Biztonságpolitika

Antony Blinken amerikai és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken ismét megbeszélést folytatott telefonon, amelynek során megvitatta az Ukrajna határainál megfigyelt orosz csapaterősítésekre adandó lehetséges válaszlépéseket – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint Blinken ismételten megerősítette, hogy az Egyesült Államok szilárdan támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását a “folyamatos orosz agresszióval szemben”. Megvitatta ukrán hivatali partnerével az Egyesült Államok és szövetségeseinek lehetséges válaszlépését az orosz csapatösszevonásokra Ukrajna határai mentén, valamint a jövőbeli diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal.

Blinken kizárta, hogy Kijev bevonása nélkül tárgyaljanak Ukrajnáról. Mint mondta: Ukrajnáról nem döntenek Ukrajna nélkül.

Kuleba Twitter-üzenetében annak fontosságét emelte ki, hogy Blinken közvetlenül a NATO pénteki külügyminiszteri szintű tanácskozása után beszélt vele telefonon. “Részletesen egyeztettük Ukrajna és az Egyesült Államok álláspontját az Oroszországgal tervezett tárgyalások előtt” – írta Kuleba, hozzátéve, hogy a kétoldalú kapcsolattartás napirendjét is áttekintették.

Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte, hogy pénteken az észak-atlanti szövetség külügyminiszterei a videokapcsolaton keresztül tartott tanácskozásukon megállapodtak abban, hogy a szövetség változatlanul “kemény álláspontot” képvisel a NATO-bővítés kérdésében. A katonai szövetség a hivatalos Twitter-felületén pénteken közzétett üzenetében megerősítette: minden országnak joga van eldöntenie, hogy csatlakozik-e valamely szerződéshez, vagy szövetséghez.

Január 10-én Brüsszelben összeül a NATO-Ukrajna Bizottság, közvetlenül azelőtt, hogy az észak-atlanti szövetség tárgyal Oroszországgal – emelte ki az ukrán hírportál.

Az utóbbi időben a Nyugat és Oroszország viszonya feszültté vált. Vlagyimir Putyin orosz elnök jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába, mert mindez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították Moszkva e követelését.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára december 22-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország jelenleg 122 ezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.

A tervek szerint január 10-én kezdődnek tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között az Ukrajna körül kialakult feszültségről. Moszkva és a NATO képviselői várhatóan január 12-én találkoznak, Oroszország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) pedig január 13-án folytat tárgyalásokat.

Joe Biden amerikai elnök múlt vasárnap éjjel telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok “határozott választ ad”, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát.

The post Az amerikai és az ukrán külügyminiszter az orosz csapaterősítésekről egyeztetett appeared first on .

A Győri Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta abban az ügyben, amelyben egy testvérpár hidegvérrel megölt egy férfit.

A Tatabányai Törvényszék a testvéreket társtettesként elkövetett, minősített emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek. A férfit, mint erőszakos többszörös visszaesőt, életfogytig tartó fegyházbüntetésre, a nőt tizennyolc év fegyházbüntetésre, mindkettőjüket tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a férfi feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ügyben terheltként szereplő másik férfit bűnsegédként, csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt öt év fegyházbüntetésre, öt év közügyektől eltiltásra ítélte.

Érdekessége az ügynek, hogy a Tatabányai Törvényszék 2017. február 8-i ítéletében a testvérpár férfi tagját a minősített emberölés vádja alól bizonyítottság hiányára hivatkozva felmentette, míg a másik két elkövetőt kifosztás bűntette miatt börtönbüntetésre és közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélőtábla az ügyészi fellebbezéssel egyetértve, ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a törvényszéket új eljárás lefolytatására utasította.

Az ítélet szerint 2011. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszaka a három elkövető a sértett tatabányai házához ment. A testvérek bementek a házba és értékek után kutattak, míg a társuk az utcán figyelt. Az ittas sértett észlelte a terheltek cselekményét és segítségért kiáltott. A nő csendre intette, a férfi pedig egyszer szájon ütötte. Ezután a nő lefogta az ágyon hanyatt fekvő sértettet, a férfi pedig megfojtotta őt. Készpénzt, mobiltelefont vettek magukhoz, majd távoztak a helyszínről. Az utcán figyelő férfi úgy tudta, hogy ahhoz nyújt segítséget társainak, hogy a sértettől – akár erőszak útján – értékkel bíró dolgokat tulajdonítsanak el.

Az ítélet ellen a testvérek és védőik, valamint társuk védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbeztek.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az ölési cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára, az elkövetők büntetett előéletére figyelemmel szükséges a társtettesek szigorú megbüntetése. Az erőszakos többszörös visszaesőt ilyen bűncselekmény elkövetése esetén kötelező életfogytig tartó fegyházra ítélni, s a törvény a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is kizárja. A társuk enyhébb megítélésű bűncselekményt követett el, a bíróság javára értékelte a beismerő vallomását. Esetében is tettarányos a büntetés.

Másodfokon az ügyben a Győri Ítélőtábla dönt.

The post Egyszer fenn, egyszer… : először felmentették, másodszor tényleges életfogytiglant kapott appeared first on .

A vállalatok, intézmények, különféle szervezetek biztonságos működése érdekében számos területen, sokféle kockázati tényezőt kell megfelelően kezelni. A tapasztalatok szerint a biztonsági incidensek kiváltó okai között – legyenek azok bármelyik területen – legtöbbször ott van a humán faktor is. Az incidensek okai akár a hiányos emberi tudásra, a nem megfelelő képességekre, vagy akár a helytelen munkatársi attitűdre, viselkedésre is visszavezethetőek. A probléma az, hogy ezek igen gyakran látens módon vannak jelen egy szervezetben, s csak egy-egy incidens bekövetkezésekor kerülnek napvilágra. Kérdés, hogy mit tehetnek a biztonságért felelős vezetők a humán faktor esetében, hogy javíthassák a megelőző tevékenységek eredményességét? Erről beszélgettünk Dicse Jenővel, a több különböző biztonsági területen is eredményes humánerőforrás-fejlesztési projekteket megvalósító SkillDict Zrt. üzletfejlesztési igazgatójával.

– Mi a tapasztalatuk, mennyire kritikus kockázati elemként kezelik az Önök ügyfélkörében a humán faktort?
– Elsősorban közép- vagy nagyvállalat méretű, több száz, vagy több ezer embert foglalkoztató szervezetek alkalmazzák a magyar fejlesztésű, korszerű módszertani és oktatástechnológiai képességekkel felvértezett SkillToolkit Adaptív Virtuális Tanulási Környezet elnevezésű rendszerünket, és az erre épülő kompetencia alapú digitális tananyagainkat. Meglehetősen függ a tevékenységi körtől az adott szervezetnél a humán faktor, mint kockázati elem megítélése. Több helyen dolgozunk például veszélyes ipari üzemekben, ahol nem csak a fizikai munkavállalók körében, hanem maguknál a különféle helyi biztonsági szervezeteknél – létesítményi tűzoltóknál, fegyveres biztonsági őröknél – segítünk a kollégáknak. Pozitív és egyben érdekes tapasztalatunk, hogy egy-egy új ügyfélnél sokszor a biztonsági terület az első, amely igénybe veszi a szakértőinket. Ebből mi arra következtünk, hogy a biztonsági vezetők többsége reális, komoly kockázatként kezeli a humán faktort, s fontosnak ítéli meg a munkatársak biztonsági vonatkozású ismereteinek, képességeinek és hozzáállásának fejlesztését. Ezzel mi csak egyetérteni tudunk, hiszen elég a legutóbbi világméretű incidensre, a Twitter sikeres megtámadására gondolnunk, ahol az igen fejlett biztonságtechnika ellenére, a munkatársak manipulálásával tudtak bejutni a hackerek a rendszerekbe.

– Milyen jellegű problémákkal fordulnak Önökhöz a biztonságért felelős vezetők?
– Nos – stílszerűen – akár azzal is kezdhetném, hogy ezt konkrétan nem mondhatom meg, de természetesen azért általánosabb szinten megemlíthetők a jellemző szervezeti problémák. A legérdekesebb talán az, hogy tapasztalatunk szerint a biztonsági vezetők elég nehéz feladatnak tekintik a biztonságtudatosság fejlesztését, s olykor egyfajta „szélmalomharcként” élik meg. Ilyenkor jellemzően soft-skill fejlesztés (attitűd javítás, viselkedések megváltoztatása stb.) irányába ható megbízásokban gondolkodnak, pedig nem feltétlenül ezzel kellene kezdeni. Az látjuk ugyanis, hogy sok munkatárs például azért nem viszonyul megfelelő hozzáállással a biztonságos munkavégzés, vagy az információbiztonság szabályaihoz, mert hiányosak vagy, elavultak az ismereteik, s ezért nem is tudatosul bennük, hogy ez milyen problémákat okozhat. Az sem ritka, hogy képességbeli hiányosságokból fakadó kudarcélmények vagy kényelmetlenségek okozzák a biztonsági szabályok negligálását. Úgy látjuk, hogy ezért számos esetben az ismeret- és képesség-fejlesztéssel együtt, összehangoltan érdemes a biztonságtudatosság javításával foglalkozni, s így lehet csak eredményesen változtatni a nemkívánatos munkavállalói attitűdökön. Ezt a komplex kompetenciafejlesztést valósítjuk meg a SkillToolkit módszertan és rendszer segítségével.

