Biztonságpolitika

Az Európai Unió pénteken elítélte az fehérorosz hatóságok által alkalmazott erőszakot, amely az előző nap egy újabb kormányellenes tüntető életét követelte, és további szankciókat helyezett kilátásba a tiltakozások elnyomásáért felelősök ellen.

Peter Stano, az unió kül – és biztonságpolitikáért felelős szóvivője sajtónyilatkozatában felháborítónak és szégyenteljesnek nevezte, hogy a hatósági brutalitás következtében, csütörtökön Minszkben életét vesztette a 31 éves Raman Bandarenka, akit hatósági őrizetből szállítottak kórházba. A jelentések szerint halálát civil ruhás rendőrök bántalmazásai okozták.

Stano részvétét fejezte ki az áldozat hozzátartozóinak, és kiemelte: a fehérorosz vezetés nemcsak a népe szabadságát és alapvető jogait veszi semmibe, hanem az állampolgárok életét is.

A szóvivő felszólította a hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a békés tüntetők elleni erőszaknak, engedjék szabadon a politikai foglyokat, és indítsanak vizsgálatot az atrocitások elkövetői ellen. Nyomatékosította: az Európai Unió már 55 fehérorosz személyre vetett ki szankciókat, és kész további korlátozó intézkedések bevezetésére.

Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta rendszeresek a tömegtüntetések, az ellenzék szerint ugyanis Aljakszandr Lukasenka csalással szerezte meg hatodik elnöki megbízatását. A tiltakozók Lukasenka távozását, a rendőri erőszak kivizsgálását, a politikai foglyok szabadon bocsátását, új választás kiírását követelik. A tüntetések ellen bevettet hatósági erőszaknak eddig négy halálos áldozta van. Az Európai Unió a Cihanouszkaja által kezdeményezett Koordinációs Tanácsot ismeri el a fehérorosz társadalom legitim képviselőjének. Az unió november 4-én Lukasenka és fia, Viktor ellen is büntetőintézkedéseket hozott.

The post Az EU további szankciókat helyez kilátásba Fehéroroszország ellen appeared first on .

A rendőrök 324 emberrel szemben intézkedtek a kijárási tilalom megsértése miatt az elmúlt 24 órában – mondta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a pénteki online sajtótájékoztatón.

Kiss Róbert alezredes közölte: a kijárási tilalmat megszegők közül 39 embert figyelmeztettek, 170 bírságot szabtak ki és 115 szabálysértési feljelentést tettek. További három embert a rendőrök feljelentettek közterületi csoportosulás szabályainak megsértése miatt.

Kitért arra: a szerdától hatályba lépett védelmi intézkedések új eleme, hogy a 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken, fővárosi kerületekben a polgármesterek dönthetnek a közterületi maszkhasználatról, ennek betartását is ellenőrzik. Csütörtökön 18 esetben intézkedtek ezzel összefüggésben, öt embert figyelmeztettek, tizenhármat pedig helyszíni bírsággal sújtottak.

Kérdésre válaszolva elmondta: Magyarországon 147 olyan település van, amelynek 10 ezernél nagyobb a lakosságszáma. Velük felvették a kapcsolatot és tájékoztatást kértek, hogy élnek-e a szabályozási lehetőséggel. Ott, ahol kihirdettek már szabályozást, a rendőrség ellenőrzi annak is a betartását, munkájukat a honvédség is segíti.

A tömegközlekedésben, megállókban és az üzletekben hetven emberrel szemben intézkedtek csütörtökön a szabálytalan maszkhasználat miatt, vagy azért, mert az emberek nem viseltek maszkot. Közülük 12 embert figyelmeztettek, 37-et helyszíni bírsággal sújtottak és 21-et feljelentettek. A tömegközlekedésben és az üzletekben már szeptember 21 óta kell maszkot viselni, azóta 3857 rendőri intézkedésre volt szükség a szabály be nem tartása miatt. Kiss Róbert ugyanakkor köszönetet mondott azoknak, akik betartják az előírásokat.

Az alezredes emlékeztetett: a kijárási tilalom alól kivételt képez, ha valaki munkát végez, munkába megy, vagy a munkahelyéről hazafelé tart. Ehhez azonban munkáltatói igazolásra van szükség, amit a rendőrnek át kell adni igazoltatáskor. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormany.hu kormányzati portálon megtalálható az igazolásminta. Külön kiemelte, hogy a munkáltatónak meg kell jelölnie, milyen céllal állítja ki az igazolást a munkavállalója számára. Megerősítette: a munkáltató más igazolást is kiállíthat, de a mintán megjelölt tartalmi elemeket ennek az igazolásnak is tartalmaznia kell.

A kijárási korlátozások november 4-től, a kijárási tilalom november 11-től lépett hatályba. November 4-től a rendőröknek 1477 szabályszegővel szemben kellett intézkedniük.

Ellenőrizték a vendéglátóhelyeket és üzleteket is, hogy betartják-e a szabályokat, viselik-e és ha igen, helyesen viselik-e az emberek a maszkot. Emlékeztetett: a vendéglátóhelyeken csak az alkalmazottak tartózkodhatnak, vendég csak arra az időtartamra mehet be, amíg átveszi az elvitelre átvett ételt. A múlt héten három üzletet is bezárt a rendőrség, amiért ott nem tartották be a szabályokat. Hajdúsámsonon, a somogyi Beleg településen, valamint Budapesten, a VI. kerületben kellett intézkedniük. Utóbbival kapcsolatban elmondta: egy mobiltelefonokat és mobiltartozékokat árusító üzletről van szó, ahol a két alkalmazott nem viselt maszkot. A helyszínen volt az üzemeltető is, rajta ugyan volt maszk, de mivel nem gondoskodott arról, hogy az alkalmazottai is viseljenek, ezért harminc napra bezárták az üzletet.

A Magyarország területén személyforgalomban átutazókat is ellenőrizték, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben 46 intézkedésre volt szükség, valamennyi érintett átutazót helyszíni bírsággal sújtották.

Az elmúlt napon 15 662 alkalommal ellenőrizték személyesen a rendőrök a hatósági házi karanténban levőket, csütörtökön 5437 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, így jelenleg 36 166-an vannak hatósági házi karanténban. Közülük 3261-en vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze azt, betartják-e a karanténszabályokat.

The post Maszkviselés: eddig 3857 rendőri intézkedésre volt szükség appeared first on .

Kedves Olvasó!

Nagy örömmel jelenthetjük be, hogy újraindult a Biztonságpolitikai Szakkollégium Észak-afrikai és Közel-keleti (avagy MENA) Műhelye, valamint megindult annak hírfigyelője. Műhelyünk tagjainak feltett szándéka, hogy igényes összefoglaló keretében, hónapról hónapra beszámoljunk a térségben folyó politikai és gazdasági eseményekről. Természetesen a havi hírfigyelő mellett a műhelyünk tagjai rendszeresen fognak hosszabb cikket és tanulmányokat készíteni a régiót érintő legfrissebb aktualitásokról. Reméljük, hogy leendő olvasóink elégedettek lesznek a jövőbeni hírfigyelőink és cikkeink tartalmával és minőségével.

Halasi Gábor

(a MENA műhely koordinátora)

Szeptember 4. hete

Észak-Afrika

Szudán

Szükségállapotot hirdettek Szudánban a sosem látott mértékű árvízveszély miatt. Az afrikai országban eddig több mint 100 ezer épületet tett tönkre, 100 embert ölt meg és már a szudáni piramisokat fenyegeti a víztömeg. Az UNESCO felszólította Kartúmot a sürgős intézkedésre, ugyanis a történelmi örökségi helyszínen a piramisok mellett templomok, temetők és más jelentős emlékhelyek is találhatók. Meroé ősi városa, az egykori Kusita királyság központja pl. mindössze 500 méterre fekszik a Nílustól. Szudánban, Etiópiában és Ugandában nem ritka az év ezen időszakában az esőzés, ugyanakkor a Nílus szintje idén magasabb mint amelyet valaha feljegyeztek.

Békemegállapodást írt alá Szudán átmeneti kormánya a kulcsfontosságú darfúri lázadócsoportokkal augusztus 31-én Jubában, Dél-Szudán fővárosában. Az egyezséget Salva Kiir dél-szudáni elnök hathatós segítségével sikerült tető alá hozni. A kormány oldaláról Abdalla Hamdok miniszterelnök és Abdel-Fattáh al-Burháni tábornok vettek részt, míg a lázadókat a Szudáni Forradalmi Front vezetői képviselték. A felek ezzel egy 17 éve tartó polgárháborúnak vetettek véget. A darfúri konfliktus 2003-ban kezdődött, amikor a fekete-afrikai etnikai csoportok hátrányos megkülönböztetéssel vádolta Kartúmot. Az akkori arab vezetés a lázadást kegyetlenül vérbe fojtották, mellyel elindítottak egy 17 éves konfliktust. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője üdvözölte a megállapodást és kijelentette, a „békemegállapodás mérföldkő a demokratikus folyamat és a gazdasági átmenet szempontjából, valamint megnyitja az utat az ország tartós békéjének megteremtése felé”.

Az Egyesült Államok eltökéltségét fejezte ki, hogy még több arab állammal kössön egyezséget, melynek tudatában ők normalizálják kapcsolatukat Izraellel. A Washington által kiemelt egyik állam, akivel folynak a tárgyalások Szudán volt. Egyes állítások szerint a Szudánt képviselő tárgyalófelek 3-4 milliárd dolláros segélyt kérnek a kapcsolat normalizálásáért cserébe. A The New York Times szerint a képviselők elutasítottak egy 800 millió dolláros ajánlatot. Washington már csak azért sem valószínű, hogy igazán bőkezű lenne Kartúmmal, ugyanis főként arra koncetrálnak, hogy rávegyék Szaúd-Arábiát az Izraellel való kapcsolat normalizálására – mely szakértők szerint egyelőre nem valószínű. Az Anadolu török hírügynökség értesülései szerint a két legvalószínűbb arab ország, mely elismerheti még az év végéig Izrael szuverenitását és feloldja a gazdasági izolációt vele szemben Omán és Szudán. Az Anadolu állítását ugyanakkor cáfolta Omar Ismail, Szudán ügyvivő külügyminisztere, aki szerint „szó sem volt ilyesmiről eddig” és hogy „nem érzik a sürgető kényszert Izrael elismerésére”.

