Biztonságpolitika

Elfogtak a rendőrök három férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy részt vettek egy újpesti férfi kirablásában; közülük ketten megkötözték, megverték és csonkítással fenyegették az áldozatot – közölte Nyerges Béla.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) rablási osztályának vezetője elmondta, az áldozat egy középkorú férfi, aki maga jelentette be telefonon a rendőrségnek január 24-én, hogy megtámadták az otthonában, bántalmazták, megkötözték és elvitték az értékeit.

A sokkos állapotban levő férfi elmondta: egyedül él a családi házában, 18 óra körül zuhanyozni ment, ekkor elment az áram. Banális műszaki problémára gyanakodott, ezért csak felkapott egy kabátot, kinyitotta a ház ajtaját, hogy kimenjen ellenőrizni a villanyóraszekrényt, ekkor érte a támadás.

Két férfi már a küszöbön bántalmazni kezdte áldozatát, aki a földre került, ekkor visszahúzták a házba, ragasztószalaggal áttekerték a kezét és a lábát, a szemére is tettek ragasztószalagot, majd ütni-verni kezdték a fejét, követelve, hogy adja át értékeit, mondja meg, mit hol találnak a lakásban – sorolta az alezredes.

A támadók két konyhakést szorítottak a férfi nyakához, arcához, füléhez, és egyebek mellett azzal is megfenyegették, hogy levágják az ujjait, ha nem működik együtt. A férfi azt mondta, hogy csak ötezer forint van nála, az elkövetők azonban hétezer forintot találtak a tárcájában, ezért ismét megverték áldozatukat.

Az alezredes elmondta azt is, az egyik elkövető tudta, hogy van egy széf a házban, azért is bántalmazták a férfit, mert ezt magától nem mondta el. A nyitókódot a tulajdonostól megszerezve kinyitották a széfet, ám abban nem találtak értékeket. Ezután elvették a férfi két bankkártyáját, amelyek PIN-kódjait is megkapták. Az egyik rabló ekkor otthagyta a társát, elment egy közeli ATM-hez és pénzt vett fel a kártyáktól. Ezt többször is megismételték úgy, hogy a férfit arra kényszerítették, a interneten keresztül a bankjánál emelje meg a napi felvehető limitjét.

Amikor látták, hogy több pénzt nem tudnak szerezni, a férfit egy másik szobában székhez kötözték, majd rázárták a ház ajtaját. A bűncselekmény három és fél órán keresztül tartott – mutatott rá Nyerges Béla, hozzátéve: a férfinak végül sikerült kiszabadítania magát, a hátsó ajtón kiosont, majd a kerítésen átmászva a szomszédjához menekült és ott kért segítséget.

A nyomozásról az alezredes elmondta: már az első órákban meghallgatták a szomszédokat, akik bár nem észlelték a bűncselekményt, felfigyeltek az utcában egy “idegen autóra”. Beszámoltak arról is, hogy tavaly az áldozat házán nagyobb felújítást hajtottak végre, az egyik munkáscsapat vezetőjét látták hasonló kocsival.

A rendőrök megtalálták az érintett autó rendszámát, ez alapján pedig a tulajdonost, egy nyírségi, többszörösen büntetett előéletű férfit, majd gyorsan a rendőrség látókörébe került még két férfi, őket összehangolt akcióban Mátészalkán és Budapesten fogták el.

A házkutatások során a VIII. kerületi lakásban megtalálták a sértett mobiltelefonját, okosóráját, de még az elkövetéshez használt két konyhakést is. Ezeket a sajtótájékoztatón is bemutatták, továbbá egy piros cipőt, amelynek azért volt jelentősége, mert a hirtelen támadás miatt csak erre tudott visszaemlékezni a sértett.

A három gyanúsított közül ketten mindent tagadtak és nem tettek vallomást, harmadik társuk azonban őszinte, minden részletre kiterjedő vallomást tett – mondta Nyerges. Hozzátette: a férfi elmondta, hogy gyerekkoruk óta egy környéken laktak, ismerték egymást, a kivitelezésekkel foglalkozó L. Sándor segédmunkásként alkalmazta őket. Az egyik segédmunkás, K. András dolgozott is a megtámadott férfi házán.

A bűncselekményt T. János és K. András követte el, ők kapcsolták le a villanyórát is, míg L. Sándor a kocsiban várakozott, s ő fuvarozta K. Andrást is a ház és az ATM-ek között. Több körben 600 ezer forintot vettek fel a férfi számlájáról.

Az alezredes elmondta: a sértett nem volt vagyonos ember, minden pénzét a házfelújításra költötte, ezért is volt üres a széf. Az elkövetők azért gondolhatták, hogy a férfi vagyonos, mert a ház felújításakor mindig a széfből fizette ki a munkálatokat.

“Az csak egy érdekes fordulat az ügyben, hogy a két végrehajtó meglopta a főnököt is, hiszen az ATM-ből felvett pénzek egy részét időnként zsebre rakták” – fogalmazott Nyerges. Beszámolt arról is, hogy L. Sándor ellen betörések miatt is folyik eljárás, ezeket a férfi több esetben olyan helyszíneken követte el, ahol korábban szintén felújításokat végeztek.

A rendőrség honlapjára feltett közlemény szerint a három férfit felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás, a személyi szabadság megsértése és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás miatt hallgatták ki gyanúsítottként, majd őrizetbe vették őket, és indítványozták a letartóztatásukat, amelyet a bíróság el is rendelt.

The post BRFK: megkötöztek, megvertek és kiraboltak egy újpesti férfit appeared first on .

Belátható időn belül személyesen találkozik Vlagyimir Putyin  Emmanuel Macronnal – jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov nem közölte, hogy a két ország közül melyik lesz a vendéglátó fél. Putyin és Macron pénteken és hétfőn telefonon beszélt egymással. Az utóbbi kapcsolatfelvétel során az eszmecsere homlokterében az Ukrajna körül kialakult helyzet és az Oroszország által igényelt biztonsági garanciacsomag állt. A felek megállapodtak, hogy megvizsgálják egy személyes találkozó megtartásának lehetőségét.

Kérdésre válaszolva Peszkov kijelentette: Putyin napirendjén nem szerepel, hogy a nap folyamán telefonos eszmecserét folytasson Boris Johnson brit miniszterelnökkel. A brit kormányfő hivatala hétfőn közölte, hogy Johnsonnak, aki kedden Kijevbe utazott, szándékában áll az orosz elnökkel beszélni.

A szóvivő azt is közölte, hogy az erre vonatkozó amerikai külügyminisztériumi tájékoztatással szemben Moszkva nem juttatta el reagálását Washingtonnak az orosz garanciaigényekre adott amerikai válaszra. Mint mondta, a hivatalos orosz válasz szövegezése még folyamatban van, és Oroszország egy másik problémakörre vonatkozó nézeteit osztotta meg az Egyesült Államokkal.

Peszkov megerősítette, hogy előkészületben van az orosz elnök és Jair Bolsonaro brazil államfő személyes találkozójának előkészítése, de a látogatás idejét még nem közölte. Bolsonaro decemberben jelentette be, hogy Putyin meghívására Moszkvába készül.

The post Putyin hamarosan találkozik Macronnal appeared first on .

Terveket dolgozott ki az orosz kormány arra az esetre, ha Washington megtiltaná az orosz bankoknak, hogy egyes tranzakciókat dollárban bonyolítsanak le – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Vannak tervek a kockázatkezelésre és az ilyen kiszámíthatatlan akciók következményeinek minimalizálására” – felelte Peszkov arra a kérdésre, hogy vajon Moszkva felkészült-e az esetre, ha az Egyesült Államok blokkolna bizonyos dollárügyleteket.

A szóvivő sürgette, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel “a provokatív lépésekkel”, és “vessen véget a feszültség fokozásának” Európában. Hangot adott a Kreml aggodalmának a “teljesen kiszámíthatatlan” amerikai szankciós magatartás miatt.

Az amerikai Bloomberg január 29-én azt írta, hogy az Egyesült Államok és az EU közel áll azoknak a szankcióknak a véglegesítéséhez, amelyeket az Ukrajna körüli helyzet eszkalálódása esetén vezetnének be Oroszország ellen. Az amerikai hírügynökség szerint egyebek mellett megtilthatják az orosz bankoknak, hogy bizonyos bankközi tranzakciókat dollárban bonyolítsanak le.

A szóvivő nem kívánta kommentálni, hogy az El País spanyol napilap szerdán – a saját állítása szerint – megjelentette az Egyesült Államoknak és a NATO-nak az orosz biztonsági javaslatokra adott bizalmas válaszát. Ezek hitelességét hivatalosan egyelőre nem erősítették meg.

Az orosz elnöki szóvivő szerint Oroszország jelenleg nem érdekelt az Egyesült Államokkal és a NATO-val folytatott tárgyalások nyilvános megvitatásában. Washington korábban kérte, hogy ne publikálják az orosz garanciaigényekre adott válaszát, amibe Moszkva beleegyezett. A spanyol lapban megjelent szöveg orosz fordítását ugyanakkor a TASZSZ teljes terjedelmében lehozta.

