Biztonságpolitika

Francois Molins, a semmítőszék főügyésze pénteki közleményében tudatta, hogy a kizárólag a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó, 1999-ben létrehozott francia köztársasági bíróság (CJR) befogadta a korrupciós ügyek ellen küzdő Anticor nevű szervezet és a három bírói szakszervezet közös keresetét az igazságügyi miniszter ellen.

Dupond-Moretti szeptemberben indított vizsgálatot a pénzügyi visszaéléseket vizsgáló országos ügyészség három vizsgálóbírója ellen, amiért több sztárügyvéd, köztük a jelenlegi miniszter híváslistáit is átvizsgálták, amikor megpróbálták azonosítani, hogy ki értesítette Sarkozyt arról, hogy az egyik ellene folyó vizsgálatban lehallgatják a mobiltelefonját.

A tárcavezető ellen azért is feljelentést tett a korrupcióellenes szervezet, mert Édouard Levrault vizsgálóbíró ellen is vizsgálatot indított, amiért az azzal vádolta a korábban ügyvédként tevékenykedő politikust, hogy nyomást gyakorolt rá.

Dupond-Moretti nyári kinevezését megelőzően sztárügyvéd volt, és egy olyan rendőrt védett egy perben, aki ellen Édouard Levrault emelt vádat. A perben Dupond-Moretti élesen bírálta a bíró módszereit. A feljelentések nyomán a francia köztársasági bíróság elfogadta a semmítőszék főügyészének kérését, és vizsgálóbizottságot állít fel az ügyek kivizsgálására. A tárcavezető a France2 közszolgálati televízióban elmondta: “Magyarázatot fogok adni, számíthatnak rám, elmondok mindent, amit tudok”.

Jérome Karsenti, az Anticor ügyvédje szerint a “szükség volt a vizsgálat megindítására, le kell folytatni az eljárást, mert láthatóan probléma merült fel”. A jelenlegi és az előző kormány más tagjai ellen is vizsgálatot folytat a CJR, ellenük azonban a koronavírus-járvány állítólagos elégtelen kezelése miatt érkezett feljelentések nyomán indult eljárás.

The post Vizsgálat indul a francia igazságügyi miniszter ellen appeared first on .

A tényállás szerint 2018. február 15-én éjjel a vádlott rendőr törzsőrmesterként megkülönböztető fény- és hangjelzést használva szolgálati autójával egy rendőrségi helyszínre sietett. Egy újpesti kereszteződésben összeütköztek egy másik, elsőbbséggel bíró, kizárólag megkülönböztető fényjelzést használó rendőrautóval. Sem a járművet vezető vádlott, sem a balesetben elhunyt utasa nem használt biztonsági övet.

A vádlott járművének utasa a helyszínen meghalt, életét a bekapcsolt biztonsági öv sem mentette volna meg – írták. A vádlott és a másik rendőrautó utasa nyolc napon túl, míg a másik sofőr nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Sajtóhírek szerint a két karambolozó rendőrautó ugyanarra a helyszínre sietett a BRFK Tevékenység-irányítási Központ utasítása alapján, mert intézkedő rendőrök segítséget kértek.

Az ügyészség szerint a baleset azért következett be, mert a vádlott megkülönböztető jelzéseket használva, de úgy haladt be mintegy 70 kilométeres óránkénti sebességgel a tilos jelzés ellenére a kereszteződésbe, hogy nem győződött meg arról, veszélyeztet-e más járművet, illetve, a másik, elsőbbségi helyzetben érkező jármű vezetője lehetővé teszi-e számára az akadálytalan továbbhaladást.

Az ügyészség halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vádat, amiért a törvény szerint 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Az ügyészség másfél év – két év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztést indítványozott. Pénteken a törvényszék előkészítő ülést tartott, amelyen a vádlott beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, így a bíróság csak a büntetéskiszabás körében folytatott le bizonyítást, majd ítéletet hozott.

A bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott beismerését, megbánását, különös figyelemmel arra, hogy az elhunyt sértett hozzátartozóitól bocsánatot kért, ők pedig azt elfogadták. Így a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa első fokon másfél év – végrehajtásában két évre felfüggesztett – szabadságvesztésre, valamint három év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte a rendőr törzsőrmestert halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős, miután a védő enyhítésért fellebbezett, a vádlott pedig három nap gondolkodási időt kért.

