Biztonságpolitika

Kriminalisztikai oktató kabinetet alakított ki a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság, a joghallgatók és a frissen végzett hivatásos állomány képzését szolgáló létesítményt szerdán adták át Szegeden.

Polyák Zsolt megyei rendőrfőkapitány az ünnepségen azt mondta, a bűnüldözés és a jogászi hivatás folyamatos, szakszerű képzést követelő “gyakorlatérzékeny” szakma. A rendészettudomány és a jogtudomány ötvözésével létrehozott oktatási kabinet lehetőséget teremt a kriminalisztikai gondolkodásmód megismerésére, elsajátítására.

A szegedi határrendészeti kirendeltség épületében két, vagyon elleni bűncselekmények helyszíneinek beállított, egy-egy élet elleni bűncselekmények és rendkívüli halálesetek helyszíneit szemléltető termet, valamint egy bűnügyi technikai laboratóriumot alakítottak ki. Ezeket két krimináltaktikai oktatóterem egészíti ki, amelyek közös falsíkján elhelyezett detektívtükör segítségével az egyikben felismerésre bemutató helyiség, a másikban pedig egy kihallgatóiroda kapott helyet – tudatta a dandártábornok.

A kabinet elsődleges feladata támogatni a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) jogászhallgatóinak, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem frissen végzett rendőrtiszti állományának gyakorlati képzését – közölte a főkapitány. Polyák kifejtette, a gyakorlati helyet szeretnék alkalmassá tenni az online oktatásra is.

Görög Márta, az SZTE jogi karának dékánja hangsúlyozta, az országban egyedülálló oktató kabinet végigviszi a hallgatókat a nyomozati eljárás egészén, lehetőséget teremt arra, hogy a leendő jogászoknak átadják a rendőrségen felhalmozott tapasztalati tudást.

The post Kriminalisztikai oktató kabinetet adtak át Szegeden appeared first on .

Az Európai Bizottság különös hangsúlyt fektet a cigányellenesség, a diszkrimináció és az idegengyűlölet minden formájának felszámolására – jelentette ki Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos, az Európai Parlament plenáris vitája keretében Strasbourgban.

A romák elleni túlzottnak minősített rendőri fellépéssel kapcsolatos vitában a biztos kifejtette: létfontosságú a romák egyenlőségének megvalósítása az Európai Unióban, ezért a bizottság azoknak az ajánlásoknak a betartását szorgalmazza a tagállamokban, amelyek a roma civil társadalom döntéshozatalba történő bevonását, a gyűlöletbeszéd, illetve ebből eredő bűncselekmények, valamint a kirekesztés felszámolását mozdítják elő.

Azzal az esettel kapcsolatban, amikor Csehországban júniusban egy roma férfi elhunyt a rendőri intézkedések közben, Dalli elmondta: annak ellenére hogy az EU-nak korlátozott hatásköre van e téren, a bizottság felvette a kapcsolatot a tagállami illetékes szervekkel, amelyektől az ügy alapos kivizsgálását kérte.

Dalli arra is kitért, hogy a tagállami esélyegyenlőségi szerveknek kulcsfontosságú feladatuk van a jogérvényesülés terén. Ugyanakkor – tette hozzá – nagy különbségek vannak a nemzeti testületek működése, hatásköre és finanszírozása között az Európai Unióban. Mint mondta, a bizottság jövőre jogalkotási javaslatot indít el, ezen testületek támogatása, függetlenségük kiegyensúlyozása érdekében.

Vincze Lóránt, az RMDSZ uniós parlamenti képviselője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a romák elleni erőszaknak és az ellenük irányuló rendőri túlkapásoknak nincs helyük demokratikus társadalmakban. Véleménye szerint aggasztó hogy az Európán belüli fajgyűlöletre, etnikai kirekesztésre kevés figyelmet fordít az unió.

“Az erőszakos esetek kivizsgálása és az elkövetők felelősségre vonása mellett, a tagállamok feladata a megelőzés, a társadalmi párbeszéd, valamint a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, továbbá a romák társadalmi felzárkóztatása is. Az Európai Bizottságnak pedig sokkal gyorsabban kell fellépnie a romák elleni erőszak eltussolásával kapcsolatos esetekben” – hangsúlyozta az uniós biztos.

The post Uniós biztos: az EU különös hangsúlyt fektet a cigányellenesség felszámolására appeared first on .

A NATO egységes fellépését, a teljes keleti szárny védelmének megerősítését sürgette a lengyel migránsválság kapcsán kedden Bukarestben Zbigniew Rau lengyel és Bogdan Aurescu román külügyminiszter.

Munkamegbeszélésük után rendezett közös sajtónyilatkozatuk során Rau elmondta: egyetértett vendéglátójával abban, hogy Fehéroroszország cinikus módon, hibrid hadviselés eszközeként használja fel a Lengyelország, Litvánia és Lettország határára szállított, megtévesztett menekültek ezreit, ami komolyan fenyegeti a NATO és az EU kohézióját.

Mindkét fél aggodalmát fejezte ki az Ukrajna határai mentén történt orosz csapatösszevonás miatt is, a lengyel diplomácia vezetője pedig kifejezte azon meggyőződését, hogy a közös nevező az Ukrajna és Lengyelország ellen irányuló fenyegetés esetében az, hogy “mindkettő moszkvai ihletésre és a felügyelet alatt történik”.

Rau kifejtette: Lengyelország jelenleg nem felszerelési-, vagy létszámgondokkal küzd, még meg tudja védeni a határait, hanem elsősorban politikai támogatásra van szüksége.

Aurescu Románia szolidaritásáról biztosította lengyel partnerét, akivel megállapodott arról, hogy a NATO jövő heti, Rigában tartandó külügyminiszteri értekezletén közösen fogják szorgalmazni az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elrettentő és védelmi szerepének megerősítését a teljes keleti szárnyon.

A román külügyminiszter egyetértett azzal, hogy a Lukasenka-rezsim többdimenziós biztonsági válság előidézésére használja a migránsokat az EU és a NATO keleti határán, humanitárius válságot is előidézve.

Aurescu szerint ugyanakkor a NATO keleti szárnyát egységes egészként kell védeni, meg kell erősíteni a katonai jelenlétet a térségben, mert nem engedhető meg az sem, hogy a Fekete-tenger fenyegető és destabilizáló műveletek helyszínévé váljon.

The post Lengyel menekültválság: egységes NATO-fellépést sürgetett a lengyel és a román külügyminiszter appeared first on .

A nemzetközi biztonság aktuális kérdéseiről tárgyalt Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.

Erről kedd este az orosz védelmi tárca adott ki szűkszavú közleményt. A két katonai vezető eszmecseréje olyan időszakban történik, amikor mind több jelentés lát napvilágot egy lehetséges csúcsszintű orosz-amerikai kapcsolatfelvétel lehetőségéről. Geraszimov és Milley szeptemberben Finnországban személyesen is találkozott. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint akkor egyebek között a katonai incidensek kockázatának csökkentéséről tárgyaltak a felek.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban kínai hivatali partnerével, Vej Feng-hóval tárgyalt, akinek elmondta, hogy az amerikai hadászati erők novemberben tartott Global Thunder hadgyakorlata során tíz stratégiai bombázó gyakorolta a nukleáris fegyverek Oroszország elleni bevetésének forgatókönyvét, egyszerre nyugati és keleti irányból.

“A minimális távolság az államhatárunktól húsz kilométer volt” – mondta Sojgu.

Az orosz tárcavezető szerint az orosz hadsereg az amerikai légierő hadászati bombázóinak “jelentősen megnövekedett aktivitását észleli Oroszország államhatárának közelében”. Mint mondta, az elmúlt hónapban mintegy harmincszor repültek ilyen gépek a határ irányába, ami két és félszer gyakoribb, mint tavaly ilyenkor. Sojgu különösen fontosnak nevezte Oroszország és Kína együttműködésének fejlesztését a “növekvő geopolitikai zavarokkal és a világ különböző részein erősödő konfliktuspotenciállal” összefüggésben. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva és Peking régóta stratégiai partnerei egymásnak.

Múlt szerdán az orosz-amerikai csúcsszintű párbeszéd előkészítése jegyében egyébként Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó beszélt telefonon egymással.

A Kommerszant című napilap korábban azt írta, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai alelnök az év vége előtt videokonferencia keretében, a jövő év elején pedig személyesen is találkozik. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy a kapcsolatfelvétel idejéről és jellegéről még nem született megállapodás. A két vezető eddigi egyetlen csúcstalálkozóját az idén június 16-án Genfben tartották meg.

