Biztonságpolitika

Magyarország azon kevés fejlett piacok egyike volt 2020-ban, ahol a biztosítási ágazat növekedett, a díjbevétel 3,5 százalékkal emelkedett – olvasható az Allianz biztosító legfrissebb globális jelentésében.

Kiemelték: az országban mindkét üzletág hozzájárult a növekedéshez, az életbiztosítási bevételek 2,4 százalékkal, míg a vagyon- és balesetbiztosítási bevételek 4,4 százalékkal gyarapodtak. A biztosítási szektor díjbevétele világszinten 2020-ban 2,1 százalékkal, 80 milliárd euróval 3730 milliárd euróra zsugorodott – ismertették. A vagyonbiztosításoknál kismértékű, 1,1 százalékos bővülés volt tapasztalható, míg az életbiztosítási üzletág 4,1 százalékos visszaesést mutatott – tették hozzá.

Tavaly világszerte Kelet-Európa produkálta a legmagasabb, 3,5 százalékos díjbevételnövekedést, amely javarészt Törökországnak tudható be – derül ki a jelentésből. Az előrejelzés szerint 2021-ben erőteljes növekedés várható a biztosítási szektorban. A díjbevétel világszinten összességében 5,1 százalékkal növekedhet, amelyen belül az Egyesült Államokban 5,3 százalékkal, Kínában 13,4 százalékkal.

Magyarországon 2021-ben a növekedés – a jelentés alapján – némileg lassulhat, 2,8 százalékra, amelyen belül az életbiztosítási szegmens két százalékkal, a vagyon- és balesetbiztosítási terület pedig 3,5 százalékkal nőhet. A következő tíz évben világszinten akár öt százalék feletti átlagos növekedés is elképzelhetőnek tűnik – olvasható az összefoglalóban. Ebben arra is kitérnek, hogy Kelet-Európában a következő tíz év átlagos növekedési üteme az előrejelzések szerint 6,7 százalékos lesz.

A hosszú távú növekedés Magyarországon elmaradhat a régiós átlagtól (4,1 százalékos átlagos éves ütem mellett), mivel Magyarország a térség fejlettebb piacai közé tartozik – jegyezték meg. A magyarok átlagosan 336 eurót költenek biztosításra, és a GDP-arányos díjbevételek 2,6 százalékra rúgnak, míg a régiós átlagok 141 euró és 1,7 százalék körül alakulnak tavalyi adatok szerint – részletezték.

The post A biztosítók díjbevétele tavaly 3,5 százalékkal nőtt appeared first on .

Újabb rakétatámadás érte Tel-Avivot csütörtökön, Izrael válaszul a Gázai övezet iszlamista szervezeteinek katonai célpontjait lőtte – jelentette a helyi média.

A Falak őrzője hadművelet három napján az izraeli hadsereg 750 gázai célpontot, köztük alagutakat és 160 rakétakilövő állomást támadott. Megsemmisített négy sokemeletes házat, és megölt mintegy hatvan gázai fegyverest, köztük célzott likvidálással több vezetőt – összegezte a hadsereg eddigi működését a ynet.

A nap folyamán Gázából rakétákat lőttek ki az övezet környéki településekre, de több hullámban az ország távolabbi, déli és középső részeire is. Délben ismét légiriadó volt Tel-Avivban is, valamint a hadsereg lelőtt négy, az övezetből útnak indított drónt. A gázai hadosztály parancsnoka, Nimrod Aloni altábornagy katonákhoz intézett levelében közölte, hogy a Falak őrzője hadművelet során a hadsereg megtámadta a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet támadóalagútját, amelyben mintegy húsz fegyveres vesztette életét.

“Halálcsapdává alakítottuk az alagutakat” – írta Aloni. “Nem kértük ezt a hadjáratot, de miután megkezdődött, örömmel és szenvedéllyel hajtjuk végre küldetésünket, amíg elérjük az egyértelmű győzelmet” – tette hozzá a ynet értesülése szerint.

Reuven Rivlin államelnök csütörtökön ellátogatott a leginkább érintett dél-izraeli vidékekre, és megbeszélést folytatott a Negev-sivatag zsidó és arab településeinek vezetőivel. Rivlin a szerdai incidensekre, a zsidók és arabok közötti összecsapásokra utalva arra kérte partnereit, hogy ítéljék el határozottan ezeket az eseteket. “Ne hagyják, hogy megtörténjenek. Jobbak vagyunk ennél. Az otthonunk ég, és nincs más lakóhelyünk” – mondta nekik az izraeli államfő a Maárív című újság honlapjának beszámolója szerint.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök Lodba látogatott, az ország közepén lévő, zsidók és arabok lakta városba, ahol az utóbbi napokban mindkét népcsoport erőszakos etnikai tüntetéseket szervezett a másik ellen. Netanjahu az ott állomásozó határrendészeti egységeknek azt mondta, hogy kész jóváhagyni nagy horderejű intézkedéseket az erőszak elfojtása érdekében, beleértve a katonai erők bevetését vagy a vitatott, bírósági tárgyalás nélküli letartóztatásokat, amelyet “adminisztratív fogva tartásnak” neveznek.

A rendőrség bejelentette, hogy Lodba csak a helyiek utazhatnak be délután öttől, és este 8 és hajnali 3 között kijárási tilalom lép életbe.

Izraelben – a Walla hírportál szerint – tagadják azt az egyiptomi forrásból származó értesülést, hogy csütörtökön egyiptomi közvetítő küldöttség érkezett Tel-Avivba a tűzszüneti feltételek megvitatására.

A rakétaháború hétfőn kezdődött Izrael és a gázai szélsőséges iszlamista szervezetek között, miután Jeruzsálemben összecsapások voltak a palesztinok és az izraeli biztonságiak között az al-Aksza mecsetnél.

The post Exkalálódik a helyzet Izraelben appeared first on .

Igazságügyi elmeorvosi vélemény alapján első fokon – nem jogerősen – felmentették azt a férfit, aki 2014 novemberében bombarobbantással fenyegetőzve rabolt ki egy nemzeti dohányboltot Székesfehérváron – közölte a Székesfehérvári Törvényszék.

A vádirat szerint a férfit egy rendbeli rablással és két rendbeli közveszéllyel fenyegetés bűntettével vádolták. A bíróság a közleményében azt írta: a Székesfehérvári Járásbíróság a vádlott felmentését azzal indokolta, hogy a büntetőeljárás során beszerzett igazságügyi elmeorvosi vélemény alapján a férfi a cselekmények elkövetése idején kóros elmeállapotú volt, amely képtelenné tette őt a cselekményei következményeinek felismerésére.

A bíróság megállapította továbbá, hogy jelenleg nem kell tartani attól, hogy a vádlott személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó, büntetendő cselekményt fog elkövetni, így kényszergyógykezelésének elrendelése nem indokolt. Az ítéletet a vádlott és védője tudomásul vette, az ügyészség fellebbezett.

A megállapított tényállás szerint a vádlottnak készpénzre volt szüksége, ezért bombának látszó tárgyat készített, amit táskájában rejtett el, majd a nemzeti dohányboltban a pultra helyezte és megfenyegette a pénztárost, hogy felrobbantja az üzletet, amennyiben nem adja át a napi bevételt. A sértett a kasszában lévő 96 ezer forintot átadta a vádlottnak. A rablást észlelve két tanú a vádlott nyomába eredt, őket is a bomba felrobbantásával fenyegette, ennek ellenére egy társasház lépcsőházában elfogták. A férfi fenyegetése miatt a rendőrség a lépcsőház lakóit kitelepítette.

A vádlott a kihallgatáskor valótlanul azt állította, hogy egy intézmény szellőzőnyílásában további bombát rejtett el, ám ezt a kihallgatása során visszavonta. Az általa megjelölt épületet két bombakutató átvizsgálta, ott robbanószert nem találtak.

The post Felmentették a székesfehérvári dohányboltot robbantással fenyegető rablóját appeared first on .

A Black Swan 2021 elnevezésű nemzetközi különleges műveleti gyakorlat bemutatóját tartották szerdán Szolnokon, az MH Ittebei Kiss József hadnagy Helikopter Bázison.

Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka a bemutató után elmondta: a Black Swan 2021 gyakorlat egyik célja, hogy a Szolnokon kialakítandó “regionális különleges műveleti komponens parancsnokság” elérje a kezdeti műveleti képességet. Ennek a parancsnokságnak 2024-re a teljes műveleti készenlétet el kell érnie, ennek első tesztelését ezen a gyakorlaton is végre tudták hajtani – tette hozzá.

A gyakorlaton magyar katonák mellett a partnerországok – Ausztria, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia – katonái több országban hajtanak végre feladatokat – mondta. Továbbá két “szponzorország” is közreműködik: Németország kiképzőkkel, az Egyesült Államok kiképzőkkel és végrehajtóállománnyal is részt vesz a gyakorlaton.

Korom elmondta: a regionális különleges műveleti komponens parancsnokság Szolnokon egy nemzetközi, magyar vezetésű törzset állított fel, onnan vezeti majd a műveleteket. A végrehajtásban a Magyar Honvédség (MH) 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár katonái mellett más alakulatok is jelentős szerepet vállalnak. Az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár harcibúvár csoportot is telepít Horvátországba az ottani különleges műveleti képesség támogatásra – számolt be.

A parancsnok szólt arról is, hogy a gyakorlatot három ország – Magyarország, Szlovákia és Horvátország – területén tartják. A feladatok szinkronizálása, vezetése lesz a magyar parancsnokság feladata – tette hozzá. A gyakorlatban több mint 800 katona, több mint 14 – forgó- és merevszárnyas – repülőeszköz, a dandár egyéb technikai eszközei, továbbá az Egyesült Államok hajói vesznek részt. Magyarországon a magyarok mellett az amerikai haditengerészet különleges műveleti katonái, valamint a szárazföldi erők katonái, továbbá a szlovén különleges műveleti erők katonái hajtanak végre feladatokat az ország több pontján – tájékoztatott.

A parancsnok elmondta: a gyakorlat helyszínei alapvetően katonai területekre koncentráltak, mint Újdörögd, Várpalota, Táborfalva, Ócsa és Tótvázsony gyakorlóterei és térségük. Ezek mellett különleges műveleti csoportok Kecskemét, Sárospatak, Nyíregyháza és Kisvárda térségében is hajtanak végre feladatokat – jegyezte meg.

A Black Swan 2021 kapcsolódik az amerikai vezetésű Trojan Footprint-South 2021 és a Blue Sky gyakorlathoz, továbbá része a Defender Europe 2021 gyakorlatsorozatnak – tette hozzá.

A nemzetközi gyakorlat a tervek szerint, de a koronavírus-járványhoz kapcsolódó védelmi intézkedések betartásával valósul meg – mondta Korom Ferenc, aki kitért arra is, hogy nap mint nap több mint 3500 katona az ország teljes területén támogatja a kórházakat, a rendvédelmi szervezeteket, vagy őrzi a határokat.

Kiemelte: a honvédelmi és haderőfejlesztési programnak köszönhetően a Magyar Honvédség, a magyar hadsereg folyamatosan fejlődik annak érdekében, hogy alaprendeltetésükből adódó feladataiknak meg tudjanak felelni, ami nem más mint Magyarország és a magyar emberek védelme.

Bejelentette: augusztus 28-án és 29-én egy nemzetközi repülőnap és haditechnikai bemutató során bemutatják nem csak a már beérkezett új technikai eszközöket, hanem a szerződéssel lekötött és már aláírt szerződéseknek megfelelően a jövőben beérkező új technikai eszközöket, amelyek mind Magyarország és a magyar emberek biztonságát fogják szolgálni.

Rob Stephenson, a NATO Különleges Műveleti Erők Parancsnokságának megbízott parancsnoka kérdésre elmondta: a NATO-stratégia szempontjából kulcsfontosságú a gyakorlat, taktikai, harcászati szinten jó benyomása van az eddig látottakról, és a jövőben szükségesnek tartja a stratégiai szemlélet és eljárások kidolgozását.

David Tabor, az Európában állomásozó amerikai különleges műveleti erők parancsnoka kérdésre azt mondta: rendkívül jó látni különböző nemzetek katonáit közösen gyakorolni, amely során megoszthatják egymással tudásukat.

The post Nemzetközi különleges műveleti gyakorlat bemutatóját tartották meg Szolnokon appeared first on .

A Magyar Honvédség leendő repülőgép- és helikoptervezetői az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis Vegyes Kiképző Repülő Századánál kezdik gyakorlati képzésüket. A század - amelyet várhatóan zászlóalj szintűre fejlesztenek majd – egy Z-242/143-as merevszárnyú rajjal és egy AS 350-es forgószárnyas rajjal várja a fiatal pilótákat.

A magyar katonai repülés történetében nem ismeretlenek a csehországi Otrokovice mellett működő Zlin repülőgépgyár gépei. A Z-226/326/526 Tréner-család farokkerekes típusai és az orrfutós Z-142-esek évtizedeken át segítették a katonai repülő előképzést, a négyüléses Z-43-asok pedig negyedszázadon át repültek a budaörsi majd tököli futárraj kötelékében. Az alapfokú kiképzésre 1994-től 2015-ig a Romániából beszerzett Jak-52-eseket használta a honvédség, majd egy balesetet követően a típust leállították és az újabb jelöltek képzésében ezek a gépek már nem kaptak szerepet. A kétüléses Zlin Z-242L és a négyüléses Z-143LSi beszerzéséről 2016-ban született döntés és a következő év tavaszán elkezdődött a gépek leszállítása. A légcsavaros, dugattyús-motoros kiképző géppark tavaly decemberben, a nyolcadik gép érkezésével vált teljessé. Kezdetben két szolnoki oktatópilóta repült a honvédségi Zlineken, közben elkezdődött a további oktatók kiválasztása és képzése is. A század feladatrendszerében jelenleg a hat Zlin 242-essel és két Zlin 143-assal folytatott kiképzés az, ami az elsődleges feladatnak számít.

*

Az oktatói állomány létszámbővítését a kanadai NFTC képzésre (NATO Flying Training in Canada) történő kiválasztási feladat mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) újraindult hazai pilótaképzés is indokolta. A két katonai Zlin oktató mellé a honvédség által meghirdetett oktatói pályázat keretében olyanok is csatlakoztak, akik addig a polgári repülésben dolgoztak, de egykori MiG-29-es pilóta is van köztük. A jelentkezőket önkéntes műveleti tartalékosként illesztették a honvédség rendszerébe, ahol a civil pilótáknak először a katonai rendszer követelményei szerint összeállított kiválogatási procedúrán kellett átesniük. A kiválasztási módszert a parancsnoki feladatszabást követően a Vegyes Kiképző Repülő Század oktatói a Repülő Felkészítési Főnökséggel karöltve dolgozták ki, majd annak jóváhagyása után fogadhatták a jelentkezőket. Az oktatójelöltek időben hektikus jelentkezése miatt a folyamat egy kicsit elhúzódott, de végül a megfelelő létszámú jelölttel el lehetett kezdeni a kiválasztást.

