Biztonságpolitika

Az izraeli hadsereg egyik különleges kommandójának tagjai Ciszjordániában agyonlőttek három, terrortevékenységgel gyanúsított palesztin fegyverest — jelentette a Jediót Ahronót.

A lap szerint az izraeli biztonsági erők hosszan tartó hajtóvadászat után két, palesztin rendszámú civil járművel, köztük egy palesztin taxival Nabluszban megállásra késztették a palesztin terroristák autóját, majd heves tüzet nyitottak rájuk és megölték őket, néhány órával a tervbe vett újabb támadásuk előtt.

A három palesztin az utóbbi időkben nem otthonukban aludtak, hanem különböző búvóhelyek között mozogtak, és elfogásukkor is töltött M-16-os gépkarabélyok voltak náluk. Az izraeli hadsereg titkosszolgálati értesülése szerint kedd estére újabb lövöldözést terveztek izraeli célpontok ellen.

A csoport az elmúlt hetekben – legutóbb múlt szerdán – hat alkalommal hajtott végre fegyveres támadást Ciszjordánia északi részén izraeli települések és katonai járművek ellen, de ezek az akciók nem szedtek áldozatokat. A csoport negyedik tagja még szabadlábon van.

Az al-Aksza Mártírok Brigádjai nevű palesztin fegyveres szervezet részvétét fejezte ki a megölt palesztinok családjainak, és közölte: mindhárom férfi aktív tagja volt alakulatuknak, és vérbosszút fogadtak halálukért.

Benjamin Ganz védelmi miniszter gratulált az izraeli katonáknak a palesztin fegyveresek megöléséhez. A Palesztin Hatóság (PH) külügyminisztériuma úgy minősítette az esetet, hogy “kivégzés” történt, a PH kormánya pedig közölte, hogy “nemzetközi vizsgálatot követel az izraeli hadsereg katonáinak Nabluszban elkövetett bűntette miatt”. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet mártíroknak nevezte a lelőtt palesztinokat, és sajnálatát fejezte ki halálukért.

Nem sokkal a kommandós leszámolás után egy izraeli zsidó a taxijával üzleti célból behajtott Nabluszba, ahol fiatal palesztinok rátámadtak, s megpróbálták meglincselni. Sikerült épségben visszatérnie izraeli területre, de autója súlyosan megrongálódott.

Izrael 1967-ben Jordániától elfoglalta, és azóta ellenőrzése alatt tartja a többségében palesztinok lakta Ciszjordániát és benne Kelet-Jeruzsálemet. Szintén 1967-ben szerzett fennhatóságot az 1948 és 1967 között Egyiptomhoz tartozó Gázai övezet felett, melyet 2007 óta az iszlamista Hamász terrorszervezet ural.

The post Izraeli kommandósok végeztek három palesztin fegyveressel appeared first on .

Ukrán nacionalisták és lengyel zsoldosok érkeztek a Donyec-medencébe, a magukat önhatalmúlag kikiáltott, szakadár területek határvidékére – állította Eduard Baszurin, a donyecki szakadárok milíciájának szóvivője.

Elmondása szerint: “az ukrán parancsnokság nem csupán megerősíti a Donyecki Népköztársaság melletti területen lévő csoportosulását, hanem ideológiailag motivált nacionalistákból álló támadócsoportokat alakít ki”. Baszurin hozzátette, hogy a hírszerzés olyan értesüléseket szerzett, amelyek szerint lengyel zsoldosok érkeztek az ukrán fegyveres erők műveleti övezetébe.

Popasna település térségében két, egyenként legfeljebb húsz fős, különféle egyenruhát viselő fegyveres csoport jelenlétét észlelték. A felderítés során megállapították, hogy a szóban forgó személyek lengyelül beszélnek – fejtette ki a népi milícia képviselője.

A “Donyecki Népköztársaság” parancsnoksága szerint a lengyel zsoldosok feladata az lehet, hogy az ukrán erőkkel közös különleges műveleteket, célzott szabotázsakciókat és terrorcselekményeket hajtsanak végre. Ezeknek a célja “a létfontosságú létesítmények, a szociális infrastruktúra megbénítása és a helyi lakosság megfélemlítése”.

Oroszország 2014-ben, a Viktor Janukovics ukrán államfő megbuktatásához vezető tömeges tüntetések után annektálta az Ukrajnához tartozó Krímet. Ezután fegyveres harc robbant ki Kelet-Ukrajnában a Kijevhez hű erők és a Moszkva-barát szakadárok között. Az ENSZ becslései szerint mintegy 14 ezren veszítették életüket a fegyveres konfliktusban. Moszkva elutasítja azokat a kijevi vádakat, miszerint ő szította volna a konfliktust.

The post A donyecki szakadárok szerint lengyel zsoldosok érkeztek a Donyec-medencébe appeared first on .

Folyamatos a kommunikáció és az információk megosztása a szövetséges országok között a Balkánon és az orosz-ukrán határon kialakult helyzettel kapcsolatban is – mondta Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka a közmédiának, miután az Egyesült Államok szövetségi fővárosában, Washington DC-ben tárgyalt Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével.

Az altábornagy úgy fogalmazott: “megbeszéltük, ki hogyan látja a helyzetet, és milyen feltételezése van a jövőt illetően”. A Magyar Honvédség parancsnoka kiemelte, hogy azért is szükség van a szövetségesek közötti folyamatos információcserére, hogy ezt követően a katonai elemzők segítségével a NATO és a nemzetek is fel tudjanak készülni a “lehetséges cselekvési változatokra”.

A magyar katonai vezető felhívta a figyelmet arra is, hogy 16 év óta először fogadta az amerikai vezérkari főnök a magyar hadsereg parancsnokát. Ruszin-Szendi szerint ez a többi között “annak köszönhető, hogy a haderőfejlesztési programról Magyarországon nemcsak beszélünk, hanem tényekkel tudjuk igazolni a fejlesztéseket és a képességnöveléseket”.

Maróth Gáspár, Magyarország védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosa szintén hétfőn tárgyalt Washington DC-ben Gregory M. Kausnerrel, az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) beszerzésekért felelős miniszterhelyettesével.

A kormánybiztos a találkozó után azt mondta: a koronavírus-járvány következtében kialakult chiphiány súlyosan érinti a hadiipart, azon belül is a GPS-alapú helymeghatározó eszközök gyártását, “amely minden haditechnikai eszköz lelkét jelenti.”

“Próbáltunk összerakni egy közös stratégiát, hogyan lehet iparfejlesztéssel ellensúlyozni a kínai függést a NATO szövetségi keretein belül” – fogalmazott Maróth.

A kormánybiztos arról is beszámolt, hogy az amerikai fél megköszönte Magyarország erőfeszítéseit a hadianyaggyárak fejlesztésével kapcsolatban, amelyek “meghatározó képességelemét fogják jelenteni a NATO-erőknek a teljes európai hadszíntéren.” “Komoly elismerést kaptunk a hadiipari fejlesztések terén elért eredményeink miatt” – tette hozzá Maróth.

The post Ruszin-Szendi: folyamatos a kommunikáció és az információk megosztása a szövetséges országok között appeared first on .

A 2022 január 6-án tartott virtuális csúcstalálkozón egyezett meg Scott Morrison ausztrál és Kishida Fumio japán kormányfő országaik védelmi együttműködésének szorosabbra fűzéséről-tudósított az AP. Nyíltan nem jelentették ki, de a megállapodás tartalmából látszik, hogy megkötését a térségben egyre növekvő kínai befolyás indokolta. Japán főleg egy esetleges Tajvan elleni offenzíva és Kína tengeri tevékenysége miatt aggódik, amely saját országának biztonságára is fenyegetést jelenthet.

