Biztonságpolitika

Egy hongkongi bíróság bűnösnek találta kedden az első olyan vádlottat, aki ellen a tavaly júniusban életbe lépett nemzetbiztonsági törvény alapján emeltek vádat – adta hírül internetes kiadásában a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A 24 éves Leon Tongot szakadár cselekmény és terrorizmus vádpontjaiban találták bűnösnek. A korábban pincérként dolgozó férfi ellen amiatt emeltek vádat, hogy tavaly július 1-jén – egy nappal a nemzetbiztonsági törvény érvénybe lépése után – motorkerékpárral rendőrök közé hajtott, miközben a 2019-es kormányellenes tüntetések jelmondatával ellátott zászlót tartotta a kezében. Ügyét a nemzetbiztonsági ügyekben ítélkező, háromtagú bírói tanács tárgyalta, és úgy ítélte meg: Tong jelentős kárt okozott a társadalomnak azzal, hogy súlyosan megsebesített három rendőrt. Úgy találták továbbá, hogy a zászlón hirdetett jelmondattal másokat is “szakadár tevékenységre buzdított”.

A 15 napon át tartó, esküdtszék nélkül zajló tárgyaláson az ügyészség azzal érvelt a vádlott bűnössége mellett, hogy Tong a szóban forgó jelmondattal (“Szabadítsuk fel Hongkongot – napjaink forradalma”) fel akarta hívni magára a sajtó figyelmét, és másokat is törvényszegésre buzdított. A bíróság a napokban hallgatja meg a vádakat enyhítő körülmények ismertetését. A nemzetbiztonsági törvényhez kapcsolódó ügyekben ítélkező bírói tanács tagjait Carrie Lam hongkongi kormányzó jelölte ki.

A pekingi kormányzat által Hongkongra szabottan kidolgozott, és tavaly júniusban bevezetett nemzetbiztonsági törvény tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetését, külföldi országokkal, vagy külső elemekkel történő összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. A törvény bírálói szerint azonban a jogszabály súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az “egy ország, két rendszer” elve alapján nagyfokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város az anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre.

The post Bűnösnek találták az első, a nemzetbiztonsági törvény alapján vádolt embert Hongkongban appeared first on .

A Közel-Kelet, azon belül a Levante, vagy a Kelet-mediterrán térség népcsoportjai nem csak az ábrahámi vallások ütközeteit élték meg a történelem során; de a modern kori gyarmatosítás határvonalai is hol szétszakították, hol egybekényszerítették őket. A strukturális társadalmi tényezők mellett az iszlamizmus katalizátorként hatott a térség konfliktusaira, meghatározó történéseire, és ezáltal annak lakosságára. Ez súlyos és visszafordíthatatlan változásokat eredményezett a Levantei térség térképén. Miképp jött létre az iszlamizmus?

Az iszlamizmus – a köztudattal ellentétben – nem az iszlám vallás szélsőséges gyakorlása személyi vagy társadalmi szinten, hanem az iszlám eszközösítése politikai célokra. Másképp nevezve politikai iszlám.

Az iszlamizmus megjelenése generációkra meghatározta az arab és az iszlám világ viszonyrendszereit; szembe állítva kormányokat, népeiket és közösségeiket egymással, illetve a nemzetközi színtér más szereplőivel. Beékelődése a köztudatba és a nemzetközi politikába egy olyan folyamat volt, amelyet több egymásra épülő esemény élesztett fel, miután az Oszmán Birodalom bukásával 1922 után alvó státuszba esett. Amikor három évtizeddel később Dwight D. Eisenhower felvetette a muszlimok mozgósíthatóságának lehetőségét Moszkvával szemben, magát adta a lehetőség, hogy az ateista Szovjetunióval és a szovjetbarát rezsimek ellen fordítva hasonlóan támogassák a Közel-Kelet dzsihadistáit, mint ahogyan a szélsőjobboldali felkelőket Dél-Amerikában. Az ettől fogva felszínre törő iszlamizmus már nem csak állami szereplők hatalmi eszközrendszerében vált értékhordozóvá, hanem államon aluli szinteken is. Mai megnyilvánulása a segélyszervezetektől kezdve a parlamenti képviseleten át a terrorszervezetekig terjed.

„Mindent lehetőséget meg kell tennünk, hogy alkalmazzuk a szent háború koncepciót, amelynek nagy értéke van Közel-Keleten.”

– hangzott el Eisenhowertől a Fehér Házban 1957-ben.

A külső ráhatás az 1967-es arab-izraeli háborúban találkozott a muszlim társadalmak belső ébredésével. A hat napos háború vereségét követően az arab népek kiábrándultsággal álltak a szekuláris vezetőik elé. Amint az arab nacionalizmus kimerült, a szalafita ideológiai körök lendületes önérvényesítésnek indultak állami szint alatt. Egy évtizeddel később az állami szintű megnyilvánulást az iráni forradalom demonstrálta 1978 és 1979 között. Ez volt az első modern iszlamista hatalom, amely központi jellegűvé tette a vallási legitimációt.

Ezzel egy időben, 1979 decemberén kezdődött a szovjet megszállás Afganisztánban. Az iszlám mozgósítás ekkor globalizálódott először. Az első években több, mint 35 ezer dzsihadista érkezett az országba a világ muszlim közösségeiből. Az Egyesült Államok a háború 10 évében közel 6 milliárd dollár értékben támogatott, képzett ki és fegyverzett fel harcosokat a szomszédos Pakisztán táboraiban, a legnagyobb befogadó és elosztó ponttá alakítva azt. A dzsihád elfogadott jelenséggé vált, ez a felállás pedig az arab államok számára is lehetőséget adott, hogy a saját radikálisaikat is ebbe az irányba tereljék. A szovjet kivonulás után a nemzetközi elismerésre és legitimációra szert tett dzsihadisták – akik harci és szervezeti tapasztalatokkal gazdagodtak –, hazájukba visszatérve gyorsan közösségeik élére kerültek motivációs többlettel maradva aziránt, hogy máshol is folytassák a szent háborút. Ott, ahol szükségét érezték, vagy ahova küldték őket.

Ezt tetőzte be az Öböl-háború 1990-ben. Amikor a csatározásban eladósodott Szaddám annektálni próbálta Kuvaitot az olajárak dömpingje miatt, az USA Szaúd-Arábia légterén keresztül avatkozott be. A muszlim társadalom báboskodásnak vélte Rijád viselkedését, így az iszlám gondolkodók a baathista rezsimek mellett már az olajmonarchiákra is nehezteltek. Indokolatlannak látták az amerikai bázisok helyben maradását, és provokációnak a de facto megbékélést Izraellel. Így született meg a nyilvános nyugatellenesség, és hosszú idő után – részben a Szovjetunió felbomlásának köszönhetően – a dzsihadisták és a nyugat útjai ketté váltak. A szaúdi vezetés igyekezett helyreállítani a megítélését azzal, hogy muszlim intézmények és szerveződések támogatásába fogott. Ez két évtizeddel később az arab tavasz kisiklásával minden eddiginél szélsőségesebb megnyilvánulásokhoz vezetett.

Ezek voltak azok a folyamatok, amelyek életre hívták és felépítették az iszlamizmust, végleg megbélyegezve a Levante geopolitikai helyzetét és ideológiai világképét. Ez a paradigmaváltás olyan közvetett hatást gyakorolt a térség vallásföldrajzi térképén, amelyhez egy-egy esemény társulása drasztikus, önkéntes és kényszerű változásokat idézett elő a lakosság vallási és etnikai összetételében.

 

Meghatározó események

A levantei térségben több olyan országspecifikus esemény játszott szerepet, amely az iszlamizmus árnyéka alatt törésvonalat okozott a régió stabilitásában.

Az modern telepes mozgalom Izraelben 1977-től visszafordíthatatlan folyamatot indított el a térségben. Az 1967-es hat napos háborút követően vallásos-nacionalista mozgalmak határozottan szorgalmazták Ciszjordánia annektálását és a lakosság átköltöztetését. A ’70-es évektől az telepesek átlépték az 1967-es határokat és 1977-től az állam ösztönző anyagi támogatást és hitelkonstrukciókat nyújtott részükre, ami felduzzasztotta az izraeliek áramlását. Ellenlépésként kitört az első intifáda, és a társadalmi széthúzás tartóssá vált.

A 2003-as amerikai beavatkozást Irakban szintén mély társadalmi sérelmekkel járt. Szaddám stabil politikai rendszere nem volt diszkriminációtól mentes, de a homogenizált társadalomban a vallási szélsőségek sem érvényesültek. Az amerikai beavatkozás felélesztette azokat a szereplőket, akik korábban a Szovjetunió ellen harcoltak Afganisztánban.

A libanoni miniszterelnök, Rafiq Al Hariri meggyilkolását 2005-ben Damaszkusz a Hezbollah bevetésével hajtotta végre. Hariri egy liberalizált, demokratikus Libanont épített fel, szembe menve a szír elnök, Bassár Al Aszad érdekeltségeivel. Ezt követően emelkedett hatalomra egy mély állam kialakításával a Hezbollah vezetője, Haszan Nasrallah és vált olyan regionális szereplővé, akivel számolni kell, újra élesítve a szektariánus ellentéteket.

Szíriában 2011-es felkelés jelentette a fordulópontot. Az arab tavasz és a 40 éves Aszad uralom elég hajtóerőt adott a szíriai társadalomnak a felkelésre. A békés tüntetések előbb polgári engedetlenségbe, majd fegyveres ellenállásba eszkalálódtak, a keletkezett anarchiában pedig felütötte fejét a szélsőségesség, ami az iszlamizmussal gerjesztve egyre csak radikalizálódott. Eredményképp szunnita-síita lakosságcsere, keresztény üldözés, és egy területiséget nyert terrorszervezet is érvényesült; amerikai, orosz, iráni és török beavatkozásokkal vívott – tartósított – proxy háborúban.

 

Mindezt megelőzően, az arab nacionalizmus árnyékában eltelt 3-4 évtized stabil és kiszámítható volt. Az autoriter rezsimek megingásával a regionális biztonság is megingott. Az addig tartós elnyomás alatt élő társadalmak nem rendelkeztek politikai kultúrával. Egyetlen alulról építkező szervezet tudott érvényesülni: az 1928-ban megalakult, közel egy évszázados transznacionális gyakorlattal rendelkező szunnita felekezetű Muszlim Testvériség, aminek ellenpólusa az 1982-ben született síita Hezbollah. A két iszlamista szervezet nagy mértékben felelős a jelenkori állapotok kialakulásáért.

A levantei térség vallásföldrajzi térképét befolyásoló tényezők idővonala (saját szerkesztés a VisMe szoftver segítségével).

