Biztonságpolitika

Recep Tayyip Erdogan török elnök üdvözölte, hogy a török igazságszolgáltatás bírálata miatt a minap nem kívánatos személynek minősített tíz nyugati ország ankarai nagykövete “visszakozott”, és arra tett ígéretet, hogy nem avatkozik be Törökország belügyeibe – közölte az NTV török hírtelevízió a török államfői hivatalra hivatkozva.

Az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nagykövetségei múlt hétfőn közös nyilatkozatban bírálták a török igazságszolgáltatást a négy éve börtönben ülő Osman Kavala török üzletember, emberi jogi aktivista pereinek “késleltetése” miatt, és a férfi azonnali szabadon engedésére szólították fel Ankarát.

A török államfő az esetre reagálva először felvetette a misszióvezetők hazaküldését, majd szombaton elrendelte a diplomaták nem kívánatos személlyé nyilvánítását. Az amerikai külképviselet hétfőn a hivatalos Twitter-fiókján bejelentette: az Egyesült Államok megerősíti, hogy tartja magát a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 41. cikkéhez. A szerződés 41. cikke kimondja, hogy diplomatáknem avatkozhatnak be a fogadó ország belügyeibe. Az amerikai nagykövetség megfogalmazását később a többi szóban forgó ország külképviselete is megosztotta a Twitteren.

Kavala ellen jelenleg két törökországi eljárás zajlik, amit széles nemzetközi figyelem kísér, mert a férfi négy éve úgy ül börtönben, hogy eddig még egyszer sem találták bűnösnek. A 64 éves Kavalát 2017-ben először a Gezi parki tüntetések szervezésével összefüggésben tartóztatták le. Ugyan a törvényszék 2020 februárjában bizonyítékok hiányában felmentette őt és társait, Kavala ellen néhány órával később a 2016. július 15-i katonai puccskísérlet okán is per indult.

Ráadásul a Gezi parki tüntetésekkel kapcsolatos eljárás idén májusban újraindult, miután az előző perben született felmentő ítéleteket a fellebbviteli bíróság januárban hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. Az ügy következő tárgyalása november 26-án lesz. Kavala második, a 2016-os hatalomátvétellel kapcsolatos pere 2020 decemberében kezdődött meg.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2019-ben rendelkezett a férfi szabadlábra helyezéséről, arra hivatkozva, hogy a bebörtönzésével el akarják hallgattatni, és a vádat egyetlen bizonyíték sem támasztja alá.

Múlt hónapban az Európa Tanács, amelynek Törökország szinte a kezdetek óta a tagja, azt jelezte, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Ankara ellen, ha nem engedi szabadon Kavalát, összhangban az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2019-es határozatával.

The post Erdogan elégedett appeared first on .

Az éves kiképzési tervnek megfelelően hétfőtől estébe nyúló gyakorlatot tartanak a Magyar Honvédség Gripenjei – közölte a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis közösségi oldalán.

A tájékoztatás szerint a pilóták hétfőtől csütörtökig 14-21 óra között hajtják végre a repülési feladatokat. A gyakorlat idején Kecskemét, Eger, Mezőkövesd, Tiszafüred, Szolnok, Tiszaújváros és Nagyatád, továbbá Kaposvár, Szigetvár, Debrecen és Nagykanizsa térségében a megszokottól eltérő, nagyobb zaj- és hanghatásra lehet számítani.

The post Gyakorlatot tartanak a héten a honvédség Gripenjei appeared first on .

Nem lenne szabad egyetlen hatalomnak vagy blokknak diktálnia a nemzetközi rendet – szögezte le Hszi Csin-ping kínai elnök egy hétfői beszédében, amelyet a Kínai Népköztársaság ENSZ-hez történt újracsatlakozásának ötvenedik évfordulója alkalmából mondott egy Pekingben megrendezett konferencián.

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadásában megjelent beszámoló szerint beszédében a kínai elnök burkoltan az Egyesült Államok világban betöltött, meghatározó szerepére tett utalást a kijelentéseivel. A diplomaták és nemzetközi szervezetek képviselői részvételével megtartott eseményen videókapcsolaton keresztül António Guterres ENSZ-főtitkár is részt vett.

A beszédnek a Hszinhua kínai állami hírügynökség által kiadott leiratából kiderül, hogy Hszi azt hangsúlyozta: a nemzetközi szabályokat az ENSZ 193 tagjának közösen kellene kialakítania, és azokat kivétel nélkül mindenkinek be kellene tartania. “Egyetlen civilizáció sem felsőbbrendű, vagy jobb egy másiknál” – húzta alá, hozzátéve, hogy egy ország haladási irányát annak alapján kellene megítélni, hogy mennyire képes jólétet és az emberek életminőségének javulását biztosítani. Ennek kapcsán példaként említette Kína erőfeszítéseit a szegénység felszámolására, valamint hozzájárulását az ENSZ költségvetéséhez és a békefenntartáshoz.

A kínai elnök hangsúlyozta továbbá: Peking ellenzi a hegemónia és a hatalmi politika minden formáját. A beszéd kapcsán az SCMP rámutatott: Peking és Washington az utóbbi időben kiélezett diplomáciai csörtéket folytat az ENSZ különböző platformjain a befolyásért folytatott versengésben.

Az amerikai külügyminisztérium egyik, vasárnap kiadott közleményében tudatta, hogy magas rangú amerikai diplomaták tárgyalásokat folytattak a tajvani külügyminisztérium képviselőivel Tajvan az ENSZ-ben és más, nemzetközi fórumokon történő részvételének bővítéséről.

Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az “egy Kína” elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren. A sziget mostanra elvesztette korábbi, megfigyelői státusát az olyan, ENSZ-hez kapcsolódó szervezetekben, mint az Egészségügyi Világszervezet közgyűlése.

Peking emellett gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében. Október első négy napján a kínai légierő összesen 149 harci gépe hatolt a tajvani légtérbe, naponta megdöntve az egyszerre a sziget légvédelmi zónájába repülő kínai harci gépek rekordját. Az akciók kezdete egybeesett a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának október 1-ére eső évfordulójával. Peking részéről a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok külföldi erőkkel folytatott “összejátszásának” tulajdonították.

The post A Kínai Népköztársaság elnöke szerint ne egyetlen hatalmi blokknak diktálja a nemzetközi rendet appeared first on .

Tizennégy és fél év fegyházbüntetésre ítéltek el nem jogerősen egy férfit, aki vízszerelőnek kiadva magát – társával együtt – több mint 15 millió forintot tulajdonított el három időskorú otthonából – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, hogy az elítélt és ismeretlen tettestársa vízszerelési munkálatokra hivatkozással jutott be a lakásokba. Az egyikük a konyhában tartotta a sértettet azzal az ürüggyel, hogy a szerelési munkálatok alatt a vizet folyamatosan folyatni kell. A másik elkövető ezalatt a sértettek megtakarított pénzét keresve átkutatta a lakást.

Az 53 éves elítélt 46 éves társával 2019. június 19-én egy II. kerületi társásházban lakó 79 éves nő otthonából 10,7 millió ezer forintot tulajdonított el.

Ezt követően, 2019. szeptember 05-én az elkövetők két időskorút fosztottak ki az otthonukban. Mindkét sértett ugyanabban a XX. kerületi társásházban lakott, egyikük 98 éves, a másik pedig 83 éves volt az elkövetés idején. A vádlottak az egyik sértett otthonából mintegy 3,6 millió forint, a másik időskorú áldozatuktól pedig csaknem kétmillió forint készpénzt tulajdonítottak el.

A nyomozók a két vádlottat még a rablás napján elfogták, a két XX. kerületi sértettől eltulajdonított pénzt náluk megtalálták, lefoglalták, majd az időskorú sértetteknek visszaadták. Az első esetben eltulajdonított több mint tízmillió forint azonban nem térült meg.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség a vádlottakkal szemben több rendbeli kifosztás bűntette miatt emelt vádat a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon. A bíróság a lefolytatott bizonyítás alapján az 53 éves, többszörös visszaeső férfit fegyházbüntetése mellett 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét pedig kizárta. 46 éves társával szemben a bíróság 5 év 6 hónap börtönbüntetést, valamint 300 ezer forint pénzbüntetést szabott ki.

The post Időskorúakat kifosztó férfiakat ítéltek el appeared first on .

Jelentős felháborodást váltott ki francia és európai uniós vezetők részéről a nemrég bejelentett új védelmi megállapodás. A döntést Jean-Yves Le Diren, francia külügyminiszter hátba szúrásnak és a Trump-i politika folytatásának értékelte. A felháborodást elsősorban az okozta, hogy Ausztrália felbontotta a 2016-ban kötött megállapodását Franciaországgal, amely szerint 12 dízel-elektromos tengeralattjárót vásárol az európai államtól. Ehelyett az AUKUS megállapodás keretein belül fog az USA és Nagy-Britannia technológiát és képességeket biztosítani számára, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárót rendszeresítsen. Ez lesz a második alkalom, hogy az USA egy másik országgal oszt meg nukleáris tengeralattjáró technológiát. Az első eset 1958-ban volt, amikor az Egyesült Államok Nagy-Britanniának segített. Jelen cikk ennek a tengeralattjáró megegyezésnek és szélesebb értelemben az AUKUS megállapodásnak a hátterét vizsgálja. 

