Biztonságpolitika

Az Egyesült Államok beszünteti a fegyverek és egyéb katonai felszerelések exportját Hongkongba – jelentette be helyi idő szerint hétfő este az amerikai külügyminiszter.

Mike Pompeo azt hangoztatta, hogy Washington “többé nem tud különbséget tenni a Hongkongba, illetve az anyaországi Kínába exportált ellenőrzött termékek között”, miután elfogadták a világszerte széles körben bírált nemzetbiztonsági törvényt. Érvelésében az amerikai diplomácia vezetője országának nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozott. Kiemelte: “Nem kockáztathatjuk meg, hogy ezek a termékek a Kínai Népi Felszabadító Hadsereghez kerüljenek, amelynek elsődleges célja a diktatúra fenntartása bármilyen eszközzel”.

A döntés értelmében nem pusztán a fegyverek és védelmi felszerelések exportját szüntetik meg, hanem korlátozzák az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és katonai célokra egyaránt használható csúcstechnológiai termékek eladását is. A fegyverek és védelmi berendezések, eszközök kiviteléhez a külügyminisztérium engedélye szükséges, a kongresszusnak ebbe nincs beleszólása.

A miniszter hangsúlyozta, hogy miután Kína Hongkongot illetően nem az “egy ország, két rendszer”, hanem az “egy ország, egy rendszer” elvét alkalmazza, ezentúl az Egyesült Államok is így tesz majd.

Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter ugyancsak közleményt adott ki, amelyben arról számolt be, hogy felfüggesztik a Hongkong számára különleges elbánást biztosító szabályozásokat.

Az intézkedésekre egy hónappal az után került sor, hogy Donald Trump figyelmeztetett, Washington megvonhatja Hongkong különleges kereskedelmi státusát, amelyet még 1997-ben adott meg, miután a terület az Egyesült Királyságtól visszakerült Kínához. Az amerikai elnök azzal érvelt, hogy a nemzetbiztonsági törvény elfogadásával teljességgel megszűnik Hongkong autonómiája.

Megszavazta a Hongkongra vonatkozó, széles körű bírálatokat kiváltó nemzetbiztonsági törvényt a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága kedden, a jogszabály várhatóan július 1-jén lép hatályba.

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap arról számolt be, hogy a testület a vasárnap kezdődött ülésén vitatta meg a szóban forgó tervezetet, amelyet a bizottság 162 tagja helyi idő szerint kedd reggel, röviddel az utolsó ülésnap megnyitása után egyhangúlag fogadott el.

Az előterjesztés miatt hongkongi demokráciapárti aktivisták, illetve egyes külföldi kormányok súlyos aggodalmukat fejezték ki, hangsúlyozva, hogy annak törvénybe iktatása lényegében felszámolná a terület autonómiáját, amelyet Pekingnek az “egy ország, két rendszer” elvének megfelelően ötven éven át szavatolni kellene onnan kezdve, hogy Hongkong 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához. Peking szerint azonban a törvény csak rendzavarók egy kis csoportja ellen irányul, és a szakadár törekvéseket, a felforgató tevékenységet, a terrorizmust hivatott megakadályozni, valamint azt, hogy külföldiek avatkozzanak be Hongkong belügyeibe.

Ahogy az SCMP rámutat: csupán maroknyi hongkongi törvényhozó pillanthatott bele a törvénytervezetbe azelőtt, hogy azt a parlament elfogadta volna, emiatt pedig a városban sokan az átláthatóság hiányára is panaszkodtak. Az újság bennfentes forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a törvény részleteit helyi idő szerint kedden délután ismerteti majd a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

A Hszinhua korábban arról számolt be, hogy Kína “országos biztonsági hivatalt” tervez létrehozni Hongkongban, amelynek feladata a nemzetbiztonsági törvény végrehajtása lesz. A jelentés szerint a törvényjavaslat, amely alapján egyes források szerint akár életfogytig tartó börtönbüntetés is kiróható lesz, hatályon kívül helyez minden olyan hongkongi jogszabályt, amely ellentétes vele.

A tervezet várhatóan július 1-jén, Hongkong visszakerülésének 23. évfordulóján emelkedhet törvényi erőre. Carrie Lam hongkongi kormányzó kedden délelőtt – heti sajtótájékoztatóján – kitért a törvénnyel kapcsolatos újságírói kérdések megválaszolása elől.

Az amerikai kormány bejelentette, hogy a jogszabály miatt visszavonja a Hongkong számára biztosított különleges gazdasági és kereskedelmi előnyöket, és az ügy tovább élezte az Egyesült Államok és Kína közti feszültségeket. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egy pénteki közleményben vízumkorlátozásokat jelentett be olyan kínai tisztségviselőkkel szemben, akik Washington szerint felelőssé tehetők a hongkongi szabadságjogok megcsonkításáért. Válaszul a kínai külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy vízumkorlátozásokkal sújt amerikai tisztségviselőket, akik Peking megítélése szerint “arcátlan magatartást tanúsítanak” egyes helyi ügyekkel kapcsolatban.

A törvénytervezet bevezetése ellen emelt szót az ENSZ, az Európai Parlament, a G7-es országcsoport, az Egyesült Királyság, valamint Japán is.

Tizenhárom megye kétszáz településén, Budapest több kerületében és a vízpartokon folytatódik a héten a szúnyoggyérítés – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivőhelyettese.

Dóka Imre közleményében azt írta, hogy a következő napokban a Tisza csongrád-csanádi szakaszán, Békés megyében a Kőrösök mentén, a Balaton és a Velencei-tó nádasaiban végeznek légi biológiai szúnyoglárva-gyérítést. A Duna mentén jelenleg kisebb tenyészőhelyek vannak, ezeket földi technológiával kezelik majd.

A héten a Duna mentén a főváros nyolc kerületében, a Csepel-sziget térségében, valamint Baja és Mohács környékén a kifejlett szúnyogokat irtják a szakemberek, a Dunakanyar néhány településén pedig a változékony, szeles időjárás miatt korábban elmaradt kezeléseket pótolják. Továbbá szervezett beavatkozásra van szükség az Ipoly mentén, a szolnoki régióban, Békés megye több településén, a Balatonnál, a Velencei-tónál és Fejér megye több pontján.

A közlemény szerint az elmúlt hetek csapadékos időjárása miatt nőtt a csípőszúnyoglárva-tenyészőhelyek száma. A Tiszán és mellékfolyóin levonuló kisebb árhullám a lakosságot nem veszélyezteti, de az ártéri elöntések ideális élőhelyet jelentenek a szúnyoglárváknak. Az árvízi szúnyogfajok úgynevezett tojásai a Tisza mentén milliószám várják, hogy kiöntsön a víz, ami után a meleg időben akár egy hét alatt képesek kifejlődni – tette hozzá.

A szóvivőhelyettes kitért arra, hogy a kifejlett szúnyogok ellen kifejezetten lakóterületi, szabadtéri használatra engedélyezett irtószert használnak, amely emberekre, melegvérű állatokra, növényekre nem jelent veszélyt. A hatóanyag néhány óra alatt lebomlik, csak a területen lévő szúnyogokat pusztítja el.

Életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla azt a 69 éves férfit, aki előre kitervelten, több lövéssel végzett egy óbudai óvónővel még 2018 novemberében – közölte Dávid Lajos megbízott fellebbviteli főügyészhelyettes.

Közleményében azt írta az ítéletről, hogy az ítélőtábla megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék 2019 decemberében meghozott döntését, amelyben húsz év fegyházbüntetést róttak ki az elkövetőre. Ez ellen a döntés ellen érvelt eredményesen a fellebbviteli főügyész – tette hozzá. A másodfokú bíróság döntése értelmében az elkövető 25 év elteltével, 92 évesen kerülhet legkorábban feltételes szabadságra.

A Fővárosi Főügyészség még tavaly augusztusban közölt részleteket az ügyről, akkori közleményük szerint a vádlott amatőr, de gyakorlott lövőnek számított, egyleti tag volt és versenyeken is részt vett.

A vádlott együtt élt a lányával és annak élettársával, ám később a fiatalok az élettárs családjához költöztek, amit a férfi nem tudott elfogadni. A vádlott elhatározta, hogy megöli a másik család egyik tagját, a lánya élettársának anyját, akit szintén felelősnek tartott a történtekért.

