Biztonságpolitika

A dunai árhullám nagy kiterjedésű csípőszúnyoglárva-tenyészőhelyeket hozott létre a védgátak között, ezért folytatják az elmúlt héten már megkezdett biológiai lárvagyérítést, csökkentve a kifejlett szúnyogok mennyiségét — közölte a Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A legtöbb helyen a víz visszahúzódott, a nagy melegben gyorsan száradtak a területek, de még így is számos pocsolya biztosít életteret a szúnyogoknak. A szakemberek a következő napokban a folyó déli szakaszán megmaradt nagyobb, összefüggő területekre légi úton és terepjáróra szerelt nagynyomású berendezéssel juttatnak ki granulátumot és folyadékot a lárvák gyérítésére – közölték.

Mint írták, a magas hőmérséklet miatt a lárvák rendkívül gyorsan fejlődnek, akár egy hét alatt kialakulnak a rovarok, ezért a Duna mentén tömegesen jelennek meg a szúnyogok.

A jelentős ártalomra tekintettel az országos tisztifőorvos ideiglenes engedélyével légi kémiai védekezések is lesznek. Az önkormányzatok egyedi értesítést kapnak a szúnyoggyérítések pontos időpontjáról, ez alapján értesítik a méhészeket és tájékoztatják a lakosságot. A kezelések helyszínei és időpontjai megtalálhatók a katasztrófavédelem honlapján is – írták.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a héten az ország tizenegy régiójában, 244 településen és a főváros hét kerületében lépnek fel a szúnyogok ellen.

A kifejlett szúnyogok elleni védekezés érinti a Szigetközt, Komáromot és környékét, a Dunakanyart, a főváros Duna menti kerületeit, a Csepel-sziget településeit, Dunaújvárost, valamint Szekszárd, Baja és Mohács térségét. A jelentős mennyiségű csapadék következtében több térségben tapasztalható lokális szúnyogártalom, a héten a Velencei-tó és a Balaton környéki településeken végeznek még gyérítést célzó kezeléseket a szakemberek.

The post Folytatódik a szúnyoggyérítés a Duna mentén appeared first on .

Két vadász vesztette életét vasárnap a közép-boszniai Zavidovici közelében, amikor gyalogsági aknára lépett és felrobbant – közölte a bosznia-hercegovinai szövetségi polgárvédelmi hivatal.

A baleset reggel történt, a holttestek kimentése azonban az aknaveszély miatt több órán át tartott.

Az 1992-1995-ös boszniai háború után több mint egymillió robbanótest maradt a nyugat-balkáni országban, mára körülbelül 200 ezerre csökkent az éles aknák száma. A nagyobb városok, főbb útvonalak és idegenforgalmi szempontból jelentős helyszínek mentén már befejezték az aknamentesítést, az elhagyatottabb területek azonban még mindig veszélyesek. Az aknákkal borított terület nagysága a becslések szerint az ország 2,6 százalékát teszi ki.

A háború lezárása óta mintegy 1100 személy veszítette el valamelyik végtagját aknasérülés következtében. Az első években nagyon magas volt a halálos áldozatok száma is, 1996-ban a rendelkezésre álló információk szerint 110 ember halt meg az egykori harcvonalon, mára ez a szám jelentősen csökkent (évente átlagosan négy-öt halálos áldozatról számol be a sajtó), de még mindig számolni kell tragikus kimenetelű esetekkel.

Bosznia-Hercegovina a világ egyik leginkább aknaveszélyes országának számít, becslések szerint mintegy 1400 négyzetkilométeres területen körülbelül 220 ezer, máig rejtve maradt vagy elfeledett akna található. Ezen a területen körülbelül százezer ember él. A legjelentősebb aknavonal az ország két entitásának, a boszniai Szerb Köztársaságnak és a Bosznia-hercegovinai Föderációnak a határán húzódik.

The post Aknára lépett két vadász Boszniában appeared first on .

Vasárnap országszerte több mint ezerháromszáz helyre riasztották a tűzoltókat a viharos időjárás miatt, jellemzően útra borult fákhoz, megrongálódott épületekhez. A vezetékszakadások miatt 140 településen részleges vagy teljes áramkimaradások voltak – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A tájékoztatás szerint a vasárnap délutáni viharban csaknem száz épület rongálódott meg, százhetven esetben kidőlt fák akadályozták a közúti forgalmat, kilenc esetben pedig a vasúti közlekedésben okoztak fennakadásokat, valamint több tucat helyen az elektromos vezetékek sérültek meg a viharban.

A legtöbb beavatkozás Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, de Somogy és Borsod megyében is a szokásosnál többször riasztották a tűzoltókat.

Pécsett egy kétszintes családi ház tetőszerkezetét a vihar teljes egészében leszakította, a törmelékek tönkretették az ingatlan kerítését és az utcán álló több autóban kárt tettek. Tiszavárkonyban a sportcsarnok tetőszerkezetét több mint száz négyzetméteren rongálta meg a viharos erejű szél. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Dövény településen egy családi ház tetőszerkezete villámcsapás miatt teljes terjedelmében égett.

Több káreset felszámolása még folyamatban van, főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

The post Vihar: több mint 1300 esethez riasztották a tűzoltókat appeared first on .

Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a kubai rendőrséggel és annak két magas rangú vezetőjével szemben, válaszul a havannai kormány tiltakozókkal szembeni fellépésére – jelentette be az amerikai pénzügyminisztérium.

A tárca közleményében úgy fogalmazott: a szankciók válaszként szolgálnak a Kubában “július 11-én kezdődött békés, demokratikus tüntetések elfojtására irányuló akciókra”.

Az elmúlt hetekben évtizedek óta példátlan tiltakozások voltak a karibi országban. Több ezren vonultak utcára az elnyomás és a nélkülözés ellen tiltakozva. Kuba gazdasága erősen kitett a turizmusnak, amely a koronavírus-járvány miatt összeomlott. Az országot emellett évtizedek óta amerikai szankciók sújtják. Hiány van élelmiszerből és gyógyszerből egyaránt, a járvány pedig súlyosbodik. A kubai kormány a tiltakozásokat erőszakos zavargásoknak minősítette, amelyet Havanna szerint az Egyesült Államok szít, hogy megossza a kubaiakat.

Az intézkedések bevezetésével egy időben Joe Biden kubai-amerikai vezetőkkel tárgyalt a Fehér Házban. Az elnök a találkozón azt mondta: újabb szankciókat vezetnek be a havannai kormány tüntetőkkel szembeni fellépése miatt. Biden arról is beszélt, hogy utasította a pénzügyminisztériumot és a külügyminisztériumot, hogy egy hónapon belül tegyék lehetővé, hogy az amerikaiak utalásokat küldhessenek a kubaiaknak.

Washington az elmúlt héten is büntetőintézkedéseket szabott ki. Akkor a kubai védelmi minisztert és egy belügyminisztériumi különleges egység tagjait sújtották szankciókkal a júliusi kormányellenes tüntetésekkel szembeni erőszakos fellépés miatt. A szankciók elsősorban beutazási tilalmat és az érintettek amerikai pénzügyi eszközeinek befagyasztását foglalták magukban.

Biden akkor azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok térségbeli partnereivel együttműködve fog nyomást gyakorolni Kubára, hogy szabadon engedje az őrizetbe vett politikai foglyokat, helyreállítsa az internetszolgáltatást, és lehetővé tegye, hogy a kubaiak élhessenek alapvető emberi jogaikkal. Az elnök hangsúlyozta, hogy a tüntetőkkel szembeni jogsértések miatt kivetett szankciók csak az első lépést jelentik. Washington megerősíti havannai nagykövetségének állományát, hogy folytassa a konzuli segítségnyújtást és támogatást nyújtson a kubai civil szervezeteknek.

