Biztonságpolitika

Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapata egyértelműen elhatárolódott Bryan Lanza republikánus stratégától, aki azt állította, hogy egy jövőbeli Trump-adminisztráció nem helyezné előtérbe az Ukrajnától elcsatolt területek visszaszerzését. Lanza, aki korábban Trump kampánycsapatában dolgozott, a BBC-nek adott interjúban azt mondta, hogy a béketárgyalások fókuszában az Ukrajnával való megegyezés állna, nem pedig az elvesztett területek visszaszerzése.

Lanza kijelentései szerint, ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „csak a Krím visszaszerzésével hajlandó tárgyalni,” akkor szerinte „nem gondolja komolyan a békét.” Trump hivatalos csapata azonban gyorsan reagált: közölték, hogy Lanza már nem tagja a kampánystábnak és nem képviseli Trump hivatalos álláspontját.

A kampányidőszakban Trump többször ígéretet tett arra, hogy „egy napon belül” véget vetne az ukrajnai konfliktusnak, bár részleteket nem közölt arról, hogyan érné ezt el.

A csatolt területek kérdése Oroszország 2014-ben csatolta el a Krím félszigetet, majd 2022-ben négy további ukrajnai régió – Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja – annektálását is bejelentette, bár ezek felett a teljes katonai irányítást sosem gyakorolta. Zelenszkij álláspontja világos: az orosz csapatok teljes kivonulása és az elcsatolt területek visszaadása nélkül nem lehet valódi béke.

Moszkva részéről nyitottság mutatkozik a Trump által felvetett béketerv hallgatólagos tárgyalására, melyet Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes is megerősített, mondván, hogy „zárt csatornákon keresztül” folytatnak egyeztetéseket Washingtonnal. Rjabkov ugyanakkor megjegyezte, hogy Moszkva kizárólag olyan javaslatokra kíváncsi, amelyek elősegíthetik a konfliktus megoldását, és nem támogatják további segélyek küldését Kijev számára.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szintén kész együttműködni egy esetleges Trump-adminisztrációval. „Ukrajna nyitott a tárgyalásra” – jelentette ki Szibiha, emlékeztetve arra, hogy Zelenszkij volt az elsők között, aki üdvözölte Trump megválasztását.

Trump bírálja Ukrajna katonai támogatását Trump régóta bírálja az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyeket, és kijelentette: ha visszatér a Fehér Házba, akár le is állíthatja a támogatást. Egy korábbi kampányeseményen azt mondta, hogy Washington túl sok pénzt áldoz az ukrán háborús erőfeszítésekre, és megígérte, hogy „rendet tesz” ebben az ügyben.

A Biden-kormányzat ugyanakkor megerősítette, hogy Trump hivatalba lépése előtt még megérkezik Kijevbe egy 6 milliárd dolláros, már beígért katonai támogatási csomag. Az amerikai külügyminisztérium adatai szerint a háború kezdete óta az Egyesült Államok 64 milliárd dollár értékben biztosított katonai segítséget Ukrajnának.

The post Trump stábja elhatárolódik egy republikánus tanácsadó ukrajnai béketervéről appeared first on Biztonságpiac.

Egy szívszorító tragédia rázta meg Budapest és a Balaton környékét. A rendőrség egy 31 éves amerikai turista holttestére bukkant Szigligeten, miután heves nyomozásba kezdett az eltűnésével kapcsolatban. A fiatal nő november 5-én tűnt el egy budapesti szórakozóhelyről.

A nyomozók kamerák felvételei alapján egy férfit azonosítottak, akivel az áldozat több helyen is együtt volt. A gyanúsítottat, egy 37 éves ír állampolgárt a fővárosban fogták el. A férfi beismerő vallomást tett, elmondva, hogy a nővel való vitájuk során az életét oltotta ki. A holttestet ezután egy bőröndbe rejtette, majd a Balatonhoz szállította és egy erdőben elásta.

A rendőrség szerint a férfi a gyilkosság után az interneten olyan kifejezéseket keresett, mint például „Valóban megeszik a disznók a holttesteket?” vagy „Hogyan kezeli a rendőrség az eltűnt személy ügyeit?”, ami arra utal, hogy megpróbálta eltüntetni a nyomokat és megtéveszteni a nyomozókat.

A borzalmas eset felháborodást váltott ki a közvéleményben, és újra felmerült a kérdés, hogy miért érezte biztonságban magát a fiatal nő, amikor egy idegennel ment haza. A rendőrség felhívja mindenki figyelmét, hogy legyenek óvatosak, és ne menjenek el ismeretlen emberekkel.

The post Bőröndben találták meg a meggyilkolt amerikai lányt appeared first on Biztonságpiac.

CNU-431(V)1/E konténer a fűben egy 2018 júniusi Magyarországi gyakorlaton.

Zord

Magyarország és a NATO közötti együttműködés

 

A biztonság,- és védelempolitika területén az elmúlt évtizedekben globális változások figyelhetőek meg, amelyek közvetlen hatással vannak a katonai erők működésére és az alkalmazott hadviselési stratégiákra. A 21. században a haderők számára a hagyományos hadviselés mellett az új, összetettebb, többdimenziós műveleti környezetekben történő működés válik meghatározóvá. Ebből a szempontból kiemelt jelentőséggel bírnak az úgynevezett multi-domain operations (MDO) – többdimenziós műveletek, amelyek a különböző fegyvernemek és operatív dimenziók közötti szoros együttműködésre építenek. Az MDO lényege, hogy a szárazföldi erők, a légierő, a haditengerészet, a kibertér és az információs tér együttes alkalmazásával valósulnak meg a hadműveletek – biztosítva a gyors reakcióképességet és a hatékony válaszokat a különböző biztonsági kihívásokra.

 

A Magyar Honvédség és a NATO szerepe

A Magyar Honvédség számára a nemzeti biztonság védelme és a NATO-tagállamként való aktív szerepvállalás központi jelentőséggel bír a modern hadviselési környezetben. Magyarország stratégiai elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy központi szereplővé váljon a NATO szövetségében, és kulcsszerepet játsszon a nemzetközi békefenntartó, válságkezelő és katonai műveletekben. A Magyar Honvédség működését meghatározzák a nemzetközi hadviselési szabványok, az interoperabilitás, az összhaderőnemi műveletek, valamint az integrált harcászati rendszerek alkalmazása, amelyek biztosítják a szövetségi erők közötti hatékony együttműködést.

A NATO elvei szerint a modern hadviselés már nem csupán egyetlen fegyvernemre összpontosít, hanem a különböző harcászati dimenziók és fegyvernemek közötti integrált együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Magyarország ezen elvek mentén alakítja ki védelmi stratégiáját, és aktívan hozzájárul a szövetségi haderők közötti együttműködő képesség fejlesztéséhez. A Magyar Honvédség számára különösen fontos, hogy az összhaderőnemi műveletekben való részvétel során minden fegyvernem – a szárazföldi csapatok, a légierő, a „vízi hadviselés”, a kibertér és az információs tér – szoros együttműködésére építhessen, amely lehetővé teszi a műveletek gyors és hatékony végrehajtását.

A NATO-ban való aktív szerepvállalás nemcsak a katonai feladatok ellátására terjed ki, hanem a nemzetközi együttműködésre is, amely a békefenntartó és válságkezelő műveletek során kiemelkedő fontosságú. Az együttműködés különösen fontos a tagállamok között, mivel a globális biztonsági helyzet folyamatosan változik, és a gyors reagálás és a hatékony koordináció kulcsfontosságú tényezők a közös műveletek sikeres végrehajtásában. A Magyar Honvédség szerepe tehát nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is meghatározó, mivel Magyarország biztosítja a szövetségi erők számára a gyors reagálási képességet és a hatékony műveletek végrehajtásához szükséges infrastruktúrát és eszközöket.

 

Az összhaderőnemi műveletek és az előretolt repülésirányítók szerepe

A modern hadviselés egyik központi eleme az összhaderőnemi műveletek (Joint Operations) végrehajtása, amelyek során a különböző fegyvernemek és harci dimenziók közötti együttműködés ugyancsak lényeges.

A sikeres összhaderőnemi műveletek végrehajtásában kimagasló szerepet játszanak az előretolt repülésirányítók (Forward Air Controller / Joint Terminal Attack Controller, FAC/JTAC), akik közvetlen kapcsolatban állnak a szárazföldi csapatokkal és a légierővel. Feladatuk a légi csapások irányítása és koordinálása, a célpontok megjelölése, valamint a csapások hatékony végrehajtásának biztosítása. Az előretolt repülésirányítók szerepe különösen fontos az olyan összetett műveletek során, amelyekben több fegyvernem működik együtt és ahol a gyors reagálás és a pontos koordináció létfontosságú.

A JTAC (Joint Terminal Attack Controller) a harctér közvetlen közelében helyezkednek el, gyakran az előrenyomuló csapatok mellett, így lehetőségük van az ellenséges erők pozícióinak pontos megfigyelésére és az ellenséges célpontok gyors azonosítására, megjelölésére. A JTAC biztosítja, hogy a légi támadások pontosan és hatékonyan pusztítsák az ellenséget, miközben minimalizálják a saját erők és a civil veszteségek kockázatát. A JTAC tehát a harctéri műveletek egyik nélkülözhetetlen elemét képezi, hiszen ők azok, akik biztosítják a különböző fegyvernemek közötti szoros együttműködést és a harci műveletek zökkenőmentes végrehajtását.

 

A JTAC szerepe az MDO környezetében

A modern hadviselésben a Multi-Domain Operations (MDO) koncepciója egy új, többdimenziós megközelítést jelent, amely a különböző harci dimenziók – szárazföldi erők, légierő, haditengerészet, kibertér, információs tér – közötti integrált együttműködésre épít. Az MDO célja, hogy gyors és hatékony válaszokat biztosítson a különböző, egyre összetettebb biztonsági kihívásokra, és hogy az összes harci dimenzió és fegyvernem együttműködjön a hadműveletek sikeres végrehajtása érdekében.

Az MDO-ban betöltött szerepük alapján a JTAC tevékenysége különösen fontos. Az előretolt repülésirányítók alapvetően a szárazföldi erők és a légierő közötti kapcsolatot biztosítják, és szerepük kiterjed az adatok és információk folyamatos áramoltatására, a harctéri helyzet nyomon követésére, valamint a célpontok gyors azonosítására. A JTAC az MDO környezetében tehát nemcsak a légi támogatások koordinálásáért felelnek, hanem segítenek abban is, hogy a különböző harci dimenziók közötti integráció és gyors reagálás biztosított legyen.

A JTAC munkája különösen fontos a hibrid hadviselés és az aszimmetrikus hadviselési környezetekben, ahol a hagyományos harci elemek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a nem konvencionális eszközök, mint például a kibertámadások vagy az információs műveletek. Az előretolt repülésirányítók tehát nemcsak a légi csapások koordinálásában, hanem az információs és kiberbiztonsági műveletekben is szerepet kapnak, hiszen a modern hadviselés minden dimenziója összefonódik és egymást erősíti.

 

Magyarország nemzetközi szerepe és a JTAC fontossága

A Magyar Honvédség számára az előretolt repülésirányítók szerepe különösen fontos a nemzetközi hadműveletek és a NATO közös műveletei szempontjából. A Magyar Honvédség a NATO tagjaként elkötelezett a nemzetközi biztonság fenntartása mellett, és aktívan részt vesz a szövetségi műveletekben, amelyekben a gyors reagálás és a hatékony koordináció kulcsszerepet játszik. A JTAC biztosítja, hogy hazánk honvédelme képes legyen végrehajtani a gyors és hatékony légitámogatást, valamint a különböző fegyvernemek közötti koordinációt. Pont ezek miatt a FAC tevékenysége nemcsak a nemzeti védelem szempontjából fontos, hanem Magyarország szerepét is erősíti a globális biztonság fenntartásában, különösen a NATO közös műveleteiben való részvétel során.

 

Technológiai fejlődés és az integráció szerepe az összhaderőnemi hadműveletekben

A modern hadviselésben a technológiai fejlesztések és az új eszközök alkalmazása elengedhetetlen az összhaderőnemi műveletek sikerében. A repülésirányítók számára az új technológiai rendszerek biztosítják a harctéri helyzet pontos megértését és a műveletek gyors és hatékony végrehajtását. A hagyományos rádiós kommunikáció mellett ma már olyan modern digitális rendszerek állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a valós idejű információcserét a különböző fegyvernemek között. Az integrált rendszerek, mint például a C4ISR (Command, Control, Communications, Computers, Intelligence, Surveillance, and Reconnaissance), a Joint Fires rendszerek, a digitális térképek és az ISR (Intelligence, Surveillance and Reconnaissance) eszközök alapvetően segítik a repülésirányítók munkáját, és lehetővé teszik számukra a légicsapások precíz koordinálását.