– Hogyan lehet jól megválasztani a fentiekhez a helyes módszert?
– Az alkalmazható módszerek körét jellemzően az adott szervezet tevékenysége, annak szabályai, illetve a vezetőkkel, szakértőkkel folytatott interjúk, munkacsoport megbeszélések vagy a megtörtént incidensek feldolgozásának eredményei alapján határozzuk meg. Volt már példa arra is, hogy az egész vállalatot felölelő biztonságikultúra-felmérést végeztünk, s több száz munkatárs töltötte ki anonim módon a speciális kérdőíveket a SkillToolkit rendszerünkben. Ezeket feldolgoztuk, s munkapszichológusokat is bevonva, fókuszcsoportos megbeszéléseken „ástunk tovább”, majd mindezeket figyelembe véve tettünk javaslatokat.

– Milyen képzési formával lehet jobb eredményességet elérni?
– Az elérendő képzési célhoz a fentiek szerint választott módszerek részben már determinálják a képzési formákat, a további kérdés ezek aránya, helye, szerepe az adott képzési folyamatban. A biztonsági témájú projektjeinknél komoly eredményeket érünk el a SkillToolkit alapú digitális tananyagokkal, de nem gondoljuk, hogy a személyes kontaktus, a tantermi és a gyakorlati oktatások teljesen elhagyhatók lennének. Fontos azonban, hogy ha a munkatársak első lépésként – az önálló felkészülés során – a SkillToolkit rendszerben tanulhatnak, akkor a rendszer részletesen nyomon tudja követi a tanulási tevékenységüket. Az így előálló „big data” mennyiségű adatból pedig olyan riportokat tud szolgáltatni a rendszer a tantermi, vagy gyakorlati órát vezető trénernek, amelyek segítenek felderíteni a látens kompetencia hiányokat, tipikus hibákat. Ezek alapján pedig a tréner célzottan tud fókuszálni a problémás területekre (a „konzerv” tréning helyett), így jóval eredményesebb lehet a személyes jelenlétet igénylő képzési szakasz, ami egyébként a legnehezebben szervezhető és a legdrágább is.

(Cikkünk először 2020 szeptemberében, nyomtatásban  jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

The post Humán faktor: a „rejtőzködő” kockázati elem appeared first on .

Szexuális kényszerítéssel, gyermekpornográfiával és zaklatással is vádol a Veszprémi Járási Ügyészség egy 36 éves budapesti férfit, aki internetes kapcsolatok révén, néha fenyegetéssel szerzett gyermekektől pornográf tartalmú fotókat és videókat.

A Veszprém Megyei Főügyészség közleménye szerint a férfi álnéven két felhasználói fiókot hozott létre internetes közösségi oldalon. Ezek felhasználásával 2020 szeptembere és 2021 márciusa között beszélgetést kezdeményezett több 12-13 éves fiúval és lánnyal, és azt kérte, hogy küldjenek neki ruha nélküli fotókat, videókat.

Voltak, akik a kérésnek eleinte eleget tettek, ám amikor nem akartak több képet küldeni, azt mondta, hogy korábban küldött képeiket megosztja a neten és elküldi osztálytársaiknak vagy szüleiknek. Egyiküket pedig azzal fenyegette meg, hogy a szüleit fogja baj érni, ha nem küld magáról fotókat.

Kétszer valóra is váltotta a fenyegetést – áll a közleményben -, egy-egy fotót elküldött a sértett osztálytársának. A férfi nyolc gyerekkel került így kapcsolatba, de ketten közülük visszautasították a fotóküldést – egyikük egy 12 éves fiú volt, akinél azt szerette volna elérni, hogy a kishúgáról készítsen meztelen képeket.

Az ügyészség a letartóztatott férfira börtönbüntetés kiszabását indítványozta, valamint azt, hogy tiltsák el a gyermekekkel kapcsolatos foglalkozásoktól.

The post Gyerekektől szerzett pornográf képeket egy férfi, vádat emeltek ellene appeared first on .

Hétfőtől fokozott ellenőrzést tart a rendőrség a Budapest Nemzetközi Liszt Ferenc Repülőtéren – olvasható a police.hu-n.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (RRI) vezetője január 10-től január 31. éjfélig rendelt el fokozott ellenőrzést az RRI illetékességi területére.

Ennek során “a közrend és a közbiztonság fenntartásának, a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzésének, valamint a közlekedés biztonságának további javítása érdekében” ellenőrzik a Liszt Ferenc-repülőtérre érkezőket, valamint a repülőtéren dolgozó munkavállalókat, továbbá a járműveket – írták.

Kiemelték: “az RRI kiemelt figyelmet fordít az utasok és a látogatók biztonságérzetének fokozására, a jogellenes cselekmények megelőzésére, gondoskodik az állampolgárok gyors és kulturált utazásának biztosításáról, a tulajdon elleni szabálysértések és bűncselekmények megelőzéséről, megszakításáról”.

Az RRI további feladata, hogy vagyonvédelmi ellenőrzések végrehajtásával csökkentse, visszaszorítsa a vagyon elleni cselekményeket – olvasható a rendőrségi közleményben.

The post Hétfőtől fokozott ellenőrzést tart a rendőrség a ferihegyi repülőtéren appeared first on .

Tíz év börtönre ítélte első fokon, nem jogerősen D. Sándornét, a Kun-Mediátor-ügy Bróker Marcsi néven elhíresült vádlottját sikkasztás és csalás miatt a Szolnoki Törvényszék.

A vádlottat emellett több mint 5 millió 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. Legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után kerülhet szabadlábra. D. Sándorné és a sértettek nem voltak jelen az ítélet kihirdetésekor.

Nádor Zoltán bíró elmondta: a bíróság megszüntette a vádlott ellen 402 rendbeli csalás, ötrendbeli számviteli rend megsértése, valamint egy-egy rendbeli sikkasztás és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt indult eljárást.

Bűnösnek mondták ki ugyanakkor D. Sándornét 325 rendbeli csalás és egyrendbeli sikkasztás bűntettében, amiért 10 év börtönre és 5,4 millió forint pénzbüntetésre ítélték, valamint végleg eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól.

A vádlottal és a felszámolás alatt álló Kun-Mediátor Kft.-vel szemben külön-külön csaknem 1,6 milliárd forint, a vádlott két hozzátartójával szemben pedig összesen több mint 34 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A vádlottat kötelezték arra is, hogy fizessen meg öt sértettnek összesen mintegy 129,3 millió forint kártérítést, míg a további magánfelek által bejelentett kártérítési igények érvényesítését egyéb törvényes útra utasították.

Az ügyészség három munkanapot tartott fenn annak eldöntésére, hogy elfogadja-e az ítéletet. A vádlott védője pedig elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében fellebbezett, így a bíróság döntése nem jogerős.

A törvényszék a másodfokú eljárás befejezésééig fenntartotta a vádlott bűnügyi felügyeletét, amit a védő tudomásul vett, az ügyészség azonban a vádlott letartóztatásának elrendelése érdekében fellebbezett be, így a kérdésben a Szegedi Ítélőtábla dönt majd.

A Szolnoki Törvényszék közleménye szerint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 2017. június 9-én 767 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, kétrendbeli sikkasztás és számvitel rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat D. Sándorné ellen. A vádirat szerint a vádlott a budapesti székhelyű Kun-Mediátor Kft. önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselőjeként, ügyfeleit tévedésbe ejtve a cég 15 éves működése alatt 12 milliárd forintot meghaladó kárt okozott.

Az ügyész perbeszédében végül 430 rendbeli csalás, egyrendbeli jogosulatlan pénzügyi tevékenység, egyrendbeli sikkasztás és számvitel rendje megsértésének bűntette miatt indítványozta a vádlott bűnösségének megállapítását. Az okozott kár összegét az ügyészség 10,8 milliárd forintot meghaladó összegre módosította, amelyből a vádlott által vissza nem térített összeg mintegy 4,7 milliárd forint.

Az ítélet szóbeli indokolása szerint a vádlott banki tevékenységnek álcázott működésével ejtette és tartotta tévedésben a sértetteket, miközben a befektetés kockázatát elhallgatta, és ezen magatartásával mintegy 10 milliárd forint kárt okozott, amely az egyes tényállásokban megállapított mértékben – bizonyos sértettek esetében az ígért hozammal megnövelve – térült meg, 42 sértett esetében azonban csaknem 3,4 milliárd forint kár egyáltalán nem térült meg.

A törvényszék a vádlott büntetőjogi felelősségét 326 rendbeli cselekményben állapította meg, kizárólag azokban a tényállásokban, amelyekben az okozott kár meghaladta az ötmillió forintot. A bíróság a további, eredetileg a vád tárgyává tett bűncselekmények (nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette, a nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, csalás bűntette, jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette és a számvitel rendje megsértésének bűntette) esetében az eljárást megszüntette, mivel azoknak a jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmények mellett a vádlott felelősségre vonása szempontjából nem volt jelentősége.

A büntetés kiszabásakor a bíróság nyomatékos súlyosító körülményként értékelte a “nagyszámú bűnhalmazatot”, a sorozatjelleget, valamint azt, hogy a vádlott rendkívül hosszú időn keresztül, csaknem 14 éven át folytatta bűnös tevékenységét.

Enyhítő körülményként értékelte a 68 éves vádlott javára idős korát, a büntetőeljárás elhúzódását, ugyanis a vádlott több, mint négy éve áll a büntetőeljárás és egyben kényszerintézkedés hatálya alatt, valamint azt, hogy a sértettek kára száz esetben teljes egészében, 184 esetben részben megtérült.

