Biztonságpolitika

Bukarest megalapozatlannak tartja és elutasítja Oroszország azon igényét, hogy a NATO vonuljon ki Romániából – szögezte le a román külügyminisztérium.

Közleményben a román külügy arra reagált, hogy közvetlenül Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki genfi megbeszélése előtt az orosz külügyminisztérium Moszkvában közölte: az Ukrajnával kapcsolatos válságot megoldani hivatott megállapodás keretében azt szeretné, ha a NATO kivonulna Romániából és Bulgáriából.

A román külügyminisztérium arra emlékeztetett, hogy a NATO-csapatok jelenléte a tagállamok területén a szövetség egy védekező jellegű válaszlépése Oroszország egyre agresszívebb magatartására, az Ukrajnához tartozó Krím félsziget törvénytelen elfoglalására.

Oroszország már 2021 decemberében is előállt azzal az igénnyel, hogy a NATO vonja ki az idegen csapatokat és haditechnikát azon országok területéről, amelyek 1997-ben nem voltak NATO-tagok, amit a NATO nyilvános állásfoglalásaiban és az Oroszországgal folytatott párbeszédben is elfogadhatatlannak minősített, leszögezve, hogy ez nem képezheti alkut tárgyát. Az elrettentő és védelmi célokat szolgáló katonai jelenlét a közös védelem részét képezi, és ebben a kérdésben harmadik országnak nem lehet vétójoga – mutat rá a bukaresti közlemény.

Románia a térség biztonsági fejleményeire hivatkozva továbbra is határozottan szorgalmazza a NATO keleti szárnyának megerősítését, ebben a vonatkozásban pedig üdvözli a Amerikai Egyesült Államok és Franciaország azon bejelentéseit, miszerint csapatokat készülnek küldeni Romániába. Románia ugyanakkor kifejezi reményét, hogy az Oroszországgal kezdett nyílt párbeszéd a feszültségek csökkenését eredményezi, ami az egész euroatlanti térségnek érdeke – zárul a román külügyminisztérium közleménye.

A Digi24 román hírtelevíziónak nyilatkozva pénteken Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese úgy értékelte: Oroszország nem szólhat bele abba, hogy a NATO – biztonsági megfontolások alapján – hogyan csoportosítja katonáit a tagországok területén. Szerinte Moszkva igénye teljesen anakronisztikus, az pedig elfogadhatatlan, és az európai múlt sötét időszakait idézi, hogy katonai beavatkozással fenyeget egy szomszédos szuverén, független és demokratikus államot.

A román elnöki hivatal közleménye szerint Klaus Iohannis román államfő jövő szerdára összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), hogy megvitassák a Fekete-tenger kiterjesztett térségében és a NATO keleti szárnyán kialakult biztonsági helyzetet, és a reakcióképesség javítását célzó intézkedésekről döntsenek.

The post Bukarest elutasítja azt az orosz igényt, hogy a NATO vonuljon ki Romániából appeared first on .

Oroszország januárban több harckocsit, ágyút, egyéb fegyvereket, valamint lőszereket, köztük tüzérségi és aknavető-lövedékeket, továbbá hétezer tonna üzemanyagot szállított az általa megszállt Donyec-medencei területekre – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

Ezenfelül az ukrán katonai hírszerzés értesülései szerint Oroszországban aktívan toboroznak zsoldosokat, akiket intenzív képzés után a Donyec-medencébe készülnek küldeni. Erre a célra “toborzóközpontok teljes hálózatát” építették ki Oroszország területén – tette hozzá a hírszerzés.

Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Washington Post című amerikai lapnak adott legfrissebb interjújában kifejtette azon véleményét, amely szerint az orosz invázió kelet-ukrajnai nagyvárosok megszállásával kezdődhet az ott élő orosz ajkú lakosság védelmének ürügyén, majd ez teljes körű háborúvá szélesedhet ki.

“Ha Oroszország úgy dönt, hogy fokozza az eszkalációt, természetesen azokon a területeken fogja ezt megtenni, ahol történelmileg olyan emberek élnek, akiknek családi kapcsolatai voltak Oroszországgal” – fejtegette az elnök. Nem zárta ki, hogy az orosz csapatok elfoglalhatják például Harkivot. “A Krím félsziget (2014-ben történt Oroszország általi) megszállása és annektálása után tudjuk, hogy ez megvalósítható és megtörténhet. Harkivban ugyanakkor több mint egymillió ember él, tehát ez nem pusztán megszállás lesz, hanem egy nagyszabású háború kezdete” – fogalmazott Zelenszkij.

Szerinte mindazonáltal Vlagyimir Putyinnak van esélye és lehetősége megegyezni a békés rendezésről, leülni a tárgyalóasztalhoz és kompromisszumot találni. Véleménye szerint Putyin oroszországi hívei azt akarják, hogy Ukrajna a Donyec-medence békéjéért cserébe “elfelejtse” a Krím megszállását, de – mint leszögezte – erről senki sem fog Ukrajnában megfeledkezni.

Közölte: meggyőződése, hogy Ukrajnában lehetetlen Oroszország által irányított kormányt alakítani. “Még ha meg is teszik, ez lesz a legrövidebb életű kormány, mert az emberek egyszerűen nem fogadják el. Talán Putyin úgy gondolja, hogy az ukránok többsége őt támogatja, de én azt hiszem, óriásit téved” – tette hozzá Zelenszkij.

Az elnök az interjúban bírálta a Nyugat szankciós politikáját. Sürgette, hogy már most vezessenek be hatékony szankciókat Oroszországgal szemben, és ne várjanak arra, hogy az Ukrajna határaihoz vont orosz csapatok megindítják a támadást.

The post Ukrán hírszerzés: Oroszország harckocsikat és ágyúkat “dobott át” a Donyec-medencébe appeared first on .

Hatósági eljárás keretében vizsgálja a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a budapesti Szent Imre kórházban vasárnap reggel történt tűzeset keletkezésének körülményeit – közölte a szervezet szóvivője.

Kisdi Máté kora délutáni tájékoztatása szerint a lángok az egyik földszinti helyiségben csaptak föl. A fővárosi tűzoltók nagy erőkkel érkeztek a helyszínre: több mint hetven tűzoltóval és tizennyolc tűzoltó gépjárművel. A szóvivő – korábbi közlését pontosítva – hozzátette: a tűz mintegy ötven négyzetméteren égett a földszinti helyiségben. A lángok és a hőterhelés azonban mintegy száz négyzetméteren rongálták meg az épületet.

A tüzet a fővárosi tűzoltók három vízsugárral oltották el, ezzel párhuzamosan pedig az A épület füst miatt veszélyeztetett kórtermeiből 56 beteg biztonságos helyre szállításában segítettek.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője korábban azt közölte: egy fiatal nő súlyos égési sérülések miatt életét vesztette. Hozzátette: a helyszínre hét mentőegység érkezett, két férfit és egy nőt füstmérgezés gyanújával más kórház toxikológiai osztályára vittek. A szóvivő elsődleges információi szerint több beteget a kórházon belül helyeztek át más osztályokra, de négy embert a mentőknek kellett átszállítaniuk másik egészségügyi intézménybe.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményben tudatta: Kásler Miklós miniszter a helyszínen tájékozódott arról, hogy a betegek, az őket gyógyító és ápoló orvosok, ápolók, valamint a teljes személyzet biztonságban van, és a főigazgatót minden segítségéről biztosította.

The post Tűz volt a budapesti Szent Imre kórházban appeared first on .

A brit külügyminisztérium vasárnap ismertetett értesülései szerint Moszkva Oroszországgal baráti viszonyt ápoló ukrán politikusokat akar hatalomra juttatni Kijevben.

A tárca közölte: információi vannak arról, hogy az orosz kormány – miközben még fontolgatja, hogy lerohanja-e és elfoglalja-e Ukrajnát – arra törekszik, hogy Ukrajna élére egy oroszbarát vezetőt állítson, és Moszkva egyik potenciális jelöltje Jevhenyij Murajev egykori ukrán parlamenti képviselő.

A londoni külügyminisztériumnak a vasárnapi tájékoztatás szerint arról is értesülései vannak, hogy az orosz hírszerzési szolgálatok számos más volt ukrán politikussal szintén kapcsolatban állnak. Közéjük tartozik a brit külügyi tárca szerint Szerhij Arbuzov, aki 2012 és 2014 között első miniszterelnök-helyettes, 2014-ben ügyvezető miniszterelnök volt Ukrajnában.

A minisztérium megnevezi Andrij Klujevet, Viktor Janukovics egykori ukrán elnök volt kabinetfőnökét, aki szintén betöltötte a miniszterelnök-helyettesi tisztséget, valamint Volodimir Sivkovicsot, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács volt alelnökét és Mikola Azarovot, aki 2010 és 2014 között Ukrajna miniszterelnöke volt. A brit külügyminisztérium közleménye szerint a felsoroltak némelyike kapcsolatban van olyan orosz hírszerzési tisztekkel, akik részesei az Ukrajna elleni esetleges támadás tervezésének.

Liz Truss brit külügyminiszter a tárca vasárnapi közleményéhez fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott: a most nyilvánosságra hozott információk fényt vetnek arra, hogy Oroszország milyen széleskörű, felforgató célú tevékenységet folytat Ukrajnában, és betekintést engednek a Kreml gondolkodásmódjába. Truss hangsúlyozta: Oroszországnak a feszültség enyhítésére kell törekednie, véget kell vetnie agresszív és dezinformációs kampányának, és a diplomácia útjára kell lépnie.

