Biztonságpolitika

Őrizetbe vett a rendőrség két 16 éves fiút a Moszkvához közeli Ljuberci járásban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy egy iskola elleni fegyveres támadásra készültek – közölték orosz hírügynökségek.

Az akciót a Szövetség Biztonsági Szolgálat (FSZB) részvételével hajtották végre. A kamaszokat, akik korábban nem kerültek a biztonsági szervek látóterébe, az internetes kommunikációjuk alapján szűrték ki. Az ügyben vizsgálat indult. A két fiútól két házi készítésű “lőfegyvernek látszó tárgyat”, kilenc petárdát, fémlövedékeket, taktikai kesztyűt, fekete palástot, maszkot és egy Natural selection (angolul: természetes kiválasztódás) feliratú pólót foglaltak le.

Legutóbb december 9-én Tukában történt hasonló eset: ott az FSZB egy 18 éves fiataltól egy lefűrészelt csövű vadászfegyvert és iskolák elleni támadásokra vonatkozó anyagokat foglalt le. Krasznojarszkban egy bíróság ugyanezen a napon elrendelte egy őrizetben lévő fiatal pszichiátriai kényszerkezelését. A Krasznojraszki terület Minuszinszk településéről származó fiút szeptemberben vette őrizetbe az FSZB azzal a gyanúval, hogy egy iskolai tanévnyitó ünnepségen támadásra készült. Az akkori, a készülő pokolgépes támadás helyszínének megnevezését kerülő beszámoló szerint mintegy száz embert szándékozott megölni.

Tavaly szeptember elején az FSZB 13 olyan fiatalt fogott el, aki tanintézmények, forgalmas helyszínek és rendvédelmi szervek épületei ellen készült fegyveres támadások sorozatát végrehajtani Oroszország több régiójában. Az szolgálat nem ismertette akkor az őrizetbe vettek korát és indítékait sem, csak annyit, hogy 11-en közülük egy zárt közösségimédia-csoport tagjai.

A tömeggyilkosságokat a gyanúsítottak robbanószerkezetekkel, gyújtókeverékekkel, valamint lő- és hidegfegyverekkel készültek végrehajtani. Az interneten hasonló támadások elkövetésére buzdítottak másokat is. A gyanúsítottaktól lefoglaltak négy, roncsoló elemekkel megtöltött, házi készítésű pokolgépet, ilyenek elkészítéséhez szükséges anyagokat és útmutatásokat, valamint támadási terveket tartalmazó naplókat, kommunikációs eszközöket és fegyvereket.

Orosz hírügynökségek szerint az FSZB ezt megelőzően csak idén nyolc, iskolák elleni támadást hiúsított meg Kosztromában, Sznyezsinszkben, Szaratovban, Kercsben, Szahalin szigetén, Krasznojarszkban, Tyumeny megyében és Volgográdban. Valamennyi gyanúsított fiatalabb volt húsz évesnél.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára tavaly áprilisban kijelentette, hogy a fiatalok körében emiatt “fokozott érdeklődés” alakul ki a “schoolshooting” (iskolai lövöldözés) és a Columbine iránt. A tisztségviselő, aki korábban az FSZB igazgatója is volt, ezzel a Colorado állambeli Columbine középiskolájában 1999. április 21-én történt ámokfutásra utalt, amikor két tizenéves lőfegyverrel, kézigránátokkal és plasztikbombákkal 13 embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el.

A legsúlyosabb ilyen oroszországi támadás az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigeten, Kercs városában történt, ahol a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov 2018 októberében egy műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet ölt meg, majd önmagával is végzett.

The post Iskola elleni fegyveres támadást hiúsítottak meg Moszkva közelében appeared first on .

Etilén-oxid szennyezettség miatt visszahívta a Knäckebröd Flerkorn nevű 250 grammos, többgabonás kétszersültet gyártója, a finn Lantmännen Cerealia, a magyarországi forgalmazója az IKEA – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön. Az IKEA közölte: a visszavételhez nem szükséges a vásárlást igazoló blokk vagy nyugta bemutatása.

A közlemény szerint a felhasznált szezámmag etilén-oxid szennyezettsége miatt kellett visszahívni a kétszersültet. A termékvisszahívás kizárólag a 3067203 tételszámú és a 2021.02.13. minőségmegőrzési idejű termékekre vonatkozik. A Nébih kéri a vásárlókat, hogy az azonosító adatokkal megegyező terméket ne fogyasszák el!

Az etilén-oxid szintetikusan előállított gáz, egyes országokban használják fűszerek és egyéb termények esetén rovarölő szerként, valamint azok fertőtlenítésére. Az Európai Unióban az etilén-oxid hatóanyag felhasználása tilos, mert hosszú távú rendszeres fogyasztása megnövelheti egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az EU-ban a termények etilén-oxid tartalmára szigorú határérték van érvényben, amely a legkisebb, már mérhető mennyiségnek felel meg.

Az IKEA azt közölte: eddig nem kaptak arról értesítést, hogy vásárlóik bármiféle egészségi problémát észleltek volna, ugyanakkor elővigyázatosságból az IKEA azonnali hatállyal leállítja a termék árusítását, és visszahívja azt. Kérik, hogy akik rendelkeznek 20118942 cikkszámú, 2021.02.13. minőségmegőrzési idejű Knäckebröd Flerkorn sokmagvas ropogós kenyérrel (250 g), azok a terméket ne fogyasszák el, hanem vigyék vissza bármelyik IKEA áruházba, a Svéd Finomságok Boltjába.

The post Blokk nélkül visszaveszi az Etilén-oxiddal szennyezett kétszersültet az IKEA appeared first on .

Csaknem ezer tőből álló kannabiszültetvényt számoltak fel hétfő kora reggel egy remeteszőlősi ház pincéjében – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. A Budakörnyéki Járásbíróság egy hónapra elrendelte az ültetvény birtoklásával gyanúsított férfi letartóztatását.

A rendőrök a férfi családi házától külön álló két helyiségben 903 növényt találtak. Nagyobb részük virágzott, a többit a korai virágzás állapotában volt. A Cannabis Sativa növények mellett a teljes berendezést és több mint másfél millió forintot is lefoglaltak. A Komárom-Esztergom és Pest megyei rendőrök a rajtaütéssel “szerény becslések szerint is” alkalmanként 180 kilogramm, több száz millió forint értékű marihuána szüretelését akadályozták meg – fogalmaztak.

Az ültetvény gazdája, a remeteszőlősi házban lakó 37 éves férfi beismerte a bűncselekményt. Elmondta, hogy tavaly, év elején döntött a termesztésről, majd az ültetvény működéséhez szükséges lámpákra, elszívókra, aggregátorra, tálcákra, tápoldatokra, tápszerekre, állványokra több mint 10 millió forintot költött. Néhány hónappal később kezdte elültetni a külföldről beszerzett palántákat. Azt állította, hogy a marihuánát saját használatra szánta, kereskedni nem akart vele, “bár szüretelni még nem volt lehetősége és most már nem is lesz” – olvasható a közleményben.

A Budapest Környéki Törvényszék tájékoztatása szerint a bíróság azért rendelte el a férfi letartóztatását, mert a bűncselekmény jelentős tárgyi súlyú, és fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye is. A döntés indoklása szerint tartani lehet attól, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén a bizonyítást megnehezítené, ezért az ügyészi indítvány szerint a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése indokolt vele szemben.

A letartóztatás elrendelése ellen a gyanúsított és védője fellebbezett, így a végzés nem végleges, de végrehajtható.

The post Kannabiszültetvényt számoltak fel a rendőrök Remeteszőlősön appeared first on .

Heiko Maas német külügyminiszter hétfőn üdvözölte, hogy Törökország és Görögország csaknem öt év szünet után folytatja tárgyalásait a két ország közötti vitás kérdésekről, köztük a tengeri határokat érintő, valamint annak nyomán a földközi-tengeri energiahordozók feltárásával kapcsolatban felmerült nézeteltérésekről.

Maas a török hivatali kollégájával, Mevlüt Cavusogluval folytatott ankarai megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a török-görög tárgyalások újraindulása “az egész régió stabilitására nézve jó jel”. A török és a görög fél tudatában van, hogy a folyamat nem lesz könnyű – mutatott rá a német diplomácia vezetője, aki szerint ugyanakkor, ha a felek pragmatikusan állnak hozzá a megbeszélésekhez, található politikai megoldás.

Ankara és Athén 2002-től kezdve hatvan alkalommal ült tárgyalóasztalhoz vitás ügyeik miatt, de 2016-ban megszakadt a folyamat. Majd az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében nagy kiterjedésű földgázmezőt fedeztek fel, amelyre több part menti ország mellett Törökország és Görögország is szemet vetett. Ankara feltáró fúrásokat végez a térségben, amelyek az Európai Unió szerint sértik a nemzetközi jogot, mert Görögország különleges gazdasági övezetének tartott vizeken zajlanak. A török vezetés ezt cáfolja, mondván a terület a kis-ázsiai ország kontinentális talapzatához tartozik.

Végül Ankara és Athén múlt hétfőn arról állapodott meg, hogy a tárgyalások újabb, immár 61. fordulóját január 25-én Isztambulban rendezik meg.

A német tárcavezető hétfőn a török-görög vita kapcsán az Európai Unió és Törökország kapcsolatáról is szólt. Jelezte: itt az ideje túllépni az elmúlt év vitáin és előre tekinteni. Kiemelte egyúttal, hogy szeretné, ha javulnának és elmélyülnének az EU-török kapcsolatok, felhasználva ehhez minden lehetőséget és potenciált.