 

Társadalmi szintű katalizátorok

A Levantei térségben az iszlamizmus nem csak külső támogatással és politikai történésekkel tört magának utat. A társadalmi jellemzők, a történelmi sajátosságok és a megélhetési körülmények szintén kölcsönhatásban állnak az iszlamizmussal. A régióból kiindulva négy ilyen katalizátort lehet azonosítani.

1. Társadalmi-gazdasági tényezők:
   A tartós konfliktussal járó szegénység, munkanélküliség, céltalanság, egyenlőtlenség, az oktatás hiánya, a gyenge egészségügy stb. mind a radikalizálódást elősegítő faktorok, különösen, amikor az egyén magára hagyatva, haszontalannak és tehetetlennek érzi magát. Jóllehet, a szocioökonómiai tényező önmagában nem gyújt elegendő szikrát egy merénylet elkövetéséhez, de a térséget átható szektarianista ellentétek katalizátorként hatnak a társadalmi csoportokra. Ez akkor élesedik ki, amikor egyik-másik közösség diszkriminálva érzi magát, márpedig a demarkációs vonalak mögött valamennyi etnikai és felekezeti közösség a másikra mutogat.
2. Politikai erőszak:
   A szabad választás, a gyülekezés joga, a politikai szabadság és a szólásszabadság együttes hiánya az elnyomással vegyítve erős pszichológiai zavart, depressziót eredmé A politikai kultúra absztinenciája olyasfajta identitáshiányt okoz, amit egy zárt kultúrájú közösségben csak szélsőséges ideológiákkal lehet feltölteni. Ezek az ideológiák kezdetben nem feltétlenül vallási szélsőségnek indulnak, azonban az iszlám vallás ­– mint a vákuumban megmaradt domináns és egyébként markáns identitás forrása – hatékony töltő- és égetőanyagként funkcionál, amely külső ráhatással, így az iszlamizmussal könnyel elvihető olyan irányokba, amelyeket a külföldi befolyás növelése, vagy a belföldi hatalomépítés érdeke megkíván.
3. Történelmi traumák:
   A “nyugati beavatkozás” fogalma az oszmán birodalom összeomlása után terjedt el a helyi népek köztudatában, amikor a Sykes-Picot egyezmény részeként a gyarmatosítók meghúzták a mesterséges határvonalakat. Ez a fájdalom, amit az arabok Trianonjának is nevezhetünk az USA unipoláris időszakában csúcsosodott ki, amelyet az 1990. és 2003. évi amerikai fellépések szilárdítottak meg.
   Nem elhanyagolható továbbá az arab-izraeli konfliktus örök jellege, hiszen a ’48-as államalapítást követően alig telt el 10 egybefüggő év ütközések nélkül. A sérelem nem csak a palesztinoké, de a muszlim vallásúak és az arab nacionalisták egyaránt magukénak érezték azt.
4. Ideológiai vákuum:
   Az eszmék mindig domináns és vonzó tényezők a potenciális követő számá Könnyen mutálódnak a geopolitikai helyzet függvényében és választanak maguknak befogadó közösségeket. Az iszlám hívei alapjában véve olyan öntudatos eszmével rendelkeznek, amelynek meglétével az egyén könnyűszerrel vezethető át a politikai kohézió kemencéjébe olyan közösségi eszközök felhasználásával, mint az imaházak, börtönök, egyetemek, valamint a 2011-es arab tavasz nyomán a közösségi média. Ismét megjelenik meg az iszlamizmus ­– mint az iszlám felhasználása politikai eszközként –, hogy legitimitást adjon a radikális cselekvéseknek és hatalmat összpontosítson a vezetőinek. A nacionalista eszmék, noha kevésbé markánsan, de szintén összetartó erővel bírnak egy-egy térség polgáraira, például a palesztin nacionalistákra, illetve a kurdokra.

 

Következtetések

Összességében elmondható, hogy a terület etnikai és vallási elosztását túlnyomó részt muszlim arab (kisebb mértékben kurd, perzsa, török) népek teszik ki, amelyek – az európai kontinens országaihoz hasonlóan – egyívású történelemmel, kultúrával és nyelvvel rendelkeznek. Ennek tudatában a levantei országok válságait nem lehet izoláltan kezelni: az iszlamizmus visszaszorítása, a szélsőségesség felszámolása és a terrorizmus elleni harc és a migráció csökkentése holisztikus megoldást igényel; kollektívan, egy blokként megközelítve a Kelet-Mediterrán államokat. Nincs kétség afelől, hogy ez a térség jelenti az egyik legkritikusabb biztonsági kihívást a Közel-Kelet és az európai szomszédság integritását és stabilitását illetően, amely immár nem csak a megszokott rendészeti és katonai, hanem szakosodott szociálpszichológiai és humán eszköztár alkalmazását igényli.

Írta: Ibrahim Imre

Címlapkép: Ronald Reagan (az USA 40. elnöke) és Gust Avrakotos (A CIA Dél-Ázsia osztályának az igazgatója) találkozója az első tálib delegációval az Ovális Irodában 1983-ban. Forrás: https://www.juancole.com/2019/04/republicans-scientific-socialism.html

A Az iszlamizmus hatása a Levantei térségre bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség befejezte a minősített hivatalos személy elleni erőszak és a testi sértés bűncselekménye miatt folytatott nyomozást.

A vádirat szerint 2021. február 17-én egy borsodi családi ház udvarán a húszéves férfi ki akarta vonni magát a rendőri intézkedés alól, eközben egy megközelítőleg tíz kilogramm tömegű irodai székkel az egyik jogszerűen intézkedő rendőrre támadt. Az ütést a rendőr hárítani tudta, de eközben nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A nyomozó ügyészség elrendelte az elkövető őrizetét és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettének és könnyű testi sértés vétségének a megalapozott gyanúját közölte vele. A férfi a gyanúsítotti kihallgatása során tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését.

A bűncselekmény elkövetését követően a nyomozó ügyészségi indítvánnyal egyetértve a Debreceni Járásbíróság elrendelte a gyanúsított letartóztatását. Az elkövető jelenleg is a legsúlyosabb, személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll. Az ügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság a vádlottat – halmazati büntetésül – börtön fokozatú szabadságvesztésre és mellékbüntetésként, közügyektől eltiltásra ítélje.

The post Vádemelés a férfi ellen, aki felfegyverkezve támadt a rendőrökre appeared first on .

A kerek évfordulók általában hajlamosítanak a számvetésre, a visszatekintésre. Különösen így van ez, ha egy cég, egy közösség eléri a nagykorúságát: a WINI Security Kft. immár két évtizedes tapasztalatot mondhat magáénak a vagyonvédelem területén. Nagy Jánost, a cég egyik tulajdonosát és ügyvezetőjét kérdeztük.

– Mi a titkuk, hogy két évtizede helyt tudnak állni ebben a kemény követelményeket támasztó iparágban, a vagyonvédelemben?

– Ha felidézem az elmúlt két évtizedet őszintén bevallom, szó sincs semmiféle titokról, vagy valamilyen titokzatos sikerreceptről, amely minden helyzetben és minden időben képes holtbiztos eredményt garantálni. Épp emiatt gondolom, hogy szerintem az a cégvezető, aki a sikerreceptek titkát kutatja, szinte biztos, hogy csalódni fog. A mögöttünk álló húsz év arra tanított meg, hogy kerüljük a sztereotípiákat, mert azok hamis biztonságérzetbe ringatják a vállalkozót, ami biztos út a kudarc felé.

– Pedig a sztereotípiák segítik a gyors és hatékony döntéseket: ahol egyszer valami bevált, az máshol is beválhat. Egyetért ezzel?

– A sztereotípiák a vagyonvédelemben is veszélyesek lehetnek. Gondoljunk csak arra, hogy ha egy feladatot, például, egy felső kategóriás irodaház vagyonvédelmét a megbízói elvárásoknak megfelelően ellátjuk, akkor könnyen azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szakmai megoldások más feladatok esetében is egy az egyben adaptálhatók. Pedig, ahogyan nincs két egyforma, vagyonvédelemre szoruló objektum, úgy minden megbízó más és más igényeket és elvárásokat fogalmaz meg, ha a vagyonbiztonságról gondolkodik. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az egyik helyzetben sikeres vagyonvédelmi koncepciót ráerőszakoljuk egy másik feladatra, mert az nem fog menni. Ilyen értelemben gondolom, hogy a sztereotípiákat kerülni kell. Volt régen egy mondás, miszerint „ A jó szakember minden helyzetben csak az adott feladatra koncentrál, hogy a problémát megoldhassa. A rossz szakember viszont minden helyzetben azon töpreng, hogy mit tenne most egy jó szakember…”

– Ha jól értem, akkor ez azt is jelenti, hogy minden új feladat egyben új és egyedi vagyonvédelmi koncepciók, új megoldások kidolgozását is igényli. De mi a helyzet az olyan fogalmakkal, amit sok esetben pozitívnak értékelünk, mint például a rutin, vagy a tapasztalat?

– Szerintem nem szabad összekeverni a tapasztalatot vagy a rutint a sztereotípiákkal. Egyébként igen, minden új megbízás, vagy feladat megköveteli, hogy az adott körülményeknek, elvárásoknak és igényeknek megfelelő koncepció kialakításával kezdjük a munkát. Éppen a megszerzett tapasztalatok segítenek abban, hogy mindig a feladatnak leginkább testreszabott megoldásokat javasoljuk a megbízónak. Ezek megtervezését és kivitelezését pedig éppen a tapasztalatok segítségével kialakult rutinnal végezhetjük.

– Van már egy évtizede is annak, hogy Ön egy interjúban úgy fogalmazott, hogy egy cég akkor képes fejlődni, ha egészséges. Manapság mit jelent egy cég életében az egészség, mitől lesz egy vállalkozás egészséges?

– Emlékszem erre a megállapításomra, és ma sincs okom másképp vélekedni erről. A magyar nyelv ebben a tekintetben is gyönyörűen kifejezi az egészség lényegét: a szó gyökere az egész. Akár egy élőlény szervezetéről, vagy egy közösségről, esetleg egy cég felépítéséről beszélünk. A lényeg, hogy akkor egészséges, ha egységben működő egészként dolgozik. Ehhez valóban arra van szükség, hogy a szervezetben lévő részek pontosan tudják a feladatukat, és hogy a részek közötti információáramlás pontos, gyors és korrekt legyen. Mert attól, hogy a szervezet részei épek, és ellátják feladataikat az dicséretes, de az egészség ennél több. Ahogy szokták mondani: az egész több mint a részek összege. És ez a több már maga az egészség, amelyben óriási szerepet kapnak ilyen fogalmak, mint az emberi hozzáállás, a lojalitás, vagy a gazdaszemlélet. Ekkor a cég már közösségként képes működni.

