Biztonságpolitika

Dunja Mijatovic közleményében leszögezte: az Európa Tanács határozottan ellenzi a bevándorlók és menekültek menedékjoghoz való hozzáférésének megtagadását és biztosítékok nélküli – sőt akár erőszakkal kísért – visszatoloncolását az ET-tagállamok határain kívülre.

A jogellenes intézkedések legalizálására irányuló kísérletek, ahogy a biztonsági biztosítékok nélküli visszatoloncolások, aláássák az emberi jogok menekültügyi egyezményében megállapított jogi garanciákat, és sértik a kínzás, az embertelen vagy megalázó bánásmód, valamint a kollektív kiutasítás tilalmát – foglalt állást.

“Itt az ideje, hogy a kormányok véget vessenek azoknak a jogalkotási kezdeményezéseknek és politikáknak, melyek kísérletet tesznek a visszatoloncolások normalizálására, felszámolva ezzel a menekültek, menedékkérők és bevándorlók jogi biztosítékait a határokon” – fogalmazott.

Különösen fontos ez akkor, amikor az Európai Unió számos tagállama közösen sürgeti a meglévő szabályozás hozzáigazítását a megváltozott migrációs helyzethez – hívta fel a figyelmet. Noha több tagállam súlyos migrációs problémákkal küzd, vissza kell utasítani azokat a javaslatokat, melyek az európai határok védelmére hivatkozva félredobnának vagy válogatnának a szabályozás kulcsfontosságú emberi jogi védelemre vonatkozó fejezetei közül – jelentette ki.

Foglalkozni kell a tagállamok közötti szolidaritás hiányával, az erőteljes nyomás ugyanis a migránsok visszatoloncolásra ösztönzi az érkezési országokat – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

The post ET: a menekültek biztonsági garanciák nélküli visszatoloncolása az emberi jogok megsértésének számít appeared first on .

A rendőrségi honlapra vasárnap feltett közleményében a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt írta: a nő szombaton 23 óra körül próbált bejutni egy lipótvárosi klubba, de a személyzet nem engedte be. A nő ezután a 112-es segélyhívón keresztül kért intézkedést a sérelme miatt. A bejelentésében egyúttal azzal is fenyegetőzött, hogy felrobbantja az épületet, ha továbbra sem engedik be. A fővárosi rendőrök azonosították a telefonáló nőt és az V. kerületben elfogták.

A 19 éves nőt a rendőrök az V. Kerületi Rendőrkapitányságra állították elő, ahol közveszéllyel fenyegetés elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A nő – akinél semmilyen fegyver vagy robbantásra alkalmas szerkezet nem volt – szabadlábon védekezik – közölte a BRFK.

The post Szórakozóhely felrobbantásával fenyegetőző nőt fogtak el a fővárosban appeared first on .

A megemlékezésről beszámolva a rendőrség a police.hu oldalon azt írta: a nemzeti lovas díszegység 2001. január 1-jén alakult meg, hogy a központi állami és nemzeti ünnepeken a magyar huszár hagyományőrzés értékeit felhasználva díszelegjen és díszjárőr-szolgálatot teljesítsen.

Az ünnepségen Tarcsa Csaba dandártábornok, a Készenléti Rendőrség parancsnoka a rendőrség lovas szolgálatának szerepét, a hagyományőrzés fontosságát, valamint a díszegység feladatait és nélkülözhetetlenségét hangsúlyozta – ismertették.

Kiemelték, hogy a húsz évvel ezelőtt megfogalmazott cél, amely életre hívta a nemzeti lovas díszegységet, ma is érvényes, létjogosultsága Magyarország tekintélyének növelésében, az állami protokollban és a rendőrség életében, működésében is megkérdőjelezhetetlen – írták.

A rendőrség tájékoztatása szerint a keddi eseményen a nemzeti lovas díszegység zászlajára a belügyminiszter tűzte fel a szalagot.

The post Húszéves a nemzeti lovas díszegység appeared first on .

A jobboldali-konzervatív napilap tudósítása szerint David Thompson tábornok, az idén már hároméves amerikai űrhadsereg műveleti másodparancsnoka arra figyelmeztetett, hogy Washingtonnak erőteljesen fel kell gyorsítania a kritikus új technológiák telepítését, ha szeretné megtartani az előnyét a jövőbeni űrbeli hadviselés területén.

Mindazonáltal leszögezte: jó hír, hogy a Pentagon, az amerikai védelmi minisztérium legújabb haderőneme ígéretesen halad a kulcsfontosságú katonai komponensek telepítésének felgyorsításával, amelyekkel szembeszállhat Kína gyorsan növekvőnek ítélt képességeivel, beleértve az amerikai műholdak megtámadásának képességét.

Thompson tábornok exkluzív interjút adott a lapnak, számos egyéb témát is érintve. Kiemelte a többi között, hogy az amerikai űrhadsereggel kapcsolatban a kongresszusi politikai megosztottságnak nem tulajdonít nagy jelentőséget. Mint mondta, a Donald Trump által 2019-ben újonnan létrehozott űrhaderőt a republikánusok általánosságban támogatják, de a demokrata párti politikusok körében továbbra is éles bírálatokat vált ki. Egyes demokraták még az űrhadsereg megszüntetését is követelik, mondván, hogy ez az űr “militarizálását” szolgálja.

Az interjúban Thompson hangsúlyozta, hogy a következő évtized kulcsfontosságú lesz, mivel Kína és Oroszország egyre hatékonyabb űrvédelmi képességekre tesz szert. Szerinte a következő években eldől, hogy az Egyesült Államok meg tudja-e tartani azt a versenyelőnyt, amelyet kiépített, mielőtt még Kína képességei drámaian megnőnek.

“A 2020-as évtizedről beszélünk. Ebben a kiemelt időszakban kell jelentős előrelépést elérnünk az űrben. Szorosan figyelemmel kísérik, hogy mit csinálunk” – hangsúlyozta a tábornok.

Az amerikai légierő egyik friss jelentése közben arra mutat rá: a kínai néphadsereg jelenleg űrhadviselési fegyverek egész arzenálját építi ki és telepíti, többek között műholdak lelövésére alkalmas rakétákat és más kiberfegyvereket, amelyeket arra terveztek, hogy az űr irányítása segítségével földi uralmukat erősítsék.

The post Növekvő kínai fenyegetésre figyelmeztet az amerikai űrhadsereg egyik parancsnoka appeared first on .

A Nyíregyházi Járási Ügyészség vádirata szerint a hatvanas éveiben járó anya és büntetett előéletű fia 2017-től munkahellyel, legális jövedelemmel nem rendelkezett. Magánszemélyeket, cégeket, valamint egy daganatos betegeket támogató alapítványt kerestek meg telefonon azzal, hogy a fiúnak különböző daganatos betegségei vannak, és műtétre, gyógyszerek kiváltására, egészségügyi ellátások fedezetére adományt kértek.

Az anya telefonon, síró, könyörgő hangon kérte a támogatást, többször azt állította, hogy a fia meghal, ha nem kap segítséget. A sértettek ötezer forinttól több százezer forintig terjedő adományokat utaltak az anya és a fiú számláira. A pénzt általában a fiú vette fel, a bankszámlákon egy fillér sem maradt.

