Biztonságpolitika

A NATO hétfői, egynapos csúcstalálkozója új fejezetet nyit a transzatlanti együttműködés megerősítésében az Oroszország és Kína jelentette biztonsági kihívások közepette – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Jens Stoltenberg a harminc államot tömörítő brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csúcstalálkozójára érkezve hangsúlyozta: a NATO kapcsolatai Oroszországgal a hidegháború vége óta a legalacsonyabb szintre csökkentek “Moszkva agresszív fellépései miatt”. A NATO folytatja az elrettentés és a védekezés politikájának alkalmazását, ugyanakkor fontosnak tartja a párbeszéd fenntartását és folytatását Moszkvával. A párbeszéd nem a gyengeség, hanem az erő jele – hangsúlyozta.

Kijelentette továbbá: a szövetségnek közös választ kell adnia Kína gazdasági, politikai és katonai megerősödésére is. Kína nem osztja a NATO által képviselt értékeket. Noha Peking nem a szövetség ellensége, vagy ellenfele, de biztonsági kihívást jelent számára – mondta.

“Nem akarunk hidegháborút Kínával, de alkalmazkodnunk kell a megerősödése jelentette kihívásokhoz” – fogalmazott. Hozzátette: a szövetséges országok vezetői a csúcstalálkozón stratégiai nyilatkozatot fognak elfogadni Kínával kapcsolatban. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a NATO-országok vezetői egyetértenek majd abban, hogy a közös biztonsági kihívások kezelése további forrásokat igényel. A védelmi képességekre fordított kiadások növelése határozott üzenetet küld a szövetség egységéről. Ideje félretenni a megosztottságot – mondta.

Angela Merkel német kancellár érkezésekor azt hangsúlyozta, hogy az európai szövetségesek megerősítik együttműködésüket az NATO-csúcson első alkalommal részt vevő amerikai elnökkel a jelentkező kihívások kezelésének sikere érdekében. A német kancellár leszögezte: a csúcstalálkozón meghatározzák a következő évtizedben megvalósítani kívánt célkitűzéseket, és olyan témákat vitatnak meg, mint az Oroszország és Kína jelentette, egyebek mellett a kibertérben jelentkező kihívások. Reagálni kell Moszkva dezinformációs kampányaira – húzta alá Merkel. Elmondta, a vezetők megvitatják az együttműködés lehetőségeit a NATO-val szorosabb kapcsolatot kereső Grúziával és Ukrajnával is.

Ahhoz, hogy a NATO jobban igazodjon a jövő kihívásaihoz alkalmazkodnia kell és meg kell találnia az ahhoz szükséges megfelelő eszközöket és módszereket, az új kihívásokra pedig úgy kell válaszolni, hogy közben a szövetség hű marad az egységét megerősítő fő célkitűzésekhez – tette hozzá Merkel.

Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: a Kína megerősödése jelentette kihívásokkal a szövetségeseknek közösen kell megbirkózniuk. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ázsiai ország megerősödése lehetőségeket is tartogat. Ez is az oka annak, hogy a NATO nem akar hidegháborút Kínával – mondta. Johnson leszögezte, hogy egyelőre nem mutatkozik javulás London és Moszkva kapcsolataiban, de reményét fejezte ki, hogy “a dolgok jobbra fordulhatnak”. Azt hangoztatta, hogy Moszkva destabilizáló tevékenysége, köztük a nemrégiben történt csapatösszevonás az ukrán határ közelében, vagy a szövetségesek területén elkövetett civilek elleni támadások “csalódást okoznak” az Egyesült Királyságnak. Az Egyesült Királyság uniós kilépésével (Brexit) kapcsolatban a brit kormányfő kifejtette: a NATO legtöbb vezetője megérti a területi egység és megvédése fontosságát.

Emmanuel Macron francia elnök a Twitteren közzétett üzenetében fontos találkozónak nevezte a NATO-csúcsot a szövetségesek közötti egység megerősítése és ennek felmutatása szempontjából. A francia politikus az összetartozás fontosságára figyelmeztetett és hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a szövetségeseket összekötő értékeket, a szövetség alapját képező szabályokat és elveket.

Az észak-atlanti szövetség egynapos csúcstalálkozóján a tagállamok vezetői között részt vesz Joe Biden amerikai elnök is.

A tanácskozáson a fő témák között Oroszország, Kína, a kibertámadások és a klímaváltozás szerepelnek. Stoltenberg korábban kijelentette: a NATO-csúcs célja azon 2030-ig megvalósítani kívánt célok és feladatok meghatározása lesz, amelyek hozzájárulnak a szövetség felkészítéséhez a jövő kihívásaira. A csúcstalálkozó történelmi lehetőséget biztosít a transzatlanti kapcsolatok, valamint a kollektív biztonság megerősítésére – hangoztatta a főtitkár.

The post Stoltenberg: új fejezetet nyitunk a transzatlanti kapcsolatokban appeared first on .

Tűz keletkezett a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet III-as objektumának egyik zárkájában hétfő délután – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP).

Közleményükben azt írták: a tüzet, amely mintegy két négyzetmétert érintett, a börtön munkatársai eloltották. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltói átszellőztették az épületrészt. A Venyige utcai épületben a tűz keletkezésének okát vizsgálják.

A BVOP tájékoztatása szerint három büntetés-végrehajtási dolgozót a mentők megfigyelésre kórházba vittek. A füst miatt a börtön érintett körletrészét a szakmai protokollnak megfelelően kiürítették, és a szükséges intézkedéseket megtették.

The post Tűz ütött ki egy budapesti börtönben appeared first on .

Magyarország olyan jelentős szerepet vállal a NATO működésében, amilyenre ezidáig nem került sor – jelentette ki Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy idén novemberben Magyarország veszi át a NATO legnagyobb szárazföldi műveletének, a KFOR-nak a parancsnokságát Koszovóban, jövőre pedig ismét a vezető nemzet lesz a balti államok légtérvédelmében, miközben ellátja keleti és déli partnereit az egészségügyi védekezéshez szükséges legfontosabb eszközökkel.

Kifejtette, hogy a magyar katonai jelenlétet Koszovóban ötszáz főre növeli Magyarország, továbbá vállalja a KFOR állományának koronavírus elleni beoltását is. Ezzel párhuzamosan a NATO a járvány enyhítésére létrehozott alapon keresztül több keleti és déli partner számára is lélegeztetőgépeket biztosít. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország, a 2014-es walesi NATO-csúcson tett kötelezettségvállalásainak eleget téve, legkésőbb 2024-re költségvetésének két százalékát fordítja majd védelmi kiadásokra. Ez idén 1,6 százalék volt, jövőre 1,87 százalék lesz.

Elmondta, hogy a walesi csúcs másik kötelezettségvállalását, amely azt irányozza elő, hogy a védelmi kiadásokon belül húsz százalék a fejlesztésekre vonatkozzon, Magyarország már öt évvel a határidő előtt elkezdte teljesíteni.

