Biztonságpolitika

A lépés kevesebb mint két héttel előzi meg az Európai Tanács december 10. és 11-re kiírt brüsszeli ülését, amelyen a tagállamok vezetői a Törökország elleni lehetséges szankciók kérdését is megvitatják majd.

Az Oruc Reis augusztus 10. óta végzett energetikai feltárást a Földközi-tengeren. Bár szeptember közepén visszatért az antalyai kikötőbe, de aztán októberben ismét kifutott a tengerre. Ugyanakkor két másik török hajó továbbra is a térségben van, a Yavuz fúróhajó és a Barbaros Hayreddin Pasa földtani kutatóhajó.

Az elmúlt években több part menti ország, így Görögország, Ciprus, Törökország, Egyiptom és Izrael is szemet vetett a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett, nagy kiterjedésű földgázmezőre. A törökök számos feltáró fúrást végeztek, amivel kiváltották a térség országainak haragját. Az Európai Unió állásfoglalása szerint a török kutatások sértik a nemzetközi jogot. Athén szerint az Oruc Reis olyan vizeken végez feltárást, amelyeket Görögország saját különleges gazdasági övezetének tekint.

Az Európai Unió november elején egy évvel meghosszabbította a Törökország ellen tavaly létrehozott szankciós keretrendszert, és további büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba. A 2021. november 12-ig érvényben maradó korlátozó intézkedések lehetővé teszik azoknak az embereknek és szervezeteknek a szankcionálását, akik vagy amelyek felelősek a Ciprus közelében folyó fúrási tevékenységekért, illetve korlátozó intézkedéseket helyez kilátásba a velük kapcsolatban álló emberekkel vagy szervezetekkel szemben is.

The post Visszatért a kikötőbe a Földközi-tengerről a földgáz után kutató egyik török hajó appeared first on .

A dokumentumot Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Czövek János alezredes, a Honvédszakszervezet (HOSZ) elnöke, Varga István, a Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének elnöke és Hazuga Károly nyugállományú altábornagy, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének elnöke írta alá.

A HM közleménye szerint az eseményen a miniszter kiemelte: a megállapodás a katonákról, a honvédelmi alkalmazottakról, a honvédelem ügyéért tevők elismeréséről szól. Benkő Tibor hangsúlyozta: a honvédségi béren kívüli juttatások semmivel sem lesznek alacsonyabbak, mint az idén. Hozzátette: a honvédelmi tárca szerencsés helyzetben van, hiszen példaértékű az együttműködés az érdekvédelmi szervezetekkel.

“A járványhelyzet a Magyar Honvédséget is kihívás elé állította. Azonban mindennek ellenére meg tudtuk őrizni a béren kívüli jutatások korábbi szintjét, és folytatni tudjuk a tavaly elindított négyéves, a honvédelmi alkalmazottakra vonatkozó életpályamodellt. Az ennek részeként meghirdetett 35 százalékos emelés első lépcsőfoka, a húsz százalékos bérfejlesztés már megtörtént, 2022-ig pedig évente öt százalékkal növeljük a honvédelmi alkalmazottak illetményét” – mondta Benkő.

A miniszter kitért arra is, hogy összhangban a kormány családvédelmi akciótervével, az idei megállapodás egyik kiemelt pontja a családok támogatása volt. Ennek részeként a teljes állomány számára 50 ezer forintos nevelési támogatásról döntöttek. Emellett a katonák és civil dolgozók számára – születési támogatás keretében – gyermekenként bruttó kétszázezer forintot biztosít a tárca.

Benkő a tárca idősügyi politikájáról elmondta: a kormány stratégiáját támogatva az Obsitos programmal sikerült megadni a nyugállományú katonáknak azokat a kedvezményeket, amelyek eddig csak az aktív állomány számára voltak elérhetők.

Az érdekképviseletek nevében Czövek mondott köszönetet a gördülékeny együttműködésért, és kiemelte: az idei megállapodás túlszárnyalta a 2019-ben megállapított béren kívüli juttatások kapcsán elért eredményeket. A HOSZ elnöke hozzátette: bíznak abban, hogy az elkövetkezendő időszak is számos alkalmat kínál majd arra, hogy további intézkedésekkel segíthessék a katonákat és a honvédelmi alkalmazottakat, különös tekintettel a lakhatási támogatások bővítésére.

A Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum tagjai köszönetet mondtak a járvány elleni védekezésben résztvevő katonák és civilek kitartó és áldozatos munkájáért – olvasható a HM közleményében.

The post Aláírták a megállapodást a honvédelmi illetményen kívüli juttatásokról appeared first on .

A tényállás szerint a fiatal férfi 2015 májusában a polgárháborús Szíriában részt vett legalább két gyilkosságban, köztük nyilvános lefejezésben. A vádlott az eljárás során tagadta bűnösségét.

