Biztonságpolitika

Vádat emeltek külföldi erőkkel való összejátszás miatt az Apple Daily hongkongi lap őrizetbe vett főszerkesztője és vezérigazgatója ellen – adta hírül internetes kiadásában a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A hongkongi rendőrség nemzetbiztonságért felelős egysége nagyszabású, meglepetésszerű akció keretében vette őrizetbe a lap öt vezető munkatársát az Apple Daily nyomtatott, illetve internetes kiadásban is megjelent cikkek tartalmára hivatkozva. A hatóságok által hivatkozott írások egyebek mellett Hongkonggal és a kínai anyaországgal szembeni külföldi szankciókat szorgalmaztak, ami a rendőrség szerint bizonyíték arra, hogy a lap vezetősége külföldi erőkkel folytatott összeesküvést. A hatóságok a laphoz kötődő három cég 18 millió hongkongi dollárt (680 millió forint) kitevő vagyonát is befagyasztották, valamint házkutatást végeztek az őrizetbe vettek otthonaiban és a lap székházában. A székház átkutatására több mint kétszáz rendőrt delegáltak, akik hat óránál tovább vizsgálták át az irodákat, és több mint negyven digitális eszközt – a többi közt számítógépeket és merevlemezeket – foglaltak le.

Washington elítélte a lap vezetőinek őrizetbe vételét. Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint a hongkongi kormányzat állítása, miszerint az Apple Daily “eszközként használta fel a hírközlést” a nemzetbiztonság aláásására, csupán az ellentétes nézetek elfojtására tett igyekezet.

John Lee hongkongi biztonsági miniszter egy csütörtöki sajtótájékoztatón arra figyelmeztette az újságírókat, hogy “tartsák magukat távol az Apple Daily által tanúsított magatartástól”. Leszögezte: a hongkongi kormányzat a legszigorúbb intézkedéseket meghozva fog szembeszállni bármilyen személlyel vagy vállalattal, ha újságírói munka mögé bújva próbálja fenyegetni a nemzetbiztonságot.

Tavaly augusztusban a rendőrség már őrizetbe vette Jimmy Lait, az Apple Daily alapítóját, valamint a laphoz kötődő kilenc másik embert – köztük Lai fiát – a nemzetbiztonsági törvény megszegése, valamint csalás gyanújával. Lai jelenleg börtönbüntetését tölti 2019-es, valamint tavalyi, engedély nélküli gyülekezéseken betöltött szerepei miatt.

The post Vádat emeltek az Apple Daily hongkongi lap vezető munkatársai ellen appeared first on .

Az ESET Research által felfedezett új APT-csoport, a BackdoorDiplomacy elsősorban közel-keleti és afrikai külügyminisztériumok hálózatába próbál bejutni, de az is előfordul, hogy telekommunikációs vállalatok kerülnek a támadások célkeresztjébe.

A folyamat során a kiberbűnözők a szervereken futó programok sebezhetőségeit kutatják fel és használják ki annak érdekében, hogy hátsó ajtót telepíthessenek ezekre. Az újonnan beazonosított csoportról szóló kutatást az idei ESET World konferencián mutatták be először a kutatók.

A BackdoorDiplomacy esetében a támadást az ESET által Turian névre keresztelt hátsó ajtón keresztül indították. A hátsó ajtó szoftver lehetővé teszi a hackerek számára, hogy a titkosítási módszereket megkerülve távolról belépjenek a rendszerbe, ahol titokban érzékeny adatokat, jelszavakat és más fontos bizalmas információkat gyűjthetnek és lophatnak el a felhasználóktól. A BackdoorDiplomacy képes felismerni a cserélhető adathordozókat, főleg az USB flash meghajtókat, melyek tartalmát a fő meghajtó lomtárába másolja át.

„A BackdoorDiplomacy ugyanolyan taktikákat, technikákat és eljárásokat használ, mint más hasonló ázsiai székhelyű kémkedő csoportok. A Turian valószínűleg egy fejlettebb verziója a Quarian nevű hátsó ajtónak, mely utoljára 2013-ban mutatott aktivitást szír és amerikai diplomáciai célpontok ellen” – mondja Jean-Ian Boutin, az ESET fenyegetéskutatási vezetője.

A Turian hálózati titkosítási protokollja szinte teljesen megegyezik más ázsiai központú bűnszervezetek által használt, Calypso, illetve Whitebird nevű hátsó ajtó program titkosítási protokolljával. Érdekesség, hogy a Whitebird-öt a BackdoorDiplomacy-val egyidőben (2017-2020) alkalmazták diplomáciai szervezetek elleni támadások során Kazahsztánban és Kirgizisztánban egyaránt.

A BackdoorDiplomacy korábban több afrikai ország külügyminisztériumában, valamint Európában, a Közel-Keleten és Ázsiában is indított támadásokat. Továbbá célpont volt számos afrikai telekommunikációs társaság és legalább egy közel-keleti jótékonysági szervezet is. Az elkövetők minden esetben hasonló támadási taktikákat, technikákat és eljárásokat (TTP) használtak, de még a közeli földrajzi régiókban is rendszeresen módosították az alkalmazott eszközöket, ami nagyban megnehezítheti a csoport nyomon követését.

A bűnözői csoport Windows és Linux alapú szervereket egyaránt támad, leginkább olyan internetes portokon keresztül, ahol valószínűsíthetően gyenge a fájlfeltöltési biztonság, illetve javítatlan biztonsági rések találhatóak a rendszerben. Az áldozatok egy részét olyan adatgyűjtő fájlokon keresztül célozták meg, amelyeket cserélhető adathordozók (valószínűleg USB flash meghajtók) keresésére terveztek. A beépülő modul rendszeresen megvizsgálja az ilyen meghajtókat, és a cserélhető adathordozók behelyezésének észlelésekor megkísérli az összes rajta található fájl jelszóval védett archívumba való másolását. A BackdoorDiplomacy képes továbbá az áldozat rendszerinformációinak ellopására, titokban képernyőképek készítésére, illetve tetszőleges fájlok írására, áthelyezésére vagy törlésére is.

The post Afrikai és közel-keleti diplomatákat támad a BackdoorDiplomacy appeared first on .

