Biztonságpolitika

Londonnak viselnie kell majd annak következményeit, hogy zöld utat ad a brit állampolgárság megszerzésére az erre jogosult hongkongiak számára – figyelmeztetett Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő.

Hozzátette: Kína fenntartja a jogot, hogy ellenlépéseket tegyen az Egyesült Királysággal szemben, de részletekbe nem bocsátkozott.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán egyenes utalást tett arra, hogy London elindítja a szükséges folyamatot, miután leszögezte: a kínai kormány által elfogadott és bevezetett nemzetbiztonsági törvény súlyosan megsérti a Hongkong státusát rögzítő, 1984-ben aláírt kínai-brit közös deklarációt. A felajánlás értelmében a brit kormány lehetővé teszi a nagy-britanniai tartózkodást és munkavállalást azoknak a hongkongiaknak, akiknek úgynevezett brit tengerentúli státusuk van, azzal a céllal, hogy végül brit állampolgárságért folyamodhassanak. A szükséges jogosultsággal közel hárommillió hongkongi rendelkezik.

A kínai külügyi tárca szóvivője csütörtökön Canberrát is arra szólította, hogy ne avatkozzon Kína belügyeibe. A szóvivő ezzel arra reagált, hogy Scott Morrison ausztrál kormányfő csütörtökön kijelentette: Ausztrália is fontolóra veszi, hogy menedéket ad azoknak a hongkongi lakosoknak, akiket fenyeget az új nemzetbiztonsági törvény.

Li-csien úgy fogalmazott: “minden, Kína szuverenitásának, biztonságának és fejlődési érdekeinek aláásását célzó törekvés kudarcra ítéltetett”.

A napokban elfogadott, majd azonnal törvényi erőre lépő nemzetbiztonsági törvény hongkongi demokráciapárti aktivisták, valamint egyes külföldi kormányzatok szerint tovább gyengíti a város autonómiáját, amelyet Peking az “egy ország, két rendszer” elvének megfelelően szavatol a különleges közigazgatási státusú városnak azóta, hogy Hongkong 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához. Peking mindazonáltal leszögezte, hogy a törvény csak rendzavarók kis csoportja ellen irányul, és a szakadár törekvéseket, a felforgató tevékenységet, a terrorizmust, valamint a külföldi felek Hongkong belügyeibe avatkozását hivatott megakadályozni.

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy IX. kerületi gyorsétterem szakácsa ellen, aki egy gyrosszeletelő késsel sebesítette meg egyik reklamáló vendégét.

A főügyészség azt közölte, hogy a vádirat szerint még 2018. július 16-án este egy baráti társaság tért be a gyorsétterembe, ahol egyiküket a 27 éves szakács nem szolgálta ki. A vendég ezt sérelmezte, a panaszkönyvet kérte, de ezt megtagadták tőle.

A szóváltásba bekapcsolódott a társaság egy másik tagja is – a későbbi sértett – aki azután kifelé menet a pulton talált fóliatekercset a vádlott felé dobta. Erre a szakács egy 35 centiméter pengehosszúságú, a készülő gyroshús vágására használt késsel a sértett fejére csapott, akinek a bal szemöldökétől a tarkójáig csontig hatoló vágott sérülése keletkezett.

Bár a sérülés nyolc napon belül gyógyuló, a sértett életveszélyesen is megsérülhetett volna, ezért a főügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntett kísérlete miatt emelt vádat.

A vádlott szabadlábon védekezik, az ügyészség a vádiratban két év, négy év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta arra az esetre, ha a bírósági ülésen beismeri tettét és lemond a tárgyalás jogáról – áll a közleményben.

A magyar határ közelében, Nickelsdorfnál tartottak nagyszabású, az illegális bevándorlók elleni fellépést próbáló gyakorlatot az osztrák katonák és a rendőrök.

A gyakorlaton 370 osztrák rendőr és száz katona vett részt. Négy különböző határátlépési kísérlet megakadályozását gyakorolták, drónok és helikopterek, mobilfalak segítségével. A gyakorlaton részt vett Klaudia Tanner honvédelmi miniszter és Karl Nehammer belügyminiszter, aki kijelentette: “a 2015-ben történtek nem ismétlődhetnek meg”, ezért fel kell készülni az esetleges újabb veszélyhelyzetre.

Hangsúlyozta: az EU külső határait védő helyi erők támogatása mellett lényeges a balkáni útvonalon elhelyezkedő államok segítése, valamint Ausztria közetlen határainak védelme. Kiemelte, hogy kiváló az együttműködés a magyar hivatalokkal. A politikus provokatívnak nevezte Törökország viselkedését, amiért politikai okból migránsokat küld az EU külső határaihoz.

Regionális politika – Japán

2020. május 26-án Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke videó értekezletet tartott Japán miniszterelnökével, Shinzo Abé-val. A megbeszélés fő témája a koronavírus-járvány elleni védekezés, illetve a gazdasági visszaesés következményeinek elhárítása voltak. A felek kifejezték elkötelezettségüket a járvány elleni védekezésben való mélyreható együttműködés irányában, különösképpen a vírus elleni vakcina kifejlesztésének és a szegényebb országok egészségügyi rendszereinek támogatásának ügyében. A járvány okozta gazdasági károk enyhítése érdekében a vezetők egyetértettek abban, hogy a kereskedelmi láncoknak nyitottnak kell maradniuk, hogy sehol ne szenvedjenek hiányt a legfontosabb termékekből (például orvosi eszközök, mezőgazdasági termékek, nyersanyagok). Ezen kívül a tárgyaló felek bejelentése alapján a jövőben jelentősen bővül a tudományos és technológiai kutatási együttműködés az EU tagországai és Japán között.

Az EU vezetői és Japán miniszterelnöke kifejezték nagyfokú hajlandóságukat az EU-Japán stratégiai együttműködés további folytatására, beleértve a különböző nemzetközi fórumokat is. Emellett a regionális biztonság kérdésköre is felmerült: a felek növelni fogják együttműködésüket az egyes regionális konfliktusok nemzetközi jogi alapon való megoldására.

Abe Sindzó japán miniszterelnök sajtóértekezlete a tokiói kormányfői rezidencián 2020. május 4-én. Itt bejelentette, hogy május 31-ig meghosszabbítja a koronavírus-járvány miatt kihirdetett szükségállapotot.
(Forrás: MTI/AP pool/Eugene Hoshiko)

Brexit

Az Európai Unió és Nagy-Britannia között az elmúlt hetekben tovább folytatódtak a hosszas tárgyalások, szakértők szerint kevés eredménnyel ahhoz képest, hogy a kiszabott átmeneti időszak lejár június végén. Michel Barnier, az EU Európai Bizottság főtárgyalója sem hiszi, azt hogy a felek sikeresen meg tudnak egyezni a hónap végére, elmondása szerint nagyon távol vannak a politikai nyilatkozatban leírt célok megvalósításától. A helyzetet nehezíti az is, hogy mind az Unió, mind a brit fél ragaszkodik saját érdekeihez, abból pedig nagyon keveset hajlandóak engedni. Azt is érdemes szem előtt tekinteni, hogy az eredeti tervek szerint október végéig meg kell születnie a megállapodásnak, annak érdekében, hogy lezárható legyen az év végéig tartó átmeneti időszak, mely brit kilépést követte. Az Unió emellett nyitottan áll az időszak esetleges meghosszabbítására, Boris Johnson azonban kijelentette, hogy a britek ezt biztosan nem fogják kérvényezni. Véleményét fenntartja, annak ellenére is, hogy a tárgyalások az eredeti tervhez képest nagy lemaradást mutatnak.

Thierry Meeus, a brüsszeli Mini Európa szabadtéri makettpark vezérigazgatója mutatja az Európai Unió és Nagy-Britannia határát jelző táblát a park területén 2020. május 19-én, a tavaszi újranyitást követően. Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. A távozás pillanatában 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a jövőbeni Háromoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.
(Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Szankciós politika

Kibertér

A Covid-19 válság alatt tapasztalt megnövekedett kibertámadásokra tekintettel a Tanács egy évvel meghosszabbította az Európai Uniót és annak tagállamait célzó kibertámadások elleni korlátozó intézkedések keretét. A szankciós politika eredményeként az EU. képes lesz továbbra is hatékonyan fellépni olyan nemzetközi szervezetekkel, illetve harmadik államokkal szemben, amelyek fenyegetést jelentenek a Közös Kül- és Biztonságpolitika célkitűzéseire a kibertérben. A korlátozó intézkedések eredményeként az Unió elrettentést gyakorol a külső támadásokkal szemben, valamint reagál az ellene irányuló tevékenységekre. A szankciós keret hatálya alá eső személyekkel és szervezetekkel szemben vagyoni eszközök befagyasztását, és az EU.-ba való beutazási tilalmat rendeltek el, valamint uniós személyeknek és szervezetnek tilos a jegyzékbe vett személyek és szervezetek számára pénzeszközt folyósítani.

Nicaragua

Joseph Borell főképviselő nyilatkozatában sajnálatát fejezte ki a Nicaraguában zajló emberi jogok megsértése nyomán. A biztonsági és kormányerők továbbra is erőszakos fellépést gyakorolnak a kormány politikai ellenfeleivel, újságírókkal, tüntetőkkel, társadalmi szervezetekkel szemben, így csorbítva a demokrácia alapvető értékeit. A jogállamiság megsértése következtében a Tanács újabb hat főt vett fel a szankciós jegyzékébe, akikkel szemben vagyoni eszközök befagyasztását, valamint beutazási tilalmat rendelt el. Az EU. továbbra is elkötelezett a nicaraguai válság megoldásában, különösen a jelenlegi járványhelyzetre tekintettel, amelyet csak széleskörű nemzetközi összefogás útján lehet megoldani.

Szíria

Az EU. 2021. június 1-ig meghosszabbította az szíriai rezsimmel szembeni korlátozó intézkedéseit. A szankciók hatálya alá esik az olajimport tilalma, befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank uniós pénzeszközeinek befagyasztása, valamint exportkorlátozás olyan technológiák és eszközökre, amelyek alkalmasak a belső elnyomás további fenntartására. A jegyzékben jelenleg 273 természetes személy és 70 szervezet esik a korlátozások alá.

Szomszédságpolitika

Az Európai Unió Tanácsa május 20-án határozatot fogadott el, amely szerint  legfeljebb 3 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatást nyújt a tíz bővítési és szomszédsági partner számára annak érdekében, hogy megbirkózzanak a COVID-19 járvány által generált gazdasági válsággal.  A pénzügyi támogatás kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában valósul meg. A támogatásokból a Keleti Partnerség, és a Nyugat Balkán országai mellett részesedik Tunézia és Jordánia is. Az Unió nyújtotta támogatás és a Nemzetközi Valutaalap segítségével az országok képesek lehetnek megfékezni a Covid-19 járvány társadalmi és gazdasági hatásait.

Az Európai Bizottság 122 millió eurót mozgósított a Horizont 2020 kutatási és innovációs programjából a koronavírus járvánnyal kapcsolatos kutatások finanszírozására.  A bejelentés hozzátartozik az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által 2020. május 4-én bejelentett 1,4 milliárdos hozzájáruláshoz a Coronavirus Global Response kezdeményezéshez.

Fehéroroszország

Az Európai Unió Tanácsa május 28-án két határozatot fogadott el a vízumkönnyítési megállapodás és a visszafogadási megállapodás megkötéséről Fehéroroszországgal. A bevezetett rendelkezések megkönnyítik az uniós állampolgárok Fehéroroszországba utazását, és a belarusz állampolgárok belépését az Unió területére. Emellett a döntések értelmében jelentős könnyítések történtek a vízumszerzési eljárásokkal kapcsolatban is. A megállapodás biztosítja az emberi jogok és a nemzetközi eszközökből fakadó egyéb kötelezettségek teljes tiszteletben tartását.

Moldova

Május 4-én Josep Borrell, az EU  kül- és biztonságpolitikai főképviselője telefonos megbeszélést folytatott  a Moldovai Köztársaság külügyminiszterével  Oleg Țulea-val. A megbeszélés során a főképviselő kijelentette, hogy az Európai Unió támogatja a Moldovai Köztársaságot a Covid 19 járvány elleni védekezésben, illetve a járvány társadalmi és gazdasági hatásainak kezelésében. Ezzel kapcsolatban a főképviselő kiemelte az Európai Unió által Moldovának nyújtott támogatásokat, amelyek segítségével az ország képes lehet mérsékelni a járvány hatásait.

 

 

Boris Johnson brit miniszterelnök egyenes utalást tett szerdán arra, hogy London elindítja a brit állampolgárság megszerzését lehetővé tévő folyamatot az erre jogosult hongkongiak számára.

Johnson a londoni alsóház vitanapján felszólalva kijelentette: a kínai kormány által elfogadott és bevezetett nemzetbiztonsági törvény a Hongkong státusát rögzítő, 1984-ben aláírt kínai-brit közös deklaráció egyértelmű és súlyos megsértése. A brit kormányfő szerint a törvény megsérti Hongkong kiterjedt autonómiáját és veszélyezteti a közös deklaráció által védett szabadságjogokat.

Johnson kijelentette: London már korábban világossá tette, hogy ha Kína ezt az utat választja, akkor a brit kormány lehetővé teszi a nagy-britanniai tartózkodást és munkavállalást azoknak a hongkongiaknak, akiknek úgynevezett brit tengerentúli státusuk van, azzal a céllal, hogy végül brit állampolgárságért folyamodhassanak. A nemzetbiztonsági törvény bevezetése után “éppen ezt fogjuk most tenni” – fogalmazott részletek nélkül a brit miniszterelnök.

Nem sokkal később, szintén az alsóházban Dominic Raab külügyminiszter ezt részletesen kifejtve megerősítette. Raab közölte: a brit kormány hozzákezd a brit tengerentúli státusú hongkongiakkal szembeni kötelezettségeinek teljesítéséhez. A külügyminiszter ismertetése szerint az ilyen státusú hongkongiaknak a brit kormány első lépésként öt évre szóló, korlátozott, de munkavállalásra, illetve tanulmányok folytatására jogosító nagy-britanniai tartózkodási engedélyt ajánl fel. Azok, akik ennek az engedélynek az alapján öt évet eltöltenek Nagy-Britanniában, letelepedett státusért folyamodhatnak, további tizenkét hónap után pedig brit állampolgárságot kérhetnek.

Raab közölte: ez az egyedi, erre az adott helyzetre kidolgozott bevándorlási szabályozás az összes olyan hongkongira vonatkozik, akinek van brit tengerentúli jogi státusa, Hongkongban élő családtagjaikkal együtt. A brit külügyminiszter kijelentette: a nemzetbiztonsági törvény bevezetésével Kína a közös deklarációból eredő, Nagy-Britanniával szembeni nemzetközi kötelezettségeit is megsértette.

Hongkongban – amely 1997-ig brit koronagyarmat volt – jelenleg 350 ezer körüli azoknak a száma, akiknek brit tengerentúli státusuk van, és további 2,5 millió hongkongi jogosult ennek a státusnak és a vele járó különleges útlevéltípusnak a megszerzésére. A brit tengerentúli státus és útlevél birtokosai a jelenlegi brit szabályozás alapján jogosultak brit konzuli segítség és védelem kérvényezésére Nagy-Britannia diplomáciai képviseletein.

Eddig nem volt ugyanakkor automatikus jogosultságuk tartós nagy-britanniai letelepedésre és munkavállalásra, vízum nélkül hat hónapig tartózkodhattak az Egyesült Királyságban és az Európai Unió nem tekinti őket brit állampolgároknak. A brit miniszterelnök és a külügyminiszter szerdai nyilatkozatai alapján London a kínai nemzetbiztonsági törvény elfogadása nyomán ezen a bevándorlási szabályozáson kíván most változtatni.

Ma a KMW müncheni telephelyén tatai katonák társaságában bemutatkozott a magyar Leopard 2A4HU.

Fotó: KMW

Zord

A NATO jóváhagyta az Észtországot, Lettországot, Litvániát és Lengyelországot érintő, Törökország által sokáig ellenzett védelmi tervét – közölte Andrzej Duda lengyel elnök.

Duda az észak-lengyelországi Drawsko Pomorskiéban, a júniusban véget ért Defender-Europe 20 fedőnevű lengyel-amerikai hadgyakorlaton részt vevő katonákkal tartott találkozón jelentette be az észak-atlanti szövetség döntését.

“Hivatalos értesítés érkezett a NATO székhelyéről arról, hogy szövetségi szinten jóváhagyták a Lengyelország és a balti államok biztonságát és védelmi rendszerét erősítő, úgynevezett lépcsőzetes reagáló GRP-tervet (Graduated Response Plan) – jelentette ki Duda. Hozzátette: a decemberi londoni NATO-csúcstalálkozón hozott döntések végleges katonai, úgymond technikai megerősítéséről van szó.

A lengyel nemzetbiztonsági hivatal (BBN) főnöke, Pawel Soloch Twitter-bejegyzésében úgy reagált, hogy a GRP-terv jóváhagyása a londoni csúcs mellett Duda sikere, aki Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalva “megtörte Törökország ellenkezését”. A török vezetés korábban azon az állásponton volt, hogy Ankara nem támogatja a GRP-t, amíg a NATO nem fogadja el azt a török álláspontot, hogy a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű észak-szíriai kurd milícia biztonsági fenyegetést jelent Törökországra. Ankara az YPG-t a Délkelet-Törökországban tevékeny, és nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított, szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségesének tekinti.

A NATO keleti szárnyát érintő GRP-terv tartalma titkos.

Halálosan megfenyegették Karl Nehammer belügyminisztert és Susanne Raab integrációs minisztert a bécsi zavargásokat követően – erről a két tárcavezető beszélt egy bécsi sajtótájékoztatón.

A közösségi médiában tették közzé a halálos fenyegetést Nehammer és Raab ellen. Az indulatokat feltehetően az váltotta ki, hogy mindketten keményen felléptek a zavargások kirobbantásával gyanúsított török nacionalisták ellen. Az Alkotmányvédelmi Hivatal felmérte a kockázatot, és úgy ítélte meg, hogy éjféltől rendőri védelem alá helyezik a két minisztert. A feladatot a Cobra-különítmény egységei látják el. Raab elmondta, hogy nem hagyják megfélemlíteni magukat; továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy felderítsék: milyen befolyást gyakorol Törökország az Ausztriában működő török szervezetekre, illetve az itt élő török lakosságra.

A tárcavezető kiemelte, hogy határozottan fellépnek a radikális politikai iszlám ellen; “dokumentáló központokat” hoznak létre, hogy segítségükkel átvilágítsák a Törökországból finanszírozott radikális iszlám egyesületeket. Nehammer arról beszélt: az osztrák kormány tagjai közül senki sem hagyja, hogy erőszakos elkövetők megfélemlítsék. A belügyminiszter szerint nem fogadható el, hogy szélsőséges politikai eszméket hirdető emberek veszélyeztetik a biztonságot, és hajtanak végre erőszakos cselekedeteket.

Sebastian Kurz kancellár nemrég közzétett videóüzenetében azt mondta: a zavargások egy elhibázott integráció következményei. Leszögezte azt is, hogy a továbbiakban is fellépnek a szabályozatlan és tömeges bevándorlás ellen.

Várhatóan jövő márciusban kezdődik az afroamerikai George Floyd halálát okozó rendőrök pere az egyesült államokbeli Minnesotában – jelentette be Peter Cahill kerületi bíró, miután az ügyben megtartották a vádlottak első meghallgatását.

A 44 éves Derek Chauvint, azt a volt rendőrt, aki csaknem kilenc percen keresztül térdelt Floyd nyakán, s ezzel a férfi halálát okozta május 25-én, narancssárga rabruhában szállították a bíróságra. Chauvin előzetes letartóztatásban van, miután a 1,5 millió dolláros óvadékot nem tudta letenni. Szintén előzetes letartóztatásban van egyik volt társa, míg a Floyd haláltusáját ugyancsak tétlenül végignéző másik két egykori rendőr 750 ezer dolláros óvadék megfizetése után szabadlábon védekezhet.

Chauvin ellen gyilkosság miatt emeltek vádat, három volt kollégája ellen bűnrészesség a vád. Mind a négyüket elbocsátották a rendőrségtől, és akár 40 évig tartó szabadságvesztés is várhat rájuk. Egyelőre nem tudni, hogy bűnösnek vallják-e magukat.

Első bírósági megjelenésük alkalmával Chauvin ügyvédje, Eric Nelson panasszal élt. Mint mondta: több politikus, köztük Minneapolis polgármestere, illetve Donald Trump nyilvánosan kommentálta az ügyet, ami befolyásolhatja a per menetét. Elismerve, hogy “széles közérdeklődésre számot tartó ügyről van szó”, Nelson felvetette, hogy amennyiben továbbra is folytatódik az ügy nyilvános kommentálása, ezek megtiltására fogja kérni a bíróságot.

AZ NBC televízió tudósítása szerint Peter Cahill bíró is aggodalmait fogalmazta meg a széles nyilvánosság miatt, attól tartván, hogy sérülhet a per tisztességes lefolytatásának lehetősége. Kilátásba helyezte, hogy a tárgyalást esetleg nem is Minneapolisban, sőt nem is Minnesota államban tartják majd meg. A bíró 2021. március 8-át jelölte meg a tárgyalás lehetséges kezdeteként.

2020. május 25-én Minneapolisban egy élelmiszerboltból kihívták a rendőrséget, mivel azt gyanították, hogy George Floyd hamis húszdollárosokkal akart fizetni. A büntetett előéletű Floydot Chauvin leszorította az úttestre, megbilincselte, majd a nyakára térdelt. A 46 éves afroamerikai férfi levegőért könyörgött, s a halottkémi jelentés szerint az ötödik percben meghalt. Valaki az utcán mobiltelefonnal rögzítette a rendőri erőszakot, amely így nyilvánosságra került.

A kétkamarás román parlament együttes ülése nagy szavazattöbbséggel megerősítette Románia 2020-2024-es időszakra szóló nemzeti védelmi stratégiát, amelyet a második elnöki megbízatását tavaly decemberben megkezdő Klaus Iohannis államfő terjesztett a törvényhozás elé.

A NATO-tagországok kollektív védelmére és az ország saját intézményrendszerének megerősítésére alapozó új román védelmi stratégia tágabb összefüggésben a nemzetbiztonság külpolitikai, közrendvédelmi, oktatási, egészségügyi, gazdasági, környezetvédelmi, energetikai és kiberbiztonsági vetületeire is kiterjed.

“Romániának meg kell védenie polgárait, bárhol is tartózkodnának, szavatolnia kell biztonságukat, tiszteletben kell tartania jogaikat, intézményeit pedig a polgárok szolgálatába kell állítania. Románia ugyanakkor olyan ország, amely megvédi értékeit, érdekeit, jelképeit, de nemzeti javait és erőforrásait is” – hangsúlyozta Iohannis, amikor az ország nemzetbiztonsági testülete, a Legfelsőbb Védelmi Tanács május végén elfogadta a 2020-2024-re szóló védelmi stratégiát.

Románia főleg az Oroszország és a NATO viszonyának megromlásával, a terrorizmus terjedésével, valamint a hibrid hadviseléssel és a kiberbűnözéssel kapcsolatos fenyegetésekkel számol, ugyanakkor külpolitikája és biztonságpolitikája alappilléreinek tekinti az Egyesült Államokkal ápolt stratégiai partnerséget, valamint NATO- és EU-tagságát.

A parlamenti szavazás alkalmával a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bejelentette, hogy nem szavazza meg a stratégiát, mivel az nem sorolja a nemzetbiztonsági kockázatok közé a korrupciót. A bukaresti parlament együttes ülése 311 szavazattal 4 ellenében 38 tartózkodás mellett fogadta el az új román nemzeti védelmi stratégiát.

Az Iszlám Állam terrorszervezet egyik követőjének robbantásos merényletét sikerült megakadályozni az észak-oszétiai Vlagyikavkazban – közölte az orosz Szövetség Biztonsági Szolgálat (FSZB) közönségkapcsolat-szolgálata.

A támadó, egy húszéves orosz állampolgár az FSZB szerint azt tervezte, hogy a házi készítésű pokolgépének felrobbantása után a Közel-Keletre utazik, és ott beáll a terroristák közé. A gyanúsított, aki ellen terrorszervezetben való részvétel és terrorcselekmény kísérlete címén indult eljárás, egy meg nem nevezett közigazgatási épületet akart megtámadni.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója június közepén közölte, hogy Oroszországban az elmúlt tíz évben csaknem 160 terrorcselekményt sikerült megakadályozni.

Lemondott kedden Ales Hojs belügyminiszter és Anton Travner országos rendőrfőkapitány Szlovéniában a Zdravko Pocivalsek gazdasági miniszter ellen indított ügyészségi nyomozás és házkutatás miatt – jelentette a Dnevnik című szlovén napilap.

A baloldali ellenzéki pártok kormányzati korrupciót gyanítottak a koronavírus-járvány idején beszerzett védőfelszereléseknél márciusban, és bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a gazdasági miniszter ellen, amelyet azonban nem szavazott meg a parlament. A központi nyomozó főügyészség (NPU) két hónappal ezelőtt kezdett nyomozni az ügyben, a Mladina című hetilap pedig a múlt héten tett büntetőjogi feljelentést Pocivalsek ellen.

Hojs szerint ugyanakkor az ügyészségi nyomozás politikai indíttatású, ezért benyújtotta lemondását Janez Jansa kormányfőnek, amelyet az el is elfogadott. Ezt megelőzően a rendőrfőkapitány a belügyminisztert tájékoztatta lemondásáról, amelyet ő szintén elfogadott.

A belügyminiszter elmondta: az ügyészség nem értesítette őt arról, hogy reggel nyolc órától a hatóságok házkutatást tartanak több helyszínen és több személynél a visszaélési vádak miatt. Hojs sérelmezte azt is, hogy a házkutatáskor korlátozták Pocivalsek személyi szabadságát, miközben ő védett személy.

“A hatáskörömnél fogva nem avatkozhatok bele a rendőrség és az ügyészség munkájába” – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy ennek ellenére vállalta a politikai felelősséget, és lemondott. Hojs úgy fogalmazott: nehéz őt meggyőzni arról, hogy nem egyfajta politikai rendőrség áll az események mögött, pedig a rendőrség nem árnyékhatalom, hanem a nép szolgálatában kell állnia. Szembeötlő szerinte, hogy számos büntetőügyet fektetnek a bíróságon és az ügyészségen, elfogadhatatlan továbbá, hogy a rendőrséget nem azok irányítják, akiknek hivatalból ez lenne a feladatuk.

Az ügyészségi vádak szerint a gazdasági miniszter politikai befolyásával élve előnyben részesített egyes cégeket a lélegeztetőgépek és szájmaszkok beszerzésénél, és 8 millió euróval károsította meg a költségvetést. A hatályos törvények szerint nyolc év letöltendő börtönbüntetést is kaphat – írta a lap.

Pocivalsek korábban többször is visszautasította a vádakat. Szavai szerint a sajtó hajtóvadászatot indított ellene, és a fejét követeli. “Sem én, sem a kollégáim semmilyen módon nem lobbiztunk, vagy próbáltuk befolyásolni a döntéseket” – mondta, majd hozzátette: az volt a cél, hogy felgyorsítsák a folyamatokat, és védőfelszerelést biztosítsanak az “arcvonalban” harcolók számára, amikor arra a legnagyobb szükség volt. Kiemelte továbbá, hogy a szerződések megkötéséről több minisztérium közösen hozott döntést, hogy a lehető leghamarabb hozzájussanak a szükséges eszközökhöz.

Ismét végrehajthatnak szövetségi bíróságok által hozott halálos ítéleteket az Egyesült Államokban – döntött hétfőn a szövetségi legfelsőbb bíróság, amely az alkotmánybíróság szerepét tölti be.

Az alkotmánybíróság négy halálra ítélt személy ügyvédjeinek beadványára reagálva hozta meg a döntést, érvényben hagyva egy fellebbviteli bíróság ítéletét, amely engedélyezte a halálos ítéletek végrehajtását.

A négy elítéltre szövetségi bíróságok mondták ki a halálos ítéletet, gyilkosság miatt. Ügyvédjeik azonban azzal érveltek, hogy a halálos injekcióval történő kivégzést nem “szakszerűen”, az előírt és halált okozó szereket nem megfelelően alkalmazva hajtják végre, s ezzel fizikai fájdalmat okoznak az elítéltnek. A halálos ítélet végrehajtását egy alsóbb fokú bíróság leállította, de ezt a döntést a washingtoni fellebbviteli bíróság semmisnek mondta ki április elején.

A szövetségi legfelsőbb bíróság hétfőn e fellebbviteli bíróság döntését hagyta érvényben. Az indoklásként nyilvánosságra hozott rövid szövegből kiderült: a négy liberális alkotmánybíró közül ketten inkább újabb fellebbviteli bírósági meghallgatást szorgalmaztak. A négy elítéltet júliusban és augusztusban egy indianai szövetségi börtönben végzik majd ki.

Bár az egyes amerikai tagállamokban változatlanul hajtottak végre a helyi bíróságok által hozott halálos ítéleteket, de a szövetségi kormányzat 2003-ban – George W. Bush elnöksége idején – leállította a szövetségi bíróságok által hozott halálos ítéletek végrehajtását. Az ok az ítélet végrehajtásának módja miatt kirobbant vita volt.

William Barr igazságügyi miniszter azonban tavaly bejelentette: a Trump-kormányzat szorgalmazza a halálbüntetések újbóli végrehajtását. A tárcavezető a törvényes rend fenntartásának szükségességével indokolta a szándékot. Mint mondta: “tartozunk annyival az áldozatoknak és a családtagjaiknak, hogy végrehajtjuk az igazságügyi rendszerünk által hozott ítéleteket”.

A muszlim vallású ujgur kisebbség tagjaival szembeni “embertelen visszaélések” azonnali beszüntetésére szólította fel Kínát az amerikai külügyminiszter.

Közleményében Mike Pompeo sokkolónak és zavarba ejtőnek nevezte azokat a jelentéseket, amelyek szerint a Kínai Kommunista Párt kikényszerített sterilizálásoknak, abortuszoknak, illetve erőszakos születésszabályozási politikának veti alá az ujgur és más kisebbségeket a nyugati Hszincsiang tartományban.

Hszincsiang Kína legnagyobb tartománya, nagyjából 25 millió lakossal. Több kisebbség, köztük a lakosság valamivel kevesebb mint felét adó ujgurok élnek az ott létrehozott, papíron autonóm területen. Egyes nyugati országok már többször bírálták a kisebbségek elleni elnyomó kínai politikát, beleértve a tartományban működtetett átnevelő táborokat és az iszlám vallásúak üldözését. Tavaly nyilvánosságra került adatok szerint legalább egymillió ujgurt zártak eddig ilyen táborokba.

A washingtoni Jamestown Alapítvány egyik német kutatója, Adrian Zenz hosszú jelentést tett közzé arról, hogy sterilizálásra és abortuszra kényszerítik az ujgur nőket, és ha ellenszegülnek, akkor internálják őket. A kutató kínai közigazgatási adatokra és ujgur nők elbeszéléseire támaszkodott a tanulmány összeállításakor. Mint írta: 2016 óta radikálisan zuhant a születések száma a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, ahol többségben élnek az ujgurok.

Zenz – aki korábban már többször is írt elemzéseket a hszincsiangi kisebbségek helyzetéről – egyebek között megállapította, hogy az erőszakos születésszabályozás “az etnika-faji uralom kiépítésének szélesebb stratégiájába illeszkedik”.

Pompeo szerint ezen információk “szomorúan illeszkednek a Kínai Kommunista Párt elmúlt évtizedekben tanúsított magatartásához, amely abszolút megvetést mutatott az emberi élet szentsége és méltósága iránt”. A miniszter egyúttal felszólította a világ országainak közösségét, hogy lépjenek fel “az elembertelenítő visszaélésekkel szemben”.

Donald Trumpot személyesen nem tájékoztatták, de a napi jelentésben szó volt arról, hogy Oroszország egyes értesülések szerint pénzjutalmat ajánlott volna fel a kormányellenes, iszlamista táliboknak az Afganisztánban meggyilkolt amerikaiak után – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője.

Kayleigh McEnany kifejtette: miután a hírszerzési jelentések ellentmondásosak voltak arról, hogy vajon orosz ügynökök valóban pénzt ajánlottak-e lázadóknak azért, hogy az Afganisztánban szolgálatot teljesítő nemzetközi koalíció katonáit megöljék, ezért külön, személyes tájékoztatást nem adtak az elnöknek. Mint közölte: a hírszerzés mindaddig nem is tervezte az elnök személyes tájékoztatását, amíg nem ellenőrizték az információk hitelességét, ugyanakkor a Trump asztalára tett napi jelentésben szerepelt ez az információ is.

A The New York Times című amerikai napilap a hétvégén írt arról, hogy oroszok állítólag fejpénzt ajánlottak “az afgán tálibokhoz közeli” lázadóknak a meggyilkolt katonák után. A cikk szerint erről tájékoztatták Trumpot, sőt a Nemzetbiztonsági Tanács március végén meg is vitatta az ügyet, de nem született válaszreakció. Trump és az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) igazgatója, John Ratcliffe cáfolta ezeket az állításokat, ahogyan Oroszország és a tálibok is.

Arra az újságírói kérdésre, előfordulhatott-e, hogy az elnök nem olvasta el a jelentéseket, McEnany azt válaszolta: az elnök “a földkerekség leginformáltabb személye a minket veszélyeztető fenyegetéseket illetően”. Ezért is érdekes, hogy a Fehér Ház a The New York Times cikkének megjelenése óta folyamatosan azt hangoztatta, hogy Trumpot nem tájékoztatták erről az ügyről.

Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje keddi sajtókonferenciáján az ügyről úgy nyilatkozott: “ha (az elnököt) nem tájékoztatták erről, akkor az kötelességmulasztás. Ha tájékoztatták, de nem tett semmit, az is kötelességmulasztás.” A kongresszus több demokrata párti politikusa azt kérte, hogy Gina Haspel, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatónője és John Ratcliffe, a DNI vezetője a lehető legrövidebb időn belül közvetlenül tájékoztassa az ügyről a törvényhozókat.

Kate Winslet alakítja Lee Millert, a Vogue-címlapmodellből lett második világháborús haditudósítót egy készülő életrajzi filmben, amelyet Ellen Kuras rendez.

A Lee című film forgatókönyvét Liz Hannah írja Lee fia, Anthony Penrose könyve, a The Lives of Lee Miller alapján – számolt be róla a The Hollywood Reporter című filmes portál. A független alkotás végigkíséri Millert, ahogy fotóriporterként felkeresi a második világháború frontvonalait és küldetésre indul, hogy leleplezze a náci Németországot. Egy árulás nyomán azonban kénytelen számot vetni saját múltjával is.

“Az Egy makulátlan elme örök ragyogása című filmen való közös munka óta beszélgetünk arról Kate-tel, hogy kellene valami közös projektet csinálnunk, ami igazán a miénk” – írta közleményében Ellen Kuras. A tapasztalt hollywoodi filmoperatőr és rendező szerint a Lee tökéletes lehetőséget jelent erre a régóta várt közös munkára.

A filmkészítők betekinthettek a Lee Miller-archívumba, amely az amerikai fényképész és fotóriporter összes felvételét és naplóját tartalmazza. A produkció munkálatai a tervek szerint 2021 tavaszán kezdődnek. A filmet a Rocket Science finanszírozza és a Rocket Science International fogja képviselni az idén virtuális formában jelentkező cannes-i filmvásáron. Winslet producerként, Hannah vezető producerként is részt vesz a film munkálataiban.

Rendkívüli módon aggasztó az új kínai nemzetbiztonsági törvény, és Hongkong autonómiáját kikezdő alkalmazása hatással lesz az Európai Unió és Kína kapcsolatára – nyilatkozott a német külügyminiszter.

Heiko Maas a ZDF országos köztelevíziónak elmondta, hogy a kínai nemzetbiztonsági törvény bevezetése próbára teszi az Európai Unió külpolitikáját. A Hongkong önállóságát fokozatosan felmorzsoló jogszabályra tagállami különutak helyett egységesen kell reagálni. Az uniós tagországok közösségének közös hangon kell megszólalnia, mert csak együtt lehet érvényesíteni az európai érdekeket és értékeket, a tagországok külön-külön nem elég erősek ehhez – mondta a német külügyminiszter.

Az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségének átvétele alkalmából készített interjúban a politikus kiemelte: a német soros elnökség legfőképpen azért küzd, hogy a tagállamok a lehető leggyorsabban megállapodjanak a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló pénzügyi alapról. “Nagyon szorít az idő”, a járvány miatti válságot különösen megszenvedő tagoknak, köztük Olaszországnak és Spanyolországnak sürgősen el kell juttatni a segítséget – tette hozzá.

A legfontosabb ügyek közé tartozik a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló közös költségvetés is – mondta a német diplomácia vezetője. A soros elnökség egyik kiemelt törekvését vázolva hozzátette: el kell érni, hogy “elzárják a pénzcsapot” a jogállamiság elvét súlyosan megsértő tagállami kormányok előtt.

1910. január 10-én első alkalommal emelkedett a levegőbe magyar tervezésű és építésű repülőgép, a Libelle. Tervezője, építője és pilótája az akkor 28 éves gépészmérnök, Adorján János volt. Adorjánt, aki 82 éves korában, 1964. július 2-án hunyt el, gyakran nevezik az első magyar repülőműszakinak is. Emlékére a Magyar Honvédség fegyvernemi napjai között július 2. egy elhivatott közösségé, a repülőműszakiaké.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A Monori Járásbíróság hat év két hónapos börtönbüntetésre ítélt egy férfit, aki egy gyömrői szociális otthon vezetőjeként kifosztotta a gondozottak bankszámláit — jelentette be a Budapest Környéki Törvényszék.

A vádlott, akit folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt talált bűnösnek a bíróság, összesen 73 millió forint kárt okozott öt sértettnek – közölték. A közlemény szerint, a férfi 2003 óta dolgozott az intézményben, 2013 óta intézményvezetőként. Feladatai közé tartozott a pszichiátriai és szenvedélybetegek, illetve fogyatékos személyek ellátásának és ápolásának megszervezése.

A vádlott elhatározta, hogy a szociális otthon tehetősebb lakóinak bizalmába férkőzve, kiszolgáltatott helyzetüket kihasználva a bankszámláikról beleegyezésük és tudtuk nélkül átutalásokat intéz a saját bankszámlájára, a pénzt pedig saját magára fordítja. Az egyik sértett esetében a pénz mellett az idős nő érzelmeit is kihasználva két ingatlanjának megszerzését is eltervezte.

A bíróság mellékbüntetésként a vádlottat hét évre eltiltotta a közügyek, illetve nyolc évre aBeállítás kiemelt képként foglalkozásának gyakorlásától is. Az ítélet nem jogerős – közölte a törvényszék.

(Erősen bízunk az ítélet súlyosbításában és főként abban, hogy szociális intézménybe, rászoruló, védtelen emberek közelébe sose tehesse a lábát ez a szakmájának szégyene. A -szerk- megj.)

Peking szerint joghézagokat szüntet meg a Hongkongban újonnan életbe léptetett nemzetbiztonsági törvény, amelyet sokan amiatt bírálnak, hogy tovább csökkentheti a különleges közigazgatási státusú város autonómiáját.

Sen Csun-jao, a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága alá tartozó jogalkotói testület vezetője egy szerdai sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: az új törvény felszámolja azokat a joghézagokat, amelyek eddig nem tették lehetővé egy nemzetbiztonsági keretrendszer kialakítását Hongkongban.

A bizottság egyhangúlag szavazta meg a törvénytervezetet, amelyet Hszi Csin-ping kínai elnök délután el is látott kézjegyével. A hat fejezetből és 66 cikkből álló jogszabály részleteit azonban csak néhány órával később hozták nyilvánosságra.

Az új törvény értelmében Peking joghatóságot fog gyakorolni az olyan “bonyolultnak” tekintett esetek felett, amelyeknél a belügyekbe való külföldi beavatkozás vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető komoly fenyegetés merülne fel, vagy esetleg a helyi hatóságok nem tudnák hatékonyan betartatni a törvényt. Ilyen esetekben a törvényszegéssel gyanúsítottak kiadhatók a kínai hatóságoknak, de ezzel párhuzamosan Peking egy saját ügynökséget is létrehoz a városban a vizsgálatok lefolytatására, és egy különleges rendőri egységet állít fel a nyomozás elvégzésére.

A jogszabály a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal vagy más külső elemekkel való összejátszást sorolja fel a jogsértések négy kategóriájaként. Legszigorúbb büntetésként a törvény minden esetben lehetővé teszi az életfogytig tartó börtön kiszabását, enyhébb bűncselekményeknél kevesebb mint három évig tartó szabadságvesztést javasol. Az új jogszabály visszamenőleg nem alkalmazható ugyan, de a jogsértések részletezése a kormányellenes tüntetésekkel összefüggő cselekményeket idézi fel. A terrorizmus kategóriájába sorolja például a tömegközlekedési eszközök és létesítmények megrongálását, és külföldi felekkel való összejátszásnak minősítheti, ha valaki Hongkong vagy a központi kormányzat elleni szankciók kivetését követeli külföldi szereplőktől. A tavaly júniusban kezdődött kormányellenes tüntetéshullámban szélsőséges tiltakozók gyakran megrongálták a hongkongi helyi érdekű vonat járműveit és állomásait, Joshua Wong demokráciapárti aktivista pedig kulcsszerepet játszott az Egyesült Államok hongkongi szabadságjogokat védő törvénytervezetének elfogadtatásában.

Csang Hsziao-ming, Kína hongkongi és makaói ügyekkel foglalkozó irodájának helyettes vezetője a sajtótájékoztatón azt mondta: a nemzetbiztonsági törvény elfogadása új mérföldkő a központi kormányzat Hongkonggal kapcsolatos politikájában, és a legjelentősebb lépés, amelyet eddig a város ügyeivel kapcsolatban tett. Csang szerint az új törvény fordulópont Hongkong számára, visszatereli a várost a fejlődés útjára. Azzal érvelt még a törvény mellett, hogy az utóbbi időben jelentősen megugrott a Hongkongot elhagyók száma, akik döntésük egyetlen okaként a kormányellenes tüntetők erőszakos akcióit jelölték meg. Sen Csun-jao pedig azt hangoztatta, hogy a törvény nagy támogatottságot élvez a hongkongiak körében.

Csang visszautasította azt az egyes külföldi kormányzatok által hangoztatott vádat, miszerint az új törvénnyel Kína az “egy ország, két rendszer” elve helyett az “egy ország, egy rendszer” elvét vezeti be Hongkongban. A kínai tisztségviselő szerint ha erről volna szó, akkor közvetlenül alkalmazhatnák a kínai büntetőjogot és a Kína szárazföldi részére vonatkozó nemzetbiztonsági törvényt Hongkongban, nem kellett volna külön törvényt alkotni a városra vonatkozóan.