Biztonságpolitika

A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője elmondta, hogy a nyomozó ügyészség indítványára – két különböző ügyben – három férfit ítéltek el, aki hétfőn támadt rendőrökre.

Egy jogszerű intézkedés közben a rendőrökre támadó, többszörösen büntetett fiatal testvérpár ügyében szerdán hozott nem jogerős ítéletet a Hajdúböszörményi Járásbíróság.

Mindkét vádlott bűnösségét megállapították társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében. A fiatalabb férfit a járásbíróság egy év tíz hónap, végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte, egyúttal elrendelte pártfogó felügyeletét. 19 éves testvérét egy év tíz hónap börtönre és két év közügyektől eltiltásra ítélték, továbbá elrendelték más ügyben tavaly kiszabott egy év hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésének végrehajtását.

A vádlottak és védőik az ítéletet tudomásul vették, az ügyész mindkét vádlott esetében súlyosításért fellebbezett.

Az Ózdi Járásbíróság csütörtökön hirdetett ítéletet annak a férfinak az ügyében, aki megragadta az édesapjával szemben intézkedő rendőr nyakát. A bíróság a váddal egyezően bűnösnek mondta ki az elkövetőt hivatalos személy elleni erőszak bűntettében, ezért a – korábban erőszakos bűncselekményt elkövető – vádlottat a bíróság egy év hat hónap börtönre és két év közügyektől eltiltásra ítélte, egyidejűleg elrendelte a korábban kiszabott nyolc hónap felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását is.

Ez a döntés sem jogerős, miután az ügyész súlyosításért fellebbezett.

The post Elrettentő ítéletek: rendőrökre támadó férfiakat ítéltek felfüggesztett szabadságvesztésre appeared first on Biztonságpiac.hu.

A BT határozattervezete, amelyet Németország és Belgium kezdeményezett, eredetileg egy évre tervezte meghosszabbítani a Szíriába küldött, Törökországon keresztül eljuttatott humanitárius segítséget. Az erről szóló, határozatban rögzített eredeti megállapodás érvénye pénteken lejárt.

Oroszország és Kína ragaszkodott ahhoz, hogy a megállapodást hat hónapos időtartamra hosszabbítsák meg, és az eddigi kettő helyett csupán egyetlen török-szír határátkelőhelyen bonyolítsák a szállítmányozást.

A határozattervezet azzal érvelt, hogy többmilliónyi szíriai az ország északnyugati vidékein a Törökország felől érkező segélyszállítmányoktól függ, ezeknek köszönheti az életben maradását. A 15 tagú Biztonsági Tanács 13 tagja – bár megosztott volt Damaszkusz és Moszkva szövetsége miatt – megszavazta a határozat meghosszabbítását. Az elutasítást Moszkva és Peking azzal magyarázta, hogy egyetlen átkelőhely használata is elegendő, hiszen onnan közvetlenül elérhető Szíria északnyugati része. A két ország BT-képviselője azonban további konkrét magyarázatot nem adott. Elemzők szerint az elutasítás oka lehet az is, hogy az északnyugat-szíriai vidékek nem állnak Bassár el-Aszad szíriai elnök erőinek ellenőrzése alatt.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hat évvel ezelőtt szavazta meg a Szíriának küldendő, határokon átnyúló segélyszállítmányokat. Akkor még Jordánián és Irakon keresztül is szállították a segítséget, de az idén januárban – Oroszország és Kína ellenkezése miatt – megszüntették ezeket az útvonalakat.

Elemzők szerint az ENSZ rendkívül fontosnak tartja, hogy több átkelőhelyen keresztül vigyék be a segélyeket Szíriába, különösen a koronavírus-járvány miatt, amely ezt a térséget is elérte. Az ENSZ főtitkára, António Guterres egy júniusi jelentésében maga is sürgette a segélyezésről szóló határozat egyéves meghosszabbítását.

The post Moszkva és Peking hallani sem akar Szíria humanitárius segélyezésről appeared first on Biztonságpiac.hu.

Közleményük szerint kedden kora reggel egy úgynevezett unokázós csalásokra szakosodott bűnbanda tagjait fogták el. A fővárosi és Pest megyei helyszínekről kilenc embert – öt nőt és négy férfit – állítottak elő, hármat tanúként, hatot gyanúsítottként hallgattak ki. A házkutatásokon csaknem 7,2 millió forintot, valamint több, a bűncselekmények elkövetésével összefüggésbe hozható tárgyat foglaltak le.

A 38 éves gödöllői B. András, a 39 éves péceli B. Ottó, valamint a 38 éves péceli G. István futárok voltak. Ők voltak, akik az előzőleg külföldről kezdeményezett, közlekedési balesetre hivatkozó, pénzt vagy értékeket kicsaló telefonhívások után felkeresték a becsapott időseket. Begyűjtötték tőlük milliós megtakarításaikat, alkalmanként ékszereiket. A nők, a 49 éves budapesti G. Erika, az 51 éves, szintén fővárosi N. Istvánné, valamint a 36 éves gödöllői H. Renáta az ékszerek értékesítették.

A gyanú szerint a most felszámolt banda vezetői külföldön bujkálnak.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon csalás megalapozott gyanúja miatt indult a hat ember ellen eljárás, a rendőrök kezdeményezik a letartóztatásukat – áll a közleményben.

The post Unokázó, csaló bűnbandát számoltak fel appeared first on Biztonságpiac.hu.

Fu azt mondta: Washington mostanáig nem tette világossá, tulajdonképpen mit vár Peking részvételétől a tárgyalásokon. “Vajon azt szeretnék, hogy mi bővítsük a nukleáris arzenálunkat az Egyesült Államok szintjére vagy ők lennének készek Kína szintjére csökkenteni a sajátjukat?” – fogalmazott.

