Biztonságpolitika

A lakástüzek és a szén-monoxid-mérgezések megelőzésére, a kémények és fűtőberendezések ellenőrzésére figyelmeztet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) annak apropóján, hogy indul a fűtési szezon.

Ez annál is inkább fontos, mert a kémények és a fűtőberendezések karbantartásának, illetve a szén-monoxid-érzékelők hiánya miatt például az idén már 702 kéménytűzhöz riasztották a tűzoltókat, illetve 14 honfitársunk vált szén-monoxid-mérgezés áldozatává – tartalmazza az OKF pénteki közleménye.

Mint írják: a kéményeket gázos fűtés esetén kétévente, szilárd tüzelés esetén évente célszerű ellenőrizni. Akik családi házban élnek és oda nincs bejegyezve semmilyen vállalkozás, azok számára a kéményseprés ingyenes. A kéményseprő akkor jön, amikorra a kéménytulajdonos időpontot foglalt.

A katasztrófavédelem kéménysepréssel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalán irányítószám alapján ki lehet keresni, hogy a katasztrófavédelemnél vagy valamelyik kéményseprőcégnél lehet időpontot egyeztetni az ingyenes ellenőrzésre. Ugyanezen a weboldalon az online ügyintézést kiválasztva lehet időpontot foglalni a katasztrófavédelem kéményseprőinél. A kéménytüzek leggyakoribb oka, hogy a kürtő nincs megfelelően kitisztítva és a kémény belső falára lerakódott korom és kátrány meggyullad.

A fűtési időszakban megnő a szén-monoxid-mérgezéses esetek száma is – hívták fel a figyelmet. Hangsúlyozták: tévhit, hogy csak a régi gázkazánoknál jelentkezhet ez a probléma, mert minden nyílt égésterű fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, amennyiben nem biztosított a levegő-utánpótlás.

A kandalló, a cserépkályha, illetve a vegyes tüzelésű kazán, a konvektor és a fali vízmelegítő is lehet nyílt égésterű és akkor ezek a szoba levegőjét használják működés közben. Ha nincs elég friss levegő ezek környezetében, szén-monoxid fog keletkezni, ami magas koncentrációban akár egy percen belül is halált okozhat – magyarázzák.

Ebben a helyzetben érdemes minden nyílt égésterű fűtő- és vízmelegítő eszköz mellé szén-monoxid-érzékelőt helyezni fejmagasságban, a fűtőeszköztől egy méter távolságra. A megbízható érzékelők listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján – tartalmazza a közlemény.

Halálos lakástűz
Halálos lakástűz volt Budapest II. kerületében – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Mukics Dániel azt írta, csütörtök este érkezett segítségkérés, amely szerint egy huszonnégy órája nem látott idős ember lakásának ajtaját ki kell nyitni. A tűzoltók bejutottak az ingatlanba, amely egy Pajzs utcai társasház harmadik emeletén helyezkedik el. A lakásban egy holttestet találtak. Felfedezték egy korábbi tűz még izzó nyomait: öt négyzetméteren égett a hálószobában az ágy és környezete.

The post Katasztrófavédelem: indul a fűtési szezon, előzzük meg lakástüzeket! appeared first on .

Legalább ötven halálos áldozata és 140 sebesültje van annak a robbantásnak, amely az észak-afganisztáni Kunduz egyik síita mecsetében történt pénteken – közölték kórházi források.

A támadásra a Gozar-e-Szayed Abád mecsetben került sor a pénteki ima idején. Egy kunduzi kórház névtelenül nyilatkozó orvosa elmondta, hogy mostanáig 35 holttestet és 50 sebesültet vittek be hozzájuk. Korábban az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű szervezet egyik helyi tisztségviselője azt nyilatkozta, hogy 15 holttestet és több mint 90 sebesültet szállítottak be a szervezet kunduzi klinikájára.

Más hírforrások nyolcvan, sőt száz halottról számoltak be helyi tisztségviselőkre és szemtanúkra hivatkozva. Az ENSZ afganisztáni missziója a Twitteren több mint száz sebesültről és halottról írt.

Zabiulláh Mudzsáhid tálib szóvivő csak annyit mondott, hogy sok hívő meghalt és megsebesült. Hozzátette: a tálibok különleges erői a helyszínre érkeztek, és vizsgálják, hogy mi történt. Később egy tálib illetékes, Matiulláh Róháni elmondta: öngyilkos merényletre került sor. Egyelőre senki sem jelentkezett elkövetőként.

A közösségi oldalakon több fotót és felvételt hoztak nyilvánosságra, amelyeken a romok között túlélők után kutató emberek láthatók. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet számos hasonló támadást követett el az afganisztáni síita kisebbség ellen. A szunnita szélsőségesek eretneknek tartják a síitákat.

Vasárnap a kabuli Íd Gah mecset bejáratánál robbantottak az Iszlám Állam szélsőségesei. Az imaházban Mudzsáhid anyjának gyászszertartását tartották éppen, amelyen állítólag több magas rangú tálib vezető is részt vett. Az áldozatok számára vonatkozóan eltérő értesülések vannak. A tálibok legalább öt civil halottról számoltak be, más sajtójelentések viszont tizenkét halottról és több mint harminckét sebesültről szóltak.

Az ilyen támadások rámutatnak arra, hogy a tálibok augusztus 15-i hatalomra kerülésével sem szűnt meg az erőszak Afganisztánban. A radikálisok azóta többször léptek fel az Iszlám Állam szélsőségeseivel szemben az afgán fővárosban.

The post Sokan meghaltak és megsebesültek egy afganisztáni síita mecsetben elkövetett öngyilkos merényletben appeared first on .

Szervezett bevándorlási akció zajlik a lengyel-fehérorosz határon, a fehérorosz hatóságok általában erővel kényszerítik rá a migránsokat a lengyel határ átlépésére – jelentette ki pénteken Piotr Müller lengyel kormányszóvivő a lengyel közszolgálati rádióban.

A Fehéroroszország felől augusztus óta erősödő migrációs nyomásnak kitett határszakaszról beszélve, a lengyel kormányszóvivő Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt tette felelőssé a helyzetért.

“Szervezett akcióról van szó”, amely során Fehéroroszországba szállítanak embereket az arab országokból, valamint a világ más részeiből. “Ők legálisan érkeznek oda, majd többségüket erővel kényszerítik rá az illegális határátlépésre” – jelentette ki Müller. A migrációs nyomást hibrid háborúnak, Lengyelország, Litvánia, Lettország és az egész Európai Unió ellen irányuló akciónak nevezte.

Annak kapcsán, hogy a lengyel püspöki kar elnöke, Stanislaw Gadecki érsek előző nap humanitárius folyosó létesítését kérte a lengyel-fehérorosz határon, Müller aláhúzta: szükséges segítségben részesítik azokat, akik átjutnak Lengyelországba. Az érsek egy homíliában úgy látta: a lengyel-fehérorosz határon “politikai célú eszközként használják fel a migránsokat”. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a lengyel katolikus jótékonysági szervezet, a Caritas Polska 2016 óta kész koordinálni a humanitárius folyosók létesítését a háborúk és üldöztetések legjobban rászoruló áldozatai számára.

