Biztonságpolitika

A NATO keleti szárnyának megerősítése fokozza a feszültséget a biztonság szférájában – véli Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

“Látjuk az észak-atlanti szövetség által kiadott nyilatkozatokat a csapaterősítésről, valamint az erőknek és eszközöknek a keleti szárnyra való átcsoportosításáról. Mindez a feszültség növekedését okozza” – mondta a szóvivő.

“Felhívom a figyelmet arra, hogy mindez nem amiatt történik, amit mi, Oroszország teszünk. Mindez amiatt történik, amit a NATO, az Egyesült Államok tesz, és az általuk terjesztett információk miatt” – tette hozzá erősen elferdítve az igazságot a szóvivő.

“A NATO-val kapcsolatban jól mondta valaki: ha kalapács van a kezedben, az még nem jelenti azt, hogy minden probléma szög. A NATO nyelve a fenyegetések és a katonai nyomásgyakorlás nyelve. Ebben nincs semmi újdonság” – mondta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn az Interfax hírügynökségnek, a szövetség döntését kommentálva.

“A NATO legjobban úgy tudna hozzájárulni az Ukrajna körüli helyzet javításához, ha felszólítaná +partnerét+ a minszki intézkedéscsomag teljes körű és haladéktalan végrehajtására, valamint ha radikálisan felülvizsgálná a Kijevnek szánt segélyprogramokat, amelyek csak megerősítik az ottani hatóságok bizonyosságát abban, hogy büntetlenül követhetnek el bűncselekmények a saját népük ellen, és olyan illúziót keltenek, mintha a konfliktus megoldásának lehetne egy katonai forgatókönyve” – tette hozzá a miniszterhelyettes.

Peszkov “információs hisztériakeltéssel” vádolta meg a szövetséget és Washingtont. Kérdésre válaszolva “nagyon magasnak” és “a korábbinál magasabbnak” nevezte a fenyegetettség szintjét azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna “provokációt” követhet el a Donyec-medencében. Rámutatott, hogy az ukrán hadsereg jelentős erőket és eszközöket vont össze a délkelet-ukrajnai szakadár területek határán.

A Kreml szóvivője megerősítette, hogy Moszkva a héten várja az Egyesült Államok és a NATO írásba szedett válaszát a biztonsági garanciákat sürgető javaslataira. Kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy ezeket a válaszokat az orosz fél nyilvánosságra fogja-e hozni. Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a dokumentumokat helyes lenne publikálni.

Peszkov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök szükség esetén ismét kapcsolatba lépjen egymással. Szavai szerint Oroszország “agresszív környezetben” él, és a NATO-országok részéről “barátságtalan” kijelentések hangzanak el irányában. Kay-Achim Schönbach, a német haditengerészet lemondott parancsnokának azt a kijelentését, miszerint az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím sohasem fog visszatérni Ukrajnához, annak a jeleként értelmezte, hogy “nincs minden veszve, és vannak még képzett, komoly emberek, akik képesek a valóságról gondolkodni, és akik megpróbálják megérteni a dolgok valódi állását”.

“Fake newsnak” és “provokációnak” nevezte azokat a híradásokat, amelyek szerint Oroszország csökkentené az EU-ba irányuló gázexportját, ha újabb szankciókat vezetnének be ellene. Mint mondta, Moszkva a kelet-nyugati szembenállás legnehezebb pillanataiban is megbízható partner volt. Ugyancsak hazugságnak minősítette azt a közlést, amely szerint Hszi Csin-ping kínai elnök arra kérte Putyint, hogy ne támadja meg Ukrajnát, amíg a pekingi olimpia tart.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte, hogy a NATO-tagországok az Ukrajna körül kialakult helyzet miatt készenlétbe helyezik erőiket, az elrettentés és a védelem fokozására több hajóval és vadászgéppel erősítik meg a NATO kelet-európai szárnyát.

The post Kreml: fokozza a feszültséget a NATO keleti szárnyának megerősítése appeared first on .

Az átlagosnál hidegebb időjárás miatt fokozottan ügyelni kell a biztonságos munkavégzésre, a téli körülményekből fakadó egészségi ártalmak megelőzésére – hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca közleményében.

A közleményben Bodó Sándor hozzátette, a tartósan alacsony hőmérséklet megnöveli a kültéri munkavégzés kockázatait. A szabadban dolgozókat – lehetőleg fűtött helyiségben eltölthető – pihenőidő és meleg tea biztosításával kötelesek védeni munkáltatóik.

A nagy hidegben végzett munka elsősorban a szövetek helyi lehűlése, az ebből fakadó fagyási sérülések miatt lehet veszélyes. A hidegnek kitett testtájakon, főként a végtagokon, orron, fülön védekező mechanizmusként érösszehúzódás, érszűkület alakul ki, amely azonban káros következményekkel is járhat. A rendkívül hideg környezet fáradtságot okozhat, fokozhatja a kar, láb remegését, csökkentheti a kéz szorítóerejét, mindezek balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is vezethetnek – ismertette a közleményben az államtitkár.

A hideg munkakörnyezet kedvezőtlen hatásai miatt elsősorban a szabadban végzett fizikai munka (például: fakitermelés, építőipari kivitelezés, útépítés, -burkolás, -tisztítás, szemétszállítás) során kell különös gondot fordítani a munkavállalók védelmére. Megfelelő óvintézkedések nélkül a szélsőséges időjárási körülmények közötti munkavégzés a hőegyensúly felborulása miatt fokozatosan kimerülést és úgynevezett hidegártalmakat okozhat.

Kiemelték, az egészségkárosító kockázatok miatt a sérülékeny csoportba tartozó fiatalkorúaknak és várandós nőknek hideg munkakörnyezetben dolgozniuk tilos.

Jogszabály alapján hidegnek minősülő munkahelyeken munkaszervezéssel kell biztosítani az óránként öt-tíz perces (szélsőségesen hideg időjárásnál akár hosszabb) pihenőidő beiktatását. A pihenőidőt a munkavállalóknak a környezethez képest melegebb (lehetőleg fűtött, komfortzónába eső hőmérsékletű), megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen kell eltölteniük. A fűtőtesteket úgy kell kiválasztani és elhelyezni, hogy azok ne veszélyeztessék a dolgozók egészségét és biztonságát. Nyílt égésterű gázkészülékek (például pb-palackkal üzemelő “szieszta kályhák”, hősugárzók) közvetlen természetes szellőzés nélküli vagy alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, gépjárművek belső terében nem alkalmazhatók – olvasható az ITM közleményében.

A hidegnek minősülő munkahelyeken a higiénés követelmények betartásával meleg (50 fokosnál magasabb hőmérsékletű) teát is biztosítani kell a munkavállalóknak. A dolgozókat hideg elleni védőeszközzel, védőruhával (például meleg sapka, kesztyű, téliesített védőkabát vagy -mellény, bélelt munkavédelmi bakancs) is el kell látni. Közúti forgalom mellett, mozgó gépjárművek környezetében végzett munkáknál láthatóságról mellénnyel, fényvisszaverő csíkokkal kell gondoskodni.

Huzamosabb időn keresztül a szabadban tartózkodva a végtagok, ujjak mozgatásával élénkíthetik az emberek a vérkeringést, ezzel emelve a test hőmérsékletét. A járművezetőknek és gyalogosoknak is tekintettel kell lenniük a havas, jeges, csúszós útviszonyokra. A munkavédelmi oktatásnál a veszélyforrások és a megelőző intézkedések mellett arra is emlékeztetni kell a munkavállalókat, hogy figyeljenek, vigyázzanak egymásra.

Hangsúlyozták, bármilyen panasz, rosszullét, sérülés esetén a tevékenységet azonnal hagyják abba, haladéktalanul kérjenek munkahelyi elsősegélynyújtást vagy orvosi ellátást. Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni!

The post ITM: így védhetők ki a téli munkavégzés veszélyei appeared first on .

