Biztonságpolitika

Oroszországnak ki kell várnia, amíg józan ítélőképességű vezetése lesz Ukrajnának, amely nem a totális konfrontációra, hanem egyenrangú és kölcsönösen előnyös viszonyra törekszik – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke a Kommerszantban megjelent írásában.

A volt kormányfő úgy vélekedett, hogy kontraproduktív, értelmetlen, sőt káros a jelenlegi kijevi kormánnyal a kapcsolatok kiépítésére törekedni. Véleményét – amely Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint összhangban áll a különböző szinteken kifejezett hivatalos állásponttal – azzal indokolta, hogy a szerinte meghasonlott identitású Volodimir Zelenszkij ukrán elnök félelmében kiszolgálja a nacionalistákat, hogy Ukrajna egy kívülről irányított vazallus állam, hogy az ukrán elit korrupt haszonleső, a 2014 utáni ukrán kormányzatok pedig rendre kifaroltak nemzetközi kötelezettségvállalásaikból, és nem állják a szavukat.

Medvegyev eszmefuttatása szerint a zsidó származású és orosz ajkú Zelenszkij Ukrajna vezetőjeként megrettent, “morális halálugrást hajtott végre”, valamint “lényegében megtagadta önazonosságát, és a legádázabb nacionalista erők szolgálatába állt Ukrajnában”.

Az orosz tisztségviselő azt írta: ez egy olyan “eszelős helyzetet” juttatott eszébe, amelyben “a náci Németország zsidó értelmisége ideológiai alapon kérte volna, hogy csatlakozhasson az SS-hez”. Medvegyev úgy vélekedett, hogy Zelenszkij egy “kifordított ember”, aki félelmében nagyobb nacionalistának mutatja magát, mint közülük a legradikálisabb.

A volt kormányfő azt írta, hogy Ukrajna ma “nem önálló”, és sokkal keményebb közvetlen külföldi irányítás alatt áll, mint a szocialista országok a Szovjetunió idején. Azt állította, hogy Moszkva annak idején elegendő teret biztosított geopolitikai szövetségeseinek belpolitikájuk alakításához, mert megértette, hogy ellenkező esetben “a dolgok tragikus eseményekhez vezethetnek”, mint 1956-ban Magyarországon és 1968-ban Csehszlovákiában. (A Szovjetunió akkora teret biztosított a az általa pórázon tartott nemzeteknek, hogy -amint azt Megdvegy írja- a dolgok tényleg tragikus eseményekhez vezettek, mint 1956-ban Magyarországon és 1968-ban Csehszlovákiában. vagy 1980-ban Lengyelországban. A -szerk- megj.)

Ukrajnában ezzel szemben szerinte teljes a függőség: gazdasági értelemben az Egyesült Államok és az EU adományaitól, a szakszolgálatok vonalán pedig a közvetlen amerikai irányítástól. A cikk szerzőjének gondolatmenete szerint amíg a Szovjetunió a szocialista tábor és a Varsói Szerződés tagjaival a szocializmus együttes felépítésére törekedett, addig az Egyesült Államoknak csak az Oroszországgal való szembenállás miatt, a feltartóztatáshoz van szüksége az “ellen-Oroszországként” is emlegetett Ukrajnára.

“A NATO- és az európai uniós tagsággal kapcsolatos reményeik is múlandóak, nyilvánvaló okokból. Ukrajnának önmagában nincs értéke a nyugati erők és hazánk közötti közvetlen konfrontáció (beleértve potenciálisan a katonait is) vonatkozásában. Nincs olyan bolond (Nyugaton), aki harcolna Ukrajnáért. Számunkra meg nincs értelme a vazallusokkal foglalkozni. A hűbérúrral kell tárgyalni” – hangsúlyozta Medvegyev.

A tisztségviselő emellett hangot adott véleményének, hogy Ukrajna vezetői csak a zsebüket akarják megtömni, és ha a haszonról van szó, “az Oroszország elleni gyűlölet, valamint az EU-ba és a NATO-ba való törekvés átengedi helyét az önérdeknek, amikor a pénzes muszka ellenség ugyan, de a pénze fontosabb az ellenségeskedésnél” – tette hozzá.

Meglátása szerint azért értelmetlen és káros a jelenlegi ukrán vezetéssel egyezkedni, mert az ország élén “tudatlan és felelőtlen” emberek állnak, akik “álláspontjukat folyton úgy változtatják, hogy megfeleljenek tengerentúli gazdáiknak és a politikai konjunktúrának”. Nehezményezte, hogy az ukrán politikusok sosem tartották magukat az általuk is aláírt minszki megállapodásokhoz vagy a “normandiai négyek” formátum keretében elfogadott egyezségekhez.

Arra a következtetésre jutott, hogy a velük való tárgyalások “teljesen értelmetlenek”.

Peszkov megerősítette, hogy Moszkva és Kijev között a legmagasabb szintű kapcsolatfelvétel egyelőre nem szerepel a tervek között, mert nem történt változás a korábban elért megállapodások státusában. Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin többször kifejezte készségét egy orosz-ukrán csúcsra, de a szóvivő szerint meg kellene állapodni a tárgyalások napirendjéről.

Zelenszkij korábban közölte, hogy a 2014-ben elcsatolt Krímről és a délkelet-ukrajnai konfliktusról is szeretne tárgyalni. Moszkva az ukrán elnökkel szemben a félsziget hovatartozásának ügyét lezártnak tekinti, és úgy gondolja, hogy Kijevnek a Donyec-medencei rendezés kérdésében közvetlenül a szakadárokkal kellene megállapodnia.

Hétfőn egyébként háromnapos munkalátogatásra Moszkvába érkezett Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium politikai államtitkára, aki egészen a közelmúltig beutazási feketelistán szerepelt Oroszországban. Nuland az orosz álláspont szerint – akkor még helyettes külügyi államtitkárként – kulcsszerepet játszott a 2014-es ukrajnai politikai fordulatban. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a hétvégén azt mondta, hogy az amerikai diplomata Washington kívánságára utazik Moszkvába.

Zaharova szerint több orosz állampolgár lekerült az Egyesült Államok szankciós listájáról, cserébe az orosz fél beleegyezéséért, hogy Nuland Moszkvába utazhasson. Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn elmondta, hogy az amerikai államtitkárt szerdán fogadja majd Jurij Usakov, az orosz államfő külügyi tanácsadója.

Korábban ismertté vált, hogy a tervek szerint Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes is tárgyal Nulanddal. A TASZSZ hírügynökség szakértői forrásból úgy értesült, hogy a felek a másik fél által Ukrajnában és Fehéroroszországban át nem léphető “vörös vonalakról”, valamint a kétoldalú kapcsolatoknak a jelenlegi szinten való stabilizálásáról fognak tárgyalni.

The post Elővette a zsidókártyát a bukott orosz elnök appeared first on .

Németország még az idén 600 millió euró támogatást biztosít Afganisztán lakosságának támogatására – jelentette be Angela Merkel kancellár.

Merkel a világ vezető ipari államait, legnagyobb feltörekvő országait és az EU-t mint intézményt összefogó G20 csoport rendkívüli online csúcstalálkozója után tartott tájékoztatóján elmondta, hogy az ázsiai ország stabilitásának érdekében továbbra is tárgyalnak a tálib vezetéssel, ez azonban nem jelenti kormányuk nemzetközi elismerését.

A tálibok nem teljesítették a nemzetközi közösség egy sor elvárását, például a kormány “inkluzív” – minden jelentős társadalmi csoportnak és a nőknek is képviseletet biztosító – jellegével kapcsolatban, így a szélsőséges iszlamista mozgalom kormányának elismerése “nincs napirenden”. Ugyanakkor Afganisztán támogatását folytatni kell, mert a nemzetközi közösség nem engedheti meg, hogy a negyvenmilliós országban összeomoljon például a pénzügyi rendszer vagy az áramszolgáltatás.

A G20 csoport nemcsak pénzügyi támogatást biztosít, hanem követeli a kabuli vezetéstől, hogy engedje dolgozni a humanitárius segítséget a lakosságnak eljuttató ENSZ-szervezeteket – húzta alá a német kancellár. A Húszak egyetértenek abban is, hogy a koronavírus-világjárvány elleni küzdelemben a lehető leggyorsabban el kell indítani az oltási kampányt Afganisztánban – tette hozzá.

Merkel arról is szólt, hogy a német kormány továbbra is igyekszik a kijuttatni mindazokat, akik a német hadsereggel (Bundeswehr) vagy más német szervezetekkel végzett munkájuk miatt veszélybe kerülhetnek, és ezért távozni kívánnak a tálibok uralma alá került országból.

Az új német kormány megalakulása után a politikából visszavonuló kancellár arra a kérdésre, hogy a 2001-ben elindított afganisztáni nemzetközi műveletekben kezdettől nagy erőkkel részt vevő Németországnak mit kellett volna másként tennie, elmondta, hogy későbbre tervezték a kivonulást, és csak a körülmények kényszere miatt hozták előre.