– Ez az év sajátos és nem várt fordulatokat hozott, gondoljunk csak a koronavírusra, és a vírus okozta gazdasági és társadalmi következményekre. Milyen változásokat jelentett a WINI Security Kft. életében ez a „koronás esztendő”?

– A vírus, és amit magával hozott, mindenkire hatott. Mi is ebben a világban élünk, és ebből következik, hogy azok a szabályok, amelyek mindenkinek az életét befolyásolják, számunkra is meghatározók. Nyilván nem csupán a korlátozásokra, vagy a kötelező maszkviselésre gondolok, hanem azokra a változásokra, amelyek befolyásolják megbízóink mindennapjait. Nekünk ebben a megváltozott helyzetben is garantálnunk kell partnereinknek a biztonságérzetet és a kellő vagyonvédelmet. Természetesen mi is kialakítottuk a saját „operatív törzsünket”, hogy kellő gyorsasággal és határozottsággal tudjunk fellépni partnereink és megbízóink érdekében. Mindezt egy olyan helyzetben, amikor szinte hetente változtak a rendeletek attól függően, hogy éppen mit mutatott az aktuális vírushelyzet. Ezekre a változásokra is készen kell állnunk, mind eszközben, technikában, információban. És persze nem fogalmazhatunk múlt időben, mivel azt senki nem tudja megjósolni, hogy mit hoz még ez az év, vagy a közeljövő.

– Kötelező kérdés az ilyen interjúk végén, hogy melyek a jövőbeni elképzelései, pénzügyi, gazdasági és szakmai területen. A kérdés az, hogy az ilyen változásokban bővelkedő időszakban lehet-e a megszokott módokon tervezni?

– Tervezni nem csak, hogy lehet, hanem kell is. Igaz, hogy talán egy kicsit másképp és más hangsúlyokkal. Talán soha nem volt ennyire igaz, mint ma, hogy a változásokra történő felkészülés tekintetében kell tervezni. És éppen itt van nagy szerepe a húszesztendőnyi tapasztalatnak. Az eddigieknél mélyrehatóbban kell végig gondolnunk egy-egy megbízás esetében, hogy mivel tudjuk még hatékonyabban garantálni a lehető legtökéletesebb biztonságérzetet a megbízónak. Mára ugyanis végleg bizonyossá vált, hogy nem az állandóság adja a tökéletes biztonságérzetet, hanem a változásra adott gyors és hatékony válasz.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Nem az állandóság adja a biztonságérzetet, hanem a változásra adott gyors, hatékony válasz appeared first on .

A kormány büntető feljelentést tesz a konzultációs oldalt ért informatikai támadás miatt – olvasható a kormany.hu oldalon közzétett hírben.

A kormányzati szervek azt észlelték, hogy informatikai támadást indítottak a konzultáció hivatalos internetes oldala ellen, tömeges kitöltéssel próbálkoznak az elkövetők. A kormányzati szervek megteszik a szükséges lépéseket, beleértve a büntető feljelentést is. A korábbi konzultációs honlapot ért támadás ügyében azóta vádemelésre is sor került.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egyes szereplők különböző módszerekkel próbálják ellehetetleníteni a járvány utáni életről szóló párbeszédet. A minimálbér-emelés, a családi adóvisszatérítés, a hitelmoratórium vagy a gyermekek védelmének kérdése magyarok millióinak életét érintik, ezért is biztatunk mindenkit arra, hogy mondja el véleményét – olvasható a kormányzati portálon.

 

The post A kormány büntető feljelentést tesz a konzultációs oldalt ért informatikai támadás miatt appeared first on .

Pintér Sándor belügyminiszter megjelent, a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt azonban határozatképtelen volt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hétfői zárt ülése, amelyen a Pegasus nevű izraeli kémszoftverről tájékozódtak volna a képviselők.

Az ülés után a testület ellenzéki tagjai – Stummer János elnök, Molnár Zsolt és Ungár Péter képviselők – tartottak közös sajtótájékoztatót a Parlamentben.

Stummer kérdésre válaszolva elmondta: a határozatképtelenség megállapítása után nyolcszemközti beszélgetést folytattak a belügyminiszterrel. Egyebek között tájékoztatták arról, hogy a bizottság kiszélesíti múlt héten indított belső ellenőrzését és minden, a testület által tárgyalt közbeszerzési mentesítés alóli kérelmet átvizsgálnak. Ha a bizottságban tárgyaltak erről az eszközről, annak bizonyítékait meg fogják találni – hangsúlyozta.

Az elnök azt is bejelentette: a parlament őszi ülésszakának első napjára, nyolc órára összehívja a bizottság ülését, amelyen meghallgatják a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat éves beszámolóját, s ezzel együtt ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeznek a kémszoftver ügyében.

Stummer felidézte, július 18-án jelent meg az egyik online médiumban cikke, miszerint a magyar kormány újságírók, politikusok és más közszereplők okostelefonjainak feltörésére is használta a világ egyik legfejlettebb kémszoftverét. A testület ellenzéki tagjai még aznap este kiadtak egy közleményt, melyben jelezték, ha a nagyobbik kormánypárt és a kormány “lapít” az ügyben, azt nyílt beismerésnek veszik.

A képviselő azt mondta: az azóta eltelt mintegy 168 órában a nagyobbik kormánypárt és a kormány úgy csinált, mintha nem lenne semmilyen ügy, csak hisztériakeltés, hangulatkeltés zajlana, továbbá minden eszközt megragadtak, hogy a politikai felelősségre vonást elkerüljék. Ennek szólt az is, hogy a kormánypártok képviselői “elszabotálták” az ülést – fogalmazott.

Mivel az ügyben – amely miatt több politikus, köztük Stummer is feljelentést tett – ügyészségi nyomozás indult, annak lezárulásáig nem állíthatnak fel parlamenti vizsgálóbizottságot – közölte a testület elnöke, kiemelve: a bizottság ellenzéki tagjainak így is vannak feladatai. Ki kell deríteni, hogy van-e ilyen szoftver Magyarországon, történt-e ilyen beszerzés az elmúlt években. Ha igen, kik, mikor, mire, milyen engedéllyel és hogyan használták azt. Feladatuk továbbá, hogy megtalálják minden lehetséges módját, hogy a későbbiekben ne történhessen hasonló, mivel ez “egy jogállam működésébe nem fér bele” – szögezte le Stummer.

Molnár azt hangsúlyozta: a kormánypártok gondolhatják, “ki lehet menekülni az ügyből”, azzal, hogy szabályszerűen zajlott a közbeszerzés. Megjegyezte: Európa, sőt a világ összes országának – amelynek fontos saját szuverenitásának megvédése – rendelkeznie kell ilyen technikával. A fő kérdés nem a szoftver beszerzése, hanem az, hogy ki és milyen módon engedélyezte annak használatát, szakmailag indokolt volt-e a megfigyelés, mások is hozzáférhettek-e, történt-e visszaélésszerű használat – fejtette ki.

A képviselő szerint a kormánypártok a jogállamiságot és az egész nemzetet “csonkította meg” azzal, hogy nem jelentek meg az ülésen, egy olyan ügyben, amelyre a magyar választópolgárok és a teljes világsajtó is kíváncsi. Úgy értékelt, a kormánypártok minden felelősséget magukra vállaltak és megerősítették azt a közvélekedést, hogy “van takargatnivalójuk”. “Az igazságot nem lehet eltussolni” ügyrendi, jogtechnikai megoldásokkal, azzal hogy határozatképtelenné teszik a nemzetbiztonsági bizottság ülését – mondta Molnár.

Ungár elmondta, hogy amikor megjelent a hír a kémszoftverről, a nagyobbik kormánypárt első válasza az volt, hogy ez egy álhír. A képviselő szerint, ha ez valóban álhír, “nincs itt semmi látnivaló”, minden törvényes volt, akkor érthetetlen miért nem jelentek meg az ülésen a kormánypárti képviselők. Szerinte azzal, hogy nem jöttek el, kiderült: “valami nincs rendben”. Megjegyezte: sok mindent elmond, hogy Magyarországon egy felelős miniszter (Az igazságügyi miniszterre célzott a képviselő. A -szerk- megj.) egy ilyen ügybe keveredve, helyettesére tolja a felelősséget.

A sajtótájékoztatón a képviselők kérdésekre válaszolva, elmondták, az igazságügyért felelős minisztertől is válaszokat várnak, például arra, hogy az Igazságügyi Minisztériumban is lefolytattak-e olyan belső vizsgálatot, amelyről korábbi írásos válaszában Pintér Sándor tett említést a Belügyminisztérium vonatkozásában. Közölték továbbá, hogy az ülés után kérdéseket nem tettek fel a belügyminiszternek, csak tájékoztatták döntéseikről, továbbá kérték, hogy segítse belső ellenőrzésüket. Azt is elmondták, hogy mivel az ügy minősített információkról szól, így vizsgálódásaik eredményéről nem adhatnak majd tájékoztatást.

Halász János, a testület kormánypárti alelnöke azt közölte, nem indokolt a bizottság ülésének összehívása, Magyarországon a nemzetbiztonsági szervek maradéktalanul betartják a törvényeket, működésük során mindig a jogszabályoknak megfelelően járnak el.

The post Határozatképtelen volt a kémszoftver ügyében összehívott bizottsági ülés appeared first on .

A dunai árhullám levonulása után a folyó mentén folytatódik a szúnyoggyérítési program – közölte a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A tervek szerint a héten 225 településen és hét budapesti kerület belterületén, összesen 42 ezer hektáron az esti és éjszakai órákban végzik a védekezést – tartalmazza a közlemény. Az árhullám levonulása után a töltések és gátak közötti területeken nagy tömegben találhatók meg a csípőszúnyogok tojásai, és a lárvák fejlődése azonnal megindul.

A meleg időben akár egy hét alatt kikelhetnek a kifejlett szúnyogok, ezért a Duna felső és középső szakaszán biológiai módszerrel végzik a védekezést: egy baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak az elárasztott területekre. A jól megközelíthető helyekre autóra szerelt nagynyomású permetezővel juttatják ki a fehérje tartalmú folyadékot.

Fás árterületeken, ártéri erdőkben repülőről szórnak granulátumot; a szer a fák lombozatán áthatolva jut a vízbe. A granulátum hatóanyaga ugyanaz a természetben is előforduló, baktérium által termelt fehérje. Az alkalmazott készítmény minden más élőlényre ártalmatlan – ismertették.

Mivel a kifejlett szúnyogok több helyen kirepültek, ezért az Ipoly és a Dráva mentén, a Szigetközben, Komárom környékén, a Dunakanyarban, Budapest több kerületében, a Csepel-szigeten, Baja és Mohács környékén földi kémiai szúnyoggyérítésre is szükség van – olvasható a közleményben.

The post Annyi a szúnyogoknak a Duna mentén appeared first on .

