Ukrajna magyarországi nagykövetségének honlapján arról olvashatunk, hogy a törvény nem szűkíti a kisebbségi jogokat, hanem éppen ezzel ellentétben kibővíti a kisebbségek lehetőségeit. Álláspontjuk szerint továbbá egyáltalán nem alkotmányellenes és semmilyen más törvénybe és nemzetközi kötelezettségvállalásba nem ütközik.

További diszkriminációnak tekinthető, hogy a törvény kapcsán megkülönböztetnek őshonos és nem őshonos kisebbségeket az országon belül és az oktatás kapcsán. Ez leginkább azért releváns jelen esetben, mivel a Kárpátalja területén több mint ezer éve megtalálható magyarság nem lett őshonosnak minősítve azon indoklással, hogy a magyarságnak van anyaországa, így az őshonos népeknek járó nagyobb nyelvhasználati jogok az oktatás területén a magyarokra nem alkalmazhatóak.

A tv. 7.

Az oktatási törvényt követően 2019-ben újabb változásokat fogadtak el az ukrán parlamentben. A 2019. április 25-én elfogadott „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” szóló törvény egy korábbi nyelvtörvény helyébe lépett, de mivel bevezetése 2030-ig fokozatosan zajlik, nem egyszerre kerül alkalmazásra minden része. A törvényt megelőzően a 2012-es nyelvtörvény alapján azon területek, ahol a kisebbségek aránya 10% vagy afölötti, ott korábban az ukrán mellett a kisebbségi nyelv is használható volt hivatalos nyelvként az adott közigazgatási egységben. Ez az új törvénnyel megszűnt, ami szerzett jogok elvételét jelenti.

Továbbá sajtótermékek nyomtatásban vagy online formában történő megjelenésénél is kell, hogy legyen az adott lapnak vagy portálnak ukránra lefordított változata is, pontosan ugyanúgy és olyan terjedelemben, mint az a kisebbségi nyelven megjelent. Ennek nagyobb jelentősége a nyomtatott sajtó kapcsán van, mivel ez dupla példányszámot jelent az eddigihez képest. A probléma ezzel leginkább az, hogy ezen kisebbségi lapok eddig sem részesültek semmilyen támogatásban az állam részéről, és elméletben ezen újdonsült kötelezettségüket is saját forrásból kellene kigazdálkodniuk. Jól látható, hogy a rendelkezés célja egyértelműen az ellehetetlenítés. Szerencsére jelenleg az őshonos kisebbségek és az EU nyelveit használó sajtóorgánumok még kivételt képeznek ez alól, így csak az orosz sajtót célozza a rendelkezés. Ám sovány vigasz ez az összkép viszonylatában, és felmerülhet bennünk a kétely, hogy meddig marad ez így ebben a formában.

Kisebbségellenes atrocitások

Kárpátalján belül a helyi lakosokkal a magyarok viszonylagos békességben tudnak élni, és a vegyes házasságok is egyre gyakoribbak, azonban a Kárpátokon túli ukrán népesség nem ismeri, és vélhetően nem is érti e vidék sokszínű történelmét, és benne a magyarságot. A kettős állampolgárság például főleg a 2014-es majdani események után bekövetkezett krími annexiót követően fenyegetőleg hat, de emellett illegális is, mivel Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét.

2014 előtt is előfordultak magyarellenes atrocitások az ukrán nacionalisták részéről, azonban 2014 után az ország nacionalizmusa új lendületet vett, melynek eredményeként megszaporodtak ezek az incidensek. A 2014 és 2018 közötti atrocitásokat (426 eset) egy kutatás keretében összegezték is, s a súlyosabb esetek összefoglalására egy dokumentumfilm is készült. Sajnos sok esetben, ahogy az a dokumentumfilmben is elhangzik, az állami szervek vagy passzívan állnak ezen eseményekhez, vagy akár még szerepet is vállalnak bennük.

Az alábbiakban két esetet szeretnék röviden bemutatni. Az első Brenzovics László és a vezetése alatt álló két alapítvány esete, melynek során hazaárulás, hűtlenség és szeparatizmus gyanújával tartottak házkutatásokat és helyeztek kilátásba vádemelést, amely elől a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének menekülnie kellett az országból. A második pedig egy aktuálisabb eset, a munkácsi vár turulszobrának eltávolítása, mely komoly felháborodást keltett, és értelmetlen provokációnak hat, különösen a jelenlegi háborús helyzetben.

2020. november 30-án az Ukrán Biztonsági Szolgálat házkutatást tartott Brenzovics László KMKSZ-elnök otthonában és az általa vezetett két alapítványnál; ezek név szerint az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ, és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány. A Brenzoviccsal 2021 novemberében készített interjúból kiderül, hogy ugyanezen a napon Magyarországra utazott, elkerülendő az előzetes letartóztatást, mely állítása szerint akár évekig is elhúzódhatna. Az eljárás azonban távozását követően nem folytatódott, a vádiratot nem nyújtották be a bíróságra. Mivel korábban nem lehetett kizárni annak lehetőségét, hogy ha visszatér, azonnal letartóztatják, így részben önkéntes, részben kényszerű száműzetésről kell beszélnünk.

