Biztonságpolitika

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által kezdeményezett törvénymódosítást a képviselőház korábban hallgatólagosan (érdemi vita nélkül) elfogadta, a véglegesítésében illetékes szenátus pedig egyhangúlag szavazta meg.

A törvény kezdeményezőinek indoklása szerint Romániában rendszeresen beszámol a média a diákokat bántalmazó, helyzetükkel visszaélő pedagógusokról, és sok esetben az is kiderül, hogy az illető tanárok “visszaesők”, erőszakosságukról a kollégák, az iskola vezetői is tudtak, de eddig nem voltak jogi eszközeik arra, hogy eltávolítsák a pályatévesztett, és erkölcsileg alkalmatlan embereket az oktatási rendszerből.

Az USR eredetileg minden, szabadságvesztéssel sújtott szándékos bűncselekményre kiterjesztette volna az összeférhetetlenséget. Az indoklásban felhozott példák között nemcsak erőszakos cselekmények, hanem okirathamisítás és csalás is szerepeltek. A törvénytervezet a szenátus jogi és oktatási szakbizottságának együttes ülésén nyerte el végső formáját.

A jogszabályban szereplő tiltás érvényét veszti, ha olyan fordulat következik be – az ítélet megsemmisítése, amnesztia, kegyelem – amely megszünteti az ítélet jogkövetkezményeit.

The post Annyi az erőszakos bűncselekményekért elítélt tanároknak… Romániában appeared first on .

Az újraválasztását követően, 2018 májusában kiadott fejlesztési célkitűzéseket 2024-ig kellett volna megvalósítani, ha nem jön közbe a Covid-19 világjárvány és az annak következtében kialakult gazdasági visszaesés. A mostani rendelet a két évvel ezelőtt kiadott stratégiai dokumentum helyébe lép.

“Függetlenül a folyó nehézségektől, hosszútávú iránypontjaink változatlanok maradnak” – hangoztatta Putyin egy, a fejlesztés stratégiájáról július 13-án megtartott tanácskozáson, elismerve, hogy figyelembe kell venni a világjárvánnyal és a gazdasági válsággal kapcsolatos tényezőket. Putyin rendelete öt alapvető célt határoz meg: a lakosság, valamint az emberek egészségének és jólétének megóvását, az önmegvalósítás és a tehetség fejlesztésének lehetőségét, a kényelmes és biztonságos életközeg biztosítását, a tisztességes és hatékony munka és a sikeres vállalkozás szavatolását, valamint a digitális átalakulást.

Kikerült a korábbi célkitűzések közül, hogy Oroszországnak a világ öt legnagyobb gazdasága közé kell előlépnie. A mostani elvárás a világátlagnál gyorsabb GDP-növekedés, a makrogazdasági stabilitás megőrzése mellett, a munkára és a vállalkozásra vonatkozó célon belül. Dmitrij Peszkov a vezető ötösbe való feltörekvés szándékának visszavonását a “kedvezőtlen nemzetközi gazdasági konjunktúrával” magyarázta.

A mostani rendelet három 2018-as célkitűzést vont össze a “digitális átalakulás” keretében: 2030-ra a gazdaság kulcságazatainak és a szociális szférának, beleértve az egészségügyet, a közoktatást és az államigazgatást, el kell érniük a “digitális érettséget”. Konkrét kritériumokat ezzel kapcsolatban a dokumentum nem nevezett meg. Nem cél a továbbiakban, hogy Oroszországban ötven százalékra nőjön a technológiai innovációval foglalkozó szervezetek részaránya. A várható 78 éves élettartamot immár nem 2024-re, hanem 2030-ra kell elérni. 2018-ban még úgy tűnt, hogy addigra ez a mutató nyolcvan év lesz Oroszországban.

A mostani célkorrekció értelmében a szegénységi rátát nem 2024-re, hanem 2030-ra kell majd a 2017-as szint felére, a lakosság 6,6 százalékára csökkenteni. Az RBK gazdasági napilap szerint ezen a téren a közbülső célkitűzést a válság előtti utolsó évben, 2019-ben sem sikerült elérni. Az elnöki rendelet új célként nevezte meg a települési szilárdhulladék-feldolgozás fenntartható rendszerének kiépítését, amely száz százalékban biztosítaná a hulladék szelektálását és a felére csökkentené a telepeken tárolandó szemét mennyiségét. Feladat a károsanyag-kibocsátás drasztikus csökkentése is.

A célkitűzések között szerepel még egyebek között, hogy évi ötmillió orosz családnak javítsák a lakáskörülményeit, hogy legkevesebb 120 millió négyzetméternyi új lakás épüljön, hogy a fizetés- és a nyugdíjemelés ne maradjon el az inflációtól. Az alaptőke-beruházásoknak, valamint a nyersanyagon és energiahordozókon kívüli exportnak hetven százalékkal kell meghaladniuk a 2020-as szintet, az informatikába történő befektetéseknek pedig meg kell négyszereződniük.

A kis- és középvállalatok foglalkoztatottjainak száma el kell, hogy érje a 25 milliót. Cél, hogy Oroszország felemelkedjék a világ tíz legjobb oktatási rendszerével és legtöbb fejlesztésével rendelkező országa közé, és hogy a háztartások 97 százalékának legyen internet-hozzáférése. Tíz év múlva a sportolók arányának hetven, az önkéntesekének pedig 15 százalékra kell emelkednie a lakosságon belül.

