Biztonságpolitika

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken rendeletben hagyta jóvá az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) május 14-i döntését, amelyben a testület szankciókat hosszabbított meg 674 magánszemély és 138 vállalat ellen.

Az UNIAN ukrán hírügynökség rámutatott arra, hogy a rendelet kiadása azért vált szükségessé, mert a korábban hozott szankciós rendelkezés határideje a mostaniban érintettekkel szemben ebben a hónapban lejár.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint a szankciókkal sújtott személyek között van a Donyec-medencei két szakadár “népköztársaság” vezetője, Denisz Pusilin és Leonyid Paszicsnik, valamint az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félsziget vezetője, Szerhij Akszjonov is.

A cégek közül három évre terjedően hosszabbították meg a szankciókat több orosz televízió, köztük a Zvezda, az NTV, a Pervij Kanal és a Ren TV elnevezésű csatornákkal szemben, valamint a Yandex internetes keresőoldalt üzemeltető vállalat ellen.

Zelenszkij a rendeletben utasította a kormányt, az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) és az ukrán jegybankot, hogy biztosítsák a szankciók végrehajtásának és ellenőrzésének hatékonyságát. Az elnök az ukrán külügyminisztériumot pedig arra kérte fel, hogy tájékoztassa az Európai Unió, az Egyesült Államok és más országok illetékes hatóságait a bevezetett szankciókról, továbbá vesse fel nekik hasonló korlátozó intézkedések bevezetésének a kérdését.

The post Az ukrán elnök orosz és oroszbarát személyek és vállalatok elleni szankciókat hosszabbított meg appeared first on .

A világon végig söprő vírushelyzet nem csak az emberek mindennapjait, hanem a vállalatok informatikai adatvagyonát is kihívások elé állította rámutatva arra, hogy a váratlan események bekövetkezése olykor nagyobb, mint azt korábban gondoltuk. Az adatvédelem jelenét és jövőjét illetően a Hewlett Packard Enterprise hazai szakértőjét, Orbán Györgyöt kérdeztük.

– Az elmúlt években hogyan alakultak az adatvagyon védelmének lehetőségei, megoldásai?

– Az adatvédelem kérdése mindig is kritikus pont volt a vállalatok számára. Az elmúlt évtizedben nemcsak az adatvagyon mennyisége nőtt meg, hanem újfajta adattípusok is megjelentek, speciális adatbázisoktól kezdve az analitikai platformokon át egészen a különféle virtualizációs megoldásokig. A napi üzletmenet biztosításához egyértelműen látszott, hogy nem csak az éles környezetek rendelkezésre állását kell maximalizálni, hanem egy nem várt leállást az adatok mentett, vagy replikált példányából minél előbb vissza kell tudni állítani, hiszen legyen az egy kis kkv, vagy nagyvállalati ügyfél, a leállás ma már konkrétan forintosítható az által, hogy az alkalmazottak nem tudnak dolgozni egy rendszerleállás miatt. Minden vállalatnak drága a leállás miatt fél napig kávézó alkalmazott. Az elmúlt években elindult egy evangelizáció a 3-2-1 szabályt illetően, ami az adatok három példányban, két különböző tároló rétegben, és abból egy külső helyszínen történő tárolásával mindennemű adatot érintő veszély ellen védve lehet egy vállalat. Ennek meghonosítása és kibővítése a cél hosszú távon, hiszen évről évre újabb kihívásokkal, nem várt tényezőkkel kell számolnunk az adatvédelem terén.

– Milyen új veszélyek jelentek meg az adatok tárolását illetően?

– Napjaink vírushelyzete nem csak az emberek egészségét veszélyezteti, hanem az egyre jobban terjedő zsarolóvírusok által a pénztárcáját is. A képlet egyszerű, egy olyan kártékony kód támadja meg az ügyfél adatait, amely titkosít minden állományt, majd egy zsaroló üzenetet helyez el a képernyőn, amelyben váltságdíjat követelnek. Ennek kifizetése esetén az áldozat visszakódolhatja az adatait. Veszélyes játék ez, mivel a kifizetett összeg anonimizált csatornákon történik és nincs garancia rá, hogy az adatokat ténylegesen vissza is kapja az áldozat. Senki sem szeret (adat)terroristákkal tárgyalni, és kiszolgáltatott lenni. Ezt a fajta veszélyt sokan úgy élik meg, mint a nyaraláskor egy balesetet. „Velem ez úgyse történik, hisz a mindennapokban is vigyázok magamra” – hangozhat el sokszor, de mindenkinek van legalább egy olyan ismerőse, akivel történt nem várt baleset a nyaralás során. A tanulság, hogy fel kell készülni a nem várt eseményekre.

– Mi a megoldás?

– A 3-2-1 szabály alkalmazása egy jó kiindulási pont, hiszen az adatok mentésére már léteznek költséghatékony megoldások diszk vagy szalag alapon. A diszk alapú mentőrétegnek a gyors visszatöltése és az adatok stabil tárolása, míg a szalagok esetén az árképzés és a könnyű mobilitás jelent előnyöket. Hátránya. hogy a szalag kényes médium, megfelelő hőmérséklet és páratartalom mellett szükséges tárolni és mivel van lehetőség külső, a mentőeszköztől független tárolásra, de a szakszerűtlen szállítás és tárolás kockázatos, lehet hogy hónapok vagy évek múltán az adatvisszaállításkor derül ki, hogy nem olvashatók már az adatok. A zsarolóvírus kivédéséhez fontos az, hogy olyan mentéseink legyenek, amik adott ideig „érintetlenek” maradjanak, azaz senki vagy semmi ne tudja módosítani, vagy törölni azokat. A szalag esetén a mentőeszközből való média eltávolítás, diszk alapú rétegnél pedig a WORM (Write Once, Read Many) technológia segíthet, amivel egy mentési adatterületnél megadható egy olyan lejárati idő, amin belül ezen rétegen sincs lehetőség az adatok módosítására, megmásítására. A vírus ezáltal nem tud beférkőzni ezen adatokba. Az egész olyan, mint egy időzárral ellátott banki széf, csak a saját adataink védelmében.

– A magyar vállalatok mennyire tartanak lépést a trendekkel?

– Az elmúlt években elindult egy fejlődés a 3-2-1 szabályhoz való közelítéshez, viszont az offline vagy WORM technológia alkalmazásában még van hova fejlődni. Az ügyfelek tipikusan a mentési platformokhoz szeretnek a legkevésbé nyúlni fejlesztés, újragondolás esetén, sok helyen látszik, hogy emiatt az architektúra elbonyolított és hiányoznak azok a védelmi pontok, amelyek minden ellen „IS” védik az adatvagyont. A piac számos mentőszoftvert tart életben, itt a gyártók licenc politikája és a megkövetelt többelemes hardver környezete okozhat fejtörést egy vállalat informatikai üzemeltetése számára. Beszéltünk emellett a nem várt fordulatokról, ami nem csak adatvédelem, hanem a hirtelen adatnövekedés kezelésénél is megjelenik. Egy infrastruktúra bővítés a komplex láncolat miatt hetek, olykor hónapokban mérhető, ami az adatok dinamikus növekedése mellett nem megengedett többé.

– Miben tud a Hewlett Packard Enterprise segíteni a hazai vállatoknak?

– A magyar leányvállalat a helyi és regionális tapasztalatokat feldolgozva egy olyan integrált, „minden egyben” mentő platformot hozott létre, amely a korábbi szeparált, silóként működő mentőfunkciókat (backup szerver, media agent, mentőtároló) egy eszközben összesíti, s amelynél az architektúra egyszerűsödik, könnyebben kezelhető. Az „all in one” jelleget továbbá az is adja, hogy a mentési réteg cél NAS és analitikai funkciókat is képes nyújtani. Ezen réteg rövid és hosszú távú megoldást biztosít diszk alapon, mely stabilitást és könnyű visszatöltést eredményezhet. Emellett a hosszú távú megőrzést illetően továbbra is látjuk a szalagos tárolás létjogosultságát, ez is a megoldásunk része, viszont hiszünk a hosszú távú, archív adatok megőrzésénél az objektum alapú tárolásban, ami mára már egy költséghatékony tároló réteg lehet a szalag mellett is.Fel kell készülni a nem várt tényezőkre is, így a megoldásunk része adott rétegben a WORM technológia alkalmazása, amellyel a zsarolóvírus ellen is tudunk védekezni a már lementett adatvagyont illetően. A kőműves is új házat szeret építeni, de mi ennél rugalmasabbak vagyunk. Megoldásunk meglévő mentőkörnyezet mögé is illeszthető, így a meglévő infrastruktúrát újragondolva, továbbfejlesztve tudunk maximális védelmet biztosítani.

– Miben egyedi a Backup2.0 megoldásuk?

– A megoldásunk 2.0 jellegét nem csak az innovatív megközelítés, hanem a mögöttes műszaki háttér is adja. Hazánkban a piacon egyedi módon saját partnerprogramot működtetünk, amelyben rendszerintegrátor partnereink tudását, kompetenciáit fejlesszük abból a célból, hogy szakértő tanácsadóként jelen lehessenek az ügyfeleknél és a megoldásaink funkcionalitását minél egyszerűbben tudják alkalmazni és átadni. Másik fontos szempontunk, hogy az újfajta megközelítésünk, technológiánk minden ügyfél számára, szélesebb körben elérhetőek legyenek, a GreenLake modellünk segítségével havidíjas, fogyasztás alapon is tudjuk biztosítani mentési platform megoldásainkat, így megfelelő költség kontroll mellett, ingyenesen biztosított, azonnal lehívható tartalék kapacitásokkal adunk egy kulcsrakész mentőkörnyezetet.

– Mennyire látja érettnek a haza piacot a fogyasztás alapú infrastruktúrákat illetően?

– Elindult egy szemléletváltás az ügyfeleknél, hiszen korábban is találkozhattak a modell más területen való alkalmazásával, legyen az egy épület-, infrastruktúra- vagy autóbérlet. Itt a fogyasztás alapú koncepció az újdonság, amivel könnyen lehet azonosulni, kedvenc példám a fűtés, ahol a termosztátot feltekerve azért fizetsz, amit használsz, miközben nem kell egy hőerőművet telepítened és üzemeltetned. Hosszú távú célunk, hogy mi legyünk az ügyfelek informatikai „termosztátja”, ahol szolgáltatás alapon, a tényleges igények alapján tudnak hatékonyan, gondolatanul működni, mindezt innovatív, költséghatékony módon.

(Cikkünk nyomtatásban a 2020 februárban megjelent Biztonságpiac 2020 Évkönyvben jelent meg.)

The post Újragondolt adatvédelem – mit tanultunk a vírushelyzetből? appeared first on .

Betiltottak három egyesületet Németországban és rendőri műveletet indítottak felszámolásukra a terrorista szervezetként nyilvántartott Hezbollah libanoni síita mozgalom támogatása miatt – közölte a szövetségi belügyminisztérium.

A betiltott egyesületek az állításukkal szemben nem libanoni segélyprojektekre gyűjtöttek pénzt, hanem a mártírnak tekintett elesett Hezbollah-harcosok hozzátartozóinak. A Hezbollah fiatal követői így annak tudatában foghatnak fegyvert Izrael ellen, hogy ha meghalnak, családjuk anyagi segítséghez jut, ami emeli a terrorszervezet híveinek harci kedvét – indokolta a minisztérium az intézkedést.

Németországban “nem lesz biztonságban, aki a terrort támogatja”, és “akármilyen álcában jelenik is meg, országunkat nem használhatja visszavonulási terepként” – emelte ki a tárca vezetője, Horst Seehofer.

Sajtójelentések szerint az egyesületek felszámolására szerdán egyszerre nyolc tartományban kezdtek házkutatásokat.

A Hezbollah Izraelt bombamerényletekkel és rakétatámadásokkal terrorizáló katonai szárnyát 2013-ban sorolták a terrorszervezetek közé Németországban, 2020-ban pedig a politikai szárnyát is betiltották és felszámolták. A szélsőséges síita iszlamista mozgalomnak nagyjából 1050 követője van Németországban a belső elhárításért felelős szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) legutóbbi, 2020-as becslése szerint.

Németországban 5,3-5,6 millió muszlim vallású ember él, ami a 83,1 milliós lakosság 6,4-6,7 százaléka. Legnagyobb csoportjuk – mintegy 45 százalékuk – szunnita török.

The post Betiltottak három egyesületet Németországban a Hezbollah támogatása miatt appeared first on .

Folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás miatt emeltek vádat egy kecskeméti férfival szemben, aki 120 hamis 50 euróst adott át hitelezőinek a tőlük fölvett kölcsönök fedezetéül – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség helyettes szóvivője.

Saághy Flóra közölte, a vádirat szerint a férfi 2018 augusztusában arra kérte ismerősét, adjon neki kölcsön egymillió forintot. Felajánlotta, hogy biztosítékul 4 ezer eurót ad át neki. A sértett elfogadta az ajánlatot, és a férfinak Hódmezővásárhelyen odaadta a kért összeget, és cserébe elfogadta tőle a felajánlott valutát.

Egy hét elteltével a vádlott ismét kölcsönért fordult a sértetthez, aki ekkor egy barátjához irányította tovább a férfit. A vádlott tőle ugyanilyen feltételek mellett 500 ezer forintot kért és kapott kölcsön, neki kétezer eurót adott át.

A sértetteknek átadott 50 eurós címletek mindegyike hamis volt. A 120 bankjegy több mint fele azonos sorszámú volt, a hamisítás minősége folytán azonban azok a sértettek megtévesztésére alkalmasak voltak – tudatta az ügyész.

The post Pénzhamisítás miatt emeltek vádat egy kecskeméti férfival szemben appeared first on .

Az Egyesült Államok legmagasabb katonai kitüntetését, a Becsületérmet (Medal of Honor) adományozta pénteken Joe Biden amerikai elnök a 94 éves, Ralph Puckett Jr. háborús veteránnak, aki a koreai háború idején szolgált az amerikai hadseregben.

