Biztonságpolitika

Washington senkitől nem várja el, hogy Amerika vagy Kína között válasszon – mondta csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Leszögezte azt is, hogy az amerikai kormány változatlanul rossz ötletnek tartja az Északi Áramlat 2 orosz földgázvezeték megépítését.

Blinken, aki a hét vezető ipari hatalom (G7) napokban véget ért londoni külügyminiszteri értekezletén vett részt, a BBC rádió közéleti 4-es csatornájának kifejtette: az orosz-német beruházásként készülő Északi Áramlat 2 vezeték építése Oroszország érdekeit szolgálja, Európa és az Egyesült Államok érdekeivel viszont ellentétes.

Az amerikai külügyminiszter szerint a Balti-tenger alatt épülő vezetékrendszer az Európai Unió saját energiabiztonsági alapelveinek is ellentmond, hiszen az EU is arra törekszik, hogy ne egyetlen országtól függjön jelentős részben energiaellátása, de a beruházás hátrányosan érinti Lengyelországot, Ukrajnát és több más fontos európai országot is.

Az Egyesült Államok és Oroszország viszonyáról szólva Blinken a BBC-interjúban kijelentette: amikor Moszkva meggondolatlanul vagy agresszív módon cselekszik – ahogy ezt a kibertámnadásokkal, az amerikai választási folyamatba történt beavatkozással vagy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus ügyében is tette -, azt Washington nem hagyja válasz nélkül.

Ugyanakkor az amerikai kormány abban érdekelt, hogy stabilabbak, kiszámíthatóbbak legyenek az orosz-amerikai kapcsolatok, és ha Moszkva is ezt az utat választja, akkor vannak olyan területek, amelyeken az Egyesült Államok és Oroszország kölcsönös érdekek alapján együttműködhet – mondta az amerikai külügyminiszter. Blinken ugyanezt a G7-értekezleten is hangsúlyozta.

A londoni miniszteri találkozót bevezető vasárnapi sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Washington – jóllehet válaszolna bármilyen meggondolatlan vagy agresszív orosz lépésre – nem törekszik az Oroszországgal fennálló feszültség további eszkalációjára, a viszony éleződése helyett azt szeretné, ha Oroszországhoz fűződő kapcsolatai stabilabbak, kiszámíthatóbbak lennének.

“Ha Oroszország lépéseket tesz ebben az irányban, mi is így teszünk” – mondta Blinken a londoni G7-értekezletet bevezető sajtóértekezletén. A csütörtöki BBC-interjúban a Kínával fenntartott amerikai viszonyrendszerről Antony Blinken azt mondta: az Egyesült Államok nem arra törekszik, hogy “kordába szorítsa vagy visszafogja” Kínát.

Washington elismeri, hogy vannak országok, amelyek érdekeltek a Kínával ápolt kapcsolatokban, és az amerikai kormány nem fogja azt mondani ezeknek az országoknak, hogy választaniuk kell Amerika vagy Kína között – fogalmazott az amerikai külügyminiszter.

Blinken szerint az amerikai kormány ugyanakkor előnyben részesíti bizonyos alapelvek, mindenekelőtt a szabályokra alapuló nemzetközi rend fenntartását, mivel ennek a rendszernek a kialakításába az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és sok más ország nagyon sok munkát fektetett az elmúlt több nemzedéknyi időben. Ha valaki megpróbálja aláásni ezt a rendszert, például úgy, hogy nem tartja magát a játékszabályokhoz vagy a vállalt kötelezettségekhez, “akkor a sarkunkra állunk és tudatjuk, hogy ez nem elfogadható” – mondta az amerikai külügyminiszter.

Blinken szerint ez önmagában nem csak Kínára vonatkozik, ennek az álláspontnak a célja a szabályokra épülő nemzetközi rend fenntartása, mert ez béke és a jólét legjobb garanciája. Hozzátette ugyanakkor: az egyes országoknak nagyon gondosan meg kell fontolniuk, hogy Kína milyen természetű beruházásokat hajt végre gazdaságukban, különös tekintettel a stratégiai jelentőségű területeken eszközölt kínai befektetésekre. Blinken szerint azonban az Egyesült Államok ezzel nem azt mondja, hogy semmiféle üzleti kapcsolatot nem szabad fenntartani Kínával.

The post Washington senkitől nem kéri, hogy Amerika és Kína között válasszon appeared first on .

A rendőrök nyolc helyszínen csaptak le és négy, gyermekpornográf tartalmakat terjesztő bűnszervezethez tartozó embert fogtak el – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda pénteken. A Fővárosi Törvényszék azt közölte, hogy elrendelték a négy gyanúsított letartóztatását.

A rendőrség közleménye szerint az Europol és az Interpol közreműködésével azonosították a bűnszervezet vezetőjét, aki a lakásán lévő szerverről üzemeltetett a darkneten egy nemzetközileg ismert pedofil fórumot, amelynek több ezer magyar és külföldi felhasználója volt. A gyermekpornográf tartalmak megosztására specializálódott fórum tagjai nagy mennyiségben tettek közzé és osztottak meg egymás között gyermekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos felvételeket.

A gyanúsítottak közül az egyik a saját kisgyermeke, míg a másik a négyéves testvére ellen is követett el rendszeresen szexuális abúzust, amelynek felvételeit szintén megosztották a fórumon. A fórum további felhasználóinak azonosítása folyamatban van.

A gyermekpornográf felvételek esetében az elkövető felelősségre vonása mellett a kibernyomozók kiemelt célja a felvételeken látható gyermekáldozatok azonosítása, a kiskorúak védelme és a szexuálisan kizsákmányolt gyermekek káros környezetből történő kiemelése – közölte a rendőrség.

A Főváros Törvényszék közleményében arról tájékoztatott: a Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra, június 7-éig elrendelte a négy meggyanúsított férfi letartóztatását. Közülük hármat gyermekpornográfiával, a negyediket tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére szexuális erőszakkal, vérfertőzéssel elkövetett gyermekpornográfiával, valamint kétrendbeli, a nevelése, felügyelete alatt álló sértettek sérelmére – készítéssel, illetve hozzáférhetővé tétellel – bűnszervezetben elkövetett gyermekpornográfiával gyanúsítanak.

Az eljárás adatai szerint az egyik gyanúsított nemzetközi pedofil chatoldalt hozott létre gyermekek iránt szexuális érdeklődést tanúsítók online találkozása, valamint gyermekpornográf tartalmak megosztása, hozzáférhetővé tétele céljából. A gyanúsítottak az oldal üzemeltetését közösen – külföldi moderátorok segítségével – egymás tevékenységéről tudva, hierarchikus feladatmegosztásban, hosszabb időre szerveződve, konspiratívan végezték. Három gyanúsított 2019. június 16. óta folyamatosan osztott meg ezen az oldalon gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló felvételeket.

Az egyik gyanúsított a rendőrség szerint 2013-tól több esetben szexuális cselekményeket is végzett 2006-ban született lányával, és erről videófelvételeket készített, továbbá 2013 és 2015 között a szintén a nevelése alatt álló, 2005-ben született lányáról is készített felvételeket, amelyeket 2020-ban és 2021-ben többek számára is elérhetővé tette az elsőrendű gyanúsított által üzemeltetett privát chatoldalon.

Az ügyészség szökés, elrejtőzés, illetve bűnismétlés veszélye, valamint a nyomozás befolyásolása miatt indítványozta a gyanúsítottak letartóztatását.

A bíróság szerint bár a gyanúsítottak személyi körülményei viszonylag rendezettek, a cselekmény tárgyi súlya kiemelkedő, a gyanú szerint azt bűnszervezetben követték el, és a bizonyítottság esetén kiszabható büntetési tétel is magas. Emellett a gyanúsítottak kiterjedt informatikai ismeretekkel rendelkeznek, a darkweb aktív használatával szökést, elrejtőzést szolgáló eszközök beszerzése könnyen biztosítható.

A bíróság szerint a gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmény jellegére és a nyomozás állására figyelemmel az is alappal feltételezhető, hogy a gyanúsítottak kényszerintézkedés alkalmazása nélkül a még le nem foglalt bizonyítékokat, például felhőben tárolt adatokat megsemmisíthetnék, illetve a bűnszervezet eddig nem azonosított tagjait a nyomozásról tájékoztatnák. Emellett a gyanúsításban szereplő cselekmények jellegére és az elkövetés körülményeire figyelemmel a bíróság valamennyi gyanúsított esetében a bűnismétlés veszélyétől is tart. Feltételezhető, hogy korlátozás alkalmazása nélkül folytatnák a bűnszervezetben eddig elkövetett cselekményeiket, a gyermekpornográf felvételek online megosztását.

Mindezekre figyelemmel a bíróság úgy ítélte meg, hogy a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése szükséges. A bíróság végzése ellen a gyanúsítottak és védőik fellebbeztek.

The post Felszámoltak egy gyermekpornográf tartalmakat terjesztő bűnszervezetet appeared first on .

A Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában kialakult feszültségek és az erőszak azonnali mérséklésre szólította fel a feleket szombaton Peter Stano, az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője.

Nyilatkozatában a szóvivő felidézte, hogy pénteken súlyos összecsapások történetek az izraeli rohamrendőrök és az al-Aksza mecsetnél a kelet-jeruzsálemi kilakoltatások ellen tüntető palesztinok között.

“Az erőszak és az uszítás elfogadhatatlan, az elkövetőket mind a két fél részéről felelősségre kell vonni” – hangsúlyozta Stano, hozzátéve, hogy a mecsetnek otthont adó Templomhegy (arab nevén: Haram al-Sarif) státuszát feltétlenül tiszteletben kell tartani.

Aggodalmát fejezte ki továbbá palesztin családoknak a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra negyedből történő kitelepítése miatt. Ebben a negyedben a zsidó telepesek az utóbbi években felvásároltak számos épületet, valamint jogi úton megkérdőjelezték számos palesztin család tulajdonjogát évtizedek óta lakott otthonaikhoz, és régebbi zsidó tulajdonosokra hivatkozva elkezdték kiköltöztetésüket. Az EU szerint az ilyen cselekedetek illegálisnak minősülnek a nemzetközi humanitárius jog szerint, és tovább szítják a kialakult feszültségeket.

“Mindkét fél politikai, vallási és közösségi vezetőinek önmérsékletet kell tanúsítaniuk, és erőfeszítéseiket az ingatag helyzet stabilizálásra kell összpontosítaniuk” – húzta alá a szóvivő.

A pénteki összecsapásokban több mint kétszáz tüntető és az izraeli hatóságok 17 tagja sebesült meg. A rendőrök gumilövedékekkel és villanógránátokkal oszlatták az őket kövekkel, vizes palackokkal és székekkel dobáló palesztinokat.

Jeruzsálem vitatott hovatartozása a palesztin-izraeli konfliktus egyik legfőbb nyitott kérdése. Az izraeliek Jeruzsálem egészét saját fővárosuknak nyilvánították, beleértve a város 1967-ben elfoglalt keleti szektorát is, míg a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék megtenni a Ciszjordániából és a Gázai övezetből létrehozni vágyott önálló államuk fővárosává.

The post Az EU a Jeruzsálemben kialakult erőszak és feszültségek azonnali mérséklésére szólít fel appeared first on .

Ellentétes az uniós joggal a bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó lengyel szabályozás – ismertette a főtanácsnok álláspontját az Európai Unió Bírósága.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság (EB) 2019 októberében az uniós bírósághoz fordult, mivel álláspontja szerint a 2017-ben létrehozott fegyelmi rendszer létrehozásával Lengyelország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit. A EB ez év március végén ismét keresetet nyújtott be, és ideiglenes intézkedések meghozatalát kérte az igazságszolgáltatást érintő, 2020. február 14-én hatályba lépett szabályozások miatt Lengyelországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás ügyében.