Kifejtette: a Bundeswehr és az összes többi német szereplő – segélyszervezetek, oktatással, gazdasági fejlesztéssel vagy éppen a nők jogainak erősítésével foglalkozó szervezetek sora – azzal számolt, hogy jóval tovább tart a munka, mert még nem sikerült kellőképpen stabilizálni az országot. Viszont az is világos volt, hogy Németország egyedül, partnerek nélkül nem maradhat, ezért amikor az Egyesült Államok elhatározta a kivonulást, nem volt más választás, mint a távozás.

Az EU egymilliárd eurós támogatást nyújt
Az Európai Unió egymilliárd euró értékű támogatást különít el az Afganisztánban élők számára, valamint a menekült afgánokat befogadó szomszédos országok sürgős szükségleteinek kielégítésére – közölte az Európai Bizottság. Az uniós támogatási csomagot a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoport (G20) vezetőinek keddi, Afganisztánról szóló találkozója során Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be – közölték. Az Afganisztánnak szánt uniós fejlesztési támogatás folyósítása továbbra is várat magára, ahhoz ugyanis az EU-tagországok külügyminiszterei által elfogadott kritériumokat, köztük a befogadó kormányzás, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítását teljesíteni kell. A bizottsági közlemény Ursula von der Leyent idézte, aki azt mondta: az afgán lakosság közvetlen uniós támogatása a humanitárius katasztrófát kívánja megelőzni az ideiglenes, legitimálás nélküli kormánnyal rendelkező Afganisztánban. Az afgán népnek nem szabad megfizetnie a tálibok cselekedeteinek az árát – tette hozzá.

The post Németország 600 millió eurót fordít az idén az afgán lakosság támogatására appeared first on .

Az Európai Unió Tanácsa további nyolc olyan személlyel szemben vezet be korlátozó intézkedéseket,akik aktívan támogatnak olyan tevékenységeket, amelyek aláássák vagy fenyegetik Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét – közölte az uniós tanács.

A hivatalos tájékoztatás szerint az uniós szankciós jegyzékbe újonnan felvett emberek az orosz bűnüldöző szervek olyan tisztviselői, akik felelősek az orosz jog végrehajtásáért az elcsatolt Krím félszigeten és Szevasztopolban. Az érintett bírák, ügyészek és biztonsági tisztek elfogult határozatokat hoztak politikai indíttatású ügyekben, illetve büntetőeljárás alá vontak a Krím és Szevasztopol jogellenesnek tartott annektálását ellenzőket – közölték.

Az Ukrajna területi egységével kapcsolatos uniós korlátozó intézkedések jelenleg 185 emberre és 48 szervezetre vonatkoznak. A jegyzékbe vettek vagyoni eszközeit befagyasztják, tilos pénzeszközöket a rendelkezésükre bocsátani, valamint utazási tilalom vonatkozik rájuk, amelynek értelmében nem léphetnek be az EU területére és nem haladhatnak át azon.

A közleményben az uniós tanács leszögezte: az Európai Unió nem ismeri el a Krím félszigetnek és Szevasztopol városának jogellenesnek tarott orosz annektálását, és továbbra is elítéli az orosz fél lépését, amely sérti a nemzetközi jogot.

Az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az EU először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket. Az unió ezeken túl további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím félsziget és Szevasztopol elcsatolása nyomán, kizárólag e két területre vonatkozóan. A gazdasági szankciók jelen állás szerint 2022. január 31-ig, az utóbbiak pedig 2022. június 23-ig vannak érvényben.

The post Az EU újabb nyolc embert vett fel szankciós jegyzékébe Ukrajna területi egységének fenyegetése kapcsán appeared first on .

Olyan Magyar Honvédség épül, ahol a katona elismert, megbecsült tagja lehet a társadalomnak – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter egy könyvbemutatón.

Benkő Tibor azt mondta: ahhoz, hogy vissza tudják állítani a magyar katona presztízsét szükség van az olyan elhivatott és elkötelezett emberekre, mint akik a Katonaportrék című kötetet elkészítették és célul tűzték ki, hogy napjaink fiatal nemzedékei ismerjék meg, milyen értékek vannak a katonákban.

Ebben a könyvben – ismertette a miniszter – olyan emberek szerepelnek, akik az ország békéjét, biztonságát szolgálták. Meg kell ismernie őket a társadalomnak, köztük is kiemelten a pedagógusoknak, hogy a fiatalokkal is megismertessék, ki mit tett és tesz a nemzetért, állítsák eléjük követhető példaként, továbbá segítsék megismertetni a magyar katonatörténelmet, hogy Magyarország nem mindig a rossz oldalon állt, nem csak elvesztett háborúi voltak.

Benkő azt mondta: a Katonaportrék című könyvben olyan emberek szólaltak meg, akik elkötelezetten, elhivatottan, saját és családjuk életét is a katonai hivatásnak szentelve szolgálták Magyarországot, a magyar embereket. Azt is megjegyezte, korábbi főnökei, elöljárói, barátai, munkatársai, közvetlen ismerősei életéről olvashat, megismerheti kik voltak, miért éltek, küzdöttek, harcoltak, mi volt a végső céljuk. Hangsúlyozta: a székesfehérvári helyőrség nyugállományú tisztjei, tiszthelyettesei, civil dolgozói közül 36 emberrel készült interjúkötettel megkezdett munkát tovább kell folytatni.

A miniszter feltette a kérdést, miért, hogyan “jutottunk odáig”, hogy a magyar katonának le kellett vetnie az egyenruhát, hogy ne abban járjon a munkahelyére, mert az “szégyen” lett.

Benkő kiemelte: most azon dolgoznak, hogy a katonák merjék ismét felvenni az egyenruhát, merjenek kimenni benne az utcára, rendezvényekre, merjenek megnyilvánulni katonaként. “Merjük bemutatni mire vagyunk képesek!” – fogalmazott.

Lévai Miklós a Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke elmondta: a Katonaportrék című projekt ötletével 2019-ben a Tarsoly Ifjúságért Egyesület kereste meg. Első körben húsz nyugállományú katonát kerestek fel, hogy meséljenek magukról. A róluk készült portrékat 2019 karácsonya előtt mutatták egy tablókiállításon. Ennek a sikere nyomán döntöttek úgy, hogy a portrékat és interjúkat egy kötetbe szerkesztik. Végül 36-ra bővült a szereplők száma, és köztük van az idén februárban elhunyt utolsó ismert doni veterán, Smohay Ferenc is.

A fotókat Dániel Mária Magdolna, az interjúkat pedig két székesfehérvári újságíró: Csató József és Silye Sándor készítette, a könyvet Fejes Mária szerkesztette. A kötet megjelenését a Honvédelmi Minisztérium segítette. Sipos András, a Tarsoly Ifjúságért Egyesület elnöke elmondta: a több mint 25 éve Székesfehérváron alakult szervezetük főleg középiskolásoknak szervez programot. Fontosnak tartják, hogy a város fiataljai megismerhessék az egykori katonák életútját.

A Stefánia Palotában tartott rendezvény végén Lévai és Sipos a könyv egy-egy – a még élő 33 portréalany által dedikált – tiszteletpéldányát átadta Benkőnek, és Mihócza Zoltánnak, a Magyar Honvédség Parancsnoksága törzsfőnökének.

The post Benkő: legyen újra megbecsült tagja a társadalomnak a magyar katona! appeared first on .

A korábbi afgán védelmi miniszter fia 21 millió dolláros luxuslakást vásárolt Beverly Hills-ben – adta hírül a Yahoo és a Los Angeles Magazine a hétvégén.

A Yahoo online információi szerint Daoud Wardak, aki Abdul Rahim Wardak korábbi afganisztáni tárcavezető fia, egy 2350 négyzetméteres telken újonnan épített, 900 négyzetméteres villát vásárolt Beverly Hills “Trousdal Estates” nevű negyedében. A villát a Woods+Dangaran mérnöki iroda tervezte és építtette, amelyet egy, az ingatlanpiacon nem szereplő kiadvány úgy jellemzett, hogy a “modernitás találkozása a XX. század közepének stílusával”.

A telket 9,5 millió dollárért adta el 2016-ban a Woodbridge Group, amely egy 1,3 milliárd dolláros piramis-játékra épülő ingatlanspekulációba keveredett. A telken álló korábbi házat lerombolták, és az új villát az ifjabb Wardak vette meg a Woodbridge Group csődeljárása idején. A luxuslakás öt hálószobával, hét fürdőszobával, nyers fából, edzett üvegből és más természetes anyagokból készült falakkal rendelkezik, amelyekről Los Angeles belvárosi sziluettjére, valamint a ház udvarán álló magányos olajfára és a téglalap alakú medencére nyílik pazar kilátás.