A nyugalmazott ezredes 1950 novemberében, a kínaiak súlyos támadása közepette vezette a 8. amerikai hadsereg Ranger alakulatát egy hegy elfoglalása és megvédése során. Biden beszámolója szerint Puckett “az ellenséges tűz közepette segítette a Rangereket abban, hogy rátaláljanak az ellenséges állásokra.” A Fehér Házban tartott ünnepségen az elnök úgy fogalmazott: “Ma egy igazi amerikai hőst látunk vendégül, és egy olyan kitüntetést adunk át neki, amely már régóta, több mint 70 éve megilleti őt.”

A Becsületéremre az amerikai fegyveres erők azon tagjai válnak méltóvá, akik az indoklás szerint “az életük kockáztatásával, kiemelkedő vitézséget és elszántságot tanúsítva, messze kötelezettségeiken felül cselekszenek egy fegyveres ellenséggel szembeni harcban”. A kitüntetést 1863-as magalapítása óta több mint 3500 alkalommal ítélték oda.

Biden méltatása során felidézte, hogy Puckett később a vietnámi háborúban is részt vett és beválasztották a Rangerek Hírességek Csarnokába (Ranger Hall of Fame) is. Ez volt az első kitüntetés, amelyet Biden hivatalba lépése óta átadott. Az eseményen részt vett az Egyesült Államokba hivatalos látogatásra érkező Mun Dzse In dél-koreai elnök is. Biden elmondta, hogy az ünnepség is rámutat az Egyesült Államok és Dél-Korea közötti szoros szövetségre.

“Puckett ezredes a koreai háború igazi hőse” – mondta beszédében a dél-koreai elnök. Mun Dzse In úgy fogalmazott: “A veteránok, köztük Puckett ezredes és a 8. hadsereg Ranger-egységének áldozathozatala nélkül ma nem virágozhatna a szabadság és a demokrácia Koreában.”

A harcok a két Korea között 1950. június 25-én törtek ki. A háborúban Észak-Koreát a Szovjetunó és Kína támogatta, Dél-Koreának pedig az ENSZ 15 állama küldött katonai támogatást. A háborút, amelynek becslések szerint csaknem 3 millió halottja volt, Korea második világháborút követő megosztottsága, valamint az akkora elmélyülő hidegháború váltotta ki.

The post Becsületéremmel tüntetett ki egy 94 éves háborús veteránt Joe Biden amerikai elnök appeared first on .

A járvány kitörésekor a szervezetek az alapműködés biztosítására összpontosított, ezért a biztonság a háttérbe szorult, ám ennek nagyon komoly következményei lehetnek még ma is – jelentette ki megkeresésünkre Rózsa Roland, a 4iG it-biztonsági stratégiai tanácsadója, akit az it-biztonsági helyzetről kérdeztünk.

— A járvány miatt rengeteg szervezet állt át távmunkára. Tapasztalata szerint mennyire vették komolyan a megnövekedett biztonsági kihívásokat ezek a szervetek?

– A felhasználók megnövekedett idejű távmunkája komoly it-biztonsági gondokat okozhat. Növekszik a szervezetek támadási felülete, hiszen többszörösére nőtt a távoli elérések száma és a felhasználók is könnyebben kattintanak a járvánnyal kapcsolatos e-mailekben rejtőző károkozót tartalmazó állományokra. Úgy érzem ezekkel a problémákkal nagyon keveset foglalkoztak a szervezetek, mivel a járvány kitörésekor mindenki az alapműködés biztosítására összpontosított, amiért a biztonság a háttérbe szorult. Ennek nagyon komoly következményei lehetnek még ma is. Fokozta a bajt, hogy a szervezetek katasztrófaelhárítási terveiben a legritkább esetben esik szó az ilyen pandémiás helyzetben előálló teendőkről. Az üzleti folyamatok nem voltak, és sok helyütt még ma sincsenek felkészítve arra, hogy hogyan üzemeljen a szervezet, ha a munkavállalók jelentős része megbetegszik, és az egészségesek nagy része is csak otthon tud dolgozni. Ha egy száz fős cégnél megbetegszik egy–két dolgozó, az nem okozhat komoly gondot, de tíz fő kiesésére már fel kell készülni, hogy az üzletmenetben ne legyenek fennakadások. Tehát azt gondolom, hogy a távmunkának is vannak biztonsági kihívásai, és a járványhelyzet is okoz sajátos problémákat, amikre fel kell készülni. Nagyon fontos lenne, hogy a vállalatok, a különféle szervezetek minél előbb befoltoznák a biztonsági hiányosságaikat, mert a támadók nem válogatnak, mindenki a célkeresztjükben van.

— Mi lehet e cégek számára a megoldás?

– Segítséget kell kérni. A mai munkaerőpiaci helyzetben nem reális az, hogy bizonyos cégméret alatt dedikált it-biztonsági szakembert alkalmazzanak. Azt is látni kell, hogy ez a terület az általános it-üzemeltetésnek nem része. Ahogy egy általános orvos nem végez agyműtétet, ugyanúgy egy szívsebész sem fog csípőprotézist beültetni. A rendszergazdától sem várható el, hogy megtervezzen, implementáljon és üzemeltessen egy it-biztonsági rendszert. Szerencsére ma már rengeteg társaság kínál menedzselt it-biztonsági szolgáltatást. Sajnos még mindig sok vezető úgy hiszi, hogy ha vásárolnak egy vagy több it-biztonsági terméket, akkor a problémát megoldották. Pedig nem, ezeket felügyelni, üzemeltetni és karbantartani is kell!

— Nemrégiben jelentették be az it-biztonsággal foglalkozó TR Consult Kft. felvásárlását. Mi indokolta ezt a lépést?

– A TR Consultnak van egy kiterjedt, kompetenciáinkat részben átfedő portfóliója, ami jól kiegészíti a 4iG-ét. Tapasztalt szakemberekkel nyújtanak szolgáltatásokat, ami jelentős segítséget jelent az e téren egyre növekvő igények kielégítésében, és a korábban kevésbé hangsúlyos területeken is tudjuk hasznosítani a társaságnál felhalmozott tudást.

— A sztenderd rendszerekre léteznek sztenderd biztonsági megoldások. Hogyan lehet az egyedi fejlesztésű rendszerek biztonságát szavatolni?

– Az egyedi rendszerek biztonsága egy érzékeny kérdés, mert ideális esetben ezek fejlesztésének kezdetekor, a rendszer tervezésekor figyelembe kell, kellene venni a biztonsági kérdéseket. Már ekkor meg kell fogalmazni azokat, az ügyfél, az általános iparági szabványokon, és a törvényi elvárásokon túlmutató biztonsági követelményeket, és ezek alapján kell a rendszert kifejleszteni. Mindezen túl ezeknek a követelményeknek a megvalósulását folyamatosan ellenőrizni, auditálni kell. Gondoskodni kell a platform, a hardver, az operációs rendszer és a szoftver komponenseinek biztonságáról is. Mindebben irányt mutatnak a 2013-as Információbiztonsági törvény paragrafusai, a NIST szabványai, és az ISO követelmények. A 4iG egyik specialitása, hogy nálunk az egyedi programok fejlesztése e szabályok betű szerinti betartásával készülnek.

– Egy nem önöknél fejlesztetett egyedi szoftver biztonságos üzemeltetését is el tudják vállalni?

– Természetese el tudjuk vállalni. Ilyen esetben mindig az a kérdés, hogy az adott rendszer mennyire biztonságossá lett fejlesztve. Nyilván az az első lépés, hogy leteszteljük a rendszer biztonságát, erre egyébként számos más társaság is képes, de mi meg tudjuk vizsgálni a kódminőséget, tudunk sérülékenységi vizsgálatot készíteni, képesek vagyunk egy megfelelőségi auditot elvégezni, hogy e követelményeknek mennyire felel meg a rendszer, majd az esetleges hiányosságokat képesek vagyunk elhárítani.

— Néhány éve még komoly viták voltak a felhőtárhelyek biztonságosságáról, de mára elhalkultak ezek a polémiák. Tényleg ennyire biztonságossá váltak a felhőtárhelyek?

– A felhőszolgáltatások annyira biztonságosak, amennyire a felhasználó annak építi ki. A nagy felhőszolgáltatók megoldásai biztonságossá tehetők, mind a tárolt adat, mind az adatátvitel tekintetében. A megfelelően erős titkosítással és a pontosan meghatározott jogosultságkezeléssel elejét lehet venni az adatszivárgásoknak. Azt azonban látni kell, hogy a felhőszolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő között mindig van egy pontosan definiált részletes felelősségmegosztás a biztonsággal kapcsolatban.

–– A GDPR kapcsán számos esetben problémát okoz annak meghatározása, hogy mely adatok tartoznak a hatálya alá. Van erre a problémára megoldás?

– Az adatklasszifikáció a megoldás, amivel -úgy érzem- egy kicsit keveset foglalkozik a szakma. Az adatklasszifikáció eredménye határozza meg például -és ez kapcsolódik az előbbi kérdéshez-, hogy milyen adatot lehet, és milyet nem lehet a felhőben tárolni, illetve saját rendszerünkben milyen intézkedések szükségesek azok védelmére. A GDPR előírásai és az adatklasszifikáció együttesen egy komplex képet alkot. A GDPR nem azt mondja ki, hogy személyes adatot nem szabad tárolni, hanem nagyon pontosan meghatározza, hogy milyen célból, milyen típusú információkat lehet tárolni. A megoldás már az adattárolás megtervezésének, az adatgyűjtés megszervezésének a megfelelőségi szempontok figyelembevételével történő indítása. Fel kell tenni a kérdést, hogy az adatokhoz való hozzáférést hogyan tudjuk monitorozni-auditálni, de azt is, hogy a végleges törlési kérések hogyan teljesíthetőek.

(Cikkünk nyomtatásban a 2020 februárban megjelent Biztonságpiac 2020 Évkönyvben jelent meg.)

The post A támadók nem válogatnak, mindenki a célkeresztjükben van. appeared first on .

Oroszország katonai-műszaki segítségnyújtás keretében korszerűsített T-72MS harckocsikat és BRDM-2MS páncélozott felderítő és járőröző járműveket szállított le Szerbiának – közölték orosz hírügynökségek.

Nisben adták át ünnepélyes keretek között a haditechnikát a szerb hadsereg 3. gépesített dandárjának, jelen volt Alekszandr Fomin és Nyikolaj Pankov orosz védelmi miniszterhelyettes, valamint Nebojsa Stefanovic szerb miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter, Milan Mojsilovic vezérkari főnök és a szerb hadsereg legfelsőbb katonai vezetése.

A Rosszija 24 hírtelevízió szerint harminc tankot és harminc páncélozott járművet kapott Szerbia. Stefanovic az átadáson azt mondta, hogy az adományozott haditechnika értéke mintegy 75 millió euró.

Fomin arról biztosította a szerb felet, hogy Moszkva továbbra is fejleszteni és erősíteni fogja a kétoldalú kapcsolatokat, és minden lehetséges segítséget megad a szerb fegyveres erők modernizálásához. A napokban egyébként orosz-szerb terrorellenes gyakorlat kezdődött Szerbiában, amely kedden ér véget.

The post Orosz tankokat és páncélozott járműveket kapott Szerbia appeared first on .

Erőszakos bűncselekmény miatt keresett két német férfit fogtak el szerdán Magyarországon – közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a police.hu oldalon. A bajor rendőrség közleménye szerint emberöléssel gyanúsítják őket.

A Készenléti Rendőrség vonatkísérő járőrei intézkedtek a két férfi ellen a Budapest-Bécs között közlekedő személyvonaton, mert semmilyen irat nem volt náluk. Győrben leszállították őket a vonatról, átvizsgálták a ruhájukat, és egyiküknél kábítószergyanús anyagot találtak. A győri rendőrök ezután előállították, majd – mivel a drogteszt mindkettejüknél pozitív lett -, kábítószer birtoklásának vétsége miatt gyanúsítottként hallgatták ki őket.

A nyomozók felvették a kapcsolatot a német rendőrséggel, amely – miután megállapították a személyazonosságukat – azt közölte, hogy mindkét férfi ellen nemzetközi körözést rendeltek el erőszakos bűncselekmény gyanúja miatt. A két férfit ezután őrizetbe vették – olvasható a közleményben.

A bajor rendőrség arról számolt be internetes oldalán, hogy három 24 éves német fiatalt gyanúsítanak egy Landsberg am Lechben elkövetett emberöléssel. Egyiküket Augsburgban fogták el, a két másikat pedig Magyarországon, Győrben, és a német ügyészség kéri a kiadásukat – közölték.

Német lapok arról számoltak be, hogy szombat este súlyos sérülésekkel találtak rá Landsberg am Lechben egy 26 éves, segítségért kiáltó férfire, akit kórházba vittek, de hétfőn meghalt.

The post Emberölés miatt körözött két német férfit fogtak el Magyarországon appeared first on .

A Salgótarjáni Járásbíróság elrendelte egy 55 éves férfi letartóztatását, aki 2021 februárjában egy idős salgótarjáni sértettől unokázós csalással megszerzett pénz vett át.

A rendőrség ügyeletére 2021. február 10-én délután érkezett bejelentés arról, hogy egy idős salgótarjáni férfitől ismeretlen személyek három millió forint készpénzt csaltak ki. Külföldi telefonszámról hívták fel a sértettet azzal, hogy hozzátartozóját baleset érte, készpénzre van szüksége, amit rendőrök fognak elvinni neki.

A tévedésbe ejtett sértett ezt követően a lakcímére érkező, magukat rendőrnek kiadó személyeknek átadta a kért összeget. Az ügyben korábban letartóztatott két szlovák állampolgárságú személy, egy 67 éves férfi és egy 52 éves nő volt az, aki az idős sértettől a pénzt átvette, majd még aznap a férfi a most elfogott gyanúsítotthoz juttatta el az átvett, bűncselekményből származó pénzt.

A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai beazonosították és egy 2021. május 18-án végrehajtott akció során Budapesten elfogták a pénzt megszerző 55 éves férfit, majd pénzmosás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatták ki és őrizetbe vették. A férfi már volt büntetve ilyen jellegű cselekmény miatt, jogerősen 3 év 6 hó fegyházbüntetést kell majd letöltenie bűnszervezetben elkövetett csalási cselekmények miatt, mostani cselekményét visszaesőként követte el.