Egyre többen pattannak kerékpárra, az európai és a magyar statisztikák azonban riasztóak a halálos balesetek számát tekintve. Sokszor csupán néhány perces odafigyeléssel és egyszeri anyagi ráfordítással megelőzhetnénk súlyos baleseteket és sérüléseket. A mozgásszervi szakember szerint a leggyakrabban a koponya, csukló, térd, váll és comb sérül meg kerékpározás közben. Nem megfelelő ruházat miatt pedig akár ízületi panaszokat is okozhatunk magunknak.

A koronavírus sok lemondással járt világszerte, de adott is, hiszen sokan fordultak újfajta mozgásformák felé. Hazánkban megnövekedett a túrázók és kerékpározók száma, egy időre hiánycikk lett Magyarországon a kerékpár. Bár kétségtelen, hogy az egyik legjobb testmozgás kortól és nemtől függetlenül, gyakran ajánlják mozgásszervi specialisták is, a traumatológus szakorvos szerint ennek is megvannak a maga veszélyei, amelyekre nem árt felkészülni, mielőtt nyeregbe pattanunk. A statisztikák azt mutatják, hogy már a pandémia előtt is sok volt a baleset: az Európai Unióban az összes halálos baleset nyolc százalékát szenvedik el kerékpárosok, csaknem kétezren halnak meg évente kerékpározás közben. Magyarországon az uniós átlagnál is rosszabb az arány – hazánk minden felmérésben az élvonalhoz tartozik európai összehasonlításokban -, hiszen a balesetek 12 százalékát tették ki a koronavírus előtti évben a halállal végződő kerékpárbalesetek. Ám nemcsak a halállal végződő balesetekről érdemes szót ejteni, hiszen nagyon sok a végtagsérüléssel járó bukás is.

„Leginkább ficamokkal, repedésekkel, törésekkel és zúzódásokkal végződik egy-egy kerékpáros baleset és többnyire a csukló, az alkar, a könyök, a kulcscsont, a térd, a váll és a comb sérül meg. A legsúlyosabb természetesen az, ha valaki beveri a fejét, pedig ezt lenne a legkönnyebb elkerülni egy jó minőségű bukósisak viselésével. Sokan azt gondolják, gyakorlott kerékpárosként nem érheti őket baj, csakhogy történhetnek váratlan események, amelyekre nem tud mindenki azonnal reagálni. Ilyenkor a védőfelszerelések tompíthatják az esés mértékét és óvják meg a végtagokat” – mondta Moravcsik Bence Balázs, ortopéd-traumatológus szakorvos.

Csakhogy hiába választják egyre többen ezt a szabadidős tevékenységet, a kerékpáron kívül nem sokat költenek védőfelszerelésre és megfelelő ruházatra. Célszerű olyan ruhaneműt felvenni, amely azon kívül, hogy kényelmes, megfelelő védelmet nyújt, gondolkodjunk több rétegben, megkímélve magunkat hosszabb távon a reumás, ízületi panaszoktól. Célszerű kesztyűt viselni, ezzel óvjuk kezünk a hidegtől, felpattanó kövektől, időjárási viszontagságoktól, ahogyan a szemüveg is fontos szemünk megóvása érdekében. Nem kell speciális kerékpáros cipőt beszerezni, arra azonban tanácsos figyelni, hogy merev talpú legyen, hiszen az adja át tökéletesen az erőt a pedálnak és a talpunkat is kíméli egy hosszabb túra során. Nem árt könyök- és térdvédőt használni és ügyeljünk a láthatóságra is. Ledes izzókat, vagy fényvisszaverő kiegészítőket már néhány száz forintért vásárolhatunk. Amiben azonban nem érdemes kompromisszumot kötni, az a bukósisak, hiszen ez a legjobb módja annak, hogy elkerüljünk egy életveszélyes fejsérülést. A kerékpározáshoz ajánlott fejvédő könnyű és kényelmes, de ügyelni kell arra, hogy olyan méretű legyen, amely pontosan illeszkedik a fejhez. Akkor jó, ha nem mozdul el egyik irányba sem 2,5 cm-nél jobban és tökéletesen ki lehet belőle látni minden irányba.

„A kerékpározás az egyik legjobb mozgásforma, amellyel kímélhetjük az ízületeinket, de csak akkor, ha ügyelünk a kerékpár megfelelő nyereg-pedál távolság beállítására, különben megterhelhetjük a térdet, a csuklót és a nyakat. Ha bizonytalanok vagyunk, keressünk fel egy márkaszaküzletet, ahol ebben is segíthetnek nekünk” – tette hozzá a szakorvos.

The post Az “élmezőnyhöz” tartozunk a kerékpáros balesetekben appeared first on .

Beszorult papucs vezetett a vasúti fénysorompó kidöntéséhez. A Debreceni Járási Ügyészség közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség miatt emelt vádat azzal a férfival szemben, aki autójával kidöntötte egy vasúti átjáró fénysorompóját.

A vádlott 2021. május 8-án kora délután személygépkocsijával közlekedett Derecske felől Konyár irányába, a járműben tartózkodott felesége és két gyermeke. Valamennyien használták a biztonsági övet, a kisebb gyermek gyerekbiztonsági rendszerben utazott.

A vádlott haladása során egy vasúti kereszteződéshez érkezett, amelyhez balra, majd jobbra ívelő útkanyarulat vezetett. A férfi azonban az autó sebességét az út vonalvezetésének megfelelően nem tudta mérsékelni, azaz nem tudott lassítani a járművel, ugyanis papucsa beszorult a pedálok közé. Emiatt a vádlott az autóval lehaladt a menetirány szerinti jobb oldali útpadkára és a jármű elejével nekiütközött a vasúti átjárót biztosító fényjelző berendezésnek, ami talpazatával együtt kiborult a helyéről. A vádlott autója az ütközés miatt a tetejére borulva állt meg. A baleset során nem történt személyi sérülés, a vádlott azonban magatartásával veszélyeztette a vasúti közlekedés biztonságát.

A Berettyóújfalui Rendőrkapitányság által végzett nyomozás során a férfi beismerte a bűncselekmény elkövetését.

A Debreceni Járási Ügyészség a vádlottal szemben közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség miatt emelt vádat a Berettyóújfalui Járásbíróságon. A járási ügyészség a vádiratban arra tett indítványt, hogy a járásbíróság az ügyiratok alapján hozzon büntetővégzést és a vádlottal szemben pénzbüntetést szabjon ki, a vasúti társaság által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését pedig utasítsa egyéb törvényes útra.

The post Beszorult a sofőr papucsa, bűncselekmény lett a lazaság vége appeared first on .

“Hogyan gazdagodott meg az amerikai hadsereg Afganisztánból” címmel az amerikai hadsereg afganisztáni kivonulásának katonai, politikai és gazdasági hátteréről és következményeiről közölt elemzést internetes kiadásában a The Spectator című brit konzervatív lap.

Az elemzés szerzője, a brit Andrew Cockburn – aki az amerikai folyóirat, a Harper’s Magazine washingtoni szerkesztője -, az afganisztáni kivonulás apropóján úgy vélte, hiú ábránd, hogy az amerikai védelmi költségvetés az afganisztáni háború végével tartósan csökken, mert a történelmi tapasztalat azt bizonyítja, a védelmi költségvetések csökkenése csak addig tart, amíg “a hazatérő katonák győzelmi felvonulása” véget nem ér. A Pentagon és a hadsereg mindig újabb célokat, és ehhez újabb költségvetési támogatást talál.

Az elemző utalt arra, hogy a nemzetközi sajtó az amerikai csapatok afganisztáni kivonulását vereségként siratja, de véleménye szerint ez rövidlátásról tesz tanúbizonyságot, legalábbis az amerikai hadsereg és mindazon érdekelt felek szemszögéből, akik az amerikai katonaság “asztaláról leeső koncokon marakodnak”.

Cockburn hangsúlyozta, hogy az amerikai hadsereg számára az egész afganisztáni kaland “kirobbanó, zajos sikernek” bizonyult, legalábbis ami a több százmilliárdnyi adófizetői dollárt illeti: ebből ugyanis a Pentagonnal szerződéses kapcsolatban álló cégeknek költségvetése és nyeresége keletkezett az elmúlt két évtizedben, s az összegből háttértámogatást biztosítottak a katonai műveletekhez.

E kijelentés igazságának alátámasztására a szerző idézte a hadsereg egyik munkatársának történetét. Az illető 2018-ban részt vett vezető amerikai tábornokok egyik megbeszélésén, amelyen Donald Trump akkori amerikai elnök afganisztáni “taktikai csapatnöveléséről” volt szó. A munkatárs beszámolója szerint a tábornokok között egyetértés volt abban, hogy a csapatnövelésnek az égadta világon semmilyen hatása nincs a háborúra, viszont nagyon jól fog jönni a védelmi költségvetés megtárgyalásakor.

Cockburn emlékeztetett arra is, hogy egy júliusi hír szerint az amerikai hadsereg 37 darab UH-60 típusú helikoptert küld az afgán hadseregnek. A helikopterek darabja 12 millió dollárba kerül. Ennek leginkább a Lockheed Martin hadiipari óriásvállalat, vagy a helikoptereket gyártó Sikorsky cég tulajdonosa örült, mivel a fenti légi járművek az Afganisztánba már korábban leszállított 53 darab UH-60-as helikopterből álló flottát egészítik majd ki. Ehhez képest az afgán katonák és szerelők kiválóan tudták szervizelni az orosz MI-17-es helikoptereket, amelyekkel korábban évtizedekig repültek, és amelyek – mint az elemző megállapítja -, sokkal alkalmasabbak voltak a magashegyi afgán terepen végzett bevetésekre.

Az elemzés mérlege szerint az amerikai hadsereg “búcsúajándéka” így közel 450 millió dollárba került, amely nem jelentéktelen hozzájárulás az afganisztáni biztonsági erők fejlesztésére szánt, már jóváhagyott 3,3 milliárd dolláros jövő évi költségvetési támogatáshoz. Mindez azonban eltörpül a két évtizedes katonai hadjárat 2260 milliárd dolláros számlájához képest.

Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője egyébként szerdán a Pentagonban tartott sajtókonferenciáján úgy nyilatkozott: az Afganisztán teljes ellenőrzéséért harcoló tálibok “stratégiai lendületben” vannak, nyomás alá helyezik a legfontosabb afgán városokat, és a következő hetek sorsdöntőnek bizonyulhatnak a 20 éve zajló fegyveres konfliktusban. A legmagasabb rangú amerikai katonai parancsnok szerint a tálibok a 419 jelentős afgán város mintegy felét ellenőrzik, és bár a 34 tartományi főváros közül még egyet sem sikerült elfoglalniuk, de ezeknek a felét erős nyomás alatt tartják. Az afgán biztonsági erők a legfontosabb, jelentős lakosságú nagyvárosok, köztük a főváros, Kabul védelmére vonták össze erejüket.