The post Felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek egy rendőrt halálos baleset okozása miatt appeared first on .

A török államfő pénteken Isztambulban újságíróknak arra a kérdésére, hogy találkozik-e az egyetem hallgatóival, visszakérdezett: Minek találkozzak? Diákok nincsenek ebben a dologban, terroristák vannak.

A rektor a törvényeknek megfelelően lett kinevezve – hívta fel a figyelmet, majd emlékeztetett: Bulu a Bogazici Egyetemen szerzett doktori fokozatot, és már két másik felsőoktatási intézmény rektora is volt. Erdogan rámutatott: a felsőoktatási tanács (YÖK) kilenc embert javasolt a Bogazici élére és ő Bulut választotta, aki szerinte “nagyon-nagyon sikeres” lesz új hivatalában.

Bulu közgazdász professzor, aki 2015-ben a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) képviselőjeként akart indulni a parlamenti választásokon. Rektori kinevezése szombaton jelent meg a hivatalos közlönyben, s a lépés ellen hétfőn tüntetések kezdődtek Isztambulban. A tiltakozók az első nap össze is csaptak a rendőrökkel. Szerdán ismét demonstrálók százai gyűltek össze a török metropoliszban fokozott rendőri jelenlét kíséretében. A felvonulók őrizetbe vett társaik szabadon engedését, Bulu és a hozzá hasonlóan kinevezett rektorok lemondását, valamint demokratikus rektorválasztási rendszert kialakítását követelték.

Az Anadolu török állami hírügynökség jelentései szerint a megmozdulásokkal összefüggésben eddig 45 embert állítottak elő, mindegyiküket szabadlábra helyezték, bár 44-üket csak bírói felügyelet mellett. Az őrizetbe vettek közül legalább tucatnyian vettek részt korábban különféle terrorszervezetek tevékenységében, többségük pedig szélsőbaloldali szervezetek megmozdulásaihoz csatlakozott – írta az Anadolu.

Pénteken a török főváros, Ankara központjában is előállítottak harminc embert, akik az isztambuli tüntetők iránti szolidaritásból csoportosultak. A rendőrök az új típusú koronavírus-járványra hivatkozva beavatkoztak, mire a tiltakozók ellenálltak, és kisebb verekedés tört ki.

Az 1980-as török katonai puccs óta Bulu az első rektor, akit nem a Bogazici Egyetem választott saját berkeiből az intézmény élére. Korábban a török felsőoktatási intézmények maguk választották meg rektoraikat, de 2016 óta Erdogan magához vonta a kinevezés jogát. A főleg angol nyelven oktató Bogazici Egyetemet 1863-ban alapították akkor még Robert College néven. Ez volt az első amerikai egyetem az Egyesült Államok területén kívül. 1971-ben nevezték át a Boszporusz után (Bogazici), amelynek európai partján fekszik.

The post Erdogan: a tüntető diákok terroristák appeared first on .

Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő az őrizetbe vetteket Hongkong ás Kína stabilitásának aláásásával vádolta. A szóvivő úgy vélekedett, hogy a hongkongiak szabadságjogaira a lépés nincsen hatással. A hongkongi hatóságok szerda reggel 53 embert vettek őrizetbe, akiket a tavaly a pekingi központi vezetés által Hongkongra vonatkozóan elfogadott nemzetbiztonsági törvény alapján azzal vádolnak, hogy a helyi kormányzat “megbuktatására” szövetkeztek.

Az előállítottak tavaly, a később elhalasztott törvényhozási választások előtt előválasztást szerveztek, amelyet Peking már akkor törvénytelennek minősített.

John Lee hongkongi biztonsági miniszter a South China Morning Post című hongkongi lap beszámolója szerint szintén kiállt az őrizetbe vételek mellett. Lee szerint az előválasztások célja az volt, hogy az ellenzék elegendő tagot juttathasson a törvényhozói tanácsba a költségvetés megvétózására, és ezáltal olyan helyzetet teremtsenek, hogy a kormányzó lemondásra kényszerüljön, a kormányzat pedig működésképtelenné váljon. Lee hangsúlyozta: az előválasztás “nem aktív elemei”, köztük a választók, nem álltak az akció célpontjában. Az előválasztáson mintegy hatszázezren vettek részt.

