Biztonságpolitika

Soron kívül a Sir előnév viselésére jogosító lovagi rangra emelte pénteken a brit uralkodó Tom Moore-t, a brit hadsereg százéves veteránját, aki csaknem 33 millió fontot gyűjtött a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) számára az új koronavírus okozta járvány elleni küzdelem segítésére.

A Captain Tom néven világszerte ismertté vált veterán – aki a második világháború idején az ázsiai hadszíntéren szolgált és századosi rendfokozatban szerelt le – azt vállalta, hogy századik születésnapja előtt százszor körbesétálja házának kertjét. Ennek fejében azt kérte, hogy aki teheti, adományokkal támogassa az NHS által a koronavírus-járvány megfékezésére kifejtett áldozatos erőfeszítést. Kezdeti célkitűzése az volt, hogy ezer fontot gyűjtsön össze az NHS-t támogató jótékonysági alap számára. A százados április 30-án ünnepelte századik születésnapját, de a századik kört már két héttel korábban megtette kertjében egykori alakulata, a yorkshire-i ezred katonáinak díszsorfala között.

Az adományok azonban ezután is folyamatosan ömlöttek az NHS-segélyalap elkülönített számlájára, amelyen végül 32,8 millió font – 12,8 milliárd forint -, vagyis az eredeti célkitűzésben megjelölt ezer fontnak csaknem a 33 ezerszerese gyűlt össze. A több mint másfél millió adományozó között van Vilmos herceg, II. Erzsébet királynő unokája, aki majdan maga is az Egyesült Királyság uralkodója lesz.

Tom Moore naponta tíz kört tett meg kerekes járókerete segítségével kertjének egy kijelölt, 25 méter kerületű része körül a délkelet-angliai Marston Moretaine községben lévő otthonában.

Boris Johnson brit miniszterelnök hivatala május végén közölte, hogy a kormányfő egyedi intézkedéssel lovagi rangra terjesztette fel a hatalmas adományt összegyűjtő veteránt, az indítványt II. Erzsébet királynő jóváhagyta.

A 94 esztendős uralkodó péntek délután, a London nyugati határában fekvő ősi királyi rezidencia, a windsori kastély parkjában hagyományos ceremónia keretében emelte lovagi rangra Tom Moore-t, akit a brit hadsereg vezérkari főnöke a minap tiszteletbeli ezredessé léptetett elő.

II. Erzsébet királynő néhai édesapja, az 1952-ben elhunyt VI. György király díszkardjával ütötte lovaggá a veterán harcost, aki ezentúl a Sir Tom megszólításra tarthat igényt. Az uralkodó köszönetet mondott Sir Tom Moore-nak a rendkívül sikeres pénzgyűjtő akcióért.

A lovagi cím odaítélésének soron kívüli bejelentése és átadása szinte példátlan az udvari protokollban. A gyakorlat szerint ugyanis évente két ízben, a királynő júniusi hivatalos születésnapjának előestéjén és újév előtt ismertetik, hogy az uralkodó kiknek adományozott magas kitüntetéseket, köztük lovagi címet.

The post Lovaggá ütötte II. Erzsébet királynő a százéves katonát appeared first on Biztonságpiac.hu.

Az uniós fizetőeszköz, az euró története során talán a legjelentősebb pénzhamisító csoportot számoltak fel Olaszországban, ők gyártották a forgalomban lévő összes hamis euróbankjegy legalább 25 százalékát – közölte az Európai Unió rendőri együttműködési szervezete, az Europol.

A hágai székhelyű szervezet tájékoztatása szerint az olasz, a belga és a francia hatóságok vezette akcióban a csoport 44 tagját állították elő. Emellett lefoglaltak ötven lakást, nyolc üzlethelyiséget, két vidéki gazdaságot, tíz – különféle ágazatokban tevékenykedő – vállalatot, 12 nagyértékű járművet, valamint egy luxus motorcsónakot, ezek mind a bűncselekményekből származtak, összértékük meghaladta a nyolcmillió eurót. Huszonkét bankszámlát befagyasztottak.

A nyomozás 2017 októberében egy ötveneurós hamis bankjegy lefoglalásával kezdődött az olaszországi Nápoly közelében fekvő Benevento városában. Nápolyban, 2018 februárjában már közel 450 ezer hamis ötven és száz eurós bankjegyet találtak elrejtve, amelynek értéke a 41 millió eurót is meghaladta. Az év júliusában ötven eurócentes érmék illegális verdéjét számolták fel Lombardia tartományban, akkor négy gyanúsítottat állítottak elő.

A felgöngyölített eset bizonyítékai arra utalnak, hogy a hamisítók tevékenységük során több mint hárommillió hamis bankjegyet állítottak elő és terjesztettek, ezek összértéke meghaladja a 233 millió eurót. Az összeg az euró 1999. január 1-i bevezetése óta forgalomban lévő összes hamis euróbankjegy egynegyedének felel meg.

A bűnszervezet feje több mint húsz éve foglalkozott pénzhamisítással, az euró mellett más valuták előállításáért és terjesztéséért is felelős hálózatot hozott létre. A nyomozás feltárta a camorra bűnszervezethez kötődő kapcsolatait is – közölték.

The post Olaszországban bankjegyhamisító hálózatot számoltak fel appeared first on Biztonságpiac.hu.