Hat hónap letöltendő és hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést kért csütörtökön az ügyészség Nicolas Sarkozy volt francia államfőre (2007-2012) a 2012-es elnökválasztási kampánya törvénytelen finanszírozása miatt.

A vádhatóság szerint Sarkozy kampányának finanszírozását “teljes lazaság” jellemezte, a stáb a törvényben engedélyezettnek több mint a dupláját költötte el, majd a túlköltekezést a jobbközép párt kettős könyveléssel próbálta meg elrejteni az illetékes hatóságok elől. Az egy év börtönbüntetésen kívül 3750 eurós pénzbüntetés kiszabását is kérte az ügyészség Sarkozy ellen, a többi vádlott ellen másféltől négy évig terjedő szabadságvesztést indítványoztak az ügyészek.

A vádhatóság azzal gyanúsítja Sarkozyt, hogy a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettél többet költsön el a nagygyűléseire. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután a könyvvizsgáló, Jérome Lavrilleux egy interjúban elismerte: Sarkozy kampányának akkora már bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt.

Az ügyben először 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen 2016-ban indult eljárás az ügyben, de őt csak a túlköltekezéssel gyanúsítják, arra az ügyészség szerint nincs bizonyíték, hogy a hamis számlázásra ő adott utasítást.

Sarkozyt a napokban hallgatta meg a bíróság. A volt elnök elismerte a politikai felelősségét a túlköltekezésben, de tagadta, hogy szándékos csalás történt, és azt állította, hogy a kampány idején nem ismerte a Bygmalion céget, miután az államfőség mellett és a G20-országcsoport elnöki tisztét is betöltötte 2012-ben, a nagygyűléseket nem ő maga, hanem a stábja szervezte.

A vádirat arra emlékeztet, hogy Sarkozy volt a hamis számlázás haszonélvezője, az ugyanis számára lehetővé tette, hogy a törvényben megengedettnél jóval jelentősebb anyagi forrással rendelkezzen. Míg a volt államfő 44 nagygyűlést tartott a 2012-es kampányban, a választás győztese, a szocialista Francois Hollande csak tízet engedhetett meg magának.

A kettős könyvelésért felelős párttagokat hamisítással, csalással, illegális kampányfinanszírozással és ezen ügyekben létrejött bűnszövetkezettel vádolják. A csalást a többi vádlott közül csak a könyvvizsgáló ismerte el, ellene három év felfüggesztett börtönbüntetés és 50 ezer eurós pénzbüntetés kiszabását kérte az ügyészség. A Bygmalion három volt vezetője ellen – akik annyit elismertek, hogy Sarkozy pártjának kérésére hamis számlákkal fedezték a túlköltekezést – másfél éves felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta az ügyészség. Ítélethirdetés szeptemberben várható.

Sarkozyt március 1-én nem jogerősen egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, amiért információkért cserébe megpróbált megvesztegetni egy magas rangú bírót, de miután a volt államfő fellebbezett az ítélet ellen, az ellene folyó többi eljárásban szabadlábon védekezhet.

The post Börtönbüntetést kért az ügyészség Sarkozyre appeared first on .

A folyamatos érdeklődést megköszönve, ezúton tájékoztatom az érdeklődőket, hogy a zánkai haditechnikai park látogatható, nyitvatartása innen tölthető le. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem felszámolására indított művelet keretében 229 embert, köztük 73 emberkereskedőt vettek őrizetbe, és 630, főként illegálisan vagy alacsony bérért dolgoztatott munkást azonosítottak Európában – közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint az egész Európára kiterjedő, május vége és június eleje között tartott egyhetes műveletben részt vevő országok illetékes hatóságai csaknem ötezer házkutatást tartottak, mintegy 16 ezer járművet és több mint 56 ezer embert ellenőriztek.

A főként alacsony végzettséget igénylő, gyakran illegális foglalkoztatásra összpontosító, összehangolt akciót követően 750 ember ellen indítottak vizsgálatot, közülük 150 esetben emberkereskedelemmel kapcsolatosan.

Az Europol arra figyelmeztetett, hogy koronavírus-járvány veszélyeket hozott felszínre a munkaerőpiacon, és a rászorulók az alacsony bérezés mellett egészségüket veszélyeztető munkakörülményeket is elfogadnak. A munkáltatók gyakran biztonsági szempontból nem megfelelő, zsúfolt munkakörnyezetet biztosítanak gyenge higiéniai körülmények vagy az egészségügyi felügyelet teljes hiánya mellett. A kizsákmányolás kockázata ágazatonként eltérő, de általános a megkövetelt túlórák kifizetések elmaradása. Az unión kívüli országok állampolgárai kiszolgáltatottságát gyakran növeli, hogy az Európai Unióba történő utazásuk költségei miatt adósrabságba kerülnek – tették hozzá.

The post Emberkereskedőket vettek őrizetbe Európa-szerte appeared first on .

Meg akarta vesztegetni a magyar pénzügyőrt egy ukrajnai nő a beregsurányi határállomáson, emiatt eljárás indult ellene és őrizetbe vették.

A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte, hogy a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség elrendelte egy nő őrizetét, mert megpróbált megvesztegetni egy pénzügyőrt a beregsurányi határátkelőhelyen. Egy ukrán állampolgárságú házaspár hétfőn – miután több százezer forintért luxus ruházati és műszaki cikkeket vásárolt – Ukrajna felé akarta elhagyni Magyarországot, és gyalogosan kilépésre jelentkezett Beregsuránynál. A férfi áfa-visszaigénylést kezdeményezett, de a pénzügyőr észrevette, hogy az iratokon elírás van és a számlák kiállítási helye Budapest.

Mivel a jelenlegi szabályok értelmében az ukrán állampolgárok igazolás nélkül az államhatártól számított harminc kilométeres távolságon túlra nem utazhatnak és csak 24 órát tartózkodhatnak Magyarországon, a pénzügyőr további kérdéseket tett fel és ismét elkérte a férj okmányait. Ekkor a nő “az ügyintézés meggyorsítása érdekében” egy tízezer forintos bankjegyet rejtett a saját útlevelébe és azt adta át. A pénzügyőr a felajánlott jogtalan előnyt nem fogadta el – írták.