A lengyel szejm múlt csütörtökön hosszabbította meg hatvan nappal a Fehéroroszországgal határos térségben egy hónapja érvényben lévő rendkívüli állapotot. A határszakasz védelmére két és fél méter magas, 180 kilométer hosszúra tervezett drótkerítést építenek.

Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnöke csütörtöki sajtóértekezletén megerősítette: döntés született arról, hogy a kerítést “nagyon nehezen legyőzhető akadállyal” helyettesítik, elsősorban a határ szárazföldi, nem a Bug folyó képezte szakaszán. “Az európai tapasztalat, több ország, például Magyarország és Görögország tapasztalata mutatja, hogy ez az egyetlen lehetséges módszer” – jelentette ki Kaczynski.

Beszámolt azon értesüléséről, hogy a határ fehérorosz oldalán a hatóságok bekísérik a menekülteket az egy kilométer széles, szigorúan őrzött, kerítéssel elkülönített határmenti sávba. Ezt Kaczynski egyértelmű bizonyítéknak nevezte arra, hogy a fehérorosz állam részt vesz a bevándorlási akcióban. Hozzátette azt is, hogy a fehérorosz tisztviselők személyesen segítik a bevándorlókat a lengyel oldalon felállított kerítés legyőzésében, átvágják a szögesdrótot.

A lengyel határőrség szóvivője pénteken közölte: előző nap a fehérorosz tisztviselők lövéseket adtak ki a lengyel határőröket segítő katonák irányában. Feltehetőleg vaktöltényeket lőttek ki, senki sem sérült meg – tette hozzá a szóvivő. A közlést követően a varsói külügyi tárca tudatta: bekérették a fehérorosz nagykövetség ügyvivőjét, a lépés a határon fennálló helyzettel függ össze.

A lengyel határőrség adatai szerint augusztusban 3,5 ezer, szeptemberben 7,5 ezer, október első napjaiban pedig mintegy négyezer határsértési kísérletet regisztráltak a fehérorosz határszakaszon.

The post Lengyel kormányszóvivő: a fehéroroszok erővel kényszerítik rá a menekülteket a lengyel határ átlépésére appeared first on .

Az Európai Parlament (EP) nagy többségben állásfoglalást fogadott el, amelyben a képviselők az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette fehérorosz rezsim felelőseinek nemzetközi bíróság elé állítását kérik.

Az EP szerint Lukasenkát és rezsimjének tagjait személyesen kell felelősségre vonni, el kell ítélni őket a fehérorosz nép ellen elkövetett bűncselekményekért. A képviselők határozott szolidaritásukról biztosítják Litvániát, Lengyelországot, Lettországot és más olyan uniós tagállamokat, amelyekbe a fehérorosz kormány jelentős számú bevándorlót és menekültet irányított, hogy politikai nyomást gyakoroljon az Európai Unióra válaszként a Brüsszel által bevezetett személyi és gazdasági szankciókért.

A tagállamoknak és az uniós intézményeknek közös feladatuk, hogy sürgősen kezeljék a menekültválságot, segítsék a határon rekedt migránsokat, és biztosítsák számukra a szükséges ellátást – hangsúlyozták az állásfoglalást megszavazó képviselők. A EU törvényhozó testülete emellett egy ötödik szankciócsomagot sürgetett.

Elítélik továbbá a Lukasenka és Vlagyimír Putyin közti folyamatos egyeztetést, és megismétlik: napvilágra kell hozni, mennyire támogatja Oroszország a fehérorosz rezsim elnyomó politikáját, illetve azt, milyen szerepe van Moszkvának az unió elleni hibrid támadásban.

The post Nemzetközi bíróság el állítaná a fehérorosz rezsim felelőseit az EP appeared first on .

Oroszország és Kína a nemzetbiztonságára nézve komoly veszélynek tekinti az Egyesült Államok és szövetségeseinek katonabiológiai tevékenységét – közölte közös nyilatkozatában az orosz és a kínai külügyminiszter.

Az orosz diplomáciai tárca honlapján megjelent dokumentumban a két miniszter azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok területén kívül működő több mint 200 amerikai laboratórium “titkos és átláthatatlan” tevékenysége “komoly aggodalmakat és kérdéseket vet fel” a nemzetközi közösségben a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (BTWC) betartásával kapcsolatban. Hasonló gyanút fogalmazott meg a két miniszter az Egyesült Államok és szövetségesei területén végzett katonabiológiai tevékenységgel kapcsolatban is.

“Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nem szolgáltatnak érdemi információkat az efféle katonabiológiai tevékenységről, amelyek eloszlathatnák a nemzetközi közösség félelmeit, az Oroszországi Föderáció és Kína felszólítja az Egyesült Államokat és szövetségeseit: nyíltan, átláthatóan és felelősségteljesen járjanak el azáltal, hogy a megfelelő módon beszámolnak a külföldön és saját területükön folytatott katonabiológiai tevékenységükről, és támogatják a BTWC jogilag kötelező erejű jegyzőkönyvéről szóló tárgyalások újrafelvételét, amely hatékony mechanizmussal rendelkezik, ezzel szavatolva a BTWC betartását” – hangzott a közös nyilatkozat.

A két miniszter Oroszország és Kína nevében leszögezte, hogy a BTWC-t a nemzetközi béke és biztonság egyik pillérének tekinti, és megerősítette, hogy valamint az egyezmény tekintélyének és hatékonyságának fenntartása iránti eltökéltségét.

Az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszaka 1971. december 18-án hagyta jóvá a biológiai (bakteriológiai) fegyverek és toxinok fejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról és a meglévő készletek megsemmisítéséről szóló egyezményt. Ez a nyolc cikkből álló dokumentum volt az első olyan többoldalú leszerelési egyezmény, amely teljesen betiltotta a fegyverek egy egész kategóriáját. Alapjául a vegyi fegyverek betiltásáról szóló, 1925-ben Genfben elfogadott jegyzőkönyv szolgált, amely azonban nem terjedt ki a kutatás, fejlesztés, gyártás és felhalmozás korlátozására, ráadásul e fegyverek alkalmazását is megengedte megtorlásként, ha az ellenség hasonló fegyverrel támad.

A dokumentumot 1972. április 10-én egyidejűleg írták alá Washingtonban, Londonban és Moszkvában az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió képviselői. Az egyezmény 1975. március 26-án lépett hatályba, amikorra 22 állam – köztük Magyarország – letétbe helyezte a ratifikációs okmányokat. A konvenciót a világ 196 országából 183 írta alá vagy csatlakozott hozzá, további négy állam aláírta, de még nem ratifikálta, és tíz állam, köztük Izrael, még nem írta alá.

A BTWC hibájának róják fel, hogy semmilyen hivatalos, egyértelmű és jól működő ellenőrző mechanizmust nem léptetett életbe az előírások betartásának vizsgálatára. Az egyezmény megenged bizonyos kutatásokat, ha azok békés célúak, azaz a baktériumok, vírusok, mérgek elleni védekezést szolgálják, de erre hivatkozva akár a biológiai fegyverek előállítására is alkalmas laboratóriumok ellenőrzése is megakadályozható.