The post Az orosz és az amerikai vezérkari főnök a nemzetközi biztonsági helyzetről tárgyalt appeared first on .

Nagyszabású hadgyakorlatot kezdtek az “orosz megszálló erők” a Donyec-medencében, az önhatalmúlag kikiáltott szakadár “népköztársaságok” területén – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága kedden a tárca hivatalos honlapján.

A közlemény szerint ezzel egyidőben fokozta tevékenységét a propagandamédia, és újabb hamis híreket készül “gyártani” a térségben szolgálatot teljesítő ukrán fegyveres erők lejáratására.

“Az orosz fegyveres erők parancsnoksága növeli az orosz megszálló erők harckészültségét az ideiglenesen megszállt területeken, Donyeck és Luhanszk megyékben” – fogalmazott a hírszerzési főigazgatóság. Kiemelte, hogy november 22-én az 1. (donyecki) és a 2. (luganszki) hadtestben nagyszabású parancsnoki állománygyakorlatok kezdődtek mozgósított tartalékosok, alegységek és a helyi megszállási igazgatások bevonásával.

A hírszerzés szerint a gyakorlatokat az orosz fegyveres erők déli katonai körzetének 8. egyesített erőinek integrált bizottsága irányítja.

Az UNIAN hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője a Military Times című amerikai szaklapnak adott interjújában – amelyből vasárnap idéztek ukrán hírportálok – azt mondta, hogy Oroszország több mint 92 ezer katonát vont össze az ukrán határok közelében, és támadást készít elő Ukrajna ellen január végére, február elejére.

Az ukrán határ mentén végrehajtott orosz csapatösszpontosításokról számoltak be a közelmúltban washingtoni tisztségviselők is, köztük Antony Blinken külügyminiszter, aki aggodalmának adott hangot az Ukrajna határainál megfigyelt szokatlan erőmozgások miatt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette: nem kizárt, hogy az orosz csapatok közelgő ukrajnai inváziójáról szóló jelentések Kijev állítólagos agresszív törekvéseinek, vagyis annak a szándékának az elleplezésére szolgálnak, hogy erővel oldja meg a Donyec-medencei konfliktust.

Válaszul Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfői Twitter-bejegyzésében leszögezte: Ukrajna nem tervez támadó hadműveletet a Donyec-medencében, hanem az Oroszország által megkezdett fegyveres konfliktus diplomáciai rendezésének módját keresi.

2018 februárjában életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot agresszornak, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. Moszkva váltig tagadja, hogy támogatná fegyverekkel, illetve katonákkal a kelet-ukrajnai szakadárokat, a Donyec-medencében dúló háborút Ukrajna belső konfliktusának, polgárháborúnak nevezi.

The post Hadgyakorlatba kezdtek az orosz erők a Donyec-medencében appeared first on .

Bevezető gondolatok A 21. század folyamatosan változó biztonsági környezeti változása olyan jól ismert fogalmakkal fémjelzett, mint a globális felmelegedés, az energiaválság, az országok politikai, gazdasági és pénzügyi instabilitása, a terrorizmus és a migráció. Az említett szavakat megvizsgálva egyértelműen kirajzolódik a tendencia, miszerint egyfajta paradigmaváltás ment végbe a világ konfliktusaiban: a határokon átívelő – gyakran geopolitikai, etnikai vagy vallási típusú elemekre, problémákra helyeződik a hangsúly. 

A változás oka, hogy a bipoláris világrend megszűnésével ugyan a nukleáris háború veszélye eltűnt, a világ mégsem lett – a várttal ellentétben – biztonságosabb. A szuperhatalmak küzdelmének megszűnésének és ezzel párhuzamosan a stabilitás hiányának köszönhetően számos addig elfojtott ellentét tört a felszínre. A kiújuló etnikai, ideológiai, nemzetiségi, területi vagy vallási alapú feszültségek alapvetően veszélyeztetni kezdték egy-egy régió biztonságát, jelentős erőfeszítésekre késztették a nemzetközi szervezeteket a konfliktusok megelőzése, a kialakuló feszültséggócok, válságok kezelése, a béke helyreállítása, fenntartása területén. Ennek köszönhetően a biztonsági katonai dimenziója az 1990-es évek során folyamatosan egyre inkább háttérbe szorult és átvette helyét a már említett gazdasági, a politikai majd a társadalmi szegmens, ezzel új biztonsági kihívások alapját képezve. 

A korábban említetteknek megfelelően a konfliktusok elsődleges kiváltó okai között szerepel az egyes régiók vagy országok politikai, gazdasági és pénzügyi instabilitása, valamint az ezekből is táplálkozó terrorszervezetek terjedése, nacionalizmus és a radikális vallási irányzatok fokozott térnyerése. Annak ellenére, hogy a történelem során volt precedens arra, hogy a vallás megjelenése kifejezetten kedélyjavítóan és csillapítóan hatott bizonyos régiók konfliktusaira, sajnos jelenkorunk másról tesz tanúbizonyságot: az egyes vallásokat gyakorlók élete és biztonsága fenyegetve van. Példaként hozhatók fel akár az elmúlt években a kereszténység elleni különböző iszlamista szervezetek által elkövetett terrorcselekmények, akár a jelen elemzés témáját képező iszlamofóbia jelensége. Ez utóbbi manapság már futótűzként terjed Európa országaiban köszönhetően a 2010-es évek közepén a terrorcselekményekkel fémjelzett időszaknak.

A téma aktualitását abban látom, hogy manapság a terrorszervezetek a vallást felhasználva igyekeznek legitimizálni ideológiai alapú tevékenységüket. Ugyanakkor egyre gyakoribb, hogy az európai országokban – az emberi természetből és az egyéni biztonságpercepció szubjektivitásából fakadóan – negatív, sőt kifejezetten agresszív megkülönböztetésben részesítik az iszlám hitet követő személyeket. Így a keresztény hit elleni agresszív iszlám támadások mellett, egyúttal egy ellenfolyamat is megfigyelhető: az iszlamofóbia, amely társadalombiztonsági tekintetben éppolyan káros vallási alapú konfliktus. Így az elemzés rendeltetéseként az alábbi gondolati szálon elindulva azt jelöltem ki, hogy tisztázza az iszlamofóbia fogalmát, általános képet adjon arról, miként látják egymást a muszlimok és a nem muszlimok és összegezze európai szemszögből a „felek” szembenállásának legfontosabb okait.

Az iszlamofóbia fogalma és megjelenésének gyökerei az európai társadalmakban

A téma további mélyebb értelmezéséhez elengedhetetlen az iszlamofóbia fogalmának tisztázása és európai megjelenésének elemzése. Ez előbbihez az elemzés munkadefiníciójaként az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 46. ülésszakán használt meghatározást alkalmaztam, amely szerint „Az iszlamofóbia a muszlimok vagy nem muszlim egyénektől való félelem, irántuk érzett előítélet és gyűlölet, amely a muszlim és a nem muszlim, de azonos etnikai hovatartozású személyeket érintő fenyegetésekben, zaklatásban, visszaélésekben, megfélemlítésben manifesztálódik mind az online, mind az offline világban.” Röviden összefoglalva tehát mint az iszlám vallástól és híveitől való félelmet jelenti, amely további passzív vagy aktív iszlámellenes reakciókat is kiválthat, azok táptalajaként szolgálhat.

Az elmúlt években egyre többször olvashatunk az újságban vagy hallhatunk a televízióban, rádióban a fogalommeghatározás utolsó szakaszában megjelölt „passzív vagy aktív iszlámellenes reakciók” mintapéldájaként szolgáló eseményekről. Itt hozható fel példaként akár a 2019. márciusi új-zélandi muszlimellenes terrortámadás vagy a 2015-ös marseilles-i antiterrorista és antiszemita eseménysorozat. A 2014 óta Európa országaiban -különös tekintettel Nagy-Britanniára, Németországra, Franciaországra- a muszlimellenes cselekmények száma folyamatosan és exponenciálisan növekszik. Ennek oka, hogy – tévesen – a társadalom nagy része az iszlamofóbia kifejezést gyakran használja azon társadalmi szemléletre, amely szerint minden muzulmán vallású személy veszélyt jelent a keresztény társadalmakra, mert általánosan egy egységes, kollektív hitelveket valló néptömeg részének tekinthetők. Így nem kerülnek megkülönböztetésre a különböző felfogású iszlám kultúrákból származó, önálló kulturális identitással és egyedi vallási meggyőződéssel rendelkező egyének alkotta közösségek. 