A Salgótarjáni Járási Ügyészség indítványa nyomán a bíróság elrendelte a gyanúsított letartóztatását a bűnismétlés megakadályozása érdekében.

(Címlapképünk illusztráció.)

The post Újabb unokázós csaló került a rács mögé Nógrádban appeared first on .

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége megdöbbenését fejezte ki, amiért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Donyec-medencei helyzettel hozza összefüggésbe a kárpátaljai magyarokat.

A KMKSZ elnöksége nyilatkozatban üdvözölte azt, hogy Zelenszkij második évértékelő beszédében nem feledkezett meg az országban élő nemzeti kisebbségekről, külön kiemelve a kárpátaljai magyarságot.

“Mindazonáltal megdöbbentőnek tartjuk, hogy az ország első embere beszédében a Donyec-medencei helyzettel hozta összefüggésbe maroknyi közösségünket, tovább erősítve ezzel a többségi társadalomban az elmúlt években lábra kapott magyarellenes hangulatot” – fogalmaz a dokumentum.

A KMKSZ nyilatkozata rámutat, hogy az állampolgárság és a nemzetiségi hovatartozás két külön kategória. “A magyar kisebbség lojális az ukrán államhoz, és 2017-ig nemzeti önazonosságának megőrzését az ország vezetése is törvényileg garantálta” – áll a nyilatkozatban. A kárpátaljai magyarság helyzetének rendezését továbbra is szerzett jogainak helyreállításában és azok betartásában látja a legnagyobb magyar érdekvédelmi szervezet elnöksége.

Az ukrán elnök halaszthatatlan jelzéssel ellátott, Ukrajna őshonos népeiről benyújtott törvénytervezetét “előremutatónak tartja” a KMKSZ. Ugyanakkor felhívja az illetékesek figyelmét, hogy az őshonos népcsoport fogalmának és jogainak definiálásakor vegyék figyelembe az idevágó nemzetközi gyakorlatot, a Velencei Bizottság ajánlásait, s a diszkriminációmentesség követelményeit is.

A nyilatkozat rámutat, hogy “a Kárpátalja területén több mint ezeregyszáz esztendeje letelepedett magyarságot is megilleti a jog, hogy Ukrajna őshonos népei között tartsák számon”. A KMKSZ ezért ismételten felkéri az illetékeseket, hogy “döntésük meghozatalakor ne hagyják figyelmen kívül a történelmi tényeket”.

A törvénytervezet 1. cikke csak az Ukrajna területén kívül saját államalakulattal nem rendelkező népeket ismeri el őshonosoknak.

The post KMKSZ: a magyarság is őshonos Ukrajnában appeared first on .

Vérfürdő és díszszemle: ilyen, amikor a mianmari hadsereg ünnepel

A mianmari hadsereg idén tavasszal is díszszemlével ünnepelte a fegyveres erők napját a fővárosban. A minden év márciusában megtartott ünnepség a hadsereg számára nagy jelentőséggel bír, ugyanis 1945-ben ezen a napon alakult meg a fegyveres ellenállás az országot megszálló Japán Császári Hadsereggel szemben. Habár az előző évben a koronavírus járványra hivatkozva elhalasztották, idén a több száz halálos áldozatot követelő belpolitikai válság ellenére mégis az ünnep megtartása mellett döntöttek. A díszszemlét megelőző napon a katonai junta az állami televízióban figyelmeztette a lakosságot, hogy ne menjenek tüntetni, mert fejbe vagy hátba lőhetik őket. Ennek ellenére az ország több nagyvárosában folytatódtak a katonai hatalomátvétellel szembeni tiltakozások, amelyeket a hadsereg elképesztő brutalitással vert le. A Myanmar Now hírportál információi szerint a fegyveres erők csak március 27-én mintegy 114 embert öltek meg, amely az addigi legvéresebb nap a hatalomátvétel kezdete óta. Szomorú módon a halálos áldozatok között már több kiskorú is szerepel.

A díszszemlén idén hivatalosan nyolc ország, Oroszország, Kína, India, Pakisztán, Banglades, Vietnám, Laosz és Thaiföld jelent meg Nepjidában. A résztvevő országok közül különösen említésre méltó Oroszország, amelyet Alexander Fomin, az ország hadügyminiszter-helyettese képviselt. Fomin a díszszemlét megelőző napon találkozott a mianmari hadsereg főparancsnokával, Min Aung Hlainggal, aki Oroszországot „igaz barátnak” nevezte. Oroszország komoly támogatója a juntának, valamint Kínához hasonlóan Mianmar belügyének tekinti a hadsereg erőszakos hatalomátvételét, és a lakossággal szemben elkövetett atrocitásokat. Ezen felül mindkét ország a Biztonsági Tanács állandó tagja, ebből adódóan képesek blokkolni bármiféle közös ENSZ-fellépést a katonai junta védelmében.

Bemutatták Dél-Korea első saját fejlesztésű vadászgépét

Április 9-én, a Korea Aerospace Industries székházában látványos ceremónián leplezték le az ország első saját fejlesztésű vadászrepülőgépének prototípusát. A füstfüggőny mögül kiguruló, KF-21 Boramae „fiatal sólyom”, komoly előrelépés a távol-keleti ország repülőgép fejlesztésének történetében. A bemutatón megjelenő Mun Dzsein elnök történelmi pillanatnak nevezte az eseményt, valamint kijelentette, hogy az új repülőgépet a jövőben a légierő fő típusának szánják. A ’70-es évek óta szolgálatban álló F-4 és F-5-ös harci gépek leváltására tervezett típus fejlesztése még 2015 végén kezdődött KF-X projectnéven. Az első tesztrepüléseket 2022-re, a fejlesztési szakasz befejezését 2026-ra tervezik. Ha nem történik csúszás a programban, akkor 2028-ra szolgálatba állhatna az első 40 darab, 2032-re pedig akár 120db-os flottával rendelkezhetnének az ország fegyveres erői. A KF-21 fejlett kinézete ellenére négy és feledik generációs típusnak tekinthető, mivel nem rendelkezik az alacsony észlelhetőség szempontjából elengedhetetlen belső fegyverterekkel.

Az új harcigép fejlesztése közös programként indult Dél-Korea és Indonézia között. Habár Jakarta csupán a fejlesztési költségek 20%-át vállalta, pénzügyi okokra hivatkozva eddig csak a töredékét fizette meg a vállalt összegnek. További kételyekre ad okot, hogy Indonézia az év elején bejelentette, hogy 2022 és 2024 között az Egyesült Államoktól 8db F-15EX, Franciaországtól pedig 36db Rafale típusú harci gépet szándékozik venni.

A koreai kormány 100 ezer új munkahely létrejöttét várja a programtól, amely csak növekedhet, ha exportra is sikerül gyártani a típusból. A KF-21-től komoly exportlehetőségek várnak, ugyanis várhatóan jóval olcsóbb lesz, mint például az F-35-ös, amelyet az Egyesült Államok javarészt külföldi piacokra szán. Indonézia mellett, Thaiföld, a Fülöpszigetek és talán még Irak is a lehetséges megrendelők között lehet. A bemutatón látványos fényshow köretében számos jövőbeni, potenciális vásárló zászlaját vetítették a gép oldalára.

Az évtized végére Kína erővel is visszaszerezheti Tajvant

Sokakat hidegzuhanyként ért Phil Davidson tengernagy, az Egyesült Államok India-Csendes-óceáni Parancsnoksága (USINDOPACOM) korábbi vezetőjének ominózus kijelentése, miszerint a Kínai Népköztársaság 2027-ig kísérletet tehet Tajvan erővel történő visszaszerzésére.

A márciusi szenátusi meghallgatáson, amelyen főként Kína a térségre gyakorolt növekvő fenyegetését elemezték, a tengernagy a következőképpen fogalmazott: „Szerintem még ebben az évtizedben bekövetkezhet az, amitól leginkább tartunk. Nem csak a fejlődés – tudják, a hajók, repülőgépek, rakéták stb. száma, amellyel rendelkeznek – hanem ahogyan fejlesztik ezeket a képességeket. Mindehhez hozzá véve Hong Kong-ot, Tibetet, a Dél-kínai-, és a Kelet-kínai-tengereket (…) Aggodalommal figyelem a növekvő becsvágyukat, ahogy kitúrják az Egyesült Államokat a szabályokon alapuló nemzetközi rendben betöltött vezető szerepéből – amit egyébként már régóta mondanak, hogy 2050-re el akarnak érni. Aggódom amiatt, hogy egyre közelebb kerülnek a céljukhoz. Tajvan egyértelműen az egyik régi vágyuk. Én azt gondolom, hogy a fenyegetés még ebben az évtizedben bekövetkezhet, valójában az elkövetkező hat évben.”

Davidson továbbá kitért az Egyesült Államok Tajvan kapcsán tanúsított stratégiai kétértelműség (strategic ambiguity) fenntartásának kérdésére is. „Elismerem, hogy a stratégiai kétértelműség a több mint 40 év során segített megtartani Tajvant jelenlegi állapotában. De tudják, ezeket a dolgokat időnként újra kell gondolni.”

Az Egyesült Államok és a térség több országa is aggódva szemléli a Kínai Népköztársaság egyre fokozódó ütemű fegyverkezését. Peking az elmúlt 5 évben 90 nagyobb hadihajót és tengeralattjárót épített és mintegy 4-5x annyi eszközzel rendelkezik, mint az Egyesült Államok az Ázsia-csendes-óceáni térségben. Április 23-án Kína teátrálisan egy rombolót, egy partraszállító hajót, és egy ballisztikus rakéta-hordozó tengeralattjárót bocsátott vízre. Több elemző szerint ha Kína elég erősnek érzi magát, előbb vagy utóbb erővel is kísérletet tehet a szakadár tartomány visszafoglalására. Davidson tengernagy már korábban kérte az INDOPACOM következő évekre tervezett költségvetésének növelését a Kongresszustól. A 2022-es költségvetési évre mintegy 4,68 milliárd dollárt szeretne, majd további 22,69 milliárd dollárt 2023 és 2027 között. A megnövelt költségvetés kulcseleme lenne a 2021-ben elindított Csendes-óceáni Elrettentés Kezdeményezés (Pacific Deterrence Initiative), amely Kína növekvő katonai erejét hívatott ellensúlyozni.

Az elkövetkező évtizedben több jelentős esemény 100. évfordulója várható. 1927. április 12-én élesedett ki a konfliktus a nacionalisták és a kommunisták között, amikor a Csang Kai-sek vezette Kuomintang váratlanul több száz kommunista párttagot tartóztatott le, majd végeztetett ki Sanghajban. Ezt követően a bujkálni kényszerült kommunisták több felkelést szítottak a vidékeken. Ezek közül a 1927. augusztus 1-jén kezdődött nancsangi felkelés a legjelentősebb, amely során a paraszti partizánalakulatokból alakult meg a Vörös Hadsereg, a Kínai Népi Felszabaditó Hadsereg elődszervezete.

Írta: Szomolányi Szabolcs

A Peking-ellenes tüntetésekről

Az utóbbi hónapokban fokozódott a feszültség a Hongkong és Tajvan között. A kapcsolatok romlásában nagy szerepet játszott a Pekingben kidolgozott és Carrie Lam kormányzó nevével fémjelezett nemzetbiztonsági törvény bevezetése a Kínán belül elhelyezkedő, de önálló államigazgatással rendelkező Hongkongban, amelynek következtében számos demokráciapárti politikus és aktivista menekült a városállamban működő kommunista titkosszolgálatok elől Tajvanra. 2020 augusztusában egy 12 fős csónakot fogtak el a kínai hatóságok, akik Hongkongból a szigetországba akartak szökni, félve az esetleges megtorlásoktól. További feszültséget okozott, hogy a hongkongi de facto tajvani képviselet tisztviselőinek vízumát a helyi hatóságok fel akarják függeszteni, ha nyilatkozatban nem ismerik el az „egy Kína” koncepciót. Májusban, a kapcsolatok mélypontra kerülésével, a hongkongi vezetés indoklás nélkül megszüntette a tajpeji képviseltük működését.

A közel 2 éve tartó Peking-ellenes tüntetések mára elgyengültek a kínai fellépés hatására. Május 14-én befagyasztották a hongkongi ellenzék egyik legbefolyásosabb személyének Jimmy Lai-nek számláit, ezzel teljesen ellehetetlenítve a városban még működő rendszerellenes sajtó- és médiatevékenység további működését. Lai esete egyedinek számít, hiszen a hatóságok először használták az újonnan bevezetett nemzetbiztonsági törvényt, mint jogalapot, arra, hogy tőzsdén jegyzett cég részvényesinek vagyonát befagyasszák. Bár a pekingi kommunikáció az ügyet a hongkongi helyzet konszolidációjaként kommentálta, több elemző szerint is aggodalomra adhat okot a jelenség. Egy felmérés szerint a hongkongi amerikai vállalatok 42 százaléka kívánja elhagyni a várost, ebből 62 százalék a nemzetbiztonsági törvény jelentette kockázatokat nevezte meg, mint a távozás okát.

Írta: Zernig Csombor

Bekérették Kína fülöp-szigeteki nagykövetét

A Fülöp-szigeteki Külügyminisztérium (DFA), miután a megelőző hetekben napi rendszereséggel nyújtotta be panaszait, bekérette Kína nagykövetét, hogy megvitassák a kínai hajók „illegális elhúzódó jelenlétét” a Dél-Kínai-tenger Manila által magáénak tartott területein. Elizabeth Buensuceso külügyminiszter-helyettes megismételte kormánya követelését, miszerint Kínának fel kell hagynia jogsértő tevékenységével az olyan vitatott vizeken, mint amilyen például a Whitsun-zátony és környezete.

A Fülöp-szigetek járőrei körülbelül 240 kínai katonai hajó jelenlétéről számoltak be az általuk ellenőrzött területen egy hét alatt. A kínai hatóságok szerint ezek csupán halászhajók, meghazudtolva Manila állításait miszerint a kínai partiőrség és tengeri milícia járműveiről van szó. A helyzetet azonban tovább árnyalja a tény, hogy a fülöp-szigeteki parti őrség rendszeresen találkozik kínai orvhalászokkal is Manila kizárólagos gazdasági övezetében.