Az úgynevezett felülvizsgálati konferenciákon a szerződés megerősítésének, kiterjesztésének és egy ellenőrzési rendszer létrehozásának lehetőségeit vizsgálták meg. Ugyanakkor olyan kérdésekben nem tudtak megegyezni, hogy milyen eljárással kövessék nyomon a megállapodás betartását, hol húzzák meg a határvonalat betartása és be nem tartása között, és miképpen akadályozzák meg tiltott mérgek, felszerelések vagy technológiák egyik országból a másikba jutását.

The post Moszkva és Peking szerint nem átlátható az amerikai katonabiológiai tevékenység… még szép! appeared first on .

A Balassagyarmati Járásbíróság kábítószer-kereskedelem és más bűncselekmények miatt ítélte el egy bűnszervezet 19 tagját, akik Szlovákiából Magyarországra behozott kábítószereket és új pszichoaktív anyagokat értékesítettek Nógrád megye szinte egész területén — közölte a Nógrád Megyei Főügyészség vezetője.

Bóna Gyula István közleményében azt írta: a Balassagyarmati Járási Ügyészség még 2019-ben emelt vádat a bűnszervezet 20 tagjával szemben kábítószer-kereskedelem és birtoklás, valamint új pszichoaktív anyaggal visszaélés miatt. A bíróság összesen közel hetven év szabadságvesztést szabott ki, az ítélet nem jogerős.

2014 környékén egy család férfi tagjai a szabadulásukat követően kezdtek kábítószerrel és új pszichoaktív anyagokkal kereskedni, melyhez 2015 és 2016 között a család több tagja is csatlakozott. A szereket eleinte különböző helyekről szerezték be, majd 2015 körül egy szlovák férfi vált fő forrásukká.

A drogokat az egymást közt felosztott területek fogyasztóinak értékesítették, adagonként néhány száztól pár ezer forintig terjedő vételáron. A vevői kör szélesítése érdekében további dílereket is beszerveztek, akik otthonukból, iskoláknál, áruházak környékén, szórakozóhelyen, játszótereknél, egy kórháznál, sőt még az egyik ügyészség épülete mellett is árusították a tiltott szereket.

2017 januárjában egy konkurens, kábítószert árusító család egyik tagját és társait elfogta a rendőrség, többségüket a bíróság letartóztatta. A szabadlábon maradt édesanya ismerte a hattagú banda egyik tagját, akinek felajánlotta fia egykori vevői körét, cserébe “helypénzt” kért a dílerektől, sőt, a különböző szerek árának meghatározásában is döntő szerepe volt.

A szlovák beszállítót 2017 nyarán ellenőrizték a rendőrök, nem sokkal később a bűnszervezet többi tagján is rajtaütöttek.

A főügyész közölte: a járási ügyészség vádirata alapján a Balassagyarmati Járásbíróság előtt folyt a büntetőeljárás. Kilenc vádlott előkészítő ülésen elismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, tíz vádlottat a bíróság a tárgyalás lefolytatását követően mondta ki bűnösnek, míg egy vádlott ügyét elkülönítették, mert távol maradt a tárgyalástól.

A bíróság a bűnszervezetben betöltött szerepük alapján tíz vádlottal szemben 4 év 6 hónap és 8 év közötti szabadságvesztés büntetést, három vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztést, hattal szemben pénzbüntetést szabott ki.

Az ítélet rendelkezik továbbá több, a bűncselekmény elkövetéséből származó ingatlan, egy gépjármű és több millió forint vagyonelkobzásáról, emellett a vádlottaknak több millió forint bűnügyi költséget is meg kell fizetniük. A lefoglalt pszichoaktív anyagokat és kábítószereket elkobozták.

A döntés a bejelentett fellebbezések miatt még nem jogerős.

The post Drogterjesztő bűnszervezet tagjait ítélték el Nógrád megyében appeared first on .

Emléktáblát helyezett el a Görög Intézet a Nákó és a Berg család második világháború alatt végzett embermentő tevékenysége és Raoul Wallenbergnek nyújtott segítsége emlékére a I. kerületi Úri utca 15. szám alatt.

Görög Athéna, az intézet vezetője felidézte, hogy az épületnek fontos szerep jutott a második világháborúban, amikor Wallenberg svéd diplomata embermentő tevékenységét segítették a ház lakói. A Nákó család görög eredete fontos a magyarországi görög közösség számára, ezért is kezdeményezték az emléktábla felállítását.

A ház Berg Tibor alezredes tulajdonában állt. Lánya, Gloria von Berg az emléktábla-avatáson úgy fogalmazott, ezzel az emléktáblával jelképesen az édesapja hazajött, és itt fog lakni Magyarországon. Az emléktáblát Arszeniosz Kardamákisz, Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája, Köves Slomó főrabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője és Harrach Péter országgyűlési képviselő leplezte le.

Harrach  beszédében úgy fogalmazott: az ebben a házban élők szilárd emberi méltósága felelőssé tette őket embertársaik iránt. Ezzel az emléktábla-avatással egy általános, “ősi fokon gyakorolt emberi értéket ünnepelünk”, az embermentés felelősségét – mondta.

Arszeniosz metropolita arról beszélt, hogy olyan emberekre emlékezünk, akik kitárták házuk és szívük ajtaját a bajba jutottak előtt. Hozzátette: büszke arra, hogy a görög ortodoxia mindig a helyes utat választotta, amikor zsidó embertársainkról volt szó akár Görögországban, akár Magyarországon. Szeretettel, méltósággal kell embertársaink felé fordulni, tisztelni kell mások véleményét és nyitottnak kell lenni a párbeszédre – emelte ki.

Köves főrabbi felidézte, hogy a Talmud tanítása szerint, aki egy ember életét megmenti, az a világot menti meg. Úgy fogalmazott, hogy az ebben a házban tevékenykedő emberek hőstetteivel nagyon könnyű azonosulnia, hiszen – mint mondta – két nagymamája is a Wallenberg által kiállított menlevelekkel menekült meg a haláltól. Abban az időszakban, amikor az állatinál is rosszabb ösztönök uralták a világot, a náci borzalom hengerelte végig Európát, voltak emberek, akik hősiesen igyekeztek tenni valamit. Ezek lehetnek akár apró cselekedetek is, de egy-egy ember megmentésével az emberiséget mentették meg – hangoztatta.

Az Úri utcai épületben Wallenberg és a háztulajdonos Berg család jóvoltából sok zsidó üldözött is menedékre talált a vészkorszak idején. A házban lakott annak idején Nákó Erzsébet, Wallenberg titkárnője is.

The post Emléktáblát avattak két embermentő család emlékére Budán appeared first on .