Bármiféle orosz katonai behatolás Ukrajnába masszív, stratégiai léptékű hiba lenne és súlyos árat kellene érte fizetni, ahogy ezt Nagy-Britannia és partnerei már többször is leszögezték – közölte vasárnapi nyilatkozatában a brit külügyminiszter. Hozzátette, hogy Nagy-Britannia egyértelműen támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert országhatárokon belül, és ez vonatkozik a Krím-félszigetre is. Ukrajna független, szuverén ország – szögezi le nyilatkozata végén a brit külügyminiszter.

Truss néhány napon belül másodszor szólalt meg az orosz-ukrán válság ügyében. Pénteken, az ausztráliai Sydney-ben tartott előadásában kijelentette: az Ukrajna elleni esetleges orosz katonai akció következményei között olyan összehangolt szankciók is lennének, amelyek az orosz pénzügyi rendszert érintenék. Hozzátette: Moszkva nem tanult a történelemből, és a Szovjetunió vagy valamiféle Nagy-Oroszország újjáteremtéséről álmodozik, nemzetiségi hovatartozásra vagy anyanyelvi szempontokra alapozott területi felosztás révén. Truss úgy fogalmazott: a Szovjetunió afganisztáni beavatkozása vagy a csecsenföldi konfliktus tanulságaiból is tudható, hogy Oroszország “mocsárba ragadna”, ha Ukrajna elleni invázióra szánná el magát.

The post A brit külügyminisztérium szerint Moszkva Oroszország-párti politikusokat akar hatalomra juttatni Ukrajnában appeared first on .

Az elmúlt évtizedekben az online sajtótermékek, valamint a közösségi média megjelenésével a hírfogyasztási szokások jelentősen átalakultak. A hagyományos, nyomtatott újságok egyre inkább háttérbe szorultak, a hírmegosztás és az információáramlás vezető szerepét pedig a közösségi média és az online tér vette át. Bár ma már könnyedén hozzáférhetünk bármilyen jellegű és témájú információhoz az interneten, az online újságok és a közösségi médiumok pluralizálódása és sokszínűsége miatt nem minden hírportál nevezhető megbízhatónak, mivel ezek az oldalak nem hiteles, valós információkat közölnek. Ez a tendencia teret engedett az álhírek, azaz a fake news elterjedésének.

Napjainkban egy átlagos felhasználó számára nagyon nehéz megkülönböztetni a valós híreket és az álhírektől. Az online hírfogyasztási szokások komoly aggodalmakat vetnek fel, mivel ezek az oldalak mindenfajta ellenőrzés, szabályozás nélkül közölnek és osztanak meg híreket, amely kiváló lehetőség az álhírek terjesztésére, valamint az olvasók megtévesztésére. Ezért fontos, hogy tudatos hírfogyasztók legyünk, vagyis minden általunk olvasott hír forrását vizsgáljuk meg, hogy az valóban korrelál-e a valósággal.

Mit nevezünk álhírnek?

A hír definíciójára a szakirodalomban nem találhatunk univerzálisan, egységesen elfogadott meghatározást, ebből kifolyólag kizárólag a hír jellegéből, annak esetlegességéből indulhatunk ki. Egyszerűen megfogalmazva hírnek tekinthető minden olyan információ, amely napi rendszerességgel megjelenik a médiumokban, vagy az, amelyet a fogyasztó annak tekint. A hír elsődleges célja a figyelemfelkeltés és a tájékoztatás az aktuális eseményekről, folyamatokról. A hír jellegzetes tulajdonsága az, hogy megvehető és eladható. A hír tehát, mint társadalmi eszköz nem tükrözi természetszerűleg a valóságot, hanem egy ember által szerkesztett, megalkotott közlésforma.

Napjainkban az internetes hírportálok között a legélesebb a harc a vezető szerep megszerzése iránt. Ezen oldalakon belül megkülönböztethetünk kormányhoz közeli és kormánytól független médiumokat. Ebből következően megállapítható az, hogy a hír értelmezése, interpretálása különbözik ezeken az oldalakon attól függően, hogy az adott portál valamelyik politikai párthoz, csoporthoz tartozik-e vagy sem. Manapság a legnépszerűbb és legolvasottabb hírportálok közé tartozik többek között az index, 24.hu, origo, hvg.hu és a 444.hu.

Ehhez kapcsolódóan 2020-ban robbant ki az egyik legolvasottabb hírportál, az index.hu ügye. Az ügy azzal kapcsolatban robbant ki és keltett visszhangot a médiában, hogy 2020 nyarán az Index szinte teljes szerkesztősége felmondott, mivel attól tartottak, az új tulajdonos megjelenésével politikai nyomásgyakorlásra és szabályozásra kerül sor azt illetően, mely tartalmak kerülhetnek megjelenésre az újságban. Érdekes konkluzió, hogy azok közül, akik értesültek az esetről, pártszimpátia és pártpreferencia alapján megoszlanak arról a vélemények, hogy mi állhatott az ügy hátterében.  A nem kormánypárti szavazók azt gondolták, hogy a politika valóban megpróbálta szabályozni, meghatározni az újság tartalmát, míg a kormánypárti szavazók teljesen mást gondoltak az esetről.  Ez a konkrét ügy jól reprezentálja a politika szerepét és hatását az online hírfogyasztás minél szélesebb körű befolyásolására, valamint az internetes portálok közötti küzdelmet a minél erősebb pozíció megszerzésére.

A hír összességében tehát olyan kommunikációs termék, mely ötvözi a valósághoz hű releváns tényeket, valamint az emberi gondolkodást. Olyan értéket állít elő, amely újdonságot közvetít az emberek számára, aminek ismeretével kapcsolódhatunk a világban zajló eseményekhez és történésekhez.

Az álhírek megjelenése a közösségi médiában

Fake news alatt azokat a híreket értjük, amelyek nem fedik a valóságot, vagyis nem tartalmaznak releváns tényeket vagy információkat. Fontos leszögezni, hogy az álhír, mint jelenség egyáltalán nem számít újdonságnak, viszont megjelenésének helye és formája megváltozott a korábbi időkhöz képest. Míg korábban az álhír terjesztésére az újságok számítottak a legfontosabb eszköznek, addig manapság az internet és azon belül is a közösségi média a leggyakrabban alkalmazott eszköz a fake news terjesztésére. Ennek legfőbb oka, hogy a hagyományos értelemben vett újságok olvasottsága egyre inkább háttérbe szorult, valamint a közösségi média alkalmas arra, hogy széles körben eljuttassa ezeket a híreket a felhasználókhoz.

Az álhír vonatkozásában sokszor visszatérő kérdés, hogy miben különbözik egymástól a propaganda és az álhír. A propaganda és az álhír kifejezések sok esetben korrelálnak egymással. Mindkét terminológiának a lényege az információ megosztás szándékos manipulálása, a kommunikációs tér elferdítése egy politikai ügy vagy nézőpont előmozdítása érdekében. A propaganda és a fake news közötti fő különbség az, hogy míg a propaganda egyirányú kommunikáció formájában megvalósuló közlésforma, mely totális felügyelet alatt áll, addig az álhírek a közösségi oldalakra támaszkodva többirányú kommunikációt valósítanak meg, ebből kifolyólag az ellenőrzésük is sokkal nehezebben kivitelezhető. További különbségnek tekinthető a kivitelezés mérete, mivel a propagandát kormányok, befolyásos szervezetek hajtják végre, míg álhírt egy felhasználó is előállíthat.

Az álhíreknek-azok jellegéből adódóan-több típusát különböztethetjük meg. Beszélhetünk elfogult hírekről, áltudományos hírekről, összeesküvés elméletekről, szatirikus hírekről és kattintásvadász hírekről. Több kutató álhírként kezeli a gúnyiratot, a kontextusból kiragadott információt, a ténynek beállított véleményt, az áltudományos híreket, az összeesküvés-elméleteket és az extrém elfogultságról tanúskodó bemutatást. Az álhír szót hallva a legtöbb ember a közösségi médiában megosztott posztokra asszociál, amelyek sokszor a valóságtól elrugaszkodott, hihetetlen történeteket mesélnek el. Azonban ezeknek a posztoknak sok esetben nem a megtévesztés a célja, hanem csupán a figyelemfelkeltés, az érdeklődés kiváltása, ezért sem szabad összemosni őket a fake newssal.

Az álhírek terjesztését botnet hálózatok is végezhetik, amelyek olyan algoritmusok, amelyek különböző álprofilokat generálnak a közösségi oldalakon, és ezeken keresztül terjesztik az információkat. Kiváló példa erre az Egyesült Államok légiereje (US Air Force) által 2011-ben kiírt pályázatban egy online identitásmenedzselő szoftver, amelynek elsődleges funkciója a közösségi médiában létrehozott álprofilokon keresztül történő politikai befolyásolás volt. A technológiának olyan kritériumoknak kellett megfelelnie, mint például a helymeghatározás kijátszása vagy az álprofilok esetében a megfelelő háttértörténet kiépítése az adott célterület vonatkozásában. Ilyen jellegű botnet hálózatot feltehetően több állam is kiépített a saját céljaik eléréséhez. A botnet hálózatok mellett egyes országok troll hadseregeket is működtetnek. Ilyen troll hadsereg működik Oroszországban és Kínában is, melynek elsődleges funkciója az adott ország jó színben történő feltüntetése a külföldi és hazai hírportálokban. Továbbá feladata bizonyos számú komment elhelyezése különböző álprofilokból politikai témájú posztok alatt, mellyel elsődleges célja az aktuális kül- és belpolitikai történések kontrollálása, befolyásolása.

A Twitteren 2006 és 2017 között folytatott kutatásban Sinan Aral és szerzőtársai azt állapították meg, hogy az álhírek gyorsabb tempóban, szélesebb körben és sokkal távolabbra terjedtek, mint a hiteles, valós hírek. Az a feltételezés is igazolást nyert, hogy az álhírek típusai közül kiemelkednek a hamis politikai hírek, amelyek még gyorsabban még szélesebb tömegeket érnek el.

