Biztonságpolitika

A “Donyecki Népköztársaság” és a “Luhanszki Népköztársaság” elismerése aláássa Ukrajna önállóságát és területi egységét, erodálja a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseket, és megsérti a minszki megállapodásokat, amelyeknek Oroszország is részes fele; Donyeck és Luhanszk Ukrajna része – jelentette ki Jens Stoltenberg a NATO főtitkára.

“Elítélem Oroszország azon döntését, hogy elismeri az önjelölt “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság függetlenségét” – fogalmazott Stoltenberg.

Emlékeztetett: 2015-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa – amelynek tagja Oroszország is – megerősítette, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja Ukrajna önállóságát, függetlenségét és területi egységét. Kijelentette: Moszkva továbbra is szítja a kelet-ukrajnai konfliktust azzal, hogy pénzügyi és katonai támogatást nyújt a szakadároknak. Megpróbál ürügyet teremteni arra is, hogy ismét megtámadja Ukrajnát.

A főtitkár hangsúlyozta: a NATO támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül. A szövetségesek a lehető leghatározottabban sürgetik Oroszországot, hogy válassza a diplomácia útjait, és haladéktalanul hagyjon fel a csapatösszevonással Ukrajna területén és környékén, továbbá vonja ki haderejét Ukrajnából a nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően – tette hozzá Stoltenberg.

Vlagyimir Putyin hétfőn este együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Gyenyisz Pusilinnal, a “Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszecsnyikkal, a “Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden szavaz. Az ukrajnai szakadár régiók elismerésének bejelentését megelőzően Putyin videoüzenetében elmondta, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, egyebek között arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

The post NATO: a szakadár régiók orosz elismerése erodálja a konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseket appeared first on .

Elfogták a drogot áruló apát és fiát, valamint az őket ellátó terjesztőt is a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) miskolci rendőrei. Az akcióban csaknem 463 millió forint feketepiaci értékű, több mint száz kilogramm súlyú, mintegy félmillió adagnyi kábítószert, úgynevezett kristályt foglaltak le.

A Miskolci Törvényszék azt közölte, hogy a Mezőkövesdi Járásbíróság elrendelte a gyanúsított férfi és két társa letartóztatását. A végzéssel szemben a harmadrendű gyanúsított és védője fellebbezett, így nem végleges. A police.hu-n megjelent közlemény szerint az NNI miskolci bűnüldözési osztálya három férfi ellen folytat büntetőeljárást új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

A nyomozók azért indítottak eljárást a 21 éves R. Erik Károly és 52 éves apja, R. Károly ellen, mert olyan információk merültek fel, hogy az egyik borsodi településen és környékén illegális anyagokat terjesztő hálózatot alakítottak ki, és rövid idő alatt jelentősen meggazdagodtak. A drogbizniszt a fiú irányította, az apa az anyag beszerzésében, szállításában és árusításában is részt vett – olvasható a közleményben.

Az apát kedden az M3-as autópálya hejőkeresztúri pihenőjében állították meg a rendőrök, és a ruházatában egy kilogrammnyi fehér, kristályos anyagot találtak. A férfi azt mondta, fürdősó van nála, félmillió forintot fizetett érte. A lefoglalt anyagról a vegyészszakértő megállapította, hogy új pszichoaktív anyag. Ugyanebben az időben a rendőrök a fiúnál is kutatást tartottak, és a lakásában kábítószergyanús anyaggal szennyezett mérleget, mobiltelefont, 730 ezer forintot, valamint több nagyértékű arany ékszert foglaltak le.

A terjesztőt, a 32 éves Ö. Zoltánt szerdán Budapesten fogták el. Az autójában egyebek mellett nagy mennyiségű készpénz, több mobiltelefon és egy másik jármű indítókulcsa volt. Abban a gépkocsiban két kilogramm fehér, kristályos anyagot és egy lakáskulcsot találtak. A budapesti lakásban – amelyet a férfi használt, de nem lakott ott – több mint száz kilogramm fehér, kristályos anyag került elő, valamint a terjesztéshez szükséges eszközök: így a csomagoláshoz használt ugyanolyan nylonzacskók, mint a másik két helyszínen, mérleg és fóliázógép. A vegyészszakértő az autóban és a lakásban lefoglalt anyagokról is megállapította, hogy új pszichoaktív anyag.

Az NNI miskolci nyomozói mindhárom férfit új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, majd bűnügyi őrizetbe vették őket és kezdeményezték letartóztatásukat, amelyet azóta – Tiszaújvárosi Járási Ügyészség indítványára – a Mezőkövesdi Járásbíróság el is rendelt.

A rendvédelmi szervek csaknem félmillió adag, 463 millió forint feketepiaci értékű drog piacra jutását akadályozták meg – áll a közleményben. Az illegális drogbiznisz további érintettjeinek azonosítása folyamatban van, így nem kizárt, hogy a gyanúsítottak köre bővülni fog – írták.

The post Félmillió adag drogot foglaltak le három gyanúsítottnál a borsodi rendőrök appeared first on .

Oroszország “rendkívül erőszakos” invázióra készül Ukrajna ellen, és Moszkva célja, hogy “összezúzza” az ukrán népet – jelentette ki hétfőn az NBC amerikai televíziónak adott nyilatkozatában Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.

“Úgy gondoljuk, hogy az oroszok által tervezett bármely katonai művelet rendkívül erőszakos lesz. Ukránok és oroszok, civilek és katonák is életüket fogják veszíteni” – vélekedett Sullivan. A nemzetbiztonsági tanácsadó “hatalmas brutalitásra” számít, ugyanis szerinte “ez nem csak hagyományos háború lesz két hadsereg között”. Sullivan hozzátette: “ez Oroszország háborúja lesz az ukrán nép ellen, azzal a céllal, hogy elnyomja, összezúzza őket és ártson nekik”.

A jelenlegi megállapodások szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön Genfben találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Vasárnap Joe Biden sem zárkózott el egy esetleges találkozó lehetőségétől Vlagyimir Putyinnal.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azonban hétfőn azt mondta: korai még a csúcstalálkozóról beszélni. A szóvivő szerint a két elnök bármikor összehívhat telefonbeszélgetést vagy találkozót, de egyelőre nincs ilyen konkrét terv. Hozzátette: “egyetértés van abban, hogy külügyminiszteri szinten kell folytatnunk a párbeszédet” – fogalmazott Peszkov.

Sullivan hétfőn megismételte, hogy az Egyesült Államok kész megtenni a megfelelő válaszlépéseket, amennyiben Moszkva támadást indítana Kijev ellen. “Készek vagyunk határozottan reagálni, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, de készen állunk a helyzet békés, diplomáciai rendezésére, a legmagasabb szinten is” – tette hozzá a nemzetbiztonsági tanácsadó. Sullivan szerint azonban jelenleg “minden jel arra mutat, hogy az orosz erők nagy, Ukrajna elleni támadásra készülnek”.

The post Sullivan: Oroszország rendkívül erőszakos invázióra készül appeared first on .

Nagyon praktikus, ha a háztartásban van nyomtató, hiszen bármikor szükség lehet egy fontos dokumentum aláírására, amit előbb ki kéne nyomtatni. De a gyermekes családok életét is meg tudja könnyíteni akár egy színező, feladatlap, kreatív sablon kézzelfoghatóvá tétele. 

Készülékeket már egész olcsón be lehet szerezni, ami mégis visszatartó lehet az alkalmi használóknak, az a festék beszáradása és / vagy a patron utánpótlása. A TonerPartners.hu munkatársai ebben a cikkben megmutatják, hogy milyen eszközt érdemes beszerezned, ha neked is csak időnként lenne szükséged nyomtatásra.

Beszáradt festék

Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor éppen valami sürgős iratra lenne szükséged, és nem működik a nyomtató, mert beszáradt a festék. Ilyenkor kell keresned másik lehetőséget a printelésre, de még új patront is be kell szerezned. Ezt nemcsak tinta-, de pénzpocsékolásnak is érezheted – teljes joggal. Jellemzően a tintasugaras gépek produkálják az ilyenfajta hibát, hiszen a ritka igénybevétel miatt a folyékony tintacseppek beleszáradnak a fúvókákba.

Jó esetben elég egy új festékkazetta behelyezése a megfelelő működéshez, de ha több hétig parlagon volt hagyva a gép, sajnos az is előfordulhat, hogy az egész nyomtatófejet cserélni kell.

