Biztonságpolitika

Az online közvetített rendezvényen Pintér Sándor felidézte: húsz évvel ezelőtt, 2001. november 23-án harminc ország minisztere látogatott el Budapestre, hogy az Európa Tanács (ET) számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményének aláírásával elkötelezze magát a kiberbűnözés elleni harc iránt. Az úgynevezett Budapest Egyezményt azóta már 66 állam ratifikálta, ami bizonyítja a dokumentum hatékonyságát, egyben időtállóságát is – értékelt a miniszter.

Elmondta, hogy hamarosan ratifikálhatják az egyezmény új, második kiegészítő jegyzőkönyét is, amely hatékony eszközt nyújt majd a hatóságoknak a kiberbűnözés elleni fellépéshez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a technológia fejlődésével folyamatosan nő a kiberbűnözés intenzitása és összetettsége. Ez a bűnüldöző szervek részéről is határozott fellépést, gyors reagálást és folyamatos tanulást igényel.

Pintér kiemelte, hogy a kiberbűnözés már nemcsak egy önmagában létező bűnözési forma, hanem megjelenik a hagyományos bűncselekmények kísérőjelenségeként is. Úgy vélekedett: a globális összefogás, a hatékony nemzetközi keretek kialakítása alapozza meg a kiberbűnözők elleni sikeres fellépést, a kiberbiztonságot. A miniszter szerint Magyarország megfelelő módon reagált ezekre a kihívásokra, így jött létre a virtuális környezetben elkövetett bűncselekményekre szakosodott rendőri részleg is.

A belügyminiszter rámutatott arra, hogy az elektronikus bizonyítékok hatékony gyűjtése, megőrzése és átadása kiemelten fontossá vált. A Budapest Egyezmény nyomán kialakult kapcsolati hálózatban pedig a részt vevő országok folyamatosan, napi szinten megosztják egymással az információkat.

“A gyors és állandó adatcsere meghatározó pontja a nemzetközi szervezett bűnözési csoportok felderítésének és elfogásának – közölte Pintér.

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára mindenekelőtt figyelemreméltónak nevezte, hogy Pintér – ahogy húsz évvel ezelőtt – most is belügyminiszteri pozícióban lehet vendéglátójuk, egyúttal mind a miniszternek, mind a magyar hatóságoknak köszönetet mondott a kiberbűnözés elleni fellépésben való közreműködésért.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az internet terjedésével “jelentősen felgyorsultak az események”, a kiberbűnözés egyre elterjedtebb és egyre több módon károsíthatja meg a társadalmakat. A főtitkár azt is kiemelte, hogy nőtt a magán-, az állami, illetve a nemzetközi szervezeteket érintő adatlopások száma, továbbá közintézményeket, választási rendszereket is érnek támadások.

Mindemellett napjainkban a koronavírus-járványt is kihasználták a bűnözők, hamis tesztek, gyógyszerek értékesítésével – figyelmeztetett, kiemelve, hogy emberéleteket is veszélyeztethet a kiberbűnözés.

Az ET főtitkára hangsúlyozta, hogy a technológia gyorsan fejlődik, ezért a bizonyítékok megszerzését szolgáló rendszereket is fejleszteni kell. Véleménye szerint a második kiegészítő jegyzőkönyv mérföldkövet jelent. Ez egyebek mellett lehetővé teszi a hatóságok számára a domain információk megszerzését, továbbá adatszolgáltatási kötelezettséget is előír az internetszolgáltatók számára – sorolta példaként, kiemelve: mindez meggyorsítja a nyomozó munkát.

Az Európa Tanács kiberbűnözéssel foglalkozó szakmai rendezvényét, az “Octopus Konferenciát” a magyar elnökség programsorozata részeként szervezték meg. A nyitórendezvény lehetőséget ad a Budapest Egyezmény elfogadása 20. évfordulójának és az új, második kiegészítő jegyzőkönyv elfogadásának megünneplésére, valamint a kiberbűnözés elleni globális összefogás áttekintésére – írták a szervezők.

The post Pintér: Magyarország biztos partner a kiberbűnözés elleni harcban appeared first on .

Azt írták: a hűvösebb idő kezdetével, jellemzően ősztől egyre gyakoribbak a kisebb-nagyobb otthoni tűzesetek, hiszen a sütés-főzés, a fűtés, de a dohányzás kapcsán is adottak az égés feltételei.

A Magyar Tűzoltó Szövetséget a tűzmegelőzési és az ezt elősegítő társadalmi tájékoztatási küldetésében a Philip Morris Magyarország is támogatja. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentéssel – első sorban a leszokás fontosságával – összefüggő tájékoztatásra, illetve a füst nélküli technológiákról szóló hiteles információk elérhetővé tételére, valamint a dohányzásból eredő hulladékok felelős kezelésének ösztönzésére – írták.

Tekintettel a hagyományos dohánytermékek használatából eredő tűzesetekre és következményeikre, a két szervezet közösen tájékoztat a megelőzés lehetőségeiről, illetve a nyílt láng figyelmetlen használatának veszélyeiről.

Hangsúlyozták, hogy az otthonokban keletkezett tűzesetek megelőzéséhez az egyik legfontosabb üzenet, hogy nyílt lángot soha ne hagyjanak felügyelet nélkül.

A tűzoltó szövetség azt javasolja, hogy minden lakásban, házban legyen legalább egy kis méretű porral oltó eszköz. Az elektromos eszközök vagy konnektor közelében keletkezett tűz esetén mindenekelőtt áramtalanítani kell. Ezt követően az esetleges tüzet el lehet oltani vízzel is, ennek hiányában porral vagy habbal oltó eszközt is lehet használni – ismertették.

Minden tűz esetén a 112-es segélyhívó telefonszámot kell hívni, és kérni a tűzoltók, sérülés esetén pedig a mentők segítségét – hívták fel a figyelmet.

The post Tűzoltó szövetség: a legtöbb otthoni tűzeset megelőzhető appeared first on .

A Kreml közleménye szerint a két vezető Lukasenkának az Angela Merkel ügyvezető német kancellárral hétfőn lezajlott, 50 perces telefonbeszélgetésén elhangzottak figyelembevételével folytatott eszmecserét. Az orosz és a fehérorosz elnök egyeztetéséről további részleteket Moszkva nem közölt, és Minszk is csak annyit mondott, hogy a felek a migrációs válság mellett az orosz határok közelében tartott, nem tervezett ukrán-amerikai hadgyakorlatól is beszéltek.