A munkácsi vár turulszobrának eltávolítása 2022 októberében egy teljesen indokolatlan és részben váratlan provokáció volt. Ez utóbbi talán abból fakadhat, hogy jelen körülmények között egy ilyen cselekedetet aligha lehet logikusnak, illetve prioritásnak tekinteni, mégis megtörtént. Az ukrán címer kihelyezésére már korábban, még 2018-ban írtak ki pályázatot, azonban arról nem volt akkor sem szó, hogy a címer a turul helyére kerülne, mondta el az ügy kapcsán Brenzovics László. A szobrot eredetileg az 1896-os millenniumi ünnepség alkalmából állították, amíg a csehszlovák időszakban 1924-ben el nem távolították, és a talapzatául szolgáló obeliszket le nem bontották. A szobor sorsát végül a szovjetek pecsételték meg véglegesen, annak beolvasztásával. A most eltávolított szobrot magánadományból állították fel az új obeliszkkel együtt. (Érdekes, hogy míg a turulszobor eltávolításra került, addig az obeliszk, ami szintén az eredeti emlékmű része, megmaradt az ukrán címert tartó elemként.)

A választás azért erre a két atrocitásra esett, mert ezekben az esetekben egyértelműen az ukrán állam, vagy ukrán állampolgárok az „elkövetők”. Ennek azért van jelentősége, mert az elmúlt években több olyan eset is előfordult, amikor nem volt egyértelműen eldönthető, hogy az elkövetők valóban ukránok-e, és nem pedig csak valamilyen külső aktor kíván feszültséget generálni a területen élő magyarság és az ukránok között.

Összegzés:

A fentiek alapján úgy vélem, a kárpátaljai magyarságra meglehetősen nehéz sors vár az elkövetkező években, nem csak a háború miatt, hanem az abból fakadó és tovább erősödő ukrán nacionalizmus miatt is, melynek képviselői már most minden kisebbségben és kisebbségi jogérvényesítésben szeparatizmust vizionálnak. Emellett az ország gazdasági állapota is rendkívül rossz, ami vélhetően továbbra is elvándorlásra fogja sarkallni a fiatalabb generációkat, nem csak magyar, hanem ukrán részről is. Ugyan a magyarság aránya a rohamosan fogyatkozó népességű Ukrajnában nem csökken, de létszámuk ugyanúgy zsugorodik, ráadásul egyre nagyobb arányban vannak/lesznek az idősebb generációk, ezáltal a gyermekek száma is vélhetően csökkeni fog. (Az asszimilációtól talán kevésbé kell tartanunk, tekintve, hogy az erőszakos magyarellenes hozzáállás segít megőrizni az itt lakók magyarságát, ezzel nehezítve azt.) Drasztikus változás kellene gazdasági, valamint jogi értelemben is ahhoz, hogy a folyamat esetlegesen visszájára forduljon. Véleményem szerint erre nem számíthatunk, és a következő egy-két évtizedben a fiatalabb generációk tagjai, akik már rég elhagyták Kárpátalját, vagy el fogják hagyni a közeljövőben, már csak temetésekre fognak hazatérni, mígnem a magyarság létszáma menthetetlenül alacsony szintre csökken. Ezt a folyamatot meglátásom szerint a magyar állam támogatásai sem fogják tudni megállítani, maximum elnyújtani ilyen körülmények között.

Ám hogy mégsem teljesen negatív és borúlátó módon álljunk a helyzethez, szeretném kiemelni, hogy reménykedni ennek ellenére mindig érdemes. Ezért a turulszobor 1924-es eltávolítása kapcsán Vozáry Aladár által.

Hasonló témájú cikkeik ide kattintva érhetők el.

A borítókép a Pixabay-ről származik

A A kárpátaljai magyarság bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az ukrán hatóságok utasították a Moszkvához köthető ukrán ortodox egyházat, hogy hagyják el a kijevi Pecserszka Lavrát. A határidő március 29 szerda este volt. Több pap visszautasította a távozást. Kijev szerint az egyház nem szakította meg kapcsolatát Moszkvával és továbbra is együttműködik velük.

Újabb mélypontra jutott a viszony az ukrán állam és az Orosz Ortodox Egyházhoz tartozó ukrán egyház között. Március 29-ig kapott határidőt a Pecserszka Lavrában élő 1000 fő, hogy elhagyják a komplexumot. Az ukrán hatóságok azt gyanítják, hogy túl közel állnak Moszkvához és valószínűsíthetőleg az úgynevezett „ötödik hadoszlopnak” is lehetnek tagjai közöttük. Március 26-ával 1236 vallási egyesület, kolostor csatlakozott a független ukrán egyházhoz. Olekszandr Tkacsenko kultúra miniszter szerint, ha a Lavra lakói felesküdnek a független ukrán egyházra maradhatnak. Ugyan a határidő lejárt, de a papok nem hajlandóak elhagyni a kijevi Pecserszak Lavrát. Április 16-án egyszerre tartottak húsvéti misét a „független” ukrán egyház és a „moszkvai” egyház papjai a Lavra különböző épületeiben.

A háborúba egyre inkább az egyház is bevonódik. „Nem hagyjuk a terrorista államnak, hogy manipulálja a népünk spirituális életét, lerombolja az ukrán oltárokat, lavrákat vagy elrabolja az értékeit”. – mondta  Zelenszkij.

Az orosz-ukrán „skizma” 2019-ben

Az orosz-ukrán egyház ellenállása-ellentétje nem Zelenszkij elnöksége alatt és nem is a háború kitörésekor keletkezett. A szembenállás már korábban kezdődött. A Szovjetunió felbomlásával közel egyidőben a történelmi Ukrán Ortodox Egyházzal (Moszkvai Patriarchátus) (továbbiakban: Moszkvai Patriarchátus) szemben két új „szakadár” egyház született Ukrajna területén. A szobán forgó két egyház az Ukrán Autokefál Ortodox Egyház és az Ukrán Ortodox Egyház (Kijevi Patriarchátus) (továbbiakban: Kijevi Patriarchátus). Előbbi nem új alapítású egyház volt, mivel 1921-ben jött létre, az orosz polgárháború zűrzavaros időszakában. 1989/90 fordulóján alakult újra, amikor a Szovjetunió már gyengülőben volt. Utóbbit Filaret kijevi metropolita alapította 1992-ben, amikor elszakadt Moszkvától és magát Kijev pátriárkájának nevezte ki.  Az oroszok szerint azonban már több, mint 400 éve 1596-ban a breszti zsinattal elkezdődött a szembenállás amikor létrejött a rutén görögkatolikus egyház. A nyugat – Pápai Állam képében – akkor avatkozott be először az orosz lelkitérbe, most az Egyesült Államok képében ez csak folytatódik.