Az amerikai és az orosz delegáció a múlt hónapban Bécsben ült tárgyalóasztalhoz, hogy az utolsó nagyszabású nukleáris leszerelési megállapodás, az Új START szerződés esetleges meghosszabbításáról egyeztessen. Az eredménytelenül végződő bécsi tárgyalás kezdetekor az Egyesült Államokat képviselő Marshall Billingsea, az amerikai elnök különmegbízottja olyan fényképet tett közzé a Twitteren, amelyen négy kínai zászló látható a tárgyaló asztal egyik felén, a háttérben az amerikai és az orosz nemzeti lobogókkal. Billingsea a fényképhez azt a megjegyzést fűzte: “hamarosan kezdődik a bécsi tárgyalás. Kína nem jelent meg.” Az amerikai tisztségviselő ezzel azt a benyomást keltette, mintha Kína elfogadta volna a meghívást az eseményre, de végül mégsem vett volna részt rajta. Fu Cung – szintén a Twitteren reagálva – rámutatott, hogy a kínai zászlókat Peking beleegyezése nélkül helyezték el a tárgyalóasztalon.

Az Egyesült Államok tavaly augusztusban kilépett az Oroszországgal a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolására megkötött szerződésből (INF). Kína helytelenítette ugyan a szerződés felrúgását, de az amerikai fél unszolása ellenére kitart amellett, hogy nem vesz részt az atomfegyverek korlátozásáról szóló amerikai-orosz tárgyalásokon, mivel nagyságrendileg kisebb nukleáris fegyverarzenállal rendelkezik náluk. Washington amiatt bírálja Pekinget, hogy “titkos és nem átlátható” nukleáris fegyverkezési programot folytat.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslései szerint Oroszország és az Egyesült Államok együttesen a világ atomkészletének kilencven százalékát tudhatja magáénak. A 13 400 atomfegyverből az Egyesült Államok 5800-at, Oroszország pedig 6300-a birtokol, míg Kína több mint 320 atomtöltettel rendelkezhet.

The post Peking tárgyalna a nukleárisfegyver-korlátozásról, ha Washington csökkentené arzenálját appeared first on Biztonságpiac.hu.

Ha nyár, akkor nagyobb valószínűséggel láthatunk rendőrségi helikoptert, MD902-est vagy MD500-ast. Például a Balaton, az M7-es felett, mint ezen a képen. Persze a menet közben, teleobjektívvel történő fotózást senkinek nem ajánlom, már csak azért se, mert a Yardról van szó :-)

Zord

Az elefántcsont és az orrszarvútülök illegális kereskedelméből származó éves bevétel 2016 és 2018 között becslések szerint 400 millió, illetve 230 millió dollár volt – olvasható a bécsi székhelyű szervezet honlapján. Az elmúlt években azonban a hatóságok által lefoglalt áruk között megnőtt a tigrisekből készült termékek száma, és a kereskedők is élénkebb érdeklődést kezdtek mutatni az egyéb nagymacskák testrészei iránt, amelyekkel az előbbi termékek helyettesíthetők.

A pénteken kiadott jelentés szerint a tobzoska a globális vadkereskedelem legnagyobb áldozata az emlősök körében: 2014 és 2018 között megtízszereződött a tobzoskapikkely-lefoglalások száma. A szakemberek 149 országra és territóriumra kiterjedő, csaknem 180 ezer csempészáru-lefoglalásra vonatkozó adatokat összegeztek. Az adatbázis szerint csaknem hatezer fajt – köztük emlősöket, hüllőket, korallokat, madarakat és halakat – érintett az illegális vadkereskedelem 1999 és 2019 között.

A vadvilági bűnözés minden országra hatással van a biológiai sokféleségre, az emberi egészségre, biztonságra és a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatása révén. A vadon élő fajok illegális kereskedelmének felszámolása nem csupán a biodiverzitás megőrzése, hanem a jövőbeli közegészségügyi vészhelyzetek megelőzése szempontjából is kulcsfontosságú. A jelentés rámutat, hogy a vadállatok vadászata természetes élőhelyeiken, majd levágása és illegális értékesítése növeli a zoonózisok – az állatokról emberre terjedő betegségek – kockázatát.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő bejelentette, hogy Kína ellenintézkedések alkalmazásáról döntött olyan amerikai szervezetek és személyek ellen, akik “helytelen magatartást” tanúsítottak az ujgurok lakta, északnyugat-kínai Hszincsiangot illető kérdésekben. A kínai külügyi tárca szóvivője egyelőre nem közölt részleteket arról, hogy Peking milyen ellenlépéseket tervez.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a napokban jelentette be, hogy három kínai tisztségviselőt, köztük Csen Csüan-kuót, a Kínai Kommunista Párt (KKP) Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területért felelős titkárát sújtják szankciókkal, mert “közük van az emberi jogok súlyos megsértéséhez”. Csen eddig a legmagasabb rangú kínai tisztségviselő, akire Washington szankciót rótt. A párttitkár tagja a KKP 25 főből álló politikai bizottságának és Hszincsiang előtt Tibetben töltötte be a párttitkári posztot. A szankciók másik két érintettje Vang Ming-san, a hszincsiangi közbiztonsági hivatal igazgatója, valamint Csu Haj-lun, a helyi törvényhozói testület titkárhelyettese. Az amerikai pénzügyminisztérium egy negyedik kínai tisztségviselővel, Huo Liu-csün, a hszincsiangi közbiztonsági hivatal korábbi párttitkárával kapcsolatban is azonos döntést hozott. A döntés értelmében az érintett tisztségviselőktől és családtagjaiktól megtagadják az amerikai vízumot, az Egyesült Államokban található vagyoni eszközeiket befagyasztják, valamint ettől kezdve bűncselekménynek minősül majd, ha bárki pénzügyi tranzakciót folytat velük az Egyesült Államokban.

A csaknem 22 millió lakosú Hszincsiangban mintegy tízmillió, zömében muszlim vallású, a türk népcsoporthoz tartozó ujgur él. Jogvédő szervezetek szerint a területen közel egymillió muszlimot – az ujgur és kazah kisebbségek tagjait, – zártak akaratuk ellenére átnevelő táborokba. Kína álláspontja szerint azonban Hszincsiagban a terrorellenes küzdelem részeként önkéntes alapú szakképzést biztosítanak mindazoknak, akiknek az életére “hatással volt a terrorizmus, és radikalizálódtak”. Peking tagadja azt a vádat, miszerint a központokban a bentlakókat rossz bánásmódban részesítenék, vagy bántalmaznák, és sikerként könyveli el, hogy az elmúlt több mint három évben nem történt terrortámadás Hszincsiangban.

