Biztonságpolitika

A közlemény szerint a rendőrségnek információja volt arról, hogy P. Zsolt 50 éves budapesti lakos nagy mennyiségben szerzett be külföldről heroint, s azt a 45 éves K. István segítségével domonyvölgyi nyaralójában rejtette el, majd az anyag higítása után – lényegesen nagyobb mennyiségben és haszonnal – továbbértékesítette. Egyik vásárlója a 49 éves P. Pál volt, aki a megvett drogot szintén továbbadta.

A nyomozók azt is megtudták, hogy nagyobb mennyiségű heroin érkezett P. Zsolthoz. A férfit az M3-as autópályán igazoltatták, elfogásakor előre kiporciózott heroint találtak nála. Ezzel egyidejűleg a Terrorelhárítási Központ egysége K. Istvánt vidéki nyaralóban, P. Pált fővárosi otthonában elfogta.

A hétvégi összehangolt akció után a rendőrök kutatásokat tartottak a férfiakhoz köthető ingatlanokban. A domonyvölgyi nyaralóban – az elásott ötkilónyi heroin mellett – további 131 gramm heroingyanús anyagot, 73 gramm folyékony metadont, és csekély mennyiségű marihuánát találtak.

A nyomozók lefoglaltak 2,5 millió forintot, valamint 4500 eurót, négy nagy értékű luxusautót, illetve zár alá vettek öt ingatlant és három bankszámlát. A KR NNI munkatársai a három férfit gyanúsítottként hallgatták ki, majd bűnügyi őrizetbe vették őket és kezdeményezték letartóztatásukat.

A tájékoztatás szerint az eset 2018 májusában történt Miskolcon. A vádlott és ismerőse között tettlegességig fajuló vita alakult ki, majd a sértett férfi hazatért saját házába, ahol rajta kívül édesanyja és egy kiskorú fiú tartózkodott. Az esti órákban a vádlott megjelent a háznál, majd az egyik földszinti ablakon át a szobába dobott egy égő benzines flakont, amelyben egyliternyi folyadék volt. A tűz rövid idő alatt kialudt.

A vádirat szerint a “Molotov koktélként” összeállított eszköz alkalmas volt arra, hogy nagyobb lángra kapva tovább terjed, így akár emberi életet olthatott volna ki. Az ügyészség a büntetett előéletű vádlottal szemben életfogytig tartó fegyházbüntetést, mellékbüntetésként közügyektől eltiltást indítványozott.

Az első fokon eljáró Pécsi Törvényszék Darvasi Szilvia vezette büntetőtanácsa az ügyész és a vádlottak egy részének meghallgatásával kezdte meg munkáját.

A vádirat szerint az ügy szereplői 2012-től autóversenyzői tevékenységük finanszírozására bűnszervezetet hoztak létre, amely egy számlázási láncolatot épített ki. A színlelt reklámszolgáltatásra épülő számlázási láncolattal a szervezet a gazdasági társaságokat, illetve azok vezetőit tette érdekeltté abban, hogy a vádlottak autóversenyzését támogassák. A kiépített rendszer a támogatás mértékét lényegesen meghaladó mértékű előnyt biztosított részben a gazdasági társaságok vezetőinek, részben pedig maguknak a gazdasági társaságoknak.

Az ügyben lehetővé vált, hogy valótlan tartalmú számlák befogadásával a reklámoztató, támogató cégek a vagyonuk egy részét a cég érdekköréből jogtalanul kivonják, eltulajdonítsák, valamint a reklámszolgáltatásról kapott számlák felhasználásával a társaságok áfa- és társaságiadó-fizetési kötelezettségét csökkentsék.

A sikkasztással előbbi esetben összesen mintegy kilencmilliárd forintos kárt okoztak az ügy vádlottjai, míg a költségvetést károsító cselekményekkel okozott vagyoni hátrány összege meghaladta a kétmilliárd forintot. A reklámoztató gazdasági társaságok közül több mint húsz cég önként megfizette a költségvetésnek okozott kárt, csaknem nyolcszázmillió forintot, így az ő esetükben a kár hiánytalanul megtérült. A hétfői tárgyaláson a károkat megtérítő cégek vezetőit hallgatták meg, s indítványozták velük egyezségek megkötését.

A bíróság két vádlottal szemben elkülönítette az eljárást: egyiküket korábban elítélték, míg a másik esetben a büntetőeljárást más bíróság előtt folyamatban lévő büntetőügyéhez egyesítette. Hatvanhét vádlott vonatkozásában a héten négy napon át, majd jövő héten további három tárgyalási napon tartanak előkészítő ülést.

Hozzátették, hogy a mentést végzők az épületben rekedt 23 embert evakuáltak. A helyszínen több mint 460-an, hetven technikai eszközzel dolgoznak. Az Ukrajinszka Pravda Anton Herascsenko belügyminiszter-helyettes Facebookon közölt tájékoztatására hivatkozva azt írta, hogy még két férfi lehet a romok alatt.

A kilencemeletes házban vasárnap az előzetes vizsgálatok alapján gázrobbanás történt, aminek következtében legalább négy emeleten – az ötödiktől a nyolcadik szintig – több lakás homlokzati része beomlott, leszakadtak az erkélyek. Több lakás belsejében is súlyos károk keletkeztek. Herascsenko hétfőn közölte, hogy negyven lakás vált lakhatatlanná, és olyan mértékben károsodtak, hogy felújításuk is lehetetlen, teljesen le kell őket bontani. Az épületet a katasztrófavédelem munkatársai aládúcolták, hogy elhárítsák a további omlás veszélyét.