A hatóság akciójában mintegy ezer rendőr vett részt, ezzel eddig ez volt a hongkongi demokratikus erők elleni legsúlyosabb fellépés az éles nemzetközi bírálatokat kiváltó, tavaly júniusban hatályba lépő jogszabály alapján. A hongkongi rendőrség közlése szerint az akció keretében 72 helyet kutattak át, és összesen 1,6 millió hongkongi dollárt (hatvanmillió forint) kitevő, az előválasztással kapcsolatba hozható pénzeket fagyasztottak be.

A rendőrség nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy további emberek előállítására is sor kerüljön az ügyben.

The post Peking kiállt a hongkongi ellenzéki politikusok és aktivisták őrizetbe vétele mellett appeared first on .

Azt írták: a 24 éves tárnoki férfi a vonaton – szóváltás után – többször mellkason ütötte a jegyvizsgálót, aki rendőri segítséget kért. A rendőrök a férfival szemben közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt indítottak eljárást.

A MÁV Zrt. tájékoztatása szerint a bántalmazás egy a Déli Pályaudvarról Székesfehérvárra tartó szerelvényen Tárnok és Martonvásár között történt. Az elkövető a martonvásári állomáson elhagyta a szerelvényt, a jegyvizsgáló a történtek után folytatta munkáját – tették hozzá.

The post Bántalmazta a kalauzt, bűnhődni fog appeared first on .

Az Egyesült Államok hivatalosan kérte a brit kormánytól a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának kiadatását. A londoni bíróság hétfőn azonban – elfogadva a védők keresetét – kimondta, hogy Nagy-Britannia nem adhatja ki az ausztrál állampolgárságú, 49 éves Assange-t az amerikai hatóságoknak. Az indoklás szerint reális annak a kockázata, hogy a depresszióval küszködő Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el.

Ugyanez a bírói fórum szerdán elutasította azt a védői indítványt is, hogy a WikiLeaks alapítóját óvadék ellenében helyezzék szabadlábra. Az elutasító végzés szerint Assange “késztetést érezhet” arra, hogy a még le nem zárult kiadatási eljárás elől megszökjön. A védők szerint a londoni Belmarsh börtönben, ahol Assange-t fogva tartják, védencüknek méltatlan körülmények között kell várnia a kiadatási eljárás végét, és fennáll annak a veszélye is, hogy koronavírus-fertőzést kap.

A bíró szerit ugyanakkor a Belmarsh viszonyai “össze sem hasonlíthatók” azokkal a rendkívül kemény körülményekkel, amelyek Assange-ra kiadatása esetén az amerikai börtönökben várnának. Az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t.

Julian Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. Védői szerint a WikiLeaks-portál alapítóját az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik. Az amerikai hatóságok ugyanakkor jelezték, hogy Assange-nak kiadatása és elítélése esetén nagy valószínűséggel 4-6 évet kellene rács mögött töltenie. Az Egyesült Államok már bejelentette, hogy fellebbezést nyújt be a kiadatás megtagadásáról szóló londoni bírósági végzés ellen.

Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Két éve azonban – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.

Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését. A londoni büntetőbíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a bíróság előtti megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A londoni Southwark kerület koronabírósága 2019 májusában a maximálishoz közeli, ötven hét börtönbüntetésre ítélte Assange-t. A WikiLeaks-alapítót ennek letöltése óta is vizsgálati fogságban tartják, tekintettel az amerikai kiadatási kérelemre.

The post Brit bíróság: Julian Assange nem helyezhető szabadlábra appeared first on .

A közlemény szerint a férfi kedd délután, szóváltás után súlyosan bántalmazta az élettársát. A nőt életveszélyes sérüléssel vitték kórházba a mentők.

A rendőrség életveszélyt okozó testi sértés gyanúja miatt indított nyomozást az alsózsolcai férfi ellen.

A gyanúsítottat előállították, kihallgatása után őrizetbe vették, továbbá az ügyészségen előterjesztést tesznek a letartóztatására – közölte a rendőrség.

The post Életveszélyes állapotban került kórházba egy bántalmazott nő Alsózsolcáról appeared first on .

