Biztonságpolitika

Az Egyesült Államok “nemzeti érdekeire” hivatkozva lemondott az Északi Áramlat-2 gázvezeték kivitelezőjére és annak vezérigazgatójára kiszabott szankciókról – derült ki egy a Reuters hírügynökség birtokába jutott, szerdán a kongresszusnak elküldött külügyminisztériumi jelentésből.

A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy “a vállalat és annak vezérigazgatója, Matthias Warnig, aki Vlagyimir Putyin szövetségese, büntetőintézkedésekkel sújtható tevékenységet folytattak, de az Egyesült Államok nemzeti érdeke, hogy lemondjon a szankciókról.”

Sajtóinformációk szerint a külügyminisztérium négy orosz hajóra és négy másik orosz szervezetre is kivetett szankciókat, azonban amerikai törvényhozók szerint mindez nem elegendő ahhoz, hogy leállítsák az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését.

Jeanne Shaheen demokrata szenátor azt mondta, csalódott a történtek miatt. “Minden rendelkezésre álló lehetőséget ki kell használni a (gázvezeték) befejezésének megakadályozására” – fogalmazott a politikus. Joe Biden szintén a projekt ellenzői közé tartozik. Az amerikai elnök szerint ugyanis ez “rossz üzlet Európának.”

Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer. Az új földgázvezeték majdnem kész, befejezéséhez még nyolcvan kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket.

Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Washington szerint Európa még inkább függővé válna az orosz energiahordozók szállításától. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.

Heiko Maas német külügyminiszter üdvözölte a lépést. “Ezt egy konstruktív lépésnek tekintjük, amelyről szívesen folytatjuk a tárgyalásokat washingtoni partnereinkkel” – mondta a tárcavezető. Az orosz tisztviselők szerdán jelezték, hogy a szankciókról való lemondás javítja Washington és Moszkva kapcsolatát.

Jurij Vitrenko, az ukrán állami tulajdonban lévő energetikai vállalat, a Naftogaz vezérigazgatója szerint a Északi Áramlat-2 Oroszország “legrosszabb és legveszélyesebb geopolitikai projektje”.

Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését negyven százalékról több mint hatvan százalékra emelné.

The post Washington nemzeti érdekeire hivatkozva lemondott az Északi Áramlat-2 elleni szankciókról appeared first on .

Beszüntették a rakétacsapásokat a tűzszünet kezdete óta, győztesnek hirdeti magát Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász, miközben Izrael a radikális iszlamista szervezet ellen elért eredményeket hangsúlyozza – írta a ynet.

Éjjel 2 óra, a tűzszünet meghirdetésének időpontja óta hallgatnak a fegyverek a Gázai övezetben és Izraelben. “Előkészítettünk egy súlyos rakétatámadást, amely északon Haifától, délen az Eilat közelében lévő Ramon repülőtérig csapott volna le Izraelre, de ezt az akciót a tűzszünet miatt befagyasztottuk” – közölte Abu Obeida, a Hamász szóvivője pénteken, hangsúlyozva megmaradt arzenáljukat és katonai képességeiket.

A másik oldalon az izraeli hadsereg közzétette a 11 napos Falak őrzője hadművelet eredményeit. Ezek szerint megsemmisítették a Hamász betonalagútjainak több mint száz kilométerét, célzottan végeztek a Hamász és az Iszlám Dzsihád öt fontos vezetőjével, húsz felső és középvezetőjével, mintegy kétszáz fegyveresével, több száz rakétát lőttek ki az iszlamista szervezetek katonai létesítményeire, kilövőhelyeire, fegyvergyártó műhelyeire, raktáraira, a Hamász irányító szerveinek irodáira, a pénzeiket kezelő öt bankra, s kiképző helyeire, miközben a légvédelmi rendszer a levegőben megsemmisítette az Izraelre lőtt rakéták 90 százalékát.

A Hamász mégis sikerként értékelte a tűzszünetet, a közszolgálati csatornán közzétett videofelvételek szerint győzelmi felvonulásokat tartottak az övezetben és Ciszjordánia központjaiban, melyeken a tüntetők az “ellenállás diadalaként” ünnepelték a fegyvernyugvást. A Hamász gázai helyettes vezetője Halíl el-Híja előjött rejtekhelyéről, és bejelentette, hogy “a palesztin népnek ajánlja a győzelmet”.

A Hamász állítása szerint a tűzszünettel garanciákat kaptak, hogy “Izrael leveszi a kezét” az iszlám vallás Mekka és Medina utáni harmadik legszentebb helyéről, az Al-Aksza mecsetről, valamint a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra lakónegyedről, ahol több palesztin család kiköltöztetése miatt alakult ki viszály. Jeruzsálem tagadta, hogy egyezség született volna ezekben a kérdésekben.

A ynet katonai elemzője, Ron Ben Jisáj szerint a hadjárat legfontosabb eredménye Izrael számára az elrettentő hatás helyreállítása volt, amely megakadályozza legalábbis rövid távon, hogy ismét támadást indítsanak az övezetből Izrael ellen. A szerző szerint az elrettentés fenntartásához a jövőben be kell tartani három elvet: akadályozni kell a gázai haderőfejlesztést, aránytalan katonai választ kell adni Izrael szuverenitásának megsértésére akkor is, ha csak gyújtóléggömbökkel történik, viszont fokozatosan lehetővé kell tenni a Gázai övezet humanitárius és gazdasági helyreállítását fogolycsere-egyezmény után, amelyben gyilkos terroristákat nem engednek szabadon. A katonai sikerekhez képest jóval szerényebbek a közvélemény alakításában elért izraeli sikerek. Ben Jisáj szerint a Hamász a palesztinok körében Jeruzsálem és az Al-Aksza védelmezőjévé vált, amely nemcsak beszél, hanem óvóhelyekre szorítja az izraelieket.

A Hamásznak sikerült nemcsak Jeruzsálemben, hanem Ciszjordániában és az izraeli arabok körében, valamint a palesztin diaszpórában, s különösen a Libanonban elérni és feltüzelni a fiatal palesztinokat. Kihasználták a vallási érzelmeket és a palesztinok Izrael elleni gyűlöletét, és ezek segítségével legyőzték a Palesztin Nemzeti Hatóság elnökét, Mahmúd Abbászt, aki sikertelenül próbálta megakadályozni, hogy a Hamász a palesztin nép meghatározó politikai szereplőjévé váljon.

A Háárec című izraeli újságban Ámosz Harel elemzése szerint Joe Biden amerikai elnök kényszerítette ki a tűzszünetet, s a harcok folytatását, vagy legalább fogolycsere fejében születő nyugalmat követelő jobboldali nyomás ellen Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a hadjárat során dicsőített katonai vezetőkre hárította a felelősséget a hadjárat leállításáért. A tűzszünetről kiadott közlemény szokatlan módon a politikai döntéshozást háttérbe szorítva azt hangsúlyozza, hogy a biztonságpolitikai kabinet csütörtök esti ülésén a katonai és biztonsági vezetők javaslatát elfogadva vetettek véget a harcoknak.

A Háárec összefoglalója szerint a Falak őrzője hadművelet idején Jeruzsálemben és Ciszjordániában 27 halott, és az erőszakos tüntetéseken 6 197 sebesülés történt, miközben a Gázai övezetből az izraeli ellencsapások nyomán 232 halottról, közülük 121 civil áldozatról és 1900 sebesülésről számoltak be. Izrael felé 4369 rakétát lőttek ki az övezet irányából, melyek közül a lakott területek felé tartók mintegy kilencven százalékát megsemmisítette a Vaskupola légvédelmi rendszer. A becsapódott rakéták 12 ember halálát okozták Izraelben.

The post Izrael: beszüntették a rakétacsapásokat a tűzszünet kezdete óta appeared first on .

Kerítés miatt jogerősen két és fél, illetve két év börtönre ítéltek Pécsen két férfit, akik barátnőik prostitúciós tevékenységéből szereztek pénzt – közölte a Pécsi Törvényszék.

A bíróság a kedden meghozott ítélet kapcsán kiadott közleményében azt írta: a vádlott férfiak ismerték egymást és tudtak egymás tevékenységéről is, azonban a cselekményeket rendszeres haszonszerzésre törekedve, külön követték el.

Az elsőrendű vádlott 2019 szeptemberétől fotókkal, álnéven hirdette a kiskorú lány által pénzért végzett szexuális szolgáltatásokat egy szexhirdetéseket tartalmazó weboldalon. A lányt felnőtt korúnak tüntette fel és a szexuális szolgáltatás fajtáinak ellenértékét is ő határozta meg, továbbá gyakran a szolgáltatást igénybe vevőkkel ő maga tárgyalt telefonon.

A lány eleinte egy baranyai településen végzett prostitúciós tevékenységet, majd – a nagyobb jövedelem reményében – 2019 októberétől Pécsre költöztek. A lány által megszerzett pénzből az elsőrendű vádlott és a kiskorú lány egy pécsi panelházban bérelt lakást a másodrendű vádlottal és annak szintén kiskorú barátnőjével közösen. A megszerzett pénz – összességében mintegy hárommillió forint – jelentős részét az elsőrendű vádlott rendszeresen szerencsejátékban költötte el.

A másodrendű vádlott 2019-ben vette rá kiskorú barátnőjét, hogy prostitúciós tevékenységet végezzen, ennek keretében júliusban álnéven regisztrálta a lányt egy szexpartnerkereső internetes oldalon, majd segített a szolgáltatások megszervezésében, a lány utaztatásában is. A másodrendű vádlott és barátnője 2019. augusztus végétől 2020. januárjáig összesen mintegy kétmillió forintos jövedelemre tett szert.

A másodrendű vádlott a fenti időszakban kapcsolatban állt az elsőrendű vádlottal, aki az általa elkövetett bűncselekményt a másodrendű vádlottól beszerzett ötletek és tapasztalatok alapján, a másodrendű vádlott cselekményének mintájára szervezte, s egy alkalommal előfordult, hogy a lányok közösen nyújtottak szolgáltatást.

A börtönbüntetés mellett az elsőrendű vádlottal szemben hárommillió forint, a másodrendű vádlottal szemben pedig kétmillió forint erejéig vagyonelkobzást is elrendeltek, továbbá végleges hatállyal eltiltották őket minden olyan foglalkozástól vagy egyéb tevékenységtől, amelyek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzik.

Az ítélet jogerős.

The post Kiskorú lányokat futtató férfiakat ítéltek el appeared first on .

Minden bizonnyal a Gladio név hallatán a történelmet kedvelők közül sokaknak először a római légionáriusok hírhedt 50-70 centiméter pengehosszúságú rövidkardjára (gladius) vagy az arénában küzdő gladiátorokra asszociálnak, nem pedig a NATO hidegháborús szerepvállalásának egy kevésbé ismert fejezetére. Írásunkban a „stay-behind” (a továbbiakban SB) előzményeit, elméleti részét, a vele kapcsolatban felmerülő kérdéseket és dilemmákat ismertetjük, valamint NATO-országok példáján keresztül bemutatjuk, hogy milyen funkciót töltött be a hidegháborús védelmi stratégiákban, és mindez hogyan valósult meg a gyakorlatban. Végül érintjük még a témát körülölelő információ és forráshiány problematikáját, illetve az ebből hasznot húzó, összeesküvés-elméletekre hajlamos írások megjelenését.  Kémjátszmák Olaszországban és a Gladio-botrány

Két férfi kicserél egy-egy csomagot a sötét éjszakában Róma egyik félreeső parkolójában, majd hirtelen megjelenik a helyszínen az olasz csendőrség (Arma dei Carabinieri) és letartóztatja őket. Az oroszul beszélőt diplomáciai mentessége védi, ezért hamar elengedik, majd kiutasítják az országból, a másik fél ellen, (aki az az olasz haditengerészet fregattkapitánya) pedig vádat emelnek kémkedésért és államtitkok megsértéséért. A rajtaütés során talált tárgyi bizonyítékok (NATO-dokumentumok és jelentős mennyiségű készpénz) is alátámasztják, miszerint az adósságokkal[1] küszködő olasz tiszt fizetség fejében katonai dokumentumokat adott át az orosz hírszerzőnek. Igazi hidegháborús kémtörténet is lehetne mindez, ha nem napjainkban (2021 márciusában) történik.[2] Az ügy horderejét jól szemlélteti az olasz média egyöntetű állásfoglalása, amely a hidegháború óta nem tapasztalt súlyosságú esetként hivatkozik rá.