A török külügyminiszter a sajtótájékoztatón szintén a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, de “konkrét eredményeket” is sürgetett.

Recep Tayyip Erdogan múlt kedden jelentette be, hogy Ankara kész pozitív napirendet kialakítani Brüsszellel, és újból a “medrébe terelni” a kapcsolatokat. Erdogan leszögezte: a pozitív napirend kulcsa a 2016. márciusi EU-török migrációs megállapodás frissítése, szem előtt tartva a migrációban beállt változásokat. A török államfő arra is felszólította Brüsszelt, hogy teljesítse a lassan öt éves egyezményben rögzített vállalásait, köztük a török állampolgárok schengeni vízummentességét, a vámunió kiszélesítését, valamint a török csatlakozási tárgyalások előmozdítását.

The post A német külügyminiszter üdvözölte, hogy Ankara és Athén folytatja a vitás kérdéseikre vonatkozó tárgyalásokat appeared first on .

Előzetes letartóztatásba helyezte kedden a taganrogi bíróság kedden azt a férfit, aki a gyanú szerint decemberben kilopta a rádióberendezéseket egy Il-80-as orosz katonai repülőgépből, amelyet arra fejlesztettek ki, hogy atomháború esetén a fedélzetéről irányítsák a fegyveres erőket.

A gyanúsított ügyvédje, Olga Bojarkina kijelentette, hogy meg fogja fellebbezni ügyfele, Zsora Hacsunc letartóztatását, amely március 4-ig tart. A jogi képviselő szerint a férfit januárban vették őrizetbe lopás gyanújával, a Ren TV úgy tudja, hogy szemtanúk vallomása alapján.

A RostovGazeta ezzel szemben a büntetett előéletű, autószerelésből élő Hacsunc feleségére hivatkozva azt írta, hogy a férfit december 26-án fogták el, amikor vízért ment a boltba. Az asszony ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy a férje korábban nyolc hónapot ült ittas vezetésért. Mint mondta, december 28-ától kezdték el a repülőgép kifosztásával gyanúsítani.

2017-ben a gyanúsítottat rablásért ítélték el.

A bűncselekmény, amelyről az első jelentések december 7-én este jelentek meg az orosz médiában, a Rosztov megyei Taganrogban történt. Az Il-80-as egy légi harcálláspont karbantartása és korszerűsítése miatt került az Azovi-tenger partján fekvő városba. A lopás ügyében a Georgij Berijev repülőgép-tervező nevét is viselő Taganrogi Repülési Tudományos és Műszaki Komplexum tett feljelentést.

Sajtójelentések szerint a gépből 39 rádióállomás-blokkot és további öt blokk tartozékait vitték el. A repülőgépben a nyomozók ujj- és cipőlenyomatokat találtak. Az “ítéletnapi” gépet még a Szovjetunió fennállása idején építették meg, az ország legfelső vezetésének való mentésére és hadvezetésre a totális atomháború idején. Az Il-80-ast, amelynek szűzrepülése 1985-ben volt, 1992-ben állították hadrendbe.

A repülőt az Il-86-os utasszállító alapján építették meg. Törzsét megerősítették és sugárvédelemmel látták el – ezért nincsenek rajta ablakok -, a gépet különleges kommunikációs berendezésekkel látták el. Négy ilyen gép készült.

Az Il-86-osokat többször bemutatták a moszkvai május 9-i győzelemnapi parádékon. Az RBK című gazdasági lap szerint az orosz védelmi minisztérium 2019-ben tett bejelentést az ilyen típusú repülők és a hasonló rendeltetésű Il-82-esek korszerűsítéséről. Alekszandr Jakunyin, a Rosztyeh állami konglomerátumhoz tartozó Egyesült Műszergyártó Vállalat (OPK) vezetője 2016 végén jelentette be, hogy az irányítása alatt álló cég készen áll a gépek felújítására.

Az RBK szerint Oroszországon kívül ilyen rendeltetésű repülőgépei csak az Egyesült Államoknak vannak, Boeing E-4-es típusjelzéssel.

The post Letartóztatták az orosz “ítéletnapi” parancsnoki repülőgép kifosztóját appeared first on .

Jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla ötről négy évre és fegyház helyett börtönre enyhítette a Sziget Fesztiválon drogot áruló hollandokra kiszabott büntetést.

A Fővárosi Ítélőtábla sajtótitkársága kedden a bírósági honlapon közzétett közleményében felidézte: az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a 2020. június 29-én kihirdetett ítéletével két holland állampolgárt társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt öt év – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztésre, négy év Magyarország területéről kiutasításra és négy év közügyektől eltiltásra ítélt azzal, hogy a vádlottak legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsáthatók feltételes szabadságra. A bíróság mindkét vádlottal szemben külön-külön 72 ezer forint és 225 euró erejéig vagyonelkobzást rendelt el, valamint a hárommillió forintot megközelítő bűnügyi költségből kétmillió forint megfizetésére kötelezte őket.

Az elsőfokú ítéletet a vádlottak és védőik a kihirdetéskor tudomásul vették (Naná, hogy tudomásul vették, hiszen ez a minimum, amit kaphattak*. A -szerk- megj.), az ügyész viszont mindkét vádlott terhére fellebbezést jelentett be a büntetés súlyosítása érdekében.

A Fővárosi Ítélőtábla a többi közt azt állapította meg, hogy az elsőfokú ítélet meghozataláig megismerhető körülményeket a törvényszék maradéktalanul feltárta, de azokat nem a súlyuknak megfelelően értékelte. “Kétségtelen, hogy a vádlottak kiemelkedően nagy mennyiségű kábítószert szereztek be értékesítési célból, és az is egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb volumenű értékesítés elmaradása nem rajtuk múlott” – fogalmaztak, Ugyanakkor az ítélőtábla szerint rendkívül jelentős enyhítő körülményként kellett értékelni, hogy a cselekményüket mindketten őszintén megbánták, az elsőfokú bíróság előtt a váddal egyező, a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tettek és a tárgyaláshoz való jogukról lemondtak. A kényszerintézkedés körülményei ellenére is képezték magukat, céljaik megvalósítása érdekében a bíróság által is értékelhető lépéseket tettek – írták.

A másodfokú bíróság számára már rendelkezésre álltak azok a – bizonyítékokkal alátámasztott – adatok, amelyekből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a vádlottak a cselekményük elkövetését valóban megbánták (Persze. A -szerk- megj.), annak tényleges súlyát belátták és őszintén elhatározták, hogy a jövőben törvénytisztelően élnek. A másodfokú eljárás során beigazolódott az is, hogy mindezen elhatározásukban rendkívül összetartó és támogató családi környezet segíti őket – emelték ki.

Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az egyéni bűnmegelőzési célok a szabadságvesztés kisebb enyhítése mellett is elérhetők. A büntetlen előéletű és a magyar nyelvet nem beszélő vádlottak számára a büntetés célján túlmutató joghátrányt jelentett volna, ha a büntetésük végrehajtására az ilyen esetekben egyébként irányadó legsúlyosabb formában, fegyházban került volna sor, ezért a másodfokú bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát eggyel enyhébben, börtönben határozta meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet egyéb, törvényesnek tartott rendelkezéseit helybenhagyta.

Az elítéltek kérelmet terjesztettek elő a büntetés-végrehajtás Hollandia általi átvétele iránt, amit a bíróság továbbított az Igazságügyi Minisztérium felé – olvasható a Fővárosi Ítélőtábla jogerőssé vált határozatában. (Viszonylag komoly összegben mernénk fogadni, hogy ki fogják adni a két bűnözőt Hollandiának. A -szerk- megj.)

*Btk. 176. § (3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.

The post Botrány: enyhítették a Sziget Fesztiválon drogot áruló holland bűnözők amúgy is felháborítóan enyhe ítéletét appeared first on .

Letartóztattak az észak-oroszországi Arhangelszkben egy 27 éves férfit, akinek a lakásán harminc összeszerelt robbanószerkezetet és bombakészítésre használható anyagokat találtak – közölte a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) helyi parancsnoksága.

A gyanúsított ellen robbanóanyagok és robbanószerkezetek törvénytelen előállítása címén büntetőeljárás indult. Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója egy decemberi tanácskozáson bejelentette, hogy Oroszországban 2020-ban 61 terrortámadást hiúsítottak meg a hatóságok az előkészítés fázisában. Tavaly a szolgálat az egész év folyamán 134 házi készítésű robbanószerkezetet foglalt le.

The post Arhangelszkben harminc robbanószerkezetet foglalt le az orosz belbiztonság appeared first on .

Hat fegyveres és ezzel az egész csecsenföldi “banditaalvilág” megsemmisítéséről tett bejelentést szerdán Ramzan Kadirov csecsen vezető a Telegram-csatornáján.

Kadirov közölte, hogy sikerült felszámolni Aszlan Butyukajev csoportosulását, amely eddig két alkalommal is el tudta kerülni a rendőrség általi felszámolást. A csecsen vezető személyesen részt vett az akció megtervezésében, amelyről Vlagyimir Putyint előre értesítették, és amelyhez az orosz elnök utólag gratulált.

Butyukajev Doku Umarov 2013-ban történt likvidálása után vette át a csecsen terroristák vezetőjének szerepét. Egyike volt az öngyilkos merénylők felkészítőinek és a Moszkva domogyedovói repülőtere ellen 2011 januárjában elkövetett bombatámadás kitervelőinek, amelynek 37 halálos áldozata és 170 sebesültje volt. 2015-ben hűségesküt tett Abu Bakra al-Bagdadinak, az Iszlám Állam terrorszervezet néhai vezetőjének.