 

A C4ISR rendszerek  

A C4ISR rendszerek különösen fontosak, mivel lehetővé teszik a különböző fegyvernemek közötti információáramlást és a gyors döntéshozatalt. A JTAC számára ezek a rendszerek biztosítják, hogy valós időben hozzáférjenek a harctéri információkhoz, és így gyorsan reagálhassanak az ellenséges mozgásokra. Az integrált digitális rendszerek nemcsak a légi támogatás irányítását könnyítik meg, hanem az adatok gyors és pontos továbbítását is lehetővé teszik a szövetséges erők számára. Az ilyen rendszerek alapvető fontosságúak a szinkronizáció és a hatékonyság növelésében, különösen a komplex harci helyzetekben. A valós idejű adatok segítségével a parancsnokok gyorsan módosíthatják a harci terveket a változó helyzetek függvényében. A kommunikációs rendszerek biztonsága kiemelt figyelmet kap, hogy elkerüljék az információk ellenséges kézbe jutását. A C4ISR rendszer folyamatos fejlesztése biztosítja, hogy a modern hadviselésben a különböző egységek közötti koordináció és információmegosztás a lehető legpontosabb és leghatékonyabb legyen. Végső soron a C4ISR rendszerek célja, hogy minimalizálják a veszteségeket és maximalizálják a harci siker esélyeit a gyors és pontos döntéshozatallal.

 

Folyamatos fejlesztés és a repülésirányítók képzése

A Magyar Honvédség számára elsődleges fontosságú, hogy folyamatosan integrálja a legújabb technológiai fejlesztéseket, ezzel növelve a hadrendjében lévő rendszerek hatékonyságát és korszerűségét. Kiemelt cél, hogy a repülésirányítók mindig a legmodernebb eszközökkel és naprakész technikai tudással legyenek felszerelve, hiszen a fejlett technológia nélkülözhetetlen a gyors és pontos döntéshozatalhoz. Az integrált rendszerek használata biztosítja, hogy a Magyar Honvédség rugalmasan és hatékonyan tudjon reagálni a különféle biztonsági kihívásokra, lehetővé téve a gyors válaszadást mind hazai, mind nemzetközi műveletek során. A repülésirányítók szakmai fejlesztése és modern eszközökkel való ellátása alapvető feltétele annak, hogy a harctéri helyzeteket gyorsan és hatékonyan kezelni tudják, és hogy a Honvédség képes legyen az eredményes együttműködésre a nemzetközi partnerekkel. Mindezek együttesen biztosítják, hogy a hazai honvédelem megfeleljen az interoperabilitási követelményeknek, ami elengedhetetlen a globális biztonság fenntartásában és a közös műveletek sikeres végrehajtásában.

 

Összegzés

Az összhaderőnemi műveletek és a multi-domain operations (MDO) koncepciója alapvetően új alapokra helyezte a modern hadviselést. A Magyar Honvédség számára különösen fontos, hogy folyamatosan frissítse és integrálja az új technológiai megoldásokat, és biztosítsa, hogy a repülésirányítók rendelkezzenek a legmodernebb eszközökkel és képességekkel. Az MDO és az összhaderőnemi műveletek alkalmazása nemcsak a Magyar Honvédség hatékonyságát növeli, hanem elősegíti Magyarország nemzetközi biztonságpolitikai szerepének megerősítését is.

A A JTAC szerepe a modern hadviselésben bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az ukrán-orosz háború új fejezetet nyitott a fegyvertechnológia történetében. Egy ukrán különleges egység sikeres rajtaütés során alkalmazott egy olyan fegyvert, amelyet az öbölháború óta nem láttunk akcióban: az amerikai gyártmányú M712 Copperhead 155 mm-es taracklövedéket.

A művelet során az ukrán kommandósok egy lézeres célmegjelölő rendszer segítségével irányították a Copperhead lövedékeket egy oroszországi kommunikációs toronyra. A fegyver pontosan talált, és sikeresen semmisítette meg a célt. Ez a támadás rávilágít arra, hogy az ukrán erők milyen kreatívan képesek alkalmazni a rendelkezésükre álló eszközöket, még akkor is, ha azok már elavultnak számítanak.

A Copperhead lövedék az 1970-es években készült, és eredetileg a Szovjetunió elleni harcra szánták. A fegyver legnagyobb előnye a nagy pontossága, amelyet a lézeres irányításnak köszönhet. Azonban a technológia gyors fejlődése miatt a Copperhead-et az elmúlt évtizedekben fokozatosan kivonták a szolgálatból.

Az ukrán hadsereg által alkalmazott taktika több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt azt mutatja, hogy a régi fegyverek is képesek hatékonyan működni, ha megfelelően alkalmazzák őket. Másrészt rávilágít arra, hogy a lézertechnológia milyen fontos szerepet játszik a modern hadviselésben. A lézeres célmegjelölő rendszerek lehetővé teszik a nagy pontosságú támadásokat, és jelentősen növelik a fegyverek hatékonyságát.

Az ukrán-orosz háborúban mindkét fél számos új fegyverrendszert tesz próbára. Az ukrán erők sikeres műveletei azt mutatják, hogy képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó harctérhez, és innovatív megoldásokat találni a kihívásokra.

The post Régi fegyver, új taktika: A Copperhead visszatérése az ukrán-orosz háborúban appeared first on Biztonságpiac.

A technológia rohamos fejlődésének köszönhetően a börtönök is egyre inkább a jövőbe tekintenek. Az Egyesült Államokban, Georgia államában már három robot is segíti a börtönőrök munkáját. Ezek az úgynevezett őrszemrobotok folyamatosan figyelik a környezetet, észlelik a gyanús mozgásokat, így jelentősen növelik a biztonságot az intézményben.

A robotok bevezetésével a börtönök hatékonyabban működhetnek, hiszen a gépek nem fáradnak el, nem betegednek meg, és nem vesznek szabadságot. A mesterséges intelligencia segítségével pedig képesek bonyolult feladatokat is elvégezni, például adatokat elemezni, kockázatelemzést végezni, és még sok mást.

A robotok alkalmazása azonban nemcsak a biztonságot növeli, hanem a börtönőrök munkáját is könnyíti. A gépek átveszik a rutin feladatokat, így az embereknek több idejük marad a fogvatartottakkal való foglalkozásra és a rehabilitációs programok szervezésére.

Bár a robotok jelenléte sokakban félelmet kelthet, fontos megjegyezni, hogy ezek a gépek nem az emberek helyettesítésére, hanem azok támogatására szolgálnak. A cél az, hogy a börtönök biztonságosabbá váljanak, és a fogvatartottaknak is jobb lehetőségeket biztosítsanak a rehabilitációra.

The post Robotokkal őrzik a börtönt: Forradalmi változások a büntetés-végrehajtásban appeared first on Biztonságpiac.

2024. október 17-én Svájc véglegesen is csatlakozott az Európai Égi Pajzs Kezdeményezéshez, mely egy új, átfogó európai légvédelmi kooperáció. Vajon összeegyeztethető-e ezen katonai kezdeményezéshez való csatlakozás Svájc semlegességének történelmi hagyományával? Hogyan épül fel az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés, és milyen biztonságpolitikai szereppel bírhat Európa jövőjében? Ezen kérdésekre kíván választ adni a következő rövid elemzés.

A 2022-es ukrajnai orosz offenzíva új helyzetet teremtett az európai biztonsági percepcióban, és ezáltal a biztonságpolitikában, mely a kontinens államait fokozottabb védelmi kooperációra késztette. Ennek egyik legfontosabb projektje az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés (European Sky Shield Initiative, ESSI), melynek koncepciója már 2022 nyarán megfogalmazásra került Olaf Scholz német kancellár részéről. Ez a Németország vezette átfogó védelmi együttműködés közös európai légvédelmi keretrendszert kíván létrehozni, mely az ukrajnai háború következtében megnövekedett orosz rakétafenyegetésre szolgál válaszul. 2022 októberében az ESSI tizenöt állam (köztünk hazánk) részvételével alakult meg, mely két év alatt további hat taggal bővült, melyet most Svájc csatlakozása követ. Jól mutatja a kezdeményezés átfogó és diverzifikált jellegét, hogy a tagállamok közül négy ország nem tagja az Európai Uniónak, két állam pedig a NATO-nak.

Az ESSI komplex védelmi rendszere az európai légtér átfogó védelmét kívánja biztosítani, ezzel kipótolva a korábbi légvédelmi rendszerek hiányosságait. Ennek megfelelően a keretrendszer többféle légvédelmi eszközt kíván alkalmazni eltérő elhárítási célokkal, több részegységre bontva fel a teljes komplexumot. 

Az ESSI rövid hatótávolságú védelmi része horizontálisan 15 kilométer, vertikálisan 6 kilométeres légtéregységet kíván lefedni, míg a közepes szint 15 és 50 kilométer közötti, valamint 25 kilométeres magasságú keretek között definiálható. A közepes és rövid egység védelméhez Németország az infravörös rávezetésű IRIS-T rakéták földi indítású változatait kívánja alkalmazni, mely alapvetően légiharc-rakétaként került bevezetésre több típusnál, így a hazánkban is rendszeresítésre került JAS 39 Gripen vadászbombázó fegyverzeteként. A rövid hatótávolságú egység szorosan kiegészül a közvetlen légvédelmi, így kifejezetten a pilóta nélküli repülőeszközök elleni elhárítással, egészen 6 kilométeres hatótávolságig. Németország ezen közvetlen és rövid hatótávolságú légvédelmi feladatok integrálására közös rendszert kíván fejleszteni, erre a célra az ARGE NNbS védelmi konzorcium 1,2 milliárd dollárt nyert el. Ezen projekt mellett a Németország további beszerzésekkel igyekszik növelni rövid hatótávolságú (és csapatlégvédelmi) képességeit, ugyanis 2024 elején szerződést írt alá 49 darab Skyranger 30 védelmi rendszer 595 millió dollár értékben megvásárlására, mely rendszerek 30 milliméteres gépágyúval és Stinger rövid hatótávolságú föld-levegő rakétákat alkalmaznak. Érdemes megjegyezni, hogy hasonló céllal a Magyar Honvédség részére már korábban, 2023-ban megrendelésre került a Skyranger 30 tornyának és a KF41 Lynx alvázának egyetlen harcjárművé való integrálása.

Ilyen módon az ESSI közvetlen, rövid és közepes hatótávolságú szintje képes lenne a pilóta nélküli repülőeszközöktől egészen a merev- és forgószárnyas repülőeszközökön át a robotrepülőgépekig tartó légi fenyegetések elhárítására. 

Az ESSI nagy hatótávolságú védelmi része 50 kilométeres horizontális, és 35 kilométeres vertikális légtérrészt lenne képes lefedni, így az olyan stratégiai fenyegetések ellen lenne képes védekezni, mint a robotrepülőgépek, stratégiai bombázórepülőgépek és ballisztikus rakéták. Ez a szint alapvetően a rádiólokátoros rávezetést használó MIM-104 Patriot légvédelmi rendszert alkalmazná, mely a korábban említett IRIS-T rendszerhez hasonlóan szintén bevetésre került az orosz-ukrán háborúban.

Mindezen védelmi rétegen felül Németország részéről tervben van egy magasabb védelmi szint kiépítése, mellyel már a nagyobb hatótávolságú ballisztikus rakéták elhárítása is megoldható lenne. Ennek céljára az Arrow-3 védelmi rendszer kerülne beszerzésre, mely képes 2400 kilométeres horizontális, és 100 kilométeres vertikális síkban az elfogótevékenységre.

Összességében az ESSI tervének megvalósítása képes lenne egy átfogó, többszintű és integrált európai légvédelmi rendszer megteremtésére. Párhuzamosan az Európában telepített többi légvédelmi rendszerrel (mint például a NATO IAMD és BMD) az ESSI a védelem funkciója mellett biztonságpolitikai szempontból komoly elrettentő szereppel is rendelkezhet, melynek igénye az orosz-ukrán háború fényében felerősödött az európai védelem jövőbeli perspektívájában.

Éppen ezért meglepően hathat a semlegesség történelmi hagyományával bíró Svájc csatlakozása az egyezményhez, hiszen korábban nem volt példa arra, hogy az ország olyan együttműködéshez csatlakozzon, mely operatív védelmi tevékenységet is magában foglalhat. Bár Svájc részese a NATO Békepartnerségnek, és szoros együttműködést folytat az Európai Védelmi Ügynökséggel, a semlegesség külpolitikájának megőrzésére továbbra is nagy hangsúlyt fektet, különösen is az orosz-ukrán háború tekintetében. Erre példa, hogy Svájc minden esetben engedélyhez köti, hogy az általa külföldre eladott hadiipari termékek további exportálásra kerülhessenek, ugyanis a semlegességi politika fontos része, hogy Svájc nem exportál (közvetve sem) háborúban részt vevő felek számára ilyen termékeket. Ilyen módon komoly konfliktus alakult ki, amikor megtiltásra került, hogy a korábban Németország számára eladott lőszerek Ukrajnába kerülhessenek. Ennek következményeként a svájci hadiipari vállalatok veszélybe kerültek, mivel a kapcsolódó korlátozások miatt az importálás helyett Németország az adott lőszer hazai termelésének újraindítását választotta.

2024 októberében azonban a semlegesség ezen kérdésével kapcsolatban is változás történt, mivel Viola Amherd, a Svájci Államszövetség elnöke és védelmi minisztere olyan nyilatkozatott tett, melyben szorgalmazta a kereskedelmi exportkorlátozás ezen fajtájának felülvizsgálatát. Emellett 2024 során elutasításra került azon kezdeményezés, mely szigorúbban rögzítette volna a svájci alkotmányban a semlegesség koncepcióját. Ilyen módon az ESSI-hez csatlakozás, az exportkontroll ügye, valamint az elutasított alkotmánymódosítás is egyre inkább előtérbe helyezik Svájc semlegességének politikai kérdését, mely a közéleti viták tárgyává vált. Ezen fejlemények Svájc korábbi szigorú semlegességi politikájához képest alapvetően csak minimális nyitást eredményeznek a külpolitikában, de hosszabb távon akár nagyobb változások alapját is képezhetik, amennyiben az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kül- és belpolitikai nyomás erősödik. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a tendenciák inkább lehetőséget adnak a változásra, mintsem kötelezettséget. Svájc ugyanis az ESSI-hez különleges kitétellel csatlakozott, mely biztosítja, hogy amennyiben bármelyik részes fél fegyveres konfliktusba kerül, Svájc felfüggesztheti tagságát (összhangban semlegességével), mindamellett, hogy az ESSI csatlakozási szerződése (mely valójában egy szándéknyilatkozat) nem minősül nemzetközi szerződésnek, így nem eredményez pénzügyi vagy jogi kötelezettséget.