Korábban Putyin is tárgyalt Merkellel, hétfőn pedig Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott eszmecserét.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden azzal vádolta az Európai Unió vezetését, hogy kettős mércét alkalmaz a fehérorosz-lengyel határon kialakult helyzet megítélésében, és ezzel nehéz helyzetbe hozza önmagát. Kifogásolta, hogy Lengyelország könnygázt és vízágyúkat vetett be a menekültek ellen. Rámutatott, hogy a lengyel hatóságok még a legjelentősebb nyugati tömegtájékoztatási eszközöket és az olyan európai szakintézmények megfigyelőit sem engedik be a határövezetbe a maguk oldalán, mint a Frontex és az Europol. Nehezményezte, hogy az orosz állami finanszírozású RT France tévécsatorna stábját őrizetbe vették és megbírságolták.

Az orosz diplomácia irányítója ismételten kifejezte Oroszország készségét arra, hogy hozzájáruljon a válság megoldásához. Ennek fő feltételeként a Brüsszel és Minszk közötti közvetlen párbeszédet nevezte meg.

Lavrov “hazugnak” minősítette és nem kívánta kommentálni Gitanas Nauseda litván külügyminiszternek azt az állítását, miszerint Oroszországnak köze van a válság kialakulásához. Nauseda hétfőn azt hangoztatta, hogy egyes közel-keleti menekültek Moszkván keresztül jutottak el a Fehéroroszország és az EU közötti határra.

The post Lengyel menekültválság: Putyin és Lukasenka már negyedszer tárgyalt a rendezésről appeared first on .

“Valóban sikerrel próbáltunk ki egy fejlesztés alatt álló rendszert, amely sebészi pontossággal semmisített meg egy régi műholdat. A keletkezett szilánkok az űrtevékenységre semmilyen veszélyt nem jelentenek” – hangoztatta Sojgu.

Az orosz katonai tárca vezetője arra reagált, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn azzal vádolta meg Oroszországot, hogy “felelőtlen” rakétateszttel veszélyeztette a Nemzetközi Űrállomás űrhajósainak életét, valamint hogy az űrelhárító fegyverek fejlesztésével veszélyezteti a hadászati stabilitást és fenyegetést jelent más országok számára. Az amerikai űrparancsnokság szerint a hétfőn végrehajtott rakétateszt következtében több mint 1500, nyomon követhető, alacsony Föld-körüli pályán keringő törmelék keletkezett. Ezek feltehetően több százezer kisebb szilánkra fognak szétesni és évekig, ha nem évtizedekig fognak keringeni a Föld körül, kockázatot jelentve a személyzettel végrehajtott űrkutatási tevékenységre, valamint számos ország műholdjára.

Az űrhulladékkal történő összeütközés veszélye miatt az űrállomás hétfős legénységének hétfőn két alkalommal is biztonságba kellett vonulnia az űrállomáshoz dokkolt űrhajókba, felkészülve a vészhelyzet esetén a Földre történő visszatérésre.

Az orosz védelmi minisztérium, még a Sojgu-nyilatkozatot megelőzően, kedden nyilatkozatot adott ki, amely szerint egy tesztelés során használaton kívüli orosz űrszerkezetet semmisítettek meg. A tárca közölte, hogy tervezett tevékenységet folytatott az orosz védelmi képesség megerősítése érdekében. Egyúttal azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy új űrstratégiájának fő célja az “átfogó katonai előny megteremtése” ezen a területen.

A moszkvai katonai tárca a miniszteréhez hasonlóan az űrállomásra és legénységére veszélytelennek nevezte a keletkezett törmeléket és rámutatott, hogy a főbb műholddarabokat regisztrálták a nemzeti űrellenőrzési rendszer fő katalógusába, és azonnal megkezdték a megsemmisülésükig tartó nyomon követésüket. A minisztérium emlékeztetett rá, hogy korábban hasonló kísérletet az Egyesült Államok, Kína és India is végrehajtott a világűrben.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak ahelyett, hogy “megalapozatlan vádakat” fogalmaz meg Oroszországgal szemben, tárgyalóasztalhoz kellene ülnie, és konkrétan kifejtenie aggályait azzal az orosz-kínai kezdeményezéssel szemben, hogy dolgozzanak ki egy olyan szerződést, amely elejét venné a fegyverkezési versenynek a világűrben. Rámutatott, hogy Washington ehelyett egyetemes normák kidolgozását szorgalmazza a világűr felhasználására vonatkozóan, miközben 2020-ban létrehozta űrparancsnokságát és katonai fölényre törekszik ezen a területen.

Lavrov szerint a Pentagon már korábban is kipróbált Föld körüli pályán oda feljuttatott csapásmérő katonai eszközöket, beleértve a rakétavédelmi rendszer elemeit, anélkül, hogy erre előzetesen figyelmeztetett volna másokat. Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin ezzel kapcsolatban többször is azt hangsúlyozta: merőben megváltoztatja a biztonsági helyzetet, ha egyes országok felett állandóan csapásmérő eszközöket fognak elhelyezni.

The post Sojgu: az új orosz rendszer pontosan és biztonságosan semmisített meg egy régi műholdat appeared first on .

A katonai hírszerzés főnöke kifejtette, hogy a támadásban valószínűleg légicsapások, tüzérségi és páncélos támadások is szerepelnek, majd deszanttámadások következnek az ország keleti részében, valamint Dél-Ukrajnában Odessza és Mariupol ellen, továbbá egy kisebb invázió Fehéroroszországon keresztül.

Kiemelte: a szeptemberben megtartott Zapad-2021 elnevezésű, nagyszabású orosz hadgyakorlat megmutatta, hogy Moszkva több mint 3500 katonát – légideszant- és különleges műveleti állományt – tud egyszerre bevetni.

“A Kreml olyan támadást tervez, amely jóval nagyobb lesz, mint bármely orosz katonai akció 2014 óta” – hangsúlyozta Budanov. Szavai szerint Kijev jelenleg különféle forgatókönyvekkel számol arra vonatkozóan, miként alakulhat ki egy potenciális támadás Oroszország részéről, tekintettel arra, hogy Ukrajnát jelenleg nagylétszámú orosz taktikai csoportok veszik körül.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter pénteken a The Washington Post amerikai napilapnak nyilatkozva, azt mondta, még nem tudni pontosan, hogy Vlagyimir Putyin meghozta-e a végső döntést az Ukrajna elleni offenzíváról – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség. Budanov ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország növeli a katonák és a fegyverzetek számát az általa megszállt Krím-félszigeten, és Iszkander típusú ballisztikus rakétarendszereket is vont az ukrán határhoz.

