Biztonságpolitika

A tárca szerint a John McCain, amely már több napja a Japán-tengeren tartózkodott, kedd reggel hatolt be az orosz területi vizekre. Az Admiral Vinogradov figyelmeztette az amerikai hadihajót, hogy manővere elfogadhatatlan, és kilátásba helyezte az ütközés lehetőségét.

A moszkvai beszámoló szerint a figyelmeztetést és az orosz hajónak az amerikai felé tartó irányváltását követően a John McCain azonnal a nemzetközi vizekre távozott, és több behatolási kísérletet nem hajtott végre. A tárca közölte, hogy az Admiral Vinogradov közvetlenül az amerikai hajó közelében teljesít feladatokat, és a térségbe vezényelték az orosz Csendes-óceáni Flotta Szoversennij korvettjét.

The post Orosz-amerikai haditengerészeti határincidens volt a Japán-tengeren appeared first on .

A román külügy azt követően fejtette ki álláspontját, hogy a román média hétfőn beszámolt róla: Nagy-Britanniában a Tesco áruházakban román nyelvű feliratok jelentek meg, amelyekben a tolvajokat figyelmeztették, hogy amennyiben árut tulajdonítanak el, büntetőjogi eljárás indulhat ellenük. Felhívták a figyelmüket arra is, hogy civil ruhás rendőrök felügyelik az üzletet. Először Nagy-Britanniában élő románok tiltakoztak az interneten.

A román külügy közlése szerint a londoni román nagykövetség kifejezte elégedetlenségét az áruházban látható feliratok miatt mind a vállalat vezetőségénél, mind a helyi és központi brit hatóságoknál, és azonnali eltávolításukat kérték.

“Bukarest helyteleníti az ilyen diszkriminatív jellegű üzeneteket, amelyek nem tükrözik reálisan a nagy-britanniai román közösség helyzetét, amely megfelelően beilleszkedett a brit társadalomba” – olvasható a közleményben. Jelezték, hogy figyelemmel kísérik az ügyet, és arról biztosították a román állampolgárokat, hogy mindent megtesznek jogaik biztosítása érdekében, valamint azért, hogy ne részesüljenek hátrányos megkülönböztetésben.

The post A román külügy tiltakozott a Tesco nagy-britanniai üzleteiben a tolvajoknak szóló román nyelvű felhívások miatt appeared first on .

A kormányhivatalok felkérésére a polgárőr-egyesületek több mint száz gépjárművel, szükség szerint gépkocsivezetőkkel segítik a koronavírus-tesztelést végző egészségügyi alkalmazottak szállítását – tartalmazza a közlemény. Hozzátették, a mentőszolgálat által kialakított mintavételi pontoknál polgárőrök biztosítják a mintavétel zavartalanságát.

Azt írták: a polgárőrök az ország kétezer településén folyamatos bűnmegelőzési szolgálatot látnak el. Ennek keretében a kijárási tilalom miatt elnéptelenedett települések utcáinak éjszakai felügyeletével igyekeznek megelőzni a lopásokat, betöréseket.

Továbbá az önkormányzatok és a helyi szociális ellátó szervezetek felkérésére vagy egyéni igények bejelentése alapján a polgárőrök széleskörű karitatív munkát végeznek: kiváltják az idősek gyógyszereit, bevásárolnak számukra, valamint részt vesznek az ebédkiszállításban is – olvasható az OPSZ közleményében.

The post Több ezer polgárőr vesz részt a járvány elleni védekezésben appeared first on .

Szijjártó Péter elmondta, hogy május végén adták át az Információs Hivatal Oktatási és Képzési Központját, most pedig a kríziskezelő központ kezdi meg a működését. Mint elmondta rendkívüli mértékben megnövekedett a biztonság jelentőség, így a hírszerzésé is. Ezért elengedhetetlen, hogy olyan kríziskezelő központ álljon rendelkezésre, amely a XXI. századi követelményeknek, a nemzetközi titkosszolgálati sztenderdeknek is megfelel és lehetővé teszi, hogy az ország reagáló képessége megszakítás nélküli legyen.

Jelezte, hogy a most átadott központban a nap minden órájában és a hét minden napján folyik a munka, s onnan valós időben követhetik a folyamatban lévő műveleteket, illetve kapcsolatot tarthatnak a külföldön lévő munkatársakkal.

A kialakítása 1,5 milliárd forintba került, de “ez egy szükséges és jó befektetés is volt, hiszen egy ilyen kríziskezelő központ nélkül ma már modern hírszerzési működés gyakorlatilag elképzelhetetlen” – fogalmazott Szijjártó.

The post Új központtal bővült a magyar hírszerzés appeared first on .

Keresztes Imre főügyész közleményében azt írta: a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat a rendőr ellen a Kazincbarcikai Járásbíróságon. A vádirat lényege szerint a vádlott 2018 novemberében egy vadásztársaság által szervezett társas vadászaton vett részt 13 vadásztársával és két hajtóval egy borsodi dűlőben.

A vadászat előtt a vadászat vezetője ismertette a balesetvédelmi szabályokat. A vadászat során a vadászok és a hajtók egy vonalban haladtak, majd amikor egy cserjés dombra értek, a sort már nem tudták fenntartani és a vádlottól jobbra haladó – 14. életévét betöltött – kiskorú hajtó lemaradt. Ekkor a vádlott egy nyulat próbált meg elejteni, ami a hajtó felé menekült.

A 33 éves rendőr sörétes vadászfegyverével a domb lejtős irányába a magas fűvel és bokrokkal benőtt terület felé lövést adott le, ami eltalálta a tőle 39 méterre lévő, láthatósági mellényt és élénk színű sapkát viselő kiskorú hajtót. A sértett bal alkarjába, bal és jobb combjába, továbbá lábszárába összesen hat sörétlövedék fúródott, amelynek következtében nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

A vádirat szerint a vadász több ponton is megszegte a vadászatra vonatkozó szabályokat, így többek között azt, amely szerint csak akkor szabad lövést leadni, ha a vadász a vadat kétséget kizáróan felismerte és a lövéssel mások életét, testi épségét nem veszélyezteti. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni, tilos a vadászlőfegyverrel dombélről völgy felé lőni, és a lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.

A vádlott terhére rótt bűncselekmény büntetési tétele egy évig terjedő szabadságvesztés – tette hozzá a főügyész. Keresztes tájékoztatása szerint a nyomozó ügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás keretében pénzbüntetést szabjon ki.

The post Vádat emeltek egy borsodi vadászbaleset ügyében appeared first on .

“Az Egyesült Államok kilépésével az egyezmény önmagában nyilvánvalóan elveszíti életképességét” – hangoztatta Peszkov, hozzátéve, hogy a megállapodás nagyon fontos eleme a bizalomerősítésnek és a fegyverzetellenőrzésnek.

Washington vasárnap erősítette meg, hogy többé nem részese a Nyitott Égbolt szerződésnek. Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett megállapodásnak 34 európai és észak-amerikai részes állama van. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartják.

Az amerikai kormányzat május 21-én jelentette be az egyezményből való kilépésre vonatkozó szándékát, amitől számítva fél évvel később a többi partner hivatalos értesítése nélkül is távozhatott volna.

The post Kreml: a Nyitott Égbolt egyezmény az amerikai kilépéssel elveszíti életképességét appeared first on .

Bóna Gyula elmondta: a 14 éves fiú idén szeptember és november között egy Nógrád megyei általános iskolában rendszeresen bántalmazta és megalázta egyik osztálytársát. Az osztályteremben, az iskola folyosóján és az öltözőben is folyamatosan fenyegette a kisfiút, hogy megveri, megöli, naponta megpofozta, karját és hasát ököllel ütlegelte, sípcsontját rugdosta, tollal és ceruzával szurkálta a nyakát.