A külügyminiszter kitért arra is, hogy a NATO-csúcsra akkor kerül sor, amikor a világ új időszámításba lép, mivel a világjárvány nyomán megváltozott politikai és gazdasági viszonyrendszerek új megközelítést tesznek szükségessé. “A változások komoly biztonsági aspektusokkal rendelkeznek, ezért a NATO egy új stratégiai koncepciótervét, a NATO 2030-at Magyarország is támogatja” — emelte ki a magyar diplomácia vezetője.

The post Magyarország jelentős szerepet vállal a NATO működésében appeared first on .

Érkezik a Romváros főutcájára a szolnoki különleges műveleti csoportért egy szolnoki H145M.

Vonatkozó irodalom.

Zord

Az Egyesült Államok nem törekszik konfliktusra Kínával és Oroszországgal – mondta a hét vezető ipari hatalom (G7) vasárnap véget ért angliai csúcstalálkozója után Joe Biden amerikai elnök.

Biden a háromnapos találkozó után tartott rövid sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az Egyesült Államok visszatért globális vezető szerepéhez, és ezt a szerepét azokkal az országokkal vállvetve látja el, amelyek osztoznak az amerikai kormány által vallott, mélyen gyökerező értékekben. Biden kijelentette: véleménye szerint máris sikerült haladást elérni az Egyesült Államok hitelességének helyreállításában.

Biden kijelentette azt is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek igaza volt, amikor minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy az orosz-amerikai viszony jelenleg mélyponton van. Az amerikai elnök és az orosz államfő a jövő héten tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját Genfben. Az angliai G7-csúcs utáni sajtóértekezletén Biden kijelentette: az orosz-amerikai viszonyrendszer alakulása a továbbiakban attól függ, hogy Moszkva a nemzetközi normákkal összeegyeztethető magatartást tanúsít-e. Hozzátette: “nagyon egyértelműen” tudatni fogja Putyinnal a véleményét, de ez nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok konfliktusra törekedne Oroszországgal.

Az amerikai elnök már az angliai G7-csúcs csütörtöki kezdete előtti nyilatkozatában is kiemelte, hogy Washington nem konfrontációra, hanem stabil, kiszámítható kapcsolatrendszerre törekszik Oroszországgal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha az orosz kormány “káros cselekedetekre ragadtatná magát”, arra az Egyesült Államok érdemi, robusztus választ adna. A G7-csúcs vasárnapi zárása utáni sajtótájékoztatóján Biden kijelentette: az amerikai kormány ugyanilyen egyértelmű módon készül a kínai-amerikai viszony kezelésére.

“Személyesen tudattam Hszi Csin-pinggel, a kínai elnökkel, hogy nem konfliktusra törekszem. Ahol mód van az együttműködésre, ott együttműködünk, és ha valamiben nem értünk egyet, arról is őszintén fogok beszélni” — fogalmazott az amerikai elnök. Biden szerint a nyugati demokráciák versenyben állnak a világ autokratikus rendszereivel. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nem kizárólag és kifejezetten Kínára értendő.

The post Biden: Washington nem akar konfliktust Kínával és Oroszországgal appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan török elnök közölte, hogy a NATO-tagállamok vezetőinek hétfői brüsszeli csúcstalálkozóján Joe Biden amerikai elnökkel meg kell vitatnia a török-amerikai viszonyt, amelyet szerinte több területen továbbra is számos megoldatlan kérdés terhel. Erdogan elsődlegesen a török védelmi ipart érintő ügyeket emelte ki, de kitért az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitások eltérő megítélésére is.

A török államfő az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatót, mielőtt Brüsszelbe indult. A tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a NATO-csúcson fog először személyesen találkozni Bidennel azóta, hogy az amerikai elnököt január 20-án beiktatták hivatalába. Jelezte: amerikai kollégájával a kérdések széles körét tervezik megvizsgálni. Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökországnak és az Egyesült Államoknak maga mögött kell hagynia “megannyi híresztelést”, és arról kell beszélnie, hogy mit tudnak tenni a jövőben.

A védelmi ipart illetően számos olyan kérdés van, amelyet a két ország nem zárt le – hívta fel a figyelmet a török elnök. Kiemelte: ezek közül a legfontosabb az F-35-ös harci repülőgép ügye, amelynek fejlesztési programjából Washington kizárta Ankarát, miután Törökország 2019-ben Sz-400-as légvédelmi rendszert szerzett be Oroszországtól.

A török-orosz ügyletet az Egyesült Államok élesen bírálta, és a kizárás mellett válaszul felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és további szankciókat helyezett kilátásba a jövőben. 2020. december 14-én Washington újabb büntető intézkedésekkel sújtotta a török védelmi ipart. Ezek között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.

Erdogan a vasárnapi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Törökország teljesítette az F-35-ösökre vonatkozó megállapodást, szemben az Egyesült Államokkal. A török elnök egyúttal jelezte: Bidennel górcső alá veszik az amerikai Patriot légvédelmi rendszer beszerzésének lehetőségét is, amellyel kapcsolatos ígéretét Washington – még az Sz-400-as ütegek vásárlása előtt – szerinte szintén nem tartotta be.

Erdogan kitért arra is, hogy április 24-én Biden hivatalosan népirtásnak ismerte el az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitásokat. A lépés a török vezetés heves bírálatát váltotta ki, az ankarai külügyminisztérium még aznap este bekérette az Egyesült Államok ankarai nagykövetét. A török államfő vasárnap nyomatékosította a korábbi szavait. Mint mondta: Biden áprilisi állásfoglalása komolyan elszomorította Törökországot. Majd hozzátette, hogy a hétfői tárgyalások során sem mehet el szó nélkül az amerikai álláspont mellett.

A török-amerikai kapcsolatokban sok egyéb tényező is feszültség tárgya. A legjelentősebbek közé tartozik, hogy Washington támogatja az Ankara által terroristáknak tekintett szíriai kurd fegyvereseket, és hogy a 2016-os törökországi puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot az Egyesült Államok lassan öt év elteltével sem adta ki Ankarának.

The post Erdogan: a NATO-csúcson Bidennel meg kell vitatni a török-amerikai kapcsolatokat appeared first on .

A személyes kapcsolatok helyreállítása és párbeszéd beindítása végett van szükség a Joe Biden amerikai elnökkel szerdán megtartandó genfi csúcstalálkozóra – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

Putyin egyetértett azzal a Washingtonban is kifejtett állásponttal, miszerint számos kérdés kölcsönös érdeklődésre tart számot. Ezek között a hadászati stabilitás és a regionális konfliktusok témáját, a környezetvédelem és az ökológia kérdéseit, valamint a gazdasági együttműködést nevezte meg. “Vannak olyan kérdések, amelyekben valóban hatékonyan tudunk együttműködni” – hangsúlyozta az orosz elnök.

