Biztonságpolitika

Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża: Oroszország háborúja Ukrajna ellen - helyzetkép a harmadik nap után, Ośrodek Studiów Wschodnich - OSW (2021.02.27. 13 órai állapot)

https://www.osw.waw.pl/pl/publikacje/analizy/2022-02-27/wojna-rosji-przeciw-ukrainie-stan-po-trzech-dniach?fbclid=IwAR1iQsh0kW06mCuwxI2XRtXVzfdL5Pb1LlQ314V85dbroI4sKTIOfohVgOM

[a második napról szóló leírás és elemzés itt olvasható]

Mitrovits Miklós történész majdnem teljes fordítása az eredeti lengyel szövegből, a fordító jóváhagyásával, annak FB oldaláról. A szöveg két részből áll, első rész az események sorrendje, második rész a két lengyel kutató elemzése. 

„A hadművelet negyedik napjának elején az #Ukrajna északkeleti részén tevékenykedő orosz felderítő alegységek először közelítették meg Kijev határait. A várost nyugatról, északról és keletről körbeveszik. A fehérorosz területről tevékenykedő agresszor csapatai közvetlenül elérték Kijev északi és nyugati külvárosát, míg az Ukrajna jobb partján lévő csoportosulás a városközponttól 60-150 kilométeres távolságban alakult ki. Vasárnap a reggeli órákban orosz szabotázs- és felderítő csoportok végrehajtották az első elterelést Kijev jobb parti részén (Trojescsina). Az orosz erők folytatták előrenyomulásukat a Boriszpil nemzetközi repülőtér felé.

A Kijev térségében két napja tevékenykedő orosz különleges erők és a légideszantos erők egységeit a Fehéroroszországból bevonuló keleti katonai körzet alegységei erősítik. A Kijevtől északra (a Tyerek és a Deszna folyókon) a visszavonuló ukrán csapatok által az előző 24 órában lerombolt hidakat az agresszor műszaki egységei rögtönzött átkelőkkel helyettesítették. Az északkeleti irányban folytatott harcok során az orosz csapatok elkerülték és blokkolják az ott maradt ukrán helyőrségeket, élükön Csernyihivvel. Az ukrán erők visszavonulnak Kijev felé, azzal a feladattal, hogy megerősítsék védelmét. Az ukrán főváros bekerítésére irányuló művelethez az orosz erők aktív hadműveleteket kezdtek a Zsitomir régió északi részén, Korosztenynél csapást mérve.

A fennmaradó hadműveleti területeken a főbb városi központok felett pozíciós harcok folyna, ahol az ukránok keményen védekeznek. Az oroszok áttörték Harkiv védelmi gyűrűjét, és orosz felderítő csoportok könnyű páncélozott járműveken (valószínűleg SpecNaz GRU) behatoltak a városba, és rövid harcok után visszaverték őket. Folytatódnak a harcok Szumijért, Mariupolért (a várost minden irányból bekerítették), Mikolajivért és Odesszáért (az ukrán erők további tengeri partraszállásokat hárítanak). Miután az agresszor erők ellenőrzésük alá vonták a Kahovszkij-víztározó bal parti részét (az orosz erők megközelítették Enerhodart), a helyzet stabilizálódott a front ezen szakaszán.

A következő éjszaka Oroszország rakéta- és légicsapásokat, valamint tüzérségi lövéseket és elterelő támadásokat hajtott végre célpontok ellen Ukrajna egész területén. A megsemmisített célpontok között voltak üzemanyagraktárak Vaszilkovóban és egy gázvezeték Harkivban. Egy orosz rakéta egy kijevi radioaktív hulladéktároló kerítésére zuhant. Az elterelő és felderítő csoportok akcióira először került sor nagyobb léptékben a jobb parti Ukrajnában (a cserkaszi régióban). Emellett először vetettek be stratégiai bombázót fehérorosz területről (egy Tu-22M3-as bombázót, az egyik róla indított rakétát lelőtték). Egyes források szerint a fehérorosz fegyveres erők alegységei az orosz csoportok részeként közvetlenül részt vesznek az agresszióban.

Február 26-án Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Ukrajna visszavert egy támadást a főváros ellen, és ezzel meghiúsította a puccsra irányuló terveket. Az ukrán fél szerint a főváros elfoglalására tett kísérletek ellenére az orosz hadsereg két napja nem jutott előbbre - a megszállók elleni harcok ugyanott folynak, mint a háború kezdetén. Denisz Smihal miniszterelnök bejelentette, hogy a védekezés a teljes frontvonalon folytatódik, az ukrán erők "megsemmisítik a megszállót a szárazföldön, a tengeren és a levegőben", és az ország csak "felemelkedik", hogy ellenálljon az ellenségnek.

Zelenszkij elutasította azt a javaslatot, hogy vegyen részt a minszki béketárgyalásokon, azzal érvelve, hogy Fehéroroszország már nem semleges állam, mivel területét átadta az orosz csapatoknak. Ehelyett felajánlotta a tárgyalások máshol történő lefolytatásának lehetőségét, Ukrajna fegyverletétele nélkül. A katonai optimizmushoz lelkesedés társult a Nyugat azon döntése miatt, hogy kizárja Oroszországot az SWiFT-rendszerből. Az elnök felszólította a külföldön élő ukránokat, hogy térjenek haza és védjék meg hazájukat. Egyúttal "Ukrajna barátaihoz" fordult segítségért a megszálló erők elleni harcban, bejelentve egy speciális nemzetközi hadosztály létrehozását a területvédelmi erőkön belül. Megismételte az oroszokhoz intézett felhívását, hogy gyakoroljanak nyomást a Kremlre a háború leállítása érdekében. Felszólította a fehéroroszokat is, akiket arra buzdított, hogy szálljanak szembe a minszki hatóságokkal, amelyek fehérorosz területről engedélyezték az Ukrajna elleni agressziót. Az ukrán védelmi minisztérium információs forródrótot indított, amelyen az elesett orosz katonák és hadifoglyok adatait osztják meg. Ez az ukrán tájékoztatási politika egy újabb eleme, amelynek célja az oroszországi közhangulat befolyásolása.

Az agresszió harmadik napján drámaian megnőtt az Ukrajna nyugati része és Lengyelország felé távozó civilek száma. A lengyel határőrség adatai szerint az ellenségeskedések kezdete óta összesen 156 000 ember lépett be Lengyelországba (ebből 77 300 szombaton). Ez azonban (a bevezetett könnyítések ellenére) meghaladja a határ kapacitását, több kilométeres dugók alakulnak ki, és több tucat órát vesz igénybe a határátkelés. A szlovákiai, magyarországi és romániai határátkelőkön is sorok állnak.

Az ország keleti részén a lakosság biztonsági helyzete egyre romlik, számos város és település tüzérségi tűz alatt áll, gyakoriak a légitámadások, és az emberek idejük nagy részét óvóhelyeken töltik. A közúti infrastruktúra egy részének pusztulása miatt egyre nagyobb gondot okoz az élelmiszer-beszerzés. Az ostromlott Harkivban és a környező városokban már most érezhetők az üzletek ellátásával és az üzemanyag elérhetőségével kapcsolatos problémák. Ugyanakkor látható a megmaradt lakosok mozgósítása. Az elmúlt napokban Ukrajna-szerte 37 000 önkéntes csatlakozott a Területi Védelmi Erőkhöz. A lakosság körében sok jel utal a szolidaritásra, és a hadsereg támogatására gyűjtő alapítványok rekordbevételt könyvelhettek el.

Az energiaügyi miniszter bejelentette, hogy az ukrán villamosenergia-hálózat nem fog visszatérni az orosz és a fehérorosz hálózattal való szinkronüzemhez, és azt tervezi, hogy felszólítja az EU-t, hogy gyorsítsa fel az ukrán hálózatnak az európai ENTSO-E hálózathoz való csatlakoztatásáról szóló döntést. Az Ukrajna által az elmúlt napokban végrehajtott elszigetelt rendszerüzem tesztje (beleértve az 50 Hz-es frekvencia fenntartását) sikeres volt.

Az OWS szakértőinek magyarázata

Az orosz csapatok három irányból is megalapozták a Kijev elleni támadást, de nem magától értetődő, hogy a várost meg fogják ostromolni. Feltételezhető, hogy - más ostromlott nagyvárosokhoz hasonlóan - a különleges egységek először Kijevbe fognak bevonulni (lehetséges, hogy a fehéroroszországi Gomel régióban összegyűjtött mintegy 150 helikopterrel fognak helyszíni műveleteket végrehajtani). A legvalószínűbb, hogy az agresszor délről megpróbálja majd lezárni az ukrán főváros körüli bekerítőgyűrűt, de lehetséges, hogy hagynak egy folyosót a lakosság esetleges evakuálására a városból.

A művelet eddigi szakaszában az orosz csapatok nem értek el látványos sikereket, következetesen követik a művelet fő céljait. A krími oldalról működő csoportosulás megteremtette a feltételeket a félsziget vízellátásának helyreállításához. A fehérorosz és északkeleti területekről tevékenykedő csoportosulások elérték a hadművelet fő célját, azaz Kijev közelébe jutottak. Az Oroszországból a főváros irányába tevékenykedő csoportosulás három nap alatt több mint 250 kilométert tett meg. Egyedül a Krím felől előrenyomuló csoportosulás, amely Mariupolt (300 km-re a kiindulási bázisától) elérte, büszkélkedhet gyorsabb támadási ütemmel, azonban az ukrán erőkkel való különösebb kapcsolat nélkül. A krími csoportosulásnak az a része, amely a kezdetektől fogva folyamatosan harcban állt, 150 kilométeren át ukrán területre hatolt be, és elérte Mikolajivet. A fentiekhez képest a szumi, harkivi és donbaszi térségben zajló hadműveletek viszonylag statikusnak tekinthetők, de Harkiv bekerítése után az orosz egységek Kremencsuk irányába folytatták a csapást, ahol 120 km mélyen, Poltava felé közeledve hatoltak be Ukrajnába.

Az ukrán szárazföldi erők még mindig nem törtek meg, azonban sok helyen a helyőrségek bekerítve harcolnak, ami a logisztikai támogatás kilátásba helyezésével jelentősen korlátozza az esélyeiket, és arra kényszeríti őket, hogy szabálytalan műveletekre térjenek át. A visszavonuló egységeknek azonban még mindig elegendő szabadságuk van ahhoz, hogy Kijev felé mozogjanak, és megerősítsék a főváros védelmét. A stratégiai léptékű szabálytalan akciókra való fokozatos áttérés szükségességét bizonyítja az ukrán hadvezetés döntése az átkelők (Kijev és Harkiv környékén) megsemmisítéséről, valamint a lakossághoz intézett felhívás, hogy tömeges ellenállást tanúsítson, többek között az úgynevezett felperzselt föld taktika alkalmazásával.

Függetlenül a fehérorosz katonáknak az ukrán hadsereggel folytatott harcokban való részvételéről szóló jelentések valóságtartalmától, Fehéroroszország harcoló fél, amely közvetlenül részt vesz a konfliktusban. A Kijev elleni fő hadműveleteket eddig a fehérorosz infrastruktúrára és nagyrészt a fehérorosz hadsereg logisztikai eszközeire támaszkodva hajtották végre. Ukrajnát Fehéroroszországból lövik és bombázzák, amint azt Lukasenko hivatalosan elismerte. Ez a helyzet csak megerősíti Minszk szubjektivitásának teljes elvesztését Moszkvával szemben.