A debreceni nyomozó ügyészség lefoglalta a vesztegetési pénzt, és elrendelte a gyanúsított őrizetét. A nő megtagadta a vallomástételt, valamint panasszal élt az őrizet elrendelése és a gyanúsítás ellen – áll a közleményben.

The post Meg akarta vesztegetni a pénzügyőrt egy ukrán nő a beregsurányi határátkelőn appeared first on .

A nyári szünet minden évben a gondtalan szabadságot hozza el a gyerekek számára, de ezzel együtt sajnos megnő a fiatalokat érő balesetek száma is. A szülők számára fontos gyermekeik biztonsága, amit igazol az is, hogy tízből hat felnőtt köt valamilyen biztosítást gyermekére. A vakáció kezdetével érdemes még nagyobb figyelmet fordítani a fiatalok biztonságára.

Ahogy elkezdődik a vakáció, úgy növekszik a gyerekbalesetek kockázata. A Groupama Biztosító tapasztalatai szerint a legjellemzőbb sérülések a csonttörés, ideértve a fogtörést is, ezt követik a mérgezések, a kutyaharapás és a kullancscsípés. Emellett megnő a közúti balesetek kockázata, a rendőrségi statisztikák szerint a kicsiket érintő kerékpáros sérülések negyven százaléka például nyáron történik. Az Országos Mentőszolgálat (OM) szakemberei is arra hívják fel a figyelmet, hogy a jó idő beköszöntével a gyermekbalesetek száma emelkedni szokott, de ezeknek a legnagyobb része megelőzhető lenne.

Az OM néhány egyszerű, de fontos biztonsági szabály betartását javasolja, hogy minimálisra csökkenjen a balesetek esélye:

• Utazás során az autóban feltétlenül használjunk biztonsági gyermekülést, ezáltal egy esetleges baleset során a gyermek súlyos sérülésének esélye drámaian csökkenthető.
• Nagy energiájú sérülés esélyekor (kerékpározás, görkorcsolya, lovaglás, stb.) mindenképpen adjunk a gyermekre bukósisakot. Megfelelő védőfelszerelés alkalmazásával a balesetek és sérülések esélye sokkal kisebb.
• A kertben kisgyermeket soha ne hagyjunk felügyelet nélkül, a kertkaput mindig tartsuk zárva. A nyitott kapuk a felfedezni vágyó kicsik számára nagyon csábítóak.
• A biztonsággal úszni nem tudó gyermeket még egy pillanatra se hagyjunk felügyelet nélkül kerti medence vagy tó közelében. Ne feledjük, a kisgyermekek akár néhány centiméteres vízben is meg tudnak fulladni.
• Gondoskodjunk a lépcső, garázs – vagy pincelejáró biztonságos kialakításáról. A vízaknát feltétlenül lássuk el jól zárható fedővel.
• A kerti játékok (hinta, mászóka, homokozó) állapotát gyakran ellenőrizni kell, rendszeres karbantartásukról mindig gondoskodjunk.

Az elővigyázatosság ellenére balesetek óhatatlanul megtörténnek, és ha a sérülést nem is lehet teljesen kizárni, az anyagi következményekre van megoldás. Az OTP Bank megbízásából készített gyermekbiztosításokról szóló kutatás szerint a megkérdezettek közel hatvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy kötött gyermekére biztosítást. Nagyobb részük, 55 százalékuk nem tanulóbiztosítást választott, a tanulóbiztosítást kötők háromnegyede pedig más biztosítással is kombinálja azt.

„A kutatás eredménye megmutatta, hogy a szülők számára kiemelten fontos a gyerekeik biztonsága. Az OTP Bank tudatosan törekszik arra, hogy a banki ajánlatai mellett a biztosítási termékek esetében is versenyképes megoldást kínáljon az ügyfelek számára, akár gyermekük biztosítási védelmével kapcsolatban is” – mondta el Budai József a biztosítási terméket is forgalmazó OTP Bank bankbiztosítási főosztályvezetője.

A Groupama Biztosító bankbiztosítási főosztályvezetője, Gönczi Erika elmondta, hogy ma már kifejezetten a gyermekeket érintő kockázatokra is köthető biztosítás. „Ezek olyan fedezeteket is tartalmaznak, melyeket más típusú biztosítás nem feltétlenül. A vállalt kockázatok közé tartoznak például a gyerekeket sajnos gyakrabban érintő szúrt seb, kutyaharapás vagy a Lyme-kór is. A legújabb generációs biztosítások akár a gyermek balesete miatt szükségessé váló rehabilitációt is finanszírozzák vagy szükség esetén kórházi napidíj térítést is nyújtanak.”

A szakértő kiemelte, hogy egy baleset gyakran a család kasszájára is kihat: „Ha például az egyik szülő a gyermeke balesete miatt kiesik a munkából vagy egy sérülést követően utókezelésre van szüksége, akkor a biztosítás segíthet abban, hogy a baleset a sérülésen és ijedségen túl legalább anyagilag ne terhelje a családot.”

The post Kezdődik a vakáció, megnő a balesetek száma appeared first on .

Elfogtak egy 59 éves tököli férfit, aki összefüggésbe hozható a tavaly decemberben történt szigetszentmiklósi olajszennyezéssel – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Vagyonvédelmi osztályának vezetője.

Bukovics Péter azt mondta, hogy a BRFK vagyonvédelmi osztályán nyomozócsoportot hoztak létre az elkövető felderítésére. A nyomozócsoport munkatársai mintegy negyven helyen végeztek ellenőrzést, és több helyen olajmintát rögzítettek, amelyek vizsgálatára szakértői és kutatói intézetet rendeltek ki – ismertette.

Tudatta: a szakértői vizsgálatok alapján a rendőrök látókörébe került egy férfi, akinek lakásán és munkahelyén a rendőrök június 2-án kutatást tartottak, és több olyan tárgyi bizonyítási eszközt is lefoglaltak, amelyek összefüggésbe hozhatók a bűncselekménnyel. A BRFK vagyonvédelmi osztálya a szabadlábon védekező férfit természetkárosítás miatt gyanúsítottként hallgatta ki – mondta.

Dócs András, a BRFK nyomozó főosztályának vezetője emlékeztetett: december elején Szigetszentmiklós csapadékvízgyűjtőjébe valaki több ezer liter szennyező anyagot juttatott. A bejelentések szerint december végén, a Határ út és a Gyári út kereszteződésénél lévő csapadékátemelő rendszernél is hasonló olajszennyeződés történt, amely megegyezett a korábbival.