Visszatérve napjainkba, az események 2018-ban gyorsultak fel, Petro Porosenko elnöksége alatt. Az akkori előrejelzések szerint a 2019-es elnökválasztás során bukásra állt – ami azóta igazolódott – ezért kellett neki valami, amivel támogatókat nyerhet. Ez pedig a Moszkvától független szakadár ukrán ortodox egyházak legitimálása az ortodox világban. Ugyan a választást elveszítette, de a probléma, amit okozott, maradt az ortodox világban.

A konstantinápolyi ökumenikus pátriárka I. Bertalan 2019. január 5-én adta meg az ukrán egyháznak az autokefáliát azaz az önigazgatást és függetlenséget. Ugyanakkor orosz források szerint II. Alekszij moszkvai pátriárka már 1990-ben széleskörű önállóságot adott a történelmi ukrán egyháznak, ami egyedülálló volt a moszkvai egyházon belül.

A konstantinápolyi (isztambuli) szertartáson jelen volt az akkori ukrán elnök Petro Porosenko és az új kijevi metropolita Epifanyij. A dekrétumot vagy Tomoszt I. Bertalan a rákövetkező nap adta át az újonnan megalakult ukrán egyház fejének Epifanyijnak, amivel a függetlenség elismerése teljessé vált. Ezzel létrejött egy Moszkvától független hivatalos Ukrán Ortodox Egyház, ami az Autokefál Ukrán Ortodox Egyház, a Kijevi Patriarchátus és a Moszkvai Patriarchátus egyrészének az egyesüléséből jött létre. Élére a korábban említett Epifanyij metropolita került. Kiemelendő, hogy a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó ukrán egyház továbbra is működött, aminek az élén Onufrij kijevi metropolita állt. Tehát két „hivatalos” ukrán ortodox egyház és két kijevi metropolita létezett egyszerre az országban. A független és a moszkvai.

Ennek következtében egy „ortodox skizma” következett be, hiszen Moszkva megszakította kapcsolatát Konstantinápollyal és jelenleg csak a görög, ciprusi és alexandriai pátriárka ismeri el az újonnan létrejött ukrán egyházat. Ugyanakkor az új ukrán egyházban sem felhőtlen a viszony, mert Filaret aki korábban kijevi pátriárkának kiáltotta ki magát még abban az évben kilépett az új egyházból és újra alapította szakadár egyházát, ami véleménye szerint sosem szűnt meg.

A háború eléri az egyházat

A kapcsolat az ukrán állam és a Moszkvai Patriarchátus alá tartozó ukrán egyházzal az évek során egyre feszültebbé vált. A tetőfokát a háború kitörése jelentette, hiszen Kirill moszkvai pátriárka – akinek a jelenlegi kijevi metropolita Onufrij alárendeltje – nyíltan kiált a különleges katonai művelet mellett. Véleménye szerint Donbaszt már 8 éve próbálja megsemmisíteni a nyugati világ, mivel az ott élők kiállnak a tradicionális hitük mellett. „A fentiek mind azt jelzik, hogy olyan küzdelembe kezdtünk, amelynek nem fizikai, hanem metafizikai jelentése van” – mondta a pátriárka.

Továbbá Putyinhoz hasonlóan ő is úgy gondolja, hogy Ukrajna az orosz világ a történelmi Rusz része, amit imájával is bizonyított: „Az Úr óvja meg az orosz földet! Amikor azt mondom orosz, akkor az ősi kifejezését értem a „Régmúlt idők elbeszéléseiből”: Honnan jött az orosz föld onnan, ahol Oroszország, Ukrajna Belarusz és más törzsek és népek vannak.”

Tekintve Kijev jelenlegi politikáját, aminek célja a teljes nyugati orientáció, az orosz érdekszférából való leszakadás és függetlenedés történelmileg is, ez a kijelentés nem fogja népszerűvé tenni az orosz egyházat, sőt ellenséges erőként fognak viszonyulni minden szervezetéhez. Onufrij kijevi metropolita 2022. májusában a pátriárka háborúpárti kijelentéseire hivatkozva kijelentette az ő ukrán egyházának a kiválását a Moszkvai Patriarchátusból.

Ezt az ukrán vezetés nagyfokú szkepticizmussal fogadta és továbbra is ellenségként tekintenek rájuk. Tavaly november 22-én az ukrán titkosszolgálat az SZBU rajtaütést szervezett a Pecserszka Lavrában Kijevben.  Állításuk szerint orosz különleges alakulatok végeztek felforgató tevékenységet az egyházi személyeken keresztül. Oroszbarát irodalmat találtak, ami az „orosz világ” gondolatát népszerűsíti. Azaz a Kijevi Ruszban gyökeredző három szláv nép testvériségét. Ugyanakkor kiemelendő, hogy egy orosz liturgiát követő egyházban nem feltétlen furcsa dolog orosz irodalmat találni, ami megegyezik az egyház többszáz éves történelmi gondolkodásával. Viszont jelenleg ez szembe megy Ukrajna nemzetbiztonsági érdekeivel.