Oroszország nyolc, NATO mellé akkreditált diplomatájának szerdai kiutasítása nem kapcsolódik konkrét eseményhez, a katonai szövetségnek azonban ébernek kell maradnia a “rosszindulatú” orosz tevékenységekkel kapcsolatban – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A NATO szerdán jelentette be, hogy kiutasítja az észak-atlanti szövetség mellett működő orosz misszió nyolc tagját, arra hivatkozva, hogy “be nem jelentett hírszerzőtisztekről” van szó.

Stoltenberg a NATO-tagállamok nemzetbiztonsági tanácsadóinak brüsszeli ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva megerősítette: a NATO döntése nem kapcsolódik semmilyen konkrét eseményhez, a szövetség azonban – mint közölte – már egy ideje rosszindulatú orosz aktivitás növekedését észleli, legalábbis Európában. “Cselekednünk kellett” – fogalmazott. Hozzátette: a nyolc orosz diplomata tevékenysége nem volt összhangban NATO-akkreditációjukkal.

Kiemelte továbbá, hogy a szövetség és Oroszország kapcsolata a hidegháború ideje óta nem volt a jelenlegihez hasonló mélyponton. A NATO ugyanakkor továbbra is elkötelezett a párbeszéd fenntartása mellett Moszkvával – tette hozzá Stoltenberg. Az orosz diplomatáknak a hónap végéig kell elhagyniuk Brüsszelt.

2018. március végén a NATO hét orosz diplomata akkreditációját vonta vissza Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai megmérgezése miatt, a katonai szövetség melletti orosz képviselet személyzetének létszámát pedig a korábbi harminc helyett húsz főben maximálták. Szkripal és lánya 2018. március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került kórházba. A férfi korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, s kettős ügynökként tíz éven át dolgozott a brit külső hírszerzésnek. Brit álláspont szerint Szkripalt és lányát idegméreggel próbálták meggyilkolni, amiért Oroszország a felelős. Moszkva ezt visszautasította.

Oroszország és az észak-atlanti szövetség viszonya a Krím orosz elcsatolása és a délkelet-ukrajnai konfliktusba történt orosz beavatkozás nyomán romlottak meg. 2018. március végén a NATO visszavonta hét orosz diplomata akkreditációját Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai megmérgezésére hivatkozva, a katonai szövetség melletti orosz képviselet személyzetének létszámát pedig a korábbi harminc helyett húsz főben maximálta.

Orosz külügy: Moszkva nem hisz a NATO-nak
Oroszország nem hisz a NATO-vezetők kijelentéseinek a párbeszéd szükségességéről, miután a katonai szövetség kiutasította képviseletének nyolc munkatársát – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes. Grusko emlékeztetett arra, hogy a NATO vezetői közelmúltbeli nyilatkozataikban a feszültség csökkentésének és a párbeszéd felújításának fontosságát hangsúlyozták az orosz-NATO tanácsban, és szorgalmazták, hogy Moszkva küldjön nagykövetet Brüsszelbe. A “diplomata” szerint a NATO az afganisztáni kudarc után nem tud meglenni az “orosz fenyegetés” felemlegetése nélkül.(Bagoj mondja verébnek… A Szovjetunió sem tudott az afganisztáni kudarc után meglenni a NATO fenyegetés felemlegetése nélkül. A -szerk.- megj.)

The post NATO-főtitkár: az orosz diplomaták kiutasítása nem kapcsolódik konkrét eseményhez appeared first on .

Tartalékos katonák hadgyakorlatának bemutató napját rendezték meg a Veszprém megyei Újdörögdön.

Az október 2. és 8. között zajló összevont kiképzésen mintegy hétszáz tartalékos vesz részt, az ország 19 megyéjéből és a fővárosból. Polyák András ezredes, a Magyar Honvédség 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred parancsnoka a bemutató előtt az MTI-nek elmondta, hogy a gyakorlaton az ezredük mellett a Magyar Honvédség 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred vesz részt.

Tájékoztatása szerint az objektumőrzést, -védelmet, a támadáselhárítást, a területzárást, a tűzharcot, valamint a sérültek evakuálását és ellátását gyakorolják. A kiképzés fő célja a területvédelmi alegységek felkészítése.

A gyakorlat után Bozó Tibor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Tartalékképző és Támogató Parancsnokság vezetője a látottakat értékelve elmondta, fegyelmezettek és jól felkészültek a tartalékosok, akik az évek során egyre jobban teljesítenek és létszámuk is nő.

The post Tartalékosok gyakorlatoznak az újdörögdi romvárosban appeared first on .

Húsz éve alakult a Magyar Tartalékosok Szövetsége (Matasz), amely képzéseket és programokat szervez a tartalékos katonáknak és a honvédelem iránt érdeklődő civileknek.

A szövetség a közleményében azt írták: a hét elején ünnepi küldöttgyűléssel emlékeztek meg a szervezet húszéves fennállásáról. Az eseményen Benkő Tibor honvédelmi miniszter ismertette a honvédelem és haderőfejlesztés legaktuálisabb kérdéseit, valamint a magyar honvédelem történetét bemutató előadásokat hallgathattak meg a résztvevők.

A Mataszt 2001-ben hozták létre azzal a céllal, hogy – hasonlóan más NATO tagországokhoz – összefogja a tartalékos katonákat és mindazokat a civileket, akik szeretnének tenni a honvédelemért. A tartalékosok száma 2010 után jelentősen nőtt, mostanra több mint 11 ezren vannak.

A szervezet képzéseket, versenyeket, lövészeteket szervez, de terepi tájékozódásra, járőrképzésre is várják a jelentkezőket. Országos tagozatai igyekeznek lefedni a haderő különböző szakmai területeit, így egészségügyi, repülős, ejtőernyős, búvár és hajós, továbbá hagyományőrző tagozat is működik.

The post Húszéves a Magyar Tartalékosok Szövetsége appeared first on .

A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt tizennyolc ember ellen a Budapest Környéki Törvényszéken.

Az ügyészség azt közölte, hogy egy feltételesen szabadságra bocsátott férfi 2017-ben és 2018-ban olyan emberekkel lépett kapcsolatba, akik ellen, illetve az érdekeltségeikbe tartozó cégekkel szemben hatósági eljárások voltak folyamatban.

A férfi a sorozatban elkövetett bűncselekmények során magát valótlanul a NAV, a rendőrség vagy az ügyészség állományába tartozó magas rendfokozatú, illetve beosztású, valamint a belügyminiszter közvetlen irányítása alatt álló hivatalos személynek adta ki. A 41 éves férfi többször valótlanul azt állította, hogy a korrupciós pénzt a Belügyminisztérium úgynevezett “fekete kasszájába” szállítja, amelyből ő jutalékot, a vesztegető személy pedig hatósági eljárásoktól mentességet jelentő védettséget kap – írták.

Az elfogása óta “személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt” lévő vádlott a bűncselekmények elkövetéséből származó pénzt nem továbbította senkinek, és mintegy 300 millió forinttal gazdagodott. A nyomozó ügyészség az eljárás során vádlottól hét gépjárművet, 24 millió forint készpénzt, ékszereket, valamint dollárt és eurót foglalt le, továbbá két ingatlan zár alá vételéről is intézkedett.