A koronavírus-járvánnyal összefüggésben a járvány kezdete óta kedd éjfélig összesen 455 büntetőeljárást indított a rendőrség. A közlemény szerint 134 nyomozás csalás, 134 rémhírterjesztés, 29 közveszéllyel fenyegetés, 28 járványügyi szabályszegés miatt indult. Az eljárásokban eddig összesen 85 gyanúsítottat hallgattak ki.

The post Eddig 455 büntetőeljárást indított a rendőrség a járvánnyal összefüggésben appeared first on Biztonságpiac.hu.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a kínai Huawei távközlési óriásvállalat néhány munkatársa elleni szankciót jelentett be, és az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésében részt vevők elleni új szankciókat ígért.

Az amerikai diplomácia irányítója a Huawei büntetőintézkedésekkel sújtott munkatársait ipari kémkedéssel vádolta meg, és vízumkorlátozásokat jelentett be velük szemben.

Pompeo egyúttal üdvözölte a brit kormány keddi döntését, amelynek értelmében London megszakította üzleti kapcsolatait a Huaweijel. Robert O’Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó már kedden este közleményben méltatta a Johnson-kormány döntését, kiemelve, hogy ez annak az “erősödő nemzetközi egyetértésnek a jele, amely a Huaweit és más (kínai) szereplőket nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartja”.

Az amerikai külügyminiszter szerdán bejelentette azt is, hogy a közeljövőben Londonba és Dániába látogat.

A sajtókonferencián Pompeo ígéretet tett arra is, hogy az amerikai kormányzat várhatóan új szankciókat hoz az Oroszország és Németország között építendő Északi Áramlat-2 gázvezeték építésében részt vevők ellen is. “Azzal számolunk, hogy azokat, akik részt vesznek e terv kivitelezésében, várhatóan átvizsgáljuk az esetleges szankciók végett” – fogalmazott a tárcavezető.

Pompeo kifejtette: az Északi Áramlat-2-ben részt vevők megítélése egy 2017-ben, a szövetségi kongresszus által csaknem egyhangúlag elfogadott törvény hatálya alá esik. Az idézett törvény – Pompeo szavaival – “az Egyesült Államok ellenségeinek szankciók révén történő hárítását” szolgálja.

Donald Trump már tavaly decemberben aláírt egy törvényt, amely szankcionálta az Északi Áramlat-2-ben részt vevő vállalatokat. Amerikai álláspont szerint ugyanis az újabb gázvezeték fokozná Európa függését az orosz energiától, és ezzel erősítené Moszkva politikai befolyását a kontinensen.

A szankciókat akkor mind Németország, mind az Európai Unió élesen bírálta, és az európai ügyekbe történő amerikai beavatkozásnak minősítette.

A hagyományos szárazföldi tranzitállamok elkerülését lehetővé tevő Északi Áramlat-2 gázvezeték a Balti-tengeren keresztül – a tenger alatti vezetékeken, svéd, finn és dán vizek alatt – szállítana orosz gázt az oroszországi Viborgból a német partoknál fekvő Greifswaldig. Mind az orosz, mind a német kormányzat elkötelezett az Ukrajnát, Fehéroroszországot és Lengyelországot elkerülő gázvezeték további bővítése mellett. A 2020 végére ígért üzembe helyezés azonban egyelőre húzódik, mert Dánia környezetvédelmi és energiapolitikai hatóságai fenntartásokat fogalmaztak meg.

The post Pompeo mindent és mindenkit szankciónál appeared first on Biztonságpiac.hu.

Őrizetbe vették a rendőrök azt a férfit, aki a forgalommal szemben hajtott fel a székesfehérvári elkerülő útra, majd néhány napon belül három alkalommal ittasan vezetett Fejér megyében – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.

Azt írták: a 63 éves sárszentmihályi férfi hétfő délután fél négy előtt személygépkocsijával a 7-es és a 8-as főutak közös elkerülő szakaszának jobb pályatestjén a forgalommal szemben, a belső sávban haladt Székesfehérvár felől a 63-as számú főút felé.

Tettével a szabályosan közlekedő járművekben utazók életét és testi épségét veszélyeztető sofőrt egy nappal később, késő este a 63-as főúton, majd csütörtök délelőtt Nádasdladány közelében, este pedig Sárszentmihálynál is ittas járművezetés miatt állították elő a rendőrök.

A rendőrség tájékoztatása szerint a férfit közúti veszélyeztetés, valamint háromrendbeli ittas állapotban elkövetett járművezetés miatt őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását.

The post A forgalommal szemben haladt, de a folytatás sem volt mindennapi appeared first on Biztonságpiac.hu.

Alaptalanul állíja London azt, hogy Moszkva beavatkozott a tavalyi brit parlamenti választásokba, valamint hogy orosz titkosszolgálatok állnak a brit koronavírusvakcina-kutatás elleni hackertámadás mögött – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Nincs birtokunkban információ arról, hogy ki törhetett be Nagy-Braitanniában gyógyszerészeti vállalatokhoz és kutatóközpontokhoz. Egyet tudunk mondani: Oroszországnak ezekhez a kísérletekhez semmi köze. Az efféle vádak elfogadhatatlanok számunkra, csakúgy mint a 2019-es választásokba való beavatkozásra vonatkozó vádak” – nyilatkozott Peszkov.