A bíró szóbeli indoklásában az Iszlám Államot a valaha volt leghatalmasabb terrorszervezetként jellemezte, amely szervezett katonai erővel is rendelkezett, kegyetlen kivégzéseket – nyilvános lefejezéseket, torokelvágásokat, megkövezéseket, emberek magas épületekről a mélybe taszítását – hajtotta végre. Ezeket a cselekményeit sokszor videón rögzítették és az interneten is közzétették megfélemlítés céljából.

Az eljárás adatai szerint a vádlott csatlakozott ehhez a terrorszervezethez és a katonájaként több gyilkoságban tevőlegesen részt vett, amit főként az eljárásban meghallgatott tanúk bizonyítottak. A bíró kiemelte, hogy hasonló ügyben magyar bíróság évtizedek óta nem járt el. Az ügy különleges abból a szempontból is, hogy számos nemzetközi vonatkozása van. Külföldi az elkövetője, az áldozatai, a tanúk és a cselekmények helyszíne is, tárgyi súlya pedig nemzetközileg is kiemelkedő.

Az eljárás adatai szerint F. Hassan az Iszlám Állam egy kisebb fegyveres csoportjának parancsnoka lett, a terrorszervezet céljaival azonosult. A terrorszervezet az uralma alatt álló területek lakosságát kivégzésekkel, kínzásokkal módszeresen megfélemlítette, a szervezethez nem csatlakozó, a bevezetett törvényeik szerint az “iszlám ellenségeinek” tekinthető embereket, közösségeket elrettentő módszerekkel megbüntette, megsemmisítette.

A vádlott 2015 májusában egy szíriai város elfoglalását kapta feladatul, ennek részeként a céljaikkal nem azonosulókról “halállistát” készített, majd a város főterén egy társával a település vallási vezetőjét, az imámot lefejezte, és erről a megfélemlítés fokozása érdekében felvétel is készült, amelyet nyilvánosságra hoztak. Hassan a társaival a település lakosságát, a leendő áldozatok családtagjait – köztük nőket és gyerekeket – arra kényszerített, hogy a kivégzést nézzék végig, valamint kérjenek bocsánatot, hogy életben maradhassanak.

Az ügyész terrorizmus megállapítása és tényleges életfogytiglan kiszabása érdekében, a védelem – bizonyítottság hiányában – felmentésért fellebbezett. A férfit 2018-ban fogták el a magyar hatóságok Budapesten, a Liszt Ferenc-repülőtéren hamis okiratokkal, és időközben már elítélték embercsempészés és más bűncselekmények miatt. A tárgyalás szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlott, tucatnyi géppisztolyos őrizte a szír vádlottat.

A törvény szerint emberiesség elleni bűntettet követ el többek között az, aki a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként emberölést követ el; a lakosságot vagy annak egy részét olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik; a lakosságot vagy annak egy részét jogszerű tartózkodási helyéről kitelepíti; emberkereskedelmet követ el vagy kényszermunkát végeztet; mást személyi szabadságától megfoszt vagy fogva tartását jogellenesen tartja fenn; mást szexuális erőszakra vagy annak eltűrésére, prostitúcióra, magzat kihordására vagy magzatelhajtásra kényszerít; másnak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz; valamint politikai, nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nemi vagy más ismérv alapján meghatározható csoportot vagy annak tagját a csoporthoz tartozása miatt alapvető jogaitól megfoszt.

The post Életfogytiglanra ítélte az Iszlám Állam katonáját a Fővárosi Törvényszék appeared first on .

A két tank belövésén részt vett Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki a páncélosok mellől, távirányítással indította el az első lövéseket.

A Krauss-Maffei Wegmann (KMW) harcjárműgyártótól lízingelt Leopard 2A4 harckocsik a később érkező, jelenleg a világ egyik legmodernebb harckocsijának tartott Leopard 2A7+-ra kiképzést segítik elő, ezekből 44 érkezik majd az alakulathoz.

Szintén Leopard 2-es alvázra épített oktató, hídvető, műszaki mentő és akadályelhárító harcjárműveket is vásárolt a honvédség, összesen 18-at. A korszerű német tankokra történő kiképzéshez az osztrák hadsereg is segítséget nyújt a Magyar Honvédségnek.

A Leopard 2 német harckocsi a Bundeswehr fő harckocsitípusa, a KMW gyártja. Valamennyi modellt ellátták digitális tűzvezető rendszerrel, lézeres célkeresővel, a lövegcsővel párhuzamosított géppuskával és éjjellátó készülékkel.

A harckocsi fő fegyverzete a Rheinmetall 120 mm-es űrméretű, sima csövű harckocsiágyúja, amelyet kétsíkú lövegstabilizátorral láttak el. A harckocsi két géppuskával rendelkezik, személyzete négytagú.

The post Megérkezett Tatára az utolsó két Leopard 2A4 harckocsi appeared first on .