“Ha a mostani találkozó után munkamechanizmusokat hozunk majd létre ezeken a területeken, az szerintem már jó lenne. Elmondhatnánk, hogy a találkozó nem volt hiábavaló. Helyre kell állítanunk a személyes kapcsolatainkat, viszonyunkat, közvetlen párbeszédet kell kialakítanunk, és ténylegesen működő kölcsönhatás-mechanizmusokat kell létrehoznunk a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken” – tette hozzá.

Az orosz vezető a kiberbiztonságot az egyik legfontosabb megtárgyalandó kérdésnek nevezte, rámutatva, hogy hackerek fontos rendszereket tudnak lekapcsolni, amelynek “nagyon súlyos következményei lehetnek”. Közölte, hogy Moszkva kész kiberbűnözőket kiszolgáltatni az Egyesült Államoknak, ha ugyanerre az amerikai fél is hajlandó lesz Oroszország viszonylatában. Úgy vélekedett, hogy az erre vonatkozó kölcsönös kötelezettséget szerződésben kellene rögzíteni.

Putyin ugyanakkor óvott attól, hogy valaki túlzott jelentőséget tulajdonítson az amerikai részről hallható negatív retorika visszafogásának. Rámutatott, hogy az ilyesmi bevett gyakorlat csúcstalálkozók előtt, “profi megközelítés” az amerikaiak részéről, s a maga részéről Moszkva is hasonlóképpen jár el.

A “professzionalizmus megnyilvánulásaként” méltatta, hogy a Biden-kormányzat első külpolitikai lépéseként meghosszabbította a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START-szerződés hatályát. Azt mondta, hogy Moszkva egyetlen olyan lépést sem tett, amely a biztonság területén rontaná a kétoldalú kapcsolatokat.

“Itt van Lengyelország és Románia – rakétavédelmi rendszerek települnek ott, és csapásmérő eszközöket lehet oda helyezni. Mi pedig kivontuk a katonai bázisunkat Kubából. Mi nem tesszük (ugyan)ezt, a partnereink pedig ezzel vannak elfoglalva” – nyilatkozta Putyin.

Ezzel az orosz elnök arra a Washingtonnal szemben többször megfogalmazott moszkvai vádra utalt, hogy a Lengyelországba és Romániába telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerek kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak. Putyin kifejezte reményét, hogy a genfi csúcs megteremti a feltételeit az ilyen problémák megbeszélésének.

Kifejtette, hogy mindkét fél érdekelt az üzleti együttműködésben, és az amerikai cégek szeretnének is Oroszországban tevékenykedni, de “a fülüknél fogva” rángatják ki őket az orosz piacról, emiatt átengedik helyüket a konkurenciának.

Putyin “a vörös vonal átlépésének” tekintené Ukrajna felvételét a NATO-ba, mert az Oroszországgal szomszédos országba telepítendő rakéták 7-10 perc alatt elérhetnék Moszkvát. Az orosz vezető emellett azt mondta, hogy a náci Németország eszméire emlékezteti őt az az ukrán törvénytervezet, amely őshonos és nem őshonos népekre osztja fel Ukrajna lakosságát.

The post Putyin: a személyes kapcsolatok helyreállítása végett van szükség a csúcstalálkozóra Bidennel appeared first on .

Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis évente több alkalommal lehetőséget ad a sajtónak és a spotter közösségnek, hogy szervezett keretek között dokumentálja és fotói segítségével a civil társadalom felé bemutassa a repülőbázis mindennapjainak egy-egy szeletét. Így volt ez június elején is, amikor a hétköznapi repülőüzem mellett egy fontos esemény megörökítésére is lehetőség nyílt. Az e heti bejegyzéshez ezekből a képekből válogattam.

Napsütötte Juliett

Indulásra kész Gripen a J (Juliett) zónában. A póttartályon kívül Litening célzókonténert és a földi célok elleni Maverick rakéta gyakorló változatát függesztették a fegyveresek.

Műszakaik figyelik az egyik együléses gép indítását.  

Mosoly a zónában. Vajon mi hangzott el a fejhallgatóban?

Ez a gép a következő sorban repül majd.

A kétüléses 43-as és személyzete. Az orrfutó kirugózott, a kacsaszárny kissé húzott helyzetben van.

Ugyancsak a 43-as, amely visszaérkezve, felhőárnyékban gurul a zónába.

Először az első ülésből száll ki a hajózó.

A hátsó üléstől egy külön járó vezet az első fülkéhez akasztott létrához.

Lángálló overall, g-nadrág, mellény, túlélőkészlet. A légkondicionált fülkéből kiszállva, a kora nyári hőségben aligha komfortos viselet a Gripen hajózók öltözéke. 

Az újabb felszállásra való előkészítés része a vizuális ellenőrzés. A földről nem látható részek szemrevételezéséhez fel kell mászni a Gripen „hátára”.

A pilóták térdblokkján a repülés közben fontos információk és adatok vannak.

Két ujj a magasban – indulhat a segédhajtómű.

Egy ujj a magasban – indulhat a hajtómű.

Időnként a műszakiak is lehetőséget kapnak egy repülésre a Gripen hátsó ülésében.

A gép alá egy bölcsőt gurítanak és emelőket akasztanak. A műszakiak a póttartályt veszik le a 37-es Gripenről, amellyel az egyik bemutató pilóta repül rövidesen.

Egy kis szusszanó a gépek indulása előtt.

Néhány szót vált a zónában zajló tevékenységért felelős zónaparancsnok és az egyik Gripen műszakija. Már amennyire ez a zajban lehetséges, mert a háttérben álló gépnek már jár a hajtóműve.  

A megannyi ellenőrzés egyike: a műszakiak a törzsféklap működését figyelik.

Erre a mozzanatra később került volna sor. A pilóta kiszállt, gépe egyelőre marad a zónában.  

Mondd, mi a gond? A pilóta helyét a műszakiak foglalják el és vallatni kezdik a Gripent.

*

Afganisztánból, kísérettel

Tizennyolc év után véget ért a Magyar Honvédség afganisztáni szerepvállalása. Az utolsó kontingens tagjait június 8-án a szállítórepülő század egyik A319-ese szállította haza. A másik Airbus egyelőre még nyitott ajtókkal szellőzik az állóhelyen. A negyvenöt perces repülés során ezzel igyekszünk majd utolérni a Gripenek kíséretével érkező afganisztáni gépet.

Az elmaradhatatlan körbejárást, a gép vizuális ellenőrzését a másodpilóta végzi el.

Rövid repülés lesz, de a biztonsági tájékoztató ugyanúgy lezajlik, mint más esetben.

Megkezdjük a gurulást, a műszaki útjára engedi az Airbust.

Várakozás a kijelölt légtérben. A szárnyat a géptörzs árnyékolja, a nyugati napfény a szárnyvéget lezáró felületen (wingtip fence) és a fékszárnysín áramvonalazó burkolatán csillog.

Feltűnik az Airbus, amelyet a magyar határnál a készültségi Gripenek fogadtak.

