Biztonságpolitika

Jens Stoltenberg a Financial Times című londoni üzleti napilapnak adott, kedden megjelent interjúban kifejtette: Kína nem ellenség ugyan, de kiberkapacitásai, újonnan kifejlesztett technológiái és nagy hatótávolságú rakétarendszerei révén hatással van az európai biztonságra. Stoltenberg kijelentette: a következő évtizedre szóló új NATO-doktrína “alaposan foglalkozik majd” azzal a kérdéssel, hogy a szövetség tagjait miként lehet megvédeni e fenyegetésektől.

A NATO Észak-Amerika és Európa szövetsége, de e két térség olyan globális kihívásokkal kénytelen szembenézni, mint a terrorizmus és a kibertevékenység, valamint Kína felemelkedése. Éppen ezért amikor a kollektív védelem erősítése kerül szóba, akkor Kína felemelkedésével is foglalkozni kell – fogalmazott a NATO-főtitkár.

“Megjósolhatjuk, hogy Kína felemelkedése hatással lesz biztonságunkra, és ez a hatás már érződik is” – tette hozzá.

Stoltenberg szerint a NATO-szövetségesek a határaikon kívüli tevékenység visszafogására, ezzel egy időben ugyanakkor a külső fenyegetések elhárításának javítását célzó hazai védelmi ellenállóképesség fejlesztésére törekszenek.

“Kína egyre közelebb jön hozzánk. Látjuk őket az Északi-sarkvidéken, látjuk őket a kibertérben, és látjuk azt is, hogy komoly beruházásokat hajtanak végre tagországaink kritikus fontosságú infrastruktúráiban. Mindeközben egyre több olyan nagy hatótávolságú fegyverük van, amelyekkel az összes NATO-tagállam elérhető” – mondta a Financial Timesnak nyilatkozva a NATO főtitkára.

Stoltenberg hozzátette: Kínát és Oroszországot nem két külön fenyegetésnek kell tekinteni, mivel a két ország szorosan együttműködik, “és amikor technológiai beruházásokat végzünk, az mindkettőjükről szól”.

The post Stoltenberg: Kína a NATO jövőbeni biztonságpolitikájának fontos eleme lesz appeared first on .

Október közepén nagy hajcihő volt abból, hogy Tajvan légvédelmi azonosítási zónájába (Air Defence Identification Zone, ADIZ) több alkalommal, rendszeresen, nagyszámú kínai harci repülőgép hatolt be. Volt ennek kapcsán minden a sajtóban, de főként háborús szellemidézés, már azt olvastam egy idő után, hogy öt év múlva jöhet az invázió is. A sajtó gyakran még arra sem volt képes, hogy különbséget tegyen Tajvan légtere és a légvédelmi azonosítási zónája között, utóbbi egy jóval nagyobb kiterjedésű légtér, ahova belépve a repülőeszközöknek, azonosítani kell(ene) magukat a tajvani légiirányítás számára. Ez sem szép, de nagyon más, mint berepülni Tajvan sziget fölé.

A Reuters most készített egy érthető infografikát az egészről, a képek innen lesznek. Az első ábrán mindjárt látjuk a különbséget a légtér és az ADIZ között, és a kínai behatolását jellegét. No para, ez jutott eszembe róla.

Az látszik belőle, hogy az kínai demonstráció nagy része Tajvantól messze, az ADIZ szélén került sor, csak néhány alkalommal repültek, akkor is csak felderítő repülőgépek az azonosítási zóna déli szélére.

Október 1 és 18 között 159 alkalommal sértették meg a kínai gépek a tajvani légvédelmi azonosítási zónát, de ha jól értem ebben igazából csak a kiugró számok voltak, ami szokatlant jelentettek. A legsúlyosabb ADIZ sértésekre október 1 és 4 között került sor, amikor tömegével repültek be kínai vadászgépek, vadászbombázók és bombázók.

Október negyedike a csúcs, akkor egyszerre 59 repülőgép lépett a tajvani ADIZ-ba de ezután napokig nem volt semmilyen berepülés. A Reuters készített egy másik táblázatot is, amely az elmúlt egy év berepüléseit mutatja be

Természetesen mindenki a miértekre kíváncsi. Miért pont most, miért pont ott, stb? Jó lenne ebben a magyar katonai repülési szakembert megkérdezni, aki tervezett már légműveleteket. A sajtóban és a szakértők részéről vissza köszönő válaszok általában az alábbi irányokba mutatnak:

-           a kínai légierő a saját képességeit teszteli. Nem képes ugyanis még arra, hogy hosszú időn keresztül magas műveleti tempót tartson fenn. Egy légiháborúhoz nem elég ugyanis az, hogy egy pl. egy repülőezred képes legyen egyszerre felszállni, hanem arra van szükség, hogy erre naponta háromszor legyen képes, akár heteken át, és ezt a logisztika és a műszakiak is képesek legyenek támogatni. Az repülőeszközök bírják a terhelést, legyen elég pótalkatrész, lőszer, rakéta, pilóta és karbantartó.