Életkép a szudáni árvíz sújtotta egy településről. 2020.09.16. (forrás: Facebook/ Islamic Relief USA)

Szomália

Újabb fordulatok az al-Shabaab elleni küzdelemben Szomáliában. A szomáliai terrorszervezet legkevesebb 30 embert végzett ki a kelet-afrikai ország középső részén egy faluban szeptember 5-én, miután összecsaptak a helyiekkel. A falusi vezető felvette a kapcsolatot Mogadishuval is, valamint beszámolt róla, hogy a dzsihadisták hetek óta járkáltak településükre állataikat követelve. A falusi vezető szerint a dzsihadisták a „behatoló idegenek elleni szent háborúhoz” szerették volna elkobozni állataikat, melyből elege lett a helyieknek. Terrortámadások történtek Mogadishuban is. Augusztus 8-án pokolgép robbant a fővárosban egy katonain támaszpont mellett. A merényletben legalább nyolc katona meghalt. Augusztus 16-án az al-Shabaabhoz köthető dzsihadista fegyveresek elfoglalták az Elite Hotelt, túszul ejtve politikusokat, újságírókat és civil szervezetek munkatársait is. Ugyanezen a napon pokolgépes támadást hajtottak végre az oktatási miniszter konvoja ellen is – ott egy ember sérült meg. Szeptember 26-án végül ellentámadásba lendült Szomália központi kormánya és felszabadította a dzsihadisták megszállása alól Bariire települését, mely 62 kilométerre helyezkedik el a fővárostól. A műveletben 40 fogvatartott gyermeket mentettek ki a szomáliai hadsereg katonái. Az Anadolu hírügynökség szerint a művelettel szeretné Mogadishu demonstrálni a külvilág felé, hogy készen áll a jövő évi parlamenti- és elnökválasztásokra. Szomáliában lassan 30 éve polgárháború van, miután 1991-ben az összefogó hadurak megbuktatták Sziad Barrét, ám nem tudtak megfelelő utódban megegyezni. A konfliktust elmélyítette az al-Kaida megjelenése, ugyanis 2008-ban támogatni kezdték az al-Shabaab dzsihadista terrorszervezetet, mely azóta a nemzetközileg elismert központi kormány legerősebb ellenfelévé vált az országért folyó küzdelemben.

Mogadishu bemutatta új miniszterelnökét, a politikában korábban semmilyen szerepet nem vállalt Mohamed Husszein Roble-t. A parlament 215 tagja bizalmat szavazott Roble-nak, szintúgy Mohamed Abdullahi Mohamed elnök. Roble elődje, Hasszan Ali Khaire júliusban került eltávolításra hivatalában egy bizalmi szavazást követően. Szomáliának a nemzetközi elvárásoknak megfelelően 2021 februárjáig választásokat kell tartania. „A koronavírus kihívásai ellenére keményen dolgozunk, hogy megtarthassuk azokat a kiemelt jelentőségű választásokat, melyeken a szomáliai emberek dönthetnek jövőjükről” – fogalmazott Mohamed elnök az ENSZ-ben.

Az új szomáliai miniszterelnök, Mohammed Husszein Roble. 2020.09.17. (forrás: Facebook/Kosar Senior Nur)

Közel-Kelet

Izrael és Palesztin hatóság

A washingtoni aláírást követően Mahmoud Abbász a Palesztin hatóság elnöke erősen kritizálta az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein és Izrael közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló egyezményt, mely szerinte a nemzetközi jog értelmében, az izraeli-palesztin konfliktusra adott igazságos és tartós megoldás létrejöttét akadályozza. A ENSZ Közgyűlése előtt elmondott beszédében 2021 elejére nemzetközi konferencia összehívását szorgalmazta a „valódi békefolyamat elindítása érdekében”.

A két legnagyobb palesztin frakció a Fatah és Hamász vezetői megállapodtak arról, hogy közel 15 év után először választásokat tartanak, melyre a következő fél év során kerül majd sor. Az utolsó parlamenti választásokat 2006-ban tartották, amikor is a Hamász fölcsuszamlásszerű győzelmet aratott.

Mahmúd Abbász, a Fatah vezetője. 2014.12.31. (forrás: Facebook/Foreign Policy)

Jemen

Újabb fordulatok a jemeni polgárháborúban. Az ENSZ csökkentette, illetve leállította tizenöt legfontosabb segélyprogramját Jemenbe, további harmincról pedig az ősz során dönt. Szeptember 13-án légitámadás érte az Iránnal szövetséges húszi lázadók barakkjait. A megtámadott húszi légibázison szaúd-arábiai vadászgépek kilőtt négy drónt is. A szaúdi légitámadás válasz volt a húszi lázadók szeptember 8-i akciójára. Szeptember 27-én végül a húszi lázadók beleegyeztek 1000 fogvatartott, köztük 15 szaúdi katona fogolycseréjébe. Az ENSZ szerint ez egy lassú bizalomépítési folyamat kezdete lehet a felek között. A jemeni kormány és Anszar Allah húszi képviselő beleegyezett, hogy azonnal szabadon bocsájt 1081 fogvatartottat. Az egyezség tíz nap alatt jött létre a felek között a svájci Glionban. A megkötött fogolycsere-egyezmény a legnagyobb a 2018-as stockholmi egyezmény óta, amikor is 15 ezer fogoly cseréjében állapodtak meg a felek. Jemenben 2014 augusztusa óta tart a polgárháború, amikor is kitört a konfliktus a kormányellenes siíta húszik és a nemzetközileg elismert, Rijádhoz hű elnök között. A lázadó húszik ellen 2015 márciusában lépett háborúba az arab koalíció Szaúd-Arábia vezetésével. A polgárháború során több mint százezren veszítették eddig életüket, a földönfutóvá válók számát megtippelni sem lehet. A lakosság 80%-a – magyarul több mint 24 millió ember – szorul humanitárius segélyre, melyen nem könnyít a koronavírus-járvány. Az ENSZ szerint a húszik által igazgatott 16 jemeni körzet ráadásul közelebb áll egy éhínség lehetőségéhez, mint a Föld bármelyik másik régiója. Miközben a nemzetközi diplomácia és az ENSZ is igyekszik diplomáciai úton megoldani a kilátástalan konfliktust, a jemeni helyzet egyre komplexebbé válik. Kijelenthető, hogy a polgárháborúnak nincsen se nyertese, se egyértelmű vesztese, ugyanis mindenki annak számít.

Humanitárius segítségnyújtás Jemenben. 2020.11.15. (forrás: Facebook/IHH Nederland)

Október 1. hete

Észak-Afrika

Algéria

Algéria jelenleg egy stabilizáló elemnek tekinthető az észak-afrikai országok sorában. A Száhel övezetben fellépő szélsőséges csoportok által generált helyzet normalizálódása mellett tett hitet, valamint közvetítői szerepet is vállalt a líbiai konfliktusban, amiről még mindig nem mondott le.

Október elsején Mark T. Esper védelmi miniszter a mediterrán és észak-afrikai térségeben tett látogatássorozata részeként Algériában járt, ahol többek között Abd el-Madzsíd Tebbún elnökkel is tárgyalt. Az utazások célja a régi kapcsolatok megerősítése és újak megkötése. A védelmi miniszter méltatta a két ország Algéria függetlenségi harcáig visszanyúló együttműködését és határozott szándékát fejezte ki a mélyebb együttműködésre a terrorizmus elleni harc és egyéb katonai együttműködés terén. Az ország Amerika egyik fő bázisa a térségben folyó terrorista sejtek elleni fellépésben.

A találkozó egyik fő témája az Algéria szomszédságában zajló második líbiai polgárháború kezelése volt, amelynek feloldását tovább bonyolítja a nyugati Egységkormány és a keleti Líbiai Nemzeti Hadsereg (és az általuk támogatott Képviselő Ház) mögé felsorakozó nemzetközi aktorok sokasága.

Ezek egyike a keleti Halifa Haftár tábornokot támogató Oroszország, amely a védelmi szektorban alkalmazott eszközök 90%-át szállítja Algériának.

Az Esper látogató előtt Chengriha tábornok az algériai hadsereg vezetője találkozott egy orosz katonai delegációval, akikkel a katonai partnerségük további alakulását vitatta meg. Tehát az ország kis részben színtere a két hatalom rivalizálásának a befolyási övezeteik kialakításában. Ez kellemetlen helyzetbe hozhatja Algériát, mivel fegyverzete az orosz beszállítókon múlik – ami számára olcsóbb – azonban szövetségi szinten az USA felé mélyít. Esper a találkozóról szóló összegzésében úgy fogalmazott: „Ez egy hosszútávú munka, amit nem lehet egy látogatással elvégezni”. Eszerint számítani lehet a jövőben is további látogatásokra Algériában és a környező országokban is.

Mark Esper megérkezik Algériába. 2020.10.01. (forrás: Facebook/U.S. Embassy Algiers)

Szudán

Mohamed Hamdan Dagalo (vagy Hemetti, ahogy gyakran hívják), a szudáni Szuverén Tanács elnökhelyettese a televízióban jelentette be október 3-án, hogy az ország kapcsolatának normalizálására fog törekedni Izraellel, ugyanis szükségük van a zsidó állam fejlett technológiájára. Az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein után lehetséges, hogy a kelet-afrikai Szudán lesz a következő arab állam, mely normalizálhatja kapcsolatát Izraellel. Minderre azt követően került sor, hogy három szudáni párt közös konferenciát tartott szeptember 30-án Kartúmban, melyben felszólították a jelenlegi rezsimet, az Átmeneti Katonai Tanácsot, hogy kössön alkut Washingtonnal és Tel-Avivval. Erre azért lehet szüksége Kartúmnak, ugyanis mindeddig az ország sikertelenül lobbizott az Egyesült Államoknál, hogy vegye le Szudánt a terrorizmust támogató országok listájáról, melyre még a tavaly megbukott elnök, Omar el-Basír alatt került.

Szudán 1973 óta hivatalosan háborúban állt Izraellel, bár sosem vett részt a jóm kippuri háborúban. Omar al-Basír elnök alatt ráadásul Kartúmot szoros kapcsolat fűzte Teheránhoz és a Hamászhoz. Miután 1989-ben a Muszlim Testvériség átvette a hatalmat Szudán felett egy puccs keretei közt, a Hamász tagjai könnyedén igényelhettek helyi útlevelet, mellyel egyszerűbben utazhattak. Vélhetően elsősorban ezért került Szudán a terrorizmust támogató országok listájára, majd maradt is úgy, hogy 2019 során megbuktatásra került al-Basír. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök végül február 3-án találkozott a Szuverén Tanács elnökével, Abdel Fattah al-Burhannal titokban Ugandában, melyet követően bejelentésre került, hogy elképzelhető egy normalizációs folyamat a két ország között. Hemetti televízióban bejelentett döntését azzal indokolta, hogy „semmivel sem rosszabb” Szudán, mint Egyiptom vagy Jordánia, ha békét akar kötni.