Az afgán pastu nemzetiségű ifjú Wardakról kevés nyilvános információ áll rendelkezésre. 1977-ben született Afganisztánban, menekültként érkezett az Egyesült Államokba, és már van egy 5,2 millió dolláros háza Miami Beach “St. Regis Bal Harbour” nevű üdülőnegyedében. Jelenleg a Miami székhelyű AD Capital Group nevű cég elnöke.

Wardak bátyja, Hamid Wardak kevésbé titokzatos életet él: a nagy presztízsű washingtoni Georgetown Egyetemen végzett osztályelsőként, és egy Virginia állambeli katonai szállítmányozási vállalat tulajdonosa. A cég a Yahoo szerint több mint 360 millió dollár értékben nyert el amerikai kormányzati megrendeléseket az afganisztáni katonai utánpótlási útvonalak biztosítására.

The post A korábbi afgán védelmi miniszter fia 21 millió dolláros luxuslakást vásárolt Beverly Hills-ben appeared first on .

Sikertörténetnek nevezte a 2010 utáni büntetőpolitikát Pintér Sándor belügyminiszter, az Amire Magyarország büszke lehet – A nemzeti büntetőpolitika sikerei, vívmányai 2010-2021 között című konferencián.

Azt mondta, “valóban büszkék lehetünk” a közösen elért eredményekre, mind a jogalkotás, mind a megvalósítás területén. A cél az, hogy a sikertörténet ne szakadjon meg – tette hozzá.

Pintér kijelentette, hogy szívügye a bűnüldözés.

Úgy vélekedett, hogy az objektív adatokon túl szubjektív, az állampolgárok visszajelzéseit tartalmazó biztonsági mutatók is szükségesek. Az információk értelmezéséhez pedig hiteles elemzők kellenek – jegyezte meg. A Belügyminisztérium a szubjektív mutatókhoz nem csupán közvélemény-kutatásokat vesz alapul, hanem az önkormányzatokat is megkérdezik, hogyan látják a közbiztonság állapotát – közölte a belügyminiszter.

Büszkeségre ad okot, hogy az állampolgárok a vizsgálatok szerint a legmegbízhatóbbnak a bíróságot, az ügyészséget, valamint a belügyi szerveket, például a rendőrséget és a tűzoltóságot tartják – jelezte a miniszter. Azt mondta, hogy az Európai Unió, sőt az egész világ elismeri Magyarországnak a büntetőpolitika terén az elmúlt tíz évben elért eredményeit. Jó a célkitűzés és a jogi megfogalmazás, valamint az eredmények is megfelelőek – hangoztatta Pintér.

Kiemelte, hogy 2010-ben visszakerült a rendőrséghez a szabálysértések nyomozása; az önkormányzatoknak ugyanis szakértelmük, tudásuk, sőt sokszor akaratuk sem volt az eljárások lefolytatásához. Féltek attól, hogy szavazókat veszítenek, ha kemény összeütközésbe kerülnek a lakosokkal.

Bizonyos mértékig “társadalmasították a bűnüldözést”: mező-, hal- és vadőröknek is lehetőséget biztosítottak a gépjárművek átvizsgálására. Újraszervezték a polgárőrséget, így egyre többen figyelnek a rendre – sorolta. A miniszter kiemelte az iskolaőr intézményének bevezetését. Ez segíti, hogy már a gyerekeket a rendre szocializálják – jelentette ki.

A közfoglalkoztatás rendszerének megváltoztatása is hozzájárult a közbiztonság javulásához – mondta. Korábban sokan, akik megélhetési problémákkal küzdöttek és nem kaptak segélyt, felmentve érezték magukat a törvények alól, így követtek el bűncselekményt. Sőt egyes politikusok is felmentették ezeket az embereket – fűzte hozzá.

A miniszter arról is beszélt, hogy a büntetés-végrehajtási intézményekben lehetőséget biztosítottak a tanulásra, a munkára.

The post Pintér: sikertörténet a büntetőpolitika 2010 óta appeared first on .

A török rendőrség 22 embert őrizetbe vett vasárnap Ankarában egy megemlékezésen, amelyen a hat évvel ezelőtti kettős öngyilkos merénylet halálos áldozatai előtt rótták le tiszteletüket a jelenlévők – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A Bianet török kormánykritikus internetes híroldal arról is beszámolt, hogy a vasúti pályaudvar előtti térre, ahol 2015-ben a támadás történt, csak az áldozatok hozzátartozóit és civil szervezetek képviselőit engedte be a rendőrség. A megemlékezők piros szegfűt helyeztek el a téren felállított emlékműnél, valamint fekete léggömböket eresztettek a magasba.

A rendőrség azok ellen lépett fel, akik az épület környékén engedély nélkül akartak demonstrálni. Könnygázt és gumilövedéket is bevetettek.

2015. október 10-én délelőtt kettős robbantásos merényletet követtek el a török főváros központjában. Pár másodperces különbséggel két pokolgép robbant a vasúti pályaudvar előtt, ahol kurdbarátok százai gyülekeztek béketüntetésre. A békés felvonulásnak az lett volna a célja, hogy a kurd lázadók és a török biztonsági erők közötti erőszak leállítására szólítson fel, miután két és fél év fegyverszünet elteltével 2015 júliusában kiújultak a harcok Délkelet-Törökországban.

A 2015-ös ankarai merénylet volt Törökország történelmének legvéresebb terrortámadása, több mint száz halottal és csaknem 400 sebesülttel. A hatóságok az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet számlájára írják a történteket.

Az esettel kapcsolatban 2016 novemberében kezdődött per, 36 emberrel a vádlottak padján. 2018 augusztusában a kilenc fővádlottat súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.

The post A török rendőrség többeket őrizetbe vett egy megemlékezésen appeared first on .

A megreformált büntetőjog képes az ország működésének biztosítására és hozzájárul az erős Magyarország kialakulásához – mondta az igazságügyi miniszter egy a magyar büntetőpolitikáról rendezett konferencián.

Varga Judit az Amire Magyarország büszke lehet – A nemzeti büntetőpolitika sikerei, vívmányai 2010-2021 között című tanácskozás megnyitójában felidézte: a kormány a 2010-es választás után a következetes büntetőpolitika mellett tette le voksát, szigorú, de tettarányos törvényekkel kívánta helyreállítani a rendet és javítani az állampolgárok biztonságérzetét.

A nemzeti együttműködés programjában is megfogalmazták – folytatta -, hogy a jogszabály szigora, a büntetési tétel növekedése, a életfogytig tartó szabadságvesztés többszörös alkalmazása és az áldozatok védelme meg fogja fékezni a bűnelkövetőket és világossá teszi a társadalom minden tagja számára, hogy Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma.

Hozzátette: a reformokat a három nagy kódex – a büntető törvénykönyv, a büntetőeljárási kódex és a szabálysértési kódex – átfogó átalakításával kezdték, mert a számtalan módosítás miatt egyre nehezebb volt a közöttük lévő koherencia biztosítása. A miniszter kiemelte: a megreformált három kódex szilárd alapja a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás rendszerének.

Varga kiemelte: 2010-ben a büntetőpolitikában új korszak kezdődött, mert a korábbi elkövetőközpontú felfogással szemben az áldozatot állítják a középpontba. Úgy tartják, hogy az elkövetőnek nem lehet több joga, mint annak, akit megkárosított – jegyezte meg.

A miniszter hangsúlyozta: a gyermek elleni bűnelkövetőkre a törvény teljes szigora sújt le, zéró toleranciát hirdettek a pedofil bűnelkövetőkkel szemben is. Felszámolták a börtönbizniszt, hatékony kártérítési rendszert alakítottak ki, alkotmányos alapjoggá emelték az önvédelmet, erkölcsi kártérítést nyújtottak a kommunizmus áldozatainak, büntetőjogi védelemben részesítették a családot, felléptek az iskolai erőszak fiatal elkövetőivel szemben és a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit kizárták a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből – sorolta.

A lakosság biztonságérzetét leginkább befolyásoló, a köznyugalmat megzavaró bűncselekmények száma 2010 óta 70 százalékkal csökkent, ebben az időszakban az ismertté vált bűncselekmények éves száma 450 ezerről 160 ezerre esett vissza. Ezzel Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa lett, ami tovább erősíti az igazságszolgáltatás és az államhatalom iránti közbizalmat. A köznyugalom elleni bűncselekmények száma az évi 13 600-ról 8700-ra csökkent, a vagyon elleni erőszakos bűncselekményeké 5700-ról 2000-re. A vagyon elleni bűncselekmények száma harmadára, 81 ezerre esett vissza, míg a közterületen elkövetett bűncselekményeké 2020-ban 53 százalékos javulást ért el – ismertette a miniszter.

Kiemelte: a kormány világossá tette, hogy szolidáris az áldozatokkal, a legfőbb értéknek az emberi életet tekinti. Jelenleg nyolc áldozatsegítő központ van az országban, de a cél az, hogy 2025-re minden megyeszékhelyen legyen.