A Tesco tájékoztatása szerint a terméket bármely áruházban, a blokk bemutatásának hiányában is visszaveszik, és a teljes vételárat visszatérítik. A Nébih kéri, hogy aki vásárolt a 2021 június minőségmegőrzési idővel, illetve L201683V7401 tételazonosítóval rendelkező termékből, az ne fogyassza el.

The post Nébih: a Tesco visszahívta saját márkás 200 grammos kiszerelésű mazsola termékét appeared first on .

Ez volt az első megemlékezés az áldozatokról azóta, hogy ítéletet hirdetettek decemberben a franciaországi dzsihadista merényletsorozat nyitányát jelentő, 2015 januárjában elkövetett és tizenhét halálos áldozattal járó párizsi támadások 14 vádlottjának a perében.

A szerkesztőség egykori épületénél rendezett csendes főhajtáson mintegy húsz közéleti személyiség volt jelen, többi között Riss karikaturista, a támadások egyik túlélője, a lap jelenlegi főszerkesztője, Francois Hollande, aki a merénylet idején a köztársasági elnök volt, Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere és a kormány képviseletében Gérald Darmanin belügyminiszter.

A szűk delegáció a szerkesztőség közelében, a boulevard Richard Lenoir-on az elmenekülő két támadó egyike által közvetlen közelről agyonlőtt rendőr, Ahmed Merabet emlékének is adózott. Hasonló rendezvényt tartottak Párizs keleti határában, ahol két nappal később egy zsidó élelmiszerboltban egy harmadik dzsihadista túszokat ejtett és közülük négy emberrel végzett.

“Múlik az idő, a megrendülés változatlan. Emlékezzünk a Charlie Hebdo elleni merénylet áldozataira, akik az iszlamista barbarizmus lövéseitől estek el! A hozzátartozókért, az értékeinkért, a szabadságunkért, Franciaországért: soha nem felejtünk” – írta a Twitteren a belügyminiszter.

2015. január 7-én két francia dzsihadista hatolt be a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol 12 embert megöltek, és 11-et megsebesítettek. A támadókat két napig üldözte a rendőrség. Eközben egy harmadik társuk január 8-án lelőtt egy rendőrt a főváros egyik déli elővárosában, Montrouge-ban, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat. A három napig tartó támadásokban 17-en vesztették életüket, köztük három rendőr és 21-en sérültek meg.

A támadássorozat volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullámnak, amelyben több mint 260-an vesztették életüket.

The post Párizsi terrortámadás: szűk körben emlékeztek meg a Charlie Hebdo című hetilap elleni iszlamista merénylet áldozatairól appeared first on .

A kezdeményezők arra kérik fel az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan jogszabály elfogadására, amely tartósan véget vet a biometrikus adatok megkülönböztetés nélküli és önkényes alkalmazásának, amelynek különböző formái tömeges megfigyeléshez vagy az alapvető jogokba való indokolatlan beavatkozásokhoz vezethetnek.

Véleményük szerint a biometrikus adatok használatával végzett tömeges megfigyelés az Európai Unió adatvédelmi jogszabályainak megsértését jelenti. Beavatkozik a magánéletbe, indokolatlanul korlátozza a szólásszabadsághoz, a tiltakozáshoz való jogot, és a nem tesz eleget a hátrányos megkülönböztetés tilalmának. A biometrikus alapú megfigyelés, a profilalkotás és prognóziskészítés széles körű használata veszélyezteti a jogállamiságot és legalapvetőbb szabadságjogokat – szögezték le.

A közlemény szerint az EB úgy ítélte meg, hogy a kezdeményezés jogilag elfogadható, mivel megfelel a szükséges feltételeknek, ezért úgy határozott, hogy nyilvántartásba veszi azt. Az európai polgári kezdeményezés tartalmát az uniós bizottság ebben a szakaszban még nem vizsgálta – közölték.

A nyilvántartásba vételt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Amennyiben a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az EB három hónapon belül megvizsgálja a kezdeményezést, és reagál rá. A bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.

Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az unió értékeivel.

The post Betiltanák a biometrikus alapú a tömeges megfigyelést appeared first on .

Gál Kristóf hozzátette: az Újpesten 2020. december 24-én reggel történt rendőri intézkedésben érintett két kollégája – mint ahogy minden, a szolgálata ellátása közben balesetet, sérülést elszenvedő rendőr – egészségügyi szabadsága alatt távolléti díjat kap.