A férfi 2018. november 21-én gépkocsival Óbudára hajtott, magával vitte a lőszerrel betárazott, engedéllyel tartott lőfegyverét. Amikor meglátta az óvónőt, négy célzott lövést adott le rá. A nő a sérülések következtében meghalt. A férfi ezt követően öngyilkosságot kísérelt meg, ám a rendőrök rátaláltak, elfogták, majd kórházba vitték.

A francia forradalom idején guillotine-nal kivégzett emberek százainak maradványait rejthetik egy párizsi műemlék épület falai a szakértők szerint.

A XVI. Lajos és hitvese, Marie Antoinette emlékének szentelt Chapelle Expiatoire (engesztelő kápolna) munkatársa, Aymeric Peniguet de Stoutz figyelt fel először az alsókápolna oszlopai közt futó falszakaszok furcsaságaira és értesítette az illetékes francia hatóságokat – írja a The Guardian című brit lap. A vizsgálatba bevont régész, Philippe Charlier kamerát vezetett be a kőfalba, nehogy sérüljön az épület alapzata. Jelentésében megerősítette Peniguet de Stoutz feltételezését. A szakember emberi csontokkal teli faládákat azonosított az alsókápolna falüregeiben.

A felfedezés tovább bonyolítja annak rejtélyét, hogy mi történt a guillotine áldozataival. A kápolnát a 19. század elején emelték az egykori Madeleine temető helyén, nem messze a Place de la Révolutiontól – ma Concorde tér -, ahol a guillotine-t rendszeresen használták. XVI. Lajost és Mária Antóniát is ebben a temetőben földelték el, miután 1793-ban lefejezték őket. A temető, amelyet 1794-ben zártak be, miután állítólag elfogyott benne a szabad hely, egyike volt a guillotine-nal kivégzettek számára kialakított négy temetőnek Párizsban.

Amikor XVIII. Lajos trónra lépett 1814-ben, utasítást adott testvére, XVI. Lajos és felesége maradványainak átszállítására a Saint-Denis-székesegyházba és elrendelte a kápolna megépítését a pár emlékére. A mostani felfedezés megkérdőjelezi azt a bevett történelmi nézetet, amely szerint a guillotine híres áldozatainak, köztük Robespierre-nek a maradványait idővel átszállították a katakombákba.

A szakértők szerint a kápolna falai akár ötszáz kivégzett ember maradványait is rejthetik.

Egy pilóta nélküli repülőgépet és zárjegy nélküli cigarettákat találtak a rendőrök egy tiszabezdédi házban – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint a rendőrök a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársaival közösen tartottak házkutatást a tiszabezdédi ingatlanon: a garázsban majdnem kétmillió forint értékű, zárjegy nélküli cigarettát, valamint egy pilóta nélküli, merevszárnyú repülőeszközt találtak, mellyel feltehetően rendszeresen csempésztek.

A nyomozók az udvaron két embert igazoltattak, akik az árucsempészettel összefüggésbe hozhatóak – tették hozzá. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság által költségvetési csalás bűncselekmény elkövetése miatt indított büntetőeljárást a továbbiakban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytatja le – olvasható a közleményben.

Hazugságnak és “abszolút kacsának” nevezte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azokat az amerikai sajtójelentéseket, amelyek szerint Oroszország vérdíjat fizetett a táliboknak amerikai katonák megöléséért.

Peszkov szerint a téma sohasem merült fel Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök között.

“Ezek az állítások hazugok. Ismételten sajnálkozásunkat fejezzük ki amiatt, hogy a világ valamikor legnagyobb, köztiszteletben álló, magas színvonalú tömegtájékoztatási eszközei az elmúlt években mind gyakrabban nem riadnak vissza attól, hogy abszolút kacsákat közöljenek, ami természetesen nem járul hozzá jó hírnevük és tekintélyük öregbítéséhez” – mondta a szóvivő.

“Ha az Egyesült Államokban a szakszolgálatok továbbra is az elnöknek tartoznak elszámolással, akkor azt javaslom, hogy igazodjanak Trump elnök vonatkozó nyilatkozataihoz, aki már minősítette ezeket a közléseket” – tette hozzá.

Szombaton az orosz külügyminisztérium az amerikai hírszerzés hamis hírének minősítette, és élesen elítélte a The New York Times című amerikai napilap amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozó cikkét, amely szerint Oroszország titokban pénzjutalmat ajánlott fel az afgán lázadóknak a nemzetközi békefenntartó koalíció katonáinak megöléséért.

“Ez a primitív információs szemét szemléletesen mutatja az amerikai hírszerzés propagandistáinak alacsony szellemi képességeit, akik ahelyett, hogy valamilyen hihetőbb elmeszüleménnyel állnának elő, ilyen ostobaságot agyalnak ki. De mit is lehet várni attól a hírszerzéstől, amely hatalmasat bukott a húsz éves afganisztáni háborúban?” – nyilatkozott az orosz külügyi tárca a TASZSZ hírügynökség megkeresésére.

Az orosz külügy feltevése szerint ez a közlés azzal állhat összefüggésben, hogy az amerikai hírszerző szolgálatoknak – amelyek a tárca szerint kapcsolatban állnak a kábítószer-csempészettel – “nincs ínyére az orosz és amerikai diplomácia közös erőfeszítése az afgán kormány és a tálibok közötti béketárgyalások elindítására”.

A washingtoni orosz nagykövetség arra panaszkodott, hogy a cikk megjelenését követően diplomatái fenyegetéseket kaptak.

A The New York Times után más amerikai tömegtájékoztatási eszközök is jelentettek meg értesüléseket az orosz részről a táliboknak felajánlott vérdíjról. A közléseket a Kreml mellett a Fehér Ház és az afgán lázadók is valótlannak minősítették.

A Székesfehérvári Törvényszék hétfői előkészítő ülésén – a Fejér Megyei Főügyészség indítványával egyezően – két férfit ítélt el különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt: az egyik vádlott három év végrehajtandó börtönbüntetést, a másik két év börtönbüntetést kapott három évre felfüggesztve.

A Fejér Megyei Főügyészség azt közölte, hogy a bíróság az egyik vádlott esetében mintegy tizenhat millió forintnyi vagyonelkobzást is elrendelt. Mint írták, az ülésen a vádlottak beismerő vallomást tettek, a tárgyalásról lemondtak.

A vádirat szerint a két elkövető 2017-2018 között külföldiek sérelmére elkövetett csalásokból származó pénzeket akart tisztára mosni: jogosulatlanul bejutottak lengyel, szlovák, svéd gazdasági társaságok levelezési rendszerébe és gazdasági eseményekről szereztek tudomást, majd a társaságok képviselőinek megtévesztő elektronikus üzenetet küldtek, amelyben a számlakövetelések utalását az egyik vádlott által alapított gazdasági társaság számlájára kérték. Így összesen közel százmillió forintnak megfelelő összeghez jutottak amerikai dollárban és euróban.

A nagy melegben csökken a kémények huzathatása, így nő a szén-monoxid visszaáramlásának veszélye – figyelmeztetett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A www.katasztrofavedelem.hu oldalon azt írták, mivel több háztartásban is egész évben gázüzemű, fali vízmelegítővel, kazánnal állítják elő a melegvizet, a szén-monoxid-mérgezés veszélye egész évben fenyeget. Felhívták a figyelmet arra, hogy a nyári melegben csökkenhet a kémény huzata, így fokozott a veszélye annak, hogy visszaáramlik a szén-monoxid a lakótérbe.

A nyílt égésterű készülékek esetében az égéstermék hőmérséklete és a lakáson kívüli, környezeti hőmérséklet különbségéből adódó nyomáskülönbség befolyásolhatja a kémény huzatát – írták, hozzátéve, minél magasabb a külső hőmérséklet, annál kisebb a nyomáskülönbség, ami gyengíti a kémény huzathatását.