Bár a sajtóban a legnagyobb hangsúlyt a tengeralattjárók kapták, messze nem ez az egyetlen dolog, amelyről a három fél megállapodott. Egy 2021. szeptember 16.-i sajtóközleményben Scott Morrison, Ausztrália miniszterelnöke ismertette, hogy milyen témákat fog érinteni a megállapodás és mik lesznek az első lépései. Az együttműködés kiterjed a kiberképességekre, mesterséges intelligenciára, kvantumtechnológiára és a tengeralatti képességek fejlesztésére. Emellett hiperszonikus rakéták közös fejlesztésében is megállapodtak. Az első lépés az AUKUS keretei között a bevezetőben már említett tengeralattjárókat érintő együttműködés. Ausztrália a másik két szerződő féllel együttműködve legalább 8 atommeghajtású tengeralattjárót kíván beszerezni. A következő 18 hónapban az USA és Nagy-Britannia meg fogja vizsgálni a pontos követelményeket, amelyeknek a tengeralattjáróknak meg kell felelniük. Az együttműködést a nyilatkozat az Indiai-Csendes óceáni térség biztonsági kihívásainak növekedésével, a régió katonai modernizációjával és Ausztrália és szövetségeseinek technológiai fölényének csökkenésével indokolja. Ebben az indoklásban bár közvetlenül nem említik Kínát, még a sorok közt sem kell olvasni, hogy egyértelmű legyen melyik ország modernizálja „precedens nélküli sebességben” haderejét és melyik állam helyezkedik szembe Ausztráliával és szövetségeseivel. 

Azt, hogy Kína ellen jött létre ez a szövetség, mi sem bizonyítja jobban mint Kína reakciója. Míg a kínai kormány kezdeti megnyilvánulásai visszafogottnak voltak mondhatók, és csak olyan mondatok hangoztak el mint például az AUKUS aláássa a régió stabilitását és felelőtlen döntés, addig a kínai tulajdonban lévő és a kommunista párt véleményét képviselő Global Times szerint „nem számít, hogy fegyverzi fel magát Ausztrália, akkor is az USA kutyája marad”. Ami még ennél is beszédesebb, hogy a megállapodás bejelentése utáni napon Kína beadta jelentkezését a Csendes-óceáni térség partnerségéről szóló átfogó és progresszív megállapodáshoz (Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership – CPTPP) és rá egy nappal, szeptember 17-én a Kína és Oroszország által dominált Sanghaji Megállapodás felvette Iránt tagjai közé. Bár természetesen egyik döntés sem egyik napról a másikra történt, bejelentésük időpontja beszédes. A CPTPP egy olyan gazdasági együttműködés, amelyet még az Obama-adminisztráció hívott életre, hogy elszigetelje Kínát. A Trump-adminisztráció azonban kilépett a megállapodásból. 

Miért döntött úgy Ausztrália, hogy felbontja a szerződést a francia Naval Group-al? Kiinduló pont lehet az előbb idézett sajtóközlemény, amely szerint a nukleáris meghajtású tengeralattjárók nem rendelkeznek olyan korlátokkal, mint konvencionális társaik. Azonban feltételezhetően nem ez az egyetlen indok. Az Ausztrál Nemzeti Könyvvizsgáló Iroda  2020-as jelentésben megemlíti, hogy a 2016 decemberében létrejövő Tengeri Hajóépítő Tanácsadó Testület 2019 szeptemberében már azt tanácsolta a Védelmi Minisztériumnak, hogy keressen alternatívákat arra az esetre, ha a tárgyalások megrekednének a Jövő Tengeralattjárója Stratégiai Partnerségi Megállapodásról. Emellett azt a nézetét is kifejtette, hogy a Védelmi Minisztérium fontolja meg, hogy valóban a nemzeti érdeket szolgálja-e a megállapodás. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a védelmi tárcát már hosszabb ideje foglalkoztatta a szerződés felbontása. A Reuters értesülései szerint a döntésben az is közrejátszott, hogy a költségek már azelőtt jelentősen emelkedtek, hogy a gyártás elindult. 2016-os cikkek még 40 milliárd dolláros szerződésről írtak. Jelenleg már 66 milliárd dolláros költségekkel számolnak úgy, hogy a gyártás még meg sem kezdődött és további megközelítőleg 104 milliárd dollárba kerülne a fenntartásuk. Emellett jelentős csúszásban is volt a program. A 2016-ban aláírt szerződés tervezési szakaszát a Naval Group 2020-ban tizenöt hónappal akarta kitolni, majd a Védelmi Minisztériummal történő tárgyalások után kilenc hónapban állapodtak meg. Ez azért kiváltképp kritikus szempont az ausztráloknak, mert a fent már hivatkozott Ausztrál Nemzeti Könyvvizsgáló Iroda jelentése arra is kitér, hogy a 3 évnyi csúszás a programban képességhiányt eredményezne, a jelenleg hadrendben lévő Collins osztályú tengeralattjárók állapota miatt. Tehát az ausztrál kormány három nyomós érvvel is rendelkezett, hogy felmondja a szerződést: 1.) Az új biztonsági környezet miatt nem felelnek meg a konvencionális tengeralattjárók. 2.) A program költségei már a tervezési fázisban jelentősen megnőttek. 3.) Már a tervezési fázisban 9 hónap csúszással kellett számolni, ami a teljes program alatt nem érhette el a 3 évet anélkül, hogy képességeket ne veszített volna Ausztrália.

A szerződés egészét nézve pedig kiemelendő, hogy az ausztrál és kínai kapcsolatok meglehetősen hűvösek voltak az elmúlt években. Ausztrália már régóta óvatos a kínai tech-cégekkel. 2012-ben az akkori miniszterelnök, Julia Gillard azt a döntést hozta, hogy nem engedi a Huaweit jelentkezni a nemzeti hálózat kiépítésére. 2018-ban pedig a kormány úgy döntött, hogy a Huawei és a ZTE nem vehet részt az 5G hálózat kiépítésében. 2019-ben Kína lelassította a szén importját Ausztráliából. Ausztrália az USA támogatásával kezdeményezte a WHO-nál a koronavírus kitörésének kivizsgálását, erre válaszul Kína de facto kitiltotta az ausztrál szenet, a homárt és a fűrészárut. 80%-os vámmal sújtotta az árpát, 200%-os vámmal a bort. Emellett a Global Times rakéta támadással is megfenyegette Ausztráliát. Egyfelől ebbe a mélypontot elérő ausztrál-kínai kapcsolatba pusztán egy új fejezetet jelent az AUKUS megállapodás, másfelől viszont a Kínai politika elérte, hogy Ausztrália szakítson a semlegességre törekvő politikájával és szorosabbra fűzze az USA-val az együttműködését. 

Áttérve a másik két szerződő országra, Nagy-Britannia nagykövetét Franciaország vissza sem hívta. Ennek oka lehet, hogy Franciaország nem tekinti Nagy-Britannia szerepét olyan jelentősnek, mint a másik két államét, elvégre a technológiát az USA adja, a vásárló pedig Ausztrália.  Másik oka lehet, hogy Franciaországnak szüksége van Nagy-Britanniára és különösen védelmi költségvetésére. Amióta Emmanuel Macron ’agyhalottnak’ nevezte a NATO-t, az egyik leghangosabb szószólója egy olyan európai haderőnek, amely független az USA-tól. Egy ilyen európai haderőhöz a Brexit és a brit-francia konfliktusok mellett is szükség van a brit hadiipari komplexumra. Ettől függetlenül azonban nem tett jót a franca-brit kapcsolatoknak a megállapodás. Le Diran, francia külügyminiszter szerint Angliától a „szokásos opportunizmus” látható. Milyen megfontolásból vesz hát részt Nagy-Britannia a megállapodásban? A miniszterelnök által a parlamentnek készített, 2021 márciusában kiadott „Global Britain in a competitive age” című dokumentumban bemutatja a kormány a 2030-ig szóló terveit. Ebben szerepel, hogy 2030-ra jelentősen növelje az Indiai-csendes-óceáni jelenlétét. Ebbe bele tartozik a gazdasági kapcsolatok erősítése és a kereskedelem növelése a térséggel. Ezzel összekapcsolva a stratégia része a terület biztonságának növelése, mivel a régióban geopolitikai verseny figyelhető meg. Továbbá a szöveg kiemeli, hogy támogatni kell a nemzetközi szabályokat és normákat. A térséggel kapcsolatos célkitűzés, hogy Európában Nagy-Britanniának legyen a legszélesebb és legintergáltabb jelenléte. Ebbe a stratégiába tökéletesen beleillik az AUKUS megállapodás. Ausztrália támogatásával megjelenik mint katonai szövetséges a térségben, a kínai hatalomgyakorlással szemben kiállhat a nemzetközi normák mellett és nem mellesleg gazdasági implikációi is lesznek az együttműködésnek. Emellett a PR szempont sem elhanyagolható. A Brexit után Nagy- Britanniának szüksége van az olyan megállapodásokra, amelyekkel demonstrálhatja a nemzetközi jelenlétét.

Az Egyesül Államok szempontjából a megállapodás tökéletesen beleillik Kína megfékezésére és elszigetelésére irányuló törekvésekbe. Bár az atomtechnológia az USA egyik legféltettebb titka, átadása valószínűleg meg fog térülni. Ebben az esetben az USA és Ausztrália érdekei összeérnek. A kínai tengeri erőkivetítéssel szemben a jelenleg szolgálatban álló 6 ausztrál tengeralattjáró és a flotta egésze nem rendelkezik elég elrettentő erővel. Az ausztrál flotta fejlesztése nem csak ausztrál szempont, hanem amerikai is. Tágabb értelemben az AUKUS-nak hasonló a célja, mint a 2017-es QUAD-nak, amelynek India, Japán, Ausztrália és az Egyesült Államok a tagjai. 2020-ban közös hadgyakorlatot tartottak és 2021. szeptember 24-én közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elkötelezték magukat egy „szabad és nyitott” Indiai-csendes-óceáni térség mellett. Rövid időn belül az AUKUS már a második ilyen szövetség. Látható, hogy az Egyesült Államok sorban gyűjti maga köré a Kínával szkeptikus vagy ellenséges államokat. Ebbe az ívbe illik a 2021-es brüsszeli NATO csúcs deklarációja is, amely szerint  „Kína ambíciói és tolakódó viselkedése szisztematikus kihívást jelent a szabály alapú nemzetközi rendszernek”. Ez az első NATO csúcs, amely megemlíti Kínát, eltekintve a 2019-es „lehetőség és kihívás” kategóriába soroló egyszeri említéstől. Az USA nagystratégiája mellett a PR szempontot itt is kell emelni. Az afganisztáni kivonulás után a Biden adminisztrációnak szüksége volt olyan külpolitikai eredményre, amely azt mutatja, hogy a kormány felkészült és kompetens döntéseket képes hozni külpolitika terén.