A tábornok úgy vélte: a tálibok azt a benyomást kívánják kelteni, hogy az amerikaiak által támogatott kabuli kormányzat feletti győzelmük elkerülhetetlen, de szerinte az afgán hadsereg és a rendőrség rendelkezik megfelelő kiképzéssel és felszereléssel ahhoz, hogy győzelmet arasson. Ugyanakkor nem zárta ki egy tárgyalásos politikai megállapodás lehetőségét a tálib vezetéssel, illetve a “teljes tálib hatalomátvételt” sem. “A végjátékot még nem írták meg” – fogalmazott Milley a Pentagonban tartott sajtókonferenciáján.

The post Spectator: Hogyan gazdagodott meg az amerikai hadsereg Afganisztánból? appeared first on .

A megalapozott gyanú szerint egy ötvenéves, büntetett előéletű, palesztin származású férfi egy héttel ezelőtt szexuális szolgáltatást vett igénybe egy magyar nőtől Budapesten, akit azonban ezután kirabolt. Az ügyészség indítványa alapján a bíróság letartóztatta.

A megalapozott gyanú szerint a palesztin származású – azonban már hosszú ideje Magyarországon élő – gyanúsított 2021. július 11-én délelőtt, egy hirdetés alapján kereste fel a sértettet, akivel egy VII. kerületi lakásban, előzetes megállapodás alapján, szexuális kapcsolatot létesített. A gyanúsított előzetesen, hatvanezer forintot fizetett a sértettnek, amit azonban az aktust követően, egy késsel fenyegetve visszakövetelt. A gyanúsított ezután arcon ütötte a nőt, majd megragadta a kijárat felé meginduló sértett táskáját, aminek tartalma a dulakodás során kiborult. A táskából kihullott pénzt a gyanúsított a padlóról összeszedte, majd eltette, ezalatt a sértett elhagyta a lakást, és azonnal értesítette a rendőrséget.

A Budapesti VII. kerületi Rendőrkapitányság nyomozói a férfit rablás bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként, a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség pedig indítványozta a büntetett előéletű férfi letartóztatását. A palesztin származású férfi személyi körülményei rendezetlenek, több alkalommal volt erőszakos bűncselekmények miatt büntetve Magyarországon, és annak a veszélye is fennáll, hogy a bizonyítást veszélyeztetné. A kerületi ügyészség ezért csak a legszigorúbb kényszerintézkedésre látott alapot.

A bíróság egyetértett az ügyészi indítvánnyal, és a gyanúsított letartóztatását elrendelte. A végzés a gyanúsított és védője fellebbezése okán nem végleges.

The post Fizetett, szexelt, rabolt, letartóztatták appeared first on .

Tálib szélsőséges fegyveresek lefejeztek egy afgán férfit, aki tolmácsként dolgozott az amerikai katonáknak – jelentette pénteken a CNN amerikai hírtelevízió a kivégzett egyik barátjára hivatkozva.

Az eset még május 12-én történt, de a CNN most értesült róla. Szohall Pardisz aznap Kabulból a pakisztáni határ közelében fekvő Hoszt tartományba tartott rokonaihoz, hogy elvigye a húgát a muzulmán böjti hónap, a ramadán végét jelző háromnapos ünnepre, az íd al-fitre. Az ötórás út egyik szakasza sivatagos területen vezetett át, ahol a tálib fegyveresek meg akarták állítani a járművet az ellenőrzőpontjuknál. Pardisz ekkor gázt adott. Helybéliek elmondták a Nemzetközi Vörös Félhold szervezet illetékeseinek, hogy a tálibok rálőttek az autóra, mielőtt az befarolt és megállt. Ezután kirángatták Pardiszt a járműből és lefejezték.

Pardisz néhány nappal korábban panaszkodott barátjának, hogy halálos fenyegetéseket kapott a táliboktól, akik rájöttek, hogy a húsz éve tartó konfliktus során tizenhat hónapig az Egyesült Államok hadseregének tolmácsaként dolgozott. A tálibok egyik szóvivője azt mondta a CNN-nek, hogy megpróbálják tisztázni, mi történt, de “néhány” incidensből szerintük nem kell képet alkotni a mozgalomról.

Korábban a tálibok felhívást intéztek a külföldi csapatoknál és a diplomáciai missziókban dolgozó afgánokhoz, hogy ne hagyják el Afganisztánt a nemzetközi erőkkel együtt, és nem esik bántódásuk. Az amerikai hírtelevíziónak nyilatkozó afgánok azonban azt mondták, hogy veszélyben van az életük, a tálibok bosszúhadjáratot indítottak ellenük.

Május végén Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke azt mondta, hogy az amerikai védelmi minisztérium és a külügyminisztérium terveket dolgoz ki az amerikaiakat segítő afgán állampolgárok evakuálására Afganisztánból. A tábornok szerint ezeknek az embereknek az élete veszélybe kerülhet az amerikai csapatok kivonása után, ezért az Egyesült Államoknak lehetővé kell tennie számukra, hogy elhagyják az országot, ha ezt kívánják. Mintegy 18 ezer afgán, aki az amerikai hadseregnek dolgozott, már kérelmezte a részvételt a különleges bevándorlási vízumprogramban, amely lehetővé tenné számukra, hogy az Egyesült Államokba menjenek.

Április 14-én Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy szeptember 11-ig kivonja az amerikai csapatokat Afganisztánból, és véget vet a amerikai történelem leghosszabb külföldi katonai háborújának, amely 2001 októberében kezdődött. A csapatok kivonulásával a tálibok offenzívát indítottak a kormányerők ellen és számos afgán körzetet vontak ellenőrzésük alá.

The post A tálibok lefejeztek egy afgánt férfit, aki tolmácsolt az amerikai katonáknak appeared first on .

A turizmusnak mint világméretű társadalmi jelenségnek áldásos hatásait jobbára élvezik az emberek, azonban egyes esetekben annak romboló hatásait szenvedik el. Annak érdekében, hogy ez utóbbi hatás ne, vagy csak minimális mértékben érvényesüljön és az idegenforgalom pozitív szerepe fennmaradjon, a turizmus rendszerét nemzetközi és országos szinten is szabályozni kell – hívja fel a figyelmet Tokodi Panna és Ritecz György a hamarosan megjelenő Turizmusbiztonság című könyvben publikált, a nemzetközi turizmusbiztonsággal foglalkozó tanulmányukban.

A turizmus, illetve a turisták biztonságával már a XX. század derekán is számos nemzetközi egyezmény foglalkozott. Azóta a biztonság – egyben a turizmus – napjaink egyik legkomplexebb és egyre inkább kiszélesedő problémájává is vált. Mint arra a szerzőpáros a 2018-ban írt tanulmányában rámutatott, a turisták többnyire a biztonságérzetet szem előtt tartva, rengeteg külső és belső tényezőtől befolyásolva, olyan célterületet részesítenek előnyben, amely közbiztonsága kedvező, ahol nincs terrorveszély és személy elleni támadások száma is alacsony. Nem is beszélve a mai mindennapokat érintő vírusfertőzöttségről.

A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization – UNWTO) statisztikája szerint 2017-ben a globális GDP mintegy tíz százaléka a turizmusból származott, ebben az ágazatban dolgozott minden tizedik munkavállaló. Az ENSZ turizmusra szakosodott szervezetének statisztikái szerint a globális exporttevékenység hét százaléka kapcsolódik a turizmushoz, a szolgáltatás-export tekintetében pedig harminc százalék volt ez az arány.

A közbiztonság az a szegmense a biztonságnak, amellyel kapcsolatban a legtöbb hiány- és kérdőjel érzékelhető. A turizmus kedvezőtlen változásainak egyike, hogy a helyi lakosság észlelései szerint a turisták jelenléte elkerülhetetlenül vonzza a bűnözést, vagyis az idegenforgalmi szezonban nő az elkövetett bűncselekmények száma, a lakosság biztonságérzete pedig csökken. Azonban a biztonságnak az idegenforgalomra gyakorolt hatásaival már csak azért is érdemes foglalkozni, mert a biztonság erősödése pozitív hatással van a turizmusra is. Az UNWTO kiemelt prioritásnak tekinti a turisták biztonságával kapcsolatos problémák megoldását, így kidolgozott egy intézkedési tervet, amely szerint a legnagyobb hangsúlyt a biztonsággal kapcsolatos szolgáltatások és intézkedések fejlesztésére, az óvintézkedésekre, valamint a turisták bizalmának elnyerésére kell helyezni, természetesen a biztonságérzet növelésén keresztül – például a rendőri jelenlét fokozásával.

Európai turisztikai jog és a schengeni rendszer
A Lisszaboni szerződésnek köszönhetően a turizmus szabályozásának már léteznek a jogi alapjai, igaz, az Európai Unió (EU) hatásköre e tekintetben változatlan maradt. Jelenleg is létezik több olyan, a turizmust érintő európai szabály, amelyek nagy része szektorsemleges – ilyen például a fogyasztóvédelem –, és persze vannak kifejezetten a turisztikai ágazatot, az utazási szolgáltatásokat szabályozó előírások is. Az uniós állampolgárok számára a schengeni térségben szabad mozgást, vagyis határátlépést biztosító együttműködés alapját az 1985-ben elfogadott (schengeni) megállapodás jelenti. Az egyezmény elsődleges célja a határellenőrzés megszüntetése a tagállamok határain, amelyhez az egyes országoknak össze kellett hangolniuk a külső határok ellenőrzését, illetve a határátlépést azonos feltételek mentén kellett lehetővé tenniük.

A schengeni egyezmény jogi keretrendszerének nagy részét az 1999. május 1. óta hatályos Amszterdami szerződés adta meg. A schengeni egyezmény tartalmi elemeit (lásd keretes írásunkban) valamennyi tagállam, így Magyarország is átültette nemzeti jogrendjébe. A tanulmány hangsúlyozza a rendőrség és biztonság szerepét a tagállamok közötti együttműködésben, amelyhez a dokumentum egy átfogó, komplex szabályrendszert nyújt – lefedve a határ menti és a határokon átnyúló rendészeti, rendőrségi együttműködés valamennyi területét. Ebben az együttműködésben a schengeni országok bűnügyi információkat osztanak meg egymással, így a nemzeti hatóságok nemzetközi szinten valósítják meg az információcserét. Ennek technikai alapjait a Schengeni Információs Rendszer (SIS) és a háttértámogató SIRENE rendszer biztosítja. A 2013 áprilisa óta működő második generációs rendszerben (SIS II) már lehetőség van biometrikus adatok (ujjlenyomatok, fényképek) kezelésére is, de éppúgy megoszthatók lopott légi járművekkel, hajókkal, konténerekkel kapcsolatos információk, ahogy európai elfogató parancsok, illetve személyekre vagy járművekre kiadott körözések is.