Szabó Ferenc közleményében azt írta, a férfiak társaikkal a Budapest-Cegléd vasútvonalon közlekedő tehervonatokra vadásztak, kihasználva azt, hogy a vonatok hosszabb időt töltenek el esetenként az állomásokon.

Még májusban egy Cegléden várakozó szerelvényből több karton, közel hatszázezer forint értékű kötszert loptak el. Majd október végén Albertirsán majdnem négyszáz pár, mintegy hétmillió forint értékű női cipőt zsákmányoltak. Egyikük lakcímén négy, gyári csomagolásban lévő, nagy értékű és Magyarországon még kereskedelmi forgalomban nem regisztrált televíziót is találtak.

A két férfit kedden fogták el a ceglédi rendőrök és többrendbeli, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként.

The post Tehervonatokat fosztogatott két férfi, több milliós a kár appeared first on .

Kiss Róbert alezredes közölte: a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet szeptember 21-ei hatályba lépése óta 10 420 rendőri intézkedés történt a maszkviselés szabályainak megszegése miatt. A rendőrök szerdán a tízezernél több lakosú települések önkormányzati rendeleteiben meghatározott maszkviselési kötelezettség be nem tartása miatt 209 emberrel szemben léptek fel. Közülük 48 embert figyelmeztettek, 94 alkalommal helyszíni bírságot szabtak ki és 67 esetben szabálysértési feljelentést tettek – ismertette az alezredes.

Hozzátette: szerdán a tömegközlekedési eszközökön és a megállóhelyeken kilenc emberrel, míg az üzletekben és bevásárlóközpontokban 25 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt.

Ellenőrizték a vendéglátóüzletekben a maszkviselést és az üzletek nyitva tartására, illetve az egyes létesítmények, szolgáltatási helyek, szabadidős létesítmények nyitva tartásának tilalmára, a benntartózkodás tilalmára vonatkozó rendelkezések betartását, és három esetben döntöttek ideiglenes bezárásról. Budapesten egy IV. kerületi rendezvényterem harmincnapos, egy szintén IV. kerületi edzőterem harmincnapos, valamint egy VIII. kerületi, vitaminokat és étrend-kiegészítőket árusító bolt hétnapos ideiglenes bezárásával a jogszabály hatálybalépése óta kilencvenkettőre emelkedett a bezárt egységek száma.

A kereskedelmi üzletekre, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekre vonatkozó korlátozó intézkedések megszegése miatt idáig 530 rendőri intézkedést kezdeményeztek, ebből 149 esetben a tulajdonos vagy üzemeltető felelősségét állapították meg, 381 esetben viszont az üzletek korlátozott nyitva tartását, vagy annak tilalmát és a benntartózkodás tilalmát szegték meg.

Kiss elmondta, hogy a rendőrök szerdán a kijárási tilalom, a közterületi gyülekezés és a csoportosulások ellenőrzésekor 243 emberrel szemben intézkedtek, így november 4. óta 8851-ra nőtt az intézkedések száma. A korridorokon 49 rendőri intézkedés történt, így a beutazási korlátozásokról szóló kormányrendelet szeptember elsejei hatályba lépése óta 6801 esetben intézkedtek a Magyarországon személyforgalomban történő tranzitálási szabályok megszegése miatt.

Szerdán 20 077 esetben ellenőrizték a rendőrök a hatósági házi karantént, az újonnan elrendelt hatósági házi karanténok száma 7238, amely így összességében 50 430-ra emelkedett. A karantén elektronikus ellenőrzését szolgáló mobiltelefonra tölthető informatikai alkalmazásra regisztrált felhasználók száma 3838.

The post Szerdán 243 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök szabálytalan maszkviselés miatt appeared first on .

Az előző és a folyó héten került sor a honvédséghez érkezett Leopard 2A4HU harckocsik felújítás utáni belövésére illetve a hazai személyi állomány első kiképzési éleslövészetére - a szomódi lőtéren. A fegyvernem megújításának és az új típuscsalád rendszeresítésének eddigi leglátványosabb állomásaként az eseménysorozat kommunikációs célú hasznosítására tett kísérlet az alábbi információs termék elkészítését eredményezte a LégierőBlogger számára.

Eme primitív (videónyersanyagra támaszkodó)  illusztrációnak köszönhetően tanulmányozhatjuk a űrméret alatti páncéltörő gránát lőtéri változatának kirepülését a H>21910 rendszámú járműből, majd a számítógépes animációnak köszönhetően ugyanezt visszafelé. 

Zord

Keresztes Imre főügyész közleményében azt írta, a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség “hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette” és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.

