Biztonságpolitika

Rekordkevés, mindössze 15 emberi sejtnek megfelelő mennyiségű DNS alapján találták meg egy Las Vegasban 1989-ban meggyilkolt lány gyilkosát – írta a BBC.

Az akkor 14 éves Stephanie Isaacson meggyilkolásának ügye addig számított “döglött aktának”, amíg a modern technológia lehetővé nem tette, hogy megvizsgálják azt a minimális DNS-t – 15 emberi sejtnek megfelelő mennyiséget -, amennyi a gyanúsítottból maradt. A rendőrség bejelentése szerint genomszekvenálással és nyilvános családfaadatok segítségével azonosították a gyanúsítottat.

A szerdai sajtótájékoztatón az áldozat édesanyjának közleményét is felolvasták, amelyben azt írta, sose hitte, hogy egyszer megoldják az ügyet. Harminckét évvel ezelőtt Stephanie holttestét amellett a Las Vegas-i út mellett találták meg, amelyen iskolába szokott járni. Megtámadták és megfojtották. A rendőrség idén, egy helyi lakos adománya után nyitotta fel az aktát. A meglévő DNS-mintákat az Othramnek, egy texasi székhelyű genomszekvenáló laboratóriumnak adták át.

A szokásos DNS-vizsgálathoz az ügyfelektől 750-1000 nanogramm mintát kérnek. A mintákat nyilvános weboldalakra töltök fel, amelyek családfakutatásra vagy betegségekre szakosodtak. Bűnügyi helyszíneken azonban előfordul, hogy csak néhány nanogramm DNS-t találnak, ebben az esetben mindössze 0,12 nanogramm állt rendelkezésre.

Az Ancestry.com és a 23andMe nyilvános adatbázisai alapján a szakértők azonosították a gyanúsított unokatestvérét. Végül a minta alapján megtalálták Darren Roy Marchandot. Marchand DNS-e egy 1986-os gyilkossági ügy miatt szerepelt a nyilvántartásban, ezzel erősítették meg az egyezést. Marchandot sose ítélték el, 1995-ben öngyilkos lett.

A kislány gyilkosának felkutatásához ugyanazt a technológiát használták, mint amivel 2018-ban a hírhedt Golden State sorozatgyilkost, Joseph James DeAngelót is azonosították. “Óriási mérföldkőhöz érkeztünk. Ha ilyen kis mennyiségű DNS alapján információhoz juthatunk, sok más, megoldhatatlannak tartott esetet is újranyithatunk” – mondta el a BBC-nek David Mittelman, az Othram ügyvezetője.

The post Soha ilyen kevés DNS alapján nem találtak meg gyilkost appeared first on .

Több mint 1700 fogvatartott szerzett piacképes szakmát három év alatt a büntetés-végrehajtási intézményekben.

2016 októberében indították az európai uniós forrásból megvalósuló, a fogvatartottak integrációját célzó projektet, valamint az ahhoz kapcsolódó, a Belügyminisztérium által támogatott fogvatartotti reintegrációs programot – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. A projektek célja az volt, hogy a fogvatartottak olyan piacképes szakmát tanuljanak, amelyhez lehetőség szerint már a börtönben megszerezhetik a szakmai gyakorlatot, így növelve a munkába állás esélyeit szabadulásukat követően.

A képzés 2018 novemberében kezdődött meg, és az elmúlt három évben 111 tanfolyamon 1723 fogvatartott szerzett végzettséget. Az elsősorban az építőiparban, a könnyűiparban, az elektronika, a gépészet és a mezőgazdaság területén hasznos 25 féle szakma közül a legnépszerűbbnek a targoncás, a festő-mázoló-tapétázó, a kerti járdakövező, az asztalosipari szerelő és a textiltermék-összeállító képzés bizonyult. Hozzátették: a projekt sikerét támasztja alá, hogy június 30-ig 650 szabadult helyezkedett el a munkaerőpiacon vagy regisztrált álláskeresőként.

A társadalmi izoláció mellett a büntetés-végrehajtás fő feladata a fogvatartottak társadalomba való sikeres visszailleszkedésének elősegítése, a bűnismétlés csökkentése. Ebben kiemelt szerepe van a munkáltatásnak és az oktatásnak – írták. Ezt a tevékenységet támogatja a projekt, amelynek köszönhetően egy átlagos évben 4000-nél is több fogvatartott tanul a rácsok mögött – közölték.

The post BvOP: több mint 1700 fogvatartott szerzett piacképes szakmát három év alatt appeared first on .

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) munkáját számos szakértői szervezet segíti. Ezek egyike a 2014-ben újjászervezett Rendőrség Tudományos Tanácsa (RTT), amelynek célja a rendőrség szakmai munkájának tudományos alapokra épülő kutatási adatokkal és tanulmányokkal történő támogatása.

A testület elnöki feladatkörének ellátásával hat éve Németh József PhD. rendőr ezredest bízták meg, akinek vezetésével jó néhány nagyléptékű projekt valósult meg. Az RTT elnökével a 2014-2019 közötti időszak legfontosabb eseményeinek áttekintése után az Európai Unió által kiírt „Horizon 2020” kutatás-fejlesztési programban elért eredményekről beszélgettünk.

– Az RTT munkatervében a rendőrségi munka elméleti vagy gyakorlati területeinek támogatása kap nagyobb hangsúlyt?
– Alapvetően azokra a tevékenységekre koncentrálunk, amelyek a rendőrség szakmai és gyakorlati munkáját segíthetik. Elsősorban nem az elvont elméleti kutatásokra fókuszálunk, sokkal inkább az a célunk, hogy a mindennapi életben jól használható, ugyanakkor tudományosan is megalapozott hátteret nyújtsunk. Mindez úgy jelenik meg a gyakorlatban, hogy a szakterületek elismert képviselői által készített szakvéleményekkel támogatjuk a rendőrség tevékenységét. Az ORFK tudományos tanácsadó testületeként a hazai kutatások eredményeinek feldolgozása mellett figyelembe vesszük a nemzetközi tapasztalatokat is, azokat szükség esetén a hazai körülményekre adaptáljuk. A kutatások és pályázati projektek indítása, nyomon követése mellett rendezvényeket és konferenciákat is szervezünk, illetve támogatunk.

KONFERENCIÁK, RENDEZVÉNYEK
– Visszatekintve az alakulás óta eltelt hat évre: melyek voltak a legjelentősebb önálló rendezvények?
– Nehéz fontossági sorrendet felállítani, ezért csak néhány eseményt emelnék ki. Nagy jelentőségű szimpózium-sorozatunk az RTT által önállóan szervezett „Vezetői Akadémia”, amelynek 2014 óta minden évben Balatonföldvár ad otthont. E rendezvények elődleges célja, hogy a rendőrségi vezetők olyan előadásokat hallgathassanak meg, amelyek módszertani tudnivalókkal is segítik az eredményes és hatékony vezetői gyakorlat kialakítását és fenntartását. A kétnapos programok végén már a következő évi rendezvény tematikáját készítjük elő, a résztvevőket pedig arról is megkérdezzük, hogy mi szerepeljen a következő konferencia programjában, a zárás és értékelés után pedig folyamatosan gondolkodunk egyéb továbbfejlesztési lehetőségeken is.