Zelenszkij elnök december 1-én bejelentette, hogy a Nemzetbiztonsági Tanáccsal azon dolgoznak, hogy olyan körülményeket teremtsenek, ahol egy az agresszortól függő szereplő sem tudja Ukrajnát belülről gyengíteni és az ukránokat manipulálni. „Soha nem hagyjuk senkinek, hogy birodalmat építsen az ukrán földön belül. Tehát Ukrajna „spirituális függetlenségre törekszik” – fogalmazott később.

Az orosz-ukrán háború újabb hadszíntere

Jól látható, hogy az orosz és ukrán ortodox egyház kérdése többről szól mint, egyszerű teológiai összefüggések. A szembenállásnak komoly szerepe van a jelenlegi hadviselésben. Ez mind kitűnik Zelenszkij fent idézett kijelentéseiből, az SZBU tevékenységéből és az orosz pátriárka nyilatkozataiból.

A háború tehát nem csak a frontvonalon zajlik, hanem a hátországban is. Ukrán szemszögből nézve, amíg egy Moszkvához köthető egyház működik Kijev szívében addig a nép lelke veszélyben van. Továbbá, ha a moszkvai pátriárka nyíltan támogatja a háborút és úgy gondolja, hogy Ukrajna a Kijevi Rusz utódjaként az orosz spirituális tér része, akkor a kijevi kormány veszélyben van. Hiszen a miséken a hívők az orosz katonák után fognak imádkozni, az orosz Ruszért fognak imádkozni és valószínűleg felszabadítóként üdvözölnék az oroszokat Ukrajnában. Esetleg kollaboráns tevékenységet is folytathatnak, információt szivárogtathatnak stb. A lelki térben a legsebezhetőbb az ember, ha ezt megnyeri Moszkva, akkor Kijev elveszítette a háborút. Az ukrán kormány ezért lépett fel az egyház ellen.

Ezzel szemben a moszkvai nézőpont rendkívül eltérő. Mint ahogy korábban is említésre került az orosz egyház szerint a szembenállás már több mint 400 éve kezdődött, amikor a Lengyel-Litván Unióban létrejött a ruténok görögkatolikus egyháza. A nyugat ekkor avatkozott be először az orosz spirituális térbe, hogy megbontsa a Rusz népeinek egységét. A jelenleg zajló folyamatokat is így értékelik. Az Egyesült Államok mesterségesen kreált egy ukrán nacionalista egyházat, aminek célja az orosz spirituális téren belüli bomlasztó tevékenység. Ezzel létrejön egy anti-Oroszország. A hívőket ért támadások az orosz világ elleni támadás, amit az ukrán nacionalista vezetés és egyház tesz ruszofób indokból. Megakarnak szabadulni mindentől, ami orosz. Tehát Kijev nem nemzetbiztonsági okból, hanem nacionalista oroszellenes indokból teszi, amit tesz. Oroszországnak pedig különösen fontos a lelkitér, ez megjelenik már a nemzetbiztonsági stratégiájukban is.

Az viszont kijelenthető, hogy az egyház mindkét oldalnak szolgálhat előretolt ügynökeként, akik a háborút átviszik a lelki-spirituális térbe, minek köszönhetően a hátországban ellenállást lehet kelteni a rendszer ellen. Itt Moszkvának előnye van Kijevvel szemben, hiszen az ő történelmi egyházuk működik Ukrajnában, annak ellenére is, hogy Onufrij hivatalosan függetlenítette magát Moszkvától. Kijev egyelőre csak védekezni tud a hatásokkal szemben, ezt a célt szolgálta I. Bertalan által létrehozott független ukrán egyház felállítása. Ez Zelenszkij álláspontja is, ami korábban említésre is került. „Nem hagyjuk a terrorista államnak, hogy manipulálja a népünk spirituális életét, lerombolja az ukrán oltárokat, lavrákat vagy elrabolja az értékeit”. Persze egy posztszovjet országban negatív emlékeket ébreszthet az, ha a titkosszolgálat a nép ellenségeiként kezeli az egyházi személyeket.

Összefoglalás

Az orosz-ukrán ellentét elérte az egyházi szférát is. Látható, hogy Ukrajna minden értelemben el akar szakadni Oroszországtól. Legyen az gazdasági, politikai, történelmi vagy éppen vallási és ezen belül is lelki-spirituális. Moszkva ezt nem hagyhatja és próbálja megőrizni befolyását Ukrajnán belül, amit ők egyébként úgy értelmeznek, mint a saját történelmi igazságuk. A Moszkva alá tartozó egyháznak nehéz dolga lesz. Hiszen annak ellenére, hogy elvileg Onufrij kijevi metropolita szakított velük a Kijevi szekuláris vezetés továbbra sem bízik bennük és nemzetbiztonsági kockázatként tekint rájuk. Úgy gondolják, hogy „ötödik hadoszlopként” tevékenykedik, így vagy ellehetetlenül vagy végül teljesen megszűnik teljesen. Ez csak még inkább mélyíteni fogja az ellentétet a két fél között. Így egyre nehezebb megmondani, hogy ha egyszer véget ér a háború, hogyan tudják majd rendezni az egyre csak bővülő vitás kérdéseiket. Tekintve, hogy egyre jobban a „mindent vagy semmit” mentalitás mutatkozik meg a feleken, beleértve ebbe az Ukrajnát támogató nyugatot is.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Ömer Faruk Ulutaş on Unsplash

A Ukrajna a spirituális függetlenségre törekszik? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A ciprusi ENSZ-misszió, másnéven az UNFICYP (United Nations Peacekeeping Force in Cyprus) felállításáról 1964-ben döntött az ENSZ Biztonsági Tanácsa a 186. sz. határozatával. Létrehozatalának oka a szigeten élő török és görög ciprióták közötti elmérgesedett viszony volt. Az azóta eltelt közel 60 évben – mint minden konfliktusnak, úgy ennek is – voltak feszültebb és enyhébb periódusai. Akadtak olyan szakaszok, amikor közeledtek egymáshoz a felek álláspontjai, de volt olyan is, amikor semleges volt vagy elmérgesedett közöttük a viszony. Napjaink változó nemzetközi környezetében a ciprusi helyzet is lezárásra kerülhet, az előző 10 évben ugyanis egyfajta békülési folyamat volt megfigyelhető. Azt tapasztalhattuk, hogy közeledtek egymáshoz a felek nézetei, a tárgyalási és együttműködési szándék pedig mindkét oldalról megvolt. Most azonban mégis az látható, hogy a konfliktus 2021 nyarán újra kiújult. Habár nyílt támadásra még nem került sor, de provokáció már több is történt, főként a török fél részéről.