The post Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a kubai rendőrséggel és két vezetőjével szemben appeared first on .

Csehország támogatást nyújt azoknak az afgánoknak és családjuknak, akik segítették a cseh hadsereg misszióját a nemzetközi erők által 2001-től kezdődően megszállt országban. A programról, amely anyagi segítséggel, és szükség esetén menedéknyújtassal is számol, döntött a cseh kormány.

Andrej Babis cseh kormányfő az ülés utáni sajtóértekezleten azt mondta: bizalmas anyagról van szó, ezért részleteket nem hozhatnak nyilvánosságra. “A segítségnyújtást azonnal elkezdjük, a program hivatalos jóváhagyása megtörtént” – válaszolta újságírói kérdésre Babis.

A segélynyújtási programot úgy állították össze – fejtette ki Lubomír Metnar védelmi miniszter -, hogy figyelembe veszik az érintettek szolgálatait, illetve egyéni érdekeit. Metnar szerint elsősorban tolmácsokról van szó, de hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban sem lehet a kormány konkrétabb.

“Afgán munkatársaink szolgálatai mindig nagyon fontosak voltak számunkra, eddig is segítettük őket. Ennek tapasztalatai alapján készült el az új program, amely a koalíciós erők kivonulása miatt vált szükségessé” – mutatott rá Metnar. Hangsúlyozta, hogy az afgánoknak nyújtott segítség nem veszélyezteti a cseh állampolgárok biztonságát. A cseh sajtóban megjelent bizalmas értesülések szerint mintegy harminc-ötven emberről és családtagjaikról van szó.

A NATO áprilisban közölte, hogy szeptember 11-ig kivonja békefenntartóit Afganisztánból.

A cseh hadsereg 2002-ben kapcsolódott be a NATO afganisztáni békemissziójába. Az elmúlt két évtized alatt összesen 11 500 cseh katona szolgált Afganisztánban. A misszió során 14 cseh katona vesztette életét.

The post Csehország támogatni fogja a cseh hadseregnek segítő afgánokat appeared first on .

A sajtóban is olvasható visszajelzések szerint nemzetközileg is irigylésre méltó helyzetbe került Magyarországgal azzal, hogy valamennyi stadionja megfelel az európai normáknak – mondta megkeresésünkre Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szóvivője. Ma már nem jellemző a rendbontás, családok is biztonságosan látogatják nem csak a válogatott, de a bajnoki meccseket is.

– Hogyan látja a labdarúgással kapcsolatos biztonsági helyzet fejlődését az elmúlt tíz évre visszatekintve?
– Magyarországon a kormány döntése nyomán jelentős futballfejlesztések indultak el: új pályák épültek, illetve stadionfelújítások, és építkezések kezdődtek ebben az időszakban. Mindezek eredményeként ma az ország stadionjai nem csupán sportszakmai, hanem biztonsági szempontból is megfelelnek a legszigorúbb európai előírásoknak. A Puskás Arénában például Európai Szuperkupa-döntőt rendeznek ez év szeptemberében, de a stadion ad otthont a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokság egyes találkozóinak is, valamint 2023-ben Európa-liga döntőt játszanak a stadionban. Nem csupán a jegyváltás, és értékesítés, de a szurkolók beléptetése, valamint a stadion kiürítésének szempontjai szerint is világszínvonalú létesítményről van szó. Mindemellett számos magyarországi városban épültek új stadionok, amelyek lokálisan igazodnak a helyi igényekhez, a szurkolótáborok méretéhez, de azt is elmondhatjuk, hogy biztonságtechnikai szempontból is megfelelnek a kor követelményeinek.

– Hogy alakult megítélése szerint a közbiztonság helyzete mindeközben?
– Az elmúlt tíz esztendőben jelentősen csökkent a szurkolói rendbontások száma. A klubmérkőzések esetén a szervező klub – a biztonsági szolgálattal és a rendőrséggel együttműködve – felelős a biztonságért, a válogatott meccseken pedig az MLSZ a szervező. Ami napjainkban problémát jelenthet, az egyes esetekben a rasszizmus, amely ellen, ahogy az UEFA, úgy az MLSZ is a lehető legszigorúbban lép fel. Egy másik ilyen jelenség a különböző pirotechnikai eszközök használata, amely néhány esetben még gondot okoz a hazai stadionokban. Azt azonban hadd jegyezzem meg, hogy a mai korszerű stadionokkal együtt egy új viselkedési kultúra alakult ki a szurkolók körében. Egyértelmű, hogy a közönség is szívesebben megy olyan intézményekbe, ahol megfelelő színvonalú kiszolgálást kap. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen javult a fegyelem és a biztonság a meccseken.

– A stratégiai eszközök, illetve a biztonságtechnológia hogyan járult hozzá ehhez az eredményhez?
– Korábban leromlott állagú stadionjaink voltak, ahol emiatt nem is lehetett például nemzetközi találkozókat rendezni. Az új, korszerű létesítményekben ma már valamennyi korosztályban lehet szervezni mérkőzéseket, tornákat. A stadionokban a szabályozás szerint a mérkőzéseken vendégszektorokat kell kialakítani, a vendégszurkolókat el kell különíteni a hazai közönségtől. Emellett ma már azzal is tisztában van mindenki, hogy a stadionok be vannak kamerázva, így az esetleges rendbontók is beazonosíthatók. Arról nem is beszélve, hogy a renitens szurkolókat az okozott károkért is felelősségre vonhatják. Persze, ha valaki még így is a balhét keresné, akkor korlátozó intézkedések különböző fokozataival kell, hogy számoljon, adott esetben pedig ezeket az embereket el is tilthatják a sportesemények látogatásától.

– Milyen nem tipikus eszközökkel javítható, illetve őrizhető meg a rend és a béke a mérkőzéseken?
– Úgy vélem, a kluboknak élő interaktív kapcsolatot kell kialakítaniuk a szurkolókkal. A szurkolóknak meg kell kapniuk minden szükséges információt e tekintetben, a kluboknak pedig tiszta helyzetet kell teremteniük a szurkolóik tájékoztatásával. A szurkoló érdeke, hogy jó meccset lásson, a klub érdeke pedig az, hogy a szurkoló legközelebb is vegyen jegyet. Ezért kell a kölcsönös kommunikáció, ebben egyébként az MLSZ is ad segítséget és támogatást az egyesületeknek. Az MLSZ szintén kommunikál a válogatott csapat szurkolóival, de ennek klubszinten is működnie kell. Erre van is számos jó példa, ahol rendszeres és élő a kapcsolatot tartanak a szurkolókkal. Emellett az is fontos, hogy a kluboknál tovább kell javuljon a szolgáltatások minősége.

– Hogyan jellemezhető a magyarországi futballélet biztonsága nemzetközi összehasonlításban?
– Az új stadionoknak is köszönhetőn jól állunk, a létesítményeink biztonságosak és jól megközelíthetők. Ezenkívül szabályozási és stratégiai kérdésekben, képzésben, ellenőrzésben is felzárkóztunk az európai élmezőnyhöz, amihez szükség volt a jogszabályi környezet változására, az UEFA elvárásainak beépítésére is. A külföldi sajtóban bizony sokszor irigykednek ránk azért, mert az összes stadionunk megfelel a nemzetközi előírásoknak. Fontos azonban, hogy a korszerű intézmények adottsága mellett a biztonsági személyzetet is folyamatosan oktatni kell, hogy udvariasak, de hatékonyak legyenek, illetve, hogy szolgáltató jelleggel lássák el a feladatukat.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Az új stadionok új szurkolói kultúrát hoztak a magyar futballba appeared first on .