-          A mostani berepülések egyfajta válaszüzenet volt arra, hogy erősen sajtózott amerikai-brit-nemzetközi flotta napokkal vagy hetekkel korábban a térségben hajózott, demonstrálva, amit ilyenkor demonstrálni szokás. Most egy ellendemonstrációt láttunk arra nézve, hogy egy ilyen flotta csoportosítás mivel is találkozna kínai részről. Pávatánc mondhatnánk, teljesen bevett gyakorlatt.

-         A harmadik magyarázat ami tetszett, hogy a tajvani légvédelem működésének tesztelése folyt, egyfajta túlterheléses „támadás szimuláció”. Egyszerre 59 gépet még nem látott a tajvani légvédelem, így a teljes radarrendszerük, parancsnoki-irányítási rendszerük, légierejük maximummal pörgött, riadóztatva lehetett mindenki, amit a kínaiak szépen figyeltek, hallgattak elemeztek. Az a Reuters cikkben is benne van, hogy a tajvani légierőnek nincs légiutántöltő kapacitása, ezért az elfogók nem tudnak sokáig a levegőben maradni. Egy lassú Shaanxi Y8-as 8-10-12 órás járőrözését képtelenség végigkísérni, főleg ha az év minden második, harmadik napján jön. Ha meg többen jönnek… A napokba olvastam egy másik cikkben, hogy tajvani védelmi költségvetés 9 százaléka ment el légtérrendészeti feladatokra (repülés, készültség, de lehet konkrétan az üzemanyag) és egy ponton a tajvani légierő feladta, hogy minden kínai gépre felemeljen egy tajvani vadászt.

-         További magyarázatoknak ott vannak, amit a sajtó lehozott, ezeket könnyű felütni a neten, nem részletezem

Október 22-én, csütörtökön nyílik meg az új, időszaki kiállítás az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójára. A Magyarok – Fegyverek című tematikus kiállítás kifejezetten a harcok főszereplőivel, a katonákkal és fegyvereikkel foglalkozik. A tárlat a forradalom ikonikus tárgyaival – illusztrált történeti bevezető mellett – bemutatja a szembenálló felek ruházatát, felszerelési tárgyait és fegyverzetét. Az érdeklődők a tárlaton többek között pisztolyokat, világító-jelző pisztolyokat, géppisztolyokat, gépkarabélyokat, puskákat, karabélyokat, golyószórókat, géppuskákat, kézi páncélelhárító gránátvetőt, harckocsifegyverzetet, légvédelmi fegyverzetet és repülőgép-fegyverzetet is láthatnak.

Az időszaki kiállítás kísérője egy egyedülálló, korabeli gyermekrajzokat bemutató tárlat. Mint a múzeum kiemelte: az 1956 októberében, a forradalom ideje alatt bezárt iskolák tanulói 1957 elején térhettek vissza az iskolapadokba. Az átélt eseményeket a VIII. kerületi Jázmin utcai iskolában megrajzoltatták a tanulókkal. A fennmaradt rajzokon 5-8. osztályos általános iskolás gyerekek mutatják be a forradalom és szabadságharc eseményeit, Amit én láttam címmel.

Október 23-án családi nappal várja látogatóit a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Ennek programjai ingyenesen, előzetes regisztráció nélkül látogathatók.

Az intézmény Kapisztrán téri épületében az állandó kiállítások és a Fegyvertár – Fegyvertörténeti Látványtár szabadon megtekinthető. A Márványteremben a hagyományoknak megfelelően kézműves foglalkozások, köztük játékkatona-festés, papírharckocsi-hajtogatás várja a legkisebbeket. Ugyanott a Modern Lőfegyver Gyűjtemény és a Lőszergyűjtemény munkatársai tartanak bemutatót az 1956-os forradalom és szabadságharc fegyvereiből. A múzeum díszudvarán pedig korhű egyenruhába öltözött hagyományőrzők jelenítik meg a szembenálló feleket.

Kitértek arra is, hogy “a korábbi sikerekre való tekintettel” 9 és 15 óra között ismét megnyitják a látogatók előtt a Haditechnikai Gyűjtemény Kerepesi úti hangárát. Az eseményre a bemutatótér állandó anyaga mellett más 1956-hoz köthető technikai eszközöket is kiállítanak, köztük a múzeumban korábban már bemutatott T-34-es harckocsi oktatási metszetét. Előzetes regisztrációra ott sincs szükség, a Stróbl Alajos utca felől lehet belépni.

A családi nap a múzeum Kapisztrán téri épületében, az este fél 7-kor kezdődő, VIII. Hadtörténész Söresttel zárul, ahol most a nemzeti ünnephez kapcsolódó előadásokat lehet majd meghallgatni.

A hadtörténeti múzeum október 22-én 10 és 17 óra között, október 23-án a múzeum Kapisztrán téri épülete 9 és 18 óra között, a Kerepesi úti hangár 9 és 15 óra között várja a látogatókat – olvasható a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közleményében.

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.

The post Családi nap, hangárlátogatás, történész sörest lesz a hadtörténeti múzeumban appeared first on .



A különösen veszélyes horvát nemzetiségű 45 éves férfit és 25 éves társát azzal gyanúsítja a szlovén hatóság, hogy 2020. május 26-án Szlovéniában, Nova Gorica városban egy bár előtt több lövést adtak le egy helyi lakosra azért, hogy megöljék. A sértett elmenekült és elrejtőzött, így a férfiak nem jártak sikerrel.