Emellett a Ciprusi tengerrészen nemrég feltárt jelentős földgázmezők egy új dimenziót nyitottak meg a konfliktus történetében. De vajon hogyan kezdődött és ami talán még fontosabb, hogyan fog záródni a nézeteltérés? Van valódi esély a békés rendezésre? Miért aktuális ez a kérdés még most, 2023-ban is? Cikkemben elsősorban ezekre a kérdésekre keresem a választ.

A konfliktus története röviden

Ha a ciprusi konfliktus kitörésének okait keressük, azt kell megállapítanunk, hogy nem tudnánk mondani egyetlen okot, amely a kitöréséhez vezetett. Az ellentét rengeteg régóta jelenlévő vagy újonnan jelentkező problémának volt az eredménye. A helyzet komplexitásához hozzátett az is, hogy Cipruson amellett, hogy a történelmi háttér is mindig konfliktusokkal terhelt volt, a térségben a vallási és nyelvi megosztottság mellett az etnocentrizmus kérdésköre is jelen volt.

Az 1950-es évek végéig brit fennhatóság alatt álló szigeten a feszültségek Makariosz érsek elnökké választásával kezdődtek meg, aki az enózisz, vagyis a Görögországgal való egyesülés pártján állt, amit a török ciprióták nem nézhettek tétlenül. Amikor Makariosz 1963 november végén előállt 13 pontos alkotmánytervezetével, amely megfosztotta volna a ciprusi török kisebbséget az alkotmányos garanciáik nagy részétől, zavargások törtek ki a szigeten, amelyek rövidesen erőszakba torkolltak.

A krízis összességében 364 török és 174 görög ciprióta halálát eredményezte, valamint a török lakosság enklávékba tömörülését. A konfliktus további eszkalálódásának megelőzése érdekében 1964. március 4-én megalakult a ciprusi békefenntartó misszió (a továbbiakban UNFICYP, azaz United Nations Peacekeeping Force in Cyprus) amely ekkor még csak brit erőkből állt, és feladatai közé tartozott – mandátuma szerint – az, hogy megakadályozza a harcok fellángolását, és segítse elő a normális életkörülményekhez való visszatérését. Mivel a szigeten még ugyanebben a hónapban kiújultak a harcok, ezért egy 6500 fős kontingens felállítására is sor került (kanadai, ausztrál és észak-európai nemzetekkel kiegészülve). 1964 nyarára sikerült a polgárháborús helyzetet valamennyire normalizálni.

Az ellentétek azonban ismét kiújultak, amikor 1974. július 15-én a Nemzeti Gárda és az EOKA-B (Ethniki Organosis Kypriakon Agoniston – Ciprusi Harcosok Nemzeti Szervezete) sikeres puccsot hajtott végre Makariosz elnök ellen. Az akció mögött a Görögországban 1973 óta működő katonai junta állt, amely így akarta elérni az enóziszt, mint végcélt. A bajt tetézte, hogy az akcióban a szigeten állomásozó görög katonák is részt vettek, az új elnök Niklos Sampson pedig azonnal kiadta nekik az utasítást a török enklávék megtámadására. Ezért válaszul Törökország 5 nappal később, július 20-án elindította az Atilla-hadműveletet, amelynek keretében partra szálltak Kyrene partjainál (brit becslések szerint) 6000 fővel és negyven harckocsival. Az invázió híre sikeresen destabilizálta a görög katonai juntát, az átalakulást szorgalmazó katonai vezetés lemondott Athénban és a puccs vezetője is megbukott.

1974, július 22-én fegyverszüneti megállapodás született, majd ezt követően két fordulóban folytak a tárgyalások Genfben. Ezalatt az idő alatt óriási népesség-mozgás indult meg, gyakorlatilag lakosságcsere történt. Ez azért mondható nagy jelentőségűnek, mivel akkoriban a lakosság körülbelül 500.000 görög cipriótából állt, akik közül mintegy 160.000-et kiszorítottak a lakóhelyéről (a török ellenőrzés alá került területekről), ezért délre kellett menekülniük. A török ciprióták száma 118.000 fő körül mozgott, de közülük is több tízezer embernek kellett a sziget északi részére menekülnie.

A török intervenciót követően (amelyet a nemzetközi közösség egyöntetűen elítélt) a felek közötti tárgyalások 1977-ben folytatódtak, azonban a határok kérdésének a körében végül megrekedtek (a török fél ugyanis szeretett volna belső határokat kialakítani, amiről a görögök hallani sem akartak). Ennek következményeként a török közösség 1983. november 15-én deklarálta a függetlenségét, és létrejött az Észak-Ciprusi Török Köztársaság (TRNC). Ezt követően először a hidegháború vége után merült fel először az UNFICYP misszió szükségessége, mivel ekkorra a felek közötti érdemi előrelépés hosszú ideje nem történt. Végül az ENSZ BT csak a művelethez való anyagi hozzájárulásának a módját változtatta meg.