A fiú 2017-ben egy alapítványt keresett meg, amelytől támogatást kért nem létező daganatos betegségei kezelésére. Szerződést is aláírtak, és az alapítvány rendszeresen utalta a pénzt. 2018-ban orvosi igazolást kértek a férfitől, aki ekkor egy hamis házi orvosi igazolást mutatott be nekik. Az alapítvány több év alatt csaknem négymillió forint támogatást adott a vádlottaknak.

Az ügyészség 160 rendbeli csalással és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja az anyát és fiát. Ha beismerő vallomást tennének és nem kérik a tárgyalást, akkor az anyára két év börtön, százezer forint pénzbüntetés, a fiúra pedig három év börtön és szintén százezer forint pénzbüntetés kiszabását indítványozza az ügyészség. Mindkét vádlott esetében a bűncselekménnyel szerzett vagyon elkobzását is indítványozta az ügyészség, valamint a férfi esetében a korábban lopás miatt kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását is – áll az ügyészségi közleményben.

The post Daganatos betegségre hivatkozva csaltak ki milliókat, vádat emeltek ellenük appeared first on .

Az elnök ezt újságírók előtt mondta, reagálva arra, hogy Moszkva után a német és a francia külügyminisztériumban is kifejezték aggodalmukat egy Bayraktar drón bevetése miatt a Donyec-medencében. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők a drónokat kizárólag védelmi célból veti be. “Ukrajna saját területét és szuverenitását védi, ami a kötelessége az esküje szerint mindazoknak, akik ma (a hadseregben) szolgálnak, akik védik az ukrán államiságot. Nem támadunk, csak válaszolunk” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az államfőt.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Kijev ezzel nem sérti meg a tűzszünetet. “A tűzszüneti megállapodásoknak megfelelően reagálunk. Ukrajna ebben a formában fog fellépni” – szögezte le. Hozzátette: “amikor az ukrán hadsereg úgy érzi, hogy meg kell védenie a földjét, megteszi. És a jövőben is pontosan ennek az elvnek megfelelően cselekszik”.

Közben az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége szintén reagált pénteken a török drón bevetésére. A külképviselet hazugságnak nevezte azokat a moszkvai kijelentéseket, amelyek szerint a drón bevetésével Ukrajna tovább élezte a Donyec-medencei válságot. “Felszólítjuk a Donyec-medencei konfliktusban szemben álló mindkét oldalt, hogy tartsák be a tűzszünet feltételeit, de tisztázzuk: az oroszok által támogatott fél többször is bevetett tarack tüzérséget és drónokat az ukrán erők ellen, ezzel megsértve a tavaly elfogadott intézkedéseket. A hivatalos orosz retorika, miszerint Ukrajna súlyosbítja a helyzetet, nemcsak megtévesztő, hanem hozzájárul a feszültség fokozásához is” – írta az amerikai nagykövetség a Twitteren.

Az ukrán fegyveres erők Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök utasítására október 26-án vetettek be első alkalommal Bayraktar csapásmérő drónt a kelet-ukrajnai szakadárok egyik állása ellen, és a kijevi katonai jelentés szerint megsemmisítettek egy tarackágyút. A támadást azután hajtották végre, hogy a szakadárok ágyúzása következtében egy ukrán katona életét vesztette, kettő pedig megsebesült. Az ukrán fél megpróbálta az EBESZ megfigyelői küldöttségén és diplomáciai csatornákon keresztül rábírni a szakadárokat, hogy tartsák magukat a tűzszünethez, és vessenek véget az ágyúzásnak. Mivel a támadó fél ezekre nem reagált, döntöttek a drón bevetéséről – közölte a kijevi hadműveleti parancsnokság.

Szerhij Najev, a Donyec-medencében harcoló Egyesített Erők parancsnoka egy lapinterjúban elmondta, hogy bár a Bayraktart eddig csak egyszer vetették be, ilyen drónok már több mint hat hónapja készenléti szolgálatban vannak éjjel-nappal, és nemcsak a Donyec-medencei frontvonalnál, hanem Ukrajna északi és déli határainál is végeznek megfigyeléseket velük.

Ukrajna még 2018-ban kötött megállapodást Törökországgal csapásmérő drónok vásárlásáról. 2019-ben kezdte el az ukrán hadsereg a Bayraktar drónok tesztelését és 2021 júliusában kapta meg az első pilóta nélküli gépet Törökországtól – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség.

The post Zelenszkij: Ukrajna védelmi célokra használja a török katonai drónokat appeared first on .

A holland hatóságok tavaly év elején tartóztatták le az iráni származású Eisa S.-t, miután a holland titkosszolgálat dekódolta az iráni ellenőrzőpontok, rendőrőrsök elleni támadások szervezésére utaló 2017-2020 között küldött chat-üzeneteit. A végrehajtott terrorcselekmények között szerepelt az Irán Forradalmi Gárdája ellen 2018 szeptemberében elkövetett, 25 halálos áldozatot követelő támadás. Az ASMLA három vezetőjét Dániában, Eisa S. letartóztatásával egy időben vették őrizetbe.

Az AMSLA szeparatista mozgalom célja, hogy független államot hozzon létre az Irakkal határos, olajban gazdag délnyugat-iráni Huzisztán tartományban, amelynek központja Ahváz városa. Eisa S. a bíróságon tagadta részvételét a terrortámadások szervezésében, azt állítva, hogy az iráni titkosszolgálatok rá akarták terelni a gyanút. A bíróság azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy a férfi levelezését feltörték volna.

A bírák szerint “Eisa S. jelentős szerepet játszott a támadások tervezésében, kapcsolatot tartott fenn a terroristákkal, utasításokat adott, és koordinálta a terrorcselekmények végrehajtását is”. A férfi ügyvédje korábban kijelentette: ha a bíróság bűnösnek találja védencét, akkor az “ellenállás jogára” fog hivatkozni, ahogyan valaha Nelson Mandela dél-afrikai elnök – és sok más aktivista is – tette az apartheid elleni harca során. A bírák azonban az AMSLÁ-t bűnelkövető terroristaszervezetnek minősítették, és egyöntetűen kijelentették, hogy nem létezik olyan “általános ellenállási jog”, amely az erőszakot igazolná.

“Az összehasonlítás a dél-afrikai apartheid elleni küzdelemmel, vagy a második világháborús holland ellenállással nem helytálló” – állapították meg. Eisa S. 2014-ben kapott menekültstátuszt Hollandiában, miután elmenekült Iránból, ahol politikai tevékenysége miatt korábban többször is bebörtönözték.

The post Hollandiában négy év börtönt kapott egy iráni menekült terrortámadás szervezéséért appeared first on .

A Fehéroroszországnak a Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal közös határán fennálló helyzetet Kaminski az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rezsimjének “kíméletlen és politikailag motivált tevékenységével” hozta összefüggésbe. “Ez annak a hibrid háborúnak a része, amely Lengyelország és az Európai Unió ellen folyik Vlagyimir Putyin teljeskörű hozzájárulásával” – fogalmazott Kaminski.

Megköszönte Seehofernek a lengyel és a német rendvédelmi szervek együttműködésének megerősítésére tett ajánlatát. A német szövetségi belügyminiszter ugyanis az előző nap ismertetett levélben a közös járőrözés megerősítését javasolta Kaminskinek a német-lengyel határon. Erre a javaslatra Kaminski konkrétan nem reagált, bár méltatta az évek óta már működő lengyel-német járőrök munkáját. Rámutatott viszont, hogy a 2015-ös évhez hasonlóan a migrációs válság ösztönzésében kulcsszerepet játszanak az embercsempészetet folytató szervezett bűnözőcsoportok.