A SIS II rendszer voltaképpen a legnagyobb olyan információcsere-rendszer napjainkban, amely támogatja a külső határellenőrzést és a bűnüldözési együttműködést a schengeni térségben, így hatékonyabb és eredményesebb fellépést tesz lehetővé a közrend, a közbiztonság, a határbiztonság védelme, valamint az illegális migráció területén.

A határátlépők, így a turisták is új szigorítással szembesültek 2017-ben, amikor a schengeni határokon való ki- és belépésnél minden uniós és harmadik országbeli állampolgár (és családtagjai) adatait kötelezően ellenőrizni kellett. A lépés célja az volt, hogy kiszűrjék azokat a személyeket, akik veszélyt jelentenek a közrendre és a belső biztonságra. Mindehhez pedig elengedhetetlen volt a megbízható személyazonosítás. Mivel egy ilyen típusú ellenőrzés a határátkelőhelyen komoly fennakadásokat, torlódásokat okozhat, ezért a tagállamok számára engedélyezték a célzott határellenőrzést, feltéve, hogy a könnyítés nem növeli a biztonsági kockázatot.

Magyarországon egy 2017-es kormányhatározat ugyan kimondta, hogy a határforgalom aránytalan lassulása elfogadhatatlan helyzetet teremt, ezért a szisztematikus ellenőrzést ideiglenesen felfüggesztik és helyette célzott határellenőrzést vezetnek be, azonban még az év novemberében visszavonták ezt a kormányhatározatot is és visszaállították a szisztematikus ellenőrzést. A tanulmány szerzői szerint egy térségben, ahol nincs belső határellenőrzés, ennek ideiglenes visszaállítása csak kivételes körülmények között rendelhető el – például akkor, ha a közrendet vagy a közbiztonságot érintő veszélyt kell kezelni. Ilyen példa volt legutóbb az EU-ban 2015-ben tapasztalt, a kelet-mediterrán útvonalon érkező tömeges és irreguláris migrációs hullám.

A biztonságos repülést szolgáló intézkedések
Noha korábban sem volt elhanyagolható, a légi közlekedés biztonsága leginkább az utóbbi néhány évtizedben vált kiemelten fontossá az utazóközönség számára. Ma már egy utazás tervezésekor, illetve a szervezés során is kritikus szempont a repülés biztonsága. A repülőgéppel utazó turistákban érzelmi hatást is kivált egy-egy repülőtér, ami így nagyban befolyásolhatja az adott országról kialakított véleményüket. Ha például a reptéren fokozott rendőri jelenléttel találkoznak, az növelheti a biztonságérzetet, de ellenkező hatást is kiválthat egyesekben: „valami gáz van, nem biztonságos a helyzet és pont azért van sok rendőr, katona”. Emellett az olyan incidensek, mint egy megalázó ruházat-, vagy csomagátvizsgálás, szintén negatív érzetet kelt a turistában, amit a (számára) nem megfelelő mértékű rendőri jelenlét tovább fokozhat.

A légi járművek, így egyúttal az utazók biztonságát szolgálja az, hogy az elmúlt években a repülésbiztonsággal kapcsolatos intézkedések folyamatosan szigorodtak, bővült a „tiltott tárgyak” listája, amelyeket sem a repülőtér szigorított védelmi területeire, sem a fedélzetre nem vihet fel az utas.

A különböző fegyvertípusok, illetve fegyverként alkalmazható eszközök mellett, beleértve még a játékpisztolyt vagy fegyverutánzatokat is, a „tiltott tárgyak” listáján szerepelnek a folyadékok is, azonban a szabályok több esetben kivételt képeznek (például a bébiételek).

A turizmusbiztonság nemzetközi szintű szabályozásának megteremtése és betartatása – ahogy maga a turizmussal kapcsolatos biztonság is – sokszereplős feladat. A biztonság általános szempontjából továbbra is a legfontosabb feladat az, hogy azonosítsák a valós veszélyeket, és a megfelelő szabályozással megelőzzék, illetve enyhítsék a károkat és a kockázatokat. A szabályozásnak a legalacsonyabb szinttől kezdve (úti okmányok, vízum beszerzése, csomagátvizsgálás), egészen az ország fizikai határain való átlépésig (például a szisztematikus határellenőrzés esetén) jogszabályi keretek között kell történnie.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy alapvető különbségek és ebből fakadó kockázatok vannak az egyes országok, kultúrák jogi környezetében. Összességében azonban az EU-ban, illetve a schengeni térségben is alapvetően az unió és a Schengen Acquis normái érvényesülnek, így az utazóknak, turistáknak ezeket kell ismerniük és betartaniuk.

A schengeni egyezmény főbb tartalmi elemei
A belső határok átlépése.
A belső határokat bármely ponton át lehet lépni anélkül, hogy személyellenőrzésre kerülne sor. Csak a közrendet és a nemzetbiztonságot fenyegető helyzetben vezethető be újra a nemzeti személyellenőrzés a belső határokon.

A külső határok átlépése
Fő szabály, hogy a külső határokat csak a határátkelőhelyeken és a meghatározott nyitvatartási időben lehet átlépni. A jogellenes határátlépést büntetik. Az egyezmény intézkedéseket fogalmaz meg a légijáratok utasaival kapcsolatban, ha azok harmadik államból érkeznek, vagy ilyen államba induló légijáratra szállnak át. Szintén tisztázza az egyezmény azokat a feltételeket, amelyeknek a külföldieknek három hónapot meg nem haladó tartózkodás esetén a schengeni országokba való beutazáskor meg kell felelniük, azonban a humanitárius okok, a nemzeti érdekek mint kivételek már megjelennek.

Vízumok
A schengeni országok a vízumokra vonatkozó szabályok esetében közös politikát folytatnak, amelyben különválasztják a rövid távú és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és ezek szabályait.

A külföldiek mozgásának feltételei
Az egyezmény ebben a fejezetben taglalja az egységes vízummal, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint meghatározza azt is, hogy mi a teendő, ha a külföldi személy nem távozik önként vagy feltehető, hogy nem fog önként távozni a schengeni területről.

Tartózkodási engedély és beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés
Ha a schengeni ország tartózkodási engedély kiadását mérlegeli egy, a beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló külföldi számára, először konzultál a figyelmeztető jelzést kiadó szerződő féllel, és figyelembe veszi annak érdekeit, a tartózkodási engedélyt pedig csak alapos indok alapján, különösen humanitárius okokból vagy nemzetközi kötelezettségvállalások okán lehet kiadni.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post A biztonság a nemzetközi turizmus egyik alappillére appeared first on .

A francia parlament elfogadta a radikális iszlám elleni törvénytervezetet, amelyet hét hónapig vitatott a nemzetgyűlés és a szenátus, s az ellenzék valamennyi pártja élesen bírált.

Az 577 fős alsóházban a jelenlévő képviselők 49 igen szavazattal 19 nem ellenében és öt tartózkodás mellett szavazták meg a “köztársaság elveinek megerősítését” célzó kormányjavaslatot, amelynek célja megakadályozni a szeparatizmust, vagyis azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül.

Francois de Rugy, a törvényt vizsgáló különbizottság kormánypárti elnöke még az utolsó nap is arról próbálta meggyőzni a baloldali ellenzéket, amely szerint a szöveg a muzulmánokkal szemben diszkriminatív, hogy “a törvény általános hatályú, és nem csak egyetlen vallással kívánja a viszonyt rendezni”.

A 2015 januárjában kezdődött dzsihadista merényletek óta az iszlám vallás megszervezésének kérdése, illetve a radikális iszlám visszaszorítása állandó téma a francia közéletben. Az elfogadott szövegben viszont végül nem szerepel sem az iszlamista szeparatizmus kifejezés, amelyet Emmanuel Macron államfő használt, amikor 2020. október 2-án tartott beszédében bemutatta a javaslatot, s az állam és egyház szétválasztását jelentő szekularizáció fogalma sem.

A kormány tervezete elsősorban technikai eszközökkel kívánja az állam és a közélet világnézeti semlegességét megerősíteni. Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie “a köztársaság értékei és elvei mellett”. A tízezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ennek célja a külföldi fenntartású mecsetek jobb ellenőrzése.

A törvény lehetőséget biztosít azok megbüntetésére, akik a közösségi oldalakon oly módon tesznek közzé személyes adatokat, és ezzel veszélyeztetik mások életét, mint ahogy az annak a középiskolai történelemtanárnak, Samuel Patynak az esetében történt, akinek azért vágta el a nyílt utcán egy dzsihadista a torkát, mert a szólásszabadságról tartott óráján megmutatta a Mohamed-karikatúrákat.

Külön passzus foglalkozik az illegális egyesületi iskolák elleni küzdelemmel, és három éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást, amely alól csak a gyermek betegsége vagy a család speciális helyzete jelenthet kivételt, nagyon korlátozott módon. Az olyan, elsősorban vallási alapítványi iskolák ellenőrzését is megszigorítja az állam, amelyek nem a kötelező közoktatási programot követik, bünteti a szüzességi igazolást kiállító orvosokat, s megerősíti a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is.

The post A francia parlament hét hónapi vita után elfogadta a radikális iszlám elleni törvénytervezetet appeared first on .

Heves viták után a francia képviselők megszavazták péntekre virradó éjjel azt a törvénytervezetet, amely kiszélesíti a Covid-igazolás használatát a mindennapi életében, hatósági karantént ír elő a fertőzötteknek, és kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást az egészségügyi és szociális dolgozók, valamint a tűzoltók számára.

A koronavírus-járvány 2020. márciusi kezdete óta ez a kilencedik francia törvény a Covid-19 betegség terjedésének megakadályozására: az 577 tagú nemzetgyűlésben a jelen lévő képviselők közül 116-an szavaztak igennel 86 nem ellenében. A szenátorok pénteken kezdik a javaslat megvitatását, amelynek végleges elfogadása a hétvégén várható.

A szigorításokat, amelyeket Emmanuel Macron államfő július 12-i beszédében jelentett be, a koronavírusnak a delta variáns által okozott negyedik hullámával indokolta a kormány. A korábbiaknál fertőzőbb variáns az új eseteknek már csaknem nyolcvan százalékát okozza. A törvénybe foglalt intézkedéseket egyébként rendelet formájában már a hét elején kihirdette a kormány.

Jóllehet az egészségügyi és a szociális dolgozók, valamint a tűzoltók oltási kötelezettségéről konszenzus alakult ki a társadalomban, a koronavírussal szembeni védettséget igazoló dokumentum (oltási igazolás vagy a 48 óránál nem régebbi negatív teszt) használatának kiterjesztése a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyekre (vendéglátóhelyek, kulturális intézmények, nagyobb üzletek, vonatok, kórházak, vásárok, fesztiválok) heves vitát váltott ki.