A ’90-es évek elején is egy másik több ország nemzetbiztonsági szolgálatát érintő esettől volt hangos az olasz média: az újságok címlapon tudósítottak az egyik parlamenti vizsgálóbizottság eredményeiről, amely az általa összegyűjtött információk alapján rejtett fegyverraktárakról, a NATO és CIA koordinálta titokban működő paramilitáris szervezetekről és azok esetleges részvételéről az olasz belpolitikában számolt be. Az ügy kirobbantója a második világháború utáni olasz politika meghatározó tagja, az események idején miniszterelnök Giulio Andreotti volt, aki 1990-ben egy parlamenti vita során (a magas rangú hivatalt betöltő személyek közül) elsőként fedte fel a Gladio létezését és adta elő a szervezet keletkezésének történetét. Ezt követően, kénytelen-kelletlen, Francesco Cossiga, Olaszország államfője is beismerte, hogy az ’50-es években részt vett a Gladio megalakításában, mely nyilatkozata után a kommunista utódpárt, a Baloldali Demokrata Párt (Partito Democratico della Sinistra), hazaárulással vádolta meg és kezdeményezte az alkotmányos módon történő elmozdítását. Sikertelenül.[3]

Az olasz Gladio-botrány aztán továbbgyűrűzött más NATO-tagországokba (sőt olyan semleges országokba is, mint Ausztria, Svédország vagy Svájc[4]): a közvélemény, újságírók, a be nem avatott parlamenti képviselők és politikusok összefogva követeltek magyarázatot a kormányzatoktól és a hírszerző közösségtől a hazájukban zajló fedett műveletekről. A NATO érezve a nyomást hivatalos közleményt adott ki az üggyel kapcsolatosan,[5] a nyugat-európai és skandináv kormányok pedig félszegen elismerték, hogy az olaszokéhoz hasonló szervezetek működtettek az országukban.[6] Állást foglalt az Európai Parlament is, mely felszólította a tagországok igazságszolgáltatásának szerveit, hogy vizsgálják ki hazájuk érintettségét az ügyben, továbbá a nemzeti kormányokat, hogy számolják fel a szóban forgó titkos hálózatokat.[7]  Fontos megjegyezni, hogy a Gladio-üggyel párhuzamosan zajlott az Öbölháború, ami nem meglepő módon sokkal nagyobb médiafigyelmet kapott akkoriban; azt mondhatjuk valamennyire el is sikkadt az egész botrány a kuvaiti beavatkozás árnyékában. Ezzel együtt, Andreotti időzítése nem volt a legideálisabb a koalícióban résztvevő NATO-országok szempontjából, hisz gondoljunk bele, egy háború közepén senki nem akar magyarázkodni az otthon több évtizedig titokban működtetett szervezetekkel kapcsolatban.

Összeesküvés-elméletek és a kutatás során felmerülő nehézségek

Ha rákeresünk a worldcat.org-on a Gladio-szóra és megnézzük az így generált hálózat-ábrát (1. ábra), visszatérő elemként vannak jelen rajta az olyan címszavak, mint: anti-kommunista mozgalmak, paramilitáris szervezetek, szélsőjobboldali terrorizmus, államilag támogatott terrorizmus, terror-elhárítás, különböző hírszerző ügynökségek (Moszad, KGB, CIA stb.), egyes esetekben titkos társaságok (Propaganda Due-botrány), szervezett-bűnözés (maffia), drogkereskedelem és még a katolikus egyház is. Mindezekből a szavakból mozaikszerűen a hidegháborús Olaszország képe rajzolódik ki előttünk, annak sokszereplős és komplex kapcsolati rendszerével együtt, amelyben alapították és működtették a Gladio-szervezetét.

A témát kutatóknak hamar szembesülnie kell vele, hogy rengeteg mindennel összefüggésbe hozták már a Gladio-t és egyes összeesküvés-elméletekben előszeretettel kap kiemelt szerepet, amelyek nagyban megnehezítik a terület feldolgozását. Ez alól hazánk sem kivétel: teljes fogalmi zavart okozva, egy a napjainkig fennálló(!) titkos hidegháborús struktúrát vizionál elméletében az ismert konteós, Drábik János is, aki szerint a „háttérhatalom” (értsd: nemzetközi pénzügyi elit), a NATO „titkos hadseregein” (értsd: ukrán szélsőjobboldali milíciák) keresztül befolyásolta a 2014-es ukrajnai eseményeket.[8]

1. ábra A Gladioval társított szavak hálózat-ábrája (Forrás: http://worldcat.org/identities/lccn-nr97018688/) letöltve: 2021.04.05.

A Gladio-történetének[9] feldolgozása erősen hiányos az akadémiai oldalról, ellenben már rengeteg nagyratörő, forrásokkal kellően alá nem támasztott, illetve azokat helytelenül értelmező mű íródott. A témában született legátfogóbb könyv a zürichi Center for Security Studies (CSS) volt kutatójáé Daniel Ganseré (NATOs Secret Armies – Operation Gladio and Terrorism in Western Europe), amely elköveti ugyanezt a hibát: túl sokat akar mutatni (sorra veszi az összes nyugati „stay-behind” erőt), ez pedig kutatása alaposságának a rovására megy, ezenkívül rosszul von le összefüggéseket és eltúlozza a NATO szerepét (mindezt a saját narratívájának is ellentmondó források szerepeltetése után!). A svájci kutató könyvét annak tudatában kell olvasni, hogy írója hangos kritikusa a NATO-nak és az általa imperialistának nevezett Egyesült Államok politikájának, ezenkívül többször is vendége volt már az orosz állami média németnyelvű adásainak.[10] Ganser korábban a 9/11 terrortámadást kivizsgáló bizottság egyes állításait is kétségbe vonta.[11] Esete nem egyedi, több más könyv, amely a Gladioról született, axiómaként kezel be nem bizonyított állításokat (pl.: a ’70-es és ’80-as évek olaszországi terrortámadásai és a szervezet közötti kapcsolatot stb.), egyúttal nem élnek forráskritikával, holott az ilyen rejtetten működő hálózatok esetében rendszeres a dezinformáció minden oldalról. Jó példa erre az a FM 30–31-es „amerikai” harcszabályzat esete, melyre Ganser is (részben) alapozta az állításait. Az FM 30-31-es vagy más néven Westmoreland Field Manual (állítólag William Westmoreland vezérkari főnök aláírása szerepel rajta) különböző felkelés ellenes műveleteket tárgyal, köztük a „feszültség keltés stratégiáját” (strategy of tension), amely az erőszak szintjének növelését támogatja az adott (szövetséges) országban, akár „false flag” műveleteken keresztül is.[12] A dokumentumról már a nyolcvanas években is azt híresztelték, hogy KGB-hamisítvány,[13] ezt erősítette meg egy interjúban a CIA egykori igazgatója, William Colby is; vannak olyanok akik, azonban hitelesnek tartják, mint például a BBC-dokumentumfilmjében nyilatkozó egykori vezető elemző a CIA-nál.[14] Hogy ez is csak egy elterelés volt az amerikaiak részéről és a dokumentum valódi, azt nehéz megítélni ezek után, mindenesetre komplett elméleteket teljes bizonyossággal nem lehet alapozni rá, olyan módon ahogy azt Ganser és több más szerző is tette.

Ettől eltérő megközelítést alkalmazott a Leopoldo Nuti és Olav Riste a The Journal of Strategic Studies-ban megjelent “Preparing for a Soviet Occupation: The Strategy of ‘Stay-Behind’.” című tanulmánykötete, amely összegyűjtötte és bemutatta a biztosan tudható és állítható információkat az SB csapatokról Olaszországban, Franciaországban, Norvégiában és Hollandiában, anélkül, hogy nagyratörő megállapításokat tenne. Úgy gondolom ez az óvatos, tartózkodó, „biztos minimum” viszonyulás sokkal célratörőbb, azzal együtt, hogy nyitva hagy és nem ad választ több kérdésre sem (szélsőjobboldali terrorizmus ügye Olaszországban), ugyanakkor bölcsebb így eljárni, mint kétes eredetű forrásokra alapozva (esetleg hamis) narratívát alkotni.

Mindenképp érdekes és egyúttal hasznos lenne, ha a Gladio-ügyben érintett országok szélesebb körben kutathatóvá tennék a vonatkozó anyagokat titkosításuk feloldásával, annak érdekében, hogy egy lehetőleg tiszta képet lehessen a szervezet felépítéséről és működéséről kapni, ezáltal megcáfolni a már említett összeesküvés elméleteket (ha csak részlegesen is). A dolog természetéből fakadóan erre azonban még egy ideig nem számíthatunk: a „svájci Gladioról”, a P-26-ról, nyílt kiállítás 2018 novemberében Gstaadban: a média és a nyilvánosság részvétele nélkül tartott átadási ünnepségen kiderült, hogy a múzeum 2041-ig nem fogad látogatókat, mert egészen addig tart a bemutatott anyagok titkosítása.[15]

A második világháború öröksége: a stay-behind erők[16]

A második világháború történései nagyban befolyásolták a hidegháborús katonai stratégiák megalkotását a vasfüggöny mindkét oldalán. A nyugati-blokk államaiban ezalatt leginkább a német megszállás során szerzett tudást és tapasztalatot értjük; a háborút követően több országban is hasonló módon kezdték el megszervezni a védelmüket, mely részben önálló indíttatásból történt, részben amerikai-brit javaslatok és felügyelet alapján. Általános volt a félelem attól, hogy a történelem megismétli önmagát[17], azonban a német csizmák helyett a szovjetek fogják lerohanni a nemzeti szuverenitásukat épphogy csak visszanyert országokat.

A hidegháború elején a nyugati védelmi stratégiák kidolgozói azzal számoltak, hogy a következő háború hasonló dinamikával fog zajlani, mint az előző, ezúttal mindez nem éri majd váratlanul őket és tudatosan feltudnak rá készülni. Úgy gondolták a nyugati és a szovjet erők összecsapásának korai szakaszában először az utóbbiak fölénye fog érvényesülni, ezért az ellenséges erők inváziója és a megszállás elkerülhetetlen. Ezt az állapotot azonban csak átmenetinek tekintették: a konfliktus későbbi szakaszában a friss nyugati erők (amerikaiak) beérkezésével újra lehetőség nyílik majd a megszállt területek felszabadítására (ahogyan az a második világháborúban is történt). Egészen eddig azonban folyamatos ellenállást kell kifejteni a megszálló haderő csapatainak lekötésére, akadályozására, illetve a felszabadítás előkészítésére. A koncepció sikere érdekében igyekeztek már gondosan lerakni az alapjait egy földalatti ellenálló-hálózatnak, amely a bekövetkező invázióra felkészült, kiképzett, továbbá rendelkezik a feladatainak elvégzéshez szükséges kompetenciákkal és felszereléssel. Ezen szempontok fontosságának felismerése a már említett második világháborús tapasztalatok alapján született, amikor rengeteg anyagi és élőerő ráfordítást igényelt az ellenálló-hálózatok létrehozása a német vonalak mögött, illetve annak működtetése során ugyancsak sok problémával (logisztika területén) szembesültek a szövetségesek.[18] Ilyen módon hozták létre, és kezdték el szervezni tehát a „stay-behind” erőket, Rómától Stockholmig.