Az ideális nyomtató ritka használathoz

Szerencsére a tintasugaras készüléknek akad versenytársa is a lézernyomtató képében. A lézernyomtatók teljesen más eljárással végzik a feladatukat, nem is folyékony tintát használnak a szöveg vagy ábra papíron történő megjelenítéséhez, hanem festékport. Ezért alkalmasabbak ezek a fajta készülékek azok számára, akik csak időnként, ad-hoc jelleggel adnak feladatot a nyomtatónak, hiszen a festékpor nem tud beszáradni.

Az eszköz bekerülési költsége valamivel magasabb, mint a tintasugaras változatoké, de a nyomtatási költsége alacsonyabb, ráadásul a TonerPartners.hu webáruházban az alternatív HP toner vagy más népszerű márka festékkazettája az eredeti árának töredékéért kapható.

Szkennelni, másolni is kéne?

Az utóbbi években lett elterjedt az úgynevezett többfunkciós masinák használata. Kisebb irodába, vagy ha otthon szükség van szkennelő vagy fénymásoló funkcióra is, akkor nagyon praktikus, hiszen egy gép képes mindhárom szerepre. Ezáltal kevesebb helyet foglal, mintha külön-külön szereznéd be a készülékeket, ráadásul az energiafogyasztás is kevesebb. Ezekből a típusokból is lehet fekete-fehér vagy színes nyomtatásra alkalmasat kapni. 

Vezeték nélküli használat

A 21. század legújabb vívmánya a nyomtatók és a multifunkciós eszközök körében, hogy már nem szükséges egy adott számítógéppel összeköttetésben lenniük. Akár telefonról is elindítható a nyomtatás, ha a nyomtató rendelkezik a vezeték nélküli használat képességével. Ez mindenképpen megkönnyíti, kényelmesebbé teszi a használatot, és abszolút kiszolgálja a mai kor emberének igényeit.

The post Így válassz nyomtatót, ha nem napi szinten használod appeared first on .

Újabb két ukrán katona vesztette életét, és négy megsebesült a Donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az egyesített erők parancsnokságára és az országos rendőrségre hivatkozva.

A parancsnokság jelentése szerint hétfőn, kijevi idő szerint délután öt óráig 54-szer sértették meg az “orosz megszálló erők” a tűzszünetet, ebből 45-ször a minszki megállapodásokban tiltott nehézfegyverekkel. A két elesett katonáról az országos rendőrség adott hírt, közleményük szerint a Donyeck megyei Zajceve települést ért tüzérségi támadásban vesztették életüket. A négy sérült katona az ukrán hadműveleti parancsnokság szerint lövedékek repeszeitől szenvedett különböző fokú sérüléseket.

A jelentések szerint a nap folyamán a tüzérségi támadások következtében a térség nyolc települése – mintegy 43 ezer lakos – maradt áram, illetve vezetékes vízellátás nélkül. A múlt hét végén a hatóságok közlése szerint két ukrán katona vesztette életét, és hét sebesült meg a támadásokban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő estére sürgősséggel összehívta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülését az orosz biztonsági tanács ülésén elhangzottakkal kapcsolatban. Az orosz testület ülésének résztvevői a kamerák előtt az önkényesen kikiáltott donyecki és luhanszki “népköztársaságok” Moszkva általi elismerése mellett szólaltak fel. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt ígérte, hogy még hétfőn döntést hoz, az esti órákban a tervek szerint beszéddel készül fordulni az Oroszországi Föderáció lakosaihoz – írta az Ukrajinszka Pravda.

2018 februárjában életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot “agresszornak, megszálló államnak”, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig “Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek” minősítette. A jogszabály alapján az addig terrorellenesnek nevezett belügyi művelet fokozatosan, április végétől pedig hivatalosan katonaivá alakult át, és új neve Egyesített Erők Művelete lett.

The post Újabb két ukrán katona halt meg a Donyec-medencei harcokban appeared first on .

Emmanuel Macron francia államfő összehívta a nemzeti biztonsági és védelmi tanács ülését az Ukrajna és Oroszország közötti helyzet megvitatására – jelentette be a francia elnöki hivatal.

A testület általában a kormányülés előtt szokott összeülni a védelmi és biztonsági kérdések megtárgyalására az illetékes tárcavezetők és a kérdésben illetékes állami tisztviselők részvételével.

Az Elysée-palota azt is jelezte, hogy miután Moszkva elismerni készül az ukrajnai szakadár területeket, a köztársasági elnök ismét egyeztetett telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint két alkalommal Olaf Scholz német kancellárral és az uniós vezetők közül Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével.

“A kapcsolatfelvételek folytatódnak az este folyamán” – jelezte a francia elnöki hivatal.

Párizs szerint az ukrajnai válság új dimenzióba lép azzal, ha Putyin elismeri az ukrajnai szakadár területeket. Az orosz elnök erről tájékoztatta a francia elnököt és a német kancellárt, akik a tájékoztatás szerint csalódottságuknak adtak hangot.

The post A francia elnök összehívta a védelmi tanácsot appeared first on .

Az Európai Unió Külügyi Tanácsa újabb öt személyt vett fel az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára – közölte az uniós tanács, még azt megelőzően, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette a dél-kelet-ukrajnai két szakadár “népköztársaság” elismerését.

A jegyzékbe vett öt ember az Orosz Föderáció Állami Dumája tagja. Mindegyiküket szeptember 19-én választották meg az illegálisan annektált Krím-félsziget és Szevasztopol városának képviseletére, valamint a Szevasztopol választási bizottság vezetőjének és helyettes vezetőjének.

Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére. A szankciók hatálya jelenleg 193 személlyel és 48 szervezettel szemben vannak érvényben.

Az Európai Unió szerint az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Unió először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket. Az Unió ezeken túl további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím-félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán kizárólag e két területre vonatkozóan. Az előbbi szankciók július 31-ig, az utóbbiak pedig június 23-ig vannak érvényben.

Az említett szankciós jegyzéket az Unió azért fogadta el, mert egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én megszállta a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz történő csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.

Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték.

The post Az EU újabb öt személyre vetett ki szankciókat Ukrajna területi integritása miatt appeared first on .

A délkelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be hétfő esti videoüzenetében Vlagyimir Putyin.

Putyin tévékamerák előtt együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a “Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a “Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni.

Az elnök felhatalmazta az orosz fegyveres erőket, hogy a két “népköztársaság” területén biztosítsák a békefenntartást a Moszkva által újonnan függetlennek elismert területeken. Emellett utasította az orosz külügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat a két entitással a diplomáciai, baráti kapcsolatok, valamint az együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás létrehozásáról.

Az ukrajnai szakadár régiók elismerésének bejelentését megelőzően Putyin Oroszország népéhez hosszú videoüzenetet intézett, amelyben elmondta, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, egyebek között arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn közös közleményben ítélte el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a délkelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be.

The post Putyin elismeri a “Donyecki Népköztársaságot” és a “Luhanszki Népköztársaságot” appeared first on .

Ukrajna azonnali elhagyását kérte a német állampolgároktól a német külügyminisztérium, a Lufthansa csoport pedig közölte, hogy felfüggeszti kijevi járatait.

A külügyminisztérium az Ukrajnáról szóló frissített utazási tájékoztatójában nyomatékosan eltanácsolta a német állampolgárokat a kelet-európai ország meglátogatásától, az ott tartózkodó a német állampolgárokat pedig arra kérte, hogy távozzanak, méghozzá “most”.

Indoklásként kifejtették, hogy az orosz-ukrán feszültség “tovább nőtt az orosz katonai alegységek tömeges jelenléte és mozgása miatt az ukrán határ közelében”, így “a katonai összecsapás bármikor lehetséges”. Hozzátették, hogy ajánlatos “időben” elhagyni az országot, mert “a német állampolgárok támogatásának lehetősége nagyon korlátozott”, ha orosz támadás éri Ukrajnát.

A Lufthansa csoport közölte, hogy “az ukrajnai helyzet miatt” hétfőtől február végéig valamennyi légitársasága felfüggeszti kijevi és odesszai járatait. A vállalatcsoport – amelyhez a névadó Lufthansa mellett az Eurowings, az osztrák Austrian Airlines, a svájci Swiss és Edelweiss Air légitársaság, valamint a belga Brussels Airlines tartozik – német hírportálokhoz eljuttatott közleményében indoklásként kiemelte, hogy az utasok és a személyzet biztonsága mindig elsőbbséget élvez. Az Ukrajna nyugati részén fekvő Lembergbe (Lviv) közlekedő járatok menetrendjében egyelőre nincs változás.

The post Berlin Ukrajna elhagyására kéri a németeket, a Lufthansa felfüggeszti kijevi járatait appeared first on .