A bűnözés, a határok külső veszélyeztetettsége és a világjárvány hármas veszedelmet jelent hazánkra. Visszaszorításukban a megreformált büntetőjog mint ultima ratio a jelenlétével, alkalmazásával képes volt arra, hogy biztosítsa az ország működését és hozzájáruljon az erős Magyarország kialakulásához – foglalta össze az igazságügyi tárca vezetője.

Varga jelezte: a konferenciát szervező IM áttekintette a büntetőpolitika alakulását, a konferencián pedig megvitatják a büntetőjogalkotás sikerét, értékelik az elmúlt évtized büntetőjogi eredményeit és levonják a következtetéseket.

Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke előadásában a büntetőeljárások gyorsításának fontosságáról elmondta: minél közelebb van a büntetés a bűn elkövetéséhez, annál nagyobb a preventív hatása, az ügyek elhúzódása pedig a sértettek kártérítését is késlelteti, ezért a büntetőjog alkotói folyamatosan keresik a lehetőséget az ügyek gyorsabb befejezésére.

Kiemelte a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárást, amely az új büntetőeljárási kódexben a korábbinál nagyobb szerepet kap. Mint mondta, a 2014-2017 között a járásbírósági büntetőügyek 17-18 százaléka volt ilyen eljárás, ez 2020-ra 29 százalékra nőtt. Hangsúlyozta: a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idején felértékelődtek azok az eljárásjogi megoldások, amelyek az ügyek tárgyaláson kívüli elintézését segítették. Szólt az előkészítő ülés jogintézményéről, amely az egyszerűbb megítélésű büntetőügyek gyors befejezését eredményezi: 2019-ben az ügyek 25, 2021-ben 28 százaléka fejeződött be előkészítő ülésen.

Az OBH elnöke kiemelte a távmeghallgatás szerepét is a büntetőeljárások gyorsításában, mert lecsökkenti a fogvatartottak mozgatásának szükségességét. Mint mondta, szeptemberben az előállítások 72 százalékát váltotta ki a távmeghallgatás, de ez az arány tavaly áprilisban elérte a 80 százalékot is. Senyei hangsúlyozta: a magyar büntetőjogi jogalkotás megfelelő eljárási eszközöket adott a bírák kezébe ahhoz, hogy a korábbinál gyorsabban, magas szakmai színvonalon ítélkezhessenek.

The post Varga: a megreformált büntetőjog segíti az erős Magyarország kialakulását appeared first on .

Vizsgálatot indított az orosz főügyészség, a Nyomozó Bizottság (SZK) és a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN), miután a Gulagu.net három olyan videofelvételt tett közzé, amelyeken a portál szerint őrizetesek bántalmazása látható a szaratovi börtön tbc-kórházában.

A vizsgálat célja, hogy hitelesek-e a dátumozásuk szerint tavaly február és június között készült, hétfőn nyilvánosságra került felvételek, valamint hogy tiszteletben tartják-e az őrizetesek jogait, és szavatolják-e a biztonságukat a szaratovi büntetés-végrehajtási intézményekben. A megkötözött vagy szalaggal leragasztott kezű rabokkal a Moszkovszkij Komszomolec című bulvárlap szerint nem fegyőrök, hanem “aktivistaként” vagy “szemétként” emlegetett társaik kegyetlenkednek. Az egyik felvételen egy ágyhoz rögzített férfit seprőnyéllel erőszakolnak.

A Gulagu.net azt állította, hogy a felvételek a FSZIN és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) külföldre elszállított “titkos videoarchívumából” származnak.

A Moszkovszkij Komszomolec szerint a FSZIN élén az elmúlt tíz év során négy igazgató váltotta egymást, és az orosz börtönök már sem az őrizetesek elhelyezése, sem az ellátása terén nem hasonlíthatóak az egykori szovjet viszonyokhoz, ám a nehézfiúk őrzésére szakosodott “vlagyimiri centrál” és a szaratovi börtönkórház ma is különösen rossz hírű.

A lap közölte, hogy a Szaratov megyei 7. börtön őrizetesei tavaly panasszal fordultak a főügyészséghez, amelyben közölték, hogy a tbc-kórházban bántalmazták, halállal fenyegették és megerőszakolták őket. Az ügyben az SZK idén februárban eljárást indított. A Moszkovszkij Komszomolec informátorai szerint a kegyetlenkedéssel az őrizeteseket fizetésre vagy az őrökkel való együttműködésre próbálták meg rávenni.

The post Vizsgálat indult szamarai börtönkórházban készült videók ügyében appeared first on .

Több okból sincs ok elégedettségre a 2005. évi CXXXIII. törvény tavalyi módosításával kapcsolatban – jelentette ki Baráth György. A Magyar Detektív Szövetség elnökét a magánynyomozás magyarországi helyzetéről kérdeztük.

– A 2005. évi CXXXIII. törvény módosítását 2019. július 12-én fogadta el az Országgyűlés. Mennyire elégedett a változásokkal?
– Visszakérdezhetnék, hogy mi módon érintette ez változás a magánnyomozást, mert azzal, hogy a 35. § (1) c. pontját törölték valójában semmi változás nem történt, mert az adatvédelmi rendelkezések és a hivatali bürokrácia ugyanolyan korlátokat szab a legális és törvényes magánnyomozásnak, mint korábban. Az európai adatvédelmi rendelet (GDPR) hatálybalépését kövezően néhányan a “magánnyomozás végnapjairól” szónokoltak. De a személyes adatokhoz történő legális hozzáférés és adatok kezelése tekintetében, ami egyébként az egyik kulcspontja, mondhatnánk “alfája és ómegája”, origója a magánnyomozásnak, hozott-e valami változást a korábbi hazai adatvédelmi és a magánnyomozást is szabályozó SzVMt.-hez képest? Nyilvánvalóan nem, tehát hamis az az érvelés ami erre hivatkozik. Az említett szabályozásokon túl a valódi akadályt és nehézséget a hivatali bürokrácia sajátos és sok esetben területileg is különböző jogértelmezése okozza, elsősorban a jogos, legális érdek értelmezésében, amit Budapesten a kormányhivatal szerint nem jogszerű, az egy vidékiben az. Egy egyszerű és aktuális példával illusztrálva, egy nagy összegű csalás áldozatává vált külföldi ügyfélnek bizonyítania kellett volna a büntető eljárás elindításához, hogy az adott két személy nincs egyenes ágú vérrokonságban, de hivatal megtagadta azzal, hogy előbb indítsa el az eljárást, s utána majd eldöntik, hogy kiadhatják-e, vagy sem.
A magánnyomozói szakma nagyon fiatal múltra tekint vissza hazánkban, nincs igazán hagyománya, így a társadalomnak, s ezen belül az üzleti világnak is nagyon kevés és sok esetben téves és nagyon torz ismerete van a szakmáról és a lehetőségeiről. Személyes tapasztalatom alapján mondhatom, hogy az életnek igen kevés olyan területe van ahol a magánnyomozásnak nem lehet szerepe, többek között a különböző magánjellegű ügyekben, kezdve a párkapcsolati problémáktól, a gyermekvédelemtől, az örökösödésig és sorolhatnám. Ugyancsak fontos szerepe lehet magánnyomozásnak a polgári peres, a különböző üzleti jellegű ügyekben és a büntető eljárásokban is, akár a sértett, akár a terhelt oldalán.
Az SzVMt. és az azt megelőző kormányrendelet időszakában is a magánnyomozást a magánbiztonság ágazatába sorolták, és többek között valószínűleg ezért is került a személy-, és vagyonvédelemmel közös törvénybe ennek a szolgáltatásnak a szabályozása. Hosszú idő óta teoretikus vitát generált azon érvelésem, hogy a magánnyomozás csak érintőlegesen része a magánbiztonságnak, ami elsősorban a prevenció érdekében végzett nyomozásokat – például: munkahelyi felvétel előtti ellenőrzéseket és más hasonló nyomozási szolgáltatásokat takar -, sokkal inkább hasonlatos az ügyvédség tevékenységéhez. Mert mire is irányul a magánnyomozás? A megbízó jogos érdekeinek érvényesítését lehetővé tévő, azt elősegítő ellenőrzött, megbízható információk, adatok, bizonyítékok, körülmények feltárására, beszerzésére.
Hogy ez a jogos érdek éppen egy válóper, vagy egy munkahelyi lopás, az ügy szempontjából nem tekinthető relevánsnak és az adatkezelő – hivatalnok – nincs abban a helyzetben, ismeretben, sem annyira felkészült, hogy felelős döntést tudjon hozni, de úgy gondlom, hogy az ügy előtte történő teljes feltárása sem segítene, amit egyébként a magánnyomozót terhelő titoktartási kötelezettség miatt sem valósítható meg.
Összegezve a feltett kérdésre a rövid válaszom az abszolúte nem, arról nem beszélve, hogy szemben az önálló magánnyomozói törvény kodifikációs folyamatával, az esetben még a véleményünkre sem voltak kíváncsiak. A módosítás keretében például módosítani lehetett volna a működési engedélyek nyilvántartásából származó adatszolgáltatást. Jelenleg ugye, csak statisztikai adatok publikusak a társadalom részére, bár ez ez sincs sehol publikálva, így a megbízók nem is tudják, hogy akit meg akarnak bízni, bizalmas magán, vagy üzleti titkaikat kire bízzák, van-e működési engedélye, vagy sem. Ez a módosítás azért nagyban hozzájárult volna a szakma “kifehérítéséhez”, mert ne legyen kétségünk, a szürke, a feketemunka, a jogosulatlan magánnyomozói tevékenység, az adóelkerülés nem “fehér holló” ebben a szakmában sem. Ugyancsak módosíthatták volna a jogosulatlan magánnyomozás szankcionálását, ami jelen helyzetben a rendőrség által kiszabható felügyeleti bírság lehetőségét takarja, amelynek elrettentő hatékonysága és hatása nem igazán mérhető.