A többi vádlott részben a bűncselekmények elkövetésében vett részt, részben pedig mint vállalkozó a vesztegetési pénzt adta abban a tudatban, hogy azzal hivatalos személyt befolyásol – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

The post Vádat emeltek tizennyolc ember ellen egy 300 milliós korrupciós ügyben appeared first on .

Mindenki szeretné, ha a 15 éve meggyilkolt Anna Politkovszkaja újságíró halálának felelőseit megbüntetnék – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a sajtó munkatársainak Moszkvában, a bűncselekmény évfordulóján. A további kommentártól elzárkózott.

“Mi nem kommentáljuk és nem is kívánjuk kommentálni a nyomozás munkáját. Köztudott, hogy sok bűncselekményt, különösen a megrendelésre elkövetett bűncselekményeket nagyon nehéz felderíteni, és gyakran sok-sok évbe telik, amíg ezeket felderítik. Természetesen mindannyian azt szeretnénk, ha ennek a bűncselekménynek az elkövetőit és azokat, akik megrendelték, azonosítanák és megbüntetnék” – mondta az elnöki szóvivő.

Politkovszkaja a független Novaja Gazeta című napilap különtudósítójaként bíráló hangnemben írt a Kremlnek a Csecsenföldön és az egész észak-kaukázusi régióban folytatott politikájáról. A 48 éves újságírónőt 2006. október 7-én gyilkolták meg Moszkvában saját otthonának lépcsőházában. A gyilkosság miatt 2015. május 20-án öt csecsen férfit ítéltek el: Lom-Ali Gajtukajev csecsen bűnbanda-főnököt és három unokatestvérét, Rusztam, Dzsabrail és Ibragim Mahmudovot, valamint Szergej Hadzsikurbanov volt rendőrt. Gajtukajev és Rusztam Mahmudov életfogytiglanit kapott, a többieket 12 és 20 év közötti büntetésre ítélték. Később, bűnrészesség címén, Dmitrij Pavljucsenkov volt rendőrt 11 évre ítélték.

Gajtukajev 2017-ben meghalt a börtönben.

A Politkovszkaja-gyilkosság megrendelőjének személyét azóta sem állapította meg az ügyben folytatott vizsgálat. A megrendelő vagy megrendelők büntethetősége a másfél évtized elteltével elévült.

Az Európai Unió az évforduló alkalmából nyilatkozatban sürgette, hogy Oroszország “nyílt és áttekinthető eljárásban” büntesse meg a felelősöket, és tartsa tiszteletben az emberi jogok terén nemzeti és nemzetközi szinten vállalt kötelezettségeit. Az uniós állásfoglalás rámutatott, hogy a gyilkosság 15. évfordulója olyan időszakban érkezett el, amikor “a független médiára és a civil társadalomra példátlan nyomás nehezedik az orosz kormány részéről”.

Politkovszkaja hozzátartozóinak és kollégáinak gyanúja szerint a gyilkosságot politikai indítékból követhették el. A Novaja Gazeta feltételezése szerint a történtek kapcsolatban állhattak Ramzan Kadirov csecsen vezetővel. A lap úgy tudja, hogy Szulim Jamadajev, az egyik befolyásos csecsen klán tagja közölni kívánt valamit a szerkesztőséggel Politkovszkaja meggyilkolásával kapcsolatban, de 2009-ben Dubajban megölték. A fivérével, Rusztammal egy évvel korábban Moszkvában végeztek.

A Jamadajev tervérek a csecsenföldi Vosztok (Kelet) különleges zászlóalj parancsnokai voltak. Egyes feltételezések szerint az újságírónő cikkei sérthették a klán érdekeit, amiért bosszút álltak rajta.

A Szabadság Rádió orosz szolgálatának híroldala emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Markin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) volt szóvivője többször is kijelentette, hogy Politkovszkaja halálához köze lehet Borisz Berezovszkij néhai oligarchának, aki rossz szemmel nézte az újságírónő tevékenységét. A hozzátartozók és a kollégák azonban abszurdnak nevezték ezt a verziót. Berezovszkijt 2013-ban holtan találták londoni elővárosi otthonában.

A Novaja Gazetának egyébként hat újságíróját gyilkolták meg a lap 1993-ban történt megalapítása óta. A szerkesztőség honlapján kétórás dokumentumfilmet osztottak meg Politkovszkaja halálának 15. évfordulóján.

The post Kreml: nagyon szeretnénk, ha elnyernék büntetésüket a Politkovszkaja-gyilkosság felelősei, de sajnos ennyire voltak képesek az orosz nyomozók appeared first on .

Életveszélyt okozó testi sértés, rablás, szexuális erőszak és kifosztás miatt huszonkét év fegyházbüntetéssel sújtott egy korábban emberölés miatt is elítélt férfit a Pécsi Ítélőtábla.

A bíróság közleménye szerint a 46 éves, sokszorosan büntetett előéletű, korábban emberölés, rablás és testi sértés miatt már elítélt, utolsó büntetéséből 2018 októberében szabaduló vádlott rablási célból életveszélyesen bántalmazott, majd megerőszakolt egy másik férfit. A férfi 2020 tavaszán – pénzért – favágásban segített a 62 éves, végstádiumú daganatos állapotban lévő áldozatának. Miután a fizetségét elköltötte, este – már lerészegedve – pénzszerzési céllal visszatért a sértett házához – írták.

A másik férfi állította, hogy nincs több pénze. Ezután a vádlott ököllel többször fejbe ütötte, a már földön fekvő áldozatát tovább bántalmazta és azzal fenyegette, hogy megöli, ha nem kap megint pénzt. A vádlott átvizsgálta a sértett pénztárcáját, de nem talált semmit, emiatt késsel is fenyegette a védekezésben elfáradt, ellenállni képtelen férfit, majd nemi erkölcs elleni bűncselekményt is elkövetett ellene.

A sértett – kihasználva, hogy támadója kiment az udvarra – értesítette a rendőröket, akik a férfit a lakásban elfogták. A sértett a bántalmazás következtében életveszélyes agyzúzódást szenvedett, néhány héttel a cselekmény után pedig “sorsszerű megbetegedései miatt” meghalt.

Első fokon a Szekszárdi Törvényszék a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés, rablási kísérlet, szexuális erőszak, kifosztás, lopás miatt – mint erőszakos, többszörös visszaesőt – tizennyolc év fegyházra ítélte. A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a férfi büntetését huszonkét év fegyházra súlyosította, azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet jogerős. (Joggal vetődik fel a kérdés: mit kellett volna még művelnie ennek a rettenetnek, hogy tényleges életfogytot kapjon? 68 évesen szabadulni fog, biztos, hogy ki kell tenni a társadalmat ennek az elvetemült bűnözőnek? A -szerk- megj.)

The post Testi sértésért 22 évet kapott egy korábban gyilkosságért is elítélt férfi appeared first on .