14 000 láb (4200 méter) magasan repülünk a vadászkísérettel érkező Airbus közelében. Sebességünk 280-290 csomó (500-520 km/h), ennyi a Gripeneknek is megfelel.

Alattunk a repülőbázis, igyekszünk lefelé, hogy az érkezés pillanatait már a földön dokumentálhassuk.

A műszakiak megkezdik az érkezés utáni teendőiket.

Fent, a pilótafülkében is van még tennivaló.

A lenyugvó nappal a háttérben érkezik az utolsó afganisztáni gép és kísérete.

A vadászok leválnak a szállítógépről, amely azután alacsonyan áthúz a pálya felett.

Kapitány és személyzete. Ők is a zónában maradnak, mert közvetlen kollégájuk is a hazaérkezők között van.

Újra itthon, magyar földön.

Miközben az Airbus begurul, a kíséret is áthúz és leszáll.

 A vizes fogadtatást a repülőbázis tűzoltói biztosítják.

Az aláhulló vízpermeten átvilágít a fényszóró.

A 604-es kifordul a vízhíd alól.

A hazatérőket zenekar várja.

A kiszállás utáni első pillanatok a hozzátartozóké, majd a hivatalos fogadás következik.

Az utolsó kontingenst a Magyar Honvédség frissen kinevezett parancsnoka fogadta.

Amikor két Airbus személyzete találkozik.

Még a csomagok kirakodása van hátra, azután vége a napnak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Lengyelország és Szlovákia a NATO keleti szárnyán fekvő országokként összehangolják biztonsági politikájukat, ez a keletről fenyegető “újbirodalmi politika” megállítása miatt fontos – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, miután szlovák hivatali kollégájával tárgyalt Varsóban.

Az Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel közös sajtóértekezleten Morawiecki beszámolt: “nagyon egyértelműen” értékelték az ukrajnai, a fehéroroszországi fejleményeket, továbbá Oroszország politikáját a két említett ország, valamint Lengyelország és Szlovákia iránt is. “Mi, a NATO keleti szárnyán fekvő országok – Szlovákia és Lengyelország – összehangoljuk politikánkat biztonsági téren” – emelte ki, fontosnak nevezve, hogy e folyamat megállíthatja “azt az újbirodalmi politikát, amelyet a kelet felől tapasztalunk”.

Morawiecki beszámolt arról is: a találkozón “nyugtalanságát és nagyon nagy csalódását” fejezte ki az amerikai adminisztrációnak az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték iránti politikája miatt. Ezzel a Balti-tenger alatt épülő gázvezeték miatt kivetett amerikai szankciók májusban bejelentett visszavonására utalt.

Későbbi, a Hegerrel folytatott tárgyalást összefoglaló Facebook-bejegyzésében a lengyel kormányfő az Északi Áramlat-2-ről még megírta: Lengyelország és Szlovákia együttműködik “az Európa számára kártékony projekt megállítása érdekében”.

Aláhúzta továbbá: a lengyel-szlovák, valamint szélesebb értelemben a visegrádi csoporton (V4) belüli együttműködésnek köszönhetően “a Közép-Európa a regionális és az uniós gazdasági növekedés hajtómotorjává vált”.

Heger a sajtókonferencián megköszönte Varsó szolidaritását a koronvírus-elleni harcban. A kétoldalú gazdasági együttműködésről beszélve, leszögezte: Lengyelország a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Szlovákiának, a járvány során a kölcsönös kereskedelmi csere csökkentése “alighanem a statisztikai hibával volt egyenlő” a nehéz időszak elmúltával pedig fontos a kétoldalú kapcsolatok további erősítése.

The post Lengyelország és Szlovákia összehangolják biztonsági politikájukat appeared first on .

Washington “minden szükséges lépést megtesz” az Afganisztánban a nemzetközi erőknek tolmácsoló afgán állampolgárok biztonsága érdekében – jelentette ki Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán.

Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) tudósítása szerint a tábornok emlékeztetett rá, hogy az “afgán dossziét” a külügyminisztérium kezeli, és a külügyminisztérium feladata a vízumok kiadása is azoknak a volt tolmácsoknak, akik attól tartanak, hogy a külföldi csapatok távozása után veszélybe kerülhet a saját személyes biztonságuk. Milley azonban hozzátette: ez ügyben a Pentagon (védelmi minisztérium) is tett már lépéseket. “Ez erkölcsi kötelességünk” – hangsúlyozta az amerikai vezérkari főnökök vezetője. “Mindenkit biztosíthatok arról, hogy az amerikai kormányzat minden szükséges intézkedést megtesz mindazoknak a biztonságáért és védelmében, akik együttműködtek velünk az elmúlt két évtizedben” – hangoztatta Milley.

Az ugyanezen a meghallgatáson részt vevő Lloyd Austin védelmi miniszter azzal egészítette ki Milley mondandóját, hogy a védelmi tárca számára kiemelt fontosságú, hogy a tolmácsok biztonságba helyezése a lehető leggyorsabban történjék.

A nemzetközi csapatok kivonásával egyidejűleg a nyugati nagykövetségeken és a katonák mellett dolgozó afgán tolmácsok és fordítók ezrei jelentkeztek az afganisztáni nyugati külképviseleteken bevándorlási vízumért. Valamennyien attól tartanak, hogy a csapatkivonások után egyes afgánok – kivált a tálibok – bosszút állnak majd rajtuk, mert együttműködtek a nyugatiakkal. A kabuli amerikai nagykövetségen jelenleg mintegy 18 ezer afgán várja bevándorlási vízumkérelmének elbírálását.

Austin a szenátusi meghallgatáson jelezte azt is, hogy az amerikai hadsereg már megkezdte az Afganisztánban működő dzsihadista csoportok légi megfigyelését. Mint mondta: ezeket a hadműveleteket nem afgán területen, hanem külföldön, a Perzsa-öböl menti államokban lévő amerikai támaszpontokról hajtják végre.

The post Milley tábornok: Washington “minden szükséges lépést megtesz” az afgán tolmácsok biztonságáért appeared first on .

A rendőrség megfelelően felkészült a labdarúgó Európa-bajnokság Magyarországon rendezett eseményeivel kapcsolatos feladatok végrehajtására – jelentette ki az EURO-2020 nemzeti vezetési pont vezetője pénteken Budapesten.

Lakatos Tibor rendőr dandártábornok a sajtótájékoztatón elmondta: az Eb budapesti eseményei mintegy egy hónapig tartanak. Ez idő alatt feladataik kiterjednek a Puskás Aréna, a szálláshelyek, a sajtótájékoztatók, az edzések helyszíneinek, a csapatok, a vendégek közlekedésének, valamint a fővárosi szurkolói zóna külső környezetének biztosítására – sorolta.

Hozzátette: Budapest mellett Pest és Fejér megyei is érintett, ezért az autópályákon is fokozott rendőri jelenlétre lehet számítani. Az országos rendőr-főkapitány fokozott ellenőrzést rendelt el június 12-étől június 30-áig az összes autópályán, a pihenőhelyeiken, valamint a fővárosban, Gárdonyban, Agárdon és Telkiben – ismertette.