Elutasította a varsói kerületi bíróság a NEXTA nevű fehérorosz Telegram-csatorna alapítója, Szcjapan Pucila kiadatására vonatkozó minszki kérelmet, mégpedig azzal az indokkal, hogy senkit sem lehet “nem létező igazságügynek” kiadni.

Fehéroroszország 2020 novemberében nyújtotta be a kiadatási kérelmet. Pucilát a minszki hatóságok több bűnüggyel, köztük államellenes összeesküvés és tömeges zavargások szervezésével vádolták meg.

A varsói bíróság úgy döntött, hogy a fehérorosz beadvány egyértelműen elutasítandó. Az ítéletet azzal indokolták, hogy nem lehet egy személyt kiadni “olyan igazságügyi rendszer szerveinek, amely nem is létezik”, ráadásul “olyan államnak, amely ténylegesen nem állam”.

Aláhúzták: az Európai Unió tagállamai szempontjából Fehéroroszországnak jelenleg nincs törvényes kormányzata. Minszk csak azért kéri “egy teljesen ártatlan állampolgár kiadatását, mert az illető a pszichopata diktátortól eltérő nézeteket vall” — fogalmaztak az indoklásban.

A Pucila által alapított NEXTA csatornát a fehérorosz legfelsőbb bíróság 2020 októberében szélsőséges médiumnak nyilvánította. A lengyelországi menedékjoggal rendelkező Pucila mellett a fehérorosz állambiztonsági bizottság (KGB) a csatorna korábbi főszerkesztőjét, Raman Prataszevicset is a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek listájára helyezte.

Prataszevics tavaly májusban kapott nemzetközi figyelmet, amikor a fehérorosz hatóságok pokolgépes fenyegetésre hivatkozva minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát. A gép fedélzetén utazó Prataszevicset ezután letartóztatták.

The post Varsói bíróság: Fehéroroszország ténylegesen nem állam appeared first on .

Vádat emeltek négy férfi ellen, aki a vádhatóság szerint 2011-ben 23,5 tonna rézhulladékot zsákmányolt, amely a vontatóval és a pótkocsival együtt akkor 52 millió forintot ért — közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közölte: a Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a vádlottak közül egy 57 éves férfi kamionsofőrként dolgozott az ügyben érintett XIV. kerületi cégnél. 2011 áprilisában elhatározta, hogy megszerzi a már hosszabb ideje a telephelyen álló, rézhulladékkal megpakolt kamiont és a rakományát.

A rablás végrehajtásával megbízta egy – külön eljárásban az ügy miatt korábban már jogerősen elítélt – kamionsofőr ismerősét. Elmondta neki, pontosan hol található a telephely, azon belül a kamion és a jármű kulcsa, valamint azt is, hogy mikor van szolgálatban az a biztonsági őr, akitől – életkora miatt – a legkisebb ellenállás várható. A rablással megbízott kamionsofőr a bűncselekmény végrehajtásába bevonta két régi ismerősét, egy 45 és egy 49 éves férfit – áll a közleményben.

Az 57 éves férfi eközben felvette a kapcsolatot egy 48 éves ismerősével, aki – a bűncselekményről tudva – egy tanyán szerzett helyet a rézhulladék tárolására.

A három maszkos férfi 2011. április 27-én éjjel behatolt a XIV. kerületi telephelyre. Ketten átmásztak a kerítésen, és ártalmatlanították az őrkutyákat, majd berúgták a portásfülke ajtaját és a kapunyitóval beengedték harmadik társukat. Ezután földre teperték a biztonsági őrt, székhez kötözték, és vascsővel fenyegetve megszerezték tőle a kamion indítókulcsát. Mivel nem tudták a járművet beindítani, egy másik vontatóból kiszerelték az akkumulátort és azt tették a lemerült helyére. Ezután a vontatóval és rakományával – mintegy 23,5 tonna rézhulladékkal – elhagyták a telepet. A biztonsági őr könnyebben megsérült.

Később vontatót cseréltek – a járművet a réz tárolásáról is gondoskodó 48 éves férfi bocsátotta a rendelkezésükre -, és a tanyára hajtottak.

Néhány nappal később a szállítmányt egy IV. kerületi MÉH-telepre vitték, ahol egy még ismeretlen személy a rézhulladékért húszmillió forintot fizetett nekik. A réz elkövetéskori értéke negyvenmillió, a vontatóé és a pótkocsié pedig 12 millió forint volt.

A Fővárosi Főügyészség különösen nagy értékre elkövetett rablás bűntette miatt emelt vádat három férfi ellen. A negyedik, a pótkocsi és rézhulladék elrejtésében, majd eladásában közreműködő társuk ellen pénzmosás a vád.

A vádhatóság fegyház-, illetve börtönbüntetés kiszabását, pénzbüntetést, valamint vagyonelkobzást is indítványozott – ismertette a főügyész.

The post Ötvenmilliós rézrablás miatt vádat emeltek több ember ellen appeared first on .

Az Egyesült Államok kész szövetségeseivel és partnereivel együtt határozottan reagálni, ha Oroszország tovább támadja Ukrajnát – erősítette meg Joe Biden amerikai elnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése alkalmával.

A Fehér Ház közleménye szerint Biden hangsúlyozta “az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.” Mint írják: az amerikai elnök kiemelte, hogy az Egyesült Államok több mint félmilliárd dollár fejlesztési és humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának az elmúlt évben, és mérlegeli, hogy további gazdasági támogatást nyújtson a kelet-európai országnak.

Biden világossá tette, hogy bár “a nagykövetségen dolgozó személyzet családtagjai távoztak Ukrajnából, de az Egyesült Államok kijevi külképviselete továbbra is nyitva áll és teljes mértékben ellátja feladatát.”

A Fehér Ház közlése szerint a vezetők megvitatták az európai biztonság érdekében tett közös diplomáciai erőfeszítéseket, Biden elnök pedig “kifejezte az Egyesült Államok támogatását a normandiai formátumú konfliktusrendezési erőfeszítések iránt.” Az amerikai elnök kifejezte reményét, hogy a felek január 26-i elköteleződése a 2020 júliusi tűzszünet feltételei melletti segít csökkenteni a feszültséget és előmozdítani a minszki megállapodások végrehajtását – áll a közleményben.

A normandiai formátumú egyeztetések a Donyec-medencei válság békés, tárgyalásos rendezésére jöttek létre. Az úgynevezett normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – 2015 februárjában hozta tető alá a minszki megállapodásokat, de azok maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára.

Zelenszkij a beszélgetést követően, a Twitterre írt rövid bejegyzésében úgy fogalmazott: “Megbeszéltük a közelmúltbeli diplomáciai erőfeszítéseket a deeszkaláció érdekében, és megállapodtunk a jövőre vonatkozó közös lépésekről.” Az ukrán elnök hozzátette: megköszönte Bidennek a katonai segítséget, valamint szó esett Ukrajna pénzügyi támogatásának lehetőségeiről is.

The post Biden: az Egyesült Államok kész szövetségeseivel és partnereivel együtt határozottan reagálni appeared first on .

A XV. és XVIII. század közötti boszorkányüldözéseket elítélő állásfoglalást szavazott meg nagy többséggel a katalán autonóm parlament ülésén.

Az elfogadott határozat a történelmi emlékezet helyreállítását, a boszorkányság vádjával igazságtalanul bíróság elé állított és kivégzett több száz nő rehabilitálását célozza. A dokumentum felszólítja az önkormányzatokat, hogy vizsgálják felül utcajegyzékeiket, és “történelmi jóvátételként” közterületek viseljék olyanok nevét, akik ennek a “nőellenes üldözésnek az áldozatai” lettek.

A katalán parlament döntésével szorgalmazza egy akadémiai tanulmány elkészítését is, amely “a nemi szempontok figyelembevételével” vizsgálja a boszorkányüldözéseket. Az állásfoglalás a Sapiens tudományos folyóirat által “Nem boszorkányok voltak, nők voltak” címmel indított kampány nyomán született meg.