Összességében tehát az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés történelmi kezdeményezés egy olyan európai légvédelmi rendszer megalkotására, mely túlmutat a hagyományos integrációs formákon (EU, NATO) és többszintes struktúrájával képes átfogó védelmet biztosítani, pótolva a meglévő rendszerek hiányosságait. Az ESSI védelmi funkciója mellett elrettentő biztonságpolitikai szereppel bír, a tervezett haditechnikai eszközök rendszeresítésével pedig jelentős részben az európai hadiipar számára is megfelelő ösztönzést nyújthat. Mindemellett az ESSI fontos eszköz lehet az európai védelembe kevésbé integrált országokkal való kooperáció bővítésére. Ilyen módon a hagyományosan a semlegesség mellett elkötelezett Svájc számára is egy fontos alap lehet az ESSI-hez való csatlakozás, mely lehetőséget ad számára, hogy közelebb kerüljön az európai védelmi együttműködésekhez, illetve akár arra is, hogy semlegességi politikáján változtatást hajtson végre a későbbiekben.

A Semleges pajzs? – Az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés és Svájc csatlakozása bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az előző cikkünkben a CRITERION Biztonságtechnikai Zrt. által feljesztett rendszer hardveres újdonságai kerültek bemutatásra, így most a szoftveres oldal problémáiról és megoldásairól lesz szó.

Adatbiztonság

Sokszor halljuk/olvassuk az “adat az új olaj” kifejezést. Az épületfelügyeleti és biztonságtechnikai rendszerek működésének szempontjából rendkívül fontosak és nagy értékűek a kapcsolódó adatok. Napjainkban szinte minden rendszer valamilyen szinten kapcsolódik a világhálóhoz, kommunikál, ezáltal nyújtva lehetőséget a rendszer információinak eltulajdonítására különböző bűnözői csoportoknak. Hiába a hálózati infrastruktúra megfelelő védelme, ha egy a rendszeren belüli lehallgatás által szerzett adatok nem kellően titkosítottak, könnyedén feltörhetőek.
Rendszerünk fejlesztése és gyártása során nagy figyelmet fordítottunk a kiberbiztonságra. A rendszerelemek és a külvilág közötti kommunikációt úgy alakítottuk ki, hogy jövőtálló titkosítással is ellátottak legyenek a küldött és fogadott adatok, ezzel biztosítva a rendszer sérthetetlenségét és adataink hosszútávú biztonságát.

Titkosítás

A manapság alkalmazott titkosító algoritmusok olyan matematikai alapokra épülnek, amelyek meghatározzák azok alapvető felhasználhatóságukat. Ezen kriptográfiai algoritmusok jövőtállósága több szempont együttes vizsgálatával határozható meg.
A hagyományos aszimmetrikus és szimmetrikus titkosító eljárások (pl.: DES, Triple-DES, AES, SHA, RSA, stb) között is megtalálhatóak jövőálló eljárások, ugyanúgy, mint a post kvantum, vagyis a rohamosan fejlődő kvantumszámítógépeknek is ellenálló kriptográfia (angol rövödítésből: PQC). Több évtizede használatban lévő, jelenleg biztonságos és még évekig ajánlott megoldások mellett léteznek újabb, erősebb eljárások is, amelyek még nem terjedtek el, valamint olyanok, amik a post kvantum veszélyeire is nyújthatnak megoldást.

Miért is kell erre kiemelt figyelmet fordítani?
Mert egy számítógépnek, ami egy DES kódolást 1 másodpercen belül feltör, egy 128 bites AES titkosítás közel 1 milliárd évig tartana, de egy 128 qubites kvantumszámítógép – egy úgynevezett Grover algoritmust alkalmazva – már néhány másodperc alatt is képes lehet feltörni.

Kvantum számítógép? Az mi?
A kvantumszámítógépek olyan speciális gépek, melyek alapvető információegysége a qubit, azaz olyan részecskék, amelyek egyszerre több fizikai állapotban is lehetnek (szuperpozíció) és nem csak 0 vagy 1 lehet az értékük. Sokkal hatékonyabbak, mint a hagyományos számítógépek és a qubitek számának növelésével teljesítményük exponenciálisan nő.

A kvantum számítógépek fejlődése (forrás: Quantum Technologies 2021 report, Yole Développement)

Ez korántsem új terület, például a kvantum – kulcscserélő eljárásra (Quantum Key Distribution) a 80-as évektől vannak protokollok. (BB84, E91) és léteznek erre hardverek (MagiQ, Quantintique), ám az ezekre alkalmazott fizikai megoldások önmagukban szűk keresztmetszetei a hibamentes folyamatnak. A kvantumkriptográfiában a továbbított biteket a fotonok szuperpozíciója (a vízszintes-függőleges és a diagonális polarizációs szögével együttesen) meghatározza, így a különböző zavarok (lehallgatási kísérlet, környezeti zaj, fizikai sérülés) az átviteli úton (optikai szál) megváltoztatják a fotonok viselkedését, és a protokoll során sérült adatokat adnak vissza, ezáltal meghiúsítják a lehallgatási vagy feltörési kísérletet.

A 2015-ben a National Institute of Standards and Technology által, a jövőre gondolva kiírt pályázatra (Post-Quantum Cryptography Standardization) küldött algoritmusok tesztelése még folyamatban van, de egy kvantum-kulcscserélő eljárást (CRYSTALS-KYBER) már sikerült kiválasztani. Mint már régebben látthattuk, a PQC által szabványosítandó titkosító eljárások következménye lehet, hogy kikényszerítik a hardver- és szoftvergyártók alkalmazkodását, akár támogatását az új protokollokhoz.

Most mi is a biztonságos?

Hiába a kvantumfenyegetettség, korántsem biztos, hogy az a jelenleg alkalmazott titkosítási eljárások használatának mellőzését okozza. Az eljárásokat rendszeresen felülvizsgálják, és ha kell, például kiderül egy sebezhetőség, szigorítják szabályozásukat, vagy épp javaslatot tesznek mellőzésükre. Az évtizedek óta ismert és használt algoritmus családok is fejlődnek (pl.: titkosító kulcs hosszának növelésével), és felveszik a versenyt az új fenyegetettségekkel. Ezért téves, hogy e családok alkalmatlanok a PQC világában helytállni, a változó körülményeknek megfelelő paramétereket figyelembe véve kell alkalmazni azokat.

Egy jól használható, biztonságos kriptográfiai rendszerhez nem feltétlenül a „legerősebb”, legújabb algoritmusokra van szükség, nem feltétlenül kell post-quantum titkosítást alkalmazni. A sebezhetőségen túl többek között fontosak a hardveres implementálhatóság, az alkalmazott környezet teljesítményi tényezői, a nemzetközi szabványok elfogadottsága, stb.

A nem szabványosított titkosító algoritmusok mindennapi alkalmazása korántsem célszerű, mert:

• az elektronikai gyártók hardveres támogatottsága alacsony
• adott idő alatti számítási kapacitás véges vagy nemdeterminisztikus
• a helyi vagy nemzetközi szabványi támogatás alacsony vagy nincs
• ismeretlen és ismert sebezhetőségekkel rendelkezhetnek
• a sebezhetőségek javítása általában lassabban történik meg
• kompatibilitásuk egy kriptográfiai környezetben való alkalmazás esetén nem biztosított

Az algoritmusok és kapcsolódó protokollok (hash függvények, rejtjelezési működési módok, kulcsgenerálás, stb.), nemzetközi szabványok (FIPS Pub 140-2, FIPS Pub 197, NIST SP 800-56A, NIST SP 800-90C) szervezeti ajánlások (NSA Suite B, NIST, ANSSI, BSI, EVRYPT) nyomán elfogadottak. Mai tudásunk alapján meghatározott ideig „jövőállóak”, és a megfelelő kulcstér mérettel a következő időszakban is használhatónak, biztonságosnak minősítették. Hardveres támogatottságuk, alkalmazhatóságuk, számítási kapacitási tényezőik ideálisak.

A fejlesztő lehetőségei?

A fentebb vázolt titkosítási és adatbiztonsági problémák vizsgálata során levonható konzekvencia, hogy nem célszerű egyéb megoldásban gondolkodni, célszerűbb maradni a szabványosított eljárásoknál. Olyan saját titkosítás csak hosszabb idő alatt fejleszthető, amely képes 100%-ban garantálni az adat sérthetetlenségét, ám a rendszer-szoftverünket kidolgozhatjuk úgy is, hogy ne ragaszkodjunk ugyanazon titkosítási eljáráshoz, legyen az dinamikusan módosítható, kicserélhető az adott alkalmazási környezetnek megfelelően.

A szoftver oldali modul felépítése, a titkosítási interfészek lehetővé teszik, hogy a kriptográfiai osztályok cseréjével (AES->SHA->post kvantum), a kulcsparaméterek beépített konfigurálásának lehetőségével a mindenkor elvárható adatbiztonsági szint garantálható maradjon. Ha egy titkosítás feltörhetővé válik, a titkosító szoftvermodul cseréjével ismét biztosítható a további sérthetetlenség.

Dedikált hálózatban ez a dinamikus megoldás lehetőséget biztosít egyéb titkosítási eljárás használatára – hiszen zárt, de egyéb megbízható eszközközök is a hálózaton vannak – és teljesen nyílt hálózaton történő kommunikáció esetén is.

További információ kérhető:

CRITERION Biztonságtechnikai Zrt.
Cím: 1139 Budapest, Teve utca 51/b.
E-mail: systems@criterion.hu
Honlap: www.criterion.hu/biztonsagtechnika

The post Innovatív épületfelügyeleti és biztonságtechnikai rendszer II. rész (X) appeared first on Biztonságpiac.

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése új lehetőségeket nyitott meg számos területen, ám a technológia árnyoldalai is egyre nyilvánvalóbbak. Egy friss kutatás szerint az OpenAI legújabb fejlesztése, a ChatGPT-4, a rossz szándékú felhasználók kezében akár komoly pénzügyi károkat is okozhat.

A kutatók bebizonyították, hogy a ChatGPT-4 hangvezérlési funkcióját kihasználva könnyedén elkövethetők banki átverések, ajándékutalványok hamisítása, kriptovalutával kapcsolatos csalások, sőt, még személyes fiókokba is bejuthatnak a támadók. A mesterséges intelligencia képes weboldalakon navigálni, adatokat bevinni és még a kétfaktoros hitelesítést is megkerülni.

Bár az OpenAI folyamatosan fejleszti a ChatGPT védelmi rendszerét, a kutatóknak sikerült egyszerű trükkökkel kijátszaniuk ezeket a védőfalakat. A kísérletek során a csalások akár 60%-ban is sikeresek voltak, ráadásul a folyamat mindössze néhány percet vett igénybe.

A szakértők szerint ez a tanulmány egyértelműen rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligencia milyen veszélyeket rejt magában, ha rossz kezekbe kerül. A csalók számára újabb fegyver került a kezébe, amelynek segítségével könnyedén kihasználhatják az emberek bizalmát és naivitását.

Fontos, hogy mindenki legyen óvatos az online térben, és ne adjon meg semmilyen érzékeny adatot ismeretlen személyeknek vagy gyanúsnak tűnő weboldalakon.

A szakértők azt javasolják, hogy a felhasználók erős, egyedi jelszavakat használjanak, kétfaktoros hitelesítést állítsanak be, és rendszeresen frissítsék eszközeik szoftvereit. Emellett érdemes tájékozódni a legújabb csalási módszerekről, és bizalmatlanul kezelni azokat az üzeneteket, amelyek túl jónak tűnnek ahhoz, hogy igazak legyenek.

A mesterséges intelligencia hatalmas lehetőségeket rejt magában, de a fejlesztőknek és a felhasználóknak is fel kell készülniük az esetleges kockázatokra. Csak így élvezhetjük a technológia előnyeit anélkül, hogy veszélybe sodornánk magunkat.

The post A ChatGPT-4: Veszélyes fegyver a csalók kezében? appeared first on Biztonságpiac.

Az Egyiptomi Haderő csaknem 12 éven keresztül folyamatosan harcolt azért, hogy megszabadítsa a Sínai-félszigetet az Iszlám Állam ottani sejtjétől (ISIS Sinai) és annak elődjeitől. Jelen írásomban azt fogom kifejteni, hogy milyen kihívásokkal kellett ez idő alatt szembenéznie, milyen hibákat követett el, amik azt eredményezték, hogy eddig elhúzódott a konfliktus és hogy később milyen változtatásokat eszközölt, amik végül győzelemhez vezettek.