Jellemző módon a hálózatok felállításával olyanokat bíztak meg, akik már rendelkeztek a korábbi évekből gyakorlattal ezen a téren: legyen szó civilekről, partizánokról, hírszerzőkről vagy egykori katonatisztekről. A résztvevő személyek mind első kézből tanulták meg, illetve alkalmazták élesben a különböző hírszerzési módszereket és fedett tevékenységeket; kiterjedt kapcsolati hálóval bírtak és készek voltak újak létrehozására. Leggyakrabban a honi katonai nemzetbiztonsági szolgálatok alá osztották be az újonnan alakult egységeket, lévén tevékenységük rejtett volt és megkövetelte a titoktartást.  A világháború alatt a British Special Operations Executive (SOE), továbbá a The US Office of Strategic Services (OSS) és a megszállt területeken működő ellenállók között már létrejött a kapcsolat, mely egyúttal megágyazott a későbbi hidegháborús együttműködésnek is.[19] A gyakorlatban ez azt jelentette, sokszor a személyes ismertség révén, hamarabb öltött testet az együttműködés informális úton, minthogy a hivatalos csatornákon az megtörtént volna.

A NATO-megalakulása és szerepe a stay-behind erők működésében

Az olyan események, mint a csehszlovák és magyarországi kommunista hatalomátvétel, illetve a berlini blokád, arra sarkallták a nyugati tömb országait, hogy felgyorsítsák a „stay-behind” hálózataik kiépítését[20], továbbá ezek működésének multilaterális alapon történő koordinálását. Elsőként ez a Nyugati Unió (Western Union; WEU) keretei között valósult meg, amikor 1949-ben a Benelux-államok, Franciaország és Nagy-Britannia részvételével megalakult a WEUCC (Western Union Clandestine Comittee), mely bizottsághoz a közös stay-behind irányelvek lefektetését követően, 1950-ben megfigyelőként csatlakoztak az amerikaiak is.[21]

1949 áprilisában transzatlanti katonai szövetségként megalakult az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), amellyel intézményesült az amerikaiak befolyása a hidegháborús európai biztonságpolitikában. Ahogyan azt a NATO első főtitkára, Lord Ismay is megfogalmazta, a szervezet célja az volt, hogy „az amerikaiakat bent, az oroszokat kint és a németeket lent tartsa”.[22] A szovjetek távol tartása, vagy másnéven az Egyesült Államok feltartóztatási politikája (containment policy), számos politikai, gazdasági és katonai eszköz alkalmazását jelentette a Szovjetunió azon szándékával szemben, hogy befolyását kiterjessze Európa többi részére (lásd 2. ábra).[23] Ez utóbbi célt szolgálta tehát a „stay-behind” hálózatok megszervezése is.

2. ábra A szovjet befolyási övezet a második világháború utáni Európában (Forrás: https://www.thinglink.com/scene/644583434622074882) letöltve: 2021.04.12.

A korábban említett tevékenységek köréről („unorthodox warfare activites”) CPC pedig egy dokumentumot köröztetett a szövetséges országok hírszerző főnökei között: ebben szó volt titkos hírszerző tevékenységekről (secret intelligence activites; SI) és különleges műveletekről (special operations; SO), mely utóbbi magában foglalta a paramilitáris (gerilla) csapatokat és lélektani-műveleteket is.
A NATO megszületésével a WEUCC feladatait a következő év áprilisától a Clandestine Tervező Bizottság (Clandestine Planning Comittee, CPC) vette át, amelyet a Szövetséges Hatalmak Európai Legfelsőbb Parancsnoka  (Supreme Commander for Europe, SACEUR) hozott létre, és kezdetben csak a NATO fő katonai erejét adó három ország (Standing Group) képviseltette benne magát (Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok), de értekezleteiken a többi szövetséges állam képviselői is részt vehettek. A CPC-ben megegyeztek arról, hogy a „stay.behind” tevékenységekért elsősorban a nemzeti kormányok felelősek, szövetségi szinten csak a koordinációról lehet szó. Ezt bizonyítja egy 1961-es dokumentum is, amely átfogó és részletes betekintést nyújt abba, hogy a NATO hogyan látta akkoriban a háború kitörését követő fejleményeket. Ez részben a tizenöt évvel korábbi koncepciót váltotta fel, amely, mint már említettük a második világháborúhoz hasonló kimenetellel számolt; mindeközben mindkét oldalon nagyszámban jelentek meg nukleáris fegyverek és modern katonai eszközök.  A kezdeti feltételezés tehát az volt, hogy az általános háború az atomfegyverek bevetésével kezdődik, és két szakaszból fog állni: az első, nagyszabású, szervezett hadviselésből álló szakaszból, amely valószínűleg nem tart 30 napnál tovább, és egy második, hosszabb ideig tartó részből, amelyet az újra szervezés és készletek feltöltése jellemez. A NATO stratégia ekkoriban már azzal számolt, hogy az ellenség nem lesz képes elfoglalni kiterjedt területeket Európában; a tagországi SB-készületek mindazonáltal továbbra is kívánatosak arra az esetre, ha a NATO-erőknek ideiglenesen vissza kellene vonulniuk bizonyos térségekből (különösen a határ menti területekről). Azt látjuk tehát, hogy mind a Szövetséges Európai Erők Főparancsoksága (Supreme Headquarters Allied Powers Europe, SHAPE), mind a CPC megállapodott arról, hogy az ilyen jellegű SB-tevékenység tisztán nemzeti hatáskörbe tartozik, és kizárólag a tagállamok területére korlátozódik: a tervezés részben sem a SHAPE, sem a CPC nem vette ki részét.[24] Ez egyrészt fakadt az SB-természetéből, melynek sokszor sejtszerű szerveződése megkövetelte, hogy a résztvevők személyéről és számáról csak korlátozott számú személy tudhat, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok azon törekvéséből, hogy az SB-hálózatok felett szuverén fennhatóságot gyakoroljanak, továbbá a hely és nyelvismeret fontosságát sem tekinthetjük ebben az esetben elhanyagolható tényezőne, amellyel kizárólag a helyi szereplők bírtak.

Az amerikaiak megpróbálták szorosabbra fűzni az együttműködést, és a CPC-t helyett egy erre a célra létrejött koordinációs központot létrehozni, de ez elbukott a részes felek nemzetbiztonsági szolgálatainak ellenállásán.[25] Később, először a Benelux-államok, majd más országok is helyet kaptak a bizottságban, amely 1958-tól ACC (Allied Clandestine Committe) néven folytatta tevékenységét egészen 1976-ig, amikor is nyugatnémet SB-erőkért felelős Heidrun Hoferről kiderült, hogy KGB-nek dolgozik. Az új név megalkotásakor ACC-ben a „clandestine”-t egyszerűen kicserélték „coordination”-re.[26] Az ACC, utolsó ismert ülését 1990-október 24-én, a Gladio-botrány kirobbanásának idején tartotta Brüsszelben.[27]

Ha országokra lebontva vizsgáljuk a különböző SB-szervezetek felépítését, létszámát és sokszor a rendeltetését is, akkor jelentős eltéréseket tapasztalunk. Példának okáért vegyük először az olasz SB-t, amely, mint ismeretes, Gladio név alatt híresült el. A későbbi Gladio-magját kezdetben a második világháború után reaktivált ellenálló csoport, az Osoppo jelentette; mintegy négyezer-ötszáz fős állományával az Osoppora kiemelt szerep hárult a ’45-utáni Olaszországban. Az 1948-as választások idején ugyanis az egyik legfőbb fenyegetést az észak-keletről beszivárgó jugoszláv csapatok jelentették, amelyek egy potenciális kommunista puccsot hivatottak támogatni; egyes (kissé túlzó) jelentések az olasz kommunisták (apparato) birtokában lévő fegyverek számát több mint kétszázezerre becsülték, amely kiegészülve külső támogatással jelentős kockázatot hordozott magában az olasz biztonsági erők megítélése szerint. A forradalom/puccs megelőzése érdekében titokban a jugoszláv–olasz határ térségébe vezényelték az Osoppo-t, amely legalább egy komoly összecsapásban bizonyítottan részt vett (méghozzá jugoszláv területen).[28]

1951-ben felmerült az olasz katonai hírszerzés (Servizio Informazioni Forze Armate; SIFAR) első emberében, Umberto Broccoli tábornokban, hogy az addigra már csak „O” néven futó paramilitáris szervezetet átalakítsák a többi nyugati ország mintájára SB-erővé. Bizonyos szempontól kényszerszülte megoldás volt ez, az amerikaiak hasonló irányú törekvésére[29] Olaszországban; az olasz nemzetbiztonsági szolgálatok úgy ítélték meg, hogy ennek elkerülése érdekében ki kell építeni a saját képességeket minél előbb, és biztosítani kell azok nemzeti kontroll alatt tartását. A SIFAR-t ezt követően meg is hívták 1952-ben Párizsba, a CPC-vel és SACEUR-ral közös egyeztetésekre, mely után (olasz–amerikai) bilaterális alapon kezdődött el ténylegesen a Gladio megalakítása (1956-ban fejeződött be véglegesen). A Gladio pár év alatt sikeresen betagozódott a NATO SB-struktúrájába: 1964-ben az ACC-ülésein már teljes jogú tagjaként volt jelen a SIFAR képviselője.[30]

3. ábra A Gladio-címer, alatta a felirat: „Csendben szolgáljuk a szabadságot”(Forrás: https://libcom.org/history/articles/operation-gladio) letöltve: 2021.04.20.

Hasonlóan Olaszországhoz, Franciaországban is a katonai hírszerzés, a DGSE (Direction Générale de la Sécurité Extérieure) és az NSZK-ban is a BND (Bundesnachrichtendienst) volt a felelős az SB-műveletekért. Ami feltűnő, hogy míg az olasz SB-ben egyszerre a becslések alapján akár ezer-ezerötszáz ember is szolgált, addig a nyugatnémet párjában 1979-ben összesen nyolcvanöt(!),[31] a franciáknál is csupán a DGSE operatív részlegén (Service Action) belül feleltek ezért (kisszámban).[32] Ugyanezt látjuk Hollandiában: összesen pár tucat emberről beszélhetünk az SB-kapcsán, akárcsak a semleges Ausztriában, amely ugyan nem volt NATO-tag, de Svédországhoz és Svájchoz hasonlóan amerikai segítséggel alakult az országban SB-erő a háború után. Az alacsony létszámmal zajló nemzeti SB-programok önmagukban is cáfolják Ganser állításait, aki titkos „NATO hadseregeket” vizionál könyvében, holott mint az az adatokból kiolvasható, mindez erősen túlzásnak tekinthető.[33] Akárcsak az általa felvázolt amerikai (CIA) és brit (MI6) befolyás mértéke a szervezetekre; Ganser narratívájában ők játszák a fő szerepet a CPC/ACC keretében zajló egyeztetéseken, ezzel szemben az igazság, hogy a képviselőik ugyan jelen voltak ezeken, de szavazati jog nélkül (!), és mint már említettük korábban is, a mindenkori nemzetbiztonsági szervek vezetői gondosan ügyeltek a szuverenitásuk megőrzésére az SB-erők kapcsán.[34]