Az ukrán hatóságoknál optimista és harcias hangulat uralkodik. Az ellenállás hősiességének és az orosz csapatok bűnös tetteinek hangsúlyozása segít a társadalom megszilárdításában és mozgósításában, valamint a lehető legszélesebb nemzetközi támogatás megszerzésében. Ehhez hozzájárul Kijev rendkívül ügyes információs politikája. A nyugati politikusok és társadalmak lelkiismeretére való hivatkozás fontos elemmé vált az orosz ellenféllel szembeni információs előny megszerzésében, valamint a külföldi politikai és anyagi támogatás megszerzésében.

A félelem jelen van a közhangulatban, de még mindig nincs defetizmus, inkább az agresszor gyűlölete és az áttörés reménye. A helyi győzelmek, visszaverések és az ellenségnek okozott veszteségek minden példáját kiemelik. A média ezt a narratívát erősíti, hogy a reményt és a harci szellemet életben tartsa. A televíziók továbbra is közösen sugároznak, bár egyre több technikai problémát és a régiókból való információszerzés problémáit is látni (a tévéstúdiókban bombariasztás hallható, a tudósítók az óvóhelyek közeléből sugároznak).”

Orosz támadás Ukrajna ellen - a háború második napja

Rosyjski atak na Ukrainę – druga doba wojny - Andrzej Wilk - Piotr Żochowski

https://www.osw.waw.pl/pl/publikacje/analizy/2022-02-26/rosyjski-atak-na-ukraine-druga-doba-wojny?fbclid=IwAR3y97WqWiTt1sC8x7ueRT3RGaBqAjour_8wY4FRYOFcSvpCqwUDLZ45w-4

Mitrovits Miklós történész majdnem teljes fordítása az eredeti lengyel szövegből, a fordító jóváhagyásával, annak FB oldaláról. A szöveg két részből áll, első rész az események sorrendje, második rész a két lengyel kutató elemzése.

(Mivel Magyarországon nem tudok olyan elemzőközpontról, amely naprakész elemzéseket adna az #orosz-#ukrán háborúról, így lefordítottam a lengyel Ośrodek Studiów Wschodnich - OSW napi anyagát tájékoztatás céljával -  Mitrovits Miklós megjegyzése)

"Az #Ukrajna elleni fegyveres agresszió második napjának végére az Orosz Föderáció fegyveres erőinek egységei elfoglalták a Kijevtől északra és északnyugatra fekvő területeket, és megkezdték a városon belüli műveleteket - kezdetben eltereléssel, később pedig felderítő oszlopok bevonulásával a város határain belül. A fővárosban a harcok pontszerűek, főként az északi kerületekben és a központban zajlanak. Az ott tevékenykedő szabotázs- és felderítőcsoportokat a védők - az Ukrán Fegyveres Erők katonái mellett a területvédelmi erők és rendőrök - semlegesítették vagy kiszorították. Az ukránok kezükben tartották a Kijevet ellátó vízerőművet is Vigorodban (Kijevtől északra). A város területén található erőművet lőtték. Az Orosz Föderáció erői megszilárdították ellenőrzésüket a főváros északi és északnyugati külvárosa felett, de sikertelen volt az éjszakai légi támadási kísérletük a repülőtér és Vaszilkiv városa (Kijevtől 40 km-re délre) ellen, amelynek központjából több órás összecsapások után az ukrán 40. gépesített dandár alegységei és a területvédelem visszaverte őket.

Ukrajna északkeleti és keleti részén a felek áttértek a pozíciós hadműveletekre. A leghevesebb harcok Csernyihiv, Szumi, Ohtirka és Harkiv városai körül folynak, utóbbi városok bekerítve vannak, az orosz egységek megpróbálják áttörni a védelmi gyűrűt és betörni. Donbasszban sokkal kisebb léptékű összecsapások zajlanak, és az ukrán fél megkezdte a két napja támadás alatt álló (állítólag 80%-ban elpusztult) Scsasztja városának kiürítését. A Herszon térségben az orosz egységek áttörték a Dnyeperen átívelő híd védelmét, és Herszon megkerülésével - amelyért harcok folynak - fő erőikkel megközelítették Nyikolajevet (a város elleni támadást visszaverték), majd bevették Melitopolt. Február 25-26-án éjszaka az oroszok légi és tengeri partraszállást hajtottak végre a Fekete-tenger partvidékén. Az Odessza és Nyikolajev közötti Koblev térségében az egyiket az ukrán 28. gépesített dandár erőinek kellett visszaverniük.

Az oroszok folytatják rakéta- és légicsapásaikat ukrán területen. Február 25-26-án éjszaka a Fekete-tengeri Flotta állítólag különösen aktív volt, és szárazföldi célpontokat támadott Kalibr rakétákkal. Többnyire katonai célpontokat bombáznak, de célzott, helyszíni csapásokat mérnek polgári célpontokra is (Kijev, Harkiv).

Az ukrán egészségügyi minisztérium szerint 198 civil halt meg és 1115 sebesült meg az orosz támadások következtében. Az energiainfrastruktúra létesítményeit érintő csapások az energiaellátás első jelentős problémáihoz vezettek. Számos felsővezeték és alállomás megsérült, és számos település - 32 a Csernyihovi területen, 53 Zaporizzsjában, 11 a Szumi régióban - lekapcsolódott a hálózatról. Az ország villamosenergia-rendszere már harmadik napja üzemel elszigetelt üzemmódban.

Az ukrán fél arról számol be, hogy az orosz fegyveres erők második csapásmérő egységeket készítenek elő és telepítenek. Az orosz csapatok különleges koncentrációja Fehéroroszország Gomel régiójában figyelhető meg. A 35. összhaderőnemi hadsereg (a Keleti Katonai Körzetből) zászlóalj harccsoportjai várhatóan Mazir térségében fejlődnek ki. Mazir és Hojniki (mindkettő Belarusz terület) környékén összese 150 harci, támogató és szállító helikopter állt össze. Keleti irányban és a Krím felől is bevetésre kerülnek másodrendű egységek.

A konfliktusban részt vevő felek az ellenséges veszteségekről beszámolnak, de saját veszteségeikről nem adnak adatokat.

Az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint február 24. óta 821 ukrán katonai infrastrukturális létesítményt semmisítettek meg, köztük 14 repülőteret és 19 parancsnoki állást és kommunikációs központot. Az ukrán hadsereg állítólag szintén vesztésre állt: 24 SZ-300 és Osza légvédelmi rakétarendszer, 48 rádiólokációs állomás, 7 harci repülőgép, 7 helikopter, 9 pilóta nélküli légi jármű, 87 harckocsi és páncélozott harcjármű, 28 többpályás rakétaindító, 118 speciális katonai jármű és 8 hajó.

Az ukrán védelmi minisztérium szerint az orosz katonai veszteségek 2022. február 26-án reggel 6 órakor a következők: repülőgépek - 14, helikopterek - 8, tankok - 102, páncélozott harcjárművek - 536, ágyúk - 15, BUK rakétakészlet - 1, autók - 17, emberi veszteségek - 3-3,5 ezer (hangsúlyozták, hogy ezeket az adatokat meg kell erősíteni). Az ukránok állítólag 200 embert ejtettek foglyul.

Az ukrán társadalomban két párhuzamos folyamat figyelhető meg. Egyrészt a lakosság egy része elhagyja azokat a területeket, amelyeket leginkább veszélyeztet az orosz csapatok átvétele (kelet-ukrajnai városok és Kijev). Megnövekedett a forgalom a határátkelőhelyeken, elsősorban Lengyelországgal. A lengyel határőrség adatai szerint február 25-én 47,5 ezer ember lépett be Lengyelországba (10,8 ezren Ukrajnába távoztak). Másrészt fokozódik a mozgósítás és a társadalmi-politikai konszolidáció a hadsereg és az elnök körül, aki aktívan kommunikál a polgárokkal, hatékonyan tájékoztat az aktuális katonai helyzetről és tárgyal a külföldi partnerekkel. Ez a lakosság és a katonák moráljának fenntartását szolgálja, és hatékonyan ellensúlyozza az orosz média által terjesztett dezinformációt. Zelenszkij hozzáállását sok ukrán, köztük az ellenfelei is nagyra értékelik.

Az OSW szakértőinek megjegyzései:

A hadműveletek második napján nyilvánvalóvá váltak az orosz hadművelet jellegzetes vonásai, amelyek megkülönböztetik azt a tipikus támadó hadműveletektől. Az Orosz Föderáció Fegyveres Erői úgy kezdtek, hogy előbb nem szereztek klasszikus (legalább háromszoros) számbeli előnyt a védekező féllel szemben, ami azonban érthetőnek tekinthető a felszereltségi aránytalanságok miatt, különösen a légvédelmi és légitámadó eszközök tekintetében. Az agresszor megelégedett a viszonylagos egyensúly elérésével. A két csoportosulás - az orosz és az ukrán - egyenként mintegy 200 000 katonát és tengerészt számlál. Az orosz hadsereg eddig legfeljebb 100 000 főt vetett be az ukrán területen folyó műveletben való közvetlen, aktív részvételre (az orosz fegyveres erők teljes potenciáljának 10%-át), többségüket a szárazföldi komponensben (ukrán becslések szerint a 90 zászlóalj harccsoportból 60-at korábban közvetlenül a határvidéken vetettek be). A rakétatámadások, és különösen a légierő bevonása, amelynek fokozott részvétele már a háború első óráiban az ellenséges légierő teljes megsemmisítéséhez vezethetett volna, ami nem történt meg, viszonylag korlátozottnak tekinthető - a lehetséges célpontok listájához képest. Tekintettel arra, hogy Oroszország a támadó fél, ezt a helyzetet úgy kell tekinteni, hogy nem illik bele a hadművészet meglévő kánonjaiba. Ehelyett természetes, hogy az Orosz Fegyveres Erők a hadművelet harmadik napján kezdik meg a másodrendű egységek bevezetését.

Az orosz akciók viszonylag érthetővé váltak abban a pillanatban, amikor Kijevet a hadművelet fő célpontjaként azonosították, és az egyetlen olyan nagy célpontként, amelynek elfoglalására az orosz erők következetesen törekednek, növelve helyi potenciáljukat és kockáztatva a jelentősebb veszteségeket. A legtöbb támadó alegység elsődleges feladatának az ukrán erők lekötését kell tekinteni, és így megakadályozni, hogy azok a védekező főváros segítségére siessenek. A Kahovszkij-víztározó és a Krím vízellátását biztosító csatorna környékének elfoglalására irányuló hadmozdulatok kivételével az összes többi a fent említett csapatok lekötésének elsőbbségét mutatja a földrajzi cél elérésével szemben.