Megfelelő létszámú rendőri erő és eszköz áll rendelkezésre a rendezvények biztonságának fenntartásához – jelentette ki Lakatos. A dandártábornok közölte, alapvető célkitűzés úgy garantálni az esemény biztonságot, hogy közben a szórakozásé, a kikapcsolódásé legyen a főszerep, ezért az Eb biztosítására már 2017-ben elkezdték a felkészülést. Együttműködnek az európai rendvédelmi szervekkel, Hágában két munkatársuk dolgozik az Europol együttműködési központjában, valamint francia és portugál rendőrök érkeznek Magyarországra, segíteni hazájuk szurkolóit, és magyar rendőrök is lesznek a magyar válogatott külföldi mérkőzéseinek helyszínén.

A rendőrség folyamatosan tájékoztat majd a korlátozásokról, intézkedésekről a rendőrség holnapján (police.hu) és Twitter-oldalán – közölte Tibor.

Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy a futball ünnepe költözik Magyarországra, világsztár csapatok és játékosok érkeznek Budapestre, az Eb egyetlen olyan helyszínére, ahol teltházasak lehetnek a mérkőzések. A járványhelyzet miatti szabályokra térve közölte: a gyorsabb beléptetés érdekében a szurkolók az arénába érkezés előtt karszalagot kapnak. A karszalag a mérkőzésre szóló jeggyel, valamint személyazonosító okmánnyal és védettségi igazolvánnyal vehető át több mint száz ponton, három helyszínen: Groupama Aréna (B-lelátó, a Sas-szobor mellett), Dózsa György út (Városliget, Promenád) és Papp László Budapest Sportaréna.

Sipos azt kérte, elsősorban a fővárosi és Budapest-környéki szurkolóktól, hogy a karszalagot már a mérkőzés napja előtt vegyék át, a mérkőzés helyszínét közösségi közlekedéssel közelítsék meg, a vidékről autóval érkező szurkolóknak pedig a P+R parkolók használatát ajánlotta. A Puskás Arénánál több száz önkéntes segíti a tájékozódást, az UEFA által kifejlesztett mobilalkalmazás pedig az Eb eseményeivel kapcsolatos összes információt tartalmazza – jelezte.

Értékelése szerint az Eb-sorozat magyarországi eseményeinek rendezése “óriási öröm és elismerés” a magyar labdarúgás, az MLSZ számára, majd hozzátette: a válogatott hazai pályán és közönség előtt bármire képes lehet.

Borsi Dávid András, a BKK szóvivője arról beszélt, hogy a közlekedési társaság felkészülten várja a meccsenkénti akár 67 ezer szurkolót és a szurkolói zónában várhatóan megjelenő 11 ezer érdeklődőt. Kifejtette: a Puskás Aréna a megszokottnál gyakrabban induló 2-es és 4-es metróval, valamint az 1-es villamossal, a városligeti szurkolói zóna kisföldalattival, kerékpárral és gyalog is kényelmesen megközelíthető, és javasolta a BKK közbringa rendszerének, a Mol Bubinak a használatát is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a járataikon fokozottan ellenőrzik a maszkhasználatot.

Lakatos a közmédia kérdésére elmondta: az EURO-2020 nemzeti vezetési pont célja, hogy összehangolja az Eb-vel feladatokat, és az összes belügyi szerv, valamint az MLSZ és a BKK szakemberei is helyet kapnak benne. A csoport minden reggel értékeli a kockázatokat, javaslatokat tesz és tartja a kapcsolatot a hágai összekötőkkel, az ORFK és a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetési pontjaival.

Arra a kérdésre, hogy a közelmúltban elfogott magyar iszlamista miatt tesznek-e különleges biztonsági lépéseket, Lakatos úgy felelt: egyelőre nem látnak okot arra, hogy magasabb szintre emeljék a biztosítást. A rendőrség megfelelően felkészült, és jelenleg nincs a rendezvény biztosságát fenyegető információjuk – hangsúlyozta.

A magyar-ír mérkőzés elején magyar szurkolók kifütyülték a féltérdre ereszkedő ír játékosokat, az ezzel kapcsolatos kérdésre Sipos azt mondta: az MLSZ elutasítja a diszkrimináció minden formáját, majd példaként említette a Gyűlölet nem pálya elnevezésű kampányban való részvételüket. Szólt arról is, hogy a magyar válogatott nem fog letérdelni az Eb-mérkőzéseken “mi máshogy fejezzük ki ezzel kapcsolatban a véleményüket”, majd jelezte: kérik a szurkolók megértését ebben az ügyben.

The post EURO-2020: a rendőrség megfelelően felkészült a feladatok végrehajtására appeared first on .

Az ESET biztonságtechnikai szoftvervállalat felmérése szerint az ügyfelek egyre gyakrabban használnak másokkal szemben úgynevezett mobilos megfigyelő-alkalmazásokat, amelyek nemcsak az áldozatra, hanem, meglepő módon, a kémkedőre is veszélyt jelentenek.

A mobilos megfigyelő-kémkedő alkalmazás, más néven “spouseware”, azaz “házastárs vírus” egy olyan rejtett megfigyelő szoftver, amelyet az áldozat tudta nélkül, titokban telepítenek rá annak eszközére. Ezt sokan azért teszik, mert a gyártók gyermekek, alkalmazottak vagy nők számára védelmet nyújtó alkalmazásként forgalmazzák a programokat. A megfigyelő-kémkedő app – többek között – követi az áldozat eszközének GPS-helyzetét, az áldozat beszélgetéseit, képeit és böngészési előzményeit is. Emellett az összes adatot tárolja és azokat a kémkedő részére titokban továbbítja. Mivel a program telepítőjnek általában rövid időre fizikailag is hozzá kell férnie az áldozat eszközéhez, ezért a kémkedők gyakran az áldozat közeli családtagjai, esetleg ismeretségi vagy munkahelyi köréhez tartoznak – tették hozzá az ESET szakértői.

A program veszélyességét mutatja, és a kockázatot növeli, hogy a kémkedő át tudja venni az irányítást az áldozat eszközei felett, illetve egy külső támadó akár a kémkedő adataihoz is hozzájuthat a program segítéségével. Manipulálhatja az információkat, például hamis bizonyítékokat tölthet fel az áldozat eszközére, amivel gyanúba keverheti, vagy távoli kódfuttatással tetszőleges parancsokat is végrehajthat az okostelefonokon.

Az ESET 86 gyártó 86 androidos megfigyelő-kémkedő applikációját vizsgálta meg: mintegy hatvan Android-alkalmazásnál 158 biztonsági és adatvédelmi problémát fedeztek fel, amelyek fenyegetést jelentenek nemcsak az áldozatra és kémkedőre nézve, hanem esetenként az alkalmazás gyártójára is.