Dominic Raab brit külügyminiszter csütörtökön azzal vádolta meg Moszkvát, hogy törvénytelenül megszerzett brit kormányzati – az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokról szóló – dokumentumok terjesztésével próbálta befolyásolni a 2019. decemberi parlamenti választásokat. Emellett a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ jelentést tett közzé, amely szerint az orosz titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló hackerek adatokat próbáltak gyűjteni a nyugati világban zajló vakcinafejlesztésekről.

Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Oroszország idén 30 millió dózist tervez otthon legyártatni a fejlesztés alatt álló, első Covid-19-vakcinájából, további 170 milliót pedig külföldön, öt országban. Dmitrijev szerint a vakcina két hónapon belül beinduló gyártására Oroszországban két magánvállalat, a Sistema konglomerátumhoz tartozó Alium és az R-Pharm készül fel.

Az oltóanyagot az orosz egészségügyi minisztérium moszkvai Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézete (NICEM) fejlesztette ki. Dmitrijev úgy vélekedett, hogy Oroszországban az úgynevezett “nyájimmunitás” megszerzéséhez 40-50 millió embert kell majd beoltani.

Az orosz szuverén alap vezetője közölte, hogy a klinikai tesztek első fázisa, amelyet 38 önkéntes bevonásával végeztek, már lezárult, a második szakasz pedig, amelyben 100 kísérleti alany vesz részt, augusztus 3-án fejeződik be. Az oltóanyag-kísérlet harmadik, kiterjedtebb fázisát Oroszországban és két, Dmitrijev által meg nem nevezett közel-keleti országban fogják elvégezni.

A Reuters felhívta a figyelmet arra, hogy az RFPI vezetője egy másik nyilatkozatában Szaúd-Arábiát említette meg tesztelési és gyártópartnerként.

“Úgy hisszük, hogy a jelenlegi eredményeket Oroszországban augusztusban, egyes más országokban pedig szeptemberben fogják jóváhagyni, ami miatt talán ez lesz a világ legelső jóváhagyott vakcinája” – mondta Dmitrijev.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon elkezdett több mint 100 vakcinafejlesztés közül legkevesebb kettő – a kínai Sinopharm, valamint az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös oltóanyaga – jutott el az embereken való tesztelés utolsó, harmadik szakaszába.

Dmitrijev közölte, hogy Oroszország megállapodott azt AstraZenecával az AZD1222 potenciális Covid-19-vakcinájának oroszországi gyártásáról.

The post A Kreml tagadja, hogy Moszkvának köze van a brit kutatóközpontok elleni kibertámadásokhoz appeared first on Biztonságpiac.hu.

Ma Budapesten aláírták az Airbus Helicopters és a magyar állam közös tulajdonában lévő, gyulai repülőgépalkatrészgyár vegyesvállalat (Airbus Helicopters Hungary) alapításáról szóló dokumentumokat - hosszas tárgyalások és összetett szervezőmunka hozta meg gyümölcsét ezzel a 2018 decemberi egyetértési nyilatkozat, és a békés megyei helyszín 2019 májusi kijelölése nyomán. Aki tudja, hogy mit jelent helikopterek dinamikus komponenseit gyártani, és mit jelent egy ilyen globális cég single source beszállítója lenni ebben a kategóriában, az tudja azt is, hogy mekkora jelentősége van ennek Magyarország, a hazai aerospace szektor felépítése szempontjából.

A ceremónia csúcspontja: az Airbus Helicopters vezérigazgatója, és a Nemzeti Légiipari Projekt Kft. ügyvezetője ellátja kézjegyével a szerződést.

Zord 

Jogerősen közérdekű munkára ítélték a tanárukat inzultáló mezőtúri tinédzsereket – közölte a Szolnoki Törvényszék.

A közlemény szerint a másodfokon eljáró törvényszék – helybenhagyva az elsőfokú bíróság döntését – július 10-én a két büntetlen előéletű fiatalt fejenként 160 óra közérdekű munkára ítélte.

Az eset januárban történt egy mezőtúri középiskolában: a diákok óra közben felálltak a helyükről; a tanári asztalnál egyikük fejelő mozdulatot tett a pedagógus felé, majd a vállánál megragadta a blúzát és a kézfejével az arca felé legyintett, anélkül, hogy hozzáért volna; végül belerúgott a tanárnő székébe, míg a társa egy papírlappal többször meglegyintette a nő fejét.

A közleményben a törvényszék rámutat: alapesetben a közfeladatot ellátó személyt erőszakkal akadályozókat egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik.

The post Újabb elrettentő, nevelőszándékú ítélet: közérdekű munkával megúszták a tanárukat inzultáló csibészeket appeared first on Biztonságpiac.hu.

Hollandia keresetet nyújtott be Strasbourgban Oroszország ellen a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépe elleni hat évvel ezelőtti támadás elkövetése miatt – értesített az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság tájékoztatása szerint a holland kormány azt állítja, hogy az orosz kormány felelős a repülőgép lelövéséért és a bekövetkezett halálesetekért, amellyel megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében vállalt kötelezettségeit. Hollandia szerint ugyanis az a rakétarendszer, amellyel az utasszállítót lelőtték, Oroszország tulajdonát képezte, használatát is Oroszország biztosította – közölték.

Az emberi jogi bíróság hozzátette, jelenleg öt másik államközi kereset és körülbelül hétezer egyedi kérelem van folyamatban a Krím félszigeten és Kelet-Ukrajnában bekövetkezett eseményekkel kapcsolatban a bíróság előtt.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. Az öt évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál -, valamint a legénység életét veszette.