Az El País szerint Oroszország két angol nyelvű dokumentumot kapott: egy négyoldalast az észak-atlanti szövetségtől és egy ötoldalast az amerikai kormánytól. A lapban megjelentek szerint Washington és a NATO kész különböző platformokon folytatni a biztonsági párbeszédet Oroszországgal a fegyverzetellenőrzésről és az incidensek megelőzéséről, de ezért cserében az Ukrajna körüli feszültség csökkentését követeli, ami az orosz erők visszavonását jelenti az ukrán határról. A Nyugat emellett sürgeti az orosz csapatok és békefenntartók kivonását a Krímből, a Dnyesztermentéről, valamint Dél-Oszétiából és Abháziából.

Az Egyesült Államok és a NATO emellett, a kiszivárogtatott dokumentumok szerint, megerősítette a “nyitott ajtók” politikája melletti elkötelezettségét, vagyis nem szavatolja a NATO keleti terjeszkedésnek leállítását. Moszkvának azt a követelését, hogy a NATO infrastruktúrája térjen vissza az 1997-es határokhoz, a Nyugat szintén figyelmen kívül hagyja.

Washington hangot adott álláspontjának, miszerint a szövetség csapatlétszáma arányos az orosszal, és biztosította Moszkvát, hogy nem telepít olyan csapásmérő csoportokat vagy nukleáris fegyvereket Kelet-Európába, amelyek Moszkvát nyugtalanítanák.

Az Egyesült Államok a spanyol publikáció szerint hajlandó arra, hogy papíron rögzítse a kölcsönös aggodalmak megoldását szolgáló mechanizmusokat, miután megvitatták őket a stratégiai stabilitásról szóló amerikai-orosz párbeszéd, valamint a NATO-Oroszország Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében.

Washington kész megvitatni a biztonság oszthatatlanságának elvét is, de úgy véli, hogy a kérdést nem lehet a többitől elkülönítve vizsgálni.

Az Egyesült Államok a spanyol lap szerint kész tárgyalni a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök(INF) telepítésének korlátozásáról, és felajánlana Oroszországnak egy mechanizmust a lengyelországi és romániai Aegis Ashore rakétavédelmi rendszerek ellenőrzésére, hogy az orosz fél meggyőződhessen róla: Tomahawk manőverező repülőgépeket telepítettek az objektumokba. Cserében lehetőséget követel két, általa kiválasztott orosz földi rakétakilövőhely ellenőrzésére.

Washington emellett állítólag a tárgyalások azonnali megkezdését sürgeti a 2026 februárjában lejáró START-szerződés helyébe lépő új, nukleáris fegyverzetellenőrzési megállapodásról és kész tárgyalni az úgynevezett nem hadászati nukleáris fegyverek ellenőrzéséről is.

Az El País úgy értesült, hogy Washington – Kijevvel konzultálva – kész lenne tárgyalni arról, hogy lemond a föld-föld támadórakéták és egy állandó kontingens ukrajnai állomásoztatásáról orosz biztosítékok esetén. A nyugati felek készek lennének megvitatni az európai hadgyakorlatok kérdéseit, beleértve a 2011-es bécsi dokumentum esetleges aktualizálását is, ám azt az orosz javaslatot nem, hogy a dandárszint feletti manővereket egyeztetett szélességű sávban szüntessék meg Oroszország és szövetségesei és a NATO-országok határtérségében.

Brüsszel és Washington kész megvitatni a katonai incidensek megelőzését szolgáló mechanizmusokat, beleértve a nyílt tengeren és a felette lévő légtérben történő incidensek megelőzéséről szóló, 1972-ben kötött megállapodás rendelkezéseinek naprakésszé tételét. A NATO ugyanakkor felszólítja Moszkvát, hogy térjen vissza az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés (CFE) betartásához, beleértve a haderő létszámáról és állomásoztatásáról szóló információk átadását. A NATO konzultációra hívta Moszkvát a világűr-kockázatok csökkentéséről, és felszólította Moszkvát, hogy tartózkodjon a műholdelhárító fegyverek tesztelésétől.

The post Kreml: az orosz bankokat felkészítik a dollárműveletek lehetséges korlátozására appeared first on .

A román légierő fejlesztése nem áll meg az F-16-os vadászgépek hadrendbe állításával, Bukarest utolsó (ötödik) generációs F-35-ös harci gépek beszerzését is tervezi – jelentette be Klaus Iohannis román államfő.

A román elnök az aranyosgyéresi (Campia Turzii) légi támaszpont meglátogatása alkalmával, az ott szolgálatot teljesítő katonák előtt mondott beszédében úgy értékelte: az Ukrajna határainál kialakult feszültség is azt igazolja, hogy szükség van a román haderő 2015-ben kezdődött fejlesztésére, Romániának fel kell készülnie az agresszív akciók elhárítására, beleértve a hibrid fenyegetéseket.

Iohannis rámutatott: a román légierőnek kiemelkedő szerepe van az ország védelmében, képes összetett védelmi küldetések végrehajtására az ország légterében, és nagy távolságokat átívelő légiszállítási feladatok megoldására.

“Rendkívül feszült időszakot élünk, felerősödtek az európai és az euroatlanti térség, ezen belül Románia biztonságát veszélyeztető fenyegetések. Nyilvánvaló az igyekezet az erő politikájához történő visszatérésre, a jelenlegi liberális világrend, a hidegháború után kialakult európai biztonsági építmény megkérdőjelezésére” – jelentette ki a román elnök.

Hozzátette: Románia következetesen a NATO-országok egységének és szolidaritásának, a szövetséges erők Fekete-tengeri jelenlétének megerősítését szorgalmazza, ebben a vonatkozásban pedig az Amerikai Egyesült Államok európai szerepvállalása hitelesebbé teszi a NATO védelmi és elrettentő elkötelezettségét.

Romániában 2019 márciusban állt szolgálatba az első, Portugáliából beszerzett, 16 darab használt F-16-os gépből álló repülőraj, a bukaresti védelmi tárca pedig decemberben jelentette be, hogy további 32 használt F-16-os harci repülőgépet akar vásárolni Norvégiától. Román sajtóértesülések szerint ezek közül húsznak az aranyosgyéresi katonai repülőtér lesz az állomáshelye.

A légtéri járőrözésből egyelőre a román légierő izraeli segítséggel felújított, orosz gyártmányú MiG-21 típusú vadászgépei
is kiveszik még a részüket. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül 30-40 harcképes gép maradt.

Az államfő kezdeményezésére Románia 2015-ben döntött arról, hogy a GDP két százalékára növeli védelmi kiadásait, a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) pedig 2017-ben hagyta jóvá, hogy Románia a következő évtizedben 9,8 milliárd euró értékben vásároljon fegyvereket és katonai eszközöket.

Románia egyebek mellett Patriot rakétaelhárító ütegeket és HIMARS rakétatüzérségi sorozatvető fegyvereket vásárol az Egyesült Államoktól, légierejét amerikai gyártmányú – másodkézből vásárolt – F-16-osokkal korszerűsíti, illetve Romániában helyezték szolgálatba a ballisztikus rakéták elfogását célzó amerikai rakétapajzs európai szárazföldi elemeit.

The post Románia F-35-ös harci gépek beszerzését tervezi appeared first on .

Egy, az illegális bevándorlók kiszűrésére alkalmas, elektromágneses technológiát alkalmazó határforgalom-ellenőrzést segítő rendszert tesztelt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) – közölte az intézmény.

A magyar szakemberek által január 26. és 28. között a csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen tesztelt rendszer a szlovák RALEN Research Center szabadalmaztatott fejlesztése, amely lehetővé teszi a gépjárművekben elrejtőző emberek gyors észlelését – közölték.

A szlovák cég munkatársai egy mobil rendszerrel érkeztek Csanádpalotára, amely két, a kamionok első és hátsó rendszámára irányított kamerából, egy elektromágneses hullámokat kibocsátó egységből, valamint egy hárommonitoros operátorfülkéből állt.

Az átvilágítási folyamat teljes mértékben automatizált, a technológia kizárólag a kamionokban vagy egyéb gépjárművekben elbújt embereket azonosítja. A rendszer így “kifejezetten alkalmas” az illegális bevándorlók gyors kiszűrésére és az embercsempészet elleni hatékony küzdelem segítésére – áll a közleményben.

A teszt az NKE Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratórium elnevezésű projektje keretében valósult meg – tették hozzá.

The post Határforgalom-ellenőrzést segítő rendszert tesztelt az NKE appeared first on .

Miután Lengyelország 353 millió euróba kerülő fal építésébe fogott az lengyel-belarusz határon, az AFP összeállításában leltárt készített azokról az európai határokról, ahol kerítéseket emeltek, főleg a 2015-ös menekültválság után.

A görög-török határ
Görögország 2012-ben két 11 kilométer hosszú és 3 méter magas szögesdrótkerítést emelt a Törökországgal közös határvonalán, ahol korábban taposóaknák voltak. A Görögország összeomlását okozó 2009-es pénzügyi válság után a menekültek főként Görögországon át próbáltak eljutni az Európai Unióba tagállamaiba. Sokan a 150 kilométeres határvonal jelentős részén természetes határt képező Evrosz folyón keltek át.