Neonáci terrortámadást akadályoztak meg az orosz hatóságok Vlagyivosztokban – közölte csütörtökön az Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB szerint a Tengermellék Jobboldalijai elnevezésű – a hírekben korábban nem szerepelt – szervezet 21 éves vezetője pokolgépes merényletre készült. A vádlott az orosz bevándorláspolitikával szembeni nemtetszését szándékozott ilyen módon kifejezni. Lakásán a nyomozók robbanóanyag összetevőit, pokolgép összeállítását szolgáló útmutatást, négy kést és egy jobboldali radikális szervezet alapszabályát foglalták le, amely erőszakos bűncselekményekre való felszólításokat tartalmaz.

Az FSZB legutóbb hétfőn, Baskírföldről számolt be egy neonáci terrortámadás meghiúsításáról. Ufában egy ötfős neonáci csoportot vettek őrizetbe, amelynek 17-20 éves tagjai egy “rendvédelmi objektumot” terveztek megtámadni. A gyanúsítottaktól egy bevetésre kész, házilag összeállított pokolgépet, kilenc hidegfegyvert, valamint náci anyagokat foglaltak le.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a hatóságok az elmúlt két év alatt mintegy nyolcvan terrorcselekményt hiúsítottak meg Oroszországban. Ezek túlnyomó többségét iszlamista csoportok készültek elkövetni az ország európai részén.

The post Neonáci terrortámadást hiúsított meg Vlagyivosztokban az FSZB appeared first on .

Az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim államilag szponzorált embercsempészetet folytat, amelynek következtében idén mintegy 7000 főként szíriai, iraki, kameruni és kongói illegális migráns lépett be az Európai Unió területére – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos kedden, az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.

A fehérorosz-lengyel-litván-lett helyzetről szóló EP jelentés megvitatása keretében a biztos elmondta: a minszki vezetés politikai célok elérésére használja a menekülteket, konkrétan ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon az unióra a fehérorosz kormány ellen bevezetett személyi és gazdasági szankciók miatt.

“Lukasenka fittyet hány a nemzetközi normákra, eszközként tekint ezekre az emberekre, és még tőkét is kovácsol belőlük” – hangsúlyozta.

Hozzátette: fehérorosz állami idegenforgalmi cégek szervezik a menekültek érkezését, akiknek több ezer dollárt kell letétbe helyezniük az utazásért cserébe, amelyet aztán soha nem kapnak vissza. A bevándorlókat ezután rendszám nélküli járművekkel a lengyel, litván, lett határ közelébe szállítják, és otthagyják őket. Johansson szerint, “az ilyen fanatikus lépések a rezsim részéről azt mutatják, hogy Lukasenkáék körül kezd elfogyni a levegő”.

A fehérorosz vezetés elszámította magát, az EU egységesen lép fel taktikái ellen. Míg az EU erélyes válaszlépéseket tesz, partnerországait is figyelmezteti, hogy a tél közeledtével egyre kockázatosabb a migránsok útnak indulása – tette hozzá.

Johansson arra is kitért, hogy a tavaly augusztusi tisztességtelen választások után a fehérorosz vezetés továbbra is szisztematikusan elnyomja a politikai ellenzéket és a független sajtóhangokat. Az országban zárt ajtók mögött, politikailag motivált perek folytak, amelyek eredményeként ellenzéki politikusok többéves börtönbüntetést kaptak. Az országban jelenleg hétszáz politikai fogoly van, és számuk egyre növekszik.

“Az EU továbbra is a rendszer áldozatai és a fehérorosz nép mellett áll. Az Európai Bizottság hárommilliárd eurós gazdasági csomagot terjesztett elő Fehéroroszország demokratikus átmenetének támogatására, amennyiben az országban politikai irányváltás történik” – jelentette ki.

The post Uniós biztos: a Lukasenka-rezsim államilag szponzorált embercsempészetet folytat appeared first on .



A Dominikai Köztársaságban elfogták azt a férfit, aki hét év alatt mintegy ötszáz sértettnek 1,2 milliárd forint kárt okozott albérletes és ingatlaneladásos csalásokkal, valamint bankszámlák megcsapolásával – jelentette be a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Farkas Péter alezredes, a gazdasági bűnözés elleni főosztály vezetője közölte: hároméves nyomozással derítették fel a bűncselekmény-sorozatot, amely hét évvel ezelőtt kezdődött, és elfogták a 30 éves férfit, akit a csalássorozattal, valamint más bűncselekmények elkövetésével gyanúsítanak. Az ügyben jelenleg 130 gyanúsított van, közülük a főszervezőn kívül még négyen vannak letartóztatásban.

A szövevényes ügyről a főosztályvezető elmondta: a gyanúsított és társai nem létező vagy nem a tulajdonukban lévő ingatlanokat adtak ki vagy adtak el, később pedig az ingatlanügyletekhez szükséges személyes adatok és kémprogramok segítségével csapolták meg az áldozatok bankszámláit.

Az alezredes felidézte, eleinte “albérletes csalások” miatt kezdett nyomozni a rendőrség. Az áldozatok albérleti hirdetésre jelentkeztek, ekkor – azzal az ürüggyel, hogy sok a jelentkező – rávették őket arra, hogy látatlanban kifizessék a bérleti díjat és a kauciót; a hirdetők azt ígérték, hogy ezt visszakapják, ha nem tetszik nekik a lakás. A lakást az eredeti tulajdonos tudta nélkül hirdették meg, de az is előfordult, hogy az ingatlan nem is létezett.

A nyomozás jelenlegi adatai szerint 280 ilyen csalást követtek el, a lakásokat 180-300 ezer forintért “adták ki”.

A csaláshoz “asszisztenseket”, strómanok, “próbanaposokat” vett igénybe a csalássorozat főszervezője, elosztva közöttük a részfeladatokat: az egyiknek bérelnie kellett lakást, a másiknak meg kellett mutatnia, volt, aki csak a pénzt vette át vagy továbbította.

Farkas Péter felhívta a figyelmet arra: az asszisztenseket munkaszerződéssel alkalmazták, a hitelesség érdekében létező cég létező ügyvezetőjének adta ki magát a bűnszervezet vezetője, T. Alex, aki a csoportot interneten és mobiltelefonon irányította a személyes találkozások teljes mellőzésével, így anonimitását saját társai és áldozatai előtt is meg tudta őrizni. Eddig 419 közreműködőt azonosított a rendőrség.

2017-től már lakásokat adtak el ilyen módszerrel, a tulajdonos tudta nélkül, a jelenlegi adatok szerint 78-at, 20-45 millió forintos áron. A lakások vonzóak voltak, a túl olcsó árat azzal magyarázták, hogy családi okokból kell eladniuk gyorsan vagy azért, mert a tulajdonos külföldre költözik.

Az adásvételnél többször arra hivatkoztak, hogy a járvány miatt nem tudják személyesen megmutatni az ingatlant, de tudnak róla nagyméretű képeket és videókat küldeni, ehhez letöltettek olyan programokat, amelyek figyelték a számítógép-használók netbankos belépési adatait, így hozzájutottak a bankszámlák számához és az egyenleghez is.