Különösen igaz ez, a hollandokra. A holland SB-szervezet nem is vett részt a NATO-n belül zajló koordinációban, tevékenységével is kizárólag nemzeti kormányának irányába tartozott elszámolással. Eltért a tekintetben is, hogy a feladatszabásakor kizárták azt, hogy a holland SB bármikor is gerilla-erőként funkcionáljon egy szovjet megszállás esetén.[35] Ez utóbbi egyébként megfigyelhető más SB-k esetében is. Alapvetően két irány létezett e tekintetben, egyik a francia/brit modell, amely főleg a hagyományos hírszerzésre, beszivárgásra, ügynökök kimentésére stb. helyezte a hangsúlyt, és az amerikai (nyugat-német és olasz SB-k is e szerint szerveződtek), ami sokkal inkább cselekvésközpontú volt (gerillák, szabotázs stb.) Annak ellenére, hogy sikerült megőrizni a SB-eredeti ötletét és életben tartani a szövetségi rendszeren belül, mégis a NATO-t ez nem akadályozta meg abban, hogy új koncepciót dolgozzon ki: a különleges erőkét (Special Forces), mely létrejötte egyértelműen a szervezetben folyamatosan növekvő amerikai befolyással volt magyarázható.[36]

Szélsőjobboldali terrorizmus és további dilemmák

Talán a legvitatottabb és legnehezebb kérdés, amellyel foglalkoznunk kell még, a lehetőség, hogy az SB-hálózatok (Belgium és Olaszország esetében mertül ez fel) eredeti rendeltetésüktől eltérve, illegális tevékenységekben vettek részt, a „belső ellenségek” (kommunisták) elleni kémkedéstől kezdve, egészen a „false-flag” terrorizmusig bezárólag. Olaszország esetében például nem lehet kizárni, hogy a Gladio ne játszott volna szerepet az országot a ’60-as évektől megrázó terrorhullámban; igaz, amíg a parlamenti vizsgálóbizottságok által feltárt dokumentumok teljes bizonyossággal nem támasztják alá ezt a következtetést, addig ez csupán feltételezés marad. Jelenleg tehát nem állnak rendelkezésre olyan bizonyítékok, amelyek meggyőzően alátámasztják a kapcsolatot a Gladio és az elkövetett terrorcselekmények között. Mindenesetre figyelemre méltó egy a Thomas Polgarral (magyar emigráns, később magas rangú CIA-tiszt) készült interjú, amelyben elárulja, igaz az SB-műveletek elkülönültek a CIA tevékenységtől, ennek ellenére azonban személyi szinten néha történt egybeesés.[37] A hidegháború elején, amikor a szovjet megszállástól való félelem a legnagyobb volt, ez nem volt ritka: a rövid időn belül létrehozott titkos hálózatok gyakran fedték át egymást, a küldetésük és funkcióik egyértelmű elhatárolása nélkül. Ami a legérdekesebb, Polgar szerint „az 1970-es években Olaszországban néhányan egy kicsit túlléptek azokon a szabályokon, amelyeket a NATO lefektetett”. Hogy ez pontosan mit takart, és milyen jellegű tevékenységre utalt vele Polgar az a mai napig kérdés, mindenesetre szavai után jogosan merül fel az emberben a nemzetbiztonsági szolgálatok működésével kapcsolatban gyakran idézett kétezeréves juvenalisi dilemma: „Quis custodiet ipsos custodes?” – „Ki őrzi az őrzőket?”.[38]

Írta: Hende Olivér

Lektorálta: Siposné Prof. dr. Kecskeméthy Klára ezds.

 Irodalomjegyzék

Arboit, Gérald: Quelles « Armées Secrétes » de l’OTAN ? Centre Français de Recherche sur le Renseignement, 2016.

Cogan, Charles: ‘Stay-Behind’ in France: Much ado about nothing?, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007.

Engelen, Dick: Lessons learned: The Dutch ‘Stay-Behind’ organization 1945–1992, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007.

Ganser, Daniele: NATO’s Secret Armies: Operation Gladio and Terrorism in Western Europe. Frank Cass, London. 2005.

Hansen, Peer Henrik: A Review of: “Falling Flat on the Stay-Behinds”, International Journal of Intelligence and CounterIntelligence, 19:1, 2006.

Nuti, Leopoldo and Riste, Olav (2007) ‘Introduction – Strategy of ‘Stay-Behind”, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007.

Nuti, Leopoldo: ‘The Italian ‘Stay-Behind’ network – The origins of operation ‘Gladio”, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007.

Prados, John: Safe for Democracy. The Secret Wars of the CIA. Chicago, Rowman and Littlefield Publishing Group. 2006.

Riste, Olav: With an eye to history: The origins and development of ‘Stay-Behind’ in Norway, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007.

Tas, Hakki: “Turkey’s Ergenekon Imbroglio and Academia’s Apathy.” Insight Turkey, vol. 16, no. 1, 2014.

Wilian, Philip: Puppetmasters. The political use of terrorism int Italy. Constable and Company Ltd, 1991.

Wood, Randall Bennett: Shadow Warrior. William Egan Colby and the CIA. Basic Books, New York. 2013.

 

BBC: Italian officer ‘caught selling secrets to Russia’, https://www.bbc.com/news/world-europe-56588506 megtekintve 2021.04.01.

BBC: Italy Russia arrest: Wife of navy ‘spy’ reveals dire finances, https://www.bbc.com/news/world-europe-56600959 megtekintve 2021.04.01.

BBC: Operation Gladio – BBC Timewatch, 1992. https://www.youtube.com/watch?v=yXavNe81XdQ  megtekintve 2021.04.06.

Blog.nationalmuseum: Project 26, https://blog.nationalmuseum.ch/en/2020/02/secret-army-p-26-in-switzerland/ megtekintve 2021.04.08.

Die Wochenzeitung: Geheim bis 2041, Die Wochenzeitung. https://www.woz.ch/-84de megtekintve 2021.04.07.

EUR-Lex.europa.eu: Joint Resolution on the Gladio affair, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=OJ:JOC_1990_324_R_0186_01&from=EN megtekintve 2021.04.21.

National Review: Lord Ismay, NATO, and the Old-New World Order, https://www.nationalreview.com/2017/07/nato-russians-out-americans-germans-down-updated-reversed/ megtekintve 2021.04.08.

Oesterreichterrorismus.blogspot: Ein Waffenlager im Schrebergarten: Das vergessene stay behind-Depot in Wien-Lainz, http://oesterreichterrorismus.blogspot.com/2016/02/ein-waffenlager-im-schrebergarten-das.html megtekintve 2021.04.11.

RTde: Prohibitions, enemy images and conspiracy theories [DFP 44], https://de.rt.com/programme/der-fehlende-part/92286-verbote-feindbilder-und-verschworungstheorien-dfp/ megtekintve 2021.04.05.

Sputniknews: “Die Nato-Osterweiterung destabilisiert – Historiker Ganser über das Imperium USA”, https://de.sputniknews.com/politik/20200628327425877-ganser-imperium-usa-teil-2/ megtekintve 2021.04.05.

Thomas-riegler.net: „Du, der Papa hat für die CIA gearbeitet!“ https://thomas-riegler.net/2018/05/15/du-der-papa-hat-fuer-die-cia-gearbeitet/#more-2356 megtekintve 2021.04.13.

Thomas-riegler.net: Gladio – Mythos und Realität: Ursprung & Funktion von Stay behind im Nachkriegs-Österreich, https://thomas-riegler.net/2018/04/09/gladio-mythos-und-realitaet-ursprung-und-funktion-von-stay-behind-im-nachkriegs-oesterreich/ megtekintve 2021.04.15.

[1] Italy Russia arrest: Wife of navy ‘spy’ reveals dire finances, BBC, https://www.bbc.com/news/world-europe-56600959 megtekintve 2021.04.01.

[2] Italian officer ‘caught selling secrets to Russia’, BBC, https://www.bbc.com/news/world-europe-56588506 megtekintve 2021.04.01.

[3] Ganser, Daniele: NATO’s Secret Armies: Operation Gladio and Terrorism in Western

Europe. Frank Cass, London. 2005. 13.o

[4] Project 26, https://blog.nationalmuseum.ch/en/2020/02/secret-army-p-26-in-switzerland/ megtekintve 2021.04.08.

[5] Wilian, Philip: Puppetmasters. The political use of terrorism int Italy. Constable and Company Ltd, 1991. 90.o

[6] Nuti, Leopoldo: ‘The Italian ‘Stay-Behind’ network – The origins of operation ‘Gladio”, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 956.o

[7] Joint Resolution on the Gladio affair, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=OJ:JOC_1990_324_R_0186_01&from=EN megtekintve 2021.04.21.

[8] lásd: Drábik János: az ukrán Gládió a NATO titkos alakulata, http://www.vntv.hu/2014/04/drabik-janos-az-ukran-gladio-nato-titkos-alakulata/ megtekintve 2021.04.21.

[9] A Gladio, egy kialakult összefoglaló megnevezés, minden olyan szervezetre, amely az olasz „eredetivel” részben megegyező, de legalábbis hasonló tevékenységet végzett. Ezekre, a túlzott általánosítást kerülendő, „stay-behind”-ként vagy SB-ként fogunk utalni, amelyet pontosabbnak tartunk.

[10] “Die Nato-Osterweiterung destabilisiert – Historiker Ganser über das Imperium USA”, Sputniknews. https://de.sputniknews.com/politik/20200628327425877-ganser-imperium-usa-teil-2/ megtekintve 2021.04.05.

[11] Prohibitions, enemy images and conspiracy theories [DFP 44], RTde. https://de.rt.com/programme/der-fehlende-part/92286-verbote-feindbilder-und-verschworungstheorien-dfp/ megtekintve 2021.04.05.

[12] Ganser, Daniele: NATO’s Secret Armies: Operation Gladio and Terrorism in Western

Europe. Frank Cass, London. 2005. 7.o

[13] Hansen, Peer Henrik: A Review of: “Falling Flat on the Stay-Behinds”, International Journal of Intelligence and CounterIntelligence, 19:1, 2006. 184.o

[14] Operation Gladio – BBC Timewatch, 1992. https://www.youtube.com/watch?v=yXavNe81XdQ  megtekintve 2021.04.06.

[15] Geheim bis 2041, Die Wochenzeitung. https://www.woz.ch/-84de megtekintve 2021.04.07.

[16] Stay-behind force definiciója az AAP-06 NATO GLOSSARY OF TERMS AND

DEFINITIONS alapján: „A force which is left in position to conduct a specified mission when the remainder of the force withdraws or retires from the area.”.

[17] „Du, der Papa hat für die CIA gearbeitet!“ https://thomas-riegler.net/2018/05/15/du-der-papa-hat-fuer-die-cia-gearbeitet/#more-2356 megtekintve 2021.04.13.

[18] Wood, Randall Bennett: Shadow Warrior. William Egan Colby and the CIA. Basic Books, New York. 2013. 44.o

[19] Nuti, Leopoldo and Riste, Olav (2007) ‘Introduction – Strategy of ‘Stay-Behind”, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 931-932.o

[20] Ein Waffenlager im Schrebergarten: Das vergessene stay behind-Depot in Wien-Lainz, http://oesterreichterrorismus.blogspot.com/2016/02/ein-waffenlager-im-schrebergarten-das.html megtekintve 2021.04.11.

[21] Cogan, Charles: ‘Stay-Behind’ in France: Much ado about nothing?, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 948.o

[22] Lord Ismay, NATO, and the Old-New World Order, https://www.nationalreview.com/2017/07/nato-russians-out-americans-germans-down-updated-reversed/ megtekintve 2021.04.08.

[23] Tas, Hakki: “Turkey’s Ergenekon Imbroglio and Academia’s Apathy.” Insight Turkey, vol. 16, no. 1, 2014. 164-165.o

[24] Riste, Olav: With an eye to history: The origins and development of ‘Stay-Behind’ in Norway, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 1015.o

[25] Arboit, Gérald: Quelles « Armées Secrétes » de l’OTAN ? Centre Français de Recherche sur le Renseignement, 2016. 4.o

[26] Cogan, Charles: ‘Stay-Behind’ in France: Much ado about nothing?, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 948.o

[27] Ganser, Daniele: NATO’s Secret Armies: Operation Gladio and Terrorism in Western Europe. Frank Cass, London. 2005. 1.o

[28] Nuti, Leopoldo: ‘The Italian ‘Stay-Behind’ network – The origins of operation ‘Gladio”, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 960.o

[29] Prados, John: Safe for Democracy. The Secret Wars of the CIA. Chicago, Rowman and Littlefield Publishing Group. 2006. 110.