Oroszország makacsil tagadja, hogy köze volt a gép lelövéséhez.

The post Maláj utasszállító: Hollandia keresetet nyújtott be Oroszország ellen appeared first on Biztonságpiac.hu.

A dán külügyi intézetben volt hetekkel korábban Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter, ahol a dán német kapcsolatok mellett kifejtette véleményét a német védelempolitikáról, a balti és a fekete tengeri kihívásokról, vagy Németország és az EU helyéről a globális nemzetközi rendszerben. Jó, nem tudom, hogy tényleg elmondta-e ezeket, de a DIIS weboldala szerint ezek voltak a kérdések.


AKK, ahogy Németoban hívják, tegnap Magyarországon járt, hogy gondolom itt egyszerre tárgyalt védelmi miniszterként és a CSU/CDU egyik vezetőjeként. Benkő védelmi miniszterrel volt közös sajtótájékoztató, ahol két újdonságot találtam. Még mielőtt ezt kiemelném, el kell mondanom, hogy mennyire szegényes volt a figyelem. Csak az MTI beszámolóját találtam, és a honvédelmi sajtó klipjét. Utóbbi információ tartalma még szegényesebb, és ellentmond a MTI hírnek (a NATO vállalásról nem szól, a EU harccsoport vállalást pedig 2025-re teszi). Nem tudom ki volt ott ezen, én sajnos nem kaptam meghívót (persze ráfoghatjuk, hogy nem vagyok sajtó, de engem legalább érdekel :)

A HM videoból viszont egy dolog kiderül, ami persze követve az eseményeket egyébként is magátóol értetődő. Benkő miniszter úr mellett egyik oldalon a tolmács, másik oldalon Maróth Gáspár kormánybiztos ült, akinek ha jól látom épp tegnap hosszabbították meg megbíztatását két évvel a Védelmi Beszerzési Ügynökség élén. Maróth jelenléte - és a német delegáció összetételét nem ismerem - alátámasztja azt, amivel az Info rádió egyébként is megosztotta az MTI hírt és amit a miniszter úr is elmondott. Hogy a védelmi beszerzések Németországból még nem álltak meg, számíthatunk folytatásra.

Visszatérve a konkrétumokra, ezt az egy bekezdést találtam csak: A német védelmi miniszter örömét fejezte ki, hogy a két ország 2023-ban közösen alakítja a magas készültségű összhaderőnemi köteléket (VJTF), s hogy 2025-ben az EU-harccsoportban is együtt fognak működni. Ezek is mutatják, hogy a két ország komolyan veszi a NATO-n és az EU-n belüli védelmi kötelezettségeit.

Magyarország idáig távolt maradt a NATO ukrajnai válság után létrehozott, a NATO Készültségi Erők "lándzsahegyét" jelentő VJTF-től. Gondolom ezt sok NATO tag nem nézte jó szemmel, de nekünk a határ volt fontos. A VJTF egy összhaderőnemi dandárnyi erő, amelynek egyes egységei 72 órás készenlétben vannak. 2016 óta létezik, idáig egy kb 10-20 fős CIMIC csoportot adtunk bele. Elég vékony, nem?

Nem tudom 2023ig lesz-e e más részvételünk, de ha ez a német miniszter szájából így hangzott el, akkor 2023-ra elég izmos részvételt kell felmutatni. A harckocsik még nem lesznek itt, a tüzérek sem, úgy hogy én valami lövész századra+különleges erőkre+támogató erőkre tippelek. Egy lövészzászlóaljat szerintem még nem tudunk  kiállítani. Bár az is tény, hogy a VJTF erők otthon maradnak készenlétben, de mindig van valahol Europában egy nagy közös összekovácsoló hadgyakorlat, ahova ki kell menni a technikával együtt (tavaly ez Norvégia volt és a magyar katonák odáig autóztak).

Az EU harccsoport említése is érdekes. Idáig két különböző harcsoportban vagyunk benne, a sokat reklámozott V4-es ben, és az olasz vezetésű ex MLF, jelenleg DECI névre hallgatóban. Épp 2019 második felében adtunk készültséget V4-es keretekben és 2023-ig még szerintem lesz még egy készültség adás valamelyik keretben.

Újabb hatvanhárom speciális gépjármű állt a katasztrófavédelem szolgálatába, az új eszközöket Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Góra Zoltán, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője adta át.

Az ünnepségen Kontrát azt mondta, ez már a sokadik hasonló esemény; részben uniós, részben nemzeti forrásból fejlesztik az OKF járműparkját. Az átadott járművek megkönnyítik a hivatásos tűzoltók és az önkéntes mentőszervezetek munkáját, így hozzájárulnak az élet- és vagyonbiztonsághoz – hangoztatta az államtitkár. Az államtitkár azt mondta, hogy remélhetőleg kevés katasztrófavédelmi beavatkozásra lesz majd szükség, de amikor mégis cselekedni kell, rendelkezésre fog állni a megfelelő felszerelés.

Bartók Péter, az OKF gazdasági főigazgató-helyettese közölte, hogy idén ünneplik a tűzoltóság százötvenedik születésnapját. Így a járműveket ajándéknak is lehet tekinteni – tette hozzá. Erdőtűz oltására szolgáló eszközökre összesen több mint 6,1 milliárd forintot költöttek az utóbbi időben, a mostani szakaszban 1,6 milliárdot.