The post Jelentős adatvédelmi problémákat talált az ESET több mobilos megfigyelő-alkalmazásban appeared first on .

Kirabolták Floyd Mayweather Jr., a profi boksz élő amerikai legendája egyik házát Las Vegasban.

A 44 éves, egykoron öt súlycsoportban is világbajnok ökölvívó a Facebookon tette közzé, hogy bűnözők jártak nála, egyszersmind százezer dolláros jutalmat kínált a tettesekkel kapcsolatos információkért. A mind az ötven profi fellépésén győztes, így veretlenül visszavonult, s azóta csak bemutatókat vállaló Mayweather elárulta, hogy a rablók drága táskákat és más értékes tárgyakat vittek magukkal.

“Az ember otthona szentély, a béke, a kikapcsolódás és a kényelem helye. Amikor valaki megsérti ezt a szentélyt, az nyugtalanító és fájdalmas” – írta a bokszoló, aki magyar idő szerint legutóbb hétfő hajnalban, Miamiban lépett ringbe honfitársa, a videobloggerként elhíresült színész, Logan Paul ellen. Mayweather jobb volt, de hivatalosan nem nyert, mivel végigment bemutató meccse, így győztest nem hirdettek.

Szerepléséért ezzel együtt – a fizetős tévécsatornáktól befolyó summán felül – tízmillió dollár garantált pénz járt neki. Mayweather már régóta minden idők legjobban fizetett ökölvívójának számít. A Fülöp-szigeteki Manny Pacquiaóval 2015-ben vívott összecsapásért a profi bokszban csúcsgázsinak számító pénzt – 210 millió dollárt – keresett, mi több: az ír ketrecharcos Conor McGregor elleni 2017-es mérkőzéséért nem hivatalos információk szerint 275 millió dollárral gazdagodott.

The post Mayweather: százezer dollár jár a besúgónak appeared first on .

A honvédelmi miniszter úgy látja, “olyan szerencsés korszakban élünk”, amikor a kormány fontosnak tartja az ország védelmi, honvédelmi politikáját.

Benkő Tibor nyugállományú katonáknak és honvédségi nyugdíjasoknak tartott pénteki budapesti előadásában hangsúlyozta: minden rendelkezésre áll, csak “ügyesen, okosan, célirányosan” kell felhasználni.

Megjegyezte, a pandémiás nehéz helyzetben is biztosított volt a honvédség költségvetése, hogy tovább lehessen haladni. “Nincs megtorpanás” – jelentette ki a miniszter, hozzáfűzve: első helyen a béke és a biztonság áll.

A honvédelmi miniszter a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége és a Honvédségi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége kezdeményezésére tart tájékoztatókat az ország hét régiójában és Budapesten a Honvédelmi Minisztérium munkájáról és a Magyar Honvédséghez kötődő aktuális kérdésekről, valamint a nyugállományúakat érintő tervekről. A 2020-ban megkezdett előadássorozat a koronavírus-járvány miatt félbeszakadt, majd csütörtökön folytatódott, Veszprémben. A fővárosi rendezvény után, június 25-én Székesfehérváron tart előadást a miniszter.

Benkő kiemelte: az egyeztetések a nyugállományú katonákkal ezzel nem érnek véget. A miniszter előadása elején arról beszélt: az országnak vannak értékei, amelyeket az elődök, köztük a jelenlegi nyugdíjasok építettek. Ezeket az értékeket óvni kell, a továbbhaladás alapját alkotják.

Kifejtette: az elmúlt harminc évben előfordult, hogy egy négyéves ciklusban – 2002 és 2006 között – egy honvédelmi miniszter hivatali idejében három vezérkari főnök teljesített szolgálatot. Benkő szerint ez összefüggött a politikai és a katonai vezetés akkori szervezeti kereteivel. Korábban ugyanis – mivel a Honvéd Vezérkar része volt a minisztériumnak -, a honvédelmi miniszter irányította és vezette a katonai szervezeteket – ismertette. Hozzátette: ezért volt miniszterként az első lépése annak kezdeményezése, hogy hozzák létre a Magyar Honvédség Parancsnokságát, amely nem része a minisztériumnak. “Politikus ne vezessen katonai szervezeteket” – jelentette ki Benkő, aki magára mutatva megjegyezte: akkor sem, ha 43 évig katona volt.

A miniszter 1990-től napjainkig egy kormányzati ciklusokra bontott táblázatot is bemutatott a létszám, a haditechnika, a katonai szervezetek, a költségvetés, valamint az illetményfejlesztés alakulásáról. 2010-ig valamennyiben csökkenés volt megfigyelhető, az egyetlen kivétel az 1998-2002-es ciklus illetményfejlesztése volt (az első Orbán-kormány idején). 2010 óta nő a honvédség létszáma, 2014 óta pedig a többi felsorolt mutató is kedvezően változott – közölte.

Benkő emlékeztetett, 2014-ben kijelentette: “nem fogunk bezárni újabb laktanyákat, nem fogunk elküldeni embereket”. Hangsúlyozta, hogy 2015 óta minden évben adtak illetményemelést a katonáknak.

Fontosnak nevezte, hogy meglegyen a szükséges politikai és anyagi támogatás. Ezért is lényeges a magyar kormány vállalása, amelyet a 2014-es walesi NATO-csúcson tett, e szerint 2024-re el kell érni, hogy a honvédelmi költségvetés a GDP két százaléka legyen, és a honvédelmi büdzsé legalább 20 százalékát a haderőfejlesztésre kell fordítani. Megjegyezte: ha ez korábban is így lett volna, most “nem ott tartanánk”, hogy szinte minden haditechnikai eszköz helyett újat kell vásárolni.

A miniszter a haditechnikai beszerzésekre kitérve hangsúlyozta: “nem levetett eszközöket adnak a katonák kezébe”, a vásárolt haditechnikai eszközök a legkorszerűbbek közé tartoznak.

A biztonsági környezetet ismertetve felidézte a délszláv válságot, kiemelve, hogy Magyarországnak nagyon fontos a béke és biztonság megőrzése a térségben. Szólt arról is, hogy az elmúlt években a terrorveszély és az illegális migráció is nőtt. Az illegális migráció 2015-ben Magyarországot is elérte. Újabb kihívások is megjelentek, mint a hibrid hadviselés, amelynek egyik példája az orosz-ukrán konfliktus, a Krím félsziget elcsatolása volt – mondta.

Kitért arra is, hogy a NATO keleti és déli fenyegetéssel számol. A kontinens békéjét és biztonságát közös erővel lehet fenntartani – mondta a miniszter, kiemelve, ebben Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia.

Benkő kijelentette: a honvédelmi és haderőfejlesztési program a technikai eszközök vásárlásáról, a hazai hadiipar fejlesztéséről szól, de középpontjában a katona, az ember áll. Ennek kiemelt része az életpályamodell, és ezzel összefüggésben szeretnék a társadalmat, köztük is kiemelten a fiatalokat maguknak megnyerni. A miniszter ehhez a nyugdíjasok, nagyapák és dédnagyapák segítségét is kérte.