Nem kell többet fizetni a jelenlegi díjaknál a négy betűből és három számból álló rendszámokért, amelyeket 2022 júliusától adnak majd ki az újonnan forgalomba helyezett járművekre. Megjelent az új formátumhoz igazított díjrendelet, a módosított előírások szerint a hatósági jelzések kiadásának 2009 óta változatlan költségei jövő nyártól sem emelkednek.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményében azt írta: az új formátumú rendszámok a latin ábécé szerinti két magánhangzóból vagy két mássalhangzóból, majd újabb két betűjelből és három számjegyből állnak. A táblákon az európai zászlót jelképező kék mezőben tizenkét sárga csillag és a fehér H jelzés mellett Magyarország címere is feltűnik.

A jelenlegi karakterkészlet néhány éven belül kifutott volna, ezért hosszabbodnak meg egy betűvel a hazai rendszámok 2022 nyarától. A már forgalomban lévő hatósági jelzéseket nem kell új táblákra cserélni, azok a továbbiakban is használhatók. A hosszabb rendszámok a járműállomány fokozatos megújulásával, felmenő rendszerben váltják majd fel a régieket – közölte a tárca.

A közleményben idézték Mosóczi Lászlót, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.aki kiemelte: “az intézkedés miatt tehát senki nem kényszerül felesleges utánajárásra, az egyébként is indokoltnál több ügyintézésre. A kapcsolódó díjrendelet módosítása most egyértelművé teszi, hogy a már megszokott összegekbe kerülnek az új típusú rendszámtáblák is. A hatósági jelzések kiadásának tizenkét éve változatlan költségei jövő júliustól sem emelkednek”.

A hosszabb formátum bevezetésével egyidejűleg egyszerűsödnek az ideiglenes rendszámtáblák. Az eddigi “E”, “M”, “P”, “SP” és “Z” betűjelűek helyett, szintén felmenő rendszerben, egységesen “I” betűjelűeket adnak ki 2022 júliusától. A jogszabályi környezet változásával például a mezőgazdasági erőgépek vagy a gyártók, fejlesztők tesztelési célú járművei esetében 2500 forintos illetékfizetési kötelezettség keletkezik. A költségek szinten tartása érdekében e járműköröknél ugyanennyivel csökkennek az ideiglenes rendszámok és kapcsolódó engedélyek díjai. Összességében tehát az új formátumú rendszámok egyetlen esetben sem növelik a tulajdonosok, üzemeltetők kiadásait – áll a közleményben.

The post Egy betűvel hosszabban sem lesznek drágábbak a rendszámok appeared first on .

Tekintettel a Fehéroroszországból tömegesen érkező illegális bevándorlók számára, az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) száz tisztet telepített Litvániába, hogy támogassa az ország határőrizetét a migráció kezelésében – közölte varsói szélhelyű uniós ügynökség.

A Frontex közleményében hangsúlyozta, a gyors segítségnyújtást az indokolja, hogy a Fehéroroszországgal közös határszakaszán, ami az Európai Unió külső határa is egyben, fokozott nyomás nehezedik Litvániára. A helyi hatóságok kérésére a Frontex a száz tiszt mellett, harminc járőrautót és két helikoptert telepít Litvániába – közölték.

Az Európai Bizottság korábbi tájékoztatása szerint Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa csütörtökön levélben kérte az uniós tagállamok belügyminisztereit, hogy a szolidaritás jegyében támogassák Litvánia határvédelmét. Az uniós biztos vasárnap és hétfőn Litvániában tárgyal kormányzati tisztviselőkkel, ezt követően pedig az uniós bizottság tisztviselői utaznak az országba a helyzet stratégiai értékeléséhez.

Josep Borrell, az Európai Unió kül-, és biztonságpolitikai főképviselője péntek esti közleményében hangsúlyozta: elfogadhatatlan emberek politikai céllal történő felhasználása, mindez sérti az alapvető európai értékeket és elveket. Az EU és tagállamai a Fehéroroszországból az unió területére irányuló, folyamatosan erősödő illegális migráció kezelésével kapcsolatban megőrzik az EU külső határainak integritását. Az EU mérlegelni fogja korlátozó intézkedések bevezetését az embercsempészekkel, illetve azokkal szemben, akik visszaélnek az emberi jogokkal, vagy más módon vesznek részt az emberkereskedelemben – közölte.

Borrell kijelentette: akiknek nincs joga az Európai Unió területén maradni, azokat vissza kell küldeni származási országukba. Ennek érdekében az EU és tagállamai az uniós és a nemzetközi joggal összhangban megtesznek minden szükséges intézkedést – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

A litván határőrség tájékoztatása szerint év eleje óta a litván-fehérorosz határon legkevesebb 3200 határsértőt vettek őrizetbe. A migránsok több mint fele Irakból, Kongóból és Kamerunból érkezett.

Május végén Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, hogy országa eddig feltartóztatta a szomszédos államba tartó illegális bevándorlókat, útját állta a drogcsempészetnek, de tekintettel az országra gyakorolt nyugati nyomásra, a hatóságok meggondolhatják magukat. Vilnius azzal gyanúsítja Minszket, hogy Bagdadból és Isztambulból közvetlen repülőjáratokon utaztat be – többségében iraki – bevándorlókat, hogy aztán illegálisan az Európai Unió területére küldje tovább őket. Az Európai Unió képviselői azt vetették a fehérorosz hatóságok szemére, hogy szándékosan engedik át az illegális migránsokat Litvánia területére.

Információk szerint az Európai Unió tárgyalásokat folytat Irakkal az illegális migránsok feltartóztatásáról, és hasonló megbeszéléseket tervez több afrikai országgal is.

The post A Frontex száz tisztet telepített a litván határ őrizetének támogatására appeared first on .

Az Európai Uniónak az a célja, hogy 2050-re balesetmentessé váljon a közlekedés, 2030-ra pedig a jelenleginek a felére csökkenjen a balesetek száma.

A közlekedési balesetek naponta 3500 életet követelnek világszerte, ami évi 1,3 millió halálesetet jelent, és együttesen három százalékkal csökkenti a világ GDP-jét. Magyarországon 2011 óta évről évre mintegy ötszáz ember veszti életét a magyar utakon. A halálos belesetek 93 százalékát emberi hiba okozza, a legtöbbször gyorshajtás, ittasság vagy a biztonsági eszközök, például a biztonsági öv használatának hiánya. A legtöbb áldozat a fiatalok közül, az 5-29 éves korosztályból kerül ki, a leginkább veszélyeztetettek a gyalogosok, a motorosok és a kerékpárosok.

Magyarország Kormánya a többi között a közutak fejlesztésével, oktatással, az 5G technológia közlekedésbiztonsági alkalmazásával, drónok használatával és tesztpályák létesítésével igyekszik javítani a közlekedésbiztonságot.

The post Uniós cél a közúti balesetmentesség 2050-re appeared first on .

Szükség lehet a bírák fegyelmi rendszerének módosítására – jelentette ki pénteken Andrzej Duda lengyel elnök, reagálva a legfelsőbb bíróság elnökének, Malgorzata Manowskának a levelére. Az európai uniós szervek által is bírált megoldások módosítását korábban Mateusz Morawiecki kormányfő helyezte kilátásba.

A 2020-ban kinevezett Manowska pénteken levélben fordult az államfőhöz, a kormányfőhöz, valamint az alsó- és felsőházi elnökökhöz a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarája ügyében. Manowska szerint olyan, haladéktalanul elfogadandó törvénymódosításokra volna szükség, amelyek lehetővé tennék a fegyelmi rendszer hatékony és “kifogásokat nem ébresztő” működését.