Budanov szerint a katonai támadást pszichológiai műveletek sorozata előzi meg, amelyeknek az a céljuk, hogy destabilizálják Ukrajnán belül a helyzetet, és gyengítsék az ország védelmi képességét. Kifejtette, hogy Moszkva tüntetések megszervezésével törekszik arra, hogy nyugtalanságot keltsen Ukrajnában, ráerősít az emberek kormányellenes érzelmeire. Az orosz pszichológiai műveletek arra irányulnak, hogy elhitessék az ukránokkal: a kormányuk “elárulta a népet” – tette hozzá a hírszerzési vezető. Megjegyezte, hogy a lengyel-fehérorosz határon kialakult menekültválság is része Moszkva ilyen jellegű erőfeszítéseinek.

Budanov kijelentette, hogy az amerikai és az ukrán hírszerzés feltételezései egy esetleges orosz támadás időpontjával kapcsolatban nagyon hasonlóak. “Értékeléseink szinte teljesen megegyeznek amerikai kollégáinkéival: 2022 január végéről vagy február elejéről beszélünk” – fogalmazott.

Az ukrán védelmi miniszter ugyancsak a hétvégén – washingtoni látogatása alatt – adott egyik interjújában kijelentette: Kijev az Egyesült Államok támogatását várja az orosz agresszióval szemben.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolt arról, hogy már közeledik Ukrajna partjaihoz az a két “Island” osztályú járőrhajó, amelyeket Washington adott Kijevnek a katonai segítségnyújtás részeként. Szombaton pedig Franciaországtól kapott Ukrajna újabb két, H-125-ös típusú helikoptert, amelyet az ukrán határőrszolgálat a fehéroroszországi határhoz irányít. 2020 eleje óta a mostaniakkal együtt már négy ilyen típusú francia helikoptert kapott Ukrajna.

The post Oroszország Ukrajna elleni támadásra készülne? appeared first on .

A 13-as kereskedelmi televízió jelentése szerint az Egyesült Királyság pénteki, a Hamász egészét terrorszervezetté nyilvánító és a szervezet támogatását betiltó határozata komoly csapást mér az iszlamista csoportra, elsősorban pénzügyi szempontból.

Az Egyesült Királyság már 2001-ben törvényen kívül helyezte a Hamász katonai szárnyát, az Ezzeddín al-Kasszám Brigádokat, de politikai vezetése nem esett hasonló megítélés alá, és ez lehetővé tette a Hamásznak, hogy pénzeszközöket gyűjtsön, amelyeket olyan intézményekhez irányítottak, mint például a Gázai Iszlám Egyetem, ahol a Hamász-rakétáit és más fegyvereit fejlesztik.

A Hamász szóvivője, Hazim Kaszim haragosan reagált a döntésre, bűncselekménynek nevezte azt, amit szerinte Nagy-Britannia a palesztin nép ellen követ el. A szervezet közleményben is elítélte a lépést, mint a palesztin nép elleni brit “bűnök” hosszú sorának egyikét.

E “bűnök” sorában kiemelték az 1917-es Balfour-nyilatkozatot, amely a britek támogatását biztosította az első világháború végén a zsidó állam létrehozásához. “Ahelyett, hogy az Egyesült Királyság bocsánatot kért volna és kijavította volna történelmi bűneit a palesztin néppel szemben, legyen szó a szégyenletes Balfour-nyilatkozatról vagy a brit mandátumról, amely a palesztin földet átadta a cionista mozgalomnak, az agresszorokat támogatja az áldozatok kárára” – olvasható a szervezet közleményében.

A 13-as TV-csatorna úgy értesült, hogy Izrael hosszú ideje tárgyalt a Hamásszal szembeni tilalmak kiterjesztéséről a brit kormánnyal, de a végső áttörést Naftali Bennett izraeli és Boris Johnson brit miniszterelnök a hónap elején – a glasgow-i környezetvédelmi csúcstalálkozón – folytatott megbeszélései hozták meg .

Bennett méltatta, megköszönte Johnsonnak a döntést, s hangsúlyozta, hogy nincs különbség a terrorcsoport politikai vezetői és fegyveres szárnya között. Jaír Lapid külügyminiszter is köszönetet mondott a rendeletet a brit alsóházban beterjesztő Priti Patel belügyminiszternek.

“A Hamász egyszerűen egy terrorszervezet. A +politikai szárny+ lehetővé teszi a katonai szárny tevékenységét. Ők is ugyanolyan terroristák, csak öltönyben” – írta Bennett a Twitter-fiókján.

A Hamász nem vitatta politikai és katonai szárnyának egységét, azonban szerintük az Izrael elleni erőszakos ellenállás a nemzetközi jog alapján legitim. “A megszállással szembeni ellenállás bármilyen rendelkezésre álló eszközzel, beleértve a fegyveres ellenállást is, a megszállt népek számára a nemzetközi jogban biztosított jog. A megszállás a terrorizmus” – állította a Hamász.

Izraeli jogvédő csoportok ezzel szemben következetesen úgy vélik, hogy a Hamász izraeli városok, civilek elleni rakétatámadásai nem felelnek meg a háborús jognak, és így potenciális háborús bűnnek számítanak.

A Hamászt az első intifáda idején, az 1980-as évek végén alapították, s arról vált hírhedtté, hogy több tucat véres öngyilkos merényletet hajtott végre izraeliek ellen. A kilencvenes években ezek az akciók vezettek a palesztinokkal folytatott békefolyamat megszakadásához, majd Benjamin Netanjahu első megválasztásához Jichák Rabin miniszterelnök 1995-ös meggyilkolása után.

A szervezet 2007-ben erőszakos hatalomátvételt hajtott végre a Gázai övezetben, rövid puccs során elűzték a mérsékeltnek tekintett, a Palesztin Hatóságot irányító riválisuk, a Fatah politikusait és tisztségviselőit. Azóta a Hamász több rakétaháborút vívott Izraellel, és több ezer rakétát lőtt ki izraeli településekre.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió már korábban terrorcsoportnak minősítette a Gázai övezetet uraló, és Izrael felszámolására törekvő palesztin iszlámista Hamász szervezetet.