Az álhírekkel szorosan összefügg a „post-truth” jelenség, amely esetében a közvéleményre nem a tények, hanem a különböző érzelmek, személyes meggyőződések hatnak. Ebből is jól látszik, hogy napjainkban az objektivitás egyre inkább háttérbe szorul, melyet szubjektív, párhuzamos valóságok váltanak fel. Az ilyen típusú világok kialakulásához pedig nagymértékben hozzájárul a közösségi média, amely olyan algoritmusokkal működik, amelyek igyekeznek személyre szabottan, a mi nézeteinknek, érdeklődési körünknek megfelelő híreket kiválogatni, azonban ez a folyamat egyfajta burokba zárhatja a felhasználót, amely nem tartalmazza az ellentétes véleményeket. Ennek hatására-mivel a felhasználó nem találkozik más véleménnyel-háttérbe szorítja a vitakultúrát és megerősíti őt az általa vallott véleményében, amelynek következtében a valóságérzékelése nagymértékben torzulhat.

A fake news szerepe a 2016-os amerikai elnökválasztásban

Donald Trump megválasztását és az elnökjelölti kampányt követően került napirendre Oroszország beavatkozása az amerikai elnökválasztásba. Oroszország többféle eszközzel igyekezett befolyásolni a választást, az egyik ilyen eszköz a közösségimédia-felületeken terjesztett álhírek voltak. A Facebook az üggyel kapcsolatban 2017 szeptemberében ismerte el, hogy 2015 és 2017 között mintegy 470, feltehetően Oroszország által támogatott hamis profilt vagy oldalt azonosítottak, amelyek több százezer dollárt költöttek különböző témájú (politikai, bevándorlás-ellenes, társadalmi polarizációt előidéző) hirdetésekre.

Azonban nemcsak a Facebook volt az egyetlen közösségi oldal, amelyet Oroszország felhasznált céljai elérésére. A Twitter 2572, Oroszországhoz kapcsolható csatornát, illetve 50 ezer automatikusan tweetelő álprofilt azonosított, amelyek megközelítőleg 1,5 millió bejegyzést tettek közzé. Az üggyel kapcsolatban érintett volt a Google és a YouTube is. Utóbbira 1108 darab, az amerikai választáshoz kapcsolódó videót töltöttek fel, amelyek összesen 43 órányi tartalmat tettek ki.

A lélektani műveletekben az álhír fontosságát kiválóan szemlélteti egy, az amerikai elnökválasztáshoz kapcsolódó incidens. 2016. október 29-én egy Carmen Katz nevű Facebook felhasználó hírt posztolt egy rendőrségen dolgozó ismerősére hivatkozva, miszerint a washingtoni Comet Ping Pong pizzériában Hillary Clinton elnökjelölt, John Podesta, Clinton kampányfőnöke és egy Demokrata Párthoz köthető hálózat sátánista rituálék keretében pedofil bűncselekményeket követ el. A hír magját John Podesta 2016 márciusában feltört levelezése szolgáltatta. A Podesta e-mail fiókját, valamint a Demokrata Párt szervereit ért kibertámadással az amerikai nemzetbiztonsági erők Oroszországot vádolták, amely természetesen tagadta a vádakat. Ezen események kiváltó indikátora egy teljesen átlagos felhasználó által posztolt hír volt, amelyből az egész #pizzagate névre keresztelt botrány kirobbant. A #pizzagate megértése és feltérképezése nagyon nehéz és komplex jelenség, mivel egy rendkívül szövevényes összeesküvésről beszélhetünk. Az álhír terjesztésében aktív és fontos szerepet játszott a 4Chan nevű internetes fórum, amelyen anonim felhasználók osztanak meg tartalmakat. Az egyik legismertebb hackercsoport, az Anonymus tagjainak jó része erről a fórumról került ki. A sátánizmus „bizonyítását” a pizzéria logójából próbálták levezetni, amelybe a radikális iszlamista szálat is igyekeztek beleszőni. A későbbiek során a volt amerikai demokrata elnököt, Barack Obamát is belekeverték az ügybe, amely további tevékenységek folytatásával, például embercsempészettel, kannibalizmussal egészült ki.

Az álhírekkel szembeni lehetséges védekezés eszközei

Ez a konkrét eset kiválóan mutatja, hogy bárki bármikor alkothat és megoszthat álhírt, aminek súlyos következményei lehetnek. Az álhírekkel kapcsolatos probléma már korábban is jelen volt, azonban napjainkban többek között a kiberhadviselés megjelenésével és az információs technológia fejlődésével vált igazán égető problémává. A különböző politikai vitákban, véleménycikkekben és a társadalmi-politikai-ideológiai kérdések megválaszolásában a szerepük megkerülhetetlenné vált. A fake news terjesztői képesek tematizálni a közbeszédet, manipulálni a társadalmakat, polarizálni a tömegeket, egyre mélyebb árkot ásni a politikai oldalak között, amely hatások a jövőben valószínűleg még inkább erősödni fognak.

A közösségi oldalak az álhírek kiszűrésére úgynevezett moderátorokat alkalmaznak, akiknek elsődleges feladata a hírfolyam folyamatos nyomon követése, monitorozása és az álhírek kiszűrése. Azonban ennek a módszernek is vannak kritikái, például az, hogy a moderátorok sok esetben szubjektivitásuk alapján döntenek arról, hogy mi számít álhírnek és mi nem. További eszköze lehet a fake newssal szembeni védekezésnek, hogy már be lehet jelenteni a felhasználóknak bizonyos oldalakat, posztokat, melyeket álhírnek, fake profilnak tartanak. Azonban itt is felmerül a szubjektivitás kérdése, melynek kiküszöbölése szinte lehetetlen feladat, ezáltal több erőforrást igényel a tényleges álhírek kiszűrése a bejelentések alapján.

Az álhírekkel szembeni védekezés szempontjából fontos lenne, hogy több kutatás szülessen az fake news létrejöttéről, élettörténetéről, terjedéséről és társadalmi-kulturális hatásairól, hogy azokat jobban megismerhessük, feltérképezhessük, amely által könnyebben tudunk védekezni ellenük. Mert amíg ezek az ismeretek nem világosak, addig minden csak találgatás, spekuláció, és mint azt tudjuk, ez is az álhír egyik fajtája.

Írta: Ésik Béla

Kiemelt kép forrása: pexels.com

 

A A fake news szerepe a politikai döntéshozatalban a XXI. században bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Te ismersz indiai okostelefonokat? Ha velünk tartasz, megismerhetsz egy nagyon fontos, innovatív gyártót, valamint az indiai leányvállalatukat, amely egy új okostelefon készítőjeként debütál a mobiltelefonok piacán. Lássuk, mi mindent érdemes róluk tudni! Indiai vagy kínai okostelefon? Miért olyan fontos ez?

A globalizációnak köszönhetően ma már a világ valamennyi pontján gyárthatják az okostelefonokat, bármelyik gyártóról is legyen szó. Sőt, az alapanyagokat sok esetben számos ország cégei által gyártva egyesítik egy külföldi gyártósoron, összeszerelő üzemben. Ha esetleg nem tudnád, így csinálja például az Apple is! Az iPhone hiába amerikai cég terméke, vannak benne alkatrészek például Dél-Koreából is, de az összeszerelése Kínában történik.

A mai telített piacon nem csoda, hogy sok gyártó kiszervezi az ezt a munkát, így csökkentve a költségeket. Általában ez azt jelenti, hogy a nagy munkaerő-kapacitással rendelkező Kínába telepítik az összeszerelés műveletét. Azonban van olyan kínai okostelefon-gyártó is, mely almárkával jelentkezve, indiai leányvállalatán keresztül alkot kiváló készülékeket. Így tett az Oppo is, melynek indiai leányvállalata gyártja a Realme telefonokat.

Ma már nem egyedülálló, hogy egy nagy cég leányvállalata dob piacra egy új almárkát. Ilyen például a Huawei zászlaja alatt a Honor, valamint a Xiaomi leányvállalata, a Redmi is. Tehát az Oppo is ezen gyártók közé tartozik, függetlenül attól, hogy melyik országról is van szó. A Realme márka először országon belül tett szert nagy népszerűségre, majd meghódította az ázsiai piacokat, végül 2019-ben érkezett meg Európába is.

Ki a Realme célközönsége?

Ma már elmondható, hogy az okostelefonok széles választéka elérhető bárki számára. Vannak igazi csúcskészülékek, ennek megfelelő árazással, és olyanok is, melyek kiváló ár-érték arányukkal hódítanak. Ez utóbbit azok választják, akik nem a telefonjukban keresik a beteljesülést, a boldogságot, mindössze egy kiválóan használható eszközre van szükségük.

Ez utóbbiak táborát erősítik azok az–elsősorban–fiatalok, akik nagyon racionálisan gondolkoznak, és eszközként tekintenek okoskészülékükre. Ők azok, akik tisztában vannak azzal, hogy alapszükségletté váltak az okostelefonok, mégsem szeretnék akár több havi fizetésüket is elkölteni rá. Ők a Realme igazi célközönsége, akik reális áron szeretnék beszerezni megbízható készüléküket. A gyártó fejlett technológiákkal és kiemelkedő funkcionalitással rendelkező telefonokkal éri el ezt a célcsoportot.