Katalónia volt az egyik első olyan régió Európában, ahol boszorkányperek indultak, 1424-ben itt fogadtak el először olyan törvény, amelyben bűncselekménynek minősítették a boszorkányságot, azonban a büntetés nem máglyahalál, hanem akasztás volt.

The post Jobb későn… elítélte a boszorkányüldözéseket a katalán parlament appeared first on .

A lengyel szejm határozatában arra szólította fel a NATO és az Európai Unió tagállamait, hogy határozottan reagáljanak az Ukrajnát “az Oroszországi Föderáció részéről fenyegető agresszióra”.

A 460 tagú alsóház 456 képviselője szavazott a határozat mellett, az egyetlen ellenszavazatot az ellenzéki Konföderáció egyik szélsőjobboldali képviselője adta le.

Az ellenzéki Baloldal frakciója és a szejm elnöksége által benyújtott tervezetek alapján kidolgozott határozatban a képviselők leszögezik: Oroszország magatartása Ukrajnával szemben fegyveres konfliktus és Európa destabilizálása komoly kockázatát rejti magában.

A képviselők felhívják a NATO- és EU-tagállamok kormányait, hogy nyújtsanak sokoldalú támogatást “a háború veszélyével szembesülő” Ukrajnának. A válság egyik megnyilvánulásának nevezik a határozatban a Moszkva által az európai országokra az energiaellátás terén kifejtett nyomást. Ebben az összefüggésben ellenzik az orosz-német gázvezeték, az Északi Áramlat-2 üzembe helyezését.

A lengyel képviselők – mint írják – a XX. századi történelmi tapasztalatokra hivatkozva kötelességüknek tartják felszólítani szövetségeseiket, hogy szolidaritásuk jeleként tegyenek olyan lépéseket, amelyek megakadályozzák fegyveres konfliktus kitörését Európában.

A szejm határozatában kiáll Ukrajna szuverenitása és területi sérthetetlensége mellett, és hangsúlyozza: az ország előtt nyitva kell állnia az EU- és a NATO-tagsághoz vezető útnak, Ukrajna joga a csatlakozáshoz elvitathatatlan.

The post A szejm határozatban szólította fel a NATO-t és az EU-t Ukrajna támogatására appeared first on .

Csehországnak is érdeke új NATO-csapatok telepítése a szövetség keleti szárnyán, ezért ebből Prágának is ki kellene vennie a részét – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a cseh közszolgálati hírtelevízióban (CT24), miután Brüsszelben tárgyalásokat folytatott Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával.

“Ilyen alakulatok felállítása, elsősorban reális katonai képességek kialakítása Csehország biztonságát is szolgálná” – jelentette ki Lipavsky. “Bízom abban, hogy Csehország megtalálja a módját, hogyan járuljon hozzá hatékonyan a már meglévő struktúrák megerősítéséhez” – tette hozzá. Megjegyezte: Csehország konkrét bekapcsolódásáról e kezdeményezésbe egyelőre korai beszélni, mert az erről szóló vita még nem befejeződött be.

A cseh kormány a napokban döntött arról, hogy mintegy négyezer ágyúlövedéket ajándékoz Ukrajnának 37 millió korona (544 millió forint) értékben. A kormány mérlegeli, hogy milyen további segítséget tudna még nyújtani Kijevnek – fejtette ki a miniszter.

A cseh hírtelevízió szerint Ivan Korcok szlovák külügy- és Európa-ügyi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy a NATO mérlegeli katonai alakulatok elhelyezését Szlovákiában is.

“Határozottan elutasítottuk (Stoltenberggel tárgyalva), hogy bárki megmondja nekünk, kit hívhatunk meg országunk területére, és kit nem” – szögezte le Lipavsky. Hangsúlyozta: Csehországnak továbbra is az az álláspontja, hogy az ukrán-orosz feszültség legjobb megoldását a diplomáciai tárgyalások jelentik.

The post Csehországnak is érdeke új NATO-csapatok telepítése a keleti szárnyon appeared first on .

Oroszország Ukrajnával kapcsolatos “jogos aggályainak” orvoslását sürgette Vang Ji kínai külügyminiszter, aki telefonon egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.

A kínai külügyminisztérium honlapjára feltett közlemény szerint Vang felszólította a feleket, hogy őrizzék meg higgadtságukat, kerüljék a feszültségek tovább szítását és a válság kiélezését. Hozzátette: a térség biztonságát nem lehet katonai blokkok megerősítésével vagy terjeszkedésével biztosítani.

Oroszország december közepén egy kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek mellett arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be katonai együttműködését a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

A kínai külügyminiszter szerint Oroszország “jogos biztonsági aggályaira” megoldást kell találni.

Az amerikai vezetés azzal vádolja Moszkvát, hogy Ukrajna megszállására készül, miután mintegy 100 ezer orosz katonát állomásoztatnak az ukrán határ közelében.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Blinken egy esetleges orosz invázió globális biztonsági és gazdasági kockázataira figyelmeztette Vang Jit. Az amerikai külügyminiszter úgy foglalt állást, hogy a feszültségek enyhítése és a diplomáciai lépések jelentik a leginkább felelősségteljes utat.

A Global Times című kínai lap portálján megjelent beszámoló szerint a feszültségekkel teli amerikai-kínai kapcsolatok egyes kérdéseiről is szó esett a beszélgetés során. Vang Ji sürgetőnek nevezte, hogy az Egyesült Államok felhagyjon a jövő héten megkezdődő pekingi téli olimpiai játékok “megzavarásával”. Washington a Kína északnyugati részén élő ujgurokkal szembeni emberi jogi sérelmek miatti tiltakozásul nem küld diplomáciai képviselőket az eseményre. Kína rendszeresen tagadja az emberi jogi vádakat. A kínai külügyminiszter óva intette amerikai hivatali kollégáját attól is, hogy Washington tovább “játsszon a tűzzel” Tajvant illetően.

Az amerikai külügyminisztérium közleményéből pedig kiderült: a beszélgetésben a felek arról is egyeztettek, hogy hogyan fejlesszék tovább a kétoldalú kapcsolatokat Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök novemberi virtuális tanácskozását követően, egyebek mellett a klímaváltozás terén.

The post Peking az Ukrajnával kapcsolatos orosz aggályok orvoslását sürgette Washingtonnál appeared first on .

Jó esély van arra, hogy a NATO Magyarországra telepítse DIANA védelmi innovációs programjának több elemét, a végső döntések legkésőbb a nyárig megszülethetnek – mondta az innovációs és technológiai miniszter.

Palkovics László közölte, a DIANA három szintből épül fel. A lebonyolításért felelős diplomáciai főhadiszállást, a különböző koncepciók előremenetelét segítő akcelerátori feladatokat, valamint az egyes technológiák tesztelését lehetővé tevő környezetet valamelyik NATO-tagállamba telepítenék.

Hozzátette, hogy bár sok ország jelentkezett, jelzésértékű, hogy elsők között Magyarországra érkezik kétnapos terepbejárásra az új típusú biztonsági kihívásokért, egyúttal az innovációért felelős főtitkárhelyettes, David van Weel.

Arra a kérdésre, mi a gyakorlati jelentősége, ha magyarországi bázisa lesz a DIANA programnak, Palkovics elmondta, a főhadiszállást tekintve diplomáciai, az akcelerátori és a teszttevékenységnek viszont konkrét tudományos és gazdasági haszna is van, hiszen elindít egy olyan folyamatot, hogy más NATO-tagállamokból Budapestre vagy éppen Zalaegerszegre jönnek majd cégek.

A belföldi szereplőknek kiváló lehetőségeik vannak a nemzetközi mezőnyben, ugyanis a NATO által preferált nyolc terület közül az adatvezérelt technikával, a mesterséges intelligenciával, az autonóm eszközökkel és a szuper-számítástechnikával kifejezetten magas szinten foglalkoznak Magyarországon – ismertette a miniszter.