Palesztin fegyveres több embert megsebesített Jeruzsálemben
Egy palesztin fegyveres tüzet nyitott Jeruzsálem óvárosában vasárnap reggel. Négy embert megsebesített, mielőtt a biztonsági erők agyonlőtték – jelentette az izraeli katonai rádió. A sebesültek közül egy harmincéves civil kórházba szállítás után meghalt. A palesztin merénylő a Siratófalhoz közeli, a Templomhegyre, arab nevén a Haram al-Sarif teraszra vezető Lánckapu nevű, csakis muzulmánok belépését biztosító bejáratnál kezdett el lövöldözni. A bejáratnál mindig fegyveres katonák ellenőrzik a forgalmat. A helyszínen lévő biztonságiak a merénylőt agyonlőtték. A terrorista, a Suafat nevű menekülttáborban élő 42 éves Fadi Abu Sahidam házilagos Carl Gustaf géppisztolyt használt. Egy kést is találtak holtteste mellett a terep átvizsgálásakor. Négy nappal ezelőtt egy palesztin terrorista megkéselt két határőr katonát az Ateret Kohanim nevű vallásos iskola közelében, az óváros Damaszkuszi kapujánál. Azt a merénylőt is agyonlőtték a helyszínre érkező biztonságiak.

The post A Hamász elítélte, Izrael üdvözölte, hogy London terrorszervezetté nyilvánította a Hamászt appeared first on .

A külügyminisztérium kifejezésre juttatta, hogy a bolgár elnök szavai nem járulnak hozzá az Ukrajna és Bulgária közötti jószomszédi kapcsolatok fejlődéséhez, és éles ellentétben állnak Szófia hivatalos álláspontjával Ukrajna szuverenitására, területi integritására és nemzetközileg elismert határaira vonatkozóan. “Arra számítunk, hogy Bulgária elnöke, Rumen Radev visszavonja tegnapi kijelentését” – fűzte hozzá a tárca sajtószolgálata az Ukrajinszka Pravda hírportál cikke szerint.

A külügyminisztérium tájékoztatása szerint Kosztadin Kodzsabasev nagykövet biztosított afelől, hogy Bulgária álláspontja változatlan Ukrajna területi integritásának támogatásában, beleértve a Krímet mint az ukrán állam területének szerves részét, valamint a félsziget felszabadítására tett erőfeszítéseket. Emlékeztetett továbbá arra, hogy Bulgária is részt vesz a Krími Platform elnevezésű ukrán kezdeményezésben, amelynek elsődleges célja újra ráirányítani a nemzetközi figyelmet az Oroszország által 2014-ben Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget hovatartozásának rendezésére.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az államfői posztért másodszor is ringbe szálló Radev nem először tett Moszkva-barát kijelentést: 2016-ban, nem sokkal választási győzelme után közölte, azon fog dolgozni, hogy az Európai Unió megszüntesse az Oroszországgal szemben hozott szankciókat. Ezt megelőzően pedig kijelentette, hogy “a Krím de jure ukrán, de facto viszont orosz”, és Oroszország nem ellensége Bulgáriának.

Az ukrán hírportál rámutatott: Radevnek jó esélye van arra, hogy újra megválasszák az államfői posztra. Az elnökválasztás első fordulójában a szavazatok 49,42 százalékát szerezte meg, míg legfőbb ellenfele, Anasztasz Gerdzsikov 22,83 százalékkal került be a második fordulóba.

The post Kijev tiltakozott a bolgár elnöknek a Krím hovatartozásáról tett kijelentése miatt appeared first on .

Benkő Tibor magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, az Európai Unió stratégiai iránytűnek nevezett intézkedéscsomagja, amely meghatározza, hogy a tagországoknak miként célszerű reagálniuk a várható kihívásokra és fenyegetésekre, tartalmazza mindazt, amit Magyarország látni szeretne benne.

Megegyezik a magyar koncepcióval, amely szerint Magyarországnak erős és ütőképes honvédséggel kell rendelkeznie. Olyan haderőre van szüksége, amely képes önállóan is az ország és az emberek békéjét és biztonságát szolgálni és biztosítani – emelte ki.

A védelmi miniszterek Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése egyik fő üzenetét tolmácsolva Benkő elmondta, az erős európai nemzetállamok mellett a transzatlanti kapcsolatok erősítésére is szükség van. Fontos, hogy mindezt nem egymást gyengítve, hanem erősítve kell megvalósítani – hangsúlyozta.

Az Európai Unió Fehéroroszországgal közös határán kialakult migrációs helyzettel kapcsolatban azt mondta, Magyarország több mint hatéves pasztalattal bír az illegális migrációval kapcsolatban, ezért cseh és szlovák visegrádi partnereivel közösen felajánlotta segítségét és támogatását Lengyelországnak. Magyarország képes akár technikai eszközökkel, anyagi készlettel vagy emberi erővel, azaz katonákkal részt venni a feladatokban Varsó kérése esetén – mondta.

Ha azonban a migrációs probléma az ukrán-fehérorosz határon is jelentkezik, akkor Magyarországnak különös figyelmet fordítania arra, hogy a menekültek ne jussanak el a magyar-ukrán határra – figyelmeztetett a honvédelmi miniszter.

The post Benkő: az európai nemzetállamoknak képesnek kell lenniük önállóan megfelelni a kihívásoknak appeared first on .

Az esetek többsége a közös határ középső szakaszán, Dubicze Cerkiewne település közelében történt – mondta el a sajtónak a határőrség szóvivője, Anna Michalska. Ott a legnagyobb menekültcsoport mintegy kétszáz főt számlált, más esetekben több tucat személyről volt szó.

A menekültek köveket, petárdákat dobáltak a lengyel oldalra, könnygázt is használtak. Huszonnégy személynek sikerült átjutnia a határvonal lengyel oldalára, ott feltartóztatták és visszafordították őket – közölte Michalska.

Hozzátette: mentőket hívtak ki egy három fős családhoz, amely nemzetközi védelmet kér Lengyelországban. A szülőpár nyolchónapos kislányát könnygáz érte a fehérorosz oldalon, anyjával együtt kórházba került, egészsége nincs veszélyben.

A határon fennálló helyzetről szombaton Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter az RMF FM kereskedelmi rádiónak elmondta: fel kell készülni arra, hogy – mint arra a fehérorosz magatartásból következtetni lehet – a hibrid támadás hónapokig tart majd. A miniszter kijelentette: a fehérorosz rezsim csak a Kreml támogatásának köszönhetően marad fenn.

A Kuznica Bialostockánál kedden meghiúsított tömeges határostrom után Lukasenka a támadás más lehetőségeit keresi – fejtette ki Blaszczak. Lehetségesnek nevezte, hogy a menekültek az ukrán határt is megostromolják, miután a lengyel határ átjárhatatlannak bizonyult.