Az oltási igazolványok vagy a negatív tesztek felmutatása a 12 és 17 év közöttiek számára csak szeptember 30-tól lesz kötelező, miután számukra később kezdődött az oltási kampány.

Azoknak az intézményeknek, amelyek nem kérik el a vendégek igazolványát, egyelőre 1500 eurós (540 ezer forint) bírságot kell fizetniük, ennek összege azonban progresszívan növekszik ismételt szabályszegés esetén, s akár 9 ezer euróra is emelkedhet, valamint egy év szabadságvesztéssel is járhat az intézményvezető vagy a tulajdonos számára. Az igazolást megkövetelő helyeken a dolgozóknak is kötelező a koronavírus elleni védettségi igazolás (oltás vagy rendszeres tesztelés), annak hiányában fizetés nélkül fel kell függeszteni a munkaviszonyt.

Az igazolást megkövetelő helyeken a maszkviselés nem kötelező, viszont a prefektúrák saját hatáskörben bárhol kötelezővé tehetik, akár kültérben is. A szabály megsértése 135 eurós bírságot von maga után.

Hétfő óta egyébként tíznapos karanténba kell vonulniuk azoknak, akiknek a koronavírustesztje pozitívnak bizonyult, de a karantén korábban is véget érhet, amennyiben a fertőzött időközben negatív tesztet produkál. A karantén megszegése 750 eurós bírságot von maga után, de halaszthatatlan ügyek intézésére a karantén délelőtt 10 és 12 óra között megszakítható.

A korlátozó intézkedések bevezetését a kormány “a súlyos helyzettel” indokolta, az újonnan fertőzöttek száma ugyanis a hét eleje óta minden nap 20 ezer felett volt, amire május eleje óta nem volt példa, s ami tízszerese a két héttel ezelőtti adatoknak.

A kórházi mutatók eddig nem emelkedtek, de a hatóságok attól tartanak, hogy augusztus közepén ismét túlterheltek lehetnek az egészségügyi intézmények.

Csütörtökön 6800 fertőzöttet ápoltak kórházban, s közülük kevesebb mint 900-an voltak intenzív osztályon. Tavaly október óta nem volt ilyen kevés koronavírus beteg kórházban. A delta variáns gyors terjedésével azonban a helyzet néhány héten belül megváltozhat.

“Az igazi kérdés az egészségügyi rendszerünkre gyakorolt hatás” – mondta Jean-Francois Delfraissy, a kormány mellett működő tudományos tanács vezetője a szenátusban. Olivier Véran egészségügyi miniszter pedig arra figyelmeztetett, hogy a vírus terjedése egy hét alatt 150 százalékkal erősödött, amire még nem volt példa.

Az egészségügyi miniszter csütörtökön jelezte, hogy öt megyében lassan elkezdett emelkedni az intenzív osztályon ápoltak száma. Az elmúlt hét napban 1550-en kerültek kórházba, közülük 300-an intenzív osztályra, míg két héttel ezelőtt még csak 750 volt a kórházba felvett betegek száma, s 150 az intenzív osztályra kerülőké.

Az előző járványhullámokhoz képest azonban az átoltottság miatt várhatóan kevesebb fertőzöttnél alakul ki a betegség súlyos formája. A hatóságok ugyanakkor attól tartanak, hogy a tavalyi nyárhoz hasonlóan a fertőzési szint először a fiatalok körében ugrik meg, s tőlük kaphatják el az idősebbek vagy az egészségégi állapotuk miatt veszélyeztetettebbnek számítók, s emiatt nőhet meg nyár végre a kórházi ápoltak száma, elsősorban a be nem oltottak esetében.

A kormány adatai szerint egyébként az új fertőzötteknek 96 százaléka nem kapott oltást.

A korlátozó intézkedések alapvető célja az oltási hajlandóság további növelése: az országban jelenleg naponta csaknem egymillió adagot vesznek fel az emberek, s a szomszédos Spanyolországból és Portugáliából is sokan a dél-franciaországi nyaralóhelyeken kérik a mindenki számára elérhető oltást a felgyorsított kampánynak köszönhetően.

A 67 millió lakosú Franciaország lakosságának 58 százaléka, 39 millióan kapták meg a SARS-CoV-2 koronavírus okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltás legalább egy adagját, 32 millió embernek pedig már befejeződött az oltási ciklusa, azaz mindkét vakcinaadagot megkapta.

The post A francia nemzetgyűlés megszavazta az újabb korlátozásokat appeared first on .

Az Egri Törvényszék a 46 éves vádlottat tizenkettedik életévét be nem töltött, felügyelete alatt álló személy sérelmére folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette és más szexuális bűncselekmény miatt 15 évi fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte.

Végleges hatállyal minden olyan foglalkozástól és egyéb tevékenység végzésétől is eltiltotta, melynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, gondozását vagy gyógykezelését végzi, vagy ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.

Az ítéleti tényállás szerint a vádlott előbb egy Heves megyei községben, később pedig a fővárosban létesített erőszakkal nemi kapcsolatot gyermekkorú unokahúgával. Rokonként a bizalmi helyzetével visszaélve a mindössze nyolcéves kisleány jelenlétében pornográf tartalmú filmeket nézett, későbbi időszakban pedig nemi vágyának kielégítése végett erőszakkal és fenyegetéssel szexuális cselekményekre kényszerítette. A gyermekkorú sértett ellenállását a családját érintő fenyegetésekkel, valamint testi erőszakkal törte meg. Azzal fenyegette őt, hogy amennyiben fajtalan vágyának nem tesz eleget, az édesapja börtönbe kerülhet, szeretteit pedig szintén hasonló módon zaklatja. Súlyosan szeméremsértő magatartásával a sértett személyiségfejlődését traumatizálta. A megfélemlített leány csak tizenhat éves korában tárta fel a bűncselekményt az édesanyjának.

Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a törvényszék a megalapozott tényállásból helytállóan következtetett a vádlott bűnösségére, és a kiszabott büntetések is törvényesek. A vádlott terhére rótt bűncselekményeket a Btk. öt évtől tizenöt évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Halmazati büntetésként öt évtől huszonkettő és fél évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A büntetés kiszabásánál irányadó bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság feltárta és a súlyuknak megfelelően értékelte. A pszichoszexuális fejlődési zavarral küzdő vádlottal szemben kiszabott – a büntetési tétel középmértékét meghaladó – tizenöt év tartamú szabadságvesztés, kiegészülve a foglalkozástól eltiltással és a mellékbüntetéssel törvényes büntetés. Megfelelően igazodik a bűntettek tárgyi súlyához, a bűnösség fokához és a vádlott személyiségének kimagasló társadalomra veszélyességéhez. A büntetéskiszabási célok és elvek érvényesülésének biztosítására egyaránt alkalmas.

A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények nyugtalanítóan gyakoriak. Ebben a büntetőügyben a folytatólagos elkövetésen túl a részcselekmények rendkívül nagy száma, a nyolc évet felölelő elkövetési időszak, a kezdetben mindössze nyolc éves sértett sérelmére való durva elkövetési mód, valamint az a tény, hogy a sértett maradandó pszichés károsodást szenvedett, a büntetés enyhítését nem indokolják.

A védelmi fellebbezésekről a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla dönt.

The post Nyolc éven át erőszakoskodott kiskorú rokonával appeared first on .

A srebrenicai népirtás, valamint más emberiesség elleni bűnök tagadását is törvényen kívül helyezte pénteken Valentin Inzko, a nemzetközi közösség távozó boszniai főképviselője, aki erről hozott rendeletével a bosznia-hercegovinai büntető törvénykönyvet is módosította.

Inzkótól évek óta kérte a nemzetközi közösség, hogy fogadtasson el olyan törvényt Bosznia-Hercegovinában, amely büntetné a srebrenicai népirtás tagadását, ám a főképviselő ezt mindeddig elutasította, mondván, ezt nem neki, hanem az ország politikusainak kell javasolniuk. Mivel megbízatása lejárt, ilyen törvény pedig nem született meg, távozása előtt végül maga volt kénytelen erről rendelkezni.

A kiadott kötelező érvényű rendelkezés szerint – amely nyolc nap múlva lép életbe – ezentúl hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki nyilvánosan jóváhagyja, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtás bűntettét, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság már megerősített. A törvénymódosítás tehát nem kizárólag a srebrenicai népirtásra vonatkozik, hanem sokkal tágabb területet fed le.

Inzko megbízatása augusztus elsejével jár le, helyére Christian Schmidt német diplomata érkezik. Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény értelmében a főképviselőnek joga van törvényeket is hozni.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni.

A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig 47 embert ítéltek több mint 700 év börtönbüntetésre, valamint négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet a boszniai bíróságok mondtak ki, 25 embert ítéltek el, míg Hágában 14 egykori szerb katonai vezetőt és politikust találtak bűnösnek, Szerbiában öt, Horvátországban pedig két ítélet született a srebrenicai mészárlás ügyében.

Míg a bosnyák politikusok üdvözölték Valentin Inzko pénteken bejelentett törvénymódosítását, a boszniai szerbek vezető politikusa, a háromtagú államelnökség szerb tagja szerint a törvény az ország felbomlásához vezethet. Milorad Dodik korábban többször is kifejtette már, hogy véleménye szerint a boszniai Szerb Köztársaságnak ki kellene válnia Bosznia-Hercegovinából, és csatlakoznia kellene Szerbiához. Sefik Dzaferovic, az államelnökség bosnyák tagja viszont úgy véli, Inzko ezzel teljesítette a kötelességét az áldozatokkal szemben, és lelkiismeretének, valamint a daytoni megállapodásnak megfelelően járt el.

The post A nemzetközi közösség távozó boszniai főképviselője megtiltotta népirtás tagadását appeared first on .

A bűnmegelőzés társadalmi ismertsége és elfogadottsága az elmúlt években folyamatosan növekszik – válaszolta megkeresésünkre Garamvölgyi László. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) főosztályvezetője megosztotta az elmúlt években szerzett tapasztalatait Biztonságpiaccal.

Ma Magyaroszágon az emberek 39 százaléka kifejezetten jónak ítéli a közbiztonságot, amely az elmúlt évekhez képest igen nagymértékű változást jelent. 2003-ban ez az adat csupán 13 százalék volt. A bűncselekmények számát tekintve szintén pozitív tendencia figyelhető meg, ám ez alól kivételt képez a szexuális zaklatás és támadás, mivel ezen mutatók száma nőtt. Ennek vélhetően az az oka, hogy ma már az áldozatok sokkal nyíltabban beszélnek az őket ért támadásról. Az NBT 2013-as megalakulása óta számos programot, rendezvényt, képzést valósított meg annak érdekében, hogy a bevezetőben ismertettek számok megszülethessenek.