A bizottság szerint az elfogadott rendelkezések több eleme sérti az uniós jogot, ugyanis kiszélesítik a fegyelmi bűncselekmény fogalmát, és ezáltal növelik azon esetek számát, amelyekben a bírósági ítéletek politikai ellenőrzés alá vethetők.

Evgeni Tancsev főtanácsnok kiemelte, hogy a bírákkal szemben fegyelmi eljárást a szakmai kötelezettségszegés legsúlyosabb formái miatt kell indítani, nem pedig az – általában a tények és a bizonyítékok értékelését és a jog értelmezését magában foglaló – bírósági döntések tartalma miatt. Ezenkívül – jegyezte meg – annak puszta lehetősége, hogy a bírákkal szemben, ítéleteik tartalma miatt fegyelmi eljárás indulhat, illetve szankciók szabhatók ki, kétségtelenül visszatartó hatással jár a bírósági intézményre nézve, ami összeegyeztethetetlen az igazságszolgáltatás függetlenségével.

“Megengedhetetlen, hogy megrendüljön a bizalom az emberekben a bíróság pártatlansága iránt egy demokratikus társadalomban” – jelentette ki a főtanácsnok. A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor az uniós bíróság gyakran azonos álláspontra helyezkedik vele.

The post A bírákra vonatkozó lengyel fegyelmi szabályozás ellentétes az uniós joggal appeared first on .

Őrizetbe vették Magyarországon a tavaly novemberi veszprémi ékszerbolti rablás egyik, Romániában elfogott gyanúsítottját, társait továbbra is keresik – közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság.

A 2020. november 4-én délután, egy veszprémi ékszerboltban történt bűncselekmény ügyében a megyei főkapitányság csoportosan és felfegyverkezve, jelentős értékre elkövetett rablás és rongálás gyanúja miatt nyomoz – írták. Az eljárás adatai szerint egy hattagú társaság rontott be maszkban, csuklyában az áruház épületében működő ékszerüzletbe, és betörték az üvegvitrineket. A boltban dolgozó férfi próbált védekezni, ezért a támadók botokkal és kalapácsokkal bántalmazták.

Végül a hat ember mintegy 12 millió forintnyi értéket zsákmányolt, a rongálással pedig mintegy négymillió forint kárt okozott. A nyomozók a szemle, az adatgyűjtés és a nyomok elemzése eredményeként az elkövetők közül két román embert azonosítottak. Az egyik gyanúsítottat a román rendőrök az európai elfogatóparancs kibocsátása után egy hónapon belül elfogták.

A 29 éves férfit a magyar nyomozók csütörtökön, május 6-án átvették, őrizetbe vették és gyanúsítottként hallgatták ki. Másik, azonosított társát továbbra is keresik, és zajlik a többi elkövető felkutatása is. A Veszprém Megyei Főügyészség azt közölte, hogy indítványozta az őrizetbe vett férfi letartóztatását.

The post Őrizetben a veszprémi ékszerbolti rablás egyik gyanúsítottja appeared first on .

Őrizetbe vették Franciaországban egy neonáci csoport hat tagját, akik egy szabadkőműves páholy ellen terveztek merényletet – jelentette be pénteken a párizsi terrorelhárítási ügyészség.

A tájékoztatás szerint a Becsület és Nemzet elnevezésű csoport tagjait kedden állították elő egy februárban indult előzetes eljárás keretében. Három, 29 és 56 év közötti gyanúsított, két férfi és egy nő ellen javasolnak vádemelést a vizsgálóbírók terrorista bűnszövetkezet gyanújával. A másik három gyanúsítottat, szintén két férfit és egy nőt szabadon engedték a kihallgatások után, ellenük egyelőre nem indul eljárás. Igazságügyi források szerint a gyanúsítottak egy szabadkőműves páholy ellen akartak merényletet végrehajtani, de a támadás részleteit még nem dolgozták ki.

A gyanúsítottak robbanószerkezetekről kommunikáltak egymás között, és terepszemlét is tartottak, a rendőrség ennek köszönhetően tudta őket leleplezni. A házkutatások során neonáci iratokat találtak. Rendőrségi források szerint a csoport egyes tagjai kapcsolatban álltak az összeesküvés-elméletek francia mozgalmának egyik ismert alakjával, a Malajziában élő Rémy Daillet-val. Több terrorelhárítási eljárás is folyik Franciaországban szélsőjobboldali csoportok ellen. Április elején a terrorelhárítási ügyészség egy másik szélsőséges csoportosulás, az OAS kilenc tagja ellen indított eljárást.

A 2017-ben feloszlatott csoport tagjait azzal gyanúsítják, hogy politikusok, többek között Christophe Castaner akkori kormányszóvivő és belügyminiszter, illetve Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Lázadó Franciaország vezetője, valamint muzulmán vallási helyek ellen terveztek merényleteket.

A csoport központi figurája, a 24 éves Logan Alexandre Nisin az ideológiailag a szélsőjobboldali nézeteket valló Anders Behring Breivik norvég terroristához és tömeggyilkoshoz állt közel, őt a Facebookon dicsőítette, lőgyakorlatokra járt és merénylettervei megvalósítására bűnszövetkezetet kívánt szervezni. A nyomozást lefolytató vizsgálóbíróknak kell arról dönteniük, hogy bíróság elé küldik-e a csoport volt kilenc tagját.

Egy évvel később egy másik szélsőjobboldali csoportot leplezett le a terrorelhárítási ügyészség, amely szintén muzulmán célpontokat választott merényletterveihez, 2020 őszén pedig a Hadműveleti erők akciója elnevezésű, fehér felsőbbrendűséget hirdető csoport 15 tagját gyanúsították meg, ellenük még folyamatban van az eljárás.

Három évvel ezelőtt hat olyan embert tartoztattak le, akik a Facebookon szerveztek merényletet Emmanuel Macron államfő ellen.

Laurent Nunez, a hírszerzés országos koordinátora januárban egy televíziós interjúban elmondta, hogy 2017 óta öt szélsőjobboldali merényletet sikerült meghiúsítani. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a fehér felsőbbrendűséget hirdető mozgalom erősödik, tagjai mintegy 1000-1500-an lehetnek.

The post Szabadkőműves páholy ellen tervezett merénylet egy francia neonáci csoport appeared first on .

Életét vesztette egy 31 éves nő, három gyerek anyja, miután a férje élve felgyújtotta a nyílt utcán a délnyugat-franciaországi Bordeaux-hoz közeli Mérignacban – közölték rendőrségi források.

A tragédia kedd este történt, amikor szemtanúk arra lettek figyelmesek, hogy egy férfi egy nőt fegyverrel üldöz az utcán, majd többször lábon lőtte. Miután a nő összeesett, a férfi a még életben lévő feleségét gyúlékony folyadékkal leöntötte és felgyújtotta. A házaspár háza részben tűz martaléka lett, a tűzeset körülményei egyelőre nem ismertek.

A bordeaux-i ügyészség tájékoztatása szerint a 44 éves férfit fél órával a tragédia után őrizetbe vették a Mérignackal szomszédos Pessac településen. Egy 12-es kaliberű puskát, egy gázpisztolyt és töltényeket találtak nála.

Az ügyészség élettárs által elkövetett szándékos emberölés és gyújtogatás miatt indított eljárást a férfi ellen, akinek már korábban is volt dolga rendőrséggel. A házaspár nem élt együtt, a férjet 2000. június 25-én a bordeaux-i büntetőbíróság 18 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelyből kilenc hónapot két év próbaidőre felfüggesztettek az ügyészség tájékoztatása szerint.

Alain Anziani, a hetvenezer lakosú Mérignac polgármestere elmondta: a tragédia a kisváros nyugodt, polgári negyedében történt, és nagyon megrázta a helyieket. A tragédia szemtanúinak az önkormányzat pszichológiai ellátást biztosít. A pár 3, 7 és 11 éves gyereke a nővel élt a tűz martalékává lett házban. A gyerekek nem voltak otthon, amikor a tragédia történt, jelenleg a mentők pszichológiai szolgálata vigyáz rájuk – közölte az ügyészség.

Hivatalos adatok szerint Franciaországban tavaly kilencven nőt ölt meg jelenlegi vagy korábbi partnere, 2019-ben 146 volt az áldozatok száma. Január 1. óta 39 nő halt bele a párja vagy a korábbi párja erőszakos támadásába.

The post Egy férfi a nyílt utcán gyújtotta fel a feleségét appeared first on .

Az Európai Unió fontolóra veszi, hogy katonai kiképző missziót küldjön Mozambikba, a misszió segítene felszámolni az iszlamista terrorista csoportok jelentette fenyegetést és az annak nyomán kialakult feszültséget az országban – közölte Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagországok védelmi ügyekért felelős minisztereinek egynapos találkozóját követően.

Mozambik nemrégiben kérte az Európai Unió segítségét fegyveres erőinek kiképzéséhez az országban egyre gyakrabban tapasztalt terrorista tevékenység elleni küzdelemhez és a biztonsági helyzet stabilitására – tájékoztatott Borrell, aki fontosnak nevezte, hogy még az év vége előtt megvalósulhasson az ország ilyen módon történő támogatása.

A hozzájárulás – mint utalt rá – hasonló lenne az EU nyugat-afrikai, vagy a Száhel-övezetében szerepet vállaló, az iszlamista lázadókkal küzdő nemzetbiztonsági erőknek szakértői képzést és tanácsokat nyújtó EU-misszióhoz. Hozzátette: a mozambiki misszió megvalósulása esetén inkább katonai, mint polgári misszió lenne, vagyis az EU-tagállamok fegyveres erői katonai oktatókat küldenének az országba. Portugália már felajánlotta, hogy civil személyzetet és katonai oktatókat küld Mozambikba, ha a misszió megvalósul – tette hozzá.

Értesülések szerint a tagállamok védelmi feladatokért felelős miniszterei megvitatták azt a javaslatot, amelyet tizennégy uniós tagország, köztük Németország és Franciaország nyújtott be olyan gyorsreagálású katonai erő létrehozására, amely azonnali beavatkozásra képes nemzetközi válságok kirobbanása esetén. A legkevesebb ötezer katonából álló haderő hajókkal és repülőgépekkel is rendelkezne.

Sajtóinformációk szerint Lengyelország nem támogatta az uniós haderő létrehozásának ötletét, álláspontja szerint ugyanis egy ilyen katonai képesség összességében gyengítené NATO-t a tagállami rendelkezésreállás lekötöttsége miatt.

Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi minisztert korábbi nyilatkozatában megjegyezte, az EU-nak és védelmi képességeinek összhangban kell lenniük a NATO-val. Lengyelország nem akarja, hogy az EU védelmi képessége a NATO vetélytársa legyen. Európa erős védelmi képessége elsősorban az erős nemzeti hadseregeken alapul, amelyek a NATO keretein belül alkotnak szövetséget – tette hozzá.

Az uniós tanács soros elnökségét betöltő Portugália arról tájékoztatott, hogy a tagállamok hozzájárultak Kanada, Norvégia és az Egyesült Államok részvételéhez az állandó strukturált együttműködés (PESCO) katonai mobilitásra vonatkozó kezdeményezésében. A felsorolt államok lesznek az elsők, amelyek meghívást kapnak egy PESCO kezdeményezésben való részvételre – közölték.