A szennyeződés nyílt vízre nem jutott ki, mert a nádas és a tőzegláp felfogta azt, de a 1800 négyzetméteres olajszennyeződéssel érintett terület Natura 2000 besorolású védett terület – emelte ki, ismertetve: a szennyezés miatt 1500 tő tőzegpáfrány pusztult ki, a szakemberek pedig 6700 liter, olajjal szennyezett vizet és 200 tonna szennyezett talajat távolítottak el. A védekezés költségei meghaladták a százmillió forintot – tette hozzá Dócs.

The post Elfogták a szigetszentmiklósi olajszennyezés gyanúsítottját appeared first on .

Pénzbüntetéssel sújtott két állatvédőt, tíz további vádlottat pedig próbára bocsátott a Veszprémi Járásbíróság, mert egy akció résztvevőiként egy éjjel rárontottak egy kutyatartóra, mivel úgy vélték, hogy a férfi bántalmazta az állatot – közölte a Veszprém Megyei Főügyészség.

Az ügyben csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt emelt vádat a Veszprémi Járási Ügyészség az akció résztvevői ellen – írták. A vádirat szerint egy Veszprém melletti faluban élő férfi – videót is mellékelve – “feljelentette” szomszédját az állatvédőknél tavaly augusztus 31-én, azt állítva, hogy az bántalmazza komondor fajtájú kutyáját.

Az állatvédő egyesület képviselője, egy 34 éves nő a videót feltöltötte a közösségi hálóra, szeptember 3-án rendőri intézkedést kért a helyszínre, és meg is fenyegette a kutya gazdáját. A rendőrök a helyszínen semmiféle intézkedést nem tartottak szükségesnek, mert szerintük a bántalmazás nem volt olyan mértékű, hogy ez indokolt lett volna.

Hozzátették: a videó és az állatvédők képviselőjének bejegyzései alapján azonban akció szerveződött a kutya “megmentésére”. Szeptember 23-án éjjel Budapestről egy tízfős csapat érkezett a településre. A kutya gazdájának a kapuja előtt hangoskodtak, döngették, rugdosták a kaput és szidalmazták a zajra kisiető férfit. A rugdosástól a kapu kinyílt, a komondor pedig kijutott az utcára, ahol a vádlottak befogták, autóba rakták, majd elhajtottak az állattal a helyszínről.

A Veszprémi Járásbíróság tárgyalás mellőzésével büntetővégzésben tíz vádlottat próbára bocsátott, két, korábban már büntetett vádlott esetében pedig 150-150 ezer forint pénzbüntetést szabott ki. A végzés nem jogerős. Az állat tulajdonosával szemben külön büntetőeljárás indult állatkínzás miatt, ám azt a nyomozó hatóság bűncselekmény hiányában megszüntette – áll a közleményben.

The post Pénzbüntetést kaptak kutyatartóra támadó állatvédők Veszprémben appeared first on .

Felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás miatt emelt vádat a Siklósi Járási Ügyészség az ellen a férfi ellen, aki társaival próbált kirabolni egy bosnyák pénzváltót még 2010-ben – közölte a Baranya megyei főügyész.

Varga-Koritár György közleményében azt írta: az ügyészség azért csak több mint tíz évvel az eset után emelt vádat, mert a férfi korábban Németországba menekült, s csak 2020 decemberében fogták el, majd idén januárban hozták haza. A vádlott 2010 januárjában adott “megbízást” négy ismerősének, hogy raboljanak ki egy bosnyák állampolgárságú, pénzváltással foglalkozó embert, aki a vádlott tudomása szerint napi rendszerességgel több millió forintot tartott magánál.

A négy férfi beleegyezett a bűncselekmény elkövetésébe, melyhez a vádlott fekete ruhát, símaszkot, valamint kalapácsnyelet és gázsprayt adott a társainak. Miközben a vádlott egy benzinkútnál várakozott, a négy férfi közül kettő a sértett lakása mellett, két másik társuk pedig a közelben várta őket. Amikor a sértett és barátnője hazaért, a bokor mögött rejtőző két férfi szinte azonnal rájuk támadt és bántalmazni kezdte őket, majd a nő táskájával elszaladtak.

A táskában – az elkövetők várakozásával szemben – nem több millió, hanem pusztán alig huszonötezer forint volt. A négy embert a Siklósi Járásbíróság 2013-ban már elítélte.

The post Több mint tíz év után emeltek vádat egy rablás elkövetője ellen Siklóson appeared first on .

Újabb építészeti bűnmegelőzésen alapuló közösségi teret adtak át Kőbányán csütörtökön, amelynek célja, hogy a korábban elhanyagolt területen kialakított új tér közösséget gyűjtő erővé váljon – erről a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) elnöke beszélt az átadó ünnepségen.

Hatala József felidézte: az NBT az építészet bűnmegelőzési eszközökkel programját 2013-ban indította el, több városban is végeztek hasonló beruházásokat, de Kőbányán érték el a legnagyobb sikert. Ismertette: a tervezésben és a kivitelezésben is összefogtak a helyiek, a diákok, a rendőrök, polgárőrök, helyi vállalkozók, az önkormányzat, a büntetés-végrehajtás munkatársai. Volt aki, anyagilag, volt aki alapanyaggal, mások munkával segítették, hogy teljesértékűvé váljon a program.

Felére csökkent a bűncselekmények száma a környéken, erőszakos bűncselekmény pedig nem történt, mióta 2019 szeptemberében átadták a mostani beruházás első ütemét Kőbányán – mondta az ünnepséget követően Hatala. Hozzátette: ez a terület korábban nemcsak elhanyagolt volt, de közbiztonságilag is kockázatos. Azzal, hogy az Ónodi utca, a Kolozsvári utca, a Liget utca és a Bánya utca által határolt terület egyik felét átláthatóvá, rendezetté tették, már a bűnügyi adatokban is megmutatkozott – mondta.

A mostani beruházás a terület másik felét érinti, itt kutyafuttatót alakítottak ki. A beruházás két üteme csaknem negyvenmillió forintba került, amelynek több mint felét az NBT finanszírozta.