A csalásban közreműködött álügyvéd is, aki egy valódi ügyvéd nevével élt vissza; úgy hívta fel a vevőket, mint a szerződés készítője, akinek meg kellett küldeni a személyes okmányok másolatát. Ezek alapján az elkövetők hamis meghatalmazást írtak, és a telefontársaságoknál megváltoztatták a vevők telefonjának a sim-kártyáját, így a netbankba belépéshez szükséges sms már a csalók telefonjára érkezett. Volt, akinek 128 millió forint tűnt el a cége bankszámlájáról. A kicsalt pénzek minden esetben a Dominikai Köztársaságba kerültek.

A csalók nemcsak a vásárlók, de az álláshirdetésre jelentkező asszisztensek bankszámlaadataihoz is hozzáfértek, így volt, hogy azokat csapolták meg.

További elkövetési mód volt, hogy az asszisztensek hamis meghatalmazással, cégek nevében nagyértékű mobiltelefonokat vettek, 0 forintos kezdőrészlettel, amelyeket azután továbbadtak egy orgazdának.

Az alezredes elmondta: nehezítette a nyomozást, hogy több mint 200 bankszámlát használtak, köztük bitcoin-fiókokat is, valamint 600 e-mail címet, és az elkövetők azonosítását nehezítette a járvány miatti kötelező maszkhordás.

Hozzátette, nehézséget jelentett az is, hogy a 2019 januárjában alakult nyomozócsoport ugyan 3,5 hónap alatt kiderítette, hogy a most 30 éves, diploma nélküli férfi áll az ügyletek mögött és kiadta a nemzetközi elfogatóparancsot is, majd megküldték a bűnügyi jogsegélykérést Dominikára, de a két ország között nincs kiadatás.

A Fővárosi Főügyészség a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményre hivatkozva tudta elérni, hogy Dominikán végül júniusban elfogják a gyanúsítottat, akiről kiderült, hogy illegálisan tartózkodik az országban, ezért kitoloncolták Németországba, ahonnan Budapestre hozták – közölte Farkas Péter.

A hároméves nyomozás során csaknem ezer tanút hallgattak meg; az okozott kár egyharmadát – 337 millió forintot – lefoglalta a rendőrség.

The post Elfogták az 1,2 milliárd forintos csalással gyanúsított férfit appeared first on .

Az ügyészség a világjárvány ellenére, a jogi és technikai újításoknak köszönhetően hatékonyan működött – állapította meg az Országgyűlésnek benyújtott, az ügyészi szervezet 2020-as munkájáról szóló éves beszámolójában a legfőbb ügyész.

Polt Péter – a Legfőbb Ügyészség szerdai közleménye szerint – a beszámoló legfontosabb megállapításait videóüzenetben is összefoglalta.

Emlékeztettek, hogy a 2020 márciusában bevezetett veszélyhelyzet a büntetőeljárási törvényben foglaltaktól eltérő eljárásjogi szabályokat határozott meg. Az ügyészség szerepe rendkívüli módon felértékelődött, hiszen amellett, hogy a nyomozásokat felügyelte és a vádat képviselte a bíróság előtt, segítette az eljárások gyors és járványügyi szempontból minél kevesebb kockázatot jelentő módon való befejezését is – hívták fel a figyelmet.

“Az adatok azt mutatják, hogy a gyorsabb eljárási formák jelentős mértékben, csaknem 66 százalékkal nőttek az előző évihez képest. Ez egyebek mellett annak köszönhető, hogy a Legfőbb Ügyészség iránymutatása szerint minden olyan ügyben, amelyben ennek törvényes feltételei adottak, büntetővégzés meghozatalára kellett indítványt tenni” – emelték ki a közleményben. Hozzátették: a számok bizonyítják ennek a megoldásnak a sikerességét, ugyanis az összes vádemelés csaknem 72 százalékában büntetővégzés meghozatalára tett javaslatot az ügyész, így kevesebb az ügyhátralék a bíróságokon, az ügyészség pedig tartja a maga diktálta tempót.

Hangsúlyozták, hogy a regisztrált bűncselekmények számának csökkenése 2020-ban is folytatódott, de olyan területek is vannak, amelyekre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani: nőtt a szándékos befejezett emberölések és az emberölési kísérletek száma. Továbbra is emelkedik az embercsempészettel összefüggő esetek, valamint a technológiai fejlődéssel kapcsolatba hozható ügyek száma, mint például a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó bűncselekmények, a pénzmosás, továbbá az információs rendszer vagy adat megsértésével kapcsolatos bűncselekmények.

Az információs rendszerek útján elkövetett bűncselekmények egységes kezelésének igénye az ügyészség szervezetének fejlesztését is szükségessé tette. Ezért 2020-ban a Legfőbb Ügyészségen a kiemelt, korrupciós és szervezett bűnözés elleni ügyek főosztályán belül létrejött a kiberbűnözés elleni osztály.

A jogalkotói akarattal összhangban, továbbra is kiemelt célja az ügyészségnek a gazdaság “kifehérítése” – fogalmaztak -, így nagy figyelmet fordít a költségvetési csalások felderítésére. Bár csökken az ilyen jellegű bűncselekmények száma, továbbra is jellemző, hogy ezek az esetek szerteágazóak, bonyolult ténybeli és jogi megítélésűek, és évről évre új elkövetési formák jelentkeznek – fűzték hozzá.

Közölték azt is, hogy a korrupciós bűncselekmények miatt iktatott büntetőeljárások száma kismértékben csökkent 2020-ban.

Az ügyészség kiemelt figyelmet szentelt a környezet védelmének; a környezetvédelmi, természetvédelmi és állatvédelmi ügyekben az intézkedések száma több mint 43 százalékkal emelkedett 2020-ban az előző évihez képest.

A gyermek- és ifjúságvédelem területén az ügyészség által a gyámhivatalokhoz benyújtott, védelembe vétel iránti hatóságieljárás-kezdeményezések száma az előző évihez képest jelentősen, 22 százalékkal, a távoltartás iránti ügyekkel kapcsolatos figyelemfelhívások száma pedig csaknem 18 százalékkal emelkedett.

Mint írták, a 2020-as év ügyészségi munkájának is szerves része volt a nemzetközi együttműködések erősítése: Polt Péter legfőbb ügyész még a járvány miatti korlátozások bevezetése előtt, 2020 januárjában találkozott az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatójával, Ville Italával Budapesten. A két szervezet hagyományosan kiváló munkakapcsolatát az uniós szervezet legfrissebb adatai is alátámasztják. A 2020-as éves jelentés szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot – ami 37 százalék – jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67 százalékában emelt vádat 2016 és 2020 között. A sikerek továbbfejlesztése érdekében készülő együttműködési megállapodás aláírás előtt áll – tették hozzá.

Az említett év eseménye, hogy megkezdődött a szakmai egyeztetés az Európai Ügyészséggel (EPPO). Ennek eredményeként idén tavasszal a magyar ügyészség a nem csatlakozó országok közül elsőként – és eddig egyedüliként – kötött kölcsönös előnyökre épülő munkamegállapodást az EPPO-val, ezzel is kinyilvánítva együttműködési szándékát – hangsúlyozták.