Egyik alkalommal arra kérte a terrorizált gyereket, adja neki a márkás pulóverét, majd napokig azzal fenyegette, hogy ha nem kapja meg, akkor meg fogja verni vagy megöli. A fiú végül a pulóvert bevitte a zsarolónak, aki azonban ekkor már nem azt, hanem a sértett által aznap viselt felsőt követelte. A gyanúsított egy másik alkalommal berángatta a gyereket a mosdóba, ahol többször megpofozta és erősen sípcsonton rúgta.

A letartóztatott fiú zaklatás, garázdaság és könnyű testi sértés vétségével, valamint zsarolás és személyi szabadság megsértése bűntettével gyanúsítható – közölte a főügyész. (Felmerül a kérdés: hogyan fajulhatott el ez a történet a letartóztatásig, hol voltak a tanárok, mit tett, vagy nem tett az iskola? A -szerk- megj.)

The post Letartóztattak Nógrádban egy kis… agresszort, mert rendszeresen zaklatta osztálytársát appeared first on .

A tárca felidézte: az Egyesült Államok a szerződés által biztosított jogával élve május 22-én értesítette az egyezmény aláíróit a kilépéséről, amely az értesítéstől számított hat hónap múltán lép életbe. “A hat hónap eltelt, az Egyesült Államok kivonulása 2020. november 22-én életbe lépett, az Egyesült Államok többé nem résztvevője a Nyitott Égbolt egyezménynek” – olvasható a rövid külügyi közleményben.

A Nyitott Égbolt egyezményt – amely fegyverzetkorlátozási megállapodás – 1992-ben dolgozták ki, 2002-ben lépett életbe. Lehetővé tette a részt vevő 35 államnak – köztük az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Kanadának, Ukrajnának, Lengyelországnak és Magyarországnak is -, hogy fegyvertelen megfigyelési repüléseket végezhessenek egymás területe felett. A cél a katonai tevékenység átláthatóságának biztosítása volt.

Az amerikai kormányzat arra hivatkozva lépett ki az egyezményből, hogy Moszkva megsértette a megállapodást, mivel egyes vidékei felett korlátozta, vagy meg is tiltotta a repüléseket. Washington szerint az orosz fél a Kalinyingrád, valamint az Oroszország és Georgia határsávja feletti repüléseket korlátozta, továbbá az orosz hadgyakorlatok idején tartott ellenőrzéseket sem tette lehetővé.

Az egyoldalú amerikai lépés bejelentése után, még májusban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nyilatkozatban szögezte le, hogy az észak-atlanti szervezet valamennyi tagja továbbra is maradéktalanul teljesíti a szerződés rendelkezéseit, és a NATO változatlanul elkötelezett a biztonság szavatolása kulcsfontosságú elemének számító hatékony, felelős és ellenőrizhető fegyverzetellenőrzés mellett.

Nyilatkozatában a NATO-főtitkár is említette az amerikai fél által kifogásoltakat, és felszólította Oroszországot, hogy térjen vissza az egyezményben foglaltak teljesítéséhez.

The post Az Egyesült Államok formálisan is kilépett a Nyitott Égbolt egyezményből appeared first on .

A megalapozott gyanú szerint a bajai nő 2020. február 18-tól a 2020. november 18-i elfogásáig napi rendszerességgel adott el alkalmanként 1,5 gramm „herbál” fantázianevű designer drogot egy férfinek grammonként ezer forintos áron. A bajai rendőrök a nő lakóhelyén 2020. november 18-án tartottak házkutatást, ami során az egyenruhások növényi anyagokat, 149 db tablettát, sárga port, valamint az anyagok porciózásához használt konyhai mérleget és csomagolóanyagokat is lefoglaltak. A bajai nő a nagy mennyiségű drogot különböző kiszerelésekben, kiporciózva tárolta a háza különböző pontjain.

A bajai rendőrök november 18-án őrizetbe vették a nőt és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként. A rendőrség kezdeményezte a gyanúsított letartóztatását is.

A Bajai Járási Ügyészség indítványozta a gyanúsított letartóztatását, ugyanis tartani kell attól, hogy a drogkereskedéssel gyanúsított nő még ki nem hallgatott személyek figyelmeztetésével, tárgyi bizonyítási eszközök elrejtésével veszélyeztetné, illetve meghiúsítaná a bizonyítást. Ezen kívül megalapozottan feltehető az is, hogy a gyanúsított hosszabb ideje kereskedik drogokkal, erre rendezkedett be, így a bűnismétlés veszélye is a letartóztatás elrendelését indokolja.

A Bajai Járásbíróság nyomozási bírója a mai napon az ügyészi indítvánnyal egyetértve elrendelte a gyanúsított letartóztatását. A döntés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett.

The post Letartóztattak egy designer drogokkal kereskedő bajai nőt appeared first on .

A moszkvai diplomáciai tárca abból az alkalomból bocsátott ki állásfoglalást, hogy korábbi közlések szerint az Egyesült Államok vasárnaptól nem lesz többé a megállapodás részes állama. Az amerikai kormányzat május 21-én jelentette be a szerződésből való kilépésre vonatkozó szándékát, amitől számítva fél évvel később a többi partner hivatalos értesítése nélkül is távozhat.

“A Nyitott égbolt szerződésből kilépve az amerikai fél arra számít, hogy szövetségesei egyfelől akadályozni fogják az Egyesült Államok európai katonai objektumai feletti megfigyelő repüléseket, másfelől pedig hogy megosztják majd Washingtonnal az orosz területek fotózásakor készült anyagaikat” – állt a dokumentumban, amely leszögezte: “Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan Oroszország számára”.

A minisztérium közölte: Moszkva szilárd garanciákat kíván elérni a megmaradó részes államoktól arra vonatkozóan, hogy biztosítani fogják egész területük megfigyelésének lehetőségét, és hogy a megfigyelő repülések anyagait nem adják át olyan harmadik országoknak, amelyek nem részesei a szerződésnek. A tárca szerint Washington lépése sem Európa, sem az Egyesült Államok biztonságát nem erősítette meg.

A dokumentum rámutatott: Moszkva válaszlépése attól függ majd, hogy a többi részes ország nyilatkozatai mennyire felelnek meg annak, amit tesznek. “Oroszország és szövetségeseink érdekeiből kiindulva fogjuk meghozni a megfelelő döntést” – hangzott a nyilatkozat.

Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett szerződésnek 35 európai és észak-amerikai részes állama van. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartják.

The post Moszkva garanciákat akar a Nyitott égbolt szerződés megmaradó részes államaitól appeared first on .

A tárgyaláson elhangzott, hogy mindkét fél elkötelezett a nyitott és eredményes partnerség iránt. Az egyeztetésen a két vezető megállapodott abban, hogy hivatalaik folytatják az együttműködés részleteinek kidolgozását, amelyet munkamegállapodásban fognak rögzíteni.

The post Magyarország Ügyészsége elkötelezett a nyitott és eredményes partnerség iránt az Európai Főügyészséggel appeared first on .

A sértett felesége – míg a sértett jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte – élettársi kapcsolatot létesített a vádlottal. A törvényes férj a szabadulását követően meglátogatta őket salgótarjáni otthonukban, ahol hármasban italoztak és beszélgettek. Éjfél körül a házigazda felszólította a látogatót, hogy menjen haza, azonban ő kijelentette, hogy mindaddig nem megy el, amíg erre a felesége nem kéri.