Tavaly december 24-én egy zavartan viselkedő férfi rátámadt egy IV. kerületi társasházhoz kiérkező járőrpárosra, amelynek egyik tagját – egy 26 éves rendőrt – többször megszúrta. A járőrpáros másik tagja, egy 23 éves őrmesternő több lövést adott le a támadóra, egy 35 éves délegyházi férfira, aki a helyszínen meghalt. A megkéselt rendőr azóta is kórházban van.

A rendőrség elkötelezett amellett, hogy valamennyi, hasonló helyzetbe kerülő tagjáról – a jogszabályok által biztosított lehetőségeket kihasználva – maradéktalanul gondoskodjon – hangsúlyozta a szóvivő, hozzátéve: az anyagi és más ellátás nem korlátlan, de a szervezet pluszjuttatásokkal támogatja a megsérült munkatársakat.

A konkrét esetről szólva ismertette: a két rendőr eseti segélyt kapott a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól és az Országos Rendőr-főkapitányságtól, a férfi kolléga pedig a Belügyminisztériumtól is. Ezenfelül – mondta az ORFK szóvivője – parancsnokaik minden lehetséges módon segítik munkatársaikat: például ha a vidéken élő családtagjaik meg akarják látogatni őket, kifizetik utazásuk és szállásuk költségét.

Az anyagi támogatás mellett a lelki felépülést is támogatja a szervezet – mondta a szóvivő. Hozzátette: mind az életveszélyes sérülés, mind pedig a lőfegyverhasználat közvetlenül vagy közvetve pszichés egyensúlyvesztést, akut stressz- vagy krízisállapotot, a későbbiekben pedig poszttraumás pszichés megbetegedést okozhat. A rendőrség szakemberei – speciális pszichológiai protokoll alapján – egy rendkívüli eseményt követően egyéni vagy csoportos kríziskezelést nyújtanak az érintetteknek. Ha a pszichológus az érintettnél olyan jeleket tapasztal, amelyek arra utalnak, hogy pszichés egyensúlyvesztés következett be, felajánlja a további egyéni mentálhigiénés gondozás lehetőségét.

Gál arról is beszélt, hogy érvényben van a Belügyminisztérium által kötött, a személyi állományt érintő csoportos élet- és balesetbiztosítás, amelynek ügyintézésében szintén segítséget nyújtanak a hasonló helyzetbe kerülő rendőröknek.

The post Anyagi és egyéb támogatást is kap az Újpesten megkéselt rendőr és járőrtársa appeared first on .

A kettős gyilkosság Újszegeden, a Szegedi Csillagvizsgáló közelében, egy erdős területen történt. A közelben dolgozók szerint az egyik áldozat már évek óta a kiserdőben élt, általában másokkal együtt. A fák között két hulladékból emelt bódé áll, a környékükön használati tárgyak, a fák között kifeszített kötélen száradó ruhákkal. Csütörtök délelőtt a helyszínelést követően a földön csupán egy véres takaró jelezte, hogy korábban ott bűncselekmény történhetett.

A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint a feltételezett elkövetőt néhány órával a gyilkosság után fogták el. A férfira szerdán 20 óra után figyeltek fel körzeti megbízottak a belvárosban, és a kijárási tilalom megszegése miatt igazoltatták. A rendőröknek feltűnt a férfi zavart viselkedése, illetve a ruházatán lévő vérszennyeződés. Kérdőre vonták, ekkor elmondta, nem sokkal korábban megölte két ismerősét.

A rendőrök megállapították, hogy a feltételezett elkövető egy szegedi kiserdőben bántalmazta, majd késsel olyan súlyosan megsebesítette a férfiakat, hogy mindketten a helyszínen meghaltak. A nyomozók a 31 éves férfit őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását. Ellene több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

The post Megölte két ismerősét egy szegedi férfi appeared first on .

Saághy Flóra közölte, a 2014 júniusa és 2017 novembere között munkahellyel nem rendelkező, magát a sértettektől szerzett pénzből fenntartó nőt 86 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalással vádolják.

A vádirat szerint a nő 2014-ben különböző internetes társkereső oldalakon regisztrálta magát többnyire álneveken, és a profilokba mások képét töltötte fel. A vádlott fokozatosan elnyerte a vele kapcsolatba lépő férfiak bizalmát, majd hamarosan anyagi segítséget kért tőlük, átmeneti pénzügyi gondokra hivatkozva.