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Oroszország olyan méretű háborút tervezhet Ukrajnában, amilyenre Európában 1945 óta nem volt példa.

Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnap délelőtti politikai magazinműsorának adott interjút, amelyből a BBC néhány részletet előzetesen közzétett. Arra a kérdésre, hogy továbbra is küszöbönálló veszélynek tekinthető-e az Ukrajna elleni orosz invázió, a brit kormányfő azt mondta, hogy a hírszerzési adatok erre vallanak, “és ezen nincs mit szépíteni”. Hozzátette: ezeknek a terveknek a végrehajtása bizonyos értelemben már meg is kezdődött.

Johnson kijelentette: a nyugati szövetségesek olyan terveket látnak, amelyek alapján az ukrajnai orosz katonai beavatkozás – pusztán méreteit tekintve – az európai területen 1945 óta megvívott legnagyobb háborúnak is bizonyulhat. A brit miniszterelnök szerint a hírszerzési adatokból olyan tervekre lehet következtetni, amelyek alapján az orosz invázió nemcsak keletről, hanem északról és Fehéroroszországból is megindulna, és a hadműveletek részét képezné az ukrán főváros, Kijev bekerítése is.

Johnson szerint ezekről a hírszerzési információkról Joe Biden amerikai elnök számolt be a többi nyugati vezetőnek. A brit miniszterelnök szerint tudatában kell lenni annak, hogy mindez mekkora veszteségeket okozhat emberéletekben, ukránok és orosz fiatalok körében egyaránt.

Johnson a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) is kijelentette: attól fél, hogy még egy esetleges “villámháború” után is a megtorlás, a bosszú és a felkelések hosszú, rettenetes időszaka következne, és orosz szülők gyászolnának fiatal orosz katonákat, akik a maguk módján ugyanolyan ártatlanok, mint a támadás elhárítására készülő ukránok.

A konferencián felszólalva a brit kormányfő azt mondta: nem lehet teljesen tudni, hogy Vlagyimir Putyin mire készül, de az előjelek komorak.

Az orosz invázió esetére előkészített brit szankciókról Johnson azt mondta: a brit kormány az orosz állam szempontjából stratégiai fontosságú vállalatok és személyek ellen hozna büntetőintézkedéseket, egyebek mellett lehetetlenné téve számukra, hogy a londoni tőkepiacokon juthassanak finanszírozási forrásokhoz.

A brit kormány mindemellett feltárná az orosz tulajdonú vállalatok tulajdonosi szerkezetét, annak kiderítése végett, hogy e vállalatok tevékenységének kik a tényleges haszonélvezői – mondta a brit miniszterelnök.

The post Johnson: Oroszország 1945 óta nem látott méretű háborúra készülhet Ukrajnában appeared first on .

Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta 250 darab M1A2 Abrams SEPv3 páncélos eladását Lengyelországnak – erősítette meg Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter.

A már tavaly júliusban bejelentett ügyletet Blaszczak a pénteki Twitter-bejegyzésében a lengyel védelmi képességek “rendkívül fontos megerősítésének” nevezte. A miniszter felidézte: az M1A2 SEPv3 az Abrams páncélos legkorszerűbb változata. Júliusban a lengyel sajtó arról írt: a korszerű eszközöket Lengyelország keleti részében telepítik 2022-ben, ez lesz az ilyen típusú Abrams páncélosok első rendszerbe állítása Európában.

Felidézték: a páncélosokat az amerikaiak a T-14 Armata orosz harckocsi ellensúlyaként fejlesztették ki. A páncélosok beszerzését Varsó a védelmi tárca tavaly nyári közleménye szerint a hadsereg hosszú távú korszerűsítési programján kívüli forrásokból fedezi. Az egész ügylet értéke 23,3 milliárd zloty. Blaszczak, majd Andrzej Duda elnök is pénteken Varsóban fogadja Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert, akivel az utóbbi napokban kiéleződött orosz-ukrán feszültségről is egyeztetnek.

A válság kapcsán az Egyesült Államok február 2-án 1700, majd február 11-én további háromezer amerikai katona átmeneti lengyelországi telepítését jelentette be. Az amerikai védelmi tárca csütörtökön a PAP washingtoni tudósítójával közölte: a csapaterősítés keretében eddig mintegy 4600 amerikai katona, vagyis az újabb kontingens túlnyomó többsége már megérkezett Lengyelországba.

Amerikai katonák 2016 óta állomásoznak Lengyelországban, általában az ország nyugati részében elhelyezett bázisokon, ezenkívül az északkelet-lengyelországi Elblagban és Orzyszban működő többnemzetiségű NATO-alakulatokban is szolgálnak. Február elejéig a csapaterősítés előtt mintegy ötezer fős kontingensről volt szó a nemzetvédelmi tárca szerint. Az újonnan érkező katonákat a lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) szerint az ukrán határ közelében fekvő, délkelet-lengyelországi Rzeszów környékén létesülő állomáshelyekre telepítik.

The post Lengyelország 250 Abrams páncélost vásárol az Egyesült Államoktól appeared first on .

A repülőgép-hordozók fedélzetén dolgozókra leselkedő számtalan veszélyforrás egyike a fékezőkötél. Ahhoz, hogy baj történjen, nem kell kötélszakadás, és az, hogy az acélsodrony ostorként csapjon végig a fedélzeten. Elég egy pillanatnyi figyelmetlenség, és a repülőgépek érkezésekor kivágódó kötél is súlyos balesetet és maradandó sérülést okozhat.

Bob Wilson 1941-ben született New Jersey államban. A középiskola után dolgozni kezdett és mellette esti tagozaton tanult, hogy felsőfokú végzettséget szerezzen.

„Repülni akartam, ezért tanultam tovább. A vietnami helyzet miatt az Egyesült Államokban sorozás volt érvényben. Az esti iskola nem jelentett felmentést a sorozás alól, és 1963 decemberében én is megkaptam a behívót. Közben az iskolában bejött hozzánk egy toborzó a haditengerészettől és olyanokat keresett, akik szívesen lettek volna tengerészeti pilóták. Átmentem a teszteken majd az orvosin is alkalmasnak találtak. Azonnal beléptem a haditengerészethez és ezzel megúsztam a szolgálatot a hadseregnél. Mivel utolsó éves voltam, a haditengerészet lehetővé tette, hogy befejezzem a tanulmányaimat és lediplomázzak. Ezután zászlósi rendfokozattal repülőkiképzésre a floridai Pensacolába kerültem. 1967 novemberében kaptam meg a pilótajelvényt és Kaliforniába, San Diegóba kerültem az első századomhoz.”

Bob Wilson ezután a tengeralattjárók elleni, dugattyús motoros S-2 Tracker típuson repült. Három hordozón szolgált, a USS Yorktownon, a USS Horneten és a USS Kitty Hawkon, amelyen a baleset érte.

USS Kitty Hawk

„1972 októberében korvettkapitányként kerültem a USS Kitty Hawkra. Beosztásom szerint a repülőfedélzeten zajló tevékenységért voltam felelős. A balesetem 1974 februárjában történt, amikor a hajóm az Indiai-óceánra tartott. Azt megelőzően a Fülöp-szigeteken, a Subic Bay tengerészeti bázison töltöttünk el két hetet, ahol a hajón javítási munkák zajlottak. A kéthetes kihagyás miatt a pilóták nappali gyakorló repüléseket folytattak. A felpörgetett tempó miatt nagyon fontos volt, hogy, ha egy gép leszállt, a sárgaruhás direktor utasításait követve mihamarabb leguruljon a leszállófedélzetről, szabaddá téve azt a következő gépnek. Az egyik Phantom pilótája valamiért nem követte az utasításokat. Odaléptem és átvettem a gép irányítását. Ez az a pillanat, ahonnan az emlékek homályosak. Később, amikor ismét a Kitty Hawkra látogattam, elmondták, hogy miközben a gépet dirigáltam, három lépést tettem hátrafelé. Az utolsó lépéssel beléptem a biztonsági sávon belülre, éppen abban a pillanatban, amikor a következő leszálló, egy közel 300 km/h-val érkező F-4 Phantom II fékhorga elkapta a fékezőkötelet. A kivágódó kötél egy pillanattal később térd alatt lecsapta mindkét lábam. A repülőgép személyzete nem tehetett semmiről, egyszerűen rosszkor voltam rossz helyen. Ettől kezdve nem emlékeztem semmire. A többiek közben megmentették az életemet. Mindkét lábamra szorítókötést tettek, hogy elállítsák a vérzést, és az egészségügyi részlegbe vittek. Ott már az orvosok foglalkoztak velem. Elláttak és előkészítettek a helikopteres szállításra.