Emiatt vita alakult ki közöttük, melynek során a házigazda ajtót mutatott a látogatónak, amikor azonban a férfi az ajtó irányába indult, a ház ura felkapott egy 19 cm pengehosszúságú kést és hasba szúrta őt. A vérző sértett bemenekült a ház egyik szobájába, ahonnan többszöri felszólításra sem jött ki, ezért a vádlott dühében betörte az ajtó üvegét is, mire a sértett kijött. A vádlott és élettársa ekkor már igyekezett elállítani a vérzést és segítséget hívtak hozzá.

Bár a vádlott a kés pengéjét teljes egészében beleszúrta a sértett hasába, a férfi a véletlennek köszönhetően csak könnyű sérülést szenvedett. Amennyiben azonban a szúrás merőlegesebben érte volna a testét, akár halálos sérülést is szenvedhetett volna.

A Nógrád Megyei Főügyészség 2020 szeptemberében emelt vádat az egyébként büntetlen előéletű férfi ellen. A Balassagyarmati Törvényszék a vádlottat – a járványhelyzetre is tekintettel – tárgyalás mellőzésével életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete elkövetése miatt mondta ki bűnösnek, és őt két év – végrehajtásában négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, valamint kötelezte a 92 084 forint bűnügyi költség megfizetésére is.

Az ügyész a vádirati indítványának mindenben megfelelő büntetővégzést tudomásul vette. A vádlott és a védője a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül döntheti el, hogy tudomásul veszi az abban foglaltakat, vagy tárgyalás tartását kéri a törvényszéktől.

The post Hasba szúrta a riválisát, felfüggesztettel megúszhatja appeared first on .

Pollard az amerikai haditengerészet hírszerzési elemzője volt, amikor 1985-ben letartóztatták kémkedésért. A férfi elismerte bűnösségét, és 1987-ben ítélték el. Miután harminc esztendőt letöltött a büntetéséből, 2015-ben feltételesen szabadlábra helyezték, de elektronikus nyomkövetőt kellett viselnie a lábán, este nem hagyhatta el az otthonát és öt évig nem hagyhatta el az Egyesült Államok területét.

A próbaidő leteltével a feltételesen szabadlábra helyezett elítéltekkel foglalkozó bizottság – amely az amerikai igazságügyi tárca egyik hivatala – áttekintette a Pollard-dossziét és közleményt adott ki, amelyben leszögezte: “semmi nem utal arra, hogy Jonathan Pollard a továbbiakban megsértené a törvényt”. A tárca egyúttal elrendelte, hogy oldják fel az egykori kémre kiszabott korlátozásokat.

A texasi születésű, most 66 éves Pollard korábban többször közölte, hogy Izraelben szeretne letelepedni. 1995-ben megkapta az izraeli állampolgárságot.

“Hálásak vagyunk és végtelenül örülünk, hogy ügyfelünk mentesült végre minden további korlátozástól, és most már minden tekintetben szabad ember” – jelentette ki Eliot Lauer és Jacques Semmelman, Pollard két ügyvédje a washingtoni bejelentés után közzétett közleményükben pénteken. Bár azt írták, remélik, kliensüket minél előbb Izraelben láthatják, nem erősítették meg, hogy Pollard elhagyja-e New Yorkot, ahol 2015 óta él. Mint írták: Pollard egyelőre súlyos rákbetegséggel küzdő feleségét ápolja New Yorkban.

Az izraeli kormányok és Pollard szimpatizánsai évtizedeken keresztül lobbiztak az amerikai kormányoknál Pollard büntetésének enyhítése érdekében, de az amerikai védelmi minisztérium és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) soha nem bocsátotta meg neki, hogy titkosított hadiipari dokumentumokat adott át – pénz ellenében – Izraelnek. Az 1990-es években George Tenet, akkori CIA-igazgató még lemondással is fenyegetett arra az esetre, ha Bill Clinton amerikai elnök kegyelmet gyakorol.

Elemzők szerint a többi között ezek a dokumentumok is segítettek Izraelnek abban, hogy 1985-ben lebombázhassa a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) akkor még a tunéziai fővárosban lévő központját, vagy 1988-ban – szintén Tuniszban – meggyilkolhassa Abu Dzsihádot, azaz Khalil al-Vazirt, a PFSZ akkori második számú vezetőjét. Az Abu Dzsihádot megölő izraeli kommandósok egyike 2012-ben a Jediót Ahronót című lapnak a katonai cenzúra engedélyével adott interjújában elismerte a gyilkosságot.

The post A kémkedésért elítélt amerikai Jonathan Pollard elhagyhatja az Egyesült Államokat appeared first on .

A hatóságok hét személyt letartóztattak, három pakisztáni, két szlovén, egy iraki és egy mianmari állampolgárt. A házkutatások során több tárgyat és fél kiló marihuánát is lefoglaltak. A nyomozást 18 hónapja alatt a vádak szerint az említett állampolgárok 400 ezer euró (143,7 millió forint) törvénytelen haszonra tettek szert. További öt személy ellen még nyomoz a rendőrség.

A gyanúsítottak balkáni-útvonal mentén segítettek a migránsoknak Szlovéniába jutni. Ezután a ljubljanai menekültügyi otthonba irányították őket, ahol az utasításoknak megfelelően menedékjogot kértek, majd onnét a bűnhálózat segítségével továbbindultak Nyugat-Európába.

Stojan Belsak, a ljubljanai bűnügyi rendőrség szóvivője elmondta: a tizenkét gyanúsítottat, köztük a menekültügyi központ biztonsági munkatársait azzal vádolják, hogy Törökországból, Irakból, Iránból, Pakisztánból, Afganisztánból, Bangladesből és Szomáliából érkező migránsokat csempésztek külföldre, fejenként 100-500 euróért. A szlovén parlament által június közepén elfogadott új törvény szerint háromtól tizenöt évig terjedő börtönbüntetés szabható ki rájuk.

A migránsok főként Szerbiából és Montenegróból érkeznek Boszniába, ahonnan Horvátországba, majd Szlovéniába, onnan pedig a nyugat-európai országokba szeretnének eljutni.

The post Embercsempész-hálózatot számolt fel a szlovén rendőrség appeared first on .

Az elítélt foglárokat egy Jevgenyij Makarov nevű őrizetes ellen elkövetett kegyetlenkedéssel vádolták meg. A bíróság ugyanakkor felmentette a jaroszlavli 1. javító kolónia vezetőjét és helyettesét. Ez ellen Makarov jogi képviselője fellebbezni fog. Hat elítéltet a verdikt kihirdetése nyomán a tárgyalóteremben szabadon bocsátottak, mert büntetésükbe beleszámították az előzetesben letöltött időt.

A Makarov 2017 júliusában történt fizikai és verbális bántalmazásáról készített, mintegy tízperces videófelvétel elsőként egy évvel később, a Novaja Gazeta című független napilap weboldalán került a nyilvánosság elé. A foglárok által ököllel és gumibottal ütlegelt őrizetes jogi képviselője, Irina Birjukova, a Társadalmi Ítélet elnevezésű jogvédő alapítvány tagja az ellene irányuló fenyegetések miatt hatósági védelmet kért, és biztonságát féltve egy időre el is hagyta Oroszországot.

Az ENSZ kínzás elleni bizottsága 2018 augusztusában felszólította az orosz hatóságokat, hogy lépjenek fel a börtönökben tapasztalható kínzások és bántalmazások ellen, ezek elkövetőit pedig számoltassák el. A világszervezeti testület nehezményezte, hogy a jaroszlavli börtönben kamerás megfigyelőrendszer működik, az orosz hatóságok mégis addig vártak az ügy kivizsgálásával, amíg a felvételt ki nem szivárogtatta az ellenzéki lap.