Állítólagos anyagi nehézségeit különböző, valótlan történetekkel indokolta: hol azt állította, hogy jól működő mezőgazdasági vállalkozást üzemeltet, azonban bankszámláját zárolták, hol gyermeke váratlan betegségével kapcsolatos kiadásokra, vagy könyvelői hiba okozta nehézségekre hivatkozott. Ezért kölcsönként különböző pénzösszegek átutalását kérte, részben a saját, részben gyermekei, illetve egy ismerőse nevére vezetett bankszámlákra; őket nem tájékoztatta az átutalások eredetéről.

A valótlan történetekkel megtévesztett sértetteknek a nő valamennyi esetben azt ígérte, hogy a kölcsönkapott összegeket rövid határidőn belül visszafizeti, erre azonban sosem került sor, és az nem is állt szándékában.

A több mint három év alatt a nő 86 férfitól csalt ki 1500 és 100 ezer forint közötti összegeket, összesen több mint 3 millió forint kárt okozva – tudatta az ügyész.

The post Vádat emeltek egy férfiakat megtévesztő és megkárosító nő ellen appeared first on .

Keresztes Imre főügyész közleménye szerint a magyar állam nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást indított Északkelet-Magyarországon. A beruházás olyan területet is érintett, amelyen a nagyvállalkozó cége bányászati joggal rendelkezett, ezért a katasztrófavédelmi igazgatóság az érintett ingatlanok bányatelek jellegének törlése és a bányászati jog megszűnése miatt mintegy 24 millió forint kártalanítást állapított meg a cégnek.

A vállalkozó elhatározta, hogy pénzért valótlan igazságügyi szakértői véleményt szerez be a megállapítottnál magasabb összegű kártalanításért, és elérte, hogy a hatósági eljárásban a közjegyző a vállalkozóval üzleti kapcsolatban álló mérnöki iroda vezetője által jól ismert szakértőt rendelje ki igazságügyi szakértőként.

A kirendelt igazságügyi szakértő a jogszerű díjazás helyett jelentősen magasabb díjért és pernyertesség esetén “sikerdíjért” cserébe olyan szakvéleményt készített, amelyet a vállalkozó igényeihez igazított. A vállalkozó 2019 októberében a hamis szakvéleményre alapozva keresetet nyújtott be a bíróságra, amelyben mintegy másfél milliárd forintos kártalanítási igényt jelentett be.

A főügyészség a szakértővel közölt megalapozott gyanúról tájékoztatta az ügyben eljáró bíróságot. Ezt követően a bíróság a határozat kártalanítás összegét meghatározó részét megsemmisítette, és a katasztrófavédelmi igazgatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A főügyészség vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban és különösen jelentős polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás miatt emelt vádat két ember ellen a Székesfehérvári Törvényszéken.

A nyomozás során a közvetítőként tevékenykedő ember és a szakértő tagadta a bűncselekmény elkövetését. A vállalkozó az eljárás alatt elhunyt, ezért az ellene indult eljárást megszüntették – olvasható a közleményben.

The post Korrupció miatt vádat emeltek egy igazságügyi szakértő ellen appeared first on .

Azt írták, hogy egy társasház második emeleti lakásából zuhant ki a kislány Budapest IV. kerületében még szerdán délután. Édesanyja próbált rajta segíteni, de a gyermek légzése és keringése leállt.

A BRFK IV. Kerületi Rendőrkapitánysága – a helyszínre elsőként érkező – járőrének sikerült újraéleszteni a lányt, akinek állapotát a megérkező mentők stabilizálták. Ezt követően a gyermeket életveszélyes sérülésekkel kórházba vitték.

Az ügy körülményeit a kerületi rendőrkapitányság kiskorú veszélyeztetése bűntett gyanújával elrendelt eljárás keretében vizsgálja – áll a közleményben.

The post Hős rendőr élesztette újra az emeletről kiesett kisgyereket appeared first on .

Szabó Ferenc azt írta, hogy a banda rendszeresen és szervezetten fosztogatott vasútállomáson veszteglő tehervonatokat 2019 elejétől. Már tavaly december 3-án elfogott a rendőrség két férfit, mindketten szintén ehhez az ügyhöz köthetők – tette hozzá.

A gyanú szerint a rendőrség által most elfogott hét férfi is abból szerzett pénzt, hogy a ceglédi, az albertirsai és a ferencvárosi vasútállomáson várakozó vagonokat tört fel, és azokból különböző árukat – például súrolószereket, márkás alkoholtermékeket, kerékpárokat – lopott el.

Az ellopott árukat a gyanúsítottak orgazdákon keresztül értékesítették, ezzel az elmúlt két évben – korábban elfogott társaikkal együtt – csaknem tízmillió forintot szereztek. A közlemény szerint a banda egyik elfogott tagja a gyanú szerint mindemellett évek óta árult kábítószert Cegléden.

A banda tagjait többrendbeli, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett lopással, míg a dílert kábítószer-kereskedelem bűntettével is gyanúsítják.

The post Hetet egycsapásra: a tehervonatokat fosztogató banda további tagját fogták el appeared first on .

Az egykori terrorista ügyvédje, Laurent Pasquet-Marinacce jelezte, hogy fellebbezni kíván a semmítőszéknél a döntés ellen, amely novemberben már két alkalommal is jóváhagyta a Franciaországban 2019 májusban letartóztatott José Antonio Urrutikoetxea Bengoetxea kiadatását. Valamennyi keresetet Madrid nyújtotta be a 2018-ban megszűnt ETA Josu Ternera néven ismert egykori politikai vezetője kiadatása érdekében.

A spanyol hatóságok azzal vádolják Ternerát, hogy részt vett a baszk szeparatista szervezet egy 1987-es támadásában a spanyol csendőrség egy zaragozai kaszárnyája ellen. A robbantásos merénylet tizenegy ember életét oltotta ki. A férfi emiatt 2002 óta nemzetközi körözés alatt állt.

A fellebbviteli bíróság júliusban azonban elutasított egy másik európai elfogató parancsot, amelyben emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolta a spanyol igazságszolgáltatás a volt terroristát.

Ternerát – aki az 1970-es években volt az ETA politikai vezetője – 16 évi bujkálás után, 2019. május 16-án fogták el a francia Alpokban, Sallanches településen a spanyol és a francia biztonsági erők közös műveletében. A férfit akkor vették őrizetbe egy francia kórház parkolójában, amikor éppen kezelésre ment.

Tényleges kiadatására Spanyolországnak még hónapokat, de lehet, hogy éveket is várni kell, miután két terrorista ügyben Franciaországban is bíróság elé állítják: az ETA-ban 2002 és 2005, illetve 2010 és 2013 között betöltött szerepéért kell majd felelnie. Az első pert februárban tartják a párizsi fellebbviteli bíróságon, a másodikat pedig júniusban a párizsi büntetőbíróságon.

The post Párizsi kiadja az ETA egykori vezetőjét Spanyolországnak appeared first on .

Hua Csun-jing, kínai külügyi szóvivő hangsúlyozta: Kína minden felet arra kér, hogy őrizze meg a nyugalmát, és tartsa magát a megállapodásban vállaltakhoz. Hua szerint így biztosíthatnak teret a diplomáciai lépések számára, valamint a kialakult helyzet megváltoztatására.

A szóvivő elsődleges feladatként jelölte ki, hogy az Egyesült Államokat a felek közösen rávegyék, hogy feltételek nélkül térjen vissza a megállapodáshoz, és vonja vissza az Iránnal szembeni szankciókat.

Teheránban kedden hivatalosan is bejelentették, hogy Irán újrakezdte a húsz százalékos dúsítású urán előállítását a Fordóban működő, földalatti nukleáris létesítményében. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) január 1-jén közölte: Irán jelezte felé, hogy ismét húsz százalékosra dúsított urán előállítására törekszik, de akkor Teherán nem pontosította, hogy ez mikor fog bekövetkezni.

A 2015-ben aláírt, többhatalmi nukleáris megállapodás 3,67 százalékos korlátot ír elő Irán számára az urándúsítást illetően, annak érdekében, hogy Teheránnak több időbe teljen egy atombombához szükséges mennyiség előállítása, de a húsz százalékosra dúsított urán is messze elmarad még attól, hogy atomfegyverben legyen használható. Irán váltig állítja, hogy nem áll szándékában nukleáris fegyvert előállítani.

The post Az iráni atomalku betartására szólította a feleket Peking appeared first on .

A ceglédi rendőrök 2019 tavasza óta nyomoztak tehervagonok fosztogatói ellen, akik közül korábban már elfogtak négy férfit.

Hétfőn hajnalban nyolcvan – Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Pest megyei, valamint budapesti -rendőr kilenc ceglédi és egy fővárosi helyszínen csapott le egyszerre. A rendőrség tájékoztatása szerint Ceglédről tíz, Budapestről pedig egy embert állítottak elő, ráadásul a fővárosban több lopott terméket is találtak két jármű rakterében.

Az előállított két nő és 9 férfi közül hét embert – egy 49 éves apát, valamint 21 éves és 23 éves fiait, továbbá egy 30, egy 28, egy 39 és egy 59 éves férfit – őrizetbe vettek, akiknek kezdeményezték letartóztatását. Hozzátették: a tizenegy gyanúsított közül csak egy, a lopott áruk eladásában részt vevő, szabadlábon védekező 41 éves nő tett érdemi vallomást.

A rendőrség szerint a banda tagjai 2019 elejétől a ceglédi, az albertirsai és a ferencvárosi vasútállomáson feltörték a várakozó tehervagonokat, a lopott áruk eladásával keresett több millió forintot pedig felélték. A vagonokból nagy mennyiségű súrolószert, fertőtlenítőszert, de kerékpárokat is loptak, valamint a gyanúsítottak közül ketten decemberben elfogott társaikkal részt vettek abban a 2020 májusi ceglédi bűncselekményben, ahol több százezer forintot érő orvosi kötszereket zsákmányoltak.

Az elkövetők lakásán, tartózkodási helyén és gépkocsijaikban zálogjegyeket, nagy értékű televíziókat, okostelefonokat foglaltak le a rendőrök nagy mennyiségű dobozolt ruhanemű és egyéb termék – köztük egérpad, tolltartó, tollasütő, arclemosó kendő – mellett. Az akcióban az egyik helyszínen szabálytalan áramvételezést is észrevettek a rendőrök. A mérőeszköz kikerülésével okozott legalább ötvenezer forintos kár miatt külön büntetőeljárás indult – tették hozzá.

The post Tehervagonokat fosztogató bűnbandát fogtak el appeared first on .

Ma beszédében a különleges közigazgatási státuszú város Peking-barát blokkjának az utóbbi időben egyre sűrűbben hangoztatott, reformokat sürgető felszólításaira utalt.

A leköszönő főbíró egy vasárnapi sajtótájékoztatón hangsúlyozta: “ha bármilyen reformra szükség van, tájékoztassanak minket a részletekről, és fontolóra vesszük”. Hozzátette: “az azonban nem helyénvaló, hogy valaki egy neki nem tetsző eredmény miatt reformot követeljen”. Ma elfogadhatatlannak nevezte, hogy a reformok célja annak biztosítása legyen, hogy a kívánt eredményt biztosítsák.

Ma kijelentette: Hongkong jogállamiságához, valamint a hongkongiak szabadságjogainak biztosításához független igazságszolgáltatásra van szükség. Úgy értékelte hogy a város igazságszolgáltatása az elnöksége alatt stabilan és következetesen fenntartotta a jogállamiságot, jóllehet – ismerte el, – sokan úgy vélekednek, hogy Hongkong “sokat változott az utóbbi időben”.

Csang Hsziao-ming, a kínai Államtanács hongkongi és makaói ügyekért felelős irodájának vezetőhelyettese tavaly novemberben emelt szót az igazságügyi reformok szükségessége mellett. Csang érvelésében Henry Littont, a hongkongi fellebbviteli bíróság korábbi bíráját idézte, aki szerint a város bíróságai “a hongkongi körülményekre nem alkalmazható, külföldről átvett normákat és értékeket alkalmaznak”.

A 64 éves Ma 2010-ben vette át a Legfelsőbb Bíróság elnöki címét Andrew Litől, aki a város első főbírája volt azóta, hogy Hongkong 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszatért a kínai anyaországhoz. Ma helyére Andrew Cheung, a Fellebbviteli Bíróság bírája lép.

The post Hongkongi főbíró: az igazságügyi reform célja nem lehet a bírósági határozatok befolyásolása appeared first on .