A Butyukajev és társai elleni különleges műveletet a rendőrkommandósok Katar-Jurt település határában hajtották végre. A terroristák közül hármat, köztük a vezért, sikerült azonosítani. Valamennyiük ellen szövetségi elfogatóparancs volt érvényben.

Az orosz Nemzeti Terrorelhárító Központ szerint a csecsenföldi akcióban öt fegyverest öltek meg. Putyin kezdeményezte az akció részvevőinek kitüntetését.

The post A csecsen elnök hat fegyveres lázadó likvidálásáról számolt be appeared first on .

Három év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélt a Debreceni Járásbíróság egy férfit, aki rátámadt egy rendőrre tavaly nyáron – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség, amely súlyosbításért fellebbezett az ügyben.

A közleményben azt írták, tavaly júniusban az ötvenéves férfi megjelent a külön élő felesége lakóhelyén és agresszíven viselkedett hozzátartozóival, ezért a család rendőri intézkedést kért. A helyszínre érkező körzeti megbízottnak a férfi többszöri felszólításra sem adta át iratait, szidalmazta és veréssel fenyegette őt. Mindvégig támadóan lépett fel, a rendőrt meg is lökte, majd a kezét erősen megszorította.

A rendőr ekkor testi kényszert alkalmazott, ez a férfi ellenállása miatt dulakodássá fajult, mindketten a földre kerültek. A támadó fojtogatta a rendőrt, akinek végül a helyszínen lévők segítettek. A férfi még ekkor is ellenállt, és miközben megbilincselték, nagy erővel megrúgta az egyik segítő vállát és lapockáját. Az ügyészség a szerdai előkészítő ülésen – beismerés esetére – hat év börtön kiszabására tett indítványt. A vádlott a vádirattal egyezően beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.

A bíróság végül hivatalos személy elleni erőszak bűntette és két rendbeli könnyű testi sértés vétsége miatt a férfit három év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte; a döntés ellen az ügyész súlyosításért, a terhelt és a védő enyhítésért fellebbezett.

The post Három év nyolc hónapot ér egy rendőr bántalmazása appeared first on .

Benkő Tibor honvédelmi miniszter koszorúval tisztelgett a hejcei légi katasztrófa áldozatainak emléke előtt. A szlovák szállítógép lezuhanása után tizenöt évvel – a kialakult koronavírus-járványhelyzetre való tekintettel szűk körben – katonai tiszteletadással emlékeztek az áldozatokra.

A honvedelem.hu cikke szerint a repülőbaleset tizenötödik évfordulója alkalmából megrendezett keddi megemlékezésen Benkő mellett Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint Daniel Zmeko, a Szlovák Fegyveres Erők vezérkari főnöke is lerótta tiszteletét a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcén.

“Hejce, egy szomorú tragédia következtében örökre beírta magát a magyar-szlovák történelembe, és a közösen viselt gyász szimbólumává vált” – fogalmaztak.

Mint felidézték: 2006. január 19-én a koszovói KFOR-misszióból hazatérő szlovák An-24-es szállítógép a határhoz közeledve nekiütközött a Hejce fölött húzódó, hétszáz méter magasságú Borsó-hegynek és lezuhant. A fedélzeten utazó negyvenhárom szlovák katonából negyvenketten meghaltak. A repülőszerencsétlenség egyetlen túlélője Martin Farkas, aki minden évben jelen van a megemlékezésen.

A hejcei főhajtás után, a magyar és szlovák katonai delegáció a tragédia helyszínén, a Borsó-hegyen állított kopjafáknál és sírköveknél is lerótta tiszteletét – írta a honvedelem.hu.

The post Benkő koszorúval tisztelgett a hejcei légi katasztrófa áldozatainak emléke előtt appeared first on .

Október 16-án Párizs külkerületén, Conflans-Sainte-Honorine városában fényes nappal Abdullah Anzorov 18 éves csecsen származású menekült brutálisan megölt, majd lefejezett egy középiskolai tanárt. Tettét vallási megfontolásból tette, mivel az áldozat, Alexander Paty tanóráján Mohamed-karikatúrákat mutatott be a véleményszabadság szemléltetése céljából. A próféta ábrázolása az iszlám tanítások szerint tilos a bálványimádat elkerülése végett. Öt évvel ezelőtt, 2015. január 7-én két fegyveres férfi vérfürdőt rendezett a közismerten vallásellenes és az iszlámot gyakran kifigurázó Charlie Hebdo hetilap szerkesztőségében, mely egyben egy párizsi támadássorozat első állomása volt. A fegyveresek magukat Mohamed próféta védelmezőjeként nevezték meg, és az ő személyét ért sértések miatt, bosszúvágyból öltek. Emmanuel Macron megemlékezési beszédében kiállt a karikatúrák védelmében,          mivel azok szerinte elválaszthatatlanok a véleménynyilvánítás szabadságától, amit azonban a muszlim világban tiltakozásokkal fogadtak. Ennek az írásnak célja az események fényében röviden bemutatni Franciaország sajátos szekularizmus-koncepciójának létrejöttét, illetve a muszlim kisebbség helyzetét és vallási harcát a francia törvényhozással, így jobban megérthetjük a mostani események mögött húzódó társadalmi törésvonalakat is.

Laïcité: a francia szekularizmus sajátos formája

A Harmadik Köztársaság idején, a katolikus egyházzal való több évszázados ellentétet követően a republikanizmus eszmerendszere szellemében döntöttek az egyházi- és államügyek rendezéséről. Az 1905-ben elfogadott törvény az állam és egyház elválasztásáról lett a francia szekularizmus sarokköve, melynek legfőbb céljai a véleményszabadság és szabad vallásgyakorlás megerősítése volt az 1789-es Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata szellemében, illetve a vallási közösségek szabályozása, különös tekintettel az oktatás terén. Kimondta többek közt az egyházak és felekezetek közti egyenlőséget, szabályozta a vallási közösségek létrehozását, működésüket és finanszírozási lehetőségeiket. Ezen rendelkezések alapján is kaphatott teret a francia jogalkotásban a vallások kritikus véleményezése, amíg az nem sérti azok híveinek alapvető emberi jogait. A francia laicizmus azonban többet jelent annál, mint az állam semlegessége az egyházi ügyek iránt: a társadalom integráló eszmerendszere is, mely összefogja a Köztársaság polgárait. A „laïcité” később bekerült a francia alkotmányba is, mint a Köztársaság egyik alkotmányos alapelve: „Franciaország oszthatatlan, laicista, demokratikus és szociális köztársaság”.

Bevándorlás a huszadik századi Franciaországban

A második világháború után Franciaországnak munkaerőre volt szüksége gazdasága felfuttatásához. Eleinte nagy számban érkeztek a környező országokból, mint Spanyolország, Portugália és Olaszország, az általános európai életszínvonal növekedésével azonban a gyarmatbirodalom akkori és egykori országaiból, különösen az észak-afrikai Maghreb régióból érkezők tették ki a bevándorlók többségét, akik gyakran az egész családjukkal települtek be. Az immigránsokat a nagyvárosok rossz lakhatási körülményekkel rendelkező peremterületein (banlieues) helyezték el, ahol vallási és nemzetiségi közösségek jöttek létre.

1975-re az összlakosság 7,4%-a bevándorló volt (megközelítőleg 3,89 millió fő). Az első olajválság okozta gazdasági recesszió és munkanélküliség következtében elsőként a betelepült munkavállalókat bocsátották el, ami tovább mélyítette a társadalmi ellentéteket, és fokozta az iszlamofób nézetek terjedését. Világossá vált, hogy az az asszimilációs politika, ami egy egységes, köztársasági eszméken alapuló nemzeti identitás kialakítását szorgalmazta, most kudarcra volt ítélve, ettől fogva a francia kormány szigorított a bevándorlási szabályokon. A legsúlyosabb korlátozásokat az 1993-ban Charles Pasqua belügyminiszter által előterjesztett ún. Pasqua-törvények tartalmazták, bár ezekből valamennyit a következő, szocialista kormány visszavont, vagy kedvezően módosított. Egy 2016-os felmérés szerint a francia lakosság 8.8%-a (megközelítőleg 5,720,000 ember) vallotta magát muszlimnak, és ez a szám azóta csak nőtt. Ez az is jelenti, hogy jelenleg Nyugat-Európában Franciaország területén él a muszlimok legnagyobb része.

A laicizmus és az iszlám konfliktusai

A francia állam egyik leghosszabb és legemlékezetesebb ügye az iszlámmal az ún. fátyol-vita (l’affaire du voile) volt. 1989-ben három muszlim diáklányt kitiltottak középiskolájukból, amiért nem voltak hajlandóak levenni a hidzsábjukat. Lionel Jospin akkori oktatásügyi miniszter határozata alapján több mint tíz évig az iskolák egyéni döntése volt a hidzsáb és egyéb vallási jelképek viselésének szabályozása. Jaques Chirac elnök előterjesztésére 2004-ben törvénybe iktatták a muszlim fejkendők és más feltűnő vallási jelképek viselésének megtiltását az általános- és középiskolákban, majd 2010-ben a burka, nikáb és más arcot elfedő ruházat hordását is közterületen. Az indokok mindkét esetben a közbiztonság védelme és a vallási szélsőség elleni fellépések voltak a szekularizmus jegyében. Az intézkedésekre válaszul a muszlimok , hasonlóan, mint az elmúlt fél évben. Fellángoltak a laicizmus eszméjének iszlámellenes és politikai haszonszerzésre való felhasználása körüli viták, a francia lakosság nagy része azonban kedvezően fogadta őket: sokan a vallási elnyomás alóli felszabadulást látták bennük.