A korábbi híradások szerint D. Sándorné cége nevében 1999 nyártól 2015 tavaszig az átlagosnál jóval kedvezőbb haszonnal kínált kecsegtető befektetési lehetőséget, főként a Karcagon és környékén élőknek. Tette mindezt úgy, hogy a Kun-Mediátornak nem volt engedélye ilyen tevékenységre. A befolyt pénzt saját és családja költségeire fordította, illetve – a jó üzletmenet látszatának fenntartásáért – az érintettek egy részének kifizetésére használta fel.

“Bróker Marcsi” 2015 tavaszán eltűnt Magyarországról. Végül a közép-amerikai Belize-ből hazatérve fogták el, és 2016. december közepén letartóztatták. Három év múlva, mivel a letartóztatás időtartama elérte a törvényi maximumot, az elsőfokú bíróság elrendelte D. Sándorné bűnügyi felügyeletét, a mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával.

The post Tíz évet kapott “Bróker Marcsi” appeared first on .

Átlépte az egymilliót pénteken az aláírások száma azon a petíción, amely Tony Blair egykori brit munkáspárti miniszterelnök lovagi címének visszavonását követeli.

Blairt II. Erzsébet királynő emelte lovagi rangra. A volt kormányfő magas kitüntetésére a múlt hétvégén derült fény, amikor az udvar közzétette az uralkodói elismerések hagyományos újévi listáját. A change.org petíciós portálon alig néhány órával később megjelent egy felhívás, amely szerint éppen Tony Blair az a személyiség, aki a legkevésbé sem érdemel meg semmiféle állami kitüntetést, nem beszélve olyan elismerésről, amelyet személyesen az uralkodó adományoz.

A petíció szerint Blairt – akinek miniszterelnöksége idején Nagy-Britannia a hatalmas társadalmi tiltakozás ellenére részt vett a 2003-ban kezdődött iraki háborúban – személyes felelősség terheli számtalan ártatlan civil haláláért, és emiatt háborús bűncselekmények vádjával törvény elé kellene idézni. A felhívás követeli, hogy Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezze II. Erzsébet királynőnél Blair lovagi kitüntetésének visszavonását.

A petíciót aláírók száma péntek este átlépte az egymilliót, és percenként továbbra is több százzal nő a csatlakozók száma. Blairt a 95 esztendős királynő a világ egyik legexkluzívabb lovagi közössége, az Order of the Garter, a III. Eduárd király által 1348-ban alapított térdszalagrend tagjává avatta. Az Order of the Garternek, a legmagasabb brit lovagi rendnek egyszerre legfeljebb 25 tagja lehet. Mindig tagja a mindenkori uralkodó, aki a többi 24 helyre saját illetékességében, kormányzati ajánlás nélkül nevezhet ki új tagokat.

A férfiak a Sir, a rend női tagjai a Lady előnév viselésére jogosultak, vagyis a volt munkáspárti kormányfő hivatalos megszólítása Sir Tony Blair. Blair 1997 és 2007 között állt a brit kormány élén, és egymás után három parlamenti választást nyert a Munkáspárt – a jelenlegi legnagyobb brit ellenzéki erő – vezetőjeként, rekordot döntve ezzel a párt történetében.

Blair megítélésén azonban nagyon sokat rontott a közvetlen brit katonai részvétel az iraki háborúban, amely már a kezdete előtt rendkívül népszerűtlen volt Nagy-Britanniában: a hadműveletek megindulása előtti hétvégén 2,5 milliós tömeg követelte Londonban, hogy a brit fegyveres erők ne kapcsolódjanak be a háborúba. Ez volt minden idők legnagyobb tüntetése Nagy-Britanniában. A közvéleményt végképp Blair ellen hangolta az iraki háború hátterének feltárására indult brit vizsgálat eredménye.

A brit politikatörténetben példátlan kiterjedésű és időtartamú vizsgálat, amely Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata vezetésével 2009-ben kezdődött és 2016-ban zárult, kimondta: 2003 márciusában, a háború kezdetének időpontjában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje – a katonai beavatkozás hivatalos indoklásával ellentétben – nem jelentett közvetlen fenyegetést a külvilágra.

A Chilcot-bizottság tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas jelentése szerint legalább 150 ezer, “de valószínűleg ennél is sokkal több” iraki vesztette életét a háborúban és a fegyveres beavatkozás utáni káoszban. A vizsgálati jelentés szerint az áldozatok nagy többsége civil volt.

The post Már több mint egymillióan követelik Blair lovagi címének visszavonását appeared first on .

Romániában nehéz helyzetben levő gyermekek megsegítésére alkalmas gyermek-segélyhívószámot hoztak létre, amelyet akár a bántalmazott kiskorúak is használhatnak – jelentette be Gabriela Firea családügyi miniszter.

A tárcavezető elmondta, hogy szerdától a megszokott 112-es segélyhívószám mellett működik a 119-es gyermek-segélyhívószám is, amelyre a bántalmazott, elhagyott, éheztetett és egyéb nehéz helyzetben levő gyerekekről lehet értesíteni a hatóságokat.

A miniszter elmondta, olyan gyermek is segítséget kérhet, aki úgy érzi, hogy visszaélést követtek el vele szemben, trauma érte, nélkülözni kénytelen vagy egyéb vészhelyzetbe került. A tárcavezető arra biztatta az állampolgárokat, hogy bárki hívja a segélyhívószámot, akinek tudomása van bántalmazott, elhagyott gyerekről még akkor is ha nem rokona a kiskorú. A miniszter hangsúlyozta, hogy Romániában is alkalmazni kell olyan modelleket, amelyek sikereseknek bizonyultak az Európai Unióban.

Rámutatott: az állandó jelleggel működő ingyenes segélyhívószám összeköttetésben lesz a 112-es segélyhívószámmal azokra az esetekre, amikor veszélyben levő gyereket azonnal meg kell menteni. A nem azonnali beavatkozást igénylő hívások tartalmát a szakemberek elemezni fogják és fontossági sorrendet állítanak fel a jelentett esetek között.

Romániai felmérések szerint szinte minden második gyermeket fizikai bántalmazás ér a családban, 18 százalékuk éhezik, 5 százalékukat pedig az iskolában éri bántalmazás.

The post Romániában gyermek-segélyhívószámot hoztak létre appeared first on .

Líbia belpolitikai szemszögből 2011 óta az egyik leginstabilabb országnak számít az afrikai kontinensen. A nemzetközi hatalmak is a beavatkozás mellett döntöttek és a 2021. december 24-re kiírt választás elhalasztása sem kecsegtet sok reménnyel a probléma közeli jövőben való megoldására. Jelen összefoglalóban azt szeretném bemutatni, hogy a Líbiában működő terrorszervezetek hogyan szereztek befolyást maguknak az évek során és jelenleg milyen jellegű és mértékű hatalommal rendelkeznek Líbia területén.

Az első és legfontosabb szervezet, amelyet említeni szükséges az ISIS (Iszlám Állam) és annak tevékenysége az országban. Az ISIS-nak 2011-ben sikerült előnyére fordítania a Kadhafi rezsim bukása után felszínre törő káoszt. Líbia partvonalánál található városok közül többet is sikerült az irányítása alá venni ezen időszak alatt. Ahogy mindenhol máshol, az ISIS Líbiában is elutasított minden más vallási gondolkodást, így nemcsak az ideiglenesen felállított kormányt, hanem a többi terrorista szervezetet is az ellenségének tekintette.

Az ISIS elképzelése a Líbiával kapcsolatos céljait illetően alapvetően abból állt, hogy felépítsen egy viszonylag stabil alapokon álló katonai csoportot, aminek alapköve, hogy a harcosokat megakadályozzák abban, hogy Líbiából átmenjenek Szíriába. Mindemellett olyan csoportokkal lépett kapcsolatba, amelyek támogatták ideológiai hátterüket. Ezen elvek közé a következők tartoztak:

• Líbiát egy újabb területévé tegyék a kalifátusnak;
• enyhítsék a nyomást Szíria és Líbia területén annak érdekében, hogy befolyásuk elérjen egészen a Szaharáig, valamint a Földközi- tengerhez;
• hozzáférésük legyen fegyverekhez, amelyeket más konfliktusos területekre tudnak tovább szállítani.

Az ISIS első legfontosabb bázisa 2013-ban alakult meg Derna városában. Ezen területet több nagyszabású támadásra is felhasználták az évek során. Az egyik ilyen cselekmény során nyugati turistákat és keresztény egyiptomiakat gyilkoltak meg, aminek okán több ország is katonai akciót szeretett volna végrehajtani ellenük, ám az Európai Unió több országa és az Amerikai Egyesült Államok inkább a diplomáciai lépések mellett döntött. Ennek legfőbb oka az volt, hogy el szerették volna kerülni, hogy egy esetleges beavatkozást következően az ISIS a nemzetközi szereplők által bevitt fegyverekhez hozzájusson. AZ ISIS folyamatosan terjeszkedett az ország partszakaszán, egyik legnagyobb nyeresége Szurt városa, amely előzőleg az Al-Káida kezében volt. Ahogy az ISIS hatalma egyre jobban nőtt és terjedt a térségben, az Al-Kaidából egyre többen csatlakoztak át, mivel fontosnak számított az, hogy melyik szervezetnek van a legnagyobb befolyása. Líbiában az ISIS sose ért el akkora nagyságot mint Szíriában, ennek ellenére egy ideig úgy tűnt, hogy uralkodó szerepet fog elnyerni az országban. Ám mégis kevesebb emberük volt Líbiában, mint Szíriában, aminek oka az volt, hogy drasztikus módszereik sokak számára már nem voltak elfogadhatóak.

Finanszírozásuk is sokkalta csekélyebb volt, mint bármelyik másik országban, ahol jelen voltak. Legnagyobb bevételük a Líbiai Központi Bankból való lopásból származott, valamint Irakból és Szíriából érkezett támogatás. Legnagyobb hibájuk a pénzügyi területen, hogy nem sikerült olajkutakat szerezniük, amiből folyamatos bevétel származhatott volna. Az ISIS 2015-ben érte el tetőpontját Líbiában, mivel több kikötőváros és Szub-Szaharai terület felett szerzett uralmat, valamint több fegyveres támadást is sikerült végrehajtania az országban, amelyeknek nagy sokkhatásai voltak.

Az ISIS „bukása” annak volt köszönhető, hogy túlságosan radikális volt- nemcsak az állammal, hanem a többi csoporttal szemben is, valamint érzékeny volt a külső fegyveres támadásokra. Az egyetlen oka annak, hogy ennyi ideig kitartottak, a líbiai belpolitikai krízisnek volt köszönhető. 2016-ra szinte teljesen visszahúzódtak a NATO támadások következtében, és a többi iszlám csoport sem támogatta őket a továbbiakban. 2017 közepére elvesztették Szurt bázisuk feletti irányítást is és nemcsak Líbiában, hanem Irakban és Szíriában is párhuzamosan érte őket a veszteség. A szervezet sok tagja szétszéledt a környező országokba és a mai napig is vannak olyan támadások, amik visszakövethetők a líbiai ISIS-hoz. Annak ellenére, hogy elvesztette pozícióját, a bűncselekmények rendszerébe sikerült beágyazódnia Líbiában, elsősorban az embercsempészet és a drog kapcsán, ami az új pénzügyi forrását is jelentette egyben, így nem lehet kijelenteni azt, hogy teljesen eltűnt volna az országból.

Jelenleg az ISIS még mindig hálózattal rendelkezik az országban, megvannak továbbra is a kapcsolatai a líbiai belpolitikai vezetőkkel, az embercsempészettel nagy összegekre tehet szert, mindemellett az erre létrehozott utak azt is biztosítják számára, hogy fegyvereket és harcosokat tudjon vinni Európába. Mivel az ISIS megtiltotta az ottani harcosoknak, hogy Szíriába menjenek, nagy valószínűséggel a környező országokban vannak szétszóródva. Az ISIS az egyik olyan terrorszervezet Líbiában, amely a legjobban képes arra, hogy a politikai, gazdasági és társadalmi válságokat kihasználja, esetlegesen tovább szítsa a helyzetet saját nyeresége reményében.

A következő terrorszervezet, amelyről mindenképpen említést kell tenni egy Líbiáról szóló elemzésben az Anszar as-Saría. Iszlamista csoport, akiket az Al-Káidához lehet kötni. Céljuk a saría törvények bevezetése Líbiában. Felemelkedésük szintén a 2011-es polgárháborúhoz köthető, mivel ezután Líbiának nem volt működő kormánya, így törzsi és fegyveres csoportok irányítottak azt. Kezdetben LIFG (Líbiai Iszlám Harccsoport) néven, 1995-ben alakult meg olyan líbiaiak által, akik Afganisztánban harcoltak a szovjet erők ellen. A 2001-es terrortámadások után az ENSZ világszerte betiltotta a LIFG-t mivel az al-Kaida részeként tartotta számon. A céljuk az volt, hogy megdöntsék a Kadhafi rezsimet és iszlám vezetés kerüljön az ország élére. Alapvetően nem osztotta az Al-Kaida elveit, miszerint az ellenség a messze lévő Amerikai Egyesült Államok.

Ahogy az Al-Kaida folyamatosan alakította ki szárnyait a szomszédos országokban, az LIFG végül csatlakozott hozzájuk és 2006-ban felvette az Anszár as-Saría nevet. Innentől kezdve közös elvek alapján dolgoztak együtt. 2012-es feltételezések szerint több, mint 300 tagja az Al-Kaidának Líbiában található. Első publikus megjelenésük egy felvonulás volt 2012-ben Bengáziban, ahol 200 furgonnal és nagy fegyverarzenállal vonultak végig az utcákon. 2017-ben bejelentették, hogy nagy veszteségeket követően feloszlanak.

Említést szükséges tenni továbbá az AQIM-ról (Al-Qaeda in the Islamic Maghreb), amely az algériai polgárháborúból nőtte ki magát. 1998-ban alakult meg „Csoport a megtérítésért és harcért” néven. Katonai és politikai célpontjai egyaránt voltak, majd 2006-ban szintén hűséget fogadott az Al-Kaidának és 2007-től AQIM néven működött tovább. Ez volt az első transznacionális dzsihadista jelenlét a térségben, és bár Líbiában kisebb létszámmal van jelen mint máshol, mégis fontos logisztikai pontnak számít az ország. Ennek oka abban kereshető, hogy Líbia Európa kapujában van, és egyben az utat jelenti a két kontinens között.

Az Al-Kaidához való csatlakozás után az AQIM átvette a szélsőséges ideológiát és háborút hirdetett minden külföldi ellen a térségben. Eszközei leginkább a helyi kapcsolatok kihasználása és a fegyveres nyomás gyakorlása. Finanszírozásukat emberrablásokból oldják meg, ahol váltságdíjakat kérnek: 2012-ben vélhetőleg az összjövedelmük 90%-t tette ez ki.

Összefoglalóként elmondható, hogy Líbiában a Nemzeti Egyetértés Kormánya (GNA), a Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) és a nem állami szervek közötti konfliktusok megakadályozzák azt, hogy elegendő eszközük legyen a terrorizmus elleni harchoz. Mindennek ellenére a GNA-nak az évek során sikerült több letartóztatást és kiiktatást végrehajtania, ám ezek nem akkora volumenűek, amelyek tényleges változást lennének képesek hozni. A GNA együtt dolgozott az Amerikai Egyesült Államokkal is és tovább folytatta feladatát, miután az utóbbi kivonult Líbiából.

Líbiának nincsenek jelentős lépései a nem állami szereplők akadályoztatására, ám annyit tesz, hogy bűncselekménynek minősít minden fellépést, ami a nemzetbiztonságot fenyegeti. Ebbe a körbe tartozik a terrorizmus, annak promotálása, valamint az ezzel kapcsolatos pénzügyi cselekmények. Annak ellenére, hogy a GNA felvenné a harcot a terrorizmus ellen, a nem megfelelő irányítás és a szűk földrajzi hatáskör miatt nem tud sikerrel járni, mivel csak azon a területen tud bármiféle nyomást gyakorolni, ami felett van irányítása is. Líbia az Európához való közelsége miatt mindig is nagy szerepet fog játszani a terrorista cselekmények során. A választások megtartása talán az első lépését jelenthetné a líbiai helyzet stabilizálásának.

Írta: Takács Anna

Kiemelt kép forrása: flickr.com

A Líbiai terrorszervezetek bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Újabb, hamis Covid-igazolásokat és PCR-teszteket gyártó bűnszervezetet lepleztek le az ukrán hatóságok Kárpátalján – adta hírül az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

A közlemény szerint a négyfős hamisító csoport saját titkos nyomdát üzemeltetett, amelyben hamis dokumentumokat – nemzetközi Covid-igazolásokat és PCR-teszteket – állítottak elő. Körülbelül egy évig folytatták ezt az illegális tevékenységet, amellyel több százezer hrivnyát (1 hrivnya 11,65 forint) kerestek. A klienseiket egy helyi egészségügyi intézményben dolgozó tettestársuk hajtotta fel nekik.

Az országban már több, Covid-igazolásokat és PCR-teszteket hamisító csoportot lepleztek le, és Kárpátalján sem ez volt az első. December közepén az ukrán határőrség számolt be arról, hogy a megyében az egyik határátkelőnél folyt illegális kereskedelem ilyen dokumentumokkal. Akkor a hálózat felderítésében közösen vett részt a határőrszolgálat csapi és lvivi (lembergi) részlege, valamint az ungvári járási rendőrkapitányság. A hamis iratok darabjáért ötven eurót kértek az elkövetők.

A Kijev megyei rendőrség pedig kedden számolt be arról, hogy december 28. és január 3. között a kijevi Boriszpil nemzetközi repülőtéren 19-en mutattak be hamisnak látszó Covid-igazolást.

Ukrajnában szerdára az eddig azonosított koronavírusos fertőzöttek száma 4571-gyel 3 682 659-re, az elhunytaké 273-mal 96 709-re nőtt. Az aktív betegek száma eközben több mint négyezerrel 94 157-re csökkent. Az elmúlt napon 1366 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteget szállítottak kórházba.

A legfrissebb adatok szerint valamely oltás mindkét dózisát eddig 13 835 698-an adatták be maguknak a mintegy 42 millió lakosú országban, további 912 624-en pedig még csak az első adagot vették fel. Harmadik – kiegészítő, illetve emlékeztető – oltást eddig 12 312-en kaptak. Kedden 102 478 embert oltottak be.

The post Kárpátalján Covid-igazolásokat hamisító bűnszervezetet lepleztek le appeared first on .

A kazah rendvédelmi szervek 13 tagja meghalt, és 353 megsebesült Almatiban a tüntetőkkel lezajlott összecsapásokban – közölte a Habar-24 tévécsatorna a városi parancsnokságra hivatkozva.

Az idézett dokumentum szerint az egyik halottat lefejezték. A rendőrség korábban azt is közölte, hogy az összecsapásokban a hatósági beavatkozás nyomán több tucat “rendbontó” is meghalt.

A kirgiz hadsereg tagjai a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete békefenntartó missziójának részeként csak a stratégiai létesítmények védelmére küldhetők Kazahsztánba. Ezt már Erbol Szultanbajev, a kirgiz államfő sajtótitkára jelentette be. Hozzátette: a kirgiz katonák nem vesznek részt semmilyen harci tevékenységben a szomszéd országban.

A kirgiz képviselők határozatképtelenség miatt ugyanakkor nem dönthettek, mert elnapolták a rendkívüli ülést, ahol megvitatták volna a katonák Kazahsztánba küldését egy békefenntartó misszió részeként. Erről a parlamenti adminisztráció tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget. “A rendkívüli ülésre csak körülbelül negyvenen gyűltek össze” – tette hozzá a parlamenti hivatal szóvivője. A kirgiz törvények szerint a csapatok külföldre küldéséről a törvényhozás dönt. A kilencven fős parlamentben egy ilyen döntéshez legalább hatvan képviselő szavazata szükséges. Csütörtökön a kirgiz alakulatok Kazahsztánba küldésének mintegy húsz ellenzője sztrájkőrséget állított a parlament épülete előtt. A kirgiz külügyminisztérium közlése szerint a helyi hatóságok megkezdték azoknak az állampolgáraiknak a kimenekítését Kazahsztánból, akik vissza akarnak térni hazájukba.

Egy másik közép-ázsiai állam, Tádzsikisztán kész segítséget nyújtani Kazahsztánnak az országban kialakult fenyegetés elhárítására a KBSZSZ keretében – közölte az ország külügyminisztériuma.

Emomalii Rahmon tádzsik elnök kifejezte országa hajlandóságát arra, hogy teljesítse a Kazahsztánban fennálló fenyegetettség felszámolásával, a szervezetben viselt tagsággal járó kötelezettségeket. Az államfő telefonbeszélgetést folytatott Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel, aki a szervezet soros elnöke – számolt be a tádzsik elnök sajtószolgálata. Az örmény külügyminisztérium csütörtöki közleményében aggodalmának adott hangot azon hírek miatt, amelyek szerint terroristacsoportok hatoltak be Kazahsztánba, és meggyőződését fejezte ki, hogy politikai problémákat nem lehet erőszakkal megoldani.

A KBSZSZ-t hat volt szovjetköztársaság, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország alkotja. A kazahsztáni művelet az első éles bevetése a szervezetnek, amely eddig csak közös hadgyakorlatokat tartott. Ezzel egy időben a Türk Államok Szervezete (a korábbi Türk Tanács) egy közleményben tudtul adta, hogy a szervezet kész támogatást nyújtani a kazah kormánynak és az ország népének.

A 2009-ben alakult Türk Tanács a mai török nyelvű államokat egyesítő nemzetközi szervezet, melynek fő célja a tagok közötti átfogó együttműködés fejlesztése. A szervezet Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Törökországból és Üzbegisztánból áll, Magyarország és Türkmenisztán pedig megfigyelőként vesz részt benne.

The post Kazah tüntetések: rengeteg a halott és sebesült mindkét oldalon appeared first on .

A Fővárosi Törvényszék újból elrendelte annak a három férfinak a letartóztatását, aki a gyanú szerint előre kitervelten és aljas indokból megölt egy volt labdarúgót – jelentette be a Fővárosi Főügyészség. A gyanúsítottak áldozata Katzenbach Imre egykori MTK-s futballista.

Az eljárás jelenlegi adatai szerint egy vállalkozás vezetői azzal bízták meg az egyik gyanúsítottat, hogy ölesse meg a sértettet, aki több mint félmilliárd forinttal tartozott nekik. A megbízók attól is tartottak, hogy “a cégükkel szemben már megindult büntetőeljárás során” a sértett terhelő vallomást tehet rájuk – áll a főügyészségi közleményben.

Az emberölés végrehajtásával meggyanúsított két férfi cselekménye társtettesként, előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölésnek minősülhet, míg harmadik társuké felbújtóként, előre kitervelten és aljas indokból elkövetett emberölés megállapítására alkalmas. Ezek a cselekmények akár életfogytiglannal is büntethetők – írták.

Az elsőfokú bíróság december 21-én a gyanúsítottak letartóztatását megszüntette és nyomkövető eszközzel ellenőrzött bűnügyi felügyeletüket rendelte el, ám az ügyészég ez ellen fellebbezett.

Másodfokon a Fővárosi Törvényszék szerdán újból elrendelte a gyanúsítottak letartóztatását egy hónapra. A törvényszék nem értett egyet az elsőfokú bírósággal abban, hogy nem áll fenn a nyomozás, a bizonyítás megnehezítésének veszélye.

Korábbi sajtóhírek szerint az áldozat Katzenbach egykori MTK-s labdarúgó lehet, akit az úgynevezett Eclipse-ügyben több mint egy évtizede köröztek a hatóságok, és akkor nyomtalanul eltűnt, a holttestét pedig 2020 őszén találták meg Baranyában.

Az Eclipse-ügy 2010 március közepén robbant ki. A Vám- és Pénzügyőrség sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy Katzenbach Imre megalapozottan gyanúsítható bűncselekményben való aktív részvétellel, ugyanis mintegy félmilliárd forint került a bankszámlájára. A hatóságok szerint a 2005 és 2009 között nagy értékű informatikai, gépkocsik eredetiségvizsgálatára és biometrikus útlevelek elkészítésére kiírt közbeszerzési pályázatokon nyerő Eclipse vezetői a tízmilliárdos nagyságrendű árbevétel után fizetendő áfa mértékét jogellenesen csökkentették, így a cég több mint egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be.

The post Újból letartóztatták a Katzenbach Imre megölésével gyanúsított három férfit appeared first on .

Tavaly 7186 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, csak az utolsó negyedévben kétezer alkalommal. Több mint nyolcvanan életüket vesztették, és tavaly is több mint húszan haltak meg szén-monoxid-mérgezés miatt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője, hozzátéve azt is: több helyen vannak már érzékelők, ami segíti az emberéletek és az értékek mentését.

Dóka Imre azt írta: 2021-ben több mint 125 ezer négyzetméternyi otthon égett le; ez akkora terület, mint két nagyobb bevásárlóközpont. A lakástüzekben 86 ember vesztette életét, csak decemberben 14-en. A tűzoltók 546 ember életét mentették meg, 588-an szereztek kisebb-nagyobb sérüléseket, többségük füstmérgezés miatt. A legtöbb, tragédiával végződő lakástűz Pest és Hajdú-Bihar megyében, valamint Budapesten volt – emelte ki.

Közleménye szerint a 2021-ben keletkezett lakástüzek eloltásához 6500 munkaórára volt szükség, összesen 14 087 tűzoltóautót riasztottak ilyen esethez. A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 337 lakástűz után indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban nyílt láng használata, dohányzás, elektromos meghibásodás, illetve a fűtési rendszer hibája vezetett tűzhöz.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 7186 tűzzel érintett otthon közül csak néhány helyen volt füstérzékelő, holott – mint kiemelte – ezek a berendezések már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek, a riasztás után még van idő cselekedni, a kisebb tüzet eloltani; a tűzoltókat is hamarabb lehet értesíteni, akik így több értéket tudnak megmenteni.

Dóka kitért arra is, hogy évről évre több ingatlanban van szén-monoxid-érzékelő, ennek is betudható, hogy egyre több ilyen esethez riasztják a tűzoltókat. Tavaly több mint ezer alkalommal hívták szén-monoxiddal összefüggő esethez a tűzoltókat, hiszen az érzékelők a legkisebb koncentráció esetén is jeleztek. Ezzel a gyors reagálással 43 ember életét sikerült megmenteni. Valamilyen fokú mérgezést 261-en szenvedtek, 21-en életüket vesztették. A legtöbben Budapesten, Győr-Moson-Sopron és Csongrád-Csanád megyében. A legsúlyosabb eset 2021 júniusában történt, amikor egy négytagú család vesztette életét szén-monoxid-mérgezésben Budapest VI. kerületében. Az áldozatok között két gyermek volt – idézte fel a helyettes szóvivő.

Megjegyezte: minden nyílt lánggal működő fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak. A tragédiák elkerülése érdekében megfelelő levegő-utánpótlást kell biztosítani a fűtőeszköz és vízmelegítő környezetében, és célszerű a készülékek közelében, fejmagasságban egy szén-monoxid-érzékelőt telepíteni – írta közleményében Dóka.

The post OKF: tavaly több mint hétezer lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat appeared first on .

Egy férfi egymillió forintot fizetett azért, hogy két bűntársa megverje és kirabolja volt barátnőjét. Mindhármuk ellen vádat emeltek — jelentette be a Fővárosi Főügyészség.

A vád szerint a 39 éves férfi először azzal bízta meg egy ismerősét és annak barátnőjét, hogy kövessék és figyeljék volt párját, majd később rávette őket arra is, hogy támadják meg, bántalmazzák és rabolják ki – közölték.

A felbujtó 300 ezer forintot ígért egy 28 éves férfinak, hogy figyelje, kövesse volt barátnőjét, mert szakításuk óta haragudott rá, és meg akarta akadályozni, hogy új párkapcsolata legyen. A sértett megfigyeléséhez a fiatalabb férfi 26 éves barátnője is csatlakozott.

A felbujtó később azzal is megbízta két társát, hogy támadják meg a sértettet a lakásán, kötözzék meg, súlyosan bántalmazzák és rabolják ki. A felbujtó különféle elkövetési módokat is ajánlott volt barátnője testi-, és pszichikai bántalmazásához, és a végrehajtásért egymillió forintot ígért.

A támadók 2020. július 13-án magukat futárnak kiadva a sértett lakásához mentek, amikor a sértett ajtót nyitott, a férfi belökte a lakásba, ököllel megütötte, barátnője pedig megkötözte. A férfi betömte a nő száját, és egy vállfatartó vascsővel ütlegelte őt. Ezután az elkövetők a lakásban összeszedett értékekkel távoztak, magára hagyva a megkötözött, vérző áldozatot, aki súlyos sérüléseket, csonttöréseket szenvedett.

A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség felfegyverkezve elkövetett rablás, személyi szabadság megsértése, súlyos testi sértés és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra és mindhárom vádlottra végrehajtandó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta – áll a közleményben.

The post Kiraboltatta, megverette volt barátnőjét egy férfi, vádat emeltek ellene appeared first on .

Csökken az amerikaiaknak a Szövetségi Nyomozó Irodába (FBI) vetett bizalma — állítja a Rasmussen közvélemény-kutató.

Az ezer valószínű választó megkérdezésével, december végén telefonon készített kutatás szerint 2020 májusában még a megkérdezettek hatvan százaléka volt kedvező véleménnyel a bűnüldöző szervről, míg most ez az arány már csak 46 százalék; köztük 15 százalék, aki úgy válaszolt, hogy nagyon kedvező a véleménye az FBI-ról. A relatív többség, 47 százalék véleménye negatív a szervezetről; 26 százalék egyenesen azt mondta, hogy nagyon rossz a véleménye az FBI-ról. A kutatás hibahatára három százalék. (Az elemzés nem reprezentatív. A -szerk.- megj.)

A Breitbart hírportál a kutatásból azt emeli ki, hogy a valószínű szavazó amerikai állampolgárok 46 százaléka egyetért azzal a megállapítással, hogy az FBI Joe Biden “személyes Gestapója”. A kijelentést Roger Stone, Donald Trump előző elnök korábbi tanácsadója tette. Mint fogalmazott, az FBI élén “politikai verőlegények” csoportja áll, akik Biden “személyes Gestapójaként” használják a hivatalt. Ezzel még a demokrata párti szavazók harminc százaléka is egyetért. A republikánusok között csaknem a megkérdezettek kétharmada értett egyet a megállapítással, és a politikailag nem elkötelezett válaszadók között is 47 százalék azok hányada, akik így gondolják.

A kutatás szerint Christopher Wray FBI-igazgató megítélése is romlott. Jelenleg a megkérdezettek mindössze 26 százaléka véli úgy, hogy Wray függetlenül vezeti a nyomozó irodát, és ötven százalék azt gondolja, hogy Biden befolyásolja a döntéshozatalban. Wrayt egyébként 2017-ben Trump nevezte ki az FBI élére. Nem sokkal kinevezése után még fordított arányokat mutattak a felmérések; 2017 májusában 53 százalék tartotta az igazgatót függetlennek, és 26 százalék gondolta azt, hogy az elnök irányítja.

A relatív többség szerint egyébként Wray nem végez se jobb, se rosszabb munkát elődjeinél. A felmérés szerint a megkérdezettek 37 százaléka van ezen az állásponton. 25 százalékuk szerint rosszabb FBI-igazgató, mint elődei, és mindössze 10 százalékuk véli úgy, hogy jobban végzi a dolgát, mint a hivatal korábbi első emberei.

A Breitbart azt írja, hogy politikai irányultság szerint nagy eltérés figyelhető meg az FBI megítélésében. A demokrata párti szavazók 63 százalékának kedvező benyomása van a nyomozó irodáról, míg a republikánus szimpatizánsok és a nem elkötelezettek 38, illetve 35 százaléka van így ezzel. Az ö körükben 56 és 57 százalék az FBI-ban nem bízók aránya.

A felmérést azt követően készítette a Rasmussen, hogy novemberben szülők tömegei tiltakoztak – a többi között a washingtoni Capitolium épülete előtt is – amiatt, hogy kiskorú gyermekeknek a szülők tudta nélkül a homoszexualitásról tartottak “érzékenyítő” foglalkozásokat egyes iskolákban. A tüntetések után Merrick Garland igazságügyi miniszter arra utasította az FBI-t, hogy figyelje meg a tüntető szülőket. Az ügyben Garland minisztert meghallgatásra idézték be a kongresszusba.

The post Állítólag csökken az amerikaiak FBI-ba vetett bizalma appeared first on .

A Szegedi Törvényszéken szerdán előkészítő ülésen tárgyalták annak a férfinak az ügyét, aki álmukban megpróbálta megölni korábbi élettársa rokonait, köztük egy gyereket tavaly a Csongrád-Csanád megyei Apátfalván.

A 36 éves tótkomlósi férfit több ember, részben 14. életévét be nem töltött, részben védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével vádolják.

A férfi több alkalommal bántalmazta, illetve megfenyegette korábbi élettársát – emiatt jelenleg is büntetőeljárás folyik ellene -, a nő ezért anyaotthonba költözött, amelyről azonban nem tájékoztatta a vádlottat. Ezért a férfi tavaly január 20-án este ittasan megjelent a nő rokonainak apátfalvi otthonában, és kérte, hogy ott maradhasson éjszakára. Ezt a sértettek elutasították, a bejárati kaput lelakatolták, valamint a kutyát is elengedték.

A vádlott – miután többször is hívogatta telefonon korábbi élettársa fivérét – éjszaka visszatért az épülethez, bemászott az udvarra, és bement az házba. Az ingatlanban a nő testvére, annak élettársa és közös gyermekük egy ágyban aludt. A vádlott hozzájuk lépett, azt kiáltotta, hogy “megölöm a fiadat, meghaltok”, majd egy késsel az alvó gyermek felé szúrt.

A gyermek édesapja a kiabálásra felébredt, és a szúrást sikerült a kezével fölfognia, míg a gyermeket édesanyja kirántotta az ágyból. A vádlott ezután többször megszúrta az édesapát, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett. Életét csak a rokonai nyújtotta elsősegély, és az elvégzett műtétek mentették meg. Végül az édesanya kiabálására a másik szobában alvó egyik hozzátartozó felébredt, és sikerült megfékeznie a vádlottat, aki elmenekült a házból.

Az ügyészség a vádlottal szemben a bűnösség beismerése esetére 15 év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta, amelyből nem bocsátható feltételes szabadságra. A bíróságra kéz- és lábbilincsben elővezetett férfi elismerte, hogy megszúrta korábbi élettársa fivérét, azt azonban tagadta, hogy a gyereket is meg akarta ölni. Az ügyben a bíróság ezért tárgyaláson fog dönteni.

The post Gyereken akart bosszút állni, már csak a büntetés mértéke kérdés appeared first on .

Zord

A múlt évben 1028 körözött embert fogott el, illetve eltűnés miatt keresettet talált meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) – közölte a bűnügyi főosztály célkörözési osztályvezetője.

Farkas László őrnagy elmondta: a keresett emberek jelentős többségét valamilyen bűncselekmény miatt körözték. Hozzátette, hogy 2020-ban mintegy 830 körözött embert fogtak el.

Az osztályvezető felidézte, 2004 februárjától hozták létre a célkörözési osztályt annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegyék a munkát. Ismertetése szerint valamennyi kerületben van önálló körözési előadó, akikkel együttműködve – általában kéthetes felderítő munka után – közös akciókat tartanak, jellemzően egyszerre három kerületben.

Az egynapos akciók során 40-50 embert is elfognak – jegyezte meg. Közlése szerint a felderítések során nyílt módszerekkel dolgoznak, de titkos információgyűjtést is alkalmaznak. Farkas elmondta: a körözési munka túlmutat Budapest határain, sokszor országhatárokon is, hoztak már haza keresett embert például az Egyesült Királyságból, Németországból, Ukrajnából és a Dominikai Köztársaságból is.

Együttműködnek a megyei kapitányságokkal, a Készenléti Rendőrséggel és – a feltehetően erőszakos, fegyveres bűnözők esetében – a Terrorelhárítási Központtal is. Az őrnagy elmondta, munkájuk a bűnözők elfogása mellett a felnőttkorú eltűntek megtalálására irányul, de számos esetben nyújtottak már segítséget eltűnt gyerekek ügyében is.

Farkas László közlése szerint a legtöbb körözött általában a rá kiszabott jogerős büntetés, vagy büntetőeljárás miatt bujkál, de olyanok is nagy számban vannak, akik a rájuk kiszabott pénzbüntetést nem akarják befizetni. Hozzátette: utóbbiak esetében tendencia, hogy amikor a rendőrség megkeresi őket, “hirtelen” befizetik a bírságukat, rendezik a tartozásukat.

Az osztályvezető elmondta: tavaly az öt legkeresettebb elfogott bűnöző között szerepelt a 36 éves K. Gyula, akit emberölésért; a 25 éves lengyel állampolgárságú Damian M., akit hazájában fegyveres rablásért; a 33 éves J. Mihály, akit életellenes bűncselekmény miatt; a 48 éves M. László, akit szexuális erőszak miatt, valamint a 32 éves P. Ádám, akit mintegy százrendbeli vagyon elleni bűncselekmény miatt kerestek.

Farkas László a sajtótájékoztatón videófelvételeket mutatott konkrét elfogásokról, köztük egy vagyon elleni bűncselekmények miatt keresett férfiról, akit Heves megyében fogtak el. Az ő elfogását azért nevezte érdekesnek az őrnagy, mert a testes férfi az ágyneműtartóban próbált elbújni a rendőrök elől, ám nagy hasa miatt nem tudta magára zárni az ágyat.

Olyan eset is volt, hogy egy menekülő körözött a kerítésen akadt fenn – tette hozzá.

A rendőrség honlapján jelenleg 12 809 elfogatóparancs szerepel, eltűnés miatt 2182 embert keresnek.

The post Több mint ezer körözött embert fogott el tavaly a BRFK appeared first on .

A közösségi média a digitalizáció és az információs társadalom korszakában megkerülhetetlen tényezővé vált a XXI. században világszerte. A közösségi oldalak-mint például Facebook, Instagram, Twitter stb.- népszerűsége a 2000-es évek elejétől napjainkig permanens módon növekedett a társadalmakban.

Ennek oka egyrészt, hogy manapság a legtöbben rendelkeznek valamilyen digitális eszközzel- például laptop, okostelefon, tablet stb.- melyek alkalmasak a közösségi média elérésére és annak használatára. Másrészt ezek a platformok olyan lehetőségeket, opciókat kínálnak, mint például videochatelés, telefonhívás, mely funkciókat az emberek a munkahelyükön és a magánéletükben egyaránt könnyedén használhatják. A közösségi média által kapcsolatba léphetünk ismerőseinkkel, barátainkkal, családtagjainkkal, képeket posztolhatunk magunkról, kifejezhetjük véleményünket különböző témákban komment formájában, online csoportokhoz csatlakozhatunk vagy akár mi magunk is létrehozhatunk ilyen jellegű közösséget. A szakirodalmakban nem találkozni két egyforma definícióval a közösségi média meghatározására, melyre a kutatók, szakemberek különböző megnevezéssel hivatkoznak. A teljesség igénye nélkül hivatkoznak rá alternatív média, radikális média, közösségi média, állampolgári média, szabad média, független média, civil média, csináld-magad média, nem nyereségérdekelt média, aktivista média, harmadik típusú média, gerilla média, nyílt média, nonprofit média, illegális média, kalóz média, etnikai média, nem fősodorbeli média elnevezésekkel.

A közösségi oldalak használatához nem feltétlenül szükséges nagyobb szintű informatikai ismeret, átlagos felhasználói tudás elegendő hozzá. A közösségi média használata legtöbbször teljesen ingyenesen igénybe vehető, csak bizonyos funkciókért szükséges fizetni. Napjainkban a legnépszerűbb és a legtöbb felhasználóval rendelkező közösségi platform a Facebook, melyet közel 3 milliárdan használnak. Sokan a közösségi médiát a Facebookkal teszik egyenlővé, mivel ez a világon a legelterjedtebb, legnépszerűbb közösségi oldal, amely természetesen nem fedi a valóságot. A közösségi médián belül megkülönböztethetünk általános, szakmai és speciális közösségi oldalakat. Általános közösségi oldal például a Facebook, Instagram, Twitter. Szakmai közösségi oldalnak tekinthető a LinkedIn, ResearchGate vagy a Google Groups. Speciális közösségi oldal pedig a SecondLife, Active Worlds, There vagy az Open Simulator.

Közösségi média mentális hatásai

A közösségi média használatának jó vagy rossz hatásait nagyon nehéz meghatározni annak összetettsége miatt. Fontos megjegyezni, hogy a közösségi média megjelenése tovább mélyítette a digitális szakadékot a generációk között, mivel az új technológiát nagyrészt fiatalok használják.

1. 1. ábra Legnépszerűbb közösségi média platformok 2021 januárjában (saját szerkesztés, Forrás: We are social)

Egyértelműen tapasztalható jelenség, hogy azok, akik a közösségi média korszakában születtek sokkal többet kommunikálnak az online térben, mint személyes formában. Ennek a folyamatnak azonban számos lélektani és mentális hatása lehet, melyek befolyásolhatják a felhasználók mindennapjait. A közösségi média használata a többi embernek való megfelelési kényszer következtében ronthatja az önértékelést, önképet, testképzavart okozhat, mely lelki betegséghez, depresszióhoz vezethet.

A 18-70 éves Facebook felhasználók esetében felfedték, hogy minél több időt tölt el valaki a közösségi oldalakon, annál magasabb a stressz-szintje és annál rosszabb az életminősége.

2. 2. ábra Közösségi média felhasználóinak megoszlása kor és nem szerint 2021 januárjában (saját szerkesztés, Forrás: We are social)

Labrague 2014-es tanulmányában azzal érvelt, hogy ha valaki sok időt tölt közösségi oldalakon, nagyobb valószínűséggel találkozik negatív megjegyzésekkel, hírekkel, melyek negatív érzelmi állapotot válthatnak ki a felhasználók esetében. Továbbá a túlzott közösségi média használat korlátozhatja a szocializációs időt, személyes interakciókat, melyek a felhasználó mentális egészségét negatívan befolyásolhatják (például: elmagányosodás, szorongás). Fontos leszögezni, hogy a különböző mentális betegségek kialakulásához nem önmagában a közösségi oldalalak használata, hanem ezen platformok felhasználásának módja járulhat hozzá. Az elmúlt 20 évben az öngyilkosságok száma drasztikus mértékben növekedett, különösen az USA-ban a fiatalok és serdülő korúak körében a közösségi média megjelenése után. Egy 2011-es tanulmány ismertette azt a tényt, hogy azon gyerekek körében, akik több időt töltenek a közösségi oldalakon, nagyobb számban volt tapasztalható a különböző mentális egészségügyi problémák megléte és azok kialakulása. Ilyen mentális probléma volt az agresszív viselkedés, rémálmok, alvászavar.

Komoly probléma továbbá az internetfüggőség jelensége is, mely olyan méreteket ölthet, hogy az már hatással van a felhasználó munkavégzésére, iskolai vagy társadalmi működésére és egészségére. A közösségi média függőség az internetfüggőség egy részhalmazát jelenti, vagyis az internetfüggőség tágabban értelmezett fogalom. A széles körben elterjedt közösségi oldalakon (Facebook, Instagram) a jelenség egyre nagyobb problémát jelent. A társadalmi következmények megértése érdekében fontos tisztázni, hogy pontosan mi is okozza a függőséget. Korábbi kutatások szerint a társadalmi, pszichológiai és biológiai tényezők, valamint a közösségi média tartalma okozza a függőség kialakulását, mivel sok felhasználó számára a közösségi oldalak jelentik a menekülőutat a mindennapi stressztől és a valóságtól.

Közösségi média használatának leggyakrabban előforduló veszélyei

A XXI. században a technológiai fejlődés következtében sokféleképpen létesíthető kapcsolattartás, kommunikáció, azonban ennek is megvannak a maga kockázatai, veszélyei. A közösségi média szempontjából az egyik, ha nem a legnagyobb probléma a túlzott információmegosztás. Ez azt jelenti, hogy a felhasználó túl sok adatot oszt meg másokkal, mely számos szempontból súlyos következményekkel járhat. Például, ha megosztjuk minden bizalmas adatunkat (lakóhely, munkahely), akkor különböző célokból (politikai, gazdasági, titkosszolgálati) bárki felhasználhatja ezeket az információkat, melynek következtében könnyedén kiismerhetővé, sebezhetővé válhatunk.

A közösségi média kiváló színtér az információk gyűjtésére, ellopására, melyet a csalók és bűnözők egyaránt alkalmaznak. A közösségi média használatával összefüggésben előforduló veszély az internetes zaklatás kérdésköre. Az interneten keresztül történő zaklatás jellemzőiben nagyrészt megegyezik a hagyományos zaklatással. Az internetes zaklatásnak két fajtáját különböztethetjük meg: közvetlen vagy közvetett módon történő zaklatás. Közvetlen zaklatás esetében az egyoldalú interakció az áldozat felé irányul, míg közvetett zaklatás esetében más személyeken keresztül történik a kapcsolatfelvétel. A közösségi média használatának módja egyénenként különböző, ezért az internetes zaklatás hatása is eltérő lehet a felhasználók körében.

A közösségi média használatából származó leggyakoribb veszélyek vonatkozásában megkerülhetetlen a social engineering, mely az emberi tényező befolyásolására épülő támadási formát jelent. Ennek a támadási módszernek az alkalmazásával a támadók a gyanútlan célszemély manipulálásával igyekeznek hozzáférni egy védett rendszerhez. A social engineeringen belül megkülönböztethetünk humán és IT alapú támadásokat. Az IT alapú támadásoknál fontos megemlíteni az adathalászatot (phishing), mely malwarek segítségével nyújt lehetőséget a támadónak a különböző alkalmazásengedélyek megszerzésére. A humán alapú támadások esetében a jelszavak kitalálásán, feltörésén túlmenően az információgyűjtésnek is fontos szerepe van, melyre kiválóan alkalmas a közösségi média. Ha valaki régebb óta rendelkezik közösségi média profillal, illetve kevésbe figyel a biztonsági beállításokra, könnyebben tudnak róla használható információkat gyűjteni. Egy social engineering támadás röviden úgy néz ki, hogy a támadó kitalál egy történetet (legendát) és egy hamis profillal a célszemély közelébe férkőzik. A kapcsolatfelvétel és a bizalom kiépítése után eljuttat az áldozathoz egy malwaret (ppt, képeslap stb. formájában), amivel annak megnyitásával vagy feltelepítésével további információkhoz férhet hozzá.