— 2013-ban, amikor átvette a Magyar Detektív Szövetség vezetését, egyfajta ars poeticaként fogalmazta meg az önálló magánnyomozói törvény szükségességét. Van még remény egy ilyen törvényre, és ha nem, hogyan éli ezt meg?
– Az igazsághoz tartozik, már 2011-ben, amikor az elnökség tagjává választottak, már akkor is ezt tekintettem főfeladatomnak, igaz objektív okokból ebben az időszakban vajmi kevés lehetőségem adódót arra, hogy ennek érdekében a gyakorlatban is tegyek valamit.
Amikor a Szövetség elnökének megválasztottak valóban egyik fő célkitűzésként határoztam meg a magánnyomozás önálló és a XXI. századi elvárásoknak megfelelő regulációjának elérését.
Nyilvánvalóan tisztában voltam vele, hogy egy társadalmi, civil szervezet nincs abban a helyzetben, hogy közvetlenül törvénymódosítást, vagy új törvény megalkotását kezdeményezze.
Ennek ellenére igyekeztem minden szakmai fórumon, konferencián – így többek között a Biztonságpiac konferenciáin is -, a különböző rádió- televízió műsorokban, a sajtóban hangsúlyozni, médiában érvelni különböző ügyek kapcsán a magánnyomozás szabályozásának szükségességéről.
Ugyancsak többször fogadtak a Belügyminisztérium illetékes államtitkárai, amelyek során lehetőségem volt ismertetni álláspontomat, javaslataimat egy önálló magánnyomozói törvény megalkotásával kapcsolatban. Ha szabad így fogalmazni, sok időt és energiát ráfordítva úton-útfélen próbáltam lobbizni egy új és önálló magánnyomozói törvény létrejöttéért.
Hogy végül is volt-e érdemleges szerepem abban, hogy elindult egy folyamat azt nem tudhatom. Mindenesetre nagy örömömre és bizodalmamra szolgált a belügyminiszter úr felkérésére, az MRTT égisze alatt létrehozott Magánnyomozás Szabályozási Munkacsoport 2016 év elején.
A munkacsoport munkálataiba a szakma képviselői között én magam is örömmel és nagy lelkesedéssel vetettem bele magam és sikerült egy olyan szabályozási koncepciót kidolgoznunk, amely megteremtette az alapot a magánnyomozás önálló szabályozására.
Nem mondanék igazat, ha azt állítanám, hogy teljes egyetértés alakult ki közöttünk, az egyik ilyen pont az általam szorgalmazott önálló magánnyomozói kamara létrehozásának kérdése volt, amelyet néhány kolléga az önálló kamara hátrányát annak finanszírozási lehetetlenségével magyarázott, mivel egy magasabb tagdíjat a tagok nem tudnának megfizetni, ugyanakkor az előnyeit nem tették a mérleg másik serpenyőjébe.
Hogy miért tartottam és tartom fontosnak a mai napig ezt a kérdést, annak egyszerű a magyarázata. A 2012 évi törvénymódosítás, hivatkozva az uniós jogharmonizációra, eltörölte a kötelező tagság intézményét, így a magánnyomozók jelentős része “hontalanná”, köztestület szintű szakmai érdekképviselet nélkül maradt, mivel egyrészt az SzVSzK az eltelt több mint 20 évben sem igazán állt e feladat magaslatán e tekintetben, másrészt a kamaránál regisztrált csekély magánnyomozói tagság alapján nem tud, és nem is tudhat egységes, minden magánnyomozóra vonatkozó és számon kérhető szakmai, etikai szabályokat meghatározni.
Közel egy éves csönd után, az országgyűlés a 2017 évi törvénykezési tervében is napirendre tűzték a magánnyomozás újraszabályozását és a Belügyminisztérium is megküldte véleményezésre a tervezeteket a szakmai szerveteknek is, és több szakmai fórum is megrendezésre került a témában.
Hasonlóan a munkacsoportban végzett munkához, ez esetben is sorozatban gyártottuk a véleményeket, próbáltunk minél jobb és koherensebb tervezetet elérni. Még a tervezet kormány elé terjesztése előtti napokban, az utolsó pillanatban is sikerült némi módosítást elérni a Felkai államtitkár úrral folytatott egyeztetés során, így bizakodva tekintettem a jövő elé.
Ha jól emlékszem az év az május első napjaiban külföldi tartózkodásom délelőttjén egy telefonhívást kaptam a Belügyminisztériumból és Felkai államtitkár úr egy rövid tőmondatban tájékoztatott, hogy a kormány megtárgyalta, de nem terjeszti be a parlament elé a törvény tervezetét.
Ezen az egyeztetésen az önálló kamara kérdését is felvetettem, pedig a BM által készített tervezet első verziójában még benne volt, de igazi indoklás nélkül határozott elutasításra talált.
Az okokra vonatkozóan a sem én, sem a “köznép” nem kapott autentikus választ, természetese a különböző konteók – választások közeledte, egyes politikusok félelme, stb. – eljutottak hozzám is, de ezek igazságtartama sem megerősítésre sem cáfolatra nem kerültek.
Mindenesetre az elutasításról szóló hír a hideg zuhannyal egyenértékű volt, s legjobban a tehetetlenség és az érthetetlenség dühített. Nem éreztem sem akkor, sem most, hogy a rengeteg, idő, munka, erőfeszítés felesleges lett volna, hiszem, hogy egyszer, remélhetőleg még életemben, értelmét nyeri.
Szokták volt mondani, hogy a remény hal meg utoljára, ennek jegyében a parlamenti választások után próbáltam kezdeményezni 2018 kora őszén egy megbeszélést a belügyminisztériummal, de rövid válaszukban jelezték, hogy a magánnyomozás szabályozása nincs napirenden és a közel jövőben sem várható.
Felkérésre az elmúlt évben kidolgoztam egy új tervezetet, alapul véve törvényjavaslatot, az ahhoz fűzött véleményeket, valamint a GDPR előírásait, de visszajelzést nem kaptam. Most már nem vagyok annyira biztos benne, hogy valóban a remény hal meg utoljára, de Madách után szabadon: “Ember küzdj, és bízva, bízzál.”

— Miért van szükség Ön szerint még mindig egy önálló törvényre?
– Úgy gondolom, hogy az előzőekben elmondottak is világosan rámutatnak nem csupán az önálló, de a részletes szabályozás szükségességére. A magánnyomozás ugyan még gyermekcipőben jár nálunk, de így is a piacgazdaság része, sajnos nem olyan mértékben, mint amilyenben lehetne.
Négy különböző nemzetközi magánnyomozó szervezet tagjaként és számos szakmai levelező lista részvevőjeként elég jó rálátásom van a globális magánnyomozói piacra, az üzleti és magánjellegű igényekre, az eltérő, még az unión belül is szabályozásokról és nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy a hazai magánnyomozói szakma jövedelemtermelő képessége messze elmarad akár a szomszédos országokétól is.
Ebben többek között a szabályozás elmaradottságának is jelentős szerepe van. Elég furcsának tűnhet ez a kijelentésem, de tapasztalatom szerint egyes külföldi megbízásokat, csak részben, vagy sehogy sem lehet teljesíteni legálisan, ami elég súlyos bevételkiesést jelent országos viszonylatban.
Az említett törvénytervezet sem volt 100 százalékosan tökéletes, de világos kereteket és lehetőségeket teremtett volna a tisztességes és legális magánnyomozói tevékenységnek, tehát a hiányérzet továbbra is fenáll és ez a helyzet a szabályok mentén működő vállalkozásoknak jelentős versenyhátrányt jelent.
Magam részéről teljesen egyetértek a személyes adatok védelmével, felhasználásával, kezelésével kapcsolatos rendelkezésekkel, ugyanakkor elég sok anomália is található a rendszerben.
Az egyik legeklatánsabb példa az adótitokkal kapcsolatos, nevezetesen a 180 napon túli, 10 MFt-t meghaladó adótartozók neve, címe publikus, a NAV honlapján megtekinthető, de ugyanígy néhány önkormányzat is publikussá teszi a helyi adótartozókat. Ugyanakkor, ha egy magánnyomozó legális okból ellenőrizni kívánna egy személyt, hogy van-e adótartozása, vagy sem, akkor az már lehetetlen. Nekem még senki nem tudta megmagyarázni, adótitok szempontjából mi a különbség az egymilliós és a tízmillió forintos tartozás között.
Tudnám sorolni naphosszat, de röviden összefoglalva, a világos, részletes és egyértelmű szabályozás nélkül nagyon korlátozott lehetőségei vannak a magyar magánnyomozóknak az ügyfelek jogos érdekei érvényesítését elősegítő adatok, információk, bizonyítékok felderítését, összegyűjtését.