Közös holdbázist létesítene Kína és Oroszország

Egyetértési megállapodást írt alá március 9-én a kínai (CNSA) és az orosz (Roscosmos) űrügynökség. Ennek értelmében a két ország elhatározta magát, hogy közös bázist fog létesíteni a Hold felszínén, vagy egy holdkörüli pályán, Nemzetközi Holdi Kutatóközpont néven. Kína az ajánlattal az Európai Űrügynökséget is megkereste. Az újabb tudományos kutatások lehetővé tétele mellett a bázis létesítése az első lépés lehet az olyan holdi nyersanyag kitermelésében, mint például a jégvíz, a hélium-3 vagy különféle ritkaföldfémek.

A megállapodás beleilleszkedik Kína stratégiájába, miszerint 2045-re vezető hatalommá kíván válni az űrben, ezáltal gazdasági és politikai előnyre szert téve az Egyesült Államokkal szemben. Jelenleg a NASA-t az amerikai jogszabályok eltiltják a CNSA-val való együttműködéstől, így, ha az Egyesült Államok részt kívánna venni a projektben, változtatnia kell a kínai űrprogramhoz való viszonyulásán.

Írta: Varga Domonkos Bálint

Az indiai variáns

Az Indiában tomboló koronavírusjárvány számos  terhet rótt az országra. A  pozitív esetek ugrásszerű növekedését követte a kórházi oxigénkészletek kifogyása, a halálozások tetőzése, a krematóriumok kapacitásainak maximalizálása és a közterületeken létesített máglyák.

Ha a járvány elleni intézkedések hatásossága már érzékelhető is, az eredményeket beárnyékolja a hivatalosan B.1.617 elnevezésű „indiai variáns”. A fertőzőbb, halálosabb, ellenállóbb variáns valószínűleg még októberben jelenhetett meg, és Mahárástrában vált általánosabbá.

Brit tudósok kutatásai alapján a Pfizer és az AstraZeneca oltóanyagok 80%-os hatékonysággal védenek a variáns ellen.

Maga az indiai kormány erőfeszítéseket tesz, hogy megállítsa a variáns Indiával való azonosítását, és felszólította a közösségi médiafelületeket, hogy távolítsanak el oldalaikról minden „indiai variáns”-ról szóló tartalmat.

Írta: Kertai Zoltán Péter

Szokatlan változások Ausztráliában a COVID-19 következtében

A koronavírusjárvány nemcsak emberek millióinak életét érintette, a régóta fennálló gazdasági elképzeléseket is aláaknázta, valamint potenciálisan hosszan érvényesülő hatást gyakorolhat a regionális és globális erőviszonyokra. Ausztráliában olyan, a belső erőviszonyokban is észrevehető változás történt, amely az ország működésének átalakítását eredményezheti – a föderációt alkotó államok újra felemelkedni látszanak.

A föderáció első évtizedeiben Ausztrália államai számítottak a politika meghatározó szereplőinek. 1927-ig Új-Dél-Wales és Victoria állam kormányzói voltak az ausztrál politikai élet legbefolyásosabb alakjai. Canberra csak a második világháborús pénzügyi intézkedések (a szövetségi kormány hatáskörébe került a jövedelemadó beszedésének ellenőrzése, ezáltal az államok függetlenségük jelentős részét elvesztették) következében vált az ország valódi hatalmi központjává, a tagállami gazdasági jelentősen erőforrások megrövidültek.

A világjárvány kitöréséig az ausztrálok többnyire elfogadták ezt, ellentétben pl. Kanadával, ahol a regionális identitás messze erősebb a nemzetinél, a szövetségi kormány hatalomvesztését nem tekintették személyes sérelemnek vagy egzisztenciális fenyegetésnek. Amíg az általános jó kormányzás (good governance) fennmaradt, az ausztrálok többségét nem foglalkoztatja, hogy hatalmi központ föderatív, vagy tagállami szinten található.

A járvány viszont közvetlenül érintette az egyik fő területet, ahol az államok továbbra is elsődleges felelősséget viseltek: a közegészségügyet. A helyi egészségügyi rendszer biztonságát tekintve a más államok területéről beutazó ausztrálok fenyegetést jelentettek, ennek értelmében az ország belső határait rendkívüli döntés alapján lezárták.

Mivel az államok rendelkeznék saját rendőri erőkkel, és kevés út szeli át az államhatárokat, a lezárásokat viszonylag könnyen hajtották végre. Az ingázók számára, akik az egyik államban éltek, de egy másikban dolgoztak, belső vízumrendszert hoztak létre. Bár az ausztrál alkotmány 92. szakasza tételesen kimondja, hogy „a gazdasági tevékenységek, a kereskedelemek (…) teljesen szabadnak kell lennie”[1], az államok a pandémiás helyzetben figyelmen kívül hagyták a rendelkezést.

A szövetségi kormány rövid ideig csatlakozott a Nyugat-Ausztrália (WA) ellen indított perhez, amely a határok megnyitására kényszerítette volna az államot, azonban kihátrált az ügy mögül. Észrevehető hatalomváltás történt az országban: a kormányzók jóval erősebbnek látszottak a miniszterelnöknél. A pandémia során tartott állami választások eredménye (részben erődemonstrációként is aposztrofálhatóan) – Queenslandban egy Nyugat-Ausztráliában egyaránt – kényelmes győzelmet hozott a korábban is hivatalukat töltő kormányoknak. Nyugat-Ausztráliában, ahol Mark McGowan kormányzó komolyan fellépett a belső elszigeteltség mellett, a hivatalban lévő párt az állami törvényhozásának 59 mandátumából 53-at nyert.

A tagállamok hatalmi térnyerését a szövetségi kormány saját kezdeményezése is megkönnyítette, mivel megkezdődött a regionális vezetők és Canberra interakcióinak átszervezése.  Korábban az Ausztrál Kormányok Tanácsa (COAG) – amely a miniszterelnökből, a hat állami kormányzóból és két területfőnökből állt – évente csak kétszer ülésezett, hogy megvitassák a szövetség ügyeit. Mivel azonban a járvány nagyobb koordinációt követelt meg a két kormányzati szint között, létrejött egy új és sokkal rendszeresebb testület, Országos Kabinet néven, ez már hetente kétszer tart üléseket nagy intenzitású munkák idején.

Ezáltal az államok hatalma jelentős mértékben megnövekedett az ország döntéshozatali folyamatában. A hozzáértő és jól felkészült kormányzók számára lehetőség nyílik arra, hogy a szövetségi kormány intézkedéseit saját előnyükre alakítsák. A terv jelenleg az, hogy az új testület állandó szerepet kapjon az ország kormányzási rendszerében, előreláthatóan havi megbeszéléseket tartva a világjárvány lecsengése után. Az új, kooperatív struktúra intézményesítése potenciálisan az államok javát szolgálja.

A járvány következében valóban szükségessé vált bizonyos mértékű elszigeteltség, viszont Ausztrália egyedülálló a hasonlóan szerveződő országok között, mivel gyorsan feltárta, hogy a szövetségi rendszert védelmi mechanizmusként is lehet alkalmazni. Az izoláció azonban a regionális politikának eddig nagyjából ismeretlen, újfajta autonómiát adott, amelyre lehetséges, hogy a COVID-19 járvány után is igényt tartanak majd az államok. Az ország gazdasági- és kulturális hatalmának (Sydneyben és Melbourne-ben összpontosulva) Új-Dél-Wales és Victoria kormányzói ismét Ausztrália legjelentősebb politikai szereplőivé válhatnak.

Írta: Györgyi Dominika

[1] Commonwealth of Australia Contitution Act – Sect. 92: Trade within the Commonwealth to be free.  „…trade, commerce (…) among the States (…) shall be absolutely free”. (Forrás: http://www8.austlii.edu.au/cgi-bin/viewdoc/au/legis/cth/consol_act/coaca430/s92.html letöltve: 2021.05.23.)

Címlapkép: Najpjido, 2021. március 27.
Min Aung Hlaing tábornok, a mianmari hadsereg főparancsnoka a fegyveres erők napja alkalmából tartott katonai parádén Najpjidóban 2021. március 27-én.
(Forrás: MTI/EPA)

A Ázsia 07 – Ázsia hírfigyelő, tavasz bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A belga hatóságok több napja keresik a közéleti szereplőket, köztük Belgium legismertebb virológusát, Marc Van Ranstot is megfenyegető, szélsőséges jobboldali nézeteket valló, szökésben lévő fegyveres katonatisztet – írta a The Brussels Times.

Jürgen Coning kedden tűnt el otthonából, azt üzenve, hogy élve nem találnak rá. A férfi eltűnése előtt fegyvereket, köztük gépfegyvert, pisztolyt és rakétavetőt vett magához, amelyeket abból a laktanyából szerzett be, ahol szolgált. A férfi autóját – benne a legveszélyesebb fegyverekkel – megtalálták a hatóságok, ám nem kizárt, hogy a férfinél még mindig maradtak fegyverek.

A Limburg tartomány környékén található Hoge Kempen Nemzeti Park mintegy négyszáz hektáros területének előző esti, három ország biztonsági erőinek részvételével végrehajtott átfésülése annyi eredményt hozott, hogy a hatóságok felfedezték Coning ideiglenes táborhelyét. Emellett a holland rendőrség megerősítette, hogy az országban különleges egységek állnak készenlétben arra az esetre, ha a férfi megpróbálná átlépni a határt. A belga hatóságok német csapatokat is mozgósítottak a kutatáshoz.

A megfenyegetett járványügyi szakember, Marc Van Ranst azt nyilatkozta a sajtónak, hogy családja rendőri védelem alatt áll. A tartomány mecsetei azonban Coning esetleges merényletétől tartva óvatosságból ideiglenes bezártak. Coning sokéves tapasztalattal rendelkező mesterlövész, aki a délszláv háborúban, Libanonban, Afganisztánban és Irakban is hajtott különböző bevetésekben vett részt. Agresszív szélsőséges nézeteiről ismert, szerepel a belga állam fenyegetéselhárítási listáján.

A férfi eltűnése, továbbá az a tény, hogy valóságos fegyverarzenált ellenőrzés nélkül eltulajdonított, politikai vitákat váltott ki Belgiumban. Alexander de Croo szövetségi kormányfő a történtek kapcsán hangsúlyozta, hogy a honvédelmi belső ellenőrzési szabályokat, amilyen hamar csak lehet, meg kell szigorítani. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy potenciálisan veszélyesnek tartott személy szabadon hozzáférhet fegyverekhez. “A szélsőjobboldali fenyegetés egyre nagyobb teret nyer Belgiumban. Ezt minél hamarabb fel kell számolnunk, társadalmunkban nincs helye a gyűlöletbeszédnek, a rasszizmusnak és az erőszakra való felbujtásnak” – tette hozzá.

Ludivine Dedonder védelmi miniszter “kemény intézkedéseket” ígért a rasszista, szexista, fasiszta vagy más szélsőséges eszméket valló katonákkal szemben, beleértve a kaszárnyákhoz és fegyverraktárakhoz való hozzáférés megtiltását. Helyi médiaforrások szerint a Coning után kutató különleges egységek a férfi likvidálására is felhatalmazást kaptak.

A legfrissebb információk szerint a katonatiszt hátrahagyott kettő levelet: egyet a barátnőjének, egyet a rendőrségnek. A levélben elismeri, hogy tettével sok fájdalmat okozott és fog még okozni a barátnőjének, akivel hét éve van kapcsolatban. „Nem tudok együtt élni olyan emberek hazugságaival, akik eldöntik, hogy hogyan éljünk. Az úgynevezett politikai elit és most a virológusok döntik el, hogy hogyan kellene élnünk. Ez ellen senki nem lázad, és ha bármit mondasz, megbüntetnek” – írja. Közelgő akcióját lázadásként jellemzi, majd világossá teszi azt is, hogy milyen eredményre számít. „Nem érdekel, hogy meghalok-e vagy sem, de az utolsó napjaimat úgy fogom élni, ahogy akarom. Tudom, hogy hirtelen államellenség leszek. Keresnek és megtalálnak majd, de készen állok erre”. A levél meghitt üzenettel és összetéveszthetetlen búcsúval zárul. „Megpróbáltam minél rendesebbé és rendezetté tenni a házat, mielőtt elmentem. A házad, amire büszke lehetsz. Add tovább sajnálatomat édesanyádnak és apádnak. Tudom, hogy ezzel őket is bántom őket, de valamit tennem kell annak érdekében, hogy felhívjam a figyelmet, hogy ez nem folytatódhat így tovább”.

The post Likvidálhatják a belga Rambót appeared first on .

Helyreállt Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikus egészsége az éhségsztrájk után – jelentette ki Alekszandr Kalasnyikov, az orosz börtönfelügyelet (FSZIN) parancsnoka.

“Nem részesül különleges büntetésben, szabálysértések most nincsenek, ilyet nem közöltek vele. És nem cél, hogy bármi módon megalázzák, megnehezítsék az életét, az általános feltételek között él” – nyilatkozott Kalasnyikov.

“Elmondhatom, hogy az egészségi állapota többé-kevésbé normálisan helyreállt, az éhségsztrájkkal, amelyet bejelentett, mostanra felhagyott. A súlya már 82 (kilogramm). Ez valós szám. Normálisan étkezik, és van lehetősége a családjával kommunikálni” – tette hozzá.

A hátfájásra és végtagzsibbadásra panaszkodó navalnij a börtönben március 31-től több mint három hétig éhségsztrájkot folytatott, mert kifogásolta, hogy nem engedtek be hozzá olyan orvosokat, akikben ő is megbízik. Tiltakozásának akkor vetett véget, amikor egy vlagyimiri polgári kórházban szakorvosok végül kivizsgálták.

Az ellenzéki politikus szimpatizánsai január 23-án és 31-én, valamint február 2-án és április 21-én tartottak tiltakozást Oroszország számos városában. Az OVD-Info civil szervezet szerint ezeknek mintegy 13 ezer résztvevőjét vették őrizetbe a hatóságok.