A Sínai-félsziget Egyiptom legkeletibb része ez köti össze Afrikát a Közel-Kelettel. Nyugatról a Szuezi-csatorna keletről pedig Izrael és a Gázai-övezet határolják, lakossága pedig nagyjából 5-600000 fő, melynek nagyrészét beduin törzsek alkotják. A félsziget biztonsági helyzete már 2011 előtt sem volt túlzottan jónak mondható, az 1997-es luxori mészárlás például 62 halálos áldozatot követelt a 2004-es tabai bombatámadás-sorozat pedig újabb 37 emberrel végzett, amit hasonló támadások követtek Sharm el-Sheikh-ben és Dahab-ban.

Ennek oka részben a Camp David-i békeszerződés volt, miszerint Izrael kivonulásáért cserébe a két ország megállapodott arról, hogy biztonsági zónákra osztják fel a területet és limitálják, hogy ezekben mekkora katonai erő tartózkodhat, ez azonban bizonyos szélsőséges csoportoknak is lehetőséget nyújtott arra, hogy megerősödjenek. A helyzetet tovább nehezítette, hogy Egyiptomnak minden nagyobb katonai beavatkozáshoz külön engedélyt kellett kérnie Izraeltől és a „Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők”-től (Multinational Forces and Observers – MFO). Emiatt a félsziget egy jelentős részén csak rendvédelmi erőkkel, határőrökkel és titkosszolgálatokkal voltak jelen.

Az Arab tavasz Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt is utolérte, a tüntetések miatt 2011 februárjában kénytelen volt lemondani a hatalomról. Nagyjából ekkorra lehet datálni a Sínai-Felkelés kezdetét is, ISIS Sinai-ról azonban csak 2014 novemberétől beszélhetünk, amikor a legnagyobb felkelő csoport, az Ansar Bait al-Maqdis hűséget fogadott az Iszlám Államnak. Később több kisebb csoport is csatlakozott hozzájuk. Az országszerte zajló zavargások lekötötték a biztonsági erők figyelmét, ami kitűnő lehetőséget kínált a felkelőknek, ráadásul a líbiai Kadhafi-rendszer bukása után rengeteg fegyver és haditechnikai eszköz került hozzájuk a kiépített alagútrendszereiken keresztül. A félsziget lakott területének nagyjából egyharmadát sikerült irányításuk alá vonni, gyakran hajtottak végre támadásokat a helyi gáz-és olajvezetékek ellen és a Szuezi-csatorna forgalmát is veszélyeztették, destabilizálva a régiót, ezzel azonban nem csak az egyiptomi kormánynak okoztak nehézségeket. Az Arab Gázvezetéket ért támadások például évi 2 milliárd dollárnyi veszteséget jelentettek Jordániának és Izrael területén is hajtottak végre akciókat.

Emiatt Egyiptom 2011-ben engedélyt kapott rá, hogy katonai eszközökkel is felléphessen a terroristák ellen, ezzel kezdetét vette az Operation Eagle, az első ilyen jellegű művelet a sokból, nagyjából 2500 katonával, Különleges Erőkkel, gyalogsági harcjárművekkel, harckocsikkal és harci helikopterekkel. Viszonylag rövid idő alatt sikerült elfoglalniuk El Arish-t, Sheik Zuweid-et és Rafah-t, a felkelők három központját, viszont a valódi nehézségek csak ezután kezdődtek. A felkelők nem adták meg magukat folyamatosak voltak az egyiptomi (és izraeli) biztonsági erők elleni támadások, amiknek az intenzitása egyre csak nőtt. Sokan ezért Mohamed Morsi elnököt hibáztatják, amiért nem lépett fel elég határozottan, a helyzet azonban ennél sokkalta bonyolultabb volt, az egyiptomi haderőnek ugyanis számtalan külső-és belső problémával kellett szembenéznie, aminek következtében nagyjából az összes létező hibát sikerült elkövetnie a kezdeti szakaszban.

Először is nem vették elég komolyan a felkelőket, a katonai vezetés gyors győzelemre számított, holott az afganisztáni és az iraki háborúk példájából megtanulhatták volna, hogy egy terület elfoglalása még nem jelent önmagában győzelmet. Másodszor, az egyiptomi haderőnek nem volt semmiféle COIN (Counter Isurgency – Felkelés elleni) tapasztalata, 2011-ig úgy voltak vele, hogy a terrorizmus elleni küzdelem a rendvédelmi szervek dolga, helyette inkább konvencionális háborúra készültek, ami meg is látszott az eljárásaikon.

Abdel Fattah el-Sisi 2013-as katonai puccsa után még tovább fokozták a műveletek intenzitását, növelték a katonák létszámát, ekkor már vadászgépeket, kazettás bombákat és tüzérségi eszközöket is bevetettek, azonban ezek sem érték el a kívánt célt. Nem nagyon törődtek a civil lakossággal, rendkívül magas volt a „járulékos veszteségek” száma, sokszor erőszakkal lakoltatták ki a helyieket, rombolták le a házaikat és égették fel a termőföldjeiket azzal a vélt vagy valós indokkal, hogy a terroristákat támogatják. Gyakran bármi féle vád nélkül ölték meg vagy tartóztatták le és tartották fogva őket vagy a családtagjaikat embertelen körülmények között, a börtönökben pedig mindennaposak voltak a kínzások.

Ezzel azonban pont ellentétes hatást értek el. Az Amerikai Tengerészgyalogság COIN kézikönyve is leírja, hogy ha művelet közben a katonai erők kegyetlenül bánnak a helyi lakosokkal, megsértik a jogaikat és nem minimalizálják a civil áldozatok számát, akkor azok (főleg, akiknek haltak meg közeli hozzátartozóik az atrocitásokban) a felkelőket fogják támogatni. Itt is pontosan ez történt, a törzsek nagy része – akikkel már 2011 előtt is elnyomott és kizsákmányolt az egyiptomi kormány – nem értett egyet az Iszlám Állam ideológiájával, csak azért csatlakoztak hozzájuk, mert kevésbé tartották őket rossznak, mint az egyiptomi biztonsági erőket.

A helyzetet számtalan dolog nehezítette még tovább. Ide tartozik a fegyveres erők elavult struktúrája, a túlzott centralizáció, a görcsös ragaszkodás a régi doktrínákhoz és az újításra való hajlam hiánya. A katonák felkészültsége is hagyott kívánnivalót maga után, egy részük sorállományú volt, akik nem csak COIN, de semmiféle katonai tapasztalattal nem rendelkeztek, amerikai kiképzők elmondása szerint pedig még az Egyiptomi Különleges Erők sem voltak sem fizikailag sem szakmailag megfelelő szinten, a rendfokozatokat meg sokszor nem érdem, hanem a pénz a kapcsolatok és a rendszerhez való hűség alapján osztogatták.

Nehéz pontosan meghatározni, hogy mikortól kezdett el javulni a helyzet. Mubarak alatt a beduinok nem csatlakozhattak sem a haderőhöz, sem pedig a rendvédelmi szervekhez, igaz néhányuknak engedték, hogy a katonai hírszerzésnek dolgozzanak, őket nevezték Manadib-eknek, de a munkájuk rendszerint kimerült a csempész-alagutak felderítésében és hasonló kisebb feladatokban. El-Sisi kezdett el nagyobb figyelmet fordítani rájuk igyekezett növelni a létszámukat és integrálni őket a hadseregbe azzal, hogy rendes kiképzést, felszerelést és fizetést adott nekik. Helyiekként könnyen be tudtak épülni az ellenség soraiba és tudtak információkat szerezni, így a titkosszolgálatokkal való együttműködésük is erősödött.

Akiket nem a reguláris haderőbe vont be, azokat igyekezett kormánybarát milíciákba szervezni. Ezekből a legnagyobb a 2015-ben alakult Sínai Törzsek Uniója (Union of Sinai Tribes). A magját a Tarabin törzs adta és ugyan nem voltak annyira képzettek vagy fegyelmezettek, mint a Manadib-ok, a hely és a lakosság ismerete előnyt jelentett számukra és az egyiptomi kormány legitimációját is növelte. Igaz, mindkét szervezetben szép számban voltak bűnözők, akik a személyes vitáik elintézésére használták az újonnan kapott fegyvereiket és hatalmukat, valamint a csempészetből és a civilek bántalmazásából is bőven kivették a részüket, de a felkelők alagút-rendszerére is komoly csapásokat mértek. Így az egyiptomi flotta és a szárazföldi haderő sikeresen blokád alá tudta vonni a félszigetet, teljesen elvágva az ISIS Sinai utánpótlásait. Többször előfordult, hogy a terroristák azért adták meg magukat mert egyszerűen nem volt élelmük.

A kormány és a milíciák sikeres együttműködésének talán legjobb példája a 2021 márciusi művelet, amiben az Egyiptomi Különleges Erők a beduinokkal közösen találták meg és végeztek Salim al Hamadinnal, az ISIS Sinai vezetőjével. A szervezet ezután még tovább gyengült, végül az egyiptomi elnök 2023 áprilisában bejelentette a győzelmet és a harcok végét, amit később a terrorszervezet is megerősített, amikor 2024 márciusában egy videójában inaktívnak nevezte a sínai-félszigeti sejtjét. A területen épp viszonylagos béke van, nagy mértékben csökkent az erőszak, a biztonságot pedig főleg a rendvédelmi szervek és a milíciák tartják fenn, amiknek egy része (köztük a Union of Sinai Tribes) nem oszlott fel a harcok után. Ez egyrészt növeli a stabilitást, másrészt viszont felveti egy esetleges újabb felkelésnek a kockázatát, ha ezek nem lesznek elégedettek a kormány döntéseivel, valamint az izraeli háború lehetőséget adhat az ISIS Sinai-nak is arra, hogy új erőre kapjon.

Hogy ezek megtörténnek-e vagy sem, azt még nem lehet előre látni, ha viszont nem, akkor a Sínai-felkelés ritka példája lehet egy sikeres COIN-műveletnek. A kezdeti hibák miatt ugyan elhúzódott a konfliktus és rengeteg emberéletet követelt (2013 és 2022 között 3277 egyiptomi rendőr és katona halt meg, a civil áldozatokról nem is beszélve) de a milíciák kialakítása és támogatása hatékony módszernek bizonyult. Ez is igazolta, hogy csak úgy lehet tartós békét teremteni, ha a helyi erőket is bevonjuk a folyamatba (legyen szó akár egy másik államról akár egy országon belüli kisebb régióról), mivel ők ismerik a legjobban a helyi sajátosságokat és a felkelők eljárásait. A szívek és elmék megnyerése szintén kulcsfontosságú volt és végül nem is bizonyult túlzottan nehéz feladatnak. Amint az egyiptomi állam nem ellenségként, hanem partnerkén kezelte a törzseket, azok sokkal nagyobb számban álltak melléjük, amiben az is szerepet játszott, hogy el-Sisi körülbelül 700 milliárd egyiptomi fontot (nagyjából 15 milliárd USA-dollárt) tervez a félsziget fejlesztésére fordítani. A források folyamatosan érkeznek, amiből utakat építenek, fejlesztik az energia-ellátást, a mezőgazdaságot és még sok mást, kérdés azonban, hogy Egyiptom jelenlegi gazdasági helyzete miatt ebből mennyi minden fog megvalósulni.

A sikerben az is közre játszott, hogy egy viszonylag kis méretű felkeléssel álltak szemben, melynek a létszáma a csúcson sem haladta meg az 1500 főt és egy viszonylag könnyen körbezárható területen helyezkedett el. Ők is elkövették azokat a hibákat, amiket az Iszlám Állam Szíriai és Iraki kalifátusa, túl hamar akartak terjeszkedni túl nagy területen és ők sem bántak sokkal jobban a civilekkel, emiatt az egyiptomi kormánynak nem kellett túl sokat tennie ahhoz, hogy ő legyen a „kisebbik rossz”. A terroristák jóformán semmilyen külső támogatást nem kaptak (még a HAMAS-szal is ellentétjük volt), így nem jutottak elegendő nehéz fegyverhez sem ahhoz, hogy át tudják törni a blokádot, ami az alagútjaik elvesztése után végzetesnek bizonyult. Egyiptomnak ellenben voltak szövetségesei, 2013-tól már Izrael is hajtott végre légi csapásokat a felkelők ellen, valamint az amerikaiak és a franciák is támogatták őket hírszerző és felderítő információkkal.

Szerző: Rózsa Sándor

A Egyiptom felkelés elleni műveletei a Sínai-félszigeten 2011 és 2023 között – esettanulmány bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Míg a világ tekintete az amerikai elnökválasztásra szegeződött, addig Oroszország és Irán egy látványos űrműveletet hajtott végre. Kedden kora reggel egy Szojuz rakéta 53 műholdat, köztük két iránit juttatott Föld körüli pályára. Ez a tömeges fellövés nemcsak technológiai mérföldkő, de geopolitikai szempontból is jelentős lépés.

Az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz közlése szerint a műholdak tudományos kutatásokat szolgálnak. Azonban amerikai szakértők szerint ezek a műholdak katonai célokra is alkalmasak lehetnek, különösen az ionoszférát vizsgáló eszközök, amelyeket a kommunikáció és a navigáció zavarására is lehet használni.

Az iráni műholdak közül az egyik nagy felbontású képeket készít, a másik pedig kommunikációs feladatokat lát el. Ezek az eszközök az iráni űrkutatási program újabb mérföldkövei, és erősítik Teherán és Moszkva együttműködését.

A két ország kapcsolata az ukrajnai háború óta szorosabbá vált. Irán számos drónt szállított Oroszországnak, amelyeket az ukrán infrastruktúra elleni támadásokra használtak. A mostani űrművelet is ezt a szoros együttműködést tükrözi.