Konklúzióként levonható, hogy az AUKUS védelmi megállapodásához mindhárom felet gazdasági és geopolitikai érdekek vezérelték. Ausztráliának ki kellett lépnie egy költséges és elhúzódó szerződésből, miközben Kínával való kapcsolata folyamatosan romlott az elmúlt években. Nagy-Britannia részvétele magyarázható az ország Indiai-csendes-óceáni térség felé fordulásával – amelyet stratégiai szinten is rögzítettek – és a Brexit utáni útkereséssel. Az Egyesült Államok szemszögéből pedig a külpolitikai fókusz keletre tolódásának újabb állomása ez, egy újabb szövetség kötésével. A megállapodásnak azonban nem csak a három szerződő félre és Kínára lehet hatással, hanem Európára és a NATO-ra is. Bár Franciaország erősen felháborodott a bejelentésen, akár előnyt is tud az esetből kovácsolni. Macron az AUKUS megállapodás bejelentése után nem sokkal bejelentett egy együttműködést Görögországgal, mely keretein belül arról beszélt, hogy az USA az elmúlt tíz évben saját magával törődött és Kína és a Csendes-óceán felé fordult. Európának pedig le kell vonnia a következtetéseket és nem szabad naivnak lenni.  Bár Franciaországnak fájhat az az összeg, amelytől az AUKUS megállapodás miatt elesett, nem kellett sok idő, hogy Macron számára ez csak egy újabb érv legyen az európai haderő mellett. Így ez hosszú távon akár előnyös is lehet Franciaországnak. NATO szempontból pedig ez a Biden adminisztráció alatti második eset, amikor az európai szövetségesekkel való egyeztetés nélkül hozott az USA más szövetségeseket is érintő döntést (az első az afganisztáni kivonulás volt). Bár az nem valószínű, hogy az Egyesült Államok teljesen magára hagyná Európát, az ilyen lépések azt a benyomást kelthetik a kontinensen, hogy az USA figyelme elfordul Európáról. Ez pedig azt eredményezheti, hogy Európa újragondolja katonai függőségét az USA-tól.

Írta: Szalkai Patrik

Kiemelt kép: Ausztrália, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok biztonsági partnersége
Washington, 2021. szeptember 16.
Joe Biden amerikai elnök (k), Scott Morrison ausztrál miniszterelnök (b) és brit hivatali partnere, Boris Johnson (j) videokonferencia keretében tart sajtótájékoztatót a washingtoni Fehér Házban 2021. szeptember 15-én. A sajtóértekezleten bejelentették, hogy háromoldalú védelmi és biztonsági partnerséget hoztak létre. A három ország angol nevének rövidítésbõl AUKUS-nak elnevezett kezdeményezés elsõdleges céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal, az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának fenntartása érdekében.
Forrás: MTI/EPA/Sipa USA pool/Oliver Contreras

A Az AUKUS védelmi megállapodás geopolitikai és gazdasági háttere bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Nyugat-Balkán békéje és biztonsága úgy Magyarország, mint a NATO számára elsődleges fontosságú – jelentette ki a honvédelmi miniszter Brüsszelben pénteken, a NATO-tagállamok védelmi miniszteri tanácskozásának szünetében.

Benkő Tibor a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: az Oroszország jelentette keleti, valamint az instabil államok okozta, a terrorizmus, az illegális migráció jelentette déli fenyegetés metszéspontja Közép-Európában, éppen Magyarországon van, ezért Budapest rendkívül fontosnak tartja, hogy “az egész régió biztonsága és stabilitása biztosítva legyen”.

Kiemelte: a NATO Magyarország jelentős hozzájárulásával akarja szavatolni a Nyugat-Balkán békéjét és biztonságát Koszovóban, ami azt jelenti, hogy október közepétől a legnagyobb NATO-művelet, a KFOR békefenntartó misszió élén magyar parancsnok áll.

“Az, hogy a Nyugat-Balkánon béke van, elsősorban a békefenntartó erőknek köszönhető, annak, hogy több ezer katona védi és biztosítja a mindennapi élet feltételeit” – fogalmazott.

A miniszter kijelentette: Magyarország a NATO biztonságot és védelmet fokozó célkitűzéseivel összhangban cselekszik. Azt teszi, amit a szövetség feladatként megfogalmaz a legfontosabb a nemzeti képességek kiépítésével, fejlesztésével és felajánlásával, valamint a védelmi költségvetés emelésével. Magyarország ütemterv szerint halad azzal a 2024-ig megvalósítani kívánt vállalásával is, hogy a hazai összterméke (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogja fordítani, valamint azon vállalás megvalósításával is, hogy ennek 20 százalékát fejlesztése fordítja. A NATO-célkitűzésekhez járul hozzá továbbá a magyar vezetésű, többnemzetiségű hadosztály-parancsnokság, ahogy a regionális különleges műveleti komponensparancsnokság létrehozása is – mondta.

A NATO afganisztáni szerepvállalásával kapcsolatban Benkő azt mondta: a misszió lezárása kivonulás helyett inkább kimenekítésnek nevezhető, ugyanis – mint fogalmazott -, “egyértelmű, hogy egy műveleti területet így nem lehet otthagyni, egy katonai műveletet nem lehet így befejezni”. “Nem az a fontos kérdés, hogy hány embert menekítettük ki, hanem az, hányan maradtak ott a segítségre szorulók közül” – fogalmazott.

Noha a szerepvállalás kezdetben a terrorizmus elleni küzdelemről, melegágyának felszámolásáról szólt, a húszéves jelenlét tapasztalatait, sikereit és kudarcait összegző konszenzusos állásfoglalás megfogalmazásához hosszú időre lesz szükség – mondta. A misszió befejezése intő példa mindenki számára arra vonatkozóan, hogy a katonai műveleteket a katonákra kell bízni – tette hozzá a honvédelmi miniszter.

The post Benkő: a Nyugat-Balkán békéje és biztonsága elsődleges fontosságú Magyarország számára appeared first on .

Oroszország felhívja a tálibokat, hogy ne változtassák a terroristák kiinduló bázisává Afganisztánt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a “moszkvai formátumú” Afganisztán-konzultációk újabb, harmadik fordulóján szerdán az orosz fővárosban.

Lavrov méltatta az új afganisztáni vezetés erőfeszítéseit az ország katonai és politikai helyzete stabilizálásának érdekében. Egyúttal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt a tanácskozáson. Megjegyezte, hogy az amerikai fél immár második alkalommal hárította el a részvételt a “kibővített trojka” – Oroszország, az Egyesült Államok és Kína – Afganisztánról szóló tanácskozásán, és kifejezte reményét, hogy ezt nem elvi kifogások alapján tette.

Hangot adott feltételezésének, hogy a távollét oka az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízott posztján minap történt személycsere. A tisztséget eddig betöltő Zalmay Khalilzadot ugyanis Thomas West váltotta.

Moszkvában szerdán tizenegy ország képviselői, köztük a Kabulban hatalomra került tálibok ültek kerekasztalhoz, hogy Afganisztán katonai és politikai jövőjéről, az inkluzív – minden jelentős társadalmi csoportnak és a nőknek is képviseletet biztosító – afgán kormány megalakításáról és az ország humanitárius segélyezéséről tanácskozzanak. Az orosz külügyminisztérium az eseményt “zárt ajtók mögött tartott őszinte párbeszédként” jellemezte.

Ilyen méretű nemzetközi konzultációt először rendeznek a tálibok afganisztáni hatalomátvétele óta. Legutóbbi 2017 áprilisában, valamint 2018 novemberében tartottak találkozót a “moszkvai formátum” jegyében.

A formátum 2017-ben jött létre a különmegbízotti szintű hatoldalú – orosz-afgán-kínai-pakisztáni-iráni-indiai – konzultációs mechanizmus alapján. A mostani fordulón Oroszország, Afganisztán, India, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Kína, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán képviselteti magát.

A tanácskozást megelőzően szerdán Lavrov külön is fogadta az Abdal Szalam Hanafi, az ideiglenes kormány miniszterelnök-helyettese vezette tálib küldöttséget, amelynek több tárcavezető is tagja. A TASZSZ orosz hírügynökség úgy értesült, hogy a moszkvai konzultációra eljött Hamid Karzai volt afgán elnök és Abdulla Abdulla, a legfelsőbb nemzeti megbékélési tanács korábbi elnöke is.

Az orosz külügyminisztérium szerint, amely az újabb fordulótól nem vár áttörést, a tanácskozáson közös nyilatkozatot fogadhatnak el.

The post Lavrov azt szeretné, hogy a tálibok jók legyenek… appeared first on .

Márciusban kezdődik annak a 25 éves brit férfinek a pere, akit Sir David Amess parlamenti képviselő meggyilkolásával vádolnak.

A 69 esztendős, nős, ötgyermekes Amess, aki csaknem négy évtizedig volt a brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának tagja, múlt pénteken képviselői fogadóórát tartott délkelet-angliai választókörzetében, az Essex megyei Leigh-on-Sea kisvárosban, amikor a fiatal férfi egy késsel többször megszúrta.

Sir David a gyors orvosi beavatkozás ellenére a helyszínen meghalt. A gyilkosság elkövetésével gyanúsított, londoni illetőségű Ali Harbi Alit ugyancsak a helyszínen elfogták.

A Scotland Yard bejelentette, hogy Ali ellen gyilkosság és terrorcselekmények előkészítése címén hivatalosan vádat emeltek, miután a vádemelést az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) kiemelt bűncselekményekkel és terrorelhárítással foglalkozó ügyosztálya engedélyezte.