A koronavírus-járvány miatt a polgári repülésben sok pilóta maradt munka nélkül, így az a szokatlan helyzet állt elő, hogy a honvédség válogathatott a tapasztalt jelentkezőkben. A leendő oktatók egy általános repülő ismeretekről szóló felmérő után kéthetes földi előkészítésen vettek részt, amelyen a katonai repterekről szóló információkból, a szolnoki repülőtér reptérhasználati utasításából, angol nyelvű rádiólevelezésből, a katonai repülési szabályzatokból, illetve a Z-242L és a Z-143Lsi repülőgépek műszaki és légi üzemeltetési ismereteiből kaptak felkészítést. Ezután egy átfogó vizsga következett, amely kiegészült két prezentáció kidolgozásával. Az oktatójelölteknek kilenc különböző témakörből kellett véletlenszerűen kiválasztaniuk kettőt és azokból felkészülniük úgy, mintha a hallgatóknak tartanának előadást - egyet angolul, egyet magyarul. Az előadásokat a helikopterbázis vezetése, a kijelölt oktatók és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem másodéves hallgatói hallgatták végig, majd utána vizsgabizottság értékelte az oktatójelölt teljesítményét. Ez a kiválasztás fontos eleme volt, hiszen egy oktató esetében nem csak arról van szó, hogy jól repül-e, hanem arról is, hogy át tudja-e adni tudását olyan szinten, hogy azt a fiatalok megértsék és tanuljanak belőle.

A vizsga után nyolc repült óra állt rendelkezésre ahhoz, hogy a helikopterbázis Zlin oktatói, illetve az NFTC képzésért felelős oktatók felmérjék és eldöntsék, hogy az adott oktatójelölt alkalmas-e a katonai követelmények szerinti tudás elsajátítására. Elsősorban olyan jelöltek váltak alkalmassá, akiknél csak frissíteni kellett az ismereteket, mivel az oktatói átképzésükre biztosított 50 repült óra / fő kevés volt ahhoz, hogy valakit kiképezzenek olyan feladatra, amiben nincs megfelelő tapasztalata. Hiába volt tehát valakinek tízezer repült órája, ha nem volt gyakorlata például a kötelékrepülésben, nem kerülhetett be az oktatói csoportba. A kiválasztott hat jelölt az oktatói képzés után a két Zlin oktatóhoz csatlakozva kezdhette meg a munkát Szolnokon. A Zlineken a más alakulatoktól érkező, NFTC képzésért felelős oktatókkal kiegészülve, jelenleg ez a nyolcfős csoport végzi a kiképzési feladatokat és a végső cél az, hogy a nyolc gépre legalább tizenkét oktató álljon rendelkezésre.

*

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán 2018-ban indult az állami légiközlekedési szak. Az állami légijármű-vezető szakirányra évente húsz főt vesznek fel, akik az első két évben általános katonai képzést kapnak, majd a harmadik évtől specializálódnak a választott szakirány felé. Őket úgy veszik fel a szakirányra, hogy a repülőorvosi alkalmassági vizsgálaton már megfeleltek, elkerülve, hogy a harmadik évben derüljön ki, hogy mégsem alkalmasak repülőgép-vezetőnek. Jelentkezőkben nincs hiány, de a repülőorvosi vizsgálat komoly szűrőként működik és kevesen felelnek meg a követelményeknek.

A további repülőszakmai képzésre alkalmas jelöltek kiválasztására egy 45 repült órás terv szolgál a légcsavaros gépeken. Ezt lerepülve eldönthetik az oktatók, hogy a jelölt alkalmas-e repülőgép-vezetőnek. Ha valamilyen készsége nem teszi alkalmassá a nagysebességű (vadász) gépen történő repülésre, de egyébként jól teljesít, akkor az oktatói csoport eldönti, hogy szállító repülőgépen vagy helikopteren folytathatja-e tovább a képzését. Jelenleg az öt szerződött helyre nyolc jelölt van az NFTC Harvard II típusán történő képzésre. Az oktatóknak a kiválasztás végén kell majd felállítani egy sorrendet, ahol az öt legjobb utazik Kanadába, de az itthon maradó három fiatalnak sem kell aggódnia, hogy nem kerül hajózó beosztásba - ha egyébként megfelel az elvárásoknak. A hajózóképzés évtizedek óta tartó hiánya miatt kell a pilóta, hiszen helikopteres és merevszárnyú fejlesztések történtek és történnek a közeljövőben.

A képzés úgy van felépítve, hogy a tizennegyedik repült óra környékén van egy ellenőrző repülés (check flight), amelynek elérésekor az oktató eldönti, hogy a jelölt alkalmas-e az önálló (safe for solo) repülésre. Mire a jelölt a repülő kiképzésben eddig elér, az alapfeladatokat, mint a repülőgép ellenőrzése, indítás, gurulás, fel- és leszállás, rádiózás, az iskolakör és légtér-feladatok végrehajtása, már biztonsággal képes elvégezni illetve, ha motorleállás miatt vészhelyzetbe kerül, a tanultak alapján képes megoldani a szituációt azzal, hogy a kiválasztott területre végrehajtja a kényszerleszállást. Amikor az oktató úgy dönt, hogy biztonsággal elengedi a jelöltet, a fiatal felkészül, és immár egyedül veszi át a gépet, beül, indít, felszáll, lerepüli a feladatot, leszáll, begurul és jelenti a végrehajtást. Előfordul, hogy valaki nehezebben kezd, lassan veszi fel a fordulatot, de ha plusz repült órákkal - ami a kiképzésre tervezett idő legfeljebb húsz százaléka lehet - végül megüti azt a szintet, hogy elengedik önállóan, akkor a képzése folyatódik. Ha viszont az önálló repülés előtti ellenőrzés során az oktatói csoport úgy dönt, hogy minden erőfeszítés ellenére nem megy a dolog, akkor a további képzésnek nincs értelme, mert ezután már csak bonyolultabb feladatok következnek. Tehát ez az ellenőrző repülés egyfajta szűrő, amikor kiderül, hogy megvan-e az alapkészség, amely azután az egyre bonyolultabbá váló repülések során tovább fejleszthető. Aki az önálló repülésig eljut, az már nagyon ritkán esik ki a további képzésből. Ha a jelölt az oktatók közös véleménye alapján nem alkalmas, akkor a szolnokiak javaslatot tesznek az NKE felé, ahol az egyetem vezetése felajánlja a szakváltás lehetőségét. Egy hallgató kétszer válthat szakot, de be is fejezheti tanulmányait az egyetemen, ez már az ő döntése lesz.

A 45 órás kiválasztó képzés után az elöljáró meghatározza, hogy mennyi lesz a merevszárnyú és mennyi a helikopteres létszámigény. A helikopter-beszerzéseknek köszönhetően jelenleg a forgószárnyas képzés van előtérben, de ez mindig a felmerülő igények függvénye. Aki merevszárnyú típuson marad, az egyetem negyedik évében a Zlinen folytatja kötelékrepüléssel és műszeres (IFR) kiképzéssel. Ideális esetben az egyetemi képzés végéig 225 órát repül. Ekkor már tud kötelékben repülni, műszeres feladatokat, bejöveteleket végrehajtani, és az éjszakai képzését is megkezdi. Ha a jövőbeni tervek megvalósulnak, éjjellátóval (NVG) is repülnek majd a fiatalok a Zlin típuson. Az egyetemi évek befejezésével folytathatja a további merevszárnyú képzést. Akinek a forgószárnyas irány a jövő, az ugyanúgy 225 órával fejezi be a képzést. Ahogy mindenki más, a leendő helikopterpilóták is 45 órát repülnek a Zlinen, de azután tíz órás forgószárnyas alapképzéssel folytatják az AS 350-esen. A képzés többi részét már a H145M-en repülik, illetve a jövőben, a H225M-ek beérkezésével ezen a típuson történő képzés is szerepel a tervekben. Mivel a Mi-17-es közepes szállítóhelikopterrel már csak rövidtávon számol a honvédség, a típusra már nem képeznek hajózókat.

*

A Vegyes Kiképző Repülő Századnál a kanadai tapasztalatok alapján kidolgozott módszert alkalmazzák, a dokumentáció kitöltésétől kezdve, a tervezésen át, a repülés előtti és utáni eligazításokig (briefing/debriefing), és az értékelésig. Így az NFTC-képzésre kiválasztott fiatalok nem Kanadában szembesülnek először ezekkel a módszerekkel.

A heti repülésre az előző pénteken történik az előzetes felkészülés, ami alapvetően a hétfői repülési tervre, illetve a hét többi napjára tervezett repülésekre készíti fel a jelölteket. Az adott repülési napon, a repülő állomány két órával a repülés megkezdése előtt érkezik be a századhoz. A repülés előtt egy órával kezdődik az eligazítás, amelyen a repülés koordinátora - egy kijelölt oktató - az adott repülési napra vonatkozó meteorológiai helyzetet, a gépek kiosztását, a szükséges kódokat, az igényelt légtereket, a hajózó személyzeteknek szóló információkat (NOTAM) ismerteti a repülő állománnyal. Ezt követően a repülési tervnek megfelelő sorrendben megkezdődnek a repülések. A cél az, hogy minden fiatal legalább egyet repüljön naponta, hogy a repülőgép vezetéséhez szükséges készség kialakulhasson. Akkor lehet folyamatos fejlődésről beszélni, ha a napi egy óra repülés biztosítható, mert akkor rögzül a tudatalattiban az agy és a test közötti koordináció, hogy milyen mozdulatok szükségesek egy repülési elem végrehajtásához. Ez a készség nagyjából negyven óra alatt kialakul, amelyet a repülésből történő kisebb-nagyobb kiesés sem befolyásol jelentősen és rövid frissítő repüléssel helyreállítható.

A kiképzés nyolc ejtőernyős ugrás és a kéthetes földi előkészítés után kezdhető meg. Az első NKE hallgatói csoport 2020 szeptemberében kezdte meg repülőkiképzését, amikor még csak négy Zlin volt Szolnokon és az időjárás se mindig fogadta kegyeibe a repülőket. A képzés nehézkesen haladt, most tavasszal folytatódik és júniusig tart. Szeptembertől újabb évfolyam érkezik a századhoz, akik ugyanúgy ejtőernyős ugrással és földi előkészítéssel kezdenek, de már nyolc kiképzőgép áll rendelkezésre. Ezzel jelentősen felgyorsul a képzés, de az őszi időjárás még mindig negatívan befolyásoló tényező lehet. Várhatóan a nyári hónapok felé mozdul majd a kiképzés, ami nyilvánvalóan szerencsésebb időszak, a jó idő segíti majd a gyorsabb előrehaladást.

Ebbe a kiképzési folyamatba kell betervezni azokat a fiatalokat is, akik valamelyik egyetemen már befejezték tanulmányaikat, megszerezték a diplomájukat és azután jelentkeztek az NFTC képzésre. A Vegyes Kiképző Repülő Századnak úgy kell összefésülni a két csoport képzését, hogy mindig azokon legyen a hangsúly, akiknél ez indokolt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről érkező hallgatók képzésére csupán két hónap áll rendelkezésre szemeszterenként, az NFTC-re jelentkező jelölteké időben jobban elnyújtható, mert ők az év elejétől az őszi kiutazásig képezhetőek. Az lenne a kívánatos, ha minél nagyobb létszámú jelölt közül lehetne kiválasztani a kanadai képzésre leginkább alkalmas hajózókat, mivel a Magyar Honvédség részére fenntartott helyekért a szerződés értelmében mindenképpen fizetnie kell a magyar félnek.

A képzés alaptípusa a Zlin 242-es, de hogy a gépek kihasználtsága és az egy főre jutó repülési idő a lehető legmagasabb legyen, három fő NKE hallgató képzése Zlin 143-assal történik. A képzés szempontjából a két típusváltozat közötti leglényegesebb eltérés, hogy a négyüléses Zlin 143-as nem műrepülhető, viszont a felszereltsége alapján a műszeres képzésre jobban megfelel. Ha egy jelölt az orvosi vizsgálat során 1/B besorolást kap (1/A vadászgép, 1/B helikopter vagy szállító repülőgép) illetve helikoptervezető szeretne lenni – sokszor van ilyen is - akkor neki nem szükséges műrepülést tanulnia, mert leendő forgószárnyas típusán arra nem lesz szükség. A jelenleg kiképzés alatt álló tizennyolc főből három vállalta, hogy a Zlin 143-as típust repül - a helikopteres kiképzők legnagyobb örömére. A kétüléses Zlin 242-es természetesen műrepülhető, az NFTC-re készülő fiatalok, illetve az NKE hallgatók többi hajózójelöltje ezen a típuson szerzi meg a légcsavaros alapokat.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az energia hétköznapi életünk egyik alapfeltétele. Energia szükséges az élet minden szegmenséhez az oktatáson át, az egészségügyön keresztül az áruházak működéséig. Emellett az államok közötti kapcsolatok formálásban is nagy szerepe van az energia kérdésköréhez kapcsolódó tényezőknek, akár csak maguknak az energiahordozóknak. Mi több, ma már olyan jelenségről is beszélhetünk az államközi kapcsolatokban, mint az energiadiplomácia. Az energiaügy szerepének ekkora mértékű felértékelődése kockázatokkal is jár, hiszen eddig soha nem látott mértékben megnövelte az energia iránti és az államok közötti dependenciát. A továbbiakban bemutatom az energiabiztonság tartalmi elemeit, illetve a biztonságpolitikában betöltött helyét és szerepét.

Bevezetés

Közismert, hogy az energia szerepe, az energiabiztonság kérdése a hidegháború alatt értékelődött fel, azonban az energiabiztonság kérdéskörének megjelenése jóval korábbra nyúlik vissza. Az energia életet formáló hatása tulajdonképpen az emberiség történelméig vezethető. Az ember ugyanis a mindennapi élethez szükséges energiaforrások közelében választotta meg élőhelyét. Az ókori civilizációk már felhasználták a ma megújuló energiaforrásként ismert szél- és vízenergiát, például vízi közlekedésre. Megdöbbentő, de a manapság a legtöbb energiát szolgáltató szénhidrogének egyik fajtáját, a földgázt már feltehetőleg időszámításunk előtt 6000-ben, a bitument pedig időszámításunk előtt 3000-ben használták a civilizáció bölcsőjében, Mezopotámiában. Időszámításunk előtt 500-ban Kína már bambuszcsöveken keresztül szállította a nyersanyagot. Az Ókori Keleten és az antik világban tehát már régóta jelen vannak a különböző szénhidrogének, amelyeket a történelem kezdetén elsősorban az építészetben, a gyógyításban, illetve a mindennapokban, fényforrásként használtak.