“Meg vagyok győződve, hogy e szégyenletes mechanizmus ellen irányuló határozott támadás változtatni fog a közös határunkon fennálló helyzeten” – fogalmazott a lengyel miniszter.

Felajánlotta a lengyel rendőrség és a belügyi tárca által irányított titkosszolgálatok “teljes támogatását” az embercsempészbandák elleni harcban. A lengyel titkosszolgálatok információi szerint az embercsempészet sok szervezője legálisan tartózkodik Németország területén – tette hozzá Kaminski. Készségét fejezte ki részletes lengyel nyomozati eredmények továbbítására a német félnek. Az együttműködést annak fényében is tartja fontosnak, hogy a menekültek többsége számára továbbra is éppen Németország számít célországnak.

Kaminski aláhúzta: Lengyelország támogatja a Lukasenka-rezsimmel szembeni szankciók bővítését, valamint a Fehéroroszországba illegális bevándorlókat szállító légitársaságok elleni szankciók kivetését is. Varsó Berlin fellépésére is számít a nemzetközi színtéren a visszafogadási és visszaküldési politika ügyében, és nyitott közös lépésekre ez ügyben – húzta alá a lengyel miniszter.

Azt is javasolta, hogy Lengyelország és Németország “közös, valódi segítséget nyújtsanak” Litvániának és Lettországnak a külső uniós határ védelmében.

A lengyel határőrség csütörtökön közölte: Lengyelország tranzitországnak számít a migránsok szemében, elsősorban Németországba, illetve Franciaországba tartanak. Az év eleje óta a lengyel-fehérororsz és a lengyel-litván határ közelében 337 embercsempészt vettek őrizetbe, további több mint száz ilyen személyt a lengyel-német határnál fogtak el. Sokan közülük németországi tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek.

The post Varsó az embercsempészek elleni közös fellépést javasolja Berlinnek appeared first on .

Magyarországon Közép-Amerika és Latin-Amerika sok esetben egymást helyettesítő fogalomként, szinonimaként jelenik meg, viszont érdemes különbséget tenni közöttük. Az amerikai kontinensen található, spanyol és portugál nyelvű államok együttesét, tehát a dél- és közép-amerikai országokat, valamint Mexikót értjük a Latin-Amerika kifejezés alatt. Ezzel szemben Közép-Amerikát az Amerikák alrégiójaként határozhatjuk meg, amely tranzithelyzetéből következően létfontosságú a kontinens biztonsági folyamatainak formálása során. Guatemala, Belize (korábbi brit gyarmat), Honduras, El Salvador, Nicaragua, Panama és Costa Rica a közép-amerikai országok közé tartoznak, ugyanakkor egyes geopolitikai megközelítések szerint Kolumbia és Venezuela partvidéke, a Karib-térség szigetei, továbbá Mexikó is ide sorolandók. A tanulmányban a Közép-Amerika-fogalom alatt a szűk, földrajzi megközelítés szerinti, a Mexikótól délre, Kolumbiától északra fekvő, hét, földhídon elhelyezkedő államot értem.

A latin-amerikai bandák és bűnöző szervezetek vizsgálatánál lényeges a fogalmak lehatárolása. Jelentős különbség fedezhető fel a „mara” és a „pandilla” szerveződések között, noha magyarul mindkét kifejezést bandának fordítjuk. A marák transznacionális gyökerekkel rendelkeznek, általában a célországban hozzák létre őket a kivándorló közösségek. A szakirodalom két szervezetet sorol be a marák közé: az MS-13-mat és a 18. utcai bandát, az elemzés fókuszpontjait.  A „pandilla”-k ezzel szemben lokalizált, főként a közép-amerikai országokra jellemző, többnyire fiatalokból álló szervezetek, melyek a földhíd államaiban zajló belső konfliktusok következtében az 1990-es évek során alakultak ki, működésük során meglehetősen erőszakosak voltak. Napjainkban elmondható, hogy a különböző bevándorlási és bűnözéssel kapcsolatos politikák következtében a közép-amerikai „pandilla”-k asszimilálódtak, beolvadtak a nemzetközi bűnöző tevékenységet végző marák közé, formálták azok bűnözési tendenciáit. 

A vizsgált szervezetek, a marák, azaz a Mara Salvatrucha (MS-13) és a 18. utcai banda (Barrio18) fenyegetést jelentenek az Amerikai Egyesült Államok belbiztonságát, a közép-amerikai térséget és Európát tekintve egyaránt. Eredetük a kaliforniai Los Angeles városához köti őket: a Barrio18-at az 1960-as években a mexikói-amerikaiak, az MS-13-mat 1980-as évek elején egyrészt el salvadori származású személyek a közösség védelme céljából hozták létre, emellett azonban identitáserősítő szereppel is rendelkeznek a szervezetek. A spanyol-amerikai bandák Kaliforniában területüktől függően az egymással ellenséges Sureño (déli) vagy a Norteño (északi) szervezetek alatt egyesülhetnek. A mindenkori „la Eme” szinte minden spanyolajkú banda ellenőrző szervezete Dél-Kaliforniában, ebből adódóan a Sureños, beleértve az MS-13 és a Barrio18 is alárendelt viszonyban van vele. Ennek ellenére rivalizálni kezdtek, egymás ellenségeivé váltak, ez a vonás a mai napig jellemző rájuk, bár a jelenlegi tagok már nem ismerik a konfliktus eredeti okát, nem is vitatják, mivel identitástudatot kölcsönöz nekik a rivalizálás, kohéziót és bajtársiasságot épít a bandatagok között.

 Az 1990-es évek során az MS-13 legmeghatározóbb vonásává az erőszak és a kíméletlenség vált. A bandák taglétszáma hatalmas, követhetetlen és folyamatosan nő. A szakadatlan utánpótlásához a munkanélküliség és a szegénység, a felfelé irányuló szociális mobilitás hiánya, az óriási társadalmi különbségek egyaránt hozzájárulnak. A bandák tagjai könnyen felismerhetőek a testüket és arcukat borító tetoválásaikról, jellegzetes kommunikációjukról – saját szókinccsel és kézjelekkel különböztetik meg magukat a civilektől, effektíve párhuzamos társadalmat alakítanak ki. Strukturális sajátosságaikat vizsgálva nem találunk tisztán kivehető, minden esetben érvényes hierarchiát, azonban a szenioritás elve és a bizonyos pozíciókat („palabrero”, „ranflero”, „corredor”) övező tisztelet meghatározó a bandák működése során. Los Angelesben és Közép-Amerikában a legfelsőbb vezetők tanácsot alkotnak, szabályrendszert dolgoznak ki bandatagok számára, amely tartalmazzák a közösség találkozóin való kötelező részvételt, az erőszak tilalmát a bandával azonosítható személyekkel szemben, illetve döntenek az illegális tevékenységekről. A szervezetek elsődleges bevételi forrásai a területükön fekvő vállalkozások és lakosok zsarolása, védelmi pénz beszedése, ezen kívül a helyi és nemzetközi kábítószerkereskedelem. Időről időre összecsapások zajlanak a Mara Salvatrucha és a Barrio18 tagjai között, melyek során különös kegyetlenséggel alkalmaznak erőszakot, és melyeknek gyakran esnek áldozatul civilek. El Salvadorban 2012-ben a kormányzat, az MS-13 és a Barrio18 két frakciója fegyverszünetet hirdetett, amely következtében hirtelen csökkenés állt be a gyilkosságok számában, azonban a bizalomhiány és a bandák alapvetően erőszakos természete miatt a kezdeményezés kudarcba fulladt. 