Herascsenko szavai szerint a vészhelyzetekkel foglalkozó állami bizottság hétfői ülésén minden bizonnyal megszavazza majd, hogy a negyven beomlott lakás tulajdonosai pénzbeli kártérítést kapjanak.

A kövirózsához hasonlító, élő sziklának is nevezett sziklakatusz (Ariocarpus fissuratus) a texasi Big Ben nemzeti park sivár síkságain nő leginkább. “Nem tipikus kaktuszok. Egyáltalán nincsenek tüskéik, ők a kaktuszok teddy mackója, oly puhák és bársonyosak” – idézte Karen Little botanikust a The Observer című vasárnapi brit lap online kiadása.

Ezeknek a katuszoknak több évtizedre van szükségük ahhoz, hogy kifejlett példánnyá nőjenek, vadon nagyon sérülékenyek, mivel a vaddisznók megeszik a gyökereiket. De most egy még veszélyesebb ragadozó leselkedik utánuk. A legnagyobb veszélyt az ember jelenti rájuk” – tette hozzá Little.

Az Ariocarpus nemzetséghez tartozó növény a gyűjtők által igen kedvelt faj Európában és Ázsiában, és ezért vonzza a szervezett bűnbandákat – mondta Phillip Land, az amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat titkos ügynöke, aki a Big Ben sziklás sivatai területeiért felel.

Land kaktuszrendőrei a ritka növény mintegy négyezer példányát foglalták le a csempészektől. Ez igen csekély mennyiség, figyelembe véve, hogy évente több tízezer kaktuszt tépnek ki élőhelyéről.

A növénynek hallucinációt előidéző képességet tulajdonítanak, ezért tartják értékesnek, de a kertészek és kaktuszgyűjtők körében is nagy a kereslet iránta – tette hozzá Land. Ezek az emberek veszélyeztetik a kihalás szélén álló fajokat és megölik a helyi ökoszisztémákat – hangoztatta.

Az otthonról történő munkavégzés, a home office, a járványtól függetlenül sem áll távol tőlem, ezért az elmúlt hetekben elsősorban az otthonomból, és néha az irodámból fotóztam. A közel három hónapos kihagyást követő első spotter-bejegyzéshez ezekből a képekből válogattam.  

Járvány ide vagy oda, biztos pont a pesti estben a Wizz Air Eindhovenből érkező járata.

A Korean Air Cargo Boeing 777-esét már több irányból is fotóztam, alulnézetből eddig még nem.

Az Emirates SkyCargo ablaktalan Boeing 777F teherszállítója maga mögött hagyja a Dunát.

A Cargolux Bakuból érkező Boeing 747-esén még nem fejeződött be a futók kiengedésének folyamata. Amint a futóművek kinti helyzetben rögzülnek, a futómű gondolákat takaró nagyméretű ajtók visszazárulnak.

A levegő karcsú Moby Dickje, az orosz I-Fly hófehér A330-asa, egyenesen Kínából.

A CargoLogic Germany B737-400-as teherszállítója húsz tonna rakományt szállíthat.

Délelőtti érkező Hongkongból, az Air Atlanta Icelandic B747-400F teherszállító gépe.

A hullámos festés delfines külsőt kölcsönöz az azerbajdzsáni Boeing 787-8-asnak.

Az orosz légierő egykori An-26-osa már régóta ukrán színekben repül.

Moldovai 747-es teherszállító emelkedik északnyugat felé.

Június elején minimális különbséggel három 747-es érkezett Ferihegyre. A rakodást követően az első kettő sötétedéskor szállt fel, a harmadik valamivel később, már teljes sötétben. Itt a Cargolux-gép emelkedik, hasán a lenyugvó Nap utolsó fénye csillan.

A Cargolux B747-800-asát az Astral Aviation 747-400-asa követi. Az izlandi üzemeltetésben lévő Jumbo pár perccel később indult, ez pedig elég is volt ahhoz, hogy neki már ne jusson a napfényből.

Dreamliner katari színekben. A gép a 31L pályáról száll fel és egészen a Dunáig repül, mielőtt ráfordul a Dohába vezető útvonalra.

Ez is egy Qatar-járat, egy teherszállító A330-as, amely Budapestről a cseh fővárosba indul.

A Qatar Airways teherszállító A330-asa gyakori vendég Budapesten.

Egy reggeli induló, a török ULS A310-es teherszállítója emelkedik az Üllői út felett.

Alig fél perccel azután, hogy a Honvéd Kórház tetején lévő heliportról felszállt, már a Dunánál jár a légimentők EC135P2+ helikoptere.

Végezetül egy Kalitta 747-es, amely utazómagasságon repülve éppen maga mögött hagyja Budapest légterét.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az ARD országos köztelevízió beszámolója szerint a zavargás éjfél körül kezdődött, és hajnalig tartott. “Most megpróbáljuk feltárni, hogy mi is volt ez az egész, és mi lehet még belőle” – idéztek egy rendőrségi szóvivőt. Hozzátették, hogy az utóbbi hetekben is történtek összetűzések többnyire fiatalokból álló csoportok és rendőrök között Stuttgartban, de nem annyira súlyosak, mint szombat éjjel.

A Baden-Württemberg tartományi főváros rendőrségének vasárnapi közleménye szerint az indulatok egy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt tartott igazoltatás után szabadultak el. A kisebb csoportokba szerveződött támadók “rendkívüli agresszivitással” rontottak rá a rendőrökre, a burkolatból kiszakított utcakövekkel, építési területekről összeszedett rudakkal és egyéb tárgyakkal megrongáltak rendőrautókat is, és bezúztak kirakatokat.

A helyi erők nem bírtak a randalírozókkal, megfékezésükre több mint kétszáz rendőrt vontak össze Stuttgart környékéről. A művelethez egy helikoptert is bevetettek. “Órák múltával lett csak nyugodtabb a helyzet” – áll a közleményben, amely szerint az összecsapásokban legkevesebb tizenkét rendőr sebesült meg, és húsz embert őrizetbe vettek.

Terrorcselekménynek minősítette vasárnap a rendőrség a dél-angliai Reading városában előző este elkövetett késeléses támadást, amelyben hárman meghaltak, hárman megsérültek. Brit médiaértesülés szerint ugyanakkor a hatóságok az elfogott gyanúsított elmeállapotát is az incidens jelentős tényezőjének tartják.

Az országos terrorizmusellenes rendőri hálózat területileg illetékes parancsnoksága – Counter Terrorism Policing South East (CTPSE) – vasárnap délutáni bejelentésében közölte, hogy átvette a támadás hátterének felderítését célzó nyomozás irányítását. A CTPSE megerősítette, hogy a késelés gyanúsítottja, egy 25 éves férfi, akit a helyszínen elfogtak, továbbra is rendőrségi őrizetben van.

Neil Basu, a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának parancsnoka rövid vasárnapi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a rendőrség az ügyben nem keres más gyanúsítottat. Hozzátette, hogy eddig 41 szemtanú jelentkezett a hatóságoknál.

Az első, vasárnap hajnali hivatalos tájékoztatás még arról szólt, hogy a rendőrség nem terrorcselekményként kezeli az incidenst, és a vizsgálat gyilkossági ügyben indult. A CTPSE vasárnap délutáni bejelentése szerint azonban Dean Haydon, a terrorizmusellenes rendőrségi hálózat országos koordinátora a vizsgálat eddigi megállapításai alapján terrorcselekménynek nyilvánította a támadást.

A közlemény továbbra sem fedi fel az őrizetbe vett gyanúsított kilétét, de a BBC közszolgálati médiatársaság által név nélkül idézett biztonsági források szerint a férfi feltehetőleg líbiai. A The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap úgy értesült, hogy a késes támadás elfogott gyanúsítottjának neve Khairi Saadallah. A lap úgy tudja, hogy Saadallah néhány éve menekültként érkezett Nagy-Britanniába a háború sújtotta Líbiából.

A Telegraph forrásai szerint a vizsgálat irányítói úgy tartják, hogy a gyanúsított elmekórtani állapota is jelentős tényező volt a Readingben elkövetett támadásban. A brit médiában idézett szemtanúk szerint a parkban szombat este sokan időztek, és a férfi “egyik csoporttól a másikig futva” támadt rá a pihenőkre. Ezután menekülni próbált, de a rendőrök elfogták.

A BBC helyszíni beszámolója szerint nem sokkal ezután tucatnyi fegyveres, pajzsokkal felszerelt rendőr hatolt be egy readingi társasházba, ahonnan három órával később hangos dörrenés hallatszott, majd a rendőrök távoztak. A The Sunday Telegraph forrásai szerint a rendőrök a gyanúsított lakásában tartottak házkutatást, és számos tárgyat, köztük egy nagyméretű körfűrészt elvittek.

A brit hatóságok nem sokkal korábban, november elején mérsékelték a nagy-britanniai terrorkészültség szintjét: az ötfokozatú skálán az addig érvényben volt második legmagasabb, “súlyos” szintről a harmadik szintre, “jelentősre” módosították a terrortámadások veszélyére megállapított fokozatot.

A közlemény szerint a két család között szerda hajnalban alakult ki a vita. Egy 28 éves férfi ezt követően délután autóval elment a család házához, ahol rövid szóváltás után tégla- és betondarabokat, köveket dobáltak a gépkocsijára. Az autó utasa emiatt elővett egy gáz-riasztópisztolyt, sorozatban lövéseket adott le, majd a kocsit hátrahagyva elfutott a helyszínről, és egy közeli ismerőséhez menekült, akit megkért, hogy tüntesse el a fegyvert – írták.

Hozzátették: a lövöldözésben senki nem sérült meg, a megdobált jármű oldalsó és hátsó szélvédője betört.

A rendőrök a helyszínre érkezve hat örkényi lakost állítottak elő, közülük két nőt és három férfit gyanúsítottként hallgattak ki. A Dabasi Rendőrkapitányság csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaság gyanúja miatt indított eljárást ellenük.

A megmozdulásokat szervező tisztek csoportja szerint a belga rendőrséget főként aránytalan fellépéssel és rasszizmussal vádolják. A rendőrséget rossz színben feltüntető bejegyzések és videók ellepik a közösségi oldalakat – hangoztatták. A társadalom elvárja, hogy a rendőrség fellépjen a rendbontók ellen, ugyanakkor általános megvetés követi, ha az akció során az állomány egy-egy tagja határozottabban lép fel. Véleményük szerint ugyanakkor a rendfenntartó erők elítélése, megbélyegzése, egyes tagjainak nehezen indokolható felelősségre vonása “rövidlátó cselekedet, hosszú távon pedig a visszájára sül el”.

A szervezők aláhúzták, hogy a rendőrök körében tapasztalt megkülönböztető magatartás vagy a fizikai erő indokolatlan használatával járó intézkedés sosem marad büntetlenül.

Kiemelték továbbá, hogy a lakosság egyes csoportjainak a rendőrök iránt érzett ellenszenvét és a kialakult feszültséget gyakran a sajtó táplálja. Véleményük szerint a médiának megfelelő arányban, objektív információkat kell közölnie. Mindig az egész esetet, annak körülményeivel együtt kell bemutatni, nem pedig hangulatkeltő módon a tényeknek csak egy részét közvetíteni, eltorzítva a valóságot – húzták alá.

A belga média arról számolt be, hogy a megmozdulások civil és egyenruhás részvevői tiltakozó akciójuk részeként rendőrautók szirénáit kapcsolták be, az övükön tartott bilincseket pedig ledobták a földre. A rendőri szakszervezetek, amelyek nem támogatták a megmozdulást, valamint a belga szövetségi kormány illetékesei péntek délután ülnek tárgyalóasztalhoz az állomány tagjait érő folyamatos támadások miatt- tették hozzá.

Ibolya Tibor közleményében azt írta: a vádirat szerint a negyvenkét éves román állampolgár 2004. április 15-én este bement a X. kerületi Gyalog utca egyik lakásába, ahol egy másik férfit keresett. A lakásban tartózkodók azt mondták neki, a keresett férfi nincs ott, erre a vádlott elkezdte átkutatni a lakást. Rányitotta az ajtót egy épp akkor átöltöző nőre is, aki kiküldte a szobából, a vádlott azonban erre úgy reagált, hogy megrúgta őt. A nő védelmére kelt egy férfi, de a vádlott előrántott egy kést és megvágta, illetve szívtájékon megszúrta őt.

A megszúrt férfi életveszélyes sérülést szenvedett, életét a szakszerű mentős és orvosi ellátás mentette meg.

A román bűnöző ezt követően külföldre ment, de büntethetősége nem évült el, mert a körözés, valamint a nemzetközi és európai elfogatóparancsok kibocsátása és egyéb nyomozási cselekmények megszakították az elévülést – ismertette a főügyész, hozzátéve: a férfit 2019 augusztusában, Németországban fogták el.

A Fővárosi Főügyészség a többszörös visszaeső férfival szemben emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség letöltendő fegyházbüntetést és az országból történő végleges kiutasítást kért a jelenleg is letartóztatásban levő férfire.

A tragédia második halálos áldozatáról a hírt Vitalij Klicsko főpolgármester közölte újságírókkal a helyszínen, amit utóbb a hatóságok is megerősítettek. Az első vizsgálatok szerint gázrobbanás történt, aminek következtében több emelet – a negyediktől a nyolcadik szintig – beomlott, leszakadtak az erkélyek, több helyen a lakások belsejében is súlyos károk keletkeztek – számolt be az UNIAN hírügynökség.

Később Arszen Avakov belügyminiszter közölte, a rendőrség nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy szándékos robbantás történt. Mikola Csecsetkinnek, a katasztrófavédelmi szolgálat vezetőjének szavai szerint a hatóságok jelenleg még több lehetőséget is vizsgálnak a detonáció okaként, ezek között a gázrobbanást és a robbanószerkezetet, de egyebeket is.

A katasztrófavédelmi szolgálat közlése szerint eddig 21 embert mentettek ki, és három embert szabadítottak ki a romok alól. Eddig egy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. Az Ukrajinszka Pravda hírportál azt írta, hogy robbanás az előzetes információk alapján a hetedik emeleten történt. A detonáció megrongálta a lépcsőház felső részét is, ami miatt a legfelső szinten is emberek rekedtek, akik nem tudnak kijönni az épületből – írta az UNIAN.

A házban lakók által elmondottak alapján még 2-6 ember lehet a romok alatt. A mentés még folytatódik.

Stanislaw Zaryn szóvivő a közleményében arra reagált, hogy Putyin a National Interest című, konzervatív amerikai folyóiratban és a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapban megjelent cikkben azzal vádolta meg a mai európai, köztük a lengyel politikusokat, hogy “a szőnyeg alá akarják söpörni” a Csehszlovákia felosztásáról rendelkező, 1938-as müncheni francia-brit-német-olasz paktumot. A Putyin által jegyzett írás “a Nyugat ellen következetesen folytatott információs háború eleme” – írta Zaryn, utalva az orosz elnök korábbi, hasonló tartalmú nyilatkozataira.

A szóvivő szerint Moszkva a Szovjetunió történelmének “fehérre mosására”, Joszif Visszarionovics Sztálin egykori szovjet diktátor és a náci Németországot irányító Adolf Hitler együttműködésének a köztudatból való kitörlésére törekszik, valamint “annak a mítosznak megőrzésére, mintha a Szovjetunió a leginkább hozzájárult volna a náci Németország elleni harchoz”. Zaryn szerint az orosz elnök nemcsak a második világháború történetének meghamisítására, hanem az aktuális nemzetközi politika befolyásolására is törekszik.

A Kreml az általa folytatott információs háborúval “be akarja bizonyítani, hogy Oroszország a nácikat legyőző Szovjetunió utódállamaként más államok sorsainak befolyásolására jogosult”. Ezért “az orosz propaganda erőteljesen kiszorítja a közvitából az összes információt a szovjet bűntettekről, valamint Sztálin és Hitler együttműködéséről” – fogalmazott Zaryn.

Putyin cikkét Andrzej Nowak lengyel történészprofesszor is kommentálta a PAP hírügynökségnek. Fontos körülménynek nevezte, hogy a cikk egy időben jelent meg az amerikai erők németországi létszámcsökkentésének, valamint Andrzej Duda és Donald Trump jövő heti találkozójának bejelentésével. Az említett fejlemények Lengyelország geopolitikai szerepének megerősítését jelentik, Putyin viszont arra figyelmezteti az európai politikusokat: “ne engedjék meg, hogy a Lengyelországhoz hasonló kisebb államok jogot nyerjenek arra, hogy maguk gondoskodjanak biztonságukról, érdekeikről” – mondta Nowak.

Szerinte Putyin cikke kedvező fogadtatásra találhat külföldön a balliberális körökben, melyek “csupán pozitív fényben észlelik a Szovjetunió második világháborús szerepét”. Ezért “ki is szorítják a háborúnak az intenzív német-szovjet együttműködés jegyében zajló, áldozatok százezreit hozó első húsz hónapjának emlékét” – mondta Nowak, utalva a Ribbentrop-Molotov paktum következtében végrehajtott háborús műveletek halálos áldozataira és a katyni vérengzésre.

A történész példa nélkülinek nevezte, hogy a szóban forgó cikket maga Putyin jegyezte. “Hiszen Sztálin sem írta alá a szovjet kommunista párt történetét”, csupán részt vett a kötet szerkesztésében, “miközben Putyin a második világháborút értelmező, terjedelmes cikkben (…) történészként állt a világ elé” – jegyezte meg. Ezáltal Putyin mintha “pecsétet tett volna a sztálini időkhöz képest még megsokszorosított, óriási hazugságra” – jelentette ki Nowak.

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének állásfoglalása szerint Putyin a cikkével “nem először próbálja feltámasztani a legújabb kori történelem sztálini vízióját”.

Az 1996 novemberében elkövetett Prisztás-gyilkosság ügyében elrendelt perújítási eljárásban a Fővárosi Törvényszék – az alapügyben hozott jogerős ítélet után keletkezett új bizonyíték alapján – a sértettre leadott gyilkos lövés miatt korábban már jogerősen elmarasztalt vádlottat idén februárban első fokon felmentette. A korábban szintén jogerősen elítélt felbujtó és bűnsegéd esetében ugyanakkor a bíróság a perújítást nem találta alaposnak.

A Fővárosi Főügyészség a felmentett vádlott terhére már akkor fellebbezést jelentett be. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség azt a fellebbezését fenntartotta, és a felmentett vádlott esetében a perújítás elutasítására, egyebekben az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt. A fellebbviteli főügyészség a perújítási eljárásban hozott elsőfokú ítélet kihirdetése után keletkezett okiratok ismertetése érdekében a másodfokú eljárásban tárgyalás tartását kezdeményezte – közölték.

Idén februárban a perújítási eljárásban első fokon felmentették az emberölés vádja alól és szabadlábra helyezték a Prisztás József megölése miatt már jogerősen elítélt Hatvani Istvánt. A felbujtás miatt elítélt Portik Tamás és a bűnsegédlet miatt elítélt Fazekas Ferenc esetében ugyanakkor elutasították a perújítást.

Az eredeti vád szerint a gyilkosság előzménye, hogy az 1990-es évek közepén az alvilág bankáraként emlegetett Lakatos András tartozott az éjszakai élet két akkori ismert alakjának, Portiknak és Prisztásnak is. Amikor Lakatos András külföldre távozott, két hitelezője elszámolási vitába keveredett. A vád szerint Portik utasítására Hatvani István 1996-ban lelőtte Prisztás Józsefet, akit Fazekas Ferenc csalt a helyszínre.

Az első eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában első fokon nem jogerősen elítélte Portikot és egyik társát, ám a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azt a döntést hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A megismételt büntetőperben, 2016 májusában a tábla jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte Portikot felbujtóként és Hatvani Istvánt elkövetőként, a bűnsegédlettel gyanúsított Fazekas pedig tíz évet kapott. Az eljárás alatt a vádlottak mindvégig tagadták bűnösségüket.

A három ember már megkezdte büntetésének letöltését, amikor 2018-ben Jozef Rohác – aki életfogytiglani büntetését tölti az 1990-es években elkövetett, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt – vallomást tett, hogy ő ölte meg Prisztást. Lényegében emiatt indult el a perújítási tárgyalás tavaly márciusban. Jozef Rohác a bíróságon arról beszélt, hogy a megbízást az ukrán maffiától kapta, a dunaszerdahelyi bűnözői csoport közvetítésével, és a gyilkosságot 10-15 ezer márkáért hajtotta végre. Beszámolt az elkövetés körülményeiről is, a gyilkosság beismerésének indokául pedig azt adta elő: sok rosszat csinált életében, most már csak jót szeretne, és nem akarja, hogy ártatlan emberek legyenek börtönben miatta.

A törvényszék idén februári elsőfokú, Hatvanit felmentő rendelkezése ellen már az első fokon eljáró ügyész fellebbezést jelentett be, ám ennek nincs halasztó hatálya, és a vádlottat akkor nyomban szabadlábra is helyezte a törvényszék. Most a fellebbviteli főügyészség másodfokon is fenntartotta fellebbezését a perújítás és a felmentés ügyében.

Putyin a második világháború 75. évfordulójának valódi tanulságai című anyag megírását a múlt és a jelen előtti felelőséggel, valamint azzal a kívánsággal indokolta, hogy a tragédia többé ne fordulhasson elő. Emlékeztetett rá, hogy a második világháború oka az első világháborút lezáró, Németország számára megalázó versailles-i béke volt.

Az orosz elnök azzal vádolta meg a mai európai és különösképp a lengyel politikusokat, hogy a szőnyeg alá akarják söpörni a Csehszlovákia felosztásáról rendelkező, 1938-as müncheni francia-brit-német-olasz paktum jelentette “árulást”. Az orosz vezető történelmi dokumentumokat idéző írásában azt állította, ennek oka nemcsak az, hogy egyes európai országok megsértették a Prágával szembeni szövetségesi kötelességeiket, sőt Lengyelország részt vett az ország feldarabolásában is, de az is, hogy “a Szovjetunió volt az egyetlen, aki Csehszlovákia védelmére kelt”.

Rámutatott, hogy Varsó egy év alatt négyszer utasította el, hogy csatlakozzon egy nemzetközi beavatkozáshoz Csehszlovákia védelmében. Mint írta, Moszkva az utolsó pillanatig bízott a Hitler elleni koalíció lehetőségében, és éppen a müncheni paktum után értette meg, hogy a Nyugat biztonsági kérdésekben figyelmen kívül hagyja az érdekeit. Putyin szerint London és Párizs Berlin “megbékéltetését” célzó politikájának lényege Németország és a Szovjetunió egymásnak ugrasztása volt.

Emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1989 decemberében elítélte a Molotov-Ribbentrop paktumot mint Sztálin önkényének egyik megnyilvánulását, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy Moszkvának “nem volt más alternatívája”, mint hogy hadseregével 1939. szeptember 17-én benyomuljon Lengyelországba, gyakorlatilag az antant által 1919-ben javasolt, az ukrán és fehérorosz többségű területek határát jelölő Curzon-vonalig, különben Hitler az ország egész területét megszállta volna. Korabeli vezető brit politikusokat idézett, Churchillt, Lloyd George-ot és Halifaxet, akik megértéssel nyilatkoztak akkor az új szovjet határokról.

Putyin a balti államok bekebelezését is a szovjet “stratégiai katonai védelmi céljaival” magyarázta, azt állítva, hogy a három ország szerződés alapján, “a megválasztott kormányok” beleegyezésével csatlakozott a Szovjetunióhoz. “Ez megfelelt az akkori idők nemzetközi és államjogának” – írta. Sztálinnal kapcsolatban, akinek bűneit és a hibáit elismerte, arra hívta fel a figyelmet, hogy nyugat-európai vezetőkkel ellentétben sosem találkozott Hitlerrel. Rámutatott, hogy a Szovjetunió elutasította a háromhatalmi megállapodáshoz való csatlakozás Berlin által felkínált lehetőségét is.

Az orosz elnök szerint “veszélyes és valós fenyegetést” hordoz magában az Európai Parlament 2019. szeptember 19-i határozata, amely a közös múltfeltárás helyett a náci Németországot és a Szovjetuniót egyformán tette felelőssé a második világháború kirobbantásáért. Megengedhetetlennek ítélte, hogy a “megszállók” és a “felszabadítók” közé egyenlőségjelet tegyenek, az antifasiszta emlékművek megcsúfolását gyáva, a nácik örököseinek erőszakcselekményeit pedig véres aljasságnak minősítette. Sürgette a korszakra vonatkozó archívumok megnyitását, egyebek között a korabeli brit-német tárgyalások dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát. Kifejezte Moszkva készségét a történészi együttműködésre és vitára.

“A második világháború nem egyik napról a másikra történt. És Németország Lengyelország elleni agressziója sem volt váratlan. A korszak számos világpolitikai tendenciájának és tényezőjének eredménye volt. A háború előtti összes esemény egyetlen végzetes láncolattá állt össze. De kétségtelen, hogy ami az emberiség történelmének legnagyobb tragédiáját meghatározta, az az állami egoizmus, a gyávaság, az erőt gyűjtő agresszor kényeztetése, a politikai eliteknek a kompromisszumok keresésére való felkészületlensége volt” – fogalmazott Putyin.

“Nem lenne becsületes azt állítani, hogy a náci Németország külügyminisztériumának vezetője, Ribbentrop kétnapos moszkvai látogatása volt a második világháborúhoz vezető fő ok. Minden vezető hatalom felelős valamilyen mértékben annak kezdetéért. Mindegyik helyrehozhatatlan hibákat követett el, önhitt módon azt feltételezve, hogy túl lehet járni a többi eszén, a maguk számára egyoldalú előnyöket biztosítva, vagy kimaradva a közeledő, világméretű bajból. Az effajta rövidlátásért, a kollektív biztonsági rendszer létrehozásának elutasításáért életek millióival és kolosszális veszteségekkel kellett megfizetni” – tette hozzá.

Putyin úgy vélekedett, hogy a mai kihívásokra adandó válaszok keresésében fontos szerepe lehet a második világháború győztes hatalmai, az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja – Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország – csúcstalálkozójának. Méltatta a békés fejlődésnek az 1945-ös jaltai és a San Franciscó-i konferencián elfogadott elveit, azt a mechanizmust, amely “lehetővé tenné a vezető hatalmak számára, hogy a köztük előforduló nézeteltérések megmaradjanak a diplomácia keretei között”. Az orosz elnök szerint az ENSZ BT ma is “egyedülálló mechanizmusa a nagy háború vagy a globális konfliktus megelőzésének”.

Putyin javasolta, hogy az “ötök” az általa kezdeményezett találkozójukon a kollektív kezdeményezések jövője, a béke és a biztonság kérdései mellett vitassák meg a világjárvány következében fenyegető gazdaság válság meghaladásának lehetőségeit is.

A vádirat szerint egy huszonnégy éves olasz állampolgár – miután marihuánát szerzett meg és fogyasztott – 2020. január 2-án, a délutáni órákban, az I. kerület, Döbrentei térnél, az Erzsébet híd budai hídfőjének pillérén egy körülbelül húsz négyzetméteres falfirkát fújt fel festékkel. A fiatal férfi a cselekményével kilencvenezer forint kárt okozott. A rendőrség perceken belül intézkedett a falfirkáló ellen.

Az olasz a bűncselekmény elkövetését elismerte, és elmondta, hogy „szokásból” festette össze a hidat, ugyanis amelyik országban járt eddig mindenhol összefestett valamit. A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség a férfi ellen rongálás vétsége és kábítószer birtoklásának vétsége miatt emelt vádat a Budai Központi Kerületi Bíróságon. Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság – tárgyalást mellőzve – büntetővégzésben szabjon ki pénzbüntetést a vádlottal szemben.

“Figyelve az elmúlt napok történéseit az országban, azt látom, hogy lendületbe jöttek bizonyos erők, amelyek izmozni kezdtek, ingataggá próbálják tenni a helyzetet az országban. Ezt látjuk, és régóta. Mégiscsak sikerült megtenni néhány megelőző lépést, és meghiúsítani az átfogó tervet a fehéroroszországi helyzet megingatására – ez nem vicc és nem félelemkeltés -, az ország eljuttatását valamifajta Majdanhoz” – idézte a Sputnik Belarusz hírügynökség a kijevi tüntetések leggyakoribb helyszínére utaló fehérorosz államfőt, aki egy gazdasági tanácskozáson beszélt erről.

Az államfő részletekbe nem bocsátkozott, de megjegyezte, hogy nemcsak az országban lévő “bábokról” sikerült lerántani az álarcot, hanem azokról a “bábmesterekről” is, akik rángatják őket. Most Nyugaton és Keleten egyaránt minden politikai érdek Fehéroroszországra összpontosul – így Lukasenka.

A Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet csütörtökön hírt adott arról, hogy őrizetbe vették Viktar Babarika elnökjelölt-aspiránst, és két héttel meghosszabbították Pavel Szevjarinecnek, a Fehérorosz Kereszténydemokrácia (BHD) nevű ellenzéki párt szervezőbizottsága társelnökének az őrizetét. Babarikát “illegális tevékenységek” szervezésével vádolják. Terhére róják azt is, hogy megkísérelt nyomást gyakorolni a tanúkra, bűncselekmények nyomait próbálta eltüntetni, és nagy mennyiségű pénzt vett fel a közelmúltban az általa kezelt számlákról. Szevjarinec a június 7-i, engedély nélkül tartott minszki rendezvényen való részvétel miatt rá kirótt büntetését tölti.

Fehéroroszországban a koronavírus-járvány ellenére augusztus 9-én elnökválasztást tartanak. Az országot 1994 óta irányító 65 éves Lukasenka újra, immár hatodszor indul a tisztségért. Az előző, 2015-ös elnökválasztáson a szavazatok 83,5 százalékát sikerült megszereznie a fehérorosz választási bizottság szerint. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői a korábbi elnökválasztások eredményét csalásra és megfélemlítésekre hivatkozva nem ismerték el.

A BBC orosz nyelvű adásában pénteken megjelent elemzés szerint az augusztusi választás kimenetele megjósolhatlan, amire nagyon régóta nem volt példa. Lukasenka 26 éves uralma után a polgárok készek a hatalomváltás érdekében szavazni még a legkevésbé ismert és politikai tapasztalattal nem rendelkező jelöltekre is, amire Lukasenka erőfitogtatással, őrizetbe vételekkel és házkutatásokkal reagál. Mindez a koronavírus-járvány és gazdasági válság közepette történik, amikor Moszkva és a Nyugat is saját problémáival van elfoglalva – írta a BBC.