Az ezredfordulót követően jelentős eseménynek lehettünk tanúi. 2004. május 1-jén ugyanis a Ciprusi Köztársaság csatlakozott az Európai Unióhoz, ezáltal az európai integráció része lett. Érdekesség, hogy a csatlakozási szerződés szerint a sziget egész területe az EU része lett, de a konfliktus kuszasága miatt a közösségi jog az északi részen nem kerül alkalmazásra a mai napig sem. A demilitarizáció kérdésköre a misszió során többször került előtérbe, éppen ezért számított váratlan fordulatnak, amikor egy évvel a Krími-félsziget elfoglalása után, 2015-ben, Oroszország megállapodást írt alá a Ciprusi Köztársasággal hadihajók állomásoztatásáról. Ez amellett, hogy új fejezetet nyitott a konfliktus történetében, politikai üzenetet is hordozott magában, mert kiszakította Oroszországot a nemzetközi elszigeteltségből, lehetőséget biztosított a nagyhatalomnak arra, hogy gazdasági kapcsolatait újra fellendítse.

Mindazonáltal 2015-öt követően egy enyhülési folyamatnak lehettünk a tanúi, amelynek azonban a 2021-ben berekedt tárgyalások vetettek véget. Azóta több atrocitás is történt a két fél között. 2021 nyarán például egy török hadihajó figyelmeztetőlövést adott le a ciprusi partiőrség egyik hajójára, amely állításuk szerint túl közel merészkedett az Észak-Ciprusi Török Köztársaság felségterületéhez. Emellett a provokálás eszközével is gyakran élnek a felek. Ugyancsak 2021 nyarán Erdogan török elnök látogatást tett a sziget északi részén, és ezt szándékosan július 20-ára, vagyis az 1974-es török invázió dátumára időzítette.

A misszió jogi háttere

A Biztonsági Tanács első felhatalmazását az UNFICYP misszió létesítésére a BT 186. számú határozatában találjuk meg, amit 1964. március 4-én fogadtak el. Ebben a BT azt tanácsolja az UNFICYP-nek, hogy „tegyen meg minden tőle telhetőt a harcok kiújulásának a megelőzése érdekében és a szükséges mértékben járuljon hozzá a közrend helyreállításához és fenntartásához, valamint segítsen a normális életfeltételekhez való visszatéréshez”. Ez a megfogalmazás megfelelt azoknak a feltételeknek, amelyek abban az időszakban érvényesültek Cipruson. A helyzet 1974-ben drasztikusan megváltozott, az új körülmények hatására pedig a mandátumot is adaptálni kellett a változásokhoz. A sziget kettészakadásához alkalmazkodva tehát az UNFICYP módosított mandátuma (amely 1974. augusztus 16-án lépett hatályba) az lett, hogy különféle humanitárius kötelezettségeket lásson el. Ez alapján a küldetés négy fő részből állt. Ezek a tűzszünet és a status quo fenntartása, a közrend helyreállítása és a normális életfeltételekhez való visszatérés, illetve egyéb, humanitárius feladatok voltak.

Az eredetileg csak három hónaposra tervezett mandátumot rendszeresen meghosszabbították, eleinte három, később hat hónappal. Napjainkban a Biztonsági Tanács főtitkára minden júniusban és decemberben meghallgatja a jelentéseket az UNFICYP missziójával kapcsolatban, majd a Tanács mindig megújítja a mandátumot.

A legutóbbi megújítás 2023. január 30-án történt, amikor a BT egyhangúlag megszavazta a misszió folytatását. Változást jelent azonban, hogy legnagyobb meglepetésre ezúttal a mandátumot nem 6 hónapra, hanem 1 évre hosszabbították meg. Minden más tekintetben azonban a 2674-es határozat, a korábbiakhoz hasonlóan mindössze megújította a misszió megbízatását anélkül, hogy bármilyen változtatást eszközölt volna az UNFICYP alapvető feladatait és megbízatását illetően.

Habár a találkozó rövid ideig tartott, a feszültségkeltésre így is alkalmas volt. A résztvevők ugyanis aggodalmukat fejezték ki az ütközőzónában tapasztalható folyamatos nyomásgyakorlással kapcsolatban, ami az utóbbi fél évben erőszakos cselekményekkel is párosult. A katonai status quo folyamatos megsértése ugyanis könnyen eszkalációhoz vezethet. Emellett a BT ismét felhívta a figyelmet arra, hogy habár az orosz-ukrán háború miatt a mediterrán sziget és problémái most háttérbe szorultak, nem szabad hagyni, hogy a sziget északi és déli oldala között megszakadjon a kommunikáció, és folyamatosan a végső célt kell szem elől tartani. Ez pedig, az elképzelésük szerint egy, a két területet és a két közösséget összefogó szövetség lenne. Érdekesség, hogy erre a javaslatra válaszként az Észak-Ciprusi Török Köztársaság Külügyminisztériuma sajtóközleményt adott ki, kiemelve, hogy szerintük a BT nem a realitások talaján áll. A nyilatkozatban arra is emlékeztették a feleket, hogy felesleges olyan modellekhez ragaszkodni, amelyek már sokszor elbuktak, hiszen a török ciprióták magukat egy külön államban képzelik el. Felháborodásuk oka valószínűleg az volt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa élesen bírálta azt, hogy Famaguszta egyik, korábban katonák által lezárt negyedét, Varósziát (amely a 2004-es Kofi Annan ENSZ főtitkár által javasolt tervben is kiemelt szerepet kapott), 2020 októberében megnyitották a civilek előtt, és azóta, a folyamatos figyelmeztetések ellenére sem zárták be.