Alival, akit a szigoráról hírhedt londoni Belmarsh börtönben tartanak fogva, péntek este, videókapcsolaton tartott rövid előzetes meghallgatáson közölte a londoni központi büntetőbíróság, hogy pere 2022. március 7-én kezdődik. Harbi Ali a dél-londoni Croydon kerületben született 1996-ban, egy szomáliai család gyermekeként. A BBC közszolgálati médiatársaság úgy értesült, hogy Ali édesapja korábban Szomáliában miniszterelnöki tanácsadóként tevékenykedett.

A Scotland Yard Alin kívül mást nem vett őrizetbe, és a nyomozók mást nem is keresnek a képviselő meggyilkolásának ügyében.

Nick Price, az angol-walesi főügyészség kiemelt bűncselekményekkel és terrorelhárítással foglalkozó ügyosztályának vezetője a vádemelés csütörtöki bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában közölte: a vádhatóság azt a megállapítást terjeszti majd a bíróság elé, hogy Sir David Amess meggyilkolása terrorizmushoz kötődő bűncselekmény, amelynek vallási és ideológiai indítékai voltak.

A Scotland Yard terrorellenes parancsnoksága – amely a képviselő meggyilkolása után szinte azonnal átvette a vizsgálat irányítását – már múlt szombaton bejelentette, hogy az addigi nyomozati adatok alapján terrorcselekménynek tekinti a gyilkosságot.

Priti Patel brit belügyminiszter kérésére a hírszerzési és elhárítási szolgálatok, valamint a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetői alkotta Egyesített Terrorizmuselemző Központ (Joint Terrorism Analysis Centre, JTAC) az egy héttel ezelőtti gyilkosság után felmérte és jelentősnek minősítette az alsóházi képviselőket fenyegető terrorkockázatokat. A testület hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem tárt fel olyan információt, amely bármilyen hiteles, konkrét vagy azonnali fenyegetésre utalna.

The post Márciusban kezdik a brit parlamenti képviselő meggyilkolásával vádolt férfi perét appeared first on .

A NATO célja egy nukleáris fegyverek nélküli világ megteremtése, ugyanakkor nem hisz az egyoldalú leszerelésben, ha ugyanis csak olyan országok, mint Kína, Oroszország és Észak-Korea rendelkeznének ilyen fegyverekkel, a világ nem lesz biztonságos – jelentette ki a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozása előtt arról beszélt, hogy a biztonság szavatolása érdekében a szövetségnek következetesnek kell maradnia, ami azt jelenti, hogy fenntartja a védelemre, elrettentésre és a párbeszéd fenntartására támaszkodó politikáját.

Elmondta, a tagállamok védelmi miniszterei a kétnapos ülés során a kollektív védelem fokozását szolgáló képességek új céljait határozzák meg annak biztosítására, hogy az euroatlanti térségben a szükséges erők a megfelelő időben a megfelelő helyen legyenek. Megállapodást írnak alá a tagállamokban esetlegesen eltérő technológiai eszközök különbségeinek csökkentésére, valamint egy innovációs alapot hoznak létre egymilliárd euró értékben a közös biztonság szavatolására. Emellett megállapodnak a mesterséges intelligenciára vonatkozó első NATO-stratégiáról is – tájékoztatott.

Afganisztánnal kapcsolatban a főtitkár azt mondta, a miniszterek értékelést végeznek a misszió működésének eredményeiről, valamint a kivonulás tanulságairól. Számba veszik majd, mely intézkedések hoztak eredményeket, melyek fulladtak kudarcba. Noha a tálibok ismét hatalomra kerültek, és szenvedést okoznak az ország lakosainak többsége számára, a szövetséges erők missziója nem volt hiábavaló – jelentette ki. Szavai szerint az egyik ilyen eredmény, hogy a szövetséges erők éveken át biztosították, hogy az ország ne szolgáljon a terroristák biztos menedékéül. Most a feladat az elért eredmények megtartása, illetve az, hogy a tálib kormány betartsa a terrorizmus elleni küzdelemre, az emberi jogok biztosítására és az országot elhagyni akaró afgánok szabad távozásának szavatolására tett vállalásait – emelte ki.

Azzal az orosz bejelentéssel összefüggésben, hogy Moszkva felfüggeszti az észak-atlanti szövetségnél működő képviseletének tevékenységét – arra válaszul, hogy a NATO október 6-án kiutasította az orosz képviselet nyolc munkatársát -, Stoltenberg azt mondta: szükség van a párbeszéd folytatására Oroszoroszággal. Különösen, amikor a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok a hidegháború vége óta nem tapasztalt alacsony szintre süllyedtek – tette hozzá a NATO főtitkára.

The post Stoltenberg: a NATO célja egy nukleáris fegyverek nélküli világ megteremtése appeared first on .

Törökországban előzetes letartóztatásba helyezték az izraeli Moszad hírszerző szervezet 15 állítólagos ügynökét – jelentette az NTV török hírtelevízió.

Az állítólagos kémeket, akik között arab származásúak is vannak, a török hírszerzés (MIT) még október 7-én fogta el az ország négy különböző tartományában. A műveletet egy év munka előzte meg, amelyben 200 ember vett részt. Az NTV információi szerint a 15 gyanúsított háromtagú sejtekbe szerveződött.

Elsősorban török állampolgárokról, valamint olyan, Törökországban élő külföldi egyetemi hallgatókról gyűjtöttek adatokat, akik később a védelmi ipar területén készültek elhelyezkedni. Továbbá arról igyekeztek információkat szerezni, hogy Törökország milyen könnyebbségeket biztosít a területén élő palesztinoknak. Mindezen felül egyesületek és más társadalmi szervezetek után is kutakodtak.

A Sabah török kormánypárti napilap arról is beszámolt, hogy az ügynökök a feltűnés elkerülése végett külföldön, európai és afrikai városokban találkoztak feletteseikkel, például Zágrábban, Bukarestben, Zürichben és Nairobiban.

A sajtóértesülés szerint az érintettek ellen várhatóan vádat emelnek. A török hatóságok egyelőre nem szólaltak meg az ügyben.

The post Törökországban letartóztattak 15 állítólagos Moszad-ügynököt appeared first on .

Az illegális migráció miatt megerősítik a német-lengyel határ ellenőrzését, a német-osztrák határon pedig ismét meghosszabbítják az átkelők ideiglenesen visszaállított állandó ellenőrzését – mondta a német belügyminiszter.

Horst Seehofer a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban elmondta, hogy a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség nyolc századát vezényelték a Lengyelországgal közös határszakaszra a helyi egységek munkájának támogatására, és szükség esetén további erősítést is küldenek. “Szigorúan ellenőrizni fogjuk a határvidéket és a Lengyelországgal közös zöldhatárt” – húzta alá a miniszter.

Azzal kapcsolatban, hogy a német-lengyel és a német-osztrák határszakasz is úgynevezett schengeni belső határ, amelyen alapesetben nincs folyamatos ellenőrzés, kiemelte, hogy meg kell őrizni a belső határok szabad átjárhatóságát, de ez csak akkor lehetséges, ha működik a külső határ védelme.

Ez a feltétel egyelőre nem teljesül kellőképpen. A kormány ezért értesítette az Európai Bizottságot, hogy további hat hónappal meghosszabbítják a 2015-ben visszaállított állandó ellenőrzést Bajorország tartomány és Ausztria határán, ahol eléri Németországot a balkáni migrációs útvonalon és az Olaszország felől érkező menedékkérők többsége.

Ha a német-lengyel határon nem javul a helyzet, akkor azt is meg kell fontolni, hogy Lengyelországgal és a határvidéken fekvő Brandenburg tartománnyal egyeztetve ezen a határszakaszon is visszaállítsák-e az állandó ellenőrzést. Azonban ezt a kérdést már a következő kormánynak kell eldöntenie – fejtette ki Seehofer.

Ismertette, hogy a fehérorosznak és keletinek is nevezett migrációs útvonalon – Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül – az év eleje óta 6162 ember lépett be engedély nélkül Németországba.

Továbbra is érkeznek menedékkérők a balkáni útvonalon és Olaszország felől is. Ráadásul a tálib hatalomátvétel után Afganisztánból az európai uniós társországokba menekített afgánok közül egyre többen vándorolnak át Németországba. Mindez azt jelenti, hogy “nem lehet nem észrevenni a Németországba irányuló migrációt” – mondta a miniszter.

A lengyel-fehérorosz határon kiépíteni tervezett védelmi rendszerről azt mondta, hogy a varsói vezetés törekvése az uniós külső határ ellenőrzésére “legitim”. Kiemelte: “az európai eszme alapján meggyőződésem, hogy tudnunk kell, ki jön hozzánk”, ezért “jogszerű, hogy a külső határt úgy védjük, hogy a zöldhatáron megakadályozzuk a felderítetlen belépéseket”.

A Németországba Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül érkező menedékkérők száma az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette minszki rezsim tevékenységével összefüggésben ugrott meg. Az Európai Bizottság ezt a tevékenységet államilag finanszírozott és fehérorosz állami idegenforgalmi vállalatok által szervezett embercsempészetként jellemezte egy októberi jelentésében.

Németországba a legutóbbi nagy migrációs hullám idején, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett. Számuk 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken, de a százezret így is minden évben meghaladta.

The post Megerősítik a német-lengyel határ ellenőrzését appeared first on .

A november elején kezdődő év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány még idén is csaknem egymillió gépjárművet, köztük mintegy 550 ezer személygépkocsit érint majd, az év végi váltási időszakban százezer szerződésváltásra számítanak a szakértők – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A tájékoztatás szerint Papp Lajos, a szövetség gépjárműszekciójának elnöke jelezte, hogy a kgfb-kampány továbbra is a teljes hazai gépjárműállomány csaknem egyötödét érinti, az előző évek tapasztalatai alapján az érintettek körülbelül 10 százaléka él a biztosításváltás lehetőségével.

Az érintett 13 biztosító idén is legkésőbb november 2-ig hirdetheti ki az év végi tarifákat. Az érintett ügyfelek ezt követően tudják majd összehasonlítani a piacon elérhető lehetőségeket a meglévő biztosítójuk által megajánlott díjjal, amelyet november 11-ig kell megkapniuk postai úton, vagy e-kommunikációs szerződés esetén e-mailben.