A tanárgyilkosságra adott reakciók és ellenreakciók

Samuel Paty halálát országszerte megemlékezések kísérték, Emmanuel Macron francia elnök beszédében Paty-t a köztársasági értékrend megtestesítőjének nevezte, és elítélte az iszlám radikalizmust. Kijelentette egyúttal, hogy továbbra sem lesznek korlátok közé szorítva a vallási karikatúrák, mivel azok a véleményszabadság részei. Néhány nappal a gyilkosság után a francia hatóságok bezárattak egy mecsetet, és több iszlám vallási szervezetet feloszlattak, mivel azok iszlamista retorikát terjesztettek. Macron már a terrorcselekményt megelőzően is felszólalt a Charlie Hebdo-ügy vádlottjai tárgyalásának apropóján az iszlám szeparatizmus ellen, és egy olyan törvényjavaslat benyújtását helyezte kilátásba, ami többek közt nagyobb állami befolyást tenne lehetővé az imámok alkalmazásának feltételei és a vallási szervezetek bevételei fölött.

Macron iszlámkritikus kijelentéseire válaszul több arab országban tüntetést szerveztek, és a francia áruk bojkottjára szólították fel az embereket, Recep Tayyip Erdogan török államfő pedig beszédében mentális kezelésre szorulónak nevezte őt. A franciaországi muszlim közösségből többen aggodalmukról számoltak be a terrortámadások utáni előítéletek fellángolása miatt, köztük Otman Aissaoui nicei imám és Abdallah Zekri, a Muszlim Hit Francia Tanácsa testület tisztviselője is felszólaltak a stigmatizálás ellen.

Köztársasági értékrendre szabott vallás?

A Harmadik Köztársaság alatt létrehozott szekuláris eszmerendszer óta az ország vallási és kulturális összetétele megváltozott: egy évszázad során egy szinte kizárólag keresztény és európai társadalomból multikulturális, vallásukban változatos közösségek születtek. A francia törvényhozás eddig szigorúan ragaszkodott az 1905-ös törvény értékeinek megtartásához, azonban azt még nem tudhatjuk, az októberi terrortámadás milyen társadalmi változásokat fog elindítani. Emmanuel Macron mindenesetre világossá tette álláspontját, miszerint az iszlám jelenleg globálisan válságos időkön megy keresztül, és személyes célja a szeparatizmus elleni harc, valamint egy „felvilágosult iszlám” felépítése Franciaországon belül, amely kompatibilis a köztársaság eszmerendszerével. Két évvel ezelőtt Christophe Castaner akkori belügyminiszter is hasonlóan nyilatkozott a Le Pointe hetilapnak: a francia állam és társadalom közös összefogásával egy külső befolyásoktól mentes, radikális eszméket nélkülöző iszlám kialakítását jelölte meg célként.

Írta: Kocsis Máté

Jelentős civil és katonai egészségügyi fejlesztések indultak a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban, amelynek a koronavírus-járványban is helyt kell állnia. A Honvédkórházban készen állnak arra, hogy egy nap alatt hatvan oltóponton akár tízezernél is több embert oltsanak be, “csak legyen vakcina” – hangsúlyozta az intézmény főigazgatója az MTI-nek adott interjújában.

Wikonkál Norbert – aki január 11-én vette át kinevezését Benkő Tibor honvédelmi minisztertől – megjegyezte: bár civilként került a kórház mint katonai alakulat élére, úgy véli, a Honvédkórházban korábban betöltött posztjain is bizonyította, a betegellátásban hiteles és fontos orvosmenedzseri tapasztalatokkal rendelkezik.

Kiemelte: amikor tavaly júliusban átvette a főigazgatói feladatokat, óriási munka volt a gazdálkodás rendbetétele, hogy a kórházat fenntartható költségvetési pályára állítsák. Ennek érdekében szeptemberben átvilágítás indult, amely karácsony előtt ért véget. Az eredményeket még elemzik, de már látható néhány probléma.

A sürgősségi ellátás önmagában nehezen finanszírozható rendszer a világon mindenütt – mondta a szakember, hozzáfűzve: “márpedig a Honvédkórház a legmagasabb progresszivitási szinten működő intézmény”, amely egyedülállóan, minden sürgősségi szakmában biztosítja a legmagasabb szintű ellátást. Ez ebben az időszakban fel is értékelődött, amikor több kórház a koronavírus-járvány, illetve egyéb erőforrásbeli akadályok miatt “feladta” egyes ellátásait, amelyek nagy részét a Honvédkórház vette át.

Kijelentette: a magyarországi járóbeteg-ellátásban jelentős részt vállal az intézmény, országos szinten két százalékos ellátási aránnyal, ami magasnak számít, tekintve, hogy az országban van 120 kórház, számos szakrendelő és háziorvos.

Felhívta a figyelmet: sokan nem tudják, de a Honvédkórház alapfeladata a hon- és rendvédelmi, valamint vasútegészségügyi ellátás. A kórháznak készen kell állni, hogy ha szükséges, katonai ellátó egységgé alakuljon át. Ennek kapcsán Wikonkál elmondta, Magyarország hozzájárulása a NATO-képességekhez az egészségügy területén kiemelkedő. Ezen is erősítenek az idén, mivel megkezdik az úgynevezett ROLE-2 képesség kialakítását. Ez olyan harctérre is kitelepíthető, bevethető egység, amely egy esetleges harctéri sérülésnél nemcsak a stabilizálást, hanem komolyabb beavatkozás, műtét végzését is lehetővé teszi. Így egy mobil tábori kórházat tudnak harctérre telepíteni.

Hozzátette: ezt a fejlesztést segíti, hogy a Baleseti Központot is a kórház irányítása alá sorolták. Ennek köszönhetően a súlyos sérültek ellátásában még kiemeltebb ellátóhellyé válik a kórház.

Kifejtette: a december 29-én megjelent kormányrendelet szerint a fővárosban a Baleseti Központ, az Uzsoki utcai és a Károlyi Sándor Kórház, Kistarcsán a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, valamint a váci Jávorszky Ödön Városi Kórház került a Honvédkórházhoz. Így személy szerint egy több mint 4600 ágyas kórházegyüttes egységes gazdálkodásáért, humánpolitikájáért, ellátásáért felel, beleértve a több mint tízezer dolgozó feletti munkáltatói jogokat. Jelezte: a Honvédkórház dolgozói honvédelmi alkalmazottak, akik az Országgyűlés által elfogadott honvédségi létszámba tartoznak. Lehetnek átszervezések, de azt nem tervezik, hogy a többi kórház állományát ebbe a körbe tömegesen beemeljék.

Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása nyomán felálló új struktúrának már július 1-jétől működnie kell, így már csak bő öt hónap maradt a felkészülésre, felmérésre, helyzetértékelésre és a döntések meghozatalára. A Honvédkórház ezt követően is a Honvédelmi Minisztérium fenntartása alá tartozik, de szorosan együttműködik az Országos Kórház Főigazgatósággal, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint annak szervezetei felé is beszámolással tartozik – tette hozzá a főigazgató, aki szerint az egészségügyi ellátórendszer átalakításának már év végén lesznek látható eredményei, de igazán 2022-ben tud majd kiteljesedni.

Az öt évre kinevezett főigazgató azt is szeretné, ha már ez év végén megkezdődne a bontási munka, és meglenne az alapkőletétel a kórház Podmaniczky utcai telephelyének átköltöztetéséhez. Korszerű hotelszárnnyal, modern sürgősségi, diagnosztikai és műtőkapacitással a csaknem 1500 ágyas intézmény biztosítaná, hogy – a gyermekgyógyászat kivételével – minden szakma a legjobb eszközökkel egy helyen álljon rendelkezésre a nap 24 órájában.

A magyarországi első megbetegedésekkel március 4-én indult járvány is számos feladatot rótt a kórházra. Az intézmény 731 üres ágyat, 118 – lélegeztetőgéppel ellátott – intenzív ágyat biztosít. November 9-én már nem tudták továbbküldeni a fertőzötteket, így ekkor indult az intézményben a Covid-ellátás. Leállították az elektív ellátást, a kórház vidéki telephelyeiről több dolgozóval erősítették a fővárosi intézményt. A legmagasabb betegszám november 23-án volt, akkor 207 fertőzöttet kezeltek, jelenleg kevesebb, mint 120 koronavírusos beteg van náluk. Mindeközben az oxigénhálózatot is bővítették, az intenzív ellátást több új géppel fejlesztették.

Wikonkál közölte: 3833 munkavállalójuk közül 460-an estek át a fertőzésen három hónapon belül. Őket leszámítva, jól állnak az átoltottsággal. Akkora az igény, hogy a múlt hétvégére tervezett oltásokat át kellett tenni, mert elfogyott az oltóanyag. Keddre várnak egy újabb Pfizer-szállítmányt. Annak a dolgozónak, aki nem kéri az oltást, erről nyilatkoznia kell – mondta a főigazgató, kiemelve: tájékoztatókkal, bátorító kampányokkal motiválják a dolgozókat, hogy kérjék az oltást. A főigazgató szerint ez nekik “erkölcsi kötelességük”. “A kórházba az emberek azért jönnek, hogy gyógyuljanak. Nem azért, hogy az egészségügyi személyzettől vírusfertőzést kapjanak, pláne nem egy olyan vírusfertőzést, ami megelőzhető” – jelentette ki Wikonkál.

