Biztonságpolitika

Vannak helyzetek, amikor meg kell állni egy kicsit. Aztán persze ismét összeszedjük magunkat, és folytatjuk a menetelést, mert egyszerűen így kell lennie. A hónap kétharmadánál ugyan, de induljon az októberi hírbejegyzés egy mai, még szinte forró - és persze szerencsés - felvétellel, a szolnokiak körös-hegyi éjszakai lövészetéről.

Zord

Az elmúlt hetekben Azerbajdzsán és Irán kapcsolatát beárnyékolták a két ország területén, illetve határainál zajló hadgyakorlatok. Szeptember elején Azerbajdzsán Törökországgal közösen hadgyakorlatot indított Lacsin régióban, amellyel – az esemény Lacsin-korridort felvigyázó orosz csapatokhoz való közelsége miatt – Moszkva nemtetszését is kivívta. Szeptember 21-én viszont már arról is szóltak a hírek, hogy Irán is hadgyakorlatot kezdett Azerbajdzsán országhatárának közelében.

Az esemény a tavalyi hegyi-karabahi háború után azerbajdzsáni fennhatóság alá kerülő területek – Zangilan, Fizuli és Dzsabrail kerületek– közelében zajlott le és ez volt az első olyan, Irán által megtartott művelet, amely ennyire közel folyt a dél-kaukázusi állam határaihoz. Irán a továbbiakban „Conquerors of Khaibar” név alatt folytatta hadgyakorlatát, amelyben a perzsa állam nagyjából egy hadosztálynyi katonát és felszerelést vonultatott fel, ugyancsak az Azerbajdzsánnal közös határhoz. Ezek után nem sokkal Azerbajdzsán és Törökország újabb műveletet indított Azerbajdzsán exklávéjának, Nahicsevánnak területén, „Unshakeable Brotherhood – 2021” néven, Irán közvetlen közelében. Emiatt az elmúlt napokban felmerült az az eshetőség is, hogy a két fél között növekvő feszültség még esetleg egy fegyveres konfliktusba is torkollhat. 

De mi áll a két ország erőfitogtatásainak hátterében? Irán elsődleges indokaként Izraelt nevezi meg, de reális ok az is, hogy a perzsa állam regionális vetélytársának, Törökországnak a térségben nyert befolyásával szemben nem akar nyíltan konfrontálódni és ezért próbálja meg más indokokra hivatkozva, mintegy elrettentésként megmutatni erejét a szunnita államnak.

Annak, hogy Azerbajdzsán és Izrael viszonya kétségeket ébreszt Irán vezetőiben, több oka is lehet. Az egyik ok az, hogy Izrael a dél-kaukázusi ország fontos partnere a haderőfejlesztésben: a tavalyi hegyi-karabahi háború során az Izraeltől vásárolt drónok jelentősen befolyásolták a háború végkimenetelét – Azerbajdzsán javára. Mindemellett Izrael az azeri olaj második legnagyobb felvásárlója, az ország olajellátásának több mint 40%-át Azerbajdzsán fedezi, tehát a két ország között több területen is van együttműködés. Viszont a dél-kaukázusi országra közeli katonai szövetségeseként leginkább Törökország tekint, ugyanis – részben a pántürkizmus ideológiáját kihasználva – a törökök is kivették a részüket a 44 napos háborúból és segítették az általuk gyakran csak testvérnépként nevezett azerieket.  Az azeri győzelemmel Törökország is nyert: amellett, hogy a két ország partnersége erősödhetett, Törökország eljuthatott a Kaszpi-tenger nyugati partjaira, „megvethette lábát” a Kaukázusban is. A háború óta az azeri-török kapcsolatok fénykorukat élik, ezt mutatja az is, hogy a 44 napos háború első évfordulóján Törökország és Azerbajdzsán elnökei, Recep Tayip Erdogan és Ilham Alijev egy telefonbeszélgetés során biztosították egymást arról, hogy mindent megtesznek azért, hogy a két ország között minden téren erősödjenek a kapcsolatok. 

Azonban az előbb említettek mellett Irán nemtetszésének egy banálisabb oka is van: a térség átrendeződéséből adódó gazdasági változások. A 44 napos háború lezárásával, a hegyi-karabahi területek Azerbajdzsán tulajdonába kerülése miatt megváltoztak egyes, az addig Irán által is igénybe vett kereskedelmi útvonalak. Ezek közül Irán számára kulcsfontosságú az országot Örményországgal összekötő Goris és Kapan között futó autópálya. A háborút lezáró tűzszüneti megállapodás végett ennek az útnak egy, nagyjából 20 kilométeres szakasza Azerbajdzsán fennhatósága alá került. A dél-kaukázusi síita állam ezt kihasználva minden áthaladó iráni kamionra mintegy 130 dollárnyi vámot vetett ki. Az elmúlt hetekben ebből több konfliktushelyzet is adódott: Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke szerint augusztus és szeptember között körülbelül 60 iráni kamion hajtott be engedély nélkül a területre, illetve az azeriek több kamionsofőrt is őrizetbe vettek. Az iráni külügyminiszter szóvivője, Saeed Khatibzadeh figyelmeztette Azerbajdzsánt, hogy Baku – a további konfliktushelyzetek elkerülésének érdekében – jobban ügyelhetne a határőrök irániak felé tett lépéseire.

Látható tehát, hogy az elmélyülő viszály több forrásból ered. Egy esetleges háború kirobbanása viszont a térség egyik nagyhatalmának és Azerbajdzsánnak sem állna érdekében. Így október 6-án Szergej Lavrov Hossein Amirabdollahian, iráni külügyminiszterrel tartott találkozóján szorgalmazta egy 3+3 formátum összehívását, amelyen a „nagy szomszédok” – Irán, Oroszország és Törökország -, illetve a három dél-kaukázusi állam, Azerbajdzsán, Georgia és Örményország meg tudnák vitatni gazdasági és diplomáciai kérdéseiket. Habár Amirabdollahian biztosította Lavrovot arról, hogy Irán hajlandó a formátumban résztvevő államokkal való egyezkedésre, nem valószínű, hogy a hat ország tárgyalásai meg fogják oldani a jelenlegi helyzetet eredményező, háttérben húzódó feszültségeket.

Kiemelt kép: Hadgyakorlat Iránban
Irán, 2021. október 1.
Az iráni hadsereg által közreadott képen hadgyakorlat Irán északnyugati részén, az azerbajdzsáni határ közelében 2021. október 1-jén.
Forrás: MTI/EPA/Iráni hadsereg

A Út a konfliktushoz – Mi vezetett az elmúlt hetek viszályához Azerbajdzsán és Irán között? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Elfogtak és gyújtogatással gyanúsítanak a rendőrök egy férfit aki miatt hatszáz szalmabála égett le október 15-én a 8-as főút mellett Duka község közelében – közölte a rendőrség honlapján a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság.