– A módszertani útmutatók mellett szóba kerülnek a mindennapokban egyre elterjedtebb korszerű technológiák is?
– Igen, 2018-ban hagyományteremtő szándékkal indítottuk el a „Vezetni és irányítani a digitális világban” című konferenciát, amelynek szekciói a digitális innováció rendészeti szakterületen történő alkalmazásához, a vezetői állomány munkájának digitális jellegű kihívásaihoz kapcsolódnak. A rendezvények témái között rendszeresen szerepel például az innováció és a fejlesztés szerepe és ösztönzése, a digitális identitás menedzselése az Ipar 4.0 világában, a 21. századi vezetés sajátosságai a hibrid műveletekben, a kiberbiztonság, valamint a jövő projektvezetési kihívásai. 2019-ben kifejezetten sikeres volt a negyedszer megrendezett „Turizmus és biztonság” nemzetközi szakmai-tudományos konferencia, amelynek fő célja az volt, hogy a biztonság és a turizmus területén létrejött legújabb hazai és nemzetközi eredményeket a szakértő közönség számára is hozzáférhetővé tegyük.

KÖZÖS PROJEKTEK, PÁLYÁZATOK
– A kutatások közül melyik projekteket sorolná a legfontosabbak közé?
– A kutatások területén példaértékűnek tekinthető a Rendőrség és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. kooperációja. Ez az együttműködés minden évben fontos eredményeket hozott, ezért 2019-ben egy megállapodásban is rögzítettük a közös célkitűzéseinket. Az együttműködési megállapodásban célként jelöltük meg többek között a rendvédelem területén megjelenő kutatási és fejlesztési lehetőségek kiaknázását, az újonnan megjelenő kihívásokra válaszul adott folyamatos és tervszerű innovációs munkát. Az első közös pilot-jellegű projektjeink egyike egy intelligens, a szakmai tevékenyég tervezését támogató térképszoftver kialakítása volt. A szoftver demó-verziója már elkészült, az élesített verziót idén tervezzük bemutatni. A hatékony együttműködés jegyében közösen szervezett tudományos konferenciákat is tartunk, kiadványokat jelentetünk meg, a két szervezet munkatársainak pedig lehetőséget biztosítunk a másik fél által folytatott kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre.

– Említette, hogy részt vesznek nemzetközi kutatás-fejlesztési programokban is.
– Nagyon sokat elmond az RTT tevékenységéről, nyitottságáról, hogy a magyar rendőrség az elsők között volt, amely a hasonló szervezetek közül benevezett az Európai Unió által kiírt „Horizon 2020” kutatás-fejlesztési programban meghirdetett pályázatokra. Nem önállóan indultunk, hanem külföldi partnerektől kaptunk felkéréseket, meghívásokat konzorciális formában történő együttműködésekre. 2015 óta folyamatosan jelen vagyunk az EU-s projektekben, minden évben volt olyan nyertes pályázat, amelynek konzorciumi tagként részesei voltunk.

– Hány pályázaton indultak?
– Hosszú lenne mindegyiket felsorolni, ezért csak a tavalyi évben is futó projekteket említeném. Az RTT kezdeményezésére az ORFK 2019-ben négy uniós pályázatban vett részt konzorciumi tagként. A „SMARTRES” rövidítéssel jelzett – Smart Resilience Indicators for Smart Critical Infrastructures – pályázat magyar elnevezésének a „Kritikus Infrastruktúrák Védelme” címet adtuk. Egy másik nagy jelentőségű pályázat az „I-BORDER” címet viselte, amely magyarul a „Hordozható Intelligens Ellenőrző Rendszer” címet kapta, ez a kutatás-sorozat 43 hónapig tartott. Mindkét projekt lezárult, a kutatás-fejlesztési tervben megjelölt célokat eredményesen teljesítettük, a konzorcium vezetése már leadta jelentését az Európai Bizottságnak. Harmadikként említeném a „SMILE” (korábban COBE) pályázatot, amely „Európai határok okos mobilitás-fejlesztése” néven jelenleg is fut. A 2017 májusában indult projekttel jól haladunk, jelenleg már a tesztfázisban járunk, várhatóan 2020. közepére fejeződik be. A negyedik projekt a szintén 2017 májusában megkezdett „ROBORDER” – magyarított elnevezése „Határőrizeti célú autonóm robotrajok” – pályázat, amelynek végrehajtását a konzorcium vezetőjének változása miatt 10 hónappal meghosszabbították, így a befejezés csak 2021-re várható. A felsoroltak mellett az RTT tevékenységének fontos szegmense a tudományos hazai pályázatok meghirdetése is. A beérkezett tanulmányok és kutatások értékelése minden évben igazi tudományos élmény, büszkén állíthatom, hogy kollegáink kivétel nélkül magas színvonalú pályázatokat nyújtanak be.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Sikerek a „Horizon 2020” programban appeared first on .

Életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtott első fokon kedden a Szegedi Törvényszék egy hajléktalan férfit, aki 2004-ben meggyilkolt egy idős makói asszonyt és lányát – közölte a bíróság.

A jelenleg 47 éves férfit több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondták ki bűnösnek. A törvényszék döntött arról, hogy a vádlott legkorábban 30 év leteltével bocsátható feltételes szabadságra. A 2004. november 16-án Makón, a Szegedi utca egyik házában holtan találtak egy 77 esztendős asszonyt és hozzá látogatóba érkező 51 éves lányát.

A vádlott a szomszédos ingatlanba hatolt be, majd a kerítésen átmászva jutott a sértett házába. A nyári konyhában összetalálkozott az idős asszonnyal, akit vascsővel bántalmazott, majd elvágta a torkát. Ezután még másfél-két órát tartózkodott a lakásban, evett, ivott, átkutatta a házat, de nem találta meg a sértett eldugott pénzét. Összetalálkozott az anyját meglátogató nővel, akit ugyanúgy bántalmazott és ölt meg, mint előző áldozatát. A holttesteket újságpapírral betakarta, majd a vascsövet hátrahagyva távozott.

Az elkövető azonban vénás sérülést szenvedett, a vért még a házban lemosta, ehhez levette cérnakesztyűjét, így ujjlenyomatokat hagyott hátra. A rendőrség 2019-ben ezeket összevetette a Makón és Csongrád megye területén élet és vagyon elleni, erőszakos bűncselekményeket elkövetők ujjlenyomataival, így találtak rá tavaly februárban a vádlottra, aki a mórahalmi járásban élt, nőtlen, gyermektelen, vagyontalan, hajléktalan. Később a házban talált kesztyűből, a vascsőről és az egyik áldozat körme alól vett mintából is kimutatták a vádlott DNS-ét.