Az orosz-iráni űrkorszak új fejezete azonban nemcsak katonai és technológiai jelentőséggel bír. A két ország egyre inkább eltávolodik a Nyugattól, és saját, független űrkutatási programot épít ki. Ez a folyamat jelentős hatással lehet a világűr jövőjére és a geopolitikai erőviszonyokra.

A szakértők szerint az orosz-iráni űrkutatási együttműködés hosszú távon még szorosabbá válhat. A két ország közös érdeke, hogy erősítse pozícióját a világűrben, és független legyen a nyugati technológiáktól.

The post Oroszország és Irán űrkorszakának új fejezete: 53 műhold egyetlen nap alatt appeared first on Biztonságpiac.

A munka és magánélet egyensúlya minden munkavállaló számára fontos, de különösen nagy jelentőséggel bír a szülők számára, akiknek naponta kell helytállniuk a munkahelyi és otthoni feladatok között.

A rugalmas munkakörnyezet és a támogató vállalati kultúra megteremtése lehetőséget biztosít a dolgozóknak, hogy kiegyensúlyozottabban osszák meg idejüket, ami nemcsak az ő jóllétüket, hanem a vállalat eredményeit is pozitívan befolyásolhatja. Ez a trend napjainkban egyre fontosabbá válik, ahogy a modern munkahelyek átalakulnak és alkalmazkodnak a változó munkavállalói igényekhez.

A családbarát munkahelyek szerepe a munkavállalói elégedettség növelésében

A családbarát munkahelyi kultúra egyik legnagyobb előnye, hogy jelentősen hozzájárul a munkavállalói elégedettség növeléséhez. Az olyan rugalmas lehetőségek, mint a részmunkaidős foglalkoztatás, az otthoni munkavégzés és a rugalmas munkaidő, mind lehetővé teszik a szülők számára, hogy jobban alkalmazkodhassanak családi kötelezettségeikhez. A vállalatok ezzel nemcsak motiváltabb dolgozókat nyernek, hanem jelentős mértékben növelhetik a munkaerő-megtartási arányukat is. Az elégedettebb dolgozók ritkábban keresnek új állást, ami hosszú távon gazdaságilag is előnyös a cégek számára.

A HR szakértők iránti kereslet és a családbarát politikák bevezetése

Az utóbbi években nőtt az igény olyan HR szakértők iránt, akik jártasak a családbarát politikák bevezetésében és megvalósításában. Az ilyen szakemberek képesek olyan munkahelyi rendszerek és folyamatok kidolgozására, amelyek támogatják a munka és magánélet egyensúlyát, és megfelelnek a modern munkavállalói igényeknek. Ebben nagy szerepe van a recruitment agencies által kínált lehetőségeknek, hiszen ezek a szakemberek sokszor specifikus készségekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek a családbarát intézkedések terén. A recruitment agencies segíthetnek abban, hogy a cégek megtalálják azokat a HR szakértőket, akik hozzájárulhatnak a támogató munkakultúra kialakításához és fenntartásához.

A kiberbiztonsági szakemberek szerepe a távmunka biztonságának megteremtésében

A távmunka egyre elterjedtebbé válik, különösen azok számára, akik családbarát környezetben dolgoznak. Ugyanakkor a távoli munkavégzés komoly kiberbiztonsági kockázatokat is hordoz magában. A vállalatok számára fontos, hogy olyan rendszereket alakítsanak ki, amelyek biztonságosan kezelik a dolgozók és a céges adatok védelmét. Itt kerülnek képbe a kiberbiztonsági szakértők, akik speciális szaktudással rendelkeznek az ilyen rendszerek felügyeletében és fejlesztésében. Az embedded talent solutions kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a vállalatok megtalálják azokat a kiberbiztonsági szakembereket, akik képesek garantálni a biztonságos távmunkavégzést.

Beágyazott tehetségmegoldások és a recruitment agencies szerepe a családbarát szakemberek kiválasztásában

Az embedded talent solutions nagy előnye, hogy a vállalatokhoz beépített szakemberek képesek közvetlenül támogatni a munka és magánélet egyensúlyának előmozdítását. Az ilyen megoldások rugalmasan reagálnak a vállalat speciális igényeire, és hosszú távú megoldásokat kínálnak a munkahelyi kihívásokra. Ezen felül a recruitment agencies kiemelt szerepet játszanak az ilyen jellegű szakemberek felkutatásában és toborzásában. Ezek az ügynökségek olyan szakértőket biztosítanak, akik már bizonyítottan jártasak a rugalmas és családbarát munkakörnyezetek kialakításában. Ezáltal a vállalatok könnyebben találnak olyan szakembereket, akik hosszú távon hozzájárulhatnak a munkavállalói elégedettség növeléséhez és a cég sikeréhez.

Összegzés: A rugalmas munkahelyi megoldások előnyei és a jövő kihívásai

Összegzésként elmondható, hogy a rugalmas munkahelyi megoldások hosszú távon kedvezően befolyásolják a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt a hatékonyságot és az elégedettséget. Ahogy a munkahelyek egyre inkább alkalmazkodnak a modern kihívásokhoz, úgy válik egyre fontosabbá a családbarát munkahelyi kultúra és a biztonságos távoli munkavégzés kialakítása. A recruitment agencies és az embedded talent solutions révén a vállalatok megtalálhatják azokat a szakembereket, akik hozzájárulhatnak egy stabil, családbarát és biztonságos munkahelyi környezet megteremtéséhez. Ez a megközelítés nemcsak a munkavállalók elégedettségét, hanem a vállalat versenyképességét is növeli a dinamikusan változó munkaerőpiacon.

The post Rugalmas Munkahelyi Megoldások Szülőknek: Hogyan Segíthetik a Vállalatok a Munka és Magánélet Egyensúlyát appeared first on Biztonságpiac.

Az elmúlt napokban felröppent hírek, miszerint egy betörőbanda garázdálkodik Szombathely Oladi platóján, alaptalannak bizonyultak. A Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a helyzet sokkal nyugodtabb, mint ahogyan azt egyes médiák ábrázolták.

Bár több hírportál is arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben több mint tíz betörés történt a környéken, a rendőrség adatai szerint szeptember 1. óta mindössze egyetlen bejelentés érkezett az Oladi platóról. Az eset során egy pár cipőt loptak el egy bekerítetlen ingatlanból. A rendőrök alapos nyomozást folytattak, de további bűncselekményekre utaló nyomot nem találtak.

A rendőrség hangsúlyozza, hogy a megjelent hírek nem támaszkodtak hivatalos információkra, és a valóságot torzították. A rendőrök továbbra is fokozott figyelmet fordítanak a környék biztonságára, és kérik a lakosság együttműködését. Amennyiben bárki bűncselekmény áldozatává válik, haladéktalanul értesítse a rendőrséget a 112-es segélyhívón.

The post Hamis riasztás: Nincs betörőbanda az Oladi platón appeared first on Biztonságpiac.

2024. november 5-e az idei amerikai elnökválasztás napja. Az USA-ban immár 60. alkalommal rendezik meg a választásokat, amely talán idén ígérkezik a valaha volt legszorosabbnak. Folyamatosan frissülő cikkünkben bemutatjuk a folyamatot, amely valamelyik jelölt győzelméhez vezet.

Mielőtt azonban a folyamatban lévő eseményeket tárgyalnánk, érdemes egy pillantást vetni az amerikai választási rendszerre. Az USA-ban prezidenciális rendszer van, amely azt jelenti, hogy az állam- és a kormányfő egyszemélyben az elnök. Ez az oka annak, hogy a képviselők választása némileg háttérbe szorul a legerősebb szuperhatalom esetében. Az Egyesült Államokban közvetett választási procedúra folyik, amelynek lényege, hogy a választók nem közvetlen a jelöltekre, hanem az őket támogató elektorokra szavaznak. A tagállamokból összesen 538 elektor kerül ki, akik az egyszerű többség elve alapján döntenek az elnök személyéről. Az 50%+1 szavazat esetünkben 270-el egyenlő, tehát ennyi elektornak szükséges támogatnia a győztes jelöltet.

Az 50 állam között vannak olyanok, amelyek állandó demokrata vagy republikánus államok, a választás végkimenetelét tehát az ingadozó vagy csatatér államok fogják eldönteni, amelyek rendszerint minden ciklusban másként szavaznak.

Korábban történt

A mai események eredményesebb feltárása érdekében néhány mondatot ejtünk a jelöltekről és kampányukról.

A legtöbbet a két nagy párt jelöltjeiről hallani, hiszen gyakorlatilag csak ők esélyesek. Idén van azonban négy független vagy más pártból érkező jelölt is. A Demokrata Párt színeiben Kamala Harris indul, aki Joe Biden alatt alelnökként vett részt az  Államok politikájában az előző ciklusban. A Republikánus Pártot Donald Trump képviseli, aki 2016 és 2020  már betöltötte az elnöki szerepkört. Mellettük rajtvonalhoz áll még Cornel West, Jill Stein, Chase Oliver és Claudia De la Cruz. Utóbbiak nem igazi politikai tényezők, így a következőkben jelöltek alatt Trumpot és Harrist értjük.

Harris pártjának értékei mentén liberális kampányüzenetekkel vágott neki a választást megelőző időszaknak, míg Trump a konzervatív értékek mentén mozgott. Az abortusz kérdése már jó ideje terítéken van, így idén is előkerült. Természetesen a két jelölt ellentétes állásponton van. Hasonló jellegű a bevándorlás kérdése, valamint az LMBTQ dilemmák. Trump az ukrajnai háború, valamint a gázai válság lezárását is megígérte támogatóinak.

Kampánybeszédei során Donald Trump ellen két alkalommal is merénylet-kísérlet történt. Az első esetben fejétől nem messze haladt el egy lövedék, a fülét érte a lövés.

Tegnap 

A kampány hajrájában mindkét jelölt Pennsylvania államban volt tevékeny.

Ma 5:22

New Hampshire állam Dixville Notch nevű településén már le is zárult a szavazás. Itt hagyományosan éjfélkor tartják a voksolást. Az eredmény közel 50-50% a két jelöltre.

Ma 10:00

Több szavazókörben is komoly biztonsági intézkedéseket tesznek az ott dolgozók védelme érdekében. Mindezt az esetlegesen elszabaduló indulatok és tüntetések miatt. Egyes üzlettulajdonosok deszkákkal védik kirakatukat.

Ma 11:05

Hivatalosan is kezdetét vette a választás. A szavazókörök helyi idő szerint hajnali 5 órakor nyitnak és este 6-kor zárnak. Vermontban néhány perce nyitották meg a szavazóköröket. Részeredmények legkorábban holnap hajnali 1 óra környékén várhatók.

Ma 13:22

Arizona Maricopa megyéjében mesterlövészekkel védik a szavazatszámlálókat. A komoly biztonsági intézkedésrea 2020-as tapasztalatok adnak okot, amikoris Donald Trump azt állította, hogy választási csalás útján vesztette el a megyét és felfegyverkezett hívei megrohamozták a voksok összesítésének otthont adó épületet.

Ma 15:10

Libanonban Harris és Trump „egy érem két oldalának” számít. A választást sok országban a háború és béke, stabilitás vagy bizonytalanság közötti különbségként látják.

Azonban a Közel-Keleten sokan úgy gondolják, hogy bár a két jelölt sok kérdésben különbözhet, ebben a régióban jobban egybehangzanak, mint bárhol máshol.
Itt az emberek úgy vélik, hogy mindkét jelölt ugyanazt a retorikát képviseli, amelyet már régóta hallani: Izraelt feltétel nélküli támogatásban részesítik, és ez valószínűleg a hivatalba lépésük után is folytatódik.
Nagy remények nincsenek arra, hogy a dolgok drasztikusan megváltoznak. Amit a Biden-adminisztrációtól láttunk, az sikertelen próbálkozások a tűzszünet elérésére a Hezbollah és Izrael közötti konfliktus lezárására, és ezek eddig nem hoztak eredményt.
A hivatalos álláspont, amelyet különböző kormányzati szintekről hallottunk, az, hogy az Egyesült Államok nem volt elég erős ahhoz, hogy Izrael ellen kiálljon és nyomást gyakoroljon rá a tűzszünet érdekében – ez a kormány hivatalos álláspontja.
A libanoni állampolgárok véleménye szerint ez a két jelölt lényegében egy érem két oldala.
Nincs arra sok esély, hogy drasztikus változás lesz, bárkit is választanak az elnöki hivatalba. Az amerikai politika Izrael oldalán fog állni, és a dolgok folytatódnak úgy, ahogy eddig is – ezt remélik.

Ma 15:11

Dél-Korea növelheti az energiabehozatalt az USA-ból, ha Donald Trump nyeri a választást és szigorít a kereskedelmi partnerekkel szembeni nyomáson.

A szöuli tisztviselők hónapok óta készülnek egy Trump vagy Kamala Harris elnökségre, mivel Trump győzelme esetén nagyobb kockázatokra számítanak az ország számára, amely erősen függ a nemzetközi kereskedelemtől, közölték az ügyet ismerő, de nevük elhallgatását kérő források.

Az egyik fontos téma Dél-Korea növekvő kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben. Az információk szerint a dél-koreai kormány arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy növeljék az amerikai olaj- és gázvásárlásaikat, ha Trump elnöksége alatt a kereskedelmi egyensúlytalanság problémává válik. Más országok, mint Kína és Mexikó, szintén jelentős kereskedelmi többletet mutatnak az USA-val szemben.