A szlovén rendőrség információja szerint a két ember több, Horvátországban és Olaszországban elkövetett leszámolásos bűncselekménnyel hozható összefüggésbe. Mindkét férfi felkerült az Európa legkeresettebb bűnözőit tartalmazó listára. Felkutatásukba a szlovén rendőrség célkörözési egysége is bekapcsolódott.

A nyomozás információi szerint a szökevények Magyarországra menekültek, ezért szlovén felkérésre a hajszába a KR NNI is csatlakozott azzal a feladattal, hogy derítse fel tartózkodási helyüket és fogja el őket. A KR NNI Életvédelmi és Célkörözési Főosztálya a szlovén társszervekkel együttműködve rövid időn belül a szökevények nyomára akadt.

Tekintettel arra, hogy különösen veszélyes bűnözőkről volt szó, elfogásuk a Terrorelhárítási Központ segítségével történt. A TEK Műveleti Igazgatóságának munkatársai 2021. október 19-én délután mindkét horvát férfit elfogták Győrben. A magyar rendőrök – a szlovén európai elfogatóparancs alapján – őrizetbe vették őket, kiadatásukról a bíróság később dönt.

The post Fegyveres leszámolásban érintett külföldieket fogtak el Győrben appeared first on .

Priti Patel bejelentésének előzményeként, múlt pénteken gyilkosság áldozatául esett Sir David Amess parlamenti képviselő.

A 69 esztendős, nős, ötgyermekes Amess, aki csaknem négy évtizedig volt a jelenleg kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának tagja, péntek délután éppen képviselői fogadóórát tartott délkelet-angliai választókörzetében, az Essex megyei Leigh-on-Sea kisvárosban, amikor egy férfi, aki az utcáról tért be, késsel többször megszúrta.

Sir David a gyors orvosi beavatkozás ellenére a helyszínen meghalt. A 25 éves gyanúsítottat elfogták. A Scotland Yard terrorellenes parancsnoksága – amely azonnal átvette a vizsgálat irányítását – már szombaton bejelentette, hogy az addigi nyomozati adatok alapján terrorcselekménynek tekinti a gyilkosságot.

Ennek megfelelően a felételezett elkövetőt, Ali Harbi Alit – aki Londonban született egy szomáliai család gyermekeként – immár a 2000-ben kelt terrorellenes törvény alapján tartják őrizetben. Alit eredetileg gyilkosság gyanújával vették őrizetbe.

A belügyminiszter a londoni alsóházi képviselőknek tartott tájékoztatójában elmondta: Sir David meggyilkolása után felkérte mindegyik brit rendőrparancsnokságot az összes parlamenti képviselő személyi biztonságának azonnali felülvizsgálatára. E felülvizsgálattal párhuzamosan a hírszerzési és elhárítási szolgálatok, valamint a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetői alkotta Egyesített Terrorizmuselemző Központ (Joint Terrorism Analysis Centre, JTAC) külön is felmérte az egyes alsóházi képviselőket fenyegető kockázatokat – mondta a brit belügyminiszter.

Patel kijelentette: jóllehet nincs olyan információ vagy hírszerzési adat, amely bármilyen hiteles, konkrét vagy azonnali fenyegetésre utalna, a JTAC azonban immár a londoni alsóházi képviselőinek fenyegetettségi szintjét is hivatalosan jelentősnek tekinti. A belügyminiszter hangsúlyozta: ez azonos a jelenleg érvényben tartott országos terrorkészültségi szinttel, amely a hivatalos meghatározás szerint szintén jelentős terrorfenyegetettségnek felel meg. Patel nem fedte fel, hogy a brit képviselők személyes terrorfenyegetettségét milyen szintűnek ítélték eddig a szolgálatok, de médiaértesülések szerint a szerdai módosításig az alsóházi tagok hivatalosan mérsékelt fenyegetettségűnek számítottak.

Nagy-Britanniában február 8-án csökkentették az országos terrorkészültséget az ötfokozatú skálán addig érvényben volt második legmagasabb, “súlyos” szintről a középső, “jelentős” fokozatra. Az addigi “súlyos” fokozat a hivatalos besorolás szerint azt jelentette, hogy a hatóságok “nagyon valószínűnek” tartottak egy nagy-britanniai terrortámadást. A február óta érvényes jelentős terrorkészültségi fokozat is azt jelzi, hogy a fenyegetettség magas szintű, továbbra is valószínű, hogy terroristák merényletek elkövetésével próbálkoznak Nagy-Britanniában, bár a hatóságok a súlyos fokozatnál valamivel enyhébbnek tartják e veszélyt.

A brit kormány Sir David múlt heti meggyilkolása után sem emelte vissza a korábbi súlyos fokozatra az országos terrorkészültségi szintet. A belügyminiszter ugyanakkor kérte az alsóházi képviselőket, hogy vegyék komolyan személyes fenyegetettségük hivatalos megítélésének most bejelentett módosítását, és tartsák magukat az ennek megfelelő biztonsági előírásokhoz.

The post Brit belügyminiszter: jelentős a parlamenti képviselők fenyegetettsége appeared first on .