Meglátásom szerint ezen téves társadalmi megítélés alapja az európai iszlamofóbia kialakulásának történelmi gyökerei között keresendő, valahol a török hódoltság és az Oszmán Birodalom erőszakos iszlámhitre való térítési szándékának időszakában.  Az abból a korból fennmaradt és azóta még inkább elmélyült társadalmi, vallási, etnikai különbözőségeket figyelembevéve – és a fent leírtakból kiindulva – az iszlamofóbia párhuzamba állítható az antiszemitizmussal, hiszen mindkettő jelenség a „fajok” és kultúrák szembenállását hirdeti.

Továbbá egyiktől sem idegen az összeesküvéselmélet sem: az iszlámellenes elméletek a muszlimokat „megszállóknak” aposztrofálják, akik tömeges bevándorlás és magas születési arány révén igyekeznek uralmuk alá vonni a Nyugatot, lerombolva ezzel hagyományos kultúráját és identitását. 

Az iszlamofóbia elképzelésének alapjai tehát a múltban gyökereznek, manapság azonban folyamatosan felerősítik hatását a – kollektív társadalmi biztonságérzetre újra és újra fenyegetést jelentő – szélsőséges, radikalista iszlám csoportok által elkövetett terrorcselekmények. A 2001. szeptember 11.-i események utáni időszakot olyan események fémjelzik, mint a nemzetközi sajtó homlokterébe kerülő 2004-es madridi vasúthálózat elleni támadás, a 2005-ös londoni robbantássorozat vagy a 2020-as bécsi merénylet. Az ilyen támadások hatására az európai társadalmakban félelem generálódott és mindez öngerjesztő módon fokozza a negatív diszkrimináció széles skálájának megjelenését megkülönböztetés nélkül minden muszlim hitűvel szemben.

Ugyanakkor a téma tárgyalása kapcsán fontosnak tartom megemlíteni az elmúlt két évtizedben Európát fokozottan érintő migrációsnyomást is. A jelenség hatására a muszlim és nem muszlim népesség között nem csak a fent említett történelmi, de szociális-kulturális, gazdasági és politikai eredetű törésvonalak jelentek meg, illetve mélyültek el. Ezek a különbözőségek pedig négy fő pont és tényező kiemelésével foglalhatók össze:

1. A muszlim migránsok alkotják a legnagyobb és leginkább az európai társadalmakba beintegrálódott nem európai népességet. Az idő múlásával – a kezdetben jobb megélhetésért és munkavállalási okokból érkezett és letelepedett muzulmánok – számos ország társadalmi átalakulásához vezettek, magas lélekszámukból fakadóan önálló kisközösségeket építettek ki, illetve szilárd és kiterjedt kapcsolati hálóra tettek szert magasabb társadalmi osztályok körében is. Így érve el megtűrt, szükséges, majd sok esetben már megkerülhetetlen pozíciót az országok társadalmában.
2. Az európai migránsok legszervezettebb csoportja: több alkalommal sikeresen szálltak szembe országok kormányzatával, kiharcolva ezzel többletjogokat, ellen álltak az asszimilációs és szegregációs törekvéseknek és minden kényszerítés, szabályrendszer mellett is képesek voltak megtartani identitásukat. Mi több újkeletű mozgalomként megjelent Nyugat-Európában a több generáció óta a kontinensen élő migránsok körében a „másodrendű állampolgárság” elleni fellépés igénye.
3. Sok esetben a muszlimok – legyen szó migránsokról vagy általában véve a mohamedán vallású személyekről – nem hajlandóak azon ország társadalmi, nyelvi, kulturális szokásaihoz alkalmazkodni vagy azokat tiszteletben tartani, amelyben élnek. Ez a fajta önkéntes elkülönülés, az ismeretlen szokásoktól való félelemmel párosulva pedig alapvető ellenszenvet ébreszt a keresztény lakosságban, újabb távolságtartást és szegregációt eredményezve. 
4. Nem utolsó sorban számos felmérés kimutatta, hogy míg az európai társadalmak nagyrészt elöregedő tendenciákat mutatnak és a lakosságszám folyamatosan csökken, addig a betelepülő muzulmán hitűek – elsősorban fiatalok – száma exponenciális növekszik.

Megállapításom szerint a felsoroltak külön-külön is jól jelzik az iszlám hívő kisebbségek pozícióját és helyzetét a mai Európában. Továbbá egyúttal arra is magyarázatot adnak, miért érzik a másvallásúak, elsősorban keresztény európai lakosság saját társadalmi biztonságuk fenyegetettségét. A soron következő alfejezetben az veszem górcső alá, hogy az Európai Unió néhány kiemelt tagállamában miként vélekednek egymásról a muszlim és nem muszlim hitűek. 

Miként vélekednek egymásról a muszlimok és a nem muszlimok napjaink Nyugat-Európájában ?

Az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedő tendencia figyelhető meg az Európai Unióban élő iszlámhitű lakosság arányának tekintetében. Ugyan nem állnak rendelkezésre pontos statisztikai adatok, de a számuk feltehetően 12 és 25 millió közé tehető, amely elsősorban Franciaország, Németország, illetve a nemrégiben az Unióból kilépő Nagy-Britannia területére koncentrálódik. A jelenség EU-t érintő hatásmechanizmusának megértéséhez azonban fontos tudni, hogy ez túlmutat a felvilágosodás utáni európai szekularizációra vonatkozó közhely tartalmán.

Az egyértelműen kijelenthető, – habár az uniós államok között erre nincs általános szabályozás – hogy a nyugat-európai országok tekintetében – a vallás és az állam hivatalos szétválasztása ellenére – a mai napig a közélet és politikai döntéshozatal szerves részét képezi a vallás. Mi több az elmúlt években megfigyelhető a „vallások reneszánsza”, amely folyamat keretében az egyes országokban az egyház közpolitikában játszott szerepe át -, és egyúttal ismét felértékelődött. Általános tendencia, hogy az iszlám vallással kapcsolatos problémák nem választhatóak el az adott országok „történelmi” vallásainak helyzetétől, illetve az állam és az egyház(ak), illetve vallás(ok) sajátos, az adott országra jellemző viszonyától. Ennek eredményeként pedig számos nyugat-európai ország nem részesíti egyenlő elbírálásban az összes vallást, különös tekintettel a muszlim hívőkre. 

A fent említettekből egyértelműen látszik, hogy iszlám és nem iszlámhívő lakosság között számos törésvonalról beszélhetünk: civilizációs – kulturális jellegű és – a csakugyan jelentős szerepet játszó – gazdasági – szociális – politikai törésvonalak egybeesnek, hatásaik egymást erősítik. Kiegészül mindez a kölcsönös általánosítások, az „ellenségkép” és a mássággal szembeni intolerancia jelenségeivel, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a „másik fél” negatív megítéléséhez. További érdekesség, ami a statisztikai felmérésekből egyértelműen kiderült, hogy a muszlimok és nem muszlimok kapcsolata nem jó, ugyanakkor nem egyenlő mértékben ítélik meg egymást. Egyrészt általánosságban jobb a muszlimok körében a keresztények megítélése, mint fordítva. Példának okáért a nyugat-európai muszlimok ugyanakkor lényegesen pozitívabban vélekednek a keresztényekről, mint általában az iszlám világ országaiban. Másrészt viszont az európai muszlimok több negatív jellemvonást tulajdonítanak a keresztényeknek, mint a nem muszlimok a muszlimoknak. Azt ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a megítélés minden európai ország esetében egyéni, függően az ország ideológiai beállítottságától, történelmi múltjától, a muszlim lakosság hányadától, összetételétől és az iszlamista terrorcselekmények számától.