Miután 2020-ban Törökország ‘megnyitotta kapuit’ az EU-ba tartó menekültek előtt, a görög kormány 40 kilométeres, ‘áthatolhatatlan’ résszel bővítette ki a kerítést. A munkálatokat augusztusban fejezték be. A görög katonák ezen kívül egy egy kilométeres hosszúságú katonai övezetet is őriznek, amelybe őrtornyokat építettek és határvédelmi eszközöket telepítettek.

A bolgár-török határ
Bulgária 2014-ben felhúzott egy harminc kilométeres szögesdrótkerítést a Törökországgal közös határvonalán, ahol a menekültek próbáltak átjutni, hogy elkerüljék a Földközi-tengeren történő átkelés veszélyeit. Négy évvel később a kerítést kibővítették a határvonal csaknem teljes, 259 kilométeres hosszán.

A magyar-szerb és a magyar-horvát határ
A 2015-ös menekültválság idején, amikor több mint egymillió ember próbált a háború és a szegénység elől Európába menekülni a balkáni útvonalon, az Orbán Viktor vezette populista magyar kormány 175 kilométer hosszú, négy méter magas szögesdrótkerítést emelt a szerb, majd egy 120 kilométerest a horvát határon.

A szlovén-horvát határ
Az ezt követő hetekben Szlovénia szögesdrótkerítést húzott a Horvátországgal közös 640 kilométeres határának csaknem egyharmadán. Azóta kibővítette a kerítést a városok és turisztikai övezetek közelében.

A görög-észak-macedón határ
2015 novemberében, amikor menekültek ezrei lépték át Észak-Macedónia déli határát a Gyevgyelija környéki mezőkön keresztül, az kormány három kilométeres fémkerítést épített a megfékezésükre. Utána még egy kerítés következett nyugatabbra, Medzitlija mellett, egy harmadik pedig délkeletre, a Dojran-tó közelében. A három kerítés hossza összesen már 32 kilométer.

Az osztrák-szlovén határ
2015 decemberében Ausztria kerítést épített a Szlovéniával közös határának egy részén. Ez az első határ a schengeni-övezetben, ahol újra bevezették az ellenőrzést. Ezután épült meg a Brenner-hágón, az osztrák-olasz határon lévő kisebb kerítés. Az évek során mindkettőn réseket vágtak a kirándulók, a vadállatok és helyi termelők számára, a kerítéseket benőtte a növényzet.

Francia falak Calais-nél
Franciaország mintegy 12 kilométer hosszan emelt masszív falakat és kerítéseket Calais kikötője körül és a Csatorna-alagút bejáratánál, hogy megakadályozza a menekültek átkelését Nagy-Britanniába. Jelenleg a legtöbb menekült kis csónakokkal próbál átkelni a La Manche-csatornán. 2021 novemberében egyetlen nap alatt rekordszámú, 1185 menekült próbált átkelni a csatornán.

Spanyolország: Ceuta és Melilla
Európának csak két övezetben van szárazföldi határa Afrikával, a Marokkó északi partvidékén fekvő két spanyol enklávénál, Ceutánál és Melillánál. Egyes civil szervezetek többszöri bírálata ellenére mindkettőt több kilométernyi kerítés és szögesdrót veszi körül.

The post Kerítések Európa határain appeared first on .

Egy évvel a Malév retró címmel írt bejegyzés után egy album erejéig ismét az egykori nemzeti légitársaságot vettem elő. Akkoriban sokkal kevesebb spotter volt a ferihegyi repülőtér környékén és a 2-es terminál teraszán és közülük se sokan emelték fel a fényképezőgépet, amikor egy kékorrú közeledett vagy indult. A Tupoljevek már eltűntek, a Malév Boeingek, Fokkerek és CRJ-k mindennapos, megszokott látványa pedig még akkora érdeklődést sem váltott ki a ritka típusokra, a látványos, de legalábbis érdekes festésmintákra vagy a felénk kevésbé előforduló légitársaságokra vadászó repülőgép-fotósokból, mint manapság egy-egy jól ismert fapados cég gépeinek forgalma. Aztán 2012. február 3-án, egy tíz évvel ezelőtti reggelen leállt a Malév, és többé már nem lehetett kékorrúakat fotózni. A képek felértékelődtek és immár pótolhatatlan kordokumentumként őrizhetjük őket az albumokban.

Boeing 737

 *

Bombardier CRJ-200

*

Fokker 70

 *

Boeing 767

* * *

Az összeállítás 2000 és 2008 közötti fotókból készült. Fotó: Szórád Tamás

Azonnal újabb nemzetközi szankciós csomag lép életbe Oroszországgal szemben, ha az orosz csapatok megsértik az ukrán határt – jelentette ki Boris Johnson brit kormányfő Kijevben, miután tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

“Más országokkal együtt szankciós és egyéb intézkedésekből álló csomagot állítunk össze, amely abban a pillanatban lép életbe, amint egy orosz katona átlépi a határt és beteszi a lábát ukrán földre” – fogalmazott a brit miniszterelnök. Hangsúlyozta: létfontosságú, hogy ezt Moszkva megértse. Hozzátette: reméli, hogy az Egyesült Államok is egyetért Nagy-Britanniával ebben.

“Ezt nem Oroszországgal szembeni ellenséges érzelmekből tesszük, hanem azért, hogy megmutassuk elkötelezettségünket Ukrajna szabadságának, demokráciájának és szuverenitásának védelme mellett az agresszióval szemben” – hangoztatta Johnson.

A brit miniszterelnök emellett kifejezte meggyőződését, hogy az oroszoknak fontos elmagyarázni, mit jelent a háború, és azt, hogy az ukrán hadsereg “az utolsó csepp vérig megvédi államát”.

“Mindent megteszünk, hogy megerősítsük Ukrajna ellenállási képességét. De úgy gondolom, a legjobb, amit tehetünk, hogy továbbítjuk az orosz állampolgároknak azt, hogy mi fog történni, (továbbítjuk) a valóságot, hogy az ukránok az utolsó csepp vérig harcolni fognak a hazájukért. Ukrajna kétszázezer fős hadserege nagyon erős, ezért az orosz anyáknak gondolniuk kell fiaik életére. Talán ez visszatartja Vlagyimir Putyint attól, hogy súlyosbítsa a konfliktust” – fogalmazott Johnson.

A brit politikus leszögezte, hogy Ukrajna népének elidegeníthetetlen joga megválasztani, miként kormányozzon saját államában, és melyik szervezethez csatlakozzék. Hozzátette, hogy a napokban tárgyalt az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország vezetőivel, valamint a NATO főtitkárával, és mindannyian egyetértenek ezzel.

Kijelentette továbbá, hogy az orosz fenyegetés nem csak Ukrajnát érinti, mivel az Oroszországi Föderáció új befolyási övezeteket próbál kialakítani Európában.

Zelenszkij egyetértett azzal, hogy “az oroszoknak meg kell hallaniuk az ukránokat”, és abban is, hogy Ukrajna nem adja fel területét. Úgy vélekedett, hogy az orosz csapatok visszavonása az ukrán határ közeléből enyhítené a feszültséget. Szavai szerint jelenleg 30-50 ezer orosz katona állomásozik az Oroszország által megszállt Krímben, 30-35 ezer a Donyec-medencében és körülbelül százezer az ukrán határ túloldalán.

Az államfő a minszki megállapodások teljeskörű végrehajtásának lehetőségét kommentálva, kijelentette, hogy azok (az egyezmények) nem minden pontjával elégedett, de Ukrajnának tennie kellene valamit, ami hozzájárulhat az ukrán területek megszállásának megszűnéséhez. Kijelentette, hogy Kijev felelősen áll hozzá a minszki megállapodásokhoz. Szerinte egyelőre “sajnos, a rendezésnek ez az egyetlen működő formátuma”.

Zelenszkij közölte, hogy az ukrán haditengerészetnek szánt segítségen felül Nagy-Britannia további csaknem 2 milliárd fontot (mintegy 854 milliárd forintot) különít el konkrét, Ukrajnával közös projektek végrehajtására, elsősorban az infrastruktúra és az energetika területén. Johnson hozzáfűzte, hogy Nagy-Britannia 88 millió font (3,7 milliárd forint) kiegészítő támogatást nyújt az ukrán kormányzati rendszer korszerűsítésére és az energiafüggetlenség elérésére.

The post A brit kormányfő Kijevben újabb szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben appeared first on .

A legfrissebb felmérés szerint a britek csaknem kétharmada Boris Johnson miniszterelnök távozását szeretné.

Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányába keveredett, miután az elmúlt hetekben kiderült, hogy a londoni kormányfői hivatalban és más kormányhivatalokban a koronavírus-járvány elleni szigorú kapcsolattartási korlátozások idején rendszeresen összejöveteleket, partikat rendeztek.

Az ügyben vizsgálat indult, amelynek hétfőn ismertetett előzetes összefoglalója szerint tizenhat ilyen rendezvény volt a Downing Streeten a zárlatok idején. A dokumentum szerint “nehéz indokot találni” ezekre az összejövetelekre olyan időszakokban, amikor a kormány a mindennapi életvitelt széles körben korlátozó intézkedések elfogadására kérte a lakosságot.

