Biztonságpolitika

A következő tanévtől honvédkadét-szakképzés indul Zalaegerszegen. A leendő diákok a gépjármű-mechatronikai technikusképzés keretében sajátíthatják el a honvédelmi ismereteket.

Ruszin Romulusz, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikai államtitkára a képzés keddi zalaegerszegi bejelentésekor elmondta: országszerte több mint hetven iskolában folyik már kadétképzés valamilyen szinten, szeretnék elérni, hogy ezzel a tanulási lehetőséggel minél jobban lefedett legyen Magyarország.

A zalaegerszegi képzés kiváló példája a magyar haderőfejlesztési program átgondoltságának, hiszen a közeljövőben a városban harcijárműgyártás indul és a szükséges ismeretek oktatása is megvalósul – jelezte az államtitkár. Úgy fogalmazott: a honvédelem nemzeti ügy, minden magyar ember felelőssége. “Mindenkinek meg kell értenie, miért fontos a XXI. században is a honvédség, és miért van szükség a magyar katonákra határon belül és kívül”.

Amikor valaki “önként vállalja, hogy élete árán is megvédi Magyarországot és a polgárait”, annál nemesebb cél kevés van – hangsúlyozta a HM államtitkára. A zalaegerszegi képzés keretében felkészítik a fiatalokat arra, hogy a XXI. századi technológiában készítőként, alkalmazóként vegyenek részt, ezért zajlik a képzés a mechatronikai oktatás részeként, a magyar hadiipar jövőjét is meghatározva. A végzős diákok ezután továbbtanulhatnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vagy bármilyen műszaki egyetemen – jegyezte meg Ruszin.

Németh Dezső, a képzésnek helyet adó Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Munkácsy Mihály Technikumának igazgatója arról beszélt, hogy az intézményben fakultációs szinten már oktatnak katonai alapismereteket, amelynek gyakorlati részét – mint a fegyver- és alaki ismeretek vagy a tereptani ismeretek – a honvédség közreműködésével végzik. A honvédkadét-szakképzést a már egy éve tartó előkészületek után a 2021-22-es tanévtől vezetik be Zalaegerszegen.

The post Honvédkadét-szakképzés indul Zalaegerszegen appeared first on .

Európai uniós jogba ütközik az olyan nemzeti jogszabályozás, amely a telekommunikációs és technológiai vállalatokat a személyes, egyebek mellett a helymeghatározási adatok “általános és válogatás nélküli továbbítására vagy megőrzésére” kötelezi a bűncselekmények elleni küzdelemre vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva – ítélkezett az Európai Unió Bírósága.

A francia, a belga és a brit bíróságok kérése alapján indított, egyesített ügyekben hozott ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság hozzátette, hogy csak súlyos bűncselekmények elleni küzdelem esetén, amikor egy tagállam a nemzetbiztonságára leselkedő súlyos fenyegetéssel szembesül, térhetnek el attól a kötelezettségtől, amely a hírközléssel kapcsolatos adatok titkosságának biztosítását írja elő.

Az ilyen veszélyek megelőzésére a tagállamok előírhatják a személyes adatok célzott megőrzését, valamint azok továbbítását is. Az alapjogokba való ilyen beavatkozásnak, az adatok általános és válogatás nélküli megőrzésének azonban az EU-bíróság szerint feltétlenül csak a szükséges időre kell korlátozódnia, valamint hatékony biztosítékokkal kell járnia, amelyet bíróságnak vagy független közigazgatási hatóságnak kell ellenőriznie.

Az internetes kommunikációs forrásokhoz rendelt IP-címek, illetve az elektronikus kommunikációs eszközök felhasználói identitására vonatkozó más adatok megőrzésére nem vonatkozik külön határidő – tette hozzá az uniós bíróság.

The post Uniós jogot sért az elektronikai eszközökön tárolt adatok általános megőrzésének kötelezettsége appeared first on .

Másodfokon is börtönre ítélve elmarasztalta a Pécsi Ítélőtábla azt a zalai férfit, aki még 2018-ban halálos fejsérülést okozott egy ismerősének azzal, hogy fellökte – közölte a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség.

Bércesi Zoltán közleményében felidézi: a galamboki férfi 2018 novemberében ittas állapotban volt, amikor lakásából a közeli presszóba igyekezett. Útközben szembetalálkozott az ugyancsak ittas ismerősével, akivel egyébként jó viszonyban volt. A vádlott az ismerősét a mellkasán hirtelen nagyobb erővel meglökte, amitől a férfi hanyatt esett, és feje az esés lendületétől a járdának csapódott. A földre került és eszméletét vesztett áldozatát a vádlott kikerülte és folytatta útját a presszó felé.

A fejsérülést szenvedett férfi valamivel később magához tért, hazagyalogolt, majd az esti órákban elaludt. Másnap reggel azonban nem ébredt fel, testvére a háziorvost hívta, aki már csak a halál beálltát tudta megállapítani.

Az első fokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék a vádlottat halált okozó testi sértés miatt öt év börtönbüntetésre ítélte. A védelem fellebbezése miatt másodfokon a Pécsi Ítélőtábla elé került ügyben – a fellebbviteli főügyészség indítványával egyetértve – az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú elmarasztaló ítéletet.

The post Nem vicc: két, jó viszonyban lévő ittas galamboki találkozott, öt év börtön lett a vége appeared first on .

Elfogatóparancsot adott ki a rendőrség két férfi ellen, aki egy nyáron történt emberrablásban vett részt – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A közlemény szerint az emberrablók – akik közül négy feltételezett elkövetőt a budapesti nyomozók júliusban elfogtak – egy férfit hurcoltak el otthonából, majd összeverték, és szabadon engedéséért húszmilliós váltságdíjat követeltek. Az ügy miatt most elfogatóparancsot adtak ki a 47 éves Vujkov Ákos és a 40 éves Bereczki Zoltán Róbert ellen.

Kifejtetté: július 6-án délelőtt az emberrablók megjelentek egy 44 éves férfi XIV. kerületi házának garázsánál, ahol megverték, majd egy autó hátsó ülésére tuszkolták és egy műhelybe vitték. A férfinak a műhelyben – hogy ne tudjon elmenekülni – eltörték a lábát, ezután baseballütővel és vascsővel még több ütést mértek rá, így eltört a kulcscsontja, az arccsontja és a testén számos zúzódás keletkezett.

A gyanú szerint az emberrablók a férfit azzal fenyegették meg, hogy ha nem szerez húszmillió forintot, akkor elássák és a családján is bosszút állnak; végül a férfitől nem sikerült pénzt szerezniük és másnap a Gyömrői úti felüljárónál szabadon engedték.

A BRFK azt kéri, hogy aki Vujkov Ákos vagy Bereczki Zoltán Róbert tartózkodási helyével vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban információval rendelkezik – akár névtelensége megőrzése mellett -, tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es, díjmentes segélyhívó számon.

The post Két férfit keres a rendőrség emberrablás miatt appeared first on .



Cserbenhagyás, közúti veszélyeztetés és kábítószer birtoklása miatt folytat eljárást a rendőrség egy 23 éves pécsi férfi ellen, akit egy autós üldözés után fogtak el a megyeszékhelyen – közölte a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság (BMRFK).

Mint írták, a rendőrök délelőtt akarták megállítani az autóst gyorshajtás miatt, sikertelenül. Üldözése során előbb egy járőrkocsinak ütközött, majd egy másik rendőrautó miatt jelzőlámpának ment, végül egy harmadik autóval karambolozott; kocsijából kiugrott és futva próbált menekülni, de a rendőrök elfogták.

A fiatalemberről kiderült, hogy nem rendelkezik vezetői engedéllyel, a vele szemben elvégzett drogteszt pedig pozitív lett. A hivatalos személy elleni erőszak elkövetésének tényét az ügyészség vizsgálja.

A BMRFK azt is közölte, hogy Mohácson is hasonló eset játszódott le hétfő este, miután a Duna-parti városban egy 37 éves férfi hajtott tovább közúti ellenőrzéskor. A járőrök követni kezdték az autóst, aki pár perccel később belehajtott egy parkoló autóba, majd kiszállt a járműjéből, és ő is futva próbált menekülni. A vezetéstől már korábban eltiltott férfi autójában kábítószergyanús anyagot találtak és a vele szemben alkalmazott drogteszt szintén pozitív lett.

The post És még ez is: jogsi nélkül tört össze három rendőrautót a drogos appeared first on .

A hegyi-karabahi fegyveres konfliktus magához vonzza a terroristákat, akik új hídfőállást alakíthatnak ki a Kaukázus déli részén – figyelmeztetett Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző szolgálat, az SZVR igazgatója.

Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a terroristák átszivároghatnak az Azerbajdzsánnal és Örményországgal szomszédos államokba, köztük Oroszországba is. Rámutatott, hogy az SZVR értesülései szerint a térségbe ezerszámra érkeztek olyan terrorszervezetek tagjai, mint az an-Núszra Front, a Fikrat al-Hamza és a Szultan Murad, valamint jelen vannak szélsőséges kurd csoportok is.