A 2020 novemberében létrehozott katonai mobilitásra vonatkozó PESCO-kezdeményezés lehetővé teszi a katonai személyzet és eszközök gyors és zökkenőmentes mozgását az egész EU-ban, akár vasúti, közúti, légi vagy tengeri úton.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a nap folyamán tartott rövid beszédében üdvözölte, hogy az uniós tagállamok hozzájárultak Kanada, Norvégia és az Egyesült Államok részvételéhez a katonai mobilitásra vonatkozó kezdeményezésében.

“A nem uniós szövetségesek alapvető fontosságú szerepet játszanak Európa védelmének biztosításában” – fogalmazott a főtitkár.

The post Katonai kiképző missziót küldene az EU Mozambikba appeared first on .

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség elleni bűntettek és háborús bűncselekmények miatt 25 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Dominic Ongwen ugandai hadurat, az Úr Ellenállási Hadserege (LRA) nevű, hírhedt ugandai gerillacsoport egyik alvezérét.

A Joseph Kony ugandai hadúr vezette milícia alparancsnokát a büntetőbíróság februárban az ellene felhozott hetven vádpontból hatvanegyben – köztük gyilkosságok és nemi erőszak, kínzás és fosztogatás elkövetésében – bűnösnek találta. A 45 éves háborús bűnösre előzetes számítások alapján életfogytiglani börtönbüntetés várt volna, azonban a testület szerint enyhítő körülménynek számított az, hogy Ongwent gyermekkorában elrabolta és erőszakkal besorozta a LRA.

Bertram Schmitt, a bírói kar elnöke, az ítélet kihirdetéskor hangsúlyozta, hogy figyelembe kellett venni Ongwen múltját a döntés meghozatalakor, de hozzátette, hogy a volt hadúr szándékosan követte el brutális bűntetteit. Ongwen ügyvédei ugyanakkor bejelentették, hogy az elítélt fellebbezni fog a határozat ellen.

Ugandát, a Közép-afrikai Köztársaságot, a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Dél-Szudánt csaknem húsz éven át félelemben tartotta az LRA, amelynek tagjai – Ongwen vezetésével – gyerekeket raboltak el, akiket katonai szolgálatra köteleztek, és szexuális rabszolgaként tartottak fogva, gyakran megcsonkítvaőket. A mozgalmat irányító Joseph Kony ellen is vádat emelt a hágai bíróság, de őt egyelőre nem sikerült kézre keríteni.

The post Dominic Ongwen ugandai hadúr: 25 év vasban appeared first on .

Két haditengerészeti járőrhajót küld a brit kormány Jersey partjaihoz a “helyzet megfigyelésére”, miután kiéleződött a vita Franciaországgal a térség vizeire vonatkozó halászati szabályozásról.

A normandiai partvidék közelében fekvő, széles körű önigazgatási jogkörökkel bíró sziget nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona külső függő területei közé tartozik.

Jersey önkormányzata az Egyesült Királyság és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) nyomán kidolgozott kereskedelmi és együttműködési megállapodásra (TCA) hivatkozva nemrég új halászati engedélyezési rendszert vezetett be. Ennek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken.

A francia hatóságok álláspontja szerint azonban Jersey kormányzata erről előzetesen nem konzultált az EU-val, így a rendelkezés a TCA alapján érvénytelen. Annick Girardin, a francia kormány tengerészeti ügyekért felelős minisztere az éleződő vitára reagálva a héten alig burkolt utalást tett arra, hogy Franciaország elvághatja Jersey áramellátását.

Jersey három tenger alatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát. Hírek szerint csütörtökön mintegy száz francia halászhajó tart tiltakozást Jersey kikötőjénél, bár a kikötő blokádját a szervezők nem helyezték kilátásba. A brit kormány azonban bejelentette, hogy a királyi haditengerészet két járőrhajója is a helyszínre tart, azzal a céllal, hogy “figyelemmel kísérje” a francia halászhajók demonstrációját.

A BBC értesülése szerint London a Severn és a Tamar nevű, a dél-angliai Portsmouth kikötőjében állomásozó hajókat vezényelte Jersey szigetéhez. Ennek a járőrhajóosztálynak a tagjai 90,5 méter hosszúak, fedélzeti fegyvereik között tüzérségi és rövid hatótávolságú légvédelmi eszközök vannak.

The post És még ez is: London és Franciaország között éleződik a halászati vita appeared first on .

A hét vezető ipari hatalom (G7) Londonban kiadott szerdai közös nyilatkozata szerint az országcsoport stabil és kiszámítható kapcsolatrendszerre törekszik Moszkvával, de mélységesen aggasztónak tartja Oroszország magatartását. A kommüniké elítéli a nyugat-balkáni térség belső határmódosításairól felmerült spekulációkat is.

A G7-országok – a soros elnöki tisztséget betöltő Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Olaszország és Franciaország – külügy- és fejlesztési miniszterei több más meghívott ország és szervezet képviselőivel együtt kétnapos tanácskozást tartottak Londonban, mindenekelőtt a júniusban esedékes délnyugat-angliai G7-csúcsértekezlet előkészítésének céljából. A G7-külügyminiszterek a koronavírus-járvány miatt két év óta most találkoztak először személyesen.

A találkozóról szerda este kiadott hosszú, 87 pontból álló zárókommünikében a tagországok megerősítik azt az álláspontjukat, hogy továbbra is a liberális demokrácia és a szabadpiaci gazdálkodás a befogadó jellegű, fenntartható társadalmi-gazdasági haladás legjobb modellje. A G7-országok a közleményben elítélték az újságírók megfélemlítését, zaklatását, az ellenük alkalmazott erőszakot.

Közölték: felkérik diplomáciai képviseleteiket, hogy helyi szintű koordinációval növeljék a fenyegetéssel szembesülő újságíróknak és független médiaorgánumoknak nyújtott támogatást. A G7-csoport miniszterei közölték: mélységesen aggályosnak tartják, hogy Oroszország továbbra is felelőtlen, destabilizáló magatartást tanúsít.

Ennek megnyilvánulásai közé tartozik a kommüniké szerint az orosz fegyveres erők nagyszabású felvonulása Ukrajna határai mentén és a törvénysértő módon annektált Krím-félszigeten, Oroszország rosszhiszemű tevékenysége más országok demokratikus rendszereinek aláaknázására, a kibertérben folytatott ugyancsak rosszindulatú tevékenysége és dezinformációk terjesztése.

A G7-miniszterek a szerdai kommünikében – felidézve erről kiadott korábbi nyilatkozatukat – ismét politikai indíttatásúnak minősítették azokat a vádakat, amelyek alapján az orosz hatóságok bebörtönözték Alekszej Navalnij ellenzéki politikust. A Hetek elítélték azt is, hogy Navalnijt Oroszországban katonai célokra kifejlesztett, novicsok típusú idegméreggel mérgezték meg. A londoni G7-kommüniké szerint a vegyi fegyverek bármiféle használata elfogadhatatlan és ellentmond az e fegyverfajták alkalmazása ellen kidolgozott nemzetközi normáknak.

A G7-külügyminiszterek felszólították Oroszországot, hogy a vegyi fegyverekre vonatkozó konvencióból ráháruló kötelezettségei alapján minden további halogatás nélkül indítson vizsgálatot az ügyben, és adjon hiteles magyarázatot a területén történt vegyifegyver-használatra.

A G7-országok a londoni miniszteri értekezletről kiadott szerdai kommünikében ugyanakkor megerősítik azt is, hogy érdekükben áll stabil és kiszámítható viszonyrendszer fenntartása Oroszországgal, és folytatják az együttműködést Moszkvával a regionális válságok kezelésében, a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés terén, valamint az Északi-sarkvidék békés, fenntartható gazdasági fejlesztésében és környezetének megóvásában.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter már a G7-értekezlet előestéjén tartott londoni sajtótájékoztatóján is leszögezte, hogy Washington – jóllehet válaszolna bármilyen meggondolatlan vagy agresszív orosz lépésre – nem törekszik az Oroszországgal fennálló feszültség további eszkalációjára. Hozzátette: az Egyesült Államok a viszony éleződése helyett azt szeretné, ha Oroszországhoz fűződő kapcsolatai stabilabbak, kiszámíthatóbbak lennének.

“Ha Oroszország lépéseket tesz ebben az irányban, mi is így teszünk” – mondta Blinken a londoni értekezletet bevezető sajtóértekezletén.

A szerda este ismertetett G7-kommüniké a nyugat-balkáni térséggel kapcsolatban leszögezi: a megalapozatlan spekulációk a határok etnikai választóvonalak mentén történő megváltoztatásáról nem kínálnak megoldást a térséggel szembeni kihívásokra, sőt az ilyen határmódosítások fenyegetést jelentenének a regionális biztonságra. A G7-külügyminiszterek közölték: határozottan visszautasítanak minden olyan próbálkozást, amely Bosznia-Hercegovina területi épségének aláásását célozza.

The post G7: stabil kapcsolatrendszerre van szükség Moszkvával, de aggasztó Oroszország magatartása appeared first on .

Forrás:https://www.google.be/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Feeas.europa.eu%2Fheadquarters%2Fheadquarters-homepage%2F79305%2Feuropean-defence-fighting-covid-19-preparing-future_en&psig=AOvVaw3BC7-UgSPui7WrQ_yaLCUQ&ust=1620454721878000&source=images&cd=vfe&ved=2ahUKEwiyueyx9rbwAhXf8rsIHcywAeUQjRx6BAgAEAcletöltés dátuma: 2021.május 07. © European External Action Service

Kivonat

Jelen tanulmány az EU, és különösen az Unió Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselőjének, stratégiai kommunikációs tevékenységét elemzi a Covid-19 világjárvány és a béke és biztonság összefüggésében. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az EU kommunikációs erőfeszítéseiben megjelenő tematikus kérdések – a szankciók, a kiberbiztonság és az európai biztonság- és védelempolitika kölcsönhatása a pandémiával – viszonylag gyorsan elhalványult és háttérbe szorult a regionális problémák, különösen a szíriai és afganisztáni konfliktusok, tárgyalásához képest. A tanulmány rámutat arra is, hogy a 2020. márciustól júliusig tartó intenzív kezdeti periódust követően, egy mai napig megfigyelhető visszaesés következik be a koronavírust a béke és biztonság kontextusába helyező uniós stratégiai kommunikációs tevékenységben.

Kulcsszavak

Stratégiai kommunikáció, Európai Unió, Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselő, koronavírus, Covid-19, konfliktusrendezés, válságkezelés

Abstract

This article analysis the strategic communications activities of the EU, and in particular those of the Union’s High Representative for Foreign Affairs and Security Policy, as regards the interlinkages between the Covid-19 pandemic and peace and security. It is argued that thematic issues addressed in the EU’s communications efforts – the interplay between the pandemic, sanctions, cybersecurity and European security and defence policy – have relatively quickly faded out and have been de-prioritised as compared to regional issues, especially the conflicts in Syria and Afghanistan. It is also pointed out that an intense initial period in the EU’s strategic communications activities regarding the coronavirus in the context of peace and security, which lasted from March to July 2020, has been followed by a decline up to the present day.

Keywords

Strategic communications, European Union, High Representative for Foreign Affairs and Security Policy, coronavirus, Covid-19, conflict resolution, crisis management

 

Bevezetés

Az utóbbi években az EU fokozatosan kibővítette és megerősítette stratégiai kommunikációs képességeit a kül- és biztonságpolitika területén, különös tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) erőforrásaira [1]. Az Európai Unió (EU) Közös Kül- és Biztonságpolitikáját érintő kérdésekben folytatott stratégiai kommunikáció elsődleges letéteményese Josep Borrell, az Unió Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője (a továbbiakban: Főképviselő), aki – az EKSZ támogatásával – elődeinél[1] intenzívebb és strukturáltabb módon folytat politikai kommunikációs tevékenységet[2].