A háború sújtotta Líbiát érintő ENSZ-fegyverembargó hatékony ellenőrzésére az Európai Unió tagállamainak jóváhagyásával április elsejével indult misszió Irini néven a Földközi-tenger keleti medencéjében. “Arra kértem a tagállamokat, hogy biztosítsanak minden szükséges eszközt és osszák meg a hírszerzési információikat a művelet megerősítéséhez” – mondta

Szavai szerint az Irini művelet “többre képes”, többet és hatékonyabban tudna cselekedni, de eszközhiány miatt nem éri el azokat az eredményeket, amelyekre létrehozták. Mivel jelenleg csak két hajó és három repülőgépáll rendelkezésre, további, legalább öt hajóra és az azok munkáját segítő, legalább két repülőgépre lenne szükség a fegyverembargó ellenőrzése mellett arra is, hogy a művelet sikerrel lépjen fel a Földközi-tenger középső medencéjébe kialakult, Líbiából főként Olaszországba tartó migrációs útvonalat használó embercsempészek tevékenyégének felszámolására – tette hozzá Borrell.

Az Irini művelet megbízatása egyelőre 2021. március 31-ig tart. Munkája megkezdésével az embercsempész-hálózatok felszámolása érdekében létrehozott Sophia uniós művelet mandátuma megszűnt. A művelet légi, műholdas és tengeri eszközöket vesz igénybe. A misszió munkájában részt vevő hajók járőrözési területe a Líbiába tartó fegyverszállítmányok fő érkezési útvonala, keletre, Egyiptom irányában van.

A művelet támogató feladatokat is ellát. Biztosítja a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzését, nyomon követi a kiképzés hosszú távú hatékonyságát. Ezen túlmenően az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival összhangban megfigyelési tevékenységet és információgyűjtést végez a líbiai export kőolaj, nyersolaj és finomított kőolajtermékek illegális kereskedelméről. Hozzájárul továbbá az embercsempészek és emberkereskedők üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítésére irányuló uniós intézkedések elősegítéséhez információgyűjtéssel és repülőgépes járőrözés révén.

“Remélem, igazságos elbírálásban részesülök” – nyilatkozta Kusajb aki a valódi nevét, az Ali Muhammad Ali Abd al-Rahmánt kívánja a per folyamán használni. A gyanúsított a koronavírus -járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések következtében, videókonferencián keresztül követte a pert, az bíróság egyik hágai fogvatartási egységéből.

A Kusajb elleni kiadott első, 2007-ben keltezett vádirat eredetileg ötven vádat sorol fel egyéni nemzetközi büntetőjogi felelősségre alapozva, míg a 2020-as júniusban kibocsájtott második végzés már három új vádponttal egészült ki: olyan bűntényekkel, amelyeket a vádlott a dárfuri régióban fekvő Deleigben és a környező területeken követhetett el 2004 márciusában.

A dárfúri konfliktus 2003-ban kezdődött afrikai etnikai csoportok lázadásával, akik hátrányos megkülönböztetéssel vádolták a főként arab etnikumúakból álló szudáni kormányt. A kormánycsapatok arab milíciák támogatásával vérbe fojtották a lázadást, súlyos atrocitásokat követve el. A konfliktus az ENSZ-becslések szerint mintegy 300 ezer ember életét követelte, és több mint két és félmillió embert tett földönfutóvá.

A szudáni iszlamista dzsandzsavíd milícia volt parancsnokát, a Közép-afrikai Köztársaságban fogták el múlt kedden és vitték Hágába repülőn, több mint 13 évvel azután, hogy az első nemzetközi elfogatási parancsot kiadták ellene. Számos súlyos bűncselekmény – többek között emberölés és nemi erőszak – mellett azzal is vádolják, hogy tevékenyen részt vett a Dárfúrban őslakos népcsoport tagjainak elüldözésében.

A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze mérföldkőnek nevezte a volt milíciavezér elfogását: A darfúri térségben elkövetett bűncselekmények áldozatai túl sokat vártak már az igazságszolgáltatásra, megérdemlik, hogy eljöjjön végre a napjuk a bíróságon. Az egykori milíciavezér az első szudáni gyanúsított, aki az a büntetőbíróság elé került. Ha bűnösnek ítélik, életfogytiglani börtönbüntetést kaphat. A per folytatásra valószínűleg december elején kerül sor.

A közlemény szerint a nemzetközi bűnözői csoport két magyar tagja közül a férfit már január 14-én elfogták a rendőrök az M5-ös autópálya jakabszállási lehajtójánál. Az általa vezetett Toyotában ugyanis öt külföldi férfi volt, egyikük a csomagtartóban. Mindegyikük szír állampolgárnak vallotta magát, és nem tudta igazolni sem magyarországi tartózkodása jogszerűségét, sem személyazonosságát, ezért őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérték.

A gépkocsit vezető E. Attila ellen a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság büntetőeljárást indított. A nyomozás megállapította, hogy a férfi az elfogása előtti két napban öt alkalommal összesen huszonöt illegális bevándorlót vitt át a magyar-szerb határszakaszon, majd Ausztria felé ment tovább velük.

Tevékenységét a Budapesten tartózkodó O. A. Károlyné koordinálta. A 44 éves nőt a nyomozók június 16-án a fővárosban fogták el. Számos olyan eszközt foglaltak le nála, amelyek arra utalnak, hogy irányítószerepet játszott egy nemzetközi illegális embercsempész-hálózatban, valamint “előrevetítik további személyek elfogását” – olvasható a közleményben.

A nőt bűnügyi őrizetbe vették, és kezdeményezik letartóztatását. E. Attila már januártól letartóztatásban van.