A szénhidrogének nem kaptak szerepet a középkor Európájában. Az energia forrása ekkoriban a fa, illetve az állati és emberi élőerő volt, de az emberiség életének és eszközkészletének fejlődésével egyre inkább kiterjedt más nyersanyagokra is, s a szénhidrogének újra felbukkantak. Az ipari forradalommal először a szén került a középpontba, azonban az 1850-es évektől kezdve az amerikai kontinensen az aranylázat a fekete arany iránti lelkesedés váltotta fel.[1] Ezt követően, a kőolaj egyre inkább teret hódított, s Winston Churchill döntése, miszerint a brit hadiflotta eszközeinek energiaforrásául szolgáló szenet kőolajra kell leváltani véglegesen megváltoztatta a történelmet. Az Egyesült Királyság hadiflottájának energiaellátása ugyanis a hazai szénmezők helyett egy földrajzilag távoli terület, Perzsia kőolajtartalékaitól kezdett függővé válni. Mindez a folyamat egyre több államban jelent meg, miközben átrendezte az erőviszonyokat: kisebb, addig jelentéktelenebb államok súlya megnövekedett a világpolitikában, s a tőzsdén a kőolajjal kapcsolatos részvények egyre inkább előtérbe kerültek. A kőolaj és földgáz aranykorát élte, s átalakította a társadalmakat. A szénhidrogének nyújtotta energiatöbblet ugyanis lehetővé tette a tömeggyártást, a lakosság energiával való állandó ellátását, a kontinensek közötti gyors utazását. Mindez gyökeresen megváltoztatta a világot. Addig példátlan mobilitás és globalizáció bontakozott ki ugyanakkor a megnövekedő energiaszükséglet kielégítésére, s a kényelem fenntartásra egyre több energiára volt szükség, így megjelentek más energiaforrások és energiatermelési módok, mint a nukleáris energia. Az 1970-es és 1980-as években a környezet rombolása a történelemben addig példátlan mértéket öltött, amely egyre inkább megkérdőjelezte a természet ilyen mértékű, szisztematikus kifosztását. Mindez odáig vezetett, hogy a világgazdaság egyik alapkövének számító szénhidrogéneket egyre inkább igyekszenek az államok más energiaforrásokra felváltani.

Az energiabiztonság helye a biztonság fogalomrendszerében

A biztonsággal való tudományos szintű foglalkozás  igazán a hidegháború idején, az 1950-es évektől került a kutatók fókuszába, amelynek köszönhetően megszületett a biztonsági tanulmányok tudományterülete. Az ezt követő évtizedek alatt számos kutató (pl. Buzan, Nye, Mearsheimer) foglalkozott e kérdéskörrel, azonban a hidegháború időszaka alatt általánosan elfogadott tény volt a katonai biztonság elsődleges szerepe. Így az állam fegyveres erejének tulajdonságai, illetve az állam védekező képessége került a középpontba.

A bipoláris világrend fellazulásával és a világpolitikai enyhülés bekövetkeztével azonban egyre inkább kibővült a biztonság fogalma is. 1998-ban megjelent az az elmélet, amelyen keresztül világunk történései magyarázhatóbbak lettek, s ez a biztonság szektorális elmélete. A szektorális elmélet alapjait Barry Buzan, Ole Wæver és Jaap de Wilde fektették le a „Biztonság: új keretrendszer az elemzéshez” című műben. A könyv megjelenése hatalmas mérföldkőnek számított, mivel igazán rávilágított arra, hogy a biztonság megtartásához és fenntartásához nem pusztán a katonai tényezőkre kell figyelmet fordítani. Az elmélet szerint a nemzetközi kapcsolatokat szektorokon át lehet vizsgálni, amelyek azonban nem különállóak, hanem akár csak a lencsék, átfedésben vannak. A koppenhágai trió ekkor a biztonság összetevőit öt szektorra bontotta: politikai, társadalmi, katonai, környezeti, illetve gazdasági szektorokra.

A biztonság szektorális elméletének atyjai az energiabiztonságot ekkor még nem nevezték meg, mint egy különálló szektort. Jóllehet, az eltelt közel 25 év alatt, nem csupán az energiabiztonság önállósodása figyelhető meg hanem, – hogy csupán néhányat említsek – a humán biztonság, a pénzügyi biztonság vagy a jól ismert kiberbiztonság területe is. Visszakanyarodva az eredeti, 1998-as elmélethez, az energiabiztonság különböző vonatkozásai már ekkor is hangot kaptak, de főleg a gazdasági biztonság, illetve részben a környezeti biztonság szektorának alkotórészeként jelentek meg. Az energiabiztonság környezeti biztonság alá eső aspektusain is főként a gazdasági jellegű, illetve fenntarthatósági-szűkösségi problémákat érti az elmélet: a természeti erőforrások kimerülését, az energiához kapcsolódó tevékenységek környezetkárosító-, szennyező hatását, továbbá a rendelkezésre álló erőforrások szűkösségét és az ebből fakadó egyenlőtlen elosztást. A gazdasági jellegű problémák elsősorban azok, amelyeket a nem fenntartható termelési módok okoznak.

Az energiabiztonság ezt követően, elsősorban az energia árának világpiacra gyakorolt destruktív hatásaival és a főképp ellátást érintő kockázatokkal párhuzamosan, a gazdasági biztonsághoz közeledett a kétezres években. Az elmúlt évtizedben még inkább előtérbe kerültek a környezetvédelmi megfontolások, a szűkösség és dependenciából eredő fenyegetések. Mindezt egyre több nemzetközi esemény is alátámasztotta, illetve megmutatta, hogy manapság már nem csupán az olajfegyver, hanem az energiamixnek bármely összetevőjének manipulálása súlyos következménnyel lehet nem csupán országok, hanem egész térségek biztonságára (pl. orosz-ukrán gázvita). Emellett a társadalmi nyomás is megnövekedett a döntéshozókon, hiszen az egyéni és közösségi szinten egyre inkább megjelent a környezettudatosság, mint követendő érték, s ezt az állami szinten is látni kívánják.

Egyre több összetevője lett tehát az energiabiztonságnak: folyamatosan jelennek meg az új technológiák és egyre nő szerepük. Az államok is egyre fokozottabban figyelnek az energetikai kérdésekre, s külön szakágazati stratégiákat alkotnak, megjelentek az energiadiplomáciai kapcsolatok, a stratégiai fontosságú külföldi energetikai beruházások is. Elmondható tehát, hogy az energiabiztonságot ezen indokokból kifolyólag ma már külön szükséges elemezni, mert a horizontális biztonságpercepció egyik új elemeként jelent meg.

A biztonság fogalmához hasonlóan, az energiabiztonságnak sincs egy általánosan elfogadott definíciója. Az energiabiztonság univerzális fogalmának megalkotását több tényező is nehezíti. Elsősorban, a biztonsági tanulmányoknak több iránya létezik, s ezen szemléletmódok változásával az energiabiztonság tartalmi összetevői változhatnak. Másodszor, az energiabiztonság „szereplői” dinamikusan növekednek: ma már nem csupán államok, hanem nagy szerep jut a különböző multinacionális vállalatoknak, állam alatti szereplőknek (pl. félkatonai szervezetek, terrorista szervezetek), de a nemzetközi intézményeknek is. Harmadszor, az energiabiztonság, a biztonsághoz hasonlóan több szinten és aspektusból is értelmezhető, emellett az államok defenzív és offenzív stratégiát is követhetnek az energiabiztonság garantálása tekintetében, amely nagy mértékben változtatja az elemzés kereteit. A biztonság etimológiai értelmezéséből azonban lehet következtetni az energiabiztonság fogalmára. Az energiabiztonság tartalmi elemeit a nemzetközi szervezetek és államok energetikai stratégiáiból is rendszerré alakíthatjuk. Az energiabiztonság egy olyan állapotot feltételez, amely az energetikai szektor fenyegetettségének a hiányaként határozható meg, de a fenyegetésekre való reagálási képességet is magában foglalhatja. Ezen túl, számos fenntarthatósági és a humánbiztonságot előmozdító követelmény is bekerült az energiabiztonság fogalomrendszerébe, mint például az ellátás biztonsága, azaz „megfizethető és megbízható hozzáférés minden üzemanyaghoz és energiaforráshoz”

Az energiabiztonság főbb kihívásai

Az energiabiztonság tehát a tágan értelmezett biztonság egyik elválaszthatatlan része, ugyanis az energia a mindennapi élet, s így az állam működésének, mi több a nemzetközi rendszer működésének feltétele. Mint a biztonság más szektorait, úgy az energiabiztonságot is számos kihívás éri, amelyek eltérőek ugyan a szereplők és szintek különböző elemeinek megválasztásával. Mindazonáltal, számba vehetők a világ történéseit alapjául véve az energiabiztonságot érő széleskörű kihívások ááltalánosságban. A következőkben ezen kihívások bemutatását igyekszem megtenni.

Az energiabiztonságot érő egyik legnagyobb kihívás talán az államok közötti dependenciából, illetve a rendelkezésre álló energiahordozók szűkösségéből fakad. A két legfőbb fosszilis energiahordozót, a földgázt és kőolajat vizsgálva, arra a megállapításra juthatunk, hogy ezen természeti kincsekből való részesedés globálisan nem egységes. Például, a kőolaj-tartalékok régiónkénti megoszlását tekintve alábbiak az arányok: 48,18% Közel-Kelet, 18,7% Dél- és Közép-Amerika, 14,1% Észak-Amerika, 8,4% FÁK-államok, 7,2% Afrika, 2,6% Ázsia és a Csendes-óceánti térség, s végül a sort zárja Európa a maga 0,8%-os részesedésével. A földgáz eloszlását vizsgálva is hasonló megállapításra juthatunk az aránytalanság kapcsán: 38% Közel-Kelet, 32,3% FÁK-államok, 8,9% Ázsia és a Csendes-óceáni térség, 7,6% Észak-Amerika, 7,5% Afrika, 4% Dél- és Közép-Amerika, s a kőolaj tekintetében is Európa rendelkezik a legkevesebb tartalék felett, mindössze 1,7% a részesedése világszinten. Mindeközben, érdemes megvizsgálni azt, hogy Európa az egyike a fejlett térségeknek, amelyből következtethetünk arra, hogy így energiaigénye is jóval nagyobb, mint például a fejlődő térségeknek. Természetesen, ezen számok régión belüli alakulása is elemzést kíván, mivel egyes országok régión belüli súlya is kötődik az energiatermeléséhez, azonban ezen elemzés formai korlátai nem teszik ezt  lehetővé. A fogyasztás és az előállítás tehát nincs országonként, régiónként egyensúlyban, s így számos térség nagy mértékű importra szorul. Például, az EU 27 tagállamának energiafüggősége elérte összesítve az 58 százalékot 2018-ban, ami azt jelenti, hogy az energiatermelés és energiafogyasztás közel 60 százalékban nem kiegyensúlyozott, s mindezt harmadik országokból importálják.

Az energia előzőekben bemutatott, heterogén megoszlása egyes térségek „kezében” nagy kockázatot jelent. Az ekkora mértékű függőség csökkenti egyes régiók országainak mind szubjektív, mind objektív biztonságpercepcióját. Az ellátási rendszerek ugyanis országokon keresztül ívelnek, s egy-egy ország kiesése nagy zavart okozhat magában a rendszerben, illetve az őt követő országok ellátásában is. Minderre példaként az orosz-ukrán gázvita szolgálhat, amely során az orosz földgázra szorítkozó európai államok ellátása szünetelt Ukrajna és Oroszország árvitája miatt. A stratégiai fontosságú energiahordozók „fegyverként” való használatának gyökerei azonban a történelem koraibb időszakáig kalauzolhatják az olvasót, így például az 1970-es évekig, amikor is az arab államok többször is bevetették az olajfegyvert, amely a világpiacon hatalmas recessziót okozott. Mindezek kiküszöbölésére az energiabiztonságnak olyan követelményei lettek, mint az ellátás és energiahordozók diverzifikálásának kívánalma. Továbbá, az energiatakarékosság és energiahatékonyság elvei is kötődnek a szűkösségből, s ezáltal a dependenciából fakadó kihívások kezeléséhez.

Az ellátásbiztonság kérdéskörében megemlíthető még, hogy az ellátás mennyiben jut el a lakossághoz, s ha igen mennyire fenntartható mértékben, milyen áron, illetve mennyire biztosított az állandó ellátás? Például, a modern társadalmakban hatalmas gondot okoznak az áramkimaradások, ami csökkenti a lakosság szubjektív biztonságpercepcióját, lévén, hogy az energia lapszükséglet. Példaként említhető a 2006-os nagy európai áramkimaradás vagy az idén (2021) januárban történt áramkimaradások kontinensünkön. Aggasztó, hogy a szakértők még több, ezekhez hasonló áramkimaradásokat várnak a jövőben, amelyek még nagyobb volumenűek lesznek. Mindennek oka abban keresendő, hogy az országok közötti dependencia nő, illetve a globális klímaváltozás okozta szélsőségesebb időjárás is veszély jelent a villamosenergia-ellátásra. Minderre példáként szolgál a 2021.  február 16-án Texas-ban a hirtelen, extrém havazás okozta áramkimaradás, amely 4 millió ember áramellátását lehetetlenítette el.

Az energiaszolgáltatáshoz fűződő létesítményeket, mint kritikus infrastruktúrákat természetesen számos szándékos vagy nem szándékos, emberi vagy természeti tevékenységből fakadó fenyegetés is érheti. Ezen fenyegetések gyakran válsággá és katasztrófává válnak, mivel ezen energetikával kapcsolatos infrastruktúrák kiesése a rendszerből hatalmas zavart okozhat, s a környezetkárosító és egészségkárosító hatásaik, veszélyességük rendkívül súlyosak. Mindezen okokból kifolyólag, számos konfliktusban célpontot jelentenek ezek az infrastruktúrák, mind a fizikai, mind a kibertérben. 2019-ben például az indiai Kudankulam lett hekkertámadás áldozata vagy ugyanebben az évben egy szaúdi olajfinomító által indított húszi dróntámadás is megemlíthető. Ebbe a kategóriába sorolhatóak a 2008-as orosz-grúz háború során a Baku-Supsa és Baku-Tbilisi-Ceyhan olajvezetékekkel kapcsolatos konfliktusok is. A természeti katasztrófa által megkárosított energiaszolgáltató létesítményre talán a legközismertebb példa a 2011-es japán tragédia, amely során a tóhokui földrengés áldozata lett a Fukusimai atomerőmű is. Az említett atomerőmű-baleset következményeit tekintve a legkisebb problémaként tartható számon a kieső energiaellátás, sokkal inkább a nukleáris katasztrófa emberiséget és természetet érintő problémái kerültek középpontba. Mindez felveti az energiabiztonság több tartalmi elemét is, így azt, hogy ezen rendszereknek ellenállóaknak kell lenni a zavarokkal szemben, illetve a környezetben és az ember egészségében kárt nem okozhatnak. A nukleáris atomerőművek kérdése jelen korunkban kiemelt, s hatalmas társadalmi nyomás nehezedik a döntéshozókra elsősorban a potenciális balesetek következményeinek, illetve a nukleáris hulladék tárolásának veszélyfaktorai miatt.