Putyin arra utasította a kormányt, hogy október 30-ig hozza összhangba a nemzeti projekteket a direktívájával.

A válság megnyilvánulása az is, hogy az RBK értesülése szerint az orosz pénzügyminisztérium fontolóra vette a kiadások tíz, ezen belül a katonai kiadások öt százalékos csökkentését a 2021 és 2023 közötti időszakban.

The post Hatnak az Oroszország elleni szankciók: Putyin visszavett az orosz nemzeti célkitűzésekből appeared first on .

A majdnem két évig tartó nyomozás eredményeként sikerült feltérképezni a bűnszervezetet, összegyűjteni azokat a terhelő információkat és bizonyítékokat, amelyek alapján őrizetbe vették a hálózatot irányító 54 éves tolnai férfit és a bűnbanda tagjait – tették hozzá.

Az akció során a rendőrök házkutatást tartottak a szervezet tagjai által használt ingatlanokban, valamint gépjárművekben, és jelentős mennyiségű kábítószert, különböző fajtájú új pszichoaktív anyagokat foglaltak le, valamint a kábítószer csomagolásához, értékesítéséhez szükséges eszközöket találtak. A rendőrök a hálózat tagjaitól öt ingatlant vettek zár alá, gépjárműveket, készpénzt és egyéb vagyontárgyakat (elektronikai eszközöket, zongorát, ékszereket), valamint a bűnszervezet vezetőjének üzletrészét foglalták le, csaknem 35 millió forint értékben.

A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai egy 54 éves tolnai, egy 43 éves és egy 20 éves kocsolai, egy 38 éves pincehelyi, egy 41 éves és egy 37 éves dalmandi lakost jelentős mennyiségű kábítószer kereskedelme bűntette elkövetésének, illetve bűnszervezetben, kereskedéssel elkövetett pszichoaktív anyaggal visszaélés megalapozott gyanúja miatt – őrizetbe vételük mellett – gyanúsítottként hallgatták ki.

A banda tagjai akár öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethetők – áll a közleményben. A közlemény szerint a rendőrök a Nemzeti Nyomozó Iroda, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársaival közösen tizenegy helyszínen hat embert fogtak el és állítottak elő.

Beállítás kiemelt képként

The post Annyi a tolnai a kábítószer-kereskedő bűnbandának appeared first on .

Esper a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) rendezvényén úgy kedden fogalmazott: szeretné javítani az amerikai-kínai együttműködését “olyan ágazatokban, amelyekben közös érdekeinek vannak”. Hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a “válságkommunikáció szükséges csatornáinak kiépítését”.

“Washington pozitív és gyümölcsöző kapcsolatokat akar Kínával” – hangoztatta a miniszter. Egyben bírálta is Pekinget. Megjegyezte: Kínának “nincs joga, hogy nemzetközi vizekből a saját tengeri birodalmának kizárólagos övezetét” alakítsa ki. Ezzel kapcsolatban utalt egy sor olyan kínai lépésre, amely Washington megítélése szerint káros a Dél-kínai-tenger térségében. Megemlítette azt a korábban már hangoztatott amerikai vádat, miszerint Peking elsüllyesztett egy vietnami halászhajót, felidézte, hogy Peking zaklatott malajziai olajkitermelő vállalatokat, és kínai halászhajókat “küldött” indonéziai vizekre.

Elemzők emlékeztetnek rá, hogy Esper olyan időszakban jelentette be, hogy az Egyesült Államok jó viszonyra törekszik Kínával, amikor Washington egyre gyakrabban és erőteljesebben bírálja az ázsiai ország vezetését.

A Trump-kormányzat többször bírálta Peking törekvéseit a Dél-kínai-tengeren, támogatva a térség többi országát. Donald Trump néhány nappal ezelőtt írta alá azt a törvényt, amely szankciókkal sújtja azokat a tisztségviselőket, akik részt vettek a Hongkongra érvényes új nemzetbiztonsági törvény megalkotásában és gyakorlati megvalósításában. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter azt jelentette be, hogy vízumkorlátozásokkal sújtanak kínai technológiai cégeket, köztük a Huawei telekommunikácoós vállalatot, mert “támogatást nyújtanak olyan rezsimeknek, amelyek megsértik az emberi jogokat”.

Az amerikai igazságügyi tárca vezetője, William Barr a múlt héten, egy michigani üzleti rendezvényen ostorozta azokat az amerikai vállalatokat és szórakoztatóipari cégeket, amelyek szerinte üzleti okokból túlságosan is meghajolnak Kína érdekei előtt. Az amerikai igazságügyi minisztérium egyébként különösen nagy figyelmet fordít arra, hogy Kína milyen sok diákot és kutatót támogat anyagilag az amerikai egyetemeken. Nemrégiben az ohiói állami egyetemen, májusban pedig a clevelandi klinikán és Arkansas egyetemén tartóztattak le professzorokat azért, mert nem tárták fel Kínától érkező anyagi támogatásukat.

Christopher Wray, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója a Hudson Intézetben a napokban Kínát nevezte az Egyesült Államokra leselkedő legfőbb veszélynek, azt állítva, hogy Peking át akarja venni Washington vezető szerepét a világban.

The post Az amerikai védelmi miniszter még az idén Kínába kíván látogatni appeared first on .