A megállapodást történelminek is nevezhetjük, hiszen Japán eddig az Egyesült Államokon kívül egyetlen másik országgal sem kötött katonai szerződést. Az egyezmény megkötését több, mint egy éves tárgyalás előzte meg, hogy lehetővé tehessék a szerződő felek számára katonai csapataik egymás területén történő állomásozását és gyakorlatozását.

A Kölcsönös Hozzáférés Egyezménye elnevezésű megállapodás fő célja, hogy biztosítsa az ausztrál hadsereg és a japán önvédelmi erők, vagyis a Jieitai szoros és zökkenőmentes együttműködését védelmi ügyekben. A két ország kooperációját kiterjesztették a kiber-, az űr- és a gazdasági biztonság területére is. A találkozón mind Morrison, mind Kishida kritikával illette Kína az ujgurokkal és más kisebbségekkel szembeni fellépését Hszincsiangban. Észak- Koreával kapcsolatban fenyegetésként merült fel a hiperszónikus rakétával végrehajtott kísérlet. A teszt során a rakéta sikeresen eltalálta 700 kilométeres távolságból a célpontot- nyilatkozta az észak- koreai hírügynökség, a KNCA. 2021 szeptemberében lőtték fel először Észak- Korea keleti partjairól a Hwasong-8 nevű rakétát. A szerződő felek mellett az Egyesült Államok és Kanada is elítélte az újabb rakétakísérleteket.

A szerződő felek véleménye

Kishida az egyezményről azt nyilatkozta, hogy ez egy fordulópont, ami új szintre emeli a két ország közötti védelmi együttműködést.

Yamagami Shingo nagykövet hozzátette: a változó és romló biztonságpolitikai környezetben most az a legfontosabb, hogy Japán és Ausztrália közös egyezményével Kínát az agresszív lépésektől elrettentse.
Morrison meglátása szerint Japán és Ausztrália együttműködésének szorosabbra fűzése az új kihívásokat tartogató környezet kezelése érdekében elengedhetetlen fordulópont nemzetük és lakosságuk megvédése érdekében.

„Japán a legközelebbi partnerünk Ázsiában, ahogy azt különleges stratégiai partnerségünk is jelzi, amely az egyetlen a maga nemében Ausztrália számára. (…) Ez két nagyszerű, a jogállamiság, az emberi jogok, a szabadkereskedelem, valamint a szabad és nyitott indiai-csendes-óceáni térség iránti elkötelezett demokrácia egyenlő partnersége” – összegezte a védelmi paktumot az ausztrál kormányfő az aláírási ceremónián.

Malcolm Davis, az ASPI (Australian Strategic Policy Institute) elemzője kijelentette, hogy a megállapodás felismerte egy szilárd védelmi együttműködés jelentőségét annak érdekében, hogy az egyre agresszívabb kínai jelenlétet megakadályozzák.

Malcolm szerint „Japánnak el kell hagynia a haderő alkotmányos megkötéseit az ország növekvő biztonságpolitikai fenyegetettsége miatt”. Japán 1947-ben született alkotmányának 9. cikkelye kimondja, hogy Japán lemond a háborúindítás jogáról és hadereje is minimális lehet, csupán annyi, ami az önvédelemhez szükséges. Ez a köztudatban Yoshida doktrína néven híresült el. Abe Shinzo, a Liberális Demokrata Párt miniszterelnök-jelöltje igyekezett alkotmánymódosítást eszközölni annak érdekében, hogy a Japán Önvédelmi Erők hatáskörét kiszélesíthesse. Japán számára ez szükséges a megváltozott biztonságpolitikai környezet miatt. Az alkotmány módosítására még nem kerülhetett sor, amiben a közvélemény heves ellenállása meghatározó szerepet játszik.

A legnagyobb feszültségforrás

Tajvan kapcsán folyamatosan nő a feszültség, hiszen a kínai katonai felderítők egyre nagyobb gyakorisággal repülnek az önálló államként funkcionáló Tajvan körül. Az, hogy Tajvan a történelem során elszakadt Kínától, az 1927 és 1949 közt zajló kínai polgárháború következménye. Az elszakadást követően Kína vezetése többször is jelezte igényét, hogy a terület visszafoglalásával egyesítsék az országot. Hszi Csin-Ping még azt is felajánlotta, hogy Tajvan működhetne az „egy ország két rendszer” elv szerint, ezzel megőrizve politikai berendezkedését. Peking békésen kívánná megoldani a helyzetet, azonban tekintettel arra, hogy a tajvaniak csupán 18%-a hajlandó az egyesítésre, ez nem tűnik valószínűnek. Az erőszakos egyesítés is fennáll mint opció a probléma ’megoldására’, a KKP vezetése időnként jelzi is, hogy ha békésen nem sikerül, akkor katonai úton oldják meg az újraegyesítést. Az amerikai érdek ebben a helyzetben Tajvan függetlenségének megőrzése lenne, amely érdekütközés az USA és Kína közt is feszültséget generál.

The Quad, mint alapkő

A paktum a Japán, Ausztrália, India és az Egyesült Államok által létrehozott Négyoldalú Biztonsági Párbeszédre (röviden Négyes) épül. Az országok közötti találkozók 2007-ben kezdődtek, majd 2008-ban megszűntek. A Négyes 2017-ben kezdett újjáéledni a korábban kilépő Ausztrália többoldalú együttműködés megkötése iránti nyitottságával. Az együttműködés célja a szabad indo-csendes-óceáni térség biztosítása. Szintén kimondatlanul megjelenik okként Kína fokozott katonai jelenléte és a tengeri terjeszkedése. Kiemelt cél még emellett az USA további szerepvállalásának biztosítása a térségben, hiszen Amerika a status quo és a nemzetközi rend garantálójaként van jelen. Az újraegyesítést követő első találkozó után Kína rögtön nemtetszését fejezte ki és figyelmeztette a résztvevőket arra, hogy a regionális együttműködésük nem lehet kizáró jellegű, átpolitizált és nem sértheti a kívülálló felek érdekeit. A Négyes jövőjét tekintve feltételezhetjük, hogy Kína tiltakozni fog a rá negatívan ható tevékenységek ellen, ezért nem biztos, hogy ez az együttműködés önmagában befolyásolni tudja Kínát. Visszaszorítása érdekében az országoknak olyan szorosabb, aktívabb fellépésre van szükségük, mint a tárgyalt védelmi megállapodás.

A felélénkült Négyes első személyes találkozóját 2021 őszén az USA fővárosában, Washingtonban tartották. A tárgyaló felek megvitatták a koronavírus, a gazdasági felépülés, a klímaváltozás és a kiber- illetve űrbiztonság területén felmerülő kérdéseket. Terítékre került természetesen Peking kétes tevékenysége is a régióban. Az üléssel kapcsolatban Zhao Lijian, a Kínai Külügyminisztérium szóvivője azt nyilatkozta, hogy a szövetségben résztvevők nem vehetne célba egy nem szerződött harmadik országot és annak tevékenységét.

Joe Biden amerikai elnöknek a 2022 január 21-én tartott online megbeszélés alatt Kishida Fumio japán kormányfő felajánlotta, hogy a Quad országok második személyes találkozóját Japánban tartsák. A közel 80 percig tartó egyeztetés során megegyeztek, hogy az erős japán-amerikai szövetség mellett a hasonló gondolkodású országokkal is el kívánják mélyíteni a kapcsolatot. Ez alatt a Négyes további két tagját értették, akik szintén egy szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség biztosítása mellett kötelezik el magukat. A meghívást Joe Biden elfogadta, így Japán, India, Ausztrália, valamint az USA találkozóját vélhetőleg 2022 első félévében fogják tartani Japánban-nyilatkozta a japán külügyminiszter.