Duda a PAP hírügynökségnek nyilatkozva egyetértését fejezte ki Manowskával. Aláhúzta, hogy szükség van törvényhozói változtatásokra, a bírákat érintő fegyelmi rendszer olyan formájának kidolgozására, amely egyfelől hatékony lesz, másfelől tisztességes és átlátható az ennek alávetett igazságügyi dolgozók számára. A lengyel igazságügyi reform keretében 2018-ban megalakított fegyelmi kamara elsősorban az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokkal foglalkozik.

Az Európai Unió Bírósága ugyanakkor július közepén úgy találta: a létrehozott fegyelmi rendszer nem egyeztethető össze az uniós joggal, nem biztosítja a pártatlanság és függetlenség garanciáit. Az Európai Bizottság (EB) pénzügyi bírság kezdeményezését helyezte kilátásba, amennyiben Varsó augusztus 16-ig nem hajtja végre az ítéletet. Az uniós ítélet azonnali végrehajtását kedden a legfelsőbb bíróság 47 bírája, valamint 45 korábbi tagja is szorgalmazta, csatlakozva ezzel a lengyelországi bírák, jogászok és ügyészek szélesebb körű akciójához.

Manowska az uniós bíróság ítéletéről pénteken azt írta: a megfogalmazott kifogások nem a fegyelmi kamara döntéshozói gyakorlatát érték, hanem a fegyelmi rendszer törvényi szabályozásának hiányosságaira vonatkoztak. Korábban egy tévéinterjúban Manowska leszögezte: amennyiben az EU kifogásolja, hogy a fegyelmi kamarában csak a jelenlegi kormány idején kinevezett bírák dolgoznak, illetve ha az EU túlságosan politikailag befolyásoltnak tartja a bírák jelölését véleményező igazságszolgáltatási tanácsot (KRS), ő személy szerint támogatná az így felfogott hiányosságok kiküszöbölését.

Az EB által bírált lengyel igazságügyi reform nyomán a KRS egy részét – a bíró tagokat – a szejm képviselői választják meg, nem pedig a bírói szervezetek, mint korábban. Varsó az igazságügy szervezését az uniós országok belügyének tartja. Az EU Bíróságának döntésével szinte egyidőben a lengyel alkotmánybíróság az igazságügy szervezését illetően megerősítette a lengyel jog elsőbbségét az uniós joghoz képest.

Ezt az álláspontot emelte ki Morawiecki kormányfő is, amikor néhány nappal az ítélet meghirdetését követően kilátásba helyezte a fegyelmi kamaráról szóló előírások módosítását a folytatódó igazságügyi reform keretében. Aláhúzta, hogy a testület nem teljesítette a hozzá fűzött elvárásokat, kevés bírói kihágást orvosolt, ezért változtatni kell működésén. E véleményét Morawiecki egy csütörtöki sajtóértekezletén is megerősítette.

The post Varsó megtört: már módosítanák a lengyel bíróságok EU által bírált fegyelmi rendszerét appeared first on .

Bucsek Gábor vezérőrnagyként, Budapest Rendőrfőkapitánya 2014-tól 2018-ig, jelenleg pedig az OTP Bank Nyrt. Informatika és Bankbiztonsági Igazgatóság ügyvezető igazgatója. A szakembert a múltról és a jelenről kérdeztük.

— Öt éve nyilatkozott a Biztonságpiac Évkönyvnek, akkor még mint Budapest rendőrfőkapitányként, most az ország legnagyobb bankjának, az OTP-nek a biztonsági főnökeként dolgozik. A két munkakörben melyek voltak, amit kedvvel végzett, és melyek azok, amelyiket kevésbé?
– Közel harmincéves rendőri pálya van mögöttem ami azt gondolom, hogy egy olyan szakmai életút amire nagyon jó érzés visszanézni, s ami valóban sikerekkel volt kikövezve, és ezt nem is csak a nyomozások eredményeire értem. Számos olyan ügy volt, ami kötődött hozzám többek között az M3-as autópálya bevezető szakaszán lévő Shell kúton elkövetett emberölés felderítése, a Móri ügy utófelderítése, amikor az elkövetők végül meglettek. Ezek mind olyan apró mérföldkövek, amelyekre büszke vagyok és amelyekre nagyon jó visszaemlékezni. A rendőri pályán számos olyan siker volt amiből lehet építkezni, amire lehetett alapozni a vezetői tevékenységet. Vezetőnek lenni persze egészen más, mint nyomozásokat folytatni: a nyomozó élete többnyire sikerekkel kikövezett út, és amikor valamit felderít, vagy valaminek a végére pontot tud tenni, jelzi a szakmaiságát és visszacsatolást ad a tevékenységére. A vezető munkája egészen más, át kell látni a folyamatokat, a beosztottak tevékenységét külön-külön és egységében is górcső alá venni, és mindebből egy egységes folyamatot kell tudni összeállítani. Közhely, de valóban csak a pozitívumok maradnak meg az emberben, akár a budapesti főkapitányként, akár a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatójaként eltöltött időmre gondolok.

– Mikor váltott?
– Az életem hivatásos rendőrként eltöltött szakasza 2018-ban zárult le. A saját döntésem volt, hogy a civil életben folytatom tovább az életemet. Az OTP csoportnál az informatika és humán biztonsági, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni és a készpénz-gazdálkodási terület felügyelete és koordinálása lett a feladatom.

– Mennyire változott meg a munkája?
– Számos közös pont van a korábbi hivatásommal, mindkét tevékenységemben a feladatom a biztonság szavatolása. Számos új ismeretet adott jelenlegi munkaköröm, új kihívásokat hozott elém a menedzseri szemlélet elsajátítása, azonban azt is fontos megemlítenem, hogy az elmúlt harminc év igen nagy magabiztosságot adott ahhoz, hogy zökkenőmentesen vegyem az új kihívásokat.

– Milyen eredményeket ért el az OTP-nél, mire a legbüszkébb?
– A pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelemben történt változásokra vagyok a legbüszkébb. Ezen a téren elég jelentős az OTP-nek a szerepe nem csak idehaza, de Európa számos országában is. Nem kell magyarázni, hogy mint Magyarország legnagyobb bankjának a legnagyobb volt a kitettsége is. A pénzmosás elleni tevékenységet teljesen átalakítottuk, a korábbi statikus pénzmosás elleni munkát egy nagyon dinamikus, nagyon gyorsan reagáló rendszerré alakítottuk át tavaly. Az első lépésben egy olyan mechanizmust alakítottunk ki amely már a számlanyitáskor egy olyan algoritmust ad amiből ki tudjuk szűrni azt, hogy melyik számla lesz várhatóan pénzmosásban az érintett. Ezeket már meg sem nyitjuk. Szakítottunk azzal a hagyománnyal, hogy csak kifejezetten az adatszolgáltatást és a pénzmozgást figyeljük, kvázi nyomozócsoportot hoztunk létre, amelynek az a feladata hogy felkutassa azokat a számlákat, amelyek pénzmosás gyanúsak lehetnek és ezeknek a számláknak elvégzik az elemzését. Ennek alapján vagy bejelentést, vagy egyből feljelentést teszünk annak függvényében, hogy milyen súlyúnak látjuk a tevékenységet. Ennek eredményeként az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedett azoknak a számláknak a száma amelyeknek a működését korlátoztuk és kezdeményeztük a megszüntetését. Bízom benne, hogy ennek híre megy azon bűnözői körökben, amelyek pénzmosással akarják tisztára mosni a bűnözői tevékenységből származó pénzeket. Azt szeretnénk elérni, hogy ezek a körök lássák, hogy az OTP egy olyan bank, ahol még próbálkozni sem érdemes. Nemzetközileg is értékelik az elért eredményeket, amelyek annyira egyedülállóak, hogy az OTP-t, a bankok közül Magyarországon egyedüliként partnerkapcsolati megfigyelői státuszba kerültünk az Europolba, valamint a Dél-Kelet Európai Együttműködési Kezdeményezés Országhatárokon Átlépő Bűnözés Leküzdésére nevű szervezetbe, vagyis a SELEC-be.