Az ügyben rendőrségi vizsgálat is folyik.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov kedden ismertetett vizsgálata szerint a megkérdezett brit választók 63 százaléka pártolná Johnson távozását, és csak 25 százalékuk marasztalná hivatalában a kormányfőt.

A teljes mintán belül a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt szavazóinak 89 százaléka, a Liberális Demokraták híveinek 86 százaléka, a Johnson vezette kormányzó Konzervatív Párt szavazótáborának 38 százaléka válaszolta azt, hogy véleménye szerint Johnsonnak le kell mondania a miniszterelnöki tisztségről.

A konzervatív szavazók abszolút többsége ugyanakkor marasztalná a kormányfőt: a YouGov-felmérés szerint 51 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy továbbra is Johnsont szeretné látni a miniszterelnöki poszton. A botrány ugyanakkor a Konzervatív Párt számos prominens képviselője szerint is Johnson miniszterelnök lemondását indokolná.

A londoni alsóház konzervatív frakciójának több tagja bizalmi szavazást kezdeményezett Johnson ellen, és állítólag további tory képviselők is erre készülnek, csak meg akarják várni a civil vizsgálat teljes jelentésének és a rendőrségi vizsgálat eredményének közzétételét.

A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának – a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek – kell kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást.

Graham Brady, a vezetőválasztási ügyekben is illetékes konzervatív párti frakcióbizottság elnöke azonban a konvencióknak megfelelően csak akkor szólal meg az ügyben, ha a kezdeményező levelek száma elérte az előírt minimumot, és Brady keddig nem jelezte, hogy ez megtörtént volna.

Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport kedden közölte: az eddigi 65 százalék helyett immár 75 százalékra taksálja annak az esélyét, hogy Johnson az idén távozik tisztségéből.

The post Buligate: a britek csaknem kétharmada Johnson lemondását szeretné appeared first on .

A honvédelmi miniszter a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program fontos mérföldkövének nevezte a H145M típusú többcélú könnyű helikopterflotta teljessé válását kedden az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison.

Benkő Tibor a Mérföldkő a haderőfejlesztésben? Könnyűhelikopter-képességcél elérése című rendezvényen elmondta: tavaly decemberben érkezett a H145M többcélú könnyű helikopterflotta utolsó, huszadik gépe a szolnoki bázisra.

Kiemelte, megvalósult, amit terveztek, a magyar kormány támogatásával, a magyar katonák példaértékű hozzáállásával. Hozzátette, már a program indulásakor megfogalmazták: a biztonsági helyzet romlása a térségünkben, Európában, a világban megköveteli, hogy éberen, felkészülten álljanak Magyarország és a magyar emberek szolgálatába.

A technikai eszközök beszerzése, rendszerbe állítása, a kutatás, fejlesztés és innováció a hadiipar fejlesztésével együtt megteremti a honvédelmi és haderőfejlesztési program technikai feltételét – mondta, hangsúlyozva: a program másik pillére a katonákról szól, akik képesek ezeket a modern technikai eszközöket “mesterien” kezelni.

Benkő arról is beszélt, hogy a környezetünk biztonsági helyzete nem javult. Közölte, napjainkban arról beszélünk, hogy Ukrajna és Oroszország viszonylatában “lesz háború vagy nem lesz háború”. Magyarországnak mint szomszéd országnak “nem mindegy, hogy milyen környezetben élünk, mi békét és biztonságot szeretnénk” – tette hozzá.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: Magyarország a világ legerősebb szövetségi rendszerének, a NATO-nak elhivatott, elkötelezett tagja, ebben a szövetségben “feladatunk, kötelességünk van”, és ezeket csak XXI. századi technikai eszközökkel és kiválóan felkészített katonákkal lehet megoldani.

Hozzátette: a Zrínyi 2026 program az első harmadánál jár, érkeznek majd további technikai eszközök. A légierő további fejlesztései között sorolta fel a többi között, hogy 2023-tól 2025-ig érkeznek a H225 típusú helikopterek, összesen 16 gép.

Benkő megemlítette, hogy az első H145M típusú helikopterekkel már több mint 6000 órát repültek, és megindították a pilótaképzést. Hangsúlyozta: azt szeretnék, ha a katonák elismert, megbecsült tagjai lennének Magyarországnak. Ezért indították útjára az életpályamodellt és biztosítják az illetmények megfelelő emelését. Szólt arról, hogy hat havi illetményt folyósítanak a napokban a katonáknak.

Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos az eseményen azt mondta: az elmúlt időszakban nem évek alatt, hanem hónapok vagy akár órák alatt fejlődtek ki konfliktusok. A legfontosabb, hogy ezek a helikopterek a megérkezés után hadrendbe is tudnak állni a megfelelő szinten.

Hozzátette: a szolnokiak jelesre vizsgáztak nemzetközi összehasonlításban is az elmúlt időszakban végrehajtott közös kiképzési gyakorlatokon. Hangsúlyozta: nemcsak haderőt építenek, hanem azzal párhuzamosan hadiipart is. Szólt arról, hogy az Airbus legújabb gyáregysége Gyulán épül fel, és Magyarországot kívánják az Airbus-helikopterek karbantartási, felújítási feladatainak régiós központjává tenni.

Maróth úgy fogalmazott, hogy “Európa ma nem Brüsszelben van”, hanem az egyes országok közti együttműködésben, “az európai emberek szívében”. Úgy fogalmazott: az Airbuson keresztül Németországgal, Angliával, Franciaországgal, Spanyolországgal és Olaszországgal “vagyunk egy közös hajóban”. Ezekkel az országokkal Magyarország felkerült az “európai légijárműipar térképére” – jelentette ki.

Matthieu Louvot, az Airbus ügyvezető alelnöke, az Airbus-helikopterek igazgatóságának tagja, programvezetője kiemelte: a H145M a legmodernebb, legsokoldalúbb harci helikopter a világon és a Magyar Honvédség már a birtokában tudhatja ezeket a gépeket. Kiemelte, példátlan gyorsasággal tudták teljesíteni ezt a projektet.

Szólt arról, hogy 2023-tól 2025-ig 16 H225 típusú helikoptert fognak szállítani Magyarországra, amely így a legmodernebb helikopterflottával rendelkezik majd Kelet-Közép-Európában. Megemlítette, hogy Gyulán fogják létrehozni a legmodernebb ipari követelményeknek is megfelelő begyártóüzemüket, ahol 225 alkalmazott fog dolgozni, a projekt ebben az évben kezdődik.

Koller József dandártábornok, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnoka elmondta: a H145M helikopterekkel több mint hatezer órát repültek jelentős probléma, baleset nélkül. Kilencven repülőműszaki és ötven pilóta vett részt átképzésen Donauwörthben, mindenki sikeresen elvégezte. Hangsúlyozta, a helikopterek üzemeltetése és karbantartása területén a Magyar Honvédség történetében korábban nem látott szintet értek el.

A beszédek után a Honvédelemért kitüntető cím babérkoszorúval ékesített fokozatát Emperger Ferenc nyugállományú őrnagynak adta át a honvédelmi miniszter.

The post Benkő: fontos mérföldkő a H145M helikopterflotta teljessé válása appeared first on .

Katar megállapodást kötött a tálibokkal a kabuli nemzetközi repülőtérről történő evakuálások folytatásáról – jelentette az Axios amerikai hírportál Muhammad Ál Száni katari külügyminiszter bejelentésére hivatkozva.

A katari tárcavezető elmondta, hogy a megegyezés heti két, a Qatar Airways katari légitársaság által üzemeltetett járatra vonatkozik, illetve tárgyalnak a tálibokkal arról, hogy az evakuáláshoz az Ariana afgán légitársaság is csatlakozhasson heti egy járattal.

A politikus egyúttal sürgette a nemzetközi közösséget, hogy dolgozzon ki tervet az afganisztáni segélyszállítmányokkal kapcsolatban, kiemelve, hogy a válság súlyosbodását elsősorban az afgán nép fogja megszenvedni. Mindazonáltal nem tért ki az afgán központi bank számláira, amelyeket a tálibok hatalomátvétele után az Egyesült Államok befagyasztott.

A Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírrel washingtoni látogatáson tartózkodó külügyminiszter Joe Biden amerikai elnökkel és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel folytatott megbeszélését követően nyilatkozott a hírportálnak. A katari emír és az amerikai elnök egyébként főként az ukrán konfliktus esetleges eszkalálódása miatti európai energiahiányról tárgyalt, és az Euractiv tudósítása szerint Biden amerikai elnök arra kérte Katart, hogy szükség esetén irányítson át gázszállítmányokat Európa felé.

Az Afganisztánból történő evakuálások egyébként lehetővé teszik, hogy az Egyesült Államok és más országok újabb állampolgárokat, valamint a külföldiekkel korábban együttműködő afgánokat menekítsenek ki Afganisztánból – mutat rá az Axios.

A tálibok augusztus 15-i újbóli hatalomra kerülése után az iszlamisták uralmától tartó, illetve Nyugaton jobb életet remélő afgánok ezrei özönlötték el a kabuli repülőteret, hogy felkerüljenek az Egyesült Államok által szervezett gigászi légihíd valamelyik járatára. Ekkor több mint 120 ezer embert evakuáltak az országból.

A repülőteret később egy időre a tálib hatóságok lezárták, az első utasszállító szeptember elején szállt fel újra innen.

The post Axios: katari közvetítéssel újraindul az evakuálás a kabuli nemzetközi repülőtérről appeared first on .

Hat év börtönbüntetést szabott ki a Pécsi Ítélőtábla egy Tolna megyei férfira, aki néhány hónappal börtönből való szabadulása után életveszélyesen bántalmazott egy hajléktalant.

A táblabíróság a közleményében azt írta: a 45 éves, sokszorosan büntetett előéletű férfit korábban testi sértés és más erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek el, legutóbbi büntetéséből 2019 márciusában szabadult. Ugyanazon év júliusában a vádlott együtt italozott egy 62 éves hajléktalan férfivel. Később összevesztek, mert a sértett magához vette a vádlott cigarettáját és öngyújtóját.

Emiatt a férfi a sértett fejét többször megütötte, acélbetétes bakancsával legalább kétszer fejbe rúgta, majd a már magatehetetlen, fekvő embert tovább bántalmazta, aki emiatt életveszélyes koponyasérülést szenvedett. Első fokon a Szekszárdi Törvényszék életveszélyt okozó testi sértés és önbíráskodás miatt a férfit mint visszaesőt négy év börtönre ítélte. Az ítélőtábla hat év börtönre súlyosította az ítéletet, azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az ítélet jogerős.

The post Hat év börtönre ítéltek egy hajléktalan életveszélyesen megsebesítő férfit appeared first on .

Lengyelország kész védelmi fegyvereket adni Ukrajnának, köztük lőszereket, hordozható légvédelmi rendszereket és különböző drónokat (pilóta nélküli repülőgépeket) – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a kijevi utazása előtt, ukrán médiajelentések szerint.

“Szolidaritást vállalunk ukrán szomszédainkkal, tekintettel az Oroszország felől érkező fenyegetésre. A szolidaritás és a szavak azonban ma már nem elegendőek, most tettekre van szükség. Emiatt és a kialakult rendkívül veszélyes katonai helyzetre tekintettel készek vagyunk védelmi fegyvereket is adni” – fogalmazott a lengyel kormányfő.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Lengyelország milyen katonai segítséget tervez nyújtani Ukrajnának, Morawiecki azt mondta: “lőszereket, Grom típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket és különféle típusú drónokat”. Hozzátette, hogy Lengyelország ezen felül humanitárius segítséget is nyújt Ukrajnának.

Közölte: kijevi tárgyalásai alatt tisztázni kívánja, milyen katonai segítségre van szükségük az ukránoknak, hogy megvédhessék magukat egy esetleges orosz támadással szemben.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Twitter-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy Ukrajna nagyra értékeli Lengyelország jelentős támogatását.

Morawiecki kedden már tárgyalt is az ukrán kormányfővel, és közösen tartott sajtótájékoztatójukon közölte, hogy az ukrán-orosz válság tekintetében Lengyelország a legrosszabb forgatókönyvre is felkészül, noha reméli, hogy ez nem következik be. “Ha mégis, mi készen állunk az ukrán sebesültek fogadására, valamint Ukrajna állampolgárai egy részének evakuálására” – szögezte le.

Morawiecki elmondta, hogy Lengyelország érdekelt egy új ukrajnai gázvezeték megépítésében, az orosz Északi Áramlat-2 gázvezeték beindítását pedig “geopolitikai kockázatnak” nevezte. Hozzátette: közösen fordulnak Németországhoz azzal a felhívással, hogy ne indítsa el ezt a gázvezetéket, mert azzal Oroszország képes lesz Európát zsarolni. Berlinnek azt üzente, hogy “nem lehet egyik kézzel szolidaritást kifejezni Ukrajnával, a másikkal pedig aláírni az Északi Áramlat-2 tanúsító okmányait”.

A lengyel kormányfő emlékeztetett arra, hogy Lengyelország most is szállít gázt Ukrajnának. Szavai szerint tárgyaltak ennek a mennyiségnek a növeléséről. “Ehhez meg kell valósítani bizonyos beruházásokat, amelyeket készek vagyunk végrehajtani” – tette hozzá.

Smihal kiemelte: Ukrajna lát perspektívát abban, hogy lengyelországi LNG-terminálokból importáljon földgázt, valamint lengyel és más európai vállalatok ukrajnai gáztározókat használjanak készleteik tárolására.

The post Lengyelország kész védelmi fegyvereket adni Ukrajnának appeared first on .

Tíz év börtönre ítélt a Budapest Környéki Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében egy 87 éves férfit, aki tavaly januárban azért ölte meg élettársa lányát, mert azt hitte, elvették a nyugdíját – közölte a bíróság.

Az eljárás adatai szerint az idős férfi úgy vélte, hogy a sértett és a számláját vezető bank pénzt vett el tőle. A nő hiába kérte, hogy menjenek el a pénzintézethez és kérjék el a bizonyító erejű kamerafelvételeket. Nem sokkal a vádbeli cselekmény előtt a férfi életveszélyesen megfenyegette a sértettet, aki azonban ezt csak az idős férfi szellemi leépülésének tulajdonította.

Tavaly január 8-án a sértett meglátogatta Fóton élő édesanyját és annak 87 éves élettársát. Az idős férfi ismét szóvá tette, hogy a sértett elvette a nyugdíját, kést vett magához, újra kérte a pénzét, majd nyakon szúrta a nőt, aki kimenekült a lakásból, de az utcán összeesett. A vádlott utánament, még egyszer megszúrta, többször téglát vágott a fejéhez, majd elment. A sértett a helyszínen meghalt.

Az ügyészség 13 év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.

A Budapest Környéki Törvényszék kedden tartott előkészítő ülést az ügyben. A vádlott beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A törvényszék a beismerő nyilatkozatot elfogadta és a vádlottat emberölés miatt tíz év börtönre ítélte.

Az ügyész jogorvoslat benyújtására 3 nap gondolkodási időt tartott fenn, ezért az elsőfokú ítélet egyelőre nem jogerős. A bíróság fenntartotta a vádlott letartóztatását – tudatta a törvényszék a honlapján.

The post Tíz év börtönre ítéltek egy 87 éves férfit élettársa lányának megölése miatt appeared first on .

A spanyol főügyész vizsgálja a vallási intézményekben gyerekek ellen elkövetett feltételezett szexuális visszaéléseket – jelentette a spanyol közszolgálati televízió (TVE).

A tájékoztatás szerint Dolores Delgado főügyész bekérette az ország összes tartományából azokat a jogi eljárásokat, amelyek bármilyen egyházi intézményben kiskorúak elleni szexuális visszaélés gyanújával indultak. A bíróságok tíz napot kaptak, hogy átadják a dokumentumokat a főügyészségnek, amelynek célja, hogy teljes képet kapjon a folyamatban lévő ügyekről – ismertette a részleteket a tévécsatorna.

Az eljárások összegyűjtésére vonatkozó bejelentés egybeesik azzal, hogy a spanyol törvényhozás alsóháza kedden eljárásba vett egy parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról szóló indítványt, amely kiskorúak feltételezett molesztálását vizsgálná az egyház köreiben. A javaslatot a spanyol kormánykoalíció kisebbik pártja, az Együtt képesek vagyunk (Unidas Podemos) baloldali pártszövetség nyújtotta be közösen a katalán nacionalista ERC és a baszk nacionalista EH Bildu párttal.

A spanyol katolikus egyház 2021 áprilisában hozta nyilvánosságra, hogy húsz év alatt összesen 220 papja ellen érkezett feljelentés szexuális visszaélés miatt.

Tavaly decemberben vizsgálatot indítottak, miután az El País című napilap közzétette saját, három évig tartó nyomozásának eredményét. A kutatásból kiderült: az 1943 és 2018 közötti időszakban 251 egyházi személlyel kapcsolatban merült fel a szexuális visszaélés vádja, az áldozatok száma vélhetően több mint 1200.

Bizonyítékaikat eljuttatták Ferenc pápának is, aki január közepén a spanyol püspökökkel folytatott megbeszélésén szorgalmazta az esetek felderítését. A spanyol püspöki konferencia (CEE) hangsúlyozta: szándékában áll tisztázni a visszaéléseket, ezért az El País jelentését elküldte valamennyi egyházmegyének. Véleményük szerint az egyház saját eszközei elegendőek a történtek feltárásához.

The post Vizsgálják a vallási intézményekben gyerekek ellen elkövetett visszaéléseket appeared first on .

Zord

Bevezetés             A hibrid fenyegetés, illetve a hibrid hadviselés mint jelenség különösen a Krím-félsziget 2014-es annektálását követően ivódott be a köztudatba és vált azóta az egyik legtöbbet emlegetett 21. századi biztonsági kihívássá, mely kihívással természetesen a NATO tagállamainak is szembe kell nézni. A tagoknak a Washingtoni Szerződés 3. cikkére alapozva, külön-külön, valamint a tagállamok közötti együttműködés révén is ki kell alakítani a hibrid fenyegetések elleni megfelelő védelmi képességeket.