A kötél visszahúzását zöldruhások segítik egy hosszú nyelű, T alakú eszközzel. A képen jól látszik a kötél vastagsága

Jeff Manthos annak a Sea King helikopternek a személyzetéhez tartozott, amely Bob Wilsont a szárazföldre szállította.

„Fent a fedélzeten zajlott a repülőüzem és a századunk egyik helikoptere már a levegőben volt, arra az esetre, ha egy gép a vízbe zuhan vagy a repülőfedélzetről valaki a tengerbe esik. Mi, hogy elüssük az időt, a készenléti helyiségben egy zárt láncú televízión figyeltük a fedélzeten zajló eseményeket. A képernyőn látszott, hogy valami történt a fedélzeten, de, hogy mi azt nem láttuk. A társam már ugrott is, és én is megragadtam a vízimentő felszerelést, hogy indulhassunk, ha kell, de szóltak, hogy a felszerelésre nem lesz szükség, mert nem menteni, hanem szállítani fogunk. Lerohantunk a hangárfedélzeten álló helikopterhez és szélsebesen elkezdtük előkészíteni. Pillanatokkal később a pilóták is megérkeztek és gyorsan átnézték a gépet. Rögtön beültek a helyükre, hogy azonnal indíthassanak, amint felemelnek minket a repülőfedélzetre. Amint a felvonó elérte a repülőfedélzetet a sárgaruhások a felszállóhelyre állították a gépet. Közben megtudtuk, hogy mi történt. Járó hajtóművekkel vártuk a sérültet, akit hordágyon hoztak fel az egészségügyisek. A sérült nyugtatót kapott, üveges tekintettel révedt a semmibe. A hordágyat, amin felhozták, egy felnőttre méretezték, de a sérült tiszt teste rövidebb volt, mint kellett volna. Fej, felsőtest, karok megvoltak, de a lábak alsó része hiányzott. Beemeltük a helikopterbe és felszálltunk. Sietni kellett, mert a kötései kezdtek átvérezni. A pilóták a lehető legnagyobb sebességgel hajtották a Sea Kinget, vissza a Fülöp-szigetekre, Subic Bay-be.”

A Sea King helikopterek Medevac feladatokat is végeztek

A hadihajókon használatos hordágy

Bob Wilson öt nap múlva a kórházban nyerte vissza az eszméletét.

„Magamhoz tértem, kábult voltam, és elkezdtem kitépkedni a testemből kilógó csöveket, azzal, hogy úszni megyek, mert majd’ megőrültem a hőségtől. Ekkor erős nyugtatót kaptam, és legközelebb már Philadelphiában ébredtem, a haditengerészet kórházában. Az első gondolatom ugyanaz volt, mint mindenkinek, aki hozzám hasonlóan járt. Élek, de mit fogok ezután csinálni? Közgazdaságot tanultam, de sosem dolgoztam benne, én haditengerész voltam. Nős voltam, a második gyermekünk három héttel a baleset előtt született. Még a régi iskolán nevelkedtem, vagyis az én feladatomnak éreztem, hogy eltartsam a családomat. Hogyan fogom ezt megtenni ezután? A rengeteg stressz és aggódás mellett iszonyatos fizikai fájdalmak kínoztak. Mégis, tudtam, hogy minden rendben lesz, mert a szeretteim mellettem voltak. Nem mindenki volt ilyen szerencsés, volt, akit a válási papírok vártak, amikor hazatért. A haditengerészet mindent megtett, amit lehetett, a lehető legjobb ellátást kaptam és egy kitűnő rehabilitációs programban vehettem részt. Sajnos a pilótafülkébe vagy a tengerre már nem térhettem vissza. Végül a leszerelés mellett döntöttem és 1974 augusztusában búcsút mondtam a haditengerészetnek.”

Bob Wilson

Bob Wilsonnak újra kellett terveznie az életét. Leszerelése után veteránok ügyeivel kezdett foglalkozni. Ezt a munkát folytatta 1983-ig. Ami a váltást hozta, az nem volt más, mint a golf. Párhuzamosan már dolgozott a NAGA-nál (National Amputee Golf Association), annál a golfszövetségnél, ami az amputáción átesett embereknek segített megismerni ezt a sportot. Bob Wilsont 1986-ban a szövetség elnökének választották és 1995-ig töltötte be a pozíciót. Ez idő alatt elvégzett egy golfakadémiát, számos bajnokságot szervezett, létrehozta az amputált golfozók magazinját, és több országban segített megszervezni az amerikaihoz hasonló szövetséget. Elnöksége idején a NAGA tagsága négyszázról kilencezer főre emelkedett. Öt év szünet után, 2000-ben ismét átvette az elnökséget és később munkatársaival programot indított az iraki és afganisztáni harcokban maradandó sérüléseket szenvedett katonák számára. Az egykori tengerészpilótának a családja mellett a golf és az azzal kapcsolatos ezernyi teendő töltötte ki az életét. Bob Wilson 2018 márciusában, 77 éves korában, otthonában hunyt el.

* * *

Forrás: 2010-es e-mail interjú Bob Wilsonnal és Jeff Manthos-szal

Fotó: NAGA, US Navy

Talán akad pár olyan vállalkozó, akik emögött a kérdés mögött hálózatépítős tuti businesst szimatol, de a tájékozottabb versenyzők tudják, hogy miről is van szó, csak ők sem tudnak vele mit kezdeni. Te melyik tábort erősíted?

Ha azt gondolod, hogy ez is csak egy újabb túlértékelt marketingfogás, akkor feltétlenül érdemes továbbolvasnod.

A Google keresőben oldalt megjelenített cégadatlap, amely minden fontos adatot, néhány fotót és akár bejegyzéseket is tartalmaz, csodát ugyan nem fog tenni a vállalkozásoddal, de kétségtelenül ki tudja emelni az összes többi cég közül, sőt még a Google is értékelni fogja, vele pedig nem árt jóban lenni.

A Klikkmarketing szakértői segítettek összeszedni mindazt, amire érdemes ügyelned.

Légy te az üdítő kivétel!

Attól, hogy mások nem fordítanak gondot arra, hogy szép és tartalmas legyen a Google Cégem profiljuk, neked nem kell beállni a sorba. Légy te a kivétel! Mutasd meg, hogy a szemed a pályán, és figyelsz minden apró részletre.

Jóllehet sok cégnek van már Google Cégem profilja, de kevesen tudják, és még kevesebben használják azt a funkciót, ahol bejegyzéseket lehet közzétenni, és azt a szemfüles internetezők el tudják olvasni. Ezek a bejegyzések hét napig lesznek láthatóak a Google Cégem adatlapodon, így aztán érdemes hetente ugyanakkor rászánni azt az öt percet, hogy az aktuális heti blogbejegyzésedet posztold a Google Cégem felületére is! 

Mondjuk öt perccel kevesebbet görgeted a feeded Facebookon, és máris csináltál valami olyat, amely elősegítheti, hogy a vállalkozásod keresőoptimalizálás szempontjából egy aprócska lépést tegyen előre. Nem nagyot, de ugye a sok kicsi…

A komoly vállalkozás kommunikál

Ugye, te is kerestél már a neten egy szolgáltatást, és a találati listából kapásból kiejtetted azt, amelyiknek nem él a Facebook-oldala, honlapján semmi új tartalom nincs hosszú ideje, nem látsz vásárlói visszajelzéseket sehol.

Ha nem szeretnél emiatt üzlettől elesni, akkor kommunikáld a közönség felé azt, amit te tudsz magadról és a termékedről, de ők még nem. Blogolj rendszeresen, legyen legalább heti 3-4 értékes Facebook-posztod, küldj hírlevelet, és poszotlj a Google Cégembe is.

Persze egyik sem fog varázsütésre milliomossá tenni, de ha mindegyik lehetőséget kihasználod, akkor saját magadnak teremtesz arra lehetőséget, hogy minél többen eltaláljanak hozzád.

Ha úgy érzed, jól jönne ebben egy kis segítség, kérd a Klikkmarketing szakértőinek a tanácsait, akik rendszerben gondolkozva tudnak neked támpontokat nyújtani a minél hatékonyabb online jelenlétedhez!

Élethosszig tartó tanulás

Pár éve robbant be a köztudatba ez a magyarított kifejezés, ami bizony meglehetősen igaz a vállalkozókra is! Nem lehet levenni a szemed a pályáról, folyamatosan jönnek újabb marketingeszközök, vagy a régieket gombolják újra.