A fenti veszélyek kiküszöbölésére, a környezetvédelem és a fenntarthatóság követelményeinek kielégítésére, illetve a fosszilis energiahordozók szűkőssége miatti nemzetközi verseny csillapítására, számos követelmény alakult ki a megújuló energiaforrások használata és az energiamixben való részesedésének növelése iránt. A zöld energián elsősorban a szél-, a víz-, a nap-, illetve a geotermikus energia értendő. Azonban a zöld energia sem kellőképpen zöld minden esetben. A vízerőművek alkalmazásának például számos negatív következménye van, s ebből fakadó heves geopolitikai vitákat vált ki a különböző szereplők között. Emellett különböző hatalmak nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy egy-egy országban ilyen erőművek beruházói lehessenek. Mindez még tovább fokozza az államok közötti feszültséget, s a helyi konfliktusokból könnyen regionális feszültséget eszkalál. Például, Kína világszerte finanszíroz gátépítést, Laoszban, Etiópiában, illetve Afganisztánban is, amely számos környező vagy nagyhatalom nemtetszését váltja ki. Emellett a gátat építő és egyéb részes országok között is hatalmas vita kerekedik a gátépítések kapcsán, így például Egyiptom és Etiópia között vagy Kína és India között, de a Mekongon épülő gátak is kisebb mértékű feszültséget generálnak a délkelet-ázsiai térségben. Természetesen a nagyhatalmak saját pozícióik erősítésére mediátorként részt vesznek ezen viták feloldásában, így például Oroszország és USA szerepe a Nílust érintő vitában vagy az USA jelenléte a Mekongot érintő kérdésekben is jelentős. A feszültségokozás mellett, a vízerőművek létesítése a környezetre is rendkívül károsak, mivel az élőlények, a víz és egyéb anyagok áramlásának ritmusát megzavarják, amely nagy károkat okozhat a bioszférában.

Összegzés

Az energia napjaink világának egyik alapfeltétele, de láthatóan az emberiség történelme során mindig is jelentős szereppel rendelkezett. Az energiabiztonság szerepe a biztonsági tanulmányok rendszerében jelentős, s a biztonság fogalmához hasonlóan meglehetősen komplex az energiabiztonság fogalma, s folyamatosan bővül az értelmezése is az újonnan megjelenő szereplők, kihívások, technológiák megjelenése okán. Az energia szerepe a nemzetközi kapcsolatokban jelentős, emellett hatalmas feszültségeket is generálhatnak az energetikai ügyek, amelyek a fokozódó szűkösséggel egyre hevesebbé válhatnak. Az energiadiplomácia pedig egy új elemét jelenti a nagyobb hatalmak jelenlétének fokozásának különböző térségekben, hiszen a különböző energetikai infrastruktúra beruházások kohéziós ereje jelentős, akár csak az energiarendszerek feletti minél szélesebb körű rendelkezés az országok és más szereplők érdeke. További konfliktusos területet jelent, hogy az energiával kapcsolatban nagyon fontosak a gazdasági, a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok is. Mindezek elérésére és fenntartására számos követelményt dolgoztak ki a döntéshozók, azonban ezek realizálása rendkívül nehézkes, s számos további, megoldandó kérdést vethetnek fel, hiszen számos állam bevétele még ma is a fosszilis energiahordozókhoz köthetőek (pl. Venezuela), emellett a korlátozottabb költségvetéssel rendelkező államok és azok állampolgárai sem képesek a legjobb energiahatékonyságot és környezetvédelem tekintetében legmegfelelőbb, csúcstechnológiák alkalmazására. Az energiarendszereket érintő probémák megoldása és a kérdések tisztázása, a veszélyforrások kiküszöbölése azonban sürgetőek az energiarendszerek nagy szerepének és az őket érő kihívások okán.

Források

16 Amazing Facts About Natural Gas, Forbes, 2015. https://www.forbes.com/sites/statoil/2015/01/12/16-amazing-facts-about-natural-gas/#:~:text=Natural%20gas%20is%20thought%20to,to%20make%20evaporated%20salt%20brine (Letöltés ideje: 2020.10.10.)

Buzan, Barry-De Wilde, Jaap-Waever, Ole: Security: A New Framework for Analysis. Lynne Rienner Publishers, London, 1998.

Dobos Edina: Az energiaellátás biztonságának elméleti kérdései, Nemzet és Biztonság, 2010. július. http://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/dobos_edina-az_energiaellatas_biztonsaganak_elmeleti_kerdesei.pdf (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Energy security, IEA.org. https://www.iea.org/topics/energy-security (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Földi László − Halász László: Környezetbiztonság. CompLex Kiadó, Budapest, 2009.

From where do we import energy and how dependent are we?, EC. https://ec.europa.eu/eurostat/cache/infographs/energy/bloc-2c.html (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Gazdag Ferenc-Remek Éva: A biztonsági tanulmányok alapjai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018. 11. oldal. https://akfi-dl.uni-nke.hu/pdf_kiadvanyok/web_PDF_EKM_Biztonsagi_tanulmanyok_alapjai.pdf (Letöltés ideje: 2019.11.06.)

Horváth Attila: A létfontosságú rendszerelemek és a technológiai fejlődés új kockázatai I. rész, Hadtudomány, 2016. http://real.mtak.hu/44940/1/horvathattila2.pdf (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Jesper Starn – Brian Parkin – Irina Vilcu: The Day Europe’s Power Grid Came Close to a Massive Blackout, Bloomberg, 2021.01.27.  https://www.bloomberg.com/news/articles/2021-01-27/green-shift-brings-blackout-risk-to-world-s-biggest-power-grid (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Madureira, Nuno Luis: Waiting for the Energy Crisis: Europe and the United States on the Eve of the First Oil Shock, Historische Sozialforschung, 39. évfolyam, 4. szám 2014, 70–93. oldal. www.jstor.org/stable/24145528  (Letöltés ideje: 2020.10.10.)

Orosz-ukrán gázválság: „ébresztő” az Európai Unió energiaszektorának, Európai Parlament. https://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+IM-PRESS+20060109STO04118+0+DOC+PDF+V0//HU&language=HU (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Porup, J. M.: How a nuclear plant got hacked, CSO, 2019. https://www.csoonline.com/article/3488816/how-a-nuclear-plant-got-hacked.html (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Safi, Michael-Wearden, Graeme: Everything you need to know about Saudi Arabia Oil Attacks, The Guardian, 2019.09.16. https://www.theguardian.com/world/2019/sep/16/saudi–arabia–oil–attacks–everything–you–need–to- know (Letöltés ideje: 2020.10.10.)

Shiriyev, Zaur: Threats to Georgian Pipeline Security: What is Moscow’s Game?, Jamestown Foundination, 2015. https://jamestown.org/program/threats-to-georgian-pipeline-security-what-is-moscows-game/ (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Statistical Review of World Energy, BP, 2020, 69. kiadás. https://www.bp.com/content/dam/bp/business-sites/en/global/corporate/pdfs/energy-economics/statistical-review/bp-stats-review-2020-full-report.pdf (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

The cost of blackouts in Europe, EC, 2016. https://cordis.europa.eu/article/id/126674-the-cost-of-blackouts-in-europe (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Tim Stelloh – Adela Suliman – Kurt Chirbas – Colin Sheeley: Millions in Texas without power as deadly storm brings snow, freezing weather, NBC News, 2021.02.16. https://www.nbcnews.com/news/us-news/knocked-out-texas-millions-face-record-lows-without-power-new-n1257964 (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Walt, Stephen M.: The Renaissance of Security Studies. International Studies Quarterly, 35. évfolyam, 2.szám, 1991. 211–239. oldal. www.jstor.org/stable/2600471. (Letöltés ideje: 2021.02.06.)

Yergin, Daniel: A zsákmány. AJTK, Budapest, 2018.

Yergin, Daniel: Ensuring Energy Security. Foreign Affairs, 85. évfolyam, 2. szám, 2006, 69–82. oldal, www.jstor.org/stable/20031912 (Letöltés ideje: 2020.10.10.)

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-2-II-NKE-65 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

 Címlapkép: Szélenergia az Egyesült Államokban. Palm Springs, 2017. július 14. Szélmalmok a naplementében a kaliforniai Palm Springs közelében fekvő San Bernardino hegység San Gorgonio-hágójánál 2017. július 13-án. A hágóban működő több mint négyezer turbina elegendő elektromosságot termel Palm Springs nagyváros és vonzáskörzete, a Coachella-völgy áramellátásához. (Forrás: MTI/EPA/Paul Buck)

A Az energiabiztonság helye a biztonság fogalomrendszerében, s jelentősége a XXI. században bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az ügyészség gyanúsítottként hallgatott ki három rendőrt, mert egy mezőgazdasági vállalkozó kérésére, ellenszolgáltatás fejében nem ellenőrizték a szabálytalanul körbálát szállító teherautóját Hajdú-Bihar megyében — közölte a központi nyomozó főügyész.

Keresztes Imre közölte, a mezőgazdasági vállalkozó márciusban azzal kereste meg rendőr ismerősét, hogy teherautójával a közlekedési szabályok megsértésével – a jármű leengedett oldalfalaival – nagy mennyiségű körbálát akar a tanyájára szállítani. A férfi azt kérte a rendőrtől, intézze el, hogy a rendőrjárőrök ne ellenőrizzék, ne büntessék meg szabálysértés miatt. A rendőr cserébe azt kérte, hogy a férfi teherautójával tíz köbméter földet fuvarozhasson.

A rendőr a szállítás előtt felhívta a szolgálatot ellátó járőröket, hogy ne ellenőrizzék a járművet, majd értesítette a vállalkozót, hogy indulhat. A rendőr a teherautót másnap használta a föld szállítására.

A három rendőr és a vállalkozó ellen a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult eljárás. A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség munkatársai a megyei rendőr-főkapitánysággal együttműködve több helyszínen is megjelentek, majd kihallgatták a gyanúsítottakat. A nyomozást hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmény miatt folytatják – olvasható a közleményben.

The post Korrupcióval gyanúsítanak három rendőrt appeared first on .

Aydar tövig nyomta a Kamaz gázpedálját. Felhőtlen, tiszta éjszaka volt, nemrég kelt föl a hold. Lámpát nem használt, szeme már hozzászokott a sötéthez, de még így sem látott messzire. Aydar igazából örült ennek, a határőröknek is sötét az éjszaka. Ismerte az utat, tudta hogyan kerülje el őket. Őt nem kapják el. A sógora balszerencsés volt. Pont beléjük futott. Most börtönben van.

Elveszett a teherautója és vele az áru is. Salim-ot meg valaki feldobhatta. Meg még két másik embert a faluból. Biztosan egy besúgó. Vannak családok, akik inkább leálltak a szállítással, amíg nem találják meg az illetőt. Nem jó a helyzet, de Aydar úgy gondolta, ő elég okos ahhoz, hogy elkerülje a bajt. Senkinek se szólt, mikor és merre fog menni. Ezt az utat gyerekkorában az apja mutatta neki, amikor még lovakkal dolgoztak. Még a száraz facsonk is megvan, itt kell lefordulni, aztán hosszan, egyenesen a vízmosásig.

Alig látszik a nyom, senki nem jár erre. Elmosolyodott. Hatalmas a terület, a határőrök meg kevesen vannak. Őt nem fogják elkapni. Valami volt az csapáson előtte. Hirtelen egy UAZ keresőlámpája vakította el. Ezek határőrök! Gyorsan eltekerte a kormányt és letért oldalra, hogy majdnem felborult közben. Előtte újabb autó lámpája gyulladt föl: többen vannak. Megfordult teljesen, gyorsan vissza, a határon át! Még egy lámpa. Bekerítették! Az üvöltő motorhang mellett is hallatszottak a figyelmeztető lövések dörrenései. Látta a torkolattüzet is. Ez nem lehet, nem kaphatják el!

Ennyi volt. Lassan megállt, leállította a motort, remegő kézzel rágyújtott. Nem akart meghalni. A börtönre gondolt miközben a határőrök közeledtek. Tudta, hogy a következő pár éve nem lesz jó. Hol ronthatta el? „Ez csapda volt!”, cikázott át egy gondolat az agyában. De honnan tudták, hogy merre megy?

– Őrmester, jelentse rádión, hogy megvan a cél. Aratunk, mióta megvan ez a radar.
– Úgy érti, hadnagy, hogy amióta megvan a “kompasz”?
– Áh, igen a “kompasz”. Reméljük, sokáig titokban marad!

A fenti történetet valahol, egy közép-ázsiai országban egy határőr tiszttől hallottuk, amikor egy újabb szállítmány földfelszíni felderítő radart adtunk át a hozzá tartozó oktatással együtt. A történetben szereplő nevek kitalációk, kivéve a Kamazt. Az a csempészet helyi mértékegysége. Meg persze az UAZ-t, ami a határőrt jelenti. A felderítő radar bevezetésével a határ őrzése teljesen átalakult. Új metódusokat dolgoztak ki, továbbképzésre küldték a tiszteket, de még az őrmestereket is. Az elfogások száma jelentősen megugrott és a próbálkozók is kevesebben lettek. A csempészett áruk hiánycikké váltak vagy teljesen eltűntek a helyi feketepiacról. A Határőrségüknél egyértelmű sikernek tekintik a radarok beszerzését.

A térségben sok ország elmondhatja magáról, hogy sok, veszélyes és zavaros helyzetű szomszéddal határos. Egy másik ázsiai országban is meglehetősen intenzív volt az illegális határforgalom: kábítószer, fegyverek, embercsempészet, terrorizmus. Az ország határának védelme elsődleges nemzetbiztonsági kérdés volt, ezért kiépítettek egy passzív határvédelmi rendszert: dupla kerítés, szögesdrót, elgereblyézett homoksáv, rendszeres járőrök a kerítés mentén, őrök tornyokban pár kilométerenként. Remek statisztikákat tudtak készíteni, hogy hol, hányan hatoltak át, ám az elfogások nem voltak gyakoriak. Fejlesztettek a határvédelmen, a kerítésre átvágás-érzékelők kerültek, a tornyokra a kerítést néző, egyszerűbb kamerák. Kicsit nőtt az elfogások száma, de a legtöbbször még mindig túl későn érkeztek a helyszínre. Még tovább fejlesztettek. Rájöttek, hogy csak akkor tudják elfogni a behatolókat, ha még a határ elérése előtt észlelik őket. Nagy- és közepes teljesítményű kamerákat (nappali és hőkamerák) és minden időjárási környezetben üzemelő földfelszíni felderítő radarokat rendszeresítettek. Az elfogások és az igazoltan megakadályozott behatolások száma jelentősen megugrott.

Ezeket a radarokat Magyarországon fejlesztettük és gyártottuk a Pro Patria Electronics-nál és mi is szállítottuk és telepítettük nagyjából 800 kilométer hosszú határszakaszok a megrendelőnél. Folyamatos üzemre készültek, évente egyszer állhatnak le a tervezett karbantartás idejére. Bírniuk kell a fagyot és a tűző napsütést és nem mellékesen az óránként 200 kilométeres sebességű porviharokat. A szenzorokat kisebb klaszterekben (4 torony) helyi posztokon kezelik, de az adatokat továbbítják regionális és országos központokba is, ahol a teljes határszakasz helyzetképét ellenőrizhetik nagyméretű kivetítőkön megjelenített digitális térképen.