Jelen tanulmány megvizsgálja, hogy a világjárvány első hullámának felerősödése (2020. márciusa) óta eltelt bő egy évben miként kapcsolódnak össze a pandémia és a béke és biztonság kérdései a Főképviselő – és ezen keresztül az EU – stratégiai kommunikációjában. A vizsgálat keretében áttekintettem a Főképviselő 2020. márciustól 2021. májusig tartó időszakban tett nyilatkozatait, az általa publikált blog-bejegyzéseket, vezető európia és Európán kívüli sajtótermékekben közzétett véleménycikkeit, beszédeit és Twitter bejegyzéseit[3].

A tanulmány célja a Főképviselő stratégiai kommunikációs tevékenységében a koronavírus és a béke és biztonság keresztmetszetén elhelyezkedő témák, üzenetek, illetve az utóbbiaknak keretet adó kommunikációs erőfeszítés dinamikájának elemzése. Ilyen módon, a tanulmány hozzá kíván járulni a stratégiai kommunikáció és a béke és biztonság összefüggéseivel foglalkozó hazai [2] és nemzetközi tudományos gondolkodáshoz, valamint a Covid-19 konfliktushelyzetekre gyakorolt hatásának feltárásához [3][4][5][6]. A tanulmánynak nem célja vizsgálni az EU stratégiai kommunikációs eszköztárában „infodemic” néven rögzült, a világjárvánnyal párhuzamosan felerősödő információs, félretájékoztatási és dezinformációs dömpinget, sem az erre adott EU-s válaszlépéseket.

A tanulmány a következőképpen épül fel. Áttekintem és elemzem a Főképviselő – saját, illetve EU nevében folytatott – releváns stratégiai kommunikációs tevékenységének kezdeti szakaszát, majd a kommunikációs erőfeszítések kibontakozásával megjelenő regionális és tematikus problémákkal kapcsolatos üzeneteket. Ezután következtetéseket fogalmazok meg, és a további kutatómunka lehetséges irányaihoz adok támpontokat.

A kezdetek

A koronavírus járvány és a fegyveres konfliktusok összefüggése azt követően vált hangsúlyossá az EU stratégiai kommunikációjában, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Főtitkára, 2020. március 23-án, globális tűzszünetre hívta fel a fegyveres konfliktusokban harcoló feleket [7]. Ez a felhívás adta a kezdőlökést egy 2020. április 3-án „EU-27” szinten[4] elfogadott nyilatkozathoz, amely csatlakozva az ENSZ Főtitkár felhívásához, a világszerte folyamatban lévő fegyveres konfliktusok leállítására és a harci cselekmények azonnal beszüntetésére szólított fel [8].

A fent említett nyilatkozat volt a világjárványt a fegyveres konfliktusok rendezésével összefüggésbe hozó uniós stratégiai kommunikáció „felütése”, így részletesebb elemzést érdemel. Ami az EU nyilatkozat tematizálását illeti, a vezető üzenet az ENSZ Főtitkár felhívásának támogatása. Ezután a nyilatkozat „globális egységre, együttműködésre, szolidaritásra és együttérzésre” szólít fel a világjárvány okán. Ezt követi az effektív felhívás a fegyveres konfliktusok és harcok beszüntetésére és a konfliktusok politikai úton történő rendezésére. Az előzőkkel csaknem egyenértékű üzenetként jelenik meg az ENSZ által jegyzékbe vett terrorista csoportokra vonatkozó kitétel [„(n)em szabad azonban, hogy az ENSZ által jegyzékbe vett terrorista csoportok a maguk javára fordítsák ezt a fegyverszünetet”[5]], illetve a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása. A nyilatkozat ezután szinte teljes terjedelemben a szankciók kérdésére összpontosít (illetve oda kanyarodik vissza[6]), szempontokat adva a szankciós rezsimek olyan módon történő alkalmazásához, hogy azok „ne akadályozzák a világjárvány elleni globális küzdelmet”. A szankciókra vonatkozó üzenetek csaknem a felét teszik ki a teljes EU nyilatkozatnak.

Regionális megfontolások

A Covid-19 regionális válsághelyzetekre gyakorolt hatásával kapcsolatos első főképviselői üzenetek egy 2020. március 29-i blog-bejegyzésben [9] és egy 2020. március 30-án – számos európai, afrikai, ázsiai és amerikai sajtótermékben – publikált véleménycikkben [10] jelennek meg. Írásaiban a Főképviselő megjegyzi, hogy a Covid-19 könnyen elmélyítheti az EU szomszédságában hosszabb ideje folyamatban lévő konfliktusokat. Emellett rámutat, hogy különös figyelmet kell fordítanunk az olyan térségekre, ahol a vírus terjedése a már meglévő válságok súlyosbodásának kockázatával jár, Szíriát, Jement a Gázai övezetet és Afganisztánt nevezve meg példának. Ugyanakkor, a Főképviselő megjegyzi, hogy a világjárvány az elhúzódó konfliktusok lezárására is esélyt adhat, emlékeztetve az ENSZ Főtitkár fent említett felhívására, és ezzel megelőlegezve a néhány napon belül megjelenő „EU-27” nyilatkozatot.

A következő hónapokban a Főképviselő fokozatosan bővítette és árnyalta regionális megfontolásait a világjárvány és a konfliktuskezelés keresztmetszetén elhelyezkedő üzeneteiben. A Főképviselő 2020. április 11-i, a Team Europe „márkanevet”[7] bevezető, blog-bejegyzésében kijelenti, hogy az EU elsődleges prioritásai közé tartozik segítséget nyújtani a konfliktus által sújtott térségekben rekedteknek, hozzátéve, hogy a pandémia kirívóan pusztító hatással járhat az ilyen környezetekben, különös tekintettel Afrikára [11]. Egy 2020. április 29-én megjelent véleménycikkében [12] Afganisztán vonatkozásában mutat rá, hogy a világjárvány még sürgősebbé teszi egy valódi tűzszünet elérését A France 24-nek 2020. május 4-én adott interjújában [13] a líbiai helyzetet, konkrétan a harcok felerősödését, állította kontrasztba az ENSZ Főtitkár fegyverszünetre vonatkozó felhívásával. Emellett megjegyezte, hogy Líbiával ellentétben, Jemenben és Afganisztánban látszólag volt hatása az ENSZ Főtitkár szavainak. Ami az EU keleti partnerségének országait illeti, a Főképviselő 2020. június 12-én tett blog-bejegyzésében [14] egy viszonylag szűkszavú utalást találunk arra nézve, hogy a Covid-19 egészségügyi ellátórendszerekre gyakorolt nyomása tovább erősödhet a konfliktus által sújtott térségekben. A Főképviselő 2020. június 24-én publikált, Venezuelával kapcsolatos, véleménycikke [15] a Covid-19 menekültek és migránsok helyzetét súlyosbító hatásáról tesz említést. A szíriai konfliktus, a pandémia és az EU szankciók összefüggései hangsúlyosan jelentek meg a Szíria és a régió jövőjével foglalkozó éves brüsszeli konferenciát megelőzően – 2020. június 29-én – adott főképviselői interjúban, amely az Asharq Al-Awsat nemzetközi arab napilapban jelent meg [16]. Egy 2020. július 9-én, a Carnegie Europe és az EU Biztonságpolitikai Kutatóintézetének társszervezésében, megtartott rendezvényen a Főképviselő megjegyezte, hogy a pandémia tovább rontott számos válsághelyzeten, ideértve Líbiát, Szíriát, a Szahel-téréget, Venezuelát és Afganisztánt [17].

A fentieket követően, a pandémiával összefüggésbe hozott konfliktusok köre nagyjából stabil maradt a Főképviselő stratégiai kommunikációjában. Egy 2020. október 6-i blog-bejegyzésében [18] Borrell kifejti, hogy a sáskajárás és a pandémia együttes hatására, amely összeadódott a konfliktusok és az éghajlatváltozás következményeivel, a 2020. év a humanitárius szempontból legnehezebb időszaknak bizonyult Kelet-Afrikában a második világháború óta. A Főképviselő 2020. október 29-én számos sajtótermékben megjelent interjújában reflektál tovább a Covid-19 hatásairól a konfliktusban érintett országokban, rámutatva, hogy a világjárvány tovább súlyosbította a helyzetet az egyéként is meggyengült Líbiában és Libanonban [19]. Hosszabb kihagyás után, a Szíria és a régió jövőjével foglalkozó 2021. évi brüsszeli konferenciát megelőzően adott interjúiban tér vissza Borrell a szíriai konfliktus, a pandémia és az EU szankciók kérdéseire. Az említett interjúk 2021. március 30-án jelentek meg az Al-Awsat nemzetközi arab napilapban [20], illetve az Enab Baladi szíriai napilapban [21].

Tematikus megfontolások

A Covid-19 és a béke és biztonság kölcsönhatását érintő EU-s stratégiai kommunikáció elődleges tematikus megfontolása a pandémia és a kiberbiztonság összefüggése. A kérdésnek „EU-27” szinten tulajdonított prioritást tükrözi a Főképviselő EU nevében tett 2020. április 30-i nyilatkozata, ami kifejezetten a koronavírus járványt kiaknázó kártékony kiber tevékenységekre fókuszál [22]. Később, egy 2020. december 17-i blog-bejegyzésében idézi fel Borrell, hogy már előző évben is többszáz kiberbiztonsági incidens érintett európai kritikus infrastruktúrákat, és a Covid-19 csak felerősítette ezt a trendet [23]. A másik vezető tematikus megfontolás a koronavírus EU biztonság- és védelempolitikára gyakorolt hatása, amelynek a világjárvány korai szakaszában, 2020. április 7-én, szentelt egy teljes blog-bejegyzést a Főképviselő [24]. Borrell felidézi az EU tagállamok védelmi minisztereivel előző nap folytatott megbeszélését, ahol egyetértés mutatkozott abban, hogy az EU katonai missziók és műveletek folytatják tevékenységüket. Ennek egyik szempontja az volt, hogy a pandémia a meglévő konfliktusok súlyosbodását vonhatja maga után. Egy hónap elteltével, és egy újabb EU védelmi miniszteri megbeszélést követően, 2020. május 14-én tér vissza Borrell a koronavírus és az EU biztonság- és védelempolitika összefüggéseire [25]. Egyrészt megismétli, hogy az EU missziók és műveletek továbbra is végre fogják hajtani a biztonság erősítését szolgáló mandátumukat és az EU partnereinek támogatását a pandémia időszakában. Másrészt, előre tekintve, megállapítja, hogy a világjárvány a folyamatban lévő konfliktusok és válságok elmélyülését okozhatja, amely közvetlen hatással lehet az EU biztonságára. Végül, a Főképviselő levonja a pandémia első tanulságait az Európai biztonság és védelem szempontjából[8].

Következtetések

Az EU stratégiai kommunikációja gyorsan, jó politikai ütemérzékkel, karolta fel a koronavírus és a béke és biztonság összefüggéseit. Az ENSZ Főtitkár globális tűzszünetre irányuló felszólítását követő néhány napon belül a Főképviselő előbb saját nevében, majd az EU nevében erősítette fel és egészítette ki az ENSZ Főtitkár üzeneteit[9].. Az EU nevében tett nyilatkozat szélesebb fogalomkört fog át, mint ENSZ Főtitkár felhívása, különösen jelentős teret adva a szankciós rezsimek, beleértve a terrorista csoportokra vonatkozó szankciók, alkalmazásának a világjárvány idején. Ugyanakkor, az EU kezdeti üzenetiben a szankciók széleskörű tematizálása erős kontrasztot mutat a Főképviselő későbbiekben folytatott stratégiai kommunikációjával, ahol ritkán és kizárólag a szíriai konfliktus vonatkozásában kerülnek elő a szankciók.