A november 5-i amerikai elnökválasztás szoros versenyt ígér Trump és Kamala Harris alelnök között. Világszerte a döntéshozók igyekeznek felmérni, mit jelenthetne egy esetleges második Trump-ciklus Washington külpolitikájában, különösen, mivel Trump ígéretet tett arra, hogy minimum 10 százalékos vámot vet ki minden importra, és akár 60 százalékra növeli a kínai termékek vámját.

Dél-Korea kulcsszereplő a félvezetőgyártásban, ami fontos az USA kínai exportellenőrzési törekvései szempontjából. Ugyanakkor Szöul az amerikai csapatok jelenlétére támaszkodik Észak-Korea visszatartásában, amely egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Oroszországgal és katonákat küld Moszkva támogatására az ukrajnai háborúban. Észak-Korea kedden feltételezett ballisztikus rakétát lőtt ki.

A szöuli tisztviselők az elmúlt hetekben találkozókat tartottak üzleti vezetőkkel és kutatóintézetekkel, hogy az amerikai választások utáni stratégiákról tárgyaljanak. Trump előző elnöksége kezdetén Dél-Korea sietett megoldást találni az amerikai energiahordozók felvásárlásának növelésére, állítják az ügyet ismerő források. A kormány most ismét megkeresheti a főbb olajimportőröket, hogy emeljék az amerikai beszerzések arányát, bár ez nem mindig hozza a kívánt növekedést. Ezúttal a közel-keleti geopolitikai kockázatok is plusz ösztönzést jelenthetnek az amerikai behozatal felé forduló cégek számára, tették hozzá.

Az ázsiai ország szinte teljes energiaigényét importból fedezi, és otthont ad a világ egyik legnagyobb finomítói klaszterének. Az idei év során gázimportjának mintegy 11 százaléka, olajimportjának pedig 17 százaléka származott az Egyesült Államokból. A SK Innovation és a GS Caltex a legnagyobb importőrök közé tartoznak.

A dél-koreai kereskedelmi minisztérium nem kívánt nyilatkozni a kormány terveiről. A SK Innovation és a GS Caltex szintén nem kommentálta a hírt.

Ma 15:40

Az izraeliek Trump győzelmében reménykednek.

Izrael 12-es csatornájának közvélemény-kutatása szerint az izraeliek túlnyomórészt Trumpot támogatják Harris-szel szemben az Egyesült Államok következő elnökeként.

Dan Perry, a jeruzsálemi Külföldi Sajtószövetség volt elnöke szerint ez annak köszönhető, hogy sok izraeliben az a kép él, hogy Trump „bármit támogatna, amit az ország tesz.”

Perry azonban úgy véli, hogy az izraeliek „meglepődhetnek, mivel Trump nagyon szeszélyes,” és úgy becsülte, hogy Trump inkább sürgetné a gázai népirtás gyors befejezését, mint Harris.

„Úgy gondolom, hogy Trumpot kevésbé érdekelnének az eszközök, amelyekkel ezt elérik, de az a gondolat, hogy belenyugodjon egy végtelen háborúba, miközben ő maga is kijelentette, hogy utálja az ilyen háborúkat, gyenge lábakon áll,” mondta Perry az Al Jazeerának.

„Trump türelmetlensége… és a hajlandósága, hogy megmutassa, hatalma van, akár Izrael ellen is fordulhat,” tette hozzá Perry. „De persze ez nem biztos, hiszen Trumpot valójában nem fogja érdekelni, mi történik a helyszínen.”

Trump, aki elnöksége alatt áthelyezte az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe, és elismerte Izrael szuverenitását a szíriai, izraeli megszállás alatt álló Golán-fennsík felett, „Izrael történetének legjobb elnökének” nevezte magát.

Ma 16:35

Orosz-ukrán háború: mi az álláspontja Trumpnak?

Trump hírhedten kijelentette, hogy 24 órán belül megoldaná az ukrajnai háborút Oroszországgal. „Ha én leszek az elnök, egy nap alatt lezárom ezt a háborút” – mondta egy CNN városházi fórumon tavaly.

Trump korábban dicsérte Vlagyimir Putyint, és büszkélkedett az orosz vezetővel való jó kapcsolatával.

Ugyanakkor bírálta az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij további amerikai támogatásra irányuló kéréseit a háború közepette, mondván, hogy „ez sosem ér véget”.

„Még azelőtt meg fogom oldani ezt a helyzetet, hogy elnökjelöltként a Fehér Házba lépnék” – mondta Trump egy júniusi rendezvényen.

Még nem tisztázott, hogy Trump visszafogja-e az USA Ukrajnának nyújtott támogatását, ha újraválasztják, de ez a lehetőség komoly aggodalmat keltett az ukrán vezetés körében.

Ma 16:40

Orosz-ukrán háború: mi az álláspontja Harrisnek?

Harris támogatta Ukrajnát az orosz invázióval szemben, valamint a Biden-adminisztráció azon törekvését, hogy az európai és NATO-szövetségesek folyamatos katonai támogatást és finanszírozást nyújtsanak Kijevnek.

„Ha Donald Trump lenne az elnök, Putyin már most Kijevben ülne” – mondta Harris október elején egy interjúban a CBS 60 Minutes című műsorában.

Hozzátette, hogy nem találkozna kétoldalú tárgyalásra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a háború megoldása érdekében. „Ukrajnának beleszólása kell, hogy legyen saját jövőjébe.”

Ma 16:45

Minden szem Michigan muszlim, arab szavazóira szegeződik.

Dearborn városában található az Egyesült Államok legnagyobb arab és muszlim amerikai közössége.

Jelenleg minden szem arra irányul, hogy ők hogyan szavaznak majd. Ha itt beszélgetsz az emberekkel, sokan Jemenből, Szíriából, Palesztinából és Libanonból származnak. Sokan a Közel-Keleten dúló háborúk elől menekültek el, így ez a választás rendkívül fontos számukra.

Észrevehető, hogy változás történt szavazási szokásaikban. Hagyományosan az arab és muszlim amerikaiak a Demokrata Pártra szavaztak, de ez most kezd változni, főleg a gázai és libanoni háborúk miatt.

„Azt hallottuk, hogy sokan a Zöld Párt jelöltjére, Jill Steinre szavaznak majd, míg mások Donald Trumpot támogatják.”

Az emberek már kora reggel óta szavazni mennek.

Ma 17:28

A vallási meggyőződésnek is szerepe van a választók döntésében – derül ki Nagy-Bató Jonatán cikkéből, amely ma hajnalban jelent meg honlapunkon.

Nehéz azonban megtippelni egy-egy felekezet politikai viselkedését, hiszen az etnikai háttér is nagyon fontos. A katolikus közösség tagjai között is hatalmas divezitás lehet Jonatán kutatása szerint, mert az istentiszteleteket rendszeresen látogatók nagyobb eséllyel szavaznak jobbra, mint a miséken részt nem vevő társaik. A hivatkozott közvélemény-kutatások szerint a szavazókat a kampány legfontosabb kérdései, így az abortusz, az LMBTQ kérdések, valamint a határvédelem és migráció foglalkoztatja leginkább és 30% úgy nyilatkozott, hogy kizárólag a vele azonos értékeket valló jelöltre fog voksolni. A kereszténység kérdésben tegnap kerekasztal-beszélgetést tartottunk, amelynek videófelvétele hamarosan elérhető lesz online.

A Kövesse velünk az USA elnökválasztásának alakulását – cikkünk folyamatosan frissül bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A műszeres leszállító rendszer iránysáv- és siklópályaadóinak ellenőrzésével és beállításával a munka nem ért véget, hiszen a leszállást segítő további rádió- és fénytechnikai eszközök is ellenőrzésre vártak. Közben a kalibráláshoz használt technológia is fejlődött és gazdasági okok miatt idővel a Jak-40-es cseréjéről is gondoskodni kellett. 

A pilótáknak az iránysáv- és a siklópályaadók révén megbízható információjuk volt arról, hogy repülőgépük pontosan a középvonalon és a siklópályán közeledik-e a leszálláshoz, ugyanakkor tudniuk kellett azt is, hogy milyen távol vannak a pályaküszöbtől. Erre a célra a futópálya tengelyében, a siklópálya alá, a küszöbtől meghatározott távolságra markereket telepítettek. Felfelé sugárzott jelükön átrepülve, a markerek azonosító hangjelzést adtak és a pilóták előtti műszerfalon különböző színű és más-más ütemben felvillanó lámpák jelezték, hogy melyik marker felett járnak, vagyis milyen messze vannak a pályától. Például a ferihegyi 31L (bal) pálya külső markerét a pályaküszöbtől 7,2 kilométerre telepítették. Az érkező repülőgép 14,5 kilométerre a földet éréstől már vízszintesen, 600 méter magasan, a megközelítési engedély birtokában közeledett, a fékszárnyakat és a futóművet kiengedve, leszállásra készen elfogta a siklópálya jelét. A marker átrepülését a műszerfalon kék lámpa folyamatos villogása és ütemes hang jelezte. A siklópályán tovább süllyedve, a gép 60 méter magasan átrepülte a küszöbtől 1,1 kilométerre telepített középső markert, amit borostyán sárga lámpa dupla villogása és a gyors hangjelzés jelzett. Ez volt egyben az elhatározási magasság (DH – Decision Height), amikor a kapitány döntött a leszállás folytatásáról vagy a megszakításról és az átstartolásról, szóban is kimondva a döntést. A küszöbön lévő belső marker átrepülésekor fehér lámpa villogott volna, de ez a marker számos repülőtérhez hasonlóan Ferihegyen is üzemen kívül volt. A mai 1-es pálya város felöli megközelítési iránya miatt a külső markernek - és egy NDB-nek - csak beépített városi területen jutott hely, ezért a berendezéseket a Jászberényi és Maglódi út sarkán álló irodaház tetejére telepítették. A nem használt markereket idővel leszerelték, de amíg megvoltak, addig ellenőrzésük szintén a kalibráló csoport dolga volt. A berendezés jellegéből adódóan ez lényegesen egyszerűbb feladat volt, mint a VOR vagy az ILS ellenőrzése. A kalibrálók az adó teljesítményét mérték, és a csöngési időt, amíg a marker hangjelzése hallható volt. Ebből az időből és a repülőgép sebességéből kiszámították, hogy mekkora kúpban sugároz az adó. A markereket Ferihegyen is kiegészítette az ILS mellé telepített precíziós távolságmérő, a PDME (Precision Distance Measuring Equipment), amelynek jelét az adótól távolabb elektronikusan ki lehetett helyezni és ez a jel a marker szerepét töltötte be. A PDME ilyenkor úgy volt beállítva, hogy a nulla távolság a küszöbnél legyen, a pilóták pedig tudták, hogy a földet éréstől milyen távolságra - például a külső marker helye felett – vannak, és leszállásra készen kell folytatniuk a megközelítést.

[...] Bővebben!

Az amerikai hírszerző ügynökségek aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Oroszország dezinformációs kampányokkal próbálja manipulálni az elnökválasztás kimenetelét. A titkosszolgálatok szerint a beavatkozásra nemcsak a választás napján, hanem az azt követő hetekben is számítani lehet, amelynek célja a szavazás legitimitásának megkérdőjelezése és a választók elbizonytalanítása.

A hírszerző közösség közleménye szerint az orosz szereplők hamis híreket és megtévesztő videókat osztanak meg, amelyek a választási rendszerbe vetett bizalmat rombolják és a társadalmi feszültségeket erősítik. A közlemény hangsúlyozza: az orosz manipulációs kísérletek célpontjai leginkább a csatatérállamok, ahol a választások eredménye szorosan alakulhat. Példaként említik azokat a múlt héten felbukkant videókat, amelyek tévesen választási csalásokkal vádolták meg egyes szavazóköröket. A közösségi oldalakon terjedő egyik felvétel egy haiti bevándorlót mutat, aki állítólag Kamala Harrisre szavazott, ami „nyilvánvaló hamisítvány” volt a georgiai választási hivatalvezető szerint.

A dezinformációs fenyegetés mögött Vlagyimir Putyin orosz elnök és hozzá köthető érdekkörök állhatnak, akiket évek óta vádolnak azzal, hogy beavatkoznak az amerikai választási folyamatokba. Oroszországnak nagy tétje van a novemberi választáson, mivel egy esetleges Trump-győzelem Ukrajna támogatásának csökkentéséhez vezethetne az orosz-ukrán háborúban.

Az amerikai hírszerző közösség jelentése szerint nemcsak Oroszország, hanem Irán is jelentős külföldi befolyásolási fenyegetést jelent. A korábbiakban iráni hackerek Trump kampányát célozták meg, ezzel is próbálva destabilizálni az amerikai választási rendszert.

The post Orosz befolyás és dezinformáció fenyegeti az amerikai elnökválasztást appeared first on Biztonságpiac.

Előzmények

 

A választási kampány hajrájában a két elnökjelölt közötti verseny szorosabb, mint valaha. A hátralevő időben mindent megtesznek azért, hogy minél több támogató szavazatot tudjanak magukénak. Az Egyesült Államokat színesítő vallási- és etnikai csoportok közül az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy a római katolikus és az evangéliumi keresztény választópolgárok hogyan viszonyulnak a jelöltekhez, illetve milyen elvek és értékek mentén hozzák meg döntésüket.

 

Az Amerikai Egyesült Államok és a kereszténység elválaszthatatlan egymástól, jól mutatja ezt az Alapító Atyák vallási megoszlása. Az Egyesült Államok lakossága kezdetben az őslakosokból, az Európából menekültekből és a kalandvágyból, vagy egyéb okból az új világba költöző lakosságból állt. Az Európából menekülő keresztények többsége protestáns hátterű, ők leginkább az Egyesült Királyság területéről menekültek, miután az angol vezetés radikálisan fellépett az anglikán egyházon kívüli, más protestáns irányzatok ellen.

 

Az Alapító Atyák között volt anglikán (George Washington, John Jay), presbiteriánus (John Witherspoon), kongregacionalista (John Adams, Samuel Adams), valamint kvéker, református és evangélikus vallási hátterű államférfi is.

 

Az Amerikai Egyesült Államok népességének 68%-a tartja magát kereszténynek, a keresztények 46%-a protestáns, míg nagyjából 22%-a katolikus, a teljes népességre vetítve ez 33% protestánst, és 20% alatti római katolikust takar. Összehasonlításképpen, Magyarországon a teljes lakosság 43,4%-a vallotta magát kereszténynek. A keresztények befolyása tehát döntő hatással van az Egyesült Államok következő elnökének kilétében.

 

Római Katolikusok

 

Az Amerikai Egyesült Államok felnőtt lakosságának kb. 20%-a, azaz durván 52 millió felnőtt vallja magát katolikusnak. Etnikai megoszlás szerint a katolikusok 57%-a fehér, 33%-a spanyolakjú/latinamerikai és 4%-a ázsiai. Egy ilyen diverz közösség esetén nehéz egy egységes nézőpontról, szavazatról beszélni, hiszen azok, akik rendszeresen járnak misére, nagyobb valószínűséggel szavaznak a Republikánus Pártra – gyakran hivatkoznak rá GOP (Grand Old Party) – ként -, mint a misére nem járó társaik. Az 1973-as Roe vs. Wade ügy óta a katolikusok mindinkább a republikánus szavazótábort erősítik. A 2000-es választások előtt E.J. Dionne amerikai újságíró fogalmazta meg azt a találó idézetet, melyet a jelenlegi helyzetre is lehet alkalmazni; „nincs olyan, hogy katolikus szavazat, és mégis számít”. A Pew Research Center által szeptember elején végzett felmérés alapján az amerikai fehér katolikusok 61%-a támogatná Trumpot, ha a szavazás a felmérés napján zajlott volna. Ha az egész katolikus közösséget nézzük, ez a szám 52%. De vajon miért szimpatizál a katolikusok döntő része Trump-al?

 

Trump 2024-es programjában elsőként fogalmazta meg a határbiztonság és a migrációs

politika helyreállítását, az ország déli határának védelmét és a már elkezdett, mintegy 700

mérföldes határfal tovább építését (a Mexikó és az USA közötti határzár bővítése 4 éve is a kampányprogramjában kiemelt helyen szerepelt). Bár ez „csak” a második legégetőbb kérdés, a Trumpot támogatók háromnegyede a bevándorlásellenes politikája miatt választaná őt. A regisztrált szavazók 81%-nál – és a katolikusoknál is – a fontossági sorrend első helyét elfoglaló kérdés a gazdaság állapota. Trump gazdaságpolitikája az infláció megszüntetését és megfizethető árak biztosítását ígéri, valamint az energiafüggetlenség elérését az USA domináns energiatermelő szereplők közé emelése által. A katolikus választók körében az egészségügy és az adózás is a legfontosabb kérdések között szerepel. Előbbiről nem sok szó esett a kampány során, Trumpnak „elképzelései vannak a tervről”, de részletekbe nem bocsátkozott. Megválasztása esetén az Obama elnöksége alatt 2010. márciusában hatályba lépett Affordable Care Act (Obamacare) átfogó egészségügyi törvényt változtatná meg. Szociális téren nem emelné a nyugdíjkorhatárt és megszüntetné a Medicare-re és a társadalombiztosításra kivetett jövedelemadót (bár elsőre jól hangozhat, adószakértők előrejelzései szerint ez az intézkedés felgyorsítja a társadalombiztosítás fizetésképtelenné válását).

 

Az amerikai társadalmat talán legjobban megosztó és súlyos terület a választás előtt az

abortusz és az LMBTQ+, valamint az ehhez kapcsolható vallás- és szólásszabadság égető kérdése. A szavazók 30%-a nyilatkozott úgy, hogy csak arra a jelöltre fog szavazni, aki ebben az egy témában vele egyezik. A Kamala Harrist támogatók 67%-a mondja, hogy az abortusz kérdését nagyon fontosnak tartják leadott szavazatuk szempontjából, a katolikusoknál ez 44%-ot tesz ki (a legmagasabb arány – 77% – az ateistáknál figyelhető meg). Trump az abortusz kérdésében életpárti („pro-life”), míg Harris döntéspárti („pro-choice”). A Republikánus Párt ígéretei között szerepel, hogy azoktól az iskoláktól, melyek a radikális nemi ideológiát, kritikai fajelméletet (CRT) és egyéb iskolába nem illő faji, szexuális vagy politikai tartalmat erőltetnek a gyerekekre, megvonják a szövetségi (állami) támogatást. Trump alelnökjelöltje, J.D. Vance szenátor 2023. júliusában nyújtotta be a ’Protect Children Innocence Act’ nevű törvényjavaslatot, amely betiltaná a 18 év alatti gyermekeken végzett „nemi hovatartozást megerősítő” kezeléseket és C osztályú bűncselekménynek minősítené azt. A GOP a kampány utolsó hónapjaiban ráfeküdt a transzellenes retorikára és milliókat költött ilyen irányú hirdetésekre a csatatér államokban. Trump megígérte, mindent meg fog tenni, hogy megvédje a nők jogait és megakadályozza, hogy biológiai férfiak női versenyszámokban induljanak. Ezt november 2-i, Salemben (Virginia) tartott beszédében is hangsúlyozta, ahol a Roanoke College női úszócsapatának egyik kapitánya is felszólalt az ügyben (2023-ban az iskola férfi úszócsapatának egy korábbi tagja akart csatlakozni a női csapathoz). Az oly sokat hangoztatott „keep men out of women’s sports” (tartsuk kívül a férfiakat női sportoktól) szlogen örökérvényű.

 

Ami a katolikusok (és más keresztény felekezet) mindennapi életét meghatározhatja, az a vallás-, és szólásszabadság. Bár alapvetőnek tűnhet, mégsem az. A Republikánus Párt politikai programjának hetedik fejezetében található a kijelentés, miszerint az USA alkotmányának első módosítása alapján kiállnak az iskolában történő imádkozás és a Biblia olvasásának joga mellett. Megvédik a vallásgyakorláshoz való jogot és tiszteletben tartják minden amerikai jogát, hogy saját hitét kövesse és aszerint éljen.

 

A Demokrata Párt programjában kiáll az antiszemitizmus ellen és lépéseket tesz e küzdelem érdekében az egyetemeken, lejjebb viszont azt olvashatjuk, hogy a transz és nem bináris emberek elleni gyűlölet-bűncselekmények kivizsgálását fogják prioritásként kezelni. A vallásszabadság védelméről szóló oldalon a keresztények nincsenek megemlítve, és bár a társadalom mindössze 1%-át teszik ki, a muszlimokról és az iszlamofóbiáról egy fél oldal szól. Katolikus oldalról a 45. elnök mellett szólhat, hogy 2024. szeptemberében Trump bejelentette a „Catholics for Trump” koalíciót, mely elkötelezett a vallásszabadság, a családi értékek és az élet szentsége elvének védelme mellett.

 

 

Protestánsok

 

A Pew Research legújabb felmérése alapján ez a tendencia folytatódik, hiszen a protestáns keresztények 61%-a Donald Trumpot támogatja, míg Harrist csupán a protestáns választók 37%-a.

 

Eltérő számokat mutat a felmérés, ha ezt szűkítjük az amerikai választók bőrszínére. Ha az elmúlt két választást (2016, 2020) nézzük, a felmérések szerint a fehér evangélikusok 80%-a Donald Trumpra voksolt. Ez a tendencia folytatódni látszik, hiszen a fehér evangéliumi keresztények 82%-a Trumpra, míg a fekete protestánsok 86%-a Harrisre szavazna. A fehér, nem evangéliumi keresztények 58%-a Trumpra, míg 41%-a Harrisre voksolna.

 

Ez a szám ismét változik, ha szűkítjük a választók körét azokra a keresztényekre, akik gyakran járnak templomba/istentiszteletre. Itt a statisztikák alapján, valaki minél többször jár egy évben vallási összejövetelre, annál nagyobb az esélye, hogy a választásokon Donald Trumpra voksolna.

Az evangéliumi keresztények történelmileg a konzervatívabb jelölteket támogatták, különösen Reagen elnökségétől kezdve, amikor az amerikai jobboldal és az evangéliumi mozgalom szoros szövetséget alakított ki. Trump, annak ellenére, hogy élete és retorikája sok szempontból nem igazodik a hagyományos keresztény értékekhez, az evangéliumi keresztények számára fontos kérdésekben, mint az abortusz és a vallásszabadság, határozottan kiállt, és ennek köszönheti jelentős támogatottságát ebben a közösségben.

 

Kamala Harris megjelenése viszont új színt visz a keresztény választók táborába, különösen a progresszívebb keresztények között. Az „Evangelicals for Harris” mozgalom révén egyre többen kérdőjelezik meg Trump erkölcsi vezetését, és keresnek alternatívát egy olyan jelöltben, aki, véleményük szerint, jobban képviseli a keresztény szeretet és elfogadás értékeit. Harris kampánya különösen a társadalmi igazságosságra és az egyenlőségre összpontosít, amely a liberális keresztények számára hívószó lehet. Az abortusz és az LMBTQ-jogok kérdése természetesen megosztó tényező, de egyre több keresztény vallja, hogy ezekben az ügyekben a személyes döntéshozatalt kellene előtérbe helyezni. A konzervatívok szerint a Biblia alapján ezek természetesen továbbra is elfogadhatatlan irányzatok.

 

Ahogy társadalmi szinten is, úgy a keresztény szavazók körében is érzékelhető az apátia, amely jelentős befolyással lehet az eredményekre. Az Arizona Christian University által végzett felmérés rávilágít, hogy egyre több keresztény választó nem érzi elkötelezettnek magát egyik jelölt iránt sem, ami az elnökválasztás végkimenetelére is hatással lehet. A politikai elkötelezettség csökkenése egyértelműen tetten érhető azok között, akik ugyan hagyományosan konzervatív elveket vallanak, de csalódottságukat fejezik ki a jelenlegi politikai légkörrel és a választási kampány retorikájával szemben.

 

A Jerusalem Post szerint ez a csökkenő lelkesedés és választási hajlandóság különösen aggasztja Trump kampánycsapatát, hiszen az evangéliumi keresztények eddig a republikánusok szilárd bázisát adták, és a választási siker kulcsát jelenthették. Trump retorikája, amelyet gyakran harcias és megosztó üzenetek jellemeznek, a konzervatív keresztények egy részénél már nem ébreszt ugyanakkora lelkesedést, mint korábban. Ugyanakkor Trump továbbra is azt az ígéretet hangsúlyozza, hogy megvédi a keresztény értékeket és a vallásszabadságot, amit a hívők egy része vonzónak talál.

 

Az elnökválasztási kampányban is többször szóba került a keresztények preferenciája. Ezt a versenyt a kampányban azonban egyértelműen Donald Trump nyerte meg. A választás előtt tartják az Alfred E. Smith Memorial Foundation Dinner elnevezésű eseményt, ami egy jótékonysági vacsora, amelyen tradicionálisan mindkét jelölt jelen van, beszédet tart. A katolikusok által szervezett vacsorán idén Kamala Harris nem vett részt, csupán egy videófelvételt küldött, mivel éppen a csatatérállamokban kampányolt. A másik, Trumpnak kedvező esemény Kamala Harris elszólása. A demokrata jelölt Milwaukee-ben tartott kampányrendezvényt, ahol a tömegből azt kiabálták be: „Krisztus a király, Jézus az Úr!”. Erre Kamala a következőt válaszolta: „Rossz gyűlésen vagytok srácok”.

 

Donald Trump esélyeit javíthatja az a tény is, hogy ő maga protestáns, míg alelnöke, J.D. Vance római katolikus, így egyszerre képesek ezzel a protestáns és a katolikus szavazókat is megszólítani. Ezzel szemben Kamala Harris baptista, míg Tim Walz lutheránus vallású, tehát mindketten protestáns hátterű jelöltek.

 

Hogy sikerül-e Harrisnek győzni vagy megválasztják-e Trumpot 47. elnöknek, az hamarosan kiderül, hiszen minden ember tudja már a dátumot: november 5. Egy biztos, a választás kimenetele nemcsak Amerika, hanem Európa jövőjét is meghatározhatja azon a napon.

A témához kapcsolódóan az alábbi beszélgetéseket ajánljuk a kedves olvasónak:

1. https://youtu.be/oWWGorinYgA?si=8PQR3i-__0uBIo1A
2. https://youtu.be/6cUYt8aKxVw?si=5quzjSYMO_4qC3Wh

Szerzők: Nagy-Bató Jonatán, Bánfi Zita

A Ők dönthetik el a választást: a kereszténység hatása az amerikai elnökválasztásra bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az otthoni élelmiszerkészletünk gyakran megcsappan, ami hátrányt jelenthet, ha szeretnénk valamit gyorsan főzni, de szinte semmilyen alapanyag nincs a kamrában. A rohanó tempójú világunkban sokszor nem jut elegendő időnk arra, hogy egy nap minden teendőnket elvégezzünk és a bevásárlás sem mindig jön össze pontosan akkor, amikorra tervezzük.