Az Országgyűlésnek benyújtott éves jelentés összefoglalójában a legfőbb ügyész kiemelte: bízik a képviselők támogatásában és abban, hogy pártállástól függetlenül a magyar igazságszolgáltatás törvényeknek megfelelő, az igazság keresése szellemében történő működésében érdekeltek.

The post Polt: az ügyészség hatékonyan működött 2020-ban is appeared first on .

A dél-koreai turisták halálát okozó Hableány dunai kishajó katasztrófájának büntetőperében, a Fenyő János megölése miatt Gyárfás Tamás médiavállalkozó és Portik Tamás ellen folyó eljárásban, valamint VV Fanni megölése ügyében is a tervek szerint elsőfokú ítélet lehet a jövő év elején, első felében a Fővárosi Törvényszéken – mondta Szabó József Tamás bíró, a törvényszék szóvivője.

Hozzátette: az óriási terjedelmű Quaestor-ügyben viszont annak ellenére, hogy minden munkanap tartanak tárgyalást, megjósolhatatlan, hogy mikor lesz ítélet. A szóvivő a járványhelyzettel összefüggésben azt tanácsolta az ügyfeleknek: amikor a bíróság kezelőirodáihoz fordulnak, a gyorsabb ügyintézés érdekében éljenek az előregisztráció lehetőségével a törvényszék honlapján.

Szabó arra is felhívta a figyelmet: a bírósági épületek használatának a rendjét a törvényszék elnöke szabályozza, és amennyiben súlyosbodik a járvány, megfontolják, hogy újra bevezessék-e az érdeklődők számára minden tárgyaláson kötelező előregisztrációt, ami jelenleg csak a nagyobb közérdeklődést kiváltó ügyekben fordul elő.

A szóvivő beszélt arról is, hogy a Fővárosi Törvényszék mintegy félszáz ügyét a Budapest Környéki Törvényszékről kirendelt bírák tárgyalnak, köztük tucatnyi nagy súlyú gazdasági büntetőügyet is. Ezek a tárgyalások a Budapest Környéki Törvényszék épületében lesznek.

Szabó megjegyezte: a Fővárosi Törvényszék az ország legleterheltebb bírósága. A kirendelésekre az arányosabb munkateher-elosztás miatt volt szükség, ami az ügyfeleknek is kedvező, hisz így gyorsabban befejeződhetnek az eljárások. Hozzátette, hogy nem szokatlan ez a megoldás, korábban többször előfordult már, hogy fővárosi bírákat rendeltek ki, hogy vidéken segítsenek az ügyek elbírálásában.

A Budapest Környéki Törvényszékről kirendelt bírák által tárgyalt ügyek közt van többek között az Árpa Attila ellen kábítószer miatt indult eljárás. A színész, rendező nyilatkozataiban tagadta az ügyészségi vádat.

The post Rövidesen véget érhet a Fenyő-gyilkosság, VV Fanni és a Hableány ügye appeared first on .

Alekszej Navalnijnak ítélték oda idén a Szabadság Lovagja díjat a Warsaw Security Forum nemzetközi varsói konferencián, a kitüntetést a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus nevében a hozzá közelálló ellenzékiek, Vlagyimir Milov és Leonyid Volkov vették át.

A varsói biztonságpolitikai konferenciát 2014 óta szervezik, a Szabadság Lovagja díját a szabadság, az igazságosság és a demokrácia fejlesztésében szerzett érdemekért ítélik oda évente.

A köszöntőbeszédet mondó Toomas Hendrik Ilves volt észt elnök – akinek 2016-ban adományozták a Szabadság Lovagja díjat – leszögezte: Navalnijt “üldözték, kihallgatták, verték, megmérgezték és bebörtönözték” azért, mert kiállt “a totalitarizmus irányába tartó önkényuralom ellen”. “Mi is a vétke? Békésen élt alapvető jogával a szólásszabadsághoz, szembeszállva a rohamosztagosokon, az erőszakon és a gyilkosságokon alapuló rezsimmel” – jelentette ki Ilves.

A kétnapos biztonsági fórumon kedd délután Andrzej Duda lengyel elnök is részt vett, felszólalásában a nyugati demokrácia előtt álló kihívásokról beszélt, valamint arról, hogy az Egyesült Államoknak és Európának továbbra is a demokratikus értékeken alapuló közösséget kell alkotnia. Egyik új fenyegetésnek nevezte a lengyel elnök az Oroszország által a NATO tagállamaival szemben folytatott hibrid háborút, amely – mint mondta – a demokratikus intézményeket, sőt a választási rendszereket is támadja.

Duda a rendezvényen Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki politikussal találkozott, ez alkalomból kifejezte támogatását a fehéroroszok számára demokratikus törekvéseikben. Cichanouszkaja pedig a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs helyzet kapcsán támogatta Lengyelországot.

Cihanouszkaja a fórum egyik pódiumbeszélgetésén újabb szankciókat szorgalmazott Minszkkel szemben, akárcsak egy nemzetközi törvényszék felállítását, amely a jövőben elszámolna a Lukasenka-rezsim tisztviselőivel.

The post Kitüntették Alekszej Navalnijt a varsói biztonságpolitikai fórumon appeared first on .

Hat év fegyházbüntetésre ítélt a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen egy férfit, aki élettársa gyermekéről készített szexuális jellegű fényképeket.

A törvényszék a közleményében azt írta, hogy a vádlottat 12. életévét be nem töltött hozzátartozója sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntettében és 18. életévét be nem töltött személyről, az elkövető nevelése alatt álló személy sérelmére pornográf felvétel készítésével elkövetett gyermekpornográfia bűntettében találta bűnösnek.

A törvényszék közölte: a férfi – szorult anyagi helyzet miatt – elhatározta, hogy pornográf tartalmú fényképet készít élettársa kiskorú lánygyermekéről és azt eladja az interneten. A vádlott ezért “szexuális cselekményt” végzett az alvó sértetten és lefotózta – ismertették. A felvételeket a telefonján és e-mail fiókjaiban tárolta, azokat élettársa megtalálta és feljelentést tett a rendőrségen.

A kommüniké szerint a vádlott a keddi előkészítő ülésen beismerte bűnösségét, a tárgyaláshoz való jogáról azonban nem mondott le, ezért a bíróság tárgyalásra utalta az ügyet, amelyet nyomban meg is kezdett. A vádlott a cselekményről nem tett vallomást, fenntartotta nyomozati vallomását. A tanú meghallgatása és iratismertetés, a perbeszédek megtartása, valamint a terhelt utolsó szó jogán történő nyilatkozatát követően a bíróság kihirdette elsőfokú ítéletét.

A bíróság mellékbüntetésként véglegesen eltiltotta olyan foglalkozás vagy egyéb tevékenység gyakorlásától, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi és befolyási viszonyban állna.

Az elsőfokú határozattal szemben az ügyészség súlyosításért fellebbezett, a vádlott és védője tudomásul vette az ítélte.

The post Hat évre fegyházra ítéltek egy “férfit”, aki élettársa gyermekéről készített pornográf képeket appeared first on .