A koronavírus és a béke és biztonság keresztmetszetét érintő uniós kommunikáció egyéb tematikus vezérfonalai – a pandémia és a kiberbiztonság, illetve a pandémia és az EU biztonság- és védelempolitikájának összefüggései – csak bizonyos késéssel kaptak nyilvánosságot az „EU-27”, illetve a Főképviselő tolmácsolásában. Stratégiai kommunikációs szempontból jobban magyarázható ez a fáziskésés az európai biztonság- és védelempolitika – mint speciális és alapvetően csak az EU-t mélyebben ismerő, „bennfentes” közönség számára értelmezhető téma – vonatkozásában. Kevésbé egyértelműek az Unió stratégiai kommunikációs megfontolásai amögött, hogy a világjárvány idején – illetve azzal összefüggésben – felerősödő kiberbiztonsági kihívásokat csak egy hónap elteltével integrálta a Főképviselő, illetve az „EU-27” a koronavírussal kapcsolatos stratégiai kommunikációjukba. Megjegyzendő azonban, hogy a téma ekkor látványos erővel törte át az Unió stratégiai kommunikációs ingerküszöbét, egy „EU-27” szinten jóváhagyott nyilatkozat formájában.

A regionális megfontolásokra áttérve, megfigyelhetjük, hogy ezek nagyobb teret és tartósabb figyelmet kapnak az uniós stratégiai kommunikációs erőfeszítésekben, mint a tematikus aspektusok. Az összes vizsgált kommunikációs tevékenység közül 12 fókuszál regionális összefüggésekre, és csak 5 a tematikus kérdésekre. A pandémia és a regionális konfliktusok vonatkozásában legutóbb 2021. márciusában szólította meg a Főképviselő a nyilvánosságot, míg tematikus megfontolásokról legutóbb 2020. decemberében ejtett szót. A főképviselői kommunikációban leggyakrabban hivatkozott válsághelyzetek Szíria és Afganisztán, emellett Líbia, Jemen és Venezuela is visszatérő elemei a világjárvány és a folyamatban lévő konfliktusok kölcsönhatását érintő megfontolásoknak.

Ami a vizsgált uniós stratégiai kommunikációs tevékenység rendszerességét illeti, a 2020. márciusától július elejéig terjedő időszakban viszonylag rendszeres közlések figyelhetők meg: 13 kommunikációs tevékenységre kerül sor ebben a periódusban. Ezt követően, egy mai napig megfigyelhető visszaesés következik be: a 2020. év maradékában összesen 3 kommunikációs fellépésre kerül sor (2 októberben és 1 decemberben), majd 2021. évben mindezidáig 1 fellépést regisztráltunk.

További kutatómunka tárgyát képezheti, hogy az EU stratégiai kommunikációs tevékenyége a Covid-19 konfliktushelyzetekre gyakorolt hatását illetően milyen módon prognosztizálta vagy követte le az egyes válsághelyzetekben tapasztalható reálfolyamatokat. Erre irányuló kutatás kontextusba helyezheti az egyes világhelyzetekre vonatkozó uniós üzenetek alakulását, például Afganisztán és Jemen vonatkozásában. Felmerülhet továbbá a béke és biztonság területén aktív multilaterális szervezetek koronavírussal összefüggő stratégiai kommunikációs tevékenységének összehasonlító vizsgálata, például az EU, az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Afrikai Unió vonatkozásában.

 

 

[1] M. G. Amadio Viceré & G. Tercovich (2020). The high representative and the Covid-19 crisis: a preliminary assessment, Global Affairs, 6:3, 287-299, DOI:10.1080/23340460.2020.1834426

[2] J. L. Németh, „Stratégiai kommunikáció – szakirodalmi áttekintés” Hadmérnök Fórum, 14. évf. 3. sz. pp. 159–166, 2019.

[3] K. Mustasilta (2020). From Bad to Worse? The impact(s) of Covid-19 on conflict dynamics. European Union Institute for Security Studies, Brief/13, June 2020. Elérhető: https://www.iss.europa.eu/content/bad-worse-impacts-covid-19-conflict-dynamics (Letöltve: 2021. április 20.)

[4] International Crisis Group, “Covid-19 and conflict: Seven trends to watch”, Special Briefing no.4, March 24, 2020. Elérhető: https://www.crisisgroup.org/global/sb4-covid-19-and-conflict-seven-trends-watch (Letöltve: 2021. április 20.)

[5] Sara M.T. Polo. “A Pandemic of Violence? The Impact of COVID-19 on Conflict”. Peace Economics, Peace Science and Public Policy, vol. 26, no. 3, 2020. https://doi.org/10.1515/peps-2020-0050

[6] T. Ide. COVID-19 and armed conflict, World Development, Volume 140, 2021, 105355, ISSN 0305-750X, https://doi.org/10.1016/j.worlddev.2020.105355

[7] United Nations (2020). Transcript of the United Nations Secretary-General’s virtual press encounter on the appeal for global ceasefire. Elérhető: https://www.un.org/sg/en/content/sg/press-encounter/2020-03-23/transcript-of-the-secretary-generals-virtual-press-encounter-the-appeal-for-global-ceasefire (Letöltve: 2021. április 20.)

[8] Az Európai Unió Tanácsa (2020). Josep Borrell főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata az ENSZ főtitkárának az azonnali globális tűzszünetre irányuló felszólításáról. letöltve: https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2020/04/03/declaration-by-the-high-representative-josep-borrell-on-behalf-of-the-eu-on-the-un-secretary-general-s-appeal-for-an-immediate-global-ceasefire/ (Letöltve: 2021. április 20.)

[9] J. Borrell (2020). The Coronavirus pandemic and the new world it is creating. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/76379/coronavirus-pandemic-and-new-world-it-creating_en (Letöltve: 2021. április 22.)

[10] J. Borrell (2020). Four Priorities for a Global Pandemic Strategy. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/76726/four-priorities-global-pandemic-strategy_en (Letöltve: 2021. április 22.)

[11] J. Borrell (2020). “Team Europe” – Global EU Response to Covid-19 supporting partner countries and fragile populations. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/77470/“team-europe”-global-eu-response-covid-19-supporting-partner-countries-and-fragile-populations_en (Letöltve: 2021. április 23.)

[12] J. Borrell (2020). Afghanistan: a war not to forget, a people to support. Elérhető: https://ipolitics.ca/2020/04/29/afghanistan-a-war-not-to-forget-a-people-to-support/ (Letöltve: 2021. április 22.)

[13] C. De Camaret (2020). EU’s Borrell on Covid-19: ‘We must further promote multilateralism’. Elérhető: https://amp.france24.com/en/europe/20200504-talking-europe-eu-s-borrell-on-covid-19-we-must-further-promote-multilateralism (Letöltve: 2021. április 22.)

[14] J. Borrell (2020). The Eastern Partnership is at the heart of EU foreign policy. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/80811/eastern-partnership-heart-eu-foreign-policy_en (Letöltve: 2021. április 23.)

[15] J. Borrell & A.G. Laya (2020). Solidarity with the Venezuelan People (with Arancha González Laya). Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/79954/solidarity-venezuelan-people-arancha-gonzález-laya_en (Letöltve: 2021. április 22.)

[16] I. Hamidi (2020). Josep Borrell to Asharq Al-Awsat: Regime, Not Sanctions, Responsible for Syrian People’s Suffering. Elérhető: https://english.aawsat.com/home/article/2361396/josep-borrell-asharq-al-awsat-regime-not-sanctions-responsible-syrian-people’s (Letöltve: 2021. április 22.)

[17] J. Borrell (2020). Navigating a pandemic world: global disorders and Europe’s role. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/82659/navigating-pandemic-world-global-disorders-and-europe’s-role_en (Letöltve: 2021. április 21.)

[18] J. Borrell (2020). Let’s strengthen our ties with Africa. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/86560/lets-strengthen-our-ties-africa_en (Letöltve: 2021. április 23.)

[19] European External Action Service (2020). Several Outlets – Europe Must Learn Quickly to Speak the Language of Power. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/87754/several-outlets-europe-must-learn-quickly-speak-language-power_en (Letöltve: 2021. április 22.)

[20] I. Hamidi (2021). Borrell to Asharq Al-Awsat: Reconstruction of Syria Hinges on Change in Regime’s Behavior. Elérhető: https://english.aawsat.com/home/article/2889681/borrell-asharq-al-awsat-reconstruction-syria-hinges-change-regime’s-behavior (Letöltve: 2021. április 22.)

[21] Enab Baladi (2020). Borrell to Enab Baladi: Presidential elections will not lead to international normalization with Damascus. Elérhető: https://english.enabbaladi.net/archives/2021/03/borrell-to-enab-baladi-presidential-elections-will-not-lead-to-international-normalization-with-damascus/ (Letöltve: 2021. április 22.)

[22] Az Európai Unió Tanácsa (2020). Josep Borrell főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata a koronavírus-járványt kihasználó rossz szándékú kibertevékenységekről. Elérhető: https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2020/04/30/declaration-by-the-high-representative-josep-borrell-on-behalf-of-the-european-union-on-malicious-cyber-activities-exploiting-the-coronavirus-pandemic/ (Letöltve: 2021. április 25.)

[23] J. Borrell (2020). Make cyberspace a safer place. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/90747/make-cyberspace-safer-place_en (Letöltve: 2021. április 24.)

[24] J. Borrell (2020). Europe’s military and civilians working together against the coronavirus. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/77192/europe’s-military-and-civilians-working-together-against-coronavirus_en (Letöltve: 2021. április 23.)

[25] J. Borrell (2020). European defence: fighting COVID-19, preparing for the future. Elérhető: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/79305/european-defence-fighting-covid-19-preparing-future_en (Letöltve: 2021. április 23.)

[1] Josep Borrell előtt Federica Mogehrini (2014-2019) és Catherine Ashton (2009-2014) töltötték be az Unió Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője pozíciót.

[2] Az EU kül- és biztonságpolitikai döntéshozatalában központi, de a stratégiai kommunikációs tevékenység szempontjából másodlagos, szerep jut az EU Tanácsának, amely leginkább a Külügyek Tanácsa formáció üléseit követően kiadott sajtóközlemények, illetve a Tanács által elfogadott deklarációk (tanácsi következtetések) formájában címez üzeneteket a nemzetközi közvéleménynek. Továbbá, az Európai Tanács és az Európai Tanács Elnöke is rendelkezik hatáskörökkel az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájának területén, és az elnöki tisztségét betöltő Charles Michel elődeinél nagyobb – vagy legalábbis látványosabb – érdeklődést mutat a külpolitika, illetve az ehhez kapcsolódó stratégiai kommunikáció iránt. Mindazonáltal, a kül- és biztonságpolitika területén az Európai Tanács és annak Elnöke által folytatott politikai kommunikáció gyakoriságában és láthatóságában is erősen háttérbe szorul a Főképviselő tevékenységéhez képest.

[3] A közelmúltban a Főképviselő neve alatt megjelent „Európa külpolitikája a Covid-19 idején” címet viselő terjedelmes online könyv a vizsgálat keretében áttekintett főképviselői kommunikációs tevékenységekből emel át, illetve ismétel meg témákat és üzeneteket. Így ezt a könyvet nem vizsgáltam külön. A kiadvány az alábbi linken érhető el: https://eeas.europa.eu/sites/default/files/eeas_2020.6338_european_foreign_policy_in_times_of_covid19_web_new.pdf)

[4] A nyilatkozatot az Unió Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője adta ki az EU nevében, vagyis a nyilatkozatot formálisan (és egyhangúlag) jóváhagyta az EU 27 tagállama.