A kémfőnök “alapvetőn új külső tényezőnek” nevezte, hogy Törökország nyíltan és egyértelműen Azerbajdzsánt támogatja.

Nariskin úgy vélekedett, hogy a nemzetközi közösség közreműködésével a konfliktusban szemben álló felek be fogják szüntetni a harci cselekményeket és vissza fognak térni a tárgyalóasztalhoz. Oroszország számára – az EBESZ-nek a konfliktusban közvetítő minszki csoportja társelnöki minőségében – megengedhetetlen egy újabb háború a térségben.

“Számunkra távolról sem közömbös az sem, hogy a harci cselekmények közben a számunkra baráti örmény és azeri nép képviselői halnak meg” – tette hozzá.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak nyilatkozva ismételten hangot adott a Kreml aggodalmainak, valamint fegyvernyugvásra és tárgyalásra szólított fel. Mint mondta, Oroszország egyike azoknak az országoknak, amelyek közvetíthetnek a konfliktusban, de jelenleg nem kell nagyobb aktivitást elvárni tőle.

Az orosz médiában megszólaló biztonságpolitikai szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a szíriai vereségük után török segítséggel a Dél-Kaukázusban megjelenő iszlamista erők megkísérelhetik lángba borítani az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi köztársaságokat.

Ebből a szempontból is jelentősége van annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn Szergej Melikov 55 éves szenátort, volt katonai hírszerzőt és terrorelhárítót, az orosz nemzeti gárda nyugállományú tábornokát, és volt észak-kaukázusi elnöki megbízottat nevezte ki a nemzeti és vallási szempontból sokszínű Dagesztán ügyvezető kormányzójává.

A régió eddigi vezetője, a 71 éves Vlagyimir Vasziljev, aki a politikai karrierjét megelőzően a szervezett bűnözés elleni küzdelemben szerzett érdemeket és belügyminiszter-helyettes is volt, elnöki tanácsadó lett.

The post Orosz kémfőnök: új hídfőállása lehet a terroristáknak a Dél-Kaukázus appeared first on .

Zord

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás és vesztegetés bűntette miatt vádat emelt száztíz ember ellen, aki több mint hatmilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek. Az érintettek a kárt megtérítették – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

Az ügy “központi része” egy dél-alföldi húsipari cég felhasználásával elkövetett adócsalás – írták. A társaság irányítói egyúttal több külföldi cégnek is tulajdonosai, ezért a NAV és a főügyészség nemzetközi szervezetek – így az Europol és az Eurojust – bevonásával, külföldi hatóságokkal együttműködve göngyölítette fel az ügyet.

A Bács-Kiskun megyében vágóhidat működtető cég kisebb mértékben saját munkaerőt, nagyrészt pedig alvállalkozókat vett igénybe. Utóbbiak a szolgáltatásaikat áfával növelten számlázták ki. Ténylegesen azonban munkaerő-kölcsönzésről volt szó, vagyis az alvállalkozói szerződés valótlan tartalmú volt. Ennek az volt a célja, hogy a foglalkoztatottak után az adó és a járulék megfizetését elkerüljék, valamint a húsipari cégnek áfás költségszámlákat “produkáljanak” – olvasható a közleményben.

A színlelt ügyletek és az adóelkerülés haszonhúzója a húsipari cég volt, a munkaerőt biztosító társaságok ehhez nyújtottak segítséget – írták.

A húsipari cég irányítói olyan vállalkozókat vettek igénybe, akik fiktív számlákkal kerülték meg az adófizetést, a munkavállalókat pedig a tényleges fizetésüknél kisebb összegre jelentették be, így csökkentve járulékköltségeiket.

Az alkalmazottak fizetésének egy részét ráadásul “adómentes” utalványban adták, amit szinte azonnal vissza is váltottak készpénzre, további adóforintokat csalva el a költségvetésből – fogalmaztak.

A NAV nyomozói 2018 áprilisától tizenegy akcióban 217 helyszínen tartottak házkutatásokat.

A húsipari cég irányítói nyolc év alatt 6,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A cég tulajdonosai és az ügyvezető ezt az összeget a vádemelés előtt önként visszafizették a NAV-nak, vagyis a teljes kár megtérítették.

A húsipari cég tulajdonosa és ügyvezetője bűnügyi felügyelet alatt áll, a tulajdonos szintén vádlott fia pedig letartóztatásban várja a tárgyalást.

Negyvenhét – köztük egy külföldi – vállalkozással szemben rendeltek el büntetőjogi intézkedést: pénzbírságot, illetve cégmegszüntetést.

The post Hatmilliárdos adócsalás miatt vádat emeltek száztíz ember ellen appeared first on .

Együttműködési megállapodást írt alá az OTP Bank Informatika és Bankbiztonsági Igazgatósága és a Délkelet-európai Rendészeti Központ (SELEC), hogy a hitelintézet és a rendvédelmi szervezet a rendszeres információcserével elősegítse, támogassa a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelmet – közölte az OTP.

A közleményben kiemelték, a megállapodással a felek hatékonyabban tudnak majd együttműködni a szervezett bűnözés speciális területe, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelemben.

Az OTP-csoport kilenc olyan országban van jelen leánybankjaival, amelyben a SELEC is tevékenykedik. Az együttműködésnek köszönhetően hatékonyabbá és eredményesebbé válhat a határokon átnyúló pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem. A fellépést a mesterséges intelligencia, illetve a Big Data adatbázisok is képesek hatékonyan segíteni – írják a közleményben.

A SELEC tagja Albánia, Bosznia Hercegovina, Bulgária, Görögország, Észak-Macedónia, Moldávia, Montenegró, Románia, Szerbia, Törökország, Magyarország, a gyors információcserét és közös regionális aktivitásokat lebonyolító szervezetként – többek között -, a határokon átnyúló, szervezett bűncselekményekkel veszi fel a harcot – tájékoztatott az OTP.

The post Együttműködési megállapodást kötött az OTP és a Délkelet-európai Rendészeti Központ appeared first on .

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Ankarában azonnali tűzszünetre szólította fel az azeri és az örmény erőket, amelyek immár több mint egy hete harcolnak a többségében örmények lakta, hivatalosan azonban Azerbajdzsánhoz tartozó, de attól egyoldalúan elszakadt terület, Hegyi-Karabah miatt.

Stoltenberg a Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta: “rendkívül fontos, hogy minden félnek nagyon világos üzenetet közvetítsünk arról, hogy azonnal be kell szüntetniük be a harcot, és hogy támogatnunk kell minden erőfeszítést annak érdekében, hogy békés, tárgyalás alapú megoldást találjunk”.

A NATO-főtitkár leszögezte: az azeri-örmény konfliktusnak nincs katonai megoldása. A NATO-t mélyen aggasztja az ellenségeskedés eszkalációja – közölte Stoltenberg, majd aláhúzta: azt várja Ankarától, Baku legfőbb szövetségesétől, hogy felhasználja befolyását a feszültség csillapítására.

Cavusoglu a sajtótájékoztatón azt sürgette, hogy a nemzetközi közösség és a NATO szólítsa fel Örményországot: mihamarabb vonuljon ki Azerbajdzsán területéről. Más lehetséges megoldása nincs ennek a problémának – hangoztatta. A török diplomácia vezetője egyúttal úgy vélte, hogy “lényegében háborús bűn az, hogy Örményország közvetlenül civileket is célba vesz”.

Az azeri és az örmény erők között szeptember 27-én robbantak ki a harcok Hegyi-Karabah miatt. Mindkét országban rendkívüli állapotot hirdettek, és mozgósítást rendeltek el. A harcok örmény források szerint eddig több mint kétszáz halálos áldozatot és sebesültet hagytak maguk után, az azeri fél hétfő reggel 24 civil halálos áldozatról és 121 sebesültről számolt be.

A nagyhatalmak – Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió – egyelőre hasztalanul próbálják rávenni a szembenállókat a harcok beszüntetésére.

Stoltenberget a nap folyamán később Ankarában még Recep Tayyip Erdogan is fogadja az államfői palotában.

The post A NATO-főtitkár azonnali tűzszünetre szólította fel az azeri és az örmény erőket appeared first on .

A Kúria szervezete érdekelt abban, hogy a legfőbb bírói fórum vezetői tisztségének hivatali átadása gördülékenyen történjen, ennek feltételeit biztosítja és valamennyi szükséges intézkedést megtesz ennek érdekében – közölte a bíróság.

A legfőbb bírói fórum azt követően küldte közleményét, hogy az Országgyűlés honlapján nyilvánosságra hozták, Áder János köztársasági elnök Varga Zsolt András bírót jelöli a Kúria elnökének.

A közleményében felidézték: a Kúria elnöke az öt legfőbb közjogi méltóságának egyike, akit a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választ kilenc évre. Mint írták, Darák Péter kilenc éves elnöki megbízatása 2020. december 31-ig szól.