A bandák el salvadori jelenlétének vizsgálata során figyelembe kell vennünk az két szervezethez kapcsolódó nőket – ideértve a női bandákat, a bandák női tagjait, illetve az úgynevezett dadusokat.

A Fekete Özvegyek (Black Widows, Viudas Negras) vezetői, köztük Esmeralda Aravel Flores Acosta bonyolult életbiztosítási csalás elkövetése következtében 2020 tavaszán álltak bíróság elé. A Fekete Özvegyek tevékenységük során tehetős férfiakat ismertettek össze olyan fiatal (elrabolt) nőkkel, akik házastársként hozzásegíthették férjeiket az Egyesült Államokbeli vízum megszerzéséhez, miközben elhitették velük, hogy az életbiztosítás megkötése a vízumhoz való hozzájutás előfeltétele. A női banda megbízásából az MS-13 tagjai meggyilkolták a férjeket, majd a frissen megözvegyült nőket az életbiztosítási összegek átadására kényszerítették. A Fekete Özvegyek tevékenysége a bandákra eddig kevéssé jellemző, rejtett erőszakra ad példát, ebből is megmutatkozik fejlődőképességük. A 21. századi trendeknek megfelelően a nők gyakrabban érnek el vezető státuszt a bűnszervezeteken belül.

Annak ellenére, hogy a bandák tagsága többnyire férfiakból áll, nem szabad elfeledkezni a nőkről és fiatal lányokról, akik egyre jelentősebb szerephez jutnak az illegális tevékenységek végrehajtása során. Számos gazdasági, társadalmi és személyes tényező befolyásolja a fiatal lányok bandákba való csatlakozását. Ezeket a tényezők általában a szegénységhez kapcsolódnak – különösen azokon a területeken, ahol a vagyon és az alapvető szolgáltatások elosztása nagyon egyenlőtlen – viszont a szexuális erőszak, családon belüli erőszak és gyermekbántalmazás előli menekülés, középiskolai lemorzsolódás, munkanélküliség, fegyverekhez és kábítószerekhez való hozzáférés és a kitaszítottság érzése, valamint a hatóságoknak való kitettség is jelentős motiváció. LA Tiny, korábbi bandatag a Isabel Aguilar Umaña és Jeanne Rikkers által készített, „Violent Women and Violence Against Women” kutatása keretében adott interjúban így nyilatkozott: 

„12 éves koromban léptem be a 18. utcai bandába, mert anyám arra használt, hogy pénzt szállítsak. Nem érdekelte, honnan jött, nekem kellett cipelnem. Az bandában mindent megtanultam. Letartóztattak, mindenféle drogot kipróbáltam. Már 18 éve élek egy ex-bandataggal, de szeretném, ha a lányaimnak más élete lenne.”

 A kutatásból az is kiderült, hogy a nők jelentős része azért csatlakozik, mert a barátja bandatag.

A nők kettős szerepet töltenek be a bandákban: egyszerre hajtják végre az általában férfiakra bízott illegális tevékenységeket és töltik be a tradicionális női szerepet, tehát gondozzák a közösséget. Mivel feltételezik, hogy a nők kevésbé keltenek gyanút a hatóságokban, gyakran alkalmazzák őket a kábítószer-szállítmányok kézbesítésére, ezen kívül a büntetés-végrehajtási intézetekben lévő tagokkal elsősorban a női látogatók tartják a kapcsolatot, funkciójuk ezért is kiemelten fontos. A nőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmód a már korábban említett beavatási szertartások során is megmutatkozik – a Barrio18-ban a nők a 18 másodpercig tartó verés vagy a csoportos erőszak között választhatnak. Kivételt képez ez alól, ha az adott nő barátja bandatag, mivel ekkor automatikusan bekerülnek a közösségbe, viszont tolerálniuk kell a partner hűtlenségét amellett, ha ők tesznek hasonlót, halálbüntetésre számíthatnak.

A bandák számára elengedhetetlen a hűség, ezért a távozás különösen nehéz: a banda jóváhagyása nélkül kilépni próbáló tagokat árulónak tekintik, és életüket gyakran veszély fenyegeti. Általában két fő oka van annak, hogy a nők elhagyják a bandát. Az első a terhesség. Annak ellenére, hogy a bandatagok általában megvédik a várandós nőket, azok jobb életkörülményeket akarnak teremteni gyermekeiknek. A bandából való kilépés második oka a vallás, mely lehetőség férfiak és nők számára egyaránt nyitva áll. Általánosságban a bandák tiszteletben tartják a tagok döntését, hogy valamilyen egyházhoz csatlakozzanak. Számos fiatal azonban inkább spirituális és társadalmi támogatást keres a vallásban, mint kiutat a bandából. Gyakran fájdalmas vagy tragikus személyes tapasztalatból fakad, például egyik közeli hozzátartozó meggyilkolásából. A bandából való kilépés bármely más okát gyakran árulásnak tekintik, amely félelmet ébreszt a nőkben, és megakadályozza őket abban, hogy a kilépés mellett határozzák el magukat. A félelem és az erőszak olyan elemek, amelyek hozzájárulnak a standardizált kohézióhoz és kontrollhoz ezekben a csoportokban, azonban a férfiak és a nők felett különböző módon gyakorolják ezeket. A bandák gyakran úgy vélik, a nők ellenőrzése akkor a leghatékonyabb, ha tudatosítják bennük a szerepüket, mely elsősorban nem az illegális tevékenységet végző bandatag, hanem a bandatagok ellátásáért felelős, gondoskodó figura, akinek a hűsége nem vonható kétségbe. A társadalomba való visszailleszkedés nehézségei további aggodalomra adnak okot. A bandákon kívüli élet szintén nem könnyű. A női bandatagok továbbra is diszkriminációval és társadalmi megbélyegzéssel néznek szembe az állami intézmények és a közösségek részéről. A tagsággal járó identitás, a tetoválások és az erőszakos tapasztalatok nem szűnnek meg a bandából való távozást követően sem. A kutatásból kiderült, hogy az érintett nők a későbbiekben továbbra is kitettek a férfi hatalmának és uralmának.

El Salvador fővárosában, San Salvadorban a Barrio-18 „Revolucionarios” frakciójának ellenőrzése alá tartozó szomszédságokban különös jelenségre lettek figyelmesek a kutatók: dadusok vigyáznak a bebörtönzött bandatagok gyermekeire – ugyanakkor nem fizetésért dolgoznak, mivel a bandának nem mondhatnak nemet. Ezek a nők általában fiatalok, gyakran tinédzserek, akik a Barrio18 szabályait betartva, annak szellemiségében úgy nevelik a tagok gyermekeit, mintha sajátjaik lennének – a banda várományosai már négy-ötéves korukban úgy viselkednek, mint szüleik, agresszív tendenciákat mutatva. A dadusok jogköre erősen korlátozott, például csak a helyi „ranflero” engedélyével vihetik kirándulni a gyerekeket. A szomszédságot nem hagyhatják el, belekényszerülnek a bandák által előírt életkörülményekbe, modernkori rabszolgákká válnak. El Salvadorban eddig csupán a nemzetközi finanszírozású rendelkező nonprofit szervezetek fordítanak figyelmet a bandák dadusaira és a gyermekekre.