Az Oppo neve a biztosíték

Ha eddig nem ismerted volna sem a Realme-t, sem az Oppo-t, akkor érdemes kicsit közelebbről megnéznünk az anyacéget. Ők ugyanis már rengeteg, ma már sztenderdnek számító újítással lendítették előre az okostelefon-gyártást. Az Oppo volt az, aki megalkotta és bevezette például a kijelző mögé helyezett ujjlenyomat-olvasót. De az ő készülékeikben volt először elérhető az optikai zoom és például a gyorstöltés is!

Ha mindez kellőképpen felkeltette a kíváncsiságodat, nézd meg, mi mindent tudnak még ezek az okostelefonok!

The post Kiváló indiai okostelefon? Ezt nézd! appeared first on .

A nemzetközi biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok között szerepel a NATO-erők Romániából és Bulgáriából történő kivonása – közölte az orosz külügyminisztérium.

A moszkvai diplomáciai tárca szerint így lehetne visszatérni az 1997, vagyis az Oroszország és a NATO közötti alapmegállapodás előtti felálláshoz.

“Kezdeményezéseink egyik alapeleme tudatosan nagyon egyértelmű, és nem engedi meg a kettős értelmezést. A külföldi erők, műszaki felszerelés és fegyverek kivonásáról, valamint egyéb lépésekről van szó, azzal a céllal, hogy visszatérjünk az 1997-es konfigurációhoz azon országok területén, amelyek akkor még nem voltak NATO-tagok. Ez Bulgáriára és Romániára is vonatkozik” – állt az orosz minisztérium közleményében.

Az Oroszország és a NATO és által 1997 májusában aláírt alapokmányban a felek megerősítették, hogy nem tekintik ellenfélnek egymást, és megállapodtak, hogy létrehozták a konzultáció, a koordináció és a közös fellépés mechanizmusát. 1999-ben Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság csatlakozott a szövetséghez, 2004-ben Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia, 2009-ben Albánia és Horvátország, 2017-ben Montenegró, 2020-ban pedig Észak-Macedónia.

A NATO-nak jelenleg 30 tagállama van és a szövetség kitart a “nyitott ajtók” politikája mellett.

Az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz szerződéstervezet formájában eljuttatott orosz garanciaigények Moszkvának azt az elvárását tartalmazzák, hogy a NATO ne vegyen fel újabb tagokat a posztszovjet térségben, az Oroszországgal határos területekre ne telepítsenek csapásmérő eszközöket, és a NATO katonai infrastruktúráját fejlesszék vissza az 1997-es állapotokra.

Az orosz igények szerepeltek Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteki találkozójának napirendjén.

The post Az orosz külügy szerint a NATO-erőknek ki kell vonulniuk Romániából és Bulgáriából appeared first on .

Megkezdődött a dunai hajóbaleset károsultjai, valamint az áldozatok hozzátartozói által a balesetben részt vevő két hajót üzemeltető hajózási társaság ellen indított polgári per a Fővárosi Törvényszéken. A 78 felperes összesen több mint négymilliárd forint sérelemdíjat vár a két hajózási társaságtól.

A törvényszék közleménye szerint perfelvételi tárgyalással kezdődött meg a 2019. május 29-i dunai hajóbaleset károsultjai, valamint az áldozatok hozzátartozói által indított polgári per.

A felperesek azt kérik a bíróságtól, hogy kötelezze a két hajózási társaságot a személyiségi jogaik megsértéséből fakadó – összesen több mint négymilliárd forint – sérelemdíj megfizetésére. A keresetet benyújtó túlélőknek és az áldozatok hozzátartozóinak az az álláspontja, hogy a baleset a két társaság által üzemeltetett “hajókkal, illetve azok irányításával kapcsolatos hajózási szabálytalanságok, mulasztások miatt következett be”.

A közlemény szerint a hajózási társaságok képviselői vitatták a keresetlevél állításait.

Ismertették: a perben a bíróság összegezte a felek perfelvételi nyilatkozatait, amelyeket a tárgyaláson jelen lévők szóban kiegészíthettek. Továbbá a bíróság a tárgyaláson döntött a felek perfelvétel során előterjesztett kérelmeiről, majd tájékoztatást adott a feleket terhelő bizonyítási kötelezettségről.

A perfelvételi tárgyalást – a két hajózási társaság kérelmére – március 25-re halasztotta a bíróság – olvasható a törvényszéki közleményben.

A Viking Sigyn szállodahajó 2019. május 29-én Budapesten, a Margit híd közelében nekiütközött a Hableány sétahajónak és azt maga alá gyűrte. A hajó elsüllyedt. A sétahajón 35-en voltak: 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast azóta is eltűntként tartanak nyilván.

A szállodahajó 65 éves ukrán kapitányát az ügyészség vízi közlekedés – halálos tömegszerencsétlenséget okozó – gondatlan veszélyeztetésével és segítségnyújtás elmulasztásával vádolja. Az ügyben 2020 márciusában előkészítő tárgyalást tartottak, amelyen a vádlott közölte, nem mond le a tárgyalás jogáról.

Ebben az ügyben legutóbb tavaly decemberben tartottak tárgyalást, amelyen koreai túlélőket hallgattak meg távmeghallgatással. A következő tárgyalást március 31-én tartják.

A tragédiával kapcsolatban egy másik eljárás is indult: a Hableánnyal ütköző szállodahajót követő hajó, a Viking Idun ukrán kapitányát a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyanúsítottként hallgatta ki harmincöt rendbeli segítségnyújtás elmulasztása vétségének megalapozott gyanúja miatt.

The post Hableány-tragédia: több, mint négymilliárdra perelik a hajózási társaságokat appeared first on .

Konzultációra hívta az orosz parlament alsóházának frakcióivezetőit Vjacseszlav Vologyin házelnök, a délkelet-ukrajnai szakadár “népköztársaságok” függetlenségének elismeréséről.

Ezt Vologyin pénteken Telegram-bejegyzésben közölte. Hozzátette, hogy a kezdeményezésnek a frakcióvezetőkkel való megvitatása után a kérdést az állami duma (parlamenti alsóház) tanácsának kell megvitatnia. “Kijev semmibe veszi a minszki megállapodásokat, a NATO meg akarja szállni Ukrajnát, ez tragédiához vezethet” – írta a világ eseményeit sajátságosan értelmező politikus.

“Nem engedhetjük meg, hogy így legyen. Egyvalami teljesen nyilvánvaló: keresni kell a módját annak, hogy hogyan szavatoljuk állampolgáraink és honfitársaink biztonságát a Donyecki Népköztársaságban és a Luhanszki Népköztársaságban” – tette hozzá.

Kommunista parlamenti képviselők szerdán kezdeményezték Vlagyimir Putyinnál az elismerés kérdésének mérlegelését, valamint azt, hogy kezdjen tárgyalásokat a “köztársaságok” vezetőivel az államközi kapcsolatok jogi alapjainak lefektetéséről és az együttműködés aspektusainak rendezéséről.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a kezdeményezéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a kialakult helyzetben nagyon fontos óvakodni az olyan lépésektől, amelyek a feszültség tovább növeléséhez vezethetnek. Mint mondta, a javaslat kezdeményezőinek kerülniük kellene, hogy ilyen kényes ügyben politikai pontszerzésre törekedjenek.

Kitért az újságírói felkérés elől, hogy kommentálja Vologyin szavait. Azt mondta nem kíván az indítványról nyilatkozni, amíg a parlementi mérlegelés tart.

Az orosz médiában pénteken a szakadárok hírszerzésére hivatkozó jelentések jelentek meg, amelyek szerint az ukrán fegyveres erők Szmercs és Uragan típusú rakéta-sorozatvetőket szállítottak, valamint nacionalista egységeket csoportosítottak át a Donyec-medencébe, és támadást készítenek elő. A közlések szerint vegyi provokációkra is számítani lehet.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva “komoly politikai döntéseket” helyezett kilátásba arra az esetre, ha az Egyesült Államok és a NATO kiábrándító válaszokat ad az orosz garanciaigényekre. Ezekre, mint Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai pénteki genfi tárgyalásain kiderült, várhatóan csak a jövő hétre készül el a Moszkva által igényelt írásos válasz.

“De a diplomácia mindenképpen központi szerepet játszik. Mi nem akarunk konfliktust, nem támadunk meg senkit, nem fenyegetünk senkit, mi az érdekeinket akarjuk megbízható módon biztosítani” – fogalmazott a diplomata. Orosz hivatalos személyek korábban arra figyelmeztettek, hogy Moszkva “haditechnikai” választ fog adni, ha nem elégíti ki az Egyesült Államok és a NATO válasza.

Putyin pénteken telefonon ismertette finn hivatali partnerével, Sauli Niinistövel a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz igényeket, valamint beszámolt az orosz félnek az előző héten az Egyesült Államokkal, a NATO-val és az Európai és Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Állandó Tanácsában folytatott megbeszéléseiről. Putyin elmondta, hogy Oroszország részletes és írásos választ vár tárgyalópartnereitől.

Az orosz elnök a délkelet-ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások semmibe vételével vádolta meg Kijevet. A felek a Kreml tájékoztatása szerint egyetértettek abban, hogy a 2015-ben elfogadott intézkedéscsomag végrehajtásának nincs alternatívája.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken moszkvai látogatásra hívta meg brit hivatali partnerét, Ben Wallace-t az aktuális biztonsági problémák megvitatására. Hétfői parlamenti felszólalásában Wallace helyezte kilátásba, hogy Londonba invitálja Sojgut.

The post Az orosz képviselők elismernék a Donyec-medencei szakadárokat appeared first on .

Börtönbüntetésre ítélte pénteken a párizsi büntetőbíróság Nicolas Sarkozy volt francia államfő (2007-2012) volt közvetlen munkatársait, köztük Claude Guéant-t, az elnöki hivatal volt vezetőjét az Elysée-palota által túlszámlázott közvélemény-kutatások miatt.