Van, ahol járműre szerelt felderítő eszközökkel (radar, hőkamera, egyebek) segítik a határvédelmet és az illegális kereskedelem visszaszorítását. Történt, hogy a beüzemelt rendszerek egyszer csak használhatatlanná váltak. Cégünk munkatársai kiutaztak, megvizsgálták az esetet és a két járműben ugyanazt a hibát találták: valaki elvágott néhány vezetéket, ami egyértelmű szabotázsnak tűnt. A csempészek annyira utálták ezeket a „mindent-látókat”, hogy kerestek valakit, aki hozzáfér a rendszerekhez és jól megfizették, hogy hidegre tegye ezeket. Javítás és kábelcsere után a határőrök már nagyon vigyáznak rájuk. Egy közel 100 kilométeres határszakaszon, egy éjszaka során többször áttelepülve hatásosan akadályozzák az illegális határátkelést. A helyi börtön szinte csak az itt elfogott csempészekkel van tele.

A csempészek többféle módszert kitaláltak, hogy elkerüljék az elfogást. Több helyen áthatolási próbálkozást végeztek és akinek sikerült, az visszarádiózott, hogy melyik út szabad. Az ötlet nem működött, az elsőt követő fő csoportot elkapták. A másik módszer egy csempész előre küldése volt. Ha sikeresen áthatolt, jött egy másik, hogy azt kapják el, hátha késve érnek oda a határőrök. Ha ez is átjutott, akkor jött a fő csoport. Nem sikerült, elfogták őket mind. A kulcs a határközeli területek mélységi megfigyelése volt. Pontosan nyomon tudták követni a csempészek felállását, mozgását. Lehetett tudni, melyik a csempészek fő csoportja, és rájuk lehetett vezetni az elfogó csoportot minden napszakban, minden időjárási körülmények között. A parancsnokságuk ugyanilyen rendszerrel szeretnék más határszakaszaikat is ellátni.

Magyarországon a honvédség felderítő-alakulatai alkalmazzák a Pro Patria Electronics által fejlesztett MSFK-01 rendszert, amely felderítőradarból és kamerarendszerből áll. Az illegális bevándorlók tömeges megjelenésekor az ország minden rendelkezésre álló erejét mozgósították. Természetesen a hadsereg is részt vett a határ védelmében. A Pro Patria által szállított eszközöket használó felderítő alakulat tagjai szerint nekik volt messze a legtöbb elfogásuk abban az időben, köszönhetően a hatékony felderítőrendszernek. A radar kiválóan észlelte a mozgást és annak pozíciójára manuálisan vagy automatikusan ráfordította a kamerákat, ezzel lehetővé téve a célazonosítást. Az operátorok elégedettek a rendszerrel, további, katonai alkalmazásra (is) fejlesztett felderítő-rendszerek beszerzését tervezik, amelyek az összegyűlt tapasztalat, a helyi sajátosságok és elvárások alapján kerülnek megtervezésre. Mivel a rendszerek fejlesztése, gyártása Magyarországon történik, a technikai támogatás sokkal gyorsabb és közvetlenebb.

Aydar azóta talán kijött a börtönből. Talán talált valami egyszerű, de legális munkát. Talán kevesebbet keres. Viszont nem kell a fejlett technikával dolgozó határőrökkel bújócskáznia.

(Cikkünk a 2020 februárban megjelent Biztonságpiac 2020 Évkönyvben jelent meg. A -szerk- megj.)

The post A Pro Patria Electronics Kft. szerepe a határok védelmében appeared first on .

Intenzív rakétaháborúval telt az éjszaka Izrael déli és középső részén, valamint a Gázai övezetben – jelentette a helyi média Izraelben.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet szerint ezer, az izraeli biztonságiak szerint mintegy 850 rakétát indítottak eddig Izrael civilek lakta településeire a Gázai övezetből. A hadsereg közleménye szerint a lövedékek 85-90 százalékát megsemmisítették a levegőben a Vaskupola légvédelmi rendszer ellenrakétái.

Az ország legsűrűbben lakott központi településein éjszaka légiriadók ébresztettek fel több százezer izraelit, akik a több hullámban érkező rakéták idején óvóhelyekre vagy otthonaik védett betonszobáiba menekültek. Lód mellett, az ország középső részén, a repülőtér közelében becsapódott egy rakéta, és házuk udvarán megölt egy arab nemzetiségű édesapát és 16 éves lányát, akik éppen az óvóhelyre siettek – jelentette a katonai rádió. Eddig öt halálos áldozata volt Izraelben a Falak őrzője nevű, a gázai terrorszervezetek ellen indított hadműveletnek.

Egy lövedék lerombolt egy családi házat Jehudban, a Ben Gurion repülőtér közelében. A mentőszolgálat munkatársai szerint az ott élőknek sikerült időben az óvóhelyre érniük, és ezért nem esett bántódásuk, noha otthonuk teljesen megsemmisült. A Holonban lévő Wolfson kórházba negyven sebesült érkezett a becsapódó rakéták okozta sebesülésekkel, többségüket ellátás után hazaengedték, négy súlyos sebesültet jelenleg is ápolnak – mondta el a rádiónak az intézményt igazgató doktornő, Anat Engel.

A vegyesen, zsidók és arabok lakta Lódban az arab fiatalok zavargásai miatt zárlatot rendeltek el, és rendkívüli biztonsági erőket rendeltek a városba. Az arab fiatalok kedd este rendőrökre adtak le lövéseket, s felgyújtották zsidók autóit és zsinagógáit. Izrael számos városában tüntetett a lakosság ötödét jelentő arab kisebbség, gumiabroncsokat égettek, utakat zártak el. A Gázai övezettől északra lévő Askelón fölött sűrű füst uralja az eget, mert találat ért egy olajvezetéket, és az üzemanyag lángol. A város lakóit felszólították, hogy ne hagyják el lakásaikat sem a gyakori légiriadók, sem a jelentős légszennyeződés miatt.

Az izraeli hadsereg újabb, ejtőernyős egységeket vezényelt a gázai határ mellé, s Ciszjordániában az éjszaka letartóztatták a Hamász több tucat helyi vezetőjét – értesült a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A Gázai övezetben eddig mintegy ötszáz légicsapást hajtott végre az izraeli légierő, melyek egyikében célzott rakétatámadásokkal megölték a Hamász hírszerző szervezetének két vezetőjét Gáza város Tel Al-Hava nevű lakónegyedében. Kedd este leromboltak két kilencemeletes, a Hamász irodáinak otthont adó gázai épületet, de előzőleg figyelmeztették az ott tartózkodókat, hogy hagyják el a házat.

Izrael és gázai szélsőséges iszlamista szervezetek között hétfő este kezdődött rakétaháború, miután Jeruzsálemben összecsapások zajlottak le palesztinok és az izraeli biztonságiak között az iszlám vallás Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyén, az Al-Aksza mecsetnél.

Hat Hamász-parancsnokot ölt meg az izraeli hadsereg
A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet hat parancsnokát ölte meg célzott légicsapásokkal az izraeli hadsereg – jelentette a helyi média szerdán a palesztinok és Izrael között újból fellángolt harcokkal kapcsolatban. A megölt Hamász parancsnokok egyike Gáza város katonai vezetője, a Hamász katonai szárnyának, a Ezzeddín al-Kasszám Brigádoknak egyik vezető tisztje. Szintén életét vesztette egy célzott támadásban a kiberkommandóért és a rakéták pontosságának fejlesztéséért felelős tiszt, a lőszergyártási részleg kutatási vezetője, és a lőszerosztály főmérnöke. Mellettük meghalt a műszaki hírszerzési osztály vezetője és a fegyvergyártási osztály felelőse is. A 12-es kereskedelmi TV katonai szakértője szerint 500 olyan lakásra lőtt rakétát az izraeli légierő, melyekben a Hamász különböző szintű vezetői laktak.

The post Rakétaháborúval telt az éjszaka Izrael déli és középső részén és a Gázai övezetben appeared first on .

Ötvennégy önkormányzati tűzoltóság kap összesen 132 millió 700 ezer forint támogatást eszközfejlesztésre – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A közlemény szerint az önkormányzati tűzoltóságok részére negyedszer írtak ki 225 millió forint keretösszegű eszközfejlesztési pályázatot, ennek első körében a pénzbeli támogatásokról született döntés.

Mint írták, az önkormányzati tűzoltóságok részére kiírt eszközfejlesztésre mind a hatvan tűzoltóság pályázott. A feltételeket sikeresen teljesítő önkormányzati tűzoltóságok védőeszközökre, tűzoltáshoz és műszaki mentéshez szükséges eszközökre, EDR-rádiókra, valamint a készenlétben tartott tűzoltójármű felújítására nyújtották be pályázataikat.

A pályázatok elbírálása után ötvennégy önkormányzati tűzoltóság kap összesen 132 millió 700 ezer forint támogatást. A pályázók ebből az összegből 119 millió 300 ezer forint értékben maguk szerezhetnek be védő- és technikai eszközöket, valamint nyolc önkormányzati tűzoltóság a járműveik, illetve technikai eszközeik felújítására fordíthat 13 millió 400 ezer forintot.

Az OKF tudatta azt is, hogy a 225 millió forintos eszközfejlesztési pályázat fennmaradó keretösszege a természetbeni támogatásokhoz biztosít fedezetet, a természetbeni támogatások végső elbírálása az egyes beszerzési eljárások után történik.

The post Önkormányzati tűzoltóságok több mint 132 millió forint támogatást kapnak eszközfejlesztésre appeared first on .

Brit börtönbe szállítják át a háborús bűncselekményekért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnököt – jelentette be Dominic Raab brit külügyminiszter.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálására alakult hágai Nemzetközi Törvényszék öt évvel ezelőtt 40 év börtönbüntetést rótt ki Karadzicra, megállapítva felelősségét az 1992-1995-ös boszniai háborúban elkövetett népirtásban, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekményekben. A boszniai háborúban csaknem százezren vesztették életüket.

A törvényszék kimondta emellett, hogy Karadzic felelős a srebrenicai mészárlásért is, amelyben a boszniai szerb erők több mint hétezer muszlim férfit és fiúgyermeket gyilkoltak meg.

Karadzic fellebbezett az eredeti ítélet ellen, de büntetését az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) – amely a hágai bíróságtól mandátuma lejárta után átvette a függőben lévő ügyeket – két éve jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosbította.

Dominic Raab brit külügyminiszter szerdán bejelentette: a brit kormány hozzájárult ahhoz, hogy a 75 éves Radovan Karadzicot egy nagy-britanniai börtönbe szállítsák át, és ott töltse le büntetését.

A brit külügyminisztérium által ismertetett nyilatkozatában Raab nem tért ki arra, hogy a boszniai szerb államalakulat volt elnökét hollandiai börtönéből melyik brit büntetésvégrehajtási intézménybe szállítják.

Hangsúlyozta ugyanakkor: Karadzic egyike azon keveseknek, akiket népirtás vádjában mondtak ki bűnösnek.

Karadzic a srebrenicai népirtás idején férfiak, nők, gyermekek lemészárlásáért volt felelős, és szerepe volt a polgári lakosság elleni könyörtelen támadásokban Szarajevó ostroma alatt is – fogalmazott a brit külügyminiszter.

Hozzátette: Nagy-Britanniának büszkeséggel kell nyugtáznia azt a hozzájárulását, amelyet az e förtelmes bűncselekményekért járó igazságszolgáltatásért 30 éve folyó erőfeszítésekhez nyújtott.

The post Brit börtönbe szállítják át Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnököt appeared first on .

A Magyar Rendészettudományi Társaság Magánbiztonsági Tagozat és a Képzési Tagozat közösen egy több alkalomból álló online szakmai konferencia sorozatot szervezett „A magánbiztonsági iparág különböző szintű oktatási rendszerével kapcsolatos változásokról” címmel.

2021. április 21-én 14:00-tól 15:30-ig online formában a Microsoft Teamsen keresztül közel negyven résztvevő hallgatta a hiánypótló előadássorozat első részét.

Móró Lajos a Magánbiztonsági Tagozat elnökeként köszöntötte az előadókat és a konferencia hallgatóságát majd moderálta az előadásokat és kiemelte a legfontosabb gondolatokat az elhangzottakból.

Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, aki több évtizeden keresztül hathatós segítséget nyújtott a magánbiztonság kialakulásában és fejlődésében, illetve az iparág tudományos kibontakozásában, bevezetőjében a saját szemszögéből megvilágítva méltatta a konferencia sorozat elindítását és a szakma elitjének részvételét mind az előadók, mind a hallgatóság oldaláról. Felhívta a figyelmet a konferencia fő céljára, és ő maga is kiemelkedő érdeklődéssel várta az előadásokat. Elmondta, hogy az előadások tartalmát illetően az érdeklődök, olyan ismeretek birtokába kerülhetnek, amelyek segítenek majd minden magánbiztonsági szereplő részére eligazodni a jelenleg kialakult helyzetben, áttekintve azt, hogy hogyan lehet alkalmazkodni, illeszkedni az új szabályozáshoz.

Krauzer Ernő r. ezredes, BM Rendészeti Vezetőkiválasztási, Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály vezetője A magánbiztonság kifutó OKJ-s szakképesítései, szabályai, tapasztalatai című előadásában pontos adatok megjelölésével ismertette a kifutó szakképesítések szabályait, részletezte az átállás tapasztalatait, gyakorlatát, valamint a személy- és vagyonőrök 40 órás és 16 órás kiegészítő képzését. Külön kiemelte a kredit rendszerű képzésre történő átállás elképzelését, amelynek részei egy általános és egy speciális modul lennének. Cél, hogy a képzésben résztvevők olyan oktatást kapjanak, illetve tudást szerezhessenek, ami a mindennapi munkavégzésükhöz szükséges és mindig naprakészek legyenek a szakmájukban.

Nagy Zoltán r. ezredes, a BM Vizsgaközpont vezetője nagyon részletesen és pontosan ismertette az iparágat érintő új vizsgáztatási szabályozást. A magánbiztonság területén a „túlélő” személy- és vagyonőr, a vagyonvédelmi rendszerszerelő, a kutyavezető vagyonőr és a magánnyomozó szakképzéseket is érintő lényeges változtatásokra hívta fel a figyelmet. A fenti képzések célja egy tudásközpontú, tényleges tudás megszerzésére irányuló, racionálisabb oktatási rendszer kialakítása.

Bátri Fruzsina, a BM Közszolgálat-fejlesztési és Stratégiai Főosztály, Oktatásigazgatási Osztály munkatársaként a Szakképzési Centrumok rendészeti képzései című előadásában ismertette a komplett szakmai oktatási rendszert a hatályos jogszabályok (Szakképzési törvény) vonatkozásában, valamint a BM felelősségi körébe tartozó szakmaképzés tekintetében a fontosabb tudnivalókat. Ide tartozó szakmák a rendészet és közszolgálat, a készenléti technikus, a rendészeti őr és a rendőr tiszthelyettes képzések. Feltárta a hallgatóság számára a szakmai oktatás, valamint a szakmai képzés közötti lényeges különbségeket. Elmondta továbbá, hogy a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet módosítása folyamatban van, amely változások érintik a személy-és vagyonőr, valamint a magánnyomozói igazolványok kiadásának szabályait.