Már a helyszíni szemle során megállapították, hogy szándékos gyújtogatás okozta a tüzet, a celldömölki rendőrök pedig rövid időn belül elfogták a 22 éves román állampolgárságú férfit, aki kihallgatása során részletes beismerő vallomást tett – írták a közleményben.

Hozzáfűzték: a férfi letartóztatását október 17 rendelte el a bíróság, a gyanúsítottal szemben rongálás megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást a Celldömölki Rendőrkapitányság.

The post Gyújtogatót fogtak el a rendőrök Vasban appeared first on .

Ritkán látunk CIA ügynököt, nem? Összezavarodott CIA ügynököt meg még ritkábban. 20 éve megörökítettek egyet és egy ideje a youtube on is bárki megnézheti. (jó nem bárki, mert a youtube szaraxik. Aki nem lát semmit a posztban, az a "The Untold Story Of The Battle Of Mazar-I-Sharif" ra keressen rá a csatornán és talán ott megnézheti"

A tegnapelőtt posztolt CIA csoport, a Team Alpha kapcsán említettem, hogy két tagjuk Mike Spann és Dave Tyson voltak az elszenvedői a 2001-es afganisztáni harcok egyik legjobban dokumentált összetűzésének, a Qala-i Dzsangi nevű erdőben történt lázadásnak.

Spann és Tyson épp elfogott al-Káidásokat és külföldi tálibokat hallgattak ki zéró biztonsági óvintézkedések mellett, amikor az elvileg lefegyverzett és megkötözött rabok rájuk támadtak. Egy pisztoly és egy AK nem volt elég a tömeg ellen, Spann legyűrték, Tyson még időben el tudott szaladni, és ezt már az ott levő forgató csoportok is felvették. A videon 13:16-nál látszik a CIA ügynök, utána mindjárt belefut egy riporterbe, aki próbálja megtudni, hogy mi történt. Tyson sokkos állapotban, a pisztolyát hiába próbálja visszatenni a pisztolytáskába, szeretne erősítést hívni, de nincs nála telefon (igen, ezek még azok az idők). Végül a riporter műholdas telefonján felhívta a taskenti nagykövetséget és azok szóltak valakinek, és azok szóltak valakinek, vagy már az amerikai katonáknak Mazar-i Sharifban, hogy menjenek a közeli erődbe, mert baj van. Addig is amerikai bombázók megkezdték a lázadók állásait bombázni, bár ez így nem pontos, mert a koordináták esetlegesek voltak. Az afgán tolmácsok mondták, melyik épületek lehetnek a tálibok kezébe, Tyson megleadta a kb koordinátákat és a bombák nagyrészt odamentek. Talán nem világos, de ez egy nagy méretű, agyagból döngölt erőd, középen hatalmas udvarral. Az épület egyik részét (azaz a falakat és a rajta az épületeke), az erőd őrzői birtokolták, a másik felét meg a tálibok.  Innen kellett aztán majd visszafoglalni az várat.

Oroszország kezdte a háborút a Donyec-medencében, és azóta is akadályozza a konfliktus békés rendezését – jelentette ki Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, Andrij Tarannal, az ukrán védelmi tárca vezetőjével tartott közös sajtótájékoztatóján.

“Tisztázzuk, hogy Oroszország kezdte ezt a háborút, és Oroszország a kő, amely eltorlaszolja a békés rendezéshez vezető utat. Megsértették Ukrajna területi integritását és szuverenitását” – szögezte le az amerikai tárcavezető. Austin ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok továbbra is biztosítja Ukrajnának a szükséges támogatást az Oroszországgal fennálló konfliktusban.

Hangsúlyozta, hogy az észak-atlanti szövetséghez nem tartozó egyetlen országnak sincs joga megvétózni a NATO-tagságot, így Ukrajnának joga van külső beavatkozás nélkül döntenie jövőbeli külpolitikájáról. Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok kész mindaddig támogatást nyújtani Ukrajnának hadereje reformjához, amíg meg nem felel a NATO-tagsághoz szükséges kritériumoknak.

Szavai szerint az Egyesült Államok elítéli a Krím félsziget Oroszország általi annektálását, felszólítja Oroszországot, hogy vessen véget a háborúnak a Donyec-medencében, állítsa le a destabilizáló tevékenységeket a Fekete-tengeren és Ukrajna határainál, akárcsak a kibertámadásokat az Egyesült Államok és szövetségesei ellen. Biztosított afelől, hogy Joe Biden változatlanul elkötelezett Ukrajna támogatása mellett.

Austin és Taran a megbeszélésen eszmét cseréltek az ukrán-amerikai partnerség megerősítéséről is a fekete-tengeri térségben tett orosz intézkedések ellensúlyozása érdekében.

A Pentagon vezetője emlékeztetett arra, hogy 2014 óta az Egyesült Államok több mint 2,5 milliárd dollárt különített el az ukrán fegyveres erők számára az ország területi integritásának biztosítására és felségvizeinek védelmére. “Rendszeresen nyújtunk segítséget minden régióban, ez kötelességünk partnereinkkel szemben” – tette hozzá Austin.

Az ukrán külügyminiszter a maga részéről közölte: Kijev azt várja, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogassa Ukrajna függetlenségét, területi integritását, és minden rendelkezésre álló módszert felhasználva akadályozza meg Oroszországot az agresszió további, teljes háborúvá fokozásától. Mint mondta, nem szeretné összehasonlítani az Egyesült Államok és Ukrajna kapcsolatát az amerikai-afganisztáni kapcsolatokkal, és leszögezte, hogy Ukrajnának nincs kétsége, hogy számíthat Washington támogatására. “Az Egyesült Államok jól tudja, hogy Ukrajna élen jár az orosz terjeszkedés elleni küzdelemben, Oroszországnak azon törekvésével szemben, hogy felelevenítse birodalmi ambícióit, és ezáltal az egész európai kontinenst veszélyeztesse” – szögezte le.

A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a napokban kijelentette: Ukrajna NATO-csatlakozása a legrosszabb forgatókönyv Oroszország számára. Válaszul Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, hogy Ukrajnát nem érdekli Oroszország véleménye a NATO-csatlakozásról.

Az amerikai külügyminiszter Kijevben találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.

The post Amerikai védelmi miniszter: Oroszország kezdte a háborút a Donyec-medencében appeared first on .

A rendőrök 2845 nehéz tehergépkocsit és 285 buszt ellenőriztek, 904 esetben állapítottak meg jogsértést egyhetes akciójuk során, október 11-17. között – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata.

A rendőrök az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata által indított európai szintű ellenőrzés keretében elsősorban a vezetési és pihenőidőre, valamint a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályok betartását vizsgálták – olvasható a police.hu oldalon.

Azonnali közlekedési korlátozást tíz nehéz tehergépkocsi esetében kellett elrendelni. Ebben a járműkategóriában vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt 73 alkalommal, a jármű-, illetve rakománybiztonsággal összefüggésben 136 esetben, míg az okmányokkal kapcsolatos jogsértések miatt hatvan alkalommal kellett intézkedni – írták.

A tehergépkocsi-vezetők ellenőrzése során hat esetben merült fel alkoholfogyasztás gyanúja, 99 alkalommal a jármű vezetője, illetve utasa nem használta a biztonsági övet, illetve 220 jármű vezetője túllépte a megengedett legnagyobb sebességet.

Az autóbuszok ellenőrzése során 13 jármű vezetője nem tartotta be a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó szabályt. A vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt kilenc esetben, jármű-, illetve rakománybiztonsággal kapcsolatban hat alkalommal, az okmányokkal kapcsolatos jogsértések miatt nyolc esetben kellett intézkedniük a rendőröknek – olvasható a rendőrség honlapján.

The post ORFK: egyhetes akcióban 2845 nehéz tehergépkocsit és 285 autóbuszt ellenőriztek a rendőrök appeared first on .

Hivatalos személy elleni erőszak és könnyű testi sértés miatt három év börtönbüntetésre ítélte a bíróság első fokon azt a férfit, aki az utcán megverte korábbi körletfelügyelőjét – közölte a Baranya Megyei Főügyészség.

A vádhatóság azt írta, a többszörösen büntetett előéletű vádlott egy komlói élelmiszerüzlet parkolójában verte meg július végén a börtönőrt, akit korábbi szabadságvesztéseinek végrehajtása során ismert meg a büntetés-végrehajtási intézetben.

A vádlott már az üzletben észrevette korábbi körletfelügyelőjét, akit az áruház parkolójában fenyegetni kezdett, majd többször ököllel megütött és megrúgott. A vádlottat az élettársa fékezte meg.

A sértett, mint a büntetés-végrehajtás hivatalos állományú tagja hivatalos személynek minősül, ezért a férfit a Komlói Járásbíróság a három év börtönre ítélte. Az ügyészség súlyosítás érdekében fellebbezést jelentett be, így az ítélet még nem jogerős.

The post Három év börtönnel megúszta a korábbi börtönőre bántalmazását appeared first on .

Tagadta a kínai külügyminisztérium hétfőn a Financial Times értesülését, miszerint augusztusban hiperszonikus hadászati rakétát teszteltek.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő elmondta: a londoni lap által említett kísérlet valójában egy űrhajó újrahasználhatóságát biztosító technológia rutinszerű tesztelése volt. Hozzátette: a teszt kulcsfontosságú az űrhajóhasználatból fakadó költségek csökkentése szempontjából, amivel az űr békés célú használatához kívánnak kényelmes és költségkímélő módot biztosítani.

A Financial Times hétvégi jelentésében meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Kína az atomfegyverek hordozására is alkalmas hiperszonikus hadászati rakéták fejlesztésében előrébb tart, mint ahogyan azt Washingtonban gondolták.

A hiperszonikus rakéták viszonylag alacsony magasságon repülnek, és óránként nagyjából 6200 kilométert képesek megtenni, ami a hangsebesség ötszöröse. Az elfogásuk éppen ezért új feladat elé állítja a légvédelmi rendszerek fejlesztőit.

Eddig az Egyesült Államokról és Oroszországról lehetett tudni, hogy hadászati célú hiperszonikus rakétát fejlesztenek. Az észak-koreai állami hírügynökség pedig szeptember utolsó napjaiban számolt be arról, hogy Phenjan is saját fejlesztésű hiperszonikus rakétát tesztelt.

The post Peking tagadja a hiperszonikus rakétával végzett kísérletről szóló sajtóértesülést appeared first on .

A magyar jogállamiságról és Európa jövőjéről tárgyalt Varga Judit igazságügyi miniszter.

A miniszter Facebook-oldalán azt írta: Hans Dahlgren svéd Európa-ügyi miniszternek a magyar jogállamiságról elmondta, hogy a Magyarországról szóló nemzetközi híreket érdemes fenntartással kezelni, hiszen “azok gyakran egyoldalú véleményeket közölnek, és ez igaz az Európai Bizottság «független és objektív» jelentéseire is”.

Kiemelte, hogy a jogállamisági eljárások “jogi köntösbe bujtatott politikai boszorkányüldözések, amelyek legújabb ékes példája az a támadássorozat, amelyet a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt indítottak hazánkkal szemben.” A bejegyzés szerint a miniszter Stockholmban is határozottan képviselte a magyar álláspontot, miszerint a gyermekek nevelése a szülő kizárólagos joga, ezt pedig Brüsszelnek is meg kell értenie.

Varga svéd kollégájával Európa kihívásairól is beszélgetett. “Hiába választanak el minket hegyek és tengerek, hiába oly különböző a kultúránk, a célunk közös, Európát vissza kell helyezni a globális térképre” – írta, hozzáfűzve: ez csak az erős nemzetállamok okos közösségeként érhető el.

Hangsúlyozta, hogy a magyar vízió továbbra is egyenes és tiszta: “nem akarunk európai birodalomban élni”, az integráció eszköz és nem öncél, ezért az Európai Unió alapszerződéseiből törölni kell az “Európa népei közötti egyre szorosabb egység” célkitűzését, a döntéseket pedig a választott vezetőknek és nem a nemzetközi NGO-knak kell meghozniuk.

“Nemet mondunk a jogállam kiszervezésére” – tette hozzá a miniszter, aki szerint az európai integráció erejét a közös gazdasági sikerek adják, ha az országok együtt nem tudnak sikeresebbek lenni, mint külön-külön, akkor vége az Európai Uniónak. Varga azt írta, hogy a következő évtized “a veszélyes kihívások korszaka lesz”: tömeges migráció és világjárványok fenyegetnek, amelyektől meg kell védeni az európai embereket.

Szerinte emellett helyre kell állítani az európai demokráciát. “Az Európai Parlament zsákutcának bizonyult: kizárólag saját ideológiai és intézményi érdekeit képviseli” – írta, hozzátéve: növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét, Szerbiát pedig fel kell venni az Európai Unióba.

“Nagy öröm számomra, hogy Stockholmban is ennyien voltak kíváncsiak a magyar javaslatokra, és hogy ennyien kapcsolódtak be az Európát átszövő párbeszédbe” – olvasható a bejegyzésben.

The post Varga: a magyar jogállamiság becsületét Stockholmban is megvédjük! appeared first on .

Az Európai Unió hamarosan határozott üzenetet fog küldeni a minszki vezetésnek arról, hogy elfogadhatatlannak tartja “emberek felhasználását” politikai célok elérésére – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követően Borrell hangsúlyozta: az EU mindent meg fog tenni annak a fehérorosz politikának a megszüntetése érdekében, hogy embereket szállít és küld át erőszakkal az unióval közös határán Európába.

Az EU addig is megbeszélést folytat a menekültek származási országaival annak megértetésére, hogy állampolgáraikat becsapták annak híresztelésével, hogy Fehéroroszországon keresztül szabad út vezet Európába – tette hozzá a főképviselő.

A Nyugat-Balkán országaival fenntartott kapcsolatokról folytatott megbeszéléssel kapcsolatban azt mondta, a tagállamok külügyminiszterei a Koszovó és Szerbia közötti párbeszéd folytatásának fontosságát hangsúlyozták.

Az energiaárakkal összefüggésben elmondta: a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a környezetvédelem kérdése a külpolitika szerves részét képezi, ugyanis az uniós döntéseknek közvetlen geopolitikai hatásai vannak az EU-n belül és az unión kívüli országokra egyaránt. Hozzátette: a következő, novemberi külügyminiszteri ülést az energiaügynek szentelik.

Kijelentette Borrell azt is: fordulóponthoz érkeztek az iráni atomalku jövőjéről szóló tárgyalások, és az érintett államok elkötelezettek az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás megmentése mellett. Elmondta: tudomása szerint nem lesz megbeszélés az iráni atomalkuról a hét második felében Brüsszelben, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az illetékesek hamarosan találkozni fognak. Tájékoztatása szerint a tárgyalások, ahogy korábban, ismét Bécsben folytatódnak majd.

Hozzátette, az Európai Unió mindent megtesz azért, hogy az Iránnal foglalkozó, a nukleáris vonatkozású szankciók feloldását szabályozó közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) végrehajtása ismét a helyes irányba terelődjön.

A nicaraguai helyzetről folytatott megbeszéléssel kapcsolatban kijelentette: a november 7-én tervezett általános választások csalárdak, a diktátor kormány által befolyásoltak lesznek.

“Továbbra is ragaszkodunk a demokráciához, az emberi jogokhoz és a jogállamisághoz. Ragaszkodunk a politikai foglyok szabadon bocsátásához, valamint a szabad és tisztességes választások megtartásához” – fogalmazott.

Az afganisztáni helyzetről folytatott vitával összefüggésben azt mondta, az EU minimális képviseletet tart fent Kabulban, hogy irányítani tudja egyebek mellett az uniós humanitárius segélyek elosztását és az országból elmenekültek támogatását a szomszédos országokban. Az uniós jelenlét nem jelenti a tálib kormány elismerését – húzta alá Borrell.

Heiko Maas német külügyminiszter az ülést követően kijelentette, hogy Oroszország azon hétfői bejelentése, miszerint november 1-jétől felfüggeszti a NATO mellett működő képviseletének tevékenységét, az eddiginél még inkább megnehezíti az amúgy is nyugtalanító helyzetet.

“Ez a bejelentés megnehezíti a dolgokat, amelyek már így is nehezek voltak. Németország a NATO-n belül arra törekedett, hogy párbeszéd jöjjön létre Oroszországgal” – fogalmazott.

Közölte: noha Oroszország korábban jelezte, hogy hajlandó a párbeszédre, egyre inkább fel kell ismerni, hogy Moszkva már nem tűnik hajlandónak erre. Több, mint sajnálatos a moszkvai döntés, komolyan károsítja a kapcsolatokat – tette hozzá.

Az EU Fehéroroszországgal közös határán kialakult migrációs helyzetre vonatkozóan közölte, a következő napokban további tárgyalásokra kerül sor a megoldás megtalálására. Az EU nagyobb nyomást fog gyakorolni azokra a légitársaságokra, melyek menekülteket szállítanak különböző helyszínekről Minszkbe, hogy aztán Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök támogatásával az uniós határokhoz szállítsák őket – tette hozzá a német miniszter.

The post Borrell: az EU határozott üzenetet küld Minszknek, hogy elfogadhatatlan “emberek felhasználása” politikai célok elérésére appeared first on .

A digitalizáció és az internetes jelenlét világában elengedhetetlen az információbiztonság kialakítása. Rendszeres oktatások, figyelmeztetések, tapasztalások ellenére is sokan elkövetik az alapvető hibákat, melyek kiküszöbölésével megerősíthetnék védelmüket.

Bemutatunk 3 IT biztonsági hibát, melyek elhárítása számodra is előnnyé válhat.

1. Nem megfelelő jelszó használat

A legalapvetőbb hibák közé tartozik, hogy a mai napig sokan gyenge, túl egyszerű jelszavakat használnak, melyek nem tartalmaznak számokat, nagybetűket vagy speciális karaktereket. Előfordulhat az is, hogy a munkavállalók ugyanazt a jelszót használják egyszerre több felületen is, így könnyen feltörhetővé válnak. A megfelelő jelszókövetelmény beállításával megoldódik ez a probléma. Valamint a két vagy több faktoros (2FA, MFA) autentikáció bekapcsolása tovább növelheti a biztonságot.

2. Munkavállalók biztonságtudatosságának hiánya

Sokszor halljuk, hogy IT biztonsági szempontból a munkavállaló a leggyengébb láncszem. Ő az, aki a legkevésbé jártas a témában, nem ismeri fel az incidenseket, nincs tisztában a kezelési, védekezési folyamattal. Játékos feladatokkal, tesztekkel számukra is izgalmasabbá tehetjük a tréningeket, kötelező oktatásokat.

3. Helyreállítási terv hiánya

Alapos tervezés mellett is előfordulhatnak biztonsági incidensek, azonban egy katasztrófa elhárítási tervvel a visszaállás és az üzletmenet folytatása egyszerűbbé válhat. 

A fent említett néhány példán keresztül is láthatjuk, hogy megfelelő odafigyeléssel csökkenthetjük a biztonsági sérülékenységek kihasználásának bekövetkezését. Egy átlagember számára az etikus hackerek és a különböző sérülékenység vizsgálatok világa csupa misztikum, azonban, ha még magasabb szintre emelnénk  belső védelmünket, különböző biztonsági szolgáltatások közül is választhatunk.

Az egyik legegyszerűbb lehetőség a sérülékenységvizsgáló szoftver megvétele. Minden cég beállíthatja a saját hálózatára, munkaállomásaira, hogy milyen gyakorisággal fusson le a vizsgálat, majd pedig egy összefoglaló riportot is kap a talált eredményekről, sérülékenységekről. 

Választhatunk behatolás tesztet is, melynek célja az összes biztonsági rés megtalálása. Ennél a folyamatnál belső tesztelés esetén hozzáférést kell adni a tesztelőnek, külső tesztelésnél pedig egy támadást szimulálhatunk. 

A teljes védelem érdekében választási lehetőségeink közé tartozik a bug bounty program indítása is. A program során etikus hackerek tesztelik a rendszereket meghatározott scope-on belül, majd riportban összefoglalva jelentik a tálált sérülékenységeket. 

Ezek az alternatívák legtöbbször kiegészítik egymást, így többet is lehet alkalmazni egyszerre. A tesztelések scope-ja az ügyfél kérései alapján változtatható, érdemes lehet azt teszteltetni, ami szerintünk kritikus funkció vagy platform, és a legtöbb sérülékenységet tartalmazhatja.

Bármelyik tesztelési lehetőség mellett is döntünk, a megfelelő IT biztonsági szolgáltató kiválasztása kulcsfontosságú kérdés a várt eredmények eléréséhez.

Ez a döntés nem egyszerű, hiszen a piacon számtalan szolgáltató rendelkezik kiváló szakmai tapasztalattal, elismeréssel, ajánlásokkal, ezért alaposan át kell gondolni a döntést, mielőtt elköteleződünk. 

Néhány szempont figyelembevételével könnyebben kiválaszthatjuk az ideális szolgáltatót:

Anyagi költségek

A szolgáltatások összehasonlítása mindig az anyagi költségek figyelembevételével kezdődik, hiszen a meghatározott költségvetési kereten nem feltétlenül tudunk változtatni. A releváns szolgáltatókat érdemes lehet kigyűjteni és leszűkíteni azokra a jelöltekre, akik az elvárásaink teljesítése mellett beleférnek ebbe a keretbe.

Tapasztalat 

A tapasztalatokat, referenciákat feltétlenül vegyük figyelembe, azonban nem szabad csak erre hagyatkozni. Előfordulhat, hogy kiválasztunk egy „nagy nevet”, és mégsem felel meg az elvárásainknak. Kisebb cégek is bizonyulhatnak jó választásnak az elkötelezettségük miatt, ezért mindenképp vegyük fontolóra őket is.

Az apróbetűs részletek

A kiválasztás során ellenőrizzünk minden apró részletet, például a cég financiális hátterét, a nyújtott garanciákat, a felmondási feltételeket. 

A fontosabb szempontok figyelembevételével és az összegyűjtött információk tudatában kellemetlen csalódásoktól kímélhetjük meg magunkat. 

A sérülékenységek létezése alapból nem jelent problémát, nem következik belőle negatív fejlemény. A biztonsági rés kihasználása azonban súlyos károkat jelenthet számunkra. Ellophatnak adatokat, zárolhatják a rendszereket, emellett pedig reputációs veszteséget is okozhatnak. A rés megtalálása nagy előnyt jelent a cég számára, hiszen a kihasználás előtt javíthatja ki a hiányosságot. 

A HACKTIFY csapata bug bounty program indításával segíthet felfedezni a sérülékenységeket. A Nyugaton már elterjedt program Magyarországon is egyre népszerűbbé válik, hiszen a folyamatos biztonság mindenki számára elengedhetetlen. Az etikus hacker közösség segítségével kijavíthatjuk a felmerülő hibákat, és megerősíthetjük védelmünket.

További információkért látogass el honlapukra!

The post Így kerüld el az IT biztonsági hibákat! appeared first on .

Hamis védettségi igazolványok készítőit fogta el a rendőrség Győr-Ménfőcsanakon – tájékoztatott a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság.

Az ügy előzményeiről azt írták: a rendőrök augusztusban Vámosszabadi közelében egy szlovák rendszámú gépkocsi szlovák állampolgárságú sofőrjét és utasát ellenőrizték, aki hamis magyar védettségi igazolványt adott át az egyenruhásoknak. Később a sofőr nadrágjából további kilenc, hamis védettségi kártya került elő, ezért a két szlovák állampolgárt közokirat-hamisítással gyanúsították meg.

A közlemény szerint a Győri Rendőrkapitányság és a megyei rendőr-főkapitányság felderítői további információkat gyűjtöttek, tanúkat kutattak azért, hogy a hamis okiratok, okmányok készítőit is kézre kerítsék.

Ennek eredményeként a rendőrök kedd este egy 47 és egy 41 éves férfit fogtak el Győr-Ménfőcsanakon. A helyszínen és a férfiak által bérelt irodában a nyomozók már elkészült és névre szóló, a gyanú szerint hamis magyar védettségi igazolványokat találtak, valamint ezen okmányok készítéséhez szükséges több száz plasztikkártyát és egy kártyanyomtatót is lefoglaltak – ismertették.

Emellett hatvan, különböző méretű, nyomtatott oltási igazolásra, illetve kábítószergyanús anyagra bukkantak a nyomozók.

A férfiakat elfogták és előállították. Mivel egyiküknél a drogteszt pozitív értéket mutatott, őt a nyomozók készítéssel elkövetett közokirat-hamisítás és kábítószer birtoklása miatt – őrizetbe vétele mellett – gyanúsítottként hallgatták ki. Társát szintén őrizetbe vették, a rendőrség kezdeményezte mindkét férfi letartóztatását.

The post Hamis védettségi igazolványok készítőit fogták el Győr-Ménfőcsanakon appeared first on .

Újabb, fegyvereket és orvosi felszereléseket tartalmazó amerikai segélyszállítmány érkezett Ukrajnába – közölte Olekszandr Matyijcsuk, az ukrán fegyveres erők orvosi szolgálatának ezredese.

Részleteket a szállítmány tartalmáról nem hozott nyilvánosságra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember elejei egyesült államokbeli látogatása alatt született megállapodás arról, hogy Ukrajna hatvanmillió dollár értékben kap kiegészítő katonai támogatást az amerikai kormánytól egyebek között “a határai mentén jelentősen megnövekedett orosz katonai tevékenység, a kelet-ukrajnai tűzszünet megsértése és egyéb provokációk miatt”. A két ország védelmi minisztere erről Washingtonban írt alá dokumentumot, amelyben újabb Javelin páncéltörő rakéták szállítása is szerepel.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy ennek a kiegészítő támogatásnak az első része október 10-én érkezett meg a kijevi Boriszpil repülőtérre. A védelmi tárca akkori közlése szerint a már korábban egyeztetett 250 millió dolláros segítségen felül az Ukrajnának nyújtott hatvanmillió dollár értékű kiegészítő támogatás részeként – több szállítmányban – orvosi felszereléseket, fegyvereket, azokhoz szükséges lőszereket és radarfigyelő berendezéseket kap Kijev amerikai partnereitől.

A védelmi minisztérium emlékeztet arra, hogy Ukrajna 2014-től több mint kétmilliárd dollár támogatást kapott az Egyesült Államoktól.

The post Újabb amerikai fegyverszállítmány érkezett Ukrajnába appeared first on .

Washington F-16-os vadászbombázókat ajánlott fel Ankarának, miután az Egyesült Államok 2019-ben orosz védelmi rendszer vásárlása miatt kizárta Törökországot a modernebb F-35-ös harci gép fejlesztési programjából – derült ki Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap Isztambulban adott nyilatkozatából.

Erdogan az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján beszélt erről, mielőtt nyugat-afrikai útra indult. A török államfő felszólalásában azt mondta, hogy országa 1,4 milliárd dollárt fektetett az F-35-ös programba, és Ankara igyekszik elérni, hogy Washington visszatérítse az összeget. Az Egyesült Államok F-16-osokat ajánlott fel cserébe – közölte, majd jelezte, hogy megbeszélések folynak az ügyben, mindenekelőtt a védelmi minisztérium részéről.

“Ezzel kapcsolatban azt mondtuk, hogy fogadjuk el, bármilyen lépés is szükségeltetik országunk védelmi igényeinek kielégítése érdekében” – fogalmazott a török vezető. Hozzátette: arra törekednek, hogy a már meglévő F-16-osok modernizálásával, valamint új F-16-osokkal fejlesszék a légiflottát.

Törökország 2019-ben Sz-400-as légvédelmi rendszert szerzett be Oroszországtól. A török-orosz ügyletet az Egyesült Államok élesen bírálta, és válaszul kizárta Ankarát az F-35-ös vadászbombázó fejlesztési programjából, felfüggesztette a harci repülőgép eladását is Ankarának, illetve további szankciókat is kilátásba helyezett a jövőben. A török vezetés előzőleg száznál is több F-35-öst rendelt.

2020. december 14-én Washington újabb büntetőintézkedésekkel sújtotta a török védelmi ipart. Ezek között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket. Erdogan szeptember végén a CBS amerikai tévécsatornának adott interjújában kijelentette: Ankara további Sz-400-as ütegeket szándékozik még vásárolni.

Szintén szeptember végén török újságíróknak arról is beszélt, hogy Ankara és Washington kapcsolatai nem jók. Rámutatott: a korábbi amerikai elnökökkel ellentétben Joe Bidennel sajnos nem indultak jól a kétoldalú kapcsolatok. A nyilatkozatban Erdogan az országaik között feszülő védelmi ipari vitát illetően leszögezte: az amerikai vezetésnek rendeznie kell a vitát, és reményét fejezte ki, hogy nem ellenséges, hanem baráti viszony jön létre a két NATO-szövetséges között.

The post Washington: nem kap F-35-ös vadászgépeket Ankara appeared first on .

Elfogadhatatlannak nevezte az ukrán külügyi szóvivő hétfőn, hogy Oroszország akadályozza az EBESZ különleges missziójának a munkáját a Donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében, és nyomást gyakorol a küldöttségre.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hétfőn közölte, hogy kelet-ukrajnai szakadárok nem engedik missziója tagjainak, hogy elhagyják a donyecki és a horlivkai szállodájukat, amiért az ukrán erők őrizetbe vették a múlt héten kémkedés vádjával egy társukat, Kijev szerint egy orosz állampolgárságú katonatisztet.

Oleh Nyikolenko az UNIAN hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy Kijev az EBESZ-küldöttség tagjainak fogva tartását a fegyveres konfliktus békés rendezését célzó minszki megállapodások megsemmisítésére irányuló orosz törekvésként értékeli.

A diplomata emlékeztetett arra, hogy szeptemberben Oroszország nem hosszabbította meg az EBESZ-misszió mandátumát az ukrán-orosz határon, a Gukovo-Donyeck határátkelőnél. Szavai szerint ezt Oroszország azért tette, hogy megakadályozza a megfigyelés lehetőségét, és rejtve tartsa a nemzetközi közösség elől, hogy fegyvereket és lőszereket szállít, továbbá zsoldosokat küld Ukrajna területére. “Az EBESZ Állandó Tanácsának határozata biztonságos és megbízható hozzáférést biztosít az EBESZ Ukrajna egész területén működő különleges megfigyelő missziójának, hogy figyelemmel kísérje az orosz-ukrán fegyveres konfliktus övezetében fennálló helyzetet. Felszólítjuk Oroszországot, hogy maradéktalanul teljesítse kötelezettségeit: állítsa le az EBESZ-misszió megfigyelői elleni provokációkat, oldja fel mozgásuk korlátozását, biztosítsa számukra az akadálytalan bejutást az ideiglenesen megszállt területekre Donyeck és Luhanszk megyékben, továbbá szavatolja biztonságukat” – jelentette ki a szóvivő. Hozzátette: Ukrajna kapcsolatba lép nemzetközi partnereivel annak érdekében, hogy az EBESZ különleges megfigyelő missziója folytathassa munkáját.

Az EBESZ vasárnap esti közleményében tájékoztatott arról, hogy felfüggesztette a tűzszünet betartásán őrködő, Donyeck megyében állomásozó megfigyelő missziójának munkáját, miután mintegy kétszáz oroszbarát szakadár tüntetett a donyecki központjuknak helyt adó szálloda előtt a szakadár oldalon harcoló Andrij Koszjak katonatiszt őrizetbe vétele miatt.

Olekszij Aresztovics, a háromoldalú – Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló – minszki összekötő csoport ukrán küldöttségének szóvivője szerint az EBESZ megfigyelői bázisainál megrendezett szakadár tiltakozó akciók arról tanúskodnak, hogy Oroszország megpróbálja az EBESZ-küldöttséget kiszorítani a Donyec-medence megszállt területeiről. “Mi ezt következetes és tudatos politikának tekintjük, amelynek célja az EBESZ kiszorítása a megszállt területekről, ami durván aláássa az európai biztonsági rendszert” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy az ukrán delegáció állandó kapcsolatban áll az EBESZ bécsi irodájával és az EBESZ megfigyelői missziójával. Hozzátette: Ukrajna az EBESZ missziójának tevékenységére úgy tekint, mint a Donyec-medencei konfliktus elfogulatlan figyelemmel kísérőjére, és olyan “erőre”, amely elősegíti az Ukrajna és Oroszország közötti párbeszédet.

Oroszország 2014-ben, a Viktor Janukovics Moszkva-barát ukrán államfő menesztéséhez vezető tömeges tüntetések után annektálta az Ukrajnához tartozó Krímet. Ezután fegyveres harc robbant ki Kelet-Ukrajnában az ukrán fegyveres erők és az oroszbarát szakadárok között. Kijev a Krím félszigetet és a szakadárok által ellenőrzésük alá volt Donyec-medencei területeket Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek tekinti, Oroszországot pedig a konfliktus részesének. Moszkva ezzel szemben elutasítja azokat a kijevi vádakat, hogy ő szította a konfliktust, és fegyveres erőket állomásoztat a térségben, a válságot pedig Ukrajnán belüli “polgárháborúnak” nevezi.

Az EU elítélte, hogy Oroszország népszámlálást és sorozást tart az Ukrajnától elcsatolt területeken
Az Európai Unió elítéli, hogy Oroszország október 15-től november 14-ig népszámlálást folytat az Ukrajnától elcsatolt Krímben és Szevasztopol városában, valamint hogy október 1-jén újabb sorozási kampányt indít a területen – közölte az uniós külügyi szolgálat (EEAS) szóvivője. A brüsszeli közlemény szerint az orosz intézkedések a Krím jogellenesnek tartott annektálása legitimálására irányuló kísérletet jelentenek, továbbá Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli tevékenységnek minősülnek és (Ukrajna) önállósága és területi egysége további aláásására irányulnak. Az Európai Unió felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a nemzetközi jog megsértését jelentő tevékenységével a Krím félszigeten. Hozzátették, az unió továbbra is azon dolgozik, hogy békés úton vessen véget a félsziget jogellenes orosz elfoglalásának.

The post Oroszország akadályozza az EBESZ-megfigyelők Donyec-medencei munkáját appeared first on .

Befejeződött az Északi Áramlat-2 gázvezetékpár első vezetékének feltöltése, amely így üzemkésszé vált – közölte a projektet irányító Nord Stream 2 AG.

Az üzemeltető tájékoztatása szerint a tervnek és a tervezési követelményeknek megfelelően a gázvezetéket mintegy 177 millió köbméter úgynevezett technológiai gázzal töltötték fel, ami 103 bar nyomást biztosít a csőben. Ez elegendő a gázszállítás jövőbeni megindításához.

Korábban a Dán Energiaügynökség megállapította, hogy az első vezeték minden követelménynek megfelel, és készen áll az indításra. A Nord Stream 2 AG-tól a német szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) szeptemberben kapta meg független üzemeltetői minősítés iránti kérelmét, ami az EU harmadik energiacsomagjának követelménye. Uniós előírás, hogy a gáz kitermelését és szállítását a vezetéken különböző vállalatok valósítsák meg.

A német szakhatóság engedélyének kiadása akár négy hónapig is eltarthat, azután az ügy az Európai Bizottság elé kerül majd.

A Gazprom orosz gázipari cég szeptember 10-én jelentette be, hogy befejeződött az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték építése. A vezetékpáron évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítható, ebből a Gazprom korábbi közlése szerint 5,6 milliárd köbméter még az idén elérheti a német elosztórendszert.

Az Ukrajnát elkerülő, 11 milliárd dolláros beruházás a duplájára, évi 110 milliárd köbméterre növeli a már meglévő Északi Áramlat kapacitását.

Ukrajna számára kulcskérdés, hogy Oroszország milyen útvonalon fogja szállítani a gázt. A Moszkva és Kijev között jelenleg érvényben lévő tranzitmegállapodás 2024-ben jár le. Az ukrán felet megillető tranzitdíj elérheti az évi 3 milliárd dollárt.

The post Üzemkész az Északi Áramlat-2 első vezetéke appeared first on .

Koronavírus-fertőzés okozta szövődmények következtében, 84 éves korában elhunyt Colin Powell, volt amerikai külügyminiszter – adta hírül hétfőn, a Facebook közösségi oldalon közzétett közleményében a volt tárcavezető családja.

Mint írták, Powell az új típusú koronavírus elleni védettséghez szükséges összes oltást megkapta, és a Maryland államban található Walter Reed katonai kórházban részesült kezelésben. “Colin L. Powell tábornok, volt amerikai külügyminiszter, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának volt elnöke ma reggel elhunyt a Covid-19 okozta szövődmények következtében. Minden, a védettséghez szükséges oltást megkapott. Szeretnénk megköszönni a Walter Reed Nemzeti Orvosi Központ egészségügyi személyzetének a gondoskodó kezelést!” – írta a Powell család.

“Elvesztettünk egy rendkívüli és szerető férjet, apát, nagyapát és egy nagyszerű amerikait” – tették hozzá a közleményben.

A CNBC televízió információi szerint bár a politikust beoltották, de hematológiai rákbetegsége okán az immunrendszere nem tudott megbirkózni a fertőzéssel.

A jamaicai bevándorlók gyermekeként Harlemben született Colin Powell volt az Egyesült Államok történetének első afroamerikai nemzetbiztonsági tanácsadója, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának első afroamerikai vezetője és az első afroamerikai külügyminiszter is.

A New York-i egyetemen végzett, ahol részt vett a tartalékos tisztek kiképzésére létrehozott katonai ösztöndíj programban (Reserve Officers Training Corps, ROTC). 1958-ban az amerikai hadsereg hadnagyaként az akkori Nyugat-Németországban teljesített szolgálatot. A volt külügyminiszter 1962-ben vette feleségül Alma Johnsont, három gyermekük született.

Kétszer járt Vietnámban. 1962. és 1963. között, John F Kennedy elnök katonai tanácsadójaként, majd 1968. és 1969. között, amikor részt vett a My Lai-i vérengzés kivizsgálásában. Megkapta a Bíbor Szív (Purple Heart) kitüntetést, amelyet az Egyesült Államok fegyveres erői azon tagjainak ítélnek oda, akik háború során csatában, ellenséges fegyvertől sebesültek meg.

Később, az 1980-as években, Ronald Reagan, republikánus elnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként szolgált, majd a hadsereg négycsillagos tábornokaként, George H.W. Bush és Bill Clinton elnöksége idején a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője lett.
George W. Bush elnöksége idején, 2001. és 2005. között az Egyesült Államok első afroamerikai külügyminisztere volt. “Powell tábornok amerikai hős, amerikai példa és (élete) nagyszerű amerikai történet” – mondta róla George W. Bush, amikor 2000-ben bejelentette a katonai vezető külügyminiszteri jelölését.

Powell az Egyesült Államok legmagasabb rangú polgári kitüntetését, az Elnöki Szabadságérmet George H.W. Bush és Bill Clinton volt elnököktől is megkapta.

The post Elhunyt Colin Powell, volt amerikai külügyminiszter appeared first on .

Az erőszak ellen emelte fel szavát Ferenc pápa vasárnapi beszédében az utóbbi napokban a világ több pontján elkövetett terrorista támadások kapcsán.

A katolikus egyházfő szokásos vasárnap déli beszéde után a Norvégiában, Afganisztánban és Nagy Britanniában elkövetett, számos halottat és sebesültet maguk után hagyó támadásokról szólt.

“Kérlek benneteket, térjetek le az erőszak útjáról, amely mindig a veszteseké, vereséget jelent mindenki számára. Ne felejtsük, hogy az erőszak erőszakot szül” – jelentette ki Ferenc pápa.

A pápa terrorista támadásként említette a norvégiai Kongsbergben október 13-án elkövetett támadást, amelyben egy feltételezhetően iszlamista hátterű dán férfi íjával öt emberrel végzett. A londoni rendőrség terrorcselekménynek nyilvánította Sir David Amess brit parlamenti képviselő pénteki meggyilkolását, a politikust délkelet-angliai választókörzetében egy férfi szúrta meg többször késsel. Az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára a dél-afganisztáni Kandahár legnagyobb síita mecsetében pénteken elkövetett pokolgépes merényletet, amelynek legalább 47 halottja és 70 sebesültje volt.

Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter-bazilikában püspökké avatta Guido Marinit, az olaszországi Tortona püspökét, aki 2007-től mostanáig a vatikáni szertartások ceremóniamestereként volt ismert. Püspökké avatta a chilei Andrés Gabriel Ferrada Moreirát, a Klérus Kongregációjának titkárát.