Az év eleje óta a lengyel-fehérorosz határon több mint 34 ezer határsértési kísérletet regisztráltak. Lengyel becslések szerint 3-4 ezer menekült tartózkodhat a határ fehérorosz oldalán, ahol egyes táborhelyeket már elhagytak, máshol pedig újakat vertek. További több ezer külföldi pedig, lengyel értesülések szerint, Fehéroroszország belterületén tartózkodik azt követően is, hogy Minszkből az első, mintegy 400 menekültet Irakba szállító gép indult e héten.

Lengyelország a jövő év közepéig öt méter magas acélfalat emel a Fehéroroszországgal közös határszakaszon. A határ menti térségben november végéig rendkívüli állapot van érvényben.

The post Lengyel menekültválság: több, csoportos határsértési kísérletről számolt be a lengyel határőrség appeared first on .

A biztos felhívta a figyelmet, hogy “a Memorial Nemzetközi Történelmi és Ismeretterjesztési Társaság az egyik legrégebbi és legjelentősebb emberi jogi csoport Oroszországban, és egyben a szabadságért, a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott fáradhatatlan küzdelem szimbóluma a posztszovjet térségben és azon kívül is”. Mint fogalmazott: “feloszlatása meglehetősen negatív következményekkel járna a civil társadalom egészére és az emberi jogok védelmének a helyzetére az országban”.

Mijatovic hozzátette: az Európa Tanács már többször felhívta az orosz hatóságok figyelmét, hogy az “idegen ügynökké” nyilvánításról szóló törvény nem felel meg a nemzetközi és európai emberi jogi normáknak, és sürgősen hatályon kívül kell helyezni. A biztos óva intett attól, hogy a törvényt a civil társadalom és az emberi jogok védelmezői elleni megtorlás eszközeként használják.

Mint írta, arról is megdöbbenéssel értesült, hogy a Memorial jogvédő központ is felszámolási eljárás alatt áll. E központ törvényes munkájára az orosz hatóságok úgy tekintenek, mint amely szélsőséges és terrorista tevékenységeket próbál igazolni. “Az orosz hatóságoknak az emberi jogi civil szervezetek zaklatása és megbélyegzése helyett inkább együtt kellene működniük velük, biztonságos munkakörnyezetet teremtve számukra” – hangsúlyozta.

A moszkvai ügyészség a múlt pénteken kezdeményezte a Nemzetközi Memorial és társcsoportja megszüntetését arra hivatkozva, hogy a kifogásolt szervezetek tevékenységüket ugyan a vallásszabadsághoz való jog gyakorlásaként mutatják be anyagaikban, ám ezek valójában arra irányulnak, hogy relativizálják a nemzetközi szélsőséges és terrorista szervezetek tevékenységét, valamint a részvételt e szervezetekben.

A Nemzetközi Memorial 2016, a Memorial jogvédő központ pedig 2014 óta szerepel az idegen ügynöknek minősített, nem kormányzati szervezetek listáján. A Nemzetközi Memorial az egyik legrégebbi nonprofit szervezet, amely az egykori Szovjetunióban és a szerinte a mai Oroszországban is alkalmazott politikai elnyomás tanulmányozásával foglalkozik.

The post Emberi jogi ET-biztos: Oroszországnak hatályon kívül kell helyeznie az “idegen ügynökké” nyilvánításról szóló törvényt appeared first on .

Az Egyesült Királyság területére vonatkozó intézkedés azt jelenti, hogy bűncselekményt követ el, aki csatlakozik a brit kormány által militáns iszlamista terrorszervezetnek nyilvánított csoporthoz, és az is, aki másokat a Hamász támogatására biztat.

A nemrégiben szigorított brit terrorizmusellenes törvény alapján 14 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók, akiket e két vádpontban a brit bíróságok bűnösnek találnak.

A brit belügyminisztérium a londoni alsóháznak péntek este beterjesztett rendelet indoklásában kiemelte, hogy a Hamász rendszeresen Izrael megsemmisítésére felhívó nyilatkozatokat tesz, és az iszlám törvényalkalmazáson, a saríán alapuló iszlám palesztin állam létrehozására törekszik.

A szervezet katonai szárnyát a brit kormány már húsz évvel ezelőtt törvényen kívül helyezte, de a brit belügyminiszter által elvégzett új helyzetértékelés arra az eredményre jutott, hogy az intézkedést a Hamász egészére, vagyis a szervezet politikai szárnyára is ki kell terjeszteni a brit lakosság és a nemzetközi közösség védelme, a terrorizmus elleni globális küzdelem támogatása jegyében – áll a minisztérium péntek esti londoni közleményében.

Priti Patel belügyminiszter a rendeletet beterjesztő alsóházi felszólalásában kiemelte, hogy a Hamásznak komoly eszköztára van terrorcselekmények elkövetésére, jelentős mennyiségű fejlett fegyverzethez fér hozzá, és terrorcselekményekre kiképző létesítményei is vannak.

A Hamász katonai szárnyát a brit kormány 2001 márciusában helyezte törvényen kívül. London akkori megítélése szerint különbség volt a szervezet katonai és politikai szárnya között. Ez azonban a brit kormány mostani helyzetértékelése szerint “mesterséges különbségtétel” volt, mivel a Hamász egységes szervezetként készít elő és hajt végre terrorcselekményeket, szervezeti szinten vesz részt ilyen támadásokban, illetve biztat másokat ilyen cselekmények elkövetésére – áll a brit belügyminisztérium péntek esti állásfoglalásában.

A Hamász törvényen kívül helyezésére pénteken beterjesztett brit kormányrendelet a parlamenti vita után, egy hét múlva lép érvénybe.

A Hamász lesz a 78. olyan terrorcsoport, amelyet a brit kormány törvényen kívül helyez.

The post Törvényen kívül helyezi a palesztin Hamászt a brit kormány appeared first on .

“A terrorizmus fenyegetése félelemben és bizalmatlanságban tartja a társadalmat, egyértelműen meg kell védeni az embereket az ilyen támadásoktól. Ugyanakkor azt is gondosan mérlegelni kell, hogy a terrorellenes intézkedések milyen hatással vannak az emberek életére és jogaikra” – hangsúlyozta Michael O’Flaherty, az FRA igazgatója.

A szakértői véleményekre támaszkodó jelentés azt vizsgálja, hogyan lehet a terrorizmus elleni küzdelemről szóló uniós irányelvet az alapvető jogokkal történő visszaélések és megkülönböztetés nélkül alkalmazni. A szakértők szerint az Európai Bizottságnak mindenekelőtt egyértelműbbé kellene tennie a terrorizmus jogi definícióját.