A DIANA védelmi innovációs programban a magyar szerepvállalás egyértelmű elismerést jelentene, egyben a nyugati szövetségi rendszer elmélyülését mutatná. “Magyarországot komolyan veszik, például azért is, mert nemcsak teljesíti a vállalt GDP-arányos 2 százalékos hadiipari ráfordítást, hanem ezen felül is hozzá akar járulni a NATO ügyéhez” – fogalmazott a miniszter.

Palkovics a magyar védelmi iparról kiemelte, tartható az 500 milliárd forintos éves kibocsátás elérése 2030-ig, sőt ez az összeg a szektor cégeinek éves forgalmát tekintve az évtized végére megduplázható, és 1000 milliárd forint körüli szinten teljesülhet.

A magyar hadiipar visszaépítésének célja, hogy Magyarország biztonságát, szuverenitását és az európai védelmi képességeit megerősítsék. Mindezek mellett a hadiipar újjáélesztése hozzájárul az ország gazdasági, ipari-technikai fejlődéséhez, az innovációhoz és a munkahelyteremtéshez – jelezte.

Palkovics elmondta, a már zajló hadiipari beruházások költsége 400-500 milliárd forint körül alakulhat. A projektek közül példaként említette, hogy rövidesen indul a lőszerüzem kivitelezése Várpalotán, ahol lesz még egy robbanóanyag-gyár is. Zalaegerszegen tető alatt van a gyárépület, márciusban indul a technológiafejlesztési ütem, jövő év elején kezdik a Lynx harcjárművek gyártását. Kaposváron pedig a Nurol Makina harcjárműveinek gyártása is elrajtolhat.

“Egyértelműen ki fog derülni 2030-ig, hogy egy jó döntést sikeresen hajtottunk végre a védelmi ipar felélesztésével” – fogalmazott a miniszter.

The post A NATO Magyarországra telepítheti védelmi innovációs programjának több elemét appeared first on .

Az orosz külügybe érkezett Washington válaszával John Sullivan amerikai nagykövet, aki átadta Washington írásos válaszát Moszkva biztonsági garanciaigényeire – közölte az orosz média.

Az orosz diplomáciai tárca megerősítette, hogy a nagykövet, akit Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes fogadott, mintegy fél órát töltött a tárcánál, és az Egyesült Államok írásos válaszával érkezett. Az üzenet tartalmáról részleteket nem hoztak nyilvánosságra.

Oroszország december közepén kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek között arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be a katonai együttműködést a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

Orosz tisztségviselők többször is hangsúlyozták, hogy a tervezet mind a nyolc cikkére részletes írásbeli választ várnak az Egyesült Államoktól.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai parlamenti beszédében kilátásba helyezte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni, ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira, és ha a Nyugat folytatja agresszív irányvonalát.

“Mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszország és polgárai biztonsága feltétlen prioritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk” – hangsúlyozta.

Az orosz diplomácia vezetője kifejezte Moszkva készségét arra, hogy ne hozza nyilvánosságra az amerikai választ, ha erre vonatkozó kérést kap. Leszögezte ugyanakkor, hogy a lényeget ismertetni fogják a nyilvánossággal.

Az orosz javaslatokat a moszkvai külügyminisztérium – a diplomáciai gyakorlatban szokatlan módon – már röviddel az amerikai félhez történt eljuttatásuk után nyilvánosságra hozta, és írásos választ követelt rájuk. A hivatalos indoklás szerint ezt azért tette, mert az orosz fél becsapva érezte magát amiatt, hogy a kilencvenes években kapott szóbeli ígéretek ellenére a NATO-t több körben bővítették keleti irányba.

Andrej Turcsak, az orosz parlament alsóháza (duma) elnökének első helyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára szerdán sürgette, hogy Moszkva szállítson fegyvert a délkelet-ukrajnai szakadároknak, hogy képesek legyenek feltartóztatni “Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agresszióját”.

Nyugati országok az elmúlt hetekben többször is Ukrajna elleni háború előkészítésével vádolták meg Oroszországot, amit Moszkva visszautasított. Több NATO-tagállam bejelentette, hogy csökkenti kijevi nagykövetségének állományát, és szankciókat helyezett kilátásba az orosz agresszió esetére.

Moszkva biztonsági garanciaigényekkel fordult a NATO-hoz is, amelyekre jelentések szerint hamarosan szintén megérkezik az írásos válasz.

The post Az orosz külügybe érkezett Washington válaszával az amerikai nagykövet appeared first on .

Csehország mintegy 4000 ágyúlövedéket ajándékoz Ukrajnának 37 millió korona (544 millió forint) értékben – döntött a cseh kormány.

“Együttműködésünk Ukrajnával hosszú távú, támogatjuk a demokráciához vezető útján. A politikai és diplomáciai eszközök mellett konkrét támogatást is nyújtani tudunk, amelynek bizonyítéka ez a lőszeradomány. Ezt fontos szolidaritási gesztusnak tartjuk” – nyilatkozott Jana Cernochová, védelmi miniszter a kormányülés után újságíróknak.

A tárca közlése szerint Csehország 4006 darab, 152 milliméteres ágyúlövedéket küld az ukránoknak ajándékként.

“A segítséget a kijevi kormány kérte. Az ajándék célja hozzájárulni Ukrajna védelmének megerősítéséhez, miután Oroszország nagy katonai erőket összpontosított az ukrán határ mentén” – jelentette ki Jakub Fajnor kormányszóvivő újságírók előtt.

A 152 milliméteres lövedékeket a cseh hadsereg a DANA nevű ágyútarackokhoz használja. Ez a lövedék azonban már nem lesz használható a cseh hadsereg új, Franciaországból beszerzett ágyúiban, amelyek 155 milliméteres lövedékeket igényelnek. Ilyen kaliberű ágyúkat használ a legtöbb NATO-ország hadserege is.

The post Csehország több ezer ágyúlövedéket ajándékoz Ukrajnának appeared first on .

Megkezdődik kedden a 186 kilométer hosszú acélfal építése a lengyel-fehérorosz határon – jelentette be a lengyel határőrség szóvivője.

Az előkészítő munkálatok már hosszabb ideje tartanak, kedden átadják a terepet a kivitelezőknek – mondta el Anna Michalska szóvivő a PAP hírügynökségnek.

A korábban ismertetett tervek szerint a mozgásérzékelőkkel és kamerákkal felszerelt, 5,5 méter magas acélfal az év közepére készül majd el. A beruházás összértéke megközelítőleg 1,35 milliárd zloty (mintegy 106,7 milliárd forint). Michalska január elején az utóbbi harminc év történetében a lengyel határőrség előtt álló legnagyobb logisztikai kihívásnak nevezte a projekt megvalósítását.

A határakadály építéséről Varsó a tavaly augusztustól erősödő migrációs nyomás hatására döntött. Az egész 2021-es évben a lengyel-fehérorosz határszakaszon 39 714 határsértési kísérlet történt, míg egy évvel korábban 88 esetet regisztráltak.

A határátlépési próbálkozások száma az utóbbi hetekben csökkent. Vasárnap húsz ilyen esetet regisztráltak, ezeket viszont továbbra is erőszak kíséri a menekültek és az őket kísérő fehérorosz egyenruhások részéről – jelentette a lengyel határőrség.

A tavaly októberben eddigi csúcspontjára ért migrációs nyomás miatt a Fehéroroszországgal határos térségben március elejéig belépési tilalom van érvényben. Az ott élő lakosok és egyéb kivételeket képező személyek mellett a tilalom nem vonatkozik a határőrség engedélyével rendelkező újságírókra sem.

The post Megkezdődik a vasfüggöny építése a lengyel-fehérorosz határon appeared first on .

A NATO nem köt az alapelveivel ellentétes kompromisszumot, ilyen alapelv, hogy minden nemzet szabadon dönthet a biztonságáról, illetve az, hogy a katonai szövetségnek képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A NATO-főtitkár Pekka Haavisto finn, és Ann Linde svéd külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően hangsúlyozta: Finnországnak és Svédországnak független nemzetként joga van ahhoz, hogy minden befolyás nélkül szabadon döntsön biztonsági berendezkedéséről.