Az írni, olvasni nem tudó férfi a bíróság előtt nem tett vallomást. Korábban tagadta bűnösségét, azt állította, a bűncselekmény idején a Csongrád megyei Bordányban dolgozott napszámosként. Bár abban az időben gyakran meglátogatta barátnőjét Makón, azon a napon is Bordányban tartózkodott, az áldozatok házában pedig soha nem járt – mondta.

A bíróság meghallgatta a férfi egykori barátnőjét, aki elmondta, az álnéven bemutatkozó vádlott német állampolgárnak adta ki magát, s azt állította, kamionsofőrként dolgozik. Kapcsolatuk már hónapokkal a gyilkosság előtt megszakadt, mert a férfi többször meglopta. A vádlott azonban ezután is visszajárt Makóra. A szakértői vélemény szerint a vádlott bár aluliskolázott, képességei közelítenek az enyhe értelmi fogyatékosság szintjéhez, nem szenved elmebetegségben, és beszámítási képessége sem korlátozott.

A vádlott és védője felmentés, illetve enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést, az ügyészség pedig a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés érdekében, így az ítélet nem jogerős.

The post Életfogytiglanra ítélték egy tizenhét évvel ezelőtti makói kettős gyilkosság elkövetőjét appeared first on .

Új egyenruhát és új hajót kapott a dunai vízirendészet – jelentette be a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője.

Prohászka Richárd a sajtótájékoztatón azt mondta: az új öltözék a kor követelményeinek megfelelő, külön előnye, hogy gyorsan száradó anyagból készült, jó hőelvezető, ami kifejezetten ideális a vízirendészeti feladatokhoz. Az alapvetően sötétkék-fehér öltözet a nyári időszakban rövidnadrágból és rövidujjú pólóból áll, a hűvösebb évszakokra hosszú nadrágot és hosszúujjú pólót, viharnadrágot és polárfelsőt is kapnak a vízirendőrök. A ruházat része egy olyan mentőmellény is, amely vízbe eséskor automatikusan felfújódik.

Az alezredes az új hajóról közölte: 8,5 méter hosszú, gumitestű, 400 literes az üzemanyagtartálya, 250 lőerős motorral van felszerelve és 70-80 kilométeres óránkénti sebességre képes. A hajó 12 személyre van levizsgáztatva, de szükség esetén 25 ember szállítására is alkalmas. Ezt a típust kifejezetten rendészeti és katonai feladatokra használják, alacsony oldalmagassága és a kapaszkodók segítik a vízből mentést.

The post Új egyenruhát és új hajót kapott a dunai vízirendészet appeared first on .

Őrizetbe vett a rendőrség egy 26 éves férfit, aki rátámadt a volt börtönőrére Komlón – közölte a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság.

Közleményükben azt írták: a gyanú szerint a komlói férfi kedd délután támadt rá az egyik áruház parkolójában áldozatára, fenyegette, majd többször megütötte. A sértett abban a büntetés-végrehajtási intézetben dolgozik körletfelügyelőként, ahol korábban a férfi fogvatartottként tartózkodott.

A bántalmazót a rendőrök a lakásán elfogták, majd előállították a rendőrkapitányságra. Ellene hivatalos személy elleni erőszak és könnyű testi sértés miatt nyomoz a komlói rendőrkapitányság.

The post Rátámadt korábbi börtönőrére egy férfi Komlón appeared first on .

Az Északi Áramlat-2 orosz gázvezetékről szerdán született amerikai-német egyezség nem azt jelenti azt, hogy minden eldőlt, Ukrajna nem hagy fel azokkal a jogi lépésekkel, amelyekkel megakadályozhatja a projekt beindítását – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

“A játék nem ért véget, csak meccs hosszabbításokkal folytatódik” – fogalmazott a tárcavezető. Kifejtette, hogy a gázvezeték tényleges beindításáig még sok minden van hátra: a csővezeték tanúsítása, a biztosítás, továbbá ami a legfontosabb, hogy miként fogják végrehajtani a pályázatban leírtakat.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy szerdán Ukrajna nemcsak politikai nyilatkozatot adott ki az Egyesült Államok és Németország közötti megállapodásról, hanem jogi lépést tett azáltal, hogy konzultációkat kezdeményezett az Európai Unióval. “Felvetjük azt a kérdést, hogy partnereink hogyan látják e megállapodások végrehajtását, hogy azok ne gyengítsék Ukrajna és Közép-Európa egészének energiabiztonságát. Másodszor, a tegnapi nyilatkozat nem oldja meg Ukrajna biztonságának kérdését, amely közvetlenül kárt szenved az Északi Áramlat-2 beindításától. És ez a legfőbb kifogásunk: a biztonság tekintetében nincsenek eléggé egyértelműen meghatározott konkrétumok az egyezségben” – fejtette ki.

Hozzátette: szükség van ezekre a konzultációkra annak megállapítása érdekében is, hogy vannak-e arra utaló jelek, amelyek szerint az Északi-Áramlat-2 megsérti az uniós jogokat és a szolidaritás elvét, továbbá a társulási megállapodás ide vonatkozó normáját.

Az Egyesült Államok és Németország szerdán bejelentette, hogy hivatalosan megállapodtak a gázvezeték építésének befejezéséről. Erről közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben az Ukrajnának is tettek néhány ígéretet, például Berlin pénzügyi segélyt ígért. Ezt követően az ukrán és a lengyel külügyminiszterek közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben leszögezték, hogy a csővezeték veszélyt jelent nemcsak Ukrajna és Közép-Európa, hanem egész Európa biztonságára nézve. Ígéretet tettek arra, hogy együttműködnek szövetségeseikkel az Észak Áramlat-2 beindításának megakadályozásában, amíg megoldást nem találnak a csővezeték okozta biztonsági problémákra.

Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart. A mintegy 1200 kilométer hosszú új vezeték befejezéséhez még 80 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket. Kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát.

The post Északi Áramlat-2: az ukrán külügyminiszter még hisz a csodákban appeared first on .

Üzelmeikbe gyermekeiket is bevonó kábítószer-kereskedő házaspár ellen emelt vádat a Veszprém Megyei Főügyészség.

A főügyészség a közleményében azt írta, hogy kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt emeltek vádat egy 41 éves férfi, valamint 45 éves házastársa ellen. Az ügyben kisebb mennyiségű kábítószer kereskedelme, birtoklása, illetve kábítószer-fogyasztás miatt nyolc további emberrel szemben is vádemelés történt.

A vádirat szerint a házaspár négy kiskorú gyermekével 2018 szeptembertől a következő év júliusában történt elfogásukig rendszeres haszonszerzésre törekedve, továbbértékesítés céljából jelentős mennyiségű marihuánát, speedet és exstasyt árult Várpalotán.

A kábítószer értékesítését kezdetben a férj végezte, majd 2018 őszétől már a feleség is közreműködött ebben. A férfi havonta egy-két alkalommal nagyobb tételben beszerezte a kábítószert, amelyet Várpalota területén, jellemzően bokros területeken, zacskókban tárolva elrejtett. A kábítószer napi szintű árusítását a felesége közreműködésével folytatta.