A közösségi média használatával kapcsolatban nem hagyhatjuk figyelmen kívül az adatvédelemmel kapcsolatban felmerült problémákat. Az adatvédelmi aggályok azt jelentik, hogy a felhasználó úgy érzi, fennáll a lehetősége annak, hogy visszaélnek személyes adataival, vagy sérülni fog a magánélete. A közösségi médiával kapcsolatban mindig felmerülnek a felhasználók adataival kapcsolatos adatvédelmi kérdések. Ezt a legkönnyebb módon úgy lehet kivédeni, hogy csak azokat az információkat adjuk meg magunkról, melyek feltétlenül szükségesek. Ennek következtében kevésbe kell tartanunk attól, hogy olyan információk kerülnek ki a közösségi oldalunkról, melyek érzékenyen érintenek bennünket. További megoldást jelenthet a jövőben a közösségi oldalakat birtokló cégek számára egy egységes adatvédelmi irányelv kidolgozása nemzetközi szinten, mely tartalmazza azokat az adatvédelmi előírásokat, szabályokat, melyet minden techvállalatnak kötelezően alkalmaznia kell.

A közösségi média megjelenésével megsokszorozódtak és elterjedtek az álhírek (fake news). Az online médiában tapasztalatlan emberek számára nehéz megkülönböztetni a valós híreket az álhírektől. Ebből következően azokban a felhasználókban, akik nem tudnak különbséget tenni a megjelenő hírek valódisága között, az álhírek hamis elvárásokat kelthetnek, negatív irányba befolyásolhatják őket, melyek veszélyeztethetik a társadalmak működését. Az álhírek irányulhatnak személyek, szervezetek vagy akár állam ellen is. Manapság a dezinformáció és dezinformálás fellegváraként Oroszországot szokták megjelölni: Ilyen jellegű akcióra kiváló példa a 2016-os amerikai elnökválasztás, melybe be nem bizonyított tényként Oroszország is beavatkozott, többek között dezinformáció terjesztésével.

Közösségi média és kiberfenyegetettségek

A közösségi média használatával összefüggésben nem mehetünk el szó nélkül a kibertérben jelenlévő fenyegetettségek mellett. Először is fontos tisztázni, mit is értünk pontosan kibertér alatt. A kibertér definícióját nehéz meghatározni, mivel a kutatásokban különböző formában van meghatározva, de talán a legpontosabb definíciója a következő: a felhasználók, eszközök, szoftverek, folyamatok, tárolt vagy átvitel alatt lévő információk, szolgáltatások és rendszerek gyűjtőfogalma, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon számítógép-hálózathoz vannak kapcsolva. A szakirodalom a kiberfenyegetettségeket négy nagy csoportra osztja, viszont a kiberterrorizmus (melyet a hacktivizmussal egyként kezelnek) megjelenésével a kategóriák száma tovább bővülhet majd a jövőben. Beszélhetünk kiberbűnözésről (cyber crime), kiberkémkedésről (cyber espionage), hacktivizmusról és kiberhadviselésről (cyber warfare).

3. 3. ábra Kiberfenyegetettségek alakulása 2021 szeptemberében (saját szerkesztés, Forrás: Hackmageddon)

A kiberbűnözés röviden olyan illegális cselekmények összességét jelenti, mely a támadó számára anyagi haszonnal kecsegtet. A hacktivizmus és kiberterrorizmus, habár fogalmilag eltérő tevékenységet jelent, számos közös jellemvonással bír: mindkettő vonatkozásában kisebb létszámú, decentralizált csoportok által elkövetett műveletekről beszélhetünk, melynek elsődleges célja a médiafigyelem megszerzése, ezen keresztül pedig ideológiájuk, hitvallásuk terjesztése. A kiberkémkedés vonatkozásában a legfontosabb cél az állami vagy nem állami szereplők által működtetett információs rendszerekben tárolt adatok, információk megszerzése. A kiberhadviselés pedig olyan tevékenységet jelöl, mely az államok közötti konfliktusokban jelenik meg, mely esetben a szembenálló felek informatikai eszközök, technológiák alkalmazásával támogatják akár a konvencionális hadviselés, akár az önálló tevékenységeik működését.

A közösségi média használatával kapcsolatban akkor beszélhetünk kiberfenyegetettségről, ha konkrétan az állami közszektor és szervei ellen irányul valamilyen formában elkövetett támadás, mely esetben fontos szerepet játszott a közösségi oldalakon történő jelenlét. A közösségi média megjelenésével rendkívüli módon felértékelődött és megerősödött a nyílt forrású hírszerzés jelentősége (Open Source Intelligence-OSINT). A nyílt forrású hírszerzés röviden olyan hírszerzési formaként határozható meg, mely esetében az információszerzés legális eszközökkel, mindenki számára elérhető (publicly available) forrásból történik. Ez az információszerzési forma a különböző titkosszolgálati szervek által gyakran alkalmazott módszer az adott személy, szervezet felderítésére. A közösségi média a terrorszervezetek számára is új lehetőségeket, perspektívákat nyitott, mivel ezeken az oldalakon tudnak tagokat toborozni, propagandájukat terjeszteni. A közösségi oldalakon sok esetben megtalálható szinte minden információ a felhasználóról a teljesség igénye nélkül: fotó, társadalombiztosítási szám (vagy annak egy része), teljes név, születési dátum, tanulmány, munkahely, munkacím és telefonszám, családi képek, gyermekek és családtagok neve, az egyén otthoni címe és telefonszáma, rendszeresen látogatott, kedvelt helyei, jövőben tervezett kirándulások, nyaralások dátumai és részletei. Ezen információkat pedig teljesen önként közöljük magunkról, amelyek sok esetben súlyos kockázatot hordozhatnak magukban. Egy kibertámadás esetében például a kiberbűnöző számára tudva a pontos munkahelyünket, munkatársnak álcázva magát megtudhat fontos információkat vagy olyan tranzakciót kérhet, mellyel anyagi kárt okozhat a felhasználó számára.

A közösségi médiára jellemző, hogy az ott megjelenő tartalom folyamatosan változik a felhasználóknak köszönhetően. A közösségi média megjelenésével megjelent és elterjedt a különböző rosszindulatú szoftverek (malwarek) használata. Ebbe a kategóriába sorolhatóak a vírusok, férgek (worm), kémprogramok (spyware), agresszív reklámprogramok (adware), a rendszerben észrevétlenül megbúvó, egy támadónak kiemelt jogokat biztosító eszközök (rootkit), és a globális méreteket öltő zsarolóvírusok (ransomware). A közösségi média vonatkozásában a legtöbb esetben a felhasználó tudtán kívül küldi el ismerőseinek a sok esetben rövidített URL-be bujtatott káros szoftvert, mely következtében más felhasználónak akaratán kívül okoz károkat.

Összességében megállapítható, hogy a közösségi média annak minden pozitív tulajdonságával együtt számos kockázatot hordoz magában. Ezen veszélyek megakadályozására, megelőzésére megoldást jelenthet a felhasználók biztonságtudatosságának erősítése, valamint az alapszintű digitális műveltség elősegítése. Szervezetek esetében az iránymutatások, politikák, biztonsági szabályzat kidolgozása segítheti a kockázatok kialakulásának elkerülését. Biztosak lehetünk abban, hogy a közösségi média szerepe tovább fog erősödni a társadalmakban, ezért ezek a kockázatok még inkább aktuálisak lesznek a jövőre nézve.

 

Irodalomjegyzék:

• Kovács L. (2018). A kibertér védelme. Dialog Campus Kiadó
• Sasvári P. (2020). Informatikai rendszerek a közszolgálatban I. Dialog Campus Kiadó

Írta: Ésik Béla

Kiemelt kép forrása: flickr.com

A A közösségi média használatának kockázatai bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A hivatásos rendvédelemben szolgálatot teljesítők január 1-jétől tíz százalékos illetményemelésben részesülnek, emellett az arra jogosultak egyszeri, hathavi fegyverpénzt is kapnak – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Kontrát Károly hivatalos közösségi oldalán közzétett videójában azt mondta, az emeléssel a kormány a rendvédelmieknek a kiegyensúlyozott közrend és közbiztonság fenntartása érdekében kifejtett eredményes teljesítményét, a koronavírus-járvány megfékezésében és következményeinek enyhítésében tanúsított kiemelkedő helytállását és az illegális migráció elleni küzdelemben teljesített szolgálatát ismeri el.

A tízszázalékos kiegészítő juttatás a rendvédelemben hivatásos jogviszonyban foglalkoztatottak részére alanyi jogon jár. Az államtitkár hozzátette: a kormány rendeletet hozott arról is, hogy a hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő, egyszeri szolgálati juttatásban is részesül, a fegyverpénzt február 15-éig kifizetik az arra jogosultaknak.

A rendőrök, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a terrorelhárítás, az idegenrendészet, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a belső bűnmegelőzés és felderítés szervezeteiben foglalkoztatottak számára kifizetésre kerülő összeg idén meghaladja a 227 milliárd forintot, az intézkedéscsomag 55 653 embert érint.

“Magyarország előre megy, nem hátra a rendvédelem hivatásos állományának megbecsülésében is” – tette hozzá Kontrát.

The post Kontrát: idén tízszázalékos illetményemelésben részesülnek a rendvédelemben dolgozók appeared first on .