Christián László r. ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese a magánbiztonság felsőoktatásának – amely képzések már három egyetemen folynak – nagyon gyors ütemű fejlődését ismertette statisztikai adatokon keresztül. Beszélt az Egyetem 2020-2025 Intézményfejlesztési tervéről, amely az az oktatásfejlesztés stratégiai irányaként a Kreatív Tanulás Programot jelölte ki, melyre a Z generáció újszerű tanulási és információszerzési gyakorlata miatt van szükség. Az új módszer alkalmas arra, hogy a tanulás olyan élmény és tapasztalat lehessen, amely segíti a végzett hallgatókat a pályán történő elhelyezkedésben és maradásban. A munkahelyek új kihívásaira reagálva, hogy a hallgatók az előre nem látható kihívásokkal is szembe tudjanak nézni, az oktatási gyakorlatot felül kell vizsgálni és nagyobb arányban kell szerepeltetni az oktatásban a képességfejlesztést. Külön kiemelte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó munkát és bemutatta a „Biztonságos Település” és a „Biztonságos Ország, Biztonságos Határ” projekteket, melyek ismeretében büszkén kijelenthetjük, hogy a magánbiztonsági felsőoktatás bátran versenyezhet európai vagy tengerentúli társaival.

The post Az MRTT online szakmai konferencia sorozatot szervezett appeared first on .

Május 8-án hatalmas tűz ütött ki az iráni Bushehr városában, nem messze a város atomerőművétől. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárdához köthető Tasnim hírügynökség szerint szándékos gyújtogatás történt, de bővebb információkat nem osztottak meg ezen felül. A várost nem először érintik súlyos tűzesetek, 2020 júliusában szintén hatalmas tűz pusztított a városban. Ahogyan sok mást várost is Iránban, ugyanis 2020 májusától kezdődően a nyár során a perzsa állam számos városában egymás után következtek be „rejtélyes” tűzesetek és robbanások. Ezek a városok egy fontos közös tulajdonsággal rendelkeztek: mindegyikük fontos része az iráni nukleáris program országos infrastruktúrájának. Hivatalosan nem került megerősítése, ugyanakkor mind az iráni vezetés, mind pedig a régióval foglalkozó szakértők az izraeli polgári hírszerzést, a Moszadot nevezik meg a szabotázsok végrehajtójaként.

A szűken értelmezett Közel-Keleten jelenleg Izrael az egyetlen állam, amely rendelkezik nukleáris csapásmérő képességekkel, bár ezzel kapcsolatosan fenntartja a „nukleáris kétértelműség” politikáját, azaz nem erősíti meg, de nem is tagadja az atomfegyverek meglétét. Az atomfegyverek birtoklása jelentős elrettentési képességet jelent az ellenséges szándékú államokkal szemben, továbbá biztosítja az ország regionális műveleti szabadságát is, hiszen az eseti katonai beavatkozásai ellenére sem kell tartania egy átfogó konvencionális támadástól. Amennyiben a régióban egy másik állam is szert tenne katonai célú nukleáris képességekre, az egyrészről döntően korlátozná a zsidó állam műveleti szabadságát, másrészről pedig létfontosságú fenyegetést jelentene Izraelre és lakosságára, tekintettel az ország relatív alacsony kiterjedésére és koncentrált elhelyezkedésű lakosságára. Ennek fényében hirdette meg Menachim Begin 1981-ben a „Begin-doktrínának” nevezett védelmi alapelvet, miszerint az izraeli kormány semmilyen módon nem hagyhatja (tehát bármilyen eszközt alkalmazni fog annak megakadályozására), hogy egy ellenséges állam tömegpusztító fegyvereket fejlesszen ki Izrael lakossága ellen. A kormányfő nyílt állásfoglalásának oka a nemzetközi közösség felháborodása volt, miután egy az izraeli légierő légicsapásokkal megsemmisített egy iraki nukleáris erőművet, amelyet a Szaddám-rendszer katonai célú nukleáris programjának alapjának tekintettek. [1] A „Begin-doktrína” fennállásának tanúbizonyságot tesz, hogy az izraeli légierő 2007-ben is légicsapásokkal semmisített meg egy szíriai nukleáris létesítményt, amelyet a katonai célú atomprogram egyik alapjának tekintettek.

Ahogyan az iraki és szír atomprogramot, úgy az Iráni Iszlám Köztársaság nukleáris programját is vitális biztonsági fenyegetésként értékeli az izraeli politikai és katonai vezetés. Az iráni nukleáris ambíciók (amely a nyugati orientációval rendelkező Reza Pahlavi sah rendszerének idején még bírta az izraeliek támogatását) az erősen konzervatív és a zsidó állammal szélsőségesen ellenséges magatartást képviselő Mahmud Ahmadinezsád elnök idején jutottak a csúcsra, amelynek következtében erősödő nemzetközi nyomásgyakorlással és szankciókkal kellett szembenéznie Teheránnak. A 2010-es évek elején a feszültségek olyan mértékűre nőttek, hogy mind Izraelben, mind pedig az Egyesült Államokban felerősödtek a preemptív háborút szorgalmazó hangok. [2] A konfliktus deeszkalációjára az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, Németországgal kiegészülve (P5+1 formáció) azonban tárgyalásos úton rábírták Iránt a katonai célú nukleáris programjának felfüggesztésére, cserébe az iráni gazdaságot súlytó szankciók feloldásáért. [3] A 2015-ben megkötött, atomalkuként elhíresült egyezményt (hivatalos nevén közös átfogó akcióterv [Joint Comprehensive Plan for Action, JCPOA]) Izrael Állam a kezdetektől fogva határozottan ellenezte, tekintettel annak ideiglenes jellegére, valamint a feloldott szankciók következtében megerősödő iráni gazdaságra, amely lehetővé teszi Teherán számára, hogy finanszírozza a regionális törekvéseit.

A nyílt háború végül elmaradt, ugyanakkor az árnyékban egy másik háború tovább folytatódott: ezek voltak az Egyesült Államok és/vagy Izrael által folytatott titkos műveletek („clandestine operations”) az iráni atomprogram szabotálására. Ezen műveletek végrehajtásukban eltérőek lehetnek, a klasszikus szabotázsoktól kezdve, az iráni nukleáris szakemberek célzott likvidálásán keresztül a korszakos jelentőségében egyedülálló Stuxnet kibertámadásig bezárólag. Mindezek mellett jelen vannak a hagyományos mélységi felderítő és hírszerző feladatok, például a sajtóban nyilvánosságra hozott 2018-as művelet, amikor az izraeli hírszerzés ügynökei tárgyi bizonyítékokat szereztek arról, hogy Irán állítása ellenére nem tartja magát az nukleáris megállapodásban foglaltakhoz és jelentősebb mennyiségű „sárga pogácsát” (uránérc-por, amelyet „pogácsává” sajtolnak a szállítás céljából) halmozott fel. Egyes akcióknál, végrehajtásuk komplexitásából fakadóan vélelmezhető az Egyesült Államok részvétele, más műveleteket azonban unilaterális izraeli lépésként azonosítanak.

Az iráni atomtudósok likvidálása mögött a Moszad „Kidon”, az izraeli különleges egységekből toborzott beavatkozó alegységét sejtik, amelynek működése szigorúan bizalmas még a polgári hírszerzés szervezetén belül is. (A popkulturális ismertségéből fakadóan napjainkra valószínűsíthetően átszervezésre került az alegység, ahogyan az történt a hetvenes években is.) Jellegzetes módszerük a célzott likvidálásokra a járművekre erősített robbanóeszközökkel végrehajtott merénylet volt, 2010 és 2012 között négy vezető atomfizikus is ilyen merényletek következtében veszítette életét. Ezt követően szüneteltek a célzott likvidálások egészen tavaly novemberi, amikor Mohsen Fakhrizadeh-Mahabadi, az iráni nukleáris program (akkori) vezetője egy pokolgépes támadást követő tűzharcban az életét veszítette Teherán közelében. A lépés hátterében volt amerikai politikai és katonai döntéshozók Izrael azon szándékát azonosították, hogy a feszültségek eszkalálásával kényszerpályára állítsa a Biden-adminisztrációt a Donald Trump által 2018-ban felmondott, Joe Biden által pedig ismételten tervezetten megkötendő atomalku kapcsán. Izrael érintettsége a merényletben erősen vélelmezhető, tekintettel arra, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök 2018-ban a tudóssal kapcsolatban csak annyit kért, hogy emlékezzenek a nevére. A Moszadot vélelmezik Ali-Reza Asgari, az Iráni Forradalmi Gárda dandártábornoka elrablása mögött is: az iráni tábornok 2007-ben tűnt el Törökországban, Ronen Bergman izraeli oknyomozó újságíró szerint a kihallgatása során kulcsinformációkhoz juttatta az izraeli nemzetbiztonságot az iráni nukleáris program fejlettségéről, valamint a szíriai és észak-koreai érintettségről. [4]

A likvidálások mellett a másik leginkább jellemző eszköz a nukleáris létesítmények elleni szabotázsakciók végrehajtása. A május 8-ai tűzesetet megelőzően április 11-én történt egy jelentős akció a natanzi nukleáris létesítményben, amely során egy 150 kilogrammos távirányítású robbanószerkezettel kiiktatták a létesítmény elsődleges és tartalék elektromos hálózatát. A szabotázs valószínűsíthetően hónapokkal vetette vissza az iráni atomprogramot. Natanz nem először vált a szabotázsakciók célpontjává: a város is része volt a 2020 nyarán bekövetkezett robbantás és gyújtogatás sorozatnak, amikor három hét alatt tucatnyi olyan energetikai és katonai létesítményben történtek incidensek, amelyek bizonyos mértékben mind köthetőek voltak az iráni nukleáris programhoz. A robbantások és tűzesetek mellett a szabotázsakcióknak egy kifinomultabb módját is alkalmazta a Moszad, mégpedig különböző fedőcégeken keresztül becsatlakoztak az iráni nukleáris program fejlesztésének nemzetközi ellátási láncába és gyárilag hibás alkatrészeket szállítottak le a megrendelések során.

A szabotázs legkifinomultabb módja azonban a kibertámadások végrehajtása, amelyek tekintetében a 2010-ben ismertté vált Stuxnet-vírust lehet kiemelni. A – valószínűsíthetően a Moszad, az Aman (izraeli katonai hírszerzés) 8200-es alegysége és a CIA – által végrehajtott művelet során a Stuxnet-vírus a natanzi urándúsítóban a centrifugák fordulatszámát észrevétlenül, szakaszosan manipulálta: folyamatosan lecsökkentette majd pedig felgyorsította őket, a központi monitoring rendszer felé pedig hamis adatokat küldött. Noha a vírus jelenlétét érzékelték, az iráni szakembereket megtévesztette, hogy a bushehri atomerőműben semmilyen kárt nem okozott, miközben a natanzi dúsítóban 2016-ra a centrifugák 20%-a megsemmisült. [5]

Az bizonyos, hogy ezen műveletekből két egyértelműen azonosítható tapasztalat vonható le: az izraeli nemzetbiztonsági szolgálatok képességei mellett az iráni elhárítás felkészültségéről is sokat mond, hogy a perzsa államban hány főből álló mélyfedésben lévő izraeli hírszerző állomány tartózkodhat, akik képesek a tavaly nyári szabotázs-sorozat végrehajtására, vagy a nukleáris program egyik fő elemének számító natanzi létesítmény központjában egy több, mint 100 kilogrammos robbanószerkezetet elhelyezni.

Összességében azonban még az izraeli elemzők körében sincs azonban egyetértés az izraeli titkos műveletek középtávú eredményességét illetően. Ennek oka, hogy a nukleáris létesítmények ellen végrehajtott műveletek a globális terrorizmus elleni műveletekhez hasonlítható: a központi létesítmények elleni támadások az iráni nukleáris infrastruktúra decentralizálását (valamint a föld alá telepítését) vonják magukkal, amely megnehezíti a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség ellenőrző tevékenységét, továbbá megerősíti az iráni vezetést azon törekvésében (és csökkenti a kompromisszumkészségét), hogy mihamarabb szert tegyen egy nukleáris fegyverre.

Izrael számára azonban továbbra elfogadhatatlan egy 2015-öshöz hasonló kompromisszum (a Biden-adminisztráció ezirányú törekvéseire jelentős negatív hatással bírnak az elmúlt időszak szabotázsakciói) a jelenlegi iráni vezetéssel, így amerikai támogatással vagy anélkül, de valószínűsíthetően folytatni fogja az titkos műveleteit az atomprogram szabotálására. Ez az árnyékkonfliktus bizonyos mértékben párhuzamba állítható a két ország közti vetélkedés másik elemével, a regionális helyettesítő („proxy”) háborúval, amely keretében Irán különböző állam alatti szereplők támogatásán (a libanoni Hezbollah, a Gázai-övezetet irányító palesztin Hamász, további szíriai entitások) keresztül tartja állandó nyomás alatt a zsidó államot, amely légicsapásokkal törekszik ezen aktorok visszaszorítására és semlegesítésére [6], így az iráni-izraeli konfliktus alapjának a kölcsönös kifárasztás stratégiája tekinthető.

Az bizonyos, hogy a Moszad szabotázsakciói önmagukban nem lesznek elegendőek az iráni nukleáris program felszámolásához, ahogyan – robosztus katonai ereje ellenére – Izrael sem képes egyoldalúan felvenni a küzdelmet az Iráni Iszlám Köztársasággal. Az Egyesült Államok azonban nem keveredhet bele Afganisztánhoz hasonlóan egy regionális konfliktusba, miközben az erőforrásaira a Kínai Népköztársaság és az Oroszországi Föderáció által jelentett globális revizionista hatalmi kihívások kezelésére lenne szüksége. Az ellentétek feloldásának megoldása egy esetleges iráni demokratikus rendszerváltás lehetne, amely növelné a nemzetközi közösség bizalmát (és csökkentené Izrael fenyegetettség-percepcióját), ennek társadalmi megalapozottsága azonban kérdéses, a külső szereplők ezirányú beavatkozási kísérletei pedig mindeddig kevés sikerrel jártak a Közel-Keleten.

[1] Kapusňak, Ján: Covert operations attributed to Israel’s Intelligence Services against Iran’s nuclear program. In: Majer, Marian – Ondrejcsák Róbert (szerk.): Panorama of global security environment 2013. Centre for European and North Atlantic Affairs, Bratislava, 2013. ISBN 978-80-971124-5-5. pp. 375-376.

[2] N. Rózsa Erzsébet: Az Egyesült Államok, Izrael és Irán: a közel-keleti stratégiai háromszög a világ napirendjén. In: Külügyi Szemle, 2015. pp. 58-59. Elérhetőség: https://kki.hu/assets/upload/NRE.pdf (Letöltés dátuma: 2021. 05. 09.)