A bizottság megjegyezte akkor: Oroszország csaknem ezer börtönében mintegy hatszázezer embert tartanak fogva, akik közül évente négyezer hal meg fogságban különböző okok miatt. Ez pedig az egyik legmagasabb arány az Európa Tanács tagállamai között. A bizottság felszólította Oroszországot, hogy tegyen lépéseket e szám csökkentése érdekében, és minden halálesetet vessen alá orvosszakértői vizsgálatnak.

The post Kegyetlenkedő börtönőröket ítéltek el Oroszországban appeared first on .

Ha szeptember, akkor Czech International Air Fest! Hosszú évekig így tekintettünk az egyre nagyobb szabású csehországi nemzetközi repülőnapra. A CIAF-ok sorában a 2007-es a tizennegyedik volt és az ötödik, amit Brnóban rendeztek.

A CIAF sosem a nagy szenzációiról volt híres, de egy-egy érdekesség szinte minden évben akadt. 2007-ben ez az érdekesség az amerikai légierő dél-dakotai 28. bombázóezredének egyik B-1B bombázója volt. A gép eredetileg már pénteken megérkezett volna, de egy hosszú bejövetelt követően, az esős, oldalszeles időben a személyzet nem vállalta a leszállást a vizes, ismeretlen pályán. A németországi Ramsteinben töltött éjszakát követően a Lancer végül szombaton, jó időben érkezett meg. Az akkor már szép számú közönség így gazdagabb lett egy érdekes típus érkezésének látványával és egy történelmi pillanattal. A B-1-es ugyanis először szállt le Csehországban.

A B-1-es utánégetős hajtóműveinek nincs sugárfordítója, így a gép csak az aerodinamikai és kerékfékekkel lassíthat.

A vezérsíkon látható kétbetűs kód a gép bázisára, az Ellsworth-re, a tigrismintás csík a 37. bombázószázadra utal.

A B-1-es fedélzetére az orrfutó mögött lenyitható létrán lehet feljutni.

A műszakiak az érkezés után azonnal elkezdték a bombázó ellenőrzését. Amint végeztek egy-egy szívócsatorna átvizsgálásával, a beömlőnyílásra felkerült a takaró.

A repülőgépeken elhelyezett festmények tekintetében eléggé meg van kötve az alkotók keze, de ennél a műnél jócskán szárnyalt a fantázia. Az artwork mellett a 37. bombázószázad jelvénye kapott helyett, rajta Billy, a tigris látható. Felette az egyik fegyverrendszer-kezelő apró ablaka van, alatta pedig annak leírása, hogy a katapultülés feletti fedél kintről hogyan nyitható.

B-1 ... B-One ... Bone ... a típusjelzésből gyorsan megszületett a bombázó beceneve is. A hétköznapokon inkább ez használatos a hivatalos Lancer helyett. 

*

A 2007-es CIAF-on résztvevőknek és nézőknek egyaránt a változékony időjárással kellett megbarátkozniuk. Volt ott minden a ragyogó napsütéstől az esőig és a délutánt esti szürkületbe fordító zárt felhőzetig.

Érkező légcsavarosok. Fent egy C-27J Spartan közelít, középen egy szerb An-26-os száll le, az alsó képen az állóhelyére guruló lengyel Ancsa látható. A szerbek színes orrkúppal és légcsavarkúppal igyekeztek feldobni a gép terepszínét, a lengyel festés pedig teljesen egyedi. A színkombinációból akkor is tudnánk, hogy lengyel gépről van szó, hanem lenne rajta a fehér-piros felségjel.

A belga csapat földi személyzetét általában a haderő légi komponensének Embraer ERJ-145-öse szállította a repülőnapokra. A belgák mind a négy 145-östől megválnak, az elsőt a napokban repülték át új, francia tulajdonosához, amely európai és afrikai járataira állítja majd be az Embraereket. A típust a Falcon 7X váltja a belga haderőnél.

Az Armée de l’Air egy- és kétüléses Mirage F.1-esei. Az utóbbi fülkéjét mindössze 30 cm-rel kellett megtoldani, hogy legyen helye a második ülésnek. A francia légierő 2014 nyarán vonta ki a típust.

A cseh műszakiak mindent megtettek, hogy harci helikopterük valóban harcias látványt nyújtson: UB blokkokkal, Sturm indítócsövekkel és a hajtóművek gázelvezető csöveire szerelt, a forró gázokat levegővel keverve hűtő EVU-val állították ki Mi-24-esüket.

Fegyverrendszer-kezelő hölgyek az USAF B-1-eséről és a RAF Tornado GR4-eséről.

A cseh légierő üvegorrú L-410FG (légifotós-térképész) változata. Érdekessége, hogy az üvegezett orr rész alatt nincs hely az orrfutónak, így azt repülés közben nem lehet behúzni.

A Luftwaffe Richthofen századának F-4F gépe. A Phantomok lassan eltűntek a repülőnapokról és az aktív szolgálatból is.

A csehek W-3 Sokol helikoptere alá egy Bambi Bucket tartályt függesztettek. A típussal 24 órás légi kutató-mentő szolgálatot is ad a cseh légierő.

A színes sort a görög légierő T-6 Texan II-es kiképzőgépe nyitja, mögötte a lengyelek An-26-osa és a NATO évfordulós festésű E-3A AWACS gépe áll.

Az AWACS oldalára felkerültek az akkor 25 éve indított programban résztvevő tagállamok zászlói. A dizájnt maguk tervezték, a kivitelezést az Alenia Aeronavali festőcsapata végezte Velencében, 2007 elején.

Az E-3-as földi áramforrását egy rovarszerű cseh ikon, a Prága teherautó e célra átalakított változata adta.

2007-ben még rendszerben volt cseh légierő Tu-154-ese, de az év elején már megérkezett a váltótípusnak szánt Airbus A319CJ (Corporate Jet) első példánya.

A lengyelek először szerepeltek F-16-ossal a CIAF-on. A Lengyelországban Jastrzeb-nek nevezett vadászgépek első példányai az előző év novemberében érkeztek a Poznan melletti bázisra.

A Royal Air Force amerikaiak által használt bázisáról, RAF Lakenheathról érkezett F-15E Strike Eagle géppár egyike. A Sasok csak a statikus sort erősítették, bemutatót nem repültek.

Az amerikai légierő C-17-ese viszont repült. A nyugati parti bemutató csapat (West Coast Demo Team) tartalékosokból álló személyzete a March légierő bázis Globemasterét használta a demóhoz.

A cseh légirendészet kéthajtóműves Bell 412HP helikoptere vízzel telt Bambi Buckettel repül bemutatót.

Dörög a forszázs, fékoldás és a szlovák légierő MiG-29-ese megkezdi a felszállást.

Magyar hajózók és műszakiak a 27-es oldalszámú MiG-29UB mellett.

Vitorlázógépek ritkán köröznek egy nemzetközi repülőtér felett, de a CIAF 2007-en ezt is megtehették. A szlovák Ocovsky Bacovia (Ocsovai Pásztorok) formáció négyes Blanik-köteléke rója füstölővel színesített köreit a brnói reptér felett.

A belga F-16-os szombati zajos felszállása után hirtelen nagy lett a csend, az emelkedés íve kilaposodott, a gép lassult. A pilóta az iskolakör hosszúfalán kiengedte, majd ismét behúzta a futókat. Valószínűleg egy bizonytalan futóvisszajelzés miatt döntött úgy, hogy megszakítja a programot, majd a gyors ellenőrzést követően a bemutató folytatódott.