The post Navalnij felépült az orosz börtönfelügyelet parancsnoka szerint appeared first on .

A költségvetésnek csaknem 650 millió forint kárt okozó, műanyag nyílászárók gyártásával és értékesítésével foglalkozó céghálózatot működtető bűnszervezetet számoltak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai a napokban – jelentette be a szervezet dél-dunántúli bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense.

Kuperczkó Adrienn közölte: a NAV különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt nyomoz az ügyben. Az összetett, baranyai és budapesti székhelyű gazdasági társaságokból felépített, műanyag nyílászárók gyártásával és értékesítésével foglalkozó bűnszervezet tagjai a nagyobb haszon reményében kezdtek “körhintacsalásba”.

A gyanú szerint a fizetendő áfájukat egy többszintű, valós tevékenység nélküli számlázási láncolaton keresztül csökkentették, a belföldi hálózatot pedig szlovák és osztrák továbbszámlázó cégekkel egészítették ki. A színlelt termékértékesítések utáni jogtalan áfa-visszaigényléssel csaknem 650 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek – írta.

A bűnszervezet felszámolására szervezett akcióban tizenhét helyszínen csaknem nyolcvan nyomozó, járőr, revizor és informatikus vett részt. Tíz gyanúsítottat – strómanokat és a valódi haszonhúzókat – állítottak elő és hallgattak ki, négy ember letartóztatását már el is rendelte a bíróság. A költségvetésnek okozott kár megtérülésére a nyomozók másfél milliárd forint értékű vagyont biztosítottak, így tucatnyi ingatlant és több mint harminc gépjárművet is zár alá vettek.

A bűnszervezet felderítését ezúttal is segítette az online számlarendszer, a számlaadatok elemzésével ugyanis láthatóvá válnak az adóelkerülésre utaló mintázatok és összefüggések, kiszűrhetők a csalások – áll a közleményben.

The post Őrizetbe vették egy csaknem 650 millió forintos áfacsalás gyanúsítottjait appeared first on .

Elfogadta az Egyesült Államok törvényhozásának alsóháza azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében kétpárti bizottságot hoznának létre a Capitolium ellen január 6-án elkövetett támadás kivizsgálására.

A vezető republikánusok által ellenzett jogszabálytervezetet 252 igen, 175 nem szavazattal fogadta el a képviselőház. 35 republikánus képviselő csatlakozott igen szavazattal a demokratákhoz. A törvényjavaslatról a szenátusnak is szavaznia kell. A felsőházban 50-50 arányú a két párt szenátorainak aránya. Abban az esetben, ha szavazategyenlőség alakul ki, Kamala Harris demokrata párti alelnök szava dönt.

2021. január 6-án Donald Trump nagygyűlését követően hívei megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen mondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett.

Mitch McConnell, az amerikai szenátusban kisebbségben lévő republikánusok vezetője “ferdének és kiegyensúlyozatlannak” nevezete a javaslatot. “Egyáltalán nem világos, hogy milyen új tényeket tárhat fel egy új bizottság a bűnüldöző szervek és a kongresszus már most is működő vizsgálatai mellett.” – fogalmazott a politikus.

Trump közleményben hívta fel a republikánus vezetők figyelmét, hogy “nem szabad jóváhagyniuk a demokraták csapdáját”. Trump úgy fogalmazott: “A republikánusoknak sokkal keményebbé és okosabbá kell válniuk, és meg kell akadályozniuk a radikális baloldalt, hogy kihasználják őket.”

Chuck Schumer, a szenátusi demokraták vezetője még a szavazás előtt szerdán kijelentette, hogy mindenképpen a szenátus elé viszi az ügyet. “A szenátus előtt lesz, és meglátjuk, hova állnak a republikánus barátaink. Vajon kiállnak az igazság mellett, vagy a nagy hazugság mellé állnak? – fogalmazott Schumer.

A múltheti kétpárti megállapodás feltételei szerint a bizottságnak egyenlő számú demokrata és republikánus tagja lenne, mindkét pártból öt politikus, akik rendvédelmi és nemzetbiztonsági háttérrel rendelkeznek. Ez lényeges különbség Nancy Pelosi demokrata házelnök korábbi javaslatához képest, aki azt akarta, hogy tizenegy tagú legyen a bizottság hét demokrata és négy republikánus taggal. A tervek szerint a testület idézési jogkörrel rendelkezne, és december 31-ig jelentést kell összeállítania, amely nemcsak a január 6-i zavargások elemzéséről szólna, hanem ajánlásokat is tartalmazna az esetleges hasonló jövőbeli események megelőzésére.

The post Capitoliumi események: vizsgáló bizottság áll fel appeared first on .

Svédország immár több mint kétszáz éve, 1814 óta nem viselt hadat, kimaradt mind az első, mind a második világháborúból, mindössze nemzetközi missziókban vett részt. Az ország Napóleon kora óta tartó semlegességére sok svéd büszke, azonban egyre többen kérdőjelezik meg, hogy ez a hozzáállás továbbra is tartható-e. A jelenleg kormányzó szociál-demokraták és zöldek ellenzik az ország NATO-hoz való csatlakozását, eközben pedig a hidegháború óta nem látott mértékben fejlesztik a haderőt, hogy az ország ily módon tudja garantálni saját biztonságát. A 2022-es parlamenti választások azonban fordulópontot jelenthetnek, hiszen a jelenlegi ellenzék győzelme esetén reális esély lesz rá, hogy Svédország több évtizedes közeli NATO-partnerség után teljesjogú tagja legyen a szövetségnek. A hidegháború évei

A második világháború után Svédország sem a nyugati, sem a kommunista blokk felé nem kötelezte el magát, habár érezhetően az előbbi felé húzott. Erősen támogatta az Egyesült Nemzetek Szervezetének felállítását, elkötelezte magát a demokrácia és az emberi jogok nemzetközi védelme mellett. Rengeteg svéd diplomata dolgozott az ENSZ megalkotásán és „beüzemelésén”. Legjobb példa erre nem is lehetne más, mint Dag Hammarskjöld, az ENSZ második főtitkára. Ő volt továbbá a nemzetközi békefenntartó missziók megindításának egyik legfőbb támogatója. A folyamatos fejlődésen áteső, és napjainkban is zajló missziókban a NATO és tagállamai kiemelt szerepet vállaltak és vállalnak továbbra is. Svédország hosszú évtizedeken keresztül a közvetítő szerepét játszotta, hatalmas presztízsre szert téve a diplomácia világában.

Svédország hidegháborús doktrínája a „békeidőben el nem kötelezett, háborúban semleges” (alliansfrihet i fred syftande till neutralitet i krig) volt. A svéd vezetés egy kimondatlan, azonban de facto létező védelmi garanciával számolt a nyugati szövetségesek részéről egy esetleges kommunista agresszió esetére. Ennek megfelelően Svédország a színfalak mögött széleskörű együttműködésben vett részt az Egyesült Államokkal és a NATO egyéb államaival. Stockholm nem bízta azonban sorsát csupán a nyugati hatalmak jóindulatára, a hidegháború alatt modern és ütőképes haderőt tartott fent. Az 1960-as évek végéig pedig még a svéd atombomba kifejlesztése is az ország ambíciói között szerepelt, hogy ezzel garantálja saját háborítatlanságát.

Az Egyesült Államok politikája a hidegháború éveiben a balti régió kapcsán a szovjet befolyás féken tartásából állt, a térségben található szövetségesek és semleges országok támogatásán keresztül. Majd mikor 1993 és ’94 folyamán az orosz csapatok elhagyták a három balti ország (Észtország, Lettország, Litvánia) területét, az Egyesült Államok minél előbb át kívánta venni Moszkva szerepét a térségben. Bill Clinton elnök úgy nyilatkozott, a régió egyetlen országa sem fog szürke zónává vagy ütközőállammá válni. A három balti állam 2004-ben csatlakozott is a NATO-hoz a Békepartnerség (PfP) programban való részvétel után. Svédország és Finnország is a NATO partnerévé vált, azonban nem lépett be a szövetségbe. Ahogy a világ figyelmét a terror elleni globális háború és a Közel-Kelet kötötte le, valamint Oroszország saját belső válságaival küszködött, a Balti-tenger térsége nyugalmat és stabilitást élvezett, nem szerepelt a nagyhatalmak által kiemelten kezelt régiók között. Az Egyesült Államok csupán a krími válság után kezdett újra hangsúlyt fektetni az északi államokra.

Svédország, mint NATO-partner

1994-ben, mikor a NATO meghirdette a Békepartnerség (angolul Partnership for Peace, PfP) programot, Svédország szinte azonnal a szövetség partnerévé vált. A PfP keretében Svédország továbbra is közeli kapcsolatot ápol a NATO-val, közös hadgyakorlatokon és konferenciákon vesz részt, valamint többek közt szerepet vállalt a NATO albániai és szerbiai aknamentesítési programjaiban is. Svéd csapatok részt vettek a NATO afganisztáni és koszovói újjáépítési és békefenntartói misszióiban, valamint a NATO Reagáló Erő gyakorlatain is. A NATO tag balti államokkal és Norvégiával különösen szoros Stockholm együttműködése, míg előbbieknek azok védelmi fejlesztéseiben segédkezett, utóbbival közös légi és tengeri megfigyelő küldetésekben vett részt.  Ezen kívül tagja az Európai Unió Északi Harccsoportjának, Finnország, Norvégia, a balti államok és Írország mellett. Megemlítendő a svéd védelmi ipar is, amelynek gyártmányait számos NATO tagállam használja, ahogyan például Magyarország is a Saab által gyártott JAS 39 Gripen vadászbombázó repülőgépeket rendszeresítette. A NATO tehát módot talált a papíron semleges országokkal való érdemi együttműködésre, és azoknak bizonyos szintű integrációjára. Finnország és Svédország megközelítőleg tagállami szintet ért el az interoperabilitás szintjén. Nem meglepő tehát, hogy a két ország az úgynevezett kibővített lehetőségekkel járó NATO-partnerség (Enhanced Opportunities Partners, EOP) programnak is a résztvevője.

Svédország és a NATO közös gyakorlataira kiváló példa a 2019-es „NORTHERN WIND 19”, melynek alkalmával Észak-Svédországban szimulálták egy magas intenzitású háború megvívását rendkívül hideg körülmények között. Körülbelül tízezer, többek közt finn, norvég, brit, amerikai, valamint svéd katona vett részt a gyakorlaton, melynek során a svéd és finn csapatok végezték a védelmi műveleteket, míg a NATO tagok vállalták magukra a támadó ellenség szerepét. Stefan Smedman svéd ezredes szerint az efféle gyakorlatok kiváló lehetőséget teremtenek a fejlődésre egészen a dandárok szintjéig. Elégedettségét fejezte ki az iránt, hogy NATO csapatokat fogadhattak Svédországban, ezzel lehetőséget teremtve az egymástól való tanulásra és az interoperabilitás további építésére.

A svéd közvélemény – egy 2014-es közvélemény kutatás alapján megkérdezettek 66%-a – bízik a NATO által nyújtott gyors segítségben egy esetleges külső támadás esetében, ahogyan azt a hidegháború alatt is tette. Annak ellenére, hogy az amerikai fél kijelentette, hogy erre már nincsenek konkrét tervek és előkészületek. Mivel az Egyesült Államoknak (és a NATO-nak) de jure nem kötelessége megvédeni Svédországot, ezért ennek elmaradása esetén az Észak-atlanti szerződés 5. cikke nem veszítene kredibilitásából. A svédek és finnek pontosan tudják, hogy egy krízis vagy háború esetében a szövetségesek fognak prioritást élvezni, habár ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne kaphatnának támogatást. Azonban ez is elsősorban a NATO érdekei alapján történne, nem pedig a svéd vagy finn igények alapján.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár 2015 novemberi svédországi látogatása alkalmával aggodalmát fejezte ki az oroszok kalinyingrádi erőösszpontosításával kapcsolatban, aminek keretében rakéta- és légvédelmi rendszereket, valamint tengeralattjárókat szállítottak az orosz exklávéba. A főtitkár szerint ennek célja a NATO elrettentése a balti régió további katonai és politikai megerősítésétől.

A Hultqvist-doktrína

A Svédországot kisebbségből kormányzó Szociáldemokrata-Zöld koalíciós kormány 2015 nyarán az Egyesült Államokkal való védelmi együttműködés elmélyítése mellett kötelezte el magát. E mögött a lépés az állhat, hogy a kormány nem bízik benne, hogy egy esetleges konfliktus esetén a NATO elég gyorsan lenne képes (és hajlandó) reagálni, ezért Svédország biztonságát elsősorban speciális kétoldalú megállapodásokkal lehet garantálni. A washingtoni kormány reakciói pozitívok voltak a bilaterális tárgyalásokon az úgynevezett Hultqvist-doktrínára, amely a svéd védelmi miniszter nevét viseli. Ennek értelmében Svédország úgy kívánja szorosabbra fűzni az Egyesült Államokkal, Finnországgal és a NATO-val való kapcsolatát, hogy közben a NATO-n kívül marad, lényegében fenntartva semlegességét. Ezt a doktrínát egészíti a svéd kormány által az elmúlt években megkezdett haderőfejlesztési program.

2017-ben decemberében Svédország létrehozta az első új ezredét a második világháború óta, mely 350 fővel biztosítja a Balti-tengeren kiemelt geostratégiai jelentőséggel bíró, Stockholm és Kalinyingrád között félúton elhelyezkedő Gotland szigetét. 2005 óta egy évtizeden keresztül a sziget szinte teljesen demilitarizált terület volt, az új ezrednek most a sziget legnagyobb városa, Visby fog otthont adni. A svéd katonai jelenlét újbóli megerősítése a 2014-es krími válság után kezdődött meg. 2020 szeptemberében – egyes riportok szerint orosz hadihajók Gotland közelében való elhaladására válaszul – a svéd fegyveres erők nagyszabású mozgósításba kezdtek a szigeten. Stockholm az elmúlt években többször is megvádolta Moszkvát légtere és vizei megsértésével. Gotland legnagyobb kikötőjét harckocsikkal biztosították, míg a légtéret sugárhajtású vadászrepülőgépekkel, de a mozgósításban részt vettek hadihajók, nehéztüzérségi eszközök, valamint csapatszállító járművek is. A hidegháború óta ez volt svéd fegyveres erők legnagyobb gyakorlata, amelynek hivatalos célja a Balti-tenger ellenőrzésének megerősítése volt. Svédország 2010-ben eltörölte a sorkatonaság intézményét, 2018-cal kezdődően azonban visszaállították, és immár nem csak a svéd férfiak kötelesek szolgálatot teljesíteni, hanem a nők is. A svéd állam évi 4000 újonc kiképzésével számolt.