A társadalmi kapcsolatok erősítésén túl nagyon fontos a hazafias, honvédelmi nevelés, ezzel meg tudják tanítani, hogy mit jelent többi között a haza iránti hűség, az áldozatvállalás – jegyezte meg.

Benkő leszögezte: a nyugállományú katonákra sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. Fontosnak tartják, hogy segítsék és támogassák a nyugállományú szervezeteket. A miniszter megemlítette a honvédség nyugdíjasai által igénybe vehető lehetőségeket, juttatásokat tartalmazó “obsitos” és “veterán” programot.

A miniszter előadása befejezéseként hangsúlyozta, hogy a honvédelem ügyében a honvédelmi politika az elsődleges, “a pártpolitikát mellőzni kell”. Benkő ezen kijelentését tapssal fogadta a hallgatóság.

A honvédelmi miniszter a fővárosi Stefánia Palotában tartott több mint másfél órás előadása után közel egy órán keresztül a hallgatóság kérdéseire válaszolt.

The post Benkő: Politikus ne vezessen katonai szervezeteket! appeared first on .

A Defender Europe 21 magyarországi algyakorlatait támogatni hazánkba települt amerikai 12. Helikopterdandár (12CAB) AH-64D Apache (Longbow) harci helikopterei Szolnokon, Taszáron és Jutason is megfordultak. Következzen az utóbbi helyszínen üzemeltetett FARP tevéknységének néhány jellemző pillanata.

Feltöltés és felfegyverzés egy képen: látszik a tankolócső, és a nyitott panelnél zajlik a 30 milliméteres "chain gun" lőszereinek málházása. A jobb szélen láthatóak a Hydra 70 nem irányított rakéták konténerei. Háttérben a csatár-hegyi kilátó.

Az Army Aviation (az amerikai szárazföldi erők csapatrepülő) katonái 70 milliméteres (gyakorló) rakétákkal.

Zord

A NATO tagállamok vezetőinek hétfői csúcstalálkozója új fejezetet nyit a szövetség számára a NATO 2030 reformkezdeményezés elfogadása által, amely a kollektív védelem, illetve a kulcsfontosságú infrastruktúrák megerősítését helyezi előtérbe – jelentette ki Jens Stoltenberg a szervezet főtitkára.

Stoltenberg hangsúlyozta: “a globális verseny korában élünk, amelyben összefogás nélkül egyetlen ország és egyetlen kontinens se tudja kezelni a ránk háruló fenyegetéseket, a folytonos terror és kibertámadásokat, a klímaváltozást, továbbá az egyre nagyobb befolyással bíró Kína és az agresszív viselkedést mutató Oroszország jelentette kockázatokat.”

Mint mondta, a csúcstalálkozótól azt várja, hogy a tagállamok elfogadják a NATO 2030 reformkezdeményezést, ami a szövetség értékeinek megerősítéséről és a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelméről is szól. Több politikai konzultációra, a szervezet katonai pozíciójának megerősítésére, az erőkészenlétének növelésére lesz szükség, továbbá több pénzt kell fektetni a kollektív védelembe, fokozni a védelmi innovációt minden szövetséges tagállamban – tette hozzá.

Bejelentette, hogy amennyiben a tagállamok megállapodnak, a NATO új központot hoz létre, amely elősegíti a szövetségesek közötti fokozottabb technológiai együttműködést, továbbá egy innovációs alapot, amely támogatja a biztonsági és védelmi technológiai újításokat. A klímavédelemmel kapcsolatban elmondta, hogy a szövetségesektől egyértelmű politikai kötelezettségvállalást vár a katonai műveletekkel járó nettó zéró károsanyag-kibocsátás irányában.

Stoltenberg hangsúlyozta továbbá, hogy új védelmi stratégiát kell kidolgozni a kibertámadások elleni védekezéshez, amelyhez megfelelő technikai képességekre, katonai tervezésre és politikai konzultációkra van szükség. Hozzáfűzte, egyértelmű jelzést fog küldeni a csúcstalálkozón arról is, hogy a NATO-nak ugyanolyan hatékony védekezésre van szüksége az űrben, mint más területeken.

“Az űr alapvető fontosságú számunkra az navigációhoz, az információgyűjtéshez és a rakétatámadások kivédéséhez” – emelte ki. A főtitkár végezetül elmondta, hogy a szervezet továbbra is támogatja két legfontosabb partnerországát, Ukrajnát és Georgiát, és katonai missziója befejezte után is segíti Afganisztánt.

The post Stoltenberg: a hétfői csúcstalálkozó egy új fejezetet nyit a szövetség számára appeared first on .

Jogerősen húsz hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt és több mint egymillió forintos kártérítésre kötelezett a Zalaegerszegi Törvényszék pénteken egy férfit, aki női álprofillal kicsalt intim képekkel zsarolt egy férfit.

A vádlott még 2017-ben egy társkereső oldalon nőnek adta ki magát, az álprofilnak köszönhetően vette fel vele a kapcsolatot egy férfi. A vádlott – akivel naponta váltott üzeneteket – rávette áldozatát arra, hogy intim jellegű fotókat küldjön magáról.

A kapcsolatváltások során vonatjegyvásárlásra, gyermeke betegségére és más okokra hivatkozva kölcsönt is kért a vádlott, mégpedig egy ismerőse – a másodrendű vádlott – nevén lévő, de közösen használt bankszámlára. A sértett eleinte eleget tett a “nő” kérésének, de később elzárkózott ettől, ezért a vádlott fenyegető üzeneteket küldött neki, hogy amennyiben nem fizet neki, közzéteszi az intim tartalmú fényképeit. Mire a sértett a rendőrséghez fordult, már mintegy 1,1 millió forintot zsarolt ki tőle az álprofillal rendelkező vádlott.

A Keszthelyi Járásbíróság januárban folytatólagosan elkövetett zsarolás miatt húsz hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a zsarolót, akit 454 ezer forint kártérítésre is kötelezett. A másodrendű vádlottat a bíróság a folytatólagosan, társtettesként elkövetett zsarolás alól bizonyítottság hiányában jogerősen felmentette.

A Zalaegerszegi Törvényszék pénteken jogerős ítéletében helybenhagyta a felfüggesztett börtönbüntetést és a csaknem teljes kár, vagyis mintegy 1,1 millió forint visszafizetésére kötelezte a vádlottat.

The post Felfüggesztett börtönnel megúszta az álprofilu zsaroló appeared first on .

Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium pénteken a héten betiltott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) igazgatója, Ivan Zsdanov ellen.

Zsdanov litvániai emigrációban él. Az ellenzéki aktivista több büntetőügy gyanúsítottja Oroszországban, egyebek között csalás, valamint egy olyan szervezet létrehozása miatt, amelynek tevékenysége “erőszakhoz kötődik”. Apját, Jurij Zsdanovot március végén Rosztov-na-Donu városban hatáskör túllépése címén letartóztatták. Az aktivista szerint az intézkedés összefüggésben állhat az ő politikai tevékenységével.