Súlyosítást kért az ügyészség a Honvédkórház volt főigazgatója ügyében
Súlyosítást kért az egykori Állami Egészségügyi Központ (a mai Magyar Honvédség Egészségügyi Központ – Honvédkórház) korábbi főigazgatója és társai ellen hűtlen kezelés miatt indult büntetőperben a Fellebbviteli Főügyészség, az ügy az ítélőtáblán folytatódik harmadfokon. A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség 2013 őszén emelt vádat az Állami Egészségügyi Központ – a mostani Honvédkórház – volt főigazgatója, egy egykori határőr tábornok és két társa ellen folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt. Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság a megismételt eljárásban 2019. április 24-én kihirdetett elsőfokú ítéletével a három vádlottat felmentette a vád alól. Ügyészi fellebbezését követően a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2020. október 9-én kimondta az egykori főigazgató, elsőrendű vádlott és az egyik belgyógyászati osztály volt főorvosa, harmadrendű vádlott bűnösségét folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében. Ezért a volt főigazgatót 400 ezer forint, míg a volt főorvost 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A másodfokú ítélet ellen az ügyész súlyosításért fellebbezett. Az egykori főigazgatóval szemben felfüggesztett szabadságvesztést, míg a volt főorvos esetében nagyobb pénzbüntetés kiszabását indítványozta, amit a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a napokban a Fővárosi Ítélőtáblához továbbított indítványában fenntartott. A védők a nem jogerősen elítélt két vádlott felmentéséért fellebbeztek, így a büntetőeljárás harmadfokon folytatódik a táblán.

The post Jelentős fejlesztések indultak a Honvédkórházban appeared first on .

A járványhelyzetben sem változott 2020-ban a nukleáris biztonság szintje – közölte kedden az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az évindító elektronikus sajtótájékoztatóján közzétett sajtóanyagban.

Rámutattak arra, hogy a 2020-as év a nukleáris terület számára is számos kihívást jelentett. Egyebek közt nyomon követték a nukleáris létesítményekhez és a radioaktívhulladék-tárolókhoz kapcsolódó járványhelyzeti intézkedési terveket, folyamatosan ellenőrizték a létesítményeket, az engedélyesek egyedi járványügyi szabályait is.

Hangsúlyozzák, az atomenergia felhasználása az elmúlt év során biztonságosan és védetten zajlott. Az OAH az év során folyamatosan felügyelte a nukleáris és a radioaktívhulladék-tároló létesítményeket, valamint az atomenergia egyéb alkalmazását. A lakosság és a munkavállalók sugárterhelése nem lépte túl a korlátokat sem a nukleáris létesítmények, sem az egyéb alkalmazások esetében.

Felidézik, hogy a 2019. évi adatokhoz képest a Paksi Atomerőmű nukleáris biztonsági jelentésköteles eseményeinek száma 10-ről 19-re nőtt. A változás jellemzően elektromos meghibásodásokra vezethető vissza. Az események során a nukleáris biztonság nem volt veszélyeztetve, az események a hétfokozatú Nemzetközi Nukleáris Esemény Skálán (INES) a legalacsonyabb, skála alatti nulla besorolást kapták.

Kitérnek arra is, hogy tavaly kiemelkedő feladat volt a Paksi Atomerőmű új típusú fűtőelem-tesztkazettáinak engedélyezése. A Paksi Atomerőmű 18 darab, új típusú, víz-urán arányra optimalizált úgynevezett SLIM-üzemanyag tesztelését kezdte meg. Ez az új üzemanyagtípus a jelenlegihez képest vékonyabb pálcaburkolattal és furat nélküli pasztillákkal gazdaságosabb üzemanyag-felhasználást tesz lehetővé. Az üzemeltetés pozitív tapasztalatai alapján kerülhet majd sor a kazetták általános alkalmazásának engedélyezésére.

Beszámolnak arról is, hogy az OAH tavaly kiadta a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. számára a kiégett kazetták átmeneti tárolója (KKÁT) új üzemeltetési engedélyét a Paksi Atomerőmű új típusú üzemanyagának kezelhetőségéhez, továbbá a Budapesti Kutatóreaktor többéves üzemeltetéshez elegendő orosz üzemanyag-beszerzése a hivatal felügyelete mellett zajlott.

A tájékoztatás szerint az idén a létesítési engedélyezés eljárás áll a hivatali munka fókuszában. A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2020. június 30-án nyújtotta be az atomenergia hivatalhoz az új atomerőművi blokkok létesítésiengedély-kérelmét. Ennek elbírálása a hivatal fennállásának legnagyobb volumenű eljárása, számos szakterületet érint, a benyújtott dokumentáció több tízezer oldal terjedelmű.

Az OAH motorja a paksi bővítésnek…
Az MTI kérdésére, hogy tudja-e tartani a hivatal a Paks II. létesítésiengedélyezés eljárására rendelkezésre álló határidőt, illetve mikorra várható a létesítésiengedély kiadása, a hivatal válaszában közölte, jelenleg folyik az engedélykérelem dokumentumainak feldolgozása. Eddig néhány részlettel kapcsolatban kiegészítést, pontosítást kértek. Az eljárás 2021 őszéig tervezett befejezéséig ezek rendezhetők. Ugyanakkor a megalapozó dokumentáció további feldolgozása során felmerülhetnek még pótlási igények, de jelenleg ezek teljesítésének időigényét nem lehet előre megítélni.

The post Atomenergia hivatal: a járványhelyzetben is mindenki tartja a frontot appeared first on .

Tavaly harminc halálos lakástűz volt dohányzás miatt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Azt írták, hogy szombat reggel bútorok gyulladtak ki Nyírmártonfalván, a Rákóczi utca egyik családi házának húsz négyzetméteres szobájában. A lángok ágyban dohányzás miatt csaptak fel, égett az ágy és a mellette lévő két fotel is.

A nyíradonyi tűzoltók kiérkezése előtt a hozzátartozók megfékezték a lángokat, a tűzoltók az épületet átvizsgálták, az izzó, parázsló részeket eltávolították. Az épületben egy ember tartózkodott, akinek az életét már nem lehetett megmenteni – tették hozzá.

A közleményben arra figyelmeztettek, hogy jellemzően hamarabb elalszanak az ágyban dohányzók, mint a cigaretta, ami meggyújtja az ágyat és annak környezetét.

Mire felébred az alvó ember, már annyi mérgező füstöt szívott be, hogy sokszor nem lehet megmenteni. Nem kell nagy tűz egy tragédiához, elég, ha egy négyzetméteren izzik valami és füst keletkezik – áll a közleményben.

The post A dohányzás tényleg öl: tavaly harminc halálos lakástűz volt a cigizés miatt appeared first on .

Oroszország hétfőn kiutasította a moszkvai holland nagykövetség két munkatársát, válaszul arra, hogy Hollandia decemberben nemkívánatos személynek nyilvánított két orosz diplomatát.

Az orosz külügyminisztérium hétfőn bekérette a moszkvai holland diplomáciai képviselet ideiglenes ügyvivőjét, és határozottan tiltakozott a két orosz külképviseleti alkalmazott kiutasítása ellen. Moszkva az intézkedést barátságtalan és provokatív döntésnek minősítette.

Holland sajtójelentések szerint a két kiutasított orosz állampolgár a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) munkatársa volt. A holland titkosszolgálat (AIVD) szerint egyikük meglehetősen kiterjedt informátori hálózatot épített ki, elsősorban a high-tech szektorban.

Vállalat- és szervezetneveket nem közöltek, mindössze annyit, hogy a hírszerzőket mindenekelőtt a mesterséges intelligenciával, félvezetőkkel, illetve nanotechnológiával kapcsolatos információk érdekelték.

2018-ban a holland titkosszolgálat szerint orosz kémek megpróbáltak betörni a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) informatikai rendszerébe. A most távozásra felszólított hollandoknak két héten belül kell elhagyniuk Oroszországot.

The post Moszkva kiutasította a holland nagykövetség két munkatársát appeared first on .

Több mint 5,3 milliárd forint európai uniós támogatásból új többfunkciós létesítmény épül Kecskeméten, amelyben új tűzoltólaktanya is helyet kap – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Dóka Imre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője elmondta: a város hivatásos tűzoltó-parancsnoksága és katasztrófavédelmi kirendeltsége mellett a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak is helyet adó épületegyüttes építési munkálatai már meg is kezdődtek a Külső-Szegedi út és az 5-ös főút kereszteződésének közelében.

A csaknem 5300 négyzetméteres épület helyének kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy az ott szolgáló állomány a lehető legrövidebb idő alatt érje el a veszélyeztetett területeket.

Az új laktanyában tíz szerállást alakítanak ki a készenléti járműveknek. Az emeleten irodákat, egy 24 órás szolgálatot ellátó hírközpontot, és raktárt, tárolóhelyiségeket alakítanak majd ki. A megyei igazgatóság és a kirendeltség helyiségei az irodai szárnyban kapnak helyet, ahol tárgyaló, ügyfélváró, valamint külön orvosi, pszichológiai vizsgáló is készül.

Az akadálymentes épület mellett zöld terület és a legénység kiképzéséhez, gyakorlatozásához szükséges sportpályák is létesülnek, a napelemes rendszernek, talajszondás hűtő-fűtő rendszernek köszönhetően pedig a létesítményt gazdaságosan lehet majd üzemeltetni.

A beruházás Kecskemét és tizenöt település lakójának biztonságát erősíti, várhatóan 2023 tavaszától – olvasható a közleményben.

The post Új tűzoltólaktanya épül Kecskeméten appeared first on .

Az alaptörvénnyel ellentétes törekvések gyanúja miatt megfigyelés alá veheti a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártot, a szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki erejét, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint napokon belül hivatalos döntést hozhatnak erről.