A jelentés összeállítói felhívták a figyelmet, hogy az uniós irányelv egyes tevékenységeket – például a radikális nézetek kinyilvánítását, a kiképzést vagy a konfliktusövezetekbe történő utazást – a terrorista cselekedetek előzményének, bűncselekménynek minősít. “Ez növeli annak kockázatát, hogy a hatóságok tévesen terrorizmusnak tekintsék az újságírók, a humanitárius szervezetek, a kutatók vagy a művészek munkáját, fontos tehát, hogy a nyomozati hatóságok egyértelműen különbséget tegyenek törvényes és törvénytelen cselekedetek között” – írja a jelentés.

A szakértők szerint a személyek megfigyelése érintheti az adatvédelemhez, a magánélethez és az igazságszolgáltatáshoz való jogot. Az országoknak megfelelő egyértelmű engedélyezési szabályokat, valamint felügyeletet kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy a vizsgálatok célzottak és indokoltak legyenek.

A jelentés rámutat arra is, hogy a nemzeti hatóságok hajlamosak egyes vallási gyakorlatokat a radikalizálódás jeleként félreértelmezni. Az ilyen előítéletek és félreértések elkerülése érdekében a rendfenntartási szervek tagjait speciális szakképzésben kell részesíteni.

Az FRA emellett felhívta a figyelmet, hogy egyes országok nem alkalmaznak egyértelmű szabályokat bizonyos közigazgatási intézkedéseik – a házi őrizet, az utazási tilalom, a gyanúsítottak, sőt a felmentettek megfigyelése – elrendeléskor. Az ilyen közigazgatási intézkedésekre kevesebb korlátozás vonatkozik, mint a büntetőjogra, és szélesebb körben alkalmazzák őket, gyakran a hírszerző szolgálatoktól származó információk alapján. Ez megnehezíti az érintettek számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést – fogalmazott az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége.

The post FRA: a terrorizmus elleni küzdelemnek tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat appeared first on .

Tavaly július 5-én riasztás érkezett a Magyar Honvédség Pápa Bázisrepülőtérre arról, hogy egy siklóernyős a fák közé zuhant, ezért légi mentésre van szükség – idézték fel.

A kutató-mentő szolgálatot teljesítő gyanúsított a Magyar Honvédség MI8 Rescue 34 típusú helikopter parancsnokaként a helyszínt megközelítette, majd – miután a katasztrófavédelem a mentést a földről nem tudta végrehajtani, – megkezdte a paplanernyőjével együtt a fa lombkoronáján rekedt, de sértetlen siklóernyős mentését.

A gyanúsított – miután a csörlőzést veszélyesnek ítélte meg – többszöri rárepülést követően a helikopterrel elkezdte megközelíteni a siklóernyőst, hogy a fedélzetről egy hatvan méter hosszú alpinkötelet engedjenek le neki, amelynek segítségével a saját erejéből a talajra ereszkedhet – írták a közleményben.

A megalapozott gyanú szerint a parancsnok, anélkül, hogy a mentési körülményekről az elvárható módon, kellő körültekintéssel tájékozódott volna, egyre közelebb repült a siklóernyőshöz. A helikopter rotorlapátjaival olyan mértékű turbulens légáramlatot keltett, ami a faágak letörésével, majd a fán lévő siklóernyő “belobbanásával” járt. Ennek következtében a légörvény és a siklóernyő súlya letörte azt a faágat, amelyen a sértett ült.

A földre zuhanó sértett súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, és augusztus 10-én a szakszerű orvosi ellátása ellenére meghalt – írták.

A gyanúsított nem tett vallomást, és a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be, amelyet azonban a Központi Nyomozó Főügyészség elutasított – áll a közleményben.

The post A helikopterparancsnokot gyanúsítják a vértesszőlősi siklóernyős mentése ügyében appeared first on .

Lukasenka a BBC-nek adott Minszkben interjút, amelyből a brit közszolgálati médiatársaság péntek délután, még a teljes interjú műsorra tűzése előtt, néhány előzetes részletet közzétett.

Arra a kérdésre, hogy a fehérorosz erők segítették-e a határon összegyűltek átjutását Lengyelországba, az elnök a BBC moszkvai tudósítójának, Steve Rosenbergnek úgy fogalmazott, hogy “ez abszolút lehetséges”. “Szlávok vagyunk. Van szívünk. Katonáink tudják, hogy a bevándorlók Németországba tartanak” – tette hozzá.

“Lehet, hogy valaki segített nekik. Én nem is fogok ezzel foglalkozni” – mondja Lukasenka a BBC-interjúban.

“Megmondtam, hogy nem fogok bevándorlókat a határon feltartóztatni és ott tartani őket, és ha ezután is érkeznek, akkor sem fogom megállítani őket, mivel nem az én hazámba tartanak, hanem az önök országaiba” – idézi a BBC a fehérorosz elnököt.

Lukasenka hozzátette ugyanakkor, hogy nem ő hívta Fehéroroszországba a lengyel határon összegyűlt embereket, és nem is akarja, hogy átvonuljanak Fehéroroszországon.

A BBC-tudósító az interjúban felvetette, hogy a fehérorosz hatóságok békés tüntetőket bántalmaztak, és megpróbált lejátszani egy videofelvételt is, amelyen kínzások során szerzett sérülések nyomait viselő emberek hagyják el az egyik hírhedt minszki fogházat.

Lukasenka erre reagálva elismerte, hogy “embereket vertek meg” a főváros Okresztina utcai fogházában. “De rendőröket is megvertek, és erről ön nem mutatott (videót)” – tette hozzá a fehérorosz államfő.

Arra a felvetésre, hogy a fehérorosz hatóságok július óta 270 nem kormányzati szervezetet számoltak fel, megsemmisítve gyakorlatilag a civil társadalmat, Lukasenka azt válaszolta, hogy “kiirtjuk a söpredéket, akiket önök (Nyugatról) finanszíroznak. Önök felháborodnak azon, hogy az önök összes szervezetét megsemmisítettük, az önök nem kormányzati szervezeteit, bármik legyenek is ezek, amelyeket önök pénzelnek” – idézi a fehérorosz elnököt pénteki ismertetésében a BBC.

The post Lukasenka: “Lehet, hogy segítettük migránsok átjutását az EU-ba” appeared first on .