A globális trendeknek megfelelően látható a nők szerepének erősödése a bandák irányítását tekintve, viszont továbbra is rendkívül kitettek az erőszakos életmódnak, a társadalomba való visszailleszkedés nehézkes számukra. A bandák jelentős gazdasági kárt okoznak a közép-amerikai országoknak és az Amerikai Egyesült Államoknak egyaránt, az ellenük történő fellépés szabályozása folyamatosan fejlődik, viszont ez nem jár az illegális tevékenységek visszaszorulásával. A 21. század új, nem állami szereplőiként érdemes biztonságpolitikai szempontból vizsgálni a latin-amerikai bűnszervezetek jellegzetességeit. 

Amaya, L. E., & Martínez, J. J. (2013). Los sistemas de poder, violencia e identidad al interior de la Mara Salvatrucha 13: Una aproximación desde el sistema penitenciario. In Anuario de investigación 2011 (pp. 103-203). San Salvador, El Salvador: UFG Editores

Avelar, B., & Albaladejo, A. (2019.09.13). The ‘Nannies’ of El Salvador’s Barrio 18. Elérhető: https://www.insightcrime.org/news/analysis/barrio-18-nannies-el-salvador/ (2021. 10. 13.)

De Blij, H. J. (2011). 4A Middle America: Defining the Realm. In The world today: Concepts and regions in geography (5.th ed., pp. 144-155). New York: Wiley.

Finklea, K. (2018). MS-13 in the United States and Federal Law Enforcement Efforts. Elérhető: https://fas.org/sgp/crs/homesec/R45292.pdf  (2021.10.13.)

InSightCrime & CLALS (2018). MS13 in the Americas How the World’s Most Notorious Gang Defies Logic, Resists Destruction. Washington: American University. Elérhető: https://www.insightcrime.org/wp-content/uploads/2018/02/MS13-in-the-Americas-InSight-Crime-English.pdf 

Knox, G. W., Etter, G. W., & Smith, C. F. (2019). Chapter 2 – Los Angeles Area Street Gangs. In Gangs and organized crime (pp. 44-80). New York, NY: Routledge. 

Umaña, I. A., Rikkers, J. (2012): Violent Women and Violence Against Women. Gender Relations in the Maras and Other Street Gangs of Central America’s Northern Triangle Region. Initiative for Peacebuilding. Elérhető: https://www.interpeace.org/wp-content/uploads/2012/09/2012_09_18_IfP_EW_Women_In_Gangs.pdf

Wolf, S. (2012). Mara Salvatrucha: The Most Dangerous Street Gang in the Americas? Latin American Politics and Society, 54(1), 65-99

Zislis, A. (2020.03.26). El Salvador’s Black Widows – Female Leadership in MS13. Elérhető: https://www.insightcrime.org/news/brief/el-salvador-black-widows-ms13/ (2020. 11. 12.)

Kiemelt kép: Koronavírus- El Salvador
Izalco, 2020. április 28.
A Barrio 18 bûnszervezet tagjai az El Salvador-i Izalco egyik börtönének cellájában 2020. április 27-én. El Salvador elnöke elrendelte, hogy a bûnszervezet vezetõi magánzárkába kerüljenek, miután a koronavírus-járvány okozta helyzetet kihasználva a szervezet szabadon lévõ tagjai több embert is megöltek.
Forrás: MTI/EPA/EFE/Rodrigo Sura

A Nők a latin-amerikai bűnszervezetekben – a női bandáktól a kívülállókig bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A 2022. január 1-jén hatályba lépő törvény, amelyet a kínai népi kongresszus állandó bizottsága szombati záróülésén fogadott el, sérthetetlennek nevezi a Kínai Népköztársaság szuverenitását és területi egységét.

A Hszinhua beszámolója szerint a jogszabály előírja az állam számára, hogy intézkedésekkel erősítse a határvédelmet, továbbá védekezzen minden olyan támadás vagy akció ellen, amely aláásná az ország területi egységét. A törvény emellett arról is rendelkezik, hogy az államnak az egyenlőség és a kölcsönös bizalom elvein haladva, baráti egyeztetésen keresztül kell kezelnie a szárazföldi határokat érintő kérdéseket a szomszédos országokkal a “régóta fennálló határkérdések megoldására”. A törvény azt is előírja, hogy a közelben kialakult, a határvidék biztonságát fenyegető háború vagy fegyveres konfliktus esetén Kína lezárhatja határát.

Kína mintegy 22 ezer kilométer hosszú szárazföldi határvonalat tudhat magáénak, melyen 14 országgal osztozik.

Kína szárazföldi határán vitás helyzet áll fenn a Himalájában fekvő Akszai-fennsíkot illetően, amelyre Kína és India is igényt tart. A két ország tavaly május óta nagy számban állomásoztat katonákat a vitatott határvidéken, miközben magas rangú katonai tisztségviselőik sorozatos tárgyalásokat folytatnak a kedélyek csillapítására.

Kína északnyugati területe, a zömében muszlim vallású ujgurok lakta Hszincsiang pedig az augusztusban ismét a tálibok uralma alá került Afganisztánnal határos. Bár a pekingi vezetés támogatásáról biztosította a tálibokat, ehhez feltételként szabta, hogy a tálibok szigorúan határolódjanak el minden terrorszervezettől, köztük a Hszincsiangban elkövetett merényletekkel vádolt Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalomtól (ETIM).

A Mianmarral és Vietnammal közös déli határvidékeken pedig a Kínában nagyrészt tavaly tavasszal megfékezett koronavírus-járvány újabb gócainak felbukkanásáért tették felelőssé az illegális határátlépőket, ami alapján szintén szükségesnek ítélték a határvédelem megerősítését. Az elmúlt hetekben az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Területen kialakult, újabb járványgóc miatt szintén egy, a mongol határon fekvő városban rendeltek el részleges vesztegzárat, jóllehet a fertőzések eredete egyelőre tisztázatlan.

A szombaton elfogadott jogszabály az első olyan törvény a Kínai Népköztársaság történetében, amely a szárazföldi határok kezeléséről rendelkezik.

The post Új törvényt fogadtak el Pekingben a szárazföldi határok védelmére appeared first on .

“A nemzetközi jog szerint a konzulnak joga van kapcsolatba lépni az általa képviselt állam állampolgáraival. Az ilyen hozzáférés biztosítva lesz” – idézte Kulebát az UNN ukrán hírügynökség. A miniszter hozzátette: az orosz külügyminisztérium Koszjakkal kapcsolatos nyilatkozata kétségkívül annak elismerése, hogy Oroszország “különböző esetekben orosz állampolgárokkal” részt vesz a Donyec-medencei konfliktusban.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő október 19-én kijelentette: Moszkva provokációnak tekinti Koszjak őrizetbe vételét, és felszólítja Kijevet, hogy tegye lehetővé az orosz konzul számára a fogoly meglátogatását.

