Biztonságpolitika

A nyugat-lengyelországi Poznanban pénteken megnyitották az Egyesült Államok hadserege 5. hadtestének előretolt parancsnokságát, melynek feladata az Európába telepített amerikai szárazföldi erők tevékenységének összehangolása.

Az ünnepségen Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter, valamint Terrence J. McKenrick vezérőrnagy, az amerikai szárazföldi erők 5. hadtestének helyettes parancsnoka vett részt. Blaszczak beszédében hangsúlyozta, hogy a lengyel-amerikai védelmi együttműködés nemcsak Lengyelország, hanem az egész szabad világ biztonságát szolgálja, és fontos a NATO keleti szárnya szempontjából. Az előretolt parancsnokság lengyelországi telepítése elrettenti az esetleges agressziót – húzta alá a miniszter.

McKenrick kiemelte: Lengyelország az amerikai erők lengyelországi missziójának lehetővé tételével hozzájárul a hiteles elrettentéshez is, ami növeli a térség biztonságát és stabilitását, és erősíti a NATO-t. A kétszáz fős előretolt parancsnokság létrehozása egyik eleme a megerősített lengyel-amerikai védelmi együttműködésről szóló szerződésnek, mely november 9-én vált hatályossá.

A poznani parancsnokság – az egyetlen ilyen szintű amerikai struktúra Európában – néhány hónapon belül éri el műveleti képességét. Célja az amerikai műveleti képességek megerősítése és integrációja Európában. A 2013-ban megszüntetett, idén viszont felújított, korábban Európában mindkét világháború, majd a hidegháború és a koszovói konfliktus idején is tevékeny 5. hadtest székhelye a Kentucky állambeli Fort Knox.

A megerősített védelmi együttműködésről szóló szerződés értelmében legalább ezer fővel 5500-ra növelik a lengyel földön állomásozó amerikai kontingens létszámát. A szerződésben foglalt, a lengyel hadsereg által is felhasználható infrastrukturális fejlesztések akár húsz ezer amerikai katona befogadását is lehetővé teszik.

The post Lengyelországban megnyitották az Európába telepített amerikai szárazföldi erők parancsnokságát appeared first on .

A hongkongi rendőrség nemzetbiztonsági osztaga nyomozást indított egy diáktüntetés kapcsán, a gyanú szerint ugyanis a demonstráción skandált jelmondatok a nemzetbiztonsági törvénybe ütköznek – számolt be internetes kiadásában a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A Hongkongban található Kínai Egyetem kampuszán több mint százan tüntettek csütörtökön az egyetem múlt heti döntése ellen, miszerint a diplomaosztó ünnepséget az interneten tartják meg. A demonstrálók szerint ezzel megfosztották őket attól a lehetőségtől, hogy hangot adjanak véleményüknek. Ahogyan ugyanis a SCMP rámutat: a diplomaosztókon a végzős diákok hagyományosan kinyilvánítják politikai állásfoglalásukat.

A csütörtöki megmozduláson a részvevők Hongkong felszabadítását és függetlenségét követelő jelmondatokat kiabáltak, illetve mutattak fel transzparenseken, olyan kifejezéseket használva, amelyek a városban tavaly zajló tüntetéshullámon váltak népszerűvé. A Peking által június végén bevezetett új nemzetbiztonsági törvény azonban tiltja az ilyen megnyilvánulásokat.

A tüntetők közül továbbá sokan támogatásukat fejezték ki azon tizenkét hongkongi szökevénynek az irányába, akiket augusztus óta a dél-kínai Sencsenben tartanak fogva, miután a kínai parti őrség feltartóztatta Tajvanra tartó motorcsónakjukat.

A Kínai Egyetem közleményben számolt be arról, hogy a demonstráción elhangzó jelmondatok miatt feljelentést tett, hozzátéve, hogy a gyülekezés a járvány elleni előírásokat is megsérthette. A város oktatási hivatala szintén elítélte a tüntetést.

The post A hongkongi rendőrség nemzetbiztonsági osztaga nyomozást indított egy diáktüntetés kapcsán appeared first on .

Harmadára esett vissza 2018-hoz képest az úgynevezett unokázós csalásokkal okozott kár a fővárosban, két éve még több mint 600 millió forintot “zsákmányoltak” az elkövetők idős embereket megtévesztve, míg az idén eddig 95 millió forintot – számoltak be a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai.

Pál Adrián, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese felidézte: 2018 novemberében hozták létre azt a tizenkét tagú csoportot, amelynek kifejezetten erre a bűncselekménytípusra kellett kialakítani bűnmegelőzési és felderítési stratégiát.

Az ezredes közlése szerint ezek a bűncselekmények jellemzően szervezett körökhöz voltak köthetők, és szinte mindig ugyanazt a módszert alkalmazták. A sértettet a szervezet egyik irányítója hívta fel legtöbbször egy angliai telefonszámról és az időskorú rokonának adta ki magát. A telefonáló volt, hogy azt állította, balesetet okozott és a kár megtérítéséhez van szüksége azonnal pénzre, de “bevált” módszerük volt az is, hogy azt mondták az időseknek: egy kétes ügy, vagy tartozás miatt tartják őket fogva, és csak a kért összeg fejében engedik el őket.

Az álrokon, hogy elkerülje a közvetlen találkozásokat, meggyőzte a sértettet, mivel ő nem tud elmenni a pénzért, azt adják oda egy hozzájuk küldött ismerősüknek. Az idősek lakcímére ezután egy futárt irányítottak, aki a pénzt, ékszereket átvette, majd a csomagot továbbadva eljuttatta azt a szervezet irányítóinak.

Pál elmondta: két bűnszervezetet azonosítottak. Az egyik vezetőit, N. Csabát és L. Máriát október 1-jén, H. Ernőt és H. Marinát november 10-én fogták el az Egyesült Királyságban, ők jelenleg kiadatási őrizetben vannak. A másik angliai szervezet vezetésével gyanúsítható L. Attilát és H. Anasztáziát nemzetközi elfogatóparancs alapján körözik. Az “unokázós” nyomozók az Egyesült Királyságból irányított két szervezet tagjai közül 82 csalót: 63 futárt, 12 irányítót és 7 szervezőt fogtak el.

Ismertette azt is: a két év során elfogott csalóktól több mint 51 millió forintot és ékszereket foglaltak le, így a vagyonvisszaszerzéssel kártalanítani tudtak számos becsapott idős embert. A sajtótájékoztatón lejátszottak egy olyan telefonbeszélgetést, amelyet akkor rögzítettek, amikor azonosították az egyik elkövetőt, és a hatóságok figyelték a hívásait. Ezen az hallható, ahogy egy férfi, magát a sértett fiának kiadva, egy idős nőt arra vesz rá, hogy az otthon tartott pénzét küldje el neki, mert ittasan balesetet okozott.

Nagy-Kovács Dávid, a BRFK betörési alosztályának vezetője rámutatott: eleinte fiatalokat küldtek futárnak, de később szélesítették a kört és a legidősebb futár egy 74 éves férfi volt, aki húszmillió forintot vett át egy idős nőtől. Ebben az esetben a rekordösszegű kicsalt pénzt hiánytalanul visszakapta a sértett. Volt olyan futár is, aki feladta magát, miután hallott a sorozatos rajtaütésekről – mondta az őrnagy.

The post BRFK: harmadára esett vissza az “unokázós” csalásokkal okozott kár a fővárosban appeared first on .

Menekülés közben elsodorta a rendőrt egy drogdíler Velencén szerdán, a néhány kilométerrel odébb megállított férfi autójából több mint hat kilogramm kábítószergyanús növényi anyagot foglaltak le a rendőrök.

A rendőrségi honlapon azt írták, hogy a gárdonyi férfi egy velencei parkolóban nem állt meg a rendőri jelzésre, hanem gázt adott, és elsodort egy nyomozót, aki emiatt könnyebben megsérült. Az egyik rendőr rálőtt az autó kerekére, de a férfi így is továbbhajtott. Végül Nadap és Lovasberény között fogták el. A kerékre leadott lövés nem okozott senkinek sérülést.