Oroszország saját kommunikációjában nem kezeli kiemelt helyen Svédországot, mint ahogy az fordítva történik. A svédek által felrótt légi és tengeri határsértéseket annak tulajdonítják, hogy egyszerűen nincs elég hely alapvető gyakorlatok végrehajtására, tehát szó sincsen arról, hogy Gotland invázióját terveznék. Az orosz fél túlzottnak tartja a svédek riadalmát, amelyet szerintük a NATO gerjeszt, Svédország ugyanis csak akkor merülne fel orosz célpontként, ha csatlakozna a NATO-hoz és ezzel felhívná magára a figyelmet.

Napjainkban

A Riksdag, vagyis a svéd parlament 2020 decemberében a védelmi költségvetés 40%-os megemelését szavazta meg a 2021-2025-ös időszakra, ez az elmúlt 70 év legnagyobb növekedését jelenti. 2025-re ezzel a svéd védelmi költségvetés átszámítva 11 milliárd amerikai dollárra fog rúgni. Ez körülbelül a GDP 1,5%-át fogja jelenteni, ami az utóbbi 17 év legmagasabb értéke lesz. Az 1991-ben 2,6%-on álló védelmi kiadások 2012-re csökkentek 1,2%-ra. A javaslatot a Szociáldemokrata-Zöld kormány terjesztette elő, indoklásukban az oroszoknak való üzenetküldésnek nevezték a lépést, mellyel a Krím 2014-es annexiójára, a balti államok légterének többszöri megsértésére, valamint a kalinyingrádi exklávéban végbemenő erőösszpontosításra reagálnak. 2030-ra a fegyveres erők létszámát 55000-ről 90000-re szeretnék növelni.

Az eddigi 4000-es évi újonclétszámot 2021-ben várhatóan megduplázzák, és öt területvédelmi zászlóaljat fognak felállítani, melyeknek feladata a norvégiai Osloból és Trondheimből kiinduló tengeri útvonalak védelme lesz. A svédországi Gothenburgban, amely Skandinávia legnagyobb kikötője pedig várhatóan egy kétéltű egység felállítására fog sor kerülni. A légierő újtípusú Gripen vadászrepülőgépekre számíthat, melyek fejlettebb radarberendezésekkel és nagyobb hatótávval rendelkeznek. Ezeknek egy része egy új, Stockholmtól 70 kilométerre északra található uppsalai repülőezrednél fognak szolgálatot teljesíteni. A haditengerészet egy új tengeralattjárót helyezhet üzembe, valamint finanszírozást kap egy új hadihajó megtervezésére. Ezek mellett légvédelmi rakétákkal fognak ellátni egyes meglévő hajókat, ezzel egy tizenöt éves lemaradást behozva. Niklas Granholm, a svéd védelmi kutatóintézet munkatársa szerint a cél a hidegháborús felkészültség újbóli elérése, ez pedig azt jelentené, hogy Svédország egy esetleges háború alkalmával legkevesebb három hónapig képes legyen megvédeni önmagát, míg meg nem érkezik a várt segítség. Egy másik szakértő szerint a svéd védelmi erők az elmúlt húsz évben „krízishelyzetben” voltak.

Ezek után 2020 decemberének végén a NATO-csatlakozást pártoló politikai erők győzelmet könyvelhettek el a svéd törvényhozásban. A semlegességet támogató Szociáldemokrata-Zöld kormány és a Baloldali Párt ellenében a megszavazták az úgynevezett NATO-opciót, 204-145 szavazati arányban. Erre azért lehettek most képesek, ugyanis a szélsőjobboldali Svéd Demokraták változtattak korábbi álláspontjukon, amely egyértelműen NATO-ellenes volt. Habár a konkrét tagságot továbbra sem támogatják, az opció megszavazását fontos elemének tartják Svédország védelmi politikájának összehangolásában a skandináv országokkal, és elsősorban Finnországgal. Utóbbival ugyanis a Svéd Demokraták egy önálló védelmi szövetség létrehozását szorgalmazzák. Ez az eredmény azonban nem jelenti a csatlakozási folyamat megkezdését, csupán a törvényhozás szintjén megteremtette ennek lehetőségét. Finnországban 1995-ben került sor a NATO-opció elfogadására, azonban azóta sem lépett be a szövetségbe.

Ann Linde külügyminiszter szerint ez egy komoly és negatív fejlemény a svéd biztonság ügyében. Elemzők arra számítanak, hogy ez a szavazás a témával kapcsolatos diskurzus fellángolásához fog vezetni. A Szociáldemokraták szerint Svédország függetlensége bárminemű szövetségtől továbbra is jól szolgálja az ország érdekeit, a NATO-hoz való csatlakozás csak feleslegesen mérgezné az Oroszországgal való kapcsolatot, és ezzel további feszültségeket generálna Európa keleti felén. Hultqvist svéd védelmi miniszter úgy nyilatkozott, nem kívánnak a kísérletezgetés és kalandozás útjára lépni a biztonságpolitika területén, tehát a miniszter továbbra is tartja magát a nevéhez fűződő doktrínához. A NATO-pártiak ezzel szemben azzal érvelnek, hogy Svédország egy „biztonsági senkiföldjén” ragadott, ugyanis Oroszország a nyugati biztonsági rendszer részeként kezeli, miközben a NATO államai mégsem nyújtanak számára védelmi garanciát. Svédországban 2022-ben fognak parlamenti választásokat tartani, amennyiben sikerül elmozdítani a jelenlegi balközép koalíciós kormányt, szinte biztosra vehető, hogy a NATO-tagságról referendumot fognak kiírni.

A svéd gothenburgi egyetem kutatói által végzett közvélemény-kutatások alapján 2019-ben a lakosság 32%-a ellenezte a NATO-hoz való csatlakozást, míg 29% támogatta azt. 2015-ben és 2016-ban a csatlakozáspártiak voltak többségben, ez a svéd társadalom reakciója volt az ukrajnai krízisre. A krími események előtt a NATO ügye nem is tartozott a svéd politikai diskurzus fősodrába, csupán a védelempolitika döntéshozói foglalkoztak a kérdéssel.  Másik befolyásoló tényező lehetett az a svéd partokhoz közelében elvonuló „misztikus orosz tengeralattjáró”, amelyről a svéd média 2014 októberében számolt be. Ekkor egy nyugalmazott svéd altábornagy vett észre egy feltételezett tengeralattjárót a Stockholmhoz közeli partoknál kiemelkedni a vízből, a haditengerészet által végrehajtott két hajtóvadászat azonban nem akadt a nyomára.

2021. április 27-én Linde Budapestre látogatott, így véget ért az a kilenc éves időszak, mialatt svéd külügyminiszter nem látogatott Magyarországra. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a gazdaság- és védelempolitikát nevezte Magyarország és Svédország együttműködésének sikerterületeinek. Szijjártó szerint nem túlzás, ha a két ország szövetségesnek hívja egymást, hiszen mindkét állam az Európai Unió része, és Svédország habár nem tagja, de szoros kapcsolatot ápol a NATO-val. Emlékeztett továbbá a Magyarország által használt svéd gyártmányú Gripen vadászgépekre, amelyekkel nem csak a saját légterét biztosítja, hanem Szlovéniának és balti államoknak is segít ebben.

Összegzés

Svédország két évszázados semlegessége példaértékű lehet bármely békeszerető nemzet számára, látható azonban, hogy ez a hozzáállás egyáltalán nem jelent tétlenséget. A svédek a hidegháború alatt Moszkvát lehetséges agresszornak tartották, ugyanúgy, ahogyan ezt a 2014-es ukrajnai események óta újra teszik. Svédország az Európai Unió tagjaként és NATO egyik legközelebbi partnerként a nyugati szövetségi rendszerbe tartozik, azonban teljes NATO tagsággal nem rendelkezik, ezért az nem köteles garantálni az ország biztonságát. A svéd jobboldal a teljes elköteleződést választaná, beléptetné az országot a NATO-ba, míg a jelenleg kormányzó baloldal szerint éppen ez tenné valóban ellenségessé a Stockholm és Moszkva közti viszonyt. Mindenképpen érdemes lesz szemmel tartani, hogy a közvéleményre milyen befolyást gyakorolt az idei, ukrán határral szomszédos területeken tartott, rekord nagyságú orosz hadgyakorlat. A jövőre esedékes svéd parlamenti választások egyik, ha nem a legnagyobb kampánytémája minden bizonnyal Oroszország és a NATO tagság kérdése lesz. Minden orosz lépés, melyet a nyugat fenyegetésként érzékelhet, a NATO karjaiba tereli a svéd közvéleményt, és mivel egy demokratikus államról beszélünk, magát Svédországot is. A NATO-párti erők választási győzelme esetén ugyanis szinte biztosra vehető a kérdésben egy népszavazás kiírása. A következő egy év tehát komoly változásokat hozhat a témában, Svédország akár az immár kétszáz éve fennálló függetlenségét adhatja fel biztonságérzetéért cserébe. Így a skandináv állam válhatna a NATO harmincegyedik tagjává, geopolitikai előnyhöz juttatva a szövetséget a Balti-tenger térségében.

További felhasznált irodalom

• Anna Wieslander: NATO, the U.S. and Baltic Sea Security. Swedish Institute of International Affairs, Stockholm, 2016.
• Barbara Kunz: Sweden’s NATO Workaround: Swedish Security and Defense Policy against the Backdrop of Russian Revisionism. Institut français des relations internationales, Párizs, 2015.
• Johan Martinsson – Ulrika Andersson (eds.): Swedish Trends 1986-2019. SOM Institute, University of Gothenburg, 2020.
• Greg Simons, Andrey Manoylo & Philipp Trunov: Sweden and the NATO debate: views from Sweden and Russia, Global Affairs, 5:4-5, 335-345, DOI: 10.1080/23340460.2019.1681014. 2019.

Címlapkép: Arlanda, 2020. augusztus 28.
Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter (b) és Barbara Barrett, a Pentagon légierőért felelős államtitkára könyöke érintésével üdvözli egymást a Stockholm közelében fekvő Arlanda repülőtéren 2020. augusztus 8-án. A felek a térség biztonságáról és az északi-sarkköri területeteket érintő kérdésekről tárgyalnak.
(Forrás: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Fredrik Sandberg)

A Hultqvist-doktrína: Hidegháborús készültség Svédországban? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A cikkben alapvetően a 2020. november elején kirobbanó tigré felkelés gyökereit, valamint hátterét kísérlem meg feltárni. Biztonságpolitikai szempontból fontos kérdés mindezek mellett a konfliktus által generált instabilitás, valamint az emberi jogok érvényesülése a régióban. Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan sikerül a jövőben az országot stabilizálni, illetve milyen érdekekkel rendelkeznek a régióban a világ vezető hatalmai? Történeti kitekintés

Ahhoz, hogy megértsük a Tigré Népi Felszabadító Front (TPLF) és az Etióp Nemzeti Védelmi Erők (ENDF) közt 2020. november 3-4 éjszakáján kirobbanó nyílt fegyveres konfliktus hátterét, egy röpke pillantást kell vetnünk az ország belpolitikai változásaira és etnikai sajátosságaira egyaránt.

Az 1974 szeptembere és 1991 júniusa között lezajlott az Eritrea által is támogatott Etióp Kormányellenes Felkelő Erők és az Etióp Kommunista Katonai Junta, más néven Derg kormányerői közötti rendkívül véres, és éhínséggel is járó polgárháború a felkelő erők győzelmével zárult. Ezek után az államban a győztes koalíció Etióp Népi Forradalmi Demokratikus Front-ja (EPRDF) által működtetett egypárti kormányzás állandósult. Etiópia rendkívül heterogén etnikai összetételéből adódóan ezen pártszövetségnek etnikai alapokon kellett működnie a stabilitása megőrzése érdekében.

1. ábra: Az etióp polgárháború politikai erőviszonyai. (Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Ethiopian_Civil_War#/media/File:Ethiopian_Civil_War.png (Letöltés dátuma: 2021. 03. 27.)

Az egyesített front első miniszterelnökének, az amhara Tamrat Layne Admassu-nak 1995-ös leváltása után az a (jelenből visszatekintve) furcsa helyzet állt elő, hogy a Tigré Népi Felszabadító Front elnöke, a tigré származású Meles Zenawi Asres lett az EPRDF vezetője. Zenawi rendkívül hosszú ideig, egészen 2012. augusztus 20-án bekövetkezett haláláig töltötte be tisztségét, mely nagyban hozzájárult az tigré elitt hatalomvágyának növekedéséhez. Az őt követő Hailemariam Desalegn Boshe 2018. február 15-én az Etióp Szövetségi Demokratikus Köztársaság (továbbiakban Etiópia) történelmében első vezetőként mondott le miniszterelnöki tisztségéről a 2016-ban meginduló Oromo zavargások miatt.

A tigré felkelés közvetlen előzményei

A jelen események egyik meghatározó alakja, az oromo származású Abiy Ahmed Ali 2018. április 2-án lett beiktatva, mint Etiópia negyedik miniszterelnöke. Az EPRDF pártszövetségének Oromo Demokratikus Pártjából megválasztott Abiy egyik legfontosabb intézkedése volt az Etiópiát akkor már majdnem 28 éve kormányzó EPRDF átalakítása az újonnan létrejövő Prosperitás Párttá. Bár 2018-ban az Eritreával akkorra már csaknem 20 éve tartó határkonfliktusnak véget vető elnök az ezt követő évben Nobel-békedíjat kapott, azonban az EPRDF 2019. december 1-i felszámolása rendkívül nagy ellenérzéseket váltott ki a TPLF részéről, melynek vezetői nem kívántak csatlakozni az új pártba. [1]  Nem csoda tehát, hogy az etnikumok pártjainak koalícióján alapuló pártszövetség (EPRDF) felszámolásának következtében mind a politikai feszültségek, mind az etnikai nyugtalanság növekedett az észak-kelet afrikai államban.