Kiemelték: visszaáramláshoz vezethet az is, ha egy gázkészüléket nem tartanak karban, de például a szagelszívó-ventilátorok, páraelszívók és klímaberendezések is megváltoztathatják a lakásban uralkodó nyomásviszonyokat. Ezeket a készülékeket nem szabad a tüzelőberendezéssel egyidejűleg használni – emelték ki, hozzátéve, fontos, hogy ezeket az eszközöket szakember telepítse.

Az OKF tudatta azt is: a tűzoltók tapasztalatai szerint minden negyedik szén-monoxid-mérgezéses eset a fürdőszobában történik. Az ott üzemelő fűtőkészülékek, kombi gázkészülékek, illetve az átfolyós rendszerű vízmelegítők a mérgező gáz elsődleges forrásai – tették hozzá. Vasárnap öt ember került kórházba szén-monoxid-mérgezés gyanúja miatt Budapesten.

Virág Csabát, a Cyber Services Zrt. egyik alapítóját, a társaság kiberbiztonsági kompetenciaközpontjának vezetőjét az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) Tanácsadói Csoportjának tagjává választották. A tavaly már az Európai Kiberbiztonsági Szervezet (ECSO) igazgatósági tagjává választott szakembert az új megbízásáról kérdeztük.

— Információnk szerint a napokban beválasztották az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) Tanácsadói Csoportjába. Mi a feladatuk a tanácsadóknak?
— Igen, a hír igaz, első magyar iparági képviselőként beválasztottak a Tanácsadói Csoportba. A csoport feladata kettős, véleményezi és segít kialakítani ENISA éves munkamenetét illetve a döntéshozók figyelmébe ajánl a tevékenység szempontjából fontos témákat amik figyelmet érdemelnek/érdemelnének.

– Kik, és hogyan választják a Tanácsadói Csoport tagjait?
– A csoport kétféle tagságból tevődik össze: a beválasztottakból és a kinevezettekből. Az “ad personam”, azaz személy szerinti választásban, európai szinten elismert IT-biztonsági szakértők találhatók, például az informatikai vagy telekommunikációs szektor üzemeltetői, kis és középvállalatok szakértői, kritikus infrastruktúrák üzemeltetői, végfelhasználókat tömörítő szervezetek vagy az akadémiai világ szereplői. A kinevezettek pedig elsősorban releváns európai szervezetektől kerülnek be a csoportba, mint például a rendvédelem, adatvédelmi felügyelet vagy szabványosításért felelős területekről.

– Van már információ, hogy milyen területen fog tevékenykedni?
– Itt nincsenek konkrét területek előre kinevezve, de természetesen mindenkinek a szakmai háttere adottá teszi, hogy mely területek fontosabbak számára. A csoport maximum harminchárom tagból állhat és az összeállításnál szempont, hogy a kiberbiztonsági terület minél szélesebb szakértői körrel legyen képviselve. Nekem a szakmai hátterem a kelet-európai kis- és középvállalkozói, azaz a kkv szektorból ered, szakértői tevékenységem erősen humán fókuszú, így elsősorban ezt a két területet fogom képviselni. A képességfejlesztésre, az IT-biztonsági ellenálló képesség növelésére és a kkv-k szempontjaira szeretnék fókuszálni. Az előbbi az olyan kompetenciafejlesztési gyakorlatok kialakítását és EU-s implementációját jelentik amivel hatékonyan és célzottan lehetséges fejleszteni egy-egy szervezetnek vagy egyéneknek a kiberbiztonsági képességeit, míg az utóbbi talán nem annyira felkapott téma, ugyanakkor az EU-ban a vállalkozások egy százalék híján mind kkv, azaz rendkívül fontosak a gazdaságnak, de az informatikai biztonsági szintjük ugyanilyen arányban tragikus. Végül, de nem utolsó sorban magyar vagyok, így a magyar vállalkozások és szerveztek számára fejlődési lehetőségek megteremtése is fontos számomra.

– Mennyi ideig tart a megbízás?
– Két és fél évre szól a megbízás.

– Volt már magyar tagja a csoportnak? Ha igen ki?
– Tudomásom szerint nem volt még magyar tagja a csoportnak, Magyarország – mint minden egyéb tagország – tagállami képviselőjén keresztül képviselteti magát az ENISA-ban

– Ön szerint miért alulreprezentáltak a kelet-közép-európai országok a Tanácsadó Csoportban?
– Ezt talán az eltérő fejlettségi szintek magyarázhatják. A szokásos nyugat-kelet és észak-dél fejlettségi eltérés ezen a területen is megfigyelhető. Skandinávia, Németország, Franciaország nem csak gazdaságilag nagyon erős, de ezt az erős gazdaságot már idejekorán felismerten igyekeznek megvédeni és ennek része a kiberbiztonság, illetve a tudás alapú társadalom kialakításának a megteremtése. Míg keleten inkább reaktív módban vannak a kormányok és a gazdaság sincsen többnyire felkészítve a tudásalapúság megteremtésére. Másik ok ezen térség szervezeteinek európai szintű tevékenysége illetve többnyire ennek hiánya. Így a releváns szakértők tipikusan nem innen szoktak jönni, pedig nem egy kimagasló képességű szervezet illetve szakértő található ebben a régióban is. Ezért is tartom fontosnak, hogy mind a kkv szektor, mind pedig a régió képviselve legyen ebben a csoportban, így remélhetőleg a jövőben egyre többen fognak innen is kikerülni.

Kislexikon
Az ENISA a hálózat- és információbiztonság európai szakértői központja. A szervezet segít az EU-nak és az EU tagországainak abban, hogy jobban fel legyenek készülve az információbiztonsági kihívások felderítésére és kezelésére, illetve megelőzésére.

Kigyulladt egy iparihulladék-telep a sarkkörön túli Norilszk közelében – közölte az Interfax orosz hírügynökség.

A Bajkál-2000 cég Norilszktól öt kilométerre lévő telepén mintegy ezen négyzetméteren kapott lángra szilárdhulladék, a tüzet sikerült lokalizálni. A Nornickel bánya- és fémipari vállalat közölte, hogy a hulladék nem tőle származik.

A Nornickel az elmúlt hetekben két alkalommal okozott környezetszennyezést a térségben. Szombaton a talhani ércdúsító üzem bányászati melléktermék-tárolójának ülepítő tavából nehézfémekkel szennyezett vizet szivattyúztak ki, amely a Harajelah folyót fenyegeti. A bányavállalat elismerte, hogy durván megsértette a környezetvédelmi előírásokat, de azt állította, hogy a vizet előzetesen megtisztították, ezért nem jelent környezeti kockázatot. A vállalat a műveletért felelős alkalmazottjait mindenesetre felfüggesztette.

Egy hónappal korábban, május 29-én, 21 163 köbméter dízelolaj ömlött ki a Nornickelhez tartozó Norilszki-Tajmiri Energetikai Vállalat (NTEK) 3. erőművének egyik megrongálódott üzemanyag-tárolójából. A történtek miatt Vlagyimir Putyin június 3-án szövetségi szintű rendkívüli állapot bevezetését rendelte el.

A balesetet a tartály betonalapjának megsüllyedése okozhatta, amihez szakértői vélemények és sajtójelentések szerint hozzájárult a korábban örökké fagyott talaj olvadása. A történtek miatt eljárás indult Norilszk polgármestere, a hőerőmű több vezetője és a környezetvédelmi felügyelet (Roszprirodnadzor) egyik ellenőre ellen.

A Greenpeace környezetvédő mozgalom szerint a norilszki volt a legsúlyosabb baleset az északi sarkvidéki övezetben több mint három évtizede, 1989 márciusa óta, amikor az amerikai Exxon Valdez tartályhajó balesetet szenvedett Alaszka partjainál. Akkor 37 ezer tonna nyersolaj ömlött ki.

Harmincezernél is több gyanúsított nyomára bukkantak egy németországi központú nemzetközi pedofil hálózat ügyében.

Be kell látni, hogy az eddigi feltételezésekhez képest jóval kiterjedtebb a szervezkedés az interneten a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményekre – mondta Peter Biesenbach észak-rajna-vesztfáliai tartományi igazságügyi miniszter a tavaly ősszel kezdődött nyomozás előzetes eredményeiről tartott tájékoztatón.