[30] Nuti, Leopoldo: ‘The Italian ‘Stay-Behind’ network – The origins of operation ‘Gladio”, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 972.o

[31] Gladio – Mythos und Realität: Ursprung & Funktion von Stay behind im Nachkriegs-Österreich, https://thomas-riegler.net/2018/04/09/gladio-mythos-und-realitaet-ursprung-und-funktion-von-stay-behind-im-nachkriegs-oesterreich/ megtekintve 2021.04.15.

[32] Cogan, Charles: ‘Stay-Behind’ in France: Much ado about nothing?, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 949.o

[33] Az SB-erők alacsony létszámára az a magyarázat, hogy a legtöbb országban úgy számoltak velük, hogy majd ők fogják jelenteni a magját a kialakuló szélesebb körű ellenállásnak, részben ez utóbbi megszervezése is lett volna a feladatuk egy szovjet invázió esetén. Az ellenállók felfegyverzéséhez ennek érdekében pedig több tucatnyi rejtett fegyver és felszerelésraktárt (arms caches) hoztak létre az érintett országok területén.

[34] Hansen, Peer Henrik: A Review of: “Falling Flat on the Stay-Behinds”, International Journal of Intelligence and CounterIntelligence, 19:1, 2006. 183.o

[35] Engelen, Dick: Lessons learned: The Dutch ‘Stay-Behind’ organization 1945–1992, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 995.o

[36] Arboit, Gérald: Quelles « Armées Secrétes » de l’OTAN ? Centre Français de Recherche sur le Renseignement, 2016. 4.o

[37] Cogan, Charles: ‘Stay-Behind’ in France: Much ado about nothing?, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 941.o

[38] Tas, Hakki: “Turkey’s Ergenekon Imbroglio and Academia’s Apathy.” Insight Turkey, vol. 16, no. 1, 2014. 163.o

Címlapkép: NATO-zászló. Forrás: https://vestnikkavkaza.net/upload2/files/2010/Feb/oyny.jpg 

A Gladio és NATO, avagy áttekintés a hidegháborús „stay-behind” erőkről bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Kreml pozitívan értékeli Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter reykjavíki találkozóját — jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

“Feltétlenül pozitív jelzés a párbeszéd ténye, amely, ahogy Lavrov mondta, konstruktív volt” – nyilatkozott a szóvivő. “De nyilvánvaló, hogy ez a folyamat nem lesz könnyű. Valóban, sok probléma halmozódott fel” — tette hozzá. Peszkov közölte, hogy az orosz diplomácia vezetője haladéktalanul beszámolt Vlagyimir Putyinnak az izlandi fővárosban történt kapcsolatfelvételről. Lavrov korábban konstruktívnak nevezte az amerikai hivatali partnerével megtartott találkozóját.

“Rengeteg a törmelék, és nem könnyű eltakarítani. De éreztem Antony Blinkenben és csapatában az elszántságot, hogy megcsinálják. Nem rajtunk fog múlni a dolog” — mondta az orosz miniszter a Rosszija 24 televíziónak.

Lavrov és Blinken az Északi-sarkvidéki Tanács reykjavíki külügyminiszteri ülésének alkalmával találkozott. A megbeszélés majdnem két órán át tartott. Ez volt a két tárcavezető első személyes megbeszélése azóta, hogy Blinkent amerikai külügyminiszterré nevezték ki. Előzőleg kétszer is tárgyaltak telefonon egymással.

A megbeszélést követően amerikai részről utalás hangzott el egy, a következő hetekben tartandó csúcstalálkozó lehetőségére, amit orosz részről eddig hivatalosan nem erősítettek meg.

The post Kreml: pozitív jelzés volt Lavrov és Blinken találkozója appeared first on .

Elrendelte Oroszország és a FÁK-tagállamok távozni kívánó állampolgárainak a Gázai-övezetből való evakuálását Vlagyimir Putyin.

Az orosz jogi információs portálon közzétett rendeletében Putyin arra utasította a rendkívüli helyzetek minisztériumát, hogy a külügyminisztériummal egyeztetve szállítsa Moszkvába mindazokat, akik erre bejelentik igényüket. A kimenekítés időpontjáról és módjáról a diplomáciai tárcának a rendkívüli helyzetek minisztériuma mellett a Külső Hírszerző Szolgálattal (SZVR) kell egyeztetnie.

“Az orosz kormánynak meg kell hoznia a rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket” – állt a dokumentumban. A lépést a rendelet azzal indokolja, hogy a Gázai övezetben hirtelen megromlott a helyzet az izraeli fegyveres erők katonai művelete következtében.

Az Izrael és a Gázai övezet közötti határon már második hete feszült a helyzet. A Hamász iszlamista palesztin szervezet Gázából rakétákkal támadja Izrael területét, az izraeli védelmi erők pedig válaszul ellencsapásokat mérnek az övezetre.

The post Putyin elrendelte az oroszok evakuálását a Gázai-övezetből appeared first on .

Pénteken, a magyar honvédelem napján nyit újra a Hadtörténeti Múzeum, amelynek Fegyvertörténeti Látványraktára június 1-jéig ingyenesen, egyénileg is megtekinthető lesz.

A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992 óta május 21-én ünneplik a magyar honvédelem napját. Ezen a napon nyit újra a koronavírus-járvány miatt kényszerű zárva tartást követően a Hadtörténeti Múzeum, amely a pünkösdi hétvégén is várja a látogatókat – közölte az intézmény.

Mint közölték múzeum tárlatai mellett június 1-jéig az – egyébként csak külön belépőjeggyel és vezetéssel látogatható – Fegyvertörténeti Látványraktár ingyenesen, egyénileg is megtekinthető lesz. A múzeumba történő belépés feltétele a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a védettségi igazolvány felmutatása, valamint a szájat és az orrot eltakaró maszk használata; az épületbe egyszerre beengedhető látogatók létszáma 150 fő.

The post A magyar honvédelem napján nyit újra a Hadtörténeti Múzeum appeared first on .

Jászapáti méltó helye lesz a kormány szándékai szerint Magyarország minden járásában megépülő honvédelmi sportközpontok egyikének – közölte a Honvédelmi Sportszövetség elnöke a beruházás tervezett helyszínén.

Simicskó István kiemelte: öt településen – Újfehértón, Balassagyarmaton, Szarvason, Baján és Szigetváron – már tart az építkezés, a sportközpontok közül az ősszel remélhetően többet át is adhatnak.

Jászapátit járási székhelyként a politikus a fejlesztésre kijelölt területtel együtt ideálisnak nevezte. Hangsúlyozta, fontos, hogy örömmel fogadják ezt a létesítményt, amely a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelését segítve “a hazaszeretet szellemiségét hordozza majd”. Azt üzeni: a haza mindannyiunk pótolhatatlan értéke, és ebben a rohanó, globalizált világban kiemelten fontos tudnunk, honnan jöttünk és hová tartozunk – tette hozzá.

Simicskó Klebelsberg Kunó egykori minisztert, politikust idézve rámutatott, háromféle hazafiság létezik: a szónokló, a kesergő és az alkotó. A kormány ez utóbbi szerint végzi munkáját – mondta.

Közölte: a kabinet döntése értelmében a honvédelmi sportközpontok hálózata első ütemben országszerte – Jászapátival együtt – 40 helyszínt foglal magában. A központok mindegyike egy “típusterv” alapján valósul meg, és egyebek mellett egy 712 négyzetméteres közösségi teret, valamint egy korszerű technikával felszerelt, tíz lőállásos, 50 méteres lőteret is magában foglal – ismertette.

Pócs János, a térség országgyűlési képviselője az eseményen arról beszélt: a fejlesztés eredményeként “Jászapáti egy ranggal előbbre léphet”.

A városban az elmúlt időszakban megvalósult és folyamatban lévő számos beruházás legfontosabb üzenete a fiatalokkal való törődés – fogalmazott, hozzátéve: ebbe a sorba illik a honvédelmi sportközpont építése is, amely tovább javítja a település és térsége életminőségét, új, színvonalas infrastruktúrával bővítve az ott lakók sportolási és szabadidős lehetőségeit.

Farkas Ferenc, Jászapáti polgármestere köszöntőjében kijelentette: ismét nagy lehetőség kapujában áll a város azzal, hogy a közelmúltban jelentős fejlesztésen átesett helyi ipari parkban egy modern sportcentrum is kialakulhat. A beruházás gondolata összhangban áll a település gimnáziumának azzal az elképzelésével is, hogy az intézmény képzési palettáját kadétprogram elindításával bővítsék – jegyezte meg.

The post Simicskó: Jászapáti méltó helye lesz az egyik honvédelmi sportközpontnak appeared first on .

Meg kell védeni az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket saját régióikban, beleértve a magyar kisebbséget, annak érdekében, hogy ne ismétlődjenek meg a Krím félszigeten és a Donyec-medencében történtek – szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán államfő csütörtökön Kijevben, a két éve tartó elnökségét értékelő sajtóértekezletén.

“Szeretném, ha ukránok lennének, de nem felednék, hogy magyar nemzetiségűek, például azok, akik Beregszászban élnek” – emelte ki az UNIAN ukrán hírügynökség. Ugyanakkor Zelenszkij szerint ehhez arra van szükség, hogy ne vegyék fel a magyar útlevelet. Utalt arra, hogy a magyar útlevelek osztogatása Kárpátalján már évek óta zajlik. Az elnök hasonló különleges lehetőségeket ígért Kárpátaljának, mint a Donyec-medencének. Utalt arra, hogy “érzi más államok befolyását”.

Meggyőződése szerint ahhoz, hogy az országban élő nemzetiségiek ukránnak érezhessék magukat, pénzt kell befektetni az általuk lakott régióba, javítani kell életkörülményeiken, főként infrastrukturális befektetésekkel, hidak, utak építésével és a gazdasági, üzleti élet előmozdításával.

A tájékoztatón Zelenszkij oligarcháktól és háborútól mentes, a törvény előtti egyenlőséget mindenki számára biztosító Ukrajna felépítését nevezte meg fő prioritásokként. Zelenszkij leszögezte, hogy a jelenlegi vezetés olyan országot épít, amely nem függ más államok szankciós politikájától, hanem képes maga megvédeni szuverenitását.

A Vlagyimir Putyinnal tervezett négyszemközti tárgyalásával kapcsolatosan megismételte, hogy kész vele a Donyec-medencei frontvonalnál ukrán ellenőrzésű oldalon vagy bárhol, semleges területen találkozni. Közölte, hogy a találkozóról a két elnöki hivatal már megkezdte az egyeztetést. Kijelentette, hogy addig kell törekedni a Donyec-medencei háború befejezésére, amíg Putyin Oroszország elnöke. Kiállt továbbá a rendezésre irányuló párbeszédnek a “normandiai négyek” (Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország) formátumában való folytatása mellett is, mondván, hogy egyelőre nincs más alternatíva. Hozzátette, hogy a rendezésbe szeretné, ha bekapcsolódna valamilyen formában az Egyesült Államok is.

Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az orosz csapatok visszavonása az ukrán határok közeléből lassan zajlik, szerinte ez az orosz hadgyakorlatok befejezéséig, legalább szeptemberig eltart. Megjegyezte, hogy eddig mindössze 3500 orosz katonát vontak ki a Krímből, az összes többi alakulat a helyén maradt.

Joe Biden amerikai elnök és Putyin esetleges találkozójával kapcsolatosan úgy vélte: fennáll a veszélye, hogy olyan egyeségre jutnak, aminek következtében az Egyesült Államok Moszkva nyomására törli az Északi Áramlat-2 gázvezeték építése miatt Oroszországra kiszabott szankciókat. Ezzel viszont szerinte az Egyesült Államok és személyesen Biden elnök veszít.