Az FBK alapítója Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus. Az alapítványt két másik, Navalnijhoz kötődő szervezettel együtt szerdán szélsőségesnek minősítette és betiltotta egy moszkvai bíróság, helyt adva a ügyészség állításának, miszerint a csoportok célja “a feltételek megteremtése az alkotmányos rend alapjainak megváltoztatásához”, egyebek között a “színes forradalmak” forgatókönyvének alkalmazásával.

A szélsőséges szervezetek tagjai egy múlt héten hatályba lépett törvénymódosítás értelmében évekre elveszítik passzív választójogukat. Nem indulhatnak jelöltként például a szeptemberben esedékes parlamenti választáson sem.

A moszkvai Vörös téren pénteken öngyilkosságot imitáló performanszot mutatott be Pavel Kriszevics aktivista. Az ügyben huliganizmus címen büntetőeljárás indult. Ha bűnösnek találják, egymillió rubelig terjedő bírságra, kényszermunkára vagy hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. A belügyminisztérium által kiadott közlemény szerint az aktivista kétszer a levegőbe lőtt, majd maga ellen fordította a fegyvert, az “elnyomás” ellen tiltakozva. Kriszevicset korábban akciói miatt többször is ítélték 10-25 napos elzárásra.

The post Körözést adott ki Moszkva a betiltott Navalnij-alapítvány igazgatója ellen appeared first on .

Az ügyészi indítvánnyal egyezően jogerősen hat év szabadságvesztéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla egy dombegyházi férfit, aki társaival együtt bankjegyeket fénymásolt házilag – közölte a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője.

Nagyné Günther Ágnes közölte, a férfit a táblabíróság pénzhamisítás és felbujtóként elkövetett lopás bűntettében mondta ki bűnösnek. Az ítélőtábla elrendelte a vádlottra korábban más bűncselekmény miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is.

A férfi és társai 2018 végén házilagosan fénymásoltak 500, 1000 és 10 000 forintos címletű bankjegyeket, amelyekkel Békés megyei településeken több üzletben kíséreltek meg fizetni, részben sikerrel. A bűntársak Romániában is ismeretlen mennyiségű hamis bankjegyet hoztak forgalomba úgy, hogy abból fizették szórakozásukat, illetve azokat valódi készpénzre váltották.

Az első fokon eljáró Gyulai Törvényszék a bűnösségét beismerő és a tárgyaláshoz való jogáról lemondó 29 éves férfit hat év szabadságvesztéssel sújtotta. Az ítélet ellen a vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést, de ezt a táblabíróság a fellebbviteli főügyészség indítványával egyezően alaptalannak látta – tudatta a szóvivő.

The post Pénzhamisításért hat évre ítéltek egy dombegyházi férfit appeared first on .

A vásárlók érdekében bővíti a fogyasztóvédelem eszközrendszerét a piacfelügyeleti törvény júliusban hatályba lépő módosítása – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Az ágazati stratégiai céloknak megfelelően a termékek visszahívásában is erősödik a vállalkozások önkéntes intézkedéseinek szerepe. A cégek a kockázatosnak talált árucikkeket a hatóság jelzése nyomán akár meg is semmisíthetik. Az önkéntes intézkedésekkel megspórolják maguknak a hatósági eljárás adminisztrációs és anyagi terheit. Ha határidőben mégsem lépnek, bírságot szabhatnak ki rájuk – írták.

Az ITM akkreditált vegyipari és műszaki laboratóriumai minden évben több ezer, kereskedelmi forgalomban elérhető árucikk termékbiztonsági vizsgálatát végzik el. A laborvizsgálatok a ránézésre meg nem állapítható veszélyforrások, kockázatok feltárását szolgálják. A folyamatos fogyasztóvédelmi jelenlét elsődleges célja, hogy a magyar családok minden elemében biztonságos kínálatból válogathassanak az üzletekben, webáruházakban.

A közlemény szerint a vámhatáron elvégzett helyszíni vizsgálatoknak köszönhetően az elmúlt években több mint ezerszeresére nőtt az ellenőrzött termékek darabszáma. Míg 2018-ban mindössze 22 ezer árucikket vett górcső alá a piacfelügyelet, addig ez a szám 2019-ben már 480 ezerre, 2020-ban pedig több mint 27 millióra emelkedett. A vámhatóság segítségével feltartóztatott veszélyes portékákat nemcsak a magyar, hanem az európai piacoktól, fogyasztóktól is távol tartják a szakemberek.

A jelenlegi előírások szerint a laborvizsgálatok alapján kockázatosnak talált termék forgalmazójával, importőrével, gyártójával szemben automatikusan eljárást indít a piacfelügyelet. Tavaly például a kereskedelmi forgalomban ellenőrzött 120 ezer termék közel 40 százaléka esetében kellett a hatóságnak intézkednie. Az ITM szakmapolitikai programja a rövid távú stratégiai célok között említi a fogyasztóvédelmi partnerségek elmélyítését. Ennek már a gyakorlatban is működő példája, hogy az először botló vállalkozást kisebb súlyú mulasztás esetén azonnali szankcionálás helyett csak figyelmezteti a hiba javítására a fogyasztóvédelmi hatóság – áll a közleményben.

A közlemény szerint a piacfelügyeleti törvény tavalyi módosításának életbe lépésével a termékvisszahívásokban is teret nyer az együttműködő szemlélet. A július 16-tól hatályos újítás szerint a kockázat felderítésével nem kezdődik meg rögtön a hatósági eljárás. A vállalkozás néhány napot kap az önkéntes intézkedések megtételére, amelyekkel azt üzenheti vásárlóinak, hogy felelős kereskedőként kiemelten kezeli a biztonságukat. A veszélyesnek ítélt termékeket a jövőben a cégek önként visszahívhatják, maguk gondoskodhatnak akár megsemmisítésükről is, ezzel váltva ki a hatósági eljárást.

A közlemény idézi Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárt, aki kiemelte: “a vásárlók biztonsága természetesen a legkisebb mértékben sem csorbulhat. Ha a vállalkozás a megszabott határidőig nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor az eddigi gyakorlatnak megfelelően a piacfelügyeleti hatóságok intézkednek. Elrendelhetik a problémás termék kivonását a forgalomból, súlyosabb kockázat esetén a vásárlóktól való visszahívásra kötelezhetik a kereskedőt. A mulasztó cégeket ekkor már bírság kiszabásával is együttműködésre késztetheti a hatóság. A piacfelügyeleti törvény nyár közepétől alkalmazható új elemeit a jogkövető vállalkozások és a fogyasztók naprakész tájékoztatása érdekében a következő hetekben további közleményekben is részletezi a minisztérium.”

The post Piacfelügyeleti törvénymódosítás: többet tehetnek vevőik biztonságáért a kereskedők appeared first on .