[3] Szálkai Kinga – Baranyi Tamás Péter – Szarka E. Luca (szerk.): Biztonságpolitikai Corvinák I. Antall József Tudásközpont, Budapest, 2019. ISBN 978-61-555595-7-0. pp. 420-421.

[4] Vielhaber, David – Bleek, Philipp C.: Shadow Wars – Covert Operations Against Iran’s Nuclear Program. In: The Nonproliferation Review, 2012/3. p. 483. Elérhetőség: https://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.1080/10736700.2012.734194 (Letöltés dátuma: 2021. 05. 09.)

[5] Vámos Sándor: A Stuxnet sztori. Bolyongó blog, 2020. 08. 16. Elérhetőség: https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_stuxnet_sztori (Letöltés dátuma: 2021. 05. 09.)

[6] Németh Bence – Szalai Máté: A lezárás felé? A szíriai polgárháború megoldásának lehetséges körvonalai (3.) – A regionális szereplők céljai és érdekei: Izrael és a GCC. In: KKI Elemzések, 2017. pp. 13-14. Elérhetőség: https://kki.hu/assets/upload/29_KKI-elemzes_SYR_Nemeth-Szalai_20171120.pdf (Letöltés dátuma: 2021. 05. 09.)

Címlapkép: Iráni atomprogram – A natanzi urándúsító üzem. Natanz, 2020. július 8.
A Maxar Technologies által 2020. július 8-án közreadott műholdkép a közép-iráni Natanzban lévő urándúsító üzem egyik megrongálódott épületéről (k). 2020. július 2-án egy robbanás után tűz ütött ki a létesítményben, az Iráni Atomenergia Szervezet közlése szerint a balesetben megrongálódott egy félig kész épület, de a centrifugáknak helyet adó létesítményben nem esett kár, és emberi sérülés sem történt.
(Forrás: MTI/EPA/Maxar Technologies)

A Izrael árnyékháborúja az iráni nukleáris törekvések ellenében bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A következő napokban a Duna felső szakaszán – a Szigetközben és Komárom térségében -, valamint a Körösöknél folytatódik a szúnyoglárvák elleni biológiai védekezés – jelentette be az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Mukics Dániel közleménye szerint a szakemberek 1800 hektárnyi vízfelületre juttatják ki a csípőszúnyogok lárváit elpusztító természetes készítményt. Más élőlény nem érzékeny a speciális biológiai készítményre – emelte ki, hozzátéve: a kijuttatott baktérium által termelt fehérje az egyetlen olyan rovarölő szer, amelyet élővízben is biztonságosan lehet alkalmazni.

Ismertette: az elmúlt két hét esős időjárása miatt sok helyen alakultak ki szúnyoglárvák fejlődésére alkalmas ideiglenes tenyészőhelyek. Ezeket Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében autóra rögzített nagynyomású permetezővel kezelik, Békés megyében pedig repülőről is permetezik a nehezen megközelíthető helyeket – írta.

A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy eső után fontos kiönteni a vizet a házak körüli vízgyűjtőkből, illetve be kell fedni őket.

The post A Duna felső szakaszán és a Körösöknél gyérítik a szúnyoglárvákat appeared first on .

Vádiratot nyújtott be az izraeli ügyészség a tengeralattjárók megvásárlásához kötődő korrupciós ügyben, de lezárták a Benjámin Netanjahu miniszterelnök unokatestvére és a haditengerészet volt parancsnoka elleni aktákat – jelentette a katonai rádió.

Négy évvel a 3000-es akta néven is emlegetett korrupciós ügy nyomozásának kezdete után az izraeli ügyészség hét ember ellen vádiratot terjesztett be. Két korábbi gyanúsítottat, Dávid Simrónt, Benjámin Netanjahu miniszterelnök unokatestvérét, ügyvédjét és bizalmasát, valamint Eliezer Marom nyugalmazott tábornokot, a haditengerészet volt parancsnokát viszont arról értesítették, hogy lezárták az ellenük megnyitott aktákat, noha a rendőrség korábban úgy vélte, hogy az ő ügyükben is elég bizonyítékot gyűjtöttek a vádemeléshez.

Az ügyészi döntések után bíróságra kerül az ügy legfőbb gyanúsítottja, Miki Ganor, aki korábban vádalkut között a rendőrséggel, és mindent bevallott büntetésének mérséklése fejében a korrupciós ügyletről, de később mindent visszavont.

Szintén bírák elé kell állnia Avriel Bar Joszefnek, a nemzetbiztonsági tanács volt elnökhelyettesének, Dávid Sarannak, aki Netanjahu miniszterelnöki irodáját vezette, Eliezer “Modi” Zandberg volt tudományügyi miniszternek, Sáj Bros üzletembernek, aki nyugalmazott tábornok is, Rami Tajebnek, Juvál Steinic energiaügyi miniszter volt politikai tanácsadójának, valamint Jichák Liber kommunikációs tanácsadónak.

A vádiratok szerint a vádlottak kenőpénzek fejében Ganort tették meg a német ThyssenKrupp hajóépítő vállalat izraeli képviselőjévé csekélyebb díjazásért dolgozó elődje helyett, majd busás jutalékokat zsebeltek be a milliárdos üzletekből.

A vádak szerint Ganor az újabb és újabb, nagy értékű haditengerészeti beszerzések érdekében Bar Joszeffel, a nemzetbiztonsági tanács volt elnökhelyettesével közösen katonai és politikai döntéshozókat vesztegetett meg, hogy a hadsereg tiltakozása ellenére újabb három tengeralattjárót, valamint a tengeri földgázmezők védelmében négy hadihajót vásároljanak meg az általuk képviselt cégtől.

Az izraeli miniszterelnök esetleges szerepére vall Móse Jaalon volt védelmi miniszter állítása, aki szerint a kormányfő maga is részt vett a földgázmezők védelmét szolgáló hadihajók beszerzésére kiírt katonai közbeszerzési pályázat lefújásában, amelynek célja a német ThyssenKrupp hajógyár ajánlatának elfogadtatása volt más konkurens cégek kizárásával. Ezt a vádat Netanjahu visszautasítja, és azt állítja, nem tudott róla, hogy rokona, Simrón érintett volt a katonai beszerzésekben.

A 3000-es számmal jelölt ügyben a rendőrség nem vádolta meg az izraeli miniszterelnököt, és még tanúként sem hallgatták ki, noha ez az egyik fő követelése az évek óta minden szombat este megtartott korrupcióellenes tüntetéseknek.

The post Izraelben vádiratot nyújtott be az ügyészség a tengeralattjárók beszerzésének appeared first on .

Jelen elemzés rövid áttekintést nyújt a hadviselés arculatának átalakulásáról a multipoláris világrend viszonylatában. Valamint arra keresni a kérdést, hogy melyek az űr, mint a negyedik elismert hadszíntér militarizálásának sarokpontjait és hadviselésbe való bevonásának legfőbb okai. Ennek keretében a következő néhány oldal sorra veszi, hogy milyen események, folyamatok hatására érte el jelen formáját a nemzetközi közösség globális biztonságpercepciója, illetve ez miként befolyásolta az űr és a hadviselés kapcsolatát.

A biztonsági környezet változása a 21. században

A biztonság egy nehezen meghatározható fogalom, amely számos aspektusból, szinten és területre kiterjedően vizsgálható, így napjaikban még nincs egy, a nemzetközi közösség által általános elfogadott definíciója. Maga a szó a latin „securitas” kifejezésből eredet, amelynek jelentése a fenyegetésektől mentes állapot vagy a veszélyeztető tényezők kivédésének képessége. Ennek alapján kijelenthető, hogy a biztonsággal kapcsolatos tudományos vizsgálódásnak elsődlegesen az egyes embereket, közösségeket, államokat és a nemzetközi rendszert fenyegető kérdésekkel való összefüggéseit kell számba vennie.

Ezen gondolati szálon elindulva a biztonság fogalmának elmúlt évtizedben való drasztikus átalakulása egy, számos tényező által befolyásolt, öngerjesztő folyamatként fogható fel. Véleményem szerint a változás előzménye, hogy történelmi időtávban az államok életében közelmúltnak tekinthető korszakban, a 20.-21. században és annak eseményeiben keresendő. Az olyan történelmi korszakokat meghatározó történések, mint például a két világháború, a forradalmak, a szabadságharcok és akár a Szovjetunió összeomlása, nagymértékű átalakító erővel rendelkeztek. Az államok igyekeztek az időről-időre megváltozó biztonsági környezethez adaptálódni. Így a korábbi események során szerzett tapasztalatok eredményeként új gazdasági és geopolitikai érdekeltségek, illetve politikai kapcsolatrendszerek jöttek létre, megváltozott az államok katonai gondolkodása és többek között megjelent az igény a fejlettebb technológiai eszközökre, ezek hadviselésbe való beintegrálására.

Tág értelemben véve tehát részben ezen változások folyományának tekinthetjük az elmúlt években egyre gyakrabban említésre kerülő újtípusú hadviselés kialakulását, valamint az esetenként a korábban – akár már az ókorban is – alkalmazott módszerek „újrafelfedezését”. Mindezen változások tehát alapjaiban véve írták át a biztonsági környezetet, az abban felmerülő kihívások, fenyegetések jellemzőit és a hatékony hadviselés arculatát.

Ez manapság abban érhető tetten a legnyilvánvalóbban, hogy már nem lehet minden esetben éles határvonalat húzni egy ország ideológiai orientációja, energetikai érdekei vagy gazdasági eltartóképességének védelme között. Köszönhetően annak, hogy napjainkban a hadviselést a sokkal láthatatlanabb, plasztikusabb módszerek alkalmazása jellemzi. Meglátásom szerint a fejlemények gyökere egyfajt generációváltás a hadviselésben.

Az új paradigma fókuszpontja pedig a technológiai vívmányok új, eddig felfedezetlen területeken katonai, gazdasági, politikai előnyszerszerzés céljából való felhasználásában testesül meg. Ezen nagyívű változásnak köszönhetően az elmúlt években nem csak a nemzetközi közösség biztonságpercepciója, de egyúttal a műveleti környezet fogalma is jelentős mértékben átalakult – kiterjedt a kibertérre és a világűrre – elavulttá téve az addig megszokott eszközöket, eljárásokat és lehetőséget nyitva a fennálló erőviszonyok átalakítására. Éppen ezért a következő fejezetben arra keresem a választ, hogy milyen tényezők járultak hozzá az űr teljesértékű hadszíntérréválásához.

Az űr, mint a negyedik hadszíntér

A világűr évezredek óta élvezi az emberiség megkülönböztetett figyelmét: a pánspermia elmélet szerint az élet a kozmoszból „importálódott” a Földre, az ókortól csillagászok figyelik az eget új bolygók és jelenség után kutatva, a hidegháború egyik legemblematikusabb eseménye az USA-Szovjetunió űrversenye volt, valamint napjaikban is zajlik a kutatás az élet jelei után más bolygókon. Emellett mint korábban említettem a világ vezető hatalmai tisztában vannak a ténnyel, hogy amelyik ország előbb képes az űrben kiépíteni a hatékony hadviselésre alkalmas körülményeket és eszközöket, az behozhatatlan stratégiai előnyre tesz szert versenytársaival szemben. Az ilyen léptékű előny birtoklásának lehetősége és a megfelelő technológiai fejlettségi szint elérésének köszönhetően a 20. század második felétől megjelent az igény az űr meghódítására és kicsivel később a militarizálására. A jelen elemzés alapjául szolgáló Oroszország, illetve az olyan nagyhatalmak, mint a Kínai Népköztársaság, India, Izrael, az Amerikai Egyesült Államok meglátták az űrben a potenciális lehetőséget a világszintű hatalom monopóliumának megszerzésére.

Ezek alapján a tény, miszerint az elmúlt húsz évben exponenciálisan megnövekedett a katonaság érdeklődése az űr iránt, nem meglepő. A kozmikus tér kiterjedése ugyanis felülmúlja a Földön tapasztalt szárazföldi, légi vagy vízi hadszínterek kereteit. A világűrben nincsenek olyan természetes vagy mesterséges határok, amelyek képesek lennének gátat szabni a katonai eszközöknek vagy tevékenységnek térben és időben.

Érdekes számomra, hogy az űrhadviselés definíciója szerint a világűrben történő harcról van szó. Valójában azonban hatásköre nem csak az űrben zajló hadviselést – például műholdak támadnak műholdakat – foglalja magába, hanem egyúttal a világűr-Föld közötti folyamatokat – például műholdak földi célokat támadnak – is.

Ez kiemelkedően fontos, mert az űrből a Föld bármely pontja viszonylag gyorsan és pontosan lokalizálható. Így a megfelelő képességekkel rendelkező ország az világűrből egyrészt könnyen megfigyelése alatt tudná tartani az egész Földet, másrészt pedig kisajátíthatná az űr által biztosított stratégiai lehetőségeket, így az irreguláris hadviselés egy teljesen új és formabontó verziója valósulhatna meg.

Az űr hadviselésben betöltött jelentőségét – az előző fejezetben említettek mellett az is – jelzi, hogy a NATO a 2019. december. 03-04. között tartott londoni csúcstalálkozón hivatalosan is a negyedik hadszíntérré nyilvánította. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy mit nevez manapság a szakirodalom hadszíntérnek és ez miért bír akkora jelentőséggel. Lánszki János megfogalmazása szerint: „a háborús térségnek olyan kontinentális vagy óceáni méretű része, melyben a szembenálló hadviselő felek hadipotenciáljának adott kontinensre, vagy óceánra eső részei helyezkednek el”. Gyakorlatiasabban fogalmazva a hadszíntér az a terület, ahol a harci cselekmények, maga a hadviselés megvalósul. Mára már a klasszikus szárazföld, levegő és víz mellett a hadszíntér fogalma alá sorolunk más területeket is: a kiberteret és az űrt. Ezen domainekben éppúgy fennáll a lehetőség a védelemre, a támadásra és egyéb hadászati feladatok végrehajtására, mint a hagyományosak esetében.

A világűrre alapozott képességek fontossága, különösen a technológiailag fejlett fegyveres erőkben vitathatatlan, hiszen a műholdas kommunikáció, a pontos helymeghatározás és navigáció, az időszinkronizálás, az űrben végzett hírszerzési tevékenység felbecsülhetetlen előnyöket biztosít a modern hadviselőfelek számára. Mindamellett fontos megjegyezni, hogy az elmúlt években egyre nagyobb a civil vállalatok érdeklődése az űr iránt.

Az űr első szereplői állami cégek és kormányzati szervezetek voltak, különösen a hadsereg (pl. német A4 Rocket fejlesztés, első űrhajósok). A hadsereg tehát a kezdetektől fogva vezető szerepet játszott az űrképességek létrehozásában és kifejlesztésében, valamint az űrkorszak első éveiben a világűr-alapú szolgáltatások elsődleges felhasználója volt. Ezt az időszakot manapság „hagyományos űrkorszaknak” nevezik, amit olyan kifejezésekkel lehet fémjelezni, mint hosszú távú küldetések (10-20 év), kormányzati ellenőrzés, állami költségvetés, bürokratikus folyamat és korlátozott számú versenytárs. Ezekben az években a fő célkitűzéseit az emberiség űrbe való eljuttatása, a Föld megfigyelése, a világűr megismerése és ott eszközök elhelyezése jelentették.