A meglévő szerződés felmondására legkésőbb december elseje éjfélig van lehetőség. Az új biztosítás kiválasztásának határideje december 31-e, a szakértő ugyanakkor azt javasolja, hogy az ügyfelek az új szerződés megkötését ne hagyják az ünnepi időszakra.

Sebestyén László, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója szerint a gépjárművek üzembentartóinak a tavalyihoz képest átlagosan öt-tíz százalékos díjemelkedésre kell felkészülniük. Ez azt jelenti, hogy az újonnan megkötött szerződések éves átlagos díja személygépkocsik esetében 28-29 ezer forint körül alakul majd.

Ez az összeg jelentősen alacsonyabb az évközi váltók éves átlagdíjánál, ami szeptemberben a Netrisk.hu adatai szerint 46 500 forint volt. Az online biztosításközvetítő portál tájékoztatása szerint a különbséget az érintett autók speciális összetétele magyarázza. Január elsejével ugyanis jellemzően a 2010 előtt vásárolt gépjárművek üzembentartói válthatnak szerződést, ezeknek pedig háromnegyede a legkedvezőbb, B10 bónuszfokozattal rendelkezik, az üzemeltetőik átlagéletkora is magasabb, amelyhez szintén alacsonyabb szorzók kapcsolódnak.

Az autósok 2010. január 1-je előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta megvásárolt gépjárművek szerződéseinél azonban már nem a naptári kezdőnap, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, amikor lehetőség van a biztosítót váltani, 2010 óta tehát évről évre csökken az év végén forduló kgfb-szerződések aránya.

The post Mintegy százezer kötelező biztosítást cserélnek le az év végi kampányban szakértők szerint appeared first on .

A globális biztonság folyamatosan romlik, a NATO célja azonban továbbra is a béke megőrzése és az agresszió megakadályozása – jelentette a NATO főtitkára a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, a szakminiszterek fontos tanácskozást folytattak a Nukleáris Tervezési Csoport keretében, és elkötelezték magukat a szövetség megerősítése mellett a közös biztonság megőrzése érdekében. A csoport konzultációi elengedhetetlenek ahhoz, hogy a NATO hiteles nukleáris szövetség maradjon mindaddig, amíg az atomfegyverek léteznek – jelentette ki.

Elmondta, a tagországok fontos lépéseket tettek a NATO védelmi kapacitásának javítása érdekében egy új innovációs alap pénteken elfogadott létrehozásával. Az alap támogatni fogja az egyre nagyobb számban jelentkező, a szövetség biztonságát megzavaró technológiákkal szembeni fellépés kidolgozását, és egymilliárd euró értékben járul hozzá a közös biztonság szavatolásához a katonai szövetség új innovációs rendszerének kiépítésével. A rendszer azt kívánja elérni, hogy a civil szférában született kutatási eredményeket becsatornázza a hadiipar területére. Ez biztosítja, hogy a szövetségesek ne maradjanak le a biztonság szempontjából kulcsfontosságú, legújabb technológiáról és képességekről – mondta.

Tájékoztatása szerint a miniszterek megállapodtak a szövetség mesterséges intelligenciára vonatkozó első stratégiájában is. A stratégia a nemzetközi joggal összhangban szabványokat határoz meg a mesterséges intelligencia felelős használatára vonatkozóan. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a szövetségeseknek sikerül megerősíteniük együttműködésüket a katonai mobilitás, az ellenállóképesség fokozása, valamint az éghajlatváltozás biztonsági hatásainak területén is.

Joe Biden kijelentésével kapcsolatban, amely szerint az Egyesült Államok megvédené Tajvant egy esetleges kínai támadással szemben, Stoltenberg kérdésre válaszolva azt monda: fontos a feszültség csökkentése a térségben, a vitákat azonban politikai és diplomáciai eszközökkel kell megoldani.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a sajtótájékoztatóján azt hangoztatta: az Egyesült Államok kiszámíthatóságot és stabilitást akar az Oroszországgal fennálló kapcsolatokban, elkötelezett a NATO mellett, valamint széles körű támogatást biztosít Tajvannak és az Európai Uniónak egyaránt. Kijelentette: az Egyesült Államok támogatja, hogy az európai védelem hatékonyabbá váljon. Továbbra is együtt kíván dolgozni a béke megerősítésén. A NATO ereje nem csak katonai teljesítményéből, hanem egységéből és a közös célok meghatározásából és megvalósításából fakad – tette hozzá.

Az afganisztáni szerepvállalással összefüggésben azt mondta, az Egyesült Államok a NATO-szövetségesekkel együtt ment Afganisztánba, majd húsz évvel később közösen hagyták el az országot. “Az afgán háború veteránjaként különösen hálás vagyok NATO-szövetségeseink közreműködéséért és áldozataiért” – fogalmazott. A NATO-t alapító egyezmény központi elemének számító, a kollektív védelem elvét rögzítő 5. cikket az Egyesült Államok továbbra is “szent kötelezettségnek” tekinti – tette hozzá Austin.

The post Stoltenberg: a NATO célja a béke megőrzése és az agresszió megakadályozása appeared first on .

Lefejezve találtak rá egy idős férfira a dél-franciaországi Bollene településen, az unokája otthonában. Ez utóbbit gyanúsítja a rendőrség a bűncselekmény elkövetésével. A férfit mintegy száz rendőr kereste egy napon át, A feltételezett tettest, az áldozat unokáját előállították – közölték nyomozati források.

Pierre Gagnoud, Carpentras városa illetékes ügyészének tájékoztatása szerint a bűncselekmény “példátlan erőszakról” tanúskodik, az áldozat fejét levágták, majd a holttestet kibelezték. Az ügyészség kizárta, hogy terrorcselekmény történt, ugyanakkor egyes lapok úgy fogalmaztak: a nyomozás jelenlegi szakaszában terrorcselekmény feltételezése “nem élvez abszolút elsőbbséget”.

A nyomozók feltételezése szerint családon belüli erőszak állhat a háttérben, a feltételezett elkövető pszichiátriai problémákkal küzd. A 37 éves férfit éjszaka állították elő a tetthely közelében. Az ügyben szándékos emberölés gyanújával indult eljárás.

A bűncselekmény a 13 ezer lakosú Bollene településen történt, amely a dél-franciaországi Vaucluse megyében, Montélimar és Orange városka között fekszik. A gyanúsítottat szerda este mintegy száz csendőr kereste, a fotóját a rendőrség a közösségi oldalakon is közzétette, jelezve, hogy veszélyes és fegyveres embert keresnek.

Egy héttel ezelőtt egy 77 éves nyugdíjas tanítónőt fejeztek le a dél-franciaországi Agde településen található otthonában. Az elkövetőt akkor is másnapra már előállították, emberölés miatt emelnek vádat ellene. Az 51 éves gyanúsított a nő bejárónőjének volt férje, aki időnként kisebb munkákat végzett az áldozata házában. Az elkövető a rendőrségi jelentés szerint neurológiai problémákkal küszködött.

The post Horror: már megint lefejeztek valakit Franciaországban appeared first on .

Vádat emeltek egy 25 éves brit férfi ellen, akit Sir David Amess parlamenti képviselő meggyilkolásának gyanújával vettek őrizetbe a múlt héten.

A 69 esztendős, nős, ötgyermekes Amess, aki csaknem négy évtizedig volt a brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának tagja, múlt pénteken képviselői fogadóórát tartott délkelet-angliai választókörzetében, az Essex megyei Leigh-on-Sea kisvárosban, amikor a fiatal férfi egy késsel többször megszúrta.

Sir David a gyors orvosi beavatkozás ellenére a helyszínen meghalt. A gyilkosság elkövetésével gyanúsított, londoni illetőségű Ali Harbi Alit ugyancsak a helyszínen elfogták.

A Scotland Yard bejelentette, hogy Ali ellen gyilkosság és terrorcselekmények előkészítése címén hivatalosan vádat emeltek, miután a vádemelést az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) kiemelt bűncselekményekkel és terrorelhárítással foglalkozó ügyosztálya engedélyezte.

A rendőrség most első ízben nevezte meg a vádlottat, jóllehet a felételezett elkövető neve a brit sajtóban már röviddel a gyilkosság után megjelent. Egybehangzó brit médiaértesülések szerint Ali Harbi Ali Londonban született egy szomáliai család gyermekeként. A BBC közszolgálati médiatársaság úgy értesült, hogy Ali édesapja korábban Szomáliában miniszterelnöki tanácsadóként tevékenykedett.

Matt Jukes, a Scotland Yard különleges műveleti osztályának parancsnok-helyettese azonban a vádemeléskor azt kérte, hogy az érthető módon hatalmas közérdeklődés ellenére mindenki tanúsítson önmérsékletet a vádlott hátteréről, előtörténetéről, indítékairól szóló találgatásokkal, annak érdekében, hogy a majdani bírósági eljárás méltányosságát semmi ne veszélyeztesse. Jukes elmondta, hogy a rendőrség Alin kívül mást nem vett őrizetbe, és a nyomozók mást nem is keresnek a képviselő meggyilkolásának ügyében.

Nick Price, az angol-walesi főügyészség kiemelt bűncselekményekkel és terrorelhárítással foglalkozó ügyosztályának vezetője a vádemelés csütörtöki bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában közölte: a vádhatóság azt a megállapítást terjeszti majd a bíróság elé, hogy Sir David Amess meggyilkolása terrorizmushoz kötődő bűncselekmény, amelynek vallási és ideológiai indítékai voltak.

A Scotland Yard terrorellenes parancsnoksága – amely a képviselő meggyilkolása után szinte azonnal átvette a vizsgálat irányítását – már szombaton bejelentette, hogy az addigi nyomozati adatok alapján terrorcselekménynek tekinti a gyilkosságot.

Ennek megfelelően Ali Harbi Alit – akit eredetileg gyilkosság gyanújával vettek őrizetbe – immár a 2000-ben kelt terrorellenes törvény alapján tartják rendőrségi őrizetben.