A férfi egyébként az anyagi haszon növeléséért az eladásra szánt speedport koffeinnel és más szerrel, míg a marihuánát útifűvel, illetve orvosi zsályával keverte. Felesége a kábítószer értékesítésén túl annak kimérésében, porciózásában is közreműködött.

A kábítószer megvásárlásakor a vevők vették fel a kapcsolatot a vádlottakkal, majd a megbeszélt helyen és időpontban találkoztak. Voltak olyan esetek, amikor a nő a kábítószert a 15 éves gyermekével küldte le az utcán várakozó vevőjének, máskor a 11 éves gyermeke jelenlétében bonyolította az adásvételt, illetve a kábítószert tartalmazó táskát a tettenérés elkerülése érdekében a 11 éves gyermekének adta át, és a kislány nadrágjának zsebébe kiporciózott marihuánát is rejtett.

Az ügyészség a vádiratában a házaspárral szemben fegyházbüntetést, valamint a bűncselekménnyel megszerzett, fejenként mintegy 570 ezer forint erejéig vagyonelkobzást indítványozott. Arra figyelemmel, hogy az asszony a cselekményével a kiskorú gyermekei testi és erkölcsi fejlődését is veszélyeztette, a még jelenleg is csak 13 éves gyermek vonatkozásában az ügyészség indítványt tett az anya szülői felügyeleti jogának megszüntetésére. Az ügyészség az előkészítő ülésen történő beismerésük esetére a férfival szemben 18, míg feleségével szemben 17 év fegyházbüntetés kiszabását tartja indokoltnak – áll a közleményben.

The post Briganti páros: kábítószer-kereskedő házaspár ellen emeltek vádat appeared first on .

Számtalan hazai fejlesztésű kettős felhasználású termék, különleges jármű, ruházat, drónfelderítő, oktató, monitoring és szimulációs rendszer jelent meg a hazai piacon az elmúlt években – mondta a Biztonságpiacnak a Magyar Védelmiipari Szövetség (MVSZ) elnöke. Mindazonáltal Zsitnyányi Attila azt is hangsúlyozta, hogy a hazai vállalatoknak folyamatos megrendelésekre van szükségük a hazai piacon – nem csupán a további fejlesztések –, de olykor a túlélés érdekében is.

– Hogyan értékeli az MVSZ munkáját az elmúlt tíz esztendőre visszatekintve, s melyek voltak a szövetség legfontosabb eredményei?
– Nagyon mozgalmas volt ez az évtized is. Igazi közösséget sikerült kovácsolni a tagságból, akik keresik egymással az együttműködési lehetőségeket. Büszkék vagyunk színvonalas kiadványainkra és rendezvényeinkre is. Éveken keresztül hangoztattuk, hogy szükség van egy olyan „munkacsoportra”, amely a védelmi ipar felhasználóit képviseli, de amelyben jelen vannak az őket felügyelő, a gazdaságért felelős minisztériumok és az ipar képviselői egyaránt. Egy olyan szervezetre, ahol a hazai beszerzésekkel, fejlesztési irányokkal és a közreműködőkkel kapcsolatban fel lehet mérni a valós helyzetet, igényeket, meghatározni a feladatokat, amiket egy szakmailag is elfogadható politikai döntést követően, végre is hajtanak. Tulajdonképpen ez is megvalósult a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztosi hivatal (új nevén védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos) létrehozásával. Mindemellett ismét megjelentek kutatás-fejlesztési pályázatok, ahol védelmiipari termékek fejlesztésével is lehetett indulni akár a közép-magyarországi régióban található cégekkel is. Természetesen ezek nem kizárólag az MVSZ érdemei, de ezek voltak azok a legfontosabb célok, amiért folyamatosan dolgoztunk.

– Miért és miként volt szükség a szövetség stratégiájának módosítására az elmúlt években?
– A szövetséget 1993-ban elsősorban érdekképviseleti céllal alapították az iparágban érdekelt vállalatok. 2014-től a fókusz átkerült a lobbi és marketing tevékenységekre. Ezt a stratégiát követjük azóta is, természetesen folyamatos finomhangolásokkal. Az elsődleges célunk továbbra is az, hogy új üzleti lehetőségeket találjunk közvetlenül – illetve együttműködő partnereink segítségével közvetve. A folyamatos átszervezéseknek köszönhetően ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy lassan már évente új szervezeteket kell megismernünk, kialakítani velük az együttműködést, és közösen lobbizni azért, hogy az itthoni és nemzetközi megjelenésekhez szükséges források rendelkezésre álljanak. Ez az egyik gazdátlan, legkevésbé működő terület, ahol csak az MVSZ az állandó szereplő, így nagyon nehéz eredményeket elérni, de nem adjuk fel! Hasonló nehézségekkel nézünk szembe a támogatott kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségek esetében is.

– Hogy értékeli a hazai védelmi ipar jelenlegi helyzetét, hol tart most az ágazat „felélesztése”?
– Az elmúlt években sikerült felhívnunk a döntéshozók figyelmét arra, hogy a hon- és rendvédelmi szervek ellátásbiztonsága, illetve a védelmi költségvetés fenntarthatósága érdekében igenis szükség van a hazai védelmiiparra és annak központi fejlesztésére, támogatására, esetenként koordinálására. A hazai cégek készen állnak az együttműködésre, felélesztését azonban csak a megrendelői oldalról lehet végrehajtani. A folyamat elindult, első körben az állami vállalatok helyzetbe hozásával, külföldi cégek idecsábításával. Ez egyrészt érthető, hiszen könnyebb a közvetlen irányítás alatt álló állami tulajdonú vállalatokat rendeléssel ellátni vagy nagy beszerzések miatt a külföldi cégeket az állammal – amely egyben a vásárló is – történő együttműködésre rávenni. Hosszú távon azonban csak a piaci alapokon is életképes vállalkozások képezhetik a hazai védelmi ipar alapját. Ezek a vállalatok lehetnek állami, részben állami vagy magán tulajdonban is.

– A Zrínyi 2026 program mellett milyen egyéb forgalomnövelő, illetve új megrendeléseket generáló tényezők, beszerzések, programok élénkítették a piacot az elmúlt időszakban?
– Kezdetben a hazai cégek is érzékeltek forgalom-növekedést a Zrínyi 2026 program kapcsán. Ez a folyamat a tagvállalataink visszajelzései alapján azonban mára visszafordult. Az okokat csak keressük, de valószínűsíthető, hogy bár a beszerzésekre fordítható védelmi célú költségvetés növekedése valóban hatalmas, azonban az évtizedek óta szintén növekvő igények azonnali kielégítésére ez nem elég. Ennek, úgy tűnik, az lett az eredménye, hogy a hazai beszerzéseket ismét hátrébb sorolták, „ha eddig ráért, hadd várjon” alapon, „rájuk lehet számítani, majd türelmesen várnak, ők úgyis mindig itt lesznek”. Nos, nem lesznek itt, hiszen ha nincs árbevétel, gyártás, fejlesztés, akkor ezek a cégek, képességek eltűnnek. Volt már hasonló helyzet: akkor a rádióbeszerzés vagy a Gripen-program eredményeképpen gyakorlatilag lenullázódtak a hazai beszerzések, fogyatkoztak az addig még valahogy talpon maradó cégek. Az elmúlt év tagjaink számára inkább a korábbi években elindult programok befejezéséről vagy az exportról szólt. 2020-ban nem várunk csodákat, de remélem, hogy 2021-től legalább a 2018-as szintre visszakerülnek a hazai termékek beszerzései.