Az ukrán határ közelében tapasztalt orosz csapatösszevonás okozta feszültséggel kapcsolatban a főtitkár azt mondta, az európai biztonságot fenyegető fejlemények miatt a NATO, valamint Finnország és Svédország együttműködése fontosabb, mint valaha. A folytatódó orosz csapatmozgás valós veszélyt hordoz magában – szögezte le. “A NATO arra szólítja fel Oroszországot, hogy a feszültség csökkentése érdekében válassza a diplomácia útjait” – tette hozzá Stoltenberg.

The post Stoltenberg: minden nemzet szabadon dönthet a biztonságáról appeared first on .

Az Északi-sark az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet kapott. Mára nemcsak a régióban található országok realizálták a térség stratégiai jelentőségét. Más, a régión kívüli országok is elkezdtek azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy milyen lehetőségeik vannak az övezetben. Ezen országok közül az egyik legjelentősebb Kína.

Az Egyesült Államok a 2019-es Védelmi Minisztérium Arktiszi Stratégiája című dokumentumban kiemelten foglalkozik az Északi-sarkon megjelenő kínai jelenléttel. A tanulmány kiemeli, hogy Kína mint új szereplő jelent meg, azzal az igénnyel, hogy részt vegyen a régió kormányzásában. Ennek része az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés vagy más néven az Új Selyemút, amely lehetőséget ad az arktiszi régiót összekötni saját szélesebb stratégiai érdekeivel.  Ennek egyik jele, hogy Kína „Arktisz közeli állam” jelzővel illeti magát (míg az Egyesült Államok nem is ismeri el, hogy létezne ilyen). A stratégia attól tart, hogy Kína alá fogja aknázni a régió nemzetközi normáit és jelentős kockázata van annak, hogy a globálisan ismert, gazdasági téren ragadozó viselkedése az Arktiszon is meg fog jelenni. Jelen cikk azokat a kérdéseket járja körül, hogy mi az az „Arktisz-közeli állam”, milyen stratégiai érdekei vannak Kínának az övezetben és mennyire valósak az Egyesült Államok félelmei.

A kínai figyelem a terület iránt már több, mint egy évtizedes. Míg 2012-ben még sikertelenül próbálkozott a kínai Huang Nubo területet vásárolni Izlandon  és 2014-ben a Svalbard (Spitzbergák) szigetcsoportban, azonban már sikeresen tudott jelentős földterületet vásárolni a norvég Tromsø területén szintén 2014-ben. 2013-ban Kína megfigyelői státuszt kapott az Arktiszi Tanácsban négy másik ázsiai állammal együtt. A következő stratégiát meghatározó kijelentés Hszi Csin-ping főtitkártól származott, aki egy 2014-es ausztráliai beszédében kijelentette, hogy Kína „sarkköri nagyhatalom” (polar great power) akar lenni. Ezt követően pedig hivatalosan is megjelent az Északi-sark Kína Új Selyemút tervében, melynek egyik első lépése volt az orosz-kínai kooperációban létrejövő Zarubino kikötő felfejlesztéséről szóló megállapodás. Ennek célja az volt, hogy a projekt végére évi 60 millió tonna árut legyen képes fogadni a kikötő és a program első fázisa 2018 szeptemberében el is indult.

Kínai stratégia

A Kína Arktiszi Szakpolitikája egy viszonylag rövid dokumentum, amely bemutatja Kína arktiszi helyzetértékelését és céljait. A stratégia bevezetője számba veszi az aktuális helyzetet, beleértve a zóna jogállását is. Azt állapítja meg, hogy azon államoknak, melyek a régión kívülre esnek, nincs területi szuverenitásuk, azonban joguk van tudományos kutatásokhoz, hajózáshoz, átrepüléshez, halászathoz és tengeralatti kábelek és vezetékek fektetéséhez. Ezen jogok az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményéből és az általános nemzetközi jogból vezethetőek le. Az Északi-sark helyzetének értékelésében a jogi helyzet mellett kitér az éghajlatváltozásra is. Ez lehetőséget ad a hajózási útvonalak használatának és az erőforrások kitermelésének fellendülésére. Ebben a környezetben határozza meg magát mint „Arktisz-közeli Állam”. Ezen fogalom az Arktiszi Tanács 1996-os alapításáról szóló Ottawai Deklarációra utal, amelyben a nyolc alapító tag (Egyesült Államok, Oroszország, Finnország, Norvégia, Svédország, Dánia, Izland, Kanada) a szervezet megalapítása mellett bevezeti az „Arktiszi Állam” fogalmat, amely kifejezetten ezen nyolc államra vonatkozik. Az „Arktisz-közeli Állam” fogalom az elemzett stratégiában jelenik meg először és arra utal, hogy Kína az egyike azon kontinentális államoknak, amely a legközelebb van a Sarkkörhöz és az Arktisz éghajlati változásai is közvetlen hatással vannak rá. Ezeken felül megjelenik egy harmadik érvelés is, ami arról szól, hogy mivel Kína az ENSZ Biztonsági Tanács tagja, így az ő felelőssége a régióban biztosítani a békét és a biztonságot. Ezen érvelés azért különösen érdekes, mert az elmúlt harminc év azt bizonyította, hogy Kína nélkül is biztosítva volt a béke és biztonság a térségben. Tehát a stratégia egyfelől jogi érveléssel támasztja alá északi tevékenységeit, másfelől ezen új fogalom alkalmazásával.

Ezekre építve Kína a következő célokat fogalmazza meg:

• Megérteni, védeni, fejleszteni az Arktiszt és részt venni a kormányzásában;
• védeni az államok és a nemzetközi közösség közös érdekeit;
• támogatni a fenntartható fejlődést az Arktiszon.

Ezen célok eléréséhez a stratégia a következő feladatokat tűzi ki:

• Az Arktiszi környezetet és annak változását érintő tudományos kutatások támogatása;
• aktívan részt venni mind a környezet védelmében, mind az őslakosok kulturális védelmében;
• a meglévő technológiák felhasználásával hozzájárulni a környezetvédelemhez, az erőforrások felhasználásához és a hajózási utak fejlesztéséhez;
• részt venni az Arktisz kormányzásában a már meglévő nemzetközi intézményrendszer keretében.

A stratégia további részében ezen célokat és feladatokat részletezi, azonban kevés konkrétummal. E konkrétumok elsősorban a gazdasági és nemzetközi kapcsolatokra vonatkoznak. Kiemelendő, hogy Kína minden lehetséges partnerrel szívesen együttműködne az Arktiszi Selyemút kiépítésében, illetve, hogy Kína elkötelezett az együttműködések fenntartásában. Itt kiemeli a stratégia, hogy 2010-ben az Egyesült Államok és Kína felállított egy éves párbeszéd mechanizmust, amely a tengerjogot és az Északi-sark ügyeit érinti. 2012-ben Kína és Izland megkötötte az Arktiszi Együttműködésről szóló Keretmegállapodást. 2013 óta Kína Oroszországgal is párbeszédet folytat az arktiszi kérdéseket illetően. A stratégia azt is kiemeli, hogy Kína nem arktiszi államokkal is folytat dialógust az Északi-sark kapcsán: Az Egyesült Királysággal és Franciaországgal bilaterális, valamint 2016-ban Japánnal és a Koreai Köztársasággal háromoldalú magas szintű párbeszédet folytatott.

Az Arktiszi Selyemút projektek

1. ábra Arktiszi tengeri útvonalak Kína szemszögéből Forrás: Chun, Zhang (2020) China’s ’Arctic Silk Road’ projects, China Dialogue Ocean [online] elérhető: https://chinadialogueocean.net/12569-chinas-arctic-silk-road-projects/ Letöltve:2022.01.15.