Az online beszélgetőfórumok és azonnali üzenetküldő szolgáltatások révén összekapcsolódó nemzetközi hálózatban nem csak bűncselekményekről készített felvételeket terjesztenek, a sok ezer résztvevő meg is tárgyalja a dokumentált eseteket, bátorítják, bíztatják visszaélésekre készülő társaikat, tapasztalatokat cserélnek és tanácsokat osztanak meg, például arról, hogy milyen nyugtatóval érdemes begyógyszerezni az áldozatokat a szexuális bántalmazás előtt – fejtette ki a miniszter, megjegyezve, hogy a hálózat kommunikációjáról szóló leiratok igen megrázóak és mélyen felkavaróak.

A hálózatban uralkodó légkör révén süllyedhet a bűncselekményektől eltántorító gátlásküszöb, így olyan személyek is gyermekek ellen fordulhatnak, akik a pedofíliát támogató környezet nélkül nem vetemednének erre – mondta Peter Biesenbach.

Az úgynevezett Bergisch Gladbach-i gyermekbántalmazási ügy tavaly októberben kezdődött. Kiindulópontja a Köln melletti városban egy családi ház, amelynek időközben bíróság elé állított 43 éves tulajdonosa a vád szerint 79 szexuális bűncselekményt követett el a lánya ellen. Az áldozat az első eset időpontjában három hónapos volt.

A nyomozás úgy haladt, mint egy hólabda a hegyoldalon, az ügy egyre nagyobb, egyre kiterjedtebb lett, minden eset újabb esetek és gyanúsítottak nyomára vezetett – mondta egy rendőrségi illetékes a Westdeutscher Rundfunk regionális közszolgálati médiatársaság egy májusi – az ügyben hozott első ítélet alkalmából készített – összeállításában, amely szerint többször előfordult, hogy a frissen feltárt bizonyítékokat rendőrségi helikopterrel szállították el az érintett tartományba, hogy minél hamarabb megszerezhessék az előzetes letartóztatást elrendelő határozatot és elfoghassák a saját gyermeküket vagy rokonaik gyermekeit bántalmazó gyanúsítottakat.

Eddig 72 embert gyanúsítottak meg pedofil bűncselekményekkel. Többségük észak-rajna-vesztfáliai. Az első ítéletet egy 27 éves katona ellen hozták. Tíz év szabadságvesztésre ítélték, és elrendelték kezelését egy zárt elmegyógyintézetben. A kezelés addig tart, amíg az elítélt már nem veszélyes a társadalomra. A perhez készített szakvélemény szerint ez nagyjából húsz évet vehet igénybe. A férfi négy kisgyermek, köztük lánya és mostohafia ellen követett el bűncselekményeket, legkevesebb harmincat.

Az Európai Unió Tanácsa hat hónappal, 2021. január 31-ig meghosszabbítja az ukrán válság nyomán bevezetett, Oroszország egyes gazdasági ágazatait sújtó szankciókat – derül ki a testület közleményéből.

A közlemény szerint a döntésre azt követően került sor, hogy az Európai Tanács tagjainak legutóbbi videócsúcskonferenciáján a tagállami vezetők úgy értékelték, hogy nem történt előrelépés a 2014-ben megkötött, a szakadár oroszbarát, nemzetközileg el nem ismert de facto államok, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság, illetve Ukrajna között tűzszünetet előirányzó minszki megállapodás végrehajtásában.

Az úgynevezett normandiai négyek, Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország 2015 februárjában újabb megállapodásokat hoztak tető alá, és az EU azóta ezek végrehajtásától teszi függővé a szankciók sorsát. Mivel a megállapodások maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára, az uniós vezetők azóta többször is hat hónapra meghosszabbították a szankciókat. Az EU eredetileg 2014-ben, az Ukrajnát destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be a szankciókat, amelyek a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak.

A szankciók korlátozzák az elsődleges és másodlagos uniós tőkepiaci forráshoz jutást bizonyos orosz bankok és vállalatok esetében, valamint nem engedélyezik a pénzügyi támogatás bizonyos formáit, és a brókertevékenységet az orosz pénzügyi intézmények tekintetében. Tiltják továbbá, valamennyi védelmi vonatkozású termék, behozatalát, kivitelét vagy transzferét, valamint az esetlegesen katonai célokra alkalmazott kettős felhasználású termékeket. A szankciók korlátozzák emellett, Oroszország hozzáférését az energiaágazatban használható egyes érzékeny technológiákhoz.

Öt év fegyházbüntetésre ítélte a Sziget Fesztiválon drogot áruló két fiatalt elsőfokon, nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék hétfőn – közölte a bíróság. A két 23 éves holland férfit jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelemmel vádolták meg.

A hétfői előkészítő ülésen a vádlottak beismerték bűnösségüket és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról. A törvényszék elfogadta a nyilatkozatokat és nem folytatott le bizonyítási eljárást. Az elsőfokú ítélet szerint az egyik vádlott 2019-ben Hollandiában nagykereskedelmi mennyiségű marihuánát és MDMA-tartalmú tablettát (ecstasyt) szerzett be, majd rávette társát, hogy segítsen a drogot Magyarországra hozni és az augusztusi Sziget Fesztiválon értékesíteni.

Miután a rendezvény biztonsági szolgálata felfigyelt a drogárusok tevékenységére, a rendőrség kiérkezéséig feltartóztatta őket. A fiatalok ruházatából, sátrából, az általuk bérelt széfből és a gépkocsijukból jelentős mennyiségű kábítószert, az értékesítéshez használt eszközöket, árlistákat, valamint készpénzt foglaltak le – írták. A bíróság szerint enyhítő körülmény a vádlottak büntetlen előélete, a bűnösség beismerése és a megbánásuk, súlyosító körülmény viszont, hogy a jelentős mennyiséget többszörösen meghaladó kábítószerrel kereskedtek.

A törvényszék szerint a vádlottak esetében a büntetéssel elérni kívánt célok a törvényi minimumban meghatározott szabadságvesztéssel is elérhetők. Ezért öt év fegyházra ítélte és négy évre kiutasította Magyarország területéről őket. Az ítélet nem jogerős. A bíróság megszüntette a vádlottak letartóztatását és elrendelte bűnügyi felügyeletüket: a kijelölt ingatlant csak külön engedéllyel hagyhatják el, a magatartási szabályok betartását pedig a mozgásukat nyomon követő technikai eszközzel kell ellenőrizni – közölte a Fővárosi Törvényszék.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész azt közölte, hogy az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a büntetések lényeges súlyosítása érdekében fellebbezett.

Korábban az ügyészség arra az esetre, ha a letartóztatásban lévő vádlottak beismerik bűnösségüket és lemondanak a tárgyaláshoz való jogukról, azt indítványozta, hogy a bíróság ítélje az egyik férfit tíz, a másikat nyolc év fegyházra, és ugyanennyi időre utasítsa ki őket Magyarország területéről. A bűncselekmény akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.

Sebastian Kurz osztrák kancellár vasárnap bekérette Ozan Ceyhun török nagykövetet, a Bécs X. kerületében több napon át tartó zavargások miatt. A diplomatának hétfőn a külügyminisztériumban kell megjelennie.

Kurz kijelentette: nem fogják megengedni, hogy a törökországi konfliktusok átterjedjenek Ausztriára, és az osztrák városok utcáin erőszakos cselekményekre kerüljön sor. A kancellár “zéró toleranciát” hirdetett az erőszak ellen, és elrendelte, hogy Bécs “neuralgikus” pontjain, valamint más városokban is erősítsék meg a rendőri jelenlétet. A tüntetések miatt több száz rendőr, a rendőrség WEGA elnevezésű különleges egysége és egy helikopter is napok óta készenlétben van.

A rendbontások szerdán kezdődtek az osztrák fővárosban, amikor a kurdok a nők elleni erőszak ellen szerveztek tüntetést. Jobboldali szélsőséges törökök egy csoportja, köztük a Szürke Farkasok (Graue Wölfe) elnevezésű szervezet tagjai azonban rátámadtak a felvonulókra.