– Érkeznek új szereplők a hazai piacra?
– A Zrínyi 2026-ra továbbra is mindenki óriási lehetőségként tekint. A nagy volumenű külföldről történő beszerzéseknek köszönhetően több hazai beruházás is bejelentésre került. Ezek a cégek csak a következő években kezdenek el érdemi tevékenységet végezni, de egyre több hazai cég gondolja úgy, hogy a képességeik és kapacitásaik alapján majd beszállítói lehetnek ezeknek a cégeknek. Önálló termékeket gyártó cégek is megjelennek, tapogatóznak, együttműködési lehetőségeket keresnek. Érzékelhető irányváltás a külföldi cégek felvásárlása területén is. A kezdetben állami tulajdonú vásárlók után megjelentek új hazai magánbefektetők is ezen a területen. Jelentheti ez azt is, hogy hamarosan valóban elindulnak azok a beszerzések is, ahol a hazai védelmi ipar is jelentősebb szerephez jut majd.

– Fordítsuk meg az előző kérdést: mennyire jellemző a hazai védelmi iparban a cégmegszűnés, felszámolás, piacról való kivonulás?
– Természetesen csalódások itt is vannak. Az elmúlt tíz évben is veszítettünk el stratégiailag fontos cégeket vagy képességeket, amelyek visszaépítése ma már szinte lehetetlen. A felhasználókban és megrendelőkben még mindig nem tudatosul eléggé, hogy ha az itthoni cégek ha nem kapnak folyamatosan megrendelést, akkor azt nem élik túl, hiszen nekik a hazai üzletek nélkülözhetetlenek a kapacitásaik megtartásához. Azoknál a cégeknél, ahol a védelmi célú termékek részaránya alacsony, ott inkább a területről történő kivonulás a jellemző. A nyereségesebb profiljaik irányába mennek el. Ezért is nagyon fontos, ha szűkös a költségvetés, akkor elsősorban a hazai cégekről kell gondoskodni, azonban nem szabad akkor sem elfeledkezni róluk, ha látszólag itt a Kánaán.

– Változott-e érdemben a magyar védelmi ipar szereplőinek versenyképessége a nemzetközi piacokon az elmúlt időszakban?
– Úgy gondolom, hogy igen. Több hazai cég rendelkezik verseny- és exportképes védelmiipari termékkel ami szerencsére értékesítésekkel is párosul. Felderítő elektronika, kommunikációs eszközök, fegyver, vegyivédelem és kibervédelem területén értünk el exportsikereket, de nem szabad elfeledkezni azokról a cégekről sem, ahol bár értékesítések még elsősorban csak itthon történtek, de a megszerzett referencia miatt, jól értékesíthető termékek jöttek létre. Számtalan kettős felhasználású termék, különleges jármű, ruházat, drón felderítő-, oktató-, monitoring-, szimulációs rendszer jelent meg a hazai piacon az elmúlt években. A cégek közötti regionális együttműködéseket kicsit visszavetette a Zrínyi 2026 program. Az, hogy a kormányzat közvetlenül próbál beszerezni mindent egy-egy nagy külföldi integrátor szállítótól, az természetesen kényelmes, azonban ez azt is üzeni a lehetséges szállítók felé, hogy próbáljanak közvetlen kapcsolatokat építeni a vásárlóhoz esetleg az integrátorhoz, vagy a saját kormányzatukon keresztül teremtsenek kapcsolatokat. Ennek már több, hosszú éveken át gondozott együttműködés esett áldozatul, hiszen a hazai cégek által korábban képviselt termékek így más cégeken keresztül érkeznek. Az az általános érv, hogy ez jó, mert csökkenti az árakat de sajnos ez nem minden esetben igaz. Ha integrált termékről van szó, akkor csak annyi a különbség, hogy az ebből származó profit nem egy hazai cégnél jelenik meg, azonban nehézkesebbé és drágábbá válik a szervizelése, javítása. Az úgynevezett „táskás” cégek kiesése nem akkora probléma, bár ott is érték a kapcsolatrendszer, azonban sokszor hazai fejlesztők vagy gyártók túléléshez is szükséges a kereskedelemből származó árrés.

– A 2020 elején kirobbant járványhelyzet hogyan érintette a védelmi ipar szereplőit?
– Természetesen, mint mindenkinek, nekünk sem volt könnyű, de úgy látom, hogy a tagvállalataink jól vizsgáztak. Ez a terület különösen nehéz volt, hiszen védelmiipari termékekről beszélünk, amelyhez az alapanyag beszerzése normál körülmények között sem egyszerű. Gyakorlatilag minden cégnél sikerült fenntartani a folyamatos működést, amelyek a koronavírus elleni védekezéshez szükséges eszközöket gyártották, azok is tették a dolgukat. Üzletileg óriási lehetőség lett volna, a piaci igény megugrott, az árak felmentek, de ebből a magyar gyártók nem profitáltak. A termékeket itthon nem vették meg, de külföldre sem lehetett eladni, mert a járvány kezelésénél is alkalmazható hazai termékek exportját a magyar kormány letiltotta. Ha lesz következő hullám remélem itt is lesznek változások. Nem lesz könnyű az újraindulás, hiszen a nemzetközi piacokon történő megjelenésekhez szükséges kiállítások is elmaradtak, az ügyfeleket direkt célzó üzleti utak is ellehetetlenültek. Azok az országok ahol a védelmiipari gyártók termékeit központilag próbálják a vevőkhöz eljuttatni most előnyben vannak. Meg kell találni a megoldást, hiszen ha csak a nyitást követően próbálunk majd ismét üzleteket építeni, már késő lesz, a konkurenseink akkor már a meglévő szerződéseik teljesítésén dolgoznak majd. Jelen helyzetben különösen rendkívül fontos, hogy a folyamatos fejlesztő munka, a hazai és export értékesítésekhez szükséges műszaki színvonal emelése a járvány okozta gazdasági helyzet jelenlegi nehéz piaci viszonyok között se törjön meg. Ezért a munkahely-megőrzési vagy a versenyképesség-növelő támogatások nagyon jó lehetőségek azoknak, akik élni tudnak vele, ezt kell erősíteni – kiegészítve a védelmiipari exportot segítő lehetőségekkel.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post A védelmiipari cégek készen állnak az együttműködésre appeared first on .

A román kormány elfogadta az emberéletet veszélyeztető medvék azonnali eltávolítását szabályozó sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi az állatok kilövését is.