Az ukrán fegyveres erők potenciálját eddig kevéssé érintették. Kivételt képeznek a légierő és a légvédelem, amelyek elvesztették az orosz légi műveletekkel szembeni hatékony fellépés képességét, és tevékenységük a kétnapos művelet után nagyrészt szimbolikus jellegű. A hadsereg szárazföldi potenciáljának magja azonban megőrizte az ellentámadások végrehajtására való képességét, mint például Kijev felmentése. Az ukrán hadvezetés döntése, hogy egy nagyobb manővert hajtson végre a csapataival (amit megnehezít, hogy az agresszorral való harcok lekötik, és nincs megfelelő légvédelme), továbbra is nyitott kérdés marad. Egyelőre a fő városok blokádjára összpontosít, hatékonyan akadályozva az ellenség támadásának kialakulását. Az összecsapások első két napja alatt az ukrán állásokat csak Kijev (északról és keletről) és Herszon (a Dnyeper folyó feletti híd elfoglalása után, amely lehetővé tette az orosz hadműveletek mélyen a jobb parti Ukrajnába történő lehetséges kibontakozását) irányában sikerült áttörni vagy megkerülni. Eddig azonban a városokért folytatott harcok mérlege - főként a Kijevért folytatott első összecsapások - a védők számára kedvező (a nagyobb városközpontok közül az agresszor csak Melitopolt foglalta el).

Az ukránokat különösen aggasztja az orosz hadsereg előrehaladása az ország déli részén. A Herszon, Mikolajiv és Odessza környéki védelmi harcok kudarca végső soron elvágná az országot a Fekete-tengertől (a tengeri kikötők az Ukrajna által exportált áruk fő átrakodási pontjai).

A felek által a veszteségekről adott információkat óvatosan kell kezelni. A hadsereg által tett bejelentések egy információs háború részét képezik, amelynek célja a harcoló katonák és saját állampolgáraik magas moráljának fenntartása. Az infrastruktúrában keletkezett károkra vonatkozó adatokat - amelyek műholdas felderítéssel minden fél számára ellenőrizhetők - kell a legmegbízhatóbbnak tekinteni, majd a lezuhant légi járművekre vonatkozó adatokat. Az emberi veszteségekre vonatkozó információk jelenleg nem ellenőrizhetők, és az információs háború részét képezik.

Az ukrán hatóságok meg akarják védeni az országot, de nyitottak a Moszkvával folytatott béketárgyalásokra. Az orosz oldalról érkező hírekkel ellentétben azonban Kijev nem egyezett bele a semleges státuszról szóló tárgyalások megkezdésébe. Az, hogy a Kreml felvetette ezt a kérdést, valószínűleg arra irányult, hogy lejárassa Zelenszkijt. A tárgyalások lehetőségének bejelentése nem jelenti azt, hogy az inváziót megállítják, mielőtt az elkezdődne. A támadó hadműveletek folytatása eszköz arra, hogy Kijev siettesse a kapitulációra vonatkozó döntését, amit az uralkodók elutasítanak.

A védelmi mozgósítás folyamatban van: a Területvédelem (OT) nagyszámú önkéntes jelentkezését regisztrálja, és sok városban hosszú sorok állnak az önkéntesek előtt a kiegészítő parancsnokságokon - Lvivben például már 3500-an csatlakoztak az OT-hez. Sok lakos próbál fegyverhez jutni; az invázió második napján legalább 18 ezer gépfegyvert osztottak ki Kijevben az OT-állásokon. A média beszámol arról, hogy közszereplők csatlakoztak ehhez a formációhoz. A katonaság felhívására az emberek saját maguk készítenek Molotov-koktélokat, jelentik a szabotázscsoportok gyanúját a városaikban, és sokféleképpen próbálnak együttműködni a hadsereggel. A városaikban maradt polgárok a nap nagy részét óvóhelyeken és pincékben töltik. A pánik elemei ellenére hangulatukat az agresszorral szembeni ellenségesség és a védekezés iránti elszántság uralja.

Kijev a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatást próbálja megszerezni, remélve, hogy a szigorú szankciók megállítják Moszkva lépéseit, vagy legalábbis drágábbá teszik azokat. Ukrajna is az orosz társadalomra helyezi az ellenség megállításának reményét, ezért - Zelenszkij elnök és Olekszij Reznyikov védelmi miniszter szavaival élve - aktív tiltakozásra szólít fel a Kreml intézkedései ellen. Ezt támasztja alá Dmitro Kuleba bejelentése is, miszerint bizonyítékokat fognak gyűjteni az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság előtt indítandó perhez.

A villamosenergia-termelés országszerte stabil, de egyes régiókban, ahol harcok folynak (Kijev, Harkiv, Csernyihiv és Zsitomír régiók egyes részein), az átviteli infrastruktúra megrongálódott és az ellátás megszakadt. Az Ukrenergo (a hálózat üzemeltetője) szerint a villamosenergia-fogyasztás nagyon alacsony (12-15 GW, órától függően), ami azt jelenti, hogy a legtöbb ipari üzem és vállalkozás vagy nem, vagy csak minimálisan működik. Eddig az oroszok elkerülték az erőművek lerombolását, bár több támadás is történt, amely ilyen típusú létesítményekben okozott károkat (többek között Tripolban). A fekete-tengeri ukrán kikötőkbe való be- és kilépés továbbra is zárva marad. Az Azovi-tenger kikötői működnek, bár Mariupol környékén összecsapások vannak. Arról nincs információ, hogy a vasúti teherforgalom zajlik-e, míg a személyforgalom (főként a lakosság evakuálása) nem állt le, bár nagy késések vannak. Február 25-én az ukrán valuta árfolyamát 29,25 hrivnya/dollár szinten befagyasztották."

Már az Egyesült Államok területén belül is megjelent a Havanna-tünetegyüttesként ismert betegség, és John Bolton korábbi elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó (2018-2019) is megerősítette a tünetegyüttes állítólagos áldozatainak beszámolóit – jelentette a Newser hírportál.

A 2007-ben alapított amerikai hírgyűjtő portál online cikke a CBS amerikai televíziós csatorna tekintélyes, félévszázados oknyomozó műsora, a 60 Minutes (60 perc) című program vasárnap esti adására hivatkozva arról tudósított, hogy a Havanna-szindrómaként ismert, az orvosokat jelenleg is zavarba ejtő kórnak eddig egyetlen közös tulajdonsága volt a bejelentett esetekben: mindegyik az Egyesült Államok területén kívül történt.

A 60 Minutes riportja szerint azonban most már több esetet regisztráltak magában a Fehér Házban is. A vasárnap esti adásban számos nemzetbiztonsági tisztségviselő számolt be olyan személyes élményről, amikor hirtelen és megmagyarázhatatlanul “ütést” éreztek.

“Olyan volt, mint egy éles, szúró fájdalom a fejem oldalán, emlékszem, a fejem jobb oldalán, és megszédültem” – mesélte a műsorban Olivia Troye, aki Mike Pence korábbi alelnök belbiztonsági és terrorizmus elleni harcért felelős tanácsadója volt. Elmondása szerint éppen a Fehér Ház tőszomszédságában található Eisenhower elnöki irodaházban (EEOB) dolgozott, és éppen a lépcsőházban tartott lefelé a Fehér Ház irányába, amikor először észlelte magán a tüneteket, és alig tudott talpon maradni.

Az incidens akár egyedi is lehetett volna, de ezután még többször előfordult vele, és ami még fontosabb, ez történt számos más amerikai vezető tisztségviselővel is, akik beszéltek a CBS stábjával. Volt, hogy a Fehér Ház területén fordult elő velük, volt, hogy az otthonukban.

John Bolton korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó ugyan magán nem tapasztalta a tüneteket, de elég sok esetről hallott első kézből ahhoz, hogy “szándékos támadás” bizonyítékait vélje felfedezni. “Nem látok más ésszerű feltevést, ha figyelmesen megvizsgáljuk az esetszámokat és a tapasztalt mintázatot” – fogalmazott a műsorban Bolton.

Az egyik, névtelenül nyilatkozó tisztségviselő szerint a Trump-adminisztráció egyik miniszteri rangú tagja is észlelte a fenti tüneteket.

Miles Taylor, a belbiztonsági miniszter korábbi kabinetfőnöke azt állította: ő maga két ilyen támadás áldozata is volt a kongresszus épülete közelében, a Capitol Hillen fekvő lakásában 2018-ban.

“Olyan magas, ciripelésszerű hang volt, amelyről az ember azt gondolná, hogy vagy tücsök, vagy valamiféle digitális hang. A legfurcsább az volt, hogy amikor az ablakhoz léptem, kinyitottam, és kinéztem az utcára, és tegyük hozzá, ez úgy hajnali három, fél négy körül lehetett, fehér furgont láttam. És ekkor a furgon féklámpái kigyulladtak, és az autó gyorsan elhajtott” – tette hozzá Taylor. Mintegy öt hét múlva az eset megismétlődött, ekkor a férfinak már “agyrázkódásszerű tünetei” voltak.

William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) főigazgatója szerint az eseteket jelenleg is vizsgálják, de egyelőre nincs bizonyítékuk, hogy “az incidensek között kapcsolat lenne”.

A Havanna-szindrómaként emlegetett betegség hirtelen fellépő szédüléssel, fejfájással, látásromlással és hányingerrel, illetve lelki betegségekkel, szorongással és depresszióval is járhat. A tünetegyüttest először 2016-ban észlelték az Egyesült Államok és Kanada havannai nagykövetségének alkalmazottjainál. Később napvilágra kerültek esetek Kínából, Oroszországból és az Egyesült Államokból is, legutóbb pedig az Egyesült Államok bogotái nagykövetségén, Párizsban és Genfben is észlelték.

The post Már az Egyesült Államokban is megjelent a Havanna-tünetegyüttes appeared first on .

Ausztria – a „labor”, amely Európában elsőként kötelezővé tette a koronavírus elleni védőoltást, azonban ameddig a regnáló hatalom eljutott eddig a pontig, sok biztonságpolitikai és alkotmányjogi krízisen ment keresztül az ország. A Corona-Ampelnek nevezett besorolások kísértetiesen hasonlítanak a Németországban megjelent Ampelsystem-megoldásokra, azonban a színek és a funkciók tekintetében különbözőek, nemcsak a két ország nemzetstratégiái miatt, hanem az elnevezés félreérthetősége miatt is.

Meginogni látszott a biztosnak vélt szomszédos ország: belpolitikai feszültségek, korrupciós, média által is felfújt botrányok, kancellári ideológiai pálfordulással egybekötött hatalomátvétel, új tisztségek a régiek mellett, új hatalmi funkciók – és ezzel párhuzamos néhol bizonytalan törekvések jellemzik a mai Ausztria kül-és belhoni viszonyait.

Az ország alig heverte ki a több esetben elkövetett terrorcselekményeket; 2020-ban és 2018-ban Bécsben, 2017-ben Linzben, 2016-ban Himbergben, 2013-ban pedig Wörgl városában követtek el kisebb-nagyobb terrorcselekményeket, melyek rendre nagy közfelháborodást váltottak ki az osztrák lakosságból. Csak a két bécsi támadást jelzi a nyomtatott sajtó konkrétan az iszlám vallással kapcsolatos terrorista merényletekként, kiemelve ezzel az Iszlám Államot, mely nemcsak, hogy beszivárgott az országba, hanem potenciálisan a legnagyobb veszéllyel fenyegeti a közép-kelet-európai férfi lakosságot. Annál is inkább igaz ez az állítás, mert 2016-tól kezdve egyértelműen kimutatható, hogy több mint 330-an vállalták az erőszakos radikalizálódást, ezáltal tagjává váltak a Szervezetnek, mely ma már megszámlálhatatlanul sok és változatos előképzettségű személy közül válogathat. Habár népszerűsége az országban az utóbbi években rendre visszaesni látszik, az állam területén még mindig jelen van az Iszlám Állam kulturális maradéka.