A kínai gazdasági érdekek érvényesítésének az egyik legszembetűnőbb eleme a régiót átfogó infrastrukturális fejlesztések támogatása. Fontos aspektusa azonban a befektetéseknek, hogy közülük nem mind szolgál gazdasági érdekeket. Vannak olyan kezdeményezések, amelyek kutatási célokat szolgálnak. Ebben Kína elsőszámú partnere Oroszország, de más szereplők is megjelennek. Ennek első, 2014-es projektje a Zarubino kikötő fejlesztése volt, azonban nem ez az egyetlen. Az első ábrán az Arktiszon áthaladó tengeri útvonalak láthatók kínai szemszögből. Az Arktiszi Selyemút célja, – mint ahogyan az ábrán is látszik – hogy összekösse Kínát Európával.

A kínai támogatású infrastrukturális befektetések közül kiemelendő a Payakha olajmezőn történő orosz-kínai beruházás, amelyről a szerződést 2019-ben kötötte meg a Kínai Nemzeti Vegyészmérnöki Csoport és a Neftegazholding nevű orosz vállalat. A befektetés összértéke 5 milliárd USD. Ezen olajmező az Arktisz egyik legnagyobbika a megközelítőleg 420 millió tonna olajkészletével. Az Arhangelszk mélytengeri kikötő építése szintén egy orosz-kínai együttműködés alapján jönne létre, azonban még csak a tervezési fázisban tartanak, a szerződést 2016-ban írták alá és a tervek szerint az első fázis 2025-re készül el. Szintén az aláírás fázisában van a Kínai-Finn Arktiszi Megfigyelő és Kutató Centrum. A szerződést 2018-ban írta alá a kínai Távérzékelés és Digitális Föld Intézménye és a Finn Arktiszi Űr Központ. Már elkészült kutatási célú projekt a 2016-ban Svédországban épített műhold állomás, amely Kína első ilyen tengerentúli létesítménye. A másik jelentős és már megvalósult kutatási együttműködés eredménye a 2018-ban megnyitott Kínai-Izlandi Arktiszi Tudományos Obszervatórium, melynek feladata a környezeti, éghajlati, geofizikai és biológiai vizsgálatok és megfigyelések.

Kína, mint biztonsági fenyegetés az Arktiszon

A fentiekből az következik, hogy Kína elsősorban békés célokkal közeledik az Arktisz felé. Azonban az Egyesült Államok több alkalommal is felszólalt a Kínai jelenlét ellen, Mike Pompeo pedig a Arktisz-közeli Állam fogalmát „kommunista fikció” jelzővel illette.

Okot adhat a félelmekre, hogy 2015-ben öt kínai hadihajó  belépett az USA területi vizeire és 12 tengeri mérföldre közelítette meg Alaszka partjait, miután közös hadgyakorlatot hajtottak végre Oroszországgal a Japán-tengeren. A nyilvános válasz az USA részéről visszafogott volt, azonban az üzenet egyértelmű, Kína katonai erővel is képes megjelenni az Északi-sarkon. 2015 októberében pedig három kínai hadihajó jószolgálati látogatást tett Dániában, Svédországban és Finnországban.

További aggodalomra adhat okot az is, hogy bár a magas szintű nyilatkozatok egy együttműködő Kína képét próbálják bemutatni, a Brookings Intézet egyik elemzése rávilágít arra, hogy sok esetben a kínai célok megértéséhez ezek vizsgálata nem elég. Talán a legfontosabb megállapítása az elemzésnek, hogy Kína csak nyilvánosan fogadja el az arktiszi rezsimet. Számos kínai forrás arra utal, hogy Peking nem elégedett az aktuális mechanizmusokkal és tart attól, hogy a későbbiekben kiszorítják az arktiszi erőforrások kitermeléséből. Ezen felül hivatalos kínai dokumentumok azt feltételezik, hogy mivel a térség szerepe felértékelődik a jövőben, a nyolc arktiszi állam szorosabb szövetséget köt vagy az Arktiszi Tanácson keresztül erősítik meg a pozíciójukat. Ezen dokumentumok „identitás diplomáciát” javasolnak Kínának és ennek keretében pedig azt, hogy Kína hangsúlyozza „Arktisz-közeli Állam” jellegét. Másik kulcsmegállapítása az elemzésnek, hogy míg azok a kínai dokumentumok, amelyek a nemzetközi nyilvánosságnak szólnak alulértékelik a régióban kitörő fegyveres konfliktus esélyét, addig a kínai katonai dokumentumok az ellenkezőjét állítják. Ezen megállapítás szerint a nagyhatalmi versengés növekedni fog az olyan közös tereken, mint az Antarktisz és az Arktisz, ezért Kína nem zárkózhat el az erő alkalmazásától. Tehát röviden azt lehet mondani, hogy Kína egy olyan Arktisz kialakításában érdekelt, amely nem kizárólag az Arktiszi Államok fennhatósága alá tartozik és ennek eléréséhez az erőszak alkalmazását nem zárja ki.

Orosz-kínai együttműködés akadályai

Az eddig leírtakból az látható, hogy Kína legfontosabb szövetségese a régióban Oroszország. Elég a közös hadgyakorlatokra gondolni, vagy arra, hogy az Arktiszi Selyemút kiépítésében a legfontosabb partner épp Oroszország. Orosz szempontból a kínai befektetések kifejezetten hasznosak, mivel Oroszország stratégiai érdeke a partja mentén futó Északi-tengeri út fellendítése. Továbbá a krími válság egyik következménye, hogy a bevezetett szankciók olyan területekre is kiterjednek, mint az olajipar. Ez elsősorban az arktiszi és tengerfenéki olajfúráshoz szükséges eszközök importját lehetetleníti el, ami többek között azt is eredményezte, hogy a Rosneft-nek több évre el kellett halasztania az arktiszi projektjeit. Az orosz olajcégek erősen függenek az import technológiától és a szankciók az importált eszközök 68%-át érintik, míg a nehezen hozzáférhető olaj kinyeréséhez Oroszországnak az eszközök 50%-át és a szoftverek 80%-át nyugatról kell beszereznie, továbbá a szankciók a pótalkatrészekre is vonatkoznak. A közvetett következmény pedig az lett, hogy így Oroszország kénytelen volt a máshonnan nem beszerezhető alkatrészeket Kínától és Dél-Koreától beszerezni és a Rosneft kínai és indiai tőkét próbált bevonni a projektjeibe.

Másfelől azonban az orosz-kínai együttműködésnek vannak akadályai is. A Rand Corporation elemzői felvetik, hogy Oroszország már évtizedek óta tervez egy Kínával történő háború kirobbanásának esélyével. Erre az orosz Keleti Katonai Körzetben állomásozó szárazföldi erők és az ott tartott nagyszabású hadgyakorlatok is bizonyítékul szolgálnak. Továbbá Oroszország mindig is próbálta korlátozni a nem arktiszi államok megjelenését a térségben. Kína megfigyelő státuszát az Arktiszi Tanácsban is kezdetben ellenezte, amíg meg nem állapodtak, hogy tiszteletben tartják az Arktiszi Államok szuverenitását és azt, hogy négyévente felülvizsgálhassák a megfigyelő státuszát az országoknak. Ennek magyarázata lehet, hogy Oroszország számára az Arktisz stratégiailag mindig is kiemelt szerepet élvezett és történelmileg mindig is elzárt volt a kívülállók számára. Mivel nem voltak egyértelműek Kína céljai a jelentkezéssel és mert Oroszország óvakodott attól, hogy pusztán gazdasági célok miatt vegyenek fel új tagokat, ezeket figyelembe véve egy jelentős törés jelenik meg a két ország álláspontja között. Míg Oroszország azt hangsúlyozza, hogy az Arktisz elsősorban az Arktiszi Államok fennhatósága, ahol ezen államok gyakorolják szuverenitásukat, addig Kína véleménye szerint az Arktisznak nyitottnak kell lennie a nemzetközi közösség minden tagja számára. Ezen álláspontja még csak nem is nevezhető újkeletűnek, mivel Yin Zhuo admirális már 2010-ben úgy fogalmazott, hogy az Arktisz egyik államhoz sem tartozik, hanem az emberiség közös tulajdona és Kínának a lakossága alapján nélkülözhetetlen szerepet kéne játszania ebben a térségben. A régióban történő orosz-kínai szembenállásnak egy jó példája, hogy 2012-ben az orosz határőrök rálőttek, semlegesítettek és elfoglaltak egy kínai hajót, amely illegálisan tartózkodott az orosz kizárólagos gazdasági övezetben. Figyelembe véve, hogy azóta Oroszország még jobban rá lett utalva Kínára, kétséges, hogy ma is előfordulhatna ilyen incidens, de ez a történet is azt mutatja, hogy közel sem lehet felhőtlen kapcsolatról beszélni.