A Kúria a magyar igazságszolgáltatási és közjogi hagyományok tiszteletben tartása mellett biztosítja az ítélkezési gyakorlat magas színvonalát, egységét, kiszámíthatóságát, és törekszik az igazságosság érvényesítésére. Működési és szervezeti rendszerét az átláthatóság és hatékonyság, valamint a bírói hivatásrend által elfogadott értékek és etikai elvek szem előtt tartásával alakítja ki – tették hozzá.

A közleményben kiemelték: a Kúria elnökének számos speciális hatásköre van, többek között vezeti és képviseli a Kúriát, évente beszámol az Országgyűlésnek a Kúria által a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységéről, véleményezi a Kúria tekintetében a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót. Emellett költségvetési, gazdálkodási feladatokat lát el a Kúriát illetően, munkáltatói jogokat gyakorol a Kúria bírái és munkatársai felett, irányítja és ellenőrzi a Kúria további vezetőinek igazgatási tevékenységét, ellenőrzi a Kúria vonatkozásában az eljárási határidők megtartását és gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról.

Ezek mellett a Kúria elnöke az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a Kúria munkatervét és munkarendjét, jóváhagyja az ügyelosztási rendet, a Kúria kollégiumainak munkatervét és ellenőrzi megtartásukat. A Kúria elnökének feladata továbbá a bírói testületek működési feltételeinek biztosítása, összehívja a Teljes Ülést és a vezetői értekezletet, továbbá az érdekképviseleti szervek jogainak gyakorlását. Ezeken túl kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, és meghatározott körben az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát is.

A Kúria elnöke vezetheti a jogegységi panasz tanácsot, lehetősége van jogegységi eljárás kezdeményezésére és joggyakorlat-elemző csoportok felállítására. Egyes feladatait a Kúria elnökhelyettese, a Kúria főtitkára, valamint a Kúria főtitkár-helyettese közreműködése útján is gyakorolhatja.

Mindazonáltal a Kúria elnöke nem utasíthat sem más bíróságot, sem a Kúria adott ügyben eljáró tanácsát, az ügy érdemi elintézésébe nem avatkozhat bele, befejezett ügyet nem vizsgálhat felül, és nem vehet el ügyet annak jogszerűen kijelölt bírájától illetve bírói tanácsától – közölte a legfőbb bírói fórum.

The post A Kúria mindent megtesz, hogy a hivatali átadás gördülékenyen legyen appeared first on .

Varga Zsolt András bírót jelöli a Kúria elnökének Áder János államfő. Varga Zsolt András a jelölést elfogadta. Bírói szolgálati jogviszonya a jelöléskor szünetel, de vállalta, hogy elnökké választását megelőzően változtat ezen a helyzeten.

Varga a kinevezése esetén Darák Pétert váltja, aki 2021. január 1-éig tölti be a pozíciót. A Kúria elnökét az Országgyűlés választja meg az államfő javaslatára, kilenc évre, titkos szavazással.

Varga az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett jogászként 1995-ben, később ugyanitt szerzett PhD fokozatot is, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen habilitált. 2012 óta egyetemi tanár, emellett katekéta, lelkipásztori munkatárs.

Több fővárosi ügyészségen is dolgozott, majd az Országgyűlési Biztos Hivatalába került, ahol idővel hivatalvezető lett. Két alkalommal, összesen mintegy tíz éven át tevékenykedett a legfőbb ügyész helyetteseként, majd a Velencei Bizottság tagja lett. 2014 szeptemberétől alkotmánybíró. 2017 és 2019 decembere között a Velencei Bizottság Nemzetközi Jogi Albizottságának alelnöke, majd az Alkotmányírósági Albizottságának alelnöke lett.

Július 1-je óta határozatlan időre kinevezett bíró. Emellett a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja, valamint az Európa Tanács mellett működő CPGE, valamint CCPE tudományos tanácsadója.

Tagja a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumnak, valamint az országgyűlési biztos Civil Konzultációs Testületének. Ugyancsak tag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsában, valamint számos szerkesztőbizottságban. Tagja az European Law Institutnak.

The post Varga Zsolt Andrást jelölik a Kúria elnökének appeared first on .

Gáz-riasztófegyverrel hadonászott egy férfi az 1-es villamoson hétfő délelőtt – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint az 53 éves férfi a villamoson hangosan hallgatta a zenét, ezért szólt rá az egy utas. A férfi ekkor övtáskájából elővette a fegyvert, hadonászott vele, majd ráfogta az őt csendre intő nőre. Az eset során senki nem sérült meg, a férfi a fegyverrel nem lőtt.

A férfi a Vörösvári úton leszállt a villamosról. A rendőrök a Bécsi út és Farkastorki út kereszteződésénél elfogták. A járőrök a budapesti férfinél megtalálták a riasztófegyvert is. Fegyveresen elkövetett garázdaság miatt indítottak ellene nyomozást, elszámoltatása folyamatban van – írta közleményében a rendőrség.

The post Gáz-riasztófegyverrel fenyegetőzött egy férfi az 1-es villamoson appeared first on .

Antiszemita indíttatású gyilkossági kísérlet gyanújával nyomoznak a Hamburgban egy zsinagóga előtt gyalogsági ásóval elkövetett támadás ügyében – közölték hétfőn a németországi nagyváros hatóságai.

A hamburgi rendőrkapitányság és a tartományi rangú város ügyészségének közös közleménye szerint a vasárnap elkövetett bűncselekmény feltárásán “az ügy jelentősége és a lehetséges szélsőséges háttér miatt” a tartományi bűnügyi hivatal államvédelmi osztálya dolgozik.

A gyanúsítottnak – egy 29 éves német állampolgárságú, kazahsztáni származású férfinak – a nyomozás első megállapításai szerint nem voltak társai, és eddig nem volt rendőrségi ügye. Lakását átkutatták, lefoglaltak adathordozókat, amelyek vizsgálatát még nem zárták le. Azt sem állapították még meg, hogy miként jutott hozzá a bűncselekmény idején viselt német katonai egyenruhához.

Az eddig rögzített adatok szerint a férfi vasárnap délután a hamburgi zsidó közösség temploma (Synagoge Hohe Weide) előtt egy gyalogsági ásóval rárontott egy 26 éves, zsidó vallású fiatalemberre, aki súlyos fejsérüléssel kórházba került. A feltételezett elkövetőt a helyszínen elfogták. A rendőrség és az ügyészség közleménye szerint egyik zsebében találtak egy cetlit, rajta egy kézzel rajzolt horogkereszttel.

Az incidensről elsőként a Süddeutsche Zeitung (SZ) című országos lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportja számolt be, rámutatva, hogy az eset a legutóbbi súlyos németországi szélsőjobboldali és antiszemita indíttatású bűncselekmény, a hallei zsinagóga elleni tavaly októberi fegyveres támadás évfordulójához közeli időpontban történt.

A Hamburgban történteket elítélte a német politika és társadalom számos vezető szereplője. Steffen Seibert kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján Angela Merkel kancellár álláspontját ismertetve elmondta: egész Németország számára szégyenletes, hogy támadás ért egy zsidó vallású polgárt az utcán. A szövetségi kormány köszönetet mond a gyorsan és határozottan intézkedő rendőröknek, akik elfogták az elkövetőt – tette hozzá.

A legnagyobb németországi zsidó társadalmi szervezet, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (Zentralrat der Juden in Deutschland – ZDJ) elnöke, Josef Schuster hétfői nyilatkozatában aláhúzta: “egy olyan demokratikus jogállamban, mint Németország, senkit sem hagyhat hidegen az a helyzet, hogy a zsidók egyre inkább a gyűlölet céltáblái”.

Az újabb támadás tanulságai alapján meg kell vizsgálni, hogy miként lehet erősíteni a zsidó intézmények biztonságát, és a hamburgi vezetésnek az esettől függetlenül is ki kell neveznie egy kormánymegbízottat az antiszemitizmus visszaszorítását szolgáló erőfeszítések összehangolására, követve más tartományok példáját. A ZDJ az egész társadalomtól elvárja, hogy a demokrácia, a szabadság és a zsidóság korlátozások nélküli németországi életének védelme érdekében határozottan szálljon szembe a zsidók elleni gyűlölettel – nyilatkozott a szervezet vezetője.

The post Antiszemita indíttatású gyilkossági kísérlet lehetett a Hamburgban egy zsinagóga előtt elkövetett támadás appeared first on .

A Pásztói Járási Ügyészség több mint 370 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás miatt emelt vádat egy férfi és különös visszaeső élettársa ellen, aki interneten hirdetett, nem létező termékekkel összesen mintegy 9,5 millió forintos kárt okozott – közölte a Nógrád Megyei Főügyészség vezetője.

Bóna Gyula ismertette: a vádlottak különböző internetes hirdetési oldalakon és egy közösségi oldal adás-vételi csoportjaiban 2017 júliusától 2019 április végéig eladásra hirdettek meg különféle termékeket, így többek között olyan mobiltelefonokat, játékkonzolokat, számítógép-tartozékokat, gyermekjátékokat, mesekönyveket, babakocsikat és ruházati cikkeket, amelyekkel nem rendelkeztek. A termékek képeit az internetről töltötték le, úgy tették hirdetésük mellékletévé.