Arra vonatkozóan, hogy indul-e másodszor is az államfői posztért, Zelenszkij közölte, hogy ez majd az ukrán társadalom felé irányuló bizalmától függ majd.

The post Zelenszkij: a magyar nemzetiségüek ne vegyék fel a magyar útlevelet appeared first on .

A Colonial Pipeline 4,4 millió dollár váltságdíjat fizetett a kiberbűnözőknek, mert az amerikai cégnél nem voltak biztosak abban, hogy a számítógépes támadás mennyire súlyosan érintette a rendszereiket, és mennyi időbe telhet a csővezeték újraindítása – mondta Joseph Blount, a vállalat vezérigazgatója a The Wall Street Journal című napilapnak adott interjújában.

A cég vezetése most először ismerte el, hogy fizettek a hackereknek. Blount szerint meg kellett hoznia ezt a döntést, figyelembe véve, hogy milyen kockázatokkal járhat az energetikai infrastruktúra egy ennyire fontos elemének leállítása. “Tudom, hogy ez egy nagyon ellentmondásos döntés. Nem könnyen hoztam meg. Bevallom, hogy nem éreztem jól magam, amikor azt láttam, hogy ömlik ki a pénz az ajtónkon ilyen emberek zsebébe ” – fogalmazott a vezérigazgató.

“De ez volt a helyes döntés az ország érdekében” – tette hozzá Blount, aki arról is beszámolt, hogy a kibertámadás végül több tízmillió dollárjába kerül majd a vállalatnak. Elmondása szerint hónapokba telhet egyes üzleti rendszerek helyreállítása. Példaként említette, hogy továbbra sem tudnak számlázni az ügyfeleiknek.

A vezérigazgató interjújában megerősítette azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint május 7-én, azaz a támadás napján a váltságdíjat a bitcoin nevű kriptovalutában teljesítették. Mint mondta: a tranzakcióhoz olyan szakértők segítségét kérték, akik “korábban már foglalkoztak azzal a bűnszervezettel, amely a támadás mögött állt”.

Sajtóinformációk szerint miután a hackerek megkapták az összeget, egy úgynevezett visszafejtő eszközt küldtek a vállalatnak, amellyel fel lehet oldani a zárolásokat. Ez az eszköz azonban annyira lassú volt, hogy a vállalat továbbra is saját biztonsági mentéseit használta a rendszer helyreállításához.

A vezérigazgató a kibertámadást a hurrikánok okozta pusztításhoz hasonlította, azonban – tette hozzá – “ez bizonyos szempontból pusztítóbb volt. A Pipeline csővezetékeit még soha nem kellett egyszerre lezárni.”

A Colonial Pipeline csaknem 9000 kilométeres vezetékhálózatán benzint, gázolajat, repülőgép-üzemanyagot és egyéb finomított kőolajszármazékokat szállít, naponta mintegy 2,5 millió hordó mennyiségben, és összeköti a Mexikó-öböl partján fekvő finomítókat a déli és a keleti parti tagállamokkal. A cég május 7-én kapcsolta le a hálózatát, miután tudomást szerzett a kibertámadásról. Emiatt az üzemanyag-szállítás az egész hálózaton leállt, és a vállalat informatikai rendszerét is részben le kellett kapcsolni.

A leállást követően üzemanyaghiány alakult ki az Egyesült Államok keleti partvidékén, emiatt az emberek pánikba estek és felvásárolták a maradék benzint is. Vasárnap estig körülbelül 12 466 töltőállomás volt, ahol nem lehetett üzemanyagot venni, és a szövetségi fővárosban a benzinkutak csaknem 90 százaléka üres volt. A történtek következtében az üzemanyagok ára hat és fél éve nem tapasztalt csúcsra emelkedett.

A vállalat a múlt héten helyreállította a szolgáltatást. Hétfőn már arról számoltak be, hogy a csővezetékrendszer ismét teljes kapacitással működik, azonban időbe telhet, amíg teljesen helyreáll az ellátási lánc.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) információi szerint profi kiberbűnözői csoport, a DarkSide állhat az incidens mögött. A DarkSide rendszeresen hajt végre zsarolóvírusos támadásokat, és vélhetően Oroszországban vagy Kelet-Európában van a székhelye. A zsarolóvírusok zárolják és titkosítják a kiszemelt áldozat számítógépes rendszerét, és pénzt követelnek azért, hogy tulajdonosaik visszakaphassák az ellenőrzést informatikai rendszereik, számítógépeik, hálózatuk felett.

The post A Colonial Pipeline vezérigazgatója elismerte, hogy váltságdíjat fizettek a hackereknek appeared first on .

Tíz év fogházbüntetésre ítéltek szerdán Oroszországban egy fiatalt férfit, aki vérengzésre készült egy burjátföldi iskolában – közölte a régió Nyomozó Bizottsága.

A RIA Novosztyi hírügynökség által idézett közlemény szerint a húszéves férfinak emellett 15 ezer rubel (58 ezer forint) pénzbüntetést kell fizetnie. Az ítélet szerint a férfi 2018 novemberében kezdte meg az előkészületeket a tömeggyilkosságra, rendszeresen nézett az interneten ezzel kapcsolatos híreket és videofelvételeket. Egy ulan-udei műszaki szakközépiskola elleni támadásra készült, és ehhez távirányítású pokolgépet és lőfegyvert is akart használni. Ulan-Ude Burjátföld fővárosa.

A mészárlásra készülve legkevesebb 15 pokolgépet készített és robbantott fel, és egy ilyen alkalommal egy faluban levegőbe röpített egy üresen álló lakóházat.

Tette elkövetéséhez társakat is keresett. Három ismerősével lépett kapcsolatba, de mindnyájan elutasították. Ennek ellenére folytatta az előkészületeket. Hogy akadálytalanul bejusson az épületbe, felvételizni is próbált a középiskolába, és érettségizőnek adva ki magát többször járt ott. A merénylethez gázpisztolyt, katonai felszereléseket, gázálarcot és más tárgyakat is vásárolt, de a tervét nem tudta megvalósítani, mivel a burjátföldi belügyminisztérium a hírszerző szervekkel együttműködve idejekorán leleplezte, és őrizetbe vette.

A Nyomozó Bizottság hangsúlyozta, hogy a bűnvádi eljárás során a férfit beszámíthatónak minősítették. Az ítélethirdetés néhány nappal az egyik kazanyi iskolában végrehajtott mészárlás után történt. Ott az iskola volt diákja, a 19 éves Ilnaz Galjavijev a múlt kedden automata fegyverből nyitott tüzet, és kioltotta kilenc ember, köztük hét gyerek életét. Kéttucatnyian megsebesültek, jórészt gyerekek.

Az eset után vita bontakozott ki Oroszországban a fegyverekhez való hozzáférésről és az erőszakot dicsőítő internetes tartalmakról. Vlagyimir Putyin elnök a fegyvertartás szigorítására szólított fel. Egy három évvel ezelőtti mészárlás után az orosz elnök még a globalizációt tette felelőssé, arra utalva, hogy az elkövetők az Egyesült Államokban történt iskolai mészárlásokat tartják követendő példának.

The post Tíz évet kapott egy fiatal férfi, aki vérengzésre készült egy iskolában appeared first on .

A sokadik alkalommal rendezték meg az európai NATO- és amerikai gyakorlatmenetrendbe illesztve az Adriatic Strike CAS/JTAC/JFO fókuszú rendezvényt Szlovéniában. A bloggernek sem ez az első jelentése innen, de mint korábban, most is meg tudom állapítani: igenis lehet jó hozzáférést adni a médiának éleslövészet, VIP-jelenlét és egyéb nehezítő körülmények közepette. 

Már ha van rá akarat. Legkisebb szomszédunknál, ismét és újólag, van.

BDU gyakorlóbombákat dob a szlovén PC-9M. Az AS21 ugyanazzal a csapadékos idővel szenvedett a héten, mint mi odahaza, de Postojna környékén, a Pocek lőtéren mára gyönyörű idő kerekedett.

A korszerűsített M-84-esek éltetik tovább a szlovén páncéloskultúrát. Érdekes, náluk a szárazföldön sem volt "minek a Trabantba színes display".

Egy kicsi haderőnek pláne nem lehet célja, hogy close combatban daráltassa le magát. Ezért is van jelentősége az olyan korszerű irányított páncéltörő rakétáknak, mint a Spike. (gyengébbek kedvéért: ez a kategória soha, semmilyen körülmények között nem téveszthető össze semmilyen irányítatlan pct rakétagránatavetővel, vállról használható hsn eszközzel, ha keleti, ha nyugati, ha mezítlábas-lesajnált, ha nyálcsorgatós-divatos). Az IPTR anno forradalmat hozott a hadviselésbe és köszöni szépen, máig jól tartja magát: stand-off, precíziós, ma már nlos, top attack. Minden ami egy RPG-féleség soha nem lesz - ahogy egy höki ágyú sem)

Zord

Az Európai Unió támogatásával fejlesztette mintegy 6,1 milliárd forint értékben az eszközparkját az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) – jelentette be az OKF.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 59 új gépjárművel és számos technikai felszereléssel gyarapodott a szervezet – írták. A projekt célja a hazai tűzvédelem erősítésén túl a klímaváltozás káros hatásainak enyhítése – tették hozzá.

A 2013-ban megkezdett és most befejeződött program nyomán az ország valamennyi megyéjében és a fővárosban is gyarapodott és fejlődött a jármű- és eszközállomány. A többi között 16 szimplafülkés vízszállító járművet, 14 duplafülkés vízszállító járművet, három konténerszállító járművet, három nehézterepi erdőtűzoltó járművet, 21 erdőtüzes gyorsbeavatkozó járművet és két üzemanyagszállító-töltő gépjárművet állítottak szolgálatba – közölték.

A fejlesztés nyomán – folytatták – a modern járműveknek köszönhetően csökken a vonulási idő, hatékonyabbak és gyorsabbak a beavatkozások, a nehezen megközelíthető, külterületi, erdős területeken is megoldott a vízutánpótlás, valamint az üzemanyag- és áramellátás.

A nagy kiterjedésű szabadtéri tüzek mielőbbi megfékezésével csökken a környezetszennyezés, épségben marad a természeti környezet, hosszabb távon pedig mindez csökkentheti a klímaváltozás hatásait is – olvasható a közleményben.

The post OKF: hatmilliárdos fejlesztés valósult meg az erdőtüzek megfékezéséért appeared first on .

A Központi Nyomozó Főügyészség “vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette” és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást, az ügyben több száz millió forintot kértek egy vállalkozótól ügyvédek közreműködésével; két ügyvédet őrizetbe vettek.

A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte, hogy a megalapozott gyanú szerint egy férfi 2019 szeptembere és 2020 márciusa között több társával, köztük két ügyvéddel egy vállalkozótól megközelítőleg 800 millió forintot kapott. Az elkövetők valótlanul arra hivatkoztak, hogy ezen összegből a belügyminiszternek, rendőröknek, NAV-osoknak és más hivatalos személyeknek kell fizetni annak érdekében, hogy a vállalkozó ellen ne induljon adóhatósági és büntetőeljárás.

Amikor mégis nyomozás indult a vállalkozóval szemben, további százmillió forintot kértek tőle azért, hogy az eljárást hivatalos személyek segítségével számára kedvezően befolyásolják. A fentieken túl a vállalkozót közvetítőtökön keresztül egy további ügyvéd is megkereste azzal, hogy 150 millió forintért eléri a büntetőeljárás számára megfelelő lezárást.

Az ügyvéd – szintén valótlanul – arra hivatkozott, hogy az ügylethez a miniszterelnök, a legfőbb ügyész és egy magas beosztású adóhatósági vezető befolyását kérik, és ezért a kért pénzből nekik is kell fizetni. A nyomozó főügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövetők elfogása érdekében kedden tizenkét helyszínen összehangolt akciót hajtott végre, majd hét embert gyanúsítottként hallgatott ki.

A hatóság közreműködésével több száz millió forint értékben biztosítottak vagyontárgyakat. A nyomozó főügyészség elrendelte valamennyi elkövető őrizetét és indítványozza letartóztatásukat – áll a közleményben.

The post Korrupciós bűncselekmények miatt vett őrizetbe ügyvédeket appeared first on .

A fehérorosz hatóságoknak be kell szüntetniük a független újságírók megfélemlítését és zaklatását, az összes őrizetbe vett sajtómunkást szabadon kell engedni, a többi politikai fogollyal együtt – írta szerdai sajtóközleményében Peter Stano az Európai Unió Külügyi Szolgálatának szóvivője.

Stano közleményében összefoglalta: az elnyomó fehérorosz rezsim – mint hangsúlyozta – újra lecsapott a független újságírókra és médiaorgánumokra, kedden a TUT.by internetes hírportál 15 munkatársát tartóztatták le a fehérorosz hatóságok, többek ellen bűnvádi eljárás indult, irodáikat, lakásaikat átkutatták, a honlapot letilttatták.

Kijelentette: fehérorosz hatóságok legutóbbi fellépései más független médiaorgánumok ellen, azt jelzi, hogy a minszki vezetés teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a véleménynyilvánítás szabadságát. Példaként említette, hogy a rendvédelmi szervek pár nappal ezelőtt őrizetbe vették Alekszandr Burakovot a német közszolgálati adó a Deutsche Welle riporterét, Vlagyimír Lapcevicset a Mogilev Region helyi hírportál újságíróját, és Tatjána Kapitonova szabadúszó médiamunkást.

“Az EU felszólítja a fehérorosz hatóságokat, a békés tüntetőkkel, az emberi jogok védelmezőivel, a kisebbségek képviselőivel, valamint a politikai ellenzék tagjaival szembeni erőszak és elnyomás megszüntetésére” – írta a szóvivő. Hozzátette: Az emberi jogi visszaélések nem maradhatnak büntetlenül, az unió a nemzetközi közösséggel együtt erőfeszítéseket tesz, az elkövetők elszámoltatása érdekében.

“Az EU továbbra is a fehérorosz nép mellett áll és továbbra is támogatja a civil társadalmat és a független médiát” – húzta alá.

The post Uniós szóvivő: A fehérorosz hatóságoknak be kell szüntetniük az újságírók megfélemlítését appeared first on .

Több ezer francia rendőr tartott szerdán tiltakozó megmozdulást a nemzetgyűlés épülete előtt a közelmúltban őket ért támadások ellen. A rendezvényen a teljes politikai elit, köztük Gérald Darmanin belügyminiszter is részt vett.

“A rendőrség problémája az igazságszolgáltatás!” felkiáltással vonult utcára a szervezők szerint az a 35 ezer rendőr, akik a törvényhozás épülete előtt elsősorban a bíróktól követeltek szigorúbb fellépést a radikális politikai csoportokkal, a terrortámadások elkövetőivel és a kábítószer-kereskedőkkel szemben, a rendőrség védelmében.

A megmozdulást 14 rendőri szakszervezet közösen szervezte egy rendőri razzia során egy kábítószer-kereskedő által két héttel ezelőtt Avignonban megölt rendőr emlékére. Ez az első alkalom, hogy valamennyi rendőri szakszervezet közösen tartott megmozdulást. A tiltakozók legfőbb céltáblája Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter volt, akitől szigorúbb büntetéseket követelnek a rendőrökre támadó állampolgárokkal szemben.

A tárcavezető nem volt jelen a megmozduláson, de a nemzetgyűlésben azt kérte a tüntetőktől, hogy ne állítsák egymással szembe a köztársaság két alapintézményét: a rendőrséget és az igazságszolgáltatást. A tüntetésen eközben Fabien Vanhemelryck, az Alliance rendőri szakszervezet vezetője kifütyültette a tömeggel a korábban sztárügyvédként praktizáló igazságügyi minisztert, amiért egyszer azt mondta, hogy ő a “fogvatartottak és a fegyházak minisztere”.

Grégory Joron, az Unité SGP Police-FO képviseltében “kötelező minimumbüntetést” követelt a támadókkal szemben.

“Egy ilyen intézkedés nem jogellenes és nem alkotmányellenes, hanem sürgős és szükséges” – mondta a szakszervezeti vezető. A megmozduláson felszóltak a támadásokban megsebesült rendőrök és a hozzátartozóik is. A szakszervezetek azt szerették volna, ha egyetlen politikai párt sem próbálja meg saját céljaira felhasználni a megmozdulást, miközben a közbiztonság kérdése az egy hónap múlva esedékes regionális választások egyik legfőbb kampánytémája.

Az ellenzék és több rendőri szakszervezet is előzetesen bírálta a rendőrséget felügyelő belügyminisztert, aki jelezte, hogy részt fog venni a tüntetésen. Álláspontjuk szerint ugyanis a kormány kudarcot vallott a rendőri erők megvédésében a mindennapos agressziókkal szemben. Jóllehet többen füttyel és dudálással fogadták, mások büszkén szelfiztek Darmaninnel, akinek jelenléte nem vezetett rendbontáshoz a tüntetésen.

“Azért jöttem, hogy támogassam a rendőröket, mint minden francia” – mondta érkezésekor a belügyminiszter. A France Inter közrádióban nyilatkozva Darmanin természetesnek nevezte, hogy részt vesz a megmozduláson, miután – mint mondta – mindig is támogatta a rendőrséget. A bírók szakszervezete viszont közleményben tiltakozott a megmozdulás követelései ellen.

“A rendőri követelésekhez csatlakozó minisztereink és képviselőink által felrajzolódó új horizont egy olyan társadalom képe, amelyben a rendőrség önálló hatalommá válik, ahelyett, hogy az állampolgárok szolgálatában álló közerő lenne” – fogalmaztak a bírók.

A két héttel ezelőtti avignoni rendőrgyilkosságot megelőzően egy tunéziai dzsihadista április 23-án egy rendőrségi alkalmazottat ölt meg a Párizshoz közeli Rambouillet rendőrőrsén. Jean Castex miniszterelnök május 10-én jelezte, hogy egy rendőr vagy csendőr elleni támadás életfogytiglanra ítélt elkövetőjének legalább harminc évet mindenképpen börtönben kell töltenie. A kormány ennek érdekében szerdán törvényjavaslatot nyújtott be, amelyről a héten szavaz a nemzetgyűlés. A kormányfő azt is jelezte, hogy támogatja a büntetéselengedés lehetőségének szigorúbb korlátozását azok számára, akik rendőrökre támadnak. A szakszervezetek követelését a rendőri erőkre támadók kötelező minimumbüntetéséről viszont nem vette figyelembe a kormány.

The post Több ezer rendőr tüntetett a francia nemzetgyűlés előtt az őket ért támadások ellen appeared first on .

Gumilövedékkel arcon lőttek egy férfit Józsefvárosban, a rendőrség azonosította a támadás elkövetésével gyanúsított férfit – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Azt írták, a rendőrség felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt folytat eljárást.

A rendelkezésre álló adatok szerint O. Pál szerda este Budapesten, a VIII. kerületi Nagy Templom utcán vitát követően gumilövedékes pisztollyal arcon lőtt egy másik férfit, aki könnyebben megsérült. Az elkövetéssel gyanúsítható férfi elmenekült, a józsefvárosi rendőrök elfogatóparancsot adtak ki ellene, jelenleg is nagy erőkkel keresik – közölte a rendőrség.

A 25 éves férfi önként jelentkezett a VIII. Kerületi Rendőrkapitányságon, ahol a nyomozók felfegyverkezve elkövetett garázdaság megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették. A férfi elszámoltatása folyamatban van – tették hozzá.

The post Gumilövedékes támadás Józsefvárosban appeared first on .

Szerbia újabb két MiG-29-es vadászgépet kapott Fehéroroszországtól, így tovább növelte az orosz gyártmányú gépekből álló légierejét – közölte a belgrádi sajtó.

A szállítmánnyal tizennégyre növekedett Szerbia MiG-29 vadászrepülőgép-flottája. A gépek közül tizenegyet MiG-29SM szintre emelnek, azaz többfunkciós harci repülőgépekké válnak – közölte a védelmi minisztérium.

Belgrád néhány éve hat MiG-29-est kapott Oroszországtól, amelyeknek szintén csak a javítási költségeit kellett a szerb félnek állnia. Fehéroroszországtól a mostani kettővel együtt pedig nyolc MiG-29-est kapott Szerbia.

A szerb, illetve a jugoszláv haderő a korábbi évtizedekben is orosz haditechnikával rendelkezett, ám az elmúlt harminc évben alig volt példa korszerűsítésre, valamint új eszközök beszerzésére. Elemzők szerint Moszkva ezekkel az intézkedésekkel szeretné tovább erősíteni jelenlétét a Balkánon, abban a térségben, ahol egyre több ország csatlakozik a NATO-hoz.

The post Szerbia újabb két MiG-29-es vadászgépet kapott Fehéroroszországtól appeared first on .

Tűzeset a bagdadi kórház COVID-osztályán

Április végén az iraki főváros egyik, koronavírussal fertőzött betegeket kezelő kórházában tűz ütött ki, amelyben 82 ember veszítette életét és hozzávetőlegesen 100 ember sérült meg. A tüzet feltehetőleg egy felrobbant oxigéntartály okozta. A történtek hatására al-Kadhimi miniszterelnök felfüggesztette az egészségügyi minisztert, Hassan al-Tamimit, aki május elején le is mondott tisztségéről.

Irak, ahogy a világ egésze, folyamatosan küzd a COVID-19 járvány ellen. Az iraki kormányt számos kritika éri az elmaradott egészségügyi ellátórendszer miatt. Emellett az utóbbi hónapokban ismét emelkedett a fertőzöttek és a koronavírusban elhunytak száma, ugyanis hiába van március óta lehetőség az oltásra, ezt sokan nem hajlandóak beadatni. A vakcikát övező félelem és a vírus körüli apátiát az csökkentheti, ha az elöljárók iránymutatást adnak, ahogy ezt a híres síita politikus és vezető, Muktada asz-Szadr tette, aki április végén beoltotta magát. Ennek eredménye már most látszik; ugrásszerűen megnőtt a vakcinára regisztráltak száma.

Orosz légicsapások Szíriában

Az orosz Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy április közepén légicsapásokat hajtottak végre Palmyrától nem messze. A közlemény szerint a támadás során kettő terrorista rejtekhelyet számoltak fel és közel 200 fegyveres veszítette életét.

Izraeli-szír légitámadások

Április végén Izrael bejelentette, hogy szír rakéták hatoltak be az ország területére, amelyek beindították a riasztórendszert a becsapódás környékén található atomreaktor közelében. Válaszképpen Izrael légicsapásokat intézett több szír légvédelmi bázis ellen. A szír hatóságok szerint a támadás során megsemmisült a térségben található légvédelmi ütegeket.

Szíria területén az elmúlt években az Izrael felől érkező támadások célpontjai főleg az Iránhoz köthető létesítmények voltak. Az Izrael és Szíria között növekvő feszültség is inkább Iránhoz köthető. Április elején ugyanis szabotázs érte a Natanzban található iráni nukleáris létesítményt, amelyet az iráni média izraeli kibertámadásnak ítélte meg.