Az amerikai Pew Research Center komplex elemzést készített négy európai országban (Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország) a muszlimok és nem muszlimok egymásról alkotott véleményéről az alapján, hogy hét – öt negatív (erőszakos, arrogáns, önző, kapzsi és erkölcstelen) és két pozitív (becsületes, nagylelkű) – megadott tulajdonságból miket rendelnek a „másik félhez”. A végeredmény, az úgynevezett  „vallási-kulturális negativitási index”, ahol „0” a legpozitívabb, „7” pedig a legnegatívabb érték. A felmérésből kiderült egyfelől az, hogy a két fél igen eltérően vélekedik a feltett kérdésekről. Másrészt az is egyértelművé vált, hogy általánosságban a nyugat-európai lakosság negatívabban ítéli meg az iszlámhitűeket, mint fordítva. Példaként a számomra legérdekesebb tényezőt kiemelve a legnagyobb eltérés a válaszok között az iszlám és a modern társadalom összeegyeztethetőségét illetően volt. A nem muszlim közösségek szerint nem kapcsolódhat össze a kettő, köszönhetően az erősödő iszlám identitást átható idejétmúlt szokásoknak és hagyományainak egy modern társadalomban való élethez szükséges attitűddel. Ezt a kérdést érintően egyedül Franciaország tekintetében nem voltak kiugróan magas eltérések a két megkérdezett csoport válaszai között, amely a korábban említett történelmi múltból – gyarmatbirodalom vallási összetételéből – fakadó magasabb tolerancia.

Záró gondolatok:

Zárásként Francia Fukuyama idevonatkozó gondolatát említem, amely szerint „Európa kudarca a muszlimok integrálása kapcsán ketyegő időzített bomba”, hiszen ennek nem megfelelő megvalósulása már eddig is a terrorizmus és az erőszak növekedéséhez vezetett, és miután még erőteljesebb reakciókat válthat ki egyes nativista és populista csoportok részéről, magát az európai demokráciát is veszélyeztetheti. A muszlim kisebbségek helyzetének tényleges megoldatlansága, az ezzel együttjáró említett szociális, gazdasági, politikai és kulturális problémák és feszültségek mellett bizonnyal az iszlamofóbia terjedésének és a szélsőséges muszlim- és idegenellenes pártok, szervezetek és csoportok erőteljes fellépésének és retorikájának elterjedéséhez jelentősen hozzájárult Európa-szerte.

Véleményem szerint az iszlamofóbia – mint a társadalmi biztonság tekintetében meghatározó probléma – terjedése számos tényező egymással párhuzamos és együttes hatásmechanizmusának eredményeként tartható számon, amelyben az alábbiak kiemelt szerepet játszanak:

1. az iszlamofóbia jelensége történelmi alapokon nyugszik Európában – gondoljunk akár a török hódoltsági időszakra -, amely nem determinálja és befolyásolja az egyes országok elveit, ideológiai beállítottságát és toleranciaküszöbét az adott témában, de egyfajta általános prekoncepciót alakított ki a lakosság tudatában;
2. az európai lakosság számára az iszlám hagyományainak felszínes vagy egyáltalán nem ismerete „aktiválja” az emberre általánosan jellemző „ismeretlentől való félelemérzetet”, így tovább erősítve a muszlimok szegregációját;
3. a 21. század első másfél évtizedét fémjelző – javarészt – radikális iszlamista szervezetek által elkövetett terrorcselekmények következményeként a nem muszlim lakosság mind egyéni, mind pedig kollektív tekintetben fenyegetve érzi testi épségét és életét, amely ellen természetes emberi reakcióként agresszív és elzárkózó tevékenységgel igyekszik védekezni;
4. némely esetben a terrorcselekmények nem kifejezetten a nem muszlim lakosságban való kártételt tűzték ki célul, sokkal inkább az iszlám különböző válfajai közötti harc gyakorlati manifesztálódásai;
5. köszönhetően az európai társadalmak elöregedő, míg az iszlám közösség folyamatosan növekvő lélekszámának, a nyugat-európai lakosság veszélyeztetve érzi anyaországa társadalmában többségi arányának fennmaradását
6. további nehezítő körülmény a manapság oly sokak által és gyakran „hiteles hírforrásként” használt közösségi médiafelületek figyelemfelkeltés céljából torzító hatása és gyakran szándékosan negatív narratívája. 

Az iszlamofóbia terjedésének csökkentése kifejezetten nehezen kivitelezhető, hiszen ahogy egységes kereszténység, úgy egységes iszlám vagy iszlám-felfogás sem létezik. Azaz az európai muszlimok – beleértve az egyes országokban élőket is – nem tekinthetők homogén csoportnak, nem képeznek monolit, egységes tömböt. Ellenkezőleg: rendkívül differenciáltak. Annak ellenére, hogy identitásukban erősödőben van az iszlám elem, etnikai-szektariánus, generációs, szocio-politikai különbségek mellett eltérő a befogadó társadalomhoz, a modernizációhoz, akkreditációjukhoz és magához a valláshoz való viszonyuk is. Éppen ezért nem dolgozható ki egy egységes – akár nemzetközi alapon megtervezett – szabályozás, amely minden iszlámhívő közösségre egyaránt maradéktalanul alkalmazható.

Ugyanakkor véleményem szerint – Francia Fukuyma nézeteivel egyetértve – a megoldást a muszlim és nem muszlim közösségek kapcsolatának javítására és ezzel párhuzamosan az iszlamofóbia terjedésének csökkentésére mégiscsak energikus lépéseket megtétele jelentené. Azonban a nem nyugati népesség egy közös liberális kultúrába történő integrációját országokra és a beintegrálandó csoportokra optimalizálva kell megtenni. Így a modern multikulturalizmuson túlmutató rendszerben lennének képesek a felek a másik kultúrájának megismerésére és így a hatékonyabb egymás mellett élésre.

Címlapkép: Gainutdin, Ravil
Moszkva, 2021. május 13.
Orosz hívõk a muzulmán szent böjti hónapot, a ramadánt lezáró íd al-fitr ünnep alkalmából reggeli imát végeznek a moszkvai nagymecsetben 2021. május 13-án.
Forrás: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

A Az iszlamofóbia jelensége és hatása – A muszlim és nem muszlim közösségek egymás iránti megítélése bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az Európai Bizottság úgy döntött: hogy a Litvániának, Lettországnak és Lengyelországnak szánt határvédelmi támogatások összegének megháromszorozását javasolja – jelentette ki Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén.

Az EU keleti határain zajló menekültválságról szólva Von der Leyen elmondta: a Fehéroroszország által alkalmazott stratégia egyértelműen az utazásszervezők és közvetítőik bűnrészességén alapul. Mint mondta, azt javasoljuk, hogy a menekültek kereskedelmére és csempészetére vonatkozó nemzetközi jog alapján állítsunk össze egy feketelistát minden közlekedési eszközre vonatkozóan, ezért a EB ma jogalkotási javaslatot terjeszt elő erről.

Elmondta továbbá, hogy testülete úgy döntött: a Litvániának, Lettországnak és Lengyelországnak szánt határvédelmi támogatások összegének megháromszorozását javasolja. “A cél az, hogy támogassuk a tagállamokat a megfelelő eljárások kialakításában annak érdekében, hogy az illegálisan érkezőket gyorsan és rendezetten, az alapvető jogokkal összhangban kezeljék” – tette hozzá. Von der Leyen kitért a járványhelyzetre is. Hangsúlyozta, hogy az oltatlanok között a legmagasabb az elhalálozások és a kórházi kezelések arány. A negyedik hullám főként róluk szól – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.

Az uniós tagállamok vezetőinek októberi csúcstalálkozójával kapcsolatos következtetéseket tárgyaló vitában, az EB elnöke példaként említette, hogy Portugáliában és Spanyolországban, ahol a felnőttek 80-90 százaléka be van oltva, november első két hetében 30-szor kevesebb volt a járvány okozta haláleset, mint a legalacsonyabb átoltottságú országokban. Von der Leyen hangsúlyozta: jelenleg a lehető legfontosabb az oltási kampányok folytatása, és a vakcinákkal kapcsolatos téves információk elleni küzdelem.

Mint mondta, ugyancsak nagy jelentőséggel bír a harmadik, emlékeztető oltás felvétele. “Szerencsések vagyunk, hogy Európában elegendő oltóanyaggal rendelkezünk a harmadik oltáshoz, mivel a bizottság nyáron újabb szerződést kötött a BioNTech és a Pfizer vakcinagyártókkal – tette hozzá. Emlékeztetett továbbá, hogy az embereknek a távolságtartási szabályok továbbra is be kell tartaniuk. “Megértem, hogy sokunknak kezd elege lenni a járványból. Egy dolgot azonban nem szabad elfelejtenünk: a múlt héten naponta átlagosan 1600 ember halt meg koronavírus-fertőzésben az EU-ban”-hívta fel a figyelmet.

A plenáris ülésen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kifejtette, hogy az EU milyen lépéseket tett a migrációs válság kezelésére, a diplomácia, a segélyezés, és a büntetőintézkedések területén. Mint mondta, “az egységes uniós fellépés részben sikerrel járt, a menekültek áramlása lelassult, és a fehérorosz vezetés is tett néhány intézkedést, amelyet mindenesetre fenntartással kell kezelni, és továbbra is óvatosnak kell maradni.”

Bejelentette továbbá, hogy az EU meg fogja tiltani az európai repülőgépek bérbeadását a fehérorosz Belavia légitársaságnak, hogy megakadályozza a menekültek csempészetét.

The post Von der Leyen a Litvániának, Lettországnak és Lengyelországnak szánt határvédelmi támogatások megháromszorozását javasolja appeared first on .

Az Európai Bizottság intézkedéseket javasolt kedden az Európai Unióba irányuló embercsempészetet vagy emberkereskedelmet folytató vagy elősegítő fuvarozók tevékenységének megelőzésére és korlátozására.

Annak érdekében, hogy az EU megfelelő eszközökkel rendelkezzen az embercsempészettel, az emberkereskedelemmel, illetve az emberek politikai célú felhasználása elleni küzdelemhez, az uniós bizottság új jogi keretre vonatkozó javaslata azt szorgalmazza, hogy az EU fogadjon el célzott intézkedéseket az Európába irányuló migrációban részt vevő, vagy azt elősegítő, bármilyen szállítási módot használó fuvarozókkal szemben.

Az intézkedések közé tartozhat a fuvarozók uniós működésének korlátozása, az engedélyek felfüggesztése vagy megvonása, az EU-n belüli üzemanyag-feltöltéshez vagy a karbantartáshoz való jog felfüggesztése. Tiltanák az áthaladást az unió területén, beleértve az unió légterének használatát is, akárcsak a műszaki okokból történő leszállást és a kikötést uniós légi kikötőkben és kikötőkben – közölték.

A brüsszeli testület közleménye Ylva Johansson belügyi biztost idézi, aki kijelentette: Európába a legális beutazási lehetőségek igénybevételével lehet eljutni, nem pedig titokban, erdei ösvényeken. Az Európai Uniónak hosszú távon olyan méltányos és hatékony európai migrációs és menekültügyi rendszerrel kell rendelkeznie, amely képes hatékonyan reagálni a különböző helyzetekre – fogalmazott a biztos.

A közlemény szerint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos elfogadhatatlannak nevezte, hogy állami támogatás mellett menekültek ezreit használják eszközként arra, hogy támadást intézzenek az EU és annak tagállamai ellen. “Amint azt a mai javaslataink is mutatják, ez nem marad következmények nélkül. Visszautasítjuk az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök vezette rezsim zsarolását” – fogalmazott. Az EU támogatást nyújt azoknak az embereknek, akik Minszk “cselszövésének” az áldozataivá váltak – tette hozzá a magyar uniós biztos.

The post Az EU felszámolná az embercsempészetet elősegítő fuvarozók tevékenységét appeared first on .

Új időszaki kiállítás, kézműves foglalkozás, rajzpályázat és jótékonysági nap is szerepel a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum adventi programjai között – közölte a múzeum.

Szolnokon 110 éves a motoros repülés, ez alkalomból időszaki kiállítás nyílik pénteken a RepTár Hangár Galériáján. Mint a közleményben felidézték, 1911. november 26-án repülőgép-bemutatót tartottak a város melletti Szandai réten, ezzel elindítva egy folyamatot, amelynek köszönhetően polgári és katonai repülőtér létesült Szolnokon, és ma már mindennapos, hogy a város felett repülőgépek és helikopterek repülnek.

Az évforduló alkalmából a repülőmúzeum egy olyan ideiglenes kiállítással várja az érdeklődőket – az eddigi tervek szerint év végéig -, amely az elmúlt 110 évet ismertető táblákkal és a korszakra jellemző eredeti relikviákkal mutatja be. Szombattól a múzeum ünnepi díszbe öltözik. A Repülő Rénszarvas Rejteke elnevezésű kvízzel feltérképezhető lesz a RepTár hathektáros területe és legérdekesebb gépei. A múzeum Hangárjában a Téli-sarkon elnevezésű kézműves foglalkozással várják majd a látogatókat.

December 11-én, szombaton a Mikulás ünnepségen tartják meg a Hőlégballon a RepTár felett című rajzpályázat eredményhirdetését. Ezen a napon minden pályaművet kiállítanak a RepTár galériáján, a korosztály legjobbjait pedig ajándékcsomagokkal díjazzák. A látogatók közös fotót készíthetnek a rajzpályázat főszereplőjével, Pannóniával, Magyarország első hőlégballonjával. Ezen a napon minden látogatónak díjmentes a belépés a repülőmúzeumba.

Szintén december 11-én rendezi meg a múzeum immár hagyományosan a RepTár Charity Day elnevezésű jótékonysági napját. Idén Molnár Elizának segítenek, akinek egy állítógépre van szüksége, amely segíti az önálló helyváltoztatásban. Azok, akik ezen a szombaton élményelemekre váltanak jegyet (4D mozi, MiG-29 Szimulátor, 3D karika, Jak-52 és MiG-21 Pilótapont), Molnár Eliza gyógyulásához, fejlődéséhez járulnak hozzá, de online is lehet segíteni – olvasható a közleményben.

További részleteket a RepTár honlapján (www.reptar.hu).

The post Új időszaki kiállítás és adventi programok a szolnoki RepTárban appeared first on .

Magyarország a katonai kihívások, az instabil államokból érkező fenyegetések középpontjában áll – fogalmazott a honvédelmi miniszter egy várpalotai lakossági fórumán.

Benkő Tibor azt mondta, hogy nagy jelentősége van a 2017-ben indított haderőfejlesztési programnak a biztonsági környezet gyors változása miatt. Olyan hadseregre van szükség, amely képes a magyar emberek biztonságát elkötelezetten szolgálni – közölte. Elmondta: míg 1989-ben 155 ezer volt a honvédség létszáma, addig 2007-re 23 950 főre csappant.

Magyarország NATO-csatlakozásának időszakában – túlértékelve és félreértelmezve a szövetség által nyújtott védelmet és biztonságot -, úgy vélték, csökkenteni lehet a honvédégre fordított pénzt – tette hozzá.

2004-ben megszűnt a sorkatonai szolgálat, a honvédség nem rendelkezett hadköteles tartalékosállománnyal, ezt a folyamatot meg kellett állítani, a honvédséget meg kellet erősíteni – mondta. Felidézte: a történelem során a magyar nép 163 ütközetben, csatában, forradalomban volt érintett, ezek közül 90-et megnyert. Ez is bizonyítja, hogy vannak értékeink, van mit védeni. Korszerű hadseregre van szükség, elkötelezett katonákkal – mutatott rá.

The post Benkő: Magyarország katonai kihívások középpontjában áll appeared first on .

Ukrajna nem tervez támadó hadműveletet a Donyec-medencében, hanem az Oroszország által megkezdett fegyveres konfliktus diplomáciai rendezésének módját keresi – szögezte le Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, Moszkva álláspontjára válaszul.

“Az Oroszországi Föderáció fokozta a dezinformáció intenzitását, beleértve az Ukrajnával szembeni hamis vádakat, amelyek szerint (Kijev) állítólag katonai támadásra készül a Donyec-medencében. Hivatalosan: Ukrajna nem tervez támadó hadműveletet a Donyec-medencében. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy politikai-diplomáciai megoldást találjunk a konfliktusra” – fogalmazott a tárcavezető.

Kuleba kijelentette, hogy Ukrajna Németországgal és Franciaországgal együtt továbbra is keményen dolgozik a “normandiai formátumú” tárgyalások újraélesztésén.

“Felszólítjuk Oroszországot, hogy konstruktívan vegyen részt a békés rendezésért tett diplomáciai erőfeszítésekben ahelyett, hogy aláásná azokat” – tette hozzá a külügyminiszter. Mindazonáltal hozzáfűzte: az ukrán diplomácia tovább dolgozik Ukrajna védelmi képességének megerősítésén annak érdekében, hogy “elriassza Oroszországot a további agresszív lépésektől”.

Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője a Military Times című amerikai szaklapnak adott interjújában – amelyből vasárnap idéztek ukrán hírportálok – azt mondta, hogy Oroszország több mint 92 ezer katonát vont össze az ukrán határok közelében, és támadást készít elő Ukrajna ellen január végére, február elejére.

Az UNIAN hírügynökség emlékeztetett Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfői kijelentésére. Peszkov azt mondta: nem kizárt, hogy az orosz csapatok közelgő ukrajnai inváziójáról szóló jelentések Kijev állítólagos agresszív törekvéseinek, vagyis annak a szándékának az elleplezésére szolgálnak, hogy erővel oldja meg a Donyec-medencei konfliktust.

The post Kuleba: Ukrajna nem készül támadásra a Donyec-medencében appeared first on .

A Magyar Honvédség további katonákat küld a kórházakba az oltási akcióhét idejére – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Közleményük szerint eddig 300 katona teljesített folyamatosan szolgálatot a kórházakban, egészségügyi intézményekben. A hétfőn indult oltási akcióhéten további mintegy 480 katona segíti a koronavírus-járvány elleni védekezés során az egészségügyi feladatok ellátását. Így hétfőtől összesen 79 helyszínen csaknem 800 katona támogatja az egészségügyi ellátórendszer munkáját a járványkezeléssel összefüggésben.

Mint írták, “a Magyar Honvédség, ahogyan ezt a járványhelyzet előző hullámai során tette, most is részt vesz a koronavírus elleni védekezésben”.

A kórházakba vezényelt katonák részt vesznek a logisztikai feladatokban, segédkeznek az érkező betegek testhőmérséklet-mérésében, a betegirányítási, betegkísérési és útbaigazítási, valamint adminisztrációs és szállítási feladatokban.

“A Magyar Honvédség számára kiemelten fontos a magyar állampolgárok biztonsága, ezért a katonák mindent megtesznek azért, hogy segítsék a járvány elleni védekezést” – olvasható a HM közleményében.

The post Még több katonát küldenek a kórházakba az oltási akcióhétre appeared first on .

Az Ukrajna elleni orosz invázió valószínűsége két tényezőtől függ: Ukrajna erejétől és kitartásától, valamint a nemzetközi partnerek erejétől és összehangoltságától – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

A tárcavezető szerint az orosz vezetés és személyesen Vlagyimir Putyin is fontolgat újabb támadó hadműveletet Ukrajna ellen. Az, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel, két tényezőtől függ majd – vélekedett. Első tényezőként Ukrajna erejét, nyugalmát és kitartását nevezte meg, a második tényezőnek pedig Ukrajna nemzetközi partnereinek összehangoltságát és fellépésének erejét említette. Közölte, hogy a kijevi kormányzat mindkettőn egyszerre “dolgozik”.

Kuleba úgy véli, Oroszország fő célja, hogy Ukrajnát a lehető leggyengébbé tegye, belülről destabilizálja, továbbá blokkolja együttműködését más államokkal a védelmi területen.

“A következő hónapokban a társadalomnak és az államnak is maximális hatékonyságot, maximális visszafogottságot kell tanúsítania, és nem szabad provokálni sem az országon belül, sem a (Donyec-medencei) konfliktusövezetben (…) Arra kérek mindenkit, hogy az elkövetkező hónapokban ne essen pánikba, hanem legyen éber, és provokációkkal ne tévesszen meg senkit, különösen az információs térben” – hangsúlyozta a miniszter.

A közelmúltban két amerikai kiadvány számolt be arról, hogy Oroszország nagyszámú haderőt vont össze Ukrajna határainál, a The Washington Post című amerikai napilap október 31-én írt a csapat-összevonásokról, a Politico című, szintén amerikai lap pedig november 1-jén fotókat közölt ennek alátámasztására – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán védelmi minisztérium először nem erősítette meg az orosz erők létszámának növekedését az ország határainál, november 3-i közleményében viszont elismerte, hogy mintegy 90 ezer orosz katona állomásozik az ukrán határ közelében, továbbá a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken.

Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője a Military Times című amerikai szaklapnak adott interjújában – amelyből vasárnap idéztek ukrán hírportálok – azt mondta, hogy Oroszország több mint 92 ezer katonát vont össze az ukrán határok közelében, és támadást készít elő Ukrajna ellen január végére, február elejére.

Az Ukrajinszka Pravda szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter november 12-én a következőket mondta: “Nagyon aggódunk bizonyos szokatlan erőmozgások miatt, amelyeket az ukrán határoknál figyelünk meg. Nem tudjuk, mi a szándéka Oroszországnak.(…) Ismertek olyan esetek, amikor Oroszország erőket von össze az ukrán határnál, valamilyen Ukrajna által elkövetett provokációról tesz bejelentést, majd behatol (Ukrajnába)”.

Nick Carter brit vezérkari főnök hétfőn egy lapinterjúban kijelentette, hogy a NATO-haderőknek készen kell állniuk a háborúra Oroszországgal a kelet-európai feszültségek miatt, bár véleménye szerint Oroszország nem akar nyílt “forró háborút” kirobbantani, viszont más, “kifinomultabb módszereket” alkalmazhat.

The post Kuleba: két tényezőtől függ az orosz invázió valószínűsége appeared first on .

A delta variáns miatt egyre erősödő koronavírus-járványban a tél végére “valószínűleg nagyjából mindenki beoltott, gyógyult vagy halott lesz” Németországban – jelentette ki a német szövetségi egészségügyi miniszter.

Jens Spahn közegészségügyi vezetőkkel és járványügyi szakértőkkel együtt az oltóanyag-ellátásról tartott rendkívüli tájékoztatóján a többi között elmondta, hogy az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még a héten engedélyezheti az 5-11 éves korosztálynak a német BioNTech és az amerikai Pfizer együttműködésével kifejlesztett vakcina használatát.

Mint mondta, az EU, és így Németország is, december 20-án kaphatja meg az első szállítmányokat. Az engedélyezés és a szállítás közötti viszonylag hosszú időre azért van szükség, mert az oltóanyag ugyan nem más, mint amelyet a 12 éven felülieknél használnak, de az adagolás alacsonyabb – 30 mikrogramm helyett 10 mikrogrammból áll egy dózis -, ezért máshogyan kell megtölteni a szérumot tartalmazó ampullákat – fejtette ki a miniszter.

Hozzátette, hogy az első szállítmányokkal 2,4 millió adag érkezik, így a 4,5 millió oltható kisgyermek nagy részének hamar be lehet adni az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen védő vakcinát. Újabb szállítmányok 2022 első hónapjaiban várhatók – mondta a miniszter.

Leif Erik Sander, a berlini Charité egyetemi klinika virológiai intézetének oltóanyagokkal foglalkozó kutatócsoportjának vezetője kiemelte, hogy mindenkinek be kell oltatnia magát. A védettség megszerzése fertőzés révén “nem alternatíva”, mert túlterhelheti az egészségügyi ellátórendszert – mondta a szakember.

Az ügyvezető szövetségi kormány egészségügyi minisztere keményebben fogalmazott. Mint mondta, a tél végére “valószínűleg nagyjából mindenki – ahogy kissé cinikusan mondani szokás – beoltott, gyógyult vagy halott lesz”.

“A nagyon erősen fertőző delta vírusváltozat miatt ez valóban nagyon-nagyon valószínű, ezért javasoljuk ennyire nyomatékosan az oltást” – jelentette ki Spahn.

Hasonló kijelentéseket tett Angela Merkel ügyvezető kancellár a pártja vezető testületeinek tanácskozásán. A zárt ülésről kiszivárogtatott részletek szerint Merkel ismét megerősítette, hogy nem tartja elegendőnek a következő kormány megalakítására készülő pártok által a szövetségi parlamentben (Bundestag) elfogadott járványügyi védekezési rendszerre épülő intézkedéseket.

Németországban “rendkívül drámai” a helyzet, súlyossága “minden eddigit felülmúl”, ráadásul tovább romolhat, mert az eddigi tendenciák alapján tizenkét naponként megduplázódik az újonnan regisztrált fertőződések napi száma – fejtette ki Merkel. Hozzáfűzte: ezért az eddigi korlátozások nem elégségesek a járvány lassításához, még az oltatlanokat a közösségi élet számos területéről kitiltó úgynevezett 2G-szabály sem.

Németországban az utóbbi hetekben az első háromnál jóval erősebb járványhullám alakult ki. A legfontosabb mutatók között számon tartott hétnapi fertőzésgyakoriság – vagyis az egy hét alatt regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma – például hétfőn az egymás utáni 15. napon döntött rekordot, 386,5-re emelkedett a vasárnap regisztrált előző csúcsról, 372,7-ről. A negyedik hullám erejét jelzi, hogy a mutató értéke az első három hullám idején egyszer sem haladta meg a 200-at.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint egy nap alatt 30 643 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem 30 százalékos emelkedés az egy héttel korábbihoz képest. Az új esetekkel együtt 5 385 585 ember szervezetében mutatták ki a vírust a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 62 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 99 124-re emelkedett Németországban.

2G-szabály: csak beoltott (geimpfte), vagy gyógyult (genesene) személyek látogathatnak közösségi tereket, mint például étterem, nagyobb rendezvény, színház, mozi, sportesemény.

The post Spahn: a tél végére “mindenki oltott, gyógyult vagy halott lesz” appeared first on .

Washington óva intette Izraelt az iráni atomlétesítmények elleni támadástól, mert amerikai értékelés szerint egy ilyen támadás visszafelé sülhet el – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A hírportál meg nem nevezett amerikai hírszerzői forrásokra és nemzetközi nukleáris felügyelőkre hivatkozva azt írta: Teherán a korábbi – Izraelnek tulajdonított – kibertámadások után magasabb szinten helyreállította a károkat a nukleáris létesítményeiben.

Az irániak olyan új gépeket telepítettek a régiek helyére, amelyek sokkal gyorsabban képesek az urándúsításra. Egy magas rangú amerikai tisztviselő “build back better”-nek (visszaépíteni jobban) nevezte az iráni nukleáris létesítmény-rehabilitációs programot – állította a ynet a The New York Times legújabb értesülése alapján.

A ynet információi szerint Washington a színfalak mögötti megbeszéléseken figyelmeztette Izraelt, hogy noha a nukleáris létesítmények elleni ismétlődő támadások taktikailag valóban célt érhetnek – de végső soron éppen szándékukkal ellentétes eredményhez vezetnek. A portál úgy tudja: az izraeli tárgyalópartnerek visszautasították azt az amerikai állítást, hogy a támadások éppenséggel az atomprogram felgyorsítását segítették elő a magasabb szintű újjáépítés révén.

A The New York Times arról számolt be, hogy az izraeli megközelítés – erőszak alkalmazása az iráni atomprogram ellen – szemben áll a diplomáciai, tárgyalásos megoldást hirdető amerikaival.

Irán és a világ vezető hatalmai – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország – 2015-ben, több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról. Az egyezmény értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump viszont 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, majd visszaállította a korábbi szankciókat is, ezért Irán a megengedettnél több urániumot kezdett előállítani.

Az atomalku újjáélesztéséről szóló egyeztetések áprilisban kezdődtek Bécsben, de megrekedtek, miután Ebrahím Raiszi vette át az elnöki tisztséget Iránban. A megbeszélések a tervek szerint november 29-én folytatódnak.

The post Washington óva inti Izraelt az iráni atomlétesítmények elleni támadástól appeared first on .

Mark Rutte holland ügyvivő miniszterelnök “tüntetésnek álcázott erőszaknak” nevezte az újjáéledő koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások elleni, zavargásba torkolló hétvégi tüntetéseket — jelentette a helyi sajtó.

A kormányfő a médiának adott nyilatkozatában hangsúlyozta: “mindig is harcolni fogok a tüntetés jogáért, ez része demokráciánknak, jogállamiságunknak, de elfogadhatatlan, hogy idióták erőszakot alkalmaznak a rendfenntartók és a mentősök ellen azzal az ürüggyel, hogy elégedetlenek a korlátozó intézkedésekkel”. Hozzátette: az igazságszolgáltatás mindent megtesz annak érdekében, hogy az erőszakos cselekmények mögött állókat felelősségre vonják.

Hollandia a múlt héten ismét részleges zárlatot és egy sor – elsősorban a vendéglátást érintő – korlátozást vezetett be a járvány erősödése miatt.

A hágai kabinet azt is tervezi, hogy a nem beoltott emberek számára megtiltja bizonyos helyszínek, köztük éttermek és bárok látogatását. Hétfői értesülések szerint a rendőrség nyolcvan embert – köztük több fiatalt és kiskorút is – letartóztatott, az egyszerre több holland városban tartott tüntetések során, ahol a randalírozók gyújtogattak, több üzlet kirakatát megrongálták, füstbombákat és tűzijátékokat hajítottak a rendfenntartókra. A rendőrség “figyelmeztető lövéseket” adott le, amelyek hét embert sebesítettek meg.

A rendőri szakszervezetek is elítélték a zavargásokat, és azt hangsúlyozták, hogy a rendőrségnek “kíméletlen erőszakkal” kellett szembenéznie.

The post A holland miniszterelnök “tüntetésnek álcázott erőszaknak” nevezte a zavargásokat appeared first on .

Kína nem akar uralkodni Délkelet-Ázsia fölött vagy zsarnokoskodni kisebb szomszédaival – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök.

A Global Times kínai lap internetes kiadásában megjelent tudósítás szerint az ASEAN tíz országa és Kína hétfőn átfogó stratégiai partnerkapcsolatot kötött egymással. Hszi a lépést a két fél közötti kapcsolatok egy újabb mérföldkövének nevezte, amely szerinte lendületet adhat a régió és a világ békéjét, stabilitását és fejlődését célzó törekvéseknek.

Hszi hangsúlyozta: Kína mindig is az ASEAN-tagállamok jó szomszédja, jó barátja, és jó partnere volt és lesz. A két fél közötti együttműködés jövőjét illetően pedig egyebek mellett békés, biztonságos és virágzó, “közös otthon” építésére tett javaslatot. Kiemelte: a béke minden ország népének legnagyobb közös érdeke és reménye, ezért “a régió békéjének építői és védelmezői szerepét kell betöltenünk”. Hozzátette: konfrontáció helyett párbeszédre, az ellenséges szövetkezés helyett pedig partnerkapcsolatok kialakítására kell törekedni.

Peking támogatja az ASEAN-tagországok erőfeszítéseit egy térségbeli atomfegyvermentes övezet kialakítására és meg akar velük állapodni erről – jelentette ki az elnök.

Kína emellett további 150 millió adag koronavírus elleni oltóanyagot adományoz a délkelet-ázsiai országoknak, és további ötmillió dollárral járul hozzá az ASEAN koronavírus-járvány elleni védekezésére létrehozott alaphoz. A következő három évben pedig további 1,5 milliárd dollárral segíti a délkelet-ázsiai országok általános járványellenes küzdelmét és gazdasági helyreállását. A következő öt évben Kína növelni fogja az ASEAN-tagországokból származó minőségi áruk importját, egyebek mellett 150 milliárd dollár értékben hoz majd be mezőgazdasági termékeket a régióból – tette hozzá.

Az ASEAN jelenleg Kína legnagyobb külkereskedelmi partnere, megelőzve az Európai Uniót és az Egyesült Államokat.

Azonban miközben Hszi beszédében a békés együttélést és együttműködést helyezte a középpontba, az elmúlt időszakban tovább nőttek a feszültségek Kína és egyes délkelet-ázsiai országok között. A feszültségek legfőbb forrását az jelenti, hogy Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és katonai célra megépített ott több mesterséges szigetet. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia és Brunei is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.

A Fülöp-szigeteki külügyminiszter csütörtökön arról számolt be, hogy a kínai parti őrség vízágyúkat vetett be két Fülöp-szigeteki hajó ellen, amelyek a Dél-kínai-tenger egy vitatott hovatartozású zátonyán állomásozó csapatoknak szállítottak volna ellátmányt.

Kína és az ASEAN-tagállamok évek óta tárgyalnak területi vitáikról, de az egyeztetések egyelőre nem hoztak kézzelfogható eredményt.

The post Hiszi a piszi: Hszi szerint Kína nem akar uralkodni a délkelet-ázsiai országok felett appeared first on .

Hamisnak minősítette az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) hétfői közleményében azt az amerikai külügyminisztériumtól származó információt, amely szerint orosz csapatösszpontosítás zajlik az ukrán határon.

“Az utóbbi időben washingtoni tisztviselők azzal félemlítik meg aktívan a nemzetközi közösséget, hogy Oroszország állítólag Ukrajna elleni +agresszióra+ készül. A beérkező jelentések szerint az amerikai külügyminisztérium diplomáciai csatornákon keresztül abszolút hamis információkat közöl szövetségeseivel és partnereivel arról, hogy országunk területén erőösszpontosítás zajlik Ukrajna katonai inváziója céljából” – közölte hétfőn az SZVR sajtóirodája.

A szolgálat emellett azzal vádolta az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy bátorítja a konfliktus kirobbantását Délkelet-Ukrajnában.