Nagy sebességű és kis magasságú áthúzásaival, és nem utolsósorban ritkaságával a repülőnap egyik érdekessége volt a szerb J-22 Orao.

Póttartályos cseh Mi-171-es még nyűgözve, a reggeli órákban.

A „szegény ember Pilatus Portere”. Az SzMG-92 Turbo Finist nem csak formájával emlékeztet a svájci típusra; a magyar Pilatusok szintén a HA-YD… lajstrom-sorozatot kapták.

*

A legtöbb géppel a Royal Air Force települt Brnóba. A gyakori hétvégi áttelepülésekből akkoriban még egy vita is kipattant otthon. A költségek mellett az is szóba került, hogy a pilóták szinte sajátjuként használják a gépeket, furcsamód mindig a hétvégéken akarnak nagy távolságú áttelepülést gyakorolni és úti céljuk többnyire valamelyik repülőnap vagy a mediterrán térség. Talán valóban a költség volt az igazi indok, talán a pilótafeleségek nehezményezték, hogy férjeik gyanúsan sok hétvégén vannak távol, de az biztos, hogy több amerikai pilóta is úgy emlékezett meg könyvében a brit kollégákról, mint bajtársias közösséget alkotó, fantasztikus arcokról, akik nagyon tudnak élni.

Megérkezett a Tornado GR4-esek egyike. Rövidesen több is követte.

Tornado-sor két Mirage F.1-essel kiegészítve.

A RAF-hajózók páholyból nézték a dinamikus bemutatót.

Tornado F.3-as a RAF Leeming XXV(F) századától.

A Tornadón néhány méter ragasztószalag garantálta a vízmentes zárást. A megoldás, ha nem is volt a legelegánsabb, de működött.

*

Ahogy az Brnóban lenni szokott, a polgári járatok induló és érkező gépeit is beillesztették a dinamikus programba, bár nemzetközi repülőtérről lévén szó, nézhetjük úgy is, hogy a civil forgalomhoz igazították a katonai bemutatókat.

Ez a '87-es gyártású, spanyol lajstromú B 737-300-as csak egy rövid ideig repült az Air Slovakia-nál.

Egy mobilkommunikációs cég színeire festett Boeing. A Travel Service gépe később a HA-LKE magyar lajstrommal is repült.

A cseh Smartwings 1993-as gyártású B 737-500-asa. A gép első tulajdonosa a United Airlines volt, a cseh cégnél hét évig repült és egy rövid ideig Szaúd-Arábiában is üzemeltették.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

dr.N.J.L.: Kérem, ismertesse eddigi szakmai pályafutásának legfontosabb állomásait!

1. F.Z.: Tanulmányaimat Magyarországon és az Egyesült Államokban végeztem. Mesterdiplomát szereztem az ELTÉ-n amerikanisztikából és politikatudományból, jogi doktorként végeztem a Pázmányon, majd később a Harvard Egyetemen folytattam tanulmányokat, amelyek végén mesterdiplomát szereztem közigazgatás-kormányzás szakon. 13 évig dolgoztam magyar diplomataként. 2005 és 2009 között Magyarország washingtoni nagykövetségén szolgáltam külpolitikai elemzőként, illetve sajtó- és kulturális attaséként. 2011 és 2014 között Törökországban, az ankarai magyar nagykövetségen dolgoztam a nagykövet helyetteseként, valamint két hosszabb időszakban Magyarország első számú képviselője voltam Törökországban ideiglenes ügyvivőként. Ezt követően a Miniszterelnökség EU Ügyek Államtitkárságán vezettem az EU koordinációs osztályt, amely összefogta Magyarországnak az EU intézményekben képviselt hivatalos álláspontjai kidolgozását. Immáron öt éve Bostonban élek, ahol a Harvard Egyetemen közigazgatás-kormányzás szakon végzett posztgraduális tanulmányaim mellett Joseph Nye asszisztenseként dolgoztam. Jelenleg a Fletcher School of Law and Diplomacy-ban doktori disszertációmat írom, mellette pedig a Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársaként és a Tufts Egyetem Politikatudományi Tanszékének vendégelőadójaként dolgozom. Az évek során tanítottam politikatudományt és nemzetközi kapcsolatokat Magyarországon az ELTÉ-n és a Pázmány jogi karán, itt az Egyesült Államokban pedig a Harvard Summer Schoolban és a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) is. Mondhatjuk úgy is, hogy eddigi karrierem első szakaszában a diplomácia gyakorlati oldalán működtem, a mostani szakaszában pedig a diplomácia elméleti-tudományos oldalán, hiszen diplomáciát, nemzetközi kapcsolatokat oktatok és ezen a területen végzek tudományos kutatásokat.

dr.N.J.L.: Kérem, foglalja össze jelenlegi kutatásainak/tanulmányainak legfontosabb irányait és várható eredményeit!

1. F.Z.: Tudományos kutatásaimban mindig a szuperhatalmak stratégiái foglalkoztattak. Legelső kutatási projektemben a NATO hidegháború utáni átalakulásával foglalkoztam.[1] Ennek fontos része volt az ún. keleti bővítés, amelynek első hullámában hazánk Csehországgal és Lengyelországgal együtt része lett az atlanti szövetségnek. Ezt követően figyelmem az Egyesült Államoknak a Szovjetunióval szembeni, hidegháború alatti stratégiája, a feltartóztatás és annak szellemi atyja, George Kennan felé fordult.[2] Jelenlegi, doktori kutatásaim középpontjában pedig annak vizsgálata áll, hogyan alakult az Egyesült Államoknak Kínára vonatkozó stratégiája a Nixon-Kissinger-féle 1972-es nyitástól napjainkig. Különösen az érdekel, hogy miért követte Amerika a nyitás/együttműködés (engagement) stratégiáját a hidegháború elmúltával is, s mennyire igyekeztek az egymást követő amerikai kormányzatok az együttműködés mellett a kiegyensúlyozás (balancing) elemeit is beintegrálni stratégiájukba, amelyet az én álláspontom szerint a két hatalom nemzetközi rendszerben elfoglalt strukturális pozíciójának változása, a hatalmi átrendeződés (power transition) perspektívája indokolt volna.[3] Ezt Kenneth Waltz és Robert Gilpin neorealista elméleteinek segítségével vizsgálom, de kutatásaim alapján egyre inkább arra jutok, hogy mindennek megértéséhez a liberális Innenpolitik és a konstruktivista elméletek egyes elemeire is építeni kell.[4]

dr.N.J.L.: álláspontja szerint, milyen összefüggések ismerhetők fel/ fontosak a stratégiai kommunikáció és a nyilvános diplomácia között?