A feszültség azonban akkor kezdett egyre veszélyesebb méreteket ölteni, mikor a Debreitsion Gebremichael vezette TPLF illegitim miniszterelnöknek nevezte Abiy Ahmed Ali kormányfőt, miután ő a 2020 májusában esedékes, már egyszer 2020. augusztus 29-re elhalasztott választásokat a COVID-19 következtében meglévő járványveszélyre hivatkozva ismételten elhalasztotta egy 2021-es meg nem meghatározott dátumra. [2]A TPLF szembe szegülve a kormánnyal 2020. szeptember 9-én tartományi választásokat tartott, ahol nem meglepő módon Debreitsion Gebremichael a 2.633.848 szavazatból 2.590.620 szavazatott kapott.

Az eseményt követően az addis ababai központi kormány a választásokat egyértelműen illegálisnak minősítette.[3] Abiy azzal vádolta meg a TPLF-t, hogy aláássák Etiópia területi egységét, és a központi kormány hatalmát, míg a TPLF egész egyszerűen elfogadhatatlannak tartotta a 2020. szeptember 9-i választások el nem ismerését. [4]

A harcok megindulása, háborús bűncselekmények és gyanúsítgatások A fegyveres konfliktus kibontakozása

A fentebb ismertetett fokozódó feszültség következtében, már a fegyveres konfliktus 2020. november 4-i kirobbanása előtt is megfigyelhető volt a nagyszámú ENDF erő jelenléte az északi Tigré tartományban. A november 3-a és 4-e fordulóján, éjfél környékén meginduló TPLF támadást közvetlenül megelőzte Debreitsion Gebremichael november 2-i sajtótájékoztatója, melyen azt állította, hogy az ENDF egy az északi tartomány ellen indítandó támadást tervez.[5] Ezzel a lépéssel a pártelnök a TPLF speciális alakulatok és milíciák másnap megindított támadását egyértelműen megelőző csapásként próbálta beállítani.

Egy, a BBC által megkérdezett ENDF katona szerint az ENDF Adigrat melletti katonai támaszpontját már november 3-án 23:30 körül bekerítették a TPLF erők, akik éjjel 1:00 körül már meg is indították támadásukat a támaszpont ellen. A 15 órán át tartó közelről vívott tűzharcban az interjúalany állítása szerint 32 ENDF- és nagyjából 100 TPLF katona vesztette életét. A kormányerők megkérdezett harcosa továbbá azt is nyilatkozta a BBC-nek, hogy a tőlük, mintegy 82 km-re fekvő agulai bázist is közel azonos időpontban támadták meg a TPLF erői, hiszen az ENDF kommunikációs rendszeréből egyértelműen kivehető volt, hogy erősítést kérnek. Hasonló események történtek az előbb említettekkel közel egy időben a dansha-i és az eritreai határ közelében fekvő sero-i katonai bázison is. [6]
Figyelemre méltó mindemellett, hogy a dansha-i támadásnál a France 24 forrásai szerint részt vettek volt ENDF katonák is, akik a TPLF-hez álltak át.[7]

A 2020. november 4-i TPLF támadások főbb célpontjai . (Forrás: 4. https://www.bbc.com/news/world-africa-54996795 (Letöltés dátuma: 2021. 03. 27.)

A meginduló TPLF offenzíva egyik legfontosabb célpontja egyértelműen a Tigré tartomány fővárosa, a kormányt támogató amhara tartomány határán fekvő és több mint 310.000 lakosú Mekelle (Mak’allè) városa. [8]A november 4-én korai órákban megindított Tigré támadás gyorsan sikerrel járt, ugyanis az ENDF északi főparancsnokságának mekelle-i főhadiszállásán nagyrészt kiszolgáló személyzet tartózkodott, így azt különösebb nehézségek nélkül foglalták el a TPLF csapatai. [9]

Háborús bűncselekmények, gyanúsítgatások – mekkora a humanitárius katasztrófa?

Már a fegyveres konfliktus kirobbanásának vizsgálata során is egyértelműen ellentmondásokba ütközhetünk, ugyanis a TPLF és a kormányerők egyértelműen másképp értékelték a harcok fellángolását. Míg a TPLF erők a már említett november 2-i sajtótájékoztatói nyilatkozat értelmében akciójukat egyértelműen „önvédelemként” értékelték, addig Abiy Ahmed Ali további szándékaira vonatkozóan nem sok kétséget hagyva úgy nyilatkozott, hogy „A vörös vonalat átlépték”. [10]

Az első, hatalmas port keverő háborús perfídiát november 9-ről 10-re fordulóan éjszaka követték el a szudáni és az eritreai határhoz is egyaránt rendkívül közel fekvő Mai Cadera-ban. A mintegy 600 civil áldozatot követelő mészárlás elkövetőinek kiléte azonban a gyanúsítgatások miatt máig tisztázatlan. Elgondolkodtató, hogy az Amnesty International és az Etióp Emberi Jogi Bizottság előzetes vizsgálatai szerint helyi tigré milíciák, valamint a TPLF-hez köthető rendőri erők az elkövetők[11], míg egyes menekültek a Reuters-nek azt nyilatkozták, hogy amhara milíciák mészároltak le tigré civileket. [12]További hasonlóan sajnálatos események történtek november közepéig. Példa erre a november 12-én Humera-ban elkövetett mészárlás, melyet feltehetőleg az ENDF mellett olyan amhara milíciák követték el, mint a Fano, egy erősen nacionalista ifjúsági szervezet. [13]

A sok tisztázatlan esemény ellenére az elég biztosan látszik, hogy az etnikai törésvonal miatti polgárháborús állapotok, és az ennek következtében kialakuló létbizonytalanság, valamint sok esetben életveszély hatására számos etióp állampolgár – elsősorban tigré származásúak – kényszerült elhagyni otthonát, és vált menekültté. Megdöbbentő, hogy az ENSZ felmérései szerint az etióp kormány által a még 2020 november elején történt állami szolgáltatás felfüggesztés következtében 2020. december közepére a Tigré tartományban már nagyjából 2,3 millió gyermek szorult sürgősen humanitárius segítségre. [14]Mindemellett a már novemberben Eritreát is elérő konfliktus következtében jelentős számban érkeztek eritreai menekültek is a Tigré régióba. A tartományban lévő bejelentett menekültek 4 nagyobb menekülttáborban vannak összezsúfolva, mely a COVID-19 vírus terjedésének kiváló feltételeket biztosít, ezzel is nehezítve a már egyébként is súlyos humanitárius katasztrófát.  [15]Nem meglepő tehát, hogy egyre világosabban látszik, hogy a fentebb ismertetett mérhetetlen szenvedéseknek egyedül a felek közti párbeszéd megindulásával, a békét elsődleges szempontként kitűző kompromisszumkészséggel, valamint normál állapotok visszaállításának megkezdésével (békeépítéssel) lehetne véget vetni.

A Mekelle-offenzíva

A tigré tartomány fővárosának november 4-i TPLF általi „megszállása” jelentős érvágás volt a kormányerők számára a tartomány feletti ellenőrzés és a felkelés elfojtására tett kísérlet szempontjából. Nem meglepő tehát, hogy már november közepén megindult az ENDF ellentámadása, mely a tartományi főváros feletti kormányzati ellenőrzés visszaállítását tűzte ki céljául. A meginduló támadás sikeresnek mondható, hiszen a november 17 és 19 között zajló ütközetsorozat következtében a kormányzati erők kezére került számos olyan jelentős tigré város, mint Akszúm, Alamata, vagy Shire.[16] Ezen sikerek az ENDF számára megteremtették a szükséges feltételeket az ekkorra már eritreai haderővel is harcban lévő TPLF elleni offenzíva további sikeres folytatásához. [17]

November 23-a, hétfőre az ENDF erők sikeresen bekerítették Mekelle-t és nemzetközi jogilag nem kissé vitatható módon megkezdték a város tüzérségi tűzzel való bombázását. Az Etióp haderő katonai szóvivője, Dejene Tsegaye ezredes azt nyilatkozta, hogy az ENDF-nek a várost mindenképp tűz alá kell venni, a civil lakosságnak pedig a haderő által képviselt bármilyen féle megértés hiányában pedig egyértelműen a város elhagyását tanácsolta. [18]A mintegy 5 napig tartó harcok után az ENDF annak ellenére különös kegyetlenséggel foglalta el végleg a települést, hogy a TPLF vezetői számos harcosukkal együtt eddigre már elhagyták Mekellét. Bár Abiy Ahmed Ali miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a városi harcok során az ENDF erők a civil lakosságban semekkora pusztítást nem végeztek, a Human Rights Watch jelentései szerint azonban 27 halottra és nagyjából 100 sebesültre rúgnak a civil veszteségek. [19]

Összegzés

Ugyan Mekelle november 28-i elfoglalását követően, még aznap Abiy egyértelműen kijelentette, hogy tigré konfliktus egyértelműen véget ért Mekelle elfoglalásával, a további történések szöges ellentétben álltak az etióp miniszterelnök állításával.[20] A TPLF ugyan látva egyre tarthatatlanabbá váló helyzetét, már 2020 novemberében kérelmezte az Afrikai Uniónál, hogy szólítsa fel béketárgyalásra a feleket, azonban ezt Abiy Ahmed Ali visszautasította.[21] Bár számos kísérlet történt a konfliktus rendezésére, jelentősebb mértékben egyik fél sem hajlandó engedni célkitűzéseiből, így a mély etnikai és politikai ellentétek mentén folyó polgárháború, annak minden gazdasági, egészségügyi, pszichológiai hatásával együtt jelenleg is folytatódik.

Felhasznált irodalom

Binnie, Jeremy: Ethiopia says Northern Command is counterattacking Tigray rebels. Janes, 19.11.2020. https://www.janes.com/defence-news/news-detail/ethiopia-says-northern-command-is-counterattacking-tigray-rebels (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

Brown, Will: After the bombs they attacked with knives, claim Ethiopians fleeing peace prize winner’s war. Daily Telegraph, 23. 11. 2020. https://www.telegraph.co.uk/news/2020/11/23/ethiopia-unleashes-bombing-knife-wielding-militias-civilians/ (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Calvin-Smith, Georja: Ethiopian election board proposes controversial August date for crucial polls. France 24, 15.01.2020. https://www.france24.com/en/20200115-abiy-ahmed-ethiopia-elections (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

Chanie, Paulos: Clientelism and Ethiopia’s post-1991 decentralisation. The Journal of Modern African Studies, Volume 45, No. 3, 2007. 43.

De Waal, Alexander: Evil Days: Thirty Years of War and Famine in Ethiopia. Human Rights Watch, New York, 1991.

Ethiopia crisis: Tigray leader vows to keep fighting as government advances. BBC News, 18.11.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-54984056 (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Ethiopia lurches towards civil war. Economist, 7.11.2020., https://www.economist.com/middle-east-and-africa/2020/11/04/ethiopia-lurches-towards-civil-war (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

Ethiopia PM Hailemariam Desalegn in surprise resignation. BBC News, 15.02.2018. https://www.bbc.com/news/world-africa-43073285 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

Ethiopia PM says Tigray operation over after army seizes Mekelle. Al-Jazeera, 28.11.2020. https://www.aljazeera.com/news/2020/11/28/ethiopian-army-takes-full-control-of-tigray-capital-abiy-says (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Ethiopia: Investigation reveals evidence that scores of civilians were killed in massacre in Tigray state. Amnesty International, 12. 11. 2020. https://www.amnesty.org/en/latest/news/2020/11/ethiopia-investigation-reveals-evidence-that-scores-of-civilians-were-killed-in-massacre-in-tigray-state/ (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Ethiopia: Unlawful Shelling of Tigray Urban Areas. Human Rights Watch, 11.02.2021. https://www.hrw.org/news/2021/02/11/ethiopia-unlawful-shelling-tigray-urban-areas (Letöltés dátuma 2021.03.23)

Ethiopia’s Tigray crisis: How a soldier survived an 11-hour gun battle. BBC News, 10.12.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-55215431 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

Ethiopia’s Tigray crisis: PM gives Tigray forces 72 hours to surrender. BBC News, 22.11.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-55023029 (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Gadner, Tom: Will Abiy Ahmed’s Bet on Ethiopia’s Political Future Pay Off? Foreign Policy, 21.01.2020.

Gebremedhin, Desta: Tigray crisis: Ethiopia orders military response after army base seized. BBC News, 04.11.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-54805088 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

https://foreignpolicy.com/2020/01/21/will-abiy-ahmed-eprdf-bet-ethiopia-political-future-pay-off/ (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

https://www.bbc.com/amharic/news-54094329?at_campaign=64 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

Millions of children in Tigray remain out of reach, despite access agreement – UNICEF”. UNICEF (New York), 15.12.2020. https://www.unicef.org/press-releases/millions-children-tigray-remain-out-reach-despite-access-agreement-unicef (Letöltés 2021.03.23.)