A törvényszék a közleményében azt írta: az elsőrendű vádlottat bűnösnek mondták ki nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés, továbbá rablás és magánlaksértés miatt. A bíróság őt halmazati büntetésül 12 év, fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A másodrendű vádlottat ugyanezen bűntettekért tíz, a harmadrendűt nyolc, a negyedrendűt hat év fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A bíróság az ötöd-, a hatod- és a hetedrendű vádlottat bűnsegédként elkövetett rablás bűntettében találta bűnösnek, ezért őket négy, illetve három-három év javítóintézeti nevelésre ítélte.

A vádirat szerint a fiatalok rendszeresen jártak a sértetthez, akiről Hajdúhadházon köztudomású volt, hogy otthonában nagyobb mennyiségű élelmiszert, édességet és cigarettát tart, amelyet kis haszonnal értékesít. Az első- és másodrendű vádlott 2019. május elején megbeszélte, hogy kicsalják házából a férfit, leütik, majd édességet és pénzt lopnak a házából. A sértett feleségéről tudták, hogy mozgáskorlátozott, ezért őt nem akarták bántani. (Színtiszta humanizmusból ugye, mert akár agyon is verhették volna. Csak azután nehogy ezért enyhítsék majd a büntetésüket, mondván, hogy ezek a csupa szív gyerekek jóval enyhébb büntetést érdemelnek! A -szerk- megj.)

A két fiú 2019. május 8-án este becsengetett az idős férfihez, majd amikor kiment a kapuhoz, leütötték. A sértett megtántorodott, de volt annyi lélekjelenléte, hogy védekezzen. Ezt látva a két kamasz megijedt és elszaladt a helyszínről. Mivel üres kézzel távoztak, megbeszélték, hogy később újra megpróbálják kirabolni a férfit, de segítséget hívnak. A fiúk néhány nap múlva öt társukkal együtt tértek vissza. Három fiú átugrott a kerítésen, majd a kutyák ugatására a házból kijövő férfit a náluk lévő fakaróval és vascsővel többször fejbeütötték. A sértett összeesett, de a fiatalok tovább ütötték, rúgták. Ezután két fiatal bement a házba, ahol az idős férfi mozgáskorlátozott feleségétől készpénzt követeltek. A megrémült asszony elárulta, hol tartják a pénzüket. A vádlottak ötezer forintot, majd további kutatás után más helyekről még hatezer forintot tulajdonítottak el. Két dobozba ezután csokoládét, chipset, cigarettát, cukorkát és energiaitalt pakoltak, majd távoztak a házból. A vádlottak egy közelben lévő lakatlan házban találkoztak, ott felosztották egymás között a lopott édességet és cigarettát.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosítás miatt, míg a vádlottak, védőik és törvényes képviselőik enyhítés, téves jogi minősítés, az ötöd- és hatodrendű vádlottak felmentéséért fellebbeztek. A bíróság az első-, másod-, harmad-, illetve negyedrendű vádlott letartóztatását fenntartotta.

The post Heten, mint a gonoszok: elítélték a fiatalokat, akik édességért vertek agyon egy idős embert appeared first on .

“Az elnök nagyon egyértelművé tette, nem boldog azzal a ténnyel, hogy a kínai vírust nagyon kevés információval, nagyon kevés tisztességgel és átláthatósággal szabadították ránk és a világra Kínából” — fogalmazott Conway. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok “még mindig nem kap” megfelelő információkat Kínától. “Még mindig nem tudjuk a fertőzések és a halálesetek számát sem” – fűzte hozzá.

Washington kedden éjjel – elemzők és a kínai külügyminisztérium álláspontja szerint – váratlanul rendelte el a texasi Houstonban lévő kínai konzulátus bezárását. A kínaiak 72 órát kaptak a konzulátus kiürítésére.

Az amerikai külügyminisztérium megerősítette a döntést, amelyet azzal indokolt, hogy ennek révén is “megvédi az amerikai szellemi tulajdont és az amerikaiakra vonatkozó magánjellegű információkat”. Morgan Ortagus külügyi szóvivő leszögezte: az Egyesült Államok nem tűri tovább, hogy Kína “megsértse szuverenitásunkat és megfélemlítse népünket, mint ahogyan nem toleráltuk Kína tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát, amerikai munkahelyek ellopását és más ‘kedves’ viselkedését”.

A Dániában tartózkodó amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo újságírók előtt megismételte a Kínával szemben eddig is hangoztatott vádakat, a többi között azt, hogy Kína amerikai és európai szellemi tulajdont lop el, ami “százezrek munkahelyének elvesztését jelenti”.

Pompeo leszögezte, hogy Washington a továbbiakban egyértelmű elvárásokat fogalmaz majd meg azzal kapcsolatban, hogy milyen “viselkedést” vár el Pekingtől. “Ha ennek nem tesznek majd eleget, akkor lépéseket teszünk az amerikai nép, nemzetbiztonságunk és gazdaságunk, valamint munkahelyeink védelme érdekében” — hangsúlyozta.

Sem az amerikai diplomácia irányítója, sem az amerikai külügyi szóvivő nem tért ki arra, hogy miért éppen a houstoni konzulátust zárták be, Marco Rubio, floridai republikánus szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke ugyanakkor a Fox televízióban azt nyilatkozta, hogy ez a konzulátus volt “a frontvonalban”. “Régóta esedékes volt a bezárás. Az (amerikai) üzletembereket arra használják fel, hogy megpróbálják befolyásolni a kongresszusi tagokat és más politikai vezetőket tagállami és helyi szinten egyaránt” — fogalmazott Rubio.

The post Trump nem boldog: bezáratta a houstoni kínai konzulátust appeared first on .