Tánczos Barna Románia környezetvédelmi minisztere elmondta, hogy a rendelet értelmében azonnal eltávolítható lesz minden olyan nagyvad, amely a településeken belül veszélyezteti a lakosságot. Hozzátette: minden önkormányzatnál megalakul egy úgynevezett sürgősségi beavatkozó csapat, amelyet a polgármester vagy az alpolgármester vezet. Szakmai vélemények alapján ez a testület dönt az azonnali eltávolítás módjáról, amely háromféle lehet: a nagyvad elhajtása, az altatása és áthelyezése, illetve az eutanázia vagy a kilövés.

Annak érdekében, hogy az azonnali beavatkozás elindulhasson, a lakosságnak a 112-es segélyhívó számon kell jelentenie a medve jelenlétét vagy támadását. Ezt követően a segélyszolgálat értesíti az adott településen működő csapatot, amelynek csendőrök, a helyi vadásztársaság technikai szakszemélyzete, valamint egy állatorvos is tagjai a polgármester vagy az alpolgármester mellett.

Tánczos leszögezte: nem Bukarestből kell megmondanunk, hogy melyik az a medve, amely rettegésben tart egy adott települést, ezért decentralizáltuk a döntéshozatali folyamatot. “A jelenlegi jogszabály garancia arra, hogy a polgármestereink ne féljenek megvédeni közösségüket a veszélytől és bátran, a törvény szerint járhassanak el” – mondta a tárcavezető.

A szerdai kormányülést követően Florin Citu miniszterelnök elmondta, hogy ez a rendelet rövid távon nyújt megoldást a medveproblémára, hosszú távon rendelkezéseket kell kidolgozni a medvepopuláció szabályozásáról. Hozzátette, a környezetvédelmi minisztériumnak maximum egy éven belül intézkedéseket kell hoznia ennek érdekében.

Romániában az elmúlt években elszaporodtak a támadások, miután 2016-ban az akkori kormány betiltotta a medvevadászatot, védett állattá nyilvánítva őket. Azóta egyre több riasztást kapnak a hatóságok a lakosoktól, miután a medvék településekre is bejárnak élelem után kutatva. A támadások jelentős része a többségében magyarok által lakott Hargita és Kovászna megyében történik.

The post A román kormány elfogadta a veszélyes medvék eltávolítását szabályozó rendeletet appeared first on .

Halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt vádat emeltek egy rendőr ellen – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Keresztes Imre főügyész közölte: a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a férfi 2019 májusában – szolgálaton kívül – személygépkocsival közlekedett a kétirányú, M2-es autóúton, Budapest irányából Vác felé. Vezetés közben nem a jármű előtti útszakaszt figyelte, ezért nem észlelte, hogy gépkocsija fokozatosan áttért a másik forgalmi sávba.

A szemből, szabályosan közlekedő nyergesvontatóból és egy félpótkocsiból álló járműszerelvény vezetője – hogy elkerülje a balesetet – jobbra kormányozta járművét és késedelem nélkül vészfékezett, de az ütközést nem tudta elkerülni. A balesetben a rendőr utasa a helyszínen meghalt, a vétlen teherautó vezetője könnyű sérülést szenvedett – olvasható a közleményben.

The post Rendőr ellen emeltek vádat halálos baleset gondatlan okozása miatt appeared first on .

Erőt adott a börtönbüntetés idején a terrorizmus vádjával elítélt Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak, hogy mindvégig érezték közösségük szolidaritását. Erről azon a sajtótájékoztatón beszéltek, amelyet egy nappal a feltételes szabadlábra helyezésük után, kedden délben Kulcsár Terza Józseffel, a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőjével közösen tartottak a kézdivásárhelyi Gábor Áron-szobor előtt.

Elmondták: Romániában minden jogi eszköz kimerült arra, hogy a bíróság tisztázza ártatlanságukat, de az Emberi Jogok Európai Bíróságán befogadták a panaszukat, így Strasbourgban folytatódik a jogi küzdelmük.

Amint Szőcs fogalmazott: elsősorban azt sérelmezik, hogy miután első fokon a pirotechnikai eszközökre vonatkozó szabályok megsértése miatt róttak ki rájuk éppen annyi büntetést, amennyit korábban vizsgálati fogságban töltöttek, az utolsó tárgyaláson az ügyészség kérésére a legfelsőbb bíróság megváltoztatta az ügy besorolását, és anélkül ítélkezett, hogy megadta volna a lehetőséget az új besorolás elleni védekezésre. A perükben történt váratlan fordulatot azzal magyarázta, hogy “a titkosszolgálat nem tudta lenyelni” az elsőfokú ítéletet.

Beke és Szőcs köszönetet mondott mindazoknak, akik kifejezték a szolidaritásukat. Mint Szőcs fogalmazott: nincs példa arra, hogy valakit terrorizmussal vádolnak, és teljes egységben áll ki mellette a városa, az erdélyi és a Kárpát-medencei magyarság. Hozzátette: az is példátlan volt a feketehalmi börtön történetében, hogy a törvényszék háromszor utasította el a feltételes szabadon bocsátásukat, és csak a negyedjére hozott kedvező döntést.

“Ártatlanok vagyunk. Nehéz volt tűrni ezt az egészet” – jelentette ki Beke. Hozzátette: egyetlen fogságban eltöltött nap is soknak tűnik, ha az ember tisztában van az ártatlanságával. Amikor azonban börtönben olvasta el, hogy min mentek át az 1956-os erdélyi megmozdulások miatt bebörtönzött politikai foglyok, úgy érezte, hogy “ahhoz képest szanatóriumba került”. Azt is megemlítette, hogy nem érzett rosszindulatot a többségi elítéltek részéről amiatt, hogy székelyként terrorizmus vádjával börtönözték be.

Beke és Szőcs pár nap híján négy évet töltött le a kirótt börtönbüntetésből. A két kézdivásárhelyi férfit 2018. július 4-én ítélte öt-öt év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnöke ellen hozott ítélet általános megdöbbenést váltott ki az erdélyi magyarság soraiban, hiszen az első fokon eljáró Bukaresti Táblabíróság megalapozatlannak tartotta az ügyészség által összeállított vádirat nagyobb részét, és felmentette őket a legsúlyosabb vádpontok alól.

A két férfit a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni romániai ügyészség (DIICOT) állította bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és a Beke lakásán talált petárdákból a hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén. Az erdélyi magyar közvélemény az első pillanattól fogva úgy tekintette, hogy koncepciós eljárás folyik a kézdivásárhelyi fiatalok ellen. Letartóztatásuk után hetekig tüntettek Kézdivásárhelyen. Jogerős elítélésük után több rendkívüli perújítási kérelmet nyújtottak be, de ezek mindegyiket elutasította a romániai legfelsőbb bíróság.

The post Erőt adott a terrorizmus vádjával elítélt székelyeknek a börtönben is érzett szolidaritás appeared first on .

Egy nő 4,2 millió font (1,75 milliárd forint) értékű gyémántot lopott el 2016 márciusában egy londoni ékszerésztől úgy, hogy egy ügyes mutatvánnyal kavicsokra cserélte a drágaköveket.