Az Arktisz sajátossága, hogy a régióban található államok elsősorban az együttműködésben érdekeltek. A hidegháború után, bár nem szűntek meg az ellentétek, ezeket mindig tárgyalóasztalnál oldották meg. Az Arktiszi Tanács is ezt a mentalitást tükrözi, mivel a konszenzusos döntéshozatal ellenére is eredményesen tud működni és minden tagállam részéről erős támogatást élvez. Ebben a környezetben Kína csak külső szereplőként tud megjelenni, amin az Arktisz-közeli Állam kifejezés sem tud változtatni. A jövővel kapcsolatban, ha Kína a nemzetközi közösség felé hangoztatott célok elérésében érdekelt, az nem veszélyezteti a régió stabilitását, sőt akár hozzá is járulhat. Azonban, mint ahogy ez a cikk is felveti, a kevésbé erőteljesen hangoztatott céljai már kihívást jelent az Arktisz biztonságára. Jelenleg az Arktisz status quo-ja, hogy elsősorban az Arktiszi Államok gyakorolják szuverenitásukat a nemzetközi joggal összhangban. Figyelembe véve, hogy ezen térség jelentősége évről évre nő, a kínai revizionista politika könnyen válthatja ki azokat a lépéseket, amiktől tartanak, így könnyen önbeteljesítő jóslattá válhatnak. További veszélye a kínai revizionista politikának, hogy ezzel elveszítheti a legfontosabb szövetségesét is a régióban, Oroszországot. Tehát kijelenthető, hogy Kína válaszút előtt áll az Arktisz kapcsán. Ha elfogadja az aktuális nemzetközi rendet, jelentős szövetségesévé válhat az Arktiszi Államoknak, mivel az Északi-sark infrastrukturális fejlesztése kifejezetten költséges. Azonban, ha revizionista politikát kezd folytatni és valóban az erőszak alkalmazásától sem riad vissza, az veszélyt jelenthet az Arktiszon uralkodó békére.

Írta: Szalkai Patrik

Kiemelt kép forrása: flickr.com

A Kína stratégiai érdekei és jelenléte az Arktiszon bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Románia a NATO védelmi és elrettentő képességének magas szinten tartását szorgalmazza, és kész további szövetséges csapatokat befogadni az ukrán válság kapcsán – hangsúlyozta Klaus Iohannis államfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését követően.

A fegyveres erők, titkosszolgálatok és stratégiai ágazatok vezetőiből álló nemzetbiztonsági testület azért ült össze, hogy megvitassa a Fekete-tenger kiterjesztett térségében és a NATO keleti szárnyán kialakult biztonsági helyzetet, döntsön a Románia reakcióképességének javítását célzó intézkedésekről,, számba véve a válság esetleges katonai, gazdasági, energetikai következményeit, illetve egy ellenőrizetlen menekültáradat lehetőségét – mutatott rá Iohannis, megjegyezve, hogy Romániának több mint hatszáz kilométernyi közös határa van Ukrajnával.

“Az Oroszország által előidézett biztonsági válság nemcsak Ukrajnáról, a Fekete-tenger térségéről és még csak nem is kizárólag az európai biztonságról szól, hanem az egész euro-atlanti térség biztonságára kihat. Ezért ebben a helyzetben fontos, hogy mind a NATO, mind az Európai Unió szintjén egységről és szolidaritásról tegyünk tanúbizonyságot” – hangoztatta Iohannis.

A román elnök elítélte az európai biztonsági rendszer megváltoztatására irányuló (a NATO Kelet-Európából történő kivonulását sürgető) orosz követelést, és ismételten üdvözölte Joe Biden amerikai, illetve Emmanuel Macron francia elnök bejelentését, miszerint mindkét stratégiai szövetséges kész további csapatokat küldeni Romániába, válaszul a térség biztonságát fenyegető fejleményekre.

Iohannis leszögezte: a feszültség csökkentésében a párbeszédnek kell elsődleges szerepet játszania, de arra az eshetőségre is fel készülni, hogy Oroszország katonai erőt alkalmaz Ukrajna ellen.

Románia biztonságának megerősítése érdekében konkrét tárgyalásokat folytat az amerikai és szövetséges katonai jelenlét növeléséről, intézményei pedig felkészülnek az esetleges menekülthullámra, illetve azoknak a negatív következményeknek a kezelésére, amelyek a gazdaságot, az energiaellátást vagy a pénzügyi szektort érhetik – ismertette a CSAT döntéseit az államfő.

“A NATO-tagállamként, a történelem legerősebb politikai-katonai szövetségének tagjaként Románia teljes körű biztonsági garanciákat élvez, így egyetlen román állampolgárnak sincs miért félnie, szövetségeseinkkel együtt meg fogjuk hozni és gyakorlatba fogjuk átültetni azokat az intézkedéseket, amelyek a leghatékonyabban szolgálják közös biztonságunkat” – fogalmazott a román államfő.

A CSAT ülését megelőzően Vasile Dincu román védelmi miniszter újságírók kérdésére válaszolva leszögezte: szó sincs arról, hogy Románia katonákat vagy felszerelést küldjön Ukrajnába, és nincs abban a helyzetben, hogy behívja a tartalékosokat. A NATO működési szabályzata is leszögezi, hogy az észak-atlanti szövetség csakis abban az esetben vethet be csapatokat, ha valamelyik tagországát fenyegetik, Ukrajna pedig nem tagja a szervezetnek – idézte az Agerpres hírügynökség a román védelmi minisztert.

The post Románia kész befogadni további NATO-csapatokat az ukrán válság kapcsán appeared first on .

Mindaddig, amíg észszerűen vállalhatók a kockázatok, Franciaország számíthat Magyarországra a mali hadsereget támogató Takuba-misszióban a térségbeli biztonság erősítése érdekében – közölte Szijjártó Péter miniszter az európai uniós külügyi tanács ülése előtt.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint francia kezdeményezésre, a műveletben részt vevő hét ország képviselői reggel rendkívüli egyeztetést folytattak, amelyen Szijjártó arról biztosította francia kollégáját, hogy bár a beszámolók szerint egyre rosszabbak a körülmények a régióban, Magyarország továbbra is elkötelezett a segítségnyújtás mellett.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a szélsőséges ideológiák, a terrorizmus térnyerése migrációs hullámokhoz vezet a Száhel-övezetben, ezért Magyarországnak nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdeke a béke és a biztonság megteremtése a térségben, amihez katonai szerepvállalásra is szükség van.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a honvédségnek egy 12 fős egysége már Maliban van, hogy előkészítse a körülbelül 80 fős magyar kontingens tavaszi érkezését.

“Mi azt gondoljuk, hogy az Afrikából kiinduló migrációs hullámokat nem serkenteni, nem inspirálni kell, hanem megállítani, s ehhez a biztonsági körülményeket is javítani kell” – fogalmazott.

“Mindaddig, amíg észszerűen vállalhatók a kockázatok, és amíg a franciák készen állnak ennek a missziónak a koordinálására, addig számíthatnak Magyarországra a biztonság megteremtésében” – tette hozzá.

The post Franciaország számíthat Magyarországra a mali Takuba-misszióban appeared first on .

Horvátország 89 darab M2A2 ODS Bradley gyalogsági harcjárművet vásárol az Egyesült Államoktól 145,3 millió dollár (46,2 milliárd forint) értékben – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő.