1. F.Z.: A stratégiai kommunikáció államok vagy nemzetközi szervezetek esetén mindig magában kell foglalja a nyilvános diplomáciát. A NATO Stratégiai Kommunikációs Politikájáról szóló hivatalos állásfoglalás is úgy definiálja a stratégiai kommunikációt mint „a NATO kommunikációs tevékenységei és képességei koordinált alkalmazását”, s e kommunikációs tevékenységek és képességek körébe beleérti a katonai közkapcsolatok, az információs műveletek és a pszichológiai műveletek mellett a nyilvános diplomáciát is.[5] A nyilvános diplomáciának tehát illeszkednie kell egy állam vagy szervezet stratégiai kommunikációjába, annak fő céljait kell szolgálnia. Ez természetesen azt feltételezi, hogy az adott állam vagy szervezet stratégiai kommunikációját annak központjában (a miniszterelnök stábjában vagy a NATO esetében a főtitkár stábjában, de természetesen a tagállamok egyetértésével) megtervezik és koordinálják. Ez nem egyszerű feladat, ugyanis az államok esetében a stratégiai kommunikáció általában – ahogy fent is jeleztem – nem a diplomáciáért felelős szervezeti egységhez (Magyarország vagy az Egyesült Államok esetén a Külügyminisztériumhoz), hanem a végrehajtó hatalom feje mellett közvetlenül működő stábhoz kötődik (ez Magyarországon a miniszter által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda, az Egyesült Államokban pedig a Fehér Ház kommunikációs igazgatója által vezetett csapat). A politikai kommunikáció központosításáról részletesen írtam „A kormányzás háttérintézményei” című kétrészes tanulmányomban a Politikatudományi Szemlében, amelynek első része a végrehajtó hatalom feje háttérintézményeinek egyes nemzetközi példáit mutatja be komparatív kutatásaim alapján (részletesen tárgyalva az amerikai elnök Fehér Házi Stábját),[6] a második része pedig a magyar Miniszterelnöki Hivatalról szól.[7] Számos ország kormányzatában sikerült úgy kialakítani a stratégiai kommunikációt, hogy a nyilvános diplomácia is annak a céljait szolgálja, a nyilvános diplomácia üzenetei össze legyenek hangolva a kormányzat stratégiai kommunikációjával. Ebben a Külügyminisztériumnak a miniszterelnök vagy elnök kommunikációs stábjával való együttműködése kulcsfontosságú. Ez szerintem Magyarországon vagy Németországban egy ideje már így működik, de az Egyesült Államokban nem minden időszakban sikerült ezt elérni. Különösen a most lezáródó elnöki ciklus alatt voltak zökkenők amiatt, hogy Trump elnök maga volt a „Communicator-in-Chief”, de a kormányzat egészén belül nem mindig sikerült koordinálni a nemzetközi tartalmú üzeneteket. Meg kell azonban jegyeznem, hogy Mike Pompeo külügyminisztersége alatt az üzenetek egységesülése lényegesen javult, a kormányzat stratégiai kommunikációja és nyilvános diplomáciája között nagyobb összhang jött létre.

dr.N.J.L.: Honnan ered és mi a tartalma a kreatív diplomáciának?

2006. F.Z.: Ahogy említettem, 2005 és 2009 között Washingtonban a magyar nagykövetségen teljesítettem külszolgálatot, Simonyi András és Somogyi Ferenc nagykövetek irányítása alatt külpolitikai elemzőként, valamint sajtó- és kulturális attaséként dolgoztam. Simonyi András nagykövet vezetésével fejlesztettük ki a nagykövetség új nyilvános kommunikációs megközelítését, amelyet én kreatív diplomáciának neveztem el. A kreatív diplomácia lényege, hogy a diplomácia és azon belül a nyilvános diplomácia hagyományos tárházán túl új eszközöket, új médiumokat is bevonunk egy ország nemzetközi kapcsolatépítésébe, ha úgy tetszik, az országimázs-építésbe. Három új eszközt vagy területet állítottunk a nyilvános diplomácia szolgálatába: (i) a populáris médiát, (ii) a populáris kultúrát, és (iii) a digitális média világát. Az elsőre, a populáris média alkalmazására példa a magyar nagykövet szereplése az egyik legnézettebb amerikai televíziós talk-showban, a Colbert Report-ban 2006-ban és 2007-ben is, amelyeknek nagy sikere volt az Egyesült Államokban, de komoly visszhangja volt odahaza is. A másodikra, a populáris kultúra mint diplomáciai médium alkalmazására példa a „rock and roll diplomácia”, Simonyi András nagykövet amerikai diplomatákból álló rockzenekarának koncertjei, szereplései, a rock and roll zenének mint összekötő kapocsnak a használata a két ország között. Egy másik példa, amely a kezdeményezésemre jött létre, a számos hollywoodi személyiség (Lucy Liu, Andy Vajna) bevonásával létrehozott egész estés dokumentumfilmnek, „A szabadság viharának” washingtoni premierje 2006. novemberben az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére. A Colin Keith Gray és Megan Raney Aaron filmrendező-operatőr testvérpáros által rendezett, nagyhatású filmnek Washington legnagyobb filmszínházában, az Uptown Theater-ben szerveztünk hollywood-i stílusú premiert (vörös szőnyeggel!), amelyen a világhírű színésznő és egyben a film egyik producere, Lucy Liu mellett részt vettek kongresszusi képviselők és egykori 56-os szabadságharcosok is. Végül pedig a digitális médiának a diplomácia szolgálatába való állítására példa a nagykövet és a nagykövetség diplomatái által írott „Hungarian Diplomats in DC” nevű nyilvános diplomáciai blog. A mai olvasókban, különösen a fiatalabb korúakban persze felmerül, hogy mindebben mi az újdonság, hiszen ma már mindezek az eszközök (populáris média, populáris kultúra, Internet és közösségi média) részei a nyilvános diplomácia eszköztárának. Ez igaz, de ekkor, a 2000-es évek második felében még nem voltak azok, ebben mi magyar diplomaták úttörő jellegű munkát végeztünk. Hadd meséljek el ennek alátámasztására egy anekdotát. A „Hungarian Diplomats in DC” blog 2006-ban indult, és én 2007 nyarán felkerestem az amerikai Külügyminisztérium akkor még csak rövid ideje működő e-Diplomacy igazgatóságát. Az ottani amerikai diplomaták elmondták nekem, hogy egy ideje diplomáciai blogot indítottak, de az csak az amerikai nagykövetségek és konzulátusok diplomatái számára elérhető. Amikor meséltem nekik a magyar nagykövetség blogjáról, akkor ők mondták ki: a „Hungarian Diplomats in DC” a világ első nyilvános diplomáciai blogja volt. Az, hogy mindezek az eszközök, sőt különösen a digitális térből a Facebook és a Twitter azóta a diplomáciai kommunikáció fontos részeivé váltak, számomra nagy öröm, hiszen olyan folyamatnak voltunk az előfutárai, amely gyakorlatilag forradalmasította a diplomácia eszköztárát.

dr.N.J.L.: Hogyan látja a jövő nemzetközi viszonyait a meggyőzés és befolyásolás szempontjából?

21. F.Z.: Mentorom, Joseph Nye 1990-ben megalkotta a „soft power” koncepcióját, mivel Bound to Lead című könyvében szerette volna az egyes államok hatalmának, erejének (power) mérését valamilyen tudományos alapra helyezni.[8] A katonai erő és a gazdasági erő mérésével nem voltak gondjai, de úgy látta: ezek nem fedik le egy ország erejének összességét. Van minden országnak olyan ereje, erőforrása, amely elsősorban az adott állam presztízséből, politikai rendszerének vagy kultúrájának vonzerejéből fakad. A katonai és gazdasági erő „kemény” erőforrásai (hard power) mellé, amelyre a neorealisták kizárólagosan hagyatkoztak az államok erejének megbecsülésénél, Nye megalkotta a „soft power” koncepcióját, amely az egyes országok reputációs és kulturális erejét, kisugárzó hatását foglalta egybe. Nye koncepciója azóta világszerte elfogadott lett és alkalmazzák a nemzetközi kapcsolatok elméletében ugyanúgy, mint annak gyakorlatában, de én azt gondolom, hogy a „soft power” jelentősége a mai világunkban tovább növekszik. A nyilvános diplomácia és így a kreatív diplomácia is elengedhetetlen része a „soft power”-nek. A meggyőzés és befolyásolás szempontjából a „soft power” és a „hard power” egyszerre játszik szerepet, hiszen más országok nézőpontjából az egyes országok hitelessége befolyásoló tényező, de ilyen tényező lehet az adott állam katonai erejének elrettentő hatása (deterrence) is. Nye a kétféle erő hatékony együttes alkalmazását „smart power”-nek nevezi. Azt is fontos elmondani, hogy az ún. dezinformációs műveletek és az információs hadviselés nem tartoznak a „soft power” kategóriája alá, azok részei a katonai erő alkalmazásának. Úgy látom, a 21. század diplomáciájában az az állam lehet sikeres, amely sokféle erőforrását „smart power”-ként tudja összegezni és a nemzeti érdek szolgálatába állítani.