A bűntényt a vád szerint a 60 éves Lulu Lakatos követte el, aki drágakőszakértőnek adta ki magát. A nő a London belvárosában található Boodles gyémántboltból lopta el a gyémántokat. A bűnügyben a londoni Southwark Királyi Bíróságon folyó tárgyaláson elhangzott, hogy a nő hét gyémántot becsült fel az üzletben, majd egy táskába tette őket. Amikor azonban a táskát kinyitották, a drágakövek helyett kavicsok voltak benne – olvasható a BBC News honlapján.

A Romániából származó, de Franciaországban élő nő tagadta a vádakat. A bírósági tárgyaláson elhangzottak szerint Nicholas Wainwright, a Boodles elnöke 2016 februárjában ismert meg egy Simon Glas nevű embert, aki arról tájékoztatta, hogy gyémántokat akar vásárolni befektetésként. Hét gyémánt megvételében állapodtak meg: a 4,2 millió font értékű drágakövek között volt egy 20 karátos szív alakú gyémánt, ami 2,2 millió fontot ért, és egy 1,1 millió fontra becsült, körte alakú rózsaszín gyémánt is.

A vevő egy Anna nevű gyémántszakértőt küldött az üzletbe, hogy megvizsgálja a drágaköveket. Annát Lakatos alakította. A nőt maga Wainwright és a cég saját szakértője kísérte a bolt alagsori tárgyalójába. A nő megvizsgálta és megmérte mind a hét gyémántot, majd egy táskában helyezte el őket, amelyet lezárt, hogy a pénz átutalásáig úgy őrizzék az üzletben. Az ügyész szerint viszont Lakatos ezt a táskát a saját táskájába tette, és egy ugyanolyan lezárt táskát hagyott hátra.

A nő repülővel hagyta el Londont. Tavaly szeptemberben európai elfogatóparancs alapján Franciaországban tartóztatták le, mielőtt kiadták volna az Egyesült Királyságnak. A bűnügy tárgyalása folytatódik.

The post Kavicsokra cserélte a gyémántokat egy ügyes kezű tolvaj appeared first on .

Több mint 230 ezer hamis hívás érkezett az 112-es egységes segélyhívószámra az év első hat hónapjában, ezek nagy része felnőttek részéről Romániában – közölte a Különleges Távközlési Szolgálat (STS).

A tájékoztatás szerint több mint 231 ezer hamis riasztás jegyeztek az idei első félévben, a legtöbb ilyen Olt, Gorj, Hargita, Ialomiţa és Konstanca megyéből futott be. “Egy Olt megyei felnőtt a hat hónap alatt 22.456 alkalommal hívta az 112-t, két különböző feltöltőkártyás telefonszámot használva. Az ő hívásai teszik ki a megyéből befutott hívások húsz százalékát. Ami nagyon aggasztó, hogy tízszer több felnőtt hívja visszaélésszerűen az 112-t, mint gyermek” – áll a STS közleményében.

A statisztikák szerint a januártól júniusig jegyzett 4 896 261 hívás közül 2 376 367 (57,86 százalék) esetben valóban indokolt volt a riasztás, 2 063 122 (42,14 százalék) eset pedig nem minősült vészhelyzetnek. Az indokolatlan hívások közül 231.919 bizonyult visszaélésszerű riasztásnak. Ide tartoznak azok az esetek, amikor valaki tudatosan, több ízben is indokolatlanul hívja a 112-t, vagy viccből, vagy azért, hogy a hívásfogadó operátort szidalmazza, vagy hívja a számot, majd egyáltalán nem szól bele a telefonba.

A tavalyi esztendő első félévéhez mérten csökkent a visszaélésszerű riasztások száma, akkor ugyanis több mint 311 ezer ilyent jegyeztek, ami az indokolatlan hívások 13,96 százalékát tette ki — számolt be az AGERPRES.

The post Az első félévben több mint 230 ezer hamis hívás érkezett a segélyhívószámra appeared first on .

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy 1999-ben elkövetett gyilkossági ügyben; a gyilkosság felbujtójaként Portik Tamásra, valamint a gyilkosság tényleges elkövetőjére egyaránt életfogytig tartó fegyházbüntetést kér az ügyészség.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész a közleményében azt írta, “P. Tamás az 1990-es évek közepétől egy bűnelkövetői csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított és a tagoknak az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait”. A vád szerint az ügy későbbi sértettje is ennek a bűnelkövetői csoportnak a tagja volt. P. Tamás fiatalkora óta ismerte a sértettet, 1999-ben azonban megromlott közöttük a korábbi baráti viszony, ezért P. Tamás megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát, hogy öljék meg a férfit.

Az emberöléssel megbízott két férfi 1999. április 25-e körül megjelent a sértett XI. kerületi bérelt lakásánál. A vád szerint az ingatlanban az emberölés tettese hangtompítóval ellátott géppisztollyal több lövést adott le a sértettre, aki a helyszínen meghalt. A cselekményt követően a két férfi az Erzsébet híd budai hídfőjénél a Dunába hajította a fegyvert, amit később hajléktalanok találtak meg a Duna-parton, és leadtak a rendőrségen. A sértett holttestét 1999. május 6-án fedezték fel.

“A Fővárosi Főügyészség P. Tamást felbujtóként, előre kitervelten, az emberölés tényleges végrehajtóját pedig tettesként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével vádolja, és velük szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt a vádiratban” – írta Ibolya. A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság az ügyet egyesítse, a Portik ellen emberölés bűntette miatt már bírósági ügyszakban folyamatban lévő másik büntetőügyhöz.

A harmadik férfival, az emberölés bűnsegédjével szemben a Fővárosi Főügyészség szintén vádat emelt – együttműködésére tekintettel – egy elkülönített eljárásban. Őt a főügyészség egy másik ügyben elkövetett bűnpártolással is vádolja. A vád szerint egy 1998-as emberölési ügy miatt indult büntetőeljárás későbbi szakaszában, 2017-2018-ban, az emberölés felbujtói ellen indult büntetőeljárás meghiúsítására törekedett úgy, hogy a birtokában lévő, az ügy szempontjából releváns bizonyítási eszközt nem adott át a nyomozó hatóságnak, hanem azt pénzért ajánlotta fel a felbujtással gyanúsított személynek, illetve ügyvédjének.

A rendőrség februárban tudatta, hogy összehangolt akcióban elfogta a 22 évvel ezelőtti, XI. kerületi gyilkossággal gyanúsított 52 éves férfit, K. Gábort.

The post Vádat emelt az ügyészség egy 22 évvel ezelőtti gyilkossági ügyben appeared first on .



Az úgynevezett néma segélykiáltás, a nemzetközi szinten Signal for Help néven ismert segítségkérő mozdulatsor bevezetésén dolgozik a rendőrség, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek némán is tudjanak jelezni, segítséget kérni – mondta az ORFK Rendészeti Főigazgatóság közrendvédelmi főosztálya közterületi őrszolgálati osztályának kiemelt főreferense.