Nem elvárható senkitől, hogy minden platformon naprakész legyen a vállalkozását vezetve, de egy jó vállalkozó pontosan tudja, kit érdemes figyelni, kinek a szakmai tudására érdemes hagyatkozni, és az ő iránymutatásaikat követve lehet úttörő a saját szakterületén! 

The post Neked van már Google Cégem fiókod? appeared first on .

Soha nem látott súlyosságú gazdasági büntetőintézkedésekkel válaszol az Egyesült Államok és szövetségeseinek egységes közössége, ha Oroszország ráront Ukrajnára – jelentette ki Kamala Harris, a USA alelnöke az 58. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).

Kamala Harris a biztonságpolitikai fórumán elmondta, hogy országa továbbra is nyitott az egész Európa biztonságát fenyegető orosz-ukrán konfliktus diplomáciai megoldására. Ugyanakkor egyelőre “az orosz agresszió forgatókönyve” valósul meg, “nyilvánvaló provokációkról kapunk jelentéseket, és azt látjuk, hogy Oroszország félretájékoztat, hazugságot és propagandát terjeszt”.

Azonban az Egyesült Államok és szövetségesei az utóbbi hónapokban megerősítették egységüket és határozottságukat. Így ha Oroszország ismét “támadásra vetemedik” Ukrajna ellen, “gyors, kemény és egységes” gazdasági szankciók következnek, amelyek Oroszország pénzügyi rendszerét és kulcsfontosságú iparágait sújtják.

A gazdasági büntetőintézkedések mellett tovább folytatódna a NATO keleti szárnyának megerősítése is – fejtette ki az amerikai alelnök, hozzátéve, hogy a térségbe érkező katonák ugyan nem harcolnának Ukrajnában, de a NATO-tagállamok területének “minden egyes négyzetcentiméterét megvédik”.

Boris Johnson brit miniszterelnök a lehetséges szankciókról elmondta, hogy Oroszországnak “stratégiailag fontos” személyeket és vállalkozásokat szemeltek ki. A büntetőintézkedések lehetetlenné tennék, hogy ezek az emberek és cégek tőkéhez jussanak a londoni pénzügyi piacokon – mondta.

Az Ukrajna elleni orosz támadás “villámháború” volna, de “évekig tartó megtorlás” követné a Nyugat részéről – húzta alá a brit kormányfő, hozzátéve, hogy London az amerikai partnerekkel és az Európai Bizottsággal is egyeztette a kilátásba helyezett szankciókat.

Harris és Johnson egyaránt hangsúlyozta, hogy nem lehet erőszakkal megváltoztatni országok határait. Boris Johnson kiemelte: nem lehet eltűrni, hogy Oroszország “megzsarol” európai országokat, és a Nyugat más térségek, például Dél-Ázsia, benne Tajvan helyzetére tekintettel sem teheti meg, hogy magára hagyja Ukrajnát.

Kiállt a határok sérthetetlensége mellett Olaf Scholz német kancellár is, aki aláhúzta: csak akkor lehet megőrizni a békét Európában, ha mindenki elfogadja, hogy nem lehet átrajzolni a kontinens országainak határait. Az orosz-ukrán konfliktus diplomáciai rendezésének esélyéről szólva hangsúlyozta, hogy “nem lehetünk naivak”, és “észre kell vennünk, amit látunk”, jelesül azt, hogy minden katonai feltétel adott az Ukrajna elleni orosz támadáshoz.

Szembe kell nézni azzal, hogy “ismét háború fenyeget Európában”. A folyamatok alakulását azonban nem lehet megjósolni, “valamilyen hübriszvírussal fertőződhetett meg”, aki ilyesmire vállalkozik – mondta Scholz.

A német kancellár nevetségesnek nevezte Vlagyimir Putyin azon kijelentését, hogy népirtás zajlik a kelet-ukrajnai Donyec-medencében. Hozzátette, hogy nincs napirenden Ukrajna NATO-tagsága, pedig Putyin éppen Ukrajna esetleges felvételének kockázatával indokolja tetteit. Az orosz elnök “teljes tévedésben van” – mondta Scholz.

Előtte, a vasárnapig tartó MSC második napjának első pódiumbeszélgetésén Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította Moszkvát, hogy bejelentésének megfelelően vonja ki csapatait Ukrajna térségéből. Mint mondta, “még nem késő megváltoztatni az események menetét, és elmozdulni a szakadék széléről”.

Rámutatott, hogy a NATO védelmi szövetség, amely nem fenyegeti Oroszországot vagy bárki mást, de minden szükséges lépést megtesz tagjainak védelméért.

Ezért a NATO Oroszország “erőszakos fellépésére” válaszul megerősítette a védelmet és az elrettentést szolgáló jelenlétét a keleti szárnyán. Ez azt jelenti, hogy ha “a Kreml célja az, hogy kevesebb NATO legyen Oroszország határainál, akkor csak több NATO-t kap” határai térségében, és ha “a NATO megosztását akarja elérni, akkor csak egy még egységesebb szövetséget kap” – húzta alá Stoltenberg.

The post Megy a melldöngetés: Kamala Harris példátlan büntetést ígér Oroszországnak, ha megtámadja Ukrajnát appeared first on .

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) bővítése más értelemben támadás, amíg én vagyok Horvátország elnöke, ellenezni fogom a szövetség további bővítését – jelentette ki Zoran Milanovic horvát államfő.

Mint mondta, aki támogatja a NATO Ukrajna bevonásával történő bővítését, az Horvátország érdekeit veszélyezteti.

“Mivel a NATO-ban vagyunk, holnap valaki odaküldheti az embereinket” – mondta Milanovic. Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin öregember, el fog menni, de Oroszország marad.

“Egy ponton ki kell mondani, hol a vége a NATO-nak” – húzta alá. Úgy vélte: a szövetség elég messzire jutott keletre. “Elég volt” – tette hozzá. Ez nagyon érzékeny téma – jelentette ki. Oroszországot ez a bővítés rendkívül zavarja, és az egy “nagyon veszélyes” állam – figyelmeztetett.

“Ne próbáljunk meg igazolást keresni, problémánk van. Nem fegyverezhetjük fel az embereket csúzlival, és lelkesíthetjük fel őket, hogy nukleáris erővel szemben harcoljanak” – vélekedett.

The post A horvát államfő pánikba esett appeared first on .

Az Európai Bizottság, polgárvédelmi mechanizmusán keresztül, a lakosságot támogató alapvető fogyasztási cikkeket és eszközöket tartalmazó gyorssegélyt nyújt Ukrajnának – közölte a brüsszeli testület.

A támogatás célja, hogy megerősítse Ukrajna felkészültségét abban az esetben, ha az orosz-ukrán konfliktus súlyosbodna.

Eddig Szlovénia, Románia, Franciaország, Írország és Ausztria erősítette meg hozzájárulását az uniós segítségnyújtáshoz. Az ellátmány főként alapvető fogyasztási cikkeket, sátrakat, hálózsákokat, higiéniai eszközöket, gyógyszereket tartalmaz.

Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztos a segéllyel kapcsolatban hangsúlyozta: “Az EU teljes mértékben szolidáris az ukrán néppel, és ezt konkrét támogatások formájában is kifejezi. Miután Ukrajna segítségért fordult hozzánk, éjjel-nappal azon dolgozunk, hogy támogassuk az ottani hatóságok munkáját”.

Az EU Vészhelyzeti-reagálási Koordinációs Központja folyamatos kapcsolatban áll az ukrán hatóságokkal a további segítségnyújtás irányítása érdekében – áll a sajtóközleményben.

The post Az Európai Unió polgárvédelmi gyorssegélyt nyújt Ukrajnának appeared first on .

A feszültséget szító provokációnak minősítette Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap azokat a nyugati nyilatkozatokat, amelyek konkrét dátumokat emlegetve bocsátkoznak jóslatokba azt illetően, hogy Oroszország mikor indíthat inváziót Ukrajna ellen.

Maga Vlagyimir Putyin ezekre a dátumjóslatokra nem figyel oda, de az efféle kijelentések természetesen provokatív jellegűek – mondta Peszkov a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.

“Arról van szó, hogy ez közvetlenül a feszültség növekedéséhez vezet. Amikor pedig a feszültség eléri a csúcspontot, ahogyan például most is a (délkelet-ukrajnai szakadárok fegyveresei és az ukrán kormányerők közötti) demarkációs vonalnál, akkor bármilyen szikra, bármilyen váratlan esemény vagy apró megtervezett provokáció is helyrehozhatatlan következményekhez vezet” – tette hozzá.