Egy nappal később megismétlődtek a zavargások; több száz török “Allahu Akbar”-kiáltásokkal támadt rá újból a tüntető kurd aktivistákra és a rendőrökre is, kövekkel, üvegekkel és petárdákkal dobálva meg őket. Két rendőr megsérült, egy rendőrkutyát pedig egy vasbetondarabbal találtak el. Több embert őrizetbe vettek, és 34 esetben tettek feljelentést.

Pénteken a kurdok, illetve baloldali aktivisták, köztük az Antifa elnevezésű baloldali mozgalom, valamint a YPJ elnevezésű szíriai kurd fegyveres női csoport, összesen ötszáz fő vett részt az újabb demonstráción; a menet a bécsi főpályaudvar irányába vonult, amikor a törökök ismét rájuk támadtak. Ismét kövek, petárdák repültek a levegőben. Egy robbanó petárda több rendőrt megsértett, az egyik egyenruhás vállát pedig egy üveggel találták el. Az akció során három embert vettek őrizetbe.

Szombaton a kurdok és baloldali aktivisták újabb felvonulást tartottak, az Antifa elnevezésű baloldali mozgalom ezúttal a Twitteren arra szólított fel, hogy tüntessenek a török nacionalista, valamint iszlám csoportok agresszív fellépése ellen. A megmozduláson fokozott rendőri jelenlétet rendeltek el, így nem történt újabb incidens.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlés 1987-ben határozata el, hogy 1988-tól kezdődően, június 26-án tartották a kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napját, amelynek célja a társadalom figyelemfelkeltése a kábítószer fogyasztás veszélyeire és az illegális drogkereskedelem elleni harc fontosságára.

Az ENSZ Kábítószer- és Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal (UNODC) által megfogalmazott, 2020-as Kábítószer-ellenes Világnap témája: “Pontosabb ismeretek a megfelelőbb gondozásért”. Célja a kábítószerrel kapcsolatos világprobléma pontosabb megértése és a fokozottabb nemzetközi együttműködés előmozdítása a kábítószer-fogyasztás az egészségre, a kormányzásra és a biztonságra kifejtett, negatív hatások leküzdése.

A legutóbbi nemzetközi felmérések adatai szerint a világon megközelítőleg 230 millió ember fogyaszt illegális kábítószereket, ami évente kétszázezer ember halálát okozza. Az Európai Unió területén becslések szerint 25-30 millió európai fogyaszt valamilyen tiltott drogot, a leggyakrabban cannabist. A drogfogyasztás okozta probléma a fiatalabb korosztályok körében a legsúlyosabb, de egyre aggasztóbb az idősebbek között is. A Drog Fókuszpont által publikált legfrissebb adatok alapján, Magyarországon a 18-64 éves népességben minden tízedik (9,9 százalék), a 18-34 éves fiatal felnőtt populációban csaknem minden ötödik személy (17,7 százalék) fogyasztott az élete során valamilyen tiltott drogot. A 2015-ben végzett ESPAD kutatássorozat adatai alapján csaknem minden ötödik diák próbált már tiltott szert, minden hatodik vett be gyógyszert orvosi javaslat nélkül, és minden tízedik kipróbált már valamilyen, a piacon újonnan megjelenő designer drogot.

A 2013-2020. terjedő időszakra vonatkozó Nemzeti Drogellenes Stratégia értelmezése szerint elsősorban az egészségközpontú szemlélet érvényesülésétől, a tiszta tudat és a józanságot képviselő életmodellek elterjedésétől, valamint a korszerű bűnmegelőzési eszközök együttes használatától várható egy olyan társas környezet kifejlődése, amelyben jelentősen kisebb a legkülönbözőbb függőségi, illetve a lelki egészséget és az életvezetést negatívan érintő problémák kialakulásának lehetősége. A kábítószer fogyasztás és az azzal történő kereskedelem ellen leginkább a közösségépítéssel lehet küzdeni. A kábítószer probléma kezelésével foglalkozó szakemberek célravezető megoldásként az egészségfejlesztő megközelítést helyezik előtérben, melynek lényege az egészség és az egészséget támogató folyamatok, az ezekhez vezető személyes, közösségi, környezeti feltételek erősítése.

Az UNODC az idei nemzetközi kábítószer-ellenes kampány keretében arra kér mindenkit és minden szervezetet, hogy megbízható és pontos információkat osszanak meg a világ kábítószer-problémájáról, a tudományos alapokon nyugvó megoldások kidolgozása és a szolidaritás elősegítése érdekében.

Bocsánatkérésre szólították fel az Egészségügyi Világszervezet vezetőjét az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson. A bírálatok szerint a WHO gyakran változtatott az ajánlásain, és túlzottan is egyes országok befolyása alá került.

“Arra kérném, kövesse Ursula von der Leyent, aki bocsánatot kért a hibákért. Talán az Egészségügyi Világszervezet is jobb teljesítményre lenne képes legközelebb. Nem a főtitkárról van szó és nem is a beosztottairól, hanem azokról az államokról, amelyek nem adnak elég hatáskört a szervezetnek” – mondta Peter Liese német EP-képviselő.

A WHO főtitkára arra figyelmeztetett, hogy a vírus gyorsan terjed, ezért közös fellpésre van szükség a megállításához.

“Együtt kell dolgoznunk, hogy megtanuljuk a leckét a járvány után, és a világ többé ne legyen ennyire felkészületlen. Sokáig uralkodott a pánik és a nemtörődömség, ezért kiemelkedően fontos a felkészülés” – mondta a WHO főtitkára, Tedros Adhanom Ghebreyesus.

Egy finn EP-képviselő több nyilvános adatot és nagyobb együttműködést sürgetett.

“Ideális lenne, ha az országok megosztanák egymással a koronavírus-válsággal kapcsolatos szellemi jogokat és technológiákat, de több uniós ország vonakodik ettől. Azt szeretnénk, ha az egészség védelmében a tudomány megnyílna mindenki előtt, azonban ezen még Európában is dolgozni kell” – mondta Ville Ninistö az euronews.com szerint.

Magyarországon sosem fogják magukra hagyni az egyenruhásokat – jelentette ki Orbán Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának tisztavatóján.

A kormányfő a budai Várban, a Kapisztrán téren tartott ünnepségen – ahol 102 hallgató tett tiszti esküt a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt – azt mondta, az egyenruhásokra váró jövő nem ígérkezik egyszerűnek, meglepő és felkavaró dolgok történnek ugyanis: jómódú országok egészségügyi rendszerei omlottak össze néhány nap alatt, gazdag országok indultak el a pénzügyi összeomlás irányába, példátlan erőszakhullám perzsel végig nagyvárosokon.

A fegyveres szervezeteket megalázzák az utcán és a politikában is, a közrend őreit rasszistának minősítik, az egyenruhások iránti közmegbecsülést köztéri szobrokkal együtt döntik le, “az állam és a törvény kivonul az utcáról” – fogalmazott Orbán.

Hangsúlyozta ugyanakkor: Magyarország nem ilyen ország, és nem is lesz ilyen. Magyarország pénzügyei rendben vannak, gazdasága egészséges, az emberek tudnak és akarnak dolgozni, a növekedési tartalékok magasak. “Mi, magyarok, feketeöves válságkezelők vagyunk, bármekkora is körülöttünk a zűrzavar, nálunk a fejekben rend, a karokban erő, a szívekben lojalitás uralkodik”. És “önök biztosak lehetnek abban, hogy mi sohasem fogjuk magukra hagyni az egyenruhásainkat”, akiket megbecsülés, tisztelet illet, mert “vásárra viszik a bőrüket a mi biztonságunkért és az otthonaink békéjéért” – nyomatékosította a hallgatók előtt.

A miniszterelnök azt is mondta, Magyarországon minden élet számít. “Mi azt a világot szeretjük, ahol rendezettség van, ahol a józan ész uralkodik, ahol a törvény az ártatlanokat, és nem a bűnözőket védi, ahol megvédjük magunkat a migrációtól, ahol az erőforrásokat a családok és a gyermekek jövőjébe fektetik” – jelentette ki, rámutatva, hogy ennek a világnak a fennmaradásához, ahhoz, hogy Magyarország a mai zavaros időkben is a béke és a biztonság szigete maradhasson, szükség lesz a most esküt tettek elkötelezettségére, helytállására és becsületes munkájára.