Bár a volt elnököt is felelősség terhelheti a közbeszerzési pályázat nélkül megrendelt felmérésekért, őt csak tanúként idézte be a bíróság, miután a bűncselekmény idején államfőként mentelmi jogot élvezett. Az exelnök novemberben megjelent a bíróságon, de mentelmi jogára hivatkozva nem tett vallomást.

Claude Guéant-t, aki korábban belügyminiszter is volt – nyolc hónap letöltendő és négy hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Az elnöki hivatal volt vezetője – aki egy másik ügy miatt jelenleg börtönbüntetést tölti – ügyvédje útján jelezte, hogy fellebbez az ítélet ellen.

A felmérésekkel kapcsolatos gyanú alig két évvel Nicolas Sarkozy hivatalba lépését követően, 2009-ben merült fel, amikor a számvevőszék a jelentésében azt kifogásolta, hogy az Elysée-palota által 2008-ban megrendelt többtucatnyi közvélemény-kutatást exkluzív jelleggel közöltek az elnöki hivatal által előre kiválasztott sajtóorgánumok az elnök népszerűségéről, politikai riválisairól vagy Carla Bruni énekesnő, Nicolas Sarkozy feleségének elfogadottságáról.

Míg a számvevőszéki jelentés elsősorban a felmérések túl magas árának okait és az ilyen jellegű megrendelések értelmét firtatta, az ügyészség 7,5 millió eurónyi közpénz elsikkasztásával és favoritizmussal, azaz tisztességtelen előnyhöz juttatással vádolta meg az elnöki hivatal volt munkatársait, amiért közbeszerzési pályázat nélkül kötöttek szerződést havi 10 ezer euróért a felmérések elvégzésére Sarkozy egyik befolyásos tanácsadójával, Patrick Buisson történésszel és az általa kiválasztott cégekkel. A tanácsadó 2007 és 2009 között mintegy 235 felmérést rendelt meg, majd adott el az elnöki hivatalnak, amelyekért a havi 10 ezer eurón felül 65-71 százalék közötti jutalékot is felszámolt magának. Őt a bíróság első fokon két év felfüggesztett börtönbüntetésre és 150 ezer eurós pénzbírságra ítélte.

A vádlottak között volt Pierre Giacometti, az Ipsos közvélemény-kutató intézet volt társigazgatója is, ő hat hónap felfüggesztett szabadságvesztést és 70 ezer eurós pénzbírságot kapott, míg Emmanuelle Mignon volt kabinetfőnököt hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Julien Vaulprét, az elnöki hivatalnak a felmérésekért felelős egykori munkatársát viszont felmentette a bíróság.

The post Börtönbüntetésre ítélték Nicolas Sarkozy volt munkatársait appeared first on .

Tilos hókotrót előzni – erre hívta fel a figyelmet a Magyar Közút Nonprofit Zrt., megjegyezve, az elmúlt időszak havazásainál több baleset is történt a havat eltakarító járművek előzése miatt.

Azt írták: szakembereik folyamatosan, ütemezetten végzik az országos hálózaton a hóeltakarítási és síkosságmentesítési munkákat. Ilyenkor konvojban dolgoznak: a belső sávban dolgozó jármű megy elöl, onnan ekézi a havat a külső sávba, ahonnan a mögötte jövő másik gép tolja le a havat az útról.

Általános jelenség, hogy a KRESZ előírásai ellenére megpróbálják járműveiket szabálytalanul megelőzni. Vannak olyan autósok, akik beállnak a hátsó jármű szórásterébe, amely így nem tudja a teljes pályaszélességet síkosságmentesíteni. Az is általános tapasztalat, hogy a két konvojban haladó munkagép közé beállnak a szabálytalan autósok, és utána már nem merik megelőzni az első autót, mert nem látják be a pályát a külső sávba ekézett hó, latyak miatt. Ugyanakkor, ha a két járműből álló konvoj hátul haladó teherautója megpróbálja kiengedni a beszorult járművet, sokan megpróbálják követni a szabálytalankodó példáját, és újabb autós állna be a munkagépek közé. Ezért is tartanak kis távolságot egymástól beavatkozás közben a járművek – emelték ki.

Az ilyen helyzetek miatt januárban három baleset is érte a közútkezelő munkagépeit. Közútkezelők nem sérültek meg, de kisebb anyagi kár keletkezett, és a helyszínelések miatt órákra kiestek a munkából a járművek – közölték.

A közútkezelő kiemelte: szombaton – elsősorban a Dunántúlon – újra várható havazás, hófúvás, így gépeik is folyamatosan dolgoznak majd az országos utakon. Ezért a balesetveszélyes szituációk elkerüléséért arra kérnek mindenkit, hogy – a KRESZ szerint – ne előzzék meg a munkagépeket és tartsanak tőlük megfelelő követési távolságot – olvasható a közleményben.

The post Jegyezd meg! Tilos hókotrót előzni! appeared first on .

Jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla azt a férfit, aki három embert megölt a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalván 2017-ben és 2018-ban – közölte a bíróság.

A táblabíróság aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés és kifosztás bűntettében mondta ki bűnösnek a 29 éves férfit, és kizárta a feltételes szabadság lehetőségéből. A vádlott alkalmi munkák révén ismerkedett meg az egyedül, szerény körülmények között élő, hatvan év fölötti későbbi sértettekkel.

Az első alkalommal 2017. december 23-án italozás közben egy vita során a sértett szidalmazni kezdte a vádlott anyját, ami elegendő indok volt számra, hogy szó nélkül rátámadjon, és agyonverje a 63 éves férfit. A halálesetet követően közigazgatási eljárás indult, mert az akkor beszerzett adatok és orvosszakértői vélemények nem támasztották alá az idegenkezűséget.

2018. február 19-én délelőtt a vádlott hívatlanul megjelent a kertszomszédként élő áldozatoknál. Ezt a két férfi sérelmezte, kiutasították a házból a vádlottat, miközben szidalmazták, felemlegetve édesanyját is. A férfi emiatt ideges lett, és rátámadt a sértettekre. A vádlott félve attól, hogy feljelentik őt, a sértetteket brutális módon megverte. Megtaposta mellkasukat, és addig bántalmazta őket, amíg életüket vesztették. Ezt követően a vádlott kis értékű ruhaneműket, illatszert, egy lábbelit és élelmiszereket vett magához.

A rendőrség egy nap alatt azonosította és elfogta a vádlottat, aki kihallgatása során a kettős gyilkosság mellett a 2017-es emberölést is beismerte, az eljárás során később azonban tagadta bűnösségét.

Döntésével a táblabíróság helybenhagyta az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék ítéletének a bűncselekmény minősítésére és a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztésre vonatkozó részét.

The post Jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték a rákóczifalvai sorozatgyilkost appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint nem reális megközelítés, hogy Oroszország esetlegesen megszállja Ukrajnát – jelentette kedden az Anadolu török állami hírügynökség Erdogan szavaira hivatkozva.

A török államfő hétfői albániai látogatása után nyilatkozott erről a török sajtó képviselőinek. Erdogan a nyilatkozatában úgy vélte: “ahhoz, hogy Oroszország meg tudja ezt lépni, az egész világ és a saját helyzetét is fel kell mérnie”. Ukrajna nem mindennapi ország, erős ország – emelte ki.

Rámutatott egyúttal, hogy “a térség már nem tud elfogadni háborút”. “Nem is lenne helyes” – tette hozzá, hangoztatva, hogy “a háborút ki kell törölni, ki kell dobni a politikatörténetből”. A török elnök jelezte, hogy mind Ilham Aliyev azeri elnökkel, mind pedig magával Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszélni fog a kérdésről.

Erdogan végül a török újságíróknak felidézte azt is, hogy Törökország a Krím-félsziget 2014-es orosz megszállását is ellenezte.

Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva cáfolja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.

The post Erdogan: nem reális, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát appeared first on .

Elütötte az intézkedő rendőrt egy ellenőrzés elől menekülő 41 éves férfi Tatabányán — közölte a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes vezetője.

Fürcht Pál közölte: a férfi vasárnap hajnalban autójával jelentősen túllépte a megengedett sebességet, ezért a rendőrök megkülönböztető fényjelzés használatával meg akarták állítani, de a férfi továbbhajtott. Az üldözésébe egy másik szolgálati autó is bekapcsolódott. Az egyikkel próbálták megelőzni a gyanúsítottat, de a férfi többször fenyegetőleg “ráhúzta a kormányt” a rendőrautóra.

Fél óra után sikerült megállítani a gyanúsítottat, de amikor a négy rendőr az autója felé közelített, a férfi hirtelen elhajtott. Menekülés közben elütötte az egyik rendőrt, aki már nem tudott a gépkocsi elől kitérni, így a motorháztetőre került, majd oldalra legurulva az úttestre esett, ahol az autó áthaladt a bokáján – áll a közleményben.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak és közúti veszélyeztetés miatt folytat nyomozást az őrizetben lévő férfi ellen, aki beismerő vallomást tett.

The post Menekülés közben ütötte el az intézkedő rendőrt appeared first on .

Boris Johnson brit miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár szerint Oroszországnak nagy árat kellene fizetnie az Ukrajna elleni esetleges katonai agresszióért. Liz Truss brit külügyminiszter arra figyelmeztette Moszkvát, hogy Oroszország Ukrajna megtámadásával ahhoz hasonló helyzetbe kerülhet, mint a Szovjetunió az afganisztáni katonai beavatkozás után.

A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson és Scholz telefonos egyeztetést tartott Ukrajnáról, és egyaránt mélységes aggályainak adott kifejezést az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló folytonos orosz akciók miatt. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint a két kormányfő egyetértett abban is, hogy súlyos, stratégiai léptékű hiba lenne, ha Oroszország bármiféle katonai invázióra szánná el magát Ukrajna ellen. A brit miniszterelnök a német kancellárral tartott egyeztetésen hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a NATO-szövetségesek összehangolt válaszintézkedéseket dolgozzanak ki erre az esetre.

Johnson a minap Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával is tárgyalt az ukrajnai válságról. Johnson és Stoltenberg egyetértett annak fontosságában, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziót súlyos gazdasági szankcióknak kellene követniük. A brit kormányfő és a NATO-főtitkár leszögezte: biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon törekedhessen a NATO-tagságra.

Liz Truss brit külügyminiszter pénteken kijelentette: Moszkva nem tanult a történelemből, és a Szovjetunió vagy valamiféle Nagy-Oroszország újjáteremtéséről álmodozik, nemzetiségi hovatartozásra vagy anyanyelvi szempontokra alapozott területi felosztás révén.

Truss, aki hivatalos ausztráliai látogatáson tartózkodik, a londoni külügyminisztérium pénteki ismertetése szerint a The Lowy Institute nevű, Sydneyben működő politikatudományi kutatóműhelyben tartott előadásában azt mondta: tudható, hogy a más országok fenyegetésére és destabilizálására irányuló tevékenység milyen rettenetes véráldozathoz és emberi szenvedéshez vezet.

Nagy-Britannia éppen ezért azt szorgalmazza, hogy Vlagyimir Putyin “lépjen vissza” Ukrajnától, még mielőtt “masszív stratégiai hibát követne el” – mondta a brit külügyminiszter.

Liz Truss szerint Ukrajna több inváziót megélt az elmúlt évszázadokban, megszenvedte az állam által okozott éhínségeket, ellenállóképessége mélyen gyökerezik, és ha kell, az ukránok felveszik a harcot országuk védelmében. Truss szerint a Szovjetunió afganisztáni beavatkozása vagy a csecsenföldi konfliktus tanulságaiból is tudható, hogy Oroszország az Ukrajna elleni invázióval “mocsárba ragadna”.

A brit külügyminiszter hangsúlyozta pénteki beszédében: a NATO-Oroszország Tanács múlt heti ülésén a NATO-szövetségesek egyértelműen megüzenték Moszkvának, hogy masszív következményei lennének bármilyen további orosz katonai behatolásnak ukrajnai területre.

Truss szerint e következmények között lennének olyan összehangolt szankciók is, amelyek az orosz pénzügyi rendszert érintenék. Hozzátette: az egész világ számára fontos, hogy mi történik Kelet-Európában.

The post Johnson és Scholz: Oroszország nagy árat fizetne, ha megtámadná Ukrajnát appeared first on .

Feladatunk és kötelességünk a magyar kultúra megőrzése, ápolása és átörökítése utódaink számára – fogalmazott a Honvédelmi Minisztérium (HM) honvédelmi államtitkára a tárca magyar kultúra napja alkalmából rendezett központi ünnepségén.

Szabó István azt mondta: a katonáknak az is feladatuk, hogy a béke és a biztonság megteremtésével óvják és őrizzék azokat az értékeket, amelyektől Magyarország valóban “magyar ország” marad. Beszédében megemlékezett Kölcsey Ferencről, aki mintegy kétszáz évvel ezelőtt jegyezte le a Himnusz sorait. A Himnusz minden magyar számára olyan nemzeti ima, amely időtől és helytől függetlenül magyar létünk kifejezője – jelentette ki a honvédelmi államtitkár.

Hozzátette: a magyar kultúra nem jelent kevesebbet, mint ezeréves Kárpát-medencei múltunkat, nyelvünket, irodalmunkat, népdalkincsünket, zenénket, meséinket, hagyományainkat és hitünket. Ez az örökség, amely magyarrá tesz bennünket – mutatott rá Szabó. Hangsúlyozta: a katonák jelentős kulturális értékekkel és múlttal rendelkeznek. Arra kérte a honvédeket, tegyenek meg mindent azért, hogy a magyar katonakultúrát minél többen megismerhessék.

Fontosnak nevezte, hogy a ma és a holnap katonái is ismerjék a nagy elődök által kijelölt irányt. Ezért példát kell nekik mutatni azzal, hogy a kultúra értékeit megbecsüljük.

Szabó a tavalyi év honvédségi kulturális programjai közül felidézte, hogy jártak a Stefánia Palota falai közt Munkácsy- és Kossuth-díjas művészek, hangversenyeket adtak katonazenekarok, voltak honvédelmi vetélkedők, táborok, ismeretterjesztő kirándulások és amatőr képzőművészeiknek alkotótáborokat is szerveztek. A Petőfi-emlékév jegyében az amatőr képzőművészek Petőfi Sándorhoz kötődő alkotásaiból csütörtökön nyílt kiállítás a Stefánia Palotában – tette hozzá.

A honvédelmi államtitkár arról is beszélt: a Magyar Honvédség katonái és honvédelmi alkalmazottai becsülettel kivették részüket a koronavírus-járvány elleni védekezésben és ma is támogatják az egészségügyi intézményeket. Azon dolgoznak, hogy életünk mielőbb visszakerüljön a régi kerékvágásba – mondta.

A köszöntőt követően a honvédelmi államtitkár Bozó Tibor vezérőrnagy társaságában elismeréseket adott át, majd a Magyar Honvédség Központi Zenekarának kulturális műsorával zárult a rendezvény.

The post Szabó: feladatunk és kötelességünk a magyar kultúra megőrzése appeared first on .

Több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt javasol vádemelést a rendőrség az ellen a 40 éves férfi ellen, aki a gyanú szerint alvó hajléktalanokra támadt: egy nő belehalt a sérülésébe, egy férfi pedig életveszélyesen megsérült – mondta a Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztályvezetője.

Gál Sándor ismertette: a gyanúsított 2020. január 14-én a XIII. kerületi Népfürdő utca gyalogos átjárójában a hajnali órákban bántalmazott egy nőt, akinek beszakadt a halántéka és agyroncsolódásban pár perc alatt életét veszthette. Az áldozatra egy munkába igyekvő francia állampolgár figyelt fel, aki miután ebédidőben is látta a mozdulatlan testet, a munkából hazafelé tartva felemelte a takaróját. Látva a fején megsérült élettelen nőt, értesítette a rendőrséget és a mentőket.

A nő akkor már 16-24 órája nem élt, a rendőrök a térfigyelő kamerák segítségével megállapították, hogy mindössze egy férfi haladt át a gyalogos átjáróban a bűncselekmény feltételezett időszakában, ő azonban a mintegy öt másodperc alatt megtehető távot mintegy két perc alatt tehette meg.

Az áldozatról, egy 34 éves nőről az alezredes azt mondta: vidéken lakása volt, azonban 2016 óta önként vállalva volt hajléktalan. Sérülése olyan súlyos volt, hogy azonnali orvosi segítség sem menthette volna meg az életét. Hozzátette: a helyszínen lefoglaltak egy bazaltkövet, de szakértő nem tudta megállapítani egyértelműen, hogy ezzel a kővel végeztek vele, vagy megtaposták a fejét.

A másik eset 2019 szeptember 8-án, az esti órákban történt a XIV. kerületben, a Róbert Károly körúti felüljáró alatti területen, ahol a gyanúsított négyszer megszúrt egy férfit, aki életveszélyes sérülést szenvedett. Az áldozat elmondta: nem ismerte támadóját, de előző nap látta őt, még cigarettát is kért tőle. Arra ébredt fel, hogy az előző nap látott férfi felette áll és kést szúr belé; ezután a közeli benzinkútra szaladt segítséget kérni.

A támadó azonosításában a kamerafelvételek alapján az újpesti rendőrök segítették a nyomozókat, akik a IV. kerület erdős részén élő, ugyancsak hajléktalan D. Lajost ismerték fel a videókon. A 40 éves férfi büntetett előéletű, ellene lopás és rablás miatt is folyt eljárás Budapesten és Bécsben is. Alkalmi otthonából lefoglaltak egy nadrágot, aminek a lábszárából kivágtak egy részt, a rendőrség gyanúja szerint azért, hogy vérnyomokat ne tudjanak rögzíteni róla.

Gál elmondta: D. Lajos nem tett érdemi vallomást, ám a bűncselekmények elkövetését tagadta.

A rendőrség antropológus szakértő segítségével “végigsétáltatta” a gyanúsítottat a bűncselekmények helyszínén, a szakértő szerint az antropológiai jegyei, az arcformája és a mozgása a gyanúsítottnak nagy hasonlóságot mutat a bűncselekmények idején rögzített felvételeken látható férfiéval – közölte az alezredes.

Arról is beszámolt, hogy D. Lajost poligráfos vizsgálatnak is alávetették, amelyen amikor tagadta a bűncselekmények elkövetését, a készülék megtévesztendőnek értékelte a nemleges válaszát. A férfi motivációja nem ismert – mondta. A férfi jelenleg is előzetes letartóztatásban van, az ügy iratait a rendőrség megküldi az ügyészségnek.

The post Alvó hajléktalanokra támadó férfit ellen javasol vádemelést a BRFK appeared first on .