Az ügylet összértéke 196,4 millió dollár, Amerika támogatása ebből 51,1 millió dollár, ami azt jelenti, hogy Zágrábnak 145,3 millió dollárt kell fizetnie a harckocsikért.

A horvát kormányfő kiemelte: ezért az összegért 62 gyalogsági harci járművet, 22 pótalkatrésznek szánt harcjárművet és öt kiképzőjárművet kapnak, melyek korszerűsítését a Slavonski Brodban található Djuro Djakovic horvát vállalat végzi majd el.

A harcijárművek fegyverzete egy 25 mm-es automata gépágyút, egy 7,62 mm-es géppuskát és páncéltörő rakétákat tartalmaz – mondta.

A kormányfő hangsúlyozta: az ügylettel – amelyről 2017 óta tárgyalnak Washingtonnal – több stratégiai célt is teljesítettek. Megerősítették a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, csökkentették a harcjárművek árát a korábban megbeszéltekhez képest, és munkát biztosítottak a Djuro Djakovic vállalatnak, amely így széles körű szervizközponttá válhat – húzta alá.

Horvátország a NATO-tagságával kötelezettséget vállalt arra, hogy 2026-ig létrehoz egy közepes gyalogezredet, amelyhez a szárazföldi hadseregnek megfelelő felszerelésre van szüksége – szögezte le Plenkovic.

The post Horvátország Bradley gyalogsági harcjárműveket vásárol az Egyesült Államoktól appeared first on .

Nagy árat kellene fizetnie Oroszországnak azért, ha agresszióra vetemedne Ukrajna ellen – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök.

A német kormányfő és a francia államfő a megbeszélésük előtt tartott közös tájékoztatón hangsúlyozta, hogy Németország és Franciaország a legteljesebb mértékben szolidáris Ukrajnával.

Scholz az ukrán-orosz határ térségében zajló orosz csapatösszevonással kapcsolatban kijelentette: elvárják Oroszországtól, hogy tegyen “egyértelmű lépéseket” a feszültség csökkentésére.

Macron azt hangsúlyozta: Oroszország “destabilizáló erőként” tevékenykedik Európa keleti térségében, Franciaország, Németország és szövetségesei viszont a legnagyobb éberséggel figyelik ezt a tevékenységet. Mint mondta, egész Európa és összes szövetségese egységesen kiáll Ukrajna mellett, és Oroszország azonnali válaszlépésekkel számolhatna, ha támadást indít.

A lehetséges intézkedések előkészítése már el is kezdődött. Ugyanakkor soha nem szabad megszakítani a párbeszédet Moszkvával – fejtette ki a francia elnök, ismertetve, hogy pénteken telefonon tárgyal Vlagyimir Putyinnal.

Scholz és Macron egyaránt a kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésének fontosságát emelte ki azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, hogy kívánják-e követni a feszültség miatt a NATO támogatására 8500 katonát készenlétbe helyező washingtoni vezetés példáját.

Scholz ugyancsak kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy Németország miért nem támogatja fegyverszállításokkal Ukrajnát. Hangsúlyozta, hogy Németország sokat tett Ukrajna gazdaságának és demokratikus berendezkedésének erősítéséért, és az ukránok tudják, hogy számíthatnak Németországra. Ugyanakkor Németország kormánya továbbra is tiszteletben tartja azt a történelmi okokból érvényesített alapelvet, hogy német gyártók nem értékesíthetnek élet kioltására alkalmas fegyvereket háborús vagy háborús feszültséggel sújtott térségben.

The post Scholz és Macron szerint Oroszország nagyon megfizetne az Ukrajna elleni támadásért appeared first on .

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint az ukránok az elmúlt években jártasságra tettek szert a gerillahadviselésben, és ha Oroszország invázióra szánná el magát Ukrajna ellen, annak sok orosz katonaáldozata lenne.

Johnson az ukrajnai helyzetről tartott keddi alsóházi tájékoztatóján kijelentette: nem lehet alku tárgyává tenni azt a szabad és egységes Európát, amely az 1989-től 1991-ig tartó időszak “bámulatos éveiben” alakult ki, felszámolva a vasfüggöny által teremtett megosztottságot.

A brit kormányfő szerint az orosz kormány decemberben előterjesztett megállapodás-tervezete ismét felosztaná az európai földrészt szabad országokra, és olyan országokra, amelyeknek kül- és védelmi politikája kifejezetten a Kreml által kijelölt korlátok közé szorulna – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Johnson szerint az orosz előterjesztés értelmében fél Európa – köztük a NATO és az Európai Unió tucatnyi vagy még több tagországa – csak részben lenne szuverén, és Moszkva engedélyét kellene kérnie, ha más NATO-országokból szeretne bármilyen katonai alakulatot a területére invitálni.

Az Európa közepén, az orosz határoktól több száz mérföldre fekvő Csehországnak például a Kreml engedélyéért kellene folyamodnia, ha közös gyakorlatra, vagy csak árvízi segítségnyújtás céljából akarna meghívni német gyalogosszázadot – mondta a brit kormányfő.

Johnson kijelentette: semmi újdonság nincs abban, hogy egy nagy és erős ország nyers erő alkalmazásával próbál másokat egyébként teljesen elfogadhatatlan követelések teljesítésére kényszeríteni.

Hozzátette ugyanakkor: ha Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választja, fel kell ismernie, hogy ez tragikus és hiábavaló lépés lenne, és azt sem szabad elhitetni vele, hogy könnyedén leszalámizhat egy kisebb részt Ukrajnából, mert ebben az esetben is heves ellenállásba ütközne.

Johnson kijelentette: aki megfordult Kijevben, és látta azt az emlékfalat, amelyen csaknem 4500, hazája védelmében elesett ukrán portréja látható, az tudhatja, hogy az ukránok készek felvenni a harcot, és folyamatosan egyre nagyobb jártasságra tesznek szert a gerillahadviselésben.

Ha Oroszország ezt az utat követi, sok orosz édesanya fia nem fog hazatérni – fogalmazott keddi parlamenti felszólalásában a brit miniszterelnök, felidézve, hogy a konfliktusnak már eddig is több mint 14 ezer halálos áldozata van.

Johnson szerint ha Oroszország célja valóban az, hogy a NATO-t minél távolabb tartsa határaitól, akkor az Ukrajna elleni inváziónál aligha találhatna ki kontraproduktívabb lépést, a támadás következményei között lenne ugyanis – a súlyos gazdasági szankciók mellett – a NATO megnövekedett jelenléte a szövetség keleti térségeiben.

Közölte: előző este virtuális megbeszélésen vett részt Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Andrzej Duda lengyel államfővel, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, valamint Charles Michellel, az Európai Tanács vezetőjével és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

A megbeszélésen egyezség született az Ukrajna elleni esetleges orosz támadásra adandó egységes válaszlépésekről, vagyis minden korábbinál súlyosabb, összehangolt szankciók érvénybe léptetéséről.

A NATO-szövetségesek ugyanakkor készen állnak arra – ahogyan mindig is készen álltak -, hogy őszinte diplomácia útján foglalkozzanak Oroszország jogos aggályaival – mondta a brit kormányfő.

Johnson kijelentette:Putyinnal tartott legutóbbi megbeszélésén is felidézte, hogy a történelem kritikus pillanataiban Nagy-Britannia és Oroszország mindig egymás mellett állt. Annak, hogy mindkét ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, egyetlen oka van: a szovjet katonák által tanúsított hősiesség a fasizmus elleni, Nagy-Britanniával vállvetve megvívott küzdelemben – mondta a brit miniszterelnök.

Hozzátette: hiszi, hogy Oroszország minden félelmére gyógyírt lehet találni, és türelmes, fegyelmezett diplomáciával meg lehet teremteni a kölcsönös biztonságot, feltéve, hogy Putyin elnök nem lép bele abba a csapdába, amelyet rettenetes háború elindítása jelentene.

The post Johnson: sok orosz katonaáldozata lenne az Ukrajna elleni inváziónak appeared first on .