Tüntetők mindeközben elfoglalták Port Szudán egyik legnagyobb kikötőjét, valamint a hozzá vezető utat, ezzel tiltakozva a megegyezés ellen, melyet szeptember során kötött Kartúm a dél-szudáni Jubában a déli régiók felkelő csoportjaival. Szudán 17 évig állt konfliktusban több déli felkelő csoporttal, főként Darfúr, Kék Nílus és Dél-Kordofán régiókban, melynek az előző héten aláírt béke vetett véget.

Benjamin Netanjahu bemutatja a jövőbeli izraeli-szudáni légi járatokat. 2020.10.24. (forrás: Facebook/The Prime Minister of Israel)

Közel-Kelet

Szíria

Örményország moszkvai nagykövete elmondta, hogy Törökország körülbelül négyezer harcost küldött Szíria északi részéről az azeriek támogatására. Franciaország is mérlegelte a vádakat, Emmanuel Macron elnök hivatala azt nyilatkozta, hogy ő és Vlagyimir Putyin orosz elnök megvitatták a kérdést, és mindkettőjük „osztja az aggodalmát a szíriai zsoldosok Hegyi-Karabahba történő küldése miatt.” Ezt látszik megerősíteni azok az utóbbi napokban napvilágot látott beszámolók is, ahol a szóban forgó szíriai harcosok mesélik el a történetüket, hangot adva csalódottságuknak. Ezek szerint még a konfliktus kitörése előtt szerződtek abban a hitben, hogy csupán őrzés-védelem lesz a feladatuk az azeri határon havi kétezer dollár fizetésért, ehelyett érkezésük után kitört a konfliktus, először elvették mindenüket, azeri egyenruhát adtak rájuk, hogy ne lehessen azonosítani a származásukat és kivezényelték őket a frontra, ahol első veszteségeiket is elszenvedték.

Irak

Egy iraki fegyveres csoport katyusha-rakétákat lőtt ki, amelyek közül egy eltalált egy bagdadi házat, amelyben két nő és három gyermek életét vesztette, miközben további két gyermeket súlyosan megsebesült – közölte az iraki hadsereg. Hónapok óta ez volt az első alkalom, amikor egy támadás polgári áldozatokhoz vezetett. A három iraki gyermek és két nő ugyanabból a családból származott, amikor a bagdadi repülőteret célzó rakéta, ahol amerikai csapatok állomásoznak, az otthonukra zuhant – áll a hadsereg közleményében. Ezzel párhuzamosan szintén rakétatámadás érte az erbili repülőtéren állomásozó amerikai katonákat is, károkról és veszteségekről nem tudni. A támadások után, a USA külügyminisztere Mike Pompeo sok amerikai és iraki tisztviselő meglepetésére felvetette a lehetőségét a bagdadi nagykövetség bezárásának, amennyiben az iraki kormányerők nem veszik elejét a milíciák további ténykedésének.

Jemen

Szudáni és szenegáli katonai alakulatok landoltak a Jemenhez tartozó Szokotra szigetén október 1-jén. A körülbelül 600 főből álló csoportosulás állítólag az Egyesült Arab Emírségek és a Déli Átmeneti Tanács megegyezésének keretei közt kerülhetett az Ádeni-öbölben fekvő szigetre, hogy teljes anarchiából visszajuttassa a Jemen déli részét kormányzó erők irányítása alá. Egy gyanús hajó is érkezett az öbölbe az Egyesült Arab Emírségek zászlaja alatt, mely vélhetően katonai és kommunikációs eszközöket szállít az említett alakulatok számára. Szenegál, mely egy szunnita többségű, ám nem arab afrikai ország a kezdetektől támogatja Szudánnal, az Egyesült Arab Emírségekkel és az Egyesült Államokkal egyetemben a szaúdiak vezette koalíció akcióit.

Szeptember végén újrakezdődött, majd október során folytatódott a földgázban gazdag Marib régió irányításáért folytatott harc a szaúdi koalíció és a húszi lázadók között. Marib az egyik utolsó mentsvára a nemzetközileg elismert szunnita jemeni kormánynak. Kiemelt problémakört képez, hogy pár kilométerre a harcok helyszínétől egy jelentős menekülttábor található, ahol már a harcok kiújulása előtt is jelentős hiány volt vízből, ételből és gyógyszerből.

A jemeni háború immáron öt éve tart és folyamatosan egyre több nemzetközi szereplő kerül bevonásra benne. A konfliktus közepében az iráni támogatású húszi lázadó milíciák és a nemzetközi erők által favorizált szunnita elnök, Abed Rabbó Manszúr Hadi kormánya áll, aki jelenleg száműzetésben él Szaúd-Arábiában. A Jementől északra található Szaúd-Arábia az erősödő húszi síita erőkkel szemben megalkotta a szunnita frontot, mely azóta is több-kevesebb sikerrel harcolja az ország történetének legnagyobb polgárháborúját.

Az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje, a várható elnök Joe Biden bejelentette a 2020-as elnökválasztási vita során, hogy megvonja Szaúd-Arábia támogatását a jemeni háborúban amennyiben hatalomra jut. Trump elnök a kezdetektől támogatásáról biztosította Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket az Irán ellen folytatott jemeni proxyháborúban. Bár a különböző nemzetközi szervezetek következetesen elítélték Washington fegyverkereskedelmét a szunnita koalícióval, mely gyakran a helyi lakosság emberi jogainak sérülését eredményezték, a Trump-adminisztráció nem mondott le szövetségesének támogatásáról.

Maríbot védő harcosok. 2020.11.13. (forrás: Facebook/Juan Rodass)

Október 2. hét

Észak-Afrika

Szudán

A Maariy nevezetű izraeli hírportál információi szerint Szudán Ománnal együtt elhalasztaná az Izraellel való normalizációt az amerikai elnökválasztást követő hónapokra, amikor is tisztázódik, milyen kedvezményekre számíthatnak Washingtontól. A döntést követően felerősödtek a kartúmi parlament Izrael-ellenes ellenzéki hangjai. Szadik al-Mahdi, korábbi miniszterelnök úgy fogalmazott: „ez [Izrael] nem egy normális állam, viszont egy aberráció. A normalizáció egy politikailag korrekt kifejezés a megadásra, aminek semmi dolga nincsen a békével”.

Szudán már korábban beleegyezett a normalizációért cserébe egy 335 millió dolláros csomagba, azonban ezt két demokrata szenátor, Chuck Schumer és Bob Menedez megvétózta, ugyanis az Egyesült Államok hivatalos adatai szerint Szudán továbbra is felelős a 2001. szeptember 11-i terrortámadásban, így az országnak továbbra sem lenne szabad, hogy bármilyen forrást biztosítson nekik. Többen a 9/11-es terrorcselekményben életüket vesztettek családjaiból nemtetszésüket fejezték ki Washington döntésével kapcsolatban. Szerintük a segély Kartúm számára ajándék pénz lenne az al-Kaida irányába.

A Trump-adminisztráció ezt követően ajánlott egy menekülőutat Szudán számára. Mike Pompeo augusztusban látogatást tett Kartúmban, ahol ajánlatot tett Abdullah Hamdok miniszterelnök számára: amennyiben Szudán elismeri Izraelt, az elnök feloldja a demokrata blokádot. Az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein döntését követően Szudán, az Arab Liga országa az ötödik lenne, amely elismeri Izrael függetlenségét. Ez egy hatalmas lökést jelenthetne a választás előtt álló Trump-adminisztrációnak, ugyanis a közel-keleti helyzet rendezése sok szavazatot képes bevonzani. Mindemellett a történelmi zsidó-arab konfliktus feszültségeinek oldásában is lényeges lépés lenne.

Mindeközben újabb kritikus ponthoz érkezett Kartúm és Moszkva közeledése egymáshoz: Szudán öt hadihajót szerzett Oroszországban a védelmi együttműködési megállapodás keretei közt – állítja a SUNA szudáni hírügynökség. A hírügynökség információi szerint október 11-én Port Szudán kikötőjébe érkeztek az orosz hadihajók.

Orosz katonai hajók érkeznem Szudánba. 2020.11.12. (forrás: Facebook/PERUENLANOTICIA)

Marokkó

Marokkóban október 2 és 6 között zajlott Bouznika városában annak, a már szeptemberben elkezdődött tárgyalássorozatnak a második fordulója, amely két párhuzamosan működő líbiai kormányzat között van folyamatban.

A találkozón a Tripoli központú Nemzeti Egységkormány legfelső Államtanácsa, valamint a Tobrukban székelő Képviselőház (House of Representatives) 5-5 küldötte vett részt, ahol sikeresen megegyeztek a 2015-ös Skhirat Egyezmény – ami a jelenlegi tárgyalások alapjául is szolgál – 15. cikkejének teljesítéséhez szükséges feltételekről és végrehajtásának menetéről. A szerződés e pontja az egyes állami szervek vezetőinek megválasztásáról szól úgymint: A Líbiai Központi Bank elnöke, az Ellenőrzési Iroda elnöke, az Igazgatási Ellenőrző Hatóság vezetője, a Korrupcióellenes Ügynökség vezetője, a Választási Felső Bizottság elnöke és tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész.

Ugyan ahhoz, hogy a kiválasztott személyek pozícióba kerülhessenek szükséges a parlament tagjainak kétharmados hozzájárulása, ami még várat magára. Azonban optimizmusra ad okot az, ahogyan mindkét fél a stabilitás iránti elkötelezettségről és az intézményi megosztottság felszámolása iránti szándékáról nyilatkozott.

A tárgyalásokon született döntést az ENSZ üdvözölte, és kiemelte Marokkó egyéni hozzáállását is a helyzet kezeléséhez, amely a „líbiaiak által a líbiaiakért” narratíva mellett áll ki és ellenez mindenfajta külső beavatkozást. Rabat kijelentette, hogy a közvetítéssel semmiféle mögöttes érdeke nincsen, ami a majdani egységes Líbia belügyeibe való beavatkozást jelentene. Mindez a retorika összehangban van a már említett Skhirat Egyezménnyel, amely a politikai és más ország befolyásától mentes egyezség megkötését tűzte ki célul.

A nemzetközi szervezet reményét fejezte ki, hogy a felek közvetlen párbeszédet folytatva ténylegesen előre léphetnek a konfliktus megoldásában a párhuzamos adminisztrációk megszüntetésével.

A marokkói kezdeményezés sikere kapcsán, többek között az Amerikai Egyesült Államok, Japán és Spanyolország is kifejezte gratulációját.