AUKUS megállapodás

Ausztrália a Japánnal megkötött védelmi egyezmény előtt is tett kísérletet biztonságpolitikai helyzetének javítására. 2021 szeptember 15-én Boris Johnson, Joe Biden és Scott Morrison aláírt egy együttes megállapodást, amely kimondta egy hatékony háromoldalú védelmi partnerség, vagyis az AUKUS létrejöttét. Az egyezmény legfontosabb része, hogy segítsenek atomhajtású tengeralattjárókat biztosítani Ausztrália számára. Kimondták emellett, hogy az AUKUS segíteni fog fenntartani a békét a vitatott indo-csendes-óceáni régióban. A megállapodás nemzetközi szinten váratlan volt és az említett térségből megosztott véleményt váltott ki. Egyesek szerint segíthet kezelni Kína katonai fölényét, azonban mások egy konfliktus feléledését tartják elképzelhetőbbnek. Bár a tengeralattjárók nem atommal felszereltek lennének, így is figyelembe kell venni az egyezmény atommentes törekvésekre gyakorolt esetleges hatását.

Japán és Amerika kapcsolatának mélyítése

Az Ausztráliával megkötött védelmi paktum után január 7-én az USA is megszólalt Kína növekedésével és fellépésével kapcsolatban. Japán és Amerika védelmi-, valamint külügyminisztere magas szintű találkozót tartott, amelyet szintén az aggasztó kínai lépések indokoltak. Ezek véleményük szerint megszegik a szabályokon alapuló világrendet és újabb politikai, gazdasági és főként katonai kihívásokat jelentenek a régióban.

Japán alkotmányának 9.cikkelyéből fakadó pacifista önkorlátozás miatt volt szüksége az országnak az USA-val védelmi szerződéseket kötni. 1960-ban kötötték meg az Amerikai-Japán Kölcsönös Együttműködési és Biztonsági Egyezményt, amely máig érvényben van. A szigetország és a régió számára az amerikai erők nagy jelentőséggel bírnak a biztonság garantálásában. A két ország közötti szövetség 1978-ban adta ki az Egyesült Államok és Japán Védelmi Együttműködésének Irányelveit, amelyet 1997-ben és 2015-ben is felülvizsgáltak.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy új védelmi együttműködésről szóló megállapodás van tervben Japánnal, amely amellett, hogy megerősíti, még új eszközökkel is bővíti a korábbi kooperációt.

A japán külügyminiszer a találkozó után elmondta, hogy az ország növeli védelmi kiadásait és Kishida Fumio tervbe vette japán nemzetvédelmi stratégiájának újragondolását.

Konklúzió

Bár Japán számára az USA még mindig a legfontosabb stratégiai partner biztonságának fenntartásában, láthatjuk, hogy a szigetország igyekszik több oldalról is megszilárdítani védelmét a térségben egyre növekvő Kína ellen. Ennek érdekében már nem csak Amerikával, hanem Ausztráliával is folytat katonai szövetséget. A szigetország biztonságát különösen fenyegeti az egyre agresszívabb kínai jelenlét. A két országnak a Senkaku szigetek hovatartozása kapcsán érdekütközéseik vannak, probléma még az újabb észak-koreai rakétakísérletek és egy esetleges tajvani offenzíva lehetősége. A japán védelempolitika törvényi kereteinek legfontosabb mérföldköve a 2015-ben elfogadott „Béke és Biztonság törvények” elnevezésű törvény csomag volt. Ez az Abe-kormány fontos célkitűzéseit valósította meg a Jieitai mozgásterének növelésével és a védelmi technológiák exportjának lehetőségével. Japán felhatalmazást kapott a kollektív önvédelemre és csapatok külföldi túsz- és krízishelyzetek esetén való bevetésére. A növekvő fenyegetettség miatti újítások mellett szem előtt kell tartani az alkotmány 9. cikkelyének korlátozásait is, amelyek keretek közé szorítják továbbra is a Jieitai fegyveres szerepvállalását a szigorúan önvédelmi célú műveleteken túl.

Egyelőre kérdéses, hogy a közelmúltban kötött védelmi megállapodások mennyire lesznek képesek kordában tartani Kínát, az viszont kijelenthető, hogy ezek az együttműködési kísérletek a jövőre nézve egy komolyabb Kína-ellenes szövetségnek is megágyazhatnak.

Irodalomjegyzék:

• Az Amerikai Egyesült Államok ázsiai kapcsolatai, Szerkesztette HÁDA BÉLA MATURA TAMÁS
• BARTÓK ANDRÁS 2021/02 Japán biztonság és védelempolitikája 1989–2017

Írta: Vida Fanni

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A A japán- ausztrál védelmi megállapodás bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Ukrajna külföldi partnereitől eddig már több mint ezer tonna védelmi fegyvert és katonai felszerelést kapott, ennek értéke meghaladja a másfél milliárd dollárt – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

A tárcavezető szavai szerint az ukrán diplomácia az utóbbi három hónapban erőteljesen megnövelte válságellenes tevékenységét. “Folyamatos kapcsolatban állunk partnereinkkel, és továbbra is dolgozunk az Ukrajnát támogató nemzetközi koalíció megszilárdításán. Ennek a munkának köszönhetően ma Ukrajna fokozott politikai, gazdasági és biztonsági támogatásban részesül. Ezekben a hetekben és hónapokban az Ukrajnába szállított védelmi fegyverek és katonai felszerelések értéke átlépte az 1,5 milliárd dollárt, össztömege pedig meghaladta az ezer tonnát” – fejtette ki a miniszter. Kiemelte, hogy a “rekordmértékű” támogatás nagy politikai jelentőséggel bír, mivel erősíti Ukrajna tárgyalási pozícióját.

“Most a világpolitika kulcstémája az, miként lehet megakadályozni, hogy Oroszország újabb háborús hullámot indítson Ukrajna ellen. Ez nem túlzás” – hangoztatta Kuleba. Emlékeztetett arra, hogy számos külföldi állam vezetője és külügyminisztere beszél ilyen forgatókönyv valószínűségéről. Szavai szerint a mostani nagyon nehéz és felelősségteljes időszak, de biztosított arról, hogy Ukrajna “hideg fejjel és meleg szívvel” áll ehhez a helyzethez. Leszögezte viszont, hogy Kijev nem tesz olyan engedményeket, amelyek elfogadhatatlanok lennének az ország számára.

Kuleba január 26-án közölte, hogy katonai segítséget addig az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Litvánia, Lettország és Csehország nyújtott Ukrajnának – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség. Az Egyesült Államok január 22. óta már nyolc repülőgépet küldött fegyverekkel és katonai felszerelésekkel a kelet-európai országba.

The post Ukrajna több mint ezer tonna védelmi fegyvert kapott külföldről appeared first on .

Az ukrajnai konfliktust diplomáciai eszközökkel és békés úton kell megoldani – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő hétfőn Mikulcicében sajtóértekezleten. A miniszterelnök munkalátogatáson van Dél-Morvaországban.

Fiala újságírók kérdéseire válaszolva Milos Zeman államfő vasárnapi kijelentéseire reagált. Zeman vasárnap a CNN Prima News kereskedelmi televízióban sugárzott interjúban azt mondta: nem tart attól, hogy Oroszország esetleg megtámadná Ukrajnát. Zeman nyilatkozatát az ukrán külügyminiszter bírálta.

A kormányfő úgy véli, nem szabad meghátrálni az orosz fenyegetések előtt, a fenyegetéseket és az esetleges agressziót pedig elfogadhatatlannak tartja. A kormány egyértelműen Ukrajna mellé állt – szögezte le Fiala.

Zeman a jelenlegi feszültséget “a szavak háborújának” minősítette mindkét fél részéről, és azt mondta: szeretné, ha ez így is maradna. Úgy vélte, az oroszok “nem bolondok”, és tudatosítják, hogy Ukrajna megtámadásával sokkal többet veszítenének, mint nyernének. Bírálta, hogy Csehország négyezer tarackágyú lövedéket ajándékozott Ukrajnának.

Fiala azt mondta, politikai szempontból a kormány álláspontja a fontos. “Az elnök úrnak e segítség ügyében más a véleménye, beszéltem vele róla. A cseh kormány szavai és tettei azonban a polgárok véleményét tükrözik. A kormány egyértelműen a békés megoldás oldalára állt, elutasítjuk Oroszország fenyegetéseit, és Ukrajna mögött állunk” – jelentette ki Fiala.

Leszögezte, hogy nem szabad meghátrálni az orosz fenyegetések előtt. “Így elérjük, hogy mint Nyugat, mint Európai Unió és NATO, egységesen és elszántan fogunk fellépni, és kinyilvánítjuk, hogy nem engedünk semmiféle fenyegetésnek és esetleges agressziónak, hogy mindezt elutasítjuk” – fejtette ki a kormányfő.

Rámutatott arra, hogy Jan Lipavsky külügyminiszter hétfőn szlovák és osztrák kollégájával Ukrajnába utazott, hogy kinyilvánítsa Csehország szolidaritását Ukrajnával, és támogatásáról biztosítsa az ország területi egységét.

The post Fiala: Csehország egyértelműen Ukrajna oldalán áll appeared first on .

Kína és Oroszország közös nyilatkozata, amelyben ellenzik új tagok felvételét a NATO-ba, kísérlet arra, hogy megtagadják a szuverén nemzetektől azt a jogot, hogy saját maguk döntsenek arról, milyen szövetséghez akarnak tartozni – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a lengyel elnökkel Andrzej Dudával közösen tartott sajtótájékoztatón.

A főtitkár kifejtette: a NATO tiszteletben tartja minden ország döntését a szövetségi tagságra vonatkozóan. “A szövetségesek +nyitott ajtók politikája+ történelmi siker volt, kiterjesztette a szabadság és a biztonság övezetét”- fűzte hozzá.

“Tiszteletben kell tartanunk a szuverén döntéseket, és nem szabad visszatérnünk az érdekszférák korszakába, amikor a nagyhatalmak döntik el, hogy mások mit tehetnek, és mit nem”- hangsúlyozta.

A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy Oroszország jelentős létszámú csapatokat küldött Fehéroroszországba is, ráadásul a moszkvai vezetés átütemezte a nukleáris erők éves gyakorlatát is. “Az ilyen műveleteket korábban is agresszív akciók fedezésére használták” – jelentette ki.

Hangsúlyozta: a NATO-nak ébernek és felkészültnek kell maradnia, fokozott jelenléttel a szövetség keleti szárnyán. Hozzátette: a NATO Kelet-Európában hosszabb távú katonai pozíciót fontolgat, amelyről eddig még nem született döntés. Mint mondta, a NATO-bevetés védekező jellegű és arányos.

“Az Oroszországgal folytatott párbeszéd nagyon fontos, hogy politikai megoldást találjunk. Ismételten felkérem a moszkvai vezetést, hogy tárgyaljunk a NATO-Oroszország Tanácsban. A NATO nem egyezkedhet viszont az alapelvekről: szövetségeseinket meg kell védeni, továbbá minden nemzet jogát is arra, hogy saját útját megválaszthassa” – emelte ki Stoltenberg.

Duda a sajtóértekezleten, az ukrán határ közelében, valamint Fehéroroszországban növekvő orosz katonai jelenlétre utalva meggyőződését fejezte ki, hogy szükség van a NATO keleti szárnyának további erősítésére. Ebben a vonatkozásban nemcsak Lengyelországot és a három balti országot említette, hanem Európa déli részét is.

A héten kezdődő közös orosz-fehérorosz hadgyakorlatról szólva kijelentette: lényegesen módosítana a kelet-európai biztonsági viszonyokon, ha az orosz katonák a gyakorlat után is Fehéroroszországban maradnának.

Hangsúlyozta, hogy a NATO védelmi szövetség, amely soha nem tanúsított agresszív magatartást Oroszországgal szemben. Lengyelország érdekében a béke megőrzése áll, az, hogy ne eszkalálódjék az észak-atlanti szövetség és Oroszország közötti feszültség – jelentette ki.

A közeledő NATO-csúcstalálkozó kapcsán a lengyel államfő elmondta: azt javasolta Stoltenbergnek, hogy rendezzenek NATO-Ukrajna- és NATO-Georgia-találkozót, melyek a szövetség tagállamainak szolidaritását fejeznék ki a két ország iránt.

The post Stoltenberg: a kínai-orosz közös nyilatkozat sérti az államok szuverenitását appeared first on .

Oroszországban és Franciaországban közös az európai biztonságért érzett aggodalom – jelentette ki Vlagyimir Putyin, amikor a Kremlben fogadta francia hivatali partnerét, Emmanuel Macront.

Emlékeztetett arra, hogy a két ország éppen 30 éve írt alá megállapodást a kétoldalú különleges viszonyról, és hogy Macron hivatali elődjei fontos szerepet játszottak a “Georgia Dél-Oszétia elleni támadása” után kialakult válság megoldásában, valamint az ukrajnai konfliktus megoldását célzó minszki megállapodások kidolgozásában és a “normandiai négyek” csoportjának megszervezésében. Az orosz vezető méltatta vendégének az ukrán válság rendezése és az európai biztonság érdekében tett erőfeszítéseit.

Macron, aki jelenleg az EU soros elnökségét betöltő ország államfője is, azt hangoztatta, hogy a párbeszéd az egyetlen lehetséges módja az európai biztonság és a stabilitás szavatolásának. Kifejezte reményét, hogy a Putyinnal folytatott tárgyalás eredményeképpen sikerül választ kapni a biztonsággal kapcsolatos kérdésekre mind Franciaország, mind Oroszország számára.

A két vezető, aki az elmúlt két hétben háromszor beszélt telefonon egymással az Ukrajna körül kialakult feszültségről és az orosz biztonsági garanciaigényekről, a zárt ajtók mögött folytatott tárgyalást követően hétfő este sajtótájékoztatót fog tartani. A Kreml szóvivője előzetesen kijelentette, hogy Moszkva a helyzet összetettsége miatt nem vár áttörést az eszmecserétől.

Marija Zaharova külügyi szóvivő a Pervij Kanal állami tévécsatornának nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a NATO már évtizedek óta telepít haditechnikát és csapatokat az orosz határ közvetlen közelébe, ezért nem a Moszkvát ellenfelének nyilvánító szövetségnek kellene számontartania az Oroszország szuverén területén lévő csapatok létszámát és azok mozgását. Kifogásolta, hogy a NATO-tagállamok szankciós és politikai nyomást gyakorolnak az orosz félre, és megpróbálnak beavatkozni a belügyeibe.

The post Az európai biztonságról tárgyal a Kremlben Putyin és Macron appeared first on .

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök telefonon gratulált Joe Bidennek az Iszlám Állam vezetőjének, Abu Ibráhim al-Hásemi al-Kurejsinek a megöléséhez, és izraeli látogatásra invitálta az amerikai elnököt – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja.

“Az amerikai katonai erők bátor tetteinek köszönhetően biztonságosabb hellyé lett a világ”- mondta Bennett.

Vasárnap éjszakai, Bennett beiktatása óta harmadik telefonbeszélgetésükön emellett az izraeli és az amerikai vezető megvitatott több nemzetközi biztonságpolitikai kérdést, többek közt az iráni nukleáris programot, valamint az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség ügyét is.

Bennett és Biden megbeszélte az Irán befolyása miatt kialakult közel-keleti regionális kihívásokat, valamint a miniszterelnöki hivatal közleménye szerint Teherán nukleáris programja leállításának lépéseit. Bennett megköszönte Bidennek az Izraelnek nyújtott határozott amerikai kormányzati támogatást, különösen a vaskupola légvédelmi rendszer finanszírozásához nyújtott segítséget, és meghívta Izraelbe.

A Fehér Ház a tárgyalás után jelezte, hogy Biden várhatóan még idén elutazik Izraelbe. Az amerikai elnök hangsúlyozta elkötelezettségét a térség stabilitásának és együttműködésének bővítése mellett az Ábrahám-egyezmények szellemében. Ugyanakkor Biden azt is kiemelte, hogy céljai szerint egyenlő mértékben kell biztonságot, szabadságot és jólétet élvezniük az izraelieknek és a palesztinoknak.

Az amerikai elnök megingathatatlan támogatásáról biztosította Izrael biztonságát és cselekvési szabadságát, és kiemelte, hogy kormánya teljes mértékben támogatja a vaskupola légvédelmi rendszer működtetéséhez szükséges amerikaihadieszköz-utánpótlást.

A rövid hatótávolságú rakéták elfogására és megsemmisítésére kialakított vaskupola légvédelmi rendszer elfogó rakétái megfogyatkoztak Izraelben a tavaly májusi, a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász terrorszervezet elleni 11 napos hadművelet nyomán.

The post Bennett gratulált Bidennek az Iszlám Állam vezetőjének likvidálásához appeared first on .

Vádat emelt a Kiskunhalasi Járási Ügyészség egy nő ellen, aki rángatott és lökdösött egy kiskunhalasi egészségügyi asszisztenst azonnali vizsgálatot követelve – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség helyettes szóvivője.

Négyessyné Bodó Marianna tájékoztatása szerint a nőt közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal vádolják. A kiskunhalasi nő 2021 októberében egészségügyi vizsgálatra érkezett a háziorvosi rendelőbe. Az asszisztens a járványügyi helyzet miatt arra kérte, hogy beszólításáig a rendelőintézet udvarán várakozzon, ne a váróteremben.

A helyettesítő orvos megérkezésekor a vádlott rögtön utána indult, azonban a vizsgálóhelyiség bejáratánál az asszisztens ismét várakozásra szólította fel. A nő erre azonnali vizsgálatát követelve megragadta az asszisztens köpenyét, azt megrántva belökte őt a helyiségbe, majd bement és leült az orvos mellé.

További erőszakos magatartásától tartva a háziorvos rögtön, mindenki előtt megvizsgálta a nőt, aki ezután távozott. Az ügyészség a nővel szemben – tárgyalás mellőzésével – felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Az ügyben a Kiskunhalasi Járásbíróság dönt.

The post A mulya orvos és az egészségügyi asszisztenssel erőszakoskodó nő esete appeared first on .

Az Egyesült Államok nem azért küldött csapaterősítést Európába, hogy háborút robbantson ki Ukrajnában Oroszország ellen – szögezte le Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap amerikai televízióknak adott körinterjúi egyikében.

“Az elnök (Joe Biden) már hónapok óta egyértelműen arról beszél, hogy az Egyesült Államok nem azért küld csapatokat, hogy háborút robbantson ki Oroszország ellen Ukrajnában” – jelentette ki Sullivan az NBC hírtelevízió műsorában.

Az NBC “Találkozz a sajtóval” (Meet the Press) című műsorában a nemzetbiztonsági tanácsadó arról beszélt, hogy egy esetleges orosz katonai művelet többféleképpen is megnyilvánulhat. Magában foglalhatja például a nagy részben szakadárok uralta Donyec-medence annexióját, kibertámadásokat, de Ukrajna teljes lerohanását is. Hozzátette, hogy Moszkva akár már hétfőn cselekedhet, de akár heteket is várhat.

Az ABC televízió szokásos vasárnapi politikai vitaműsorában Sullivan úgy fogalmazott: “úgy gondoljuk, nagyon valószínű, hogy Vlagyimir Putyin el fogja rendelni az Ukrajna elleni támadást”.

A Fox televízió hírműsorának nyilatkozva, szintén vasárnap, a nemzetbiztonsági tanácsadó úgy vélekedett, hogy Oroszország napokon, vagy heteken belül megtámadhatja Ukrajnát, de még mindig dönthet a tárgyalásos út mellett. De, mint mondta, Washington nem azért küldött katonákat Európába, hogy “háborút robbantson ki Oroszországgal Ukrajnában, hanem hogy megvédje a NATO határait”.

A Foxnak nyilatkozva Sullivan kitért Kínára is. Arra figyelmeztette Pekinget, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz támadás támogatásáért nagy árat kellene fizetnie. Részletekre azonban nem tért ki. Sullivan azt is megerősítette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei tárgyalni akarnak Oroszországgal az európai rakétatelepítésről, amennyiben Moszkva visszavonul (az ukrán határ mellől).

“Szövetségeseinkkel és partnereinkkel együtt készen állunk arra, hogy tárgyaljunk a kölcsönösen aggodalomra okot adó témákról, ami az európai biztonságot illeti, és igen, beleértve a támadó rakéták korlátozását is” – jelentette ki Sullivan a Fox televízióban. A tárgyalások “magukban foglalnának nagyobb átláthatóságot biztosító intézkedéseket, magukban foglalnának tévedések vagy az eszkaláció lehetőségét korlátozó mechanizmusokat, esetleges tengeri vagy légi incidensek esetére” – fűzte hozzá.

“Készen állunk rá, hogy mindezt megtegyük, ahogyan volt ez az elmúlt évtizedekben a hidegháború idején és utána is” – fogalmazott az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a CNN hírtelevíziónak adott interjújában az orosz inváziót feszegető kérdésre válaszolva kijelentette: “Továbbra is azon dolgozunk, hogy eltántorítsuk az oroszokat attól, hogy hibás döntést hozzanak”.

The post Sullivan: Washington nem azért küldött csapaterősítést Európába, hogy háborút robbantson ki appeared first on .

 A tegnapi Singlaub interjúban van egy nagyon érdekes rész: „President Roosevelt had authorized William “Wild Bill” Donovan, who later conceived and organized the OSS, to go to Great Britain in 1940 to look into things like espionage that we didn’t know very much about. „

Azaz kb. Roosevelt elnök azzal bízta meg William Donovant, hogy menjen Nagy-Britanniába és ismerje meg a kémkedés mibenlétét, amiről nem sokat tudtunk. Gondoltad volna? Persze a CIA-t csak a II. VH után hozzák létre, pont a Donovan által alapított OSS alapjain, de hogy sokáig nem állt össze, hogy a gyorsan híressé és félelmetessé váló amerikai hírszerzés sehol nem volt a világháború előtt szemben a szovjetekkel, vagy az európaiakkal.

Ez a mondat is csak azért ütött „szemet”, mert egyszer beszélgettem egy történész barátommal, arról, hogy miért hangsúlyozzák annyira a történelem könyvek, hogy a teheráni és a jaltai konferencián a szovjet hírszerzés, mennyire „felkészülten” várta az amerikai és a brit delegációt, és gyakorlatilag minden – a hidegháborúból jól ismert – technikával fürkészték ki, hallgatták le, figyelték meg a két fél belső tárgyalásait. Így a szovjet fél  már azelőtt tudta a brit és amerikai szándékokat, mielőtt még leültek volna tárgyalni. Hogy lehetettek ennyire naívak az amerikaiak, hogy nem figyeltek a lehallgatásokra, poloskákra, stb.

Az amerikanista barátom mondta erre, hogy az amerikaiak semmiféle tapasztalatuk nem volt ahhoz viszonyítva, amit a bolsevikok már összekonspiráltak a 1917-től külföldön és otthon. Nem volt paranoiás vezetőjük, külpolitikailag nagyrészt passzívak voltak a két világháború között, és talán azt is hozzátette (bár lehet ezt máshol olvastam már), hogy az amerikai igazságérzetbe, példamutatásba alapból nem fért bele az ilyen szürke, morálisan megkérdőjelezhető eszközök használata.

Singlaub-nak a fenti idézete mindenesetre megerősíti azt, hogy az amerikai hírszerzés gyerekcipőben sem járt a II. világháború kitörésekor, és gyorsan el kellett sajátítani, amihez a britek tapasztalata jól jött, beleérte egészen a közelharc instruktorokig. Singlaub kiképzője William Fairbairn őrnagy volt a brit hadseregtől, aki Bill Sykes őrnaggyal (egy másik brit, az OSS tisztek egy másik kiképzője) közösen állítólag valami híres kést terveztek, amit magyarra fordítva látok harci késnek, harci tőrnek, kommandótőrnek. Ki tudja mi lehet a rendes neve? (jobb híján erről teszek be egy képet illusztrációnak)

 John Singlaub tábornoknak is érdekes élete volt, valahol a katonai hivatás és a hírszerzés határán egyensúlyozott. Tisztnek nem akarták felvenni, ezért egyetemre ment, hogy onnan az ROTC-n keresztül jusson be tisztként a hadseregbe. Mivel franciát és japánt tanult az egyetemen, a CIA elődjénél, az OSS-nél felkeltette az egyik toborzó érdeklődését, és az ejtőernyős és egyéb kiképzések után (részben Nagy-Britanniában mindjárt mehetett (ejtőernyővel) Franciaországba a nácik háta mögé 1944-ben. A feladat után irány Kína. Japán megadása előtt öt nappal egy Hainan szigeti hadifogolytáborhoz ugrott le különítményével, ahol meggyőzte (vagy „meggyőzte”) a túlerőben levő japán őrséget, hogy adják meg magukat és ne bántsák a foglyokat. Jó, lássuk be, azért ez a japánok esetében nem volt magától értetődő. A koreai háborúban a CIA helyettes vezetője volt a félszigeten (pedig mondom, katona volt), utána az Armynál zászlóaljalj parancsnok, mindenféle kitüntetéseket begyűjtött (beleértve talán a vietnámi háborút is?)

A vietnami háborúban titkos műveleteket irányított és a 1970-es években a Koreában állomásozó amerikai szárazföldi erők, harmadik legmagasabb rangú parancsnokaként szolgált. Itt érte utol a „végzete”, amikor Carter elnökkel nyíltan szembe ment, az ok, de hogy ezt nyilvánosan tette, az már akkor sem volt ok (sőt akkor még kevésbé volt Ok). Nem rúgták ki automatikusan, néhány fordulat után leszerelt magától, de a kommunizmus elleni harcot nem adta fel. Az 80as években magánszervezet (NGO?) vezetőjeként a kontrákat támogatta, de Oliver Northról dehonesztáló véleménye volt, mondván ő nem „szívből” csinálta. Írt könyvet, készült róla dokumentumfilm, nyilatkozott sokat, most 100 évesen halt meg.

Az alábbi interjúban a 2. világháborús dolgokat meséli el.

A Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatáson keresztül február elsejétől részben megismerhető a pedofil bűnözők nyilvántartása – tájékoztatta a Belügyminisztérium (BM).

A szolgáltatás bevezetését a tavaly júniusban elfogadott gyermekvédelmi törvénycsomag írta elő; a kormány ezzel újabb lépést tett a gyermekek védelméért – közölték.

Ismertették: azok a nagykorúak, akik hozzátartozóként, nevelést, felügyeletet vagy gondozást ellátóként a lehető legnagyobb biztonságban szeretnék tudni a kiskorú gyermeket, február 1-jétől ellenőrizhetik, hogy a vele közvetlen kapcsolatba kerülő személyt a bíróság pedofil bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte vagy sem.

Az ellenőrzés elektronikus személyazonosítás után, az erre a célra fejlesztett elektronikus felületen leadott adatigényléssel tehető meg. Az elektronikus személyazonosítás azt jelenti, hogy, a szolgáltatást az tudja igénybe venni, aki rendelkezik ügyfélkapu-regisztrációval, telefonos azonosítási szolgáltatás igénybevételére jogosító regisztrációval vagy eSzemélyi okmánnyal, illetve videotechnológián keresztül történő azonosítási szolgáltatás igénybevételére jogosító regisztrációval.

A személyazonosítás után a felületen először tájékoztatás jelenik meg a jogszerű adatkezelésről: az adatok megismerésére való jogosultságról, a bizalmas adatkezelésről és a jogsértő adatkezelés következményéről, a továbblépéshez elengedhetetlen ennek elfogadása. Ezt követően az adatigénylés célhoz kötöttségére vonatkozó nyilatkozatot kell tenni ahhoz, hogy a konkrét adatigénylés előterjeszthető legyen.

Az adatigényléshez mindössze az ellenőrizni kívánt személy ismert családi és utónevét kell megadni.

Találat esetén a felületen láthatóvá válik a törvényben meghatározott bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélt családi és utóneve, születési éve, lakcíméből, illetve lakcímeiből a település neve, a főváros esetén a kerület is, továbbá a legutoljára róla szemből készített arcképmás. Szintén láthatóvá válik a jogerős marasztaló bírósági döntésben szereplő bűncselekmény megnevezése, minősítése, elkövetésének ideje, a döntés jogerőre emelkedésének napja, a külföldi ítélet elismerése, megfeleltetése esetén pedig a külföldi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedésének napja.

Ha az adatigényléskor a megadott név alapján több találat is megjelenik, az érintettek fényképei és lakcímadatai válnak láthatóvá, ilyenkor csak a fényképek alapján kiválasztott egyetlen személy további adatai ismerhetők meg.

Az így megismert adatokat az adatigénylő köteles bizalmasan kezelni, kizárólag a gyermek védelme érdekében használhatja fel és teheti harmadik személy számára megismerhetővé. Tilos a megismert adatokat nyilvánosságra hozni, azokról képernyőfotót, egyéb másolatot, kivonatot vagy összefoglalót készíteni, tilos azokat sokszorosítani, nyilvántartásba rendezni vagy adatbázisba foglalni – figyelmeztetett közleményében a BM.

A felületen megismert adatok jogellenes megismerése, felhasználása különleges személyes adattal való visszaélés, a bűncselekmény két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – hívták fel a figyelmet.

The post BM: részben megismerhetővé vált a pedofil bűnözők nyilvántartása appeared first on .

Történészek kételkednek abban, hogy egy zsidó jegyző árulta volna el Anne Frankot és családját a náciknak, mint ahogyan azt Rosemary Sullivan The Betrayal of Anne Frank (Anne Frank elárulása) című könyvében megállapította – írja a The Guardian.

A kötet egy már nyugdíjba vonult FBI-ügynök, Vince Pankoke nyomozása alapján íródott, és a múlt héten jelent meg. Az írás szerint Arnold van den Bergh a németek által létrehozott amszterdami Zsidó Tanács tagja volt, jegyzőként műalkotások náciknak való kényszerértékesítése ügyében járt el. Sullivan szerint van Bergh bejutott olyan helyekre, ahol zsidók rejtőzködtek, és vélhetően ő vezette el a rendőrséget 1944. augusztus 4-én a Frank család rejtekhelyére.

David Barnouw, a 2003-ban megjelent Who Betrayed Anne Frank? (Ki árulta el Anne Frankot?) című könyv holland szerzője azonban azt mondja, nincs erről meggyőződve.

“A tudósok általában – nagyon helyesen – fenntartásokkal kezelik eredményeiket. Ők azonban meg vannak győződve erről a szegény jegyzőről. Miközben én azon tűnődöm, vajon tényleg volt-e hozzáférése a zsidók rejtekhelyeinek listájához. A Zsidó Tanács szerintem túlságosan törvénytisztelő volt ahhoz, hogy ilyen listát készítsen” – fejtette ki a holland kutató.

A hat éven át tartó nyomozás eredményeit bemutató könyv szerint a férfi azért adta át a rejtőzködő zsidó családok címét a németeknek, hogy megvédje saját családját a deportálástól. Van den Berghet és a családját végül nem deportálták.

A nyomozók találtak arra való utalásokat, hogy a Zsidó Tanács őrzött ilyen címlistát. Egy másik kulcsfontosságú bizonyíték egy névtelen feljegyzés, melyet Anne apja, a család egyetlen túlélő tagja, Otto Frank kapott.

A feljegyzés szerint van Bergh címeket adott át a náciknak, köztük annak a helynek a címét is, ahol Otto, Anne, édesanyja, Edith, testvére, Margot, valamint Hermann, Auguste és Peter van Pels és Fritz Pfeffer rejtőzött. A Frank család két éven át bújt meg Amszterdam Jordaan negyedében egy rejtett melléképületben, mielőtt letartóztatták őket.

Ronald Leopold, az Anne Frank Ház igazgatója dicsérte a nyomozást, de ő is azon a véleményen van, hogy az eredményeket nem szabad tényként kezelni. Szerinte a bizonyítékok további vizsgálatára van szükség az elmélet hitelességének megerősítéséhez.

Bár számos nyomozás zajlott már, közülük kettőt a holland rendőrség végzett, még mindig megoldatlan a rejtély, hogy pontosan ki vezette a nácikat a rejtekül szolgáló melléképületbe. Az 1980-ban elhunyt Otto Frank állítólag erősen gyanította, ki volt az, de elméletét sohasem hozta nyilvánosságra.

Anne Frank családja Hitler hatalomra kerülése után menekült el Németországból Hollandiába. Miután 1940 májusában a németek Hollandiát is lerohanták és megszállták, Anne és családja bujkálni kényszerült mindaddig, amíg fel nem fedezték őket 1944. augusztus 4-én. Annét és nővérét a bergen-belseni táborba szállították, mindketten ott haltak meg, valószínűleg tífuszban. Anne ekkor 15 éves volt. Édesanyjukat Auschwitzban gyilkolták meg. Édesapjuk, Otto Frank megmenekült, Amszterdamba hazatérve tudta meg, hogy családja meghalt a koncentrációs táborban.

Anne naplóját az egyik bújtatótól kapta meg, megjegyzéseket fűzött hozzá, majd 1947-ben kiadta. A naplót 2009-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, a világ tíz legolvasottabb könyve közé tartozik.

The post Szakértők kétlik, hogy Anne Frankot és családját egy zsidó jegyző árulta volna el appeared first on .

Lefolytatta a 2018 decemberében megrendelt PzH 2000 önjáró lövegek első, úgynevezett referenciapéldányának átvételi eljárását a Magyar Honvédség – közölte a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos.

Maróth Gáspár tudatta, a KMW hadiipari vállalat által gyártott páncélozott járművet ezután visszaszállítják a németországi Kasselben lévő üzembe, ahol a további példányok előállításához szolgál mintaként. A honvédség huszonnégy PzH 2000-est kap, melyeket az elkövetkező két évben szállítanak le a tatai 25. Klapka György Lövészdandár 101. Tüzérosztálya számára – tette hozzá.

Maróth emlékeztetett: a korábban használt BM-21 sorozatvetők, 2Sz1 Gvozgyika és a 2Sz3 Akacija tarackok kivonásával a haderő 2004-től önjáró, nagy mobilitású tüzéreszközök nélkül maradt. Kizárólag a mára teljesen elavultnak tekinthető D-20 vontatott tarackok maradtak hadrendben.

“A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében, a NATO vállalásnak megfelelő nehézdandár képesség részeként kerül most sor a tüzérség modern technikai alapokon történő újjáépítésére” – emelte ki a kormánybiztos.

Úgy folytatta, hogy a PzH 2000-esek kategóriájukon belül a jelenleg elérhető legkorszerűbb nyugati gyártású eszközök. Lánctalpas futóművük úton és terepen egyaránt nagy mozgékonyságot biztosít, ami a páncélzattal együtt nagyfokú “túlélőképességet” eredményez az értékes eszközök és azt alkalmazó tüzérkatonák számára.

A jármű 155 milliméter űrméretű tarackágyúja nagy távolságra, több tíz kilométerre is képes hagyományos lövedékeket kilőni, de alkalmas precíziós irányítású tüzérségi lövedékek célba juttatására is – részletezte Maróth. Az eszközök gyártásával párhuzamosan, több fázisban zajlik a magyar katonák átképzése a honvédség és a Bundeswehr közötti együttműködés keretében, Németországban. A hazai tüzérségi képességfejlesztés részét képezi továbbá az is, hogy a Várpalota mellé építendő lőszergyár termékportfoliójában a tervek szerint tüzérségi lőszerek is helyet kapnak – közölte a kormánybiztos.

The post Maróth: elkezdődhet az önjáró lövegek gyártása a honvédség számára appeared first on .

Nem lepte meg Kijevet az az amerikai értesülés, amely szerint Oroszország egy hamis videofelvétellel próbálhat ürügyet teremteni Ukrajna lerohanására, erről Washington még azelőtt tájékoztatta az ukrán felet, hogy az információ nyilvánosságra került – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője azt közölte újságírókkal: Washington értesülései szerint Moszkva azt tervezi, hogy olyan hamis videofelvételt mutat be, amelyen ukrán katonák véres támadást hajtanak végre “orosz ajkú emberek” ellen – feltehetően a Donyec-medencei konfliktus övezetében -, és ezzel teremtenének ürügyet egy Ukrajna elleni nagyszabású támadás megindítására.

Kuleba hangsúlyozta, hogy az efféle forgatókönyvek nyilvánosságra hozatala segít meghiúsítani azok megvalósítását. “Általában nem lep meg minket, amit nyilvánosságra hoztak. 2014 óta rengeteg alattomos akciót láttunk Oroszország részéről. Azt tapasztaltuk, semmi sem állítja meg őket, hogy valamit meghamisítsanak, és utána Ukrajnát tegyék felelőssé. Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy Oroszország esetleges szándékaira fény derüljön, és ezáltal sikerüljön ezeket meghiúsítanunk. Továbbra is együttműködünk az Egyesült Államokkal hírszerzési és diplomáciai vonalon annak érdekében, hogy feltárjuk Oroszország szándékait” – fejtette ki az ukrán külügyminiszter.

Az utóbbi időben fokozódott a feszültség a Nyugat és Oroszország között. Vlagyimir Putyin jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába, mert mindez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították Moszkva követelését.

Közben nyugati értesülések szerint Oroszország nagy létszámú katonát és fegyverzetet vont Ukrajna határaihoz, szerdán pedig Joe Biden amerikai elnök utasította az Egyesült Államok védelmi minisztériumát, hogy több mint háromezer amerikai katonát helyezzen át az európai szövetségesek – főként az Ukrajnával szomszédos Románia és Lengyelország – védelmének megerősítésére.

Volodimir Zelenszkij elnök mindazonáltal nyugalomra intett, kijelentve egy múlt pénteki tájékoztatóján, hogy nem feszültebb a helyzet Ukrajna oroszországi határainál most, mint 2021 elején volt, amikor nagyszabású orosz hadgyakorlatok zajlottak. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter egy hete a parlamentben arról tájékoztatta a képviselőket, hogy Oroszország mintegy 112 ezer katonát vezényelt az ukrán határ közelébe, a haditengerészeti és légi csapatokkal együtt pedig körülbelül 130 ezret, ami 20 ezerrel több, mint amennyi decemberben volt. Zelenszkijhez hasonlóan kiemelte, hogy az orosz oldalon egyelőre nincsenek olyan katonai jellegű jelenségek, műveletek, amelyek érezhetően különböznének a tavaly tavasziaktól, kardinális változást, jelentős növekedést tapasztal viszont Kijev az orosz hibridháborús tevékenységek intenzitásában, elsősorban az információs térben.

Kijev folyamatosan azt hangoztatja, hogy a Donyec-medencei válság békés, tárgyalások útján történő megoldására törekszik, a nyugati országoktól a feszültség fokozódása miatt kapott fegyvereket kizárólag védelmi célokra fogja használni.

The post Kuleba: Kijevet nem lepte meg, hogy Oroszország hamis videóval készül ürügyet teremteni Ukrajna lerohanására appeared first on .

A visegrádi országok (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) határrendészeti együttműködésének részeként újabb, negyventagú cseh rendőri kontingens kezdte meg a szolgálatot a magyar-szerb határon vasárnap reggel.

Szilassi-Horváth Jenő Csongrád-Csanád megyei rendészeti főkapitány-helyettes azt mondta, a cseh rendőrök kézzelfogható segítséget nyújtanak a határvédelemhez. Az előző kontingens tagjai két hónapos szolgálatuk alatt 777 esetben, összesen több mint hatezer menekült feltartóztatásában segítették a magyar rendőröket.

A cseh rendőrök a szegedi és a kiszombori határrendészeti kirendeltség illetékességi területén segítik a határőrizetet. Saját felszerelésükkel, járműveikkel, magyar rendőrök felügyelete mellett dolgoznak március 24-ig – közölte az ezredes.

A főkapitány-helyettes kifejtette, tavaly egész évben Csongrád-Csanád megyében 49 ezer menekülttel szemben intézkedtek a rendőrök, és akadályozták meg a határsértők továbbjutását az országba. Idén ez a szám januárban meghaladta a 8200-at.

Miroslav Tóth, a cseh kontingens parancsnoka elmondta, kollégáival 16 járművel, terepjárókkal és egy rabszállítóval érkeztek Szegedre, munkájukat éjjellátó készülékek és két kutya is segíti. Legfontosabb feladatuk a schengeni határ védelme, a határsértők feltartóztatása. Az ezredes közölte, 2016-ban már szolgált Magyarországon, éppen Szegeden. Az akkor szerzett tapasztalatait, például a nagyobb csoportok kezelését, csehországi, idegenrendészeti területen végzett munkájában tudja hasznosítani.

The post Újabb cseh rendőri kontingens kezdte meg a szolgálatot a magyar-szerb határon appeared first on .

A napokban megérkezett tíz százalékkal megemelt illetmény után nemsokára érkezik a hathavi fegyverpénz is a katonák számára – közölte Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

A bejegyzés szerint a kormány ezzel a jelentős juttatással ismeri el és becsüli meg azt az áldozatos munkát, amelyet a magyar katonák a haza szolgálatában tesznek az országban, a határok mentén, missziós szolgálatukban és már harmadik éve a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

Benkő videóüzenetében felidézte: a fegyverpénzről még 2019-ben döntött a kormány, akkor első alkalommal 500 ezer forint kifizetésével mondtak köszönetet azért az áldozatos munkáért, amelyet a katonák az ország és a magyar emberek biztonsága érdekében végeztek.

A hathavi juttatásra most azok a hivatásos és szerződéses katonák jogosultak, akik jelenleg is aktív szolgálatban állnak, vagy nyugdíj előtti rendelkezési állományban vannak, de többek között a kormány családbarát politikájával összhangban elismerésben részesülnek azok a katonák is, akik jelenleg családalapítás miatt vannak távol a mindennapi szolgálattól – tudatta Benkő.

Hozzátette: mivel a katonai jogviszony létesítése önmagában is elköteleződés a haza védelme iránt, így a juttatásra a próbaidejüket töltő katonák is jogosultak, amelyet a próbaidő eredményes letöltését követően kapnak meg.

A honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint a fegyverpénz mértékét a tavaly december 31-én érvényes távolléti díj alapján határozták meg. A juttatás összege az alapilletmény, a honvédelmi szolgálati díj, valamint a rendszeres illetménypótlékok és a rendszeres kiegészítő illetmények havi összegének a hatszorosa. Kifizetésére a mindenkori illetmények kifizetési szabályai vonatkoznak, és legkésőbb február 15-éig folyósítják az érintettek számlájára.

The post Benkő: a tíz százalékkal emelt illetmény után nemsokára a hathavi fegyverpénz is érkezik a katonáknak appeared first on .

Emmanuel Macron francia elnök szombaton telefonon egyeztetett Boris Johnson brit miniszterelnökkel és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az orosz-ukrán válságról, nem sokkal azelőtt, hogy Moszkvába és Kijevbe látogat – jelentette be a francia elnöki hivatal.

A két telefonos megbeszélés középpontjában “a szövetségesek közötti folyamatos egyeztetés keretében az Ukrajna és Oroszország közötti feszültség állt” – áll a közleményben.

Stoltenberg főtitkárral folytatott beszélgetése során Macron hangsúlyozta, hogy “mindenképpen folytatni kell azt a munkát, amellyel a párbeszéden keresztül megtalálhatják az utat a válság enyhítéséhez. Mindezt teljes egységben, az európai biztonság alapvető elveinek, az államok szuverenitásának és az ezzel járó jogoknak a maradéktalan tiszteletben tartása mellett” – fogalmazott az Élysée-palota sajtóközleménye.

A tájékoztatás szerint Stoltenberg “üdvözölte ezt a megközelítést”, és “megköszönte a francia elnöknek a szövetségesek közötti egyeztetést hivatalos látogatásai előtt”.

Macron hétfőn Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, kedden pedig Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik.

Johnson a maga részéről megosztotta e heti kijevi látogatásának eredményeit Macronnal, valamint tájékoztatta a Putyinnal nemrégiben folytatott beszélgetésének részleteiről – tette hozzá az Élysée-palota közleménye. Macron Johnsonnal és Stoltenberggel is megállapodott abban, hogy a következő napokban folyamatosan kapcsolatban lesznek.

A nyugati országok azzal vádolják Moszkvát, hogy – miután mintegy százezer katonát telepített az ukrán határ orosz oldalára – katonai behatolást készíthet elő, ezt azonban a Kreml tagadja, és ragaszkodik ahhoz, hogy csak a saját biztonságát igyekszik megvédeni.

The post Macron Johnsonnal és Stoltenberggel egyeztetett moszkvai és kijevi útja előtt appeared first on .