Peszkov a potenciálisan végzetes következményekhez vezető tényezők között említette meg az Ukrajna ellen állítólag előkészületben lévő agresszió időpontjainak nap mint nap való emlegetését. Feltételes módban fogalmazva ugyan, de azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy ezzel az “összeesküvés-elmélettel” a Donyec-medence problémájának erőszakos megoldását próbálja meg kiprovokálni Kijevből. Rámutatott, hogy az ukrán vezetés ehhez fegyverzetet, valamint politikai és diplomáciai támogatást kap az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, amely “pokoli szankciókat” és páriaságot helyez kilátásba Oroszország számára arra az esetre, ha csapatai bármilyen oknál fogva átlépnék az ukrán határt.

Az orosz külügyminisztérium vasárnap közzétett állásfoglalásában azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy “információs terrorizmust” folytat, és hogy az állítólagos orosz agresszió lehetséges dátumának jósolgatásával “új valóságot” próbál teremteni. A moszkvai diplomáciai tárca szerint az amerikai és a brit “propagandával” szemben történelmileg éppen Washingtonra és Londonra, nem pedig Moszkvára jellemző, hogy hamisított ürüggyel indít háborúkat.

Peszkov megismételte Moszkva álláspontját, hogy a délkelet-ukrajnai helyzet rendezéséről Kijevnek közvetlenül a szakadár “köztársaságok” képviselőivel, nem pedig Oroszországgal kellene tárgyalnia, amely szerinte nem részese a konfliktusnak.

“Putyinnak ma minden alapja megvan rá, hogy Zelenszkij elnököt ne tekintse olyan embernek, aki kész, képes és hajlandó a minszki intézkedéscsomag végrehajtására” – fogalmazott Peszkov. A Kreml szóvivője azt is mondta, hogy “Oroszország a történelme folyamán soha senkit sem támadott meg”. (Valahogy megfeledkezett arról, hogy Magyarországot kétszer is lerohanta Oroszország: 1948-49-ben, és 1956-ban. A -szerk- megj.) “És Oroszország, amely annyi háborút élt át, az utolsó ország Európában, amely egyáltalán ki akarja ejteni azt a szót, hogy «háború»” – tette hozzá.

Alekszandr Csuprijan, a rendkívüli helyzetek minisztériumának megbízott vezetője közölte, hogy eddig 40 ezer embert szállítottak el a donyecki és luhanszki “népköztársaságból”, és újabb ötezren vannak úton. A polgári lakosság szervezett ideiglenes kitelepítését pénteken rendelte el a két délkelet-ukrajnai szakadár terület vezetője, az ukrán kormányerők készülő offenzívájára és a harcok hevességének felerősödésére hivatkozva.

Rosztov megye után a voronyezsi régióba is megérkeztek vasárnap az első menekültek, mintegy ezer ember. Elhelyezésük és ellátásuk biztosítása érdekében Alekszandr Guszev, Voronyezs megye kormányzója rendkívüli állapot bevezetését rendelte el. Oroszország 85 régiójából 30 jelezte eddig, hogy kész délkelet-ukrajnai menekülteket befogadni.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vezetője vasárnap elrendelte, hogy indítsanak büntetőeljárást annak a két polgári személynek a halála ügyében, aki az ukrán hadseregnek a luhanszki “népköztársaság” területén lévő Pionyerszkij település közelében végrehajtott támadása következtében csütörtökön vesztette életét.

Viktor Volodackij, Rosztov megye szövetségi parlamenti képviselője vasárnap kijelentette, hogy a – jelenleg hárommilliósra becsült létszámú – Donyec-medencei lakosságból eddig mintegy 950 ezren folyamodtak orosz állampolgárságért, amelyet 775 620-an el is nyertek.

Az Eho Moszkvi független rádió úgy értesült, hogy az evakuálási folyamaton gyakran a szervezetlenség és a bizonytalanság jelei érződnek.

The post A Kreml szerint provokáció az orosz invázió dátumát illetően jóslásba bocsátkozni appeared first on .

Európa egy lépésre van a háborútól, és a békés megoldás lehetősége egyre csökken – nyilatkozta Petr Fiala cseh miniszterelnök vasárnap a CT 24 közszolgálati hírtelevízióban.

A cseh kormányfő úgy látja, hogy az orosz katonaság bármelyik pillanatban képes az Ukrajna elleni támadásra. Fiala kiemelte a nyugati szövetségesek egységét Ukrajna mellett, amivel szerinte Vlagyimir Putyin nem számolt. Hangsúlyozta, hogy az orosz támadás esetén a Nyugat készen áll kemény szankciókat hozni Moszkva ellen. Fiala szerint ezek a szankciók Csehországot is negatívan érintenék, de valószínűsíthető, hogy Prága ezért kártérítést kapna a nemzetközi közösségtől.

“A helyzet komoly és minden nappal komolyabb. Nem túlzás azt állítani, hogy Európa egy lépésre van a háborútól, ami a közelmúltig teljesen elképzelhetetlen volt” – jelentette ki Fiala. Hozzátette, hogy a diplomáciai tárgyalások eddig semmilyen eredményhez nem vezettek. Oroszország követelései nem reálisak, és nem kizárt, hogy Moszkva nem is akar eredményt elérni.

A cseh kormányfő szerint mindezek ellenére folytatni kell a diplomáciai tárgyalásokat, de a Nyugatnak készen kell állnia arra is, hogy azok sikertelenek lesznek. “Az Ukrajna elleni támadás esélye napról napra magasabb” – mondta Fiala.

Az orosz agresszió elhárításának alapfeltétele a Nyugat egysége – szögezte le a cseh politikus. Az a követelés, hogy már most szankciókat fogadjunk el Oroszország ellen, nagyon érzékeny – vélekedett Fiala. “Tudatosítanunk kell, hogy Oroszország csak érveket keres a támadáshoz és a megegyezés el nem éréséhez. Felesleges, hogy valamiféle konkrét lépéseinkkel érveket adjunk Oroszországnak” – tette hozzá a miniszterelnök.

Fiala emlékeztetett: Csehország következetesen kiáll Ukrajna mellett, s már eddig is lőszert és egészségügyi eszközöket ajándékozott az ukránoknak. Amennyiben rosszabbodna az ukrajnai helyzet, Csehország kész további mintegy százmillió koronás segítséget nyújtani Kijevnek.

Prága Pozsonynak is felajánlotta, hogy kész katonai egységet küldeni a szlovák-ukrán határ védelmének megerősítésére. Szlovákiából ilyen megkeresés azonban egyelőre nem érkezett – jegyezte meg Fiala a cseh hírtelevízióban.

The post A cseh miniszterelnök szerint Európa egy lépésre van a háborútól appeared first on .

Bevezetés Az indo-csendes-óceáni övezet fontos kereskedelmi útvonalként és jelentős erőforrásokkal rendelkező területként egy erősödő geopolitikai verseny színtereként tűnik fel. A régióban jelenlévő hatalmak nem pusztán katonai, hanem inkább gazdasági, politikai, technológiai és ideológiai versenyt folytatnak a stratégiai előnyökért, amelyek a „szürke zónában”, a béke és a háború közötti senkiföldjén zajlanak.

A szürke zóna fontosságát már a híres kínai stratéga, Sunzi (孙子) is felismerte. Közismert könyvében azzal érvelt, hogy a stratégiai siker csúcspontja a háborúk megnyerése harc nélkül. A szürke zónában végzett tevékenységeket tekinthetjük olyan államalkotó, államot gyarapító akcióknak, amelyek nem számítanak fegyveres hadviselésnek. A szürke zónás kampányok célja a fennálló rend megváltoztatása, az ellenfelek gyengeségeit kihasználva kézzelfogható nemzetstratégiai célok elérése. Manapság a háború költségei egyre magasabbak, illetve a nemzetközi jog is változott a II. világháború óta, így nem lehet agresszió útján területet szerezni. Kína regionális nagyhatalmi pozícióját kihasználva területszerzés helyett az érdekszféráját és dominanciáját növeli a térségben, ezáltal az eddig fennálló rendet is igyekszik megdönteni.[1]

A Modern Kína

A Kínai Népköztársaság számára Mao Zedong (毛泽东) halála után rehabilitált Deng Xiaoping (邓小平) hatalomra kerülése adott lehetőséget a politikai és gazdasági modernizálásra. A Kulturális Forradalom zűrös évei nyomán kialakult káosz felszámolása után Deng következetesen vitte végig reformjait. A hidegháború utolsó évtizedében nem kívánt komoly hatalmi tényezőként beleavatkozni a bipoláris világhatalmi rendbe. Direktívája szerint: Kínának a bonyolódó nemzetközi környezetben elsősorban „nyugalmasan [kell] figyelnie, biztos pozícióba helyezkedni, nyugalommal kezelni a helyzetet, elrejteni erőnket, visszafogott kiállást felvenni, semmiképp sem vezető szerepbe kerülni”[2] Deng erős politikai befolyása és stílusa hagyománnyá vált az egymást követő kínai elnökök körében Jiang Zemin-től (江泽民) Hu Jintao-ig (胡锦涛).