Arról biztosította őket, hogy szolgálatuk minden percében érezni fogják: “Magyarország önök mögött áll”.

Orbán beszélt a hazaszeretet fontosságáról is, szimbolikusnak nevezve, hogy a budai Várban, az ezeréves magyar állam központjában, “szíve közepén” tartják az ünnepséget. “A mi hazánk szíve közepe a törvényesség, a jog és a rend” – hangoztatta, a magyar kultúra legnagyobb jótéteményeinek minősítve ezeket, mert belőlük fakad a biztonságos, békés és szabad élet.

A “hétköznapi hazaszeretet” a mindennapos érzete annak, hogy az ország, amelyben az ember él, a hazája, amelyből csak egy van. Ha ez az egy elvész, az ember csak olyan helyen folytathatja életét, amely valaki másé, és ahol “mi csak megtűrtek, jobb esetben befogadottak lehetünk” – fejtette ki.

“Ezért készen állunk, hogy nemzedékről nemzedékre megtartsuk, ha kell, megharcoljunk érte, mert ez a legértékesebb, amit a gyerekeinknek adhatunk” – mondta a miniszterelnök, úgy fogalmazva: a hazaszeretet érzése “befon minket egy közös sorsba”, amely nagyszerű és kivételes, “csak a miénk, és amelynek nagyszerűségében mindannyian osztozunk”.

Úgy folytatta: ez az érzés a magyarokban különösen erős, és nélküle aligha tarthattuk volna meg az országot ilyen hosszú időn keresztül. “Csak a magyar nyelv képes egyetlen szóba belesűríteni az országot, a népet, a szülőföldet és az otthont, ahogy ezt a haza szó teszi” – emelte ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha a most esküt tettek jó rendőrök, tűzoltók, katasztrófavédelmisek akarnak lenni, a hazaszeretet mellett szükség van önbecsülésre is.

Az ünnepségen a kormányfő mellett jelen volt Pintér Sándor belügy- és Benkő Tibor honvédelmi miniszter, továbbá a tábornoki kar.

Az NKE Rendészettudományi Karáról 70-en a rendőrségnél, 11-en a katasztrófavédelemnél, 21-en pedig a büntetés-végrehajtási szervezetnél kezdik meg szolgálatukat.

A most végzetteké az első olyan alapképzéses évfolyam, amely 2017-ben már a Ludovika Campuson kezdte meg tanulmányait. Szintén 2017-ben kezdődött meg az átállás a hároméves tisztképzésről a négyévesre, emiatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak idén nem bocsát ki pénzügyőr tisztet az egyetem – közölték.

A héten / jövőhéten fontos mérföldkő következik be a Közel-Kelet modern történetében, amikor – a nemzetközi tiltakozás ellenére – az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu ígéretének megfelelően Izrael annektálja a Jordán-folyó völgyét és egyéb zsidó telepeket Ciszjordánia területén. Noha a területek jelenleg is izraeli katonai megszállás és adott részei izraeli igazgatás alatt állnak, valamint a megszállt területek annexiója nem ismeretlen eszköz és jelenség az izraeli biztonság- és védelempolitikában, a július eleji döntés alapvető mérföldkövet jelent a palesztin-izraeli konfliktusban. Az alábbiakban áttekintem a döntéshez vezető legfontosabb folyamatokat és azok hátterét, amelyek magyarázatot adhatnak a XXI. században ritkán tapasztalt egyoldalú határmódosításokra, továbbá áttekintem a lépés lehetséges következményeit és kockázatait.

A modern Izrael létrejötte és a telepesmozgalom fejlődése

A modernkori Izrael története a XIX. és a XX. század fordulójától számítható, amikor nacionalizmus terjedésének és az antiszemitizmus erősödésének következtében létrejött a politikai cionizmus jelensége Theodor Herzl munkásságának köszönhetően. A cionista mozgalom hatására megkezdődött a zsidó diaszpóra földvásárlása és bevándorlása az első világháború végéig az Oszmán Birodalomhoz tartozó Palesztina vilajet, majd brit mandátum területén, különösen a két világháború között. Ez több esetben etnikai villongásokba torkolló feszültségekkel járt a helyi arab lakossággal, ami előrevetítette a későbbi konfliktusokat. A második világháború és Holokauszt tragédiája után tovább nőtt a bevándorlás mértéke, a tartomány pedig gyakorlatilag polgárháborúba süllyedt az arab és zsidó lakosság, valamint a brit erők között. A sikertelen ENSZ rendezési kísérletet követően Dávid Ben-Gúrión 1948-ban kikiáltotta Izrael Államot, amelyet sikeresen megvédett a környező arab államokkal szemben, ezzel kezdetét vette az arab-izraeli konfliktus, amelyet több konvencionális államközi háború és eltérő intenzitású válságok jellemeztek. A függetlenségi háborút követően az etnikai villongások és a kitelepítések következtében a zsidó ellenőrzés alatt álló területeken élő arab lakosságnak el kellett hagyni lakhelyüket, ezzel kezdetét vette a „Nakba”, azaz a katasztrófa, amely az akkor többszázezres elűzött arab közösség elűzését jelenti. A palesztin arab menekültek kérdése azóta is megoldatlan, hiszen Izrael elutasítja a menekültek visszatéréshez való jogát. Ennek egyik főbb oka, hogy az ENSZ vonatkozó szerve, az UNRWA menekültként definiálja az elűzött arabok leszármazottait is, számuk így 5 millió köré tehető, akik reintegrálása rendkívül nagy kihívás lenne a közel 9 milliós Izrael számára – ha lenne ezirányú törekvés.

Az 1967-es hatnapos háború fontos mérföldkőnek tekinthető az arab-izraeli konfliktusban, jelentősége a függetlenségi háborúhoz mérhető. A háborúban Izrael totális vereséget mért a környező arab államokra és jelentősen megnövelte a területét, elfoglalva és egyesítve (de facto csupán, hiszen a nemzetközi jog nem ismeri el az egyoldalú határmódosításokat) a lélektanilag kiemelt fontosságú Jeruzsálemet, valamint olyan stratégiai területeket mint a Golán-fennsík, Ciszjordánia, a Gázai-övezet és a Sínai-félsziget, ezzel számottevően csökkentve az ország földrajzi jellegzetességéből fakadó hadászati mélységének hiányát. Ekkoriban azonban az elfoglalt területekre elsősorban a béketárgyalások során használható eszközként, semmint célként tekintett a politikai vezetés, ez volt a „területet a békéért” elv, amely megvalósulása az 1978-ban a Camp David-ben megkötött egyiptomi-izraeli békekötésben volt tetten érhető.

A hatnapos háború mérföldkő jellegét legfőképpen az adja, hogy a katonai sikerhez köthető a modern telepesmozgalom kialakulása. A háborút követően eufórikus hangulat uralkodott az izraeli társadalomban, hiszen ellenőrzésük alá került a judaizmus legfőbb szakrális központja, a Templom-hegy, amelyen egykor a zsidó vallás szentélyei, az első és második Templom álltak. Ez felerősítette a vallási cionista mozgalmakat, amelyek szorgalmazták az elfoglalt területek zsidók által benépesítését. Kezdetben az izraeli kormány csupán korlátozottan engedélyezte a telepek létrehozását, elsősorban katonai megfontolások alapján, stratégiai jelentőségű területeken a megszállás biztosítására. A társadalmi nyomás (pl. a Gush Emunim vallási cionista mozgalom) és az 1977-es jobboldali politikai fordulat hatására azonban az izraeli politikai vezetés a telepesmozgalom aktív és nyílt támogatásába kezdett, tovább élezve ezzel a feszültséget a megszállt területek arab lakosságának körében.

Az arab-izraeli konfliktus fokozatosan transzformálódott át a szűkebb értelmezésű palesztin-izraeli konfliktussá, a konvencionális államközi háborúk helyét átvették a lázadások (intifádák), valamit a terrorizmus. A konfliktus feloldására a kilencvenes években megindult az oslói békefolyamat, amely kialakította a napjainkig meghatározó palesztin entitás jellegzetességeinek alapját. Ciszjordániát három részre osztották: az „A” zóna a legkisebb kiterjedésű, amely teljes mértékben a létrehozott Palesztin Hatóság politikai és biztonsági ellenőrzése alatt áll. A „B” zónában a Hatóság gyakorolja a politikai ellenőrzést, a biztonsági feladatokat azonban az izraeli szervek látják el. A „C” zóna, amely magában foglalja például a Jordán-folyó völgyét is, pedig izraeli katonai igazgatás alatt áll, a Palesztin Hatóság nem gyakorol autoritást.