A már megvalósult beszerzésekkel jelentősen nőtt a beavatkozások hatékonysága, magasabb szintű védelmet nyújtanak mind az állampolgároknak, mind a környezetnek. A szerdai átadással azonban nem értek a fejlesztések végére – hangoztatta Bartók.



Az esemény meghívójában azt írták, hogy a hatvanhárom új speciális járművet hivatásos tűzoltók és önkéntes szervezetek használják majd beavatkozásaik során. A katasztrófavédelem hatodik éve dolgozik azon, hogy korszerűsítse, egyúttal egységesebbé tegye járműparkját. Több európai uniós projekt is forrást biztosít ehhez, ezeknek köszönhetően megújulnak az árvíz- és lakosságvédelmi feladatok, a vezetésirányítási műveletek, az üzemanyagtöltési feladatok elvégzését, valamint az erdőtűz oltását szolgáló berendezések.

A források magas színvonalú technikai eszközrendszer kialakítását teszik lehetővé, amellyel az egységek költséghatékonyan és környezetkímélő módon képesek dolgozni az állampolgárok biztonságáért, akár klímaváltozás okozta hirtelen kialakuló veszélyhelyzet esetén is – fogalmaztak.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) egyik projektje keretében huszonegy erdőtüzes gyorsbeavatkozású, három többcélú és két üzemanyagtöltő járművet szereztek be. Egy másik KEHOP-os forrásból huszonkilenc logisztikai, árvíz- és lakosságvédelmi, valamint vezetésirányítási gépjárművet vásároltak. Mindezek mellett a katasztrófavédelem saját forrásból nyolc duplakabinos terepjáróval támogatja a tűzoltási, műszaki mentési, tűzvizsgálati és hatósági tevékenységet.

The post Hatvanhárom speciális járművet kapott a katasztrófavédelem appeared first on Biztonságpiac.hu.

Hiperszonikus fegyverek hordozására alkalmas F-15EX típusú vadászgépeket rendelt meg az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon a Boeing cégtől – közölte az amerikai repülőgépgyártó vállalat.

A tájékoztatás szerint a légierő már megkötötte az első részletében 1,2 milliárd dollárról szóló szerződést az óriáscéggel, ennek keretében nyolc ilyen korszerű gépet gyártanak le St. Louisban lévő üzemükben, Missouri középnyugati álamban. Az F-15EX típus több fegyver hordozására képes, mint osztályának bármelyik képviselője, és alkalmas mintegy hét méter hosszú és 3,2 tonnányi súlyú hiperszonikus fegyver indítására is – derült ki a közleményből.

Megállapodás született ezen kívül arról is egy határidő nélküli, 23 milliárd dollár értékű szerződés keretében, hogy meg nem határozott mennyiségben fognak repülőgépeket leszállítani az említett típusból. A tervek 144 vadászgép legyártását helyezik kilátásba.

Egy, az amerikai légierő honlapjára kitett közlemény szerint az első nyolc, ilyen típusú vadászgép a floridai Eglin légitámaszponton állomásozik majd, ahol kísérletekben vesznek részt. A tervek szerint az első két gépet 2021 második felében gyártják le, többi hatot 2023-ban. Ezek a gépek fogják majd leváltani a korábbi, F-15C/D típusokat az amerikai légierőnél.

A National Interest című, konzervatív amerikai külpolitikai folyóirat azt írta, hogy az új típusú vadászgép a többi korszerűbb géptől, beleértve az F-35-t is, abban különbözik, hogy sebessége meghaladhatja a háromszoros hangsebességet, a 3 Mach-ot. Ez lehetővé teszi azt, hogy kezdeti gyorsulást teremtsen a hiperszonikus fegyver indításához.

Az egyik legkorszerűbb vadászgép, az F-35 azért nem alkalmas hiperszonikus fegyver hordozására, mert egyrészt sebessége kétszer kisebb a létrehozandó típusnál, másrészt pedig az említett méretű fegyver nem férne el fegyverhordozón – derült ki az írásból.

The post Szuperszónikus fegyverek: oda az orosz előnynek… már ha volt ilyen appeared first on Biztonságpiac.hu.

Kiskorú veszélyeztetése miatt vádat emeltek egy besenyőtelki házaspár tagjai ellen, mert évekig nem járatták rendszeresen iskolába gyermeküket – közölte a Heves megyei főügyész helyettese.

Kalmár Gyula közölte: a vádirat szerint a többgyerekes középkorú párnak 2008-ban született egy kislánya, akit 2016-ban írattak általános iskolába. A gyermek abban a tanévben 594 óráról hiányzott igazolatlanul, ezért osztályt kellett ismételnie. A következő tanévben 640, a 2018/2019-esben pedig 682 órát mulasztott, ezért kétszer megint osztályt kellett ismételnie.

Az iskola folyamatos jelzései, a családsegítő felhívásai nem értek célt a szülőknél, akik magatartásukkal súlyosan veszélyeztették a kislányt. A gyermeket a gyámhatóság már 2014-ben védelembe vette, de ez sem volt elegendő a tankötelezettség teljesítésének biztosításához – tette hozzá a főügyész-helyettes.