A 2008-as nagy, az egész világot érintő pénzügyi-gazdasági recesszió az Egyesült Államokból indulva főleg a nyugati típusú civilizáció országait érintette negatívan, miközben Kínát sértetlenül hagyta. Ennek oka lehetett, hogy Kína termelésalapú gazdasági rendszere kevésbé volt kitéve a válság hatásainak, mint a nyugat pénzügyi, befektetési és tőzsdei rendszere. Kína globális pénzügyi hitelezőként és a nemzeti kötvények befolyásos vevőjeként jelent meg a világpiacon, segítve ezzel fejlett nyugati államokat, megmentve azokat a súlyosabb pénzügyi válságtól. Ennek megfelelően a kínai döntéshozók és a lakosságnagy része érezte, hogy Kína globális vezetésének ideje végre elérkezett, miközben az Egyesült Államok ereje gyorsan apad. [3]

Mind több a jele azonban, hogy Peking a most hatalmon lévő Xi Jinping (习近平) vezetésével változtatni kíván “Deng óvatosságra építő módszerein, és Kína erősebb érdekérvényesítését kívánják megvalósítani, hogy ezáltal nem csak regionális, hanem globális szinten is nagyhatalomként léphessen fel az ázsiai ország.”[4]

Kína az elmúlt évtizedek töretlen fejlődése révén a világ legfontosabb gazdasági centrumtérségévé vált. Az ipari szektorának termelése és a termelékenysége rendkívül magas, a globális vállalatok befektetései jelentősek. A gazdaság húzóágazatai a legkorszerűbb és legdinamikusabban fejlődő iparágak, információs gazdasága a legfejlettebbek egyike. Emiatt a nyersanyag- és energiaigénye elképesztő méreteket ölt. A termékei piacra juttatásához biztonságos, ellenőrzött kereskedelmi útvonalakra van szükség, azonban Kínának a Csendes-óceánhoz nincs közvetlen kijárata, így szállítás a Kelet-kínai, vagy a Dél-kínai-tengeren keresztül biztosítható.

A Kelet- és Dél-kínai-tenger kritikus világkereskedelmi útvonalak, a világ hajóforgalmának csaknem egyharmada, a Kínába irányuló import közel 80%-a itt halad át. Emellett a szénhidrogének, különösen a földgáz potenciális forrása, valamint kiváló halászati terület, ezért a tenger és annak erőforrásai feletti tulajdonjog iránti versengés éles konfliktusként jelenik meg az érdekelt államok viszonyában. Revizionista szereplőként Kína kihasználja a kínálkozó alkalmakat és lehetőségeket, hogy a kereskedelmi, gazdasági és informatikai verseny mellett szürke zónás agressziót folytasson, főleg, amikor úgy ítéli meg, hogy elkerülheti a megtorlást vagy a konfliktussá fokozódást.

A szürke zóna

Kína innovatív, vagy akár erőszakos módszerekkel is igyekszik stabilizálni és kiterjeszteni hatalmát, hogy stratégiai előnyre tegyen szert szomszédjaival szemben. A “szürke zónás” tevékenységek a béke és a háború közé esnek és tartós stratégiai előnyök megszerzésére irányulnak. Valójában a katonai erő és a nem katonai eszközök integrált alkalmazása nem új dolog: a propaganda, a gazdasági eszközök, a félrevezetés, a szabotázs, a bomlasztás mindig is a hadviselés részei voltak.[5]

Kína politikai berendezkedéséből adódóan a szürke zónás akciókat jól megtervezett kampányt keretében hajtanak végre, amelyet a Kínai Kommunista Párt és a Népi Felszabadító Hadsereg legmagasabb szintjén hagynak jóvá és ellenőriznek. A szürke zónában folytatott műveletei során a nemzetközi jog előírásait maga részéről szabadon értelmezi, viselkedése az erő pozíciójából hibrid fenyegetés, amely eszköztárába beletartoznak az információs, média és propaganda eszközök használata, a politikai és gazdasági kényszer, a kiber műveletek, a proxy hadviselés és az állam felügyelete alá tartozó fegyveres erők provokációja. Eltökélt szándéka az amerikai hatalom megkérdőjelezése az Indo-Csendes-óceán térségében, ezért erősíti kapacitásait, hogy ellensúlyozza és meghaladja Amerika és szövetségesei tengeri fölényét.

A RAND jelentés

2019-ben az Egyesült Államokban a RAND Corporation néhány kutatója elemzéseket végzett és összefoglaló jelentést tett közzé, amelyben vizsgálták Kína szürkeövezeti tengeri műveleteit. A RAND Corporation eredetileg az Egyesült Államok légierejének kutatóközpontjaként működött, a legkülönbözőbb kutatási témakörökben jártas szakembereket vontak be a biztonsági kérdések tanulmányozásába. Interdiszciplináris megközelítéseket dolgoznak ki, többek között játékelméleti megközelítést, rendszerelemzést és hálózati összefüggés kutatást alkalmazva a különböző stratégiai és biztonsági témakörök jobb megértése érdekében. Jelentésükben kihangsúlyozták: Kínának stratégiai célja, hogy fokozatosan, fegyveres konfliktusok nélkül szerezzen területet a perifériáján, így meghatározó uralomra tegyen szert a partjai mentén húzódó tengeri térségben.

A RAND kutatás összefoglalása szerint Kína szürke zónás tevékenységeinek típusai hét kategóriába sorolhatók:

• Katonai megfélemlítés:

A kínai haditengerészet folyamatosan bővíti tevékenységi körét és növeli hadihajóinak számát a Dél-kínai tengeren. Ezenkívül rendszeresen végeznek nagyszabású tengeri hadgyakorlatokat. A légi behatolások száma meredeken emelkedett, évi néhány tucatról napjainkra több százra. A nagy hatótávolságú bombázókból, vadászgépekből és felderítőgépekből álló távolsági navigációs gyakorlórepülések során gyakran megsértik szuverén államok légterét. Jelentős katonai erőt felvonultató hadgyakorlatokat rendeznek a vitatott hovatartozású területek mentén.

• Félkatonai tevékenységek:

A közelmúltban kínai halászhajókból nagyszabású flottákat hoztak létre, a Korea melletti vizeken a koreai parti őrség fellépése és a kormány tiltakozása ellenére az illegális halászat folytatódott. A kifogott halak száma minden évben nőtt, kimerítve a part menti halállományt. A flották szisztematikusan és erőszakosan ellenállnak a Koreai Parti Őrség intézkedéseinek. Ezek az egységek katonai kiképzést kapnak, állami és katonai irányítás alatt koordinálják tevékenységüket. Bár hivatalosan nem erősítették meg, a kínai halászhajók viselkedése felveti a gyanút, hogy a Népi Fegyveres Erők tengeri milíciája is érintett lehet. Emellett Kínai Parti Őröket is alkalmaznak a közigazgatási ellenőrzés biztosítására a vitatott szigetrészek és az ezek mentén létrehozott tengeri övezetek felett. Civil fedés alatt ez a halászhajó armada segít a területi követelések nyomatékosításában a Dél-kínai-tenger szinte teljes területén.

• Állammal kapcsolatban álló vállalkozások:

Kína állami vagy állami szervezeteket és állami vállalatokat, például állami energetikai és mérnöki vállalatokat, mint stratégiai eszközöket használ fel a kínai érdekek előmozdítására a vitatott területeken.

• A határok manipulálása:

Kína folyamatosan provokatív lépéseket tesz a status quo megváltoztatására a vitatott tengeri határterületeken. Ilyen taktikák közé tartozik a mesterséges szigetek és kettős felhasználású létesítmények építése. A Dél-kínai-tenger közepén, szinte egyenlő távolságra Vietnámtól, a Fülöp Szigetektől és Kínától található jó pár apró sziget, korallzátony és sziklakiemelkedés. Tulajdonjoguk a nemzetközi törvények szerint tisztázatlan, ezért több környező ország is igényt tart rájuk. Ezek a szigetek lakatlanok és lakhatatlanok, mégis fontos stratégiai jelentőségük miatt hosszú ideje folyik értük a küzdelem. A Hszisa-szigetcsoport esetében 2013-ban kezdődtek meg a nagyszabású szigetépítések. Zhang Zhaozhong (张召忠) ellentengernagy „káposztastratégiának” nevezte el folyamatot, melynek során egy vitatott hovatartozású szigetet annyi halászhajó, megfigyelő és igazgatásihajó, hadihajó veszi körbe, hogy lényegében egy áthatolhatatlan burkot, egy „káposztaréteget” hoz létre. A hajók fedezete alatt folyik a mesterséges sziget építés, amelyekre katonai bázist, radar állomást, vagy éppen lakosságot telepítenek. Stratégiai szinten Kína kiterjeszti területi ellenőrzését és biztosítja a kereskedelmi útvonalakat, valamint a halászati területeket is, amelyek létfontosságúak folyamatos gazdasági fejlődéséhez. A használt, épített terület nem lesz hivatalosan államterület, de facto azonban mégis azzá válik.