A hirdetésekre jelentkező sértettektől előre, utalással kérték az árat, és azt ígérték, hogy a termékeket postai úton vagy futárszolgálattal küldik meg, ám később a hirdetéseket törölték, a telefont nem vették fel, és minden platformon elérhetetlenné váltak. A főügyész hozzátette: a csalók elsőként használt számlaszámát 2018 júniusiában zárolták, de ők nem hagytak fel a csalássorozattal. Hat új folyószámlát nyitottak, melyekre újabb hamis hirdetések feladásával további jogtalanul szerzett pénzösszegeket utaltattak.

A vádlottak az évek során összesen 9 millió 300 ezer forintot csaltak ki 373 sértettől. Miután 2019 májusában a férfit letartóztatták, élettársa tovább folytatta a bűncselekmények elkövetését, így további 280.000 forintot sikerült szereznie még három sértettől. Az ügyészség mindkét vádlottal szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabására tett indítványt. A nő, akit korábban már szabadságvesztésre ítéltek, ugyancsak csalások miatt, különös visszaesőnek minősül.

Bóna közölte: a sértettek közül 250-en kérték káruk megtérítését, ezen túl a vádlottak mintegy 2 millió 300 ezer forint vagyonelkobzásra is számíthatnak, és több mint 300 ezer forint bűnügyi költséget is meg kell fizetniük azzal, hogy számos, tőlük lefoglalt vagyontárgy visszatartását is indítványozta az ügyészség a vagyonelkobzás és a bűnügyi költség fedezetének biztosítására.

Az ügy sértettjei csak részben voltak Nógrád megyeiek, az eljárást azonban az együttes elbírálás érdekében – az ügyeket egyesítve – a Pásztói Rendőrkapitányság folytatta le.

The post Ne utalj előre! Közel négyszáz embert csaptak be internetes csalók appeared first on .

Újabb két géppel bővült a szolnoki H145M-flotta. A 15-ös és a 16-os oldalszámú helikopterek "személyében" (német lajstrom D-HBCU és D-HBCV) két LUH (Könnyű Általános Célú) konfigurációjú géppel lett gazdagabb a honvédség. A mai történések jelentőségét ezen túlmenően az adja, hogy a megrendelt húsz darabos mennyiség leszállítása most, a 10. és 11. megérkezett példánnyal lépett túl a "félidején".

A várost északról megkerülve érkezés 20-as pálya szerint, alul a közeli irányadó.

A vezér a 16-os volt...

...a kísérő pedig a 15-ös. A buborékkabinnak köszönhetően elég messziről kiszúrható, hogy airbusos személyzet van a fedélzeten, akiknek valósággal "világít" a naracsszín overalljuk. 

Az olasz sátorhangárok is várták a forgószárnyas jövevényeket.

Mint a korábbi érkezésekkor, ezúttal is a torony előterébe/közeli állóhelyre szállították le a Donauwörthből, bécsújhelyi tankolást követően hazarepült új technikát.

A helikopterbázis közben persze éli normál életét. Kiképzési repülésen a nyáron megérkezett 08-as SAR...

...az ártér felett pedig az egyik Mókuska kavart alacsonyan.

Zord

A rendőrség eddig 599 esetben járt el a múlt hét óta érvényben lévő kormányrendeletben meghatározott védelmi intézkedések megszegése miatt – mondta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert alezredes tájékoztatása szerint közérdekű üzem megzavarása, valamint a kereskedelmi üzletekben és közintézményekben a védelmi intézkedések megszegése miatt 43 rendőri intézkedést kezdeményeztek; húsz esetben pedig nem vagy nem megfelelő módon viselték a maszkot a tömegközlekedési eszközökön. Utóbbi miatt 16 embert figyelmeztettek a rendőrök, a többi esetben pedig szabálysértési feljelentést tettek.

Az üzletekben, vendéglátóhelyen vagy más intézmény területén 23 alkalommal intézkedtek csütörtökön, amiért az emberek nem tartották be a védelmi intézkedéseket: 17 embert figyelmeztettek, hárman helyszíni bírságot kaptak, hármat pedig feljelentettek a rendőrök. A járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló kormányrendelet szeptember 21-ei hatályba lépése óta 599-szer intézkedtek a rendőrök a védelmi intézkedések megszegése miatt – tette hozzá az alezredes.

Elmondta azt is, hogy csütörtökön az ország területén áthaladásra vonatkozó szabályok megsértése miatt 58 esetben intézkedtek.

Kiss ismertette azt is, hogy csütörtökön 2787 hatósági házi karantént rendeltek el – ebből 556-ot az ország területére lépőkkel szemben -, és jelenleg 22 906-an vannak karanténban. A rendőrök csütörtökön 11 290 alkalommal ellenőrizték a karanténszabályok betartását, a karantén elektronikus ellenőrzéséhez kapcsolódó mobiltelefonos applikációra pedig 1182-en regisztráltak. A járvánnyal összefüggésben március 4. óta 472 büntetőeljárást indítottak, és 89 embert gyanúsítottak meg – tette hozzá.

A határforgalomról elmondta: Röszke autópálya-átkelőnél teherforgalomban háromórás, Beregsuránynál a belépő személyforgalomban pedig kétórás a várakozás.

The post Az intézkedések megszegése miatt 599 esetben intézkedett a rendőrség appeared first on .

Szervezett bűnözés, elszabaduló erőszak és keresztények elleni vandalizmus Svédországban

„Svédország elveszíti az uralmat saját területe felett” – nyilatkozta nemrég Ivar Arpi, svéd rovatvezető a Berlingske Tidende dán lapnak. „Ezek a szörnyű bűncselekmények a gettokultúrához kapcsolódnak … Az újságírók nem szeretnek róla írni, a politikusok nem akarnak erről beszélni, a kutatók pedig nem akarnak hozzáérni. Szisztematikus tudatlanság van.”

Állításait látszik megerősíteni azok a rendőrségi nyilatkozatok és hírek is, amelyek az utóbb időben bejárták a svéd sajtót. Göteborg Angered városrészében például egy, az Ali Khan klánhoz köthető bűnbanda fegyveres tagjai úttorlaszokat emeltek és ellenőrzőpontot állítottak fel, a be- és kimenő forgalom figyelésére. A rendőrség szerint több mint 200 esetben történt bejelentés a bűnszervezet ellen, azonban szinte az összes ügyet le kellett zárni, miután az áldozatokat és szemtanúkat megfenyegették a bandatagok (a szintén göteborgi Lövgardes iskola egy tanárját, aki szintén szemtanú volt, munka után elrabolták és bántalmazták). Felkavarta a közvéleményt az a több eset is, ami napvilágot látott, melyekben sokszor kiskorúak váltak elszenvedőivé a bűncselekményeknek (legsúlyosabbak: erőszakos rablótámadás, szexuális bántalmazás és gyilkosság).

További hír volt, hogy ismeretlen elkövetők a malmői Västra Skrävlinge templomot egymás után hét éjszaka rongálták meg, a támadásban betörték az ablakokat és szobrokat törtek darabokra, köztük Krisztusét is. Ezt később a svéd demokrata párt malmői szervezete határozottan elítélte a nyilatkozatában: „Figyelembe véve a Västra Skrävlinge templom megrongálását, amelyet láttunk, és a rendszerszintű rongálást, amelyet temetőinkben tapasztalunk, kijelenthetjük ez egy olyan terület, amelyen a Svéd Egyháznak együtt kell működnie. Sajnálatos módon bizonyos csoportok ellenszenvvel viseltetnek az egyház és keresztény kultúra ellen. Malmőben Svédország nem lehet passzív, miközben keresztény kulturális örökségét rongálják.”

Írta: Hende Olivér

Lángoló barikád mellett állnak fiatalok Malmőben 2008. december 19-én, amikor második napja tartottak a rendbontások a dél-svédországi város Rosengard nevű negyedében. A zömmel muszlim bevándorlók lakta külvárosi negyedben élő fiatalok egy helyi iszlám kulturális központ bezárása miatt tiltakoztak. (Forrás: MTI/EPA/Dr Rago Prvulovic)

Ismételt merénylet a Charlie Hebdo ellen

Szeptember 2-án megkezdődött a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen, 2015 januárjában végrehajtott terrortámadás 14 elkövetőjének bírósági tárgyalása. Az esemény apropóján a szatirikus francia hetilap szerkesztői úgy döntöttek, hogy öt évvel a 12 halálos áldozatot követelő támadás után újból megjelentetik azt a lapszámot, amely annak idején Mohamed próféta kifigurázásával nagy port kavart a muszlim világban.

A bejelentésre természetesen a világ számos pontjáról reagáltak az iszlám hívői. Megannyi muszlim országban demonstrálni kezdtek a hetilap ellen: Pakisztánban például a francia nagykövet kiutasításáért és az európai ország termékeinek bojkottálásáért léptek fel a helyiek, míg Törökországban a tüntetők Emmanuel Macron irányába címezték fenyegető hangvételű üzeneteiket, miután a francia államfő kijelentette, hogy országában az embereknek joguk van a blaszfémikus cselekedetek elkövetéséhez. A képregény újbóli megjelentetésének hírére az al-Kaida is üzent a Charlie Hebdonak. A terrorszervezet felhívta a szerkesztőség figyelmét arra, hogy tévednek, amennyiben azt gondolják, hogy a 2015-ös terrortámadás egy megismételhetetlen akció volt velük szemben.