Az AP amerikai hírügynökség június végén hozott nyilvánosságra egy oknyomozó tudósítást, amelyben egyebek mellett Adrian Zenz sinológus elemzésére hivatkozva rámutat: Peking az elmúlt években több százmillió dollárt költött születésszabályozásra Hszincsiangban. A riport megjelenését követően a kínai külügyminisztérium három amerikai sajtóorgánum Kínában működő képviseletét, köztük az AP-t kötelezte arra, hogy hét napon belül nyújtsanak tájékoztatást a Kínában folytatott tevékenységükről, a kínai újságírókra vonatkozó amerikai korlátozok miatti ellenlépésként.

A július 1-jétől működő jogintézményről a jogegységipanasz-eljárások előkészítésével megbízott kúriai tanácselnök, Patyi András elmondta: jogegységi eljárást korábban csak meghatározott bírósági vezetők kezdeményezhettek, a peres felek nem. Az új jogintézménnyel az ügyben érintetteknek is lehetőségük van arra, hogy kikényszerítsék a Kúria jogegységesítő döntését.

Ha a peres fél jogsérelmét az okozza, hogy ügyében eltértek a Kúria korábban hozott és közzétett határozatától, a jogegységi panasszal kikényszerítheti az egységes jogalkalmazást, azt, hogy a Kúria és az alsóbbfokú bíróságok – vagy a Kúria különböző tanácsai – ugyanolyan jogkérdésekben ugyanúgy döntsenek – magyarázta Patyi.

Az igazgatási feladatokkal megbízott tanácselnök elmondta, a jogegységi panasszal a Kúria 2020. július 1-je után hozott határozata támadható, arra hivatkozva, hogy a jogkérdésben a döntés eltér a Kúria 2012. január 1-je után hozott, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett ítéletétől, végzésétől. Ezek a hivatkozható döntések a www.birosag.hu oldalon is hozzáférhetőek.

Mint mondta, a jogegységi panaszt be lehet nyújtani ügyet befejező döntéssel szemben, amennyiben a Kúria úgy tér el ettől a korábbi döntéstől, hogy nem kér az ügyben jogegységi eljárást, de április 1-je óta önálló felülvizsgálati jogcím a Kúria közzétett határozatától való eltérés. Emellett lehetőség van felülvizsgálatot megtagadó végzéssel szemben is igénybe venni a jogegységi panaszt, amennyiben a felülvizsgálati kérelemben már hivatkoznak az alsófokú bíróság eltérő döntésére.

A jogegységi panaszt a sérelmezett határozattól számított harminc napon belül lehet benyújtani. A benyújtáshoz szükséges a jogi képviselet, az eljárás pedig illetékköteles. A Kúriának harminc napon belül kell döntenie a panasz befogadásáról vagy visszautasításáról. A befogadott panaszokat kilenctagú tanács bírálja el, amelyet a Kúria elnöke vagy az általa kijelölt elnökhelyettes vezet. A tanácsban minden kollégium képviselteti magát, az érdemi döntésre a törvény nem ír elő határidőt.

A jogegységi tanácsban a Kúria azt vizsgálja, hogy a korábbi vagy az új jogértelmezést kell-e fenntartani – közölte Patyi. Mint mondta, a tanács dönthet úgy, hogy nem volt indokolt az eltérés és ezért hatályon kívül helyezi az eltérő döntést, de mondhatja azt is, hogy az új, eltérő jogértelmezés a helyes és hatályban tartja azt.

Gál Sándor elmondta: a rendőrségre 2019 május elején tett bejelentést a vállalkozó élettársa, aki közölte, a férfi egy nappal korábban elment otthonról, és azóta semmit sem tud róla, a mobiltelefonja is ki van kapcsolva. A rendőrség eleinte eltűntként kezelte a vállalkozót, azonban amikor kiderült, hogy az eltűnésnek köze lehet egy rendezetlen tartozáshoz, emberölés miatt is nyomozást indítottak.

A rendőrség kihallgatta a vállalkozó barátját, E. Krisztiánt, aki többször ellentmondásosan nyilatkozott arról, hogy aznap, amikor autójával felvette a vállalkozót annak otthonánál, pontosan hova mentek és mit csináltak. Ő maga tagadta, hogy tartozott volna barátjának, ám a rendőrség szerint 5-10 millió forint körüli összeget kapott kölcsön a vállalkozótól. Az ellentmondások miatt a 43 éves E. Krisztián kapcsolatrendszerét is megvizsgálták, így került a nyomozók látókörébe a 29 éves H. Richárd szentendrei lakos, aki a vállalkozóhoz és barátjához hasonlóan gépkocsik javításával foglalkozott, valamint a 31 éves, főiskolát végzett, de akkor munkanélküli S. Bence.

Az alezredes elmondta: a nyomozók kiderítették, hogy E. Krisztián nem akarta megadni a vállalkozónak a tartozását, ezért két társával elhatározták, hogy megölik. A gyilkosságra hetekkel korábban elkezdtek felkészülni, egymás közt üzeneteket is váltottak, amelyekben “virágnyelven” arról diskuráltak, hogyan fogják “elültetni a palántát”. Az előkészületek során egy barkácsáruházban drótot vettek, hogy abból fojtózsinórt készítsenek, valamint két ásót, és Szentendre külterületén egy erdőben kiástak egy gödröt.

A vállalkozót egy üzleti megbeszélés ürügyével elcsalták otthonról, H. Richárd pedig a fojtózsinórral már a kocsiban végzett vele. A holttestet a gödörben eltemették. Áldozatuk pénzét, valamint ékszereit elvették, utóbbit egy belvárosi zálogházban értékesítették.

Annak érdekében, hogy leplezzék tettüket, megkérték H. Richárdnak az Egyesült Királyságban élő unokatestvérét, hogy írjon sms-t az áldozat élettársának. Ez meg is történt, az üzenetet úgy fogalmazták meg, mintha a vállalkozó jelentkezett volna az élettársánál azzal, hogy minden rendben van vele és ha bármire szüksége lenne, forduljon a vállalkozó barátjához, E. Krisztiánhoz – mondta az alezredes.