Radványi Gábor, Kőbánya alpolgármestere az ünnepségen elmondta: amikor 2010-ben a választásokra készültek, közvélemény-kutatást végeztek, hogy mi érdekli leginkább az embereket. A válaszok alapján pedig a közbiztonságot választották elsőként az emberek, minden más ezt követte. Ezért kezdtek kamerákat telepíteni a közterületekre, támogatni a rendvédelmi szerveket és rendvédelmi napokat tartani, amit idén augusztusban is megrendeznek.

The post Bűnmegelőzésen alapuló közösségi teret adtak át Kőbányán appeared first on .

Több mint harminc év után megszűnik önálló intézményként és csütörtöktől betagozódik a német szövetségi levéltár (Bundesarchiv) szervezetébe az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) állambiztonsági minisztériumának (Stasi) iratait kezelő hivatal (BStU).

A Bundesarchiv átveszi a hivatal valamennyi – csaknem 1300 – munkatársát, tovább működteti berlini központját és 13 területi archívumát. A keletnémet pártállam politikai rendőrségének dokumentumai továbbra is nyilvánosak és kutathatók. Abban sincs változás, hogy állami és önkormányzati szervezetek iratbetekintést kérhetnek közszolgálati állás betöltése előtti ellenőrzéssel, bizalmas munkakör betöltésére jelölt személyek és parlamenti képviselők átvilágításával, és kitüntetések adományázását megelőző vizsgálattal kapcsolatban.

A szövetségi parlament (Bundestag) 2019-ben döntött arról, hogy a BStU nem önálló szövetségi hivatalként, hanem az országos levéltár részeként működik tovább. A döntéssel elfogadták a két intézmény vezetői által közösen kidolgozott tervet. A hivatal beolvasztását élesen bírálták egykori NDK-s ellenzékiek és jelenlegi ellenzéki pártok, hangsúlyozva, hogy a Stasi-levéltár mint önálló intézmény a rendszerváltás és az újraegyesítés egyik fontos vívmánya.

Az integráció pártolói szerint viszont éppen az országos levéltár szervezeti kerete a legfőbb biztosíték arra, hogy hosszú távon is megmaradjanak és digitális formátumban is hozzáférhetők legyenek a Stasi-iratok.

Roland Jahn, a BStU – utolsó – vezetője szerint az új működési forma kifejezi, hogy az NDK történelme nem csupán a Stasi története. A diktatúra bukása utáni első időszakban indokolt volt egy külön hivatal fenntartása, de “már nem vagyunk a kilencvenes években” – mondta az újságíró-történész a napokban a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság hírcsatornájának (RBB-Inforadio).

Az egyesüléssel szélesebb a horizont, a történettudományi kutatások így sokkal inkább irányulnak majd a pártállam egészének természetére, működésére és a diktatúrában élő egyén szerepére, felelősségére – fejtette ki Jahn.

A BStU-nál több mint 111 folyókilométer aktát kezelnek. Az anyaghoz iratok mellett 1,7 millió fénykép, mikrofilm és dia tartozik, és csaknem 30 ezer film-, és hangfelvétel. Az NDK bukása idején a Stasi épületeiben nagy mennyiségű összetépett iratot is találtak, több mint 15 ezer dobozt és zsákot töltöttek meg a megsemmisítésre előkészített dokumentumok. Ebből az anyagból kézzel és iratrekonstrukcióra fejlesztett szoftverekkel eddig 1,63 millió oldalt állítottak helyre. A hivatal legutóbbi összesítése szerint az átvilágítási, jóvátételi, nyugdíjügyi, valamint a tudományos természetű és a sajtótól érkezett megkeresésekkel együtt 7 353 885 iratbetekintési kérelmet dolgoztak fel.

The post Megszűnik önálló intézményként a német Stasi-levéltár appeared first on .

Széleskörű kibertámadás érte a legfontosabb lengyel politikusokat, a lengyel és szövetséges titkosszolgálati elemzések szerint a támadás az Oroszországi Föderáció területéről indult – közölte Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfőhelyettes, a kormánypárt elnöke.

Az információt későbbi sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki miniszterelnök is megerősítette, és felhívta a lengyeleket, hogy ne adjanak hitelt a következő napokban várhatóan terjesztett álhíreknek. Kormányfőhelyettesként a nemzetbiztonsági és védelmi ügyek felügyeletéért felelős Kaczynski hivatalos közleményében megírta: a kibertámadás a legfontosabb lengyel tisztségviselők, miniszterek, különféle irányultságú tömörülések parlamenti képviselői ellen irányult.

Beszámolt arról is, hogy az ügyet továbbra is vizsgálják, rögzítik a bizonyítékokat, a támadás által érintett személyeket pedig a rendőrség tájékoztatja a további teendőkről, a többi között e-mailfiókjuk védelméről. Kaczynski megfontoltságra kérte a lengyeleket, arra, hogy “ne keveredjenek bele a különféle irányultságú politikusok ellen irányuló műveletbe”, melynek “egyik fő célja az, hogy megtámadja a lengyel társadalmat, destabilizálja az országot”.

A kibertámadások témája múlt hét óta foglalkoztatja a lengyel közvéleményt, akkor a kormányfői hivatal vezetője, Michal Dworczyk számolt be a közösségi médiában arról, hogy feltörték e-mail és Twitter-fiókját, valamint a feleségéét is. Dworczyk esete nyomán szerdán zártkörű ülésen tárgyalt a szejm a kibertámadásokról. Ezt követően Piotr Müller kormányszóvivő közölte: a lengyel politikusok a következő hetekben egy dezinformációs támadás célpontjává fognak válni, a lengyel titkosszolgálatok e kapcsán megfelelő lépéseket tesznek.

The post Oroszország területéről érkező kibertámadás ért lengyel politikusokat appeared first on .

Korrupciógyanú miatt őrizetbe vett a Központi Nyomozó Főügyészség egy rendőri gazdasági vezetőt – jelentette be a szervezet vezetője.

Keresztes Imre közleményében azt írta: a vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban a héten tíz helyszínen, három embert érintően végeztek összehangolt nyomozati cselekményeket, amelyekben mintegy hatvanan, ügyészek és a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai vettek részt.