[5] Ez a kitétel nem szerepel az ENSZ Főtitkár üzeneti között, ami az EU és az ENSZ terrorellenes politikái közötti különbségre mutathat rá.

[6] Az ENSZ által jegyzékbe vett terrorista csoportok voltaképpen az ENSZ szankciók hatálya alá vont terrorista csoportokat jelentik.

[7] A „Team Europe” kezdeményezés az EU intézmények és az EU tagállamok koordinált külső fellépését célozza a pandémia elleni küzdelemben.

[8] A Főképviselő által megfogalmazott tanulságok a szolidaritás, reagálóképesség, felkészültség és reziliencia, képességek és partnerségek területeit érintik.

[9] Ennek további jelentőséget ad, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóval később, 2020. július 1-én elfogadott 2532. sz. határozatában, erősített csak rá az ENSZ Főtitkár felhívására.

A Koronavírus a béke és biztonság összefüggésében – az EU stratégiai kommunikációs tevékenysége a világjárvány idején bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Jogerősen másfél év – két év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélték azt a rendőrt, aki 2018 februárjában halálos közúti balesetet okozott Újpesten. Két, megkülönböztető jelzést használó rendőrautó ütközött össze, a balesetben a vádlott utasa meghalt.

A halálos közúti baleset okozásának vétsége miatt zajló büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa szerdán kihirdetett, másodfokú, jogerős határozatával annyiban változtatta meg az elsőfokú ítéletet, hogy a vádlottat – három évre – csak a “B” kategóriájú járművek vezetésétől tiltotta el – tájékoztatta a táblabíróság az MTI-t.

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa első fokon halálos közúti baleset okozásának vétsége miatt 1 év 6 hónap – két év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztés büntetésre és három év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte a vádlottat, és kötelezte 640 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alól ugyanakkor előzetesen mentesítette.

Az ügyről azt közölték, hogy a rendőr törzsőrmesterként szolgáló vádlott 2018. február 15-én éjjel szolgálati autójával megkülönböztető fény- és hangjelzést használva egy rendőrségi helyszínre tartott. Sem ő, sem pedig utasa nem használt biztonsági övet. Egy újpesti kereszteződésben a gépjármű összeütközött egy másik, az adott helyzetben elsőbbséggel bíró, kizárólag megkülönböztető fényjelzést használó rendőrautóval.

A vádlott utasa a helyszínen elhunyt, életét a szabályszerűen használt, bekapcsolt biztonsági öv sem mentette volna meg. A vádlott és a másik rendőrautó utasa nyolc napon túl, a másik sofőr nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A baleset azért következett be, mert a vádlott megkülönböztető jelzéseket használva ugyan, de úgy haladt be 68-72 kilométeres óránkénti sebességgel a tilos jelzés ellenére a kereszteződésbe, hogy nem győződött meg arról, más közlekedő járművet veszélyeztet-e, illetve, hogy a másik, ugyancsak elsőbbségi helyzetben közlekedő jármű vezetője lehetővé teszi-e számára az akadálytalan továbbhaladást – írták.

A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú katonai tanács helyesen ismerte fel, hogy a büntetési célok eléréséhez a vádlottal szemben elegendő a próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetés és járművezetéstől eltiltás is szükséges. Hozzátették, tévedett azonban az első fok, amikor a vádlottat nem csupán a “B” kategóriájú járművek vezetésétől tiltotta el, hanem ezt kiterjesztette a közúti járművek valamennyi kategóriájára. Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadja el, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amilyet a vádiratban előterjesztett ügyészi indítvány tartalmaz. Az ügyészség pedig csak a “B” kategóriájú járművek vezetésétől eltiltást indítványozott – jelezték.

Egyetértett a másodfokú bíróság azzal, hogy a jelenleg is szolgálatot teljesítő, kiváló parancsnoki jellemzéssel rendelkező vádlott a szolgálatban megtartható, ezért kimondta: az első fok törvényesen részesítette őt előzetes bírósági mentesítésben – áll a közleményben.

The post Jogerős ítélet született az újpesti rendőrautó-baleset ügyében appeared first on .

Emmanuel Macron francia államfő Napóleon ellentmondásosságát hangsúlyozta a francia császár halálának kétszázadik évfordulóján Párizsban rendezett megemlékezésen elmondott beszédében.

Az elmúlt félévszázadban Macron az első francia elnök, aki megemlékezett Napóleonról, akire sokan a polgári Franciaország megteremtőjeként tekintenek, miközben az 1799 és 1815 közötti, 15 éves hatalomgyakorlása miatt a francia történelem egyik legvitatottabb alakja.

A francia elnöki hivatal által előzetesen “felvilágosult megemlékezésként” beharangozott ünnepséget az 1795-ben létrehozott, tudósokat, művészeket, irodalmi személyiségeket tömörítő Institut de France-ban rendezték, ahol az államfő előtt történészek beszéltek Napóleon történelmi szerepéről.

“Bonaparte Napóleon hozzánk tartozik” – kezdte beszédét Macron, miközben egy ellentmondásos portrét rajzolt fel a volt francia császárról, akinek elítélte az olyan “hibáit”, mint a rabszolgaság helyreállítása, és méltatta a nemzeti szuverenitás védelmezőjét, a törvényalkotót és a nemzetépítőt.

A francia elnök kiemelte, hogy “nem kíván semmit engedni azoknak, akik azzal az indokkal akarják eltörölni a múltat, hogy az nem illeszkedik abba a gondolkodásba, amely a mának felel meg”. Macron ezzel az Egyesült Államokból begyűrűző cancel culture, azaz az eltörlés kultúrája ellen emelt szót.

“A császárságból lemondtunk a legrosszabbról, a császárból megszépítettük a legjobbat” – fogalmazott Macron, elítélve Napóleon “önkényes és magányos hatalomgyakorlását”. A rabszolgaságnak a helyreállításáról a francia elnök úgy vélte, hogy “elárulta a felvilágosodás szellemiségét”.

A rabszolgaság egyértelmű elnöki elítélését nagyon várták a tengerentúli francia megyék, Guadeloupe, Martinique és Réunion szigetének lakói, akiknek többsége a franciák által odahurcolt rabszolgák leszármazottja.

Macron ugyanakkor megemlékezett “a stratégáról, a törvényhozóról, a nemzetépítőről”, “Franciaországnak azon részéről, amely meghódította a világot”. Kitért arra az államférfira is, aki “márványba véste az emberek közötti polgári egyenlőséget a polgári törvénykönyvben, a törvény általi védelmet pedig a büntető törvénykönyvben”. Macron szerint a francia állam “ezt a fejlődést tükröző munkát folytatta a nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtésével, és a halálbüntetés eltörlésével”, miután Napóleont sok bírálat érte azért, hogy a polgári törvénykönyvben a nőt a férjéhez képest alacsonyabb státuszba helyezte.

Az aktuális francia politikai helyzetre utalva. Macron üdvözölte Napóleonban azt a vezetőt is, aki “rendezte a viszonyt a nagy vallásokkal a konkordátum által”. Saját politikai hitvallásával egybecsengve a francia elnök kiemelte, hogy Napóleon pályája annak a bizonyítéka, hogy “egyetlen ember megváltoztathatja a történelem menetét”, ezért “érdemes kockáztatni”.

Az ellenzék azonnal bírálta az államfőt.
A radikális jobboldali Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője és elnökjelöltje sajnálatának adott hangot amiatt, hogy Emmanuel Macron “csak sebtében emlékezett meg arról, aki olyan sokat tett a hazáért”, míg a baloldal azt sajnálta, hogy Napóleon ünneplése közben az államfő megfeledkezett a 150 évvel ezelőtt kezdődött párizsi kommünről.

The post A francia elnök Napóleon ellentmondásosságát hangsúlyozta halálának kétszázadik évfordulóján appeared first on .

A szerdai vihar nyomán 189 esethez riasztották a tűzoltókat, leggyakrabban kidőlt fák, letölt ágak miatt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Mukics Dániel azt mondta, hogy a legtöbb riasztás Budapestről és Pest megyéből érkezett, de Vas megye kivételével minden megyében okozott károkat a vihar. A fák sok helyen utakra, kerítésekre, elektromos vezetékekre, járművekre és épületekre dőltek – tudatta, hozzátéve, az erős szél 16 épületben okozott kárt a tető, illetve a kémény megbontásával.

Budapesten, a II. kerületben egy kocsiszínben álló villamosra, a III. kerületben egy társasházra dőlt egy fa. A VI. kerületben útra hulló cserepek, a XII. kerületben leszakadt elektromos vezeték miatt riasztották a tűzoltókat – ismertette.

Mukics azt javasolta, hogy a vihar után mindenki járja körbe az otthonát, nézze meg, milyen károk keletkeztek, és azokat minél hamarabb állítsa helyre. Ha valaki leszakadt elektromos vezetéket lát, ne közelítse meg, hanem hívja a 112-t és a szolgáltatót – mondta a szóvivő.

The post OKF: csaknem kétszáz esethez riasztották a tűzoltókat a vihar miatt appeared first on .

Befejeződött a Debreceni Egyetemen (DE) a Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe című tanfolyam, az ezt elsőként elvégző magyar katonáknak Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára adta át az oklevelet csütörtökön az egyetem aulájában.

A politikus a rendezvényen a közmédiának azt mondta, tíz honvédtiszt olyan oklevelet kapott, amely feljogosítja őket arra, hogy az űrhadviselésben Magyarországot képviseljék. Hozzátette: a nagyhatalmak, de a feltörekvő országok is arra készülnek, hogy kilépjenek az űrbe, és onnan irányítsák a “földi életet”. Az államtitkár szerint ennek vannak nemzetbiztonsági, gazdasági kockázatai és előnyei is.

Magyarország sem a NATO szövetségi rendszeren belül, sem a magyar biztonságpolitikát tekintve nem maradhat le, ezt szolgálják az űrkiképzésben részt vevő katonák. Németh szerint az űrhadviselés a világ olyan kihívásai közé tartozik, mint a terrorizmus, az illegális migráció vagy a kiberhadviselés, utóbbi pedig összefügg az űrben elfoglalt helyével az országnak.

Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa az oklevélátadón azt mondta, “a 21. század emberének a történelmét a világűrben írják”. Köszönetet mondott a katonáknak azért, hogy “elfogadták az ország hívó szavát” és elsőként elvégezték a három egyetem – a DE, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) – példaértékű közös vállalásában megszervezett űrtanfolyamot.

Az űrkutatás nemcsak tudomány, hanem űrtevékenység is: az űrben működő eszközök az emberiség érzékeny infrastruktúrájához tartoznak. Az űripar, az űrtudomány és a Magyar Honvédség jó együttműködéséhez a KKM – amely 2018 óta felügyeli Magyarország űrtevékenységét – a jövőben is minden segítséget megad – jelezte a miniszteri biztos.

Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokhelyettese kiemelte: elsőnek lenni dicsőség, de nagy felelősség is, mert nincs kitaposott ösvény, eljárás, ezt az “űrkatonák” fogják kialakítani. Hozzátette: 2030-2040 táján a nagyhatalmak a vezetési pontokat kitelepítik a világűrbe, és nyilvánvalóan megjelennek az űrfegyverek is. A tábornok szerint Magyarországon az elmúlt száz év legnagyobb haderőfejlesztése zajlik, amihez van “politikai akarat, támogatás és költségvetés”.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora az oklevelek átadása előtt azt mondta, a világon a hadseregek képzésében a nagy egyetemek sokat vállalnak. A három hazai egyetem és a vállalatok együttműködése az űrképzésben a nemzeti összefogás eredménye, hogy speciális ismeretekkel vértezzék fel a katonákat az űrhadviselésre, amely “a legelitebb fegyvernem az új Magyar Honvédség történetében” – tette hozzá.