A Líbiai Képviselőház és a Legfelsőbb Állami Tanács képviselői megfogják egymást kezét Marokkóban, Bouznika városában az interlíbiai tárgyalásokon. 2020.10.06. (forrás: Facebook/Khalid Boudali)

Közel-Kelet

Szíria

A szír rezsim elnöke, Bashar Al-Aszad egy orosz hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy nem ellenzi az izraeliekkel való kapcsolatok normalizálását, bizonyos feltételek teljesülése esetén. Al-Aszad elmondta, hogy a szír-izraeli tárgyalásokhoz elengedhetetlen az Izrael által elfoglalt összes szír föld visszaszolgáltatása. A Sputniknak adott interjújában így folytatta: „A mi álláspontunk nagyon világos volt az 1990-es évek béketárgyalásainak kezdete óta, amikor azt mondtuk, hogy a szíriai béke összefüggésben áll jogaink visszaszerzésével.” Al-Aszad hozzátette: „Nem lehet normális kapcsolatunk Izraellel, amíg vissza nem kapjuk a földjeinket. A kérdés nagyon egyszerű.”

Irak

A kurdisztáni regionális kormány és a bagdadi központi kormány egy hosszú ideje tartó vitát igyekszik lezárni az észak-iraki kurd régió olaj- és földgáz kitermelésének jogairól. Az iraki olajügyi miniszter javaslata értelmében egy közös vállalatot hoznának létre az olajtermelés és export irányítására, mely lehetőség a kurd részen is pozitív fogadtatásra talált. Az állami vállalat vezetése technikailag és adminisztratív kapcsolatban állna a kurd regionális hatóságokkal és a szövetségi olajminisztériummal, hasonlóan az Irak kőolajtermelő tartományaiban működő állami vállalatokhoz.

Jemen

A Jemen jelentős részét irányító húszi lázadócsoport betiltotta a WhatsApp nevű applikáció használatát az ország délnyugati Ibb provinciájában. Hivatalos közleményük szerint „bárki aki használja a WhatsAppot, le lesz tartóztatva”, valamint ha valakinek le van töltve az alkalmazás, az „illetlenségnek” minősül. „Ez az applikáció az iszlám világ legnagyobb kórjává nőtte ki magát, mely alkalmas illegális kapcsolatok kiépítésére, így hát mostantól az erkölcs megsértésének minősül” – fogalmaztak.

Mindeközben lényegesen megnövekedett a harcok mértéke Hodeidah kormányzóság területén, mely a legnagyobb összecsapást eredményezte az elmúlt hét végén a két évvel ezelőtt aláírt stockholmi megállapodás óta. A legsúlyosabb harcok Ad Durayhmi és Hodeidah város agglomerációjában alakultak ki. Az összecsapásokban 38 polgári lakos vesztette életét, döntően a bombázások miatt. 16 bomba polgári otthonokat is ért, mely 73 háztartást kényszerített elvándorlásra. Az egyik találat egy egészségügyi központot ért ráadásul, mely több mint 32 ezer háztartást lehetetlenített el az orvosi ellátástól.

Az Egyesült Arab Emírségek oldalán Jemenben harcoló alakulatok nemrégiben szabadon engedték azokat a török állampolgárságú vöröskeresztes dolgozókat, akiket a déli Áden provinciában tartóztattak le. A törökországi Vöröskereszt szerdán, október 7-én osztotta meg Twitteren az örömhírt, mely szerint szabadon bocsájtották munkatársaikat. Jemeni források szerint az Emírségekhez hű erők kedden (október 6-a) este tartóztatták le a dolgozókat és ádeni központjukba szállította őket. A jemeni források megerősítették, hogy a letartóztatásra az ádeni Al-Tawahi körzetben került sor.

Egyre súlyosabb a belső menekültek helyzete Jemenben mindeközben: a húszi kormányzat adatai szerint immáron 4 millióan élnek az általuk ellenőrzött területen átmeneti lakhelyeken, szörnyű humanitárius helyzetben. Az összefoglalójuk szerint „az átmeneti vándorlásba kényszerült családok száma 606 ezer és folyamatosan növekszik, melynek eredményeképp augusztusra 4,1 millió fő élt átmeneti menekültotthonokban a 15 jemeni kormányzóság területén”.

A húszi kormányzat betiltotta a WhatsApp nevű közösségi médiaplatformot. 2017.02.24. (forrás: Facebook/App Garaj)

Október 3. hét

Közel-Kelet

Izrael

Válságosra fordult a koronavírus-fertőzés miatt Izraelbe szállított Száeb Erekat palesztin főtárgyaló egészségi állapota – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A Palesztin Hatóság kérésére vasárnap szállították jerikói otthonából Izraelbe, és helyezték el a kórház intenzív ápolást igénylők koronavírus-osztályán az ismert, 65 éves palesztin politikust, a Palesztin Felszabadítási Szövetség végrehajtó bizottságának főtitkárát. A palesztin-izraeli tárgyalásokat húsz éven át vezető politikus három évvel ezelőtt az Egyesült Államokban sikeres tüdőtranszplantáción esett át, és ezért a koronavírus-járványban a különösen veszélyeztetettek csoportjába tartozik.

Az izraeli parlament október 15-én csütörtökön megszavazta az Egyesült Arab Emírségekkel kötött egyezményt a két ország kapcsolatának normalizálásáról. A szeptember közepén Washingtonban aláírt, a kormány által hétfőn jóváhagyott nemzetközi megállapodást 80 szavazattal 13 ellenében fogadták el a 120 tagú kneszetben, miután többen távol maradtak a szavazástól. Az arab pártok közös listájának képviselői szavaztak ellene, mert szerintük az egyezmény támogatja a palesztin földek izraeli megszállását, és ezért nem szolgálja a béke ügyét.

Izraelben újra országszerte tüntetéseket tartottak október 17-én szombat este Benjámin Netanjahu miniszterelnök ellen, a vele szemben felhozott korrupciós vádak és kormányának koronavírusjárvány-kezelése miatt – jelentette az izraeli média. A szombat esti tüntetések hónapok óta tartó sorozata háromhetes szünet után kezdődött újra, mert a járványhelyzet súlyosbodása miatt kihirdetett országos karantén idején tilos volt ezer méternél nagyobb távolságra elhagyni a lakóhelyet, és tüntetni is csak ekkora körzetben lehetett. Tizenhét hete tartanak a tömegtüntetések Benjámin Netanjahu miniszterelnök ellen, akinek januárban kezdődik a bírósági pere csalás, közhivatallal visszaélés és korrupció miatt.

Netanjahu-ellenes tüntetők. 2020.11.15. (forrás: Facebook/Village News Network)

Irak

Az Irán által támogatott iraki félkatonai szervezet, a Hashd al-Shaabi támogatói felégették a legnagyobb kurd párt székhelyét Bagdadban, miután Hoshyar Zebari kurd származású egykori külügyminiszter és jelenleg is prominens politikus kritikát fogalmazott meg a működésükkel kapcsolatban. Hashd tüntetők százai elsöpörték a biztonsági akadályokat és behatoltak az észak-iraki kurd autonóm régiót irányító Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) irodáiba, és felgyújtották őket.

Irak nemzetközi befektetőket hívott meg Mansuriya közelében található gázmezők fejlesztésére az iráni határ közelében – mondta Ihsan Abdul Jabbar iraki olajminiszter az INA állami hírügynökségnek. A meghívás a török állami tulajdonú Turkish Petroleum Corp. által vezetett csoporttal kötött szerződés felmondása után történt, amelybe a Kuwait Energy PLC és a Corean Gas Corp. is beletartozott. A szerződés hatályon kívül helyezése és az új ajánlattevők országba csábítása nagyobb nyomást gyakorol az államra, miután Jabbar kijelentette, hogy késni fognak az esedékes olajprojektek. A késéseket a kőolaj-exportáló országok szervezete és Oroszország (OPEC +) által követelt csökkentések okozzák, amellyel a kőolaj világpiaci árának stabilizálódását próbálják elérni.

A Hash al-Shaabi tüntetői a felgyújtott kurd pártiroda előtt. 2020.10.17. (forrás: YouTube/RT Arabic)

Szíria

Egy a közelmúltban megjelent jelentés szerint a Fehér Ház legalább egy tisztviselője az év elején Szíriába utazott, hogy titkos tárgyalásokat folytasson a Bassar el-Aszad rezsimmel az amerikai túszok szabadon engedése érdekében. Donald Trump elnök adminisztráció tisztviselőire és a tárgyalásokban jártas személyekre hivatkozva a The Wall Street Journal szerint a kérdéses személy Kash Patel, a Fehér Ház legfőbb terrorizmusellenes szakértője találkozott az Aszad kormány tisztviselőivel. A jelentés szerint az amerikai tisztviselők megállapodást keresnek Austin Tice amerikai újságíró ügyében, aki még 2012-ben tűnt el miközben a polgárháborút mutatta be, illetve Majd Kamalmaz szír-amerikai terapeuta szabadon bocsátása érdekében, akiről úgy vélik, hogy a szíriai kormányerők fogták el egy damaszkuszi ellenőrző ponton még 2017-ben.

Hét új szír miniszter került fel az EU szankciós listájára. A Tanács úgy határozott, hogy célzott korlátozó intézkedéseket vezet be a nemrég kinevezett szíriai miniszterekkel szemben. A mai döntés 280-főre növeli a beutazási tilalommal és vagyon befagyasztással súlytott személyek számát, ezenkívül további 70 cég is szerepel a jegyzékben. A szíriai rezsim ellen jelenleg érvényben lévő szankciókat 2011-ben vezették be, válaszul a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomására. A szankciók azokat a vállalatokat és prominens üzletembereket célozzák, akik profitálnak a rezsimhez és a háborús gazdasághoz fűződő kapcsolataikból. A korlátozó intézkedések magukban foglalják az olaj import tilalmát, bizonyos beruházások korlátozását, a szíriai központi bank EU-ban tartott pénzeszközeinek befagyasztását, a belső elnyomáshoz felhasználható eszközök és technológiák kivitelének korlátozását.

Írta: Hende Olivér, Gönczi Róbert, Kovács Ádám

Szerkesztette: Halasi Gábor

A koronavírus-járvány körülményei között is zökkenőmentesen üzemel a vasúti árufuvarozás, a vasúttársaság garantálja a biztonságos munkavégzés feltételeit – hangsúlyozta Kovács Imre, az Rail Cargo Group (RCG) igazgatóságának tagja, a Rail Cargo Hungaria (RCH) igazgatóságának elnöke.