A rendőrség oktatással és kiképzéssel foglalkozó, önálló gazdálkodásra jogosult szervezeti egysége egy ingatlan felújítására áprilisban csaknem 300 millió forint értékű meghívásos közbeszerzési pályázatot írt ki. A gyanú szerint az ügyben döntésre jogosult gazdasági vezető és egy osztályvezető-helyettes – aki a közbeszerzési eljárás bírálóbizottságának a titkára is volt – már az eljárás előkészítésekor megállapodott egy vállalkozóval: a pályázatot úgy befolyásolják, hogy azt az adott cég nyerje el.

A két gyanúsított más vállalkozásokat is megkeresett, amelyek ténylegesen nem akarták elvégezni az ingatlan felújítását, ezért – a későbbi nyertes cég vezetőjével egyeztetve – az ajánlatukat magasabb összegben nyújtották be. Mivel a pályázat kiírásakor a vállalási ár volt elsődlegesen a döntő, a bírálóbizottság érvényes ajánlattevőnek a vállalkozó cégét javasolta, a gazdasági vezető pedig ezt a céget jelölte meg nyertesnek.

Az ügyészség a vállalkozót vesztegetés bűntette, a két rendőrségi vezetőt vesztegetés elfogadása és versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki. A vállalkozó és az osztályvezető-helyettes beismerő vallomást tett, a gazdasági vezető megtagadta a vallomástételt. Utóbbit a nyomozó főügyészség őrizetbe vette és indítványozta letartóztatását.

The post Korrupciógyanú miatt őrizetbe vettek egy rendőri vezetőt appeared first on .

Az elmúlt években végrehajtott jelentős fejlesztések nyomán megszűnt a hazai büntetés-végrehajtási (bv-) intézetek zsúfoltsága – jelentette ki a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka.

Tóth Tamás hozzátette: ez azt jelenti, hogy az újonnan épített, illetve kibővített épületek átadásának köszönhetően ma 96 százalékos a hazai bv-intézetek telítettsége. Az elmúlt négy évben végrehajtott, összesen 150 milliárd forint értékű fejlesztés részeként egyebek mellett átadtak egy új bv-intézetet, bővítettek tíz objektumot, megújult a büntetés-végrehajtás informatikai rendszere, járműparkja és biztonságtechnikai eszközparkja – mondta a vezérőrnagy.

Emlékeztetett arra, hogy a börtönrendszer évtizedes problémája volt az intézetek túltelítettsége, ezért létesítettek több ezer új férőhelyet. Az igazi áttörés – folytatta – 2020-ban volt, amikor száz százalék alá csökkent a telítettségi mutató, ami 2013-ban még 146 százalék volt; 2019-ben új börtönt adtak át Kiskunhalason, 2020-ban pedig további tíz börtönt bővítettek. Az építési munkálatok döntő többségét fogvatartottak végezték – fűzte hozzá.

Tájékoztatása szerint 2020 őszén készült el a bv új egészségügyi központja. A tököli rabkórház kiváltására épült, 194 ággyal rendelkező intézmény országos szinten biztosítja a fogvatartottak kórházi és járóbeteg-szakellátását.

A parancsnok hangsúlyozta, hogy a férőhelybővítés mellett a börtönöket biztonságtechnikailag is modernizálták; a 2019-ben elkezdődött fejlesztéseknek köszönhetően mára az összes hazai bv-intézet egységes, modern biztonságtechnikai eszközparkkal rendelkezik: több ezer új beltéri és kültéri kamera, több száz kézi fémkereső, több tucat kapukeretes fémkereső, csomagvizsgáló berendezés, illetve speciális jelzőberendezés biztosítja a fegyintézetek rendjét. A büntetés-végrehajtás újonnan létrehozott műveleti központja a rendkívüli események gyors és hatékony felszámolását támogatja – sorolta az eredményeket.

A gépjárműpark több mint háromszáz új szolgálati járművel bővült 2016 óta, illetve korszerűsítették valamennyi börtön konyháját, és megújultak az irodák, az öltözők, a konditermek is – tette hozzá Tóth, aki kiemelte, hogy üzembe helyezték a kifejezetten a büntetés-végrehajtási feladatok ellátására kifejlesztett úgynevezett SAFE-rendszert. Az applikációnak köszönhetően a felügyelők okoseszközeikkel a börtönön belül bárhol és bármikor elérhetik a fogvatartottakra vonatkozó legfontosabb adatokat.

Ez utóbbi projekt eredményeként a börtönfolyosókon megjelentek az úgynevezett KIOSZK berendezések is. Ezek a vandálbiztos táblagépek elektronikus ügyintézési pontokként szolgálnak a fogvatartottak számára; ezek használatával nyújthatják be panaszaikat, kérelmeiket, ami kiváltja a papíralapú ügyintézést. Szintén kiépültek a távmeghallgatási rendszer végpontjai valamennyi bv-intézetben – ismertette.

Végül hangsúlyozta, hogy Európában egyedülálló módon Magyarországon megvalósult az intézményekben fogvatartott csaknem 18 ezer elítélt teljes foglalkoztatása. Ez azt jelenti, hogy minden munkaképes fogvatartott dolgozik a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságaiban vagy képzésen vesz részt. Ennek nyomán az intézményhálózat az alapvető élelmiszerek csaknem száz százalékát megtermeli önmaga számára, illetve az állattenyésztésen és növénytermesztésen túl készítenek használati tárgyakat is – mondta Tóth.

A fejlesztéseket egy úgynevezett okoskiadványban is összefoglalták; a kézikönyvben elhelyezett chipre csatlakozva online tartalmak is megtekinthetők. Az is elhangzott, hogy a büntetés-végrehajtás 2018-ban a szervezeti, 2021-ben pedig a toborzó weboldalával nyert díjat az év honlapja pályázaton.

The post Megszűnt a zsúfoltság a büntetés-végrehajtási intézetekben appeared first on .

A Fővárosi Törvényszék – nem végleges végzésében – elrendelte annak a kanadai állampolgárságú nőnek, illetve szlovák-kanadai állampolgárságú férfinek az ideiglenes kiadatási letartóztatását, akivel szemben a Kanadai Ontario Kerületi Bíróság bocsátott ki nemzetközi elfogatóparancsot.