Priti Patel brit belügyminiszter szerda este a londoni alsóházban elmondta: a hírszerzési és elhárítási szolgálatok, valamint a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetői alkotta Egyesített Terrorizmuselemző Központ (Joint Terrorism Analysis Centre, JTAC) a múlt heti gyilkosság után felmérte és jelentősnek minősítette az alsóházi képviselőket fenyegető terrorkockázatokat, azzal együtt is, hogy nincs olyan információ vagy hírszerzési adat, amely bármilyen hiteles, konkrét vagy azonnali fenyegetésre utalna.

Öt éven belül másodszor történt olyan halálos végű támadás Nagy-Britanniában, amelyet parlamenti képviselő ellen követtek el.

Jo Coxot, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kétgyermekes, 41 éves képviselőnőjét 2016. június 16-án, egy héttel a brit EU-tagságról rendezett népszavazás előtt három lövéssel és többtucatnyi késszúrással gyilkolta meg az észak-angliai Leeds egyik elővárosában egy magányos tettes, Thomas Mair, akit még abban az évben tényleges életfogytiglani börtönre ítéltek. Az ítélet indoklása szerint Mair cselekedetét rasszista, újnáci, fehér felsőbbrendűséget hirdető erőszakos eszmék motiválták.

The post Vádat emeltek a brit parlamenti képviselő felételezett gyilkosa ellen appeared first on .

Jogos védelemre hivatkozva felmentette az emberölés bűntett vádja alól a Székesfehérvári Törvényszék pénteken első fokon, nem jogerősen azt a férfit, aki 2019-ben halálra késelt egy másik férfit a Fejér megyei Nádasdladányban.

A törvényszék azt közölte: a bíróság a jogos védelem körében kialakult joggyakorlatra hivatkozva mondta ki ítéletét, miszerint a jogtalan támadás elhárításának kockázatát a támadónak kell viselnie, illetve a jogtalan támadással szemben nem vitatható az elhárítás szükségessége.

A vádlott és védője tudomásul vette az ítéletet, az ügyész fellebbezett a döntés ellen. A másodfokú eljárást a Győri Ítélőtábla folytatja le.

A vádirat szerint 2019 júniusában egy nyilvános rendezvény sátrában a két férfi között szóváltás alakult ki. A sértett a vádlott arcába fejelt, majd bántalmazni kezdték egymást. A biztonsági személyzet kivezette őket a sátorból, ám ott ismét egymásnak ugrottak, újra a biztonsági őrök választották szét őket. A sértett a barátjával elment a helyszínről, de a vádlott utánuk ment és verekedést kezdeményezett. A sértett barátja ököllel megütötte a vádlottat, aki elszaladt és elrejtőzött, de a sértett utána futott. A vádlott ekkor előugrott és késsel kétszer megszúrta őt. A sértett a helyszínen meghalt.

A vádirattal szemben a bíróság azt állapította meg, hogy a vádlott mindvégig jogos védelmi helyzetben volt, például az őt ért bántalmazás után elszaladt a helyszínről, egyértelmű jelét adva annak, hogy nincs semmiféle támadó szándéka. Később a sértett a vádlottat utolérte, hátulról ököllel a fejét ütlegelte, megragadta a nyakát, közben azt kiabálta, hogy “megdöglesz”, “megöllek”; eközben vette elő a vádlott a zsebkését és azzal hátrafelé kifordulva szúrta meg kétszer a sértettet.

The post Felmentő ítélet a nádasdladányi emberölés ügyében appeared first on .

A Moinesti városi ügyészség továbbra sem látja, hogy bűncselekmény történt volna 2019. június 6-án, amikor nacionalista románok több ezres csoportja erőszakkal behatolt az úzvölgyi katonatemetőbe, hogy ott felszentelje és megkoszorúzza a román hősöknek létrehozott parcellát.

Az ügyészséget a Moinesti városi bíróság kötelezte tavaly decemberben arra, hogy folytassa a temetőfoglalás kivizsgálását, miután megsemmisítette az ügyet lezáró ügyészségi rendeletet. Akkor élénk sajtóvisszhangot, és emberi jogi szervezetek tiltakozását váltotta ki, hogy a történteket kivizsgáló ügyész kizárólag román tanúkat hallgatott meg, és nem vélte például gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításnak a temetőnél skandált “kifele a magyarokkal az országból!” jelszót.

A megismételt vizsgálatot lezáró, hasonló tartalmú ügyészségi rendeletet az egyik feljelentő fél, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) sajtóirodája ismertette szombati közleményében.

Az EMSZ összefoglalója szerint a vizsgálat során ezúttal is kizárólag román tanúkat hallgattak meg, akik azt vallották, hogy nem történt rendzavarás, noha ezt számos videófelvétel cáfolja. A román tanúk beszámolói szerint épp a jelenlévő magyar közösség képviselői viselkedtek úgy, hogy az erőszakos cselekedethez vezethetett volna, de szerencsére a románok nem válaszoltak a provokációra.

Az ügyészség kitért arra, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat nem tett feljelentést a katonatemető kapujának megrongálása miatt, ezért ejtette a rongálásra vonatkozó vádat. Ugyanígy ejtette az ügyészség a testi sértésre vonatkozó vádakat is, arra hivatkozva, hogy ilyen feljelentés nem érkezett hozzájuk. Ejtették a garázdaság és közrend megzavarására vonatkozó vádakat is, mondván, csak hazafias dalok és a román himnusz hangzott el a helyszínen.

Az indoklás egy későbbi pontján az ügyészség beismerte, hogy mégiscsak hallhatók voltak a jelenlévő magyarokat gyalázó rigmusok. Ezeket azért nem tekintette kisebbségellenes gyűlöletbeszédnek, mert szerinte nem a nagyközönségnek, hanem csak egy meghatározott számú csoportnak szóltak.

“Ebből a példából is jól kivehető az állampolitikává emelt romániai magyarellenesség. Számos videófelvétellel bizonyítottuk magunk is, hogy az úzvölgyi temetőnél nem csak hősi halottaink emlékét gyalázták meg, hanem botokkal, zászlórudakkal támadtak a magyarokra. Úgy tűnik, minden tény és bizonyíték ellenére az ügyészség az agresszorokat védi, s ez egyetlen dolgot bizonyít, mégpedig azt, hogy Románia nem jogállam” – idézte az EMSZ közleménye Csomortányi Istvánt, a szövetség társelnökét.

“Én ott voltam az úzvölgyi temető kapujában, amikor az odagyűjtött román tömeg ránk támadt és betört a temetőbe. A saját szememmel láttam, amit a videófelvételek is igazolnak. Sajnálatos, hogy a román igazságszolgáltatás ilyen mértékben figyelmen kívül hagyja a valóságot, az európai és a romániai jogrendet semmibe véve” – tette hozzá Mezei János, az EMSZ másik társelnöke.

A Hargita és Bákó megye határán fekvő elnéptelenedett Úzvölgye falu a törvények értelmében a Hargita megyei Csíkszentmárton község része. Az első világháborúban az itt elesett magyar katonák számára alakítottak ki temetőt a településen, amelybe a háború után a román hadisírgondozó hatóságok más nemzetiségű katonák maradványait is eltemették. A Csíkszentmárton önkormányzata által felújított és gondozott sírkertet a Bákó megyei Darmanesti polgármesteri hivatala saját közvagyonaként telekkönyveztette, és tavaly áprilisban Csíkszentmárton értesítése nélkül román parcellát és emlékművet hozott létre a temetőben. Június hatodikára Darmanesti önkormányzata román nacionalista szervezetek felvonulását és koszorúzását engedélyezte a temetőben. A temető előtt elhaladó útra pedig Hargita megye önkormányzata engedélyezte a Kovászna megyei önkormányzat magyar képviselőinek kihelyezett rendkívüli ülését, melyre Székelyföld településeit is meghívták.

A székelyföldiek élő láncot vontak a temető elé, hogy a koszorúzás leple alatt ne lehessen egyházi szertartással felavatni a román parcellát, melynek létrehozása perek sorozatának a tárgyát képezi. A temetőt a magyar élő láncot megkerülő futballhuligánok csoportjai foglalták el, akik kitépték a sírkert kapuját, és a székelyföldi tüntetőket, újságírókat bántalmazva utat nyitottak a román parcellát felavató papoknak és a román koszorúzóknak.

Az események után több magyar résztvevő, szervezet és intézmény is ügyészségi feljelentést tett a nacionalista szólamokat skandáló támadók ellen, ám a terület hovatartozásának a tisztázatlansága miatt ezek egy része a Bákó megyében illetékes moinesti ügyészséghez, más része a Hargita megyében illetékes ügyészséghez került. Utóbbi még sem vádemelésről, sem az ügy lezárásáról nem rendelkezett.

The post Úzvölgyi katonatemető: az ügyészség továbbra sem lát bűncselekményt az erőszakos temetőfoglalásban appeared first on .

Az európai integráció, az európai egység ötletének felvetődése egészen a XIV. század derekáig, Pierre Dubois-hoz nyúlik vissza, s az ezt követő évszázadokban folyamatosan visszaköszön Európa nagy történelmi személyeinek (pl. Podjebrad György, Sully hercege, Dante) gondolatiságában. Az európai kontinens fő döntéshozói az 1950-es években teremtették meg a gondolatokból a valóságot: a mai intézmény alappilléreinek számító, Európai Szén- és Acél Közösséget (továbbiakban: ESZAK), az Európai Gazdasági Közösséget, illetve az Európai Atomenergia Közösséget (továbbiakban: Euratom). Ezt követően azonban nem csupán az európai kontinensen folytatódott az integráció, hanem olyan szomszédos területeken is igyekszik a mára már Európai Unióként ismert integrációs szervezet kiépíteni kapcsolatait, s értékeit, vívmányait meghonosítani mint a déli vagy keleti szomszédság területe, illetve a 2016-os stratégiai irányváltást követően messzibb országokban is (pl. Szomália).  Mindezt az Európai Unió kiterjedt szakpolitikai eszközkészletével hajtja végre, elsősorban az európai közös kül-  és biztonságpolitika vívmányaival, így ma már beszélhetünk olyan külpolitikai területekről is, mint a klímadiplomácia, energiadiplomácia vagy a cikk tárgyát képező, a cselekvési területek széles körét átfogó szomszédságpolitika. A szomszédságpolitikának jelenleg két területi dimenziója van: a Mediterráneumot lefedő déli, illetve a posztszovjet térséget magába foglaló keleti. A cikkben a szomszédságpolitika déli dimenziója kerül áttekintésre, amely tíz mediterrán országot foglal magában: Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom, Izrael, Palesztin Hatóság, Jordánia, Libanon, illetve a felfüggesztett tagságú Szíria.