Az évek során rengeteg kritika fogalmazódott meg az ENSZ-mandátummal kapcsolatban. Több, korábban az UNFICYP-ben katonai vezető mondta azt, hogy a mandátum folyamatos megújítása csak a felek közötti feszültséget generálja, a görög cipriótákban pedig a szorongásérzést növeli. Ráadásul korlátozza a misszióban részt vevő katonákat abban, hogy a helyi lakossággal kapcsolatot alakítsanak ki, ami viszont a demilitarizált zóna miatt nagyon fontos lenne.

Etnocentrizmus

A ciprusi helyzet több szempontból is nagyon összetett, ezért a problémát szociológiai oldalról is meg kell vizsgálnunk. A konfliktus kitörésének és mai napig tartó rendezetlenségének egyik legfőbb oka a ciprusiakban nagyon erősen létező etnocentrizmus. Ez a kevésbé ismert fogalom azt jelenti, hogy egy nemzet vagy népcsoport más társadalmak és kultúrák megítélésekor a saját értékrendjét veszi alapul. Az idegen kultúrák befogadására csak részlegesen képes, és sajátját nem különbözőnek, hanem jobbnak hiszi. Ennek megfelelően minden más népcsoportot megvet és alacsonyabb rendűnek tart. Ez Ciprus esetében a görög és török ciprióták kulturális különbözőségei és mindkét fél túlzott nacionalizmusa miatt került előtérbe. Emellett, mint a legtöbb megosztott társadalomban, Cipruson is ismerik a szeparáció másfajta megjelenési formáit: vallási vagy nyelvi szempontból is. A sziget különleges abból a szempontból, hogy habár a megosztottság szinte minden országban létezik, az viszont ritka, hogy egy államban többféleképpen is érvényesüljön. Márpedig Ciprus esetében erről van szó.

A vallási megosztottság oka a szigeten élő népcsoportok különbözőségéből ered. Míg a görög ajkúak hagyományosan ortodox hitűek, addig a törökök többnyire az iszlám vallást követik. Ezzel kapcsolatos probléma, hogy a görög ortodoxiában mélyen gyökerezik a nemzeti öntudat, amely időnként nagyon kirekesztőleg tudott hatni a török cipriótákkal szemben.

A nyelvi és az etnikai megosztottság a ciprusi konfliktus esetében szorosan összefügg egymással, mivel az etnikai megosztottság eredményeképpen jön létre a nyelvi különbözőség. A Cipruson élőknek ugyanis már régóta szembe kellett nézniük a kettős identitással, mivel ők általában egyszerre ciprióták, és etnikumtól függően, görögök vagy törökök is. Ebből következik a konfliktus egyik legnagyobb generáló eleme, az anyaországok (Görögország, Törökország) kulturális befolyásoló ereje. Tekintve, hogy ők a cipriótaközpontúsággal szemben a saját országuk identitását próbálták erősíteni, ami együtt járt az otthoni nacionalizmusuk exportjával. Erre a legjobb példa a történelemszemlélet és annak az oktatásban való megjelenése. A török és a görög ciprióta történelemszemlélet ugyanis teljes egészében átvette az anyaországok történelmi ideológiáját. Ennek eredményeképpen a szigeten lakó görög etnikumúak az oszmánok 300 éven át tartó uralmára Cipruson (1571-1878) negatívan tekintenek, és őket alapvetően hódító, barbár tolvajoknak tartják, és ezáltal a most velük a szigeten együtt élő törökök is ebbe a kategóriába tartoznak. Ezt erősíti a török intervenció 1974-ben, amelyet nemzeti tragédiaként fognak fel. Ezzel szemben a török ciprióták Oszmán Birodalom alatti fennhatóságát pozitívan értékelik, szerintük ez hozta el a sziget számára a fejlődést és a szabadságot. Ők az 1960-1974 közötti időszakot tekintik a történelem „sötét foltjának”, az 1974-es beavatkozást pedig heroikus harcnak a felszabadítás jegyében. Ezek alapján látható, hogy miért nehéz a konfliktust megoldani, hogyha a jövő generációi is ilyen oktatást kapnak már gyerekkoruktól fogva. A 2005-ös oktatási reform ugyan valamennyit segített a helyzeten, mert igyekezett egy objektívebb képet kialakítani, de ez nem segít semmit, hogyha mellette a gyerekek otthonról kapják meg azt, hogy a másik nemzet mennyire gonosz.

A történelemszemlélet mellett a kulturális expanzió rengeteg más területen is megjelenik, például a nemzeti jelképeknél is. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb vitát a nemzeti lobogók kérdése kavarta. Az 1960-ban létrejött Ciprusi Köztársaság zászlóját ugyanis már csak a déli oldal használja, a török ciprióták az ÉCTK lobogóját használják Ez a kettős identitás elutasításának egy kézzelfogható eszköze, és egyúttal jelzésértékű a másik fél számára is. Az egyik legnagyobb provokáció a nemzeti lobogóval kapcsolatban az Észak-Ciprusi Török Köztársasághoz köthető. Ők ugyanis az ÉCTK zászlóját jól láthatóan megjelenítették egy dombon, Nicosia közelében, ahol a görög és török részt csak a demilitarizált zóna választja el egymástól. Emellett, a zászló mellett egy felirat is nagy betűkkel kirajzolódik: „Ne mutlu Türküm diyene.”, vagyis „Boldog, aki töröknek mondja magát.” Az idézet Kemál Atatürkhöz, a Török Köztársaság megalapítójához köthető. A nemzeti lobogó ilyen formában való megjelenítésével járó feszültséget tovább fokozta, hogy annak elkészítésére olyan menekülteket kértek fel, akik Tochniból származnak, abból a faluból, ahol 1974 augusztusában ciprusi görög terroristák 84 muszlim férfit mészároltak le. Mindez természetesen jelzésértékű is, hogy mindenki, aki arrafele halad el, görögök, katonák, turisták jól lássák, hogy ők függetlenek a Ciprusi Köztársaságtól.