A luhanszki szakadárokhoz tartozó Koszjakot a múlt héten vették őrizetbe az ukrán fegyveres erők tagjai a Donyec-medencében, a szemben álló feleket elválasztó tűzszüneti vonal közelében. Orosz és szakadár részről azt állítják róla, hogy a tűzszünet felügyeletében segédkezett, az ukrán védelmi minisztérium szerint viszont orosz állampolgár, és egy olyan, orosz katonákból álló csoportban szolgált, amely titkos felderítési feladatot hajtott végre. Az ukrán hatóságok emellett 2010-ben elkövetett súlyos háborús bűncselekményekkel is gyanúsítják.

Koszjak szabadon engedéséért szakadárok csoportjai rendeztek tüntetéseket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő missziója helyi irodáinak helyt adó, a megszállt Donyeckben és Horlivkában lévő szállodáknál, nem engedve ki onnan a küldöttség tagjait. Az EBESZ-misszió a tiltakozó akciók miatt két napra felfüggesztette a tűzszünet betartását ellenőrző tevékenységét Donyeck megyében, a járőrözést kedden indították újra.

The post Kijev megengedi az orosz diplomatáknak az őrizetbe vett szakadár fegyveres meglátogatását appeared first on .

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozása előtt arról beszélt, hogy a biztonság szavatolása érdekében a szövetségnek következetesnek kell maradnia, ami azt jelenti, hogy fenntartja a védelemre, elrettentésre és a párbeszéd fenntartására támaszkodó politikáját.

Elmondta, a tagállamok védelmi miniszterei a kétnapos ülés során a kollektív védelem fokozását szolgáló képességek új céljait határozzák meg annak biztosítására, hogy az euroatlanti térségben a szükséges erők a megfelelő időben a megfelelő helyen legyenek. Megállapodást írnak alá a tagállamokban esetlegesen eltérő technológiai eszközök különbségeinek csökkentésére, valamint egy innovációs alapot hoznak létre egymilliárd euró értékben a közös biztonság szavatolására. Emellett megállapodnak a mesterséges intelligenciára vonatkozó első NATO-stratégiáról is – tájékoztatott.

Afganisztánnal kapcsolatban a főtitkár azt mondta, a miniszterek értékelést végeznek a misszió működésének eredményeiről, valamint a kivonulás tanulságairól. Számba veszik majd, mely intézkedések hoztak eredményeket, melyek fulladtak kudarcba. Noha a tálibok ismét hatalomra kerültek, és szenvedést okoznak az ország lakosainak többsége számára, a szövetséges erők missziója nem volt hiábavaló – jelentette ki. Szavai szerint az egyik ilyen eredmény, hogy a szövetséges erők éveken át biztosították, hogy az ország ne szolgáljon a terroristák biztos menedékéül. Most a feladat az elért eredmények megtartása, illetve az, hogy a tálib kormány betartsa a terrorizmus elleni küzdelemre, az emberi jogok biztosítására és az országot elhagyni akaró afgánok szabad távozásának szavatolására tett vállalásait – emelte ki.

Azzal az orosz bejelentéssel összefüggésben, hogy Moszkva felfüggeszti az észak-atlanti szövetségnél működő képviseletének tevékenységét – arra válaszul, hogy a NATO október 6-án kiutasította az orosz képviselet nyolc munkatársát -, Stoltenberg azt mondta: szükség van a párbeszéd folytatására Oroszoroszággal. Különösen, amikor a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok a hidegháború vége óta nem tapasztalt alacsony szintre süllyedtek – tette hozzá a NATO főtitkára.

The post Stoltenberg: a NATO célja egy nukleáris fegyverek nélküli világ megteremtése appeared first on .

A bizottsági sajtóközlemény szerint a hét folyamán egy dán és egy lengyel orvoscsoport érkezett Bukarestbe, hogy segítsen a román orvosoknak. Szintén ezen a héten, 350 oxigénkoncentrátort szállítottak Romániába a Hollandiában tárolt uniós finanszírozású rescEU-készletből.

Az elmúlt napokban Szerbia 170 oxigénkoncentrátort és 6365 adag monoklonális antitest alapú terápiás készítményt, míg Németország 12750 és Szlovákia 10 ezer készítményt szállított a román fővárosba. Lengyelország 150 oxigénkoncentrátort, 55 szívmonitort és 50 lélegeztetőgépet, míg a szlovák kormány félmillió vírustesztet és egyéb orvosi eszközöket ajánlott fel.

Janez Lenarčič, a válságkezelésért felelős biztos elmondta: “az európai polgári védelmi mechanizmus továbbra is hatásosnak bizonyul a járvány elleni küzdelemben. Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy minden szükséges segítséget eljuttasson Romániának és más rászoruló országoknak – tette hozzá.

Románia október elején aktiválta a polgári védelmi mechanizmust, amelyen keresztül az EU koordinálja, a katasztrófákra és vészhelyzetekre adott válaszintézkedéseket. Október eleje óta Ausztria, Franciaország, Olaszország is segítséget nyújtott Romániának a koronavírusos betegek kezelésében.

The post Az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül segíti Romániát a járványhelyzet kezelésében appeared first on .

Németh Szilárd a Magyar Honvédség Hercegszántói Határvédelmi Bázisán tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a repeszálló mellények, kevlárpajzsok, rohamsisakok, tömegoszlatáshoz használt gázspray-k és gumibotok alkalmazásával szavatolható a katonák testi épsége, megőrizhető az ország békéje, biztonsága.

Idén három és félszer többen, 92 ezren akartak illegálisan bejutni Magyarországra a múlt év hasonló időszakához képest. A migránsok egyre agresszívabbak, sokan közülük szervezetten, csoportosan követik el a határsértést, megtámadják a határvédő berendezéseket, műszaki eszközöket, a rendőröket és katonákat – mondta.

“Az egyre növekvő migráció nemcsak kulturális-szociális, de komoly biztonsági kockázatot jelent Magyarországra és Európára is, álláspontunk, hogy a terrorizmust és a pandémiát az országon, Európán kívül kell tartani” – fogalmazott az államtitkár. Véleménye szerint a magyar-szerb határszakaszra, sőt egész Magyarországra nehezedő migrációs nyomás az afganisztáni helyzet és Brüsszel politikájának következménye.

The post Új védelmi eszközökkel látták el a határaink védőit appeared first on .

A francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint az elnök kiemelte, hogy “mostantól az ausztrál kormánynak kell olyan konkrét lépéseket tennie, amelyek arra utalnak, hogy az ausztrál vezetésnek szándékában áll a kétoldalú kapcsolatok helyreállítása és közös fellépés az indiai-csendes óceáni térségben”.

A két ország közötti diplomáciai válság akkor tört ki, amikor szeptember közepén az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia – Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül – biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország elesett egy 56 milliárd dolláros szerződéstől.

Párizs szeptember 17-én visszahívta canberrai nagykövetét, aki – miután Macron többször is egyeztetett Joe Bidennel és Boris Johnsonnal -, három héttel később visszatért állomáshelyére. A francia elnök azonban csak most beszélt először közvetlenül az ausztrál kormányfővel.