Kiemelte, az iparági környezet teljesítményének csökkenése kihat a vasúti árufuvarozásra is, a 18 európai országban kilencezer munkavállalót foglalkoztató Rail Cargo Group üzemi eredménye előreláthatóan 30-40 százalékkal csökkenhet az előző évihez képest.

Körös Norbert, a Rail Cargo Hungaria vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a társaság csaknem kétezer munkavállalójával és évi több mint 30 millió tonna áru elfuvarozásával a magyar vasúti árufuvarozási piac 54 százalékát bonyolítja, forgalmának nyolcvan százaléka Magyarország határain kívülre irányul, vagy onnan érkezik.

Kovács Imre elmondta, a vasúti árufuvarozás üzemeltetési költsége 2020-ban jelentősen növekszik a csökkenő fuvarmennyiség, a vonatok kisebb kihasználtsága miatt, ennek ellenére a vállalatcsoport folytatja fejlesztéseit, optimalizálja és digitalizálja működését, ügyfélbarát rendszereket alakít ki. Kiemelte, a cégcsoport kiépítette szárazföldi TransFER hálózatát, amellyel stratégiai szempontból fontos korridorokon tudja az áruszállítás egy részét közútról vasútra terelni.

Folyamatosan növekszik a több szállítási módot kombináló intermodális fuvarozás, ebben Magyarország fordítókorong szerepét tölt be Ázsia és Nyugat-Európa, valamint a dél-európai kikötők és a Balkán irányában. A Záhonyon keresztül érkező forgalom szerepe várhatóan növekedni fog a jövőben, amit az átrakókörzetben tervezett fejlesztések segítenek – mondta Kovács Imre.

Szólt arról, hogy Magyarországon és Ausztriában az úgynevezett egyes kocsi fuvarozás állami támogatásáról már döntés született, mindkét országban foglalkoznak a kombinált fuvarozás támogatási lehetőségeinek megteremtésével, valamint az Európai Unió javaslatával a pályahasználati díj idei évre történő elengedésének kérdésével.

Körös, az RCH vezérigazgatója beszámolt arról, hogy költségeiket emelte a pályahozzáférési díjak, a vontatási villamos energia árának és így a vontatási díjak növekedése. Emelkedett a társaság költsége a vágányzárak miatti kerülőutak, a veszélyes áruk fuvarozásának szigorítása, illetve a koronavírus-járvány biztonsági intézkedései miatt is. A költségnövekedés részbeni ellensúlyozására a Rail Cargo Hungaria tovább optimalizálta működését, takarékossági intézkedéseket vezetett be, jelentős technológiai változásokat hajtott végre.

A vezérigazgató elmondta, a társaság 2020 harmadik negyedévében fuvarfeladatainak hetven százalékát saját vontatási kapacitásával teljesítette, a fennmaradó részhez a MÁV-Start, illetve magánvasutak szolgáltatásait vette igénybe. A következő években a cég tovább bővíti saját vontatási kapacitását – tette hozzá. A vezérigazgató elmondta, hogy a megváltozott gazdasági környezetben 2021-ben módosítják a díjtáblázatukat, erről minden ügyféllel tárgyalnak.

A partnertalálkozón Kotiers Román, a Rail Cargo Hungaria igazgatósági tagja beszámolt a 2018-ban megkezdett digitalizációs fejlesztési program folytatásáról. Egyebek közt elmondta, a kocsivizsgálati folyamat digitalizációja az idén befejeződik. A digitális vonattervezés és üzemeltetés egységes, nemzetközi informatikai megoldása hetven százalékban megvalósult, várható befejezése 2021 első negyedévében lesz, még az idén lezárul az elektronikus számlakibocsátás informatikai fejlesztése, és folytatódik a vasúti teherkocsik felszerelése GPS technológiával.

The post Zökkenőmentesen működik a vasúti árufuvarozás a járvány körülményei között is appeared first on .

Átadták az elsősorban tűzoltójárművek gyártásával és felújításával foglalkozó, állami tulajdonú BM Heros Zrt. gyártóközpontját, valamint Kaposvár új oktatási és innovációs műhelyét a somogyi megyeszékhelyen.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere az eseményen azt mondta: a másfél milliárd forintból épített, regionális szervizként és tanműhelyként is szolgáló létesítmény az első vállalkozás a város 32 hektáros keleti ipari parkjában, ahová gépiparban érdekelt társaságok betelepülését várják. Jelezte: folyik a város XXI. századi újraiparosítási programja annak érdekében, hogy minden kaposvári dolgozhasson, többet kereshessen, jobban élhessen. A politikus az Innovációs és Technológiai Minisztérium félmilliárd forintos támogatásával kialakított oktatóműhelyről elmondta: a lehető legkorszerűbb műszerekkel felszerelt helyiség egyaránt segíti a szakképzést, az Óbudai Egyetem villamosmérnök-, valamint a Szent István Egyetem gépészmérnökképzését.

Gelencsér Attila, a térség országgyűlési képviselője bejelentette, hogy egy új ipari park épül Kaposváron. Szólt arról, hogy az iparosítási törekvések európai uniós, magyarországi és helyi, kaposvári szinten egybeesnek. Utalt rá, az Európai Bizottság a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus tervezésénél megfogalmazta, hogy az ipar reneszánszára van szükség Európában. Magyarország 2016 óta az Irinyi-terv mentén fejleszti iparát, célul tűzte ki, hogy 2030-ra az össztermékének 30 százaléka az iparból fog származni, és Kaposvár is egyre többet tesz iparának fejlesztéséért. Az iparnak van egy, a többi ágazathoz nem hasonlító húzóhatása, minden száz ipari munkahely további száz másik munkahely létrehozását eredményezi – mutatott rá.

Rajnai Attila, a BM Heros vezérigazgatója azt mondta, hogy a vállalat a gyártási portfólió, a kapacitás bővítése, termékeik egyre magasabb színvonalú gyártása, a nemzetgazdaság erősítése, a nemzetközi piacra lépés érdekében, továbbá a Kaposváron beinduló mérnökképzés hatására döntött a kaposvári beruházás mellett. Hozzátette: a vállalat arra törekszik, hogy a piaci igények felmérése után lehetőleg saját fejlesztésű, tervezésű, gyártású járműveket állítson elő magyar munkavállalókkal, magyar beszállítókkal, alvállalkozókkal úgy, hogy a termékekben minél magasabb legyen a hazai hozzáadott érték.

Rajnai beszámolt arról, hogy a kaposvári gyárba első körben 20 dolgozót vettek fel, számuk a megrendelések függvényében elérheti a százat. A vezérigazgató korábban azt nyilatkozta, hogy a BM Heros a tűzoltójárművek mellett mentőgépjárműveket, más gépjárműveket, speciális eszközöket, konténereket is gyárt, és igyekszik portfólióját folyamatosan bővíteni.

Rajnai a gyártóközpont átadásakor hangsúlyozta, a cég újabb üzemegységek létesítését tervezi, a lehetséges helyszínek között Kaposvár is szerepel. A vezérigazgató az esemény végén a BM Heros ajándékaként egy 60 millió forintos tűzoltóautót adott használatba a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesületnek (Kötél), a járművet Bodó László egyesületi elnök vette át.

A beruházó Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő (NIPÜF) csoport Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkárt idézve azt írta, hogy “az elmúlt évek nagyszabású ipariingatlan-fejlesztési projektjei és telekértékesítési ügyletei igazolták a Nemzeti Ipari Park Hálózat létjogosultságát és a kormány ehhez fűződő várakozásait”. Az államtitkár szerint az állami tulajdonú NIPÜF-csoport stabil bázist jelent a gazdaság újraindításához. Munkahelyeket teremt, elősegíti, hogy az ügyfelei is munkahelyeket hozzanak létre, projektjei megrendelést biztosítanak az építőiparnak, a folyamatban lévő tárgyalások és szerződéskötések nyomán újabb ipari fejlesztések valósulnak meg, és a beruházásai gazdaságilag kevésbé dinamikus térségek felzárkózásához is hozzájárulnak.

A közleményben Kiss László, a NIPÜF Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a NIPÜF-csoport már a most átadott csarnok júniusi bokrétaünnepsége óta is minden területen “organikus növekedést” ért el. Újabb helyszíneken indítottak fejlesztéseket, új leányvállalat megalapításával bővült a munkatársaik száma. “Mostanra 326 hektárnyi fejlesztési terület adásvételét bonyolítottuk le, illetve csaknem 184 ezer négyzetméternyi csarnokot hasznosítottunk hosszú távú bérleti szerződések keretében – tette hozzá.

A vezérigazgató kitért rá, hogy a kaposvári fejlesztés során nemcsak a bérlő BM Heros Zrt. egyedi igényeit, hanem az energiahatékonyságot és a fenntartható megoldások alkalmazását is szem előtt tartotta. “Így a nagy teherbírású ipari padló, valamint a nagy méretű szekcionált kapuk mellett a korszerű szigetelés és a takarékos LED világítás is az épület fő jellemzői közé tartozik” – jegyezték meg.

A nyilvános cégadatok szerint a BM Heros Zrt. értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 4,5 millárd forint, adózott nyeresége 351 millió forint volt.

The post Átadták a BM Heros kaposvári gyárát appeared first on .

Megtalálták az október közepén Párizsban lefejezett történelemtanár csecsen gyilkosának fotóját a nizzai Notre-Dame-bazilikában két héttel ezelőtt végrehajtott, három emberéletet követelő iszlamista merénylet tunéziai elkövetőjének a mobiltelefonjában – közölte a párizsi terrorellenes ügyészség.

A vádhatóság szerint – amely terrorcselekménnyel kapcsolatos emberölés és emberölési kísérlet miatti indított vizsgálatot – egy, Franciaországot “a hitetlenek hazájának” nevező hangfelvétel, valamint az Iszlám Állam terrorszervezettel kapcsolatos fotók is voltak a 21 éves Brahím Iszávi telefonjában. A nyomozás azonban eddig nem talált az elkövető kapcsolatai között olyanokat, akik segíthették volna őt a támadásban. Az ügyészség folytatja annak ellenőrzését, hogy a merénylőnek voltak-e tettestársai vagy segítői Franciaországban, Olaszországban vagy Tunéziában.

A tunéziai merénylőt Nizzában válságos állapotban szállították kórházba a támadást követően, miután a tett helyszínén a rendőrség több lövéssel ártalmatlanította. Egy héttel ezelőtt átszállították Párizsba, de az állapota továbbra is válságos, miután koronavírussal is diagnosztizálták, még mindig nem tudták kihallgatni. A nyomozók a telefonjában megtalálták annak a csecsen iszlamistának, Abdoullakh Anzorovnak a fotóját, aki október 16-án azért ölt meg egy történelemtanárt, Samuel Patyt Párizs közelében, mert megmutatta a Mohamed-karikatúrákat a szólásszabadságról tartott óráján a tanulóknak, és emiatt célponttá vált az interneten.