– Még rendőrfőkapitányként sikeres mentorprogramot indított. Ennek tapasztalataiból sikerült átmentenie a civil foglalkozásába?
– Természetesen, egy vállalat struktúrájában ez szinte alap. Azon kollégákat válogattuk ki, akik régi rutinnal és nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkeztek, és ezt könnyedén adják át a mentoráltaknak. A járvány új helyzetet teremtett, az otthoni munkát a cégünknél is bevezettük azon területeken, ahol erre lehetőség volt. Bár jelentős humán és IT biztonsági feladat volt a működés támogatása, de úgy utólag visszatekintve erre az időszakra, kijelenthető, hogy jól vizsgáztunk. Azt talán mondanom se kell, hogy a biztonsági csoport teljes létszámmal üzemelt ez idő alatt is, sőt bizonyos esetekben a kollégák védelmében, szállításában is láttunk el plusz feladatokat.

– Korábban azt nyilatkozta a lapunknak, hogy jobb és olcsóbb a bűncselekményeket megelőzni, mint felderíteni. Az OTP-nél hogyan érvényesül ez az állítása?
– Ha valahol érvényes ez az állítás, akkor az az OTP csoport. Nagyon komoly energiákat és jelentős eszközöket fektetünk abba, hogy elhárítsuk mind a házon belüli szabályszegéseket, mind a külső támadásokat. A megelőzés főként az IT biztonsági területén nagyon fontos. Erre a területre jelentős erőket és eszközöket kellett átcsoportosítani, de látni kell, hogy ez valóban meg is hozta az eredményét, mert anyagi javakat mentünk meg.

– Említette, hogy mely területek tartoznak a felügyelete alá. Milyen feladatokat látnak el e szegmensekben?
– Ahogy mondtam, négy terület tartozik hozzám. Az egyik a készpénz gazdálkodás, ez azt jelenti hogy az OTP Bank Nyrt. teljes készpénz logisztikáját biztosítjuk, kezdve a pénz feltöltését az automatákba egészen a fiókok üzemeltetéséig. A másik a humán biztonsági terület amely két részből áll. Egyrészt a fizikai őrzést takarja, másrészt pedig a munkatársak védelmi rendszerének a kiépítését és működtetését. A kollégáknak egyfajta védőpajzsot biztosítunk, nehogy rossz szándékkal meg tudják környékezni őket. A harmadik és talán az egyik legjelentősebb az informatika biztonság területe, a teljes OTP csoportnak és ebbe bele értendő az összes európai leány bankunk, illetve magyarországi leányvállalatunk. Ehhez a területhez kapcsolódik nagyon szorosan a negyedik szegmens, a pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelem. Mind a négy területen olyan intézkedéseket tettünk amelyekkel sokkal egyszerűbb eredményt elérni a megelőzésben

– A két évet a harminc évvel nehéz összehasonlítani, mégis melyik kabátot érezte kényelmesebbnek?
– Egyik kabátot sem éreztem soha fakabátnak. Gyakorlatilag teljesen ugyanazok a felelősségi szintek az OTP csoport biztonsági vezetőjeként, mint budapesti főkapitányként, vagy NNI Igazgatóként. A teljes képhez hozzátartozik, hogy nagyon megkönnyítette az új kabát viselését, hogy számos volt rendőr kollégám jött ide hozzánk dolgozni, akik ugyanúgy segítik a munkámat, mint a korábbi kabát viselésekor.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Bucsek: sikeresen alakítottuk át az OTP Bank pénzmosás elleni tevékenységét appeared first on .

Több mint öt év börtönbüntetésre ítélték pénteken a “brightoni macskagyilkosként” emlegetett brit férfit, aki 2018 és 2019 folyamán 16 macskát késelt meg az éjszaka leple alatt.

Steven Bouquet kilenc macskát ölt meg a tengerparti város környékén 2018 októbere és 2019 júniusa között, további hetet megsebesített – írja a BCC hírportálja. Az 54 éves biztonsági őr makacsul tagadott, ám júniusban bűnösnek találták.

Az illetékes bíróság öt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte a férfit. Az ítélethirdetést megelőzőn az érintett állattulajdonosok elmondták a bíróságon, hogy milyen fájdalmasan élték meg macskájuk elvesztését.

A férfit azután fogta el a rendőrség, hogy az egyik megölt macska gazdája által kihelyezett biztonsági kamera rögzítette egy újabb támadását. A telefonján később megtalálták a megkéselt macskák közül kettőnek a fényképét, az otthonában pedig egy kést, amelyen macska DNS-t azonosítottak.

The post Öt év vasban: elítélték a “brightoni macskagyilkost” appeared first on .

Michel Barnier, az Európai Unió korábbi Brexit-ügyi főtárgyalója 3-5 éves bevándorlási moratórium elrendelését tartaná szükségesnek Franciaországban addig, amíg a migrációs politikát hazája új alapokra helyezi, és időt ad magának ahhoz, hogy “nemzeti konszenzus alakuljon ki a súlyos kérdésről”.

Jóllehet a francia jobboldali politikus – aki két ciklusban is dolgozott EU-biztosként és több francia kormányban is volt tárcavezető – csak a nyár végén kívánja hivatalosan bejelenteni, hogy indul a jövő évi francia elnökválasztáson, már elindította internetes oldalát és több interjúban is bemutatta programjának fő elemeit. A Le Figaro című napilap szerdai számában közzétett írásában a bevándorlási moratóriumról szóló elképzelésének konkrét részéleteit fejtette ki, miután szerinte “húsz éve valamennyi kormány hiába mutatott határozottságot a migrációs témában”.

Barnier úgy látja, hogy “több százezer olyan külföldi él jelenleg Franciaországban, aki nem érti a francia nyelvet”. Ez “az elszenvedett bevándorlás” álláspontja szerint csak veszteseket termel: “a született franciákat”, akik “időnként nem ok nélkül engednek az identitási kísértéséknek”, “a közelmúltban franciává letteket”, illetve az országban legálisan tartózkodó külföldieket, akiket sokszor megbélyegeznek, és mindazokat, akik többé-kevésbé méltatlan bizonytalanságban élnek.

Ebből a zsákutcából a volt miniszter szerint a kiút a 3-5 éves bevándorlási moratórium lehetne. Úgy látja, hogy a moratórium időt teremtene “a gondolkodásra arról, hogy mi lehetséges, és a döntésre, hogy mi jó”. Szerinte a moratórium az előzetes feltétele a migrációs politika kézbe vételéhez annak érdekében, hogy legyen idő nemzeti konszenzust kialakítani erről a súlyos kérdésről.

A volt Brexit-ügyi főtárgyaló több konkrét intézkedést is javasol: az illegális bevándorlók feltétel nélküli legalizálásának megszüntetését, a menedékkérelmi eljárás felgyorsítását, a családegyesítés kritériumainak szigorítását és a tartózkodási engedélyek odaítélésének csökkentését. Barnier szerint a francia nyelv ismeretét kötelezővé kell tenni a hosszabb időre szóló vízumok megszerzéséhez, a kiutasításra váró illegális bevándorlók adminisztratív elzárásának idejét hat hónapra kell növelni, és reformra szorul a bevándorlóknak járó ingyenes orvosi ellátás is.

“A hozzánk érkező külföldiekben meg kell hogy legyen a szándék ahhoz, hogy a francia társadalomhoz tartozzanak” – véli a volt EU-biztos, aki egy “megerősített integrációs paktum” bevezetését is szeretné az érkezők számára. Ebben a munkavállaláshoz kapcsolódna nyelvi, nevelési és állampolgári ismeretek elsajátítása is.