A Fővárosi Törvényszék azt közölte, hogy a kanadai hatóságok emberölés és egyrendbeli emberölés kísérlete miatt keresték a két embert. A férfi és a nő február 28-án egy üzleti találkozón vett részt a két sértettel. A megbeszélés során a férfi mindkét embert lelőtte. Az egyik áldozat még a helyszínen életét vesztette. Ezt követően a két terhelt külföldre menekült.

A bíróság a tárgyaláson kizárólag azt vizsgálta, hogy a meglévő információk szerint a kiadatás, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatás feltételei fennállnak-e. A kiadatás kérdésében az igazságügyi miniszter dönt majd. A tárgyaláson a nő hozzájárult kiadatásához a specialitás elvének alkalmazásával, ami szerint kiadatása esetén a kanadai hatóságok kizárólag a jelen kiadatási kérelemben szereplő ügyekkel kapcsolatban állíthatják bíróság elé.

A törvényszék a nő nyilatkozatára figyelemmel elrendelte annak ideiglenes kiadatási letartóztatását és megállapította, hogy esetében lehetőség van az egyszerűsített kiadatásra. A férfi nem járult hozzá a kiadatásához. A személyi körülményeire, a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára és a kiszabható büntetés mértékére figyelemmel a bíróság azonban az ő esetében is elrendelte az ideiglenes kiadatási letartóztatást.

Ha a kiadatás iránti megkeresés és annak mellékletei nem érkeznek meg a kényszerintézkedés elrendeléstől számított harminc napon belül – július 14-ig – a kanadai hatóságoktól, a terheltek ideiglenes kiadatási letartóztatása megszűnik – áll a közleményben.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) a police.hu oldalon hétfőn azt írta, a kanadai rendőrök gyanúja szerint egy 28 éves szlovákiai születésű kanadai állampolgár és 26 éves kanadai barátnője február végén a kanadai Hamiltonban megölt egy 39 éves férfit, valamint több lövéssel életveszélyesen megsebesítette annak 26 éves barátnőjét.

The post Kiadatási letartóztatásban a kanadai gyilkosok appeared first on .

Kijevnek az a fontos, hogy Joe Biden amerikai elnök a Vlagyimir Putyin orosz államfővel szerdán Genfben tartott csúcstalálkozóján kiállt Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett, továbbá új megközelítésben tett említést a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtásáról is – jelentette ki Mihajlo Podoljak.

Az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az UNIAN hírügynökségnek kiemelte, hogy a két elnök találkozója részben meghatározta a nemzetközi politika, valamint a Washington és Moszkva közötti kétoldalú kapcsolatok helyzetét. Véleménye szerint óriási ideológiai különbség van a két ország között, ami a globális biztonságot tekintve, további párbeszédet igényel. A legfontosabb témákat szerinte csak kinyilatkoztatások formájában érintették.

Podoljak meglátása szerint az amerikai elnök számára ez a csúcstalálkozó az alapvető álláspontok kifejezésére szolgált. “Amerika visszatér a globális menetrendhez. Visszatér a mélyebb együttműködésre európai szövetségeseivel. Az Egyesült Államok egyértelműen kimondja, milyen következményekkel jár Oroszország számára ha ellene vagy partnerei ellen destruktív lépéseket tesz. Ugyanakkor azt is felvázolta, milyen problémákat tudnak együtt megoldani” – fejtette ki a tanácsadó.

Szavai szerint ami Ukrajna számára fontos, hogy Biden egyértelműen kiált Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett. Megemlítette a minszki megállapodásokat is, de más megfogalmazásban: meg kell erősíteni a diplomáciai erőfeszítéseket a végrehajtásuk érdekében. “Ez fontos, mert ez kissé új megközelítést jelent. A valóság némileg eltér attól, mint ami volt akkoriban, amikor megfogalmazták a minszki megállapodásokat, és meghatározták bennük a végrehajtás sorrendjét és logisztikáját. Vagyis ha nem is hangzott el közvetlenül, de szó van a korszerűsítés bizonyos igényéről” – magyarázta Podoljak.

A tanácsadó emlékeztetett arra, hogy az ukrán fél aktívan dolgozott minden szinten a minszki megállapodások “megfelelőbb” olvasatán, így Biden szavai gyakorlatilag Kijev álláspontjának a támogatását tükrözték.

“Jelzésértékű, hogy Oroszország elnöke mennyire másképp kommentálta ezt. Valójában először ismerte el nyilvánosan, hogy elutasít minden javaslatot arra vonatkozóan, hogy a minszki megállapodások a valóságban miként valósíthatók meg, és csak azok politikai részének végrehajtását követeli. Vagyis az Oroszországi Föderáció vezetését csak az érdekli, hogy miközben folytatódik a megszállás, választásokat rendezzenek Donyeckben és Luhanszkban, és rögzítsék az úgynevezett +különleges státusát+ a megszállt területeknek. Ugyanakkor teljesen figyelmen kívül hagyják a biztonsági kontextust. Ez nem logikus. És nagyon jó, hogy ezt a megközelítést a világközösség, így az Egyesült Államok sem igazán támogatja, amint arról tegnap megbizonyosodtunk” – összegezte az ukrán tanácsadó.

The post Biden kiállt Putyin előtt Ukrajna szuverenitása mellett appeared first on .

Törökország nem változtat az Oroszországtól beszerzett Sz-400-as légvédelmi rendszerrel kapcsolatos álláspontján – írta csütörtökön az Anadolu török állami hírügynökség Recep Tayyip Erdogan török elnök azon nyilatkozatára hivatkozva, amelyet a napokban, azerbajdzsáni látogatása során tett török újságíróknak.

Erdogan az interjúban elmondta: a NATO-tagállamok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján közölte Joe Bidennel, hogy Ankara álláspontja változatlan.

“Azt mondtam: ne várjátok, hogy más lépést teszünk akár az F-35-ös harci repülőgép, akár az Sz-400-as légvédelmi rendszer ügyében” – fogalmazott a török államfő. Hangsúlyozta: Törökország teljesítette “a rá eső részt” a vadászbombázó fejlesztési programját illetően, és kifizette, amit kellett.