A közleményben azt írták, akár ötször is elvehetnék a jogosítványát annak a harmincnégy éves férfinek, aki néhány napja nem állt meg a rendőri jelzésre az Alagút utcában és nagy sebességgel elhajtott. (A rendőrség közleménye feltételes módban szól a jogosítvány elvételéről, ezért az a kérdés, hogy miért nem vonták be a “bátor” sofőr jogosítványát azonnal. A -szerk- megj.)

A sofőr kilenc piros lámpán hajtott át, valamint figyelmen kívül hagyott két behajtani tilos táblát, és tizenegy szabálysértést követett el, mert nem állt meg a rendőri jelzésre, három alkalommal a szembe jövő sávban, három esetben a buszsávban közlekedett, két-két esetben nem állt meg a stop táblánál, és átlépte a záróvonalat.

Ráadásul, amikor a sofőr megállt, kiderült az is, hogy ivott – tették hozzá.

A szolgálat biztonságának és hírnevének védelmére hivatkozó új szabályozás az FSZB aktív és volt alkalmazottjait az állam- és szolgálati titoktartás mellett “szakmai titoktartásra” is kötelezi. A biztonsági szervek munkájáról szóló, nyílt közlésre szánt anyagokat szakértők fogják előzetesen elbírálni, közlésről pedig a biztonságért területileg illetékes szövetségi szerv vezetője dönt majd. Vonatkozó engedély nélkül az információt közölni és terjeszteni tilos.

Vaszilij Piszkarjov, a parlamenti alsóház biztonsági és korrupcióellenes bizottságának elnöke elmondta, hogy a módosítással sikerült “betömni egy rést”, amelyet eddig nem szabályoztak. Mint mondta, a biztonsági szervek működéséről szóló információ, ha “nem baráti erőkhöz” kerül, fenyegetést jelenthet nemcsak az adott testület, de az egész ország biztonsága szempontjából.

A törvénymódosítást a felsőháznak is jóvá kell még hagynia. (Ne legyen kétségünk, meg fogják szavazni. A -szerk- megj.)

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján közölte: a brit döntés a nemzetközi törvényekbe és normákba ütközik, ezért Kína fenntartja magának a jogot arra, hogy ellenlépést tegyen.

Dominic Raab brit külügyminiszter hétfőn jelentette be a döntést, amelyet a Hongkongban június 30-án bevezetett új nemzetbiztonsági törvény miatti kifogásokkal indokolt. Az Egyesült Királyság mellett Ausztrália és Kanada – a brit Nemzetközösség tagjai – júliusban szintén felfüggesztették a Hongkonggal kötött kiadatási egyezményeiket.

A pekingi vezetés szócsövének tartott Global Times című lap egy hétfői cikkben megfigyelőkre hivatkozva azt írta: ha az Egyesült Királyság továbbra is ellenségesen áll Kínához, elképzelhető, hogy Pekingnek nem marad más választása, mint olyan brit vállalatokra lesújtani, mint az HSBC brit székhelyű befektetési bank, vagy a Jaguar Land Rover brit autógyártó.

Liu Hsziao-ming, Kína nagy-britanniai nagykövete a Twitteren kedden közzétett bejegyzésében arra szólította fel Londont, hogy készüljön fel a következményekre, amennyiben a “rossz úton” halad tovább Hongkongot illetően.

A kínai-brit viszony az elmúlt időszakban egyre feszültebbé vált. A brit kormányzat több alkalommal kritikusan foglalt állást Kínával szemben a koronavírus-járvány kezelését, valamint Hongkong autonómiájának biztosítását illetően. Boris Johnson brit miniszterelnök a hongkongi nemzetbiztonsági törvény bevezetésének fényében a brit állampolgárság megszerzéséhez nyitott utat az arra jogosult, mintegy három millió hongkonginak.

A brit kormányzat a múlt héten jelentette be, hogy a brit távközlési vállalatok 2021-től nem vásárolhatnak a kínai Huawei technológiai óriáscégtől berendezéseket a nagy-britanniai 5G mobilhálózat kiépítéséhez. A Global Times szerint a Huawei kizárása a brit 5G-hálózat kiépítéséből szimbolikus lépés volt, amellyel az Egyesült Királyság jelezte, Kínát potenciálisan ellenséges országnak tartja.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) utóbb közleményben tudatta, hogy a rendőrséggel együttműködésben 13 túszt szabadítottak ki. Valamennyien jól vannak. Az akció során senki sem sérült meg. Helyi híradások szerint Jevhen Koval országos rendőrfőnök-helyettes elmondta, hogy a túszejtő megadta magát: kiszállt a buszból és önként a földre feküdt.

A túszdráma megoldását megelőzően nem sokkal a terrorista elengedett három túszt, egy gyermeket, egy állapotos nőt és egy idős asszonyt. Erről – mint Anton Herascsenko belügyminiszter-helyettes közölte a Facebookon – az országos rendőrfőnök-helyettesnek sikerült megállapodnia a 44 éves, Makszim Plohojként (Rossz Makszim) bemutatkozó túszejtővel, akiről időközben kiderült, hogy a valódi neve Makszim Krivos, és oroszországi születésű ukrán állampolgár.

Az UNIAN hírügynökség még akkor jelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök teljesítette a túszejtő egyik követelését. Az államfő közzétett a Facebook-oldalán egy videófelvételt, amelyen orosz nyelven arra kért mindenkit, hogy nézze meg a 2005-ben készült Földlakók című amerikai dokumentumfilmet. Az Ukrajinszka Pravda hírportál írása szerint a film az állatok ember általi kizsákmányolásáról szól.