Figyelmeztető lövések a Hormuzi-szorosban

Május 10-én az iráni Iszlám Forradalmi Gárda gyorsnaszádjai ismét túl közel hajóztak amerikai hadihajókhoz. Az amerikai kötelék a nemzetközi jognak megfelelően eljárva kísérte a felszínen haladó USS Georgia (SSGN 729) harcászati robotrepülőgép-hordozó tengeralattjárót a Hormuzi-szorosban, amikor azt 13 iráni gyorsnaszád nagy sebességgel megközelítette. Az iráni gyorsnaszádok közül kettő kivált a csoportból, majd nem reagálva az amerikai hadihajók figyelmeztető üzeneteire mintegy 137 méterre közelitette meg az amerikai köteléket. Az USS Maui-ról 12,7 mm-es géppuskával több figyelmeztető lövést is leadtak, mire a gyorsnaszádok végül irányt váltottak. Az amerikai haditengerészet veszélyesnek és szakszerűtlennek nevezte az iráni akciót, valamint kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem agresszor, és továbbra is szándékában áll a világon bárhol hajózni, ahol azt a nemzetközi jog engedi.

Áprilisban iráni gyorsnaszádok két alkalommal is megzavartak a Perzsa-öbölben közlekedő amerikai hajókat, így a mostani esettel együtt az elmúlt egy hónapban ez már a harmadik. Az esetek különösen aggasztóak annak fényében, hogy a felek a múlt héten ismét találkoztak Bécsben a 2018-ban felmondott atomalku újratárgyalása érdekében. Teherán számára egyre sürgetőbb az ország gazdaságát megbénító nyugati szankciók feloldása. Iránban egy hónap múlva választások lesznek, és ha a felek között addig nem születik megállapodás, nem tudni, hogy a választások utáni politikai helyzet mennyiben fogja befolyásolni a közel-keleti ország jövőbeni tárgyalási hajlandóságát.

Katari emír látogatása Szaúd-Arábiában

Katar emírje és vezetője, Tamim bin Hamad Al Táni sejk május 10-én Szaúd-Arábiába látogatott a szaúdi uralkodó, Szalmán király személyes meghívására. A sejk Dzsiddában találkozott Mohammed bin Szalmán koronaherceggel, ahol megbeszélést folytattak a két ország közötti kapcsolatok rendezéséről. A találkozó a két monarchia közötti több éves diplomáciai válság lezárásának is tekinthető.

Szaúd-Arábia vezetésével az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein és Egyiptom még 2017 nyarán szakította meg diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait Katarral. A koalíció tagjai többek között azzal vádolták meg Katart, hogy az több terrorszervezetet is nyíltan támogat, valamint túl közeli kapcsolatokat ápol Szaúd-Arábia térségbeli riválisával, Iránnal. A négy ország Katar számára 13 pontban fogalmazta meg követeléseit, melyek között szerepelt a szélsőséges csoportok támogatásának teljes leállítása; az Iránnal való kapcsolatok csökkentése; az iráni Iszlám Forradalmi Gárda kiutasítása Katarból; valamint az épülő török katonai bázis bezárása. A követelések között szerepelt a Szaúd-Arábiának igen kényessé vált katari híroldal, az Al Jazeera és társoldalainak teljes felfüggesztése is. Természetesen a vádakat Doha hevesen tagadta, és a követeléseket teátrálisan elutasította. Az enyhülések 2021 elején kezdődtek meg, amikor január 4-én a felek Al-’Ula sivatagi városában egy közös nyilatkozatban vetettek véget az évek óta húzódó válságnak.

A milíciák állama, Líbia

Líbiában a márciusban létrejövő átmeneti egységkormánynak talán az egyik legnagyobb kihívás, amivel szembe kell néznie, az egyes paramilitáris alakulatok helye és jövőbeli szerepe az állam biztonsági szervezetében. Az legfőbb gondot a Tripoliban szerveződött brigádok jelentik, akik még a város 2019-es ostromakor alakultak, annak védelmére. Az Operation Flood of Dignity elnevezésű műveleteben Khalifa Haftár az akkori keleti kormányzatot támogató tábornok akarta bevenni a fővárost ezzel egyesítve az országot.

A korábbi októberi fegyverszünetnek és a genfi tárgyalásoknak is egyik sarkalatos pontja volt a milíciák lefegyverzése és visszaintegrálása a társadalomba. A mai napig a közrend fenntartsa sok helyen, ezeken a félkatonai szerveződéseken múlik.

Május elején az egyik ilyen csoport tagjai-az Elnöki Tanács szóvivője szerint fegyvertelenül- behatoltak a Corinthia szállodába, ahol az Elnöki Tanács állandó székhely hiányában ülésezni szokott. A tüntetés és a tettlegesség kiváltó oka Najla Mangoush külügyminiszter kijelentése volt, aki a török külügyminiszterrel, Mevlüt Cavusogluval tartott közös sajtótájékoztatón követelte a külföldi erők és a zsoldosok kivonását az országból. A török haderőt nem emelte ki külön, de ez a kommunikációs hiba feltüzelte a törökökkel szimpatizáló lakosság és milíciák egy részét, és ez csapódott le egy tüntetés formájában. Törökországnak meglehetősen nagy a presztízse a fővárosban, hiszen a Tripoli elleni offenzíva megállításában és az ellentámadásba való átmenetben  nagy szerepe volt a török légi támogatásnak és a tanácsadásnak. A harcok vége óta pedig a líbiai fegyveres erők kialakításában és képzésében van tevékeny szerepe. A török külügyminiszter szerint jelenlétük nem hasonlítható az egyéb külföldi szereplőkéhez, mivel őket az ENSZ által is elismert Egységkormány kérte fel segítségnyújtásra.

Marokkó hazahívta németországi nagykövetét

Marokkó visszahívta nagykövetét Németországból. A lépés része a már hónapok óta zajló diplomáciai csatározásnak, amit az Egyesült Államok váltott ki miután elismerte Marokkó Nyugat-Szahara feletti szuverenitását. Az észak-afrikai ország kiszorítva érzi magát Líbia stabil jövőjének kialakításában is. Ugyanis a januári berlini tárgyalásokra sem hívták meg Marokkót. Az ország korábban központi szerephez jutott a Líbiai béke kialakításához kapcsolódó tárgyalásokban. A mostani visszahívás annak a döntésnek a része, aminek a során a marokkói kormány minden német politikai szervvel megszakítják a kapcsolatot.

A meroni-tragédia

Legalább 45 ember meghalt és több mint 150 megsérült, köztük sokan válságosan, egy ünnepség során a Meron-hegyen. Benjamin Netanjahu miniszterelnök szörnyű katasztrófának nevezte az esetet, alapos vizsgálatot ígért, és közölte, hogy nemzeti gyásznapot hirdetnek.

A hadsereg rádiója arról számolt be, hogy a halottak és a sérültek között gyerekek is vannak. Az esetet a modern izraeli történelem legsúlyosabb békeidőben bekövetkezett tragédiájának tartják.

A Magen David Adom mentőszolgálat szerint a tragédiát a zsúfoltság és a túlzsúfoltság okozta. Egy rendőrségi tisztviselő szerint az incidens középpontjában egy csúszós, fémpadlóval ellátott járda állt, amelynek környékén nagy volt a tömeg. Az esti koncert résztvevői nagy számban haladtak át a lejtős sétányon, sokan közülük megcsúsztak, és az alattuk lévőkre estek, ami dominóhatást váltott ki a tömegben.

A szervezők becslése szerint mintegy 100 ezer ember tartózkodott a helyszínen. Más becslések szerint mintegy 50 ezren voltak. A rendőrség a halálos baleset után az egész rendezvényt lezárta, és az éjszaka folyamán segített az összes résztvevő evakuálásában.

Elhalasztják a palesztin választásokat

A palesztin vezető Mahmúd Abbász a Jeruzsálem körüli vitát okolta a késedelemért, miután találkozott a palesztin frakciókkal.

„Szembenézve ezzel a nehéz helyzettel, úgy döntöttünk, hogy elhalasztjuk a parlamenti választások megtartásának időpontját, amíg Jeruzsálem és lakossága részvétele nem biztosított” – mondta Abbász a palesztin televízióban elhangzott beszédében.

„Jeruzsálemet nem fogjuk kompromittálni, és jeruzsálemi népünk nem fog lemondani arról, hogy gyakorolja demokratikus jogait”.

A palesztinok ragaszkodnak ahhoz, hogy mind a 150 ezer választásra jogosult palesztin választópolgár Kelet-Jeruzsálemben és annak külvárosaiban adhassa le a szavazatát. Az Izraellel kötött korábbi, a város palesztin szavazati jogát szabályozó megállapodás szerint azonban csak legfeljebb 6300-an szavazhattak ott a kijelölt postahivatalokban.

Múlt héten egy magas rangú palesztin tisztviselő, Husszein al-Sejk azt mondta, hogy Izrael arról tájékoztatta a Palesztin Hatóságot, hogy álláspontja a kelet-jeruzsálemi választások megtartásával kapcsolatban „továbbra is elutasító”. Izrael nyilvánosan nem kommentálta a kérdést, bár a külügyminisztérium azt nyilatkozta, hogy Izraelnek „nem áll szándékában beavatkozni [a palesztin választásokba] … sem megakadályozni azokat”.

Ugyanakkor egyre több spekuláció látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy Abbász igazából azért mondja le a választásokat, mert saját pártján belül népszerű riválisai kijelentették, saját listával indulnak a voksoláson.

Írta: Ács Nóra, Hende Olivér, Kovács Ádám, Szomolányi Szabolcs

Szerkesztette: Hende Olivér

Címlapkép: Tragédia egy zsidó ünnepségen. Jeruzsálem, 2021. április 30.
Eliezer Goldberg rabbi holttestét viszik gyászolók a temetésén Jeruzsálemben 2021. április 30-án. A rabbi elõzõ nap az Izrael északi részén fekvő Meron-hegyen halt meg, ahol a tömeg a lág báómer zsidó ünnepségen kialakult tolongásban legalább 45 embert agyontaposott. A sérültek száma elérte a 150-et. Az ünneppel a Kr. u. 2. században élt Simon bár Joháj rabbi halálának évfordulójáról emlékeznek meg, aki halála előtt ezen a napon felfedte a zsidó miszticizmus, a kabbala titkait.
(Forrás: MTI/AP/Ariel Schalit)

A MENA 06 – MENA térség hírfigyelő, 2021 április bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Orbán Viktor fogadta Armin Pappergert, a német Rheinmetall AG autó- és védelemipari cégcsoport elnökét, akivel az újgenerációs Lynx gyalogsági harcjárművek magyarországi gyártásáról, a hadiipari kutatás-fejlesztésről valamint Magyarország védelmi és gazdasági megerősítéséről tárgyaltak.

A düsseldorfi székhelyű vállalat első számú vezetője a stratégiai partnerségi viszony bővítéséről tárgyal Magyarországon. A látogatás során a felek együttműködési megállapodásokat írtak alá kis hatótávolságú légvédelmi fegyverrendszerek, valamint toronylőfegyverek, továbbá speciális közepes kaliberű gránátok közös fejlesztéséről és gyártásáról.

A miniszterelnökkel folytatott keddi megbeszélésen, amelyen részt vett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Maróth Gáspár kormánybiztos is, megvitatták a közös tulajdonú Rheinmetall Hungary vegyesvállalat regionális stratégiáját. Megvizsgálták, miként lehetne partnerként más országokat is bevonni az Európában egyedülálló kezdeményezésbe.

A felek egyetértettek abban, hogy az eddig megkezdett közös beruházások, így a Zalaegerszegen épülő Lynx harcjárműgyár nagy mértékben elősegítik Magyarország gazdasági, ipari-technikai fejlődését és a munkahelyteremtést. Ezek a projektek nemcsak hazánk szuverenitásához, hanem az európai védelmi képességek fejlesztéshez, ezáltal a stratégiai autonómia megvalósításához is jelentősen hozzájárulnak – mondta a sajtófőnök.

The post Magyarország bővíti az együttműködést a Rheinmetallal appeared first on .