Ezen védelmi képességek kialakítása jelenleg is folyamatban van, és mivel a NATO által 2020 novemberében kiadott, NATO 2030: United for a New Era elnevezésű szakértői jelentésben is hangsúlyosan szerepel a hibrid fenyegetések problémaköre, joggal feltételezhető, hogy a szervezet következő, immáron nyolcadik stratégiai koncepciójában is kiemelt jelentőséggel szerepel majd. Ezt erősítik a napjainkban egyre inkább válságossá váló NATO-Oroszország kapcsolat alakulásának fejleményei, valamint az olyan események is, mint a lengyel-fehérorosz határon tapasztalt migránsokkal kapcsolatos válság. Mielőtt azonban mélyebben belemennénk napjaink tényleges eseményeibe, érdemes néhány szót szólni magáról a hibrid fenyegetés jelenségéről.

Hibrid fenyegetés és hadviselés

A hibrid fenyegetés fogalma nem állandó, folyamatosan változik, ennek ellenére a leghelytállóbb meghatározás talán az, hogy a hibrid fenyegetés olyan állami vagy nem állami szereplők által végrehajtott cselekményre utal, amelynek célja, hogy nyílt, illetve burkolt katonai és nem katonai eszközök kombinálásával gyengítse, alássa a célpont belső stabilitását. A hibrid jellegű fenyegetések tehát felforgató tevékenységeknek, valamint hagyományos és nem hagyományos módszereknek az egyvelege, mely során a hangsúly a szemben álló fél sebezhető pontjainak kihasználásán, illetve a döntési mechanizmus akadályozásán, lassításán van. Fontos azonban hozzátenni, hogy a hibrid tevékenységek a hivatalosan deklarált hadviselés szintje alatt maradnak. A hibrid fenyegetés akkor válik hibrid hadviseléssé, amikor a felforgató tevékenység fegyveres konfliktussal is párosul.[1]

A hibrid tevékenységek megjelenése és felértékelődése

A napjainkban hibrid hadviselésnek nevezett jelenség eredetéről, hátteréről folyamatos szakértői vita folyik, ugyanis nincs egységes vélemény arra vonatkozóan, hogy mikor és miképp alakult ki ez a hadviselési modell. A legtöbb szakértő egy teljesen új, Oroszország által kifejlesztett hadviselési modellről beszél, melyet a 2014-es ukrajnai események során alkalmaztak először, ezzel szemben viszont sok szakértő, például Porkoláb Imre is úgy vélekedik, hogy a hibrid hadviselés kialakulása valójában az irreguláris hadviselés hosszú időre visszanyúló és azóta is tartó folyamatos fejlődésének egy újabb állomása.

Akárhogy is vélekednek a szakértők a jelenség hátteréről, vitathatatlan tény, hogy 2014 óta jelentősen felértékelődött a hibrid fenyegetések és a hibrid hadviselés szerepe. Ehhez nagyban hozzájárult a gyors technológiai fejlődés és a globalizáció hatása, melynek következményeként napjainkra ún. információs társadalmak alakultak ki[2], ahol az infokommunikációs eszközök, az internet, a kibertér kiemelten fontos szerepet tölt be a társadalom megfelelő működése szempontjából. A kibertér ugyanakkor, amely globálisan összekapcsolt, decentralizált elektronikus információs rendszerek, valamint ezen rendszereken keresztül adatok és információk formájában megjelenő társadalmi és gazdasági folyamatok együttesét jelenti,[3] komoly kétélű kardnak tekinthető, hiszen a kényelmi és társadalomműködtetési folyamatok lehetővé tétele mellett jelentős méretű sebezhető felületet is felkínál az adott társadalommal szemben.

Érdek és akaratérvényesítés szempontjából két állam között fellépő konfliktus esetén a kibertér megteremti a lehetőséget arra, hogy adott ország a hivatalosan deklarált hadviselés szintje alatt végzett hibrid tevékenységekkel, jelen esetben kibertéri műveletekkel destabilizálja a szemben álló, ellenérdekelt államot, amely ily módon legyengülve kénytelen lesz teret engedni a támadást intéző állam akaratának. A kibertérben végzett, destabilizáló célt szolgáló műveletek lehetnek például a társadalmat célzó álhírek, rémhírek tömeges terjesztése, melyek célja, hogy bizalmatlanságot ébresszenek az állam vezetésével szemben, melyhez komoly társadalmi megosztottság is hozzájárul. Ilyen jellegű műveleteket alkalmazott például Oroszország a Krím-félsziget annektálása előtt, alatt és után.

Szintén a kibertérben végezhető műveletek közé sorolható például a kritikus infrastruktúrák (például az adatátviteli hálózatok, villamosenergia-termelő egységek) bénítására irányuló kibertámadások, mellyel az ország energiaellátását és az információ megfelelő áramlását lehet akadályozni, amely így az állam döntéshozatali folyamatait is jelentősen megnehezíti, ebből kifolyólag pedig csak rendkívül lassan képes a megfelelő válaszlépések megtételére, amely rendkívül nagy hátrányt eredményez egy tényleges, kívülről érkező katonai erő támadása esetén. Porkoláb Imre gondolatai alapján ugyanis napjainkban mind a vállalatok, mind a nemzetközi szervezetek, így a NATO is, továbbá az államok a döntéshozatali folyamatok lerövidítésére, megkönnyítésére, rugalmasabbá tételére törekednek a versenyképesség, az információs fölény és a reakcióidő lerövidítése érdekében. Ebből következően pedig a szükséges információk hiányában, a döntési folyamat huzamosabb akadályoztatása esetén az állam gyakorlatilag tehetetlenné válik egy kívülről jövő támadással szemben.[4] Az eddig leírtak alapján látható, hogy rendkívül fontos a NATO tagállamok számára, hogy megfelelő módon felkészüljenek az ilyen jellegű támadásokra és kialakítsák a megfelelő védelmi képességeket.[5]

NATO és a hibrid fenyegetések A fenyegetettség valós

2014-ben Oroszország azzal vádolta meg Magyarországot, hogy T72-es harckocsikat szállít Ukrajnának, hogy így segítse az országot a krími válság kezelésében. A vád rövid életű válságot eredményezett a magyar-orosz diplomáciai kapcsolatokban, illetve riadalmat keltett a magyar társadalomban, egészen addig, amíg be nem bizonyosodott, hogy az állítás nem igaz.

Álhírek kapcsán érdemes még kitérni a 2016. július 16-án, Münchenben történt fegyveres lövöldözésre, amely 10 áldozatot is követelt. Az eseménnyel párhuzamosan az interneten is gyorsan terjedt a hír, mely végül több, mint 4300 bejelentés beérkezéséhez vezetett a rendőrségnél, mely alapján összesen a város 71 különböző pontján látták a terrorcselekményt. Ez az eset jó példa arra, hogy milyen módon képes megnehezíteni, megbénítani a rendőrség munkáját a társadalomban kitörő pánik.[6]

Szintén megemlíthető a 2016-os amerikai elnökválasztás körüli botrány, mely ügyben a nyomozás végül orosz beavatkozás, illetve a választás kimenetelének befolyásolásának feltételezéséhez vezetett. Emellett ugyancsak említésre méltó a választások körüli álhírek hatásának szemléltetésére a 2021. január hatodikán, Washingtonban lezajlott eseménysorozat, mely azzal indult, hogy Donald Trump, volt amerikai elnök nem törődött bele az elnökválasztás elvesztésébe, majd azzal végződött, hogy választási csalásra hivatkozva Trump követői megostromolták a törvényhozás épületét, óriási felfordulást okozva.

A kritikus infrastruktúrák jelentőségének hangsúlyozására jó példa az Egyesült Államok Nitro Zeus fedőnevet viselő haditerve, mely egy Irán ellen készült terv arra az esetre, ha bizonyosságot nyer az atombombák előállítására irányuló iráni szándék. A terv értelmében első lépésként az Egyesült Államok folyamatos kibertámadásokkal bénítaná meg Irán infrastrukturális hálózatát, lekapcsolná az országot az internetről, valamint az elektromos hullámtartomány zavarásával akadályozná a megfelelő légvédelmi tevékenységet. Miután az ország teljesen megbénult, amerikai katonák lépnének Irán területére és megkezdenék a szárazföldi műveleteket. Ez a terv tökéletesen szemlélteti a hibrid hadviselés mibenlétét.[7]

Nem kell ugyanakkor évekkel korábbra visszanyúlni azért, hogy a hibrid módszerek alkalmazására példát találjunk, elég a 2021 év végi lengyel-fehérorosz határon történt eseményekig visszamenni, ahol egy irányított migrációs folyamat zajlott le, melynek célja a Lengyelország, illetve magának az Európai Uniónak a destabilizálására irányult, válaszul a Fehéroroszország ellen életbe lépett szankciókra.[8]

A példákat összegezve kijelenthető, hogy valóban komoly kihívásként jelentkezik akár az Európai Unió, akár a NATO számára, hogy megfelelő válaszadási képességet dolgozzon ki a hibrid fenyegetések és a hibrid hadviselés rugalmas mivoltára. A német Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke már évekkel ezelőtti beszédében is kijelentette, hogy a hibrid fenyegetések komoly veszélyt jelentenek az egész Európai Unióra nézve, mely fenyegetésekre rendkívül fontos a hatékony reagáló képesség kialakítása. Ezen reagáló képesség kidolgozásán fáradozik jelenleg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organization, NATO) is.