A zavaros rendszerellenes nézeteket valló, az egyik közösségi oldalon közzétett bejegyzésében ukrán politikai és egyházi vezetőket, tisztségviselőket és oligarchákat egy kalap alá véve “törvényes terroristáknak” nevező, többszörösen büntetett előéletű Krivos kedd reggel ejtette túszul az utasokat a Voliny megyei Beresztecsko településről Luckon át a szintén a megyében található Krasznilivkába tartó buszon. A helyközi járatú buszt Luck központjában állította meg a túszejtő, amikor utolsó utasként felszállt a járműre.

Napközben a férfi többször adott le lövéseket, egy robbanószerkezetet tartalmazó csomagot is kidobott a buszból, ami felrobbant, de senki sem sérült meg. Korábban egy gránátot is kidobott, de az nem robbant fel.

Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az amerikai kormányzat visszaélt az exportellenőrzési intézkedésekkel. A szóvivő aláhúzta, hogy Peking minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy megvédje a kínai vállalatok jogait.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium hétfőn jelentette be, hogy tizenegy kínai vállalatot helyez gazdasági tiltólistára, mert szerinte a cégek részt vettek az északnyugat-kínai Hszincsiangban élő ujgurok és más muszlim vallású kisebbségek kényszerdolgoztatásában. A listára már korábbi két alkalommal összesen 37 kínai cég került hasonló indoklással. A tiltólistán szereplő cégek csak az amerikai kormányzat engedélyével vásárolhatnak alkatrészeket amerikai beszállítóktól.

A 64 éves Dmitrijev ellen a verdiktet ügyvédje és ellenzéki aktivisták szerint koholt vád alapján hozták meg. Hosszúra nyúlt előzetes letartóztatása miatt az elítélt várhatóan már novemberben szabadul. Az ítélet kihirdetése előtt az ellenzéki és a külföldi sajtót élénken foglalkoztatta a történész ügye, mert az ügyész 15 év börtön kiszabását kérte rá, gyermekpornográfia, nemi erőszak és lőfegyvertar törvénytelen birtoklása címén. Dmitrijev csak az utolsó vádpontot ismerte el.

Dmitrijevet, aki a sztálini elnyomás áldozatai karéliai tömegsírjainak 1997-ben történt fellelésével és a terror dokumentálásával szerzett hírnevet magának, 2016-ban vették őrizetbe, szeméremsértés, gyermekpornográfia és illegális fegyvertartás vádjával. A történész komputerén nevelt lányáról 2009-ben, 2010-ben és 2012-ben, négy és hétéves kora között készült felvételeket találtak. A fotók elkészítését Dmitrijev azzal indokolta, hogy ezekkel dokumentálta a betegeskedő gyermek állapotát és fejlődését, elébe vágva a gyámhatóság esetleges arra vonatkozó vádjainak, hogy helytelenül neveli őt.

2018 áprilisában a történészt az engedély nélküli fegyvertartás kivételével minden vádpont alól felmentették. Két hónap múlva azonban perújrafelvételt rendeltek el, és a történészt őrizetbe vették, mostohalánya megerőszakolásának gyanújával.

Dmitrijevért orosz és külföldi jogvédők, politikusok és írók – köztük a Nobel-díjas Herta Müller és Szvetalana Alekszijevics – vállaltak kezességet. Többen közülük politikai indíttatásúnak nevezték az ellene indított pert, amelynek célja szerintük az volt, hogy elhomályosítsa sztálini bűnök és az önkény áldozatainak emlékét a jelenlegi oroszországi politikai kurzusban, amelyben a fő hangsúlyt a hivatalos narratívában az ország újbóli felemelkedése kapta.

A Kreml többször tagadta, hogy köze lenne az eljáráshoz, az ügyészség pedig azt állította, hogy bizonyítékok alapján dolgozott.

Az amerikai társaság honlapjára kedden felkerült adatok szerint a bevétel 12,4 százalékkal 16,2 milliárd dollárra nőtt a június végével záródott három hónapban az egy évvel korábbi 14,4 milliárd dollárról. A cég adózott eredménye 1,63 milliárd dollárra, részvényenként 5,79 dollárra nőtt a tavalyi második negyedévi 1,42 milliárd dollárról, részvényarányosan öt dollárról.

Az egyszeri tételek nélküli részvényarányos eredmény 6,13 dollár lett, nagyobb az elemzői várakozások átlagában szerepelt 5,72 dollárnál. A negyedévben a cég legfontosabb, repülőgép- és helikoptergyártó ágazatának eladása jelentősen, 17,2 százalékkal, 6,50 milliárd dollárra ugrott. A Lockheed Martin kedden az eddigi 23,65-23,95 dollárról 23,75-24,05 dollárra javította fel idei részvényarányos eredményére vonatkozó előrejelzését.

Haszon Dávid elmondta, hogy a NAV bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást. Az adatok szerint a bűnbanda az Európai Unióból nettó áron vásárolt élelmiszeripari termékeket, főként sajtot, csokoládét és kávét. Azokat Magyarországon nagykereskedőknek, szállodai beszállítóknak adta tovább. Az árut negyedévente cserélődő, “bukó” cégeken keresztül szerezték be, amelyek vagy nem nyújtottak be bevallást vagy fiktív adatokat közöltek, így csökkentve a haszonhúzók fizetendő adóját.