Ebben a cikkünkben adunk néhány tippet, milyen tartós élelmiszereket érdemes betárazni, ha azt szeretnénk, hogy mindig legyen alapanyag egy gyors vacsora vagy ebéd elkészítéséhez. Ha kiváló minőségű alapanyagokat keresünk, böngésszük át a Patikamra tartós élelmiszer kínálatát, ahol számtalan termék között válogathatunk, kedvező árakon.

Hüvelyes alapanyagok

Olyan száraz hüvelyes alapanyagokat, mint például a bab, a csicseriborsó vagy éppen a lencse érdemes a kamrában tartani. Ezek hosszú ideig elállnak, és pillanatok alatt összeüthetünk belőlük egy finom főzeléket, de salátáknak és leveseknek is tökéletes alapanyagai. Ásványi anyagokban gazdagok, igen jó fehérjeforrásként szolgálnak a szervezetünk számára, és ízletes fogások készülhetnek belőlük.

Kozervek

Legyen szó bab-, hal- vagy éppen húskonzervről, ezek hosszú évekig elállnak a polcon. Egy löncshús konzervből isteni paradicsomos mártással nagyon jó feltétet készíthetünk a spagetti tésztára, de akár önmagában is elfogyaszthatjuk. Ha hirtelen van szükségünk arra, hogy a semmiből varázsoljunk valamit az asztalra, akkor a konzervek többsége nagyon szuper alapanyagként szolgál.

A zöldséges és halas konzervek előkészítés nélkül, önmagukban is nagyon finomak lehetnek tízóraira vagy éppen egy délutáni fogásnak, amíg elkészül a vacsora. A zöldségekkel készített konzervek igen táplálóak és ízletes feltétként is szolgálhatnak a főmenühöz. Egy gyorsan elkészített csirkepörkölt mellé egy babsaláta konzerv szuper párosítás lehet.

Tészták minden mennyiségben

A tészta az egyetlen olyan alapanyag, amiből soha nem tudunk elegendőt tárolni. Bármilyen ételt is készítünk, a tészta tökéletes köret lehet, legyen szó pörköltről, bolognairól vagy egy finom húslevesről. A rizs vagy a kuszkusz hasonlóképpen jó választás, ha a tésztát kevésbé preferáljuk köretként. A lényeg, hogy bármelyiket is szeretjük, mindig legyen belőle otthon elegendő mennyiség, hogy ne kelljen főzés előtt vagy közben a közértbe futnunk érte.

Gabonafélék és magvak

Ízlés kérdése, de nagyon sokan szeretik az olyan gabonaféléket, mint a kukoricapehely, az árpa vagy a köles. Ezekből ízletes reggelit készíthetünk pillanatok alatt, csak egy kevés joghurtra vagy tejre van szükségünk. Szárított gyümölcsökkel és magvakkal tehetjük még kellemesebbé az ízvilágukat, és igazán egészséges, laktató reggelit kreálhatunk magunknak a nap indításaként. 

Vásárlási tipp

Ha szeretnénk mindent egy helyen, az otthonunk kényelméből megvásárolni, keressük fel a Patikamra webáruházat, ahol számtalan tartós élelmiszert is találunk nagy választékban és gyors házhozszállítással.

The post Milyen tartós ételeket érdemes otthon bespájzolni? appeared first on Biztonságpiac.

Budapesten, a II. kerületben rázó erejű tragédia történt. A rendőrség jelentése szerint 2024. november 2-án, késő délután egy 18 éves férfi brutális támadást intézett volt barátnője édesanyja ellen. A helyszínre érkező mentők minden tőlük telhetőt megtettek, de az 51 éves nőt már nem tudták megmenteni.

A feltételezett elkövető a gyilkosság után elmenekült, de a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói nyomába eredtek. A kiadott körözésnek köszönhetően a Kisteleki Rendőrkapitányság munkatársai mindössze 9 órával a bűncselekmény elkövetése után elfogták a fiatal férfit a kisteleki buszpályaudvaron.

A gyanúsítottat, Sz. Tamást a Budapesti Rendőr-főkapitányságra szállították, ahol az Életvédelmi Osztály emberölés bűntett gyanúja miatt hallgatja ki. A nyomozás jelenleg is folyamatban van.

The post Tragédia a II. kerületben: Exbarát végzett az anyával appeared first on Biztonságpiac.

Kamala Harris demokrata politikus, az Egyesült Államok jelenlegi alelnöke. 2024. júliusában, miután Joe Biden bejelentette visszalépését, maga helyett Kamala Harrist javasolta demokrata elnökjelöltnek.

Harris, mivel az elmúlt négy évben is az adminisztráció tagja volt, politikájának számos elemében folytatná a Joe Biden által képviselt külpolitikai irányvonalat. A demokrata adminisztráció által kijelölt külpolitikai elvek az emberi jogok, multilateralizmus, globalizmus és liberalizmus jelszavakban összpontosul.

Kína

Kamala Harris és az egész Biden-adminisztráció szigorú politikát hirdetett meg Kínával szemben, különös tekintettel az ország gazdasági paramétereire, például az ipari kémkedésre és a támogató exportokra, amelyek torzítják a globális piacot. Harris szoros együttműködést szorgalmazott a szövetségesekkel a kockázatcsökkentési (de-risking) politikában, amely Kínával való gazdasági kapcsolatok csökkentésére törekszik anélkül, hogy teljesen megszakítaná azokat. A Harris által képviselt külpolitika tehát elképzelhetetlennek tartja a sok európai vezető által hirdetett leválást (decoupling).

A demokraták éles kritikát fogalmaznak meg a Kínai Népköztársaság tudománypolitikája kapcsán. Kritikájuk szerint Kína szellemi-tulajdon lopást végez.

A Biden-Harris adminisztráció 2021-ben megszigorította a technológiai exportokat Kína felé, amely lehetetlenné teszi a kínai ipar számára, hogy hozzáférjen egyes csúcstechnológiákhoz. A demokrata vélemények szerint igazságtalan az a kínai politika, ami a piaci folyamatokkal ellentétes módon támogatja a cégeket, így mesterségesen alacsonyan tartva azok árát. A demokrata adminisztráció olyan programokat is bevezetett, amelyek infrastrukturális fejlesztéseket támogatnak alacsonyabb jövedelmű országokban, ezzel egy alternatívát kínálva Kína Egy Övezet Egy Út kezdeményezésével szemben. Harris megerősítette az Egyesült Államok politikai álláspontját Tajvan mellett, bár továbbra is elkötelezettnek tartja magát az „Egy Kína” elv mellett, amely alapján az USA nem Tajvan függetlenségét, hanem Tajvan önvédelmét támogatja. Az Egyesült Államok tehát nem támogatja, hogy a Kínai Köztársaságból Tajvan legyen, hiszen az az 1971 óta mesterségesen fenntartott és törékeny status quo végéhez vezethetne.

Zöldpolitika és klímaváltozás

A 2016-os Biden-Harris kampány egyik kiemelkedő ígérete a párizsi klímaegyezménybe való visszalépés volt. A 2016-ben aláírt egyezményből 2017 júniusában a Donald Trump által vezetett republikánus adminisztráció lépett ki, majd Joe Biden beiktatása utáni első napon visszalépett a keretegyezménybe. A klímaváltozás elleni küzdelem tehát láthatóan Harris politikájának egyik központi eleme, amelyet az „Inflation Reduction Act” (IRA) révén is megerősítettek. Az IRA a legnagyobb klímavédelmi befektetés az Egyesült Államok történetében, amely hozzávetőlegesen 370 milliárd dollárt szán az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák támogatására. Az IRA-ra adott nemzetközi reakció vegyes volt. Az olyan fejlődő országok, mint India és Kína kritizálták a törvényt, rámutatva, hogy ez aláássa a nemzetközi kereskedelem alapvető elveit.

Harris ezen túl hangsúlyozta a megújuló energiaforrások és kritikus infrastruktúra fejlesztését a Karib-térségben is, amely az egyik legsérülékenyebb régió a klímaváltozás hatásaival szemben. „Az éghajlatváltozás már nem jövőbeli kihívás, hanem egy olyan jelenlegi probléma, amelyre gyorsan reagálnunk kell,” nyilatkozta Harris egy klímavédelmi konferencián.

NATO

Kamala Harris külpolitikája egy erős NATO-t támogat, és az észak-atlanti szövetség bővítését is szorgalmazza (lásd: Finnország és Svédország NATO-csatlakozása). Harris az elmúlt években többször találkozott világvezetőkkel, hogy biztosítsa őket az amerikai elkötelezettségről a NATO szövetség iránt, és az ukrán háborúra adott válasz tekintetében is kiemelte az USA álláspontját. „Az Egyesült Államok szövetségeseivel együtt továbbra is támogatni fogjuk Ukrajna önvédelmi törekvéseit,” hangsúlyozta Harris.

Afrika

Afrika beemelése a külpolitikai közbeszédbe a Biden-Harris adminisztráció egyik fontos szempontja volt. A tavalyi évben Harris több afrikai országot látogatott meg, és Kínához hasonlóan, az Egyesült Államok is megrendezte az U.S.-Africa Leaders Summit eseményt, amely célja az együttműködés elmélyítése és a gazdasági kapcsolatok erősítése.

Csendes-óceáni térség

A csendes-óceáni térségben, ahol Kína jelenti a legnagyobb fenyegetést a világra (az amerikai értelmezés szerint) a Biden-Harris adminisztráció új megállapodásokat kötött, így például védelmi paktumot kötött Pápua Új-Guineával és a fejlett védelmi megállapodást a Fülöp-szigetekkel. Az Egyesült Államok a Kína ellen fellépő proaktív politikájának másik erőssége egy új együttműködés Japánnal és Dél-Koreával, valamint az AUKUS, amely egy háromoldalú védelmi megállapodás az Egyesült Királyság, Ausztrália és az Egyesült Államok között.

Migráció

Kamala Harris kiemelkedő szerepet vállalt a migrációval kapcsolatos politikák terén. A Biden-Harris adminisztráció újraindította a Közép-amerikai Gyermekek programját, amely lehetőséget biztosít a menekültstátuszra a közép-amerikai gyerekek számára. Az adminisztráció törekedett az USA menekültügyi programjának helyreállítására, amely a Trump-adminisztráció alatt jelentős pénzügyi elvonáson ment keresztül.

A demokrata adminisztráció több mint 60 000 menekültet fogadott be az elmúlt pénzügyi évben, és új intézkedéseket vezetett be az illegális bevándorlás csökkentésére, valamint a vendégmunkás vízumprogramok kapacitásának bővítésére.

Izrael és Közel-Kelet

Izrael kapcsán Harris fenntartaná az Egyesült Államok támogatását a zsidó állam mellett, azonban igyekszik középen maradni a kérdésben, gyakran kritizálja Izraelt a palesztin áldozatok magas száma miatt. A kritikák ellenére a Biden-Harris adminisztráció továbbra is jelentős katonai segélyt biztosít Izrael számára. A közel-keleti konfliktusokban Harris elkötelezetten támogatja a kétállami megoldást, amely Izrael és Palesztina békés együttélését tenné lehetővé. Harris azonban kritikusabb Izraellel, mint a legtöbb amerikai politikus: 2024 elején az USA pénzügyminisztériuma szankciókat vetett ki négy izraeli telepesre, akiket palesztinok elleni erőszakkal vádoltak. Harris elítélte a szélsőséges cselekményeket, és felszólította Izraelt, hogy vállaljon felelősséget ezekért.

Oroszország és Ukrajna

Harris határozottan elítélte Oroszország ukrajnai invázióját és kijelentette, hogy az Egyesült Államok folytatni fogja Ukrajna támogatását. Az USA eddig körülbelül 175 milliárd dolláros segélyt nyújtott Ukrajnának, amely katonai, humanitárius és pénzügyi támogatásokat foglal magában. Harris képviselte az Egyesült Államokat az ukrajnai békecsúcson is, amelyet Svájcban rendeztek meg. Harris esetében arra számíthatunk, hogy folytatná Joe Biden politikáját.

Európa

Harris várhatóan fenntartaná a Biden-adminisztráció Európa politikáját, amely katonai szempontból a NATO európai szerepvállalásának növekedésével jellemezhető, beleértve Ukrajna támogatásának fenntartását, míg gazdasági szempontból az egyértelmű amerikai érdekek (akár védővámokkal) megvédése sejthető.

Magyarország

Mivel a magyar miniszterelnök nyíltan kiállt Harris ellenfele, Donald Trump republikánus jelölt mellett, a demokrata jelölt győzelme esetén a Biden-adminsztráció nyomásának fenntartása várható. Joe Biden elnöksége alatt a magyar-amerikai kapcsolatok mélypontját élhetjük, a Magyarországba delegált amerikai nagykövet gyakran fogalmaz meg kritikát a magyar kormány egyes intézkedéseivel kapcsolatban.

 

Kamala Harris tehát várhatóan folytatná a Barack Obama által megkezdett, és Joe Biden által folytatott demokrata, liberális internacionalista külpolitikát.

A Folytatódhat a demokrata külpolitika? Kamala Harris külpolitikai ígéretei. bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.