A telefonbeszélgetés során Macron „emlékeztetett arra, hogy Ausztrália egyoldalú döntése a francia-ausztrál partnerségi viszony csökkentéséről a tengeralattjáró-program felmondásával egy még tisztázandó másik projekt javára a két ország közötti bizalmi viszony végét jelentette” – olvasható az Elysée-palota közleményében. “A legnagyobb figyelmet fordítjuk a francia vállalatok és beszállítóik helyzetére, beleértve az ausztrál cégeket is, amelyeket érint ez a döntés” – tette hozzá az elnöki hivatal.

A telefonbeszélgetésre még azelőtt kerítettek sort, hogy a francia és az amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat Rómában a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoport (G20) vezetőinek hétvégi csúcsértekezletén. Ezt az ENSZ-klímakonferencia követi majd Glasgowban, amelyen Morrison is részt vesz.

The post Tengeralattjáró-ügy: Franciaország konkrét tetteket vár Ausztráliától appeared first on .

Vang felszólította Washingtont, hogy tartsa magát az “egy Kína” elvhez, amelyet Peking a diplomáciai kapcsolatok alapfeltételének tekint, és ne avatkozzon bele Kína belügyeibe. A szóvivő azt mondta: az amerikai haditengerészet hajói számos alkalommal “fitogtatták erejüket” a Tajvani-szorosban az elmúlt időszakban, rossz üzeneteket küldve ezzel a sziget függetlenségét hirdető erőknek, és veszélyeztetve a régió békéjét és stabilitását. Tajvan újraegyesülése a szárazföldi Kínával egybeesik a történelem haladási irányával, míg Tajvan függetlensége zsákutca.

Caj Jing-ven tajvani elnök a CNN hírtelevíziónak adott, csütörtöki interjújában ismerte el, hogy állomásoznak a szigeten amerikai katonák, akiknek a feladatai közé tartozik tajvani katonák kiképzése. Az elnök emellett ismét hitet tett a tajvani demokrácia és szabadság védelme mellett, és hangsúlyozta: biztos abban, hogy az Egyesült Államok Tajvan védelmére kelne, ha Kína megtámadná a szigetet.

Az Egyesült Államok nem áll hivatalos diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, de egy amerikai jogszabály előírja, hogy köteles támogatnia önmaga megvédésében. Az Egyesült Államok Tajvan legnagyobb fegyverbeszállítója. Joe Biden a múlt héten a CNN hírtelevízió műsorában kijelentette, hogy az Egyesült Államok megvédené Tajvant egy esetleges kínai támadással szemben. Nem sokkal Biden televíziós nyilatkozata után azonban a Fehér Ház egyik szóvivője elmondta: az amerikai vezetés Tajvan-politikája nem változott.

Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást gyakorol Tajvanra, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

Október első négy napján a kínai légierő 149 harci gépe hatolt be a tajvani légtérbe, naponta megdöntve a sziget légvédelmi zónájába egy időben berepülő kínai harci gépek rekordját. Az akciók kezdete egybeesett a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának október 1-jére eső évfordulójával. Peking részéről a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok külföldi erőkkel folytatott “összejátszásának” tulajdonították.

The post Peking határozottan elítéli a tajvani-amerikai katonai kapcsolattartást appeared first on .

Nos, a britek már előálltak a saját nyilvános "tapasztalatfeldolgozásukkal" a kabuli evakuációt illetően (Operation Pitting), kifejezetten az "operational and tactical lessons"ket vizsgálják (Rusi honlapjáról).  Vizsgálják, az túlzás, három tiszt mondja el az eseményeket a saját szemszögükből, egyrészt a 2 ejtőernyős zászlóalj (2 Para, bár néhol harccsoportként beszélnek magukról) szemszögéből, akik az evakuálásban részt vettek, másrészt a 16 Air Assault Brigade Combat Team (átvették az amerikai szervezési modellt) szemszögéből, amelynek része a 2 Para és amely - ha jól értem - a műveletet irányította.

A fő feladat a tömegkezelés volt, 5000 fő evakuálával készültek, 15000 fő lett belőle. Ha jól értem már két nappal Kabul eleste után ott voltak, augusztus 17-én, első körben két századdal, majd jöttek a megerősítő erők, részben Ciprusról. 

A britek a reptér melletti Baron hotelben rendezték be a "útlevélkezelő" részlegüket, és akik itt leokéztak az sétálhatott át az Abbey Gate-hez (kapuhoz), amelyet a britek működtettek és ahol aztán beengedték a reptérre a családokat. Augusztus 22-től a távozásig öt századdal működött a művelet, egy a Baron hotel biztosításával, egy a menekülök "feldolgozásával" a hotelben, három pedig a hotel és az Abbey Gate közötti szakasz biztosításával, illetve a reptéri kapu működtetésével 

Van pár szó arról is, hogy a kommunikációs rendszerek felállítása milyen kihívás volt (honnan volt mobil internet és wifi) a járművek biztosítása, a menekültek ellátása. A logisztikai biztosítás nagyon érdekes, mert nem csak a katonák élelmezéséről kellett gondoskodni, több ezer bébiételt, pelenkát és egyéb gyerekek számára szükséges dolgot is be kellett szerezni/szállítani.

A britek narratívája azért is érdekes számunkra, mert a magyar kontingens a britekkel szoros együttműködésben dolgozott (bár ez nem tervezett volt, hanem a helyszíni események hozták úgy), ami térképeket látunk a brit tevékenységről, az nagyrészt a magyar jelenlét szempontjából is informatív.

A rendezvénynek van még egy tanulsága. A három előadó nagyrészt felolvassa, ami  mond. Ez lehet a magabiztosság miatt, de lehet azért is, hogy csak biztos olyat mondjanak, ami nem érzékeny. A konferenciának van azonban a kérdezz felelek része, ami - be is mondják az elején - nem nyilvános, nem kerül fel a netre, csak azok hallják, akik előzetesen regisztráltak az eseményre és zoomon követik, nem Facebookon. Persze a rendezvényre bárki regisztrálhatott, azaz nem a titkolózás volt az elsődleges cél (úgy nehéz is lenne tapasztalatot feldolgozni), hanem az, hogy az információk ellenőrzött körben hangozzanak el, és ott mindenki tudja, hogy off the record az előadók válaszai. Ez egy okos megoldás ha itthon akarnánk hasonló rendezvényt rendezni.

A kétnapos tanácskozás megnyitóján az NKE rektora feltette a kérdést: milyen szerepük lehet egyes szervezeteknek, kormányoknak a szólás- és sajtószabadság területén, amikor a magánkézben lévő platformok egyre nagyobb hatalommal bírnak, “nagyobb hatalommal, mint sok kormány”? Olyan hatalom van a kezükben, amellyel korlátozni tudják a felhasználókat, és azt, hogy milyen tartalmakat érhetnek el könnyedén az emberek – tette hozzá Koltay András. Kiemelte, hogy a személyre szabott hírek csökkentik az információk sokféleségét.

A felhasználók nem találkoznak olyan véleményekkel és nézetekkel, amelyek ellentmondhatnak saját elképzeléseiknek. A platformok a tartalmak moderálásával, törlésével, a személyre szabott hírekkel “gyakorlatilag eldöntik, hogy mit olvasson a felhasználó” – jelentette ki. Az internetes platformokon előforduló gyűlöletkeltő beszédet és az álhíreket olyan jelenségeknek nevezte, amelyek miatt szükség van a szabályozásra.