Ducsai Tamás hozzátette: a mozdulatsor a segélykérés jelzéseként Kanadából indulva terjedt el világszerte, és a közösségi médián keresztül Magyarországra is elérkezett. Három elemből áll: a kifelé fordított tenyérből, a hüvelykujj tenyérbe hajtásából, végül pedig a további négy ujj ráhajtásából. Ez a jelzés egy rendőr számára egyenértékű bármely más kommunikációs csatornán tett bejelentéssel. Ugyanakkor ez a kezdeményezés nevelő hatású is, éberségre tanít, és ezáltal kialakul “a cselekvő emberbarátiság” példája – fűzte hozzá.

A sértettek helyzetükből adódóan gyakran nem tudják vagy nem akarják vállalni a segítségkérést, de ezzel a módszerrel bárkinek lehetősége van néma segítségkiáltásra – mondta. Ha bárki észleli ezt a mozdulatot, hívja a 112-es segélyhívószámot, hogy az érintett mihamarabb megkapja a segítséget – kérte a főreferens.

The post Segítségkérő mozdulatsor bevezetésén dolgozik a rendőrség appeared first on .

Újabb magyar rendőri egységek indulnak Észak-Macedóniába, Szerbiába és Szlovéniába, hogy segítséget nyújtsanak a határőrizeti feladatok ellátásában – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közleményben kiemelték: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarországra, illetve az Európai Unió területére, ezért felajánlotta a támogatását a nyugat-balkáni országoknak. A Szerbiába induló 51., az Észak-Macedóniába induló 63. és a Szlovéniába induló 2. magyar rendőri kontingensek tagjait a Készenléti Rendőrség központi objektumában Balázs László rendőr ezredes, az ORFK Határrendészeti Főosztály vezetője búcsúztatta kedden.

A közlés szerint a magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzésére és felderítésére, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. A rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az országok belsejében is. A kontingens terepjárókkal, kézi éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, valamint mobil hőkamerával segíti az érintett határszakaszok védelmét.

Az észak-macedóniai egységben szolgálatot teljesítő harminc, a szerbben húsz és a szlovén kontingensben szolgálatot teljesítő három magyar rendőr saját szolgálati felszerelésével látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják. A közleményben kitértek arra, hogy az Észak-Macedóniából, Szerbiából és Szlovéniából hazatérő rendőrökre a magyar állampolgárokkal azonos járványügyi szabályok vonatkoznak. Amennyiben a külszolgálatról visszatérőknek szükséges a koronavírus-teszt, annak költségeit a rendőrség állja.

The post Újabb magyar rendőri kontingens indul Észak-Macedóniába, Szerbiába és Szlovéniába appeared first on .

Zugírászat, közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat a Kecskeméti Járási Ügyészség egy volt jogász ellen, aki jogtanácsosnak adva ki magát ügyvédi tevékenységet folytatott.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint az ügyvédi kamarából kizárt kecskeméti férfi röviddel azután, hogy korábbi börtönbüntetéséből 2017 végén feltételesen szabadult, egy szociális szövetkezetben irodai szakmai vezetői munkakörben kezdett dolgozni.

Az ügyvédi foglalkozástól több évre eltiltott férfi 2018 márciusától 2019 júliusáig a szövetkezet jogtanácsosaként és magánszemélyek megbízására is jogi képviseletet látott el. Egyik ügyfele büntetőügyében meghatalmazott védőként gyanúsítotti kihallgatáson is részt vett és panaszt, valamint bizonyítási indítványokat terjesztett elő.

Az ügyészség indítványt tett a különös visszaesőnek számító férfi egy korábbi, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésének utólagos végrehajtására is. Az ügyben a Kecskeméti Járásbíróság dönt.

The post Zugírászat miatt emeltek vádat egy volt ügyvéd ellen Kecskeméten appeared first on .

Két rakétát lőttek ki éjjel Izrael északi határának térségére Libanonból, Izrael tüzérségi válaszcsapásokkal felelt – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

Az egyik libanoni rakéta lakatlan területre csapódott be, a másikat pedig lelőtte az izraeli légvédelem. Nem történt kár sem emberéletben, sem anyagiakban. Az izraeli hadsereg válaszul ágyúval lőtte a rakéták indításának helyét. Egy szervezet sem vállalta magára a támadást, de a ynet szerint a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezethez vagy a szintén gázai Iszlám Dzsihádhoz tartozó palesztin fegyveresek voltak az elkövetők.

Legutóbb a Falak őrzője nevű, a gázai övezet katonai szervezetei ellen májusban folytatott hadművelet idején lőtték Izrael északi határvidékét Libanonból palesztinok.

A ynet szerint a Hamász azért szólalt meg a fegyverek nyelvén, mert az új izraeli kormány nem engedélyezi, hogy a Katarból érkező pénzek eljussanak Gázába, s az utóbbi három hónapban csak nyolcmillió dollárt (közel 2,5 milliárd forintot) utaltak az övezetbe az elektromos szolgáltatás fenntartására, de nem érkezett meg a rászorulóknak szánt tízmillió dollár és szintén tízmillió dollár a Hamász tisztviselőinek kifizetésére.

Beni Ganz izraeli védelmi miniszter Libanont tette felelőssé a támadásért. “Libanon a felelős az éjszakai rakétákért, mert engedélyezi területén terroristák ténykedését”- írta a Twitter internetes közösségi oldalon Ganz. “Izrael fel fog lépni minden, polgárai és területi szuverenitása elleni fenyegetéssel szemben, és a megfelelő időben és helyen el fog járni érdekeinek érvényesítésére”- tette hozzá.

Kedden tartották az iszlám vallás egyik legszentebb ünnepét, az áldozati ünnepet, az íd al-adhát. A négynaposra nyúló ünnep kezdetén mintegy százezer hívő vett részt Jeruzsálemben az Al-Aksza mecsetnél a reggeli imán. Izrael 2006-ban háborút vívott a libanoni radikális síita szervezet, a Hezbollah ellen, és az északi, libanoni határ vidéke azóta többnyire csendes.

The post Rakétákat lőttek ki Libanonból Izrael északi határvidékére, tüzérségi válaszcsapások appeared first on .

Öngyilkosságot követett el, felakasztotta magát egy bűnügyi őrizetben levő 26 éves férfi kedden kora délután a ceglédi rendőrkapitányság egyik zárkájában – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.

Azt írták: a rendőrök megkezdték az elsősegélynyújtást, amelyet a kiérkező mentők munkatársai folytattak, de a szakszerű segítségnyújtás ellenére a férfi életét már nem tudták megmenteni.

A helyszíni szemle során az idegenkezűséget kizárták. A jelen lévő büntetés-végrehajtási ügyész elsődleges megállapítása szerint az őrszemélyzetet nem terheli felelősség a fogvatartott haláláért – tájékoztatott a rendőrség.

The post Öngyilkos lett egy fogvatartott a ceglédi rendőrkapitányságon appeared first on .