A kínai Államtanács tajvani ügyekért felelős irodájának szóvivője pénteken kijelentette: Kína határozottan ellenez mindenféle hivatalos kapcsolattartást és diplomáciai kapcsolatokat más országok és Tajvan között. Hozzátette: a Tajvant irányító Demokratikus Haladás Pártja “szakadár szándékból” aláássa az “egy Kína” elvét és szeparatista akciókat folytat a nemzetközi színtéren.

Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője pedig azzal fenyegette meg Litvániát, hogy “megfizet majd azért, amit tett”. Arra az újságírói kérdésre, hogy a kínai vezetés milyen ellenlépéseket tervez, azt válaszolta: “majd meglátják”. Hozzátette: Vilnius csakis magát okolhatja majd.

Tajvan júliusban jelentette be, hogy képviseleti iroda megnyitására készül Litvániában. Tajvan ugyan több külföldi országban – köztük Magyarországon – is működtet képviseletet, jellemzően kereskedelmi kapcsolatok ápolásának égisze alatt, a Litvániában csütörtökön megnyitott iroda az első Európában, amelynek a neve a sziget nevét viseli, szemben a többivel, amelyek csak Tajpej város nevét használják.

Litvánia az idén szintén bejelentette, hogy képviseleti irodát tervez létrehozni Tajvanon, és koronavírus elleni vakcinaadománnyal is segítette a szigetet.

Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az “egy Kína” elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében. Októberben a kínai légierő rekordszámú harci gépet küldött a sziget légvédelmi zónájába. Pekingben a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok “külföldi erőkkel folytatott összejátszásának” tulajdonították.

The post Peking tiltakozik az ellen, hogy Tajvan saját néven képviseleti irodát nyitott Litvániában appeared first on .

A katonai gépeken fehérorosz, örmény, ukrán és afgán állampolgárok is voltak. Az Il-76-osok Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására repültek Kabulba az orosz állampolgárok kimenekítésére, és 36 tonna humanitárius segélyt is szállítottak az afgán lakosság számára.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön a nyugtalanító afganisztáni helyzettel indokolta az evakuációt.

A gépek útközben a tádzsikisztáni Gisszarban és a kirgizisztáni Kantban szálltak le üzemanyagot felvenni. Az Il-76-osokon egészségügyi szakemberek is utaztak a szállítandó emberek ellátására.

Orosz katonai szállítógépek augusztus 25-én és 26-án több mint ötszáz orosz, fehérorosz, kirgiz, tádzsik és üzbég állampolgárt menekítettek ki Afganisztánból.

The post Civileket menekítettek ki orosz katonai gépek Afganisztánból appeared first on .

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtöki határozatában elítélte Horvátországot egy afgán menekült gyermek halála és a családjával szembeni állítólagos embertelen bánásmód miatt.

Az ügy érintettje egy 14 tagú afgán család, melynek tagjai 2017-ben, egyéves utazás után érkeztek Horvátországba. Ott a helyi hatóságok elutasították a menedékkérelmüket, és vasúttal vissza kellett térniük Szerbiába. Az utazás folyamán hatéves gyermeküket egy vonat halálra gázolta. Kitoloncolásuk után több hónappal a család és tagjai visszatértek Horvátországba, ahol tranzitközpontba szállították őket, mivel nem tudták igazolni a személyazonosságukat. A központban két hónapig kellett maradniuk, miközben menedékkérelmük elbírálása folyamatban volt. A hatóságok azt is megtagadták, hogy a család kapcsolatot tartson ügyvédjével.

A strasbourgi bírói testület megállapította, hogy a balesetet szenvedett gyermek halálának körülményeit a horvát hatóságok nem vizsgálták ki elég alaposan, továbbá azt is letagadták, hogy a családot ők utasították ki az országból. Az EJEB úgy ítélte meg, hogy a családot, különösen a gyermekeket, embertelen körülmények között tartották fogva a tranzitzónában.

A testület emellett bírálta a felperesek menedékjog iránti kérelmére és fogva tartásuk jogszerűségének felülvizsgálatára vonatkozó, a közigazgatási bíróságok előtt folyó eljárások elhúzódását. A bíróság határozata szerint, Horvátországnak 40 ezer euró erkölcsi kártérítést kell fizetnie az afgán család számára.

The post Az EJEB elítélte Horvátországot egy afgán gyermek halála miatt appeared first on .

Csütörtökön közzétett nyilatkozatában Borrell arra reagált, hogy az előző nap a szudáni biztonsági erők a múlt hónapban végrehajtott államcsíny ellen tüntetőket öltek meg, a katonai vezetés pedig megszüntetett minden távközlési lehetőséget.

Az uniós főképviselő szerint a történtek az alapvető emberi jogok, köztük a gyülekezés, és a véleménynyilvánítás szabadsága jogának megsértését jelenti. Kijelentette: a jogsértések elkövetőit felelősségre kell vonni. Szavai szerint az Európai Uniót aggodalommal tölti el a szudáni hatóságok által elrendelt teljes információzár, amely – mint mondta – mégsem akadályozza meg a világot abban, hogy tájékoztatást kapjon az emberi jogi jogsértések eseteiről. Minden kommunikációs szolgáltatást azonnal és teljes körűen helyre kell állítani – fejtette ki közleményében a politikus.

Borrell hangsúlyozta: az Európai Unió támogatja a szudáni demokratikus átmenetet, és nem fogadja el, hogy az alkotmányos rend és a demokratikus átmenet az október 25-i katonai puccs miatt meghiúsuljon. Az alkotmányos rend helyreállítása elmaradásának súlyos következményei lesznek az uniós támogatások szempontjából, beleértve a pénzügyi támogatást is – emelte ki.

Kijelentette továbbá, hogy Abdalla Hamdok volt szudáni miniszterelnököt vissza kell helyezni hivatalába, és lehetővé kell tenni számára, hogy polgári kormányt alakítson. A katonai puccs által előidézett válságból az egyetlen kiutat átfogó társadalmi párbeszéd jelenti egy olyan ütemtervről, amely a demokratikus átmenet előtt álló kérdésekkel foglalkozik – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Az afrikai országban azóta vannak megmozdulások, hogy Abdel-Fattáh al-Burháni tábornok október 25-én megdöntötte a hadsereggel hatalommegosztásban működő civil kormányt, feloszlatta a parlamentet, valamint az ország kormányzati intézményeit, és letartóztatták az elmozdított kabinet szinte összes civil tagját. Burháni egy hete új átmeneti tanácsot alakított, a testület elnökévé pedig önmagát nevezte ki.