Az evakuálást még előző éjjel rendelték el Tazacorte és Los Llanos de Aridane települések egyes részein, miután a két lávafolyam egyesült és irányt változtatott. A döntést elővigyázatosságból hozták meg, de még bíznak abban, hogy végül a forró olvadék nem éri el ezeket a területeket.

Az újabb kitelepítésekkel meghaladja a 7500-at azok száma, akiket a természeti katasztrófa miatt az elmúlt egy hónap során evakuáltak.

Az Európai Unió Kopernikusz elnevezésű Föld-megfigyelési programjának legfrissebb műholdas mérései szerint a Cumbre Vieja vulkán kitörése nyomán a láva 866 hektárnyi területet borított be és 2185 épületet semmisített meg.

A spanyol földrajzi intézet (IGN) múlt éjjel több mint ötven földrengést mért a tűzhányó déli oldalán, a legerősebb 4,3-as volt a Richter-skálán és 37 kilométeres mélységben következett be, így károkat a felszínen nem okozott.

The post Újabb kitelepítéseket rendeltek el a vulkánkitörés miatt La Palma szigetén appeared first on .

Sojgu a két ország katonai együttműködésének sikeres példájaként méltatta a nemzetközi terrorizmus elleni közös fellépést, és kifejezte készségét a kapcsolatok elért ütemének fenntartására. A terrorizmus elleni közös harc terepeként említette meg Szíriát, hozzátéve, hogy az együttműködés folytatására szükség van az Afganisztánról és a térségéből kiinduló fenyegetések, így a kábítószer-kereskedelem és az ellen, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet megjelenjen szomszédos államok területén.

Az orosz védelmi miniszter szerint a helyzetre jelentős befolyást gyakorolnak mind a lakhelyük elhagyására kényszerült emberek, mind az országból eltávozott amerikaiak, akik továbbra is azt kérik különböző országoktól, hogy támogassák az afgán menekülteket.

Sojgu megjegyezte, hogy Oroszország és Irán védelmi minisztériuma az idén közös rendezvények sűrű programját bonyolítja le.

The post Sojgu: Moszkva kész folytatni Teheránnal a katonai együttműködést appeared first on .

Tisztelt Előadók! Tisztelt Tagtársak! Tisztelt Érdeklődők!

A Magyar Rendészettudományi Társaság Magánbiztonsági Tagozat és a Képzési Tagozat közösen egy több alkalomból álló online szakmai konferencia sorozatot szervezett, melynek harmadik rendezvénye „A magánbiztonsági szakemberek képzése a felsőoktatásban” címet kapta. Az előadásokat Microsoft Teamsen keresztül lehet elérni.

Az előadás időpontja: 2021. október 22-én 14:00-16:00.

Az előadás ezen a linken érhető el.

Előadók:

1. Megnyitó: Móró Lajos az MRTT Magánbiztonsági Tagozat elnöke

2. Dr. Christián László r. ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese, egyetemi docens

3. prof. Dr. Kovács Tibor az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Biztonságtechnikai Mérnöki Tanszék tanszékvezetője, egyetemi docens

4. Papp József az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Műszertechnikai és Automatizálási Intézet, műszaki tudományos igazgató-helyettes, egyetemi tanársegéd

5. Dr. Cserny Ákos a Testnevelési Egyetem, Továbbképző Központjának igazgatója, egyetemi docens

6. Tóth Levente a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék mb. tanszékvezetője, egyetemi tanársegéd

7. Zárszó

Móró Lajos s.k.

elnök

Magánbiztonsági Tagozat

The post MEGHÍVÓ appeared first on .

Az RAF elsősorban A-A kiképzéstámogatásra (agresszorként) szolgáló Hawk T1-eseit repülő 100. Repülőszázadával közös gyakorlat, a Central Hawk zajlott az elmúlt napokban Magyarország felett.

Az orkánerejű szél miatt sajnos ma törölték a repülést, így a lefedés elé kihúzott résztvevő típusokat tudtuk fotózni...

...valamint a NATO-hangárban zajló karbantartást.

Figyelmes gesztus Kővári Laci barátunk emlékére Zsig Zolitól.

Zord

A közlemény szerint a húszas évei elején járó elkövető ellen már korábban is folyt eljárás gyermekpornográfia miatt. Miután a korábbi eljárás “fenyegetettsége” megszűnt vele szemben, 2020 májusában megismerkedett a sértettel, egy tizennégy év alatti lánnyal. Hozzátették, hogy a férfi a lány életkorával tisztában volt.

Ezt követően a férfi és a lány között szexuális kapcsolat is létrejött 2020 augusztusában Biatorbágyon. Ezen túlmenően az elkövető mobiltelefonjával a kiskorú sértettről súlyosan szeméremsértő, pornográf jellegű felvételt is készített. Az ügyben a Budaörsi Járási Ügyészség szexuális visszaélés bűntette és gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vádat a férfi ellen – áll az ügyészségi közleményben.

The post Elcsábított egy kiskorú lányt, vádat emeltek ellene appeared first on .

A találkozó után Ruszin-Szendi Romulusz újságíróknak azt mondta, hogy tájékoztatta a köztársasági elnököt az afganisztáni kimenekítési művelet részleteiről és a Breakthrough 2021 gyakorlatról, amelyen – mint fogalmazott – meg tudták mutatni a honvédség meglévő és új képességeit. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnokaként jóváhagyta a honvédség fejlesztési terveit, amelyek azt szolgálják, hogy Magyarország és a Magyar Honvédség a térség meghatározó haderejévé váljon – tette hozzá.