Ezt követően az ezredforduló első éveiben egyfajta tudományos felfogásváltás volt megfigyelhető, mert egyre több magán beruhására kerül sor az űrgazdaság és űrtechnológia területén. Felmerülhet a kérdés, hogy „Miként kapcsolódnak a magánvállalatok és az űr katonai jelentősége ?”, melyre a válasz a kooperációban rejlik. Ugyanis az űrrel kapcsolatban a hadseregek két kiemelten fontos célkitűzéssel rendelkeznek. Ezek a saját nemzeti űreszközök feljuttatása és használata a kozmoszban, illetve az állami biztonság-, és védelem garantálása. Mindezekhez nagymennyiségben kell rendelkezésre az újabbnál újabb technológiai megoldásoknak, amiket a magáncégek bocsátanak rendelkezésükre.

Véleményem szerint az űr modern hadviselésben betöltött szerepét négy fő tényezőnek köszönheti.

• Az első és úgy gondolom a legfontosabb, hogy a földi konfliktusok alapozták meg az űr fontosságát a hadviselésben. Ugyanis napjaink hadviselése túlmutat a Földön tapasztalt fizikai világ nyújtotta kereteken: nem állnak rendelkezésre további meghódításra váró területek, a hadrendebe állított eszközök megközelítőleg kiegyensúlyozott erőviszonyokat generálnak a nagyhatalmak között, valamint a nemzetközi jog, az országok gazdasági kapcsolatai és sok egyéb tényező nehezíti meg a hadviselés kizárólag hagyományos hadszíntereken való lebonyolítását. A leírtak alapján úgy vélem, hogy köszönhetően a fent említetteknek és a technológiai fejlődésnek együttesen, az emberiség nyitottá vált az új, potenciális hadszínterek felfedezésére, kialakítására. Így tulajdonképpen kézenfekvő megoldást jelentett, mint a kibertér, mint pedig az űr bevonása a hadviselésbe.
• A második fontos tényezőként az űr geopolitikai és geostratégiai jelentőségét azonosítom. Korábban már említést tettem arról, hogy a világűrből könnyedén megfigyelés alatt tartható az egész Föld, így zavarhatók vagy kiiktathatók a földi kommunikációs, navigációs és helymeghatározási rendszerek, valamint a műholdak segítségével fontos információkra lehet szert tenni. Amennyiben egy államnak a birtokában van egy olyan eszköz, amellyel a többi ország űrbeli eszközeit zavarni vagy kiiktatni képes, akkor megbéníthatja azok földi működését is, ezzel stratégiai jelentőségű előnyt szerezve.
• Harmadsorban véleményem szerint az űrre – az ismert gazdasági és katonai előnyszerzés mellett – az erődemonstráció és presztízsépítés fontos eszközeként is tekinthetünk. A megállapításomat arra alapozom, hogy kezdetben az atom már csak birtoklásának ténye is stratégiai szempontból elrettentő és nagyhatalmiságot igazoló hatással bírt. Így elképzelhető -az akár támadásra is alkalmazható-, hogy a haditechnikai eszköz űrbe juttatása is hasonló hatást eredményez.
• A negyedik megállapításom pedig az, hogy a nemzetközi közösség hadseregei már a kezdetektől fogva részt vettek az űr militarizálásához. Ezen a ponton tartom fontosnak kiemelni a kozmosz hadászati fontosságát alátámasztandó, hogy számos állam jelentette be: az ország nemzetbiztonsági stratégiájában hangsúlyozni kívánják az űrhadviselési felkészülés jelentőségét és feladatait. Kiváló példa erre, hogy a 2019-es évben Donald Trump amerikai és kis idő múltán Emmanuel Macron francia elnök is bejelentette, országa önálló űrkatonaságot és űrprogramot hoz létre. Az amerikai elnök kétséget kizáróan az akkoriban egyre erősödő orosz űrtevékenység hatására emelte az űrtevékenységet, az USA hadseregének hatodik haderőnemévé. Míg a francia politikai vezető szerint az űr a közeljövőben komoly feszültségek, akár fegyveres konfliktusok helyszíne is lehet, így erre az eshetőségre jobb felkészülni.

Azonban fontos megemlíteni azt is, hogy a jelen tanulmány fókuszpontjában álló Oroszországi Föderáció esetében, az űrre és az abban történő hadviselésre való koncentráció korábbra tekint vissza, első jeleként a hidegháború idején vívott űrverseny tartható számon.

Címlapkép: A Dragon érkezése a Nemzetközi Űrállomásra. Világűr, 2020. november 17.
A NASA által közradott képen a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Crew Dragon személyszállító űrhajója összekapcsolódni készül a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomással 2020. november 16-án.
(Forrás: MTI/EPA/NASA)

“Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-1-I-NKE-100 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.”

 

A A hadviselés átalakulása a multipoláris világrendben, avagy az űr militarizálása bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A hatékonyabb együttműködésről megállapodást írt alá Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke és Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke – közölte a két hatóság közös közleményükben.

Hangsúlyozzák, az együttműködési megállapodás aláírásával a két szervezet a kistermelők és fogyasztók érdekében kifejtett közös munkáját kívánja még hatékonyabbá tenni. Kiemelték, a jogszabályok a versenyhatóság és az élelmiszerlánc-biztonsági felügyelet számára elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari beszállítók, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások beszállítóinak védelme érdekében írnak elő egymáshoz szorosan kapcsolódó feladatokat.

A közlemény szerint a két szerv együttes erővel lép fel az élelmiszereket érintő, tisztességtelen reklámgyakorlatokkal szemben. A megállapodás elsődleges célja, hogy elősegítse a közös feladatok hatékony ellátását, és rögzítse a felek közötti rendszeres, gyorsított információcsere kereteit.

A hatóságok emellett törekedni fognak arra is, hogy a jogszabályokban előírt együttműködésen túlmutatóan, kölcsönösen támogassák egymás szakmai tevékenységét – írják a közleményben.

A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a közleményben elmondta, alapvető fontosságú az élelmiszerpiacon a fogyasztókért folyó tisztességes verseny, illetve valamennyi ágazatban a jelentős piaci erejű cégek beszállítókkal szembeni visszaéléseinek megakadályozása. Ezek ugyanis lényegesen befolyásolják a piaci szereplők versenyképességét és a fogyasztók érdekeit.

A Nébih elnöke a közleményben hangsúlyozta, kiemelten fontos célként kezelik, hogy az élelmiszerpiaci szereplők közti gazdasági kapcsolatok rendezett keretek között működjenek. Kulcsfontosságú, hogy minden tisztességesen működő gazdálkodó számára biztosított legyen a piacra jutás és a piacon való részvétel lehetősége, minimalizálva az erőkülönbségekből fakadó hátrányokat.

The post Együttműködési megállapodást kötött a GVH és a Nébih appeared first on .

Négy embert őrizetbe vett a francia rendőrség a múlt heti avignoni rendőrgyilkossággal összefüggésben, köztük a feltételezett elkövetőt – jelentette be Gérald Darmanin belügyminiszter.

Az előállítás vasárnap este történt a dél-franciaországi Avigontól húsz kilométerre, egy autópálya-kapunál, ahova a négy ember egy gépkocsival érkezett. A négy letartóztatott között van a feltételezett elkövető, a tettestársa, a gépkocsi sofőrje, és a főgyanúsított lánytestvére.

A tragédia szerda este történt Avignonban, a rendőrt akkor gyilkolták meg, amikor társaival együtt ismert kábítószer-elosztó helyen razziáztak. A helyszínen tartózkodók igazoltatása közben egy férfi többször rálőtt a 36 éves rendőrre, aki a helyszínen meghalt. A többi rendőr visszalőtt, de nem sikerült az elkövetőt előállítaniuk, miután az rollerral elmenekült. A rendőrség azóta kereste nagy erőkkel.

A tájékoztatás szerint az elkövetőt és a segítőjét több napja megfigyelték, egy avignoni lakótelepi ház pincéjében bujkáltak. A gyanúsított és segítője Spanyolországba akart elmenekülni, amikor az autópályán előállították. A belügyminiszter a Twitteren gratulált a rendőrségnek, és jelezte, hogy egy rendőrgyilkosság “nem maradhat semmi esetre sem büntetlen”. A belügyminiszter és Jean Castex miniszterelnök nemzeti megemlékezésen búcsúztatta el a rendőrt.

A France2 közszolgálati televízió értesülése szerint a feltételezett elkövető 19, a tettestársa 21 éves, mindkét férfinak kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos ügyek miatt volt már korábban dolga a rendőrséggel.

The post Őrizetbe vette a francia rendőrség az avignoni rendőrgyilkosság feltételezett elkövetőjét appeared first on .

Védelmi és elrettentő szerepe erősítésével válaszol a NATO a közvetlen szomszédságában megnyilvánuló, biztonságát fenyegető orosz agresszivitásra. A szövetség ugyanakkor készen áll az érdemi, konstruktív párbeszéd rendszeresítésére, amikor Oroszország akciói ezt lehetővé teszik – hangoztatta a B9-országcsoport.

A védelmi szövetség közép-kelet-európai tagállamai – a Bukaresti 9-ek (B9) – hétfőn tartották online csúcsértekezletüket, s ezt követően adtak ki közös nyilatkozatot, amelyet a házigazda szerepét a lengyel államfővel közösen ellátó román elnök sajtóirodája tett közzé.

A nyilatkozatban a B9-ek kifejezik szolidaritásukat Csehországgal és Bulgáriával és elítélik “a NATO-országok területén elkövetett orosz szabotázs-cselekményeket”. Megerősítik elkötelezettségüket a Nyugat-Balkán biztonsága és stabilitása iránt, illetve kiállnak Georgia, Ukrajna és Moldova függetlensége, szuverenitása és területi épsége mellett.

A B9-ek a júniusi brüsszeli NATO-csúcs előtt hangolták össze álláspontjukat. A nyilatkozat leszögezi: az Amerikai Egyesült Államoknak kulcsszerepe van Európa biztonságában, amely a szövetségesek összetartásán és szolidaritásán alapul, a védelmi szövetségnek pedig nyitottnak kell maradnia a csatlakozni óhajtó demokratikus államok előtt.

A kelet-közép-európai NATO-tagok (a balti államok, a visegrádi országok, Románia és Bulgária) államfőinek távértekezletén Joe Biden , valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett.

Az online csúcstalálkozó utáni, Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott sajtónyilatkozatában Klaus Iohannis román elnök a szövetséges csapatok, köztük az amerikai erők jelenlétének növelését szorgalmazta Romániában, illetve a NATO keleti szárnyának déli részén. Szerinte Oroszország destabilizálja a Fekete-tenger térségét, ezért szükségesnek nevezte a NATO elrettentő képességének megerősítését, és az amerikai katonai jelenlét növelését a Fekete-tenger térségében.

Iohannis üdvözölte, hogy az amerikai elnök szerint a transzatlanti együttműködésnek nemcsak az óceán két partjára kell kiterjednie, hanem egész Európát magában kell foglalnia a Balti-, illetve a Fekete-tengerig. Románia a maga részéről kész növelni hozzájárulását a közös biztonsághoz, ennek szellemében az ellenállóképesség erősítését célzó euroatlanti központot hozott létre – jelentette ki a román államfő.

Andrzej Duda lengyel elnök a B9-ek közös fellépésének tulajdonította, hogy ma már a közép-kelet-európai NATO-országok katonái is kölcsönösen hozzájárulnak egymás biztonsága erősítéséhez, az amerikai katonák jelenlétét pedig a béke és biztonság legfőbb garanciájának nevezte ebben a térségben.

The post A NATO védelmi és elrettentő szerepét erősítik a B9-ek appeared first on .

Letartóztatott a Kecskeméti Járásbíróság egy román férfit, aki a gyanú szerint korábban elfogott társával 2019 áprilisában, az M5-ös autópálya lajosmizsei szakaszán gázpisztollyal lövöldözve kirabolt három, Németországból hazafelé tartó román nőt.

A most elfogott rabló bűntársa ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 2021 januárjában emelt vádat fegyveres rablás és más bűncselekmény miatt.

A korábbi vádirat szerint a Németországban táncosnőként dolgozó három román nő 2019. április 22-én éjfél után az M5-ös autópályán egy gépkocsival Röszke felé tartott. A nőket ismerő, szintén román állampolgárságú két férfi Lajosmizse közelében egy bérelt autóval mögéjük sorolt. A rendőrségihez hasonló fényjelzést használtak, ezért az autót vezető nő lehúzódott a leállósávba, leállította az autót és lehúzta az ablaküveget, hogy a rendőrnek hitt férfinek és társának át tudja adni az okmányait.

A rendőrségihez hasonló láthatósági mellényt, maszkot és fejfedőt viselő – korábban elfogott – 25 éves férfi az autóhoz lépve megpróbálta kinyitni a vezető oldali első ajtót, de az zárva volt. Ekkor egy gázpisztollyal legalább négy lövést adott le a földre és benyúlt az autóba, hogy az indítókulcsot kihúzza. A rablók az első ülésen ülő nőket kirángatták az autóból, bántalmazták őket, pénzt követeltek tőlük. A harmadik nő az autóból kiszállva a szalagkorláton át menekült el.

A két férfi mintegy 13 ezer eurót, mobiltelefonokat, ékszereket, ruhákat és egyéb dolgokat zsákmányolt, összesen több mint hétmillió forint értékben. A kár nem térült meg, a két bántalmazott nő nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A rablók azonosításában és a bűncselekmény bizonyításában az Europol és az Eurojust is hatékony segítséget nyújtott. A 25 éves román állampolgárt 2019 októberében Romániában fogták el és az európai elfogatóparancs értelmében átadták a magyar hatóságoknak. A 2019 novemberében letartóztatott férfit a főügyészség három rendbeli fegyveres rablással, jármű önkényes elvételének minősített esetével és egyedi azonosító jellel visszaéléssel vádolja. Szökésben lévő 35 éves társát a spanyol hatóságok a magyar bíróság által kiadott nemzetközi és európai elfogatóparancs alapján 2021. március 12-én Madridban fogták el, majd május 7-én adták át a magyar rendőrségnek, kihallgatását követően kezdeményezték a letartóztatását.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a bűncselekmény súlyossága, a vádlott külföldi kötődése és a büntetés várható mértéke miatt indítványozta a román férfi letartóztatását. A Kecskeméti Járásbíróság a gyanúsított letartóztatását – egyetértve az ügyészi indítvánnyal – a szökés és elrejtőzés veszélye miatt rendelte el. A bíróság döntése ellen a gyanúsított és védője fellebbezett.

The post Letartóztatták az M5-ös autópályán két éve történt fegyveres rablás másik gyanúsítottját appeared first on .