Barnier írásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a migrációs kérdést “nem lehet az európai és nemzetközi kontextus nélkül megközelíteni”. Ezért az EU határ- és partvédelmi ügynökségének (Frontex) megerősítését és jobb koordinációját javasolja, valamint a migrációs politikák összehangolását és az emberkerekedő-hálózatok elleni küzdelem megerősítését.

The post Michel Barnier 3-5 éves migrációs moratóriumot javasol Franciaországban appeared first on .

Az Európai Unió Tanácsa Libanonnal szemben célzott korlátozó intézkedésekre vonatkozó keretrendszert fogadott el pénteken, amely lehetővé teszi szankciók bevezetését azon szervezetekkel, illetve személyekkel szemben, akik felelősek a libanoni demokrácia és jogállamiság aláásásáért.

Az uniós tanács tájékoztatása szerint a jogi keret értelmében korlátozó intézkedések hozhatók azokkal szemben, akik felelősek a demokratikus politikai folyamat, illetve a választások megtartásának akadályozásáért vagy aláásásáért a kormányalakítás folyamatos hátráltatása révén.

Szankciók vezethetők be azokkal szemben is, akik akadályozzák a közszektoron belüli elszámoltathatóságot és jó kormányzást, a gazdasági reformok végrehajtását, többek között a banki és pénzügyi ágazatban. Végezetül korlátozó intézkedéssel sújtható az állami pénzeszközöket érintő súlyos pénzügyi kötelességszegés, amennyiben az érintett cselekedetek az ENSZ korrupció elleni egyezményének hatálya alá tartoznak, valamint az engedély nélküli tőkekivitel.

A szankciók személyek esetében az EU területére való beutazás tilalmát és a vagyoni eszközök befagyasztását, szervezetek esetében pedig a vagyoni eszközök befagyasztását foglalják magukban. Emellett uniós személyek és szervezetek nem bocsáthatnak pénzeszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére.

Az Európai Unió Tanácsa december 7-én fogadott el következtetéseket, amelyben aggodalommal állapította meg, hogy a Libanonban kialakult súlyos pénzügyi, gazdasági, társadalmi és politikai válság a korábbi hónapokban tovább mélyült. A Tanács reformok végrehajtását sürgette és arra is felszólított minden libanoni érdekelt felet és politikai erőt, hogy támogassák egy hiteles és elszámoltatható libanoni kormány mielőbbi megalakulását, amely képes megvalósítani a szükséges reformokat.

A szankciós keret bevezetését az indokolta, hogy a libanoni politikai erők nem teljesítették maradéktalanul azon elvárásokat, hogy a nemzeti érdekeknek megfelelően járjanak el, és ne késleltessék tovább egy olyan kormány megalakítását, amely képes kielégíteni az ország sürgős szükségleteit és végrehajtani a szükséges reformokat.

The post Az EU célzott szankciók bevezetését előirányzó jogi keretet fogadott el Libanonnal szemben appeared first on .

A Magyar Honvédség Gripenjei is feltűnnek a Hungaroring felett a Forma-1-es Magyar Nagydíjon vasárnap — jelentette be a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Mint írták: Gripen vadászgépekből álló kötelék tart bemutatót, húz át a Hungaroring felett a verseny vasárnapi rajtja előtt, délután 3 óra körül. A mogyoródi versenypálya térségében megnövekedett hanghatások várhatók, emiatt a lakosság türelmét és megértését kérik.

Kiemelték, hogy a “technikai sportok szerelmesei” a magyar futamon tartandó légibemutatón részt vevő vadászgépekkel testközelből is találkozhatnak majd a Nemzetközi Repülőnapon és Haditechnikai Bemutatón, amelyet augusztus 28-án és 29-én tartanak a kecskeméti repülőbázison. A repülőnap programjairól bővebben lehet tájékozódni a repulonap2021.hu oldalon – írta a HM.

The post Magyar Nagydíj: a Gripenek is feltűnnek a futam előtt appeared first on .

A korona-vírus okozta krízis kapcsán hozott intézkedések fókuszba állították az ellátási láncok fontosságát. Ideiglenes határzárak és egyéb korlátozások mellett is fenn kellett tartani például a folyamatos élelmiszerellátást és az alapvetően szükséges termelési rendszereket, de gondoskodni kellett a termékek fogyasztóig tartó útjának biztonságáról is. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke az ellátási láncok fejlődésének áttekintése mellett megszívlelendő gondolatokat és tanácsokat fogalmazott meg arról is, hogy a jövőben milyen kihívásokkal kell szembenézni a biztonsági ágazat szereplőinek.

Szinte biztos, hogy az ellátási láncok működőképességének krízishelyzetben történt fennmaradása annak is köszönhető, hogy a logisztikai szakemberek korábban megbízhatóan hangolták össze a szállítási folyamatokat, így azokat gyorsan lehetett a megváltozott helyzethez igazítani.

De tudjuk-e, hogy valójában mit is jelent, hogyan épül fel egy ellátási lánc?
Érdemes és tanulságos röviden áttekinteni, hogy az elektronikus kereskedelem és a globalizáció megjelenése óta milyen változásokon ment keresztül a termelés és a fogyasztás, hogyan változott meg egy termék gyártótól (termelőtől) a fogyasztóig tartó útja, mennyiben befolyásolja a fejlődést az informatikai eszközök képességeinek robbanásszerű bővülése, illetve az időben szinte ugyanakkor kiteljesedő digitalizáció.
Az ellátási láncok fejlődésével kölcsönhatásban fogyasztási szokásaink is átalakultak, és éppen az elmúlt évtized hozott alapvető, gyökeres változásokat. A fejlődés egyes lépcsőinek értelmezése mindenképpen szükséges ahhoz, hogy világos legyen: milyen új kihívásokkal kell szembenézni biztonsági ágazat szereplőinek, s azon belül milyen elvárásoknak kell megfelelniük már a közeljövőben is az őrző-védő, illetve a vagyonőri tevékenységet végző szakembereknek.

Ellátási láncok a virtuális térben
Az ipari forradalmak magukkal hozták a „logisztika ipar” fejlődését is. Ahogy ma Ipar 4.0-ról beszélünk, úgy beszélünk Logisztika 4.0-ról is. (Az Ipar 4.0 kifejezés a negyedik ipari forradalomra utalva az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását, illetve ezen keresztül a gyártási módszerek alapvető megváltozását elhozó időszak összefoglaló neve. A logisztika 4.0 az Ipar 4.0 fogalomra támaszkodik, az elnevezés a hálózatba szervezést, digitalizálást és felhőalapú számítástechnikát (cloud computing) felhasználó korszerű logisztikát foglalja magában.) Az elmúlt évtized a 4.0-ás verziókra történő felkészülésről szólt. A vállalatok igyekeztek a rendelkezésre álló forrásaikat leghatékonyabban felhasználni, technológiai és szervezeti innovációk alkalmazásával optimalizálni a folyamatokat, a készleteket. Szorosabb együttműködést alakítottak ki partnereikkel annak érdekében, hogy rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni a vevői igényekhez, a kereslet volatilitásához és a vevői elvárásokat minél magasabb szinten tudják kielégíteni. Cél, hogy stabilan pozicionálják magukat a piacon.
Mindenki tudta, hogy a 2020-as év a felkészülési időszak vége, innen újraindul a verseny a vevőkért. Mindezek miatt az ellátási lánc menedzsment belépett a digitális gazdaság új korszakába.
Az internet, illetve a világhálón beszerezhető információk mennyisége megváltoztatta a fogyasztókat is. Tájékozottabbak és türelmetlenebbek lettek, s az individualitásuk oly mértékben növekedett, hogy a nekik szánt termékeket lehetőleg az egyéni igényeiknek megfelelően testre szabva, ajtótól-ajtóig várják szállítani, lehetőleg gyorsan, és olcsón.
Azok a vállalatok, amelyek az újgenerációs digitális technológiákat alkalmazzák, a működési költségük 30 százalékát is megtakaríthatják, raktárkészletüket, valamint az elveszített vevőik számát pedig 75 százalékkal csökkenthetik.
A McKinsey nemzetközi tanácsadó cég egy 2019-es tanulmányában arra a megállapításra jutott, hogy az ellátási lánc költségeinek 30 százalékos csökkentését nagyrészt a szállítmányozás és a raktározás alapköltségeinek optimalizálásával, valamint a teljes hálózat működésének optimalizálásával érhetik el a vállalatok.