Mint mondta, az államfő jóváhagyása után folytatják a megkezdett fejlesztéseket, amelyek nyomán Magyarország “egyre hitelesebb tagja lesz” a NATO-nak, és a magyar emberek is egyre jobban érzik majd, hogy “a magyar katona minden nap őket szolgálja”. A parancsnok újságírói kérdésre elmondta: a köztársasági elnök jóváhagyását igényelte például az új zászlóaljstruktúra, és jelezte, elkötelezettek abban, hogy további alakulatok jöjjenek létre Magyarország területén.

Ruszin-Szendi az új helyszínekre vonatkozó kérdésre azt mondta, egyelőre elemzik, hol születtek a katonák, hol vannak hagyományos katonavárosok, hol mekkora a munkanélküliségi ráta, “hol látják a legszívesebben a magyar katonákat”. Kiemelte: maradnak az Országgyűlés által engedélyezett létszámkereteken belül, de a belső összetételen változtatnának. Szeretnénk, ha minél több kiképzett harcolója lenne a Magyar Honvédségnek – fogalmazott.

The post A honvédség főparancsnoka jóváhagyta a honvédség fejlesztésének terveit appeared first on .

Sojgu szerint az új orosz-fehérorosz katonai doktrínát a tervek szerint hamarosan, a Szövetségi Állam legfelsőbb államtanácsának következő ülésén fogják elfogadni. A tárcavezető közölte, hogy a két ország védelmi minisztériuma a kétoldalú katonai együttműködést a stratégiai partnerség ötéves programjának alapján tervezi. Ennek keretében egyebek között kibővül a csapatok, valamint a parancsnoki és irányító szervek kiképzése.

Sojgu szerint az Oroszország és Fehéroroszország között a katonai együttműködés terén elért eddigi eredmények lehetővé teszik, hogy “a biztonsági feladatokat időben lehessen hozzáigazítani a világban bekövetkező változásokhoz”.

Az orosz védelmi miniszter a tanácskozáson rámutatott, hogy az Egyesült Államok a NATO-szövetségesei támogatásával felgyorsította a harcászati nukleáris robbanótöltetek és tárolóhelyeik korszerűsítését Európában. Különösen aggasztónak nevezte, hogy “a blokk a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező tagállamainak pilótáit is bevonja a taktikai nukleáris fegyverek használatát szimuláló gyakorlatokba”.

“Ezt a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés közvetlen megsértésének tekintjük” – mondta a tárcavezető.

Sojgu kifogásolta, hogy az észak-atlanti szövetség tovább erősíti katonai infrastruktúráját az orosz és a fehérorosz határok közelében, fegyver-, haditechnikai és hadianyagkészleteket hoz itt létre, és gyakorolja a csapatok átdobását a térségbe. Emlékeztetett arra, hogy egy amerikai páncélos dandárt és négy, többnemzetiségű taktikai zászlóaljcsoportot vezényeltek Lengyelországba és a balti államokba, Romániában, Lengyelországban és Lettországban pedig koalíciós hadosztályközpontokat alakítottak ki, továbbá megnövelték a kikötők és repülőterek infrastruktúrájának kapacitását.

Mint mondta, a NATO elsődlegesen mozgósítandó erőinek létszáma csaknem megduplázódott, és 25 ezerről 40 ezer főre nőtt. Sojgu szerint a Washington által Romániába és Lengyelországba telepített Aegis Ashore rakétavédelmi rendszerek univerzális kilövőállásai az elhárító rakéták mellett Tomahawk cirkálórakéták és a Pentagon által fejlesztett más csapásmérő eszközök indítására is alkalmasak.

A miniszter azt mondta, hogy a NATO felderítő és taktikai repüléseinek száma az orosz határok közelében a tavalyi évhez képest 30 százalékkal megnőtt, és hogy a szövetség égisze alatt zajló műveleti és harci kiképzés intenzitása továbbra is magas.

“Évente több mint 30 gyakorlatot tartanak a Szövetségi Állam nyugati határa közelében, ezek forgatókönyve az Oroszországgal történő fegyveres összecsapáson alapul. Ezekbe egyre gyakrabban vonnak be a szövetséghez nem tartozó országokat, így Grúziát, Ukrajnát, Svédországot és Finnországot. A balti államok és Lengyelország területét, valamint a Balti-tenger medencéjét egyre gyakrabban használják hadgyakorlatokra” – fejtette ki az orosz védelmi miniszter.

The post Sojgu: a hanyatló nyugat új katonai doktrína elfogadására kényszerítette Moszkvát és Minszket appeared first on .

Molnár Andrea elmondta, hogy a döntéssel a bíróság helybenhagyta az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék határozatát. A férfi legkorábban 33 év után bocsátható feltételes szabadságra. A tényállás szerint az elkövetéskor 48 éves vádlott és az 54 éves sértett szívességi lakáshasználóként laktak együtt Balatonfűzfőn. Rendszeresen italoztak, többször vitatkoztak. 2019. augusztus 22-én délelőtt közösen dolgoztak a ház körül, majd a sértett férfi szeszes italt vásárolt. Miután az italt elfogyasztotta lefeküdt.