A Füzesabonyi Járási Ügyészség kiskorú veszélyeztetésének bűntettével vádolja a szülőket, és felfüggesztett börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabását, emellett foglalkozástól, illetve meghatározott tevékenységektől történő eltiltást, valamint pártfogó felügyelet elrendelését indítványozza.

The post Vádat emeltek a szülők ellen, mert nem járatták iskolába gyereküket appeared first on Biztonságpiac.hu.

Hazatérhet Nagy-Britanniába és brit bíróság előtt követelheti vissza brit állampolgárságát az a nő, aki öt éve, még gyerekként két barátnőjével Nagy-Britanniából Szíriába utazott, és ott csatlakozott az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezethez.

A világszerte komoly feltűnést keltő ügy egyik döntő mozzanataként Sajid Javid akkori brit belügyminiszter tavaly februárban megvonta a brit állampolgárságot a jelenleg húszéves, Londonban született Shamima Begumtól, abból a feltételezésből kiindulva, hogy Begum édesanyja brit-bangladesi kettős állampolgár, és az ő révén lányának is van a brit mellett bangladesi állampolgársága.

Az 1981-ben kelt brit állampolgársági törvény lehetővé teszi a brit állampolgárság megvonását, ha a mindenkori belügyminiszter úgy ítéli meg, hogy ez a lépés a közjó érdekében áll. A brit kormány ugyanakkor a London által is aláírt nemzetközi jogi kötelezettségek alapján senkit nem tehet hontalanná, vagyis a brit állampolgárság nem vonható meg olyanoktól, akiknek nincs más állampolgárságuk.

A bangladesi kormány már Javid tavalyi határozatának másnapján közölte Londonnal, hogy Begum nem bangladesi állampolgár, és “fel sem merülhet” annak a lehetősége, hogy valaha is beutazzon Bangladesbe. Begum jogi képviselője keresetet nyújtott be a londoni fellebbviteli bírósághoz annak elérésére, hogy a fiatal nő visszatérhessen Nagy-Britanniába és rendezett körülmények között, jogi úton követelhesse vissza brit állampolgárságát.

A bírói fórum határozatában helyt adott a keresetnek, kimondva, hogy Begumnak Szíriából nem volt lehetősége megfelelő jogorvoslatra a miniszteri döntés ellen. A végzés szerint a nő hazatérhet Nagy-Britanniába és bírósági eljárást kezdhet állampolgárságának helyreállítása végett. A brit belügyminisztérium nyilatkozatában “csalódást keltőnek” nevezte a határozatot, és közölte, hogy fellebbezést nyújt be.

Begum jelenleg egy kelet-szíriai menekülttáborban él, és többször jelezte, hogy szeretne hazatérni Londonba. A nőt a The Times című konzervatív brit napilap kutatta fel és készített vele óriási vihart kavaró interjút tavaly februárban. Begum, akinek ügye azóta is a brit sajtó figyelmének középpontjában áll, az interjúban elmondta: Szíriában férjhez ment az Iszlám Állam egy holland fegyvereséhez, akitől két gyermeke született, de mindkettő meghalt, főleg alultápláltságból eredő betegségekben. Begum az interjú készítésének idején harmadik terhességének kilencedik hónapjában járt, és nem sokkal később fia született, aki egybehangzó és több forrásból megerősített londoni médiabeszámolók szerint azóta szintén meghalt.

Az akkor 15 éves Begum és két barátnője, a szintén 15 éves Amira Abase és a 16 esztendős Kadiza Sultana 2015 februárjában a londoni Gatwick repülőtérről kíséret nélkül Törökországba utazott, onnan átjutottak Szíriába és ott csatlakoztak mindhárman az Iszlám Államhoz. Az ügy annak idején komoly feltűnést keltett Nagy-Britanniában, és számos bírálat érte a brit hatóságokat, amiért a három fiatal lány akadálytalanul Szíriába utazhatott.

A tavalyi Times-interjúban Begum elmondta, hogy az Iszlám Állam mindhármuknak “férjet szerzett”, ám Sultana nem sokkal később egy légitámadásban életét vesztette, és mindkét barátnőjének férje is meghalt a harcokban. Elmondta azt is, hogy az ő férje egy szíriai ellenzéki fegyveres csoportnak megadta magát, azóta nem hallott felőle.

The post Hazatérhet és perelhet az Iszlám Állam-tagsága miatt brit állampolgárságától megfosztott nő appeared first on Biztonságpiac.hu.

Az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette csütörtökön az EU és az Egyesült Államok között létrejött, a személyes adatok továbbítását lehetővé tevő adatvédelmi megállapodást.

A Facebook közösségi portált érintő ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság kimondta, hogy a nemzeti törvényhozóknak szigorúbb intézkedéseket kell tenniük a felhasználói adatok továbbítása terén a magánélet védelme érdekében.

A bírák aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az úgynevezett adatvédelmi pajzs rendelkezései alapján továbbított adatok “nem korlátozódnak a feltétlenül szükséges információkra” az uniós állampolgárok adatainak amerikai feldolgozásakor. Mint emlékeztettek, az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint az érzékeny adatok csak akkor továbbíthatók valamely unión kívüli országba, ha az adott ország ezen adatok számára megfelelő védelmi szintet biztosít. Az adatok továbbítása csak akkor lehetséges, ha az érintettek érvényesíthető jogokkal és hatékony jogorvoslati lehetőségekkel rendelkeznek.

A bíróság ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy a személyes adatok védelméről szóló amerikai korlátozások nincsenek úgy szabályozva, hogy megfeleljenek az uniós jogban a feltétlenül szükséges mértékű arányosság elve követelményeinek. Az említett amerikai szabályozásból semmilyen módon nem derül ki, hogy léteznének a személyes adatok továbbítását, felhasználását és tanulmányozását érintően a nem amerikaiak számára szóló garanciák.

Kijelentették, az adattovábbítás szabályait felügyelő hatóságok kötelesek felfüggeszteni vagy megtiltani a személyes adatok unión kívüli országba irányuló továbbítását, ha úgy vélik, hogy az általános adatvédelmi kikötéseket ebben az országban nem tartják be vagy nem lehet őket ott tiszteletben tartani. Illetve akkor, hogy a továbbított adatok védelme, amelyet az uniós jog megkövetel, más eszközzel nem biztosítható.

Mindezek ismeretében az uniós bíróság kimondta: az Egyesült Államokkal kötött, személyes adatok átadásáról szóló megállapodást semmisnek kell tekinteni, mert az adatvédelmi rendelet nem biztosít az érintetek számára jogorvoslati lehetőséget olyan szerv előtt, amely az uniós jogban megkövetelt garanciákkal lényegében azonos biztosítékokat nyújtana. Illetve nem hatalmazzák fel az illetékes ombudsmant arra, hogy az amerikai hírszerzési szervezetekkel szemben kötelező erejű határozatokat hozzon.

A bíróság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a személyes adatok unión kívüli országokban működő vállalatoknak való továbbítására vonatkozó, az általános szerződési feltételekről szóló európai bizottsági határozat továbbra is érvényes. Ez azt jelenti, hogy az adatátvitel folytatódó ellenőrzése mellett az EU-nak és az Egyesült Államoknak új rendszert kell kidolgozni, amely biztosítja, hogy az európaiak adatai ugyanolyan védelemben részesüljenek az Egyesült Államokban, mint az unióban.

Az Európai Bizottság azonnal felveszi a kapcsolatot amerikai partnereivel, hogy konstruktív és intenzív munkát kezdeményezzen egy megerősített és tartós adatvédelmi mechanizmus kidolgozása érdekében – közölte Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa. Reynders hangsúlyozta, az Európai Bizottság tanulmányozni fogja a bíróság ítéletét, és fontolóra veszi, hogy miként lehetne még biztonságosabbá tenni az uniós állampolgárok adatainak továbbítását az Egyesült Államokba. Elmondta, az uniós bizottság már a bírósági határozat meghozatala előtt számos új forgatókönyvet készített az uniós adatvédelmi pajzs megújítására. Az ítélet remények szerint megvilágítja, hogy a szabályozás mely pontjain kell szigorítani az alapvető jogok megerősítéséhez.

The post Az uniós bíróság érvénytelenítette az Egyesült Államokkal kötött, személyes adatok átadásáról szóló megállapodást appeared first on Biztonságpiac.hu.

Három év börtönre ítélte a Szolnoki Járásbíróság nem jogerősen azt a férfit, aki a veszélyhelyzet idején sértegette, bántalmazni akarta az őt ellátó kórházi dolgozókat – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség.

A távmeghallgatással lefolytatott bizonyítási eljárás után a bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt és három év börtönre ítélte, és elrendelte három felfüggesztett szabadságvesztés büntetésének végrehajtását is – közölték.

A vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

A közlemény szerint a férfi április 19-én súlyosan ittas állapotban felhívta a mentőket, hogy koronavírusra jellemző tüneteket észlel magán. A mentők kórházba vitték, ahol több egészségügyi dolgozó rászólt, hogy tartsa be a kötelező egymás közötti távolságot. A férfi erre trágár szavakkal illette a kórház személyzetét, agresszíven viselkedett, az őt csillapítani igyekvő egyik beteghordót ököllel próbálta megütni. A sértettnek aztán sikerült a vádlottat földre teperni és a biztonsági szolgálat segítségével a rendőrök megérkezéséig a helyszínen tartani – írták.

A beteghordó közfeladatot ellátó személynek minősül – hívta fel a figyelmet a főügyészség.

The post Börtönre ítélték a veszélyhelyzet idején kórházi dolgozókra támadó férfit appeared first on Biztonságpiac.hu.

A Nemzetközi Bíróság Katar javára döntött a több éve az állam ellen folyó légibojkott ügyében, amelyet az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Bahrein és Egyiptom rendelt el 2017 júniusában – tudatta kedden a hágai székhelyű testület, az Egyesült Nemzetek Szervezetének elsődleges bírói szerve az államok közti vitákban.

A bírák egyöntetűen elutasították a négy bojkottáló ország fellebbezését az ENSZ szakintézménye, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által hozott határozat ellen, miszerint e testületnek van joghatósága arra, hogy az adott ügyben eljárjon. Ezzel megnyílt az út az előtt, hogy az ICAO hozzon hatályos döntést az ügyben.

Katar közlekedési és kommunikációs minisztere üdvözölte a bíróság döntését: “Biztosak vagyunk abban, hogy az ICAO törvénytelennek fogja minősíteni a Katart sújtó intézkedéseket. Ez a döntés is azt igazolja, hogy a bojkottáló országok figyelmen kívül hagyják a nemzetközi jogi eljárásokat” – jelentette ki.

Az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Bahrein és Egyiptom bojkottot rendelt el Katar ellen 2017 júniusában, megszakítva az általuk a terrorizmus támogatásával vádolt Katarral fenntartott diplomáciai és közlekedési kapcsolataikat. A bojkott részeként mind a négy állam kitiltotta légteréből az állami tulajdonban lévő Qatar Airways gépeit, így a légitársaság kénytelen volt bezárni irodáit az érintett országokban.

A katari kormány 2018 júniusában perelte be az Egyesült Arab Emírségeket az ENSZ Nemzetközi Bíróságánál az emberi jogok megsértése miatt. A dohai kormány szerint az Egyesült Arab Emírségek számos, a katariakat hátrányosan megkülönböztető intézkedést hozott, közöttük az emírségekből való kitiltást, az oda történő belépést, illetve az országon való átutazást, az emírségek állampolgárainak Katar elhagyására való felszólítását és az emírségek légterének és tengeri kikötőinek lezárását a katari légi és vízi járművek előtt.

Katar szerint ezek az intézkedések sértik a faji megkülönböztetésről szóló ENSZ-egyezmény előírásait, köztük az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalmának elvét. Katar és az Egyesült Arab Emírségek részese az egyezménynek, Szaúd-Arábia, Bahrein és Egyiptom viszont nem.

The post A hágai Nemzetközi Bíróság Katar javára döntött az ellene folyó légibojkott ügyében appeared first on Biztonságpiac.hu.

Kína szankciókkal sújtja a Lockheed Martin amerikai fegyvergyártó céget, amiért részt vett az Egyesült Államok és Tajvan közötti, legutóbbi fegyverszállítás ügyletben – számolt be a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján az ügyről elmondta: Kína határozottan ellenzi, hogy az Egyesült Államok fegyvereket adjon el Tajvannak. Washingtont továbbá az egy Kína elvének tiszteletben tartására szólította fel. “Az Egyesült Államoknak fel kellene függesztenie katonai kapcsolatait Tajvannal, beleértve a fegyvereladásokat is, hogy ne rombolja tovább a kínai-amerikai kapcsolatokat, valamint a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását” – fogalmazott Csao.

Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében. Tajvan mindazonáltal jelentős amerikai támogatást élvez, annak ellenére, hogy a két fél között nincsen hivatalos diplomáciai kapcsolat. Az Egyesült Államok Tajvan első számú fegyverbeszállítója és kulcsfontosságú partnere.

The post Kína szankciókkal sújt egy amerikai fegyvergyártót tajvani fegyvereladása miatt appeared first on Biztonságpiac.hu.

A Magyar Közút Zrt. munkatársai közül 17-en haltak meg munkaterületeken a figyelmetlen autósok miatt 2000 óta – ismertette a cég szóvivője.

Pécsi Norbert Sándor elmondta, “Nem véletlen” címmel közlekedésbiztonsági akciót indítottak, hogy felhívják a figyelmet a közutakon és mellettük kialakított munkaterületek biztonságára. A kampányra azért is szükség van, mert megint mélyre süllyedt a közlekedési morál az országban – fogalmazott. Hozzátette, 2018-ban fél éven belül két munkatársukat is elvesztették az M0-ás autóúton. Folyamatosan próbálják felhívni a figyelmet a problémára, de azóta sem telik el úgy hét, hogy ne történjen valamilyen baleset a munkaterületeken – emelte ki.

Szólt arról is, hogy készítettek egy felmérést a közutasok körében, amelynek eredménye szerint nyolcvan százalékukat érte már valamilyen abúzus, 25 százalékukat pedig fizikailag is bántalmazták.

The post Az elmúlt húsz évben tizenheten haltak meg a közúti munkaterületeken appeared first on Biztonságpiac.hu.

Recep Tayyip Erdogan és Donald Trump arról állapodott meg, hogy országaik szövetségesként szorosabban összedolgoznak Líbia tartós stabilitásának érdekében – közölte a török államfői hivatal kommunikációs igazgatósága.

Erdogan és Trump legutóbb június első felében beszélt egymással telefonon, és ezután a török elnök azt mondta, hogy szerinte a tárgyaláson elért megállapodások “új korszakot” nyithatnak Líbiában. Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő hetekkel később úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok vonakodik meghatározó szerepet vállalni a líbiai konfliktusban.

Törökország Líbiában a Tripoliban székelő, nemzetközileg elismert egységkormánynak nyújt katonai támogatást, amely a közelmúltban lehetővé tette, hogy megváltozzon a hatalmi erőegyensúly az észak-afrikai országban. Ennek következtében az ország déli és keleti felét uraló Halífa Haftar tábornok 14 hónapon át tartó offenzívája Tripoli ellen összeomlott, és a Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök vezette kormány hadserege erőfölénybe került a hadúr csapataival szemben. Haftar erőit mások mellett Oroszország segíti.

Líbia 2011-ben, Moammer Kadhafi diktátor megbuktatása és meggyilkolása után süllyedt káoszba.

Erdogan és Trump keddi telefonbeszélgetésén egyetértett abban is, hogy jó lenne, ha a török-amerikai kereskedelmi forgalom elérné a százmilliárd dollárt, valamint további kétoldalú témákról és regionális fejleményekről is egyeztettek.

The post Erdogan és Trump összedoldolgozik: Libiának most már biztosan jó lesz appeared first on Biztonságpiac.hu.