A 2013-ban, tízéves időtartamot átfogó Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia négy fő prioritásra koncentrált. A településbiztonságra, a gyermek- és ifjúságvédelemre, a bűncselekmények áldozatainak segítésére – ebbe beletartozik az áldozattá válás megelőzése is –, valamint a bűnismétlés megelőzésére – mondta Garamvölgyi. A négy fő csapásirány mellett az NBT több más, és a fókuszpontokhoz szorosan kapcsolódó célt is megvalósításra tűzött az elmúlt években. Az egyik a rengeteg közül a megyei bűnmegelőzési tanácsok létrehozása. Ezekre azért volt szükség, mert a helyi problémák kezelése, csak a régiós szervezetek segítségével valósulhat meg hatékonyan, hiszen a legtöbb információ helyi szinten áll rendelkezésre. A tanács, kisebb „társai” mellett az évek során létrehozott úgynevezett Mobil Bűnmegelőzési Centrumokat, népszerűsíteni kezdte az élménypedagógia módszerét, illetve számos olyan rendezvényt valósított meg, amely a társadalom széles körét foglalkoztató kérdésekre koncentrál. A hét év során azonban a legnagyobb eredményeket a stratégia legfőbb szintjein érték el.

Az építészetbiztonság hazai úttörői
A prioritások között, első helyen szereplő településbiztonság keretén belül, az elmúlt időszakban elkészült a Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár. Ennek segítségével könnyen készíthetők olyan tematikus térképek és diagramok, amelyeket bűnügyi, társadalmi, gazdasági és egyéb releváns statisztikai adatok elemzéséhez tud használni az NBT. A prioritás második kiemelt feladata volt az építészeti bűnmegelőzés módszertanának országossá tétele. A római építészetben is használatos megoldást és egyben megelőzési eszközt Magyarországon elsőként, az NBT vezette be.

Az építészeti bűnmegelőzés lényege, hogy bemutassa, és egyben megismertesse, miként lehet azokat a tereket, amelyek kifejezetten kedveznek a bűnözésnek, megszüntetni – ismerteti Garamvölgyi. Gondoljunk például egy szűk utcára, ahol nincs közvilágítás. Noha nem evidens, de valószínűsíthető, hogy ez a terep egy bűncselekmény megvalósítására alkalmas lehet. Az NBT támogatásával született meg a Safecity projekt is. A „Legyen tered” – szintén tavalyi – kezdeményezés újabb mérföldkőnek számított az NBT életében. A projekt keretén belül megvalósult az első olyan közösségi tér, amely nem csupán egy összefogás eredményeként jött létre, hanem az első építészetbiztonsági megoldásokkal rendelkező közterületté is vált.

Művészeti programok a fiatalok védelméért
A gyermek- és ifjúságvédelem területén nagy hangsúlyt fektetett az NBT, a szakemberek – pedagógusok, rendőrök, és a területen dolgozók – akkreditált és minősített képzésére.

„2018-ban Bűnmegelőzés az iskolában címmel tartottunk előadásokat összesen tíz alkalommal. Ugyanannak az évnek a végén tíz felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást is kötöttünk, amelynek keretében a pedagógushallgatók választható tárgyként beépíthették a tanulmányainkba az NBT képzését. 2019-ben mégy iskolában el is kezdődött az oktatás. További hatalmas sikerként éltük meg a „Jobb agyféltekés vizuális képességfejlesztés” tréningüket is, amelyre már két éve jelentkezhetnek a tanárok és rajztanárok. Úgy véljük a kreativitás az egyik olyan tulajdonság, amelyre a jövő emberének szükséges lesz. Nem mellesleg pedig remek szabadidős tevékenység így miközben lefoglaljuk a fiatal generációt, művészi készségeit is fejlesztjük. A elmúlt évben a bűnmegelőzési tevékenységünkbe civil szervezeteket is bevontunk, ennek egyik legcsodálatosabb és legmeghatóbb eredménye a Mi dalunk című zenés táncdarab lett. A projekt a művészetpedagógia eszközeit alkalmazva igyekszik megerősíteni a fiatalok megfelelő viselkedésformáit. A darab olyan tinédzser és fiatal felnőttkori problémákat dolgoz fel, amelyek a mindennapi iskolaélet részét képezik. Ilyen a kirekesztés, a bántalmazás, a csúfolódás, és így tovább. A darabban megmutatjuk, hogyan lehet ezeket a helyzeteket kezelni.

Segítség fiataloknak és időseknek egyaránt
Az áldozattá válás megelőzése harmadik fókuszpontként van jelen a tízéves stratégiánkban. Az NBT ennek érdekében számos művészeti programot is szervezett. Voltak köztük zenei projektek, közösségi szabadidős tevékenységek és filmszerű megoldások.

A támogatott projektek alapvető célja a fiatalok kompetenciafejlesztésén, önbizalmuk, felelősségérzetük megerősítésén túl az, hogy egy helyi, a közbiztonság növelését és a további bűncselekmények elkövetését megelőző szakmai együttműködési háló is kialakuljon a különböző ágazatok szakembereinek részvételével. Több olyan eseményt is szerveztünk, ahol a büntetésüket töltő személy gyermekére koncentráltunk, mivel ők sok szempontból hátrányosabb helyzetben vannak, mint kortársaik. Az áldozattá válás tekintetében kiemelt figyelmet fordítottunk és fordítunk az időskorú személyekre. Számos online kampányt is sikeresen bonyolítottunk le az elmúlt években. Nagyon jó eredményt hozott a bűnmegelőzési meséink című sorozatunk, amely a legkisebb korosztályt célozta meg. A mesék alapján tavaly egy színdarabot is bemutattunk, amelyet eddig 1200 gyermek látott. A fiatalokat érintő bullying témában videókampányt indítottunk, amibe sikeresen be tudtuk vonni a korcsoport legnépszerűbb influencereit is. Mindezek mellett 2019-ben négy rövidfilmet is készítettünk „Csalóakadémia címmel”, amely az időseket érintő trükkös elkövetési módszereket mutatja meg könnyed és megjegyezhető formában. Ezek mindegyike hamarosan offline is elérhetővé válik.

A negyedik prioritás, vagyis a bűnismétlés megelőzésének esetében a reintegráció, valamint a művészetterápiás programok kerültek előtérbe. Az elmúlt évben pedig az NMB régi álma is valóra vált, a Félutas Ház kialakításának köszönhetően. A ház rövid távú célja, hogy a szabaduló elítéltek számára komplex szolgáltatásokat nyújtson. Ilyen többek között a lakhatás, a képzés, a munkaerőpiaci szolgáltatások, valamint az emberi kapcsolatok. A fő cél természetesen itt is, hogy a visszaesést megelőzzük, a bűnismétlések számát pedig csökkentsük – mondta el Garamvölgyi.

Az NBT pozitívan tekint a jövőbe, és tervei között szerepel egy Bűn- és Baleset-megelőzési Oktatóközpont létrehozása. A központ legfőbb célja az lenne, hogy a lakosság és kiemelten a gyermekek biztonságát, tudatosságát és felkészültségét növelje a mindennapi életben előforduló veszély- és krízishelyzetekben.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Felértékelődött a biztonság, csökken a bűnözés appeared first on .

A déli és a nyugati határ között az illegális bevándorlók szállítását luxusjárművekkel megszervező nemzetközi embercsempész-hálózat felszámolásában vett részt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) a bolgár és a görög hatóságokkal közösen – közölte a KR NNI.

A közlemény szerint az Europol támogatásával végrehajtott akcióban a Magyarországon működő bűnözői sejtek tagjai is rendőrkézre kerültek. A részletekről azt közölték, hogy a KR NNI nemzetközi bűnözés elleni főosztályának székesfehérvári osztálya azonosított egy év eleje óta Magyarországon működő nemzetközi bűnözői csoportot. A hálózat Magyarország déli (szerbiai) és nyugati határszakasza közötti területen folytatott embercsempészetet.

A szervezők a kifejezetten nagy teljesítményű és nagy értékű, bolgár és grúz honosságú luxusjárműveket biztosítottak a sofőrök számára, amelyeket segítőiken keresztül trélerekkel juttattak be Magyarországra. A külföldön beszervezett és Magyarországon elszállásolt ukrán és grúz csempészsofőrök “tapasztalt, kifejezetten jó vezetési képességű, gyorsan reagálni képes tagjai a csoportnak, akik a velük szemben kezdeményezett rendőri intézkedéseknek ellenszegültek, és a csempészautókkal vagy abból kiugorva gyalogosan (…) menekülést kíséreltek meg” – írták.

Megállapították, hogy a magyarországi embercsempészetet egy Bulgáriában élő, családi alapon szerveződött bűnözői csoport irányítja. Tagjai Görögországben szintén ugyanilyen tevékenységet folytattak – tették hozzá. A bűnszervezet felszámolása érdekében a magyar, a bolgár és a görög hatóságok nemzetközi akciósorozat keretében fogták el a szervezet irányítóit és az egyes országokban – közöttük Magyarországon – működő bűnözői sejtek tagjait – ismertette a KR NNI.

A Magyarországon az NNI székesfehérvári nyomozói 19 embercsempészésre használt gépkocsit, illetve további 10, azok beszállítását végző trélert azonosítottak és figyeltek meg. A magyar intézkedések eredményeként nyolc embercsempészt fogtak el, akik összesen 87, Magyarországon jogosulatlanul tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárt kíséreltek meg Nyugat-Európába szállítani – közölték.

A büntetőeljárások során 11 nagy értékű csempészautót foglaltak le, közülük hét sérült, rongálódott meg az elfogások következtében.

The post Nemzetközi embercsempész-hálózat felszámolásában vett részt a Nemzeti Nyomozó Iroda appeared first on .

Öt hónapon át tartó kiképzést követően hetvenhárom újonc tűzoltó tett esküt pénteken Budapesten – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Az újoncok a katasztrófavédelem oktatási központjában kaptak elméleti és gyakorlati képzést, amelyet egy-egy tűzoltóságon eltöltött háromhetes gyakorlat követett. A képzés végeztével speciális, életből kiragadott balesetet és tűzesetet szimuláló helyzetekben tettek vizsgát – ismertették.

Felidézték, hogy a vizsgatételek között olyan különleges helyzetek is szerepeltek, mint amilyet egy égő társasház, kigyulladt iskolai tornaterem, égő búzatábla vagy egy súlyos vasúti baleset jelent.

A hetvenhárom újonc hivatásos tűzoltó közül Budapesten tizennyolc, Pest megyében tíz, Békés és Borsod megyében hét-hét, Komárom-Esztergom megyében hat, Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében négy-négy, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Heves, Nógrád és Veszprém megyében három-három, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyében pedig egy-egy újonc kezdheti meg szombattól a szolgálatot – olvasható a közleményben.

The post Több mint hetven új tűzoltó tett esküt appeared first on .