More than a million displaced in Tigray as Ethiopian PM warns of ‘final’ offensive against region. France 24, 26.11.2020. https://www.france24.com/en/africa/20201126-more-than-1-million-displaced-in-ethiopia-s-tigray-region-as-un-warns-of-critical-food-shortages (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Plaut, Matrin: Ethiopia’s Hailemariam Desalegn sworn in as prime minister. BBC News, 21.09.2012. https://en.wikipedia.org/wiki/Ethiopian_People%27s_Revolutionary_Democratic_Front#cite_ref-HIST_9-0 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

Siddig, Khalid Abdelaziz, El Tayeb: Ethiopians fleeing to Sudan describe air strikes and machete killings in Tigray. Reuters, 13.11.2020. https://www.reuters.com/article/us-ethiopia-conflict-sudan-bombings-idUSKBN27T1OP (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Situation Report Europe External Programme with Africa 18. 11. 2020. https://www.eepa.be//wp-content/uploads/2020/11/Situation-Report-EEPA-Horn_18-November-2020.pdf (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

The 2015/16 Ethiopian Household Consumption – Expenditure (HCE) Survey. Federal Democratic Republic of Ethiopia Central Statistical Agency, 06.06.2018., 42. https://web.archive.org/web/20180606103106/http://www.csa.gov.et/ehioinfo-internal (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

The midnight confrontation that helped unleash Ethiopia’s conflict. France 24, 27.11.2020. https://www.france24.com/en/live-news/20201127-the-midnight-confrontation-that-helped-unleash-ethiopia-s-conflict (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

TPLF wins Tigray by-election. BBC News, 11.09.2020.

Wanjohi, Coletta: TPLF asks AU to intervene in Ethiopia’s military offensive launched by government. SABC News, 20.02.2021. https://www.sabcnews.com/sabcnews/tplf-asks-au-to-intervene-in-ethiopias-military-offensive-launched-by-government/ (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Lábjegyzetek

[1] Gadner, Tom: Will Abiy Ahmed’s Bet on Ethiopia’s Political Future Pay Off? Foreign Policy, 21.01.2020.

https://foreignpolicy.com/2020/01/21/will-abiy-ahmed-eprdf-bet-ethiopia-political-future-pay-off/ (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[2] Calvin-Smith, Georja: Ethiopian election board proposes controversial August date for crucial polls. France 24, 15.01.2020. https://www.france24.com/en/20200115-abiy-ahmed-ethiopia-elections (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[3] TPLF wins Tigray by-election. BBC News, 11.09.2020.

https://www.bbc.com/amharic/news-54094329?at_campaign=64 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[4] Gebremedhin, Desta: Tigray crisis: Ethiopia orders military response after army base seized. BBC News, 04.11.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-54805088 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[5] Gebremedhin, Desta: Tigray crisis: Ethiopia orders military response after army base seized. BBC News, 04.11.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-54805088 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[6] Ethiopia’s Tigray crisis: How a soldier survived an 11-hour gun battle. BBC News, 10.12.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-55215431 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[7] The midnight confrontation that helped unleash Ethiopia’s conflict. France 24, 27.11.2020. https://www.france24.com/en/live-news/20201127-the-midnight-confrontation-that-helped-unleash-ethiopia-s-conflict (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[8] The 2015/16 Ethiopian Household Consumption – Expenditure (HCE) Survey. Federal Democratic Republic of Ethiopia Central Statistical Agency, 06.06.2018., 42. https://web.archive.org/web/20180606103106/http://www.csa.gov.et/ehioinfo-internal (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[9] Binnie, Jeremy: Ethiopia says Northern Command is counterattacking Tigray rebels. Janes, 19.11.2020. https://www.janes.com/defence-news/news-detail/ethiopia-says-northern-command-is-counterattacking-tigray-rebels (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[10] Ethiopia lurches towards civil war. Economist, 7.11.2020., https://www.economist.com/middle-east-and-africa/2020/11/04/ethiopia-lurches-towards-civil-war (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[11] Ethiopia: Investigation reveals evidence that scores of civilians were killed in massacre in Tigray state. Amnesty International, 12. 11. 2020. https://www.amnesty.org/en/latest/news/2020/11/ethiopia-investigation-reveals-evidence-that-scores-of-civilians-were-killed-in-massacre-in-tigray-state/ (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

[12] Siddig, Khalid Abdelaziz, El Tayeb: Ethiopians fleeing to Sudan describe air strikes and machete killings in Tigray. Reuters, 13.11.2020. https://www.reuters.com/article/us-ethiopia-conflict-sudan-bombings-idUSKBN27T1OP (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

[13] Brown, Will: After the bombs they attacked with knives, claim Ethiopians fleeing peace prize winner’s war. Daily Telegraph, 23. 11. 2020. https://www.telegraph.co.uk/news/2020/11/23/ethiopia-unleashes-bombing-knife-wielding-militias-civilians/ (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

[14]  “Millions of children in Tigray remain out of reach, despite access agreement – UNICEF”. UNICEF (New York), 15.12.2020. https://www.unicef.org/press-releases/millions-children-tigray-remain-out-reach-despite-access-agreement-unicef (Letöltés 2021.03.23.)

[15] More than a million displaced in Tigray as Ethiopian PM warns of ‘final’ offensive against region. France 24, 26.11.2020. https://www.france24.com/en/africa/20201126-more-than-1-million-displaced-in-ethiopia-s-tigray-region-as-un-warns-of-critical-food-shortages (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

[16]Ethiopia crisis: Tigray leader vows to keep fighting as government advances. BBC News, 18.11.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-54984056 (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

[17] Situation Report Europe External Programme with Africa 18. 11. 2020. https://www.eepa.be//wp-content/uploads/2020/11/Situation-Report-EEPA-Horn_18-November-2020.pdf (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

[18] Ethiopia’s Tigray crisis: PM gives Tigray forces 72 hours to surrender. BBC News, 22.11.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-55023029 (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

[19] Ethiopia: Unlawful Shelling of Tigray Urban Areas. Human Rights Watch, 11.02.2021. https://www.hrw.org/news/2021/02/11/ethiopia-unlawful-shelling-tigray-urban-areas (Letöltés dátuma 2021.03.23)

[20] Ethiopia PM says Tigray operation over after army seizes Mekelle. Al-Jazeera, 28.11.2020. https://www.aljazeera.com/news/2020/11/28/ethiopian-army-takes-full-control-of-tigray-capital-abiy-says (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

[21] Wanjohi, Coletta: TPLF asks AU to intervene in Ethiopia’s military offensive launched by government. SABC News, 20.02.2021. https://www.sabcnews.com/sabcnews/tplf-asks-au-to-intervene-in-ethiopias-military-offensive-launched-by-government/ (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Írta: Kovács Tibor 

Címlapkép: Addisz-Abeba, 2019. október 11.
2018. július 16-án készült képen Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnök (b) és Iszajasz Afeverki eritreai elnök az eritreai nagykövetség újranyitási ünnepségén Addisz-Abebában. Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke 2019. október 11-én bejelentette, hogy Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnöknek ítélték oda az idei Nobel-békedíjat.
(Forrás: MTI/EPA)

A Polgárháború Afrika szarván: A tigré felkelés eszkalációja a kirobbanástól a Mekelle-offenzíváig bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Peking felszólította Brüsszelt, hogy gondolja át a “hibás és egyoldalú” szankcióit, amelyeket Kínával szemben alkalmazott.

Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy az Európai Parlament (EP) képviselői csütörtökön úgy foglaltak állást: amíg érvényben vannak Kína márciusban bevezetett, uniós diplomatákat és intézményeket sújtó szankciói, addig minden megállapodást elutasítanak Pekinggel. Nem foglalkoznak egyebek mellett az Európai Unió és Kína között megkötni tervezett befektetési megállapodás ratifikációjával sem.

A kínai szankciók válaszintézkedésként születtek arra az uniós döntésre, hogy az EU négy kínai tisztségviselő ellen büntetőintézkedéseket hozott a zömében muszlim vallású, ujgur kisebbség emberi jogainak súlyos megsértése miatt.

A kínai külügyi szóvivő azonban pénteken úgy fogalmazott: a Kínával szembeni, egyoldalú szankciók alkalmazása hibás döntés az EU részéről. Csao arra szólította fel Brüsszelt, hogy párbeszéden keresztül kezelje a felmerülő különbségeket, és térjen vissza az együttműködés helyes útjára.

A kínai külügyi szóvivő továbbá a Kína részéről márciusban kirótt szankciók szükséges válaszlépést jelentettek az ujgurok lakta., északnyugat-kínai Hszincsianggal kapcsolatos, “ádáz hazugságokkal” szemben. (Érdemes tudni, hogy számos bizonyíték, tanúvallomás támasztja alá, hogy az ujgur kisebbséget brutálisan elnyomják. A -szerk- megj.)

The post Peking felszólította az EU-t, hogy gondolja át a Kínával szembeni szankcióit appeared first on .

Görgei Artúr tábornok alakja, felelősségteljes magatartása, hazája és katonái melletti elkötelezettsége ma is példaként szolgálhat mindannyiunknak – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára Görgei tábornok sírjánál, a Fiumei úti sírkertben.

Németh Szilárd a honvédelem napja alkalmából tartott ünnepségen felidézte: 105 évvel ezelőtt, éppen Budavár dicső visszafoglalásának napján, május 21-én hunyt el az akkor 98 éves Görgei, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legendás hadvezére, többször a honvédség főparancsnoka és a Szemere-kormány hadügyminisztere.

Hozzátette, ma is igaz Görgei megállapítása, hogy a honvédségben is a legfontosabb érték a kiválóan képzett, testileg-lelkileg ép, hazáját szerető és azért életét adni kész katona. Az államtitkár a honvédelem napján tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntötte a magyar honvédeket és a honvédelmi alkalmazottakat.

Németh Szilárd emlékeztetett: Görgei az 1848-as márciusi forradalmat követően létrejövő magyar kormány felhívására jelentkezett az újonnan szerveződő hadseregbe, tehetsége és kiemelkedő szervezőképessége révén megkapta a tábornoki (vezérőrnagyi) rangot, több alkalommal a honvédsereg fővezére volt, de kinevezték hadügyminiszternek is. Hozzátette: a többszörös orosz-osztrák túlerő miatt, azért, hogy a további felesleges vérontást elkerülje, Görgei 1849. augusztus 13-án Világos mellett letette a fegyvert.

A feltétel nélküli fegyverletétel miatt és azért, mert őt nem ítélték halálra, hosszú időn át árulónak tartotta a magyar közvélemény, a fegyverletétel után hatvanhét, küzdelemmel és meghurcoltatással teli év jutott még Görgeinek – tette hozzá az államtitkár. Az mondta, még egy- másfél évszázad elteltével is csak kevesen ismerték fel Görgei Artúr tetteinek mozgatóját, döntésének hátterét, katonai, politikai és emberi nagyságát.

Görgei “vitathatatlanul nemzetünk legkiválóbbjai közé tartozott”, akinek vészterhes időkben kellett felelősségteljesen döntenie. “A hazája iránt mélyen elkötelezett hadvezér a lehetőségekhez képest a legjobb döntést hozta, amikor az értelmetlen véráldozat helyett letette a fegyvert” – jelentette ki.

Ugyan sokáig kellett várni – tette hozzá -, de Görgeinek a nemzeti emlékezetben elfoglalt pozíciója és történelmi szerepe végre méltó helyre kerülhetett, a mostani diákok előtt már egy polihisztor és tudós ember, felelősségteljes politikus és zseniális katona, egy hazafi képe jelenik meg, ha Görgeiről tanulnak.

Az államtitkár szerint az 1848/49-es forradalom- és szabadságharccal egy időben született magyar honvédség máig legnagyobb hadvezéreként lehet Görgei Artúrra tekinteni, aki személyesen is példát mutatott katonáinak, bizonyította bátorságát, képes volt felmérni hadserege teljesítőképességét és nem követelt észszerűtlen, vállalhatatlan áldozatokat.

Méltán viseli az egykori tábornok nevét a Görgei Artúr-életműdíj, amellyel 2009 óta ismerik el a Magyar Honvédségért végzett kiemelkedő szolgálatteljesítést – mondta.

Németh Szilárd szerint ma, amikor a 173 éves Magyar Honvédség megerősítése, modernizációja, képességeinek fejlesztése folyik, a Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósításához is találni tanulságot, követendő példát Görgei Artúr életművében.

Görgei jól látta, hogy a hadászatban és harcászatban, valamint az alapjukat képező logisztikában milyen jelentősége van a korszerű eszközök alkalmazásának. Emellett fontos felismerése volt Görgeinek, hogy ha már nem tud azonos típusú puskákat adni minden katonának, legalább az egységes szervezési elvek alkalmazásával kell megpróbálnia növelni a honvédsereg hatékonyságát – jegyezte meg.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete megbízott főigazgatója a rendezvényen azt mondta: a Fiumei úti sírkert “nyitott történelemkönyvként” lehetőséget ad arra, hogy “történelmi alakjainkról lehámozzuk a különböző korok által rájuk aggatott ítéleteket és előítéleteket, és egykori szerepükhöz méltó módon emlékezhessünk rájuk”.

Az ünnepségen koszorút helyezett el Görgei sírjánál a Honvédelmi Minisztérium nevében Németh Szilárd, a Magyar Honvédség nevében Barát István vezérőrnagy, a MH Parancsnoksága törzsfőnöktámogató helyettese és Mudra József ezredes, Budapest helyőrségparancsnoka, valamint Móczár Gábor.

Százhetvenkét éve, a tavaszi hadjárat végén, 1849. május 21-én a magyar katonáknak három hétig tartó ostrom után, Görgei tábornok parancsnoksága alatt sikerült visszaszerezniük a Budai várat. Ennek emléket állítva 1992 óta a honvédelem napja május 21.

The post Megemlékeztek Görgei Artúr haláláról appeared first on .

Jogerősen három év börtönre ítélték azt a férfit, aki egy éve részegen randalírozott a szolnoki Hetényi Géza kórház Covid-részlegén – közölte a Szolnoki Törvényszék.

A negyvenes évei végén járó, büntetett előéletű férfi tavaly április 19-én a kórház Covid-részlegén – ahová kérésére, koronavírus-fertőzés gyanúja miatt vitték a mentők – részegen, trágár módon szidalmazta a magyar egészségügyet és a kórházi dolgozókat. Kivizsgálása befejezése előtt távozni akart, majd amikor visszatartották, megpróbálta megütni az egyik beteghordót – írták.

A Szolnoki Járásbíróság tavaly júliusban a vádlottat közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt három év börtönre ítélte. A vádlott és védője – elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért – fellebbezett a döntés ellen. A törvényszék azonban az elsőfokú bíróság ítéletét a lényegét tekintve helybenhagyta – áll a közleményben.

The post Három év börtönt kapott a szolnoki Covid-részlegen randalírozó férfi appeared first on .