A nyomozás adatai szerint több tízezer tonna élelmiszer került a bűnbandán keresztül különböző vendéglátóhelyekre és a hazai boltok polcaira. A kereskedés volumenét mutatja, hogy az egy főre jutó magyarországi adatokkal számolva több mint egymillió ember éves sajtfogyasztását fedezték ilyen módon.

A NAV és a Terrorelhárítási Központ kétnapos közös akciójában 85 helyszínen tartottak kutatást. A bizonyítékok beszerzése mellett a győri nyomozók luxusautókat – egyebek mellett egy Lamborghini Aventadort és egy Bentley Continentalt -, továbbá jelentős összegű készpénzt is lefoglaltak, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak. A biztosított vagyon értéke megközelíti a másfél milliárd forintot.

A nyomozók 24 gyanúsítottat hallgattak ki, közülük öt ember letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság elrendelte.

The post Több milliárd forint adót csalt egy bűnbanda élelmiszeripari termékek kereskedésével appeared first on Biztonságpiac.hu.

Az előre rögzített beszélgetésben Donald Trump a koronavírus-járványtól kezdve a reá nézve kedvezőtlen népszerűségi adatokat mutató felmérésekig többféle témát érintett.

A katonai támaszpontok neveinek megváltoztatásával összefüggésben a riporter felvetette, vajon nem sértő-e a konföderációs zászló, amelyet sokan az Egyesült Államokban a feketékkel szembeni fajgyűlölet és a rabszolgatartó korszak jelképének gondolnak.

“Attól függ, hogy kivel beszélünk és mikor beszélünk róla” – válaszolta Trump. Majd kifejtette: akinek van ilyen zászlója, az büszke rá, és nem a rasszizmussal hozza összefüggésbe. “Ez a Délt jelenti, és ők szeretik a Délt” – mondta, utalva a déli tagállamok által az amerikai polgárháború idején (1861-1865) létrehozott úgynevezett konföderációs államszövetségre.

Május vége óta, amikor Minneapolisban egy afroamerikai férfi a rendőri erőszak következtében meghalt, és ennek nyomán gyakran erőszakba torkolló megmozdulások robbantak ki szerte Amerikában, egyre többen követelik a rabszolgatartó múltra emlékeztető szobrok és emlékek elmozdítását. Így került szóba konföderációs tábornokokról elnevezett tíz amerikai katonai támaszpont nevének megváltoztatása is. A konföderációs zászlót pedig Mark Esper védelmi miniszter – egy, a héten nyilvánosságra került belső feljegyzés szerint – kitiltja a katonai létesítményekből.

Az interjúban Trump megpendítette azt is, hogy esetleg a koronavírus-járvány anyagi-gazdasági következményeit enyhítő újabb csomagtervet sem írja alá, abban az esetben, ha az nem tartalmazza a fizetésre kivetett adó csökkentését.

“Először látnom kell a törvényt, majd utána döntök, de valóban megfontolom, hogy az adócsökkentés nélkül ne írjam alá” – fogalmazott. Ezzel lényegében a már a múlt héten kifejtett álláspontját ismételte meg. Hangsúlyozta azt is, hogy a csomagtervnek tartalmaznia kell a vállalkozások pénzügyi védelmét biztosító intézkedéseket is.

Trump úgy vélekedett: a járvány fellángolása annak tudható be, hogy a korábbinál jóval több vírustesztet végeznek, s így több fertőzöttet regisztrálnak.

Jónak mondta viszonyát Anthony Faucival, az allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó országos intézet igazgatójával, a Fehér Ház járványügyi tanácsadói csapatának tagjával. Bár hozzátette, hogy Fauci “kicsit riadalmat keltő” szokott lenni. Kijelentette ugyanakkor, hogy a járványügyi szakember a válság egyes kérdéseinek megítélésében többször is tévedett. Felidézte, amikor Fauci kifejezetten nem tanácsolta a szájmaszk viselését, vagy amikor a koronavírus megjelenésekor azt mondta, hogy a járvány nem jár nagy kockázattal, hamar el fog múlni. Trump megemlítette még, hogy Fauci ellenezte a Kínából érkező repülőjáratok átmeneti felfüggesztését is, de aztán nyilvánosan belátta, hogy ebben nem volt igaza.

Az elnök vitatta a Fox televízió legutóbbi felmérését, amely szerint a kulcsfontosságú államokban messze lemarad kihívója, a demokraták várható elnökjelöltje, Joe Biden mögött.

“Nem állok vesztésre, mert ezek hamis közvélemény-kutatási adatok. Hamisak voltak 2016-ban, most pedig még annál is hamisabbak” – fogalmazott, kijelentve, hogy kampánycsapatának belső felmérései szerint ő vezet az úgynevezett ingadozó – tehát nem mindig republikánusokra vagy mindig demokratákra szavazó – államokban. Bidenről Trump azt mondta: “nem tud két mondatot összerakni”.

A Fox televízió legutóbbi felmérését pénteken este hozták nyilvánosságra. Ez alapján Biden országosan 49:41 arányban vezet Trump előtt.

The post Nem akármiért helyezte Trump a védelmi költségvetés vétóját is kilátásba appeared first on Biztonságpiac.hu.

Kriston István rámutatott: a honvédség és a magyar altiszti kar életében kiemelten fontos az altisztavatás, amelyen idén a korábbiaknál többen vettek részt. Ezt a főtörzszászlós részben a toborzással foglalkozók hatékony munkájával, illetve a haderő fejlesztésének megfelelő humánerőforrás-gazdálkodással indokolta.