… És eljöve a digitalizáció és a robotok kora
A raktárakban az áruk kiszedésekor, az úgynevezett „komissiózásnál” automatizált megoldásokkal helyettesítik az emberi erőt, ilyenek például az automatizált magasraktárak, amelyekben automatizált pozicionáló és tároló liftek működnek. Ahol ez nem lehetséges – például nagyobb méretű darabáruk mozgatása esetén – exoszkeletonokat alkalmaznak az emberi erő kiegészítésére: ilyen rendszer működik többek között Dortmundban, az IKEA logisztikai központjában. Magyarországon is léteznek már teljesen automatizált gyógyszertárak, ahol a recept egyedi azonosításától a gyógyszerek kiadásáig teljesen robotizáltak a folyamatok.
A fuvarozás dinamikus útvonaltervezésével, alkalmi futárok bevonásával (Uber), önvezető járművek alkalmazásával és drónok felhasználásával további költségeket takarítanak meg a vállalatok. Jó példája ennek, hogy a göteborgi kikötőben a Volvo munkába állította a hálózatba kapcsolt, önvezérlő elektromos teherautóját. A vezetőfülke nélküli robot-nyergesvontató távfelügyelettel szállítja a konténereket a hajózási társaság és a logisztikai központ között.
A „forecast”, a várható értékesítésnek megfelelő gyártás és készletezés előzetes megtervezése azoknál a vállalatoknál sikeresebb, ahol mesterséges intelligencia alkalmazásával oldják meg a kínálat és kereslet pontosabb előrejelzését. Ezzel mintegy 90 százalékos pontosság érhető el, mivel a bizonytalanság minimalizálásával csökkenthetők a raktárkészletek.
A digitalizáció kiterjed a teljes ellátási láncra. Szenzorokon, különböző érzékelőkön keresztül a fizikai folyamatok adatai teljes mértékben digitalizálva kerülnek a „számítási felhőbe”, ahol a virtualizálódó adatok szoftverek segítségével információvá válnak, majd transzformáció, mesterséges intelligencia által úgy kerülnek vissza a fizikai térbe, hogy robotok irányítására is alkalmasak.
A folyamatok során generált adatok mennyisége exponenciálisan emelkedik. Az ipari technológiai megoldások minden korábbinál intenzívebben kapcsolódnak egymáshoz. A gépek és rendszerek automatikusan kommunikálnak és osztanak meg információkat egymással, miközben kezelik a dokumentumokat, ellenőrzik a folyamatokat és a szimulációkat. Az adatok jelentőségének forradalmi változása irányítja a hatékonyságot, és egyben előfeltétele a gépi tanulásnak, valamint a mesterséges intelligenciának. Segíti a megvalósítást az 5G rövidítéssel ismert ötödik generációs vezeték nélküli hálózat és a 3D nyomtatás.
A digitalizáció jelentős hatása, hogy a kisebb vállalkozások számára is megnyitotta az utat az olyan megoldások alkalmazására, amelyek korábban a nagyvállalatok privilégiuma volt, s egyben megnyitotta számukra a világpiacot is.

Biztonság 4.0
A fentebb felsoroltak, a digitális világ, az informatikai megoldások, az automatizálás, a robotizáció és a mesterséges intelligencia nem zárja ki az ember szerepét a biztonság területéről. A bonyolult ellátási láncok esetében egyre nagyobb jelentősége van az anyagi, információs és pénzügyi folyamatok biztonságának.
Felmerül a kérdés, vajon az előzőekben leírt fejlődést követi-e a személy- és vagyonőr képzés tan- és vizsgaanyaga? Tényszerűen megállapíthatjuk, hogy nem.
Itt az idő, hogy a személy és vagyonőr szakma is felzárkózzon a jelen és a jövő korának követelményeihez, és képzett személyzetet biztosítson az ellátási láncoknak, a „logisztika iparnak”. Ezeket az új elvárásokat nevezhetnénk akár Biztonság 4.0-nak is.
Ehhez elsősorban az oktatás és vizsgáztatás rendszerének és tananyagának kell megváltozni. Az idő éppen alkalmas, ugyanis most folyik a felnőttképzés átalakítása. A biztonsági területeken dolgozók sem lehetnek polihisztorok. A biztonság, mint szakma is sokrétűvé vált, e szakosodás speciális ismereteket igényel, amelyeket az egyes szakterületek – mint például a logisztika – joggal várnak el, viszont a mai képzési rendszer nem teszi lehetővé a speciális tudás megszerzését.
Milyen tudást vár el az ellátási láncok biztonsága? Ha megnézünk egy nemzetközi fuvarozást végző gépkocsivezető pilótafülkéjét jó néhány elektronikus eszközt találunk a szélvédő mögött. Tehát szükség van például informatikai ismeretekre.
A szállító járművek vasúton, közúton egyaránt okmányokkal dokumentálják az áruszállítást. Tehát szakma-specifikus okmányismeretekkel is kell rendelkezni a vagyonőrnek.
Miután az egyedi azonosítás és nyomon-követés szerepe kiemelkedő az ellátási láncokban, ismerni kell az egyedi azonosító jeleket, illetve azok digitális olvasó eszközeit is. Természetesen igaz ez a konténereken szereplő azonosító jelekre és számokra, valamint az áruismeretre is.
A vagyonőröknek ismerniük kell az ellátási láncok biztonságát szavatoló minőségbiztosítási rendszereket, globális forgalomban a TAPA (Transported Asset Protection Association) rendszert.
Mindezeken túl természetesen ismerniük kell a betörésvédelmi, áruvédelmi és kamera rendszereket (BAS, EAS, CCTV), rendelkezniük kell mindazokkal a képességekkel, alaptudással, integritással, amelyek e rendszerekből kinyert adatok mindennapi munkában történő hasznosításához szükségesek.
Meggyőződésem, hogy a vagyonőr-képzésnek igazodnia kell a szakmai igényekhez, így a jövőben egy alapképzésből és egy arra ráépülő szakosított képzésből összeállítva kellene megújulnia.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Életmentők lehetnek az ellátási láncok appeared first on .

Vádat emeltek egy felszámolóbiztos – és társai – ellen, aki a vádirat szerint egy egymilliárd forintnál is nagyobb értékű irodaházat akart átjátszani 160 millió forintért partnerének – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közölte: a vádirat szerint egy 46 éves nő 2016-ban felszámolóbiztosként járt el egy cég felszámolásánál, a társaság tulajdonát képezte egy budapesti telek és a rajta lévő irodaház. A nő és a vele szerelmi kapcsolatban álló 49 éves férfi elhatározta, hogy áron alul megszerzi az ingatlan. Tervük szerint a felszámolóbiztos az irodaházat piaci érték alatt értékesíti egy másik cégnek, amelyet egy 40 éves nő képviselt formailag, valójában azonban a férfi irányított. A felszámolóbiztos pályázatot írt ki, de az információkat elsődlegesen a szerelmével osztotta meg, az ingatlan megtekintésére pedig mindösszesen négy órát jelölt ki.