— Mit gondol, hogyan változik a világ az elkövetkező tíz évben?
– Tréfásan megfogalmazva a jővő már régen megkezdődött, csak későn vettük észre. A pandémia világméretű kitörése jelentősen felgyorsította ezt a folyamatot. A home office-ba kényszerülésnek természetesen rengeteg hátránya, de a jövőre nézve rengeteg előnye is van meglátásom szerint.
Ami már most is látható, hogy a távmunka egyre jobban teret fog nyerni, ott ahol lehetséges persze. Az is érzékelhető, hogy ennek köszönhetően és a jövőben egyre inkább előtérbe fog kerülni a biztonsági kockázatok mérséklése a cégeknél, és e tekintetben is paradigma váltásra készülhetünk, ami várhatóan az élőerős vagyonvédelem iránti igényt is jelentősen mérsékelni fogja egyrészt a technológiai, digitalizációs fejlődésnek, másrészt sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkavállalók felvétel előtti és időszakos ellenőrzésére.
Ez egyenlőre a külföldi tulajdonban lévő magyar leányvállalatoknál érhető nyomon egyenlőre, de feltehetően a hazai tulajdonban lévő cégeknél is előbb-utóbb előtérbe fog kerülni, ami a magánnyomozás számára is új lehetőséget és kihívásokat jelent. Ebből a szempontból is fontos lenne a magánnyomozás szabályozása, hisz egy objektív okból nem kellően megalapozott vélemény káros lehet az ellenőrzött személyre, de kockázatot jelenthet az adott cégnek is.
Ne legyen kétségeink, hogy bűncselekmények száma nem csökkenni, hanem növekedni fog, és jelentős mértékben az is áthelyeződik a virtuális térbe, együtt mozogva a “home office”-ba vonulókkal, így a cyber bűnözés régóta tartó növekedése új lendületet fog kapni.
A megváltozott körülményeknek köszönhetően a termelő ágazatoknál robbanásszerűen növekedni fog a robotizáció, a munkahelyek megszűnésével fog járni, ami viszont megint csak a bűnözés növekedéséhez vezethet.
Ami a magánnyomozó szakmát érinti, az egészségügyi kockázatok, a szociális távolságtartás és védekezés azokat a magánynyomozókat talán kisebb mértékben érintette, akik a járvány előtt is alapvetően ily módon dolgoztak, de igen súlyosan azokat, akik inkább a terepen voltak aktívak. A tevékenység jellegéből adódóan a személyes konzultációknak fontos szerepe van egy ügy elindítása előtt, de különleges helyzet miatt az ügyfelekkel való kapcsolattartás is lényegesen megnehezült és áttelepült a virtuális térbe. ami szintén nem vált előnyére a szakmának, különösen azoknak, akik e téren nem voltak túl aktívak.
Az hátrányok mellett előnynek tekinthető, hogy a Szövetségünk is rákényszerült – bár ezt már hosszú évek óta terveztük, csak a pandémia felgyorsította – a továbbképzési rendszerünk, valamint közgyűléseink online platformra történő helyezése.
Tavasszal kezdetét vette 1-1 nagy sikerű önálló előadással az MDSZ Online Akadémia nevű előadássorozatunk, valamint megtartottuk online közgyűlésünket is.
Átalakítottuk a Szövetség honlapját – www.detektivszovetseg.hu is, megjelenési lehetőséget biztosítani tagjainknak és megfelelő magánnyomozó partnert találni a potenciális ügyfeleknek.
Zárszóként: A jövő elkezdődött, vegyük most már észre!

(Cikkünk először 2020 szeptemberében, nyomtatásban  jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Baráth: A jövő elkezdődött, vegyük most már észre! appeared first on .

Magas rangú brit diplomaták tárgyaltak az afganisztáni fővárosban a tálib vezetéssel – közölte kedden a londoni külügyminisztérium.

A tájékoztatás szerint Sir Simon Gass, Boris Johnson brit miniszterelnök afganisztáni különmegbízottja és Martin Longden, az Afganisztánban akkreditált, de Dohában működő brit diplomáciai képviselet ügyvivője utazott Kabulba, ahol Amir Hán Muttakival, a tálib vezetés külügyminiszterével, illetve Abdul Szalam Hanafi és Abdul Gáni Baradar miniszterelnök-helyettesekkel találkoztak. A kabuli brit nagykövetség személyzete a tálib hatalomátvétel után Katarba települt át; azóta ez volt az ez első közvetlen hivatalos kapcsolatfelvétel Kabulban a két ország között.

Dominc Raab akkori brit külügyminiszter a múlt hónap elején, a londoni alsóházban tartott beszámolójában úgy fogalmazott, hogy a brit kormány nem ismeri el az Afganisztánban hatalomra jutott tálib vezetést, de “kapcsolattartásra” készen áll. Raab – akit azóta a miniszterelnök az igazságügyi tárca élére helyezett át és miniszterelnök-helyettessé nevezett ki – hozzátette: Nagy-Britannia “ahhoz kalibrálja” majd cselekedeteit, hogy a tálibok milyen döntéseket hoznak és mit tesznek.

A brit külügyminisztérium keddi ismertetése szerint a két magas rangú brit diplomata arról tárgyalt a kabuli tálib vezetéssel, hogy Nagy-Britannia miként tudna segíteni az Afganisztánban kialakult humanitárius válság leküzdésében. Gass és Longden a megbeszélésen hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy Afganisztán ne váljon a terrorizmus táptalajává. Leszögezték azt is, hogy biztonságos kijutási lehetőséget kell biztosítani mindazoknak, akik távozni akarnak Afganisztánból.

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két brit kormánytisztviselő a tálib vezetőkkel tartott megbeszélésen felvetette a kisebbségekkel szembeni bánásmódot, valamint a nők és a lányok jogainak érvényesülését is. Johnson nemrégiben, a londoni alsóházban felszólalva azt mondta: hiba lenne, ha bármely külföldi ország “idő előtt és kétoldalú alapon” elismerné az afganisztáni tálib vezetést. A brit kormányfő szerint azoknak az országoknak, amelyek odafigyelnek Afganisztán jövőjére, közös magatartási feltételrendszert kell kidolgozniuk az afganisztáni tálib vezetés részére, mielőtt együttes döntésre jutnak arról, hogy elismerik-e a kabuli kormányt, és ha igen, milyen feltételekkel.

A brit elhárítás (MI5) vezetője szerint a tálibok hatalomátvétele Afganisztánban növelheti a nagy-britanniai terrorcselekmények kockázatát. Ken McCallum a BBC rádiónak nyilatkozva a minap kijelentette: az Afganisztánban történtek “lélektani, morális ösztönzést” adhatnak a szélsőségesség nagy-britanniai híveinek. Hozzátette: az Afganisztánból “exportált” terrorizmus megfékezése még akkor sem lenne egyszerű feladat, ha az új afganisztáni tálib vezetés teljes jóhiszeműséggel törekedne erre, de természetesen azzal is számolni kell, hogy a tálibok jóhiszeműsége ebben a kérdésben “nem maradéktalan”.

The post Magas rangú brit diplomaták tárgyaltak Kabulban a tálib vezetéssel appeared first on .

Bár a korábbi hírek szerint tizenhét ember vesztette életét egy tömeges alkoholmérgezésben Oroszországban, az Ural hegységtől délre fekvő Orenburg megyében, mára az áldozatok száma 26-ra emelkedett.

A hamisított szeszesital fogyasztásától összesen 33-an szenvedtek mérgezést. Az alkoholmérgezés ügyében felállított operatív törzs ülésén Tatyjana Szavina, a régió egészségügyi minisztere kijelentette, hogy az áldozatok vérében tiszta etanolt találtak. Egyes esetekben a mérgező anyag koncentrációja az áldozatok szervezetében 3-5-szörösen meghaladta a halálos adagot.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az alkoholmérgezéssel kapcsolatban három gyanúsítottat egy 29 és egy 60 éves férfit, valamint egy 47 éves nőt őrizetbe vett. A hatóság Orszk városában megtalálta a raktárt, amelyből a hamisított alkoholt forgalmazták, ahol 1279 darab félliteres, zárjegy nélküli, különböző módon felcímkézett, üveg- és műanyagpalackokba töltött alkohol tartalmú terméket foglalt le.

Ugyanebben a városban megtalálták a hamisított terméket gyártó és palackozó műhelyt is, benne háromezer üres műanyagpalackkal — közölte a régió kormányzójának hivatala
.

The post Huszonhat halott: tömeges alkoholmérgezés történt az Oroszországban appeared first on .

Az Európai Unió és az Európa Tanács minden esetben elítéli a halálbüntetést, amely ellentétes az élethez való joggal, ezért eltörlése elengedhetetlen az emberi méltóság tiszteletben tartása érdekében – hangsúlyozta az Európai Unió (EU) külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európa Tanács (ET) főtitkára.

Josep Borrell és Marija Pejcinovic Buric a halálbüntetés elleni, október 9-én esedékes európai, illetve világnap alkalmából kiadott közös nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy az idei évfordulót a nőknek szentelik, ugyanis a nemi alapú megkülönböztetés továbbra is hatással van az igazságszolgáltatási rendszer minden szintjén.

Közölték: egyes országokban a nőket nagyon arányban ítélik halálra, mint a férfiakat a szexualitáshoz, illetve az erkölcshöz kapcsolódó bűncselekményekért, például a házasságtörésért. Ezen kívül a büntetőeljárások során ritkán veszik figyelembe a nemi alapú erőszakkal és visszaéléssel kapcsolatos enyhítő körülményeket.

Üdvözölték, hogy tovább csökkent azon országok száma, amelyek még alkalmaznak halálbüntetést. Tavaly 176 országban nem történt kivégzés, ami az ENSZ tagállamainak 91 százalékát teszi ki – írták. A politikusok végezetül hangsúlyozták, hogy támogatják a halálbüntetéssel és annak a családokra és a társadalomra gyakorolt negatív hatásaival kapcsolatos nyilvános vitát, és folyatják a párbeszédet azon országokkal, amelyek még nem törölték el a halálbüntetés intézményét.

The post Az EU és az ET közös közleményben ítélte el a halálbüntetés alkalmazását appeared first on .

Tizenhét év fegyházbüntetésre ítélt a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen egy férfit, aki megölte a főbérlőjét.

A törvényszék közleménye szerint a vádlottat, aki az eset során főbérlője kutyáját is megsebesítette, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, valamint állatkínzás miatt ítélték el. Mint ismertetették, 2019. január 28-án a férfi – bérletidíj-hátraléka miatt kialakult vita során – több késszúrással megölte főbérlőjét és megsebesítette annak kutyáját. A holttestet ágyra fektette, majd meggyújtotta, a lángok miatt a már sérült eb is elpusztult.

A Fővárosi Törvényszék közölte: az előkészítő ülésen a vádlott a bűnösségét beismerte, a tárgyaláshoz való jogáról lemondott. A bíróság a fegyházbüntetés mellett elrendelte a férfival szemben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is. A törvényszék enyhítő körülményként értékelte a vádlott beismerését, “őszinte, megbánó magatartását”, valamint azt is, hogy letartóztatását megelőzően két kiskorú gyermeke eltartásáról gondoskodott.

A bíróság ugyanakkor súlyosító körülményként vette figyelembe a férfi büntetett előéletét, továbbá azt, hogy áldozatát és annak kutyáját felgyújtotta. A törvényszék tájékoztatása szerint az ügyészség a súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, ezért az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

The post Megölte a főbérlőjét, tizenhét évig nem lesz gondja a lakhatással appeared first on .

Húsz éve alakult a Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ), amely hét elején ünnepi küldöttgyűléssel emlékezett meg a jubileumról. Széles Ernő, a szervezet elnöke elmondta: 2010 óta a tartalékosok létszámában komoly növekedés következett be, mára több mint 11 ezer fővel számolhat a magyar honvédelem.

Két évtizede képez hidat a honvédség és a civil társadalom között a MATASZ, amely a hét elején ünnepi küldöttgyűléssel emlékezett meg húszéves fennállásáról – mondta el Széles Ernő nyugalmazott dandártábornok, a szervezet elnöke. Az eseményen a magyar honvédelem történetét bemutató előadásokat hallgathattak meg a résztvevők, valamint Benkő Tibor, Magyarország honvédelmi minisztere ismertette a honvédelem és haderőfejlesztés legaktuálisabb kérdéseit.

Széles kifejtette: a MATASZ-t 2001-ben hozták létre, azzal a céllal, hogy – hasonlóan más NATO tagországokhoz – összefogja a tartalékos katonákat és mindazokat a civileket, akik szeretnének tenni a honvédelem ügyéért. A MATASZ tevékenysége során igyekszik lehetőséget biztosítani tagjainak és az érdeklődő civileknek számos jártasság megszerzésére. Versenyeket, lövészeteket szervez, de terepi tájékozódásra, járőrképzésre is várják a jelentkezőket.

„A megalakuláskor sajnos nagyon kevés tartalékos állt rendelkezésre a haderő számára, korábban a honvédelmi tárca sem fordított kellő figyelmet a kérdésre. 2010 után örvendetesen nőtt a tartalékosok létszáma, ma már több mint tizenegyezer ezer főt számlál. Ennek eredményeképp a MATASZ és az általa képviselt tagság súlya is nőtt a honvédelem terén” – állítja a nyugalmazott dandártábornok.

A MATASZ országos tagozatai igyekeznek lefedni a haderő különböző szakmai területeit, így például egészségügyi, repülős, ejtőernyős, valamint búvár és hajós, továbbá hagyományőrző tagozat is működik. A tagozatok által szervezett képzések kifejezetten fontosak, hiszen az általuk megszerzett előképzettség a „honvédelem előszobája” lehet az érdeklődő résztvevők számára – fogalmazott Széles. Hozzátette, hogy a MATASZ célja továbbra is az, hogy érdemi és használható tartalékos állományt biztosítson a honvédelem részére, és képzésekkel, a honvédelem iránti elkötelezettség népszerűsítésével tovább növelje Magyarország tartalékos létszámát.

The post Húsz éves a Magyar Tartalékosok Szövetsége appeared first on .

Húszéves az újjászervezett hódmezővásárhelyi helyőrségi zenekar, a jubileumot ünnepi hangversennyel köszöntötték szombaton a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban.

A helyőrségi zenekar története több mint hatvan évvel ezelőtt kezdődött, de az 1990-ben elinduló haderőreform során az együttest megszüntették. Kovács István 2001-ben kezdett hozzá az újjászervezéséhez, decemberben már 16 zenész lakott a vásárhelyi laktanyában, a következő év végére pedig az ország legjobban felszerelt, egységes képet mutató helyőrségi zenekarává vált az együttes.

Az együttes 2013-ban megkapta a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, elnyerte a Világ Fúvószenei Szövetségének (WASBE) kitüntetését és a Csongrád-Csanád Megye Kultúrájáért Díjat. A zenekart 2019-ig Kovács alezredes vezette, aki igényes és színvonalas hangzást teremtett és fegyelmezett csapatot kovácsolt a zenekar tagjaiból. Ezt a feladatot vette át helyettese Gömöri Balázs őrnagy, aki folytatja azt a munkát – áll a zenekart bemutató sajtóanyagban.

Gömöri a koncertet megelőzően elmondta, jelenleg 26 zenész játszik az együttesben, október 1-jétől ez engedélyezett létszám öttel bővült. Kovács István karmester mellett – aki jelenleg a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola igazgatói feladatait látja el – húsz éve az együttes tagja Verasztó Ferenc tubás is.

Az együttes repertoárja sokszínű, a katonaindulók mellett játszanak komoly- és könnyűzenét, a műsort igyekeznek az adott eseményhez igazítani, legyen az egy falunap, térzene vagy hosszabb hangverseny – közölte a karmester.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka a zenekart köszöntő videóüzenetében Kodály Zoltánt idézve úgy fogalmazott: “Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út”.

A katonazenekarok mindig kicsit hozzátesznek a katonák mindennapi tevékenységéhez, de a honvédség zenészei – ahogy azt hangversenyeiken is bizonyítják – sokkal többet tudnak annál, minthogy indulókat játszanak – hangsúlyozta a tábornok. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, az együttes tagjai elsősorban katonák, és csak másodsorban zenészek, amit ezt bizonyítottak a határszolgálatnál és a kórházakban is.

The post Húszéves a hódmezővásárhelyi helyőrségi zenekar appeared first on .

Mintegy félmilliárd forint értékű drogot foglalt le a rendőrség a kábítószerekkel és gyógyszerhamisítással kapcsolatos kéthetes, összehangolt országos bűnügyi akciósorozat alatt — számoltak be rendőri vezetők.