Kína és Tajvan viharos kapcsolata a Kínai Népköztársaság 1949-es alapításával kezdődött, amikor a Kuomintang erői száműzetett kormányt alakítottak a szigeten. Azóta sok szempontból megváltozott a nemzetközi politikai és gazdasági környezet, kezdve az Amerikai Egyesült Államok gazdasági súlyvesztésével a Kínai Népköztársaság exponenciális növekedése mellett, az ázsiai regionális biztonsági szuperkomplexum hatalmi viszonyainak átrendeződésén- például India figyelemreméltó katonai és gazdasági felemelkedésén- keresztül és maga Tajvan technológiai központtá válásáig. Egyúttal a tajvani helyzet bizonyos karakterisztikáit tekintve ugyanaz maradt. A mai napig a kis szigetországgal való kapcsolata a kínai külpolitika egyik legérzékenyebb pontja. Tajvan történelme

Az ország kiterjedése megközelítőleg Svájcéval egyezik meg, 36 ezer négyzetkilométernyi területen helyezkedik el és 23 millió lakossal rendelkezik. Önálló gazdasága, hadereje, diplomáciai tevékenysége és kormánya van, pedig hivatalosan a Kínai Népköztársaság része és sem Kína, sem Tajvan nem deklarálta, hogy különálló ország lenne. A szigetország 1895-ben japán fennhatóság alá került a simonoszeki béke értelmében, előtte a kínai Csin-dinasztia provinciája volt majd a második világháborúban a japánok a kínaiak előtt tették le a fegyvert, így a sziget újra kínai fennhatóság alá került. Az 1927-től 1949-ig tartó kínai polgárháború eredményeképpen a Csang Kaj-sek vezette nacionalisták kétmillió fős csoportja a szigetre menekült, míg a szárazföldi területeken a Kínai Kommunista Párt (KKP) és a Kínai Népfelszabadító Hadsereg (PLA) vette át a hatalmat és Pekinget deklarálta fővárosként. 1947-re a helyiek növekvő elégedetlenséggel fogadták a fejleményeket, ami később lázongásokat eredményezett. Köztük volt a 228-as incidens néven elhíresült merénylet, ami országos felkelésbe csapott át. A Kínai Népfelszabadító Hadseregnek számos szigetet sikerült megszereznie a dél-kínai tengeren, azonban Tajvant nem, mivel az amerikai erők katonailag is támogatni kezdték a szigetet az 1950-ben kitört koreai háború miatt. Egészen 1971-ig Tajpej képviselte Kínát az ENSZ Közgyűlésen, utána azonban már az amerikai támogatás se bizonyult elegendőnek, a Közgyűlésben a Kínai Kommunista Párt vette át Kína képviseletét. 1992-ben a Kínai Kommunista Párt képviselői a Kuomintang vezette Tajvannal együttesen konszenzusos megállapodást kötöttek, amire azóta is „az 1992-es Konszenzus” néven hivatkoznak. Ez az elnevezés később tudatosan került bele a politikai kommunikációba, először 2000-ben utalt rá „Konszenzus” néven Tajvan akkori Nemzetbiztonsági Tanácsának főtitkára, majd a KKP az „egy ország két rendszer” irányelvvel tette egyenértékűvé, legalábbis először Hszi Csin-ping kínai elnök egy 2019-es beszédében mosta össze egyértelműen a két fogalmat. Ez még a jelenleg ellenzékben lévő Kuomintangnak se tetszett, a párt új elnöke, Johnny Chiang már hivatalosan is elpártolt a korábbi állásfoglalásuktól, ezzel szinte a teljes tajvani politikai paletta a Konszenzus ellen van. Az „egy Kínaként” is emlegetett direktíva egy fél-autonóm státuszt kölcsönözne Tajvannak, elismerve, hogy egyetlen Kína létezik, melynek egyedüli legitim képviselője a Kínai Kommunista Párt és Tajvan ennek a része. Hszi Makaó példáján keresztül szólítja fel Tajvant – és ezzel egyidejűleg inti rendre Hong Kongot – az „egy ország két rendszer” irányelv elfogadására, amit a jelenlegi tajvani elnök Caj Jing-ven mereven elutasít. A konszenzus értelmében egy Kína létezik, azonban nem teljes az egyetértés azzal kapcsolatosan, hogy a „Kína” kifejezés mit takar. A Tajvani fél szerint a Kínai Köztársaságot, a Kommunista Párt szerint a Kínai Népköztársaságot. Ennek fényében megkérdőjelezhető, hogy mennyire lehet konszenzusnak nevezni a fenti találkozó eredményeit.

Valóban Kína belügye lenne?

Kína és Tajvan kapcsolata az utóbbi időben még jobban kiéleződött, amiben az Amerikai Egyesült Államok is szerepet játszott. Még a Trump-adminisztráció idején Mike Pompeo külügyminiszter meglehetősen provokatív kijelentést tett arra vonatkozóan, hogy „Tajvan sosem volt Kína része”. 2021 október 22-én Joe Biden igennel felelt arra a kérdésre, hogy Amerika megvédené-e Tajvant a kínai agresszióval szemben. Az elnök „kötelességként” fogalmazta meg ezt a védelmet, azonban nem teljesen világos, ez hogyan értendő. Az Amerikai Egyesült Államok eddig is egyfajta stratégiai kétértelműséggel állt a tajvani kérdéshez, mivel hivatalosan nem ismeri el a szigetországot önálló államként, azonban minden létező eszközt rendelkezésre bocsájt annak védelmére – ahogy ezt a fenti nyilatkozatban is láthattuk. A kijelentés azért is érdekes, mert az 1979-es Taiwan Relations Act – ami a két ország viszonyát hivatalosan deklaráló törvény – kimondja, hogy  Amerika nem garantálja a beavatkozást egy esetleges Tajvant érő kínai katonai akcióval szemben, de nem is zárja ki azt. A törvény célja, hogy az amerikai elnök egyedül ne változtassa meg a Tajvan-politikát a Kongresszus jóváhagyása nélkül. Ezért is keltett zavart Biden fenti kijelentése, mire a Fehér Ház azonnal a nyilatkozat megmagyarázásába kezdett. Nicholas Burns, az USA pekingi nagykövete kijelentette, hogy az ország viszonya Tajvannal az elmúlt évtizedekhez hasonlóan a Taiwan Relations Act-on nyugszik, azonban a kínai választ aggasztónak nevezte. Kína a belügyeibe való folyamatos beavatkozásként kezel minden Tajvannal kapcsolatos nemzetközi tevékenységet, szerintük a Demokratikus Haladó Párt (DPP) abban a hitben ringatja a tajvaniakat, hogy az amerikai segítség mindenre elég, miközben Amerikát csupán saját stratégiai érdekei foglalkoztatják. Tavaly év végén Abe Shinzo leköszönő japán miniszterelnök utalt rá, hogy egy esetleges amerikai erőket érő támadás Japánt is aktív szerepvállalásra ösztökélné a kollektív védelem jegyében. A politikus megjegyezte, hogy a Jonaguni-sziget csak 110 kilométerre fekszik Tajvantól, tehát az ország biztonságát veszélyeztető tényezőnek számít, így Japánnak joga van az önvédelemre. Emellett Japán támogatja Tajvan belépését a 11 államból álló Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (Comprehensive and Progressive Agreement for Trans Pacific Partnership) kereskedelmi csoportosulásba, amelynek Kína is tagja. A kínai külügy Abe állásfoglalását kirohanással fogadta és felelőtlennek nevezte a politikus kijelentéseit. Európa se maradhatott ki a vitából: Litvánia diplomáciai bonyodalmakba keveredett Kínával, mivel engedélyezte egy képviseleti iroda megnyitását Vilniusban Tajvan neve alatt. Ezzel csak az volt a baj, hogy Tajvan nevének használatával elismerik az országot függetlenként, míg sok más képviseleti irodája van az országnak Európában, de mind Tajpej, a főváros neve alatt működik. Litvánia elnöke szerint semmi meglepő nincs a konzulátust övező botrányban, mivel a litván kormánypárt programjában is szerepelt a szorosabb kapcsolat ápolása Tajvannal, s közben kifejezte, hogy ez a törekvésük nem támadás Kínával szemben és elismerik az „egy ország két rendszer” irányelvet. A kínai litván nagykövetség tagjai decemberben mindannyian elhagyták Kínát, miután az ország gazdasági szankciókkal is sújtotta Litvániát.

Csupán 15 ország ismeri el hivatalosan Tajvant és ez a jövőben csökkenhet, mivel az áprilisi hondurasi választásokon győzedelmeskedő Xiomara Castro többször is hangsúlyozta, hogy a jövőben Kínával fogják felvenni a diplomáciai kapcsolatot. 2017-ben Panama kormánya is hasonlóképpen cselekedett Tajvannal és Kína felé fordult. A magyarázat a közép-amerikai országok elpártolása mögött valószínűleg az amerikai hegemónia ellensúlyozásában rejlik, de nem utolsó szempont, hogy Kína még Tajvannal is nagyvonalúbb az anyagi támogatásokat illetően, amire a pandémia és a mélyszegénység által hevesen sújtott kontinens egésze rászorulna.