A bazilikában mintegy 1500 egyházi személy és hívő volt jelen a Vatikánvárosban is enyhített járványintézkedéseknek köszönhetően.

The post Ferenc pápa szerint a terrorizmus mindenki számára vereséget jelent appeared first on .

Afgán nők egy csoportja, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, valamint Jeanine Ánez vizsgálati fogságba helyezett korábbi bolíviai ideiglenes elnök is szerepel az Európai Parlament (EP) emberi jogok védelméért odaítélhető Szaharov-díjának idei jelöltjei között.

Az uniós parlament tájékoztatása szerint afgán nők tizenegy főből álló csoportját az EP szocialista és a zöldpárti frakciója jelölte az egyenlőségért és az emberi jogokért folytatott kiállásukért. A jelöltek csoportjában az Afganisztán Független Emberi Jogi Bizottság (AIHRC) elnöke, az afgán női hálózat vezetője, az afgán állami filmvállalat első női elnöke, a volt nőügyi miniszter, egy polgármester, emberi jogi és nőjogi aktivisták, tanárok és egy újságíró szerepel.

Jeanine Ánez jelölését a konzervatív-reformerek (ECR) képviselőcsoport támogatta azzal az indokkal, hogy a bolíviai politikus hazájában a másként gondolkodókkal szembeni elnyomás, valamint a latin-amerikai megfelelő eljárástól és jogállamiságtól való megfosztás szimbóluma. Ánez 2019 novemberében lett ideiglenes elnök, miután Evo Morales jelenlegi elnök állítólagos választási csalást követett el. A tavaly novemberben tartott választások után békés hatalomátadás történt, idén március 13-án azonban Ánezt letartóztatták terrorizmus, lázadás és összeesküvés vádjával. A politikus azóta börtönben van.

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust és aktivistát a néppárt (EPP) és a Renew Europe frakciók jelölték a díjra a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok terén folytatott küzdelme elismerésére. Navalnij Vlagyimir Putyin és kormánya elleni reformok támogatásával vált ismertté. Tavaly augusztusban, egy szibériai út során mérgezési kísérletet hajtottak végre ellene. Felépülése után idén januárjában visszatért Moszkvába, ahol letartóztatták, februárban pedig két és fél év börtönre ítélték. Áprilisban 23 napos éhségsztrájkot indított, hogy tiltakozzon az orvosi ellátás hiánya miatt. Júniusában az orosz bíróság betiltotta Navalnij regionális irodáinak és korrupcióellenes alapítványának működését.

A Szaharov-díj idei nyertesét az Európai Parlament elnöke és a frakcióvezetők választja október 21-én, az EP strasbourgi plenáris ülésén, majd a döntés eredményét kihirdetik. A díjat december 15-én Strasbourgban adják át.

A Szaharov-díjat 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov orosz fizikus nevét viselő díjra a parlamenti frakciók vagy legalább 40 képviselő ajánlhat jelöltet. A díjhoz 50 ezer euró (mintegy 18 millió forint) jutalom jár.

The post Szaharov-díj: afgán nők egy csoportja, Navalnij és a korábbi bolíviai ideiglenes elnök az idei jelöltek között appeared first on .

Az Európai Unió Fehéroroszországgal közös határán kialakult migrációs helyzet miatt Ylva Johansson uniós belügyi biztos a lehetséges megoldások megtalálása céljából egyeztetésre hívta Lengyelország, Lettország és Litvánia EU-hoz akkreditált nagyköveteit.

Ylva Johansson Titter-üzenetében “nagyon aggasztónak” nevezte az érintett tagállamok Fehéroroszországgal közös határainak közelében elterülő erdőkben rejtőző, köztük súlyos állapotban lévő gyerekekről érkező jelentéseket. Mint írta: a helyzet megoldására a három uniós tagország mellett megbeszélésre hívja az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) képviselőjét is.

Az Európai Bizottság szokásos sajtótájékoztatóján Eric Mamer, a testület vezető szóvivője csütörtökön kérdésre válaszolva azt mondta, az uniós bizottságot rendkívüli módon aggasztja az EU Fehéroroszországgal közös határán kialakult migrációs helyzet, ami emberek életét is követeli. A bizottság az érintett tagországok hatóságaival szoros kapcsolatban áll a helyzet megoldására.

Adalbert Jahnz, a bizottság illetékes szóvivője egy, a határkerítés esetleges uniós finanszírozására vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: az EU azért nem járul hozzá a migrációs nyomás megállítását célzó határkerítések építéséhez, mert álláspontja szerint a migráció vonatkozásában az uniós finanszírozást oda kell csoportosítani, ahol az a legtöbb hozzáadott értéket képviseli. Ezek közé pedig egyebek mellett sokkal inkább a hatékony eljárásokhoz kapcsolódó integrált határigazgatási megoldások tartoznak, mintsem az alapvető infrastruktúrák finanszírozása, amit a tagállamok maguk fedeznek – mondta.

Az Európai Unió szerint a Fehéroroszországon Lengyelországba, Lettországba és Litvániába érkező illegális menedékkérők érkezése az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette minszki rezsim tevékenységével áll összefüggésben. Az érintett uniós tagországok szerint a fehérorosz határszakaszokon szervezett bevándorlási akció zajlik, a fehérorosz hatóságok erővel kényszerítik rá a bevándorlókat a határ átlépésére.

Az Európai Bizottság ezt a tevékenységet államilag finanszírozott embercsempészetként jellemezte egy október elején bemutatott jelentésében, miszerint az idén nagyjából hétezer ember, többnyire szíriai, iraki, kameruni és kongói állampolgár lépett be szabálytalanul az Európai Unió területére.

A lengyel rendőrség egy újabb migráns holttestére bukkant a fehérorosz határnál
Egy 24 éves, szíriai illetőségű illegális bevándorló holttestére bukkantak Lengyelországban a Fehéroroszországgal közös határ közelében – közölte az északkelet-lengyelországi Podlasiei vajdaság rendőrsége. A lengyel külügyminisztérium a nap folyamán bekérette a fehérorosz ügyvivőt a helyzet tisztázása érdekében. A holttestet szerdán fedezte fel egy mezőn a járőröző rendőrségi helikopter. A térségben rendkívüli állapot van érvényben. Az előzetes vizsgálat szerint a menekült Lengyelországba érkezését megelőzően Fehéroroszország területén tartózkodott, amiről a nála talált iratok tanúskodnak – tájékoztatott a rendőrség. “Szeptember 15-re keltezett fehérorosz vízumot találtak nála. Ez arra utal, hogy szeptember közepén érkezhetett Fehéroroszországba” – mondta a PAP-nak Tomasz Krupa, a podlasiei rendőrség szóvivője. Hozzátette, hogy a halott – személyi okmánya szerint – 24 éves szíriai férfi. A halál okát nem közölték. Az ügyben vizsgálatot indítottak.

The post Az Európai Bizottság egyeztetésre hívta a Fehéroroszországgal határos tagországok nagyköveteit appeared first on .