A 2014-es évtől kezdődő és még a mai napig sem csitulni látszó menekültválsággal kapcsolatban ismert és beazonosított osztrák terroristák egyike sem származott azonban azokból a csoportokból, akik Szíriából, Irakból vagy éppen Afganisztánból érkeztek. Egy sokkal fontosabb csoportosulás jelent meg, a csecsen bevándorlás példája ezzel szemben azt támasztja alá, hogy az iszlám vallású polgárháborús gócpontokból érkező (sok esetben illegális) migráció hosszabb távú kockázatokat hordoz magában.

A Második Osztrák Köztársaságban a szociáldemokraták külügyi- és integrációs minisztere 2013-2017 között Sebastian Kurz, a 2017 decemberétől már a Néppárt színeiben hatalomra kerülő kancellár, akinek markáns elképzelései között szerepelt az Európai Unió külső határvédelmének erősítése, illetve a migráció más célországba való áthelyezése. Példaként említette Törökországot mint célországot, illetve több esetben nevesítette az Afganisztánból érkező menekülteket, és ugyanekkor a migrációs útvonalak változtatásának lehetőségét eszközölte volna, emellett Magyarországgal karöltve lezáratta az egyik legfontosabb folyosót, a balkáni útvonalat. Mindezen intézkedések rövid távon megoldást jelentettek ugyan, de hosszabb távon sajnos a rendszert alapjaiban nem tudták megváltoztatni.

2017-ben az osztrák sajtóban csak „Kurz-bandaként” emlegetett újonnan megalakult rezsim sebezhetetlennek vélte magát, olyannyira, hogy a frissen megválasztott kancellár belső tisztogatásba kezdett: a szintén néppárti színekben politizáló elődjét, a Néppárt akkori elnökét – Reinhold Mitterlehnert – kellett kiejtenie a ringből, majd ezt követően megpróbálták a közösségi médiát elsősorban saját pártjuk különböző propagandáira használni. A politikusnak azonban számos támogatója akadt, elsősorban a gazdagabb társadalmi réteg köréből, akik jelentős pénzadományokkal támogatták a jobboldali elképzeléseket és ezt a kancellár maximális mértékben ki is használta, piramis-szerűen felépített hatalmi struktúrába burkolózva.

2018-ban az Európai Unió soros elnökségét betöltő Ausztria egy még biztonságosabb Európát tűzött ki célul, Kurz hangsúlyozta, hogy „védelmező Európát akar”. Ez összhangban volt az ÖSS-el, ez a 2013 júliusában elfogadott törvény határozza meg az osztrák biztonságpolitikát. Az országhoz hasonlóan átfogónak és integráltnak kell lennie, aktív tervezés és szolidáris végrehajtás kell jellemezze. Az átfogó biztonság jelentése szerint a külső és belső, valamint a polgári és katonai biztonsági szempontok szorosan összefüggenek. Az integrált biztonságnak alkalmaznia kell az állami és a nem állami szereplők közötti munkamegosztást, ugyanakkor mindezek túlmutatnak a klasszikus biztonsági osztályokon, miután ezek a gazdasági, társadalmi, integrációs, fejlesztési, környezetvédelmi, mezőgazdasági, pénzügyi, közlekedési és infrastrukturális, oktatási, információs és kommunikációs, valamint egészségpolitikai eszközöket jelentik. A szolidaritás alapjaira építkező biztonságpolitika figyelembe veszi, hogy a semleges Ausztria és az Európai Unió biztonsága ma nagymértékben összefügg.

A déli határok védelme kiemelt figyelmet kapott mind osztrák, mind pedig német részről, azzal kiegészülve, hogy mindkét ország tranzitzónákat kívánt létrehozni határaik védelme érdekében, illetve Kurz külön kitért arra, hogy a Frontex-et, az EU határvédelmi ügynökségének megerősítését támogatja a szlovén-osztrák határszakaszon. Látni való, hogy a kancellár egész személyisége, illetve az ÖVP, az Osztrák Néppárt meghatározta az ország biztonság- és védelempolitikáját oly módon, hogy Kurz már integrációs miniszterként bekerülhetett a nagybani politikába, elkezdhette az európai határzár egyre szélesebb és szigorúbb ellenőriztetését, és ezektől az elvektől egyik kancellársága idején sem tágított. Két választást nyert meg, a jobbközép Néppárt kulcsfigurájaként 2021. október 9-én bejelentette lemondását, teljesítve ezzel a Néppárt akkori koalíciós partnerének, a Zöldek kívánságát. Ebben oroszlánrésze volt a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó Osztrák Államügyészségnek (WKStA), mely megvádolta a kancellárt, ami neki és kormányának egyidejű bukásához vezetett. Kurz utódjául a külügyminiszter Alexander Schallenberg választatott, aki azonban csak 55 napig maradt hatalmon, önként mondott le a hivataláról, az ő utódja a belügyminiszter, a jelenleg is kormányzó Karl Nehammer.

Ausztria legaktuálisabb biztonságpolitikai kérdése a mindmáig jelen lévő koronavírus. Európában unikumnak számít, hogy kötelezővé tette ezév februárjától felnőtt lakosságának a védőoltás felvételét. Kezdetben a 14. életévtől számították, azonban ezt rövid idő múlva kitolták 18 évre, március közepétől pénzbüntetés jár az oltatlanoknak, a rendvédelmi szervek szúrópróba-szerűen ellenőrizhetik a közúti forgalmat, Corona-Ampel (Korona-jelzőlámpa) pedig színekkel jelzi és tájékoztatja az osztrák lakosságot egy adott régió fertőzési szintjéről, az erre szolgáló weboldal áttekintést ad az aktuális regionális és országos járványügyi intézkedésekről. A Corona- Ampel a COVID-19 terjedésének és a járványhelyzet regionális felmérésének eszköze, ami lehetővé teszi a felelős politikai döntéshozók és hatóságok számára egyaránt, hogy a színeknek megfelelő védelmi intézkedéseket kezdeményezzenek. A nagyon alacsony kockázatú besorolást zöld jelzőlámpával jelölik, az alacsony kockázatú régiók sárga-zöld színűek, a közepes kockázatot sárgával jelzik, a magas kockázatút narancssárga jelöli, végül a piros szín a nagyon magas kockázatot jelenti.

Túl azon, hogy az oltás kötelező felvételét némi türelmi idővel sürgeti a jelenlegi kormány, nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy a szomszédos Németországhoz hasonlóan Ausztriában is a közösségi média hatására egy jelentős tömeg oltásellenes, ezen tömegek állandó tüntetése és esetleges vandalizmusa, rongálási kedvük a regnáló hatalommal szemben hónapról hónapra nő, ahogy a felháborodás és az elkeseredettség a másik oldalon a halálesetekre vonatkozóan. A kötelezés egy megoldás, egy javaslat, azonban a mai fejlett Nyugat-Európában nem lehet nem despotikusan hozzáállni egy ilyen mértékű kérdéshez, ami a legfejlettebb országokat is bezárva tartotta, maga Ausztria is az elsők között zárta le külső határait. Hasonlóan a német példához, az Ampelsystemhez, ahol a hatalmon lévő politikai pártok színeit jelzik a jelzőlámpa fényei, ez a minta visszaköszön az osztrák korona-mintában is, de míg egyik egy ideológiai többes, addig a másik tények halmaza marad.

Az itt felsorolt tények egy forgatókönyvet tartalmaztak, amely történhetett volna másképp is, más helyszínen, azonban a terrorizmus, az emberkereskedelem, a koronavírus nemzetközi megjelenése, az elsősorban bel- és csak másodsorban külpolitikai harcok az országban a kormány bukásához vezettek. Sebastian Kurz emigrációja az Amerikai Egyesült Államokba és a tagországok, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája mind-mind azt mutatják, hogy mindezen tények összefüggésben vannak és együtt értelmezhetőek egy olyan országban, amely Magyarország számára példa is lehet, azonban elrettentően is hathat bizonyos kérdésekben, amelyek tisztázása kollektív, és nem egyéni szinten kell, hogy megvalósuljon.

Írta: Ábrányi Endre

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Ausztria jelzőlámpái bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az Európai Bizottság a gyermekmunka és a kényszermunka felszámolása céljából stratégiát dolgoz ki a tisztességes munka globális előmozdítására, és jogszabályt készít elő a kényszermunkából származó termékek betiltására – közölte az uniós testület.

A brüsszeli testület közölte: a stratégia kidolgozását az indokolja, hogy a világon sokfelé nem biztosított a tisztességes munka, és legalább 160 millió gyermek – azaz a világon minden tizedik gyermek – kényszerül gyermekmunkára, továbbá 25 millió ember végez kényszermunkát.

A stratégia keretében az Európai Unió a belföldi piacokon, az Unión kívüli országokban és a globális ellátási láncokban dolgozó munkavállalók érdekében határozza meg azokat a belső és külső szakpolitikákat, melyekkel világszerte biztosítani kívánja a tisztességes munkafeltételeket az emberek életminőségének javulására.

A nemzetközi partnerek bevonásával készülő stratégia egyebek mellett a foglalkoztatás előmozdítása, a munkahelyi normák és jogok, a szociális védelem, a társadalmi párbeszéd előmozdítása, valamint a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség témaköreit foglalja magában.

A stratégia részeként az Európai Bizottság új jogszabályt is előkészít a kényszermunkával előállított termékek hatékony betiltására az uniós piacon. A jogszabály hatálya az EU-n belül és kívül előállított árukra egyaránt kiterjed, és a tilalom mellett szigorú végrehajtási keretet is meghatároz. Nemzetközi normákra fog épülni, és kiegészíti a meglévő ágazati uniós kezdeményezéseket, különösen a kellő gondosságra és az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségeket.

A brüsszeli testület továbbá a vállalatok esetében elvárható gondosságról szóló irányelv reformjára javaslatot terjesztett elő. Célja, hogy előmozdítsa a felelős és fenntartható vállalati magatartást a gyártástól az értékesítésig.

The post Az EU stratégiát készít a gyermekmunka és a kényszermunka felszámolására appeared first on .

Lengyelországban korlátozzák a német kisebbség államilag támogatott anyanyelvi oktatását.

Heti háromról egy tanórára csökkentik szeptembertől Lengyelországban a német kisebbség államilag támogatott anyanyelvi oktatását, az így megtakarított költségvetési eszközöket Varsó a németországi lengyel kisebbség nyelvoktatására szánja – közölte hétfőn a lengyel oktatásügyi tárca.

A minisztérium közleménye szerint a múlt héten az Andrzej Duda lengyel elnök által jóváhagyott idei állami költségvetésben az eredetileg tervezett 240 millió zlotyból 200 millió zlotyra faragták le a németajkúak anyanyelvi oktatására szánt összeget.