Ciszjordánia megszállási övezeteinek felosztása. (Forrás: VOX / BBC)

A békefolyamat azonban nem érintette a Ciszjordániában található zsidó telepek kérdéskörét. A telepesmozgalom fokozatosan az izraeli politikai élet középpontjába került, a telepesek pedig egyre nagyobb hatással rendelkeztek az izraeli belpolitikára, amely hangsúlyosabban jobbra tolódott a kétezres évek végére.

Napjainkra hozzávetőlegesen több mint 600.000 telepes található 131 hivatalosan elismert, valamint nagyjából 100 hivatalosan nem támogatott, de hallgatólagosan elismert telepen a „zöld-vonalon”, azaz az 1967-es tűzszüneti vonalon túl Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem területén. A telepesmozgalom az izraeli külkapcsolatokat és biztonságpolitikát alapvetően meghatározó dinamikává vált. Nincsen számottevő politikai erő Izraelben, amelyik negatívan viszonyulna a telepekhez, a telepesek lobbi és érdekérvényesítő ereje pedig rendkívül megerősödött, miután több vezetőjük befolyásos politikai szerepköröket tölt be.

A megszállt területek jelentősége Izrael számára

Számos objektív oka van annak, hogy Ciszjordánia – a Golán-fennsíkhoz hasonlóan, és a Gázai-övezettel ellentétben – nem vált „alku” tárgyává a palesztin-izraeli békefolyamatban és az izraeli politikai vezetés határozottan ragaszkodik az izraeli ellenőrzés fenntartásához a megszállt területek felett.

Az első szempontot a védelmi megfontolások határozzák meg. Ahogyan már említettem, Izrael területe nem rendelkezik hadászati mélységgel, egy konvencionális háborúban gyakorlatilag nincs hova visszavonulni. Különösen kelet-nyugat irányban kitett az ország, hiszen ha az 1967-es tűzszüneti vonalat vesszük alapul, akkor az ország magterülete (Tel-Aviv – Haifa – Jeruzsálem háromszög) védtelennek tekinthető, hiszen közvetlenül a „zöld-vonal” mellett helyezkedik el egy földrajzilag keskeny sávban. A Ciszjordánia feletti katonai ellenőrzés lehetőséget teremt arra, hogy egy keleti irányú fenyegetést a magterületektől relatív (a lehetőségekhez képest) távol kezeljenek. További hadászati előnyt jelent Ciszjordánia hegységekkel rendelkező domborzata, amely védelmet biztosít az izraeli síkvidékek számára. Különösen fontos – az Izrael által egységes fővárosnak tekintett – Jeruzsálem védelme, hiszen Kelet-Jeruzsálem, valamint a környező területek („Nagy-Jeruzsálem”) feletti ellenőrzés elveszítésével Nyugat-Jeruzsálem rendkívül sebezhetővé válna.

Noha alapvetően Izraelre jelenleg egyetlen ország, Irán jelent konvencionális fenyegetést, amellyel nincsen közvetlen határkapcsolata, Jordániával pedig békét kötött és kiegyensúlyozott partneri viszonnyal rendelkezik, a közel-keleti regionális biztonsági komplexum társadalmi és politikai instabilitásából fakadóan nem lehet kizárni egy keleti irányú konvencionális katonai fenyegetés megjelenését, mint amit például az önmagát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet jelentett a „fénykorában”. Éppen ezért Izrael szempontjából rendkívül fontos, hogy teljes katonai ellenőrzéssel rendelkezzen a hajdani Palesztina tartomány keleti határai felett.

A katonai szempontok mellett fontos kitérni a megszállt területek gazdasági jelentőségére. A megszállás és a telepesmozgalom lehetőséget teremt arra, hogy Izrael kiaknázza Ciszjordánia erőforrásait, például a bányavidékeit, de fontos az új mezőgazdasági területek kialakítása is. Mindezeknél azonban sokkal fontosabb a vízforrásokhoz való hozzáférés. Az izraeli nemzetgazdaság és az életkörülmények biztosításához létfontosságúak a Jordán-folyó vízhozama és a környező további vízgyűjtő területek. A vízkérdés összetettségét és kritikusságát jelzi, hogy az oslói békefolyamat során sem sikerült megfelelő, konszenzusos megoldást találni rá, a Palesztin Hatóság a ciszjordániai vízkészletek alig ötödén gyakorol csak kontrollt.

A Jordán-folyó völgyének vízforrásai. (Forrás: Palestinian Academic Society for the Study of International Affairs – PASSIA)

Tekintettel arra, hogy a vallás milyen meghatározó szerepet játszik a közel-keleti regionális biztonsági komplexum belső dinamikájában, nem elhanyagolható a területek lélektani jelentősége sem. Kelet-Jeruzsálemben található a Templom-hegy, azon belül pedig a Siratófal, amely a szentélyek pusztulása óta a judaizmus központi szakrális helye, de a megszállt területeken található Hebron is, amely a zsidó vallás második legfontosabb városa Jeruzsálem után. Az ezen területek feletti ellenőrzés kiemelt jelentőséggel bír az izraeli társadalom számára, amely a demográfiai tendenciák következtében egyre inkább vallásossá válik, ez pedig meghatározza az izraeli politikai erők hozzáállását is a megszállt területekhez.

Az utolsó kiemelt szempontot pedig maguk a telepesek jelentik. Amikor Aríél Sárón 2005-ben felszámolta az izraeli jelenlétet a Gázai-övezetben, 9.000 telepest kellett kitelepítenie. Ezzel szemben Ciszjordánia területén többszázezer zsidó él, akik adott esetben ellenállhatnának egy esetleges kitelepítési kísérletnek. Egy erre való kísérlet mind politikai, mind pedig kommunikációs szempontból katasztrófának bizonyulna, ennek a valószínűsége azonban rendkívül alacsony, szinte elhanyagolható, tekintettel a telepesek befolyására az izraeli belpolitikában.

Az annexió időzítésének háttere

Az annexió bejelentését és ütemezett végrehajtását alapvetően két körülmény határozta meg, a Trump-adminisztráció külpolitikája, valamint az izraeli belpolitika elmúlt időszaka.

Noha az Egyesült Államok és Izrael Állam kapcsolatát alapvetően a szoros stratégiai partnerség határozta meg, Donald Trump elnöksége alatt különösen megerősödött az amerikai támogatás Izrael irányába, többek között az elnök tanácsadója és veje, a zsidó származású Jared Kushner hatására. A Trump-adminisztráció több alkalommal is tanúbizonyságát tette Izrael feltétel nélküli támogatásának, például Jeruzsálem fővárosként való de facto elismerésével (de jure a Kongresszus 1995-ben hozott egy törvényt Jeruzsálem fővárosként való elismeréséről és a nagykövetség áthelyezéséről, azonban a törvény lehetővé tette, hogy nemzetbiztonsági okokból az adott elnök hat hónappal elhalassza a végrehajtást, amelyet 2018-ig minden elnök megtett) vagy a Golán-fennsík annexiójának elismerésével.

A leendő Izrael Állam és Palesztina felépítése Donald Trump béketerve szerint. (Forrás: CJNEWS)

Éppen ezért a közvélemény rendkívül kíváncsian várta a Donald Trump által „évszázad megállapodásának” értékelt aktuális amerikai béketervet, amelyet 2020. január 28-án jelentett be az izraeli miniszterelnök jelenlétében. A terv, noha formálisan fenntartja a kétállami preferenciát, szakított az egyik legalapvetőbb rendezőelvvel, az 1967-es tűzszüneti vonalhoz való visszatéréssel. A tervben foglaltak szerint Izrael annektálná a Jordán-völgyét, valamint a legnagyobb telepeit. Kompenzációként a palesztinok is kapnának a Negev-sivatagban új földterületeket, kisebb korrigálásokat hajtanának végre a „zöld-vonal” mentén, valamint hozzáférést szereznének Haifa kikötőjéhez. Ezzel a leendő palesztin állam egy, izolált autóutakkal közvetett módon összekötött enklávékból entitássá válna, amelyet a kritikusok a dél-afrikai „bantusztánok” rendszeréhez hasonlítottak. Ráadásul Palesztina továbbra sem lenne teljesen független: az izraeli biztonsági erők mindaddig kontrollal bírhatnának a palesztin területek felett, ameddig a palesztin vezetés nem tudja maximálisan biztosítani, hogy nem jelent fenyegetést Izraelre. A béketervet a palesztin fél és az arab közösség határozottan elutasította, azonban az, mint nyilvánosan vállalt amerikai támogató álláspont, megfelelő legitimációt jelenthetett az izraeli miniszterelnök számára az annexió végrehajtásához.

Az izraeli belpolitika rendkívül viharos volt az utóbbi években. 2019-ben és 2020-ban összesen három parlamenti választást kellett tartani, amelyből mindegyik patthelyzettel zárult és egyik meghatározó politikai erő sem tudott kormányt alakítani. Mindeközben Benjamin Netanjahu ügyvezető miniszterelnöknek súlyos korrupciós vádakkal kellett szembenéznie. A kampány során Benjamin Netanjahu népszerűségének növelése érdekében többször is megerősítette, hogy győzelme esetén annektálni fogja a Jordán-folyó völgyét, valamint a nagyobb izraeli telepeket. Amikor idén áprilisban sikerült megállapodni a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjével, Benjamin Gantzcal egy egységkormány létrehozásában, Netanjahu jelezte, hogy továbbra is fenntartja az ígéretét a területek annektálására vonatkozólag, majd pedig céldátumként megjelölte a július elsejét.

Lehetséges következmények és kockázatok

A lépésnek minden távon megvannak a valószínűsíthető negatív következményei Izraelre nézve. Rövidtávon biztosan számolni kell a palesztin lakosság ellenállásával Ciszjordánia területén, esetleg egy újabb intifáda kirobbanásával. A ciszjordániai feszültségek mellett nagy esély van arra, hogy a gázai Hamász katonai szárnya is támadásokat fog végrehajtani Izraellel szemben, de számolni kell a lehetséges rakétatámadásaival is amennyiben Izrael erejét leköti a „kétfrontos” küzdelem a palesztinokkal szemben, tekintettel az utóbbi időszakban felhalmozott jelentős készleteikre. Az bizonyos, hogy a palesztin-izraeli békefolyamat és együttműködés keretei kiüresednek majd az annektálást követően és – ha egyáltalán lesz rá középtávon hajlandóság – az alapoktól kezdve kell majd újraépíteni.

Középtávon Izrael külkapcsolatai és társadalmi-politikai struktúrája szenvedheti meg leginkább az annektálást. Az utóbbi időszakban kifejezetten pozitív tendenciákat lehetett megfigyelni az arab-izraeli kapcsolatokban, különösen az öböl-menti monarchiák tekintetében, de nagyon fontos Izrael biztonságának szempontjából az Egyiptommal és Jordániával fennálló együttműködés. A status quo felszámolása Izrael részéről töréshez vezethet az általános arab-izraeli viszonylatban, de a két speciális helyzetben lévő állammal is romolhatnak a formális kapcsolatok az arab és iszlám társadalmi nyomás miatt, ahogyan azt a nyilatkozatokból is érzékelhetjük. A Törökországgal való eleve terhelt viszony (napjainkban a kelet-mediterrániumi energiahordozók feletti ellenőrzés jelentős feszültséget okoz a két ország között, de fontos megemlíteni a 2010-es Mavi Marmara incidenst is, amikor izraeli különleges erők 6 török állampolgárt öltek meg a segélyhajó feltartóztatása során) is minden bizonnyal tovább fog súlyosbodni.

Tovább romolhat az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek viszonya Izraellel, fennáll a lehetősége az elszigetelődésnek és a nemzetközi szankcióknak is. Középtávon az Egyesült Államokkal való viszonyt is megterhelheti az annexió, hiszen az amerikai váltógazdaság kezdve is egy másik adminisztrációval kell együttműködnie az izraeli vezetésnek. Ahogyan az az Obama-adminisztráció alatt tapasztalható volt, egyre kevésbé érinthetetlen az amerikai-izraeli stratégiai kapcsolat. Amennyiben a külkapcsolatok tendenciái erősen romlani fognak, az izraeli politikai vezetésnek választania kell majd, hogy hátrébb lépnek és feladják az annektált területek egy részét, esetleg valamilyen más kompromisszumot tárgyalnak le, vagy vállalják az elszigetelődés kockázatát.

A területek annektálása kapcsán az alapvető társadalmi-politikai kérdést az jelenti, hogy milyen jogi szabályozás fog vonatkozni a területeken élő palesztinokra. Izrael Állam lakosságának jelenleg is negyede arab (kisebb mértékben beduin és drúz) származású, akiket a zsidó lakossággal azonos jogok illetnek meg. A leendő annektált területek palesztin lakossága kapcsán egy súlyos dilemma áll fenn: Izrael a zsidó vagy demokratikus jellegét adja fel? Azaz biztosít egyenlő jogokat az ott élő palesztinoknak is, ezzel azonban megerősítve az izraeli arab/palesztin politikai erőket, vagy ellenkező esetben nyíltan másodrendű lakosságként fogja kezelni őket, ezzel egyértelműen feladva a demokratikus jellegét az országnak? Benjamin Netanjahu miniszterelnök a második választ adta erre kérdésre, mikor kifejtette, hogy az annektált területek lakossága nem kap majd izraeli állampolgárságot, ezen falvak és települések (mint például Jerikó) területenkívüliséget fognak élvezni. Ez azonban diszkreditálhatja Izraelt a nemzetközi közösségben és felerősítheti az Izraellel ellenséges államok és csoportok kritikáját.

Továbbá állampolgársággal vagy anélkül, de az izraeli fennhatóság alá kerülő palesztin lakosság elégedetlensége és feszültsége súlyos belbiztonsági kockázatot jelenthet, és számításba kell venni az „ellenhatást” is, azaz a szélsőséges zsidó csoportok várható tevékenységét és a politikai befolyásuk növekedését is, amely még inkább jobbra tolhatja az izraeli politikai rendszert, megnehezítve ezzel a konfliktus feloldását és elhúzódó, mély válságba taszítva az országot.

Összefoglalás

Ciszjordánia, azon belül pedig Jordán-folyó völgye kiemelt katonai, gazdasági és társadalmi jelentőséggel bír Izrael számára, a megszállt területek feladásának nem volt realitása, különös tekintettel az ott élő többszázezres nagyságrendű zsidó telepesekre. A status quo további fenntartásával egy relatív stabil és kiszámítható környezet jött volna létre a régióban, kiszámítható kockázatokkal Izrael számára, a biztonsági garanciák és a gazdasági erőforrások feletti ellenőrzés megtartásával. Az annektálással azonban egy sokkal kiszámíthatatlanabb és kockázatosabb környezet jön létre, amely alapjaiban változtathatja meg Izrael számára a belbiztonsági és külkapcsolati rendszerét. Noha a védelmi és nemzetbiztonsági képességeire való tekintettel a „tüneti kezelését” ezen problémáknak el tudja végezni rövidtávon az ország vezetése, a lehetséges belbiztonsági és külkapcsolati problémák feloldása túlmutat a jelenlegi egységkormány ciklusán. Bár az annektálás bejelentése súlyos politikai veszteséggel járna, annak bekövetkezése olyan kényszerpályára helyezheti Izraelt, amelyből nagyon nehéz lesz kitörnie.

Szerző: Fodor Márk Joszipovics

Lektorálta: Nagyné Prof. Dr. habil. Rózsa Erzsébet

Több száz lőszert és számos fegyveralkatrészt találtak Velencén egy hetvenéves férfi házában – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint a rendőrök egy házkutatás során találták meg a lőszereket és a fegyveralkatrészeket. A férfit előállították a rendőrkapitányságra, ahol lőfegyver engedély nélküli készítésével vagy forgalomba hozatalával elkövetett lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.