A tekintélyes konzervatív lap a hírportálján azt írta, hogy biztonsági körökből származó információi szerint január utolsó hetének első napjaiban döntenek az AfD ügyében. Arra lehet számítani, hogy Thomas Haldenwang, a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője az alkotmányvédelmi szempontból gyanús esetek (Verdachtsfall) közé sorolja a pártot. Ez a besorolás azzal jár, hogy titkosszolgálati eszközökkel tanulmányozhatják az AfD szövetségi szervezetének és tartományi szervezeteinek tevékenységét, vagyis például beépített emberek révén megfigyelhetik a tagokat és a tisztségviselőket, és lehallgathatják kommunikációjukat.

A második világháború utáni német történelemben példa nélküli fejleményt két évig tartó vizsgálat előzte meg. A BfV 2019 januárjában közölte, hogy a Németország szabad, demokratikus berendezkedése elleni esetleges törekvések feltárását célzó ellenőrzés alá vonják az AfD egészét, egyik platformját, az A szárny (Der Flügel) elnevezésű szerveződést pedig rögtön a gyanús esetek közé sorolják.

A FAZ beszámolója alapján a szolgálat szakértői a 24 hónapig tartó elemzés során arra a megállapításra jutottak, hogy a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló AfD egésze fenyegetést jelenthet az alaptörvény érvényesülésére, ezért nemcsak a Der Flügel, hanem valamennyi pártszervezet folyamatos megfigyelése indokolt.

Az AfD vezetői várhatóan tiltakoznak és bírósághoz fordulnak a nemzetbiztonsági szolgálat döntése miatt. Várhatóan a többi között arra hivatkoznak majd, hogy a Der Flügelt hivatalosan feloszlatták, és megfosztották párttagságától Andreas Kalbitz-ot, az AfD Brandenburg tartományi szervezetének széles körben szélsőjobboldali beállítottságúként jellemzett volt vezetőjét.

A 2013-as alapítás idején mindenekelőtt az euróövezeti pénzügyi-, és államadósság-válság kezelésének bírálatára, majd 2015-től a szövetségi kormány menekültügyi politikájának éles elutasítására, újabban pedig a koronavírus-járvány elleni védekezés kritikájára összpontosító AfD a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg. Országos választói támogatottsága a legutóbbi mérések szerint 7 és 11 százalék között van.

Jörg Meuthen társelnök a párt legutóbbi, tavaly novemberi kongresszusán irányváltást sürgetett. Beszédében kiemelte, hogy meggyőződése szerint nem az eddigi “goromba, agresszív és fékevesztett” fellépés erősítése hozza meg az újabb választási sikereket. Kifejtette, hogy szerinte nagyobb fegyelmezettségre és visszafogottabb politizálásra van szükség.

The post Alkotmányvédelmi megfigyelés alá vonhatják a legnagyobb német ellenzéki pártot appeared first on .

A Nyugat saját belső gondjairól próbálja meg elterelni a figyelmet Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatásának bírálatával – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter moszkvai évértékelő nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az online esemény közvetítése alatt Himkiben megkezdődött Navalnij ügyének tárgyalása.

“Láttuk, hogy tegnap hogyan kapaszkodtak bele a Navalnij Oroszországba való visszatéréséről szóló hírbe. Érződik, hogy milyen örömmel készültek az egy kaptafára készült kommentárok. Örömmel, mert a jelek szerint a nyugati politikusok úgy gondolják, hogy ezzel el tudják terelni a figyelmet arról a mélységes válságról, amelybe a fejlődés liberális modellje került” – hangoztatta Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője úgy vélekedett, hogy a Navalnij-ügy mesterségesen és nem törvényszerűen emelkedett nemzetközi jelentőségre. Mint mondta, Berlin Moszkva kérésére kizárólag az ellenzéki politikus és felesége kihallgatásának anyagát bocsátotta rendelkezésre, ezért az orosz fél kiegészítő adatigényléssel fordul majd Németországhoz.

Lavrov megismételte: Oroszországnak szerinte nincs jogalapja arra, hogy büntetőeljárást indítson a Navalnij elleni “állítólagos” mérgezési kísérlet ügyében. Mint mondta, Moszkva egyetlen olyan bizonyítékot sem kapott, amely alátámaszthatná a Nyugat Oroszországgal szemben megfogalmazott vádjait. Kifogásolta, hogy az orosz vezetés bírálói hasonlóképpen nem bizonyították be a Szkripal-ügyben és a malajziai légitársaság gépének Kelet-Ukrajna fölötti lelövésének kérdésében megfogalmazott vádjaikat.

Navalnijt vasárnap este vették őrizetbe, amikor hazatért Berlinből, ahol kórházi kezelést kapott, miután augusztusban több nyugati laboratórium megállapítása szerint Oroszországban megmérgezték. A Kreml tagadta, hogy köze lett volna az incidenshez.

A 44 éves ellenzéki politikus a Seremetyjevo és Moszkva közötti Himki város egyik rendőrparancsnokságán töltötte az éjszakát. Itt hétfőn meg is kezdődött ügyének tárgyalása. Navalnij az eljárást egy, a Twitteren közzétett videoüzenetben “törvénytelennek” és “az igazságszolgáltatás megcsúfolásának” minősítette.

Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) vasárnap este közölte, hogy a politikus az ítéletig mindenképpen őrizetben marad. A hatóság a tárgyaláson Navalnij őrizetbe vételének elrendeléséért folyamodott.

The post Lavrov: a Nyugat saját gondjairól próbálja elterelni a figyelmet a Navalnij melletti kiállással appeared first on .

Észak-Afrika

Algéria

Egy új vezér

Abdelmalek Droukdel júniusi megölését követően, az Észak-Afrikai al-Kaida (AQIM) új vezetőt választott az algériai származású, Abu Obaida Yusuf al-Annabi személyében, aki eddig a szervezet egyik tanácsában és a médiájuk irányításában töltöttbe vezető szerepet. 2015-ben került fel, az Amerika által számontartott nemzetközi terroristák listájára.

Az algériai csoport, amelynek tagja volt 2011-ben esküdött hűséget az al-Kaidának és azóta részt vettek több, a Száhelben végrehajtott terrortámadásban. Többek között a 2016-os Burkina Fasoban elkövetett hotel elleni támadásban, ahol 30, főleg nyugati származású személy halt meg. Korábban, mint azt pozíciói is jól mutatják al-Annabi inkább egy háttérszereplőként teljesített jól, nem pedig gyakorlatias, műveleti helyzetekben.

Abu Obaida Yusuf al-Annabi egy propagandaképen. (Forrás: Wikipedia)

Egyiptom

Emberjogi aktivistákat vádolnak terrorizmussal

Emberjogi aktivisták és az egykori elnökjelölt is a 28 ember között van, akiket egy egyiptomi bíróság felvett az állam által terroristának tekintett személyek listájára. Abdelmoneim Aboul Fotouh, aki 2012-ben pályázott az elnöki posztra, és Alaa Abdel Fattah, baloldali aktivista, aki évek óta tartózkodik háziőrizetbe, a Kairói Büntetőbíróság által megnevezett a legkiemelkedőbb két személy a listára kerültek közül. Aboul Fotouh-t 2018-ban a legutóbbi elnökválasztás előtt tartóztatták le, és korábban szerepelt már a terrorista listán. A 69 éves férfi majdnem két éve előzetes letartóztatásban van, terrorista csoport vezetésének és finanszírozásának vádjával.

A Szíszi kormány 2015-ben kezdte el használni a terrorista listát, és azóta előszeretettel alkalmazza a politikai ellenfeleivel szemben (Muszlim Testvériséggel elsősorban). Noha a megnevezettek között vannak terroristák és fegyveresek, a listára került emberek túlnyomó többsége békés aktivista, politikus és emberi jogi ügyvéd, vagy egyszerűen csak velük kapcsolatban álló ember.

Abdelmoneim Aboul Fotouh egy 2011-es választási plakáton. (Forrás: Facebook/ عبد المنعم أبو الفتوح)

Helikopter-szerencsétlenség a Sínai-félszigeten

Az Egyesült Államok hadserege azonosította azt az öt amerikai katonát, akiket Egyiptomban helikopter-balesetben meghaltak. Az incidens egy békefenntartó misszió során következett be az érintettek a Multinational Force and Observers (MFO) kötelékében szolgáltak, amely nemzetközi misszió feladata  megfigyelni és felügyelni az izraeli-egyiptomi békeszerződésben foglaltak betartását.

Mike Pompeo külügyminiszter nyilatkozatában elmondta, hogy a helikopter szerencsétlenségben egy francia és egy cseh katona is életét vesztette. A cseh védelmi minisztérium megerősítette az információt, továbbá a balesetet okaként technikai hibát említettek.

Hárman a Sínia-félszigeten elhunyt öt amerikai katonai közül. (Forrás: Facebook/ WFLA News Channel 8)

Szudánba látogatott az egyiptomi elnök

Első egyiptomi elnökként Dél-Szudánba látogatott Abd el-Fattáh esz-Szíszi. Nyilatkozatában kifejtette, hogy Salva Kiir elnökkel megvitatták a regionális biztonságot érintő problémákat és a Nílus vizének felhasználását, ami szerinte a reményt és nemzeti fejlődést kell jelentenie mindkét ország számára. Érdekes módon Szíszi nem említette a kérdés középpontjában álló országot, Etiópiát.

Kairó korábban Etiópia gátprojektjét egzisztenciális fenyegetésként jellemezte Egyiptom számára, amely vízellátásának döntő részében a Nílusra támaszkodik.