Az európai integrációnak mindig is stratégiai érdeke volt a szomszédos országokkal való jó viszony, illetve az integráció alapvető céljának megfelelően, a gazdasági kapcsolatok kiépítése, illetve a szabadkereskedelem ösztönzése különböző régiókkal. Ezen célok elérésére, már az 1960-as évektől jelen volt a vizsgált régióban. Az első formális kapcsolat létesítése 1964-ben kezdődött, amikor az Európai Unió kereskedelmi megállapodást kötött Izraellel. Ezt követte az arab országokkal való együttműködési szerződések megkötése is az olajárrobbanások időszakában: 1976-ban a Maghreb – térség, míg 1977-ben a Mashreq – régió országaival. 1974-ben újabb mérföldkőként az Európai Unió és az 1945-ben alakult Arab Liga létrehozta az Euro-Arab Párbeszédet francia kezdeményezésre. Mindez azért tartható mérföldkőként számon, mert a Párbeszéd intézménye már politikai jelleget is kapott, amely különösen fontos volt e válságokkal tűzdelt időszakban. Az Euro – Arab Párbeszéd azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s a következőkben a partnerségi viszony ellaposodott.

A két térség kapcsolatának fejlődésében a következő fontos állomást a Barcelona-folyamat jelentette, amikor a két térség vezetői felismerték, hogy szükséges szorosabban együttműködniük stratégiai közelségük miatt. Minderre azonban közel húsz évet várni kellett: végül 1995-ben a két régió országainak külügyminiszterei közös konferencián kötelezték el magukat ismét az euro – arab partnerség iránt. A tanácskozás legfontosabb eredménye a Barcelonai Nyilatkozat, amely olyan fontos – a mai szomszédságpolitikában is fellelhető – célokat tűzött ki, mint a béke, a stabilitás és a prosperitás előmozdítása. Ennek keretében főleg a biztonsági és gazdasági együttműködést szorgalmazta. A folyamatban részt vevő mediterrán országok jórészt lefedik a mai szomszédságpolitikában résztvevő államokat, a barcelonai folyamatnak tagja volt Marokkó, Algéria, Tunézia, Egyiptom, Szíria, Libanon, Izrael, Jordánia, a Palesztin Nemzeti Hatóság, valamint Törökország, Málta és Ciprus. A Barcelonai Nyilatkozat másik fontos eleme, ami szintén a szomszédságpolitikával mutat hasonlóságot az az, hogy ezen együttműködés keretében is közös programok és projektek felállításával igyekeztek előmozdítani az együttműködést. 

A sok hasonlóság okán és a duplikáció elkerülése érdekében, az Európai Unió igyekezett a barcelonai struktúrát a 2004-ben létrejövő szomszédságpolitika intézményrendszerébe olvasztani.  A szomszédságpolitika ideája 2002-ben született meg, amikor az Európai Tanács koppenhágai ülésén az európai vezetők döntöttek arról, hogy kihasználva a bővítéseket, előmozdítják az új szomszédos országokkal a kapcsolataikat. A szomszédságpolitika létrehozása a 2003-ban közzétett „Európai Biztonsági Stratégia – Biztonságosabb Európa egy jobb világban” elveivel is összhangban van, 2001-es terrortámadások felnyitották Európa szemét, hogy törekedjen a szomszédos régiókkal való kapcsolatépítésre, illetve a meglévő partnerségek szorosabbra fűzésére. A Stratégia kiemeli, hogy Európa továbbra is szembesül kihívásokkal és fenyegetésekkel, s egyetlen ország sem képes arra, hogy e komplex problémákat egyedül kezelje. A Stratégia rendelkezik a dél-mediterrán kapcsolatok erősítéséről, amelynek célja a jó kormányzás előmozdítása térségben. 

Ugyanebben az esztendőben a Bizottság közzétette a „Tágabb Európa – Szomszédság: új keretek keleti és déli szomszédainkkal fenntartott kapcsolataink számára” dokumentumot, amelyben lefektette a szomszédságpolitika intézményrendszerét. A szomszédságpolitika létrehozásának elsődleges okát a 2004-es nagy EU bővítésekben látja. Az Európai Unió területi kiterjedése roppant mód megnövekszik ekkor, s mindez egy új politikai helyzetet teremt az Unió számára: új szomszédai lesznek (Dél-Mediterrán és posztszovjet térség), illetve a bővítés átformálja az EU politikai és gazdasági kapcsolatait a világ más térségeivel. A dokumentum az új helyzetnek megfelelően rögzíti, hogy a szomszédos országok az Unió első számú partnerei, azonban számukra nincs kilátásban a csatlakozás lehetősége, elsősorban az EU „geopolitikai gátjai” miatt. Az Unió hosszú távú célja, hogy a megerősített kapcsolat közös értékeken nyugodjon (demokrácia, emberi jogok, jogállamiság), amelyek hosszú távon reformokat, fenntartható fejlődést, illetve prosperitást hoznak a szomszédságban. A dokumentumban elsősorban gazdasági motivációk, így a négy szabadság szabadon áramlásának célja jelenik meg, azonban kijelenti, hogy a szomszédságpolitika céljainak eléréséhez szükséges más szakpolitikák, s azok elveinek integrálása, illetve a szomszédos régiókban keletkező kihívásokra történő válaszadás. A szakpolitika tartalmazza a főbb biztonsági területeken való együttműködés lehetőségét is, illetve a konfliktuskezelésbe való mélyebb bevonását is az európai integrációnak. 

A célkitűzések tehát meglehetősen ambíciózusak, s rengeteg területre kiterjednek. Az ambiciózus célok elérése azonban számos korlátba ütközik, amelyek mind a világpolitikai történésekből fakadnak, mind a térség országaiban fennálló sajátos helyzetből. Például, a 2007-es nagy pénzügyi világválságot követő éveket a visszaesés és kiútkeresés jellemezte Európa számára is, s kevésbé tudott erőforrásokat fordítani az olyan szakpolitikai területekre, mint a szomszédságpolitika. A 2011-es arab tavasz, amely azóta meghatározza a térség biztonsági dinamikájának alakulását is számos kihívás elé állította az öreg kontinens döntéshozóit. Emellett, a szomszédságpolitika születése óta az Unió is számos átalakuláson ment keresztül, illetve maga is több ízben felismerte a szomszédságpolitikában rejlő további lehetőségeket, illetve hibás megfontolásokat. Ennek megfelelően, már 2006-ban, a déli partnerség beindítása után 18 hónappal javaslatokat tett az ENP megerősítésére és kiterjesztésére a különböző szakpolitikai területekre. A Lisszaboni Szerződés még inkább előrelép, s a szupranacionalitás szintjére emeli az entitást: önálló jogalanyisággal ruházza fel az Uniót, amelynek birtokában képes nemzetközi szerződéseket kötni, amely lépés dolgozatom vizsgálati tárgyából következően rendkívüli relevanciával rendelkezik.

A szomszédságpolitika első átfogóbb felülvizsgálatára 2010 nyarán került sor, ugyan már 2006-ban is születtek javaslatok annak megerősítésére és kiterjesztésére. 2011-ben, az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága publikálta az „Új válasz a változó szomszédságra” című jelentést. A jelentés elsősorban a Lisszaboni Szerződés által bevezetett külpolitikai újításokat, illetve a térségben végbemenő mind pozitív (demokratikus folyamatok), mind negatív (fegyveres konfliktusok) folyamatokat jelölte meg a felülvizsgálat okaként. A felülvizsgálat elismeri, hogy főként gazdasági motivációjú volt a partnerség, egyben elismeri annak szükségességét, hogy az együttműködést tovább kell terjeszteni a gazdasági dimenziókon túl, ügyelve az egyes partnerországok sajátosságaira. A felülvizsgálat emellett újabb célokat tűz ki a demokráciaexport területén, kijelenti, hogy az Európai Uniónak katalizátornak kell lennie, motiválnia szükséges a nemzetközi közösséget, hogy hasonlóképpen hozzájáruljanak és támogassák a demokratikus változást, a gazdasági fejlődést, illetve a társadalmi változást a térségben. Leírja, hogy a partnerségnek a kölcsönös elszámoltathatóságon és elkötelezettségen kell alapulnia az EU értékei iránt. Mindezzel, világosan kijelenti, hogy elvárja az értékek átvételét a támogatásért cserében, s a partnerországok felé elvárás az átláthatóság.

A szomszédságpolitika második jelentős felülvizsgálatára 2015-ben került sor. 2015-ben az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága közzétette „Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata” című közleményét. A felülvizsgálat oka a régióbeli dinamikus biztonsági változások, amelyek Európa biztonságára is nagy hatással voltak. A bevándorlás és a francia terrortámadás-sorozat különösképpen destruktívan érintette a kontinenst. A közlemény szerint mindez a terrorizmus és extrémizmus erősödéséből, az alapvető emberi és nemzetközi jog megsértéséből, illetve a fegyveres konfliktusokból ered. Mindennek kiküszöbölésére, kiemeli az Unió alapvető értékeit, de megjegyzi, hogy a szomszédságpolitika a stabilizációt fogja ezentúl fő prioritásnak tekinteni. Kiemeli még a differenciálás szükségességét a partnerországokkal fenntartott kapcsolatok tekintetében. Az Unió elismeri, hogy egyedül nem tud úrrá lenni a térség konfliktusos ügyein.

Már a 2015-ös felülvizsgálatban jól nyomon követhető az az irány, amelyet az Európai Unió 2016-os „Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan” határoz meg. A Stratégia az Európai Unió akkori kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, Federica Mogherini-hez kötődik, aki meghatározó volt az új stratégia megalkotásának folyamatában, s így az Unió általi realistább szemléletmód követésének előmozdításában is. A realistább szemléletmódra való átállásban elsősorban az előzőekben kifejtett motivációk járultak hozzá, illetve a Lisszaboni Szerződés által bevezetett intézményi változások is meghatározóak az önállóbb és átgondoltabb külpolitika megalkotásának folyamatában, így az EU önálló jogalanyiságának megszületése, a külügyi- és biztonságpolitikai főképviselő szerepének megerősítése, a külpolitikai trojka megszüntetése, illetve az – európai szomszédságpolitikát is felügyelő – Európai Külügyi Szolgálat létrehozása.

Az európai szomszédságpolitika mai működésének keretét elsősorban a 2015-ös felülvizsgálat adja meg. A szomszédságpolitika alapja azonban a társulási megállapodások megkötése. Az ország-specifikusabb megközelítés elérése érdekében, az Európai Unió cselekvési programokat „köt” vagy partnerségi prioritásokat léptet életbe a szomszédságpolitika országaival külön-külön, amelyek általában 3-5 éves időtartamra szólnak, s ezekben határozza meg a két fél azokat a szakterületeket, amelyekre kiemelt figyelmet fordít, s operatív projekteket indít el. A szomszédságpolitika eszközrendszere tekintetében tehát beszélhetünk bilaterális együttműködésekről, határokon átnyúló együttműködésekről (Cross Border Cooperation, továbbiakban: CBC), regionális és a teljes szomszédságot magába foglaló kooperációkról is, amelynek keretében támogatja az EU a gyakorlati projekteket. A szomszédságpolitika végrehajtásában fontos tényezőt jelentenek még a különböző szervezetek, így például az Egyesült Nemzetek Szervezete, továbbá a 43 országot magába foglaló Unió a Mediterráneumért (Union for Mediterrean, továbbiakban: UfM) civil szervezet is. Emellett, a finanszírozásban, illetve a kedvezményes hitelek biztosításában fontos kiemelni az EU pénzügyi intézményeit is. 

A szomszédságpolitika végrehajtásában fontos tényezőt jelentenek még a különböző szervezetek, így például az Egyesült Nemzetek Szervezete, továbbá a 2008-ban, az Európai Uniótól különállóan, ámde szorosan együttműködve létrehozott, 43 országot magába foglaló Unió a Mediterráneumért (Union for Mediterrean, továbbiakban: UfM) civil szervezet. Fontos megemlíteni még a különböző regionális szervezeteket is (pl. Arab Liga), továbbá a tematikus nemzetközi intézményeket (pl. Európai Átvitelirendszer- üzemeltetők Szövetsége). Emellett a finanszírozásban, illetve a kedvezményes hitelek biztosításában és különböző alapok létrehozásában kiemelendő az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerepe is.

A déli szomszédsággal való együttműködési törekvések vélhetően a jövőben még inkább erőre kapnak, mivel az Európai Unió 2018-ban elővetítette az eddigi pénzügyi finanszírozási rendszer leváltását, egy annál jóval rugalmasabb pénzügyi allokációt lehetővé tevő eszközre. A Szomszédsági, fejlesztési és nemzetközi együttműködési eszköz (Neighbourhood, Development and International Cooperation Instrument, a továbbiakban: NDICI) a 2021–2027 közötti időszakra 80,6 milliárd eurós költségvetéssel számolhat. A NDICI három komponensből áll: egy földrajzi, egy tematikus és egy gyorsreagálású alapból. A földrajzi komponensbe tartozik az európai szomszédságpolitika finanszírozása is, amelyre 22 milliárd euró van jelenleg előirányozva. Emellett a 7 milliárd euró tervezett költségvetésű tematikus szegmens világszerte fellépő problémákat célzó programoknak fogja a pénzügyi alapját nyújtani, így vélhetően az energiabiztonságot érintő tevékenységeknek is. Előremutató, hogy a szomszédságpolitikára előirányzott költségvetés 24 százalékkal több, mint az előző hétéves időszakban az erre a területre allokált összeg. Mindezen pénzügyi forrásokból széles szakpolitikákat támogat az Európai Unió a célországokban, amelyet a következő ábra szemléltet:

A szomszédságpolitika tekintetében mindenképpen pozitív változás, hogy az Európai Unió igyekszik realistább stratégiát folytatni az elmúlt időszakban. Ámde továbbra is fontos számára az általa képviselt értékek átvétele, amely problematikája az országspecifikus megközelítés teljes körű elsajátításával kiküszöbölhető. Az Európai Unió szomszédságpolitikai kezdeményezése mindenképpen unikális, s stratégiai jelentőségű, különösképpen az olyan kiemelt területeken, mint az energiabiztonság. A történeti áttekintéssel megállapítható, hogy az Európai Unió már régóta igyekszik valamilyen intézményes formában együttműködni szomszédságával, ám sok esetben a kapcsolatok elhalnak. Remélhetőleg a szomszédságpolitika tekintetében ez a tendencia nem folytatódik, annak ellenére sem, hogy a koronavírus okozta járvány következményei vélhetően ismét elterelik az EU figyelmét ezen területekről. A szomszédságpolitika mindenképpen egy üdvözlendő kezdeményezés, hiszen olyan, az Európai Unió számára kulcsfontosságú területeket foglal magába, mint az energiapolitika, a klímapolitika vagy a demokratikus intézményrendszerek erősítése. Mindenképpen javítják az Európai Unióról alkotott véleményeket a térségben a szakpolitika által támogatott projektek, továbbá hozzájárul annak egyedülálló természetéhez, miszerint az EU normatív és civil hatalom, s így felelős szomszéd. A terület országaival való partnerségi viszony fenntartása a földrajzi közelség és a biztonsági (át)hatások miatt mindenképpen jelentős az Unió számára, különösképpen, hogy számos hatalom is igyekszik pozíciókat szerezni a vizsgált régióban.

Irodalomjegyzék:

 Mikkeli, Heiki: Europe as an idea and identity, MacMillan Press Ltd., Basingstoke. 1998.

2 Molnár Anna: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere és eszközei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018. 71. oldal.

3 Komlósi Orsolya – Molnár Anna: Az Európai Unió mediterrán térséggel összefüggő kapcsolatai: Párbeszéd és konfliktusok. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2019. 

4 Egypt, European Comission. Hozzáférhetőség: https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/neighbourhood/countries/egypt_en 

5 Esther Barbé & Pol Morillas (2019) The EU global strategy: the dynamics of a more politicized and politically integrated foreign policy, Cambridge Review of International Affairs, 32. évfolyam 6. szám, 753-770. oldal. 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-2-II-NKE-65 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

Címlapkép: Európai Parlament, Strasbourg, 2021. október 19.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a lengyel alkotmánybíróság legutóbbi, a lengyel alkotmány és az európai uniós jog viszonyát illető döntéséről tartott vitán az Európai Parlament stasbourgi üléstermében 2021. október 19-én. Forrás: MTI/EPA pool/Ronald Wittek

 

A A Földközi-tenger partvidékein: az Európai Unió szomszédságpolitikája bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Tűz ütött ki kedden az oroszországi, Rjazany megyei Razrjad ipari robbanóananyaggyárban, a balesetben orosz hírügynökségek szerint legkevesebb tizenhatan életüket vesztették.

Lesznoje faluban egy egyszintes műhelyépület gyulladt ki, amelyben lőport tároltak. A műhelyben a baleset idején tizenheten tartózkodtak. A balesetet túlélő sérültet súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.

A nyílt lángokat elfojtották. A tűz okát hivatalosan még nem közölték. Sajtóértesülések szerint az üzemben megsérthették a technológiai folyamatot, ami miatt a robbanás bekövetkezett, majd a tűz keletkezett.

A Razrjad ipari robbanóanyag-gyártás mellett lőszerek hatástalanításával is foglalkozott. Az üzem a 2015-ben csődbe jutott Elasztyik gyár telephelyén működik, amelynek profilja légi robbanótöltetek és reaktív sorozatvetők rakétáinak gyártása volt.

The post Oroszországban leégett egy Rjazany környéki robbanóanyaggyár, halottak appeared first on .

A Tatabányai Törvényszék első fokon 15 év börtönre ítélt egy férfit, aki megölte, gázolajjal lelocsolta, majd felgyújtotta munkaadóját – közölte a törvényszék sajtótitkára.

Puskásné Sárközi Rita tájékoztatása szerint az elkövető és élettársa az áldozat alkalmazásában állt, birtokain különböző feladatokat láttak el és a tőle bérelt házban éltek.

Egy szóváltást követően 2020. április 12-én a férfi egy másfél méteres szögvassal fejbe ütötte munkaadóját, aki a helyszínen elhunyt. Ezt követően az elkövető élettársával az áldozatot – a munkaadó saját teherautójával – annak szomódi telkére vitte, ahol gázolajjal lelocsolták és meggyújtották a testet.

Az elkövető a gyilkosság eszközét és munkaadója egyik okostelefonját eltüntette, másik telefonjáról április 16-ig üzeneteket küldött magának, illetve másoknak, hogy a bűncselekmény felfedezését meghiúsítsa, majd a telefont is elégette. A férfit a Tatabányai Törvényszék emberölés és kifosztás miatt 15 év börtönbüntetésre, élettársát bűnpártolásért hat hónap börtönbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős, a vádlottak és a védőik enyhítésért jelentettek be fellebbezést, míg az ügyész az elsőrendű vádlott vonatkozásában az ítéletet tudomásul vette, a másodrendű vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért.

The post Elítélték a férfit, aki megölte a munkaadóját appeared first on .