A hónap végére a konfliktushelyzet egy újabb párizsi támadásban csúcsosodott ki. Szeptember 25-én egy fiatal férfi a Charlie Hebdo korábbi épülete előtt megkéselt két ott tartózkodó, a Premières Lignes produkciós társaságnak dolgozó személyt. A kiérkező rendőrök először egy 18 éves pakisztáni és egy 33 éves algériai származású férfit tartóztattak le, mostanra pedig összesen hét olyan személyt állítottak elő, akik érintettek lehetnek az ügyben. A merénylő állítása szerint a támadás eredetileg a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen irányult a karikatúra újrapublikálása miatt. Az esemény után Jean Castex francia miniszterelnök szorgalmazta az határozottabb fellépést a terrorizmus ellen, azzal az indokkal, hogy a köztársaság ellenségei nem nyerhetnek.

Írta: Fuksz Emese

Rendőrök járőröznek a helyszín közelében 2020. szeptember 25-én, miután egy késes támadó négy embert megsebesített a Charlie Hebdo szatirikus lap egykori párizsi szerkesztőségének környékén. A támadót őrizetbe vették.
(Forrás: MTI/EPA/Ian Langsdon)

Szélsőjobboldali neonácik ellen: német és finn körkép

Leváltották Németországban a katonai elhárítás (Militärischer Abschirmdienst; MAD) vezetőjét. Christof Gramm 2015-óta töltötte be a posztot, kinevezését követően reformok sorába kezdett annak érdekében, hogy kiszűrjék a szélsőséges elemeket a Bundeswehren belül, munkáját azonban védelmi minisztérium elégtelennek ítélte. Grammot korábban is már több kritika érte, legutóbb például januárban amikor egy jelentés szerint több száz szélsőjobboldali szimpatizáns szolgált a hadseregben, közülük többen a (már azóta részben feloszlatott) különleges erőknél (Kommando Spezialkräfte; KSK).

A finn Legfelsőbb Bíróság betiltotta a magát Északi Ellenállás Mozgalomként (Nordic Resistance Movement; NRM) hirdető neonáci csoportot, arra hivatkozva, hogy tevékenységével jelentős mértékben sérti az országban hatályos törvényeket (az indoklás szerint a nyíltan erőszakos és rasszista szervezet azért sem élvezheti a szabad véleménynyilvánítás és gyülekezés jogát, mert tevékenységének jellege a természeténél fogva az e jogokkal való visszaélést vonja maga után).

Az NRM egyik tagját, Jesse Torniainent, korábban két év börtönre ítélték súlyos bántalmazásért, amiért 2016-ban egy tüntetésen mellkason rúgott egy 28 éves férfit, aki később belehalt így szerzett sérüléseibe. A haláleset felhívta a közvélemény és hatóságok figyelmét a veszélyre, majd pedig elvezetett több rasszista és szélsőséges szervezet betiltásához.

Heikki Lausmaa, az országos rendőrfőfelügyelő az YLE finn műsorszolgáltatónak elmondta, hogy „a Legfelsőbb Bíróság döntése egyértelmű, melynek értelmében az erőszakos, rasszista vagy más az emberi méltóságot sértő beszédet használó szervezeteknek nincs helye a finn társadalomban”.

Írta: Hende Olivér

Szélsőjobboldali tiltakozók rendőrökkel vitatkoznak a szászországi Chemnitzben, ahol a Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen, a Pegida német mozgalom és az Alternatíva Németországnak (AfD) bevándorlásellenes párt szimpatizánsai tüntetést tartottak 2018. szeptember 1-jén amiatt, hogy a városban augusztus 26-ra virradóra egy iraki és egy szíriai bevándorló agyonszúrt egy 35 éves német férfit. A bevándorlásellenes megmozduláson és a vele párhuzamosan zajló ellentüntetésen legalább kilenc ember megsérült. (Forrás: MTI/EPA/Martin Divisek)

Történelmi megállapodás a Közel-Keleten

Szeptember 15-én Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök jelenlétében aláírta az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein a zsidó állammal a diplomáciai kapcsolatok létrehozásáról szóló egyezményt. Az egyezményt a Bibliára való utalással Ábrahám-egyezségnek neveztek el. Trump a megállapodást egy „új Közel-Kelet hajnalának” nevezte. Az aláírási ceremónián az Unió külügyminiszterei közül egyedül Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminiszter vett részt. „Megváltoztatjuk a történelem menetét. A megosztottság, a konfliktusok évtizedei után új Közel-Kelet születik, köszönhetően e három ország vezetőinek és bátorságuknak. Jelentős lépést teszünk egy olyan jövő irányába, melyben az emberek vallásuktól és származásuktól függetlenül élhetnek együtt békében és jólétben” – fogalmazott az amerikai elnök. Netanjahu osztotta Trump véleményét: „ez egy sarokpont a történelemben, mely a béke új hajnalát harangozza be” – fogalmazott. A megállapodást ugyanakkor agresszióként értékelte Palesztina. A Palesztin Hatóság egyik minisztere, Ahmad Majdalani egyenesen „népe hátba szúrásának” nevezte a lépést, a Hamász pedig bosszút ígért.

Elemzők egyetértenek abban, hogy az egyezmény az aláíró arab államok számára több szempontból is nyereséges. „A békekötő arab államok számottevő külgazdasági fejlődésre, technológiai és hírszerzési tapasztalatcserére, valamint diplomáciai jelentőségük növekedésekre számíthatnak a jövőben” – fogalmazott Fodor Márk Joszipovics, szakkollégiumunk tagja a Magyar Hírlap hasábjain. Izrael a megegyezés fejében megígérte a megszállás alatt álló Jordán-folyó völgyében található telepek elcsatolási tervének elnapolását, mellyel az aláíró arab államok a palesztin függetlenség védelmezőjeként léphetnek fel, a zsidó állam pedig józannak és tárgyalóképesnek mutathatja magát a világ felé. Elemzők szerint geopolitikai okai is vannak a megállapodásnak, ugyanis nagy mértékben befolyásolhatta a két arab állam döntését a szunnita Szaúd-Arábia és a síita Irán közti állandó politikai (és vallási) konfliktus. Mind Bahrein, mind az Egyesült Arab Emirátusok Rijád szövetségese, aki úgy érzi Iránt Izraellel tudja sarokba szorítani. Az izraeli sajtó arról is beszámolt, hogy az Egyesült Arab Emirátusok érdekelt az Egyesült Államok F35-ös vadászbombázóiban is, amiknek a megvásárlását Washington az aláíráshoz köthette – azonban ezt Netanjahu tagadta.

Nem csak az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein ismeri el ugyanakkor Izraelt független államnak. Egyiptom 1978-ban, Jordánia pedig 1994-ben ismerte el a zsidó államot. Az északnyugat-afrikai Mauritánia is megkezdte a diplomáciai kapcsolatok kiépítését Izraellel 1999-ben, azonban megszakította a folyamatot 2010-ben. Sokak szerint Izrael következő elismerője Szaúd-Arábia lehet, azonban ezt Rijád eddig nem igazolta.

Írta: Gönczi Róbert

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Donald Trump amerikai elnök, Hálid bin Ahmed al-Kalifa bahreini és Abdalláh bin Zajid án-Nahajan sejk, egyesült arab emírségekbeli külügyminiszter (balról jobbra) az Izrael, valamint Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek közötti békeszerződés aláírási ünnepségén a washingtoni Fehér Ház Kék termének erkélyén 2020. szeptember 15-én.
(Forrás: MTI/AP/Alex Brandon)

Ítélet a burgaszi robbantás ügyében és egy újabb ország, amely Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét

A bolgár bíróság, in absentia életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a libanoni származású ausztrál állampolgárt, Meliad Farahot és a kanadai állampolgárságú Hassan El-Hajj Hassant a 2012-es burgaszi izraeli turistabusz elleni terrortámadás miatt, melyben öt izraeli turista és egy helyi sofőr vesztette életét. A bizonyítékok alapján az ügyészek a támadás mögött a libanoni radikális síita Hezbollahot vélték, mely azonban tagadta részességét.

Honduras elnöke Juan Orlando Hernandez, szeptember 20-án a Twitteren jelentette be, hogy telefonon tárgyalt Benjamin Netanjahuval, a közép-amerikai ország nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetéséről. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a történelmi lépésre (a koronavírus járványtól függően), még az idén sor kerül.

Írta: Hende Olivér

Hozzátartozók zokognak a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren, miután hazaszállították a burgaszi öngyilkos merénylet öt izraeli áldozatának koporsóját. 2012. július 18-án egy öngyilkos merénylő pokolgépet robbantott egy izraeli utasokat szállító autóbuszon a bulgáriai Burgasz repülőtere előtt. A támadásban az öt izraeli állampolgáron kívül egy bolgár sofőr is életét vesztette, 32 ember megsebesült. (Forrás: MTI/EPA/Oliver Weiken)

Mecsetek helyzete az Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen

A kínai kormány szerint felháborító, míg a nemzetközi közösség felé jelzés értékkel bíró az a tanulmány, amelyet az ausztrál kormány által alapított kutatóközpont (think-tank), az Australian Strategic Policy Institute (ASPI) tett nyilvánossá szeptember 24-én.

Az intézet kutatói a térségben fellelhető átnevelő táborok kutatásakor 900 műholdas és több helyszíni vizsgálattal igyekeztek felmérni, hogy miként hatott az ujgurok erőszakos asszimilációja azok mecseteire, szent zarándokhelyeire és temetőikre. A kutatás a 2016-tól máig tartó állapotokat mérte fel, és civil szervezetek valamint különböző sajtóorgánumok is részt vettek benne. A végső számadatok megállapításához jelenlegi műholdképeket hasonlítottak össze a korábbi évek felvételeivel.

A Hszi-Csin-ping kormányzat a nem Han kultúrába tartozó, de a régióban törzsgyökeresnek számító türk népeket és különösképpen az ujgurokat igyekszik elidegeníteni saját kultúrájuktól, nyelvüktől, hagyományaiktól. Ennek a központilag szabályozott folyamatnak része a vallási épületek, mecsetek, minaretek, sírok államilag támogatott rombolása. A tanulmány rámutat arra is, hogy Kína ezzel saját alkotmányával is szembe megy, hiszen annak 4. cikkeje kimondja a kisebbségek és a kultúrák egyenlőségét és szabadságuknak védelmét.

A mérések megmutatták, hogy Hszingcsiang tartományban 2017, az új átnevelési hullám kezdete óta 16 000 mecsetet romboltak le vagy rongáltak meg. A megfigyelők szerint megközelítőleg 7500 esetben a rombolási folyamatokat gyakran álcázzák renoválásnak, miközben eltávolítják az iszlám építészetre jellemző elemeket és vallási szimbólumokat. A lebontott épületekből gyakran készülnek utak, de előfordul, hogy az adott földterületet bevonják a mezőgazdasági termelésbe. Egyes mecseteket, mint például az 1540-ben épült kasgari nagy mecsetet újra emelik, de ezek kevésbé grandiózusok elődjeiknél.

Kasgaron sorsának bemutatásán kívül több esettanulmány is fellelhető az írásban, amelyek konkrét helyszíneket mutatnak be illusztrálva a műholdképet összevetésével. Az egyik ilyen volt a hszingcsiangi muszlimok számára központi szereppel bírt Imam Asim szentélye, melynek központjában egy sírhely volt található, ami egy szent harcos maradványait tartalmazta a VIII. századból. Ez volt az iszlámban szokásos haddzs (zarándoklat) teljesítésének ottani célja a muzulmánok számára. Ezt azonban 2019 júliusában már nem tehették meg, mivel az épületeket lerombolták, a kegytárgyak pedig eltűntek.

A felmérések megmutatták, hogy a rombolások alól a turisták által is gyakran látogatott tartományi főváros, Ürümcsi mentesült.

Wang Wenbin kínai külügyminiszter aljas hazugságnak nevezte az ASPI állításait, és azzal vádolta őket, hogy más államok megbízásából gyártanak elméleteket Kína ellen. Wang azt is hozzátette, hogy Hszingcsiang 24 000 mecsettel rendelkezik, ami jobb arány, mint a legtöbb iszlám országban.

Az ország rendszeresen minden ujgurokkal kapcsolatos intézkedés kapcsán felmerült kérdést felzárkóztató programokkal és a radikalizáció megelőzésével legitimizálja.

Írta: Kovács Ádám

Kínai katonák ügyelnek a biztonságra a pénteki ima előtt egy mecset bejáratában Ürümcsiben, a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm (Xinjiang) Terület székhelyén 2009. július 10-én. Öt nappal korábban zavargásokba torkollott egy békésnek induló ujgur tiltakozó akció Ürümcsiben, az összetűzésekben legkevesebb 156 ember életét vesztette, több mint ezren megsebesültek. A katonákat a régióban őslakos muszlim ujgurok és a betelepített hanok (kínaiak) közötti etnikai villongások megfékezésére vezényelték a városba. A mecsetek a zavargások kezdete óta zárva vannak a városban. (Forrás: MTI/EPA/Diego Azubel)

Szabadságvesztésre ítélhetnek egy német lelkészt amiért kritizálta a meleglobbit

Olaf Latzel, az 52 éves brémai evangélikus lelkésznek uszítás vádja miatt kell bíróság elé állnia ez év novemberében. A lelkész júniusban hozta nyilvánosságra egyik októberi szemináriumának hanganyagát, melyben a Pride felvonulás résztvevőit bűnözőknek hívta, a homoszexualitást pedig a társadalom degenerációjának és a civilizáció és kultúra elpusztítójának nevezte. Emellett prédikációi alatt óva intette híveit a „Genderdreck”, vagyis magyarul a „gendermocsok” és a „homolobbi” támadásaitól és veszélyeitől. A YouTube-ra feltöltött videója hamar letiltásra került, csatornáját azonban így is több mint 23 ezren követik.

A lelkész az őt ért támadások után hivatalosan is bocsánatot kért a „bűnözők” kifejezés használatáért, és kifejtette, nem az átlagos homoszexuális emberekről beszélt, hanem a „militáns agresszorokról, akik a közösségünket az utóbbi években újra és újra megtámadják és istenkáromlóan rágalmazzák”, az eljárás ekkor azonban már elkezdődött. A történet heves vitát váltott ki a lelkész támogatói és kritizálói között arról, hogy az eljárás a szólásszabadság korlátozása, illetve vallásüldözés vagy a gyűlöletbeszéd és uszítás elleni fellépés. Latzel mellett a német evangélikus egyház nem állt ki, a jogalkalmazói hatósági eljárást nem kommentálták, támogatói azonban gyűjtést is szerveztek neki. Eközben a brémai Szent Martin templomot, ahol a lelkész szolgál folyamatos támadások érik, az épület falain gyakran jelennek meg keresztényellenes feliratok. Azonban nem ez az első alkalom, hogy Latzelt szélsőséges beszédei és az LGBT ellenes retorikája miatt kritizálták, már 2015-ben megközelítőleg 60 teológus protestált ellene a brémai katedrális előtt. Prédikációi alatt ugyanis nem csak a homoszexuálisokat becsmérelte, hanem többek közt a pápát és egy muszlim fesztivált is, a Buddháról pedig azt mondta, egy „kövér úr”.

A német Büntető Törvénykönyv szerint három hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az a személy, aki a közbéke megzavarására alkalmas módon mások emberi méltóságát sérti azzal, hogy személyeket egy adott csoporthoz tartozásuk miatt szidalmaz, rossz szándékkal megvetendőnek állít be, vagy megrágalmaz. Olaf Latzel lelkész bírósági tárgyalása november 20-án fog megkezdődni.

Írta: Ustea Dóra

Martin Luther (magyarosan Luther Márton) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor. Az általa lefordított Luther-Biblia (németül Lutherbibel) a német nyelvterületen ma is az egyik legfontosabb Biblia-fordítás. A szobor másolata a Worms-beli Luther-emlékmű fő alakjának, melyből világszerte több reprodukció is létezik.
(Forrás: MTVA/Bizományosi: Máté Attila)

Ukrajna nem engedte át határain az ünneplő haszid zsidókat

A Ros Hásáná, azaz a zsidó újév – idén szeptember 18-20. közötti időszakra esett – volt az az esemény amely több, mint 1000 haszid zsidót vonzott a hónap közepén a fehérorosz-ukrán határra.

Ennek oka a kétnapos ünnep kiemelt fontosságában rejlik, hiszen ilyenkor emlékeznek meg a zsidók az ember teremtésének (ezúttal) 5781. évfordulójára, és mintegy megújítják az Örökkévalóval kötött szövetségüket a világ létezésére és újjáteremtésére. A haszidok (a judaizmus ultraortodox, Lengyelországból kiinduló válfaja) ilyenkor a közép-ukrajnai Uman városban rendeznek vidám ünneplést és egyben elzarándokolnak a város temetőjében nyugvó Nachman rabbinak, a breszlávi haszidizmus alapítójának sírjához.

Idén azonban a járványügyi helyzetre való tekintettel az ukrán kormány augusztus és szeptember 28-a között leállította határforgalmát. Így ugyan a zarándokok sikeresen elhagyták Fehéroroszországot, de nem léptették be őket Ukrajnába és a határvidéken eltöltött néhány nap után kénytelenek voltak visszatérni a belarusz területekre.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Imasálat viselő ultraortodox zsidó férfiak imádkoznak a judaizmus legszentebb helyén, a jeruzsálemi Siratófalnál a zsidó újév előestéjén, 2018. szeptember 9-én. A zsidó hívők számára idén szeptember 10-én napszálltával köszönt be az újév, a ros hásáná ünnepe. (Forrás: MTI/EPA/Abir Szultan)

Vallási vonzata is van, ám nem alapja Hegyi-Karabah konfliktusának

Szeptember 27-én újra fellángolt a Kaukázus térségének egyik régóta húzódó konfliktusa; Azerbajdzsán és Örményország viszálya a Hegyi-Karabah térség felett. A jelenleg is zajló fegyveres összecsapás esetében nem világos, hogy melyik fél kezdeményezett: Baku és Jereván egymásra mutogat, de mindkét fél elrendelte a hadiállapotot. A két fél tüzérségi és légi csapásokat indított egymás ellen, mely a Hegyi-Karabahon kívül már átterjedt más azeri területekre is. A konfliktusnak ez idáig több tucat civil és katonai áldozata, valamint legalább száz fő sebesültje van.

A többségében örmény lakta Hegyi-Karabah már a Szovjetunió idején is számos alkalommal kísérletet tett arra vonatkozóan, hogy kiváljon Azerbajdzsánból, és Örményország része legyen. Végül az 1988-1994 között zajló háborúban, melyet csupán egy tűzszüneti megállapodás zárt le, vált de facto autonóm tartománnyá, de jure azonban mai napig Azerbajdzsán része.

A térség vallási szempontból is érdekes, ugyanakkor nem ez határozza meg a két ország rossz viszonyát. A síita iszlám többségű Azerbajdzsánnak része a Hegyi-Karabah, amely területen a nagyszámú örmény lakossága révén a keresztény vallás a meghatározó. Az, hogy a vallási kérdés nem alapja a konfliktusnak az is mutatja, hogy a síita Azerbajdzsán fő támogatója Törökország, aki már kinyilvánította teljes támogatását szövetségese felé. Oroszország mindkét félnek fontos fegyverexportőre, míg a síita Irán Örményországot támogatja, melynek elsősorban az az oka, hogy Iránban jelentős azeri kisebbség él, és Teherán tart egy esetleges azeri szeparatista mozgalomtól.

Azerbajdzsán mind a hadieszközök arányát tekintve, mind a hadikiadások terén nagyobb katonai ütőerővel rendelkezik Örményországnál. A nemzetközi felszólítás ellenére a két fél továbbra sem hajlandó békét kötni.

Írta: Ács Nóra

Az örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala által közreadott kép egy ágyút elsütő örmény katonáról az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapásokban a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 29-én. Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
(Forrás: MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala/PAN Photo/Sipan Gyulumyan)

Iszlamista terrorizmus az afrikai kontinensen

A nigériai hadsereg jelentése szerint egy dzsihadista ellenes hadművelet során sikerült végezniük a Boko Haram iszlamista terrorszervezet több magas rangú vezetőjével. A bejelentés szerint a Csád-tó körzetében végrehajtott művelet során több terrorista bázist és rejtekhelyet is elpusztítottak. A Boko Haram kiemelt fenyegetést jelent a Csád-tavat határoló három ország, Nigéria, Csád és Kamerun számára.

A szomáliai vezetés közlése szerint a hadsereg alakulatai felszámoltak, egy az Al-Shabaab terrorista szervezethez köthető fogolytábort délkelet Szomáliában. A hadsereg jelentése szerint a művelet során 16 terrorista vesztette életét, valamint sikeresen kiszabadítottak 40, a környékről elrabolt gyereket. Az akció parancsnokának elmondása szerint az elrabolt gyermekeket öngyilkos merényletek végrehajtására tervezték felhasználni.

2020. február 25-én pénteken az Iszlám Államhoz köthető milicisták gépkarabélyokkal és rakétavetőkkel támadtak a nigériai Borno állam kormányzóját Babagana Zulum-ot szállító konvojra. Az összecsapásban 18 ember vesztette életét. A támadás a nigériai terrorizmus fellegvárának számító Csád-tó partján fekvő Baga város közelében történt. Zulum kormányzó az elmúlt hét során felszólította a terrortámadások miatt elmenekült személyeket, hogy térjenek vissza a lakhelyükre, mivel a tartomány vezetése nem tud a továbbiakban gondoskodni az ellátásukról. A terrortámadások során 36 ezer ember vesztette életét, valamint több mint 2 millió személy menekült el a térségből.

Február 26-án, szombaton milicisták támadták meg a Kongói Demokratikus Köztársaság második legnagyobb városát Lubumbashi-t. Az összecsapás során a biztonsági erők három tagja vesztette életét, valamint 16 támadó hunyt el és többeket foglyul ejtettek a biztonsági erők alakulatai. A hivatalos szervek közlése szerint a támadást egy a helyi börtönből történő szökési kísérlet előzte meg. A hivatalos adatok szerint a városban több épületben jelentős károk keletkeztek. A rendőrség a támadókat a Maï-Maï milícia tagjaiként azonosította.

A marokkói hatóságok az Iszlám Államhoz köthető szélsőséges csoportok megerősödésére figyelmeztetnek a régióban, különösen Mali és Líbia területén. A marokkói belbiztonsági szolgálat feje emellett azt is bejelentette, hogy a régióban a terrorizmus mellett komoly fenyegetést jelent a különböző szervezett bűnözői hálózatok megerősödése, valamint az ezekhez köthető, drog-, fegyver- és emberkereskedelem. A marokkói belbiztonság munkatársainak sikerült felszámolnia egy terrorista sejtet, amely nagy mennyiségű ammóniumnitráttal tervezett végrehajtani támadásokat fontos állami vezetők ellen.

Írta: Párducz Árpád

Az Afrikai Unió szomáliai békefenntartó erői (AMISOM) által közzétett felvételen egy asszony áll az elhagyatott Bakara piacon Mogadishu kereskedelmi és gazdasági központjában, három nappal az után, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal szövetséges, al-Shabaab iszlámista lázadók kivonultak a szomáliai fővárosból. (Forrás: MTI/EPA/AMISOM/Stuart Price)

Az Iszlám Állam újbóli térnyerése?

Az elmúlt hónapokban, márciustól kezdődően az Iszlám Állam ismét növekvő aktivitást mutat a Közel-Keleten, amivel párhuzamosan az ellenük történő fellépés is erőre kapott. Augusztus során csak Szíriában 35 darab, az ISIS-hoz köthető támadás történt, amelyek összesen (az eddigi adatok alapján) legalább 76 áldozatot követeltek. Ehhez hasonló számokat utoljára 2017-ben rögzítettek a térségben. Irakban viszont ennél sokkal több, körülbelül 100 támadás történt.

Az Egyesült Államok szeptember közepén jelentős páncélozott szárazföldi haderőt és egy repülőgép hordozó hajót rendelt a térségbe. A Perzsa-öbölben tartózkodó hajóról Szíria és Irak teljes területe elérhető egy légicsapás igénye esetén. A lépés reakció a kifejezetten magas augusztusi számokra, az USA így próbálja megvédeni és megerősíteni a térségben tartózkodó erőit. Érdekesség, hogy Donald Trump tagadta az említett erők jelenlétét a régióban. A szektor kérdése az elnökválasztás folyamatában is fontos szerephez jutott Amerikában. Ez egyébként 2001 óta általános jelenségnek számít.

Szeptember elején, szintén az USA-ban bűnösnek ítélt az esküdtszék egy amerikai állampolgárt, aki 2014-ben csatlakozott az Iszlám Államhoz vallási meggyőződésből. A vád terrorista csoport támogatása volt. A férfi a kalifátus telekommunikációjában vállalt szerepet Raqqah-ban, a de facto fővárosban. A vádlott beismerte, hogy hűséget fogadott Abu Bakr al-Baghdadinak és terrorszervezetének.

Szeptember során a harcok eszkalálódni látszanak a helyi erők és az Iszlám Állam között. Egyre gyakoribbá váltak a rakéta- és bombatámadások az ISIS részéről, amelyek fő célpontjai a nagykövetségek, főként az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok követségei. A lőfegyveres és pokolgépes támadások továbbra is jellemzőek.

Írta: Patocskai Péter

„Halál Amerikára és Izraelre!” feliratú plakátok Bagdadban 2020. január 3-án.
(Forrás: MTI/EPA/Murtadzsa Latif)

Égő templomok Floridában és Kaliforniában

Közel 38 országban diszkriminálják és üldözik a keresztényeket és további, más vallási kisebbségeket, ez körülbelül 300 milliót jelent – állapítják meg a specifikusan ezzel foglalkozó nemzetközi szervezetek adatai. 2017-hez képest 14 százalékkal növekedett a keresztényülsözés-gyanús esetek száma. Azonban ezek a növekvő tendenciák nem érintik meg annyira a nemzetközi közösséget és a nyugati, fejlett társadalommal rendelkező világot, hiszen talán korunk legnagyobb és eltitkolt emberi jogi válsága zajlik.