Tajvan katonailag nem értelmezhető az Egyesült Államok nélkül

Tajvan hadereje nem mondható erősnek, önálló csapásmérő kapacitásokkal nem rendelkezik. Csiu Kuo-cseng tajvani védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy az ország kapcsolata Kínával nem volt ilyen rossz a hetvenes évek eleje óta. Kína az előző év végén rekordszámú katonai repülőgépet küldött Tajvan légvédelmi körzetébe, amelyek át is lépték a Tajvani-szorosban légvonalban középen elhelyezkedő nem hivatalos határvonalat, amit a szigetország a légvédelme megsértésének tekint. A védelmi miniszter kiemelte, hogy a kínai repülőgépek nem érték el a szigetet, de a biztonságuk megőrzése érdekében rakétamegfigyelő-rendszereket telepítettek. November közepén egy napon belül 27 kínai felségjelzésű repülő lépett be Tajvan légvédelmi zónájába, mire a szigetország saját vadászgépeivel „kísérte ki” őket az ország légteréből. Fontos megfigyelni, hogy Kína haderőfejlesztési programjain belül nagyon nagy hangsúlyt fektet a haditengerészetre és annak fejlesztéseire, új eszközök beszerzésére, amely globális használatra nem olyan alkalmas, a Dél-Kínai-tenger és Tajvan ellenőrzésére annál inkább. Haderőfejlesztéseivel Kína elérte, hogy haditengerészetének mérete meghaladja az Egyesült Államokét, ezzel a legnagyobb a világon. Hajóinak száma előreláthatóan 460 eszközzel fog növekedni 2030-ra, ami megmagyarázza a tajvani védelmi miniszter baljós kijelentését, miszerint 2025-re Kína a szigetország teljes inváziójára képes lesz. A védelmi miniszter üdvözölte a nemrégiben létrejövő AUKUS védelmi együttműködést, ezzel együtt kijelentette, hogy Tajvan Ausztráliával ellentétben nem törekszik nukleáris tengeralattjárók beszerzésére, azonban aszimmetrikus hadviselésre és „más típusú filozófiára” van szükségük Kína legyőzéséhez. Tajvan kérdése más védelmi együttműködés megszületését is elősegítette: január első hetében Japán és Ausztrália kötött szerződést, amely lehetővé teszi a japán önvédelmi erők és az ausztrál hadsereg együttes fellépését védelmi kérdésekben. A Kölcsönös Hozzáférés Egyezményét különlegessé teszi, hogy az egyetlen katonai szerződés, amelyet Japán ebben a században kötött. Tajpejnek szüksége van védelmi képességei megerősítésére, mivel jelenleg az Amerikai Egyesült Államok nélkül messze nem elég erős katonailag Kínával szemben. Donald Trump elnöksége alatt Amerika megközelíthetőleg 1,8 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket Tajvannak a Taiwan Relations Act érvényében, „a hiteles harci képességek kiépítése érdekében”.

Új hidegháború?

Az idei davosi Világgazdasági Fórum online eseményén Hszi Csin-Ping kínai elnök a békés együttélés fontosságáról beszélt és arra szólította fel a világ vezetőit, hogy hagyjanak fel „a hidegháborús mentalitással”, ami szerinte napjainkat jellemzi. Kétségkívül a tajvani helyzetre is utalt mondandójában. Elemzők szerint Ázsiában – de akár globálisan is – egy Tajvan és Kína között elmérgesedő esetleges konfliktus Oroszország és Ukrajna helyzetét követően a legnagyobb kockázatú összecsapások közé sorolandó 2022-ben. Sokan vannak azon az állásponton, hogy Amerikának el kéne állnia Tajvan pártolásától, ezzel is segítve a mielőbbi egyesülést, ami a szoros mindkét oldalán sok esetben kívánt végeredmény, csak éppen az odáig vezető részletekben nincs egyetértés. Egy 2014-es felmérés azt mutatta, hogy az amerikaiak kis százaléka (26%) értett egyet azzal, hogy amerikai csapatokat küldjenek Tajvanra, ellenben Dél-Korea támogatását pártolták.[1] Míg elvben sokan nem értenek egyet azzal, hogy Kína akár erővel is megszerezze a területet, viszonylag kevesen készek arra, hogy tényleges lépéseket tegyenek a szigetország védelmének érdekében. A kérdés az, hogy a cselekvésre kész közösség erőfeszítései elegendőek lesznek-e?

[1] Dittmer, Lowell (ed.). Taiwan and China: Fitful Embrace. Oakland: University of California Press, 2017. doi: https://doi. org/10.1525/luminos.38

 

Írta: Soltész Anikó

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Se veled, se nélküled: Tajvan és Kína kapcsolata bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A francia nemzetgyűlés határozatot fogadott el az ujgur “népirtás” elítéléséről, és ugyanerre kérte a francia kormányt is.

Az ellenzéki szocialisták által beterjesztett határozattervezetet – amely nem von maga után következményeket – Emmanuel Macron államfő Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártjának képviselői is támogatták. A jelenlévők közül 169-en igennel szavaztak egy nem ellenében, míg öten tartózkodtak.

Az elfogadott javaslat kimondja, hogy a nemzetgyűlés “hivatalosan emberiesség elleni bűntettként és népirtásként ismeri el a Kínai Népköztársaság hatóságai által az ujgurok sérelmére elkövetett erőszakos cselekményeket”, valamint elítéli azokat.

A szöveg felszólítja a francia kormányt, hogy “szintén ítélje el a népirtást, és tegye meg a szükséges lépéseket a nemzetközi közösség felé, illetve a Kínai Népköztársaságot illető külpolitikában” a jelenlegi helyzet megváltoztatására.

A kormány nevében Franck Riester külügyi államtitkár “rendszerszerű erőszakról” és “súlyos tanúvallomásokról” beszélt, de úgy vélte, hogy a népirtás hivatalos kimondása a nemzetközi szervezetek, nem pedig a francia kormány dolga. Biztosította a nemzetgyűlést arról, hogy az ujgurok sorsát a kormány a legmagasabb szinten vetette fel a kínai partnereinek.

Olivier Faure, a javaslatot beterjesztő Szocialista Párt vezetője elítélte “azt a könyörtelen gépezetet, amely egy nép biológiai és kulturális kiirtását célozza”, valamint ostorozta azokat a nagyvállalatokat és nyugati márkákat, amelyek “továbbra is használják az ujgurok kényszermunkáját”.

Több emberi jogi szervezet azzal vádolja Kínát, hogy több mint egymillió ujgurt zárt politikai átnevelő táborokba. Kína cáfolja, hogy visszaélések történnének Hszincsiang-Ujgur tartományban, s azt állítja, hogy olyan szakmai kiképző központokról van szó, amelyekben a muzulmán vallású közösség tagjait óvni próbálják a radikális iszlamista nézetektől.

The post A francia nemzetgyűlés határozatban ítélte el az ujgur “népirtást” appeared first on .

A NATO közeljövőbeni széthullását jövendölte az orosz parlament alsóházának plenáris ülésén csütörtökön elmondott beszédében Ebrahim Raiszi iráni elnök.

“A NATO különböző ürügyekkel és álcákkal takarózva szivárog be országok földrajzi terébe, független államokat fenyeget. A független demokráciákkal való szembenállás, a nemzetek önazonosságával, a nemzetek kultúrájával, hagyományaival való szembeszállás – mindez szerepel a NATO napirendjén, ez egy megtévesztés. Az efféle magatartás végül a felbomláshoz vezet” – érvelt Raiszi.

Az iráni elnök, akit szerdán fogadott Vlagyimir Putyin, hangot adott álláspontjának, miszerint a hegemonizmus stratégiája vereséget szenvedett, és az Egyesült Államok helyzete nagyon meggyengült.

“Mindazonáltal azt látjuk, hogy a terjeszkedés politikája iránti igénye nem tűnt el, sőt, ellenkezőleg, [az Egyesült Államok] ezt tűzi programjára, és legfontosabb célja éppen a független államok belülről történő meggyengítése. Ez gazdasági szankciók bevezetésével és az adott ország belső helyzetének destabilizálásával történik” – hangoztatta.

Síkraszállt az iráni-orosz kapcsolatok sokoldalú, kölcsönösen előnyös fejlesztése mellett, és hangsúlyozta, hogy Oroszországnak és Iránnak, nemzeti érdekeik biztosítása érdekében, meg kell akadályozniuk a belügyeikbe való beavatkozást harmadik országok részéről. Modellértékűnek nevezte a kooperáció többi területe számára Teherán és Moszkva szíriai együttműködését.

Raiszi azt állította, hogy Irán nem törekszik nukleáris fegyver előállítására, mert ez nem része az iszlám köztársaság védelmi stratégiájának. Mint mondta, Teherán megállapodást kíván az atomprogramjáról abban az esetben, ha a Nyugat “hatékonyan és komolyan” visszavonja az ellene bevezetett szankciókat.

Csütörtökre Moszkvában az előzetes bejelentés szerint beterveztek egy találkozót a két ország külügyminisztere között.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön kitért azoknak az amerikai médiában megjelent híreknek a kommentálása elől, amelyek szerint a Raiszi-látogatást követően Moszkva kölcsönt nyújthat Teheránnak orosz fegyverzetek vásárlására. Szakértői nyilatkozatok szerint Irán Szu-35-ös vadászgépeket, két Sz-400-as légvédelmi komplexumot és egy katonai műholdat kíván beszerezni.

Az Interfax hírügynökség háttér-összeállítása szerint tavaly októberben Mohammad Bagheri iráni vezérkari főnök kijelentette, hogy Irán és Oroszország katonai együttműködésről, fegyverbeszerzésről és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló megállapodást készül kötni. Ezt követően Bagheri Moszkvában Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel tárgyalt.

Az Oroszország és Irán közötti katonai együttműködés keretében a két ország hajói a Kaszpi-tengeren és az Indiai-óceánon tartottak gyakorlatokat. Moszkva 2016-tal bezárólag nagy hatótávolságú Sz-300-as Favorit légvédelmi rendszereket – ezekre nem vonatkoztak az ENSZ Biztonsági Tanácsának akkor hatályos korlátozásai -, 2006-tal bezárólag pedig Tor-M1 rövid hatótávolságú légvédelmi rendszereket szállított le Teheránnak.

2016-ban Viktor Ozerov, az orosz parlamenti felsőház védelmi és biztonsági bizottságának akkori vezetője azt mondta, hogy Irán érdeklődik orosz katonai felszerelések szállítása iránt, és közel 10 milliárd dollárt lenne hajlandó elkölteni rájuk.

The post Tévedni emberi dolog: a NATO közeli széthullását jövendölte Moszkvában az iráni elnök appeared first on .