• Információs műveletek:

Olyan tevékenységek, amelyek kiber-, média- és propaganda- mechanizmusokat alkalmaznak a térségi államokkal szemben, hogy igazolják Kína szuverenitással kapcsolatos állításait. A nemzetközi szférában az ilyen tevékenységek közé tartozik a más országok szuverenitási igényeinek hiteltelenítése vagy vitatása, valamint kampányok összehangolása annak érdekében, hogy a nem elkötelezett országok támogassák Kína álláspontját a vitatott területen.

• Jogi és diplomáciai intézkedések:

A jogi narratívákkal és diplomáciai eszközökkel legitimálják a területi követelésükkel kapcsolatos álláspontokat, miközben aláássák más államok követeléseit. Kína több esetben kivételes elbánást követelt a magának a meglévő szabályokon alapuló rendben, hogy előmozdítsa vagy védje érdekeit. Ilyen szürkezónás taktikákra példa a Kelet-kínai-tenger légvédelmi azonosító zónává (ADIZ) deklarálása, a halászat szabályozása a vitatott területek feletti adminisztratív ellenőrzés megerősítése érdekében a tengeri élővilág védelmének ürügyén, valamint a nemzetközi jog alternatív megközelítéseivel kapcsolatos kutatások finanszírozása.

• Gazdasági kényszerítés:

A kereskedelem, a segélyek, a befektetések és a szankciókkal való fenyegetések felhasználásával Kína befolyásolja az állam viselkedését a vitatott régiókban. Példaként vehetjük a ritkaföldfémek Japánba történő behozatalának betiltása egy kínai halászkapitány 2010-es letartóztatásának fényében, valamint a Fülöp-szigetekről származó gyümölcsbehozatal leállítását a Scarborough Shoal 2012 -es leállása idején.

Összefoglalás

Xi kínai elnök egy beszédében kijelentette, hogy a nemzetközi szabályokat és rendet nem szabad egyetlen hatalomnak vagy egy tömbnek diktálnia. Kína nemcsak egyre szélesebb körű beleszólást követel az globális szabályrendszer újra fogalmazásába, de nem hajlandó visszafogni ambícióit sem, ahogyan ez pontosan lemérhető volt az anchorage-i konferencián, ahol nyílt diplomáciai összecsapás láthattunk a két magas szintű delegáció között.

A szürkeövezeti tevékenységeket Peking integrálta az államigazgatásba, és ezeket olyan módon alkalmazza, amely kihívást jelent más államok szuverenitására nézve, így konfliktusok alapja lehet diplomáciai kapcsolatok terén.

A szürke zónában végzett tevékenységek a kényszerítés különféle formáiról ismerhetőek fel, legyen szó akár területi behatolásról, információs hadviselésről vagy számítógépes műveletekről, diplomáciai nyomásról, gazdasági fenyegetésről, protekcionista magatartásról, vagy éppen kémkedésről, korrupcióról.

Három fontos jellemzőjét érdemes kiemelni.:

• Ezek a tevékenységek nem hagyományos jellegűek, olyan modern fegyver nélküli hadviselést képviselnek, amit technológia segít vagy tesz lehetővé.
• Revizionista szereplők végzik, akik igyekeznek a globális vagy lokális rendszert saját céljaik szerint módosítani, de (még) nem megdönteni.
• Szürke zónás tevékenységük módszere a fokozatosság, ami arra irányul, hogy tettük következménye mindig éppen a fegyveres válasz kiváltásához szükséges küszöb alatt maradjon.

A Dél- és Kelet-kínai-tengeren tapasztalható változó működési dinamika újradefiniálhatja a Peking és a régióban erősen érdekelt felek közötti biztonsági versenyt, ezért új stratégiai és biztonságpolitikai kihívásokat állított a védelmi tervezők elé.

“A kínai kormány gondos, kiszámított következetességgel építi az ásványkincseket, energiaforrásokat, városokat, kikötőket és óceánokat összefűző hálózatot.”[6] saját nagyhatalmi érdeke mentén, de „szürke zóna” tevékenysége komoly eróziós hatást gyakorol a térség biztonságának rendjére.

Írta: Szilágyi-Rontó Zoárd

Irodalomjegyzék:

1. Bartók András: A kínai népköztársaság védelempolitikája 1989-től napjainkig, Szakmai Szemle, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, XVI. évfolyam 3. szám p.47. (2018. október)
2. Frankopan, Peter: Selyemutak, egy új világ története, Park Könyvkiadó Budapest, p.503 (2020) ISBN 978-963-355-549-1
3. Kasznár Attila: Kína: egy globális nagyhatalom, és annak biztonsági kérdései, Miskolci Egyetem, Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete, p280. (2020)
4. Nye, J. S. Jr.: The future of power, NY: Public Affairs. (2011).
5. Simicskó István: A hibrid hadviselés előzményei és aktualitásai. Hadtudomány, /3–4. szám, 3–16. (2017)

[1] Szun-ce: A hadviselés törvényei. https://mek.oszk.hu/01300/01345/01345.htm

[2] Bartók András: A kínai népköztársaság védelempolitikája 1989-től napjainkig, Szakmai Szemle, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, XVI. évfolyam 3. szám p.47. (2018. október)

[3] Nye, J. S. Jr.: The future of power, NY: Public Affairs. (2011).

[4] Kasznár Attila: Kína: egy globális nagyhatalom, és annak biztonsági kérdései, Miskolci Egyetem, Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete, p280. (2020)

[5] Simicskó István: A hibrid hadviselés előzményei és aktualitásai. Hadtudomány,

/3–4. szám, 3–16. (2017)

[6] Frankopan, Peter: Selyemutak, egy új világ története, Park Könyvkiadó Budapest, p.503 (2020) ISBN 978-963-355-549-1

Kiemelt kép forrása: pixabay.com

A Kína szürkeövezeti tevékenységei a Kelet- és Dél-kínai-tenger térségében bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A német légierő három vadászgépe érkezett csütörtökön járőrszolgálatra Romániába, a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszpontra – tudatta a román védelmi minisztérium.

A Eurofighter Typhoon típusú harci repülőgépek és az ezeket kiszolgáló mintegy hatvan katona a román és az olasz légierő vadászgépeivel, illetve katonáival közösen NATO-parancsnokság alatt végeznek megerősített járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében a következő három héten.

A német légierő vadászgépei nem először vesznek részt romániai küldetésben: tavaly a brit légierő Typhoonjaival közösen gyakorlatoztak a Mihail Kogalniceanu támaszponton. A közös légtérvédelmi járőrszolgálat a reagáló- és elrettentőképesség növelését, a román és a szövetséges légierők együttműködésének erősítését szolgálja – olvasható a bukaresti védelmi tárca közleményében.

Múlt héten az amerikai hadsereg nyolc F-16-os vadászgépét és a 2. amerikai páncélos lovasezred egy Stryker harcjárművekkel felszerelt, ezer katonából álló lövészzászlóalját is Romániába vezényelték Németországból. Ebben az időszakban az amerikai haditengerészet négy F/A-18-as Super Hornet vadászrepülőgépe és ötven katonája is a dél-romániai Borcea légitámaszponton gyakorlatozik.

Románia az ukrán válságra és az orosz fenyegetésre hivatkozva folyamatosan szorgalmazza a NATO keleti szárnyának megerősítését a Fekete-tenger térségében. A mostani ideiglenes csapaterősítésen kívül a NATO egy állandó harccsoport Romániába telepítését is bejelentette. A francia parancsnokság alatt létrehozandó nemzetközi harccsoport várhatóan márciusban érkezik Romániába, összetételéről pedig a héten Brüsszelben egyeztetnek az észak-atlanti szövetség védelmi miniszterei.

The post A német légierő három vadászgépe érkezett járőrszolgálatra Romániába appeared first on .