2020-ban nemcsak a koronavírus okozott fejetlenséget az Amerikai Egyesült Államokban, hanem a Black Lives Matter (magyarul: „A fekete életek számítanak”, röviden BLM) mozgalom is, amelnyek alapja George Floyd nevű afroamerikai, minneapolisi lakos rendőri brutalitás által előidézett kegyetlen halála. Halálát követően kezdődtek el országos szinten erőszakos tüntetések. Ezen megmozdulások eseményei túlságosan eldurvultak, melynek keretei közt 2020 júliusában a BLM egyes aktivistái 2 nap alatt 5 keresztény templomot gyújtottak fel Floridától Kaliforniáig, köztük a 249 éves Los Angeles-i San Gabriel templomot is, mely teljesen megsemmisült. A leégett templomról készült felvételek hasonlítanak azokra a képekre, amelyeket az Iszlám Állam nevű terroristacsoport akcióiról készítettek. A BLM aktivistái a továbbiakban következetesen követelték bizonyos szimbólumok, szobrok eltávolítását. Érintettek voltak a déli államok konföderációs hátterű szimbólumai, így az USA volt elnökeinek szobrai is. Emellett egyes aktivisták követelték Jézus ábrázolásainak megsemmisítését, amiért jellemzően fehér európainak mutatják.

Orlando államban, Ocala városában található Béke Királynője templomba belehajtott egy férfi, miközben éppen a vasárnapi mise előkészületei zajlottak. A férfi benzint öntött az előtérbe, majd meggyújtotta, mielőtt elindult volna. Később a rendőrségnek sikerült őrizetbe vennie a 24 éves elkövetőt, aki valószínűleg skizofrémiában is szenvedett, de gyógyszereit nem szedte gyógyulásának céljából. Bostonban és New Yorkban emellett Szűz Mária-szobrokat rongáltak meg, de San Diegóban is felgyújtottak egy keresztény templomot. Ugyanakkor nem csak katolikus templomok ellen hajtottak végre támadásokat: rejtélyes tűz ütött ki a San Diegó-i Kálvária nevezetű baptista templomban is. Július során több Szűz Mária-szobor elleni támadásról is beszámoltak, többek közt Bostonban (műanyag virágokat gyújtottak fel, amelyeket a szobor a kezében tartott), de volt, hogy festékszórókkal feketítették be a keresztény emlékműveket.

Írta: Németh Csenge

Drónnal készült felvétel James Ewell Brown Stuart konföderációs tábornok vörös festékkel leöntött, összefirkált szobrának eltávolításáról a Virginia állambeli Richmondban 2020. július 7-én. A konföderáció egykori fővárosában, Richmondban a Black Lives Matter (Fekete életek számítanak) mozgalom követelésére eddig Lee tábornoknak, Jefferson Davisnek, a konföderáció elnökének és J.E.B. Stuart tábornoknak a szobrát távolították el a közterekről. A déli emlékművek a mozgalom álláspontja szerint a fehér felsőbbrendűség kifejeződései. A konföderáció, becenevén Dixie az Egyesült Államok tizenegy déli állama által létrehozott, 1861 és 1865 között fennállt államszövetség volt.
(Forrás: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

Szerkesztette: Gönczi Róbert

Brutális rendőri erőszakkal számolták fel a Benjámin Netanjahu kormányfő elleni tömegtüntetéseket szombat éjjel Tel-Avivban – jelentette a helyi média.

Az éjszaka folyamán Facebook-oldalak és Twitter-fiókok tucatjain élő közvetítéseken számoltak be az izraeli miniszterelnök távozását követelő, a város több pontján zajló tüntetésekről, amelyeken a felvételek tanúsága szerint brutális rendőri erőszakkal tartóztatták le a demonstrálókat.

Rendőrök verték a fiatalokat, lovas rendőrök közéjük hatoltak és feléjük rúgtak, motoros rendőrök pedig számos alkalommal szándékosan olyan közel haladtak el, hogy az gázolással fenyegette a tiltakozókat.

Az éjszaka folyamán 38 tüntetőt állítottak elő, de egy kivétellel reggelre szabadon engedték őket. Emellett több száz esetben jelentős bírságot osztottak ki a koronavírus-járvány megfékezésére megalkotott jogszabályok alapján, amelyeknek újabb, szigorított változata szerint csakis egymástól két méterre, maszkban állva, húszfős csoportokban lehet tüntetni.

A Habima színháznál kezdődött tüntetéseken – a felvételek szerint – a főként fiatalokból álló tömeg a szabályokat betartva tiltakozott, és több, Tel-Avivban élő baloldali és centrista parlamenti képviselő is megjelent védelmükre, azonban a számos lovas rendőr torlódást okozott, így a tüntetők kénytelenek voltak megszegni a szabályokat.

A rendőrök egy valójában nem létező kihágás ürügyén a munkájukat végző újságíróknak is szabálysértési bírságokat osztottak ki a katonai rádió vasárnap délelőtti műsora szerint. Az este során könnyebben megsebesült egy rendőri ütéstől Ron Huldai tel-avivi polgármester is, a képet, amelyen véres karját lépked, a helyi média azonnal közölte.

“Törvényt szegnek, nem engedelmeskednek a felszólításnak, és nem oszlottak szét a felhívásra. Nem volt más választásunk, mint hogy erővel lépjünk fel. A rendőrségnek jogában áll erőszakot alkalmazni, ez a munkánk” – mondta Ziv Szagív rendőrtiszt a Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek vasárnap.

Szombat este becslések szerint országszerte mintegy százezer ember tiltakozott lakóhelye ezer méteres körzetében az ezen a héten elfogadott drasztikus szabályokat betartva tereken és útkereszteződésekben, valamint autópályák fölötti hidakon. Izraeli és fekete zászlókat, valamint tiltakozó feliratokat tartalmazó táblákat tartottak magasba a tavasszal megalakult, a kormányfő távozását követelő és a demokrácia védelmét hirdető “Fekete zászlós mozgalom” szervezésében.

A tiltakozók száma ezen a hétvégén jelentősen megnőtt az új, a miniszterelnök Balfour utcai rezidenciájánál rendezett eddigi tömegtüntetéseket megtiltó rendelkezések nyomán.

Az otthonuk közelében, kisebb csoportokban demonstrálók demokráciaellenesnek tartják a szigorításokat, mivel a kormányzat nem tudott felmutatni bizonyítékokat arra, hogy a tüntetések miatt terjed a koronavírus. Az egészségügyi minisztérium kimutatásai szerint a járvány jelenleg elsősorban a maszkviselési és távolságtartási szabályokat kevésbé betartó ultraortodox lakosság körében terjed.

A bírálók szerint Benjámin Netanjahu azért szavaztatta meg szerda éjjel a tüntetések korlátozását a kneszetben, hogy megpróbálja elhallgattatni az ellene irányuló, hónapok óta tartó tiltakozó mozgalmat, de az újabb korlátozás csak olajat öntött a tűzre, jelentősen megnőtt a tüntetők száma.

A július közepe óta tartó tiltakozó mozgalom egyik legfőbb jelszava, hogy nem lehet miniszterelnök olyan személy, akit törvény elé állítottak korrupció, csalás és közhivatallal visszaélés miatt, de emellett bírálják a kormányfőt a koronavírus második, nyáron kezdődött hullámának kezelése miatt is.

The post Erő alkalmazásával számolták fel a tüntetéseket Tel-Avivban appeared first on .

Nem sikerült kiterelni a nyílt tengerre a bálnákat egy skóciai tengeröbölből, ahol szombaton egy nagyszabású tengeri hadgyakorlat veszi kezdetét, a szakemberek egyelőre felhagytak próbálkozásaikkal – adta hírül a BBC News.

Állatvédők már egy hónapja figyelik az északi kacsacsőrű ceteket a nyugat-skóciai Gare Loch-öbölben. Azért akarták kiterelni őket a tengeröbölből, mivel a brit haditengerészet, a NATO és a szövetséges erők közös Joint Warrior nevű hadgyakorlatán a hadihajók szonárjának hangja károsítja a tengeri emlősöket.

Európa legnagyobb idei hadgyakorlata szombaton kezdődik és október 15-ig tart, főhadiszállása a Gare Loch partján épült Faslane haditengerészeti támaszponton lesz. A terelést a tengeri állatok megmentését 1988 óta végző alapítvány (BDMLR) búvárai vezették. Csütörtökön háromszor is próbálkoztak, azonban a tengeri emlősök vissza úsztak az öbölbe. Az alapítvány szóvivője korábban elmondta, hogy öt bálnát láttak az öbölben és néhány betért a közeli kisebb öblökbe is.

Gavin Lemon, az alapítvány önkéntese közölte, hogy kezdetben minden jól ment, sikerült egészen az öböl bejáratáig terelni az állatokat, ám azok szinte azonnal visszaúsztak. Hozzátette, hogy figyelik a helyzetet, de egyelőre nem terveznek újabb próbálkozást, hacsak nem romlik a cetek állapota. A szakemberek úgy vélik, hogy a csoportban van egy nőstény is a borjával.

The post Nem sikerült kiterelni a bálnákat a skóciai tengeröbölből, ahol hadgyakorlat veszi kezdetét appeared first on .