“Aggódunk amiatt, hogy az ilyen agresszív propaganda arra ösztönzi a kijevi rezsimet, hogy megnövelje katonai csoportosulását a Donyec-medencében, és folytassa a polgári célpontok elleni tüzérségi támadásokat” – olvasható az SZVR anyagában.

“Rendkívül aggasztó az Egyesült Államok és az Európai Unió provokatív politikája, amely szándékosan erősíti Kijevben azt az érzést, hogy bármit büntetlenül megtehet” – áll a közleményben.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Oroszország dezinformációs kampány célpontjává vált, amely szerint agresszív tervei vannak Ukrajnával szemben. A szóvivő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy mindez Kijev “agresszív álmainak”, vagyis annak a szándéknak az elleplezésére szolgál, hogy erővel oldja meg az ország délkeleti régiójában kialakult konfliktust.

Moszkva aggályának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fejlett fegyverekkel látják el Ukrajnát. A szóvivő szerint jelentősen megnőtt a NATO-tól származó katonai eszközökkel végrehajtott ukrán “provokációk” száma.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn a libanoni hivatali partnerével közösen tartott moszkvai sajtótájékoztatóján azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy harcias retorikához folyamodott, amely azt a szándékot tükrözi, hogy a Donyec-medencei konfliktust “forró szakaszba” léptesse. A tárcavezető így kommentálta azt a sajtóban megjelent értesülést, amely szerint az ukrán fegyveres erők első alkalommal vetettek be amerikai Javelin páncéltörő rakétarendszert.

Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai rendezésről kötött minszki megállapodás értelmében egyértelműen tilos a Javelin páncéloselhárító eszköz és a Bayraktar harci drón alkalmazása, amelyek alkalmazásáról Kijev bejelentést tett.

Lavrov kijelentette: Oroszországot nyugtalanítja, hogy Németország és Franciaország nem kívánja támogatni a minszki megállapodások végrehajtását. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok Európánál jobban megérti az ukrán rendezésről kötött minszki megállapodások körül kialakult helyzetet.

Emlékeztetett, hogy a genfi orosz-amerikai csúcson Joe Biden megerősítette elkötelezettségét a minszki megállapodások mellett, és elismerte, hogy az egyezségnek azt a részét is végre kell hajtani, amely a Donyec-medence különleges státusáról szól. Erről szó esett Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár októberi moszkvai látogatása során is – mondta Lavrov.

The post Orosz hírszerzés: nincs itt semmi látnivaló appeared first on .

Nem zárható ki, hogy provokációkísérletek történnek majd Ukrajnában az állítólagos orosz inváziós fenyegetés alátámasztására – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízióban.

Peszkov szerint “mesterséges hisztériakeltés” zajlik.

“Olyanok vádolnak bennünket azzal, hogy szokatlan katonai tevékenységet folytatunk a saját területünkön, akik az óceánon túlról áthajtották ide a fegyveres erőiket. Vagyis az Egyesült Államok. Ez nem nagyon logikus és nem nagyon tisztességes” – nyilatkozott a szóvivő. (A Krím-félsziget elfoglalása előtt sem az USA folytatott szokatlan katonai tevékenységet a saját területén… A -szerk.- megj.)

Peszkov ismételten arra figyelmeztetett, hogy a délkelet-ukrajnai válság erőszakos megoldására tett kísérletek a legsúlyosabb következményekkel járnának.

“Ukrajna valószínűleg újabb kísérletet tesz arra, hogy erőszakkal kezdje megoldani problémáját. Hogy újabb katasztrófát okozzon magának és mindenkinek Európában” – mondta. Úgy vélekedett, hogy Ukrajna valószínűleg a Fekete-tengeren zajló NATO-gyakorlat fedezékében próbálja majd meg elérni célját.

Alekszandr Grebenkin, az orosz biztonsági tanács titkárának helyettese a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylapnak nyilatkozva azt mondta, megnőtt a kockázata annak, hogy ukrán szakszolgálatok és radikális szervezetek provokációt kövessenek el az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten, valamint gazdasági célpontok ellen az Azovi- és a Fekete-tengeren. A tisztségviselő szerint megnőtt a határon átnyúló bűnügyi tevékenység, különösen ami az illegális fegyver-, robbanóanyag-, kábítószer- és üzemanyagkereskedelem csatornáinak megszervezését illeti, és felélénkült az ukrán dezinformációs tevékenység is.

Grebenkin azt mondta, hogy az orosz államhatár egyes szakaszain fegyveres konfliktusok és incidensek veszélye fenyeget, az Egyesült Államok és szövetségesei által gyakorolt nyomás megnövekedése miatt.

“Az utóbbi időben a NATO-országok katonai és egyéb tevékenységének jelentős felélénkülését tapasztaljuk a Fekete-tenger és az Azovi-tenger medencéjében, nyugati irányban és a sarkvidék régiójában” – mondta.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnapi Telegram-bejegyzésében rámutatott, hogy a NATO, miközben agresszív magatartással vádolja Oroszországot, Észtországban tart hadgyakorlatot. A szóvivő szerint az észt terület hídfőállást jelent az orosz határok közelében a szövetség számára, és az efféle célja az, hogy a NATO “mesterséges feszültséget keltsen Oroszország közelében”.

The post Kreml: ukrán provokációk jöhetnek az orosz fenyegetés alátámasztására appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) lezárta a nyomozást a Deák téri kettős emberölés ügyében és vádemelési javaslattal átadta a nyomozati anyagot az ügyészségnek – jelentette be a BRFK életvédelmi osztályának vezetője sajttájékoztatón, Budapesten.

Gál Sándor emlékeztetett: 2020. május 22-én az V. kerületi Deák Ferenc téren hajnali fél négy körül két, fiatalokból álló társaság verekedett össze.

Az akkor 18 éves Cs. Krisztián késsel többször megszúrt – vesén, szíven és tüdőn – két sértettet, akik a földre estek. A két megszúrt fiatal – az egyikük 16 éves, a másik 21 éves volt – a helyszínen életét vesztette.

A BRFK munkatársai perceken belül azonosították és elfogták a gyanúsítottakat. Cs. Krisztián ellen több ember sérelmére elkövetett emberölés és felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás, a 19 éves J. Dániel és ikertestvére, J. Marcell ellen különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérlete és felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás, az akkor 17 éves R. E. ellen csoportosan elkövetett rablás, az akkor 19 éves M. O. és a 17 éves K. B. ellen csoportosan elkövetett garázdaság miatt indult eljárás – ismertette az alezredes.

Elmondta: május 22-én Cs. Krisztián és a társaságában lévő ikrek, akik a Deák téren különböző szórakozóhelyeken ittak, hajnal 3 óra körül arra lettek figyelmesek, hogy a József Attila utca és a Hercegprímás utca kereszteződésénél egy öttagú, számukra ismeretlen társaság hangoskodik és lökdösődik.

Cs. Krisztián ettől “teljesen beindult”; azzal a felkiáltással, hogy “mindjárt beugrok bokszolni”, elővett egy kést és beszaladt a társaság tagjai közé. Kilenc centiméter pengehosszúságú késével a 16 éves Lászlót kétszer háton és kétszer mellkason szúrta, és amikor az összeesett, J. Marcell még hétszer fejbe rúgta a földön fekvő fiút. Cs. Krisztián a 21 éves Gergelyt kétszer oldalba és kétszer mellkason szúrta, illetve mellkason rúgta, majd a gyanúsítottak elmenekültek a helyszínről.

A két megkéselt fiút a kiérkező rendőrök megpróbálták újraéleszteni, ám a sérültek a helyszínen meghaltak. Cs. Krisztiánt és az ikreket a gyilkosságok elkövetése után 25 perccel a közelben elfogták. E bűncselekményt megelőzően Cs. Krisztián és öt társa összeverekedett egy másik társasággal is, akiknek ellopták a hordozható hangfalát, illetve egyiküket combon szúrták.

Cs. Krisztián, aki állami gondozásban nőtt fel és alkalmi munkákból tartotta fenn magát, illetve kábítószerrel visszaélés miatt büntetőeljárás alatt állt, az őrizetbe vétele után írásbeli beismerő vallomást tett, ám ezt később visszavonta. Az ikrek – J. Marcell szintén büntetőeljárás alatt állt – beismerő vallomást tettek – közölte Gál, aki azt is elmondta, hogy a verekedés idején mind a sértettek, mind a gyanúsítottak kábítószerek hatása alatt álltak.

The post Lezárták a nyomozást a Deák téri kettős gyilkosság ügyében appeared first on .