A megbuktatott Hamdok miniszterelnök jelenleg háziőrizetben van. Az EU és az Egyesült Államok, valamint több nyugati ország arra szólította fel a jelenlegi szudáni vezetést, hogy térjen vissza a puccs előtti állapotokhoz.

The post Borell egyre keményebb: elfogadhatatlannak nevezte az államcsíny ellen tüntetők megölését Szudánban appeared first on .

Rámutatott, hogy a Fekete-tengeren megtartott nyugati hadgyakorlat “túllépi a kereteket” és hogy az orosz államhatártól húsz kilométerre szállnak hadászati bombázók.

“Folyamatosan hangot adunk aggodalmainknak ezzel kapcsolatban, szólunk a «vörös vonalakról», de természetesen értjük, hogy partnereink – hogy’ is mondjam, finoman? – nagyon sajátosan, nagyon felületesen viszonyulnak minden figyelmeztetésünkhöz és a +vörös vonalakról+ szóló szavainkhoz” – fogalmazott az államfő.

Putyin azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak komoly és hosszútávú biztonsági garanciákat kell kérnie és kapnia a Nyugattól. Leszögezte, hogy Oroszországnak nincs szüksége konfliktusokra az ország nyugati határain, s ez ügyben “figyelmeztetéseket” is küldött, amelyek feszültséget eredményeztek. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy megnőtt az operatív reagálást megkövetelő regionális konfliktusok száma.

Az elnök szerint a NATO Oroszországgal szemben hangsúlyozottan konfrontatív magatartást tanúsít és folyamatosan közelíti infrastruktúráját az orosz határok felé, amire megfelelő választ helyezett kilátásba. A szövetséget hibáztatta a párbeszéd mechanizmusainak lerombolása miatt, emlékeztetve a szövetség mellett működő orosz misszió diplomatáinak kiutasítására, amelyre Moszkva a képviselet bezárásával reagált. Hangsúlyozta, hogy a katonai és a politikai feszültség csökkentése nemcsak Oroszország, hanem egész Európa érdekében áll.

Nehezményezte továbbá, hogy az EU szankcióival eltaszítja Oroszországot, ami beszűkíti az együttműködés lehetőségét. Putyin szerint az elválasztó vonalak a kontinensen nem vezetnek jóra és kifejezte Oroszország érdekeltségét a jószomszédi, konstruktív viszonyban.

Elégtelennek minősítette az orosz-amerikai kapcsolatok minőségét, és kifejezte készségét a konstruktív párbeszédre. Mint mondta, a Joe Bidennell júniusban megtartott genfi csúcstalálkozója teret nyitott a kapcsolatok javítására. Fontosnak nevezte, hogy mindkét fél teljesítse az ott elért megállapodásokat.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Pervij Kanal állami televíziónak nyilatkozva lehetségesnek nevezte, hogy Putyin és Biden még az év vége előtt kapcsolatba lépjen egymással. Tájékoztatása szerint a párbeszéd formájáról és konkrét dátumról még nem született megállapodás, ezért nem kizárt, hogy a megbeszélés csak jövőre lesz.

Szerdán egyébként Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára és Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tárgyalt egymással a kétoldalú kapcsolatfelvétel ügyében. Patrusev, ugyancsak a Pervij Kanalnak nyilatkozva, azt mondta, hogy a kapcsolatfelvétel nem fog elhúzódni.

Putyin a külügyminisztériumban csütörtökön hangot adott álláspontjának, miszerint Kijev demonstratívan nem teljesíti az ukrajnai válság rendezéséről megkötött minszki megállapodásokat. Úgy vélekedett, hogy az ukrajnai válság még távol van a rendezéstől.

Az orosz elnök szerint az ukrán vezetés gyakorlatilag bátorítást kap a minszki megállapodások lebontásához vezető úton a Nyugattól, amely azzal, hogy halált okozó harci eszközök szállít Kijevnek, kiélezi a Donyec-medencei válságot.

Bírálta Lengyelországot, amiért könnygázt és vízágyúkat vetett be a határát átlépni akaró menekültekkel szemben. Kifogásolta, hogy a Nyugat szerinte Minszk elleni nyomásgyakorlásra próbálja meg felhasználni a migrációs válságot, s közölte, hogy Oroszország még jobban el fogja mélyíteni az integrációt Fehéroroszországgal. Egyúttal a tárgyalások megkezdését indítványozta a fehérorosz kormány és az ellenzék között.

“Tudjuk és értjük, hogy ha az országon belüli helyzet le is nyugodott, vannak még problémák. Ezzel tökéletesen tisztában vagyunk. Természetesen párbeszédre hívunk fel a (fehérorosz) hatóságok és az ellenzék között” – mondta. Putyin szólt egyebek között arról is, hogy az afganisztáni helyzet romlása miatt pótlólagos biztonsági intézkedéseket foganatosít a déli határa mentén.

The post Putyin: a Nyugat nem veszi komolyan az orosz figyelmeztetéseket appeared first on .

Csütörtök reggel landolt a Tel-Aviv melletti Ben Gurion repülőtéren a különgép, melyet az izraeli kormány küldött az Oknin házaspár hazaszállítására, miután kilenc napig fogva tartották őket Törökországban kémkedés gyanújával.

“Köszönetet mondunk Jichák Hercog államelnöknek, Naftali Bennett miniszterelnöknek és Jaír Lapid külügyminiszternek, a külügyminisztérium minden tagjának és Izrael egész népének” – mondta Mordi és Natali Oknin, miután visszaérkeztek Izraelbe.

Bennett és Lapid közleményben mondott köszönetet Erdogannak és kormányának az “együttműködésért”. A ynet szerint Izraelnek semmit sem kellett cserébe adnia visszaengedésükért, de a török gesztus után izraeli gesztus is várható.

A török hatóságok politikai és katonai kémkedés gyanújával tartóztatták le az izraeli házaspárt – melynek mindkét tagja az Egged busztársaság sofőrje, – mert Erdogan palotája előtt szelfit készítettek magukról, és elküldték családtagjaiknak. Ezen a helyen az izraeli média szerint rendszeresen készítenek magukról fényképeket az Izraelből és más országokból érkező turisták.

Izrael és Törökország között régóta feszült a viszony, a két kormánynak jelenleg nincs nagykövete egymás országában, s ez megnehezítette a letartóztatott házaspár kiadatásáról folytatott tárgyalásokat.

The post Jobb, ha nem szelfizel Erdogan palotájánál appeared first on .