A férfi által irányított cég végül eredményesen pályázott egy szándékosan eltúlzott ajánlattal, azonban a vételárat nem tudta és nem is akarta megfizetni. Színlelt adásvétellel és más csalárd jognyilatkozattal – amellyel a formálisan eljáró 40 éves nő is tisztában volt – a vádlottak elérték, hogy a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elváljon, így a férfi által irányított cég a második körben csak az épületre pályázott.

A vádlottak célja az volt, hogy a több mint egymilliárd forint értékű irodaházat 160 millió forintért játsszák át, de az ügylet végül meghiúsult, mert a 46 éves nő helyett más felszámolóbiztoshoz került az ingatlan. A főügyészség csődbűntett kísérlete miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékhez. A vádhatóság egyebek mellett végrehajtandó börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottakra.

The post Csúnyán megbukott a felszámolóbiztos appeared first on .

Tekintettel a Fehéroroszországból tömegesen érkező illegális bevándorlók számára, Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa levélben kérte az uniós tagállamok belügyminisztereit, hogy a szolidaritás jegyében támogassák Litvánia határvédelmét – közölte Adalbert Jahnz, az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

A szóvivő a brüsszeli testület szokásos sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az Európai Unió visszautasít minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy bárkit is eszközként használjanak politikai célok elérésére.

Elmondta: Ylva Johansson uniós belügyi biztos levelében hangsúlyozta, a geopolitikai helyzet és a tagállamok közötti szolidaritás megköveteli, hogy az EU és tagországai valamennyien kiálljanak Litvánia mellett, és határozottan, gyorsan cselekedjenek.

“Elsődleges prioritásunknak kell lennie, hogy segítsünk Litvániának a Fehéroroszországgal közös határa biztosításában” – idézte Johansson levelét az uniós szóvivő.

Emlékeztetett arra: az az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) ez idáig 35 tisztet küldött Litvániába, további négyet pedig Lettországba, hogy támogassa a helyi határőröket. A levél szerint rövidesen további 36 tiszt érkezik az említett országokba. Emellett az Európai Bizottság tizenkét millió euró (mintegy 4,3 milliárd forint) pénzügyi támogatást ígért a litván-fehérorosz határőrizeti rendszer megerősítésére.

A szóvivő tájékoztatása szerint Johansson vasárnap és hétfőn Litvániában tárgyal kormányzati tisztviselőkkel, ezt követően pedig az uniós bizottság tisztviselői utaznak az országba a helyzet stratégiai értékeléséhez.

A litván határőrség csütörtöki tájékoztatása szerint év eleje óta a litván-fehérorosz határon legkevesebb 3100 határsértőt vettek őrizetbe, közülük 118-at az elmúlt 24 órában.

Május végén Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, hogy országa eddig feltartóztatta a szomszédos államba tartó illegális migránsokat, útját állta a drogcsempészetnek, de tekintettel az országra gyakorolt nyugati nyomásra, a hatóságok meggondolhatják magukat.

Vilnius azzal gyanúsítja Minszket, hogy Bagdadból és Isztambulból közvetlen repülőjáratokon utaztat be – többségében iraki – migránsokat, hogy aztán illegálisan az Európai Unió területére küldje tovább őket. Az Európai Unió képviselői azt vetették a fehérorosz hatóságok szemére, hogy szándékosan engedik át az illegális migránsokat Litvánia területére.

Információk szerint az Európai Unió tárgyalásokat folytat Irakkal az illegális migránsok feltartóztatásáról, és hasonló megbeszéléseket tervez több afrikai országgal is.

The post Johansson segítséget kért a litván határ biztosításához appeared first on .

Emmanuel Macron bírósághoz fordult, amiért két dél-franciaországi városban is egy plakáton Adolf Hitlerként ábrázolták őt, így tiltakozva a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások ellen – jelentette a helyi sajtó.

Michel-Ange Flori üzletember, akinek mintegy négyszáz köztéri hirdetőtábla van a tulajdonában, azt írta a Twitteren, hogy az államfő panaszbejelentése nyomán ki fogják hallgatni őt a touloni rendőrkapitányságon. “Macroniában tehát kifigurázhatod a próféta fenekét, az szatírának számít, de az elnököt diktátorként ábrázolni istenkáromlás” – fogalmazott az üzletember. Továbbá azzal védekezett, hogy “egyesek Hitlert látják, de beleláthatod Sztálint is, vagy én Charlie Chaplint látom az A diktátor című filmből”.

A szóban forgó plakáton Macron látható a náci diktátor egyenruhájában, Hitler-bajusszal, s mellette egy horogkereszthez hasonló ábra az elnök pártjának nevét (Köztársaság lendületben – LREM) alkotó szavak kezdőbetűiből kirakva, illetve egy felirat: “Engedelmeskedj, oltasd be magad!”. A déli Var megye két városában, Toulonban és Seyne-sur-Mer kisvárosban helyeztek ki két ilyen, négyszer három méteres plakátot. Valaki az egyikre később felfestette, hogy “szégyen”.

Florit – az ügyvédje bejelentése szerint – csütörtökön hallgatták meg a touloni bíróságon. Az ügyben a vizsgálatot a touloni ügyészség folytatja. Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter kijelentette: “bárcsak sok olyan diktatúra volna a világban, mint Franciaország!”.

Franciaországban 2013-ban eltörölték azt a jogszabályt, amely kriminalizálta a köztársasági elnök megsértését. Ugyanakkor az elnök, akárcsak bármelyik másik állampolgár, bírósághoz fordulhat rágalmazás vagy becsületsértés vélelme esetén.

The post Macron bírósághoz fordult, amiért egy plakáton Hitlerként ábrázolták appeared first on .

Az Európai Unió aggodalmát fejezi ki a kubai megmozdulások elfojtása, valamint a tüntetők és újságírók letartóztatása miatt, és arra szólítja fel a kubai kormányt, hogy tartsa tiszteletben az egyetemes emberi jogi egyezményekben rögzített kötelezettségvállalásokat – közölte Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Borrell az Európai Unió nevében közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta, a tüntetések Kubában a lakosság jogos sérelmeit tükrözik az élelmiszer-, a gyógyszer-, víz- és áramellátás hiánya, valamint a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság korlátozása miatt. Közölte: az EU támogatja a kubaiak azon jogát, hogy békésen kifejthessék véleményüket, változást követelhessenek, szabadon gyülekezzenek, valamint hangot adjanak véleményüknek, többek között az interneten is. Az EU arra szólítja fel a kubai kormányt, hogy engedje szabadon az összes önkényesen őrizetbe vett tüntetőt, hallgasson polgárai szavaira, és indítson átfogó párbeszédet – közölte.

“A kubai nép szenved, ezért a kormánynak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia ennek megoldására. A kubai nép sérelmeinek kezelése belső gazdasági reformokat igényel” – fogalmazott Borrell. A főképviselő hozzátette: az EU kész támogatni minden olyan erőfeszítést, amely a kubaiak életkörülményeinek javítására irányul.

Az elmúlt hetekben évtizedek óta példátlan tiltakozások voltak a karibi országban. Több ezren vonultak utcára az elnyomás és a nélkülözés ellen tiltakozva. Kuba gazdasága erősen kitett a turizmusnak, amely a koronavírus-járvány miatt összeomlott. Az országot emellett évtizedek óta amerikai szankciók sújtják. Hiány van élelmiszerből és gyógyszerből egyaránt, a járvány pedig súlyosbodik.

A kubai kormány a tiltakozásokat erőszakos zavargásoknak minősítette, amelyet Havanna szerint az Egyesült Államok szít, hogy megossza a kubaiakat.

The post Borrell megint aggódik appeared first on .