Esz-Szíszi (jobbra) és al-Burhan egy korábbi találkozó alkalmával. (Forrás: Facebook/ Farhan Jimale)

Líbia
Tömegsírok Líbiában

A 2014 óta zajló második líbiai polgárháborút lezáró tárgyalások kezdődtek meg augusztusban, amit egy szerződésbe foglalt fegyverszünet, és a közös kormányzat kialakításáról szóló tárgyalássorozat követett. A fegyverszüneti megállapodás egyik fontos eleme volt a helyi milíciák beazonosítása és felszámolása, vagy esetleges beolvasztása a majdani közös haderőbe. A konfliktus során mindkét felet támogatták ilyen formában működő csoportok. A milíciákat kiemelten kezeli a szerződés, mivel sok esetben ezek opportunista jelleggel jönnek létre. Sokszor a velük szövetséges hatalom se tudja kontrol alatt tartani őket.

Január közepén a Fáiz asz-Szarrádzs vezette, nemzetközileg elismert kormány (Government of National Accord – GNA) elfoglalta Tarhúna városát, ahol tömegsírokat fedeztek fel, amelyek 15 testet tartalmaztak, olykor teljes családokat. A GNA azonnal nyomozást indított az ügyben és az elkövetkező hónapokban további, 230 testet exhumáltak a városban és annak környékén. A nyomozás során a gyanú végül a helyi Mohamed al-Káni-ra, és az általa vezetett al-Kánijat milíciára terelődött, akik a megszállás alatt felügyelték a területet. A Káni család Halifa Haftár tábornok csapatait (Libyan National Army – LNA) támogatta a harcok során. Az ENSZ líbiai missziójának (UNSMIL) és emberi jogi szervezetek jelentései alapján is ez a csoport tehető felelőssé az elkövetett atrocitásokért.

Az Egyesült Államok és Németország a teljes családra és a milícia tagjaira vonatkozó beutazási tilalmat, és a külföldi vagyonuk befagyasztását javasolta az ENSZ 15 tagú Biztonsági Tanácsának. Ezt azonban, a szintén Haftárt támogató Oroszország megvétózta arra hivatkozva, hogy még nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a bűnösség megállapítására, de Moszkva nem zárkózott el a kezdeményezés későbbi támogatásától. Az USA azonban sikeresen kijátszotta a vétót, a 2012-ben elfogadott Magnitsky határozattal, amelynek 2016-ban-a Kongresszus döntése nyomán-globálissá vált hatálya lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy az emberi jogokat megsértő egyéneket és országokat kereskedelmi szankciókkal súlytsa, valamint zárolja az elérhető számláikat.

A török félhold árnyéka Líbia felett

Hulusi Akar török védelmi miniszter látogatást tett Tripoliban, ahol reagált Haftár tábornok azon kijelentésére miszerint addig nem lehet béke Líbiában, amíg a gyarmatosítókat el nem űzik. Utalva ezzel arra, hogy Törökország Miszráta kikötőjében és az al-Watiya légi bázison kíván állomásoztatni csapatokat. A miniszter bármilyen agresszív lépésre elsöprő megtorlást ígért. A nyáron a török katonai támogatásnak köszönhetően, az ENSZ által is elismert GNA-nek sikerült feloldani a 14 hónapja tartó ostromgyűrűt Tripoli körül és visszakényszerítenie Haftár által vezetett Líbiai Nemzeti Hadsereget Szirt városáig.

Szarrádzs (balra) és Erdogan egy korábbi találkozó alkalmával. (Forrás: Facebook/ Anadolu Agency)

Marokkó

Egy hanyagolt konfliktus

November 13-án egy újabb befagyott konfliktus olvadt fel. 1000 Marokkói katona lépett be az ENSZ által ellenőrzött Guerguerat ütköző zónába. Az ezen keresztül vezető fontos kereskedelmi utat, október 21 óta tartott blokád alatt a Nyugat-Szaharai térség autonómiája céljából szerveződő Polisario Front, amely a szomszédos Algéria támogatását élvezi. A bevonuló marokkói erők sikeresen biztosították a területet, azonban erre válaszként a Polisario felmondta az 1991-ben megkötött tűzszünetet. A lázadó erők Szaharai Demokratikus Arab Köztársaság területéről indítottak támadásokat, a 2700 km hosszú homokfal mentén, ami elválasztja egymástól a Marokkó és a Polisario által uralt területeket. A Polisario önkéntesek toborzásába kezdett, és bár marokkói közlések szerint az ellenük indított támadások sikertelenek voltak a harcok továbbra is folynak alacsony intenzitással. A konfliktus fellángolását kiváltó okként a Polisario azt az utat nevezte meg, amely összeköti Marokkót és Mauritániát mivel megépítése szerintük sértette a 91’-es egyezményt. A kép ennél kissé árnyaltabb. A ENSZ missziója (MINURSO), ami 1997-ben népszavazást igyekezett lebonyolítani megbukott, ugyanis Marokkó nem volt megelégedve a szavazásra jogosultak körével. Az ezt követő nemzetközileg indított kezdeményezések is, sorra az egyes felek elutasításával találkoztak. Marokkó a Nyugat-Szahara legértékesebb területei tartja felügyelete alatt, ahol jelentős foszfát lelőhely található és amely régió hozzáférést biztosít az Atlanti óceán halászható vizeihez. Horst Kohler a régióba delegált ENSZ követ lassan egy éves lemondása óta, a nemzetközi szervezet nem nevezett ki utódot. Így a Polisario és a függetlenedést támogató szaharai őshonos nép jogosan érezheti azt, hogy nemzetközileg az ügye elvesztette a támogatást, így az erőszakhoz nyúlva próbálják ügyüket sikerre vinni. Ezzel párhuzamosan az ENSZ szerepe és befolyása az eseményekre erodálódik, így az eszkalálódás veszélye megnő a külső kontrol hiányában.

Nyugat-szaharai zászló és ENSZ-helikopter valahol a sivatagban, melyet magának követel Marokkó. (Forrás: Facebook/ World Politics Review)

Megújuló izraeli-marokkói kapcsolatok

2020 december 13-én Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy Marokkó, idén harmadik országként rendezni kívánja kapcsolatait Izrael álammal és a diplomáciai valamint kereskedelmi kapcsolatok kiépítése felé kíván elmozdulni, a 2000-ben kezdődött második intifáda mozgalom kapcsán befagyott nyilvános dialógus terén. Bár a két ország kapcsolata koránt sem volt ellenségesnek nevezhető annyira, mint a korábban Izrael felé nyitó Emírségeké. Tekintve a hírszerzés terén folytatott, egymást segítő közös tevékenységüket és Algéria mindegyikükkel szembeni ellenséges magatartását, a két nemzetben több közös van, mint bármelyik más arab ország és Izrael viszonylatában. Közel milliós azon zsidók száma Izraelben, akik marokkói gyökerekkel rendelkeznek és jelentős az izraeliták száma az észak-afrikai országban is. A zsidó közösséget a marokkói alkotmány is megemlíti, mint az ország kultúráját gazdagabbá tevő kincset. December 22-én földet érett az első kereskedelmi repülőjárat a rabati reptéren, amelynek fedélzetén utazott Meir Ben-Shabbat nemzetbiztonsági tanácsadó, az izraeli delegáció vezetője és Jared Kushner Trump elnök veje, aki a korábbi Ábrahám-egyezmény megkötésében játszott közvetítő és kezdeményező szerepet. Ugyanezen a napon született meg az együttműködési szándékról szóló egyezmény, amely a kereskedelmi és politikai kapcsolatok mellett a turisztikára is nagy hangsúlyt fektet, figyelembevéve, hogy a közös vallású lakosság között aktív kulturális viszony jöhet létre.

A közös társadalmi alapot képző zsidő közösség mellett azonban létezik egy réteg, amelynek tagjai ellenzik a két ország közeledését. A Adl Wal Ihssane csoport, akik a társadalom iszlamizációját tűzték ki célul tüntetést szerveztek, amit a helyi hatóságok sikeresen megfékeztek.

Az egyezség másik fontos eleme a Nyugat-Szahara feletti marokkói autoritás elismerése amerikai részről, ami egy hatalmas lépés a királyság régió béli tevékenységének, és a régió függetlenségéért küzdő Polisario front megítélése szempontjából.

Közel-Kelet

Irak

Választójogi reform Irakban

Irak elnöke ratifikálta az új választási törvényt, amelynek célja, hogy a függetlenek jelöltek számára nagyobb esélyt biztosítson a parlamenti helyek megszerzésére, ezzel utat nyitva a jövő évi előrehozott választásoknak. Barham Saleh elnök hangsúlyozta a szabad, tisztességes és átlátható szavazás szükségességét, amely helyreállítja az iraki nép bizalmát a választási rendszer és az állam iránt.

Az új törvény az ország 18 tartományának mindegyikét több választási körzetre szabja, és megakadályozza, hogy a pártok egységes listákon induljanak, ami a múltban segített nekik abban, hogy könnyedén elnyerjék egy adott tartomány összes mandátumát. Helyette az kapná a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja az adott választási körzetben.

Választási biztosok ellenőrzik a szavazatokat Irakban 2018-ban. (Forrás: Facebook/ Metin Feyzioğlu)

Amerikai csapatkivonások Irakban és Afganisztánban

A Fehér Ház 2500 katonát hoz haza az év végéig Afganisztánból és Irakból a Pentagon legrangosabb tisztségviselőinek tanácsa ellenére. A parancs értelmében az Afganisztánban állomásozó katonák létszáma 4500-ról 2500-ra az irakiaké 3000-ről 2500-ra csökken, tehát a jelenlegi mintegy kétharmadára apad az amerikai katonai jelenlét a két országban.