A NATO válaszai a hibrid fenyegetésekre

Nem kizárólag a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatban, sokkal inkább a fenyegetettségérzet növekedésének következtében a 2014-es ukrajnai események hatására, a szervezet walesi csúcstalálkozója óta a NATO tagállamok fokozatosan és jelentős mértékben növelik védelmi kiadásaikat, hogy a csúcstalálkozón elfogadott ajánlás alapján 10 éves távlatban mindinkább megközelítsék a védelmi kiadások kívánatos mértékét előirányzó értéket, amely az adott állam GDP-jének 2%-a. Mindemellett a walesi csúcstalálkozó visszaterelte a szervezetet a kollektív védelem elsődlegességének irányába, amelynek következtében azóta jelentősen megerősödött a NATO keleti határainak katonai védelme.

Ami viszont a kollektív védelmi képességek fejlesztése kapcsán ténylegesen is összekapcsolható a hibrid fenyegetésekre történő válaszadási képesség megteremtésével, az a Washingtoni Szerződés 5. cikkének a kibervédelemre történő kiterjesztése, valamint a 2016-os varsói csúcstalálkozó kapcsán a kibertér katonai műveleti területté nyilvánítása. Ezen rendelkezések lehetővé teszik a Washingtoni Szerződés 5. cikkének alkalmazását egy NATO-t érintő kibertámadás vagy támadás-sorozat esetén is.[9]

Szintén a hibrid fenyegetések leküzdésére jött létre 2017-ben a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központ, mely szervezet a NATO és az EU együttműködése révén jött létre, feladata pedig a hibrid hadviselés, különösen a keleti irányból érkező fenyegetések kutatása, elemzése, továbbá a csatlakozó tagállamok közti együttműködés ösztönzése.

A közös munka mellett az államok külön-külön is igyekeznek kialakítani megfelelő védelmi képességeiket, így például a kibervédelmi képességeiket. Ennek megfelelően az ezen képességekre irányuló fejlesztési elhatározás az egyes országok stratégiai dokumentumaiban is helyet kapnak, ahogyan az tapasztalható Magyarország esetében is, például a 2021-es Nemzeti Katonai Stratégia vonatkozásában.

Mindazonáltal a dinamikusan változó környezet és az új típusú kihívások, a hibrid fenyegetések előtérbe kerülése és például Kína felemelkedése, valamint az olyan, egyre égetőbbé váló problémák, mint a klímaváltozás felveti a NATO alapvető stratégiai irányainak újrafogalmazását, ezáltal egy új stratégiai koncepció kidolgozását és elfogadását.

Ezen új koncepció várhatóan 2022-ben kerül majd elfogadásra, a dokumentum tartalmára vonatkozó előzetes irányok azonban a 2020 novemberében közzétett, NATO 2030: United for a New Era elnevezést viselő szakértői jelentés segítségével megismerhetők. A dokumentum visszatekint a 2020 előtt elért hibrid fenyegetések leküzdésére irányuló eredményekre, valamint iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy mely területeket kell különösen nagy figyelemmel fejleszteni a jövőben. Ezek alapján a NATO tagállamoknak a Washingtoni Szerződés 4. cikk előtérbe helyezésével erősíteniük kell a politikai párbeszédet egymás között, valamint ezen felül valós veszélyhelyzetek szimulációján keresztül közös gyakorlatokat kell szervezni a hibrid fenyegetések leküzdésének begyakorlására. Mindemellett hatványozottan fontos a szervezet ellenállóképességének növelése, melyben fontos szerepet kap a civil társadalom álhírek elleni felkészítése, ezáltal biztosítva, hogy a kibertérben végrehajtott ellenséges dezinformációs műveletek minél kevésbé legyenek képesek kárt okozni.[10]

Összességében -különösen a NATO csúcstalálkozók eseményeinek és a különböző dokumentumok tartalmának ismeretében- kijelenthető, hogy a NATO igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a hagyományos katonai képességek folyamatos fejlesztése és a tagállamok katonai védelmének megteremtése mellett sikeresen vegye fel a harcot az olyan fenyegetések ellen is mint a hibrid- és kiberfenyegetések, melyek leküzdéséhez a tagállamok teljes lakosságának felkészítése is szükségessé válhat.

Konklúzió

A NATO jelenleg a régebb óta jelenlevő kihívások, mint például a terrorizmus vagy a nukleáris proliferáció mellett olyan kihívásokkal is szembe kell, hogy nézzen, mint az írásban kifejtett hibrid- és kiberfenyegetések, melyek különösen nagy hangsúlyt kapnak napjainkban az egyre inkább elmérgesedő Oroszország-NATO kapcsolat következtében. Annak ellenére, hogy Oroszország katonákat vonultat fel Ukrajna határainál, és hogy a NATO tagállamok fegyvereket küldenek Ukrajna megsegítésére, továbbra is a gazdasági, diplomáciai, politikai, információs-dezinformációs nyomásgyakorlás, valamint az elrettentés az, ami a szemben álló felek kezében domináns érdekérvényesítő eszközként jelenik meg, hiszen ezen tevékenységek a hivatalosan deklarált hadviselés szintje alatt képesek maradni, amely gazdaságilag, politikailag és katonailag is egyaránt kifizetődőbb.

Jelenünkben a gazdaság stabilitása ugyanolyan fontos fegyvertény, mint egy jól kiképzett, korszerű, modern eszközökkel ellátott hadsereg. Ennek, valamint annak a ténynek következtében, hogy a globalizáció rendkívül szorosan összekapcsolta gazdasági tekintetben a világ országait, az államok igyekeznek kevésbé költséges módon, hibrid- és kibertevékenységekkel rákényszeríteni akaratukat a szembenálló félre. Az ezen tevékenységek előtérbe kerülésével azonban a NATO-nak is gőzerővel kell dolgoznia azon, hogy képessé váljon a tagállamok e fenyegetésektől való megfelelő védelmére.

Felhasznált irodalom:

1. 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról
2. Gazdag Ferenc – Remek Éva: A biztonsági tanulmányok alapjai, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018.
3. Haig Zsolt: Információs műveletek a kibertérben, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018.
4. Hofstetter, Yvonne: Láthatatlan háború – Avagy miképpen fenyegeti a digitalizáció a világ biztonságát és stabilitását, Corvina Kiadó, 2020.
5. Jójárt Krisztián: A hibrid hadviselés és a jövő háborúja, Honvédségi Szemle, 2020. 148. évf. 1. sz. pp. 5-19.
6. NATO 2030: United for a new era. Analysis and recommendations of the Reflection Group appointed by the NATO Secretary General”, Brussels, 25 November 2020.
7. Porkoláb Imre: A stratégia művészete, HVG Könyvek, 2019.

[1] Jójárt Krisztián: A hibrid hadviselés és a jövő háborúja, Honvédségi Szemle, 2020. 148. évf. 1. sz. pp. 5-19.

[2] Információs társadalom: Olyan társadalom, amely a tudás köré szervezi magát, az információt gazdasági erőforrásként használják, fejlődése mögött az információs javak termelése a hajtóerő, kulcsfontosságú társadalmi rendszerek, tevékenységek elektronikus információs hálózatok köré szerveződnek. Forrás: Haig Zsolt: Információs műveletek a kibertérben, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018.

[3] 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról

[4] Porkoláb Imre: A stratégia művészete, HVG Könyvek, 2019.

[5] Porkoláb Imre: U. o.

[6] Hofstetter, Yvonne: Láthatatlan háború – Avagy miképpen fenyegeti a digitalizáció a világ biztonságát és stabilitását, Corvina Kiadó, 2020.

[7] Hofstetter, Yvonne: I. m.

[8] Fiszer, Michal – Gruszczynski, Jerzy – Puttré, Michael: I. m.

[9] Gazdag Ferenc – Remek Éva: A biztonsági tanulmányok alapjai, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018.

[10] NATO 2030: United for a new era. Analysis and recommendations of the Reflection Group appointed by the NATO Secretary General”, Brussels, 25 November 2020.

Írta: Seprényi Patrik

Kiemelt kép forrása: flickr.com

A A NATO és a hibrid fenyegetések bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Nem tárt fel jogsértést a Pegasus kémszoftver magyarországi alkalmazásával, illetve engedélyezésével kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) – közölte a hatóság elnöke.

Péterfalvi Attila elmondta ugyanakkor, hogy a Pegasus alkalmazásával kapcsolatban kiszivárgott, 50 ezer telefonszámot tartalmazó lista, illetve a háromszáz magyar állampolgár személyazonosító adatait és telefonszámait tartalmazó lista felveti a jogellenesség lehetőségét, ezért feljelentést tesznek.