A vádlott időközben üzemanyagért ment a benzinkútra, majd a lakásba visszatérve felháborodott azon, hogy a sértett nem dolgozott. Ekkor ököllel és egy faléccel testszerte bántalmazta, rálépett a nyakára és a mellkasára, majd az udvaron a hátsó fészerhez húzta, mert azt a látszatot akarta kelteni, hogy a férfit a fészerben baleset érte. A vádlott emiatt a szomszédtól kért segítséget, aki értesítette a mentőket. A férfi a helyszínen belehalt sérüléseibe.

Az elsőfokú bírósági eljárás során a szakértők megállapították, hogy a vádlott a földön fekvő, védekezésre képtelen férfit folyamatosan, “hosszú időn keresztül, az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással bántalmazta”. Az elsőfokú határozat ellen a vádlott és védője felmentésért, az ügyész súlyosításért fellebbezett. Az ítélőtábla indoklása szerint azonban az elsőfokú eljárás során helyesen állapította meg és okszerűen mérlegelte a bizonyítékokat a törvényszék, így nem fogadta el sem az ügyészi, sem a védői indítványt.

The post Életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott egy férfi, aki megölte lakótársát appeared first on .

Jens Stoltenberg a NATO-országok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozása előtt emlékeztetett arra, a szövetség október 6-án 18-ról 10 főre csökkentette Oroszország NATO-képviseletének létszámát, az érintettek ugyanis “ellenséges tevékenységet” folytattak.

“Sajnáljuk Oroszország döntését. Nem segíti elő a párbeszédet és a kölcsönös megértést. A NATO politikája azonban következetes marad, ami azt jelenti, hogy nyitott a párbeszédre” – fogalmazott.

A főtitkár a párbeszéd folytatásának fontosságát hangsúlyozta különösen olyan időkben, amikor a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok a hidegháború vége óta nem tapasztalt alacsony szintre süllyedtek. A NATO várja, hogy Moszkva válaszoljon a felhívására – tette hozzá.

Afganisztánnal kapcsolatban Stoltenberg azt mondta, a NATO mélyreható értékelést végez a misszió működésének eredményeiről, valamint a kivonulás tanulságairól. Hangsúlyozta: továbbra is összefogásra van szükség a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem sikeréhez, és ahhoz, hogy az ország ne válhasson ismételten a terroristák menedékévé másutt tervezett merényleket előkészítéséhez. Ennek érdekében a miniszteri találkozó keretein belül a szövetség megtartja az Iszlám Állam nevű terrorszervezet felszámolására irányuló globális koalíció ülését is – mondta, és hozzátette: a tálibok felelősek a terrorizmus elleni kötelezettségvállalásuk betartásáért és Afganisztán biztonságának szavatolásáért.

The post Oroszország — NATO: mindkét fél nyitott a párbeszédre, mégis egyre rosszabb a helyzet appeared first on .

A börtönben lévő orosz politikust az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportja és a Renew Europe frakció jelölte a díjra. Az Európai Parlament nevében Heidi Hautala, az EP zöldpárti alelnöke a kitüntetett nevének bejelentésekor azt mondta: Navalnij nagy bátorságról tesz tanúbizonyságot, amikor megpróbálja visszaadni az oroszoknak a szabad választás jogát.

“Már sok éve harcol hazájában az emberi jogokért és az alapvető szabadságjogokért. Ezért a szabadságával, és majdnem az életével fizetett. Az Európai Parlament nevében kérem az azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását” – fogalmazott.

Navalnij az orosz elnök, Vlagyimir Putyin és kormánya politikájának bírálójaként vált ismertté. Tavaly augusztusban, egy szibériai út során feltehetően idegméreggel támadást követtek el ellene. Külföldi gyógykezelése után idén januárjában visszatért Moszkvába, ahol letartóztatták, februárban pedig egy gazdasági bűncselekmény miatt rá kiszabott két és fél év börtönbüntetés letöltésére ítélték. Áprilisban több mint húsz napig tartó éhségsztrájkot kezdett, hogy tiltakozzon az orvosi ellátás hiánya miatt. Júniusban az orosz bíróság betiltotta Navalnij regionális irodáinak és korrupcióellenes alapítványának működését.

A Szaharov-díj végső esélyesei között volt ebben az évben a vizsgálati fogságba helyezett korábbi bolíviai ideiglenes elnök, Jeanine Ánez és egy 11 afgán nőből álló csoport: köztük emberi jogi és nőjogi aktivisták, tanárok és egy újságíró. Ánez jelölését a konzervatív-reformerek (ECR) képviselőcsoport támogatta azzal az indokkal, hogy a bolíviai politikus a hazájában a másként gondolkodókkal szembeni elnyomás, valamint a megfelelő eljárástól és a jogállamiságtól való megfosztás szimbóluma. Az afgán nők csoportját az EP szocialista és a zöldpárti frakciója jelölte a díjra az egyenlőségért és az emberi jogokért folytatott kiállásukért.

A Szaharov-díj nyertesét az Európai Parlament elnöke és a frakcióvezetők választották ki, a díjat december 15-én Strasbourgban adják át.