A rektor kitért arra, hogy sokszor felteszi a kérdést a hallgatóknak, valóban elolvasták-e az adatkezelési tájékoztatót, amikor elfogadták a közösségimédia-platformokon a felhasználói nyilatkozatot, de erre eddig még senki nem tette fel a kezét. Koltay szerint az internetes platformok szabályozása sok szempontból elavult. Példaként említette, hogy az alkotmányokban garantált szólás- és sajtószabadság sem tud kellően érvényesülni, azt ugyanis a szolgáltatók korlátozhatják. Több országban, az Európai Unióban is dolgoznak szabályozási javaslatokon, mind az országok, mind a szupranacionális intézmények részéről – mondta Koltay, aki szerint “nagyon bizonytalan a jövő”.

Jack Balkin, az amerikai Yale Egyetem professzora azt mondta: a közösségimédia-platformok megjelenése gyakorlatilag átalakította az 1995 és 2010 közötti időszakban megismert digitális kommunikációt. Felhívta a figyelmet, hogy a platformok képesek blokkolni tartalmakat, felhasználókat, manipulatív hatással is bírnak. A magán- és a közszféra is igyekszik az algoritmusokon keresztül befolyásolni a népességet. Látni akarják, hogy a felhasználók mit akarnak csinálni, milyen terveik vannak, és ezen ismeretének felhasználásával szándékoznak befolyásolni őket – mondta a professzor.

Az algoritmusok uralta társadalomban “az nyer”, akinek a legtöbb adat áll a rendelkezésére. Ez az oka annak, hogy sok kormány és magáncég is beruházott ebbe a területbe – jegyezte meg. Az amerikai szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségimédia-cégek nem egyik napról a másikra tettek szert gazdasági hatalmukra. Ez a ’80-as évekig visszavezethető jogszabályi – köztük szerződés- és versenyjogi – változások eredménye. Ha mindezt meg szeretnék reformálni, akkor sok területet érintően, új megközelítésből kell szabályokat alkotni – közölte Balkin.

Lubos Kuklis, az Európai Médiaszabályozó Testületek Platformjának (EPRA) elnöke elmondta: a digitális szolgáltatások törvényéről intenzív viták folynak Brüsszelben. A szakember részletesen ismertette az online platformok szabályozásának nehézségeit. Kiemelte, nem megvalósítható, hogy minden tételért felelős legyen a platform üzemeltetője. Az online platformoknak korlátozott felelősségük van, ami a tartalmak szisztematikus kezelésére, mint például a megosztásra terjed ki. A platformok csak az illegális tartalom miatt vonhatók felelősségre, de azért is csak akkor, ha tudatában vannak a jogszerűtlenségnek – tette hozzá. Kuklis szerint tagállami és európai szinten is szükség van szabályozó szervekre és hatóságokra. Ugyanakkor kiemelte, hogy az Európai Bizottság politikai szerv, így egy alá tartozó uniós hatóság nehezen lenne összeegyeztethető a tagállamok erős függetlenségi igényével.

A konferenciát szervező információs társadalmi kutatóinézet (NKE ITKI) vezetője, Török Bernát elmondta: mintegy két éve kezdték szervezni a nemzetközi konferenciát, de a koronavírus-járvány miatt mindig el kellett halasztani a megtartását.

The post Az internetes platformok társadalmi hatásairól szervezett konferenciát az NKE appeared first on .

Az emberi jogi bíróság egy magyar ügyben hozott ítéletének indoklásában azt írta: az Emberi Jogok Európai Egyezményének az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmára vonatkozó, 3. cikkének megsértését jelenti, ha az érintettek ügyében hozott döntés életfogytiglani börtönbüntetés kiszabására vonatkozik, feltételesen szabadlábra azonban csak negyven év szabadságvesztés után bocsáthatók.

Az emberi jogi bíróság megállapította, hogy az ilyen ítéletek valójában nem kínálnak valós kilátást a szabadulásra, és mint ilyen, nem egyeztethetők össze az egyezménnyel.

Az ügy előzménye, hogy két magyar állampolgár fordult az EJEB-hez. Egyikük, akit emberölés miatt ítéltek el, azzal érvelt, hogy szabadulása legkorábbi időpontjának meghatározása ellentétes a bíróság ítélkezési gyakorlatával, továbbá embertelen bánásmódot jelent. A másik felperest 2010 szeptemberében, a büntető törvénykönyv akkor hatályos cikkei alapján feltételes szabadlábra bocsátás nélkül ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. Érvelése szerint az eljárás ellentétes Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerinti kötelezettségeivel.

A strasbourgi bíróság elutasította a magyar kormány vonatkozó kifogásait azzal érvelve, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása csak akkor összeegyeztethető az egyezménnyel, ha a szabadulás lehetőségét és a felülvizsgálat lehetőségét a kezdetektől fogva tartalmazza. Mivel a magyar jog nem rendelkezik ilyen felülvizsgálat lehetőségéről, a teljes életfogytiglani büntetés nem felel meg az egyezmény 3-as cikkében foglalt normáknak – állapították meg.

Megjegyezték: a nemzetközi jog egyértelműen támogatja egy olyan célzott nemzeti mechanizmus létrehozását, amely az életfogytiglani büntetés kiszabását követően legkésőbb 25 éven belül garantálja a felülvizsgálatot, ezt követően pedig további időszakos felülvizsgálatokat.

Az EJEB az egyik felperes esetében háromezer euró (mintegy egymillió forint) a másik felperes számára pedig 10 600 euró (mintegy négymillió forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot.

The post EJEB: Magyarország megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmára vonatkozó, 3. cikkét appeared first on .

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A táblabíróság közölte: megalapozatlannak tartotta és elutasította Darmanesti város és a darmanesti városi tanács fellebbezését az önkormányzati határozatot érvénytelenítő első fokú ítélet ellen. A bejegyzés szerint a mostani határozat végleges. A perben Csíkszentmártont a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje képviselte.

A csütörtökön érvénytelenített önkormányzati határozat elfogadása volt az első azoknak a lépéseknek a sorában, amelyekkel a Bákó megyei város elindította a katonatemető átalakítását. A most érvénytelenített határozat alapján állította ki maga számára az építési engedélyt is, amellyel román parcellát hozott létre, és emlékművet épített a temetőben. Csíkszentmárton község az építési engedélyt is megtámadta a Bákó megyei törvényszéken, annak a pernek a tárgyalását azonban a törvényszék 2020 júniusában felfüggesztette mindaddig, amíg a tulajdonjogi vitában jogerős ítélet nem születik.

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere elmondta: mindig tudták, hogy igazuk van, és bíztak abban, hogy az igazukat a törvényszéken is megtalálják. Hozzátette: Csíkszentmárton népe az elmúlt évtizedekben sokat tett az Úzvölgyében elesett katonák emléke megőrzéséért.

Korábban Darmanesti önkormányzata is pert indított Csíkszentmárton ellen, annak az önkormányzati határozatnak az érvénytelenítését kérve, amelyben a székelyföldi község nyilvánította közvagyonává a katonatemetőt. Ezt a pert tavaly októberben a moldvai önkormányzat jogerősen elveszítette.

Darmanesti önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók – akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.

The post Úzvölgyi katonatemető: jogerősen érvénytelenítette a temető darmanesti köztulajdonba helyezését a bíróság appeared first on .