Magáról a megújult képzési rendszerről, az Acélkocka képzési rendszerről szólva elmondta: egy ötszintű, egymásra épülő programot dolgoztak ki az altisztek felkészítése és professzionális képzése érdekében. Ez a szövetségi rendszerünk, a NATO, valamint a hazai honvédség elvárásainak is megfelel. A korábbiaktól eltérően az új képzés kialakítása során arra törekedtek, hogy egy élethosszon át ívelő fejlődést biztosítson az altiszteknek, illetve maguk az altisztek is hatékonyabb és jelentősebb szerepet kapjanak a képzés formálásában.

Az altisztek körében a lövész, a harckocsizó, a tüzér, valamint a különleges műveleti területeken dolgozók munkáját nevezte a legnépszerűbbnek Kriston, megjegyezve: nagyobb értékű eszközök, raktárkészletek irányítását is gyakran ellátják. Hangsúlyozta: az altisztek helye és szerepe megváltozott az elöljárók következetes hozzáállásának köszönhetően és bár van lehetőség arra, hogy tisztté váljanak, a cél az volt, hogy az altiszti hivatás életpályáját tudják biztosítani.

The post Kriston: a haderőépítés alapja a minőségi kiválasztás és felkészítés appeared first on Biztonságpiac.hu.

A Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványának bezárásáról meghozott döntéséről Navalnij hétfőn a blogjában számolt be. A kormánytagok, közéleti személyiségek és üzletemberek állítólagos korrupciós ügyeit lelplező szervezet eddigi igazgatója, Ivan Zsdanov közölte, hogy Jogvédő Alapítvány címen az új jogi személy bejegyzése már megtörtént, s azt ígérte, hogy a működéshez szükséges formalitásokat két hónapon belül elintézi.

A feloszlatás oka, hogy az alapítványt, Navalnijt és a szervezet jogászát, Ljubov Szobolt összességében 88 millió rubel (napi árfolyamon több mint 380 millió forint) bírság kifizetésére kötelezte a bíróság a Moszkovszkij Skolnyik elnevezésű cég kártérítési keresete alapján. Az alapítvány ugyanis tavaly decemberben azzal vádolta meg a közétkeztetési pályázatot elnyert Konkord élelmiszeripari céget – amelynek tulajdonlásában átfedés van a felperessel -, hogy köze volt a moszkvai iskolákban 2018-ban kimutatott több tucatnyi vérhas-megbetegedéshez.

Feltételezések szerint a cég az ellenzéki sajtóban “Putyin szakácsaként” emlegetett Jevgenyij Prigozsin érdekeltségéhez tartozik. Prigozsin szerepel az amerikai szankciólistán, mert hozzá kötik a 2016-os amerikai elnökválasztásba való internetes beavatkozással vádolt szentpétervári “trollgyár” működését, valamint zsoldoscsoportok délkelet-ukrajnai, közel-keleti és afrikai tevékenységét.

Navalnij azt írta, hogy a bírság hatalmas összegét képtelen összegyűjteni. Az alapítványt, amelyet az orosz igazságügyminisztérium tavaly “külföldi ügynöknek” minősített, a hatóságok pénzmosással is megvádolták, számláit pedig zárolták.

A 44 éves Navalnij az orosz parlamenten kívüli ellenzék legismertebb képviselője. A 2011-2012-es oroszországi hatalomellenes megmozdulások egyik fő szervezője volt, a 2013-as moszkvai polgármester-választáson pedig meglepetésre a második helyen futott be. Az elmúlt évek során több országos korrupcióellenes tüntetést kezdeményezett. Több nem engedélyezett megmozdulás miatt elzárásra ítélték. A 2018-as elnökválasztáson Navalnij megpróbálta Vlagyimir Putyin kihívójaként pozícionálni magát, ám a Központi Választási Bizottság – a függőben lévő büntetéseire hivatkozva – elutasította a jelötként való bejegyzését.

The post Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus feloszlatta az alapítványát appeared first on Biztonságpiac.hu.

A vizsgálat irányítását az FBI San Franciscóban lévő részlege vette át, miután több amerikai törvényhozó is részleges beszámolót sürgetett Washingtonban a történtekről.

Vizsgálataik első eredményei után a nyomozók csütörtökön este megerősítették az első feltételezéseket, miszerint a hackertámadás valóban Bitcoin-támadás volt, vagyis a feltört Twitter-fiókok tulajdonosaitól kriptovalutát akartak kicsalni. A kriptovaluta olyan digitális eszköz, amelyet csereeszközként vagy fizetőeszközként használnak, s a Bitcoin volt az első, “forgalomba hozott” kriptopénz.

A nyomozóknak arra egyelőre nem sikerült fényt deríteniük, hogy a hackerek hozzáfértek-e a feltört Twitter-fiókok tulajdonosainak magánüzeneteihez, vagy magánadataihoz is.

A számítógépes támadók szerdán törték fel olyan ismert személyiségek Twitter-oldalait, mint például Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje, Barack Obama volt elnök, Bill Gates, vagy Elon Musk, dél-afrikai születésű amerikai milliárdos, aki egyebek között a Tesla cég alapítója. De hackerek üzenetei jelentek meg ismert hollywoodi sztárok Twitter-posztjai között is. A bűnözők arra kérték a feltört fiókok tulajdonosait, hogy utaljanak Bitcoin-adományokat és pénzt az általuk megadott címre.