dr.N.J.L.: Miben látja az állam és haderő szerepét/jelentőségét a jövő nemzetközi kapcsolataiban?

dr. F.Z.: A nemzetközi kapcsolatok elméletében két domináns irányzatot láthatunk az elmúlt 40-50 évben az államok közötti kapcsolatok természetének alakulását illetően. Az egyik a realizmusból kinőtt neorealista iskola, amelynek követői – Kenneth Waltztól John Mearsheimeren át Stephen Waltig – alapvetően úgy látják, az állam központi szerepe a nemzetközi politikában megmarad, ahogy továbbra is meghatározó szerepe van és lesz a haderőnek mint az állam legfontosabb erőforrásának.[9] A neorealistákkal élesen szemben áll a Joseph Nye, Robert Keohane és Richard Rosecrance által fémjelzett elméleti iskola, amelyet a neorealizmussal való kontrasztja miatt neoliberalizmusnak neveztek el. Nye és Keohane elméletének lényege, hogy az államok és a katonai erő központi szerepét megváltoztatja a globalizáció révén felélénkült világgazdaság, létrejön a vezető államok között (akár egymással szembenálló hatalmak között is) egy nagyfokú kölcsönös függőség (interdependencia), megnő a nem-állami szereplők (pl. a transznacionális vállalatok) szerepe, és bizonyos szituációkban már a gazdasági erő és a gazdasági érdekek kezdenek dominálni a katonai erő és a biztonsági érdek felett.[10] Rosecrance ezzel egybevágó elméletének lényege pedig, hogy az ún. katonai-politikai és területi államok logikáját az ún. kereskedő államok logikája váltja fel, a katonai erő és a területi expanzió háttérbe szorul a gazdasági erő és a gazdasági expanzió javára.[11] Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a Harvard Egyetemen tanulhattam mind Stephen Walttól, mint Joseph Nye-tól és Richard Rosecrance-től, ráadásul a karrierem során tanúja lehettem annak, ahogy a hidegháború után a nemzetközi politikában háttérbe szorult a területi expanzió és előtérbe került a globalizáció és a kereskedelem, majd az elmúlt másfél-két évtizedben újra kiújult a nagyhatalmak versengése és ismét fontossá vált a katonai-területi expanziós politika. Külszolgálataim alatt is megtapasztalhattam mindezt, hiszen washingtoni éveim alatt még dominált a gazdasági terjeszkedés célja és a nyilvános diplomácia eszköztára, miközben már dúltak az újabb háborúk, majd törökországi diplomáciai szolgálatom alatt a „szomszédból” követhettem a szíriai háborút és a Krím-félsziget orosz annektálását is. Úgy látom, a globalizáció, az interdependencia és a világkereskedelem kiszélesedése révén eljutottunk egy olyan történelmi érába, amelyben a két elméleti irányzat által fókuszba helyezett két világ (nevezzük Rosecrance nyomán a területi államok világának és a kereskedő államok világának) egyszerre van jelen, egyfajta hibrid nemzetközi politikai univerzumot hozva létre. Visszatérve saját kutatási témámhoz, ha korunk legfontosabb nagyhatalmi versengését, az Egyesült Államok és Kína rivalizálását vesszük górcső alá, akkor azt láthatjuk, hogy miközben a két nagyhatalom gazdasága 1980 óta gyakorlatilag összefonódott, összenőtt, eközben Kína gazdasági felemelkedése természetszerűleg hozta el katonai és politikai ambícióinak növekedését, amely viszont legfőbb gazdasági partnerével, az Egyesült Államokkal állítja Kínát szembe. Kapcsolatukban jelen van a kereskedő államok együttműködése és a katonai-területi államok versengése is, utóbbi egyre növekvő mértékben. Az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások – a nagyhatalmak versengésének kiújulása, a nemzeti alapú politikák előretörése, valamint a COVID-19 világjárvány gyakorlatilag teljes mértékben nemzetállami szintű kezelése[12] (a szakirodalom meg is alkotta az „oltás-nacionalizmus” kifejezést) – mind-mind rámutatnak arra, hogy a nemzetállam központi szerepe a nemzetközi politikában megmarad, sőt a nemzetközi együttműködések rovására még nőhet is. Másrészről viszont a mai nemzetállamoknak egy olyan időszakban kell nemzeti érdekeiket képviselniük a globális porondon, amikor a nemzetgazdaságok egymással összenőttek és a világ egyik pontján történő események sokkal közvetlenebb hatással vannak a világ akár legtávolabbi másik pontján élő emberek életére, mint bármikor a világtörténelem során. Mindennek megértéséhez az állam, a nemzeti érdek és a katonai erő központi szerepére építő realizmus, a nem-állami szereplők és a nemzetközi intézmények jelentőségét, továbbá a kereskedelem és az interdependencia fontosságát hangsúlyozó liberalizmus, végül pedig az ideák, ideológiák, eszmék nemzetközi politikát formáló szerepét hangsúlyozó konstruktivizmus elméleti koncepcióira egyaránt szükség lesz a 21. század további évtizedeiben.

[1] Fehér Zoltán: NATO’s New Place in the European Security Architecture. Bard Journal of Social Sciences 2001. ősz, 46-63. old.

[2] Fehér Zoltán: George F. Kennan: realista diplomata a hidegháborús amerikai stratégia alakításában. In: Frank Tibor (szerk.): Gyarmatokból impérium. Magyar kutatók tanulmányai az amerikai történelemről. Gondolat, 2007. 205-216. old.; Fehér Zoltán: Nekrológ: George F. Kennan. Egy realista diplomata az amerikai külpolitika alakításában. Kül-Világ – a nemzetközi kapcsolatok folyóirata II. évf. 2005/2-3. szám, 83-92. old.

[3] Fehér Zoltán: The Rise and Fall of U.S. Engagement toward China. Elephants in the War Room Blog – Center for Strategic Studies, 2020. augusztus 17. https://sites.tufts.edu/css/the-rise-and-fall-of-u-s-engagement-toward-china/

[4] Fehér Zoltán: A világrend átalakulása, az Amerikai Egyesült Államok nagystratégiája és Kína kihívása a 21. században. In: Káncz Csaba (szerk.): Változó világrend. A bizonytalanság kora a nemzetközi politikában. Kossuth, 2020.

[5] NATO Strategic Communications Policy SG(2009)0794. 2009. szeptember

[6] Fehér Zoltán: A kormányzás háttérintézményei. Amerikai és európai példák – I. rész Politikatudományi Szemle, 2002. évi 3-4. szám, 35-69. old.

[7] Fehér Zoltán: A kormányzás háttérintézményei. A Miniszterelnöki Hivatal 1990-2003 – II. rész Politikatudományi Szemle 2003. évi 1. szám, 105-154. old.

[8] Joseph Nye: Bound to Lead. The Changing Nature of American Power. Basic Books, 1990.

[9] Kenneth N. Waltz: Theory of International Politics. Waveland Press, 1979, 2010.

[10] Robert Keohane and Joseph Nye: Power and Interdependence: World Politics in Transition. Longman, 1977, 2001.

[11] Richard Rosecrance, The rise of the Trading State: Commerce and Conquest in the Modern World. Basic Books, 1986.

[12] Fehér Zoltán: „Realpolitik and Cooperation in the Age of COVID-19: How Can the World Escape Captivity?” Global Security Review, 2020. május 26.

„Ez a publikáció az  Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-5-NKE-108 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott és az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj szakmai támogatásávalkészült.”

A Downing Street által szerdán előzetesen közzétett részletek szerint a védelmi költségvetés a kormányzó Konzervatív Párt tavalyi választási programjában szereplő terveken felül 16,5 milliárd font (6700 milliárd forint) pótlólagos forráshoz jut a következő négy évben. A brit védelmi tárca éves költségvetése jelenleg 40 milliárd font (több mint 16 ezer milliárd forint), így a védelmi kiadások évente mintegy tíz százalékkal emelkednek majd a négy évre szóló program idején.

A brit kormány eddigi terveiben az szerepelt, hogy a jelenlegi parlament négy év múlva lejáró mandátumának végéig a védelmi kiadások minden évben az inflációt fél százalékponttal meghaladó mértékben emelkednek. A csütörtökön bejelentett program az érvényes inflációs előrejelzések alapján azt jelenti, hogy a brit védelmi költségvetés a következő négy évben összesen 24,1 milliárd fonttal (9800 milliárd forinttal) növekszik.

A londoni miniszterelnöki hivatal ismertetése szerint a program alapján Nagy-Britannia védelmi költségvetése lesz a legnagyobb Európában, és az Egyesült Államoké után a második legnagyobb a NATO-ban. A Downing Street közölte: a tervek között szerepel egy új védelmi ügynökség létrehozása a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeinek kutatására, egy kibervédelmi erő kialakítása, és létrejön egy űrvédelmi parancsnokság is, amely 2022-ben bocsáthatja fel első műholdját.

Mindezt kiegészíti egy 5,8 milliárd fontos katonai kutatási-fejlesztési program, emellett a kormány pótlólagos forrásokat biztosít a tervezett új légi hadviselési rendszer kifejlesztésére, amelynek célja az ezen a területen harminc éve tapasztalható rendszerszintű hanyatlási folyamat visszafordítása. E programok a kormány előrejelzése szerint a következő négyéves időszakban évi tízezer új állást teremtenek.

Johnson a Downing Street ismertetése szerint a védelmi kiadási tervezet indoklásában kifejti, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet veszélyesebb, és hevesebb versengés jellemzi, mint a hidegháború óta bármikor. “Most esély kínálkozik arra, hogy véget vessünk a visszavonulás korszakának, átalakítsuk fegyveres erőinket, erősítsük globális befolyásunkat, új technológiákat honosítsunk meg és megvédjük népünket, életformánkat” – hangsúlyozza csütörtöki alsóházi programismertetőjében a brit miniszterelnök.

The post A hidegháború óta példátlan mértékben emeli a védelmi kiadásokat a brit kormány appeared first on .

Felidézték: a férfi portásként és kertész-karbantartóként dolgozott egy budapesti általános iskolában, ahol futballedzéseket és szakkört is tartott az iskola tanulóinak, továbbá táborozásokra is elkísérte őket. A férfi az intézményben körülbelül négy éven keresztül folytatott “szexuális cselekményeket” több kiskorú diáklánnyal. A Fővárosi Főügyészség ötrendbeli, tizenkettedik életévét be nem töltött, az elkövető befolyása alatt álló személy sérelmére folytatólagosan elkövetett szexuális erőszakkal, négyrendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettével és folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétségével vádolta a férfit.

A vádlott – a kiskorú sértettek védelme érdekében elrendelt zárt előkészítő ülésen, a vád ismertetését követően – teljes körűen beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról is.

A Fővárosi Törvényszék a férfit így elsőfokon 11 év 8 hónap fegyházbüntetésre ítélte, továbbá végleges hatállyal eltiltotta bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezhetné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állhatna.

A törvényszék közölte: figyelemmel a vádlott beismerésére, a bíróság “a vonatkozó jogszabály értelmében nem szabhatott ki az ügyészi mértékes indítványnál súlyosabb büntetést, annál enyhébbet pedig nem tartott indokoltnak”.

Tudatták azt is, a büntetés mértékének meghatározásakor a bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, amelynek nyomatéka az idős korára tekintettel nagyobb volt, a beismerő vallomását, amelynek motivációja az volt, hogy a sértetteket megkímélje a további büntetőeljárás lefolytatásától, valamint a megbánását is. Súlyosító körülményként vette figyelembe a bíróság a többszörös halmazatot, amelyen belül öt bűncselekmény büntetési tétele is elérte a 15 évet, továbbá, hogy a vádlott hosszú időn keresztül, kitartó szándékkal – a sértettek manipulációjával – követte el cselekményeket – írta a bíróság.

Az ítélet nem jogerős, mivel a vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek. A bíróság a vádlott letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig fenntartotta.

A Fővárosi Főügyészség augusztusban tudatta, hogy fegyházbüntetést indítványoz a 61 éves vádlottal szemben. Akkor az ügyészség azt írta, a vádirat szerint a férfi a gyerekek bizalmát kihasználva 2015-től több tanulóhoz szexuálisan közeledett, fejlődésüket veszélyeztette, többeket szexuálisan bántalmazott. A férfit 2019-ben vették őrizetbe, 2020. júniusig letartóztatásban volt, majd – az ügyészség indítványa és fellebbezése ellenére – bűnügyi felügyeletbe került, mozgását technikai eszközzel ellenőrizték, végül a bíróság szeptember 22-én ismét elrendelte a férfi letartóztatását, mert úgy látta, fennáll a bűnismétlés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye.

The post Iskolai szexuális erőszak: csaknem tizenkét évet kapott az iskolai portást appeared first on .

A jogszabályt nem szavazták meg az ellenzéki baloldali pártok, akik szerint népszavazást kellene kiírni az ügyben. A törvényjavaslat elfogadását üdvözölte ugyanakkor Borut Pahor államfő, a Szlovén Fegyveres Erők (SAF) főparancsnoka, aki szerint fontos lépést tettek előre a hadsereg modernizációjában.

Matej Tonin védelmi miniszter korábban többször jelezte, hogy a hadsereg túlélése ettől a törvénytől függ. A törvényjavaslatban csak igazán sürgős beruházások szerepelnek, mint a katonák felszerelésének és az infrastruktúrának, elsősorban a laktanyáknak a korszerűsítése – hangsúlyozta. A tárcavezető a szavazás előtt a parlamentben elmondta: 2010 óta a védelmi kiadások gyakorlatilag a felére csökkentek. A hadsereg fizetett a legmagasabb árat a 2008-as gazdasági válságért – fogalmazott.

Hozzátette: az új törvénnyel Szlovéniában az egy főre eső védelmi kiadások mintegy kétszáz euróra nőnek, ami a hasonló országokban biztonságra szánt összegnek csak a fele. Szlovénia jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ez egyike a legalacsonyabb értéknek a NATO-tagállamok között. Az elmúlt tíz évben a gazdasági válság és megszorítások miatt Ljubljana negyven százalékkal csökkentette a védelemre szánt büdzsét.

A NATO-tagállamok 2014 szeptemberében vállaltak arra kötelezettséget, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítják, azon belül pedig 20 százalékot haderőfejlesztésre.

The post Szlovénia növeli védelmi kiadásait appeared first on .