A nyomozók a három férfihez köthető ingatlanokat is feltérképezték, így fülelték le H. Richárd apját, aki a szentendrei családi házában több száz tő vadkendert termesztett. Bár az apa állítása szerint csak saját fogyasztásra termesztette a kábítószert, a rendőrök az ott talált mennyiségű vadkender miatt kábítószer-kereskedelemmel gyanúsították meg.

A gyilkossági ügyben áttörést az eredményezett, hogy S. Bence beismerő vallomást tett. A sajtótájékoztatón lejátszott videó alapján részletesen beszámolt arról, hogyan történt a bűncselekmény és meg is mutatta a nyomozóknak azt az összedőlt fészert, amely alá elásták áldozatukat. Azt is elismerte, hogy ő is részt vett a vállalkozó elhantolásában. Ezt követően a másik két férfi is beismerte a bűncselekmény elkövetését.

Az ügyben a három férfit előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettével gyanúsítják és az ügy iratait átadták az illetékes ügyészségnek.

Az amerikai külügyminiszter leszögezte: a szankcióval sújtott három személynek “köze van az emberi jogok súlyos megsértéséhez” a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő, muszlim vallású ujgur kisebbséggel szemben. Pompeo megfogalmazásában “szörnyű és rendszerszintű visszaéléseket” követtek el az ujgurok ellen.

A tárcavezető közölte, hogy a három vezető tisztségviselőtől és családtagjaiktól megtagadják az amerikai vízumot. Az intézkedéssel sújtott három tisztségviselő: a Kínai Kommunista Párt Hszincsiang tartományi vezetője, akit Washington az ujgur kisebbség elleni elnyomó politika egyik kidolgozójaként tart számon, a hszincsiangi közbiztonságért felelős hivatal vezetője, illetve egy volt régiós pártvezető.

Ezzel párhuzamosan az amerikai pénzügyminisztérium is közleményt adott ki, amelyben egy negyedik kínai tisztségviselő ellen hozott szankciókat jelentett be. A büntetőintézkedéssel sújtott személy a hszincsiangi közbiztonságért felelős korábbi vezető.

Kína mindig tagadta az ujgur kisebbség elnyomását, azt állítva, hogy az internálótáborok, amelyekbe az ujgurokat kényszerítik, csupán továbbképzésre szolgálnak, és a szélsőségesség elleni küzdelem okán van szükség rájuk.

A több mint 21 millió lakosú, nyugat-kínai Hszincsiangban mintegy tízmillió ujgur él. A népcsoport már többször fellázadt a kínai fennhatóság ellen, a kommunista uralom előtt egy rövid időre még a függetlenséget is megszerezte. Elemzők részben ezzel is magyarázzák, hogy Peking gyanakvással tekint az ujgurokra. A tartományba arcfelismerő kamerákat telepítettek, sajtójelentések szerint lehallgatják a telefonokat, és tömegesen gyűjtik a biometrikus adatokat is. Peking igyekszik visszaszorítani a muszlim vallási életet és identitást is. Nemrégiben pedig arra derült fény, hogy drasztikusan csökken az ujgurok lélekszáma is, mert a nőket abortuszra kényszerítik, vagy ha erre nem hajlandóak, akkor erőszakkal hajtják végre a művi terhességmegszakítást.

Christopher Wray szerint Kína egyre agresszívabb magatartást tanúsít, amióta az országot Hszi Csin-ping elnök irányítja.

Mint fogalmazott, ezúttal “részletesebben világítja meg a kínai fenyegetést, mint azt az FBI valaha is tette egy nyilvános fórumon”. Majd viszonylag részletesen kifejtette: a szövetségi nyomozók többszörös kísérletet regisztráltak arról, hogy Kína hogyan próbál előnyökhöz jutni az amerikai műszaki-technológiai fejlesztések eredményeinek megszerzésével, beleértve a számítógépes támadásokat, az érzékeny katonai technológia ellopását és az egyes amerikai tagállamokra és választott tisztségviselőkre kifejtett gazdasági nyomásgyakorlást. Mint mondta, a kínaiak nagy valószínűséggel hozzáfértek vagy hozzáférnek az amerikai állampolgárok adataihoz, köztük például az egészségügyi állapotukra vonatkozó információkhoz is.

“Odajutottunk, hogy az FBI megközelítőleg minden tizedik órában egy új, Kínával kapcsolatos elhárítási dossziét kénytelen megnyitni” – fogalmazott Wray. Elmondta, hogy az FBI-nál jelenleg mintegy ötezer aktív elhárítási ügyön dolgoznak.

Az igazgató különösen három dologra hívta fel az amerikaiak figyelmét. Szerinte a kínaiak abban a hitben élnek, hogy “nemzedéki küzdelmet” folytatnak azért, hogy az országuk legyen “bármi áron is a világ egyetlen szuperhatalma”. Kiemelte, hogy céljainak eléréséhez Peking különböző módszereket, eszközöket alkalmaz. Ezek között említette a gazdasági hírszerzést, a cenzúra sürgetését az amerikai egyetemeken és a “rosszindulatú befolyásolást”, ami elismert és tekintélyes emberek rejtett befolyásolását jelenti az Egyesült Államokban lévő kínai érdekek érvényesítéséért.

Wray felhívta a figyelmet arra is, hogy a kínaiak – miközben a saját rendszerük zártságát nem kívánják oldani – kihasználják az amerikai rendszer nyitottságát, és látszólagos kínai magánvállalatok révén próbálják elérni céljaikat.

Az FBI igazgatója arra szólította fel a Kínában született amerikai állampolgárokat, hogy azonnal lépjenek kapcsolatba a Szövetségi Nyomozó Irodával, ha kínai tisztségviselők megpróbálják őket visszatérésre késztetni.

Említést tett arról, hogy a pekingi vezetés – az FBI információi szerint – létrehozott egy Rókavadászat nevű programot, amelynek az a célja, hogy a Kínában született, de külföldön élő és Kínával szemben bírálatokat megfogalmazó kínaiakat mindenképpen rávegye a hazatérésre, így hallgattatva el a kritikákat. A hazatérést visszautasítók családtagjait otthon fenyegetik vagy akár le is tartóztatják – mondta Wray. Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államokban több száz ilyen, kínai gyökerű, de már amerikai állampolgár vagy zöldkártyával rendelkező kínai van kitéve ilyen zaklatásoknak. Felidézett egy konkrét esetet is, és “sokkolónak” nevezte ezt a kínai taktikát.