A NAIH hivatalból vizsgálta a Direkt 36 portál tavaly nyári cikkei nyomán az izraeli kémszoftver magyarországi nemzetbiztonsági szervek általi használatát, illetve igazságügyi minisztériumi engedélyezését.

A portál többek között arról írt: ötvenezer olyan telefonszám van, amelyet egy újságírókból álló nemzetközi csapat által elvégzett tényfeltáró projekt szerint az NSO elnevezésű izraeli cég ügyfelei megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól több mint ötven országban, köztük Magyarországon. Az NSO ügyfelei a programot legalább tíz országban használják újságírók, jogvédők, ellenzéki politikusok, ügyvédek és üzletemberek ellen – állapították meg. Sajtóhírek szerint az Amnesty International bocsátotta a Direkt36 rendelkezésére a magyar állampolgárok személyazonosító adatait és telefonszámait tartalmazó háromszázas listát, amely az eredetileg kiszivárgott ötvenezer telefonszámot tartalmazó listából származik – derül ki a NAIH honlapján olvasható jelentésből.

A Direkt36 rögzítette: egy telefonszám adatbázisba kerülése még nem feltétlenül jelenti, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasust, telefonjukat fel is törték, de számos esetben a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította: valóban behatoltak az NSO programjával a készülékekbe.

Péterfalvi a hivatal augusztusban elindított eljárásáról a sajtótájékoztatón elmondta: végeztek helyszíni vizsgálatot a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, kértek szóbeli tájékoztatást, betekintettek dokumentumokba, ám jogellenességet nem tártak fel. Elmondta, hogy a sajtóban felmerült estek között több olyan volt, amelyben valóban használták a Pegasust. A NAIH mintegy száz minisztériumi engedélyezést is megvizsgált és azt állapította meg, hogy azok jogszerűek és indokoltak voltak.

A hatóság vizsgálatában feltárt körülmények és a rendelkezésére álló információk szerint “a technikai eszközt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kizárólag a bűncselekmények és terrorcselekmények megelőzése és felderítése céljára, illetve a vonatkozó magyar jogszabályok által meghatározott feladatai ellátása érdekében használja és biztosítja, hogy azt nem használják alapvető jogok jogellenes korlátozására. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben (…) nem merült fel arra vonatkozó információ, hogy a technikai eszköz használatát az izraeli védelmi minisztérium megtiltotta volna Magyarországnak”. A hatóság “az adatkezelőknél (megrendelő szervek) a vizsgált esetekben történt adatkezelések tekintetétben nem tárt fel jogellenességet. A (…) megvizsgált igazságügyért felelős miniszteri engedélyek az Nbtv-ben (nemzetbiztonsági törvényben) meghatározott tartalmi elemeket – a titkos információgyűjtés helye, ideje, érintettje, az engedélyezett eszköz megnevezése – minden esetben tartalmazták” – olvasható a NAIH jelentésében.

Péterfalvi ugyanakkor elmondta azt is: az ötvenezres, illetve a háromszázas lista felveti a jogellenesség lehetőségét, személyes adatok kerülhettek illetéktelenekhez, ezért feljelentést tesznek. A NAIH vizsgálatának főbb nyilvános megállapításait tartalmazó 55 oldalas jelentés a hivatal honlapján olvasható. A vizsgálati eredmények számos részlete azonban minősített adat, 2050-ig titkos – közölte a hatóság.

The post A NAIH nem tárt fel jogsértést a Pegasus használata és engedélyezése kapcsán appeared first on .

 Január hónap legjobb, magyar biztonság és védelempolitikájáról szóló cikke, az alábbi holland darab. A szerző tavaly jártak a Szentgyörgyi Dezső légibázison, és vagy jól kérdeztek, vagy egy kicsit bátrabban válaszoltak nekik a magyar kollégák (vagy mindkettő). A szokásos kötelező elemek mellett leírva látok végre olyan infokat is:

- 20 Gripen pilóta van a 14 gépre

- 100 órát repülnek gépen + 30 órát szimulátoron

- 1 db szimulátor van (csak?) Kecskeméten

- Zolnai Lea évi átlag 200 órát repül au Airbussal, de nem tudom az sok vagy kevés-e. Érdekes, hogy a A319-esek és a Falconok esetében nem kérdeztek rá vagy nem mondták, hogy hány pilóta van

- A Falcon egyik pilótája, Orosz Ákos őrnagy leghosszabb útja 12.30 óra volt Tampába/USA, ami egyben az amerikai Központi Paracsnokság és a amerikai Különleges Műveleti Erők Parancsnoksága is van (ha valaki az okokat keresné)

És amit a jövőről írnak, szó szerint próbálok fordítani (csak azt amit nem látta még magyarul megjelenni

-"fognak venni kiképző repülőgépet, Super Tucanot vagy L39-NGt".

- "Szükség van több szállító és VIP gépre, de még nem tudni, hogy lesz e invesztálás ebbe"

https://lowpassaviation.com/2021-mh-59-kecskemet-szentgyorgyi-deszoharcaszati-repulo-bazis/?fbclid=IwAR2Psz0_9RTWe6TPiCl8oAC-6L83c6v_iaRlKjzlmCa3QeKoGoMINs0pKV0

Magyarország elkötelezett az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) iránt – jelentette ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter, miután fogadta Ben Wallace brit védelmi minisztert.

A közös sajtótájékoztatón a magyar tárcavezető azt mondta, hogy a haderőfejlesztési programnak köszönhetően a honvédség erős. Benkő hatékonynak nevezte a megbeszélést.

Megköszönte kollégájának, hogy Afganisztánból azért tudtak kimenekíteni 540 embert, mert az Egyesült Királyság katonái rugalmasan kezelték a helyzetet. Sok ember életét lehetett így megmenteni – jelentette ki. A magyar miniszter azért is köszönetet mondott, amiért kollégája elismerte, hogy Magyarország erős hadsereggel és “kiváló NATO-képességekkel” rendelkezik.

Egyformán látják az Európában kialakult biztonsági helyzetet, ugyanúgy értékelik az orosz-ukrán konfliktust – közölte Benkő. Hangsúlyozta azt is, hogy a Nyugat-Balkán biztonsága kiemelt fontosságú Magyarországnak. A magyar miniszter lényegesnek nevezte, hogy a jövőben még tovább tudják erősíteni a katonai kapcsolatokat az Egyesült Királysággal. Felidézte: 2019-ben megállapodást kötöttek, amely alapján közös kiképzések folynak.

Benkő úgy fogalmazott: kell, hogy legyen folytatása a mostani villámlátogatásnak, mert sok kérdés áll a két ország előtt.

Wallace azt hangoztatta, hogy Közép-Európa nem csupán az Egyesült Királyságnak fontos, de a NATO-nak is. Ha az orosz agresszió invázióba fordulna át Ukrajnában, akkor Magyarország is nagy károkat szenvedne: növekednének az energia- és az élelmiszerárak, a gazdasági nehézségeken túl pedig migrációs nyomás is fenyegetne – jelentette ki a brit miniszter.

Arról egyeztettek, hogyan tudnák enyhíteni az orosz-ukrán konfliktust – tette hozzá, megjegyezve: el kell kerülni a legrosszabbat. A koronavírus-járvány elleni harc közepette különösen nagy gond lenne az ellentét kiéleződése – mutatott rá. A brit miniszter úgy vélekedett, hogy a magyar hadsereg erős és szakszerű, kiváló vezetéssel. Ő is azt hangoztatta, hogy nagyon fontos a Nyugat-Balkán stabilitása.

Arra a kérdésre válaszolva, nem elhibázott döntés-e, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a mostani helyzetben megy tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, Benkő azt közölte, hogy egyeztetni mindig időszerű. Az első helyre a NATO is a párbeszédet teszi, nem pedig az elrettentést, a fegyveres küzdelmet. A tárgyalás tehát nem elvetendő, éppen ellenkezőleg, szükséges – hangoztatta, hozzáfűzve: teljesen természetes, hogy egy miniszterelnök felelős országa biztonságáért.

Ugyanerre a kérdésre válaszolva Wallace azt mondta: nem gondolja, hogy bármikor hiba lenne egyeztetni Putyinnal. Senki sem akarja, hogy égbe szökjenek az árak, valamint migrációs hullámok induljanak meg. Orbán oroszországi látogatása jó alkalom ezen üzenetek közvetítésére – vélekedett a brit miniszter.

Egy másik kérdésre felelve Benkő azt hangoztatta: a magyar hadsereg 2017 óta sokat fejlődött, képességei olyanok, hogy meg tudja oldani az orosz-ukrán konfliktus nyomán felmerülő feladatokat. Jelenleg tehát nem szükséges más országok fegyveres erőit Magyarországra telepíteni – szögezte le.

Egy újságírói felvetésre Wallace hangsúlyozta, hogy ők a NATO-nak ajánlottak fel katonákat, nem pedig egy adott országnak. Az észak-atlanti szervezetnek kell eldöntenie, hogy mihez kezd a brit egységekkel, hová és mikor telepíti azokat – mondta.

The post Benkő: Magyarország elkötelezett a NATO iránt appeared first on .