Mint írta, 2020 nyarán egy vegyes gazdálkodási tevékenységet végző, állattenyésztéssel is foglalkozó vállalkozó pályázati úton igénybe vehető állami támogatással új mezőgazdasági vállalkozás beindítását tervezte. A megalapozott gyanú szerint a vállalkozó jogtalan előnyt ajánlott azért, hogy egy magas rangú minisztériumi tisztségviselő hivatali pozíciójából fakadó kapcsolatainak felhasználásával segítséget nyújtson a beruházáshoz szükséges pályázat sikeres elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez.

A vállalkozó a hivatali befolyás érvényesítésével elnyerni tervezett több száz millió forintos – vissza nem térítendő – támogatás miatt várhatóan sikeres cégből 5 százalékos tulajdonrészt ajánlott a minisztériumi tisztségviselőnek. A vezető beosztású hivatalos személy az ajánlatot elfogadta, és az ígért tulajdonrészt az újonnan alapított mezőgazdasági vállalkozásban megszerezte – írta a főügyész.

Keresztes tájékoztatása szerint a nyomozó ügyészség a tényállás teljes körű felderítése és további releváns bizonyítékok beszerzése érdekében kedden összehangolt eljárási cselekményeket hajtott végre közel hatvan ember részvételével. Az akció végrehajtásában a Készenléti Rendőrség állománya is közreműködött.

A járványügyi szabályok maradéktalan betartásával több helyszínen végrehajtott motozások, kutatások és lefoglalások, majd az ezt követő tanúkutatások, tanú- és gyanúsítotti kihallgatások eredményre vezettek – írta a főügyész.

Keresztes közlése szerint az ügyészség mindkét elkövetőt gyanúsítottként hallgatta ki, elrendelte őrizetüket, és indítványozza a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelését.

A Budai Központi Kerületi Bíróság négy hónapra elrendelte annak a két férfinak a bűnügyi felügyeletét, akit vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekménnyel gyanúsítanak – közölte a Fővárosi Törvényszék. Az Agrárminisztérium közleményben tudatta, hogy hivatali vesztegetés miatt nyomoznak a szaktárcánál; az ügy érintettje Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, akinek a felmentését szerdán kezdeményezte Nagy István agrárminiszter. A miniszterelnök már alá is írta a helyettes államtitkár felmentését.

The post Korrupció gyanúja miatt vettek őrizetbe egy vezető beosztású minisztériumi tisztségviselőt appeared first on .

Roger Lewentz a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak elmondta: a kedden történt esettel kapcsolatban egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy nem politikai indíttatású, és minden egyéb homályos. A hatóságok nem találtak értékelhető nyomokat, így például nem került elő levél, bármilyen egyéb irat vagy üzenet, amelyben az elkövető vállalja és magyarázza tettét. Ezért be kell várni az őrizetbe vett gázoló kihallgatásának eredményeit.

A miniszter arról is szólt, hogy szerinte nem megalapozottak a bírálatok, amelyek szerint nem volt megfelelő a trieri belváros sétáló övezetének védelme. Az ilyen övezetekbe bejárást kell biztosítani a szállítóknak, mentőknek, tűzoltóknak, és nem lehet száz százalékos védelmet biztosítani az autót vagy más gépjárművet fegyverként használó támadók ellen – fejtette ki a tartományi belügyminiszter.

A gázoló kedd délután nagy sebességgel végighajtott Trier belvárosának fő sétálóutcáján. A nyomozás megállapításai szerint cikkcakkozva haladt, azzal a szándékkal, hogy minél több emberben kárt tegyen. Négyen a helyszínen életüket vesztették, köztük egy kilenc hónapos csecsemő. Tizennégyen megsérültek, többen életveszélyesen, egyikük kedd este, a kórházban meghalt.

A gázoló egy 51 éves, Trierben született német férfi. A helyszín közelében fogták el, városi terepjáróját két civil rendőrautós egység szorította le az út szélére. Kirángatták a volán mögül, leteperték, őrizetbe vették. Erősen ittas volt, szerda reggelig nem is tudták kihallgatni. A trieri ügyészség adatai szerint a férfi büntetlen előéletű, bejelentett lakhelye nincs, közeli rokonai sincsenek. Az utóbbi napokat a terepjáróban töltötte, amelyet kölcsönkapott egy ismerősétől.

The post Továbbra is ismeretlen a trieri tömeges gázolás háttere appeared first on .

Marcek ügye azután került a legfelsőbb bírósághoz, hogy az ellene a bazini székhelyű különleges bíróság által hozott ítéletet megfellebbezte az ügyész, arra hivatkozva, hogy nem teljesültek a büntetés csökkentéséhez szükséges feltételek. A fellebbezést benyújtó különleges ügyész eredetileg is 25 éves szabadságvesztés kiszabását kérte.

A nagy botrányt és belpolitikai viharokat is kiváltó, két évvel ezelőtti újságíró-gyilkosság bűnvádi perének főtárgyalása idén januárban kezdődött. Az ügy öt vádlottja közül elsőként a vád koronatanújával, Andruskó Zoltánnal szemben született ítélet, őt – különálló perben, már egy hónappal korábban – vádalku keretében ítéltek 15 év letöltendő szabadságvesztésre, amiért kifizette a gyilkosságért járó összeget a gyilkosságot végrehajtónak. A gyilkosságok elkövetőjének, Miroslav Marceknek az ügyét – miután januárban bevallotta a gyilkosságok elkövetését – külön per keretében tárgyalták tovább, és elsőfokon áprilisban ítélték el.

Az ügy fennmaradó három szereplőjével szemben szeptemberben született ítélet. Tomás Szabót – aki a vádirat szerint segédkezett Marceknek az újságíró és barátnője meggyilkolásánál – 25 év börtönbüntetésre ítélték. Az újságíró meggyilkolásának megrendelésével vádolt Marián Kocner nagyvállalkozót és a gyilkosság megrendelésében közvetítéssel vádolt Alena Zsuzsovát ugyanakkor – elégséges bizonyíték hiánya miatt – felmentette a bazini székhelyű különleges bíróság.

Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságírót és barátnőjét, Martina Kusnírovát 2018. február végén találta holtan a rendőrség a galántai járásban fekvő Nagymácsédon lévő családi házukban. A gyilkosság az országban közfelháborodást keltett, és sohasem látott méretű tüntetéssorozat követte, ami belpolitikai válsághoz vezetett, a kormány több tagja távozott, és lemondott Robert Fico kormányfő is.

The post Szlovák újságíró-gyilkosság: súlyosbította az elkövető büntetését a legfelsőbb bíróság appeared first on .

Kiss Róbert alezredes elmondta: a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet szeptember 21-ei hatályba lépése óta összesen már 10 177 rendőri intézkedés történt a maszkviselés figyelmen kívül hagyása miatt. A rendőrök kedden a tízezer lakosúnál nagyobb települések önkormányzati rendeleteiben meghatározott maszkviselési kötelezettségeinek megszegése miatt kedden 235 emberrel szemben léptek fel. Közülük 38 embert figyelmeztettek, 131 alkalommal helyszíni bírságot szabtak ki, és 66 esetben szabálysértési feljelentést tettek – ismertette az alezredes.

Hozzátette: a maszkviselési szabályok be nem tartása miatt kedden a tömegközlekedési eszközökön és azok várakozóhelyein 11 emberrel, míg a kereskedelmi üzletekben és bevásárlóközpontokban 21 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök. A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 524 rendőri intézkedésre volt szükség, ebből 145 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 379-ben pedig az üzletek korlátozott nyitvatartására vonatkozó szabályokat nem tartották be.

A kijárási tilalom szabályait 268-an szegték meg, ketten pedig azt a szabályt nem tartották be, hogy a kutyát csak a lakóhely 500 méteres körzetében lehet a tilalom idején sétáltatni. A kijárási korlátozás november 4-étől, a kijárási tilalom november 11-étől van hatályban. November 4-étől a rendőröknek 8608 szabályszegővel szemben kellett intézkedniük.

Kedden is ellenőrizték a Magyarország területén személyforgalomban átutazókat, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben 71 esetben léptek fel. Az átutazókat szeptember óta ellenőrzik, a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 6752 alkalommal intézkedtek. Az elmúlt napon 19 859 alkalommal ellenőrizték személyesen a rendőrök a hatósági házi karanténban lévőket. Kedden 7029 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, így 44 318-an vannak hatósági házi karanténban. Közülük 3389-en vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, hogy betartják-e a karanténszabályokat.

Arra a felvetésre, hogy sok siket és nagyothalló embernek nehézséget okoz a maszkhordás a jeleléssel történő kommunikációban, mivel annak része a szájról olvasás is, az alezredes azt mondta: a rendőri ellenőrzésekkor minden esetben méltányosan fognak eljárni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a maszkviselés kötelezettségét az emberek testi épsége, egészsége érdekében írták elő.

Ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta: a napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek vagyonőrei, biztonsági őrei és hiányukban a kiszolgáló is jogosult arra, hogy elkérje az idősek sávjában vásárolni szándékozótól a személyi igazolványát annak érdekében, hogy megbizonyosodjon az életkoráról. Ha erre a vevő nem hajlandó, az őr megtagadhatja az üzletbe belépést, az eladó pedig a kiszolgálást.

The post Koronavírus: kedden 267 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök szabálytalan maszkviselés miatt appeared first on .

A tárca hozzátette: azon dolgoznak, hogy a központ minél hamarabb megkezdje működését. Bővebb információkkal egyelőre nem szolgáltak. Hulusi Akar török és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter november 11-én kötött külön megállapodást a közös megfigyelőközpont létrehozásáról azeri területen. A lépést az előzte meg, hogy Azerbajdzsán és Örményország Moszkva közreműködésével november 10-re virradóra egyezségre jutott a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatt szeptember 27-én kiújult fegyveres harcok lezárásáról.

A november 10-i megegyezés értelmében egyebek mellett Moszkva csaknem kétezer békefenntartót vezényelt Hegyi-Karabahba. Ankarának azonban nem lesz közvetlenül köze a békefenntartó művelethez, szerepe a török-orosz központ munkájában való részvételre korlátozódik. Franciaország, amely a hegyi-karabahi konfliktusra politikai megoldást kereső EBESZ minszki csoportjának egyik társelnöke, a közelmúltban azt szorgalmazta, hogy helyezzék nemzetközi megfigyelés alá a hegyi-karabahi fegyvernyugvás betartását, mert attól tart, hogy Oroszország és Törökország kizárja a nyugati hatalmakat a béketárgyalásokból.

Recep Tayyip Erdogan múlt szerdán arra hívta fel a figyelmet, hogy Ankara párbeszédet folytat Moszkvával a tűzszünet fenntartását segítő lépések kiszélesítéséről. Törökországon, Oroszországon és Azerbajdzsánon kívül egy “negyedik, ötödik” országot is bevonhatnak a folyamatba a térségből – fejtette ki röviden.

Ankara Baku eltökélt támogatója, és nem csak Hegyi-Karabah ügyét tekintve, miután Törökországot szoros etnikai, nyelvi, kulturális, történelmi és gazdasági szálak fűzik Azerbajdzsánhoz.

The post Hegyi-Karabah: Ankara és Moszkva megállapodott az Azerbajdzsánban kialakítandó közös megfigyelőközpont technikai részleteiről appeared first on .

A közlemény szerint a húszas évei elején járó férfi a bűncselekményt tavaly követte el Szekszárdon. Az elsőfokú bíróság aljas indokból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés, továbbá lopás vétségének kísérlete miatt szabta ki a halmazati büntetést.

A védelem enyhítésért fellebbezett, az ügyészség három nap gondolkodási időt kért a jogorvoslat kérdésében, így az elsőfokú ítélet nem jogerős.

The post Húsz év fegyházra ítéltek egy férfit hatéves unokahúga megölése miatt Szekszárdon appeared first on .

“Nehéz megítélni, hogy mire gondolt konkrétan Sandu úrhölgy, amikor az orosz békefenntartók kivonásának szükségességéről beszélt, de az, hogy ez aligha segíti elő a rendezést és mi aligha fogadhatunk el egy ilyen, meglehetősen felelőtlen követelést, egyenesen kimondjuk: tény” – mondta Lavrov.

Megjegyezte, hogy Sandu Moldova európai irányvonalának elsődlegessége mellett kifejezte szándékát a jó moldovai-orosz viszony fenntartására is. Mint mondta, Moszkva számára fontos, hogy minden országgal jó legyen a viszonya, ami feltételezi az érdekek és a korábban elért megállapodások kölcsönös tiszteletben tartását.

Rámutatott, hogy az orosz békefenntartók – moldovai és ukrán kollégáikhoz hasonlóan – az 5+2 csoport döntése alapján tartózkodnak a konfliktusövezetben, “elvi fontosságú” feladatuk az, hogy megakadályozzák a konfliktus újbóli fellángolását. Elmondta, orosz katonák egy másik csoportja, az egyesített hadseregcsoport Kolbaszna településnél lőszerraktárakat őriz, és “komoly következményekkel” járna, ha ezzel a tevékenységével felhagyna.

A miniszter szerint az orosz lőszerkészletek mintegy felét elszállították, amikor “kimozdult a holtpontról” rendezés, de amint Chisinau elállt a megállapodások végrehajtásától a dnyesztermelléki fél elutasította az elszállítás felújítását. Emlékeztetett rá, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter kifejezte szándékát a hátramaradt, rossz állapotban lévő hadianyag semlegesítésére, de ehhez, mint mondta, Tiraszpol és Chisinau beleegyezésre van szükség.

Jelenleg mintegy 1700 orosz katona állomásozik a szakadár Dnyesztermenti Köztársaság területén. Két gépesített lövész zászlóalj éves váltásban békefenntartó feladatokat lát el, és van még egy őrző és egy kiszolgáló zászlóalj is. A területre, ahol 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által, a szakadár “köztársaság” vezetőjének jelenlétében aláírt válságrendezési megállapodás után.

A többi orosz katona a Kolbaszna faluban lévő a szovjet csapatok európai kivonása után kialakított lőszerraktárakat őrzi, amelyekben jelenleg több mint húszezer tonna lőszert tárolnak. A hadianyag elszállítása és újrahasznosítása 2003-ben megkezdődött, ám a moldovai belviszály súlyosbodásakor abbamaradt.

A Szovjetunió széthullása nyomán Moldova parlamentje 1991. augusztus 27-én deklarálta az ország függetlenségét. A dnyeszterentúli, zömében oroszok és ukránok lakta terület öt nappal később kinyilvánította elszakadását Moldovától. Chisinau 1994-ben különleges autonómiát biztosított a szakadár területnek és a délen alakult Gagauz Köztársaságnak. A török dialektust beszélő gagauzok ezt elfogadták, a Dnyeszteren túli terület azonban őrzi különállását, az ott állomásozó orosz katonaságtól védve.

Az ODKB-nek Oroszország, Fehéroroszország Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a tagja.

The post Ahova Moszkva betette a lábát, onnan még kérésre sem távozik appeared first on .

A LégierőBlog (légierő- és légvédelmi vonatkozású) haditechnikai kérdésekkel foglalkozó publikáció. A bloggazda néha persze önjelölt szakbarbárságából kilépve, történészi végzettségének, két évtizedes külpolitikai újságírói múltjának engedve is apró utalásokat tesz világunk nagyon is nyilvánvaló, még ha szőnyeg alá is söpört nyűgjeire. Így most is, amikor eme 1948-as Honvéd folyóirat cikk facsimilét biggyesztem ide a decemberi hírbejegyzésem címlapjául. Arra emlékeztetve, hogy a védelmi szférában az anyagi-technikai de még az aktuálpolitikai döntéseknél is nagyobb, messzehatóbb jelentősége lehet a humán és ebből kibontakozó kulturális folyamatoknak.

Megjegyzés: A cikket jegyző Illy Gusztáv, aki a Horthy érában tisztként elszenvedett sérelmeinek köszönhetően került a kommunista mozgalomba, a háború után villámgyorsan az új hatalom katonai struktúráinak csúcsára jutott, ám éppoly gyorsan elítélték a Tábornokperben 1950-ben és kivégezték.  

Zord

Dobó Dénes felidézte: az ügyészség januárban emelt vádat, azt indítványozva, hogy a Hajdúszoboszlói Járásbíróság a büntetlen előéletű vádlottra – tárgyalás lefolytatása nélkül – pénzbüntetést szabjon ki. A férfit a bíróság január 31-én 144 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

A bíróság által megállapított tényállás szerint tavaly szeptember 2-án a sértett Hajdúszoboszló belvárosában, az egyik bankfiók előterében elhelyezett ATM-ből egymillió forint készpénzt vett ki, de a pénzkiadó nyílásban felejtette. A vádlott észrevette a pénzt és hazavitte, holott a bank nyitva volt, tehát le is tudta volna adni. A rendőrség utóbb lefoglalta a pénzt, visszaadta a sértettnek, így a kár megtérült.

A büntetővégzés kézhezvétele után a vádlott és védője tárgyalás tartása iránti kérelmet nyújtott be, mivel a férfi nem ismerte el bűnösségét, mondván, hogy a pénzt nem eltulajdonítási szándékkal vette el. Végül a vádlott és védője november 30-án, a kitűzött előkészítő ülés előtti napon visszavonta a tárgyalás tartása iránti kérelmet, így a januári büntetővégzése jogerőre emelkedett – közölte Dobó.

The post Pénzbüntetést kapott az ATM-ben felejtett egymilliót eltulajdonító férfi appeared first on .

Cibakházán látott el közös szolgálatot a cibakházi és a tiszaföldvári polgárőr egyesület. Ekkor érkezett egy jelzés a cibaki polgárőrökhöz, hogy segítsenek, mert egy férfi rosszul lett a nyílt utcán és összeesett, azóta pedig nem mozdul.

A cibakházi polgárőrök a helyszínre vonultak, ahol megtalálták a sérültet, akinek nem volt légzése. EDR rádión értesítették a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenységirányítási Központját, bejelentették az esetet és kérték a mentőszolgálat helyszínre küldését. Eközben a szolgálatban lévő tiszaföldvári egységet is kérték, vonuljanak a sérülthöz. A polgárőrök eközben megkezdték a férfi újraélesztését. Az időközben az esemény helyszínére érkező cibakházi egyesületi vezető levegő befúvást-, míg a többiek mellkaskompressziót alkalmaztak. A mentők kiérkezése után a férfi ellátásában tovább segítettek a polgárőrök a lélegeztetőballonnal.

Szerencsére a gyors segítség és a megfelelő orvosi ellátásnak köszönhetően a férfi állapotát stabilizálták és a mentők kórházba vitték – számolt be a történtekről Kecse László, a Tiszaföldvári Polgárőr Egyesület vezetője.

The post Életet mentettek a polgárőrök appeared first on .

Wolfram Leibe polgármester a helyszínen újságíróknak azt mondta, hogy ámokfutás történt a belvárosban. Karl-Peter Jochem, a trieri rendőrkapitányság szóvivője elmondta, hogy az autó vezetőjét őrizetbe vették, a járművet lefoglalták. Közölte, hogy a gázoló egy 51 éves német férfi Trier-Saarburg járásból. Indítéka egyelőre ismeretlen, kihallgatása pedig “nagyon nehéz” – mondta a szóvivő.

A férfi nagy sebességgel hajtott keresztül a belváros gyalogos övezetének több utcáján, és válogatás nélkül gázolt el embereket. Autóját rendőrök tartóztatták fel.

Az esetről a német sajtóban megjelent felvételek szerint a gázoló egy ezüst színű városi terepjáróval hajtott a tömegbe, és a sétálóutcáktól nem messze szorította le az út szélére két autós rendőri egység. A civil ruhás rendőrök kirángatták a sofőrt a volán mögül és leteperték. A szövetségi kormány megdöbbenéssel értesült a történtekről. “Gondolatban a halálos áldozatok hozzátartozóival vagyunk, és a sok sebesülttel és mindazokkal, akik ellátják az érintetteket” – közölte Steffen Seibert kormányszóvivő.

A Németország nyugati részén fekvő Rajna-vidék-Pfalz tartomány egyik legnagyobb városában történtek miatti megdöbbenését fejezte ki mások mellett Malu Dreyer tartományi miniszterelnök is, aki még kedden felkeresi a helyszínt.

The post Tömegbe hajtott egy autós a németországi Trierben, halottak appeared first on .

Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője szerint az őrizetbe vett Ragyik Tagirov harmincnyolc éves lakatost 26 nő meggyilkolásával gyanúsították meg. A bűncselekményeket a hatóságok szerint 2011-2012-ben követte el Közép-Oroszországban, a Volga mentén és az Ural térségében. A gyilkosságok közül kilenc Kazanyban történt.

A bűnügyi szakértők tízezernyi összehasonlító DNS-teszt, a gyanúsított cipőlenyomata, valamint annak alapján azonosították be, hogy valamennyi gyilkosságot hasonlóképpen követte el. A Moszkovszkij Komszomolec című bulvárlap úgy értesült, hogy Tagirov, akit elfogásáig “Volga menti mániásként” emlegetettek, nem 26, hanem 32 idős, 75 és 90 év közötti nőt gyilkolhatott meg.

Az orosz belügyminisztérium által megosztott videofelvétel szerint a gyanúsított elismerte, hogy “nagymamákat” ölt meg, de nem tudta megmondani, hogy mennyit. Áldozatait áruházak és piacok közelében, találomra szemelte ki. A házkezelőség szellőzést ellenőrző munkatársának, szociális munkásnak vagy szerelőnek adta ki magát. Mint mondta, áldozatai vagy maguk hívták be a lakásukba, vagy bekéredzkedett hozzájuk.

Valamennyiüket megfojtotta, ami szerinte “nem volt fájdalmas”. A gyilkosságokat azzal magyarázta, hogy éhes volt és hogy “félig az utcán élt”. Tagirovot keddre virradóra egy nőismerőse lakásán fogták el.

A “Volga menti mániás” ügyében 2017-ben négymillió rubelt (jelenlegi árfolyamon mintegy 16 millió forintot) ajánlottak fel a nyomravezetőnek. Tagirov büntetett előéletű, korábban lopásért és tiltott fegyvertartásért ítélték el. Egy időben az Oroszországban elterjedt, szambo nevű önvédelmi sportot űzte. Egyik ismerőse a Moszkva 24 televíziónak azt mondta, hogy a feltételezett sorozatgyilkos apja hullaházban dolgozott.

The post Idős nőkre vadászó, fojtogató sorozatgyilkost fogtak el Kazanyban appeared first on .

A tervek szerint 2025-ben induló ClearSpace-1 elnevezésű misszió az ESA által tervezett Vega hordozórakéta egy méretes darabját fogja elmozdítani a keringési pályájáról, hogy az űrhulladék végül elégjen a légkörben – olvasható az űrügynökség honlapján. A 112 kilogrammos céltárgy majdnem akkora mint egy kisebb műhold, viszonylag egyszerű alakja és masszív szerkezete miatt tökéletesen alkalmas első célpontnak. A későbbi missziókkal méretesebb, nagyobb kihívást jelentő űrhulladékok – egyszerre akár több is – eltakarítása lesz a cél.

Az ESA 86 millió euróval járul hozzá a misszió összköltségéhez – a fennmaradó összeget befektetők révén szerzi meg a ClearSpace -, és emellett a hulladékbefogó műhold hatékony működését segítő technológiákat is a cég rendelkezésére bocsát. Jan Wörner, az ESA főigazgatója szerint mivel a következő évtizedben gyorsan fog emelkedni a műholdak száma, alapvető fontosságú lesz az űrhulladék rendszeres takarítása az űrkarambolok megakadályozása érdekében.

A Lausanne-i Szövetségi Műszaki Egyetem (EPFL) kutatói által létrehozott ClearSpace számos európai ország vállalatával működik együtt.

The post Az ESA megkezdi az űrszemét eltakarítását appeared first on .