A török elnök jelezte, hogy szorosan figyelemmel követik a kérdést, különös tekintettel Törökország jogaira vonatkozóan. Kiemelte: a két ország továbbra is egyeztetéseket folytat a védelmi iparral kapcsolatos ügyekről, beleértve a lehetséges közös lépéseket. A megbeszélésekre az elkövetkező időszakban a külügyminiszterek, a védelmi miniszterek, valamint a védelmi hivatalok vezetőinek szintjén kerül sor – tette hozzá.

Törökország 2019-ben szerezte be az Sz-400-as ütegeket Oroszországtól. A török-orosz ügyletet az Egyesült Államok élesen bírálta, és válaszul kizárta Ankarát az F-35-ös fejlesztési programjából, felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, illetve további szankciókat is kilátásba helyezett a jövőben. 2020. december 14-én Washington újabb büntető intézkedésekkel sújtotta a török védelmi ipart. Ezek között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.

The post Erdogan egyre keményebb: nem változtat az Oroszországtól beszerzett légvédelmi rendszerrel kapcsolatos álláspontján appeared first on .

Késsel és pisztollyal felfegyverkezve fenyegetőzött egy férfi a gyöngyösi polgármesteri hivatalban, a rendőrök elfogták – közölte az intézmény sajtóreferense.

Juhász Marianna tájékoztatása szerint a férfi felfegyverkezve érkezett ügyet intézni a hivatalba, melynek korábban két éven át alkalmazottja volt. Helyismeretét kihasználva jutott el a polgármesteri titkárságra, ahol azzal fenyegetőzött, hogy megöli a polgármesterrel együtt a teljes városvezetést, valamint végez a járási hivatal vezetőjével is. A kiskorú gyermekét egyedül nevelő, több, rendszeresen folyósított segélyben és támogatásban részesülő elkövető azt mondta, arra is felkészült, hogy önmagával is végez – tette hozzá a sajtóreferens.

Hangsúlyozta: a polgármesteri titkárság egyik munkatársnőjének rövid időre sikerült megnyugtatnia az indulatos elkövetőt, aki fegyvert fogott a városháza biztonságáért felelős ügyeletes városrendészre, majd az intézmény egy másik munkatársa el tudta venni a férfitől a kést. Ezután értesítették a rendőröket, akik rövid idő alatt a helyszínre érkeztek és lefegyverezték, majd a Gyöngyösi Rendőrkapitányságra vitték a fenyegetőző férfit.

Az esetről Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője annyit közölt: az elfogott 46 éves helyi lakos elszámoltatása folyamatban van.

The post Fegyverrel fenyegetőzött egy férfi a gyöngyösi polgármesteri hivatalban, elfogták appeared first on .

Csökkent tavaly a konfliktusok intenzitása világszerte, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt azonban mégis békétlenebbé vált a világ, mindenekelőtt a nemzeti jövedelmekhez mért katonai kiadások relatív emelkedése miatt – áll az Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet csütörtökön ismertetett éves jelentésében. A tanulmány szerint Magyarország a legbékésebb országok kategóriájában van.

Az IEP, amelynek Sydneyben, New Yorkban és Oxfordban is vannak kutatóműhelyei, 163 országot és területet vizsgáló, Londonban közzétett felmérésében kimutatta, hogy a szélesebb értelemben vett erőszakcselekmények világgazdasági kihatása – e kategóriába sorolja a cég a katonai kiadásokat is – 2020-ban 14 960 milliárd dollár volt, 0,2 százalékkal magasabb, mint az előző évben.

Ez a globális hazai össztermék (GDP) 11,6 százalékával egyenlő, és azt jelenti, hogy a világ minden lakójának átlagosan 1942 dollárjába került tavaly a békétlenség. Az IEP kimutatása szerint ebben elsődleges szerepe volt a globális katonai kiadások 3,7 százalékos emelkedésének, jóllehet a terrorizmusból eredő gazdasági károk 17,5 százalékkal csökkentek 2020-ban. A gazdasági hatás az erőszaktól leginkább érintett országokban a GDP-érték átlagosan 36 százalékát emésztette fel; az erőszakcselekményektől legkevésbé sújtott országokban ez az arány nem érte el a 4 százalékot.

Tavaly Szíria fizette a világon a legmagasabb árat: a fegyveres konfliktus gazdasági költsége elérte a szíriai hazai össztermék 82 százalékát. A tanulmány szerint tavaly 86 országban javult a szervezet által 23 mennyiségi és minőségi kritérium alapján összeállított békeindex, 75 országban azonban romlott. Az IEP kiemelte azt is, hogy az elmúlt 13 évből kilencben romlott az átfogó globális békeindex.

A cég hangsúlyozza azt is, hogy a hazai össztermékhez mért katonai kiadások globális átlagban immár második éve emelkednek, és ebben szerepe volt a koronavírus-járvány okozta GDP-visszaesésnek. A tanulmány szerint a GDP-arányos katonai kiadások jelzőszáma tavaly 105 országban emelkedett. Az IEP kimutatta azt is, hogy 2020 januárja és 2021 áprilisa között ötezernél több olyan erőszakcselekmény történt a világban, amely a koronavírus-járványhoz köthető. A fegyveres konfliktusok közvetlen világgazdasági kára 2020-ban az IEP számítási módszertana alapján 448,1 milliárd dollár volt, 7,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Ez 2013 óta a legalacsonyabb összeg.

A legrosszabb átfogó indexet az idén Afganisztán kapta, és a sereghajtó ötös mezőnyben szerepel Jemen, Szíria, Dél-Szudán és Irak is. A legbékésebb felső ötös csoportban van Izland, Új-Zéland, Dánia, Portugália és Szlovénia. Ezek az országok az IEP meghatározása szerint a “nagyon magas” békeindexű csoportban vannak. A közép-és kelet-európai EU-térségen belül Csehország került a legjobb helyre: a kilencedik a 163 országot számláló listán.

A közép-európai uniós mezőnyön belül a második legjobb hely Magyarországé, amely a 19. helyre került. Lengyelország a 24., Románia a 25., Szlovákia a 26., Bulgária a 27. helyen szerepel az idei globális békeindexen. Az Egyesült Államok ugyanakkor a 122. helyen áll, Ukrajna a 142., Izrael a 143. helyre került.

The post Globális Békeindex: békétlenebbé vált a világ a koronavírus-járvány alatt appeared first on .