A Szaharov-díjat 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov orosz fizikus nevét viselő díjra a parlamenti frakciók vagy legalább 40 képviselő ajánlhat jelöltet. A díj mellé 50 ezer euró (mintegy 18 millió forint) jutalom jár.

The post Navalnij kapja idén az EP Szaharov-díját appeared first on .

Az államfő a belügyminiszter javaslatára október 23-ai hatállyal rendőr altábornaggyá léptette elő Halmosi Zsolt rendőr vezérőrnagyot, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatóját. Rendőr vezérőrnaggyá léptette elő Tomin Szilvia rendőr dandártábornokot, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Polgári Titkosszolgálatok Védelmi Szolgálata Igazgatóság igazgatóját, az NVSZ főigazgató-helyettesét.

A köztársasági elnök tűzoltó dandártábornokká nevezte ki Balázs Gábor tűzoltó ezredest, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóját, nemzetbiztonsági dandártábornokká Hatala Anna nemzetbiztonsági ezredest, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgató-helyettesét és rendőr dandártábornokká Christián László rendőr ezredest, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettesét.

Áder János a pénzügyminiszter javaslatára pénzügyőr dandártábornokká nevezte ki Demeter Tamás pénzügyőr ezredest, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatóját és Bakai Kristóf Péter pénzügyőr ezredest, a NAV Központi Irányítás vámszakmai szakfőigazgatóját.

The post Tábornoki előléptetéseket és kinevezéseket adott át az államfő appeared first on .

Vannak helyzetek, amikor meg kell állni egy kicsit. Aztán persze ismét összeszedjük magunkat, és folytatjuk a menetelést, mert egyszerűen így kell lennie. A hónap kétharmadánál ugyan, de induljon az októberi hírbejegyzés egy mai, még szinte forró - és persze szerencsés - felvétellel, a szolnokiak körös-hegyi éjszakai lövészetéről.

Zord

Az esemény a tavalyi hegyi-karabahi háború után azerbajdzsáni fennhatóság alá kerülő területek – Zangilan, Fizuli és Dzsabrail kerületek– közelében zajlott le és ez volt az első olyan, Irán által megtartott művelet, amely ennyire közel folyt a dél-kaukázusi állam határaihoz. Irán a továbbiakban „Conquerors of Khaibar” név alatt folytatta hadgyakorlatát, amelyben a perzsa állam nagyjából egy hadosztálynyi katonát és felszerelést vonultatott fel, ugyancsak az Azerbajdzsánnal közös határhoz. Ezek után nem sokkal Azerbajdzsán és Törökország újabb műveletet indított Azerbajdzsán exklávéjának, Nahicsevánnak területén, „Unshakeable Brotherhood – 2021” néven, Irán közvetlen közelében. Emiatt az elmúlt napokban felmerült az az eshetőség is, hogy a két fél között növekvő feszültség még esetleg egy fegyveres konfliktusba is torkollhat. 

De mi áll a két ország erőfitogtatásainak hátterében? Irán elsődleges indokaként Izraelt nevezi meg, de reális ok az is, hogy a perzsa állam regionális vetélytársának, Törökországnak a térségben nyert befolyásával szemben nem akar nyíltan konfrontálódni és ezért próbálja meg más indokokra hivatkozva, mintegy elrettentésként megmutatni erejét a szunnita államnak.

Annak, hogy Azerbajdzsán és Izrael viszonya kétségeket ébreszt Irán vezetőiben, több oka is lehet. Az egyik ok az, hogy Izrael a dél-kaukázusi ország fontos partnere a haderőfejlesztésben: a tavalyi hegyi-karabahi háború során az Izraeltől vásárolt drónok jelentősen befolyásolták a háború végkimenetelét – Azerbajdzsán javára. Mindemellett Izrael az azeri olaj második legnagyobb felvásárlója, az ország olajellátásának több mint 40%-át Azerbajdzsán fedezi, tehát a két ország között több területen is van együttműködés. Viszont a dél-kaukázusi országra közeli katonai szövetségeseként leginkább Törökország tekint, ugyanis – részben a pántürkizmus ideológiáját kihasználva – a törökök is kivették a részüket a 44 napos háborúból és segítették az általuk gyakran csak testvérnépként nevezett azerieket.  Az azeri győzelemmel Törökország is nyert: amellett, hogy a két ország partnersége erősödhetett, Törökország eljuthatott a Kaszpi-tenger nyugati partjaira, „megvethette lábát” a Kaukázusban is. A háború óta az azeri-török kapcsolatok fénykorukat élik, ezt mutatja az is, hogy a 44 napos háború első évfordulóján Törökország és Azerbajdzsán elnökei, Recep Tayip Erdogan és Ilham Alijev egy telefonbeszélgetés során biztosították egymást arról, hogy mindent megtesznek azért, hogy a két ország között minden téren erősödjenek a kapcsolatok. 

Azonban az előbb említettek mellett Irán nemtetszésének egy banálisabb oka is van: a térség átrendeződéséből adódó gazdasági változások. A 44 napos háború lezárásával, a hegyi-karabahi területek Azerbajdzsán tulajdonába kerülése miatt megváltoztak egyes, az addig Irán által is igénybe vett kereskedelmi útvonalak. Ezek közül Irán számára kulcsfontosságú az országot Örményországgal összekötő Goris és Kapan között futó autópálya. A háborút lezáró tűzszüneti megállapodás végett ennek az útnak egy, nagyjából 20 kilométeres szakasza Azerbajdzsán fennhatósága alá került. A dél-kaukázusi síita állam ezt kihasználva minden áthaladó iráni kamionra mintegy 130 dollárnyi vámot vetett ki. Az elmúlt hetekben ebből több konfliktushelyzet is adódott: Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke szerint augusztus és szeptember között körülbelül 60 iráni kamion hajtott be engedély nélkül a területre, illetve az azeriek több kamionsofőrt is őrizetbe vettek. Az iráni külügyminiszter szóvivője, Saeed Khatibzadeh figyelmeztette Azerbajdzsánt, hogy Baku – a további konfliktushelyzetek elkerülésének érdekében – jobban ügyelhetne a határőrök irániak felé tett lépéseire.

Látható tehát, hogy az elmélyülő viszály több forrásból ered. Egy esetleges háború kirobbanása viszont a térség egyik nagyhatalmának és Azerbajdzsánnak sem állna érdekében. Így október 6-án Szergej Lavrov Hossein Amirabdollahian, iráni külügyminiszterrel tartott találkozóján szorgalmazta egy 3+3 formátum összehívását, amelyen a „nagy szomszédok” – Irán, Oroszország és Törökország -, illetve a három dél-kaukázusi állam, Azerbajdzsán, Georgia és Örményország meg tudnák vitatni gazdasági és diplomáciai kérdéseiket. Habár Amirabdollahian biztosította Lavrovot arról, hogy Irán hajlandó a formátumban résztvevő államokkal való egyezkedésre, nem valószínű, hogy a hat ország tárgyalásai meg fogják oldani a jelenlegi helyzetet eredményező, háttérben húzódó feszültségeket.

Kiemelt kép: Hadgyakorlat Iránban
Irán, 2021. október 1.
Az iráni hadsereg által közreadott képen hadgyakorlat Irán északnyugati részén, az azerbajdzsáni határ közelében 2021. október 1-jén.
Forrás: MTI/EPA/Iráni hadsereg

A Út a konfliktushoz – Mi vezetett az elmúlt hetek viszályához Azerbajdzsán és Irán között? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Már a helyszíni szemle során megállapították, hogy szándékos gyújtogatás okozta a tüzet, a celldömölki rendőrök pedig rövid időn belül elfogták a 22 éves román állampolgárságú férfit, aki kihallgatása során részletes beismerő vallomást tett – írták a közleményben.

Hozzáfűzték: a férfi letartóztatását október 17 rendelte el a bíróság, a gyanúsítottal szemben rongálás megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást a Celldömölki Rendőrkapitányság.

The post Gyújtogatót fogtak el a rendőrök Vasban appeared first on .

Ritkán látunk CIA ügynököt, nem? Összezavarodott CIA ügynököt meg még ritkábban. 20 éve megörökítettek egyet és egy ideje a youtube on is bárki megnézheti. (jó nem bárki, mert a youtube szaraxik. Aki nem lát semmit a posztban, az a "The Untold Story Of The Battle Of Mazar-I-Sharif" ra keressen rá a csatornán és talán ott megnézheti"

A tegnapelőtt posztolt CIA csoport, a Team Alpha kapcsán említettem, hogy két tagjuk Mike Spann és Dave Tyson voltak az elszenvedői a 2001-es afganisztáni harcok egyik legjobban dokumentált összetűzésének, a Qala-i Dzsangi nevű erdőben történt lázadásnak.

Spann és Tyson épp elfogott al-Káidásokat és külföldi tálibokat hallgattak ki zéró biztonsági óvintézkedések mellett, amikor az elvileg lefegyverzett és megkötözött rabok rájuk támadtak. Egy pisztoly és egy AK nem volt elég a tömeg ellen, Spann legyűrték, Tyson még időben el tudott szaladni, és ezt már az ott levő forgató csoportok is felvették. A videon 13:16-nál látszik a CIA ügynök, utána mindjárt belefut egy riporterbe, aki próbálja megtudni, hogy mi történt. Tyson sokkos állapotban, a pisztolyát hiába próbálja visszatenni a pisztolytáskába, szeretne erősítést hívni, de nincs nála telefon (igen, ezek még azok az idők). Végül a riporter műholdas telefonján felhívta a taskenti nagykövetséget és azok szóltak valakinek, és azok szóltak valakinek, vagy már az amerikai katonáknak Mazar-i Sharifban, hogy menjenek a közeli erődbe, mert baj van. Addig is amerikai bombázók megkezdték a lázadók állásait bombázni, bár ez így nem pontos, mert a koordináták esetlegesek voltak. Az afgán tolmácsok mondták, melyik épületek lehetnek a tálibok kezébe, Tyson megleadta a kb koordinátákat és a bombák nagyrészt odamentek. Talán nem világos, de ez egy nagy méretű, agyagból döngölt erőd, középen hatalmas udvarral. Az épület egyik részét (azaz a falakat és a rajta az épületeke), az erőd őrzői birtokolták, a másik felét meg a tálibok.  Innen kellett aztán majd visszafoglalni az várat.