Fülöpné Csákó Ibolya, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnügyi főosztályának kiemelt főreferense várakozáson felüli eredménynek nevezte, hogy szeptember utolsó két hetében 321 kilogrammnyi kábítószert, köztük 140 kiló kannabiszt, kilenc kiló amfetamint foglaltak le. Hozzátette: az akcióban 1339 rendőr vett részt, 213 büntetőeljárás indult, amelyben 304 embert gyanúsítottak meg, közülük 55-öt a bíróság letartóztatott. A kábítószerek mellett anabolikus szteroidot is találtak Szabolcs-Szatmár-Beregben, tízmillió forint összértékben. A gyanúsítottaktól 80 millió forintnyi készpénzt és 92 millió forint összértékben gépkocsikat is lefoglaltak.

Az akció méretét érzékeltetve azt hangsúlyozta: miközben évente mintegy négyszáz azonnali véleményt kér a rendőrség a toxikológus és vegyész szakértőktől, csak ebben a két hétben 52-t kért annak érdekében, hogy minél hamarabb letartóztatásba kerülhessenek a gyanúsítottak.

Szeptember utolsó három napján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is bekapcsolódott az akcióba, a déli és az ukrán határszakaszon és a reptéri postaforgalomban figyelte a kábítószerforgalmat – ismertette a főreferens. Elmondta, hogy a reptéren kisebb mennyiségű drogot találtak is.

Pál Adrián, a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnügyi főkapitány-helyettese a kéthetes akció legnagyobb kábítószerfogását emelte ki. Az akció utolsó napján kaptak információt a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságtól, hogy egy óbudai teremgarázsban álló autóban nagyobb mennyiségű drog lehet. A rendőrök a garázshoz tartozó lakásban öt bosnyák és horvát állampolgárt találtak, egy nőt, két férfit, valamint két kiskorút. Utóbbiakat később gyermekvédelmi intézetbe vitték. A lakásból és az autóból 90 kilónyi marihuána került elő, háromszázmillió forint összértékben. Különböző pénznemekben 5,8 millió forintnyi készpénzt foglaltak le, valamint a Mercedest, amelyben a kábítószer volt és egy Lamborginit is, összesen hatvanmillió forint értékben. Az egyik férfi ellen elfogatóparancs volt érvényben, őt büntetés-végrehajtási intézetbe szállították, a másik két felnőttet letartóztatta a bíróság.

Fülöpné felidézett egy szabolcsi esetet is: akkor értek tetten egy forgalmazót, amikor épp a vevőnek szúrta be az anabolikus szteroidot. Bács-Kiskun megyében pedig egy olyan kereskedőt sikerült elfogni, aki olyan bódító anyagokat forgalmazott már 2017 óta, amely semmilyen tiltólistán nem szerepel, nem számít pszichoaktív anyagnak és kábítószernek sem. A férfi rendszeresen elküldte egy holland laborba a készítményeit, ahonnan visszaigazolták számára, hogy a szer nem tiltott. Ellene különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt indított eljárást a rendőrség, elfogásakor pedig olyan új anyagot találtak nála, amelyről még az európai adatbázisban sem szerepel semmi – mondta a főreferens.

Oláh-Paulon László, az ORFK bűnmegelőzési osztályának megbízott vezetője arról beszélt, hogy a kéthetes akcióban a megelőzésre is nagy hangsúlyt fektettek: 281 munkatársuk tartott előadásokat, 38 ezer embert szólítottak meg, közülük 23 ezer diákot 743 iskolában.

The post Félmilliárd forint értékű drogot foglalt le a rendőrség két hét alatt appeared first on .

A boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is – jelentette be Milorad Dodik, az ország háromtagú államelnökségének szerb tagja, aki évek óta a boszniai Szerb Köztársaság elszakadása mellett kampányol.

A szarajevói sajtó szombati beszámolója szerint Dodik közölte, a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozása dönt majd azokról a témákról, amelyeket a szövetségi szinten korábban elfogadott védelmi törvény, adózási törvény és az igazságügyi szervekre vonatkozó előírások szabályoztak eddig.

Hozzátette, szakértők már dolgoznak a boszniai Szerb Köztársaság új alkotmányán és a törvényeken. Boszniai szakértők szerint egyetlen országrész sem dönthet arról, hogy a jövőben nem vonatkoznak rá a korábban szövetségi szinten elfogadott törvények, így Dodik kijelentései inkább csak az amúgy is súlyos belpolitikai viszályt mélyíthetik tovább.

Az 1992-1995-ös boszniai háború után Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.

Dodik legutóbb nyáron beszélt arról, hogy a boszniai szerbek nem fogadják el a szövetségi előírásokat. Akkor a nemzetközi közösség távozó főképviselője kötelező érvényű rendelkezésével büntethetővé tette a srebrenicai népirtás, valamint más, emberiesség elleni bűnök tagadását.

A rendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki.

Míg a bosnyák politikusok üdvözölték Inzko rendelkezését, Dodik kijelentette, hogy a jogszabály az ország felbomlásához vezethet. Hozzátette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nem szerez érvényt a népirtás tagadását tiltó, újonnan életbe lépett szövetségi törvénynek, nem működik együtt a szövetségi intézményekkel a jogszabály végrehajtásában, és nem vesz részt semmilyen erre vonatkozó tárgyaláson.

A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de ezeket nem lehet népirtásnak minősíteni.

The post Nincs nyugalom a Balkánon: a boszniai szerbek kivonulnának az ország intézményeiből és a hadseregből is appeared first on .

Hétfőtől egy héten át fokozottan ellenőrzi a teherautókat, buszokat, valamint vezetőiket a rendőrség az ország közútjain.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata szombaton a police.hu oldalon tette közzé, hogy az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata Műveleti Csoport ( ROADPOL Operational Group) éves ellenőrzési terve alapján a rendőrség október 11-17. között Magyarország egész területén a nehéz tehergépkocsik és autóbuszok fokozott közúti ellenőrzését végzi.

Az európai szintű ellenőrzés keretében elsősorban a vezetési- és pihenőidővel, a veszélyes áruk szállításával összefüggő szabályok megtartását, valamint a beutazás, illetve belföldön tartózkodás jogszerűségét vizsgálják – tették hozzá.

Kitértek arra is, hogy az ellenőrzés kiterjed az illegális migráció, az embercsempészés, a kábítószerrel, valamint lőfegyverrel kapcsolatos, illetve a vagyon elleni bűncselekmények felderítésére, megszakítására is.

The post Hétfőtől fokozottan ellenőrzi a teherautókat és a buszokat a rendőrség appeared first on .

Meghosszabbította pénteken egy isztambuli bíróság Osman Kavala török üzletember, emberi jogi aktivista előzetes letartóztatását a 2013-as Gezi parki tüntetések finanszírozásával és koordinálásával kapcsolatos perben.

A férfi elleni törökországi eljárásokat széles nemzetközi figyelem kíséri, mert már csaknem négy éve ül börtönben úgy, hogy eddig még egyszer sem találták bűnösnek. A pénteki tárgyaláson, amelyhez Kavala videóhíváson keresztül kapcsolódott, az Egyesült Államok, az Európai Unió, Németország, Franciaország, Dánia, az Egyesült Királyság, Belgium, Svájc, Hollandia és Svédország is megfigyelőkkel képviseltette magát.

A mostani döntéssel az üzletember legalább november 26-ig, tehát a következő tárgyalásig börtönben marad.

A férfit először 2017. november 1-jén tartóztatták le a Gezi parki tüntetések szervezésével összefüggésben. Őt és társait egyebek mellett a török kormány hatalmának megdöntésére tett kísérlettel vádolták. A bíróság 2020 februárjában bizonyítékok hiányában ugyan felmentette őket, Kavala ellen néhány órával később a 2016. július 15-i katonai puccskísérlet ügyében is eljárás indult.

Kavala második, a hatalomátvétellel kapcsolatos pere 2020 decemberében kezdődött meg. Ebben az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete, valamint politikai és katonai kémkedés miatt emeltek ellene vádat. Az ügyészség szerint a férfi részt vett az összeesküvés előkészítésében.

A Gezi parki tüntetésekkel kapcsolatos per idén májusban újraindult, miután az előző perben született felmentő ítéleteket a fellebbviteli bíróság januárban hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. Még 2019 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) úgy határozott, hogy Törökországnak szabadon kell engednie az üzletembert. A múlt hónapban az Európa Tanács, amelynek Törökország szinte a kezdetek óta a tagja, jelezte, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Ankara ellen, ha nem engedi szabadon Kavalát, összhangban az EJEB-határozattal.

Az isztambuli Gezi parki tüntetések immár több mint nyolc évvel ezelőtt, 2013. május végén kezdődtek a terület átépítése elleni tiltakozással, de a környezetvédő aktivisták szembeszegülése csakhamar kormányellenes megmozdulássá nőtte ki magát, miután a rendőrség erőszakkal próbálta feloszlatni a tömeget. A megmozdulásokat elfojtották, és a résztvevők ellen bírósági eljárásokat indítottak.

The post Meghosszabbította a török bíróság Osman Kavala letartóztatását appeared first on .