Nem sokkal a bejelentése után a szenátus legbefolyásosabb republikánusa, Mitch McConnell kifejezte, hogy ellenez minden változtatást az elkövetkező néhány hónapban az USA védelmi és külpolitikájában – ideértve az afganisztáni és iraki jelentős csapatkivonásokat is. McConnell az újságíróknak elmondta, hogy „Afganisztánban és Irakban a katonai erők számának csökkentése, hiba”.

Amerikai katona Afganisztán Kandahár régiója felett. (Forrás: Facebook/ U.S. Department of Defense (DoD))

Trump kegyelmet adott négy elítélt Blackwater tagnak

Karácsony előtt kegyelmet adott Trump elnök két olyan embernek, akik korábban bűnösnek vallották magukat Robert Mueller különleges ügyész vezette orosz beavatkozás körüli nyomozás során, továbbá a Kongresszus három korrupció miatt elítélt republikánus képviselőjének. Trump kegyelmi listáján négy amerikai veterán is szerepelt, akiket iraki civilek meggyilkolása miatt ítéltek el, miközben 2007-ben a Blackwaternek dolgoztak.

Bagdadban, a Nisour téren történt mészárlás, a háború egyik legismertebb eseményévé vált az Egyesült Államokban, és mély nyomokat hagyott mindkét oldalon.

A Blackwater katonai magánvállalat zsoldosai. (Forrás: Faceboook/ Thawka Aung)

Török-iraki megállapodás a radikálisok ellen

Törökország és Irak megállapodtak abban, hogy folytatják együttműködésüket a szélsőséges szervezetek, köztük az Iszlám Állam terrorcsoport és a kurd lázadók elleni harcban – közölte Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök.

Musztafa al-Kadhimi az Ankarába látogató iraki miniszterelnökkel folytatott találkozó után, újságíróknak nyilatkozva Erdogan azt is elmondta, reméli, hogy az iraki-török ​​kőolajvezetéket, amely megsérült az Iszlám Állam elleni konfliktus során, hamarosan megjavítják, és folytatódhat rajta keresztül az olajszállítás a világpiacokra.

Törökország számos határain túlnyúló földi és légi támadást hajtott végre a szomszédos Észak-Irakban a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei ellen, akik bázisokat tartanak fenn a régióban. A legutóbbi júniusi offenzíva, a Claw Tiger művelet során, hogy a török kommandósok repültek be, hogy végrehajtsák a műveleteket a PKK ellen, amely 1984 óta harcol a török ​​állammal (Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti).

Török és iraki katonák valahol a két ország határszakaszán. (Forrás: Facebook/ Star Gazete)

Izrael

Izraeli miniszterelnök Szaúd-Arábiában (?)

Benjamin Netanyjahu izraeli miniszterelnök titokban Szaúd-Arábiába utazott Moszad kémfőnökével, Yossi Cohennel, hogy találkozzon Mohammed bin Salman szaúdi koronaherceggel és Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel, több izraeli sajtóorgánum szerint is. Ha igaz, akkor ez volt az első ilyen találkozó az izraeli és a szaúdi vezetők között, amelyről széles körben beszámoltak az izraeli médiában. Úgy tűnik Izrael, Szaúd-Arábia és a Trump-adminisztráció igyekszik összehangolni álláspontját Iránnal kapcsolatban, mielőtt Joe Biden megválasztott elnök hivatalba lépne. Szaúd-Arábia külügyminisztere cáfolta, hogy a találkozóra Netanyahuval sor került volna, mondván, hogy „a jelenlévő tisztviselők egy amerikai és egy szaúdi volt”.

Szaúd-Arábia lehet a következő ország, mely békét köt Izraellel és elismeri függetlenségét? (Forrás: Facebook/ StandWithUs)

Elnapolt tárgyalások Izrael és Libanon között

Libanon és Izrael között a tengeri határ ügyében tervezett tárgyalásokat elhalasztották, és az amerikai közvetítők most külön-külön veszik fel a kapcsolatot a két féllel – közölték izraeli és libanoni tisztviselők A tárgyalásokat októberben kezdték, a delegációk az Egyesült Államok katonai bázisán gyűltek össze, hogy megpróbálják megoldani a tengeri határokkal kapcsolatos vitát, amely eddig visszatartotta az olaj- és földgázkutatást a vitatott vonal közelében. Yuval Steinitz izraeli energiaügyi miniszter szerint az amerikaiakkal megállapodtak abban, hogy a tárgyalásokat néhány hétre elhalasztják.

Az előkészítés Washington diplomáciájának három évbe telt, és a tárgyalások megkezdése Jeruzsálem és Bejrút közt jelentené a csúcspontot.

Szabadlábon az izraeli kém

Benjamin Netanyjahu izraeli miniszterelnök üdvözölte az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma által kiadott feltételes szabadlábra helyezés korlátozásainak feloldását Jonathan Pollard, az amerikai haditengerészet volt elemzője ügyében, akit az 1980-as években ítéltek el, amiért Izraelnek kémkedett. Pollard azt nyilatkozta, hogy hamarosan Izraelbe költözik. Netanyahu közleményében elmondta, hogy évek óta dolgozott Pollard szabadon bocsátásáért. „A miniszterelnök arra számít, hogy hamarosan találkozni fog Jonathan Pollarddal Izraelben, továbbá minden izraelivel együtt kifejezi jókívánságait neki és feleségének, Eszternek” – közölte Netanyjahu irodája.

Márciusban Izrael két év alatt a negyedik választását tartja

Izrael parlamentje feloszlatta magát, miután a Benjamin Netanyahu miniszterelnök vezette kormánykoalíció nem tudta elfogadtatni a jövő évi költségvetést. Az ország két év alatt a negyedik választását fogja tartani előreláthatólag március végén.

Netanyahunak új kihívóval kell szembenéznie a befolyásos jobboldali, Gideon Saar személyében, aki a Likud elhagyását követően megalapította saját Új Remény névre hallgató pártját. Több közvélemény-kutatás is azt sugallja, hogy Saar jelentős támogatást vonhat el Netanyahutól és a Likudtól. Mindeközben Gantz politikailag ellehetetlenült. Az általa vezetett Kék-Fehér megrendülése akkor kezdődött, amikor megkötötte a koalíciót Netanyahuval, a közös kormányzás pedig csak ráerősített erre, a közvélemény kutatók szerint ez előreláthatólag csak néhány parlamenti hely elnyerésére lesz elegendő.

A 2015-ös izraeli választás plakátjai. (Forrás: Facebook/ Reading The Pictures)

Letartóztatták Ester Horgan gyilkosát

Elfogták az a férfit, akit Esther Horgen múlt vasárnapi meggyilkolásával gyanúsítanak, a gyanúsított személy állítólag már beismerte tettét és vallomást is tett a bűncselekmény részleteiről. Az 52 éves, hatgyermekes anya, Horgen egy vasárnap délután indult futni a Reihan erdőbe a háza közelében, Tal Menashe településén, és nem tért vissza, mire férje, Benjamin értesítette a rendőrséget. Az erőszak jeleit hordozó holttestét másnap hajnalban találták meg az erdőben.

A palesztin média a gyanúsítottat egy 36 éves férfiként azonosította Turából, aki mintegy 2,5 kilométeres autóútra lakott Tal Menashe-tól. A híradások azt is tudni vélték, hogy különböző bűncselekmények miatt ült már korábban is egy izraeli börtönben.

Az Izraeli Védelmi Erők feltérképezték a gyanúsított ciszjordániai otthonát, felkészülve annak esetleges jövőbeni lebontására.

Ester Horgan. (Forrás: Facebook/ Yishai Fleisher ישי פליישר)

Szíria

Bashar Asszad szíriai elnök új külügyminisztert nevezett ki, Faisal Mekdad külügyminiszter-helyettes személyében. A döntés azután született, hogy miután több mint egy évtizedig töltötte be a posztot Walid al-Moallem november 16-án, 79 éves korában elhunyt. Az elmúlt évtized Aszad ellenes felkelés és polgárháború során az ország egyik legismertebb arca volt a külvilág felé.

Elődjéhez hasonlóan Mekdad is karrierdiplomata, közeli bizalmasa Asszadnak és kemény kritikusa az ellenzéknek az elmúlt tíz év alatt. A polgárháború közel félmillió ember halálát okozta, és az ország lakosságának felét lakhelye elhagyására kényszerítette.

Írta: Hende Olivér és Kovács Ádám

Szerkesztette: Halasi Gábor

 

Lengyelország kezdeményezte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tűzze sürgősen napirendre Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus letartóztatásának ügyét – közölte Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes.

Wawrzyk a PAP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa sürgős összehívását Lengyelország nagykövete indítványozta az Európai Uniónak (EU) a világszervezet mellett működő képviseleténél. Andrzej Duda elnök az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában viselt lengyel tagságra hivatkozva vasárnapi Twitter-üzenetében nemzetközi szolidaritást sürgetett Navalnijjal.

“Nem maradhat következmények nélkül a nemzetközi közösség és Oroszország kapcsolataiban az, ahogyan az orosz hatóságok Alekszej Navalnijjal bánnak” – fogalmazott Duda. Határozott és gyors EU-szintű reakciót szorgalmazott vasárnap Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is.

“Navalnij őrizetbe vétele egy újabb kísérlet az oroszországi demokratikus ellenzék megfélemlítésére” – írta a Twitteren, az orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon engedését követelve.

The post Varsó az ENSZ fórumára vinné Navalnij letartóztatásának ügyét appeared first on .