A nyomozók azt feltételezik, hogy a tunéziai támadó is a Mohamed-karikatúrák franciaországi publikálását akarta megbosszulni. A támadással kapcsolatban eddig 12 embert vettek őrizetbe, de mindegyiküket szabadon engedtek, nem indult eljárás egyikük ellen sem. Iszávi – akinek a hazájában köztörvényes bűncselekmények miatt volt már dolga a rendőrséggel – szeptember közepén indult el Tunéziából, Olaszországon keresztül két nappal a támadás előtt érkezett Franciaországba, és illegálisan tartózkodott az Európai Unió területén.

The post Nizzai merénylet: az elkövető telefonjában megtalálták a lefejezett tanár gyilkosának a fotóját appeared first on .

Az izraeli hadsereg a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet katonai létesítményeit lőtte vasárnap hajnalban, pár órával azután, hogy az övezetből két rakétát lőttek ki Izrael központi tengerparti részeire – jelentette a ynet.

Helikopterekről és tankokról a Hamász föld alatti járatait, valamint katonai állásait lőtte az izraeli hadsereg válaszul az éjszakai támadásra. Éjjel kettőkor Asdódban megszólaltak a légvédelmi szirénák, majd Tel-Aviv környékén és a tőle délre fekvő tengerparti részeken robbanások erős zaját lehetett hallani. Askelónnál működésbe lépett és útnak indított két elfogó rakétát a vaskupola légvédelmi rendszer. A gázai rakéták vagy az azokat elfogó lövedékek maradványai lakatlan területen értek földet, de Bat Jam tengerparti sétányánál is lezuhant egy fémdarab. Sehol sem számoltak be sérülésről vagy anyagi kárról.

A rakétákat az éjszakai vihar kitörésével, villámlással és mennydörgésekkel egy időben lőtték ki Gázából, a katonai szóvivő szerint talán azért, hogy a zajok megtévesszék a hadsereg légvédelmi egységeit. Izraelben úgy vélik, hogy a rakétatámadással Bahá Abu al-Ata, az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet egyik vezetője megölésének csütörtöki első évfordulójára emlékeztek meg a Gázai övezet fegyveresei. Abu al-Atát tavaly november 12-én likvidálták izraeli egységek.

Izrael és a Hamász között három hadművelet és számos kisebb összecsapás zajlott a Hamász 2007-es gázai erőszakos hatalomátvétele óta. Egyiptom közvetítésével Izrael tűzszünetet kötött a gázai iszlamista szervezettel, amely megígérte az Izrael elleni támadások felfüggesztését cserébe a Katar biztosította pénzsegélyekért. A Gázai övezetben több palesztin fegyveres csoport működik, de Izrael a terület felett uralmat gyakorló Hamászt tekinti felelősnek minden onnan indított támadásért, és általában katonai célpontok elleni légicsapásokkal válaszol a Gázából kilőtt rakétákra.

The post Izrael a Hamász létesítményeit lőtte a korábbi rakétatámadásra válaszul appeared first on .

 Amerikai sajtóinformációk szerint izraeli ügynökök állítólag likvidálták Abu Muhammad al-Masri-t, aki az al-Káida kettes számú vezetője volt, és akit Ayman al-Zawahiri utódjának gondoltak a titkosszolgálatok. A hírben az a különleges, hogy az izraeli ügynökök mindezt Iránban hajtották végre, ami már önmagában is nagy teljesítmény, Teheránban, fényes nappal (asszem). Meghalt a lánya is, aki bin Láden fiának volt a felesége. Bin Láden fiát, Hamza bin Ládent 2019 augusztusában ölték meg az amerikaiak.

Ha mindez így van, annak még van egy furcsasága, hogy az izraeliek ilyen nagy szívességet tettek az amerikaiaknak. A hírszerzési együttműködés intenzív, de hogy kinyírom neked az ellenséget egy ilyen magas kockázatú helyszínen, ahhoz szerintem valami nagy kérésnek kellett a háttérbe lennie. Az ellentételezésről valszeg nem értesülünk.

Azoknak akik kevésbé követik a közel-keleti eseményeket, talán az is magyarázatra szorul, hogy mi keresett Irán esküdt ellensége Teheránban. Ez elsőre kevéssé érthető, hiszen az al-Káida elvileg dzsihadizmus nevében ellenfélnek tekintette a síita Iránt.

Erre nekem két magyarázatom van. Az egyik az államérdek. Irán legfontosabb és legveszélyesebb ellensége az USA, ergo, ha az AQ fenyegetést jelent az USA-ra hajlandó vagyok elgondolkodni bizonyos lépéseken. Teherán tudtommal nem támogatta aktívan bin Ládenéket, fegyverrel, pénzzel, stb. Amit biztosan tudunk. hogy 2001 után az AQ vezetés egy része Afganisztánból Iránba menekült át jobb híján, ott házi őrizetben éltek egy évtizedet legalább. Masri is csak 2015-ben "szabadult", de azóta sem hagyhatta el Iránt.

A másik ok, hogy az AQ nem az Iszlám Állam. Bin Láden retorikájában sosem érvelt, a siíták elleni háborúba, ez kifejezetten az iraki AQ-t, al Zarkawi újítása volt, aki hamarosan össze is veszett bin Ládennel, részben éppen ezen a kérdésen. De egyszerűbb, ha megnézzük az AQ terrortámadásait, síiták, keresztények, buddhisták, melegek stb. nem voltak a célpontjai, hanem az USA, az USA, és aztán Európa és a nyugat általában. (Persze ismerem, az 1998-as fatvját a zsidók és keresztesek ellen, de mondom a cselekedetek...)

Ja, és visszatérve a Masri halálához, állítólag Zawahiri, a AQ öreg vezetője is meghalt pár hónapja, végelgyengülésben (vagy COVID, vagy valami betegségében). Az AQ szervezet jelentősége szerény, de azért foglalkozni kell vele.

 

A CNN még kiegészíti Masri halálát néhány új információval. Egyrészt azon a napon ölték meg, amikor a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségeket támadás érte 1998-ban. Ezekért részben őt tartották felelősnek. Másrészt a halála és New York Times bejelentése között ugye eltelt több mint két hónap. Az irániak hallgattak, mint a sír, de egy emírségi twitterező, majd egy afgán hírcsatorna írt Masri és lányának haláláról, úgy hogy valszeg az NYT-nak azért tartott ennyi ideig, hogy elég forrásból megerősítesse a művelet és Masri halálának hírét.

Harmadrészt – ez foglalkoztatta nagyrészt azokat akik kommenteltek – Masri szabad mozgásában a kulcsot egy 2017-es túszcsere jelentette. Ekkor (ez nincs benne a cikkben, máshol van) egy Jemenben foglyul ejtett diplomatáért cserébe 4 AQ tagot kiengedtek a szíriai Idlibbe (kettő nevét nem ismerjük, a másik kettőjét igen, de már végeztek velük amerikai drónok), Masrit és Saif al Adelt pedig „kiengedték” a házi őrizetből, Iránt nem hagyhatták el, de szabadon mozoghattak. Ezeket a részletekről írásos dokuk vannak, egy szíriai dzsihadisták közötti vita részleteként derültek ki. 

Végül a bin Láden likvidálásakor begyűjtött videofelvételekből tudjuk, hogy Hamza bin Láden, a Masri lánya 2005-ben házasodtak össze Teheránban (esküvői video). Mirjam a CNN szerint 27 éves volt most, azaz 2005-ben 12 lehetett. Hamza bin Laden 1989-es, ezek szerint 17 éves volt.

Hogyan került Hamza Iránba, ő is, és Osama feleségei is Iránba menekültek 2001 után. Ez azért elé durva. Bin Laden legfiatalabb fia (és OBL feleségei), végül 2010/2011 után kerültek Pakisztánba egy másik túszcsere kapcsán. Ott is egy iráni diplomata volt a csere alap.

Ez kb azt jelenti, hogy Mirjam 12 és 17 éves kora között volt Hamza felesége, gyerekükről nem szólnak hírek, nem tudom milyen házasság lehetett. Hamzat végül Afganisztánban ölték.

Az Al-Káida vezetéséből már csak Saif al-Adel van, ő a No.3 és ha Masri és Zawahiri is halott, akkor ő lenne a vezető, iráni háziőrizetben. Most már gondolom nagyon vigyáznak rá Teheránban. 

 Elég csípősek voltak azok a januári reggelek, de így utólag visszagondolva, hó nem volt, szóval nem a volt olyan nagyon hideg. És úgy emlékszem a MaxxPro-kon volt fűtés is. Kimentünk a parkolóba, ott sorakoztak a járművek, impozáns látványt nyújtva, ahogy felsorakoztak. Mi is megkaptunk a helyünket, bemásztunk, becsatoltuk magunkat repeszállóban, ami nem volt egyszerű, de mentségünkre legyen mondva, a legtöbb utasnak új volt az élmény :)

Így kezdődött 2011-ben egy új korszak, ami aztán 2020 októberéig tartott.

 

A Magyar Helsinki Bizottság meghívására a Helsinki Hangadó sorozat 12. adásában beszélgettem Meszerics Tamással, Tábor Áronnal és Ónody-Molnár Dóra moderátorral Donald Trump elnökségének az amerikai jogállamiságra gyakorolt hatásáról és a november 3-i elnökválasztásról.

A beszélgetés megtekinthető itt:

Helsinki Hangadó 12.: Trump a porcelánboltban? Négy év jogállami mérlege

Peking tiltakozását fejezte ki kedden az újabb, Hongkong kapcsán kiszabott amerikai szankciók ellen.

Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a négy újabb kínai állampolgárt érintő szankciók súlyosan megsértik a nemzetközi jogot. Hétfőn közölt döntésével ráadásul az amerikai kormányzat Hongkong ügyeibe avatkozik – tett hozzá.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egy hétfőn kiadott közleményben a Hongkongban újonnan felállított nemzetbiztonsági hivatal négy kínai hivatalnokát – köztük a hivatal helyettes vezetőjét – szankcionálta. Az indoklás szerint négyüknek köze van a Peking által június végén bevezetett nemzetbiztonsági törvényhez, amely az amerikai álláspont szerint veszélyezteti Hongkong autonómiáját. A szankciók alapján a négy hivatalnokot kitiltják az Egyesült Államokból, és esetlegesen ott található vagyonukat befagyasztják.

Matthew Cheung, a hongkongi kormányzat vezető titkára kedd reggeli sajtótájékoztatóján “teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte az amerikai lépést. Washington augusztusban hasonló szankciókkal sújtotta Carrie Lam hongkongi kormányzót, és további tisztségviselőket a nemzetbiztonsági törvénnyel összefüggésben.

The post Peking tiltakozott az újabb, Hongkong kapcsán kiszabott amerikai szankciók ellen appeared first on .

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt emeltek vádat egy férfi és párja ellen, amiért februárban Zalaegerszegen halálra verték szállásadójukat – közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba tájékoztatása szerint az áldozat még 2018-ban fogadta be a házába a 44 éves nőt, majd később a 38 éves élettársát – mindketten büntetett előéletűek -, akik egy közös gyermeket is neveltek. Februárban náluk vendégeskedett a férfi testvére, akivel a ház lakói együtt italoztak. A testvér este lefeküdt abban a szobában, ahol a hét hónapos csecsemő is aludt.

A ház tulajdonosa és a befogadott pár időközben összevesztek, a hangoskodásra a csecsemő is felébredt, akit a testvér próbált nyugtatgatni. A veszekedés azonban egyre durvábbá vált, a férfi pofonvágta szállásadóját, aki ezután be akart menni a saját szobájába. A befogadott pár követte a ház tulajdonosát, akit a szobában bántalmazni kezdtek; a földre került, jajveszékelő áldozatukat ütötték, rúgták és taposták. A testvér telefonon segítséget akart hívni, de a készüléket a fivére elvette tőle, a hívást pedig megszakította.

Miután az áldozat már nem adott életjeleket, a pár tagjai a holttestet először fel akarták darabolni és elégetni, de az is eszükbe jutott, hogy elássák. Végül kitakarítottak, és a holttest köré ruhaneműket pakoltak, amit meggyújtottak, majd elhagyták a házat. A Zala Megyei Főügyészség különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt emelt vádat a pár mindkét tagja ellen.

The post Különös kegyetlenséggel ölték meg a jótevőjüket appeared first on .

Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön elutasította az Auschwitz könyvelőjeként is ismert Oscar Gröning panaszát, aki előzetesen azért fordult a strasbourgi testülethez, mert az ellene lefolytatott, 1977-től 1985-ig tartó németországi büntetőeljárás túl hosszúnak bizonyult.

Oskar Gröninget, az egykori auschwitz-birkenaui náci haláltábor őrét, jogerősen 2015-ban ítélte négy év szabadságvesztésre a német bíróság magyar zsidók százezreinek legyilkolásában való bűnrészességért. Gröning 2018-ban 96 évesen hunyt el, anélkül, hogy egy napot is letöltött volna kiszabott büntetéséből. Az ügyében 1977-ben megkezdett első vizsgálat 1985-ben zárult le végül, amikor is bizonyítékok hiányában nem emeltek vádat ellene.

Göring 2017-ben azzal a panasszal fordult az EJEB-hez, hogy állítása szerint, a büntetőjogi eljárás ellene 1978 óta folyamatos volt, mivel a hatóságok elmulasztották őt értesíteni a vizsgálat 1985-ös lezárásáról. Az egykori SS tiszt azzal érvelt, hogy a német hatóságok megsértették a tisztességes tárgyalásokhoz való jogát. A strasbourgi testület bírái azonban úgy határoztak csütörtökön, hogy a panaszt elutasítják.

Az ítélet szerint, a bírák több bizonyítékkal is alá tudták támasztani, hogy Gröning az első eljárás lezárása után “nem maradt bizonytalanságban jogi helyzetét illetően”, mert már 1985-ben is tudatában volt, hogy nem kell tovább tartania a büntetőjogi felelősségrevonástól. Gröning 1944-ben, az úgynevezett magyar akció idején, a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt.

Auschwitzi lágerőrként állandó feladatai közé tartozott a deportáltak felügyelete, valamint az ellenállás és a menekülési kísérletek fegyveres erővel történő megakadályozása. Gröning 2015-ös elítélésekor “erkölcsileg bűnrészesnek” vallotta magát, és bocsánatot kért egykori tetteiért.

The post Az EJEB elutasította az Auschwitz volt könyvelőjenek panaszát appeared first on .

Meghalt pénteken az angol kriminalisztika huszadik századi történetének egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa. Peter Sutcliffe, akit 74 éves korában ért a halál, a koronavírus okozta Covid-19 betegségben szenvedett, börtönéből kórházba szállították, de nem volt hajlandó gyógykezelésnek alávetni magát. Sutcliffe-nek több más, krónikus betegsége is volt.

Sutcliffe-re 1981-ben róttak ki húsz életfogytiglant tizenhárom nő brutális meggyilkolásáért és hét további gyilkossági kísérletért. Az eljáró bíró annak idején az ítélet szóbeli indoklásában a bradfordi illetőségű egykori kamionsofőr minimum harminc évi elzárását javasolta, de a végzésben hivatalosan nem állapított meg határidőt arra, hogy Sutcliffe mikortól folyamodhat szabadlábra helyezéséért.

A sorozatgyilkos kérte ennek a határidőnek a bírósági megállapítását, de a londoni felsőbíróság ezt már tíz évvel ezelőtt, 2010 júliusában elvetette és fellebbviteli végzésében úgy rendelkezett, hogy Sutcliffe soha nem szabadulhat a börtönből.

A köznyelvben csak yorkshire-i hasfelmetszőként emlegetett Sutcliffe először 1975-ben gyilkolt, és utána hat évig tartotta rettegésben az észak-angliai Yorkshire megye lakosságát folyamatosan ismétlődő támadásaival. Az elfogása után hivatalosan elmebetegnek minősített Sutcliffe a bíróságon azt vallotta, hogy Istentől kapott megbízást prostituáltak meggyilkolására.

Áldozatai és a támadásait túlélők között voltak prostituáltak, de nem mindegyikük volt az. Utolsó, tizenharmadik áldozata például egy Jacqueline Hill nevű leedsi egyetemi hallgató volt. Sutcliffe szinte mindegyik esetben kalapáccsal támadt, de azért nevezték el yorkshire-i hasfelmetszőnek, mert áldozatai közül többet késsel, illetve csavarhúzóval összeszurkált és megcsonkított.

The post Meghalt Peter Sutcliffe, a rémálom appeared first on .

Egyes iOS és Android rendszerű okostelefonok a segélyhívás helyszínadatait automatikusan továbbítják a rendőrség központjába, így segítve a hívásfogadó operátort a segélykérés helyszínének gyorsabb és pontosabb meghatározásában – közölte a NISZ Zrt. és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közleményben felidézték: Magyarországon 2013-ban vezették be a 112-őt egységes európai segélyhívószámként, ami ingyenesen hívható mind vezetékes, mind mobiltelefonról bárhol az Európai Unióban. A 112 nem lépett a meglévő nemzeti segélyhívószámok helyébe, azokkal párhuzamosan működik, és csak és kizárólag emberi életeket, környezetet veszélyeztető veszélyhelyzet esetén szabad hívni, a rosszindulatú és fals hívások indokolatlanul terhelik a rendszert.

A hívások fogadására az Országos Rendőr-főkapitányság két országos Hívásfogadó Központot hozott létre Miskolcon és Szombathelyen. A segélyhívásokat szakképzett operátorok fogadják, akik közvetlenül koordinálják a segítségnyújtással kapcsolatos tevékenységeket, bevonják a mentők, a katasztrófavédelem vagy a rendőrség készenléti egységeit.

Az Egységes Segélyhívórendszert Magyarországon a NISZ Zrt. üzemelteti, amely egy sikeres pályázat eredményeként az EENA-val (European Emergency Number Association) és hat országgal (Dánia, Franciaország, Horvátország, Németország, Portugália, Svédország) együttműködve előkészítette a segélykérés pontosabb helymeghatározásához szükséges fejlesztéseket.

A NISZ Zrt. a fejlesztés megvalósítása után vezette be az AML (Advanced Mobile Location) funkciót Magyarországon, ami segíti a hívásfogadó operátort a segélykérés helyszínének gyorsabb és pontosabb meghatározásában. Mint írták, a korábbi, jóval pontatlanabb helyzetmeghatározásnál az AML segítségével akár 5 méteres pontossággal be tudják azonosítani a segélyhívás helyszínét abban az esetben, ha a hívást iOS vagy Android rendszerű okostelefonokról indítják. Az AML funkció a Hívásfogadó Központoknak értékes időt spórol meg azzal, hogy már közvetlenül, a hívás indításakor továbbítja a hívás helyszínének koordinátáit – jegyezték meg.

Közölték azt is, hogy a mobiltelefon-használóknak semmilyen alkalmazást nem szükséges telepíteniük, a 112 hívásával egy időben a telefon automatikusan aktiválja a funkciót és a helyszínadatokat közvetlenül a közelebbi Hívásfogadó Központba továbbítja. Az AML aktiválásához az Android OS 4.1 (Google Play Services 9.0), vagy annál magasabb verziójú, míg az iPhone-ok esetében minimum az iOS 13.4 operációs rendszer használata szükséges.

A közleményben azt is tudatták, hogy az AML-funkciót a világ több országban sikeresen vezették be. Az kizárólag a 112 hívásakor kapcsol be, a pozícióadatok pedig csak arról a készülékről jelennek meg a Hívásfogadó Központokban, amelyről a segélyhívást kezdeményezték. Az AML Magyarországon a legnagyobb hazai mobilszolgáltató – a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone – hálózatából ingyenesen érhető el. Tudatták azt is, hogy az ORFK és a NISZ Zrt. a funkció magyarországi bevezetése során nagy hangsúlyt fektetett az adatok biztonságos továbbításra, így az AML-funkció által továbbított helymeghatározási adatokat a központok csak a segélyhívással kapcsolatos tevékenységekre használhatják fel.

The post Új funkcióval bővült a 112-es segélyhívó vonal appeared first on .

Az Élet és Irodalom november 6-i nyomtatott és online számában szintén az amerikai elnökválasztásról írtam, méghozzá a választás napját követő, bizonytalansággal teli éjszakán bostoni íróasztalomnál felmerült gondolataimat és az addig beérkezett információkat foglaltam össze "Amerikai anzix" című cikkemben. A cím tiszteletadás egyik kedvenc filmrendezőmnek, a magyar neoavantgárd meghatározó alakjának számító, fiatalon elhunyt Bódy Gábornak,  aki ezzel a címmel alkotta meg nagyhatású játékfilmjét az Egyesült Államokba emigráló és ott a polgárháborúban részt vevő Xántus János naplója alapján. (Cserhalmi György emlékezetes alakítást nyújt a filmben.) Talán nem véletlen, hogy azon a hajnalon nekem is pont ez a film jutott eszembe.