A Twitter elnök-vezérigazgatója, Jack Dorsey közölte, hogy a hackerek hozzáfértek a platform belső rendszeréhez és eszközeihez, és a Twitter munkatársai is a célkeresztjükben voltak. Dorsey bejelentette, hogy máris meghozták az első szigorító intézkedéseket a belső rendszerhez történő hozzáférés megakadályozására, és blokkolták egyes felhasználóik azon lehetőségeit is, hogy a fiókjukon Bitcoin-számlák címeit adhassák meg.

Több amerikai törvényhozó komoly aggodalmát hangoztatta az ügyben. Ed Markey demokrata párti szenátor például arra figyelmeztetett, hogy a mostani hackertámadásnak pénzügyi céljai voltak, de előfordulhat, hogy rossz szándékú szereplők hamis információkat, akár az amerikai választási folyamatot befolyásoló álhíreket, vagy az Egyesült Államok nemzetközi kapcsolataira is hatással lévő üzeneteket tesznek közzé a feltört fiókokon. Hasonló aggálya volt Jim Jordan republikánus képviselőnek is.

A Fehér Ház közölte, hogy “állandó kapcsolatban áll a Twitter illetékeseivel”. Sajtóértekezletén Kayleigh McEnany, a Fehér Ház szóvivője hangsúlyozta, hogy Donald Trump Twitter-fiókja “abszolút biztonságos” és biztonságban volt a hackertámadás idején is.

The post Az FBI is vizsgálja a múlt heti hackertámadást a Twitter ellen appeared first on Biztonságpiac.hu.

A minisztérium közleménye szerint a kaukázusi Csecsenföldet irányító Ramzan Kadirov “durván megsértette” az emberi jogokat a hazájában. A közlemény kiemelte, hogy az amerikai kormányzatnak “nagyszámú, hitelt érdemlő információ áll rendelkezésre arról, hogy Kadirov több mint tíz év óta felelős az emberi jogok durva megsértéséért, köztük kínzásokért és törvénytelen kivégzésekért”. Ezért az amerikai kormányzat a jövőben nem ad beutazó vízumot sem Kadirovnak, sem egyetlen családtagjának.

Az Egyesült Államok egyben hasonló lépésre bátorítja más országokat is – olvasható a kommünikében.

A 43 éves Kadirov azt követően került hatalomra, hogy 2004-ben egy bombamerényletben életét vesztette az édesapja, Ahmad Kadirov, aki addig Csecsenföld elnöke volt. Elemzők Vlagyimir Putyinhoz közelállónak tartják Kadirovot, aki keményen fellépett a dzsihadisták és a Csecsenföld függetlenségét szorgalmazók ellen. Amerikai sajtójelentések szerint az elmúlt hónapokban több csecsen ellenzékit gyilkoltak meg Európában. Köztük volt például a 43 éves Mamihan Umarov, aki Bécsben élt, vagy a 44 éves Imran Alijev, akit az észak-franciaországi Lille városában késeltek halálra az idén januárban.

Csecsenföld a Kaukázusban, az Oroszországi Föderáció déli részénél fekszik. A Szovjetunió felbomlása után sokáig vitatott hovatartozású terület volt, a csecsenek két háborúban is megpróbálkoztak függetlenséggel, sikertelenül. Az orosz hadsereg ugyan kivonult a területről, és Csecsenföld formailag ma sem része Oroszországnak, de a hatalmat Moszkva-barát erők uralják.

The post Washington nem ad többé vízumot Kadirovnak appeared first on Biztonságpiac.hu.

Szergej Sojgu védelmi miniszter márciusban adta ki a parancsot az első női legénység összeállítására. Az ezt követő kiválasztás és kiképzés eredményeként az orosz Fekete-tengeri flotta P-834-es Raptor naszádján, kísérleti jelleggel Anna Brikez naszádparancsnok tizedes, Olga Csulkova főgépész tizedes és Julija Kurocskina kormányos-jeladó matróz kezdte meg a szolgálatot.

A szovjet fegyveres erőknél a második világháború éveiben “a gyengébb nem” képviselő számos olyan feladatkört vettek át, amelyek ellátása korábban kizárólag férfimunka volt. A hagyományos egészégügyi és logisztikai posztok betöltésén túl megjelentek a női pilóták, harckocsizók, felderítők és mesterlövészek is. Az orosz flottánál azonban eddig sosem voltak még női gépészek, kormányosok és kapitányok.

Az őrnaszád háromtagú személyzetének egyebek között a túlélés gyakorlatából, gránátvetésből és diverzáns-elhárításból kellett vizsgáznia. Ha a trió beválik a gyakorlatban, a katonai tárca szerint megnyílik a lehetőség további hasonló csapatok megalakítása előtt. Megcáfolandó a talán még a régi görögökhöz és a föníciaiakhoz visszanyúló tengerészbabonákat, a P-834-es naszád legénységének jelmondata: “A nő a fedélzeten szerencsét hoz!”.

A 03160. hadiipari projekt keretében megépített Raptor több mint húsz tengerészgyalogos mozgatására és partra szállítására alkalmas. Az őrnaszád emellett járőrözésre és kisebb objektumok elfogására alkalmas. A jármű hossza 16,9, szélessége 4,1 méter, sebessége pedig eléri az ötven csomót (az óránkénti 92,6 kilométert).

The post Az orosz haditengerészetnél létrehozták az első női naszádlegénységet appeared first on Biztonságpiac.hu.