Brian Kemp azután hirdetett rendkívüli állapotot, hogy az ünnepi hétvégén – amikor az amerikaiak a függetlenség napját ünnepelték – elharapódzott az erőszak Atlanta városában. A lövöldözéseknek 31 sebesült és öt halálos áldozatuk volt, közöttük egy nyolcéves kislány is.

Kemp elrendelte a Nemzeti Gárda mozgósítását. Mintegy ezer gárdistát hívtak be, feladatuk elsősorban a szövetségi és a helyi kormányzati épületek védelme. Kedd reggeltől a Nemzeti Gárda védi a helyi törvényhozás épületét, a kormányzói palotát és a rendőrség központját. Ezen kívül a kormányzó utasítást adott a szabadságon lévő rendőrök mozgósítására is, és így megnövelték a járőrök létszámát. Az országutakat, utcákat, lakóközösségeket fokozatosan ellenőrzik, minden nagyvárosban, de elsősorban Atlantában.

“A békés tüntetéseket veszélyes, kártékony bűnözők kerítették hatalmukba. Ártatlan georgiaiakat vesznek célba, lőnek agyon, hagynak meghalni az utcán” – szögezte le közleményében a kormányzó. Majd hangsúlyozta, hogy “ennek a törvénytelen állapotnak véget kell vetni, és helyre kell állítani a rendet államunk fővárosában”. Hozzáfűzte azt is, hogy “elég volt a beszédből, meg kell védenünk valamennyi georgiai életét és megélhetését”.

Az atlantaiakat különösen megrázta, hogy fegyveresek agyonlőttek egy nyolcesztendős kislányt is a hétvégén. Secoriea Turner az édesanyjával és egy másik felnőttel együtt ült egy autóban, és amikor a vezető megpróbált elhajtani egy illegálisan emelt barikád mellett, hogy leparkoljon, a parkoló bejáratánál lévő fegyveres csoport lőni kezdett rájuk, s agyonlőtte a kislányt.

A gyilkosságot a tüntetéseket korábban támogató, demokrata párti polgármester, Keisha Lance Bottoms is elítélte, leszögezve, hogy “ezért nem lehet a rendőröket okolni”.

A hétvégén két másik amerikai nagyvárosban is elszabadult a fegyveres erőszak. New Yorkban 44 embert lőttek meg, Chicagóban pedig 17 halálos áldozatot és több mint hetven sebesültet hagytak maguk után a lövöldözések.

Az MNB keddi közleménye szerint a bankok egyebek mellett számos gyanús ügyletet nem, vagy nem azonnal jelentettek be az illetékes hatóságnak, nem megfelelően működtették belső ellenőrzési és információs rendszerüket, és többször elmaradtak azok a belső képzéseik, amelyek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzését célozták.

Az MNB hivatalból végzett vizsgálatokat a két banknál a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységük ellenőrzésére. A vizsgálat a CIB Bank esetében 2017. január 1-től, míg a Raiffeisen Banknál 2017. július 1-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át. A közlemény szerint CIB Bank több alkalommal nem jelentette be haladéktalanul (vagy ismételten) az erre kijelölt hatóságnak a pénzmosásra, terrorizmusfinanszírozásra vagy a dolog büntetendő cselekményből való származására utaló, tudomásukra jutott információkat. A Raiffeisen Banknál pedig számos esetben a bejelentési kötelezettség teljes elmulasztására derült fény.

Ezeken felül a jegybank a CIB Banknál mulasztást tárt fel annak felügyeleti adatszolgáltatásával, a Raiffeisen Bank esetében pedig az automatikus szűrőrendszer jogszabályi elvárásoknak megfelelő kötelező szűréseivel és a bank belső kockázatértékelésével kapcsolatban. A célvizsgálat során feltárt jogsértések miatt az MNB a CIB Bank esetében 9,625 millió, a Raiffeisen Bank számára pedig 20 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki, és (a jogsértések típusától függően) 90-105 napos határidővel kötelezte a bankokat a hiányosság kijavítására, és az arról való írásbeli rendkívüli adatszolgáltatásra a jegybank felé.

A bírságösszegek meghatározásakor súlyosító körülménynek számítottak a témával kapcsolatos rendszerszintű, súlyos és ismétlődő hiányosságok. Enyhítő körülményként értékelte viszont az MNB, hogy a hitelintézetek a vizsgálat során már intézkedéseket hoztak a jogsértések egy részének kiküszöbölésére.

Mint ismert, az MNB a pénzügyi piaci szereplők vizsgálatánál kiemelten ellenőrzi a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatos szabályok betartását is. A jegybank a korábbi pénzmosási témavizsgálatában és a jelen eljárásban is tapasztalt hiányosságok nyomán a jövőben is kiemelt figyelmet fordít minderre.

Pompeo arra reagált, hogy a hongkongi kormányzat hétfőn elrendelte azon könyvek kivonását az iskolákból, amelyek álláspontja szerint sértik a pekingi parlament által a múlt héten elfogadott, új nemzetbiztonsági törvényt.

“Még alig száradt meg a tinta az elnyomó nemzetbiztonsági törvényen, de a helyi hatóságok – egy orwelli cselekedettel – máris létrehoztak egy nemzetbiztonsági irodát, megkezdték a KKP-t (Kínai Kommunista Párt) bíráló könyvek kivonását a könyvtárak polcairól, betiltják a politikai jelszavakat, és most azt kérik az iskoláktól, hogy vezessenek be cenzúrát” – fogalmazott közleményében az amerikai diplomácia irányítója.

A tárcavezető hangsúlyozta: a Kínai Kommunista Párt folytatja “a szabad Hongkong szétrombolását”.

Az 1997-ben Kínához visszakerült volt brit gyarmat kormányzata hétfőn arra kért fel valamennyi iskolát, hogy “vizsgálják át a pedagógiai anyagokat, beleértve a tankönyveket” és “vonják ki” azokat, amelyek “tartalma elavult”, vagy a nemzetbiztonsági törvényben meghatározott “négyféle, törvénybe ütköző kihágáshoz” mérhető. Az amerikai kongresszus a múlt csütörtökön fogadott el egy törvényt, amely kilátásba helyezi azoknak a kínai felelős tisztségviselőknek a szankcionálását, akik a gyakorlatban megvalósítják az amerikai álláspont szerint Hongkong-ellenes új nemzetbiztonsági törvény rendelkezéseit.

Stoltenberg online sajtótájékoztatóján aláhúzta, a koronavírus-járvány okozta kihívások továbbra is jelen vannak, és el kell kerülni, hogy az egészségügyi válság biztonsági válsággá alakuljon.

“Folytatnunk kell arra vonatkozó törekvéseinket, hogy szövetségünk jobban alkalmazkodjon a változó biztonsági környezethez” – fogalmazott.

A főtitkár reményét fejezte ki, hogy Szlovénia folytatja a védelmi kiadások növelésére tett vállalásainak teljesítését, ami – szavai szerint – hozzájárul a szövetség hatékonyságának megőrzéséhez. A tagállamok 2014 szeptemberében arra vállaltak kötelezettséget, hogy bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát védelmi kiadásokra fordítják, azon belül pedig húsz százalékot haderőfejlesztésre.

Stoltenberg kijelentette: a védelmi kiadások növelése nemcsak Szlovénia számára fontos, hanem a transzatlanti kapcsolatok és a politikai egység megerősítése érdekében is, mivel bizonyítja, hogy a szövetségesek komolyan veszik a terhek megosztását. Hozzátette, arra számít, hogy Szlovénia a többi szövetséges országgal együtt folytatja a védelmi kiadások növelését a járvány okozta kihívások ellenére is.

Janez Jansa szlovén miniszterelnök elmondta, kormányának a védelmi kiadásokkal kapcsolatos tervei különböznek a korábbi elképzelésektől, amit az bizonyít, hogy külön törvény biztosítja a katonai beruházástok megvalósítását. Kiemelte: Szlovénia 780 millió eurót szán hadseregének fejlesztésére az elkövetkezendő hat évben. A finanszírozás jobb munkakörülményeket fog teremteni a katonáknak, meg fogja erősíteni a nemzeti védelmi képességeket, valamint hozzájárul a NATO-tevékenységek mellett vállalt kötelezettségek teljesítéséhez. Aláhúzta, országa erősíti együttműködését a NATO-val, valamint az Európai Unióval a koronavírus leküzdését célzó törekvések sikere érdekében.

Furgalt reggel az otthonánál fogták el és bilincselték meg kommandósok, amikor a hivatalába készült indulni. Az akcióról készült videofelvételeket bemutatták a televízióban. A kormányzót repülővel Moszkvába szállították át, ahol a bíróság dönt majd előzetes letartóztatása ügyében.

Szvetlana Petrenko, a kiemelt bűnügyekben eljáró Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője közölte: a politikust azzal gyanúsították meg, hogy 2004-2005-ben több üzletember meggyilkolását szervezte meg az orosz Távol-Kelet három régiójában. Petrenko szerint az üggyel kapcsolatban korábban már négy embert, egy banda tagjait, letartóztattak. A szóvivő elmondta, hogy a Furgal elleni gyanú egyebek között bérgyilkosságra, banditizmusra, zsarolásra és gyilkossági kísérletre is kiterjed. A TASZSZ hírügynökség úgy értesült, a kormányzót azt követően vették őrizetbe, hogy más gyanúsítottak ellene vallottak.

A Kommeszant című lap online kiadása szerint Moszkvában tavaly őrizetbe vették Nyikolaj Misztyukovot, a habarovszki területi törvényhozás volt képviselőjét és három társát, két 2004-2005-ben elkövetett gyilkosság, illetve merényletkísérlet miatt. Misztyukov évekig Furgal üzlettársa volt. A védelem szerint a vádlottakra nyomást gyakoroltak annak érdekében, hogy terhelő vallomást tegyenek a kormányzó és mások ellen.

Az ötvenéves, ideggyógyász végzettségű, a szövetségi parlamentben is megfordult üzletember-politikust 2018-ban a szavazatok csaknem hetven százalékával választották meg kormányzónak a nacionalista-jobboldali Liberális Demokrata Párt színeiben. A kormánypárt, az Egységes Oroszország 22-ből négy kormányzóválasztást bukott el abban az évben, főleg a Vlagyimir Putyin újraválasztását követően bejelentett váratlan nyugdíjkorhatár-emelés miatt.

Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz parlament alsóházában a második legerősebb ellenzéki képviselettel rendelkező liberális demokraták vezetője csütörtökön kijelentette, hogy nem fogja kizárni Furgalt. Kilátásba helyezte, hogy a frakciója visszaadja mandátumát, és bojkottálja a törvényhozás munkáját. A Change.org weboldalon aláírásgyűjtés indult a kormányzó szabadon bocsátása érdekében, ahol kora délutánig több mint 25 ezren fejezték ki támogatásukat.

Vjacseszlav Vologyin, az alsóház elnöke megengedhetetlennek nevezte az ügy átpolitizálását és a liberális demokraták “zsarolását”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt hangsúlyozta, hogy egyedül a bíróság illetékes eldönteni, hogy Furgal bűnöző-e, a kormányzó ellen felhozott vádakat be kell bizonyítani a törvényszék előtt.

Idén szeptemberben a 85-ből 18 régióban fognak kormányzót választani. Furgal az ötödik orosz regionális vezető, akit az elmúlt öt év során letartóztattak, közülük hármat korrupció vagy szervezett bűnözés címén elmarasztaltak, a negyedik ítéletre vár.

Az orosz legfelsőbb bíróság csütörtökön elutasította, hogy megtárgyalja egy hatodik volt kormányzó, Mihail Ignatyjev Putyin elleni keresetét. Az időközben elhunyt politikus törvényességi kifogást emelt az őt bizalomvesztés címén januárban leváltó államfői rendelet ellen.

Ignatyjevet, aki 2010 és 2020 eleje között vezette a Volga menti orosz régiót, egyebek között azért váltotta le Putyin, mert egy – a volt kormányzó szerint félremagyarázott – videofelvétel tanulsága szerint megalázó helyzetbe hozott egy tűzoltót. Emellett nagy port vert fel az a kijelentése is, miszerint “ki kell nyírni” az ellenzéki újságírókat és bloggereket. A politikus később bocsánatot kért ezért a szóhasználatért, azt állítva, hogy szavait kiragadták a szövegkörnyezetből.

Ignatyjev özvegye a néhai politikus hírnevének helyreállítása érdekében meg akarja fellebbezni a bírósági határozatot. A volt kormányzó, akit sajtóforrások szerint Covid-19-fertőzéssel kezeltek Szentpéterváron, a hivatalos zárójelentés szerint szívelégtelenség következtében június 18-án halt meg.

Ő az első volt kormányzó, aki bíróságon támadta meg Putyin általi felmentését. Hasonló esetre csak az 1990-es években, Borisz Jelcin elnöksége alatt volt példa, kétszer.

A miniszter hangsúlyozta, hogy továbbra is a zéró tolerancia elvét kell érvényesíteni a szélsőjobboldallal, az antiszemitizmussal és a rasszizmussal szemben. Rámutatott, hogy az antiszemita indíttatású bűncselekmények több mint kilencven százalékát szélsőjobboldaliak követik el. Ugyanakkor a baloldali szélsőségesek is igen veszélyesek, és a bűncselekmények új típusai mutatkoznak a szélsőbaloldali színtéren – tette hozzá.

Az iszlamista szélsőségesek is erősen fenyegetik Németország biztonságát. A média figyelmének középpontjában ugyan a koronavírus-járvány miatt nem ez a téma áll, mégsem szabad megfeledkezni arról, hogy az iszlamista terror veszélye változatlanul nagyon magas – mutatott rá Seehofer.

Hasonlóan fogalmazott Thomas Haldenwang, a BfV elnöke, aki kiemelte, hogy a szélsőjobboldal fenyegeti leginkább a demokratikus berendezkedést Németországban, de “nem veszthetjük szem elől az erősödő, fékeveszett erőszakot a szélsőbaloldalon és az iszlamista terrorizmus magas szintű veszélyét”.

A BfV jelentése szerint a hivatalosan szélsőjobboldaliként számon tartott emberek száma tavaly csaknem nyolcezerrel emelkedett, így meghaladta a 32 ezret. A nagymértékű növekedés elsősorban annak tulajdonítható, hogy az alaptörvénybe ütköző szélsőjobboldali tevékenység gyanúja miatt megfigyelés alá vették a szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártja, a kormányzó jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) leginkább radikális csoportosulása, a főleg a volt NDK területén működő Der Flügel (A szárny) elnevezésű platformját és a párt ifjúsági szervezetét.

A jelentés szerint a szélsőjobboldalhoz sorolt személyek jelentős része, 13 ezer fő hajlamos arra, hogy meggyőződését erőszakkal juttassa érvényre. Közülük hozzávetőleg ezren fegyvertartási engedéllyel is rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban Seehofer megjegyezte, hogy a szélsőjobboldali körökre jellemző a vonzódás a fegyverekhez. Aláhúzta, hogy tovább szigorítják a fegyvertartási szabályokat, azért is, mert “a fegyver nem szélsőségesek kezébe való”.

A szélsőjobboldalhoz kötött bűncselekmények száma 21 290 volt tavaly, ami 9,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 19 409-höz képest.

A szélsőbaloldalhoz kötött bűncselekmények száma 6449 volt tavaly, ami 39,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 4622-höz képest. A baloldali szélsőségesek közé 33 500 embert sorolnak az alkotmányvédelmi hatóság szakemberei. Ez a szám egy évvel korábban 32 ezer volt. Az erőszakra hajlamos szélsőjobboldaliak száma tavaly 9200-ra emelkedett a 2018-ban regisztrált 9000-ről. A színtérre jellemző, hogy csökken a tüntetések közben vagy után – az úgynevezett fekete blokk taktikát alkalmazó szélsőségesek által elkövetett – erőszakos bűncselekmények jelentősége, és a súlypont egyre inkább a demonstrációktól független akciókon van. A műveleteket kisebb csoportok hajtják végre, az antifasizmus elvére hivatkozva súlyos sebesüléseket és komoly anyagi kárt okozó támadásokat intéznek politikai ellenfélnek tartott személyek és szervezetek ellen.

A szélsőséges iszlamisták száma 28 020 volt tavaly, ami 5,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 26 500-hoz képest. Többségüket a Németországban leginkább elterjedt radikális irányzat, a szalafizmus hívei közé sorolják. Tavaly év végén 12 150 szalafistát tartottak számon, egy évvel korábban 11 300-an voltak. Az irányzat terjedése azért is gond, mert bővíti a dzsihadista terroristák úgynevezett toborzási bázisát. Az alkotmányvédelmi hivatal szakértőinek tapasztalatokon alapuló “ökölszabálya” szerint nem minden szalafista dzsihadista, de majdnem minden iszlamista terrorista a szalafista irányzat követője vagy a szalafista szubkultúrában radikalizálódott.

Az iszlamizmust és egyéb vallási szélsőségeket együttvéve tavaly 362 olyan bűncselekmény történt Németországban, amely a BfV szerint valamely vallási szélsőséghez köthető. Egy évvel korábban majdnem százzal több, 453 bűncselekmény került ebbe a kategóriába.

A CTK hírügynökség által csütörtökön ismertetett dokumentum szerint Csehország tavaly 98 országba exportált fegyvereket és hadianyagot, elsősorban a szomszédos országokba, de az Egyesült Államok és Izrael is a vevők között van. Csehországban tavaly év végén 290 cég és négy ember rendelkezett fegyverkereskedelmi engedéllyel.

A legnagyobb értékű kivitelek: Indonézia 2,18 milliárd korona (mintegy 29 milliárd forint), Egyesült Államok 1,62 milliárd korona (22 milliárd forint), Jordánia 1,24 milliárd korona (17 milliárd forint), Magyarország 767,3 millió korona (tízmilliárd forint), Lengyelország 622,9 millió korona (nyolcmilliárd forint).  A lőfegyverek és a lőszerek kivitelének értéke 4,3 milliárd koronára (58 milliárd forint) emelkedett, ami 745 millió koronával (tízmilliárd forint) több, mint 2018-ban. Az Európai Unió tagállamain kívül a csehek 69 országba exportáltak fegyvert és hadianyagot. A kiadott 906 engedély értéke 12,5 milliárd korona (169 milliárd forint) volt.

A legtöbb lőfegyvert és lőszert az Egyesült Államok vásárolta Csehországtól.

A főkapitányság hosszú ideje dolgozik a 2010-ben kezdődő, Pest, Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun és Baranya megyében történt úgynevezett “kötözős” rablássorozat felderítésén. Valamennyi bűncselekmény helyszínén egy tapasztalt betörő segítette a három-négy rendkívül agresszív elkövető bejutását a házba. A támadók fegyverrel, késsel fenyegetve kényszerítették áldozataikat az értékek átadására, a nyomaikat pedig alkoholt vagy vegyszereket szétlocsolva igyekeztek elfedni – írták.

A nyomozás az érintett megyei főkapitányságokkal, a Nemzeti Nyomozó Irodával, valamint a nemzetközi rendőri szervezetekkel szorosan együttműködve, folyamatos információcsere mellett zajlik. A helyszíni szemléken rögzített nyomok, valamint a rendőrök által felkutatott elkövetők segítségével körvonalazódni látszik az a szervezett csoport, amely a “kötözős” rablások mellett más bűncselekmények elkövetéséért is felelőssé tehető – áll a közleményben.

Az egyik ilyen esetben, 2016. augusztus 8-án éjjel Biatorbágyon egy házaspárra támadtak rá. Megkötözték őket, és a férjet fegyverrel kényszerítették a trezorok kinyitására. A zsákmánnyal, több tíz millió forintot érő egyedi órákkal, készpénzzel, ékszerekkel elmenekültek. A férj könnyű sérülést szenvedett – idézték fel. A nyomozók gyanúja szerint a rablás egyik tettese, egy 31 éves budapesti férfi 2016 decemberében, Spanyolországban tisztázatlan körülmények között meghalt.

Társát, a 35 éves budapesti P. Zoltánt kedd délelőtt a Terrorelhárítási Központ közreműködésével Budapesten, a III. kerületben elfogták. Rablás bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult ellene eljárás, és a rendőrök kezdeményezik a letartóztatását. A bűncselekmény elkövetésében résztvevő betörő azonosítása folyamatban van – tették hozzá.

A bűncselekménysorozat felderítése közben tudomásukra jutott információk alapján a nyomozók egy 2010. május 10-én Őrbottyánban elkövetett rablást is megoldottak. Az akkoriban “olasz melók” néven emlegetett sorozat egyik utolsó támadását két bukósisakos férfi hajtotta végre. Egy pénzszállító cég alkalmazottját leütötték, a 20,7 millió forintot tartalmazó táskáját elvették, majd motorkerékpárjukkal elmenekültek. A sértett könnyű sérülést szenvedett.

A most azonosított támadók egyike a – más rablás miatt jogerős szabadságvesztését töltő – budapesti, 44 éves W. Adrián. Társát, a 43 éves gödi P. Gábort a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai fogták el kedd délután Zuglóban. Mindkettőjük ellen rablás bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás, P. Gábort őrizetbe vették és kezdeményezik letartóztatását. A Pest megyei nyomozók tovább vizsgálják az egyes bűncselekmények és elkövetői körök közötti vélelmezett összefüggéseket – olvasható a közleményben.

Patrusev kifogásolta, hogy az amerikai vezetés több alkalommal is vezetett már be szankciókat Oroszország ellen hamis hírek alapján.

“Tömegtájékoztatási eszközeik most Afganisztánt vették célkeresztjükbe, amellyel kapcsolatban országaink között mindeddig rendszeres volt a párbeszéd, és ez a jelek szerint nem felelt meg egyes politikai köröknek” – hangoztatta a tisztségviselő, aki 1999 és 2008 között a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója volt.

Mint mondta, az orosz és az amerikai szakszolgálatok a kérdések széles körében működnek együtt, és a terrorellenes küzdelemben konkrét eredményeket tudnak felmutatni. Hangsúlyozta, hogy alaptalanok azok az állítások, amelyek szerint Oroszország titokban lepaktált az iszlamista tálibokkal, méghozzá amerikai katonák meggyilkolására.

“Épp ellenkezőleg, Oroszország sohasem működött együtt a tálibokkal” – mondta az orosz biztonsági tanács titkára, rámutatva, hogy a szélsőséges fegyveres mozgalmat az orosz legfelsőbb bíróság 2003-ban terrorszervezetnek minősítette.

Kifejezte reményét, hogy az amerikai tömegtájékoztatási eszközök nagyobb felelősségtudatot tanúsítanak a közléseikben, és nem provokálnak pótlólagos feszültséget Moszkva és Washington között, valamint az amerikai politikai körök belharcaikban nem Oroszország rovására próbálnak meg “jópontot szerezni” maguknak. Mint mondta, az effajta, a Fehér Ház és a Pentagon által is cáfolt “barátságtalan támadások” nem segítik elő a kétoldalú bizalom légkörének helyreállítását.

Patrusev elismerte, hogy legitim az amerikai katonák afganisztáni jelenléte. Úgy vélekedett, Washington dolga eldönteni, hogy milyen ütemben vonja ki onnan csapatait – amit Moszkva kész üdvözölni – , de hangsúlyozta, hogy ez a folyamat nem vezethet a helyzet további romlásához, ami további kihívásokat teremtene az egész régió számára.

Utalt arra, hogy a NATO Határozott Támogatás fedőnevű művelete nem érte el célját, és az afgán fegyveres erők a sok milliárd dollárnyi amerikai támogatás ellenére sem képesek a biztonság fenntartására az országban. Rámutatott, hogy továbbra is Afganisztánból ered a világ illegális ópiumszármazék-kereskedelmének több mint 80 százaléka, és 2001 óta megsokszorozódott az ottani heroingyártás, amit komoly fenyegetésnek nevezett a Sanghaji Együttműködési Szervezet országai számára.

Patrusev ismételten kifejezte Moszkva készégét arra, hogy segítse az afgánokat a konfliktus rendezésében. A tálib mozgalom létrejöttért az Egyesült Államokat tette felelőssé, amely a 80-as években dollármilliárdokkal támogatta a (szovjet megszálló erők és szövetségeseik ellen harcoló) mudzsahidokat, akik a későbbiekben Afganisztán és az egész régió terrorista erőinek magvát képezték.