Amerikai anzix: Biden még optimista, de Trump már győzelmet hirdetett és csalást kiáltott

A cikkből egy rövid előzetes:

"Az elmúlt napok történései alapján azt is gondolhatta az ember, hogy amikor most, szerda hajnalban ülök itt az íróasztalomnál Bostonban, az ablakom alatt erőszakos tüntetők tömegeinek masírozása hallatszik majd. Az utóbbi napokban ugyanis az elnökválasztás utáni zavargásokra készülve több nagyvárosban, köztük Washingtonban és New Yorkban is bedeszkázták a városközpontok számos üzletét, épületét, hogy azokba ne törhessenek be tiltakozók a nyár eleji antirasszista megmozdulások némelyikéhez hasonlóan. De egyelőre csend van, nyugalom, Amerika lélegzetvisszatartva kivár. Az esetleges tiltakozók sem tudják még, lesz-e okuk újra utcára vonulni. Az előzetes várakozások közül a zavargások kitörése tehát (egyelőre) nem jött be, igazuk lett viszont azoknak, akik azt jósolták, hogy kedd éjszaka még anélkül hajtja álomra a fejét a szuperhatalom 330 millió fős népessége, hogy tudnák, ki vezeti országukat a következő négy évben."

Az Azonnali.hu-n megjelenő, "Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból" rovatom újabb cikke november 4-én jelent meg. A cikket annak a témának szenteltem, amely azokban a napokban - s az eltelt másfél hétben folyamatosan - a legjobban foglalkoztatta a közvéleményt: az amerikai elnökválasztásnak. A cikk címe: "Trump, Biden, Kőműves Kelemen és a medve bőre".

Azonnali: Trump, Biden, Kőműves Kelemen és a medve bőre

Íme egy kis ízelítő a cikkből:

"Donald Trump egykori new yorki ingatlanmágnás, hivatalban lévő amerikai elnök és támogatói nem várt inspirációt merítettek a székely építőmester balladájából: kedd este még úgy tértek sok millió Kőműves Kelemenként nyugovóra, hogy a republikánus elnököt újraválasztották, ma pedig arra ébredhettek, hogy a váruk reggelre leomlott."

Kiutasított két fehérorosz diplomatát a brit kormány. A lépés közvetlen előzményeként Fehéroroszország előző nap két brit diplomatát nyilvánított nemkívánatos személlyé.

A londoni külügyminisztérium bejelentése szerint kedd délután bekérették Makszim Jermalovics fehérorosz nagykövetet és közölték vele a két fehérorosz diplomata kiutasítását. A brit külügyi közleményből nem derül ki, hogy Fehéroroszország londoni nagykövetségének diplomatái közül kiknek kell távozniuk. A tárca ugyanakkor közölte, hogy a brit diplomaták kiutasításáról hozott minszki döntést megalapozatlannak tartja, mivel a távozásra felszólított két diplomatának azért kellett elhagynia állomáshelyét, mert vasárnap teljesen legális módon, megfigyelőként jelen voltak minszki tiltakozó megmozdulásokon.

A két brit diplomata nevét hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de az ONT fehérorosz televízió szerint Lisa Thumwood első beosztottról és Timothy White-Boycott katonai attaséról van szó. A televízió szerint ők már el is hagyták Fehéroroszországot. Dominic Raab brit külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a két brit diplomatával szembeni bánásmódot, amely ellentmond a diplomáciai kapcsolatok szabályrendszerét rögzítő Bécsi Konvenciónak – áll a londoni külügyminisztérium keddi tájékoztatásában.

A közlemény szerint a fehérorosz nagykövettel közölték azt is, hogy a brit kormány véleménye szerint az egyetlen lehetséges előrevezető út új választások megtartása és a tüntetők ellen alkalmazott erőszak felelőseinek elszámoltatása. A nyilatkozat szerint London továbbra is felelősnek tartja a fehérorosz hatóságokat a manipulált augusztusi választásért és a fehérorosz nép folytatódó erőszakos elnyomásáért.

The post London kiutasított két fehérorosz diplomatát appeared first on .

Januártól csak a HungaroControl applikációjának használatával reptethető pilóta nélküli légijármű az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) törvényjavaslata szerint. A drónok kezelői a repülésbiztonság növelése érdekében a mobilalkalmazásból tájékozódhatnak a légtérhasználati lehetőségekről, a korlátozott vagy tiltott területekről – jelentette be az ITM.

A minisztérium ismerteti: a pilóta nélküli légijárművekkel kapcsolatos általános uniós előírások tavaly nyáron léptek hatályba. A repülésvégrehajtási, üzemeltetési feltételeket rögzítő, további rendeleteket idén júliustól kellett volna alkalmazni, a koronavírus-világjárvány miatt azonban ezt a határidőt 2020 végéig tolták ki. Bizonyos részletszabályok megalkotása a tagállamok feladata maradt, az ITM javaslata az új hazai drónszabályozás törvényi szintű elemeit tartalmazza. A tervezet megteremti a biztonságos üzemeléshez, a drónok rugalmas és innovatív felhasználásához szükséges kereteket.

A jövőben a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet a repülőeszközökről, a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és üzembentartóikról. A magyar légteret kizárólag a nyilvántartásba vett járművek használhatják. Az új előírások bevezetik a pilóta nélküli játék légijármű fogalmát, amely alatt a 120 grammnál könnyebb, a kezelőtől száz méternél messzebbre eltávolodni nem képes drón értendő. E járművekre nem terjed majd ki a nyilvántartásba-vételi kötelezettség.

A légiközlekedési törvény kapcsolódó módosítása rögzíti a HungaroControl Zrt. által üzemeltetett honlappal és mobilalkalmazással összefüggő alapvető szabályokat. A naprakész légtér-információkat közlő, a drónozókat a korlátozásokról is tájékoztató applikációt néhány kivételtől eltekintve kötelező lesz használni.

A szabályozás fokozottan védi a magánélet és az otthon nyugalmának tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogokat is. A javasolt rendelkezések értelmében lakott terület felett kizárólag eseti légtérben lehet pilóta nélküli légijárművet használni. A játékdrónok e követelmény betartása alól is mentesülnek. Az eseti légtér legfeljebb hét napra szóló kijelölése a továbbiakban is a katonai légügyi hatóságnál kérelmezhető, ennek hiányában a lakott területen belüli drónozás közlekedési szabálysértésnek minősül. A családi élet háborítatlansága érdekében magánlaksértés miatt vonható felelősségre az, aki kamerával felszerelt légijárművével az érintettek hozzájárulása nélkül más lakásáról vagy az ott tartózkodókról felvételt készít.

Magyarország legalább régiós szinten vezető szerepet kíván betölteni a dróntechnológia elterjesztésében. A drónalapú szolgáltatásokkal jelentős mértékben növelhető a vállalatok innovációs szintje, költséghatékonysága, értékteremtő, gazdaságélénkítő képessége. A technológia térnyerése számos további előnnyel jár, kedvező hatásai érezhetőek lesznek egyebek mellett a szoftverfejlesztésben, a mezőgazdasági területek gazdaságosabb fenntartásában vagy az eredményesebb kutatás-mentésben is – áll a közleményben.

The post ITM: mobilalkalmazás támogatja a drónok szabályos és biztonságos üzemeltetését appeared first on .

Egy Agatha Christie-regényre épülő krimi készül Bollywoodban: ez az első alkalom, hogy az angol írónő hagyatékkezelője egy indiai filmkészítővel működik együtt.

Visal Bhardvadzs indiai filmrendező csupán annyit árult el a produkcióról, hogy a történet egy himalájai hegyi üdülőben játszódik, ahol gyilkosság történt. Ahogy a krimi kibontakozik, egy pár akaratlanul is nyomozásba kezd, hogy az ügy végére járjon.

Ez az első alkalom, hogy az angol írónő hagyatékát kezelő Agatha Christie Limited egy indiai filmessel működik együtt – olvasható a BBC hírportálján. “Számos adaptáción dolgoztunk már világszerte és minden ország beleviszi a maga sajátosságait a produkciókba. Kétségem sincs afelől, hogy ez ezúttal is így lesz” – mondta James Prichard, Christie dédunokája, a hagyatékkezelő vezérigazgatója. Az 55 éves Bhardvadzs hazája egyik legizgalmasabb filmese. Az elmúlt két évtizedben 15 filmet rendezett, köztük három Shakespeare-mű modern feldolgozását.

A rendező, aki június közepén a Muszuriban lévő házába vonult vissza a világjárvány elől, azt reméli, hogy két hónapon belül elkészül “a krimi királynőjének” egyik regényére épülő forgatókönyvvel, és 2021 elején elkezdhetik a forgatási munkálatokat. A film nagy részét himalájai városokban veszik fel, mert a rendező “szereti a csípős hegyi teleket”.

Az észak-indiai Mirutban felnőtt Bhardvadzs mindig is rajongott a bűnügyi regényekért, már középiskolásként falta Christie írásait. Noha az indiai irodalom tele van népszerű detektívregényekkel, Bollywood nem iparkodik ezek megfilmesítésével. Bhardvadzs Shakespeare-adaptációiban számos dal és táncjelent is helyet kapott, és a rendező az Agatha Christie inspirálta krimi esetében sem zárkózik el az énekléstől. “Van egy-két karakter a történetben, aki énekes és ha egy történetbe természetes módon beleillenek a dalok, akkor lesz ének” – jegyezte meg Bhardvadzs.

“A célom, hogy egy új detektívet alkossak meg a filmemmel. Tetszik az ötlet, hogy van két ember, akik egyáltalán nem nyomozók, de megoldanak egy bűntényt. A történet hű lesz Christie szellemiségéhez, ha az írásához nem is” – jegyezte meg a rendező. Hozzátette: “alig várom, hogy újra a kamera mögött legyek két évvel azután, hogy elkészítettem a legutóbbi filmemet. Ha minden jól megy, ez lesz az első része egy Christie-regényekre épülő trilógiának”.

Christie első detektívregényét, A titokzatos stylesi esetet 1920-ban publikálták. Azóta több mint kétmilliárd példányban keltek el a művei több mint száz nyelven. Csak tavaly több mint kétmillió példányt adtak el a könyveiből, amelyeket televízióra, mozivászonra és színpadra is átdolgoztak az elmúlt évtizedekben.

The post Agatha Christie inspirálta krimi készül Bollywoodban appeared first on .