The post “Űrkatonákat” avattak Debrecenben appeared first on .

Az Európai Unió tizennégy tagországa, köztük Németország és Franciaország, olyan gyorsreagálású katonai erő létrehozását javasolja, amely azonnali beavatkozásra képes nemzetközi válságok kirobbanása esetén, a javaslat az uniós védelmi miniszterek csütörtöki ülésének napirendjére kerülhet – közölték az ülés részleteit ismerő uniós források.

A tizennégy uniós tagország, köztük Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Németország, Görögország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Szlovénia és Spanyolország szerint az Európai Uniónak legkevesebb ötezer katonából álló haderőt kell létrehoznia, hogy szükség esetén segítséget nyújthasson a sürgős beavatkozásra szoruló unión kívüli kormányoknak. A haderő hajókkal és repülőgépekkel is rendelkezne.

A tájékoztatás szerint az uniós gyorsreagálású erő létrehozását egyebek mellett az Egyesült Királyság uniós kilépése indokolja, ugyanis a szigetország hadereje adta az EU katonai jelenlétének legjelentősebb részét. A javaslat az uniós tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön tervezett tanácskozásának témái közé kerülhet. A Védelmi Tanács ülését vezető Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő korábban többször felrótta az Európai Uniónak, hogy nem lép fel olyan unión kívüli országok megsegítésére, mint például a polgárháborús viszonyok közé sodródott Líbia.

Közös uniós haderő létrehozásának ötletét a tagállamok először 1999-ben vitatták meg, majd 2007-ben 1500 fő rendelkezésre állásával harcképes egységet hoztak létre válságok kezelésére. Az unió 2021-től közös védelmi költségvetéssel rendelkezik, továbbá védelmi rendszert dolgoz ki 2022-re.

Az uniós védelmi tanács csütörtöki ülésének napirendjén szerepel egyebek mellett számos közelmúltbeli fejlemény és közelgő esemény áttekintése, többek között a Száhel-övezettel, Ukrajnával, Oroszországgal, Columbiával és az ENSZ líbiai fegyverembargójának ellenőrzésére létrehozott, Irini nevű földközi-tengeri uniós művelettel kapcsolatban. A tanács véleménycserét folytat az EU védelmi stratégiájáról, ezen belül is legfőképpen a válságkezelésről. A miniszterek nem hivatalos munkaebéd keretében megbeszélést tartanak Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az EU és a katonai szövetség együttműködéséről.

The post Több uniós tagállam gyorsreagálású erő létrehozását javasolja appeared first on .

Ramadán 2021-ben

A világ muszlim népessége 2021-ben április 13-a ás május 12-e között ünnepli az iszlám holdnaptár 9. hónapját, a ramadánt. Ebben az évben azonban a Covid-19 világjárvány miatt egészen más élményben van része a hívőknek a vallási ünnep kapcsán, hiszen immáron második éve a tradicionális vallási gyakorlatok alkalmazkodtak a megváltozott életkörülményekhez.

Az ünnep neve az arab „ramida” szóból eredeztethető, amely szárazságot, hőséget jelent. Ez alatt egy hónapa az iszlám hívők számára az egyik legszentebb vallási ünnep, amely alatt a arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamed prófétának az akaratát. A hagyomány szerint ugyanis Allah a Koránt, a Híra hegyre elmélkedni és böjtölni visszavonult Mohamednek 610-ben ennek a hónapnak a 27. napján adta. Ebből a történetből következik az iszlamisták ezen hónaphoz kapcsolódik egyik rituális szokása: napkeltétől napnyugtáig böjtölnek és a felfogás szerint a nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszakát élik meg.

Ennek egyik legmeghatározóbb példája az iftar, az egész napos böjtöt megtörő közös esti étkezés. Normál esetben a családok, a barátok és a mecsetek közösségei összegyűlnek, hogy közösen fogyasszák el ezt a vacsorát. Jelenleg azonban a Covid-19 járvány megfékezésére tett kormányzati intézkedések a világ nagyrészán nem teszik lehetővé, hogy az emberek ilyen nagy számban gyűljenek össze.

Kivételt képezhet ez alól Anglia, ahol a sikeres oltási kampánynak köszönhetően a kormányzati enyhítések és a ramadán időpontja várhatóan éppen egybe fog esni. Így ugyan csak legfeljebb hat ember vagy két háztartás, de összegyűlhet a szabadban vagy egy privát kertben. Továbbá a kiterjedt brit muszlim közösség online iftar rendezvényeket hozott létre a közösségi tudat fenntartásának és a hívők vallásgyakorlásának leegyszerűsítésére. Ilyen a Ramadan Tent Project által kínált My Open Iftar program is, amely számos tevékenységet, receptet, útmutatást és dekorációt tartalmaz, lehetővé téve ezzel a ramadán szellemének életben tartását. További változás 2020-hoz képest, hogy az egész Egyesült Királyságban ismét nyitva vannak a mecsetek, amelyek esténként otthont adnak a Taraweeh imáknak. Mindemellett az angliai mecsetek arra kérik az imádkozókat, hogy viseljenek arcot-és szájat eltakaró maszkot, hozzák magukkal az imaszőnyeget és ügyeljenek a szociális távolság betartására. Mi több sok imám csökkenti az imák hosszát, ezzel is minimalizálva a gyülekezetben töltött időt és bátorítja a híveket az oltakozásra mondván: a vakcina az izomba kerül, nem pedig a véráramba, és nem tápláló, ez nem jelenti a böjt megtörését.

Írta: Haiszky Edina Julianna

India új lépése a vallásszabadság irányába?

2021. április 9-én az indiai Legfelsőbb Bíróság elutasított egy, a Bharatiya Janata kormánypárt által előterjesztett, a vallási térítés elleni törvény megalkotásáról szóló petíciót, amellyel megerősítette az indiai állampolgárok vallásszabadsághoz fűződő jogait. A kérelemben a kormánypárt egyik vezetője, Ashwini Kumar Upadhyay szorgalmazta, hogy a „vallással való visszaélés” kontrollálásának céljából egy felügyelő bizottságot hozzanak létre. A kérelem elutasításának okaként a Legfelsőbb Bíróság India alkotmányának 25. cikkét nevezte meg, amely szerint az indiai állampolgároknak joguk van az általuk választott vallás gyakorlására és terjesztésére.

A döntés fogadtatása vegyes volt, hiszen míg az indiai vallási kisebbségek ezzel egyfajta jogi védelmet nyertek, a Bharatiya Janata Párttal szimpatizáló hindu nacionalisták veszítettek a „lehetőségeikből”, eszközeikből. A hindu radikálisok egyébként gyakran felhasználják az olyan, úgynevezett térítésellenes törvényeket, amelyek alapján az indiai állampolgárok csak akkor térhetnek át különböző, Indiában kisebb számú hívővel rendelkező vallásokra, ha azt a hatóságok is engedélyezik.

Írta: Fuksz Emese

 A kínai keresztényüldözés rejtett és nyílt formái

Folytatják a kínai hatóságok a keresztény árvaházak megszüntetését a vallási ügyekre vonatkozó új előírások betartatásának égisze alatt, ezzel szegény és hátrányos helyzetű árvák, illetve fogyatékkal élő gyermekek ezreit veszélyeztetve. Az új szabályozás 2018 februárjában lépett hatályba, s azóta számos katolikusok és protestánsok által működtetett árvaházat zártak be a különböző tartományokban. A hatóságok azzal vádolták a keresztény csoportokat, hogy gyermekeket térítenek jótékonysági szervezetek felhasználásával, mely ellentétes a szabályozás azon záradékával, amely tiltja a 18 év alatti kiskorúak evangélizációját.

Ezentúl a Kínai Polgári Ügyek Minisztériuma szerint Kína indítani fog egy kampányt, melynek célja az illegális társadalmi szervezetek 5 típusára irányuló szigorítás. Ide tartoznak olyan szervezetek is, melyek a vallás nevében tartanak összejöveteleket. A Minisztérium kampánya néhány tartományban, pl. Szecsuánban már meg is kezdődött: a listán számos buddhista és keresztény szervezet szerepel, többek között az erősen üldözött Early Rain Covenant Church is.

A Radio Free Asia új jelentése továbbá súlyos, a kínai keresztényeket érő emberi jogi visszaélésekről számol be. A jelentés szerint a keresztényeket „titkos, mozgatható ’átalakító’ létesítményekben” tartják fogva, hogy megtagadtassák velük hitüket. Az RFA olyan pincékben tartott „agymosási foglalkozásokról” ad hírt, melyeket a gyülekezeti tevékenységekben való részvétel „bűntettéért” róttak ki a keresztényekre. Egy álnéven nyilatkozó keresztény arról számolt be, hogy a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának Egyesült Front Munkaügyi Osztálya 10 hónapig tartotta fogva, miután a kormány rajtaütést hajtott végre a gyülekezetén. Elmondása szerint a létesítményben különböző kormányhivatalokból érkező emberek dolgoztak, akik „rendkívül alattomos” módszereket alkalmaztak. A volt fogvatartottnak 10 hónapos fogsága alatt szörnyű bánásmódot kellett elszenvednie; verést, verbális bántalmazást és mentális kínzást is.

A Kínai Kommunista Párt Hszi Csin-ping elnök alatt csak 2019-ben több, mint 70 protestáns gyülekezetet záratott be, pl. Jiangau tartomány városaiban. A Bitter Winter szerint Kína annak érdekében, hogy a keresztények összegyülekezését megakadályozza, egyes istentiszteleti helyeket lerombol, míg másokat gyárakká és „kulturális centrumokká” alakít át, hogy a kommunista eszmék propagandáját terjessze.

Írta: Nagy Abigél

Keresztény közösség elleni terrortámadás Indonéziában

Húsvét vasárnapján öngyilkos merénylők hajtottak végre terrortámadást az indonéz Makkasar városában, a keresztény Jézus Szíve Székesegyháznál. A támadók motorral akartak a templomba hajtani, ezt az ott lévők megakadályozták, így a robbanás a bejáratnál történt. A támadás során 14 ember sérült meg, köztük egy egyházi tisztviselő is. A terrorcselekményért a Jamaah Ansharut Daulah (JAD), az Iszlám Államhoz tartozó terrorista csoportot tették felelőssé.

Indonézia 275 milliós lakosságának kb. 87%-a muszlim, ezzel az egyik legnépesebb muszlim többségű országok közé tartozik. A mintegy 23 millió főt számláló keresztény közösséget számos atrocitás éri vallási hovatartozásuk miatt.

A legsúlyosabb támadás legutóbb 2018-ban történt. Surabaya városában 28 embert öltek meg öngyilkos merénylők. Hasonlóan a mostani esethez, ez is a JAD-hoz volt köthető. A JAD célpontja rendszerint templomok, mert ezek általában gyengén őrzött területek és nagy esélye van a tömeges áldozatszerzésnek.

Ennek megakadályozására húsvét és a ramadán idején az indonéz keresztény egyház a rendőrség és egyéb, magán biztonsági erők közreműködésével biztosítják a közösség biztonságát. A makassari terrortámadás során is egy magánbiztonsági őr akadályozta meg, hogy a merénylők bejussanak a templomba.

Írta: Ács Nóra

50% alatt a vallásosak aránya az USA-ban

A Gallup & Robinson analitikai és tanácsadó vállalat 1937 óta követi figyelemmel a vallásos és nem vallásos lakosság arányát az USA-ban, az idén mért számokat március végén hozták nyilvánosságra. A százalékban kifejezett arányszám a kutatás történetében először süllyedt 50% alá, egészen pontosan 47 volt. A felmérés során azokat a lakosokat tekintették vallásosnak, akik rendszeresen vesznek részt istentiszteleten.

2000 előtt rendszeresen 70%-hoz konvergált az eredmény, utána folyamatos csökkenés figyelhető meg. Ennek egyik oka a generációs különbségekben keresendő. Az 1946 előtt születettek közül továbbra is 66%, de az ún. „millenial” (1981-1996 között született) nemzedék körében már csupán 36% jár rendszeresen gyülekezetbe. Ahogy az idő halad, az idősebb korosztályokat egyre kevesebben képviselik, így az összetett arány is eltolódik

David Campbell, a Notre Dame egyetem kutatója szerint a visszaesés egyfajta „allergiás reakció” is lehet az elmúlt évek jobboldali valláspolitikájára. Állítja, hogy főként a fiatalabbak a republikánus politikához kötik a vallást. Mivel politikai nézeteik eltérőek, vallási nézeteiket is ehhez igazítják. Szavait alátámasztja, hogy a demokrata beállítottságúak között 25%-al csökkent azok aránya, akik vallásosnak tekinthetőek.

Írta: Patocskai Péter

Mi történik Eritreában?

Az afrikai országban a „nem hagyományosnak” minősített felekezetekből származó keresztények a legkeményebb üldöztetéssekkel néznek szembe mind a kormány, mind az eritreai ortodox egyház (EOC) részéről. Az EOC az egyetlen keresztény egyház, melyet a kormány elismer. A hatalmon lévők az említett egyházat szigorúan monitorizálják. A kormányzati biztonsági erők folyamatosan aktívan figyelik a telefonhívásokat, számtalan rajtaütést tartanak keresztények ellen, lefoglalják a tulajdonaikat.

Sok keresztényt hitük gyakorlása miatt, tárgyalások nélkül tartóztatják le. Őket embertelen körülmények között, börtönökben tartják fogva. Az eritreai keresztények számára az egyetlenegy esélyt az Etiópiával kötött békemegállapodás jelenthette volna, amelynek értelmében kiterjesztettek volna különböző emberi jogokat, viszont a megállapodás nem valósult meg, az erőszak Eritreában ráadásul tovább súlyosbodott. Az eritreai üldöztetésnek a protestánsok és az eritreai ortodox egyháztól eltérő felekezetek keresztényei különösen kiszolgáltatottak, valamint a muszlim hátterű, ám átkeresztelkedett hívők is.

2021 márciusa és áprilisa között több keresztényt is letartóztattak az ország területén. Március utolsó heteiben 12 keresztényt tartóztattak le, miközben ők Asszabban imádkoztak, Dzsibuti határának közelében. Őket a várostól távoleső kikötőben található börtönben tartják fogva embertelen körülmények között. Április során Asmarban, egy imaértekezleten is számos keresztényt tartóztattak le. Ezek a rajtaütések aláírjak azt a tényt, miszerint a kormány nem fog enyhíteni az ország keresztényeivel szembeni kemény, elnyomó politikáján. (2020. szeptembere óta ugyanakkor legalább 160 keresztényt szabadítottak fel az eritreai börtönökből.)

Eritrea még mindig a világ egyik, keresztényüldözés szempontjából legkitettebb országa. Egyes becslések szerint még mindig legalább 165 hívő szenvedhet börtönökben, azonban pontos számadat nem ismert.

Írta: Németh Csenge

Az első muszlim jeruzsálemi nagykövetség

Február elsején kölcsönös elismerési szerződést írt alá Koszovó és Izrael, melynek folyományaképp a nyugat-balkáni állam március 14-én megnyitotta nagykövetségét is első muszlim államként Jeruzsálemben. Az ügyvezető nagykövet Ines Demiri lett, aki szerint egy „történelmi pillanat” volt a külképviselet átadása. Koszovó az Egyesült Államok segítségével írta alá azt a szerződést, még a nemrég leköszönt Hoti-kormány idején, mely alapján elkötelezték magukat amellett, hogy mindenféleképp Jeruzsálemben nyitja meg kapuit nagykövetségük. Mindeddig mindössze az Egyesült Államok és Guatemala döntött úgy, hogy izraeli külképviseletét Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezi át. Amióta 2017-ben a Trump-adminisztráció Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosaként, 2018-ban pedig megnyitotta nagykövetségét, több állam is megígérte, hogy hasonlóképp tesz (pl. Malawi és Honduras is). Több állam az arany középutat választotta ugyanakkor, hazánknak például továbbra is Tel-Avivban van nagykövetsége, ám megnyitásra került egy jeruzsálemi iroda is.

Koszovó valódi kihívása a megállapodás kapcsán az ENSZ nemzetközi döntései mentén fedezhető fel a történetben. 1980-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsa 478. számú határozatában elítélte „Kelet-Jeruzsálem megszállását” és megtiltotta, hogy tagállamai elismerjék a várost, mint Izrael Állam fővárosát, valamint, hogy diplomáciai képviseleteket nyissanak ott. Többek közt az Európai Unió is megtiltotta az ENSZ nyomán, hogy tagállamai a korábban említettek mellett döntsenek. Koszovó ennek ellenére – hivatkozván arra, az őt kritizáló államok többsége el sem ismeri függetlenségét – mégis szembe ment a 478. száma határozattal. Az ország több irányból is komoly kritikákat kapott. Pristina döntését elítélte többek közt Törökország, Jordánia és a palesztin hatóságok is. Ennek ellenére a frissen megválasztott Albin Kurti miniszterelnök kormányának külügyminisztere nemrégiben úgy fogalmazott, a nagykövetség megnyitása egy „már eldöntött ügy”.

Írta: Gönczi Róbert

Címlapkép: Öngyilkos merénylet Indonéziában. Makassar, 2021. március 28.
Rendõrök az indonéziai Celebesz (Szulavézi) déli részén található Makassar város Jézus Szent Szíve katolikus templománál elkövetett öngyilkos merénylet helyszínén 2021. március 28-án. A hatóságok szerint két feltételezett merénylő vesztette életét, 14-en megsebesültek. A támadás elkövetőjeként egyelõre senki sem jelentkezett.
(Forrás: MTI/EPA/Daeng Mansur)

A V&B 08 – Vallás és biztonásg hírfigyelő, 2021. árpilis bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A francia hadseregnek várhatóan nem kell bíróság előtt felelnie az 1994-es ruandai népirtásért, miután a párizsi ügyészség hétfőn indítványozta a hadsereg elleni vizsgálat vádemelés nélküli lezárását.

Három évvel az eljárás megindítását követően tette közzé következtetéseit a vádhatóság az 1994. június végétől augusztus végéig az ENSZ-meghatalmazással folytatott Türkiz Hadműveletre vonatkozóan, amelynek során a francia hadsereg Ruanda délnyugati területén látott el békefenntartó missziót a tutszik ellen folytatott, tervszerűen végrehajtott népirtás megfékezésére.

Az ENSZ adatai szerint a vérengzésekben több mint 800 ezren vesztették életüket 1994. április és július között, többségében a tutszi kisebbségből.

Az ügyben jogvédő egyesületek és a népirtás túlélői felperesként azzal vádolták meg a francia hadsereget, hogy bűnrészese volt a népirtásnak, amikor is szándékosan magára hagyta a tutszi menekülteket a nyugat-ruandai Bisesero térségében, ahol 1994. június 27. és 30. között a szélsőséges hutu milicisták százasával mészároltak le tutszikat. A francia hadsereg csak június 30. után kezdett beavatkozni.

A francia ügyészség vádejtése várható volt, miután a 2018. júliusában lezárult vizsgálatot követően a Ruandában szolgálatot teljesítő öt francia tábornok közül egyet sem gyanúsítottak meg, ami pedig elengedhetetlen lett volna a per megtartásához.

Rémy Heitz párizsi főügyész közleménye szerint a vizsgálatok nem állapították meg, hogy francia katonai erők segédkeztek vagy csatlakoztak a népirtók bűncselekményeihez, illetve, hogy az előzetes megállapodások értelmében ne léptek volna közbe. A 386 oldalas ügyészségi jelentés ugyanakkor nem zárja ki, hogy a francia katonák be nem avatkozása segítségnyújtás elmaradásaként is értelmezhető, ez a bűncselekmény viszont már elévült.

A végső döntést a vizsgálóbírók mondják ki, akik 2005 óta nyomoznak az ügyben. Ők feltehetően lezárják az ügyet, de az is elképzelhető, hogy további vizsgálatokat rendelnek el. A felperesek ezt kérték, szerintük ugyanis nem egyszerűen a francia katonákra, hanem a Francois Mitterrand akkor francia szocialista államfő környezetében dolgozókra is ki kellene terjeszteni az eljárást, az ő szerepüket ugyanis eddig nem vizsgálta az ügyészség.

Az Emmanuel Macron jelenlegi francia elnök által felállított, Vincent Duclert történész vezette bizottság a közelmúltban arra a következtetésre jutott, hogy Párizs “vak volt” a készülő népirtással szemben. “Franciaország elutasította a valóságot” – fogalmazott egy áprilisi lapinterjúben Duclert.

A csaknem ezer oldalas Duclert-jelentés – amelyet a történészekből és jogászokból áló bizottság március végén hozott nyilvánosságra -, kiemelte Mitterrand és az akkori vezérkari főnök felelősségét abban, hogy annak idején folyamatosan figyelmen kívül hagyták a népirtás kirobbanásának veszélyére intő jeleket.

Eric Plouvier, az egyik felperes, a Survie (Túlélés) nevű egyesület ügyvédje az AFP francia hírügynökségnek az “igazság tagadásának” nevezte az ügyészség álláspontját.

“Három évi várakozás után az ügyészség megelégedett annak kijelentésével, hogy a népirtási szándék nem köthető Franciaországhoz, de a Duclert-jelentésben megnevezett felelősök az igazságszolgáltatástól semmilyen választ nem kapnak, miközben tagadhatatlan szerepük volt abban, hogy megtörténhettek a mészárlások” – hangsúlyozta az ügyvéd.

Az egyesületek azt szeretnék, ha a vizsgálóbírók ismét meghallgatnák a francia erők két egykori vezetőjét: Jacques Rosier tábornokot, aki Biseseróban a francia műveleteket vezette és Jean-Claude Lafourcade-t, a Türkiz Hadművelet parancsnokát. A felperesek azt is szeretnék, ha az akkori párizsi vezérkari főnököt is most először kihallgatnák, Mitterrand elnök akkori afrikai tanácsadóival és Hubert Védrine-nel, az elnöki hivatal akkori vezetőjével, későbbi külügyminiszterrel együtt.

A vizsgálóbírók azonban többször is elutasították az egykori állami vezetők kihallgatását, amit 2019-ben a fellebbviteli bíróság jóvá is hagyott, azzal a hivatkozással, hogy őket nem lehet a helyszínen meghozott katonai döntések miatt felelősségre vonni.

Egy Ruandában készült jelentés alapján a ruandai kormány alig két héttel ezelőtt mondta ki, hogy a helyi hatóságok kizárják a jogi lépéseket a francia hadsereg ellen. Vincent Biruta ruandai külügyminiszter akkor a Le Monde című francia napilapnak adott interjújában úgy vélte, hogy a jelentés “hozzájárul Franciaország és Ruanda megbékéléséhez”, jóllehet a francia történészek korábban arra jutottak, hogy Párizsnak “súlyos és nyomasztó” felelőssége van a tragédiában.

The post Ruandai népirtás: nem fogják bíróság előtt felelősségre vonni a francia hadsereget appeared first on .

Ez is eljött. Bokrétaünnepség a készülő Airbus Helicopters Hungary alkatrészüzemben Gyulán.

Zord