Az így nyert 40 millió zlotyt teljes egészében a németországi lengyel kisebbség anyanyelvű oktatására szánják – áll a közleményben. A dokumentumban aránytalannak találják azt, ahogyan a kisebbségi anyanyelvi oktatás terén a német és a lengyel fél megvalósítja az 1991-ben a jószomszédi viszonyról és a baráti együttműködésről szóló államközi szerződést.

Kiemelik, hogy Berlin nem biztosítja szövetségi szinten a lengyel nyelv oktatásának megszervezését és finanszírozását. A lengyel családokból származó diákok ugyanis csak egyes német tartományokban részesülhetnek a helyi hatóságok által támogatott anyanyelvi oktatásban.

Németországban jelenleg mintegy 1,5-2 millió főt számláló lengyel közösség él, amely hivatalosan nem élvezi a kisebbség státuszát. A németországi lengyeleket az 1939 szeptemberében, Lengyelország hitleri megtámadása után kiadott német dekrétumok alapján fosztották meg a kisebbségi státusztól.

A mai németországi lengyel közösség próbálja feleleveníteni a második világháború előtti, mintegy 1 millió fős őslakos lengyel kisebbséget képviselő szervezet, a Rodlo hagyományát. A Rodlo vezetőinek többségét a háborúban a náci német koncentrációs táborokban meggyilkolták, a szervezet sok tagját pedig a németek a keleti frontra vezényelték, ahonnan soha nem tértek vissza.

1945 után Lengyelország határait a nagyhatalmak nyugati irányba tolták; Németország keleti területeit Lengyelországhoz, Lengyelország több mint felét pedig a Szovjetunióhoz csatolták. A németországi lengyel közösség ezt követően a kettős identitású sziléziai lakosok áttelepülésével, később a lengyel politikai és gazdasági emigrációval is bővült, az utóbbi években pedig újabb lengyel munkavállalók érkeztek Németországba.

The post Nem tanult semmit a lengyel vezetés az ukránok hibáiból appeared first on .

A Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája csütörtökön hozott végzésével mellőzte Magda Marinko feltételes szabadságra bocsátását.

Horváth-Tóth Imola, a bíróság szóvivője azt közölte, hogy a fogvatartottat a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt sújtotta életfogytig tartó szabadságvesztéssel, melyből legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A jogerős döntés szerint legkorábban 2019-ben lehetett volna feltételes szabadságra bocsátani az elítéltet, erre azonban akkor sem került sor.

A törvényi rendelkezések és a töretlen bírói gyakorlat szerint a feltételes szabadságra bocsátás kedvezménye nem automatikusan járó jogosultság az elítélt számára, hanem az összetett törvényi feltételek mellett is csupán adható lehetőség, feltéve, hogy a szabadságvesztés büntetés célja az elítélt szabadon bocsátásával is elérhető.

Az elítélt a büntetés-végrehajtási bírói meghallgatásán való részvételt is megtagadta, rendzavaró magatartást is tanúsított, így a bíróság a távollétében, védője jelenlétében hozta meg döntését, melyet a fogva tartása alatti magatartást részletező büntetés-végrehajtási intézeti előterjesztésre is alapozott. Eszerint az elítélt az utóbbi években fegyelmi büntetések nélkül tölti a szabadságvesztést, ugyanakkor nehezen fogadja el a szabályokat, megbánás nem jellemzi, és a feltételes szabadságáról döntő eljárásban sem hajlandó együttműködésre. Összességében ezért továbbra sem lehet arra következtetni, hogy szabadon bocsátása esetén vissza tudna illeszkedni a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatna.

A bíróság döntött arról, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét egy év elteltével ismételten meg kell vizsgálni. A bíróság végzését az ügyészség és az elítélt védője tudomásul vette, a végzéssel szemben az elítélt a kézbesítéstől számított nyolc napon belül nyújthatott be fellebbezést.

A Legfelsőbb Bíróság Marinkót egy orosházi asszony meggyilkolásáért, valamint egy Kecskeméten elkövetett hármasgyilkosságért ítélte el. A hidegvérrel, embertelenül és nagy szervezettséggel végrehajtott bűncselekmények félelmet idéztek elő az országban. A szerb állampolgárságú férfit a szegedi Z. Nagy család meggyilkolásával is megvádolták, de ebben az ügyben a Fővárosi Bíróság, majd a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság nem találta bizonyíthatónak a bűnösségét.

Szerbiában a bíróság a férfit távollétében – a Vajdaságban elkövetett bűncselekmények miatt – halálbüntetéssel sújtotta, melyet a halálbüntetés eltörlése után – negyven év szabadságvesztésre változtattak át.

The post Nem engedélyezték Magda Marinko feltételes szabadságra bocsátását appeared first on .

A Nyugatnak határozott és egységes választ kell adnia az ukrajnai orosz hadműveletre, Ukrajnát erőteljesebben kell támogatni, különösen fegyverszállításokkal – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök a Bukaresti Kilencek (B9) nevű csoport pénteki varsói államfői csúcstalálkozóját megnyitó beszédében.

Ukrajna orosz megtámadása után fontos kimutatni a kelet-közép-európai közösség egységét, mert a régió ma nagyon odafigyel arra, ami “a mindnyájunk számára testvéri Ukrajnában” történik – hangoztatta a lengyel elnök.

Mint fogalmazott, csütörtökön a “nagy háborúnak 1945 óta nem látott démonjai” tértek vissza Európába. Az Ukrajnából érkező háborús képekért csakis “a putyini Oroszország” a felelős – jelentette ki Duda, aki szerint az ukrajnai háború tétje az egész euro-atlanti biztonsági rendszer.

“Európában már elfelejtettük, mi is a háború” – folytatta, hozzátéve: “sajnos a gazdag európaiak nyugodt álma, megengedő viszonyuk Oroszország folyamatos fegyverkezéséhez” olyan helyzethez vezetett, hogy csütörtökön “teljesen új valóságban ébredtünk fel”.

A NATO keleti szárnyán fekvő országoknak nem szabad megelégedniük “a brutális orosz támadás passzív elítélésével”, hanem konkrét lépésekhez kell folyamodniuk – hangoztatta a lengyel elnök.

Egyetértett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentésével, miszerint a nyugati segítség hiányában a háború hamarosan “más országok ajtaján is kopogtatni fog”. E szavakat a térségbeli országoknak másoknál jobban meg kell érteniük – utalt Duda a XX. századi szovjetorosz uralomra Közép- és Kelet-Európában.

Úgy vélte: az orosz elit “csakis az erőszak nyelvét érti, mert így működött a cári, majd a kommunista Oroszország, és ma a putyini Oroszország is”. Duda szerint eljött az ideje, hogy “szintén ezt a nyelvet használva” a térség országai egymással szolidárisan “szóljanak az oroszokhoz”.

A Nyugatnak “határozott, egységes, az egész euro-atlanti közösség által érvényesítendő” választ kell adnia Oroszországnak – szorgalmazta a lengyel elnök. “Erőteljesebben kell támogatnunk Ukrajnát, különösen fegyverszállításokkal” – jelentette ki.

A találkozón részt vesz Ursula von der Leyen is. Az Európai Bizottság elnöke a Twitter közösségi honlapján azt írta: a B9 csoport országai évtizedekkel ezelőtt “széttörték a szovjet megszállás bilincseit”. Ma pedig Európa elszánt arra, hogy “barbár cselekedeteiért” felelősségre vonja Moszkvát, és minden lehetséges módon támogassa az ukrán nemzetet – áll a bejegyzésben.

A kelet-közép-európai NATO-tagállamokat egyesítő B9 formátum tagjai: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária.

Magyarországot a csúcstalálkozón Áder János köztársasági elnök képviseli.

The post Duda: fegyverszállításokkal is kell támogatni Ukrajnát appeared first on .

A keleti országrészbe átcsoportosított egységek kettős, humanitárius és katonai feladatot látnak el – jelentette ki a honvédelmi miniszer.

Benkő Tibor azt követően, hogy szemlét tartott a Magyar Honvédség 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred Debrecen és Hajdúhadház térségébe induló egységeinél, újságíróknak azt mondta, a katonák humanitárius feladatként segítik a rendőrség, illetve a Belügyminisztérium munkáját, a Magyarországra menekülők fogadását, elhelyezését, a róluk való gondoskodást.

A katonai készenlét pedig garantálja azt, hogy Magyarország területére ne sodródjanak át fegyveresek – közölte a miniszer. Benkő hangsúlyozta, Magyarország a NATO tagjaként önerőből, nemzeti szinten oldja meg azt a feladatot, melyet más országok nemzetközi szinten próbálnak ellátni.

Leszögezte, a NATO nagyra értékeli, hogy a magyar katonák képesek az országbiztosítási feladatot önállóan ellátni. Mint mondta, a NATO védelmi minisztereinek megbeszélésén elismerően szóltak a magyar katonák felkészültségéről. A miniszter úgy fogalmazott, nem lehet tudni, hogy az orosz agresszió mekkora területet érint, de minden eshetőségre készen kell állni.

Nem kell megijedni, pánikba esni az ország keleti felében sem. Arra az esetre, ha a háborús helyzet még inkább nyugatra tolódva közelebb kerül Magyarország határaihoz, a NATO-val egyeztetve elkészültek a tervek. A szükséges katonai képességeket Magyarország tovább tudja erősíteni önállóan vagy nemzetközi együttműködéssel – mondta Benkő.

A honvédelmi tárca vezetője kifejtette, a szárazföldi és légi felderítők már megkezdték munkájukat, az előkészítő erők megérkeztek a keleti országrészbe, a harcoló és a kiszolgáló, támogató erők átcsoportosítása jelenleg is zajlik. A kötelékek zöme vasárnapig megérkezik célállomására. Amennyiben a helyzet rosszabbra fordul, újabb erőket csoportosíthatnak át.

A miniszter kitért arra: fel kell készülni, hogy az ukrajnai mozgósítás miatt egyesek a zöldhatáron keresztül kívánnak magyar területre lépni. A katonák feladata a rendőri munka segítése. Előfordulhat olyan eset is, hogy menekülő katonák technikával vagy saját fegyverükkel érkeznek Magyarországra – mondta.

The post Benkő: a keleti országrészbe átcsoportosított katonák kettős feladatot látnak el appeared first on .

Párizs arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a NATO is “nukleáris szövetség”, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy fogalmazott, hogy Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved Moszkva ellenében.

“Putyinnak is meg kell értenie, hogy az észak-atlanti szövetség nukleáris szövetség” – jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtök este a TF1 kereskedelmi televízió híradójában, “látványos” európai szankciókat helyezve kilátásba Oroszország ellen.

Az Ukrajna elleni orosz katonai fellépést Putyin csütörtök reggel “önvédelemnek” nevezte az Oroszország elleni “fenyegetésekkel” és “a jelenleginél is nagyobb csapással” szemben. Mint mondta, Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved Moszkva ellenében.

“Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy egy, a hazánkkal szembeni közvetlen támadás összeomlást és elviselhetetlen következményeket von maga után minden potenciális agresszor számára” – fogalmazott a francia diplomácia vezetője.

Le Drian azzal vádolta meg az orosz elnököt, hogy megszegte az adott szavát, amikor elindította a katonai támadást.