A rendőség a férfi ellen kábítószer-kereskedelem megalapozott gyanúja miatt eljárást indított, és hivatalos személy elleni erőszak miatt értesítette az illetékes ügyészséget – olvasható a közleményben.

The post Menekülés közben rendőrt sodort el autójával egy drogdíler appeared first on .

Csaknem fél évszázaddal az egyik legsúlyosabb angliai pokolgépes merénylet után őrizetbe vették a terrorcselekmény egyik gyanúsítottját.

A közép-angliai Birmingham két pubjában 1974. november 21-én este lépett működésbe egy-egy robbanószerkezet. A Mulberry Bush nevű pubban tízen, a Tavern in the Town sörözőben tizenegyen vesztették életüket. A két merényletnek 220 sérültje volt.

Az összehangolt pokolgépes támadás az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő egykori legnagyobb katolikus milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) fegyveres kampányának csúcspontján történt. A brit hatóságok az IRA-t tartják a 46 évvel ezelőtti birminghami merénylet felelősének, a csoport azonban soha nem jelentkezett a két robbantás elkövetőjeként, jóllehet szinte mindig elismerte az általa elkövetett merényleteket.

A birminghami robbantások előtt figyelmeztetés érkezett egy helyi lap szerkesztőségébe a készülő támadásról – ez is az IRA bevett gyakorlata volt -, ám a helyszínt a telefonáló pontatlanul jelölte meg, ezért nem maradt idő a pubok kiürítésére. A középnyugat-angliai terrorellenes rendőri szolgálat és az észak-írországi rendőrség nyomozói a hivatalos szerdai tájékoztatás szerint az északír fővárosban, Belfastban vettek őrizetbe egy 65 éves férfit a robbantásokkal összefüggésben.

A tájékoztatásból nem derül ki, hogy az egyelőre meg nem nevezett gyanúsított a hatóságok feltételezése szerint az IRA tagja volt-e. A beszámoló ugyanakkor kiemeli, hogy a férfit a 2000-ben kelt terrorellenes törvény alapján vették őrizetbe és gyanúsítottként hallgatják ki egy észak-írországi rendőrőrsön, belfasti otthonában pedig házkutatás kezdődött.

A merénylet után egy évvel hat, Birminghamben élő észak-írországi férfit bűnösnek mondtak ki a pokolgépes támadás megszervezésében és elkövetésében, és mindegyiküket életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.

A Birminghami Hatok néven közismertté vált csoport – Hugh Callaghan, Paddy Hill, Gerard Hunter, Richard McIlkenny, William Power és John Walker – 16 évet töltött rács mögött, mire kiderült, hogy ártatlanul ítélték el őket. A londoni központi büntetőbíróság 1991. március 14-én megsemmisítette az ítéletet, és szabadlábra helyezte a hat férfit.

Az Ír Köztársasági Hadsereg 1969-ben kezdődött terrorhadjáratában több mint háromezren vesztették életüket vagy sebesültek meg, köztük hétszáz brit katona. A republikánus milícia fegyveres harcát hivatalosan az 1998-as nagypénteki rendezési megállapodás zárta le, a tényleges áttörés azonban 2007-ben történt, amikor az IRA leszerelte fegyverzetét.

The post Közel fél évszázad után vették őrizetbe a birminghami merényletek egyik gyanúsítottját appeared first on .

Országszerte több mint ötven házba tört be két társával egy dombóvári férfi, az ügyben lopás és bűnpártolás miatt hét ember ellen emeltek vádat – közölte a Tolna Megyei Főügyészség.

A tényállás szerint a 2019-ben tízéves fegyházbüntetéséből kiszabaduló 52 éves férfi korábbi bűntársával és lányának élettársával együtt követte el a bűncselekményeket tavaly február és július között – írták. A három ember ötvenkét házba tört be Tolna, Baranya, Somogy, Zala, Veszprém és Bács-Kiskun megyében. Az épületekbe éjszaka a spájz, a mellékhelyiség, a fürdő, a szuterén nyitott ablakán lévő szúnyoghálót kiégetve, leszakítva vagy ajtót, ablakot összetörve jutottak be.

Készpénzt, ékszereket, ételt, italt, dísztárgyakat loptak el. Az ékszereket a dombóvári férfi korábbi élettársa, illetve fia és lánya pécsi zálogházakban értékesítette. Az így befolyó pénzt mindhárman az apának adták át. A hetedik vádlott, egy 51 éves Somogy megyei férfi egy betörésben vett részt. A sértetteket több mint 10 millió forint kár érte. A közlemény szerint a Szekszárdi Járási Ügyészség négy vádlottat többrendbeli minősített lopással, az ékszereket értékesítőket bűnpártolással vádolja.

A vádhatóság a letartóztatásban lévő, többszörös visszaesőnek minősülő négy betörőre fegyházbüntetés, a másik három vádlottra felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását szorgalmazza. Azt is indítványozzák, hogy a dombóvári férfi lányát a bíróság bocsássa próbára, kötelezze a vádlottakat kártérítésre, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást.

The post Sorozatbetörők ellen emeltek vádat Tolnában appeared first on .

Emberölés és terrorcselekmény előkészületével vádolja a Fővárosi Nyomozó Ügyészség azt a férfit, aki tavaly decemberben és idén januárban több különböző szervnek elküldött beadványában rendőrök megölésével fenyegetőzött – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleményében azt írta: a 44 éves férfi egy önálló bírósági végrehajtónak, az Országos Rendőrfő-kapitányságnak, valamint a Terrorelhárítási Központnak küldött beadványaiban azzal fenyegetőzött, hogy rendőrök életét fogja kioltani. Hat hónappal később egy büntetőügyben akarták tanúként kihallgatni, ám ekkor ismételten rendőrök megölésével fenyegetett és nem jelent meg a kihallgatáson. A fenyegetéssel az volt a célja, hogy a tanúkihallgatást elkerülje, akadályozva a rendőrséget a törvényes feladatainak ellátásában – tette hozzá a főügyész.

Az ügyben a nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség – a Terrorelhárítási Központ segítségével – a férfit 2020 januárjában elfogta, és gyanúsítottként hallgatta ki emberölés előkészületének bűntette miatt. A nyomozó ügyészek a Terrorelhárítási Központ szakembereivel együtt júliusban ismét elfogták a férfit, akkor terrorcselekmény előkészületének bűntettével is meggyanúsították és őrizetbe vették. Az ügyészség indítványozta a letartóztatását, ám a bíróság nyomkövető eszközzel történő bűnügyi felügyelet alá helyezte.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség indítványozta, hogy a bíróság ítélje letöltendő fegyházbüntetésre a férfit és tiltsa el a közügyektől. Enyhébb büntetést, letöltendő börtönt és közügyektől eltiltást csak akkor fogadnak el a nyomozó ügyészek, ha a férfi az előkészítő ülésen beismeri a bűnösségét – tartalmazza a főügyész közleménye.

The post Terrorcselekmény előkészülete miatt emeltek vádat egy férfi ellen, aki rendőrök megölésével fenyegetett appeared first on .

Minőségi hibákat tártak fel a száraz macskaeledeleknél a Szupermenta programban végzett laboratóriumi teszten a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei.

A hivatal szerdai közleménye szerint a 42 tesztelt termékből 18 nem felelt meg az előírásoknak, ezért minőségi kifogás miatt 17, jelölési hiányosság miatt 1 terméknél indult hatósági eljárás, megnyugtató, hogy biztonsági szempontból mindegyik száraz macskaeledel termék megfelelő volt. A vizsgált hazai és külföldi gyártású termékek között marha- és csirkehúsos, valamint halas ízesítésű eledel is helyet kapott.

A gyártók által garantált paraméterek közül a szakemberek ellenőrizték egyes aminosavak, vitaminok, valamint a makroelemek és mikroelemek mennyiségét is. Míg a termékek makro- és mikroelem tartalma minden esetben megfelelőnek bizonyult, addig a macskák számára nélkülözhetetlen aminosav, a taurin vizsgálati eredménye 9 termékben kevesebb volt, mint ahogy azt a jelölés ígérte.

A vitamin-tartalom vizsgálata hét macskaeledelben A-vitamin hiányt, további két eledelben A- és E-vitamin hiányt is kimutatott. Összesítve, míg biztonsági szempontból minden termék megfelelt az előírásoknak, addig minőségi hibák miatt összesen 17 termék esetében kellett intézkedni.

A Szupermenta teszt kedveltségi vizsgálatán – ahol szakértő és laikus résztvevők pontozták a termékeket – a marhahúsos száraz macskaeledelek versenyében első helyen a Happy Cat Adult Sterilised Voralpen-Rind Teljes értékű eledel végzett, a csirkehúsos száraz macskaeledelek között az IAMS for Vitality Indoor prémium állateledel, míg a halas száraz macskatápok között a legjobbnak a Happy Cat Adult Atlantik-Lachs Teljes értékű állateledel bizonyult – tájékoztatott a Nébih.

The post Már a száraz macskaeledelek sem a régiek appeared first on .

Koszovói albánok feltételezett tömegsírját találták meg egy dél-szerbiai bányában – közölte a szerb és a koszovói sajtó.

A tizenöt holttestet feltételezhetően az 1998-1999-es koszovói háború idején temethették el a koszovói határ mellett fekvő Raskához közeli ólom- és cinkbányában, alig 15 kilométerre a tíz évvel ezelőtt feltárt rudnicai tömegsírtól.

A feltárást megbízott szerbiai illetékesek végezték, a maradványok megtalálását követően Belgrád elrendelte a testek exhumálását. Veljko Odalovic, az eltűnt személyek felkutatásával foglalkozó bizottság vezetője csütörtökön a szerbiai közszolgálati televízióban arról beszélt, hogy 15-17 test lehet a bányában, de mindaddig nem lehet tudni, hogy kik is voltak ők, amíg a teljes feltárást el nem végzik, egyelőre ugyanis csak ruhákat és csontokat találtak.

Az 1998-1999-es koszovói háborúban körülbelül 13 ezren vesztették életüket, többségük albán nemzetiségű koszovói volt. Emellett több ezer koszovói albánt kényszerítettek lakóhelyének elhagyására.

A háború 21 évvel ezelőtti lezárása óta Szerbiában négy tömegsírban összesen 941 koszovói albán maradványait fedezték fel, ám további mintegy 1600 embert még mindig eltűntként tartanak nyilván.

The post Tömegsírt találtak Dél-Szerbiában appeared first on .

A jegybank legkésőbb január 1-jétől elvárja, hogy a pénzügyi intézmények it-biztonsági szabályzatai egészüljenek ki a távmunkához szükséges hozzáféréseket szabályozó dokumentummal – jelentette meg a Magyar Nemzeti Bank honlapján csütörtökön új ajánlását a pénzügyi intézmények és a távmunkában dolgozó munkavállalóik, illetve partnereik közti digitális kommunikációról.

Az ajánlásban kiemelték, a piaci szereplőknek kockázatelemzést és rizikót csökkentő intézkedési terveket kell készíteniük a távmunkáról, amelyekben a résztvevő személyek, folyamatok és rendszerek szerepét is áttekintik. Szükséges az is, hogy iránymutatást és oktatást is adjanak a távmunkában dolgozó munkatársaiknak a távoli kapcsolat (operációs rendszerek, programok) felépítéséről, biztonsági beállításairól, illetve a felmerülő it-kockázatok kezeléséről.

A pénzügy intézmények és a távoli felhasználói munkatársak, szerződött partnerek közti kommunikáció csak fokozott titkosítással, összetett jelszavakkal és több faktoros hitelesítéssel történhet. Az MNB javasolja, hogy az intézmények biztosítsanak saját eszközöket (notebook, okostelefon, tablet) a távmunkához. A munkatársak vagy harmadik fél saját eszközeinek használata e célra csak az intézmények belső rendszereihez való korlátozott hozzáférésekkel, illetve további kontrollintézkedésekkel (például harmadik félnél titoktartási nyilatkozat) fogadható el.

Jegybanki elvárás, hogy a pénzügyi intézmények hálózatához a távmunka során csak az it-biztonsági előírásoknak megfelelő, ellenőrzött és engedélyezett eszközök csatlakozzanak. Tiltani, de minimum korlátozni kell az adatszivárgás szempontjából kockázatos weboldalakat és szolgáltatásokat (például közösségi média, publikus felhő alapú adattárolók, fájlmegosztók és webmail).

A pénzügyi intézményeknek a távoli felhasználók tele- és videókonferenciás, online chat kapcsolattartása során is gondoskodniuk kell a kommunikációs csatornák bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről.

Az MNB közleményében megjegyezte: a pandémiás kijárási korlátozások miatt egyre több bank és biztosító áll át a tömeges távmunkára, ezáltal a piacon teret nyertek az informatikailag nehezebben kontrollálható, például felhőszolgáltatásokon alapuló csoportmunkák, videókonferencia-megoldások. A jegybank ezek megfelelő használatához az ajánlás közzétételével kíván segítséget nyújtani.

The post Az MNB új ajánlásában az it-biztonsági szabályzatok kiegészítését várja a pénzügyi intézményektől appeared first on .

A gyermekek biztonsága érdekében idén október végéig több mint százféle játékot vizsgáltak meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkreditált laboratóriumai – közölte a szaktárca.

A célirányosan mintavételezett termékek mintegy fele nem felelt meg az előírásoknak, közel harmaduk használata súlyos kockázatot jelent. Az ellenőrzéseknek köszönhetően a veszélyes játékokat kivonják a forgalomból, visszahívják a vásárlóktól, több mint 21 ezer darabot pedig már a vámhatáron sikerült megállítani.

Kiemelték, hogy a fogyasztóvédelem rendszeres piacfelügyeleti ellenőrzésekkel segíti a szülőket a játékboltok kínálatában való eligazodásban. A gyermekeknek szánt termékekkel szemben különösképpen indokolt elvárás, hogy a jogszabályi követelményeknek eleget téve biztonságosak legyenek. A nem megfelelő kialakítású játékok fulladást, sérülést, tartós egészségkárosodást okozhatnak. A csomagolásról vagy a használati útmutatókból hiányzó figyelmeztetések is kockázattal járhatnak. Mivel a legtöbb veszélyforrás vásárláskor ránézéssel nem állapítható meg, a laboratóriumi vizsgálatokkal kiszűrhetők a nem biztonságos árucikkek.

Ismertették, hogy az ITM akkreditált laboratóriumai 2020-ban eddig összesen 84 féle, kereskedelmi forgalomban kapható és 18 féle, vámhatáron mintavételezett játékot vettek górcső alá. A mintavétel célirányosan, a termékbiztonság szempontjából gyanúra okot adó kialakítások, tulajdonságok figyelembe vételével történt játékboltokban, üzletláncokban, webáruházakban, a vámhatósággal együttműködve a vámhatáron. Részben ennek tudható be, hogy a vizsgált 102 termék csaknem fele, 45 féle játék kifogásolható a termékbiztonság szempontjából, közülük 43 használata súlyos kockázatot jelent.

A kereskedelmi forgalomban mintavételezett 84 játékból 29 bizonyult nem megfelelőnek, 16 esetben a fővárosi és megyei kormányhivatalok már intézkedtek a forgalomból való kivonásukról, előírták a forgalmazók részére a vásárlóktól való visszahívást is. Az ellenőrzés eredménye alapján a hatóság megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy minden súlyos kockázatot hordozó termék lekerüljön a boltok polcairól. A vizsgált játékokról és veszélyeikről a fogyasztóvédelmi portálon található tételes tájékoztatás. A 18 féle, vámhatáron mintavételezett árucikkből 16 bizonyult problémásnak – tájékoztatott az ITM.

A laboratóriumi vizsgálat alá vont 19 játékhangszer, léggömb, síp közül nyolc nem felelt meg az előírásoknak, mert levehető apró elemeik vagy könnyen leváló, letörő alkatrészeik fulladást okozhatnak. Határérték feletti mennyiségben volt jelen ftalát típusú lágyítószer a 16 féle labda, ugrálólabda és a 21 féle orvosi játékkészlet közül három-három termék esetében, valamint a vámhatáron mintavételezett babáknál. A húsz különböző összecsukható játékból összesen hét babakocsi, vasalódeszka vagy etetőszék hagyott kívánnivalót maga után. A legjellemzőbb hiba az volt, hogy a játékokat nyitott állapotban nem lehetett megbízhatóan rögzíteni, így terhelés hatására összecsukódhatnak. Két nyílpuskából a megengedettnél nagyobb erővel lőhető ki a nyíl, az egyik csúzli fém alkatrésze a gyermek ujjának csapódva okozhat zúzódást – írják a közleményben.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közleményben elmondta, hogy az ellenőrzés nemcsak a magyar családokat, hanem az európai fogyasztók szélesebb körét is védi. A hatósági fellépés több mint 21 ezer, a vámhatáron mintavételezett veszélyes játék piacra kerülését akadályozta meg az Európai Unió teljes területén.

Magyarország egyébként is élen jár az uniós fogyasztóvédelemben. Hazánk tavaly 171 magas kockázatú veszélyes termékről adott jelzést az EU nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek rendszerébe, ezzel Németország után a második helyen végzett a magas kockázatú termékek kiszűrésében. A tavalyi magyar riasztások közül a legtöbb játékhoz kapcsolódott. A hazai fogyasztóvédelem idén is már több mint 110 bejelentést tett, jelentős részben ismét gyermekjátékok miatt – közölte a helyettes államtitkár.

The post ITM: nagyon sok a veszélyes játék appeared first on .

A Magyar Honvédség NASAMS légvédelmi rakétarendszereket vásárol a norvég Kongsberg és az amerikai Raytheon cégektől – jelentette be Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos titkársága.

Úgy fogalmaztak: a korszerű rövid, illetve közepes hatótávolságú, földi telepítésű légvédelmi rendszerek szolgálatba állításával a “haderő XXI. századi színvonalon nyeri vissza azt az oltalmazási képességét, amelyet a rendszerváltás utáni leépítésekkel vesztett el”.

Az 1976 óta szolgálatban álló, most leváltandó szovjet Kub-komplexumokhoz képest az új eszközökkel sokszorosára nő az oltalmazható terület nagysága és ugyancsak sokszorosára emelkedik az egyidejűleg megsemmisíthető célok száma, azaz a légvédelem harci lehetősége. A NASAMS ezen túlmenően olyan légi támadó eszközökkel – például pilóta nélküli repülőgépek (drónok), illetve csapásmérő robotrepülőgépek – is fel tudja venni a küzdelmet, amelyekkel szemben a magyarországi légvédelem eddig nem, vagy csak rendkívül korlátozott képességekkel rendelkezett.

A közleményben idézik a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztost, aki azt mondta: Magyarország légterének védelmében kulcsszerepet játszanak azok a korszerű, földi telepítésű légvédelmi rakétarendszerek, melyeket 2023-tól kap meg a honvédség.

A NATO-ban elterjedt, az amerikai főváros védelmét is biztosító NASAMS rendszerekkel a szövetségi követelményeknek leginkább megfelelő megoldást választotta a Magyar Honvédség – tette hozzá. Maróth  úgy értékelt: “történelmi lépésről van szó, hiszen a magyar légvédelem mintegy négy évtizede nem esett át ilyen arányú fejlesztésen”.

A közlemény nem említi a beszerzés költségét.

The post A Magyar Honvédség NASAMS légvédelmi rakétarendszereket vásárol appeared first on .

(A portál következő cikkeiben a szakkollégium kettő tagjának olvasatán keresztül vizsgálhatja meg az olvasó az elmúlt hónap franciaországi eseményeit.)

Közeledve a Bataclan klubban történt mészárlás ötödik évfordulójához, kijelenthetjük, hogy 2015 után újra a radikális iszlamista szélsőségesek célpontjává vált Franciaország. Szeptember 25-én a párizsi szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo egykori szerkesztőségénél végrehajtott késes merényletet követően, előbb az október 18-án lefejezett történelemtanár Samuel Paty esete, majd október 29-én a nizzai Notre-Dameban imádkozó (három halálos áldozatot követelő) hívek elleni terrortámadás rázta meg a francia és nemzetközi közvéleményt. Az ország államfője Emmanuel Macron ezt követő kijelentései az iszlámról aztán hatalmas felháborodást és népharagot váltottak ki szerte a világ muszlim közösségeiben és országaiban, melyek vezetői (sokszor igencsak durva és fenyegető hangvételben) megüzenték ellenérzéseiket az elhangzottakkal kapcsolatban. Macron terve azonban világos és a történéseket követő kiállása is azt tükrözi, hogy véghezvitelében semmi nem akadályozhatja meg: reformokra van szükség a békés együttélés előmozdítása érdekében, különben lehetetlen lesz elejét venni a további támadásoknak, a 2022-es választásokhoz közeledve, ezért egyre sürgetőbb számára, hogy megoldást találjon radikális muszlimok problémájára. A cél tehát nem más, mint egy felvilágosodott francia iszlám, amely békében él a köztársasággal, igazodik annak szabályaihoz és értékeihez.

Francia-muszlim együttélés, a „colonisation inversée” esete

Megállapíthatjuk, hogy a történelem folyamán Franciaország mindvégig nagy sikerrel asszimilálta a területén élő kisebbségeket, egészen addig amíg meg nem jelentek a ’60-as és ’70-es évektől főként az egykori észak-afrikai gyarmatokról beáramló muszlim vendégmunkások. A fiatal egyedülálló férfiak sok éves munkát követően megkapták az állampolgárságot, letelepedtek és családot alapítottak. Mint azt látni fogjuk az integrálásuk azonban korántsem ment úgy, ahogyan azt a franciák elképzelték. Nem kizárólagos okként, de nagyon jelentős mértékben ez a magukkal hozott, a leszármazottakra is tovább örökített iszlám vallásnak és kultúrának tudható be. A második, harmadik generációk identitásában és önmeghatározásakor sokkal nagyobb szerepet kap a származás (algériai marokkói, tunéziai stb.), mint az elsőnél volt, annak ellenére, hogy sokan jobban beszélik a franciát, mint az arab nyelvet. Nagyon sok esetben azonban a többségi társadalomtól elzárva, saját etnikumúakkal együtt nőnek fel, az ún. gettók miatt lehetséges az is, hogy jelenleg a bevándorló hátterű fiatalok kevésbé lettek integrálva a társadalomba, mint évtizedekkel korábban a szüleik és nagyszüleik. Mi sem bizonyítja ezt jobban egy friss Ifop (Institut français d’opinion publique) felmérésnél, mely szerint a jelenleg Franciaországban élő mintegy 5-6 millió fős muszlim közösség (amely egyébként jelentős szám, az összlakosság 7-9 százaléka) 25 évnél fiatalabb tagjai arra a kérdésre, hogy az iszlám vagy a köztársaság értékei fontosabb-e számukra, 74%-a azt a választ adta, hogy az iszlám felette áll és előrébb való a köztársaságnál. Fontos figyelembe venni azt a tényt is, hogy az elmúlt 25 évben a ramadánt megtartó muszlimok száma 30%-ról mára 70% fölé emelkedett. A vallás felé fordulás népszerűségének növekedése egyértelműen látható, ez pedig a már említett identitásválságban szenvedő bevándorló gyökerű fiatal muszlimoknál ugyan kiutat jelent az általuk tapasztalt bizonytalanságból, azonban egyúttal hajlamosabbá teszi őket a radikális eszmék befogadására is (gondoljunk csak az elmúlt hetekben végrehajtott merényletek elkövetőinek életkorára: 25, 18 és 21 év). Ha ehhez hozzávesszük a francia többségi lakossággal szemben kimutatható sokkal nagyobb gyermekvállalási kedvet a muszlimok körében, akkor könnyen eljuthatunk arra a következtésre, hogy jelenleg a társadalomban tapasztalható problémák és összeütközések a jövőben sem fognak csökkeni, sőt sokkal inkább a tovább erősödő negatív tendenciákra számíthatunk. Megjegyzendő ez nem a francia helyzet sajátossága minden olyan országnak szembe kell néznie ezzel, ahol elindult a „fordított gyarmatosítás” folyamata (többek között Belgium és Nagy-Britannia is ide sorolható).

2018-ban adott hangot aggodalmának az azóta már lyon-i polgármester (ekkor még belügyminiszter) Gerard Collomb, aki a francia népet sújtó közeli polgárháborút vizionált, amennyiben sürgősen nem történik változás. Nyilatkozatában felhívta a közvélemény figyelmét, hogy a mai „egymás mellett” élésből hamar átlehet csúszni az „egymással szemben” élés állapotába és ez nem csupán a jobboldali-szélsőjobboldali politikai erők riogatása, hanem a valós helyzet. A 2015-óta eltelt időszakot vizsgálva és mérlegre téve a több mint húsz terrortámadást, megközelítőleg 250 halottat és 1000 sebesültet kapunk, különösen napjaink történéseit elnézve igazat kell adnunk Collombnak. Az évtizedek alatt felgyűlt nagyon bonyolult, sokszor kényes és szerteágazó problémahalmaz megoldását az sem segíti elő, hogy az ügyben érintett francia muszlimok sokszor a reformoktörekvéseket a hitük elleni támadásként élik meg, így kontraproduktívan hatnak, továbbá fontos látni, hogy aki kiutat keres és próbál elérni valamilyen változást, annak nagyon gyorsan szembe kell majd néznie a személyére irányuló elutasítással és haraggal.

Iszlám hitoktató tanítja követőit a párizsi Eiffel-torony aljában. 2015.05.12. (forrás: Facebook/Sadiq Iqbal)

Macron fellép a szeparatista törekvésekkel szemben

Emmanuel Macron tervezete a francia iszlám átformálására korántsem az elmúlt hetek eseményeire reagál csupán, hanem már elnökségének első évében napirenden volt a gazdasági és szociális reformok mellett. Eredetileg az 1905-ös állam és egyház szétválasztásáról szóló törvény megszületésének 112-ik évfordulóján prezentálta volna a nyilvánosság előtt programját, azonban ez folyamatosan tolódott. Végül az Elysée-palotában kamerák és mikrofonok nélkül, zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásokat az általa meghívott vallási vezetőkkel, mely beszélgetés hangvétele inkább tekinthető filozofikusnak, mint a gyakorlatiasnak: „Ez a francia stílusú szekularizmus, amely időnként meglepi szomszédainkat, egy hatalmas összetartó ereje hazánknak, amelyet annyi vallási háború szakított darabokra, ahol a vallás beágyazódott a szellemi, kulturális és társadalmi örökségünkbe. Az államnak ez döntőbírói szerepet biztosít, amely lehetővé teszi, hogy a szellemi viták idején is folyamatosan megőrizze politikai legitimitását. […] Soha nem fogom megmondani a francia állampolgároknak, hogyan éljék meg a vallásukat, de mindenkit folyamatosan arra kérek, hogy teljes mértékben tartsa be a Köztársaság összes jogszabályát.”

Macron figyelmét azonban lekötötték a többi reformötletével összefüggésben kialakult társadalmi megmozdulások és tüntetések, a sárga-mellényesek miatt így egészen idén februárig várni kellett rá, hogy újra napirendre kerüljön a téma. A bejelentés helyszínéül szimbolikusan Mulhouse-t választotta. Az elzászi város egyike annak az állam által még 2018-ban kijelölt 47 körzetnek, ahol a lakóközösségek megosztottak és az együttélés nehézségekbe ütközik a kulturális különbségek miatt. Megvitatását azonban ezt követően a kibontakozó koronavírus-járvány szorította háttérbe egészen őszig. Az ügy folyamatos halasztásának az is állhat a hátterében, hogy korábban megosztotta magát a kormányt is, a nyár közepén azonban Jean Castex lett új miniszterelnök és így személyében Macron szekuláris terveit mindenben támogató politikus került kinevezésre. Megjegyzendő sokan tartják úgy, hogy ezzel Macron a 2022-es elnökválasztásra készül már, és a lehetséges kihívó Marine Le Pennel szemben akar előnyre szert tenni az új iszlám megreformálását kitűző programjával, így kifogná a szelet a Nemzeti Front jelöltjének vitorlájából, aki a Politico legújabb méréseiben már beelőzte őt.

Szeptember 4-én a III. Köztársaság kikiáltásának évfordulóján a párizsi Panthéonban mondott beszédében a francia államfő bejelentette, hogy a következő hónapok során törtvénytervezetet fognak benyújtani annak érdekében, hogy az országot veszélyeztető szeparatizmusok ellen hatékony küzdelmet lehessen folytatni. Macron határozottan kiállt a szabad véleménynyilvánítás mellett, ideértve a blaszfémiához való jogot, mellyel muszlimok tömegeinek ellenszenvét váltotta ki. Sokak szemében Mohammed szent a mai napig, és a róla készült karikatúrák a Próféta meggyalázását jelentik, mint a világsajtót bejáró képsorok a tiltakozásokról is mutatják a koronavírus sem tartja vissza őket attól, hogy az utcára menjenek érte. A párizsi késes merénylet után egy héttel, október másodikán állt elő Macron az akciótervével. Mielőtt megnéznénk ezt részletesen, tegyünk egy európai kitekintést, természetesen a témánkhoz kötődően, ugyanis fontos látnunk a francia törvényhozó milyen példákat lát maga előtt a kontinensen, amelyekre támaszkodhat és követhet.

Vajon sikeres lesz Emmanuel Macron francia elnök (középen) kísérlete, hogy megreformálja a franciaországi iszlám rendszerét? 2020.10.28. (forrás: Facebook/CGTN)

Megoldási kísérletek Európában a radikális iszlám problémájára

Először is vizsgáljuk meg Ausztriát, ahol 2015 elején fogadták el az új, kizárólag az iszlámra vonatkozó jogszabályt, mely teljes mértékben megtiltja a muszlim szervezetek külföldi finanszírozását és előírja minden magukat az osztrák muszlimokat képviselő közösség számára, a Korán német nyelvű fordításának használatát. “Osztrák típusú iszlámot akarunk, és nem olyat, amelyet más országok uralnak” – mondta Sebastian Kurz, aki ekkor még csak külügyminiszter volt. A törvény Ausztria félmillió muszlimját érinti, a lakosság körülbelül 6 százalékát jelenti ez (túlnyomórészt török vendégmunkások és családjaik). Alapvető probléma volt, hogy sok osztrák imámot a török állam vallási ügyekben illetékes igazgatósága (Diyanet) küldött ki és finanszírozta tevékenységüket, ezzel gyakorlatilag Ankara akaratát érvényesítették az általuk irányított mecsetekben. Vezetője Mehmet Gormez a törvény elfogadása előtt ki is fejtette egyet nem értését: „ezzel a törvénytervezettel Ausztriában a vallásszabadság ügye száz évet ment vissza az időben”. 2018-ban Kurz (már, mint kancellár) vezetésével megkezdődött a külföldi imámok működésének felülvizsgálata, köztük több tucat kifejezetten Törökországhoz köthető személyt tartózkodási és működési engedélyének megvonásával fenyegetve. Bécsben bezártak egy a hírhedt török nacionalista csoport, a Szürke Farkasokhoz köthető illegálisan működő mecsetet, hasonló okokból hat másik arab kézben lévő mecsettel egyetemben.

Olaszországban is évek óta folyamatos a radikálisnak tartott imámok kitoloncolása, legutóbb egy 41 éves marokkói állampolgárt az Iszlám Állam támogatásának vádjával utasítottak ki. 2015-óta megközelítőleg 500 szélsőségessel szemben jártak el hasonlóan. Hollandiában idén januárban állítottak fel egy vizsgálóbizottságot a mecsetek körüli gyanús külföldi pénzmozgásokkal kapcsolatosan. A vizsgálat lezárultával hangot is adtak aggodalmuknak a bizottság tagjai, elsősorban a szaúdi, katari, kuvaiti és török forrásokból beáramló több tízmillió euró miatt, mely főként a szalafisták által dominált közösségeket erősítette, akik hírhedt fundamentalizmusa és demokrácia-ellenessége aláássa a holland állam normális működését.

Tavaly Németország is megelégelte a külföldi imámok túlzott befolyását a muszlim közösségeken belül (szintén törökökre kell elsősorban itt gondolni, akik a DITIB néven futó német ernyőszervezet alatt, mintegy 900 mecsetet irányítanak), ezért az osnabrücki egyetemen, a belügyminisztérium támogatásával imámképzést indítottak. Az ügyben illetékesek szerint egyelőre nem kell nagy elvárásokat megfogalmazni a pilot-programmal szemben.

Sebastian Kurz osztrák kancellár mécsest helyez el a novemberi bécsi terrortámadás helyszínén. 2020.11.05. (forrás: Facebook/Patti Chetwynd-Chatwin)

A francia iszlám

Az előbb ismertetett európai válaszlépések után nem ér meglepetés senkit, ha Macronék programpontjait vizsgálva rendre visszaköszönnek ugyanezen intézkedések, sokszor még a retorikán sem változtatva, nyilván mindezt a francia helyzethez igazítva. Visszaérkezünk tehát október másodikához, Les Mureaux városába, ahol a francia elnök éppen az iszlám globális válságáról beszél hallgatóságának, majd kifejti az iszlám szeparatizmus negatív hatásait Franciaországra nézve, különös hangsúlyt fektetve a párhuzamos társadalmak kialakulásának veszélyére. A Macron által javasolt jogszabály célja annak biztosítása, hogy a francia közélet tükrözze a laïcité, vagyis az állami szekularizmus értékeit, egy évszázados jogi alapelvet, amely elválasztja az egyházat és az államot, és utóbbi semlegességét írja elő a vallássokhoz való viszonyulásában.

A francia elnök szerint az első lépésként ehhez a muszlim vallású francia állampolgárokat meg kell szabadítani az őket érő külföldi befolyástól, amely a mecsetekben éri őket. Az országban körülbelül 300 külföldi imám (150 török, 120 algériai, 30 marokkói) prédikál a több mint 2 ezer mecset egyikében, a jövőben erre nem lesz lehetőség, továbbá az imámnövendékek számára minden külföldi résztanulmány is betiltásra fog kerülni. Összefoglalva tehát megszűnik az eddig jellemző „imám-import” és helyette kizárólagosan egy francia muszlim szervezet felügyelete alatt fog működni a hazai imámképzés, továbbá a beszédben megnevezett három ország, Szaúd-Arábia, Katar és Törökország felől áramló pénzcsapot is elzárják a mecsetek és elől.

A hivatalos álláspont szerint ugyanakkor az is igaz, hogy a francia muszlimok szélsőséges ideológiával való beoltásának helye egykor a mecset volt, de mára ez áttevődött az iskolákba. Macron Franciaország iskoláit „a szekularizmus (ahol a gyermekek állampolgárrá válnak) szívének nevezte”. Az erre vonatkozó szabályozás értelmében mindenki 3 éves kortól kezdve köteles lenne francia oktatási rendszer intézményeibe járni, és csak orvosi okokból engedélyeznék a magántanulást. Jelenleg 50 ezren tanulnak otthon (jelentős részük vallási okokból), továbbá 80-100 ezren diákok a Franciaországban létrejött közel kétezer muszlim magániskolában, a következő évtől kezdve ez utóbbiak működését is szigorúbban fogják vizsgálni. Az állami támogatásban részesülő egyesületeknek számot kellene adniuk kiadásaikról, és kénytelenek lennének visszafizetni azokat a hatóságoknak, amennyibben átláthatatlanok és visszaélés történik működésük során.

Macron hangsúlyozta, hogy az intézkedések nem a francia muszlimok megbélyegzésére vagy elidegenítésére irányulnak, hanem az együttélés képességének megerősítésére. Ezt követően az iszlám jobb megértését szorgalmazta, és elmondta, hogy a radikalizálódás problémája részben annak a francia városokra jellemző „gettósodásnak” az eredménye, ahol franciák a saját szeparatizmusukat építették fel. Szerinte a lakosság származása alapján koncentrálódik, nem kellőképpen sokszínű, vagy nincs biztosítva a megfelelő gazdasági és társadalmi mobilitás az elkülönült területeken. A radikális iszlamisták lecsaptak a kínálkozó lehetőségre: „kihasználták elvonulásunkat és gyávaságunkat” – tette hozzá Macron.

A laïcité alapját képező 1905-ös állam és egyház szétválasztásáról szóló törvény 115-ik évfordulóján, december 9-én fog a kormány ülésezni a törvényjavaslattal kapcsolatosan, és a tervek szerint jövő év elején fogják a Nemzetgyűlés elé terjeszteni.

Francia és olasz muszlimok együtt imádkoznak egy katolikus templomban, hogy közösen ítéljék el a 2016-os roueni terrortámadást, melyben egy pap is, Jacques Hamel is életét vesztette. 2016.08.02. (forrás: Facebook/Daily Rosary Family)

Muszlim reakciók a tervezetre

Azzal, hogy Macron szót emelt a radikális szeparatista iszlámmal szemben és muszlim világ válságáról beszélt, hatalmas felháborodást váltott ki. Leghangosabb kritikusa a muszlim vezetők közül mindenképp Erdogan volt, akivel viszonya eddig sem volt felhőtlennek nevezhető, elég ha a két fél Kelet-Mediterránumban való egymásnak feszülését vesszük, amikor is Macron a következőképp fogalmazott török kollégájával kapcsolatosan: „A nacionalizmust és az iszlamizmust vegyítve terjeszkedő politikát folytat, ami destabilizáló tényező, és ezt nem lehet összeegyeztetni az európai érdekekkel.” (Franciaország és Törökország egyébként rendre az ellentétes oldalon találja a másikat napjaink konfliktusaiban, legyen szó Líbiáról, a török-görög és azeri-örmény viszonyról, vagy a már említett Földközi-tenger medencéjében található földgáz mezők körül kialakult bonyolult több oldalú vitáról.) Az enyhülés folyamatát az sem segíti, hogy Erdogan nemrég nyilvánosan megkérdőjelezte a francia elnök elmeállapotát, mire Párizs hazarendelte konzultációra ankarai nagykövetét. Az egyik legnagyobb médiavisszhangot kapott reakció azonban egyértelműen az egykori maláj miniszterelnöktől, Mahathir Mohamadtól érkezett, aki mikroblogján azt írta: „A franciák történelmük során emberek millióit ölték meg. Sokan közölük muszlimok voltak. A muszlimoknak joguk van haragudni és francia emberek millióit megölni a múlt mészárlásai miatt.” A rangos egyiptomi szunnita iszlám egyetem (amely az arab világban hatalmas tekintéllyel bír) az Al-Azhar tudósai is elítélték Emmanuel Macron francia elnököt az iszlamista szeparatizmussal kapcsolatosan tett megjegyzései miatt, rasszizmussal és gyűlöletbeszéd terjesztésével megvádolva őt. Mások a Mohamed-karikatúrákra és Macron tervezetére válaszul a muszlim többségű országokban a francia termékek, márkák és vállalkozások bojkottjára szólítottak fel. Míg egyes helyeken már elkezdték a bojkottot nem-kormányzati szinten (például Kuvaitban és Katarban), addig Erdogan nyilvánosan is felszólította erre az embereket Törökországban. A helyzet komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint a francia külügy tárcavezetőjének nyilatkozata a nizzai terrortámadást követően a kormány által életbe léptetett intézkedésekről, melyben kiemelte a további terrorakciók megvalósulásának reális veszélyét: „A francia állampolgárok és érdekek mindenhol veszélyben vannak külföldön” – jelentette ki a védelmi tanács ülését követően Jean-Yves Le Drian. „A virtuális gyűlölettől gyorsan jutunk el a tényleges erőszakhoz, ezért úgy döntöttünk, hogy minden szükséges intézkedést meghozunk az érdekeink és az állampolgáraink védelmére” – tette hozzá. A bejelentés szerint a francia nagykövetségek utasítást kaptak, hogy erősítsék meg a biztonsági intézkedéseket minden francia érdekeltségű épület és intézmény körül (nagykövetségek, konzulátusok, iskolák). A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a nizzai Notre-Dame-bazilikában három áldozatot követelő dzsihadista támadás előtt két héttel Samuel Paty francia történelemtanárt azért ölte meg, majd fejezte le egy csecsen iszlamista, mert Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak a szólásszabadságról szóló óráján. A nizzai támadást követően Emmanuel Macron államfő a helyszínen jelentette be, hogy az Őrszem (Sentinelle) művelet keretében 3000-ről 7000-re emelik a fontos létesítmények, imahelyek és iskolákat védő katonák létszámát.

Macron-ellenes muszlim tüntetés Franciaországban. A legközelebbi tábla felirata így szól: “Tiszteld Mózest, tiszteld Jézust, tiszteld Mohamedet!” 2020.11.14. (forrás: Facebook/Syed Ayleya)

Zárógondolatok

Macron tervét a francia iszlám megreformálására tekinthetjük előre mutatónak. Eddig nem szóltunk róla, de például a törvényjavaslat megtiltaná az orvosok által a muszlim nőknek házasság előtt kiadott „szüzességi bizonyítványokat” is. Macron, aki elnöksége prioritásává tette a nemek közötti egyenlőség megvalósulását, elmondta, hogy ezek a dokumentumok sértik a női méltóságot. A másik oldalon azonban a francia muszlimok érezhetik úgy, hogy a vallásukban újra korlátozni akarja őket az állam, márpedig, ha kívülről próbálnak valamit ráerőltetni egy közösségre és a belső akarat hiányzik, addig az biztosan nem fog működni. A burka betiltásával is hasonlóan jártak a franciák: született rá törvény 2011-ben, de a gyakorlatban már nem tudott teljes mértékben megvalósulni és félő a mostani szabályozással is megeshet ez. Nagyon sok fog múlni helyi szinten, az államot képviselő személyek hozzáállásán (orvosok, rendőrök, tanárok stb.), mindezt úgy, hogy a terhek jelentős része eddig is az ő vállukon nyugodott. Macron programjának sikeréhez kulcsfontosságú az együttműködés olyanokkal, mint Tareq Oubrou a Bordeux-i nagymecset imámja és teológusa: „A vallás feladata a reform megindítása és a köztársaság törvényeinek tiszteletben tartása […] A muszlim teológiának Franciaországban kell elvégeznie az iszlám adaptálását, a francia kultúrához igazítva. Lehetséges az iszlám egyszerűsítése és a muszlim hagyomány szempontjából fontos szokások megőrzése, valamint a francia törvények és kultúra tiszteletben tartása. Számos muszlim dolgozik az alkalmazkodás teológiáján, hogy az iszlámot a Nyugathoz és Franciaországhoz igazítsa. […] Figyelembe kell vennünk, hogy mennyi időbe telik az integráció. Ez nem történik meg egy pillanat alatt. Az iszlám olyan vallás, amely viszonylag nemrégiben honosodott csak meg Franciaországban. A teológia egyszerű adaptálása nem fogja az embereket rögtön megváltoztatni – időre van szükség ehhez.” – nyilatkozta egy interjú során.

Vajon Macron és Franciaország sikerrel fog járni az iszlám szeparatizmus elleni harcában? Az idő majd választ ad erre a kérdésre is, egy biztos, jelenleg még vannak radikálisok és minden bizonnyal lesznek is, egészen addig amíg meg nem történik az iszlám teljes integrálása a francia rendszerbe (amennyiben ez valaha be fog egyáltalán következni).

Írta: Hende Olivér

Kulcspozíciókban történtek személyi változások az amerikai védelmi minisztériumban (Pentagon) kedden, miután előző nap Donald Trump amerikai elnök menesztette Mark Esper védelmi minisztert.

A Pentagon politikai tervezésért felelős államtitkára az amerikai hadsereg nyugalmazott dandártábornoka, Anthony Tata lett, a hírszerzésért felelős államtitkári posztra Ezra Cohen-Watnick került.

Az új ügyvezető miniszter, Christopher C. Miller – aki korábban az Országos Terrorelhárítási Központ igazgatója volt – az eddigi kabinetfőnök, Jen Stewart helyett új kabinetfőnököt is kinevezett Kash Patel személyében. Patel már a terrorelhárítási központban is Miller kabinetfőnöke volt, és az amerikai sajtó jelentései szerint aktívan részt vett Donald Trump választási kampányának utolsó szakaszában is. Egyébként katonai ügyész és Devin Nunes republikánus képviselő főtanácsadója volt a Trump-kampány tagjai és oroszok között a 2016-os kampányban feltételezett esetleges összejátszás ügyében kezdeményezett és lefolytatott demokrata párti vizsgálat idején. Ez év elején pedig ő tárgyalta le a szíriai fővárosban, Damaszkuszban két, évek óta eltűntként számontartott amerikai állampolgár szabadon bocsátását.

Mind Patel, mind Cohen-Watnick korábban a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársa volt, és mindkettőjüket Trump feltétlen híveként tartják számon.

Tatáról több amerikai médium is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy 2018-ban a Twitteren “terroristavezérnek” nevezte Barack Obama volt amerikai elnököt. A bejegyzést később törölte. Trump már korábban is szerette volna kinevezni Tatát erre a posztra, de visszavonta a jelölését, mert a szenátusi megszavazása bizonytalannak ígérkezett.

A vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, Mark Milley tábornok és a vezérkari főnökök valamennyien a helyükön maradtak. Adam Smith, a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának demokrata párti elnöke bírálta a személyi változásokat, és úgy nyilatkozott, hogy a szakmai felkészültségnek előbbre valónak kellene lennie, mint a lojalitásnak.

The post Személyi változások a Pentagon kulcspozícióiban appeared first on .

Pálinkafőzés közben felgyújtotta ismerősét Mezőcsáton egy férfi, ügyében szerdán döntött a Miskolci Törvényszék: 11 év szabadságvesztésre ítélték.

A bíróság tájékoztatása szerint a két férfi három éve nyáron a vádlott otthonában az udvaron pálinkát főzött; ittak, majd a vádlott – minden előzmény nélkül – azt mondta a sértettnek: “most megdöglesz”. Ezután az edény mellett guggoló sértett hátát leöntötte benzinnel és meggyújtotta. A férfi ruházata lángra kapott; hogy eloltsa, az udvaron lévő felfújható medencébe feküdt. A sértett az utcára menekült, de a vádlott utolérte és ütötte, rugdosta. A bántalmazás következtében a sértett nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. “A súlyosabb következmény elmaradása csupán a véletlennek volt köszönhető” – olvasható a közleményben.

A bíróság a vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérlete miatt 11 év szabadságvesztésre ítélte. A büntetés kiszabásakor enyhítő körülmény volt, hogy a vádlott beismerte tettét, és a cselekmény kísérleti szakban maradt. A bíróság ugyanakkor súlyosító körülményként értékelte a vádlott ittasságát.

Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett. A büntetőper a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik. A férfi letartóztatásban marad.

The post Tizenegy évet kapott az ismerősét felgyújtó férfi appeared first on .

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) honlapján már megjelent a 2021-re vonatkozó fedezetlenségi díjtáblázat, ezeket a tételeket a felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjárművek tulajdonosainak, üzembentartóinak kell fizetniük – hívta fel a figyelmet a szervezet.

A személygépjárművek esetében, gépjármű-kategóriától függően 560-1210 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken az autó nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj a busz férőhelyszámától függően 840-5210 forint, tehergépkocsik esetében pedig a 4260 forintot is elérheti naponta.

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére, így jelentős anyagi kockázatot vállalnak a kgfb-szerződéssel nem rendelkezők – hangsúlyozta a Mabisz. A szövetség ezért arra figyelmeztet: ha valakinek nem érkezik meg a befizetésre szolgáló csekk, vagy valamilyen okból nem történik meg a banki átutalás, illetve nem teljesül a csoportos beszedés, időben vegye fel a kapcsolatot biztosítójával és jelezze a problémát.

Nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól, ha a jármű hosszabb ideig nincs használatban. Akik hosszabb ideig nem használják járművüket és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő ideiglenes kivonás lehetőségével élhetnek – jelezte a Mabisz.

A tavaly őszi adatok szerint az akkor 5,2 millió magyarországi gépjármű közül több mint 89,5 ezer, mintegy 1,7 százalék nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel. Ezek a tulajdonosok, illetve üzembentartók nem csak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük – írják a közleményben.

The post Megjelentek a jövő évben érvényes fedezetlenségi díjak appeared first on .

Ismét elítélték bódult állapotban elkövetett járművezetés és kábítószer birtoklása miatt azt a nőt, aki kokain befolyása alatt még 2016-ban lassítás, megállás és segítségnyújtás nélkül gázolt halálra egy férfit, majd tavaly szeptemberben ismét kábítószer hatása alatt vezetett.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész közleményében azt írta: egy év két hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélte első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt a 29 éves nőt, aki – miközben közlekedési bűncselekmény miatt már folyt ellene eljárás – kábítószer hatása alatt vezetett tavaly szeptemberben Zuglóban.

A főügyész nem nevezte meg pontosan, miért folyt eljárás a nő ellen, de hírek szerint ő az a sofőr, aki kokain befolyása alatt még 2016 novemberében, szintén Zuglóban halálra gázolt egy 85 éves férfit. Ezért őt 2019 decemberében jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék.

A most kiszabott nem jogerős ítélettel összefüggésben a főügyész azt írta: a vádirat szerint egy 29 éves nő – aki ellen más közlekedési bűncselekmény miatt már másodfokon volt folyamatban eljárás – 2019. szeptemberében csekély mennyiségben többféle kábítószert és pszichotróp anyagot szerzett meg, amelyek egy részét elfogyasztotta. A nő 2019. szeptember 10-én a kora délutáni órákban ezeknek a szereknek a hatása alatt a XIV. kerületben, a Pillangó utcában gépkocsit vezetett, amikor rendőri intézkedés alá vonták.

Ellene a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség bódult állapotban elkövetett járművezetés és kábítószer birtoklásának vétsége miatt emelt vádat. A nő az előkészítő ülésen beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz fűződő jogáról. Ezért őt a bíróság – az ügyészség indítványa alapján – egy év két hónap fogházbüntetésre ítélte és véglegesen eltiltotta a járművezetéstől.

Az ítélet nem jogerős, azt az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

The post Ismét elítélték kábítószeres vezetés miatt a zuglói halálos gázolót appeared first on .

Nyolc és féltől 24 évig terjedő szabadságvesztésre ítélt egy orosz katonai bíróság öt embert, aki terrortámadásokat tervezett végrehajtani Voronyezsben – közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) társadalmi kapcsolatok osztálya.

Az elítéltek – Ruszlan Bugak, Ruszlan Csauszov, Genyjasz Gatzsibaiov, Makszim Sztyepanov és Szergej Muhametzjanov – arra készültek, hogy felrobbantsanak egy többemeletes voronyezsi lakóházat, továbbá támadásokat hajtsanak végre rendőrök, valamint a légierő Zsukovszkij és Gagarin nevét viselő akadémiájának hallgatói ellen.

A katonai tanintézményt azért szemelték ki, mert az ott kiképzett pilóták részt vesznek a szíriai katonai műveletekben. A bűnszövetkezet többszörösen büntetett előéletű tagjai megpróbálták beszervezni több volt rabtársukat is. Az ítéletet pénteken hirdették ki, de az FSZB csak hétfőn számolt be róla.

Lelőtte három társát egy orosz katona a Voronyezs megyei Baltimore katonai repülőtéren. Az incidensről beszámoló hírügynökségek eltérő módon számoltak be a történtekről. Az egyik verzió szerint az elkövető, Anton Makarov összeszólalkozott az objektumon ellenőrzést teljesítő Roman Jermolajev őrnaggyal, akinek elragadta szolgálati oldalfegyverét és lelőtte. Azután agyonlőtt még két sorkatonát, egy harmadikat megsebesített és elmenekült a helyszínről. Egy másik verzió szerint Makarov idegösszeroppanást kapott, és áldozataival konfliktusa sem hétfőn, sem korábban nem volt. Az orosz nyugati katonai körzet sajtóosztálya annyit erősített meg, hogy egy szolgálatban lévő katona tüzet nyitott az ellenőrökre, három társát megölte és egy tiszt fegyverét elragadva elmenekült. Sajtójelentések szerint az ámokfutó katona elbarikádozta magát.

The post Zajlik az élet Oroszországban appeared first on .

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) első alkalommal vizsgálta a gyermekek számára vonzó megjelenésű villamossági termékeket. A laboratóriumi ellenőrzésen átesett tizenhét – cicás, kaktuszos, kisautós, unikornisos – lámpa és párásító mindegyike veszélyesnek bizonyult, további forgalmazásukat ezért megtiltották. Az áramütés, égési és vágási sérülés, fulladás kockázatát hordozó tizenhat árucikket a vásárlóktól is vissza kell hívniuk a kereskedőknek – közölte az ITM.

A minisztérium közleménye szerint az ITM akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma rendszeresen vizsgálja a legkisebbeknek kínált eszközöket a veszélyes termékek kiszűrése, a balesetek megelőzése érdekében. Idén először ellenőrizték célzottan az otthoni felhasználásra, elsősorban gyerekszobákba szánt, többnyire állatokat mintázó, játékfigurás elektromos árucikkeket. A fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai kifejezetten veszélyes lámpatesteket, háztartási készülékeket kerestek és találtak a boltok polcain és a webáruházakban. A laborvizsgálatok szerint a tizenhét gyanús termék használata kivétel nélkül kockázatos.

A közvetlenül hálózati feszültségről működő termékeket kialakításuk alapján a gyermekek játéknak nézhetik, megfoghatják, kézbe vehetik. A vizsgált árucikkek törékeny kerámiatestének, burkolatának cserépszilánkjai szúrt vagy vágott, egyes megérinthető felületeik több mint 100 Celsius-fokosra felforrósodva pedig égési sérüléseket okozhatnak. Könnyen hozzáférhető, feszültség alatt álló részeik miatt a tizenhétből tizenhat termék használata áramütés veszélyével fenyeget. A pöttyös labdára hasonlító asztali lámpa nem megfelelően rögzített, színes fényáteresztő korongjai kieshetnek, így súlyos fulladásveszélyt jelentenek a háromévesnél fiatalabbak számára.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kijelentette, a magyar fogyasztóvédelemben a családok biztonsága az első. A most vizsgált lámpatestek némelyikénél a hálózati vezetéket nem rögzítették megfelelően, az izzócsere során a feszültség alatt álló elemek megérinthetők voltak, vagy a csatlakozódugó csapjait éghető műanyagba ágyazták be. E hibák következménye áramütés és égési sérülés lehet, a problémás termékek közelében tehát még a szülők sem érezhetik biztonságban magukat. A célzott ellenőrzéseken megbukott árucikkek lekerültek az üzletek polcairól, azokat a webáruházak kínálatából is eltávolítják.

Az ITM fontos feladatának tartja, hogy állandó fogyasztóvédelmi jelenléttel és rendszeres ellenőrzésekkel, a veszélyes termékek kiszűrésével járuljon hozzá a családok és gyermekek biztonságához. A tárca akkreditált laboratóriumai 2020-ban 102 féle, kereskedelmi forgalomban kapható vagy a vámhatáron mintavételezett játékot vizsgáltak meg. Ezek közel fele, 45 féle játék kapcsán merült fel termékbiztonsági kifogás, közülük 43 használata súlyos kockázatot jelent. A hatóság a veszélyes játékokat is kivonja a forgalomból.

A tételes terméklista hibajegyzékkel elérhető a Fogyasztóvédelmi Portálon.

The post Az összes ellenőrzött lámpatest és háztartási eszköz veszedelmes appeared first on .

Tegnap Kecskemétre érkezett, ma már magyar pilóták ismerkednek - a pár hónapja többségi magyar tulajdonban lévő - cseh Aero Vodochody repülőgépgyár újgenerációs Albatros-változatával, az L-39NG-vel.

A 0476-os oldalszámú "Újalba" az ADS-B oldalon, egyik kecskeméti felszállása alkalmával.

Benedek Levente videója a mai napról. Ezúton is köszönöm!

 Zord