A fentiek alapján nem meglepő, hogyha azt mondjuk, hogy a két nép tagjai előítéletekkel élnek egymás iránt. A sztereotipizálás egyéni és közösségi szinten is megjelenik és a legnagyobb probléma vele az, hogy negatív. Ahhoz, hogy az etnocentrizmus ne jelentsen többé problémát, meg kellene keresni a pozitív értékekkel felruházott sztereotípiákat, és azokat fel kellene erősíteni. Hagyni kell, hogy a görög és török ciprióták hűek legyenek a saját anyaországukhoz, de ugyanakkor erősíteni kell bennük azt is, hogy nekik van egy másik identitásuk is. A kettő nem zárja ki egymást, megfelelő keretek között létezhet együtt is. Talán, ha a nemzeti öntudat helyett azt erősítenék meg mindenkiben, hogy a szigeten élő összes etnikum elsősorban ciprusi, és csak másodsorban egy adott népcsoport tagja, akkor a konfliktus kulturális különbözőségeit ezzel megoldhatnánk. Ez a változás természetesen nem tud egyik pillanatról a másikra végbe menni, időt kell hagyni rá, és akár több generációt is felölelhet amíg valódi, kézzelfogható eredményt el lehet érni vele.

Aktualitások

Alaposan megvizsgálva a konfliktust arra juthatunk tehát, hogy habár már több évtizede egy befagyott konfliktusról beszélhetünk a szigeten, ez korántsem jelenti, hogy ne újulhatna ki bármikor. Bár mindkét fél lelkesen fogja hibáztatni egymást a holtpontért, ami jelenleg tapasztalható, az igazság az, hogy meglehetősen nehéz a tárgyalások sikertelensége miatt csupán az egyik vagy a másik oldalt okolni. Valójában ugyanis egyikük sem tesz valódi lépéseket a megosztott sziget újraegyesítése érdekében.

Ha az ENSZ- misszió jövőbeli kilátásait vizsgáljuk meg, akkor feltehetjük magunknak a kérdést, hogy vajon miért zajlik még mindig? Erre talán az lehetne a válasz, hogy néha egyszerűbb és olcsóbb fenntartani egy missziót, mint otthagyni a feleket, hogy ismét háborús állapotok alakuljanak ki. Az pedig kétségtelen, hogy a ciprusi békefenntartó művelet jól végezte és jól végzi ma is a dolgát, őrzi és fenntartja békét.

Az viszont kétségtelen, hogy a 2021-es év óta konfliktus egy új szakaszba lépett, azóta a provokációk és atrocitások folyamatosak mindkét fél részéről. Ráadásul történt egy diplomáciai fejlemény is, hiszen 2022-ben az Észak-Ciprusi Török Köztársaság, amely államként eddig csupán Törökország által volt elismerve, megfigyelőként felvételt nyert egy nemzetközi szervezetbe, még pedig a Türk Államok Szervezetébe. Ennek tagjai többek között például Azerbajdzsán és Üzbegisztán (érdekesség, hogy 2018 óta Magyarország is megfigyelő a szervezetben) is. Habár egy ilyen dolog apróságnak tűnhet, mégis azt jelzi, hogy a csoportosulásban részt vevő államok elismerik az ÉCTK-t. Ez pedig változást jelent a korábbiakhoz képest.

Jelenleg a legnagyobb problémát a konfliktusban az eltérő elképzelések jelentik. Az ENSZ elképzelését ugyanis a török ciprióták nem fogadták kitörő örömmel. Eszerint a sziget egy két területet és két közösséget összefogó szövetség lenne. Ugyanakkor Törökország megoldási javaslata a kétállami rendszer, pedig az EU tagországok körében nem aratott osztatlan sikert. Ötletek a megoldásra tehát vannak, de a megvalósítás még várat magára. Veszélyes szituáció ez, hiszen a konfliktus már majdnem 60 éve tart és ezalatt nem jutottak egymáshoz sokkal közelebb a felek.  Ha a status quo folytatódik és nem történik érdemi változás, akkor az ENSZ azon kaphatja magát, hogy Ciprus csupán egy kínos jelkép marad, amely mindenkit a szigeten lévő politikai és katonai megosztottságra, illetve az ott folytatott misszió sikertelenségére fog emlékeztetni.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érthetők el.

Photo by NATHAN KASONGO on Unsplash

A „Boldog, aki töröknek mondja magát?”: megoldások és válaszok keresése a ciprusi kérdésre közel 60 év távlatából bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

2023. április 24-én első alkalommal rendezett közös rendezvényt a Puskás Tivadar Műszaki Szakkollégium és a Biztonságpolitikai Szakkollégium. A szakmai esemény felkért előadója Kajári Ferenc vezérőrnagy, a KFOR korábbi parancsnoka volt.

Kajári tábornok a 2021-22-es ciklusban volt a NATO KFOR parancsnoka. Előadásában bemutatta a koszovói művelet leginkább lényeges elemeit, nehézségeit, valamint beszámolt saját vezetői tapasztalatairól. Bemutatójából megtudhattuk, hogy Koszovóban a mai napig szükséges a NATO erők jelenléte, sőt a tervezett létszámcsökkentést is kénytelenek voltak átszervezni.

Tábornok úr arra is rávilágított, hogy rendkívüli felelősséggel jár a parancsnoki szerep. Mesélt a katonai szintet túllépő,  nemzetközi kapcsolatokat befolyásoló tevékenységéről

Kajári tábornok úrnak ezúton is köszönjük, hogy előadásával kimerítően tájékoztatta a közönséget, valamint válaszolt a felmerült kérdésekre.

A KFOR parancsnokot fogadtunk bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.