“Ez egy cinikus, ez egy diktátor” – fogalmazott Le Drian az orosz elnökről.

A francia külügyminiszter jelezte, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozóján “nagyon erős, nagyon látványos, nagyon súlyos” szankciókat” fognak elfogadni.

“Az intézkedések célja lefojtani Oroszország gazdasági működését banki, pénzügyi intézkedésekkel a technológiai, ipari transzfereken, az exportban, és ugyanakkor az oligarchákat is megbüntetni az oligarchákat is, zárolva az érdekeltségeiket” – jelentette ki a miniszter.

Le Drian megerősítette, hogy Ukrajna katonai kérésekkel fordult Franciaországhoz, s Párizs ezekre “a lehető legjobban és leggyorsabban megpróbál” válaszolni. Közben Párizsban csütörtök este mintegy háromezren tüntettek az Ukrajna elleni orosz támadás ellen.

“Szolidaritás Ukrajnával!”, “Szankciókat Oroszország ellen!” “Felfegyverezni Ukrajnát!” – skandálták az ukrán zászlót lengető tiltakozók a République téren. Többen “terroristának” nevezték az orosz elnököt.

Az áprilisi elnökválasztás jelöltjei közül a tüntetésen megjelent Yannick Jadot, a Zöldek jelöltje és Christiane Taubira, egy másik baloldali jelölt, volt igazságügyi miniszter, valamint a francia civil társadalom több orosz és ukrajnai származású tagja.

Csütörtökön több százan tüntettek Oroszország párizsi nagykövetsége előtt is, és tiltakozó megmozdulások voltak a déli Marseille-ben, Nizzában, a nyugati Rennes-ben, valamint a keleti Strasbourgban is. A közép-franciaországi Lyonban a városházára kitűzték az ukrán zászlót, míg Nantes főterén a szökőkutat az ukrán nemzeti színekkel világították meg.

The post Párizs arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a NATO is nukleáris hatalom appeared first on .

Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön délután az ukrán katonai infrastruktúra 74, este pedig már 83 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője.

Ezek között a vezérőrnagy szerint 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. Konasenkov szerint az orosz erők két Szu-27-es és két Szu-24-es vadászgépet, egy harci helikoptert és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem veszik célba sem az ukrán városokat (Lásd fenti képünket! A -szerk- megj.) sem a katonai helyőrségek szociális létesítményeit.

A tábornok elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter külön utasítást adott az orosz “különleges műveletben” részt vevő alegységek parancsnokainak, hogy tartsák tiszteletben az ukrán katonákat. Sojgu szerint az ukrán fegyveres erők tagjai a nacionalistákkal szemben az ukrán népre esküdtek fel és parancsnak engedelmeskednek, ezért minden katona számára, aki leteszi a fegyver, biztonságos folyosót kell biztosítani, hogy hazatérhessen a műveleti területekről. A védelmi tárca szerint a fő ellenállást a nacionalista fegyveres alegységek fejtik ki Ukrajnában.

Konasenkov elismerte egy Szu-25-ös csatarepülőgép elvesztését. Azt mondta, hogy emberi hiba okozta baleset történt (Mármint az volt a hiba, hogy Putyin elindította a háborút. A -szerk- megj.), a pilótának sikerült katapultálnia.

A védelmi tárca este közölte, hogy az orosz csapatok Herszonnál elérték az Észak-krími-csatornát, amelyen megkezdődött a Dnyeper vizének áramoltatása az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget felé. Szergej Akszjonov, a régió vezetője már délelőtt utasítást adott a helyi vízügyi bizottságnak a csatorna felkészítésére, hogy vizet tudjon fogadni.

Az Ukrajna általi, 2014-ben történt lezárásáig az 1961 és 1971 között kiépített, 400 kilométer hosszú csatorna biztosította az aszályos klímájú Krím édesvíz-ellátásának 85 százalékát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön pakisztáni hivatali partnerét, Sah Mahmúd Kuresit fogadva kifejezte Moszkva készségét az olyan párbeszédre a NATO-val, amely “visszavezet a méltányossághoz és az ENSZ Alapokmányának elveihez”. Az orosz diplomácia vezetője a Nyugatot vádolta meg azzal, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot és “az egész világ iránti étvágyát” nyilvánítja ki az indiai- csendes-óceáni térségben követett stratégiájával.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 televízióban “abszolút hazugságnak” nevezte azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Oroszország elzárkózik a párbeszédtől és agresszív magatartást tanúsít. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajnában nem most tört k, hanem már nyolc éve folyik, és ez alatt Moszkva minden lehetséges diplomáciai és politikai erőfeszítést megtett a megállításáért. A szóvivő a Nyugatot hibáztatta a tárgyalási folyamat lezárása és Ukrajna felfegyverzése miatt. Rámutatott, hogy nem Lavrov, hanem Antony Blinken amerikai külügyminiszter mondta le a tervezett találkozót. Zaharova szerint az orosz hadművelet nem a háború kezdetét, hanem a lezárását jelenti. (Lásd: újbeszél! A -szerk- megj.)

Az OVD-Info nevű, tüntetők védelmével foglalkozó szervezet szerint Oroszország több városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban voltak háborúellenes megmozdulások. A hatóságok mintegy 1700 tüntetőt előállítottak. Az orosz belügyminisztérium sajtószolgálata szerint egyedül az orosz főváros központjában több, mint 600 ember vettek őrizetbe. Emellett az orosz kulturális élet és a liberális média több ismert alakja tiltakozó levelet tett közzé.

The post Az orosz védelmi tárca 74 ukrán katonai objektum felszámolásáról számolt be appeared first on .

A brit kormány az Ukrajna elleni orosz támadás miatt vagyonbefagyasztással és kereskedelmi tilalommal sújtja az összes orosz nagyvállalatot és számos üzletembert, aki közel áll Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz – jelentette be Boris Johnson brit miniszterelnök. A szankcionáltak között szerepel Putyin volt veje.

Johnson a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában közölte azt is, hogy azonnali hatállyal kitiltják Nagy-Britanniából az Aeroflot orosz légitársaságot. A brit kormányfő bejelentette: London teljes mértékben elzárja a brit pénzügyi rendszert az orosz bankok elől, amelyek így nem tudnak majd fontban denominált tranzakciókat végrehajtani és klíringtevékenységet végezni Nagy-Britanniában.

A szankciókkal sújtott orosz pénzintézetek között van a legnagyobbak közé tartozó VTB Bank is. Johnson hangsúlyozta, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási piac messze a legnagyobb egész Európában. Hozzátette: az Egyesült Államok hasonló intézkedéseket készít elő. A brit miniszterelnök ennek jelentőségét illusztrálva kiemelte: az orosz külkereskedelmi tranzakciók felét dollárban és fontban számolják el.

Johnson hangsúlyozta: a világ hét vezető ipari hatalma alkotta országcsoport (G7) összehangolt fellépéssel igyekszik a lehető legnagyobb nyomást kifejteni az orosz gazdaságra. Ezek az országok együttesen a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg ötven százalékát állítják elő, az orosz gazdaság ugyanakkor alig 2 százalékkal részesedik az évente megtermelt globális GDP-értékből – mondta a brit miniszterelnök.

Johnson hangsúlyozta: a most elhatározott brit szankciók száznál több orosz vállalkozást és személyt érintenek. Az intézkedések lehetetlenné teszik az orosz állami és magánvállalatok számára, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási piacon jussanak finanszírozáshoz, megtiltja a nagy-britanniai kereskedést értékpapírjaikkal és adósságeszközeikkel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szankciókkal sújtott vállalatok és személyek nem juthatnak hitelhez a brit tőkepiacon.

A brit kormány emellett korlátozni fogja az orosz állampolgárok által nagy-britanniai bankszámlákon elhelyezhető pénzösszegek értékét is. London új törvényjavaslatot is beterjeszt a parlament elé a kettős – vagyis polgári és katonai célú – felhasználásra egyaránt alkalmas termékek oroszországi exportjának teljes tilalmáról.

Ez az intézkedés egyebek mellett a magasan fejlett elektronikai, távközlési és repülőgépipari berendezésekre és részegységekre vonatkozik, és évekre hátráltatni fogja az orosz hadiipari és technológiai szektorok fejlesztését – mondta a brit kormányfő. Johnson hangsúlyozta, hogy Fehéroroszországnak is hasonló szankciókkal kell számolnia az Ukrajna elleni támadásban játszott szerepéért.

Johnson elmondta azt is, hogy új “kleptokrácia-ügyosztályt” hoznak létre a brit Országos Bűnüldözési Ügynökségen (National Crime Agency, NCA) belül a szankciók kikerülésére tett kísérletek megakadályozására és a korrupt módon szerzett, Nagy-Britanniában rejtegetett orosz vagyoneszközök feltárására. Ez azt jelenti, hogy az (orosz) oligarcháknak Londonban “nem lesz hova rejtőzniük” – fogalmazott a brit kormányfő.

Johnson utalást tett arra, hogy Oroszországot kizárhatják a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, bár erről szóló konkrét intézkedést nem jelentett be. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy “semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni”. A londoni pénzügyminisztérium pénzügyi szankcióintézkedések összeállításával foglalkozó ügyosztálya csütörtök este hosszú listát tett közzé azokról az orosz állampolgárokról, akik ellen a brit kormány személyes szankcióintézkedéseket hozott.

Az érintettek között szerepel Kirill Samalov, Putyin leányának volt férje, aki a legfiatalabb orosz milliárdosnak számít. A 40 éves Samalovról a pénzügyminisztériumi listában az áll, hogy ő a Szibur gázfeldolgozó és petrokémiai holding igazgatótanácsának alelnöke. A szankciókkal sújtott orosz üzletemberek között van Pjotr Fradkov, a Promszvjazbank elnök-vezérigazgatója is.

A londoni pénzügyi tárca ismertetése szerint a Promszvjazbank elsődleges feladata az orosz védelmi szektor kiszolgálása és a szektor vállalatainak finanszírozása.

The post London vagyonbefagyasztással és kereskedelmi tilalommal sújtja a legnagyobb orosz cégeket appeared first on .

Vlagyimir Putyint terheli a teljes felelősség az Ukrajna elleni támadásért, és neki, valamint Oroszországnak szembe kell néznie a következményekkel – jelentette ki Joe Biden a Fehér Házban elmondott beszédében.

“Putyin az agresszor. Putyin választotta ezt a háborút. És most ő, valamint országa viseli a következményeket” – fogalmazott Biden, aki szerint a mostani szankciós intézkedések “azonnal és hosszú távon is súlyos költségekkel terhelik meg majd az orosz gazdaságot”. Az elnök hozzátette: a szankciókat szándékosan úgy alakították ki, hogy “maximalizálják a hosszú távú hatást Oroszországra, és minimalizálják az Egyesült Államokra és szövetségeseire gyakorolt hatást”.

Biden egyebek között azt is bejelentette, hogy korlátozzák Oroszország azon képességét, hogy dollárban, euróban, fontban és jenben kereskedjen, azaz hogy “a globális gazdaság része legyen”. Ezenkívül zárolják négy nagy orosz bank pénzügyi eszközeit. Ez azt jelenti, hogy “minden vagyonukat, amely Amerikában van, befagyasztják”. Ezek a szankciók érintik Oroszország két legnagyobb pénzintézetét, a Sberbankot és a VTB Bankot is.

A szankciók részeként exportkorlátozást vezetnek be Moszkva ellen, azaz megnehezítik, hogy Oroszország hozzáférjen olyan fontos termékekhez, mint az elektronikai cikkek, a számítógépek, a félvezetők, vagy éppen a repülőgép-alkatrészek. Ez az intézkedés különösen Oroszország védelmi, légiközlekedési és tengeri ágazatait célozza meg.

Az elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankciókat fog bevezetni a Kremlhez kötődő további orosz “elitekre” is. Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a szankciók 10 orosz személyt is megcéloznak, köztük “Putyinhoz közel álló embereket és a pénzügyi szektorban dolgozó eliteket”.

Biden kijelentette: “nem tervezi, hogy beszél” Putyin elnökkel. “Putyin pária lesz a nemzetközi porondon” – fogalmazott az amerikai elnök. “Putyin döntése, hogy teljesen indokolatlan háborút indított Ukrajna ellen Oroszországot gyengébbé, a világ többi részét pedig erősebbé tette” – vélekedett Biden.

Az amerikai elnök szerint Putyin “elszakadt a világ többi részétől, és újjá akarja éleszteni a volt Szovjetuniót”. Biden úgy vélte, hogy az orosz elnök ambíciói “szöges ellentétben állnak” azzal az iránnyal, amerre szerinte a világ többi része halad.

Az elnök arról is beszélt, hogy engedélyezte amerikai légi és szárazföldi erők áthelyezését Európába, és megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO mellett. Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy az amerikai csapatok nem azért mennek Európába, hogy “Ukrajnában harcoljanak”, hanem hogy a NATO-szövetséget védelmezzék. “Az Egyesült Államok a NATO területének minden centiméterét meg fogja védeni” – tette hozzá.

Később az egyik magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő megerősítette: az Egyesült Államok 7000 katonát küld Németországba, hogy így segítse a NATO-szövetségeseket.

EU: Oroszország “teljes felelősséggel tartozik az Ukrajna elleni agresszióért, minden pusztításért és emberveszteségért”
Oroszország “teljes felelősséggel tartozik az Ukrajna elleni agresszióért, minden pusztításért és emberveszteségért” – olvasható az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Josep Borrellnek az EU nevében a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálásáról pénteken kiadott nyilatkozatában. Borrell az EU nevében az orosz katonai műveletek beszüntetésére és haderejének kivonására szólította fel Moszkvát. Josep Borrell annak évfordulója alkalmából adott ki nyilatkozatot, hogy egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én “megszállta” a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz történő csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem. “Követeljük Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy azonnal szüntesse be az orosz katonai műveleteket, és feltétel nélkül vonja vissza teljes haderejét és valamennyi katonai felszerelést Ukrajna egész területéről”. Nyolc évvel azután, hogy az Oroszország jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol városát, az Európai Unió továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

The post Biden: Putyint terheli a teljes felelősség az Ukrajna elleni támadásért appeared first on .

Tavaly múlt negyven éve, hogy az Izraeli Légierő 1981. június 7-én lebombázta az iraki Osirak atomerőművet. Az akció az Opera Hadművelet néven vonult be a hadtörténelembe és az elmúlt években egyre több részlet vált ismertté ezzel a komoly szervezést és felkészülést igénylő művelettel kapcsolatban, amely az iraki atomprogram végét jelentette. A cikk első részében röviden bemutatom a műveletre való felkészülést, majd pedig a végrehajtást, ezt követően pedig megpróbálom felvázolni, hogy az iráni atomprogram hasonló felszámolására lenne-e lehetősége napjainkban az Izraeli Légi- és Űrerőknek. Előzmények

Az iraki atomprogram kezdetei az 1970-es évek közepéig nyúlnak vissza, amikor francia segítséggel elkezdték építeni a Bagdadtól 20 km-re délre található Osirak atomerőművet. Az izraeliek már a program kezdetétől fogva megkérdőjelezték azt, hogy az iraki rezsim a nukleáris technológia békés célú felhasználására törekszik. Az 1980-ban kezdődött iraki-iráni háború során Izrael felvette a kapcsolatot az iráni vezetéssel és segítséget ajánlott fel. Az addig elképzelhetetlen együttműködést sikerült tető alá hozni a közös ellenséggel, Irakkal szemben. Az izraeliek iraki célpontok felderítési adatait (amelyek között természetesen az Osirak atomerőmű is szerepelt) juttatták el Teherán részére. Az 1979-es iráni forradalmat követő amerikai fegyverembargó miatt Irán légiereje nehézségekkel küszködött. Az amerikai gyártmányú F-4 Phantom típusú vadászgépeket az izraeliek látták el alkatrészekkel. Az Iráni Légierő egy alkalommal csapást mért az Osirak atomerőműre, azonban a 225 kg-os bombák kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy komoly kárt tegyenek az infrastruktúrában. Az iráni akció nehezítette egy későbbi művelet sikerét is, hiszen az iraki vezetés ezután joggal számíthatott arra, hogy a jövőben az atomerőmű megsemmisítésére további próbálkozások fognak történni. Az akció mielőbbi végrehajtását az a tény is sürgette, hogy néhány hónappal később került volna sor a hasadóanyagok feltöltésére, ezért még azelőtt kellett elpusztítaniuk az erőművet. Ha ezt követően kerül sor a támadásra, az jelentős sugárszennyezettséggel járhatott volna az erőmű környezetében, ami komoly károkat okozhatott volna, kiváltva a nemzetközi közösség rosszallását.

A tervezés

A művelet tervezésénél több szempontot kellett figyelembe venniük a légierő szakembereinek. A legfontosabbak között szerepelt a célpont nagy távolságban való elhelyezkedése, valamint az a tény, hogy a környező arab országok légterén keresztül lehetett csak megközelíteni az atomerőművet. Az Opera Hadművelet tervezése már jó egy évvel az akció végrehajtása előtt kezdetét vette. Mivel Izrael szomszédságában ellenséges arab országok helyezkedtek el, ezért a legoptimálisabb útvonalat kellett megtalálni. A szír légtéren való áthaladást gyorsan kizárták és a választás a déli útvonalra esett, ami Jordánián és Szaúd-Arábia északi részén át vezetett az atomerőműig, körülbelül 1050 km hosszan. Azért erre az útvonalra esett a választás, mert Szaúd-Arábia ritkán lakott északi részén kisebb volt az esélye, hogy feltűnő legyen az izraeli harci kötelék, valamint a radarlefedettség is gyérebb volt ebben az országrészben. A repülés célpontig tartó szakaszát zárt kötelékben tervezték megtenni, úgy, hogy a gépek mindössze 2-3 méterre repülnek egymástól 60 méteres magasságban, hogy a radarok minél később észlelhessék őket. A célpont előtt terveztek nagyobb magasságba emelkedni, ahol a kísérő vadászgépek biztosítják a légteret, a bombákkal felszerelt gépek pedig csapást mérnek az atomlétesítményre. Ekkor merült fel egy lényeges probléma. Az izraeli légierőben szolgáló F-15-ös és F-4-es vadászgépek a harcászati hatósugarukat tekintve alkalmatlannak bizonyultak a feladatra, vagyis, ha póttartályokkal biztosítják a megfelelő üzemanyag mennyiséget, akkor a felszerelhető bombák mennyisége nem lett volna elegendő. Az iráni példából kiindulva szóba sem jöhettek a 225 kg-os bombák, hanem 907 kg-os bombák bevetésével számoltak a művelet tervezői. Az említett két repülőgéptípus hiányosságait az abban az időszakban megrendelt amerikai F-16-osokkal tervezték kiküszöbölni. Izrael az 1970-es évek végén 75 darabot rendelt az új fejlesztésű vadászgépből és az iráni forradalom következtében létrejövő amerikai fegyverembargónak köszönhetően előbb jutottak hozzá a típushoz, mivel az amerikaiak az Irán számára korábban legyártott példányokat kezdték el leszállítani. Az Opera Hadművelet kezdetére Izrael már rendelkezett a típus több tucat példányával. Már az Egyesült Államokban típusátképzésen résztvevő pilótákból kiválasztották (ekkor még az ő tudtuk nélkül) azt a nyolcat, akik részt vesznek majd a műveletben. Az USA-ból hazatérve megkezdték a felkészülést. A hatalmas távolságú bevetésre való felkészülés során a Földközi-tenger fölött hajtottak végre gyakorlórepüléseket, akkora távolságban, amilyen messze az atomerőmű található. A tervek szerint egy 14 gépből álló köteléket hoztak létre, amely 8 darab F-16-osból és 6 darab F-15-ösből állt. Ez utóbbiak biztosították teljes légiharc fegyverzettel a vadászkíséretet. Az F-16-osok két darab 907 kg-os bombával, a szárnyvégeken két darab AIM-9 Sidewinder kishatótávolságú infravörös önirányítású légiharcrakétával és három darab póttartállyal voltak felszerelve. Az F-16-osok hatósugara is kívánni valót hagyott maga után, így az eredeti szárny alatti 1 400 literes póttartályok helyett az izraeli mérnökök 2 200 literes póttartályokat terveztek a típushoz, így már elegendőnek bizonyult a bevetéshez az üzemanyagmennyiség.

1.ábra Az Osirak atomerőmű elleni támadásban résztvevő egyik F-16A típusú vadászgép. Forrás: www.britmodeller.com

A nagyjából egy éves felkészülést követően eljött az akció végrehajtásának ideje, azonban több apró hiba csúszott a gépezetbe. Az izraeliek mindenképp a meglepetés erejére támaszkodtak, hogy minél kisebb eséllyel következzen be veszteség és minél nagyobb eséllyel tegyék használhatatlanná az atomerőművet. Ennek megfelelően teljes titoktartás mellett kellett végrehajtani a hadműveletet. A végrehajtás első dátuma 1981. május 14 vasárnapra esett, mivel ekkor nem dolgoztak az atomerőműben a francia mérnökök. A Sínai-félszigeten található Etzion légibázist jelölték ki a feladatra, mivel Jordánián és Szaúd-Arábián keresztül innen volt a legkönnyebben megközelíthető a célpont. A feladatban résztvevő 14 vadászgépet a műszakiak elkezdték felkészíteni a bevetésre, üzemanyaggal, fegyverzettel látták el őket, anélkül, hogy bárki tudta volna a bázison, hogy mi lesz a célpont. Röviddel ezután azonban bekövetkezett az első hiba. A Moszad tisztje, Shamai Golan egy aktatáskában iraki dinárt hozott az akcióban résztvevő pilóták számára, arra az esetre, ha iraki területen katapultálnának a sivatag fölött, a helyi törzseket kenőpénzzel tudják megvásárolni a segítségnyújtásért cserébe. Azonban Golan az őt szállító repülőgép lépcsőjén megcsúszott és az aktatáskát elejtette, az kinyílt és a tartalmát szétfújta a szél. A repülőtér állománya segédkezett a pénz összeszedésében, azonban az iraki pénznem láttán nem sokat kellett gondolkodniuk, hogy vajon melyik országban lehet a célpont. Az említett eset mellett ráadásul az egyik pilóta nem törölte ki a gépe navigációs rendszeréből a célpont koordinátáit, így az egyik műszaki katona gyorsan rájött, hogy a cél az iraki atomerőmű. Az akció híre eljutott néhány politikusig is, ezért az akkori izraeli miniszterelnök, Menahem Begin az ellenzéki vezető, Simon Peresz nyomására a bevetés törlésére utasította a légierőt. Végül kiderült, hogy jobban jártak az akció törlésével, mivel a műszakiak nem megfelelően állították be a bombák gyújtószerkezetét, így azok nem okoztak volna túl nagy kárt az atomerőműben. A következő időpontot május 31-re tűzték ki, de ez is meghiúsult, mivel néhány nappal korábban Anvar Szadat egyiptomi elnök találkozót szervezett izraeli kollégájával. Az egyiptomi-izraeli békefolyamatot semmiképpen sem akarta az izraeli kormány egy másik arab országot ért támadással veszélyeztetni. A támadás új időpontja június 7.-ére esett és már semmilyen váratlan akadály nem gördült az Opera Hadművelet megkezdése elé.

Az Opera Hadművelet végrehajtása

Május 14.-éhez hasonlóan a gépek felkészítése megkezdődött az Etzion légibázison. Néhány tartalék gépet is felkészítettek, ugyanis a szoros időbeosztás miatt még a legkisebb hiba kijavítására sem volt idő. Meghibásodások miatt egyébként igénybe is kellett venni néhány darabot, így azokba ültek át a pilóták. Az akció délutánján az Izraeli Légierő elterelő műveletekbe kezdett. Más repülőterekről több, mint 70 darab vadászgép szállt fel, hogy elterelje a támadásra kijelölt 14 gépről a környező arab országok figyelmét. A támadó kötelék délután 16:01-kor megkezdte a felszállást. A felszállást követően navigációs hiba miatt egy zsúfolt tengerparti strand fölött haladtak el, majd az Akabai-öböl felett repülve jött az újabb nehézség. Husszein, Jordánia királya, aki maga is pilóta volt, éppen a jachtján tartott pihenőt, amikor a felfegyverzett izraeli vadászgépek elhúztak felette. Azonnal értesítette rádión az illetékeseket, hogy tájékoztassák a környező arab országokat, mert valamelyiküket támadás fenyegeti. A hadművelet összetettségét és szervezettségét azonban jól jellemzi, hogy a hívás nem a jordán hadsereghez futott be, hanem egy arabul kiválóan beszélő Moszad-ügynök biztosította a királyt arról, hogy mindent megtesznek az ügy érdekében. A többi arab országhoz természetesen nem jutott el a hír. A csapásmérő kötelék 60 méteres magaságban zárt kötelékben tette meg a körülbelül másfél órás utat az atomerőműig. Az ilyen kis magasságban történő kötelékrepülés nagy koncentrációt igényel és nagyon megterhelő a pilóták számára. A legkisebb hiba is az akció végét jelenthette volna. A támadó kötelék 17:35-kor kezdte meg a bombázást. A vadászkíséretet ellátó F-15-ösök nagy magaságba emelkedtek és bekapcsolták a fedélzeti lokátoraikat, hogy felderíthessék az esetleg felszálló iraki vadászgépeket. Az F-16-osok megkezdték a rácsapásokat az atomerőműre és egyenként megváltak a bombáiktól. A 16 bombából 14 okozott kárt az erőműben, 2 pedig célt tévesztett. Az iraki légierő nem veszélyeztette az izraeli gépeket, a légvédelem némi aktivitást mutatott, azonban találatot nem ért el. A támadás végeztével és a meglepetés erejének elmúltával a vadászgépek utazómagasságra emelkedtek és elindultak a biztonságot nyújtó hazai légtér felé, ahol többek között légiutántöltő gépek és F-15-ösök várták őket, hogy az esetlegesen felszálló arab vadászgépektől megvédjék a kötelék tagjait. Az akció teljes sikerrel zárult, sikerült ember- és gépveszteség nélkül teljesen felszámolni az iraki atomprogramot. A bevetést követően a világsajtót bejárta a hír, amelynek komoly súlya volt. Ronald Reagan amerikai elnök például az akciót követő hónapokban nem engedélyezte vadászgépek eladását Izrael számára. Majd, ahogy elültek a politikai hullámok, újra megkezdték az amerikai fejlesztésű vadászgépek exportját.

Az iráni atomprogram

Egy olyan magas színvonalon kivitelezett hadművelet esetén, mint amilyen az Osirak atomerőműre mért csapás volt, felmerül a kérdés, hogy az iráni atomprogram esetében kivitelezhető lenne-e egy hasonló akció. Mint ismeretes, a korábbi amerikai elnök, Donald Trump 2018-ban kiléptette országát az iráni atomprogram rendezését érintő egyezményből. Habár az Egyesült Államokon kívül az egyezményben maradó felek (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína, Európai Unió) tartották magukat a dokumentumban foglaltakhoz, Trump döntésére válaszul Irán megkezdte a hasadóanyag további dúsítását. Szakértők szerint már csak néhány hónapnyira van egy atombomba előállításához megfelelő mennyiségű dúsított urán előállításától. Joe Bidennek sem sikerült még országát visszavezetnie a megállapodásba, továbbá Emmanuel Macron francia elnök 2022. január 30.-án a tárgyalások felgyorsítását és az iráni atomprogrammal kapcsolatos helyzet diplomáciai úton való rendezését sürgette. Mindeközben Iránban is változott a belpolitikai helyzet, ugyanis Ebrahim Raiszi konzervatív gondolkodású iráni miniszterelnökkel kell megegyezésre jutni. Jelenleg még nem tudható, hogy a tárgyalások milyen irányt vesznek a nagyhatalmak és Teherán között, azonban az biztos, hogy az elmúlt években többször felmerült Izrael részéről az iráni nukleáris létesítmények elleni támadás gondolata, de ez bonyolultabb kezdeményezés lenne még az Opera Hadműveletnél is. Ahogy az Osirak atomerőmű elleni támadás is kiváltotta abban az időben az Egyesült Államok nemtetszését, úgy jelenleg az afganisztáni kivonulást nemrég lebonyolító Biden adminisztrációtól sem várható el, hogy katonai segítséget nyújtson egy Irán elleni akcióhoz. Ezenkívül a bagdadi atomerőművel ellentétben az iráni nukleáris program a hatalmas területű ország több pontján szétszórva működik, így egyetlen összpontosított csapással lehetetlen felszámolni a teljes atomprogramot. Az iráni létesítmények eleve nagyobb távolságban helyezkednek el Izraeltől (1200-1500 km-re) mint annak idején az Osirak atomerőmű.

2. ábra forrása: Profitline.hu

Ahogy az iráni belpolitikai helyzet is megváltozott az elmúlt években, úgy a világpolitikai helyzet is átalakulóban van. Az arab országok jelentős része tart Irán közel-keleti térnyerésétől, így talán elképzelhetővé válik egy arab-izraeli koalíció, amit elősegíthet a 2020. augusztusában a Fehér Házban aláírt Ábrahám-egyezmény, amellyel megvalósult a békekötés Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok (EAE) között. Egy hónappal később Bahrein is békeegyezményt írt alá, majd Szudán is felvette a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. A Közel-Keleten Jordániával együtt már három országgal rendeződtek Izrael kapcsolatai, bár Szaúd-Arábia még óvatosabb, de szintén közeledésről érkeznek hírek. Ahogy fentebb említésre került, az iráni atomlétesítmények a nagy távolságuk és nagy területen való elhelyezkedésük miatt jelentősen megnehezítik egy hadművelet végrehajtását, azonban az arab szövetségesekkel már nem tűnik kivitelezhetetlennek. Az EAE légitámaszpontjai közelebb helyezkednek el Iránhoz, így onnan lenne célszerű a bombázásokat megindítani. Ha a teljes nukleáris infrastruktúra nem is, de a Busehr atomerőmű mindenképp elérhető az Emirátusok területéről. Továbbá 2012 körül nemhivatalosan híre ment, hogy egy Irán elleni katonai akció esetén Azerbajdzsán az izraeliek rendelkezésére bocsátaná a légitámaszpontjait. Napjainkban, egy esetleg létrejövő izraeli-arab koalíció esetén is komoly taktikai előnyöket biztosítana az azeri támaszpontok használata. Az ajánlat valóságtartalmát nem tudjuk ellenőrizni, annyi azonban bizonyos, hogy Azerbajdzsán jó kapcsolatokat ápol Izraellel, amit a nagy értékű izraeli fegyverek beszerzése is alátámaszt, valamint Azerbajdzsánnak vannak nézeteltérései Teheránnal, az Irán északi részén található azeri kissebség okán. Az azeri-iráni kapcsolatokat az sem tereli pozitív mederbe, hogy a 2020-ban lezajlott, Hegyi-Karabahot érintő összecsapások során Örményország Irán támogatását élvezte. Amennyiben a rendelkezésre álló haditechnikai eszközöket vesszük figyelembe, úgy az Izraeli Légi- és Űrerők is komoly fejlődést mutatnak. Néhány éve megkezdődött az 5. generációs amerikai gyártmányú F-35-ösök rendszeresítése, amelyek generációs ugrást jelentenek a légierőben szolgáló, egyébként korszerűnek számító F-15-ösökhöz és F-16-osokhoz képest. Az F-35-ös a köznyelvben „lopakodóként” emlegetett ún. alacsony észlelhetőségű típus, amelynek a harcászati hatósugara eléri az ezer kilométert. Az EAE részére az USA korábban leszállított 80 darab F-16-ost, amelyek a típuscsalád legkorszerűbb tagjai közé sorolhatók. Az elmúlt években az EAE több más arab országgal párhuzamosan hatalmas fegyverbeszerzési programokat indított, amelyek során a pénz számított a legkevésbé. Technikai értelemben tehát meglenne a lehetőség egy iráni atomlétesítményeket érintő csapássorozat végrehajtásához, azonban a fenti nehézségeken túllépve (például a létesítmények nagy területen való elhelyezkedése) nem mehetünk el szó nélkül az iráni hadsereg képességei mellett sem. Az 1979-es forradalom utáni amerikai fegyverembargó nyomán az iráni légierő arra kényszerült, hogy a korábban amerikai forrásból beszerzett vadászgépeket az amerikai alkatrészellátás nélkül üzemeltesse. Az F-14, F-4 és F-5 típusok a forradalom óta viszonylag zavartalanul üzemelnek a légierőnél. A pontos darabszám és a gépeket érintő fejlesztések azonban nem ismeretesek. Orosz forrásból is beszerzésre kerültek harci gépek (Mig-29, Szu-24, Szu-25), valamint Sz-200, Sz-300 és Tor légvédelmi rakétarendszerek. Ha az Iráni Légierő technikai eszközeinek egy része elavultnak is számít, akkor sem valószínű, hogy az izraeliek veszteségek nélkül tudnának végrehajtani egy, az irakihoz hasonló akciót. Ha egy bombázás politikai hozadékát vizsgáljuk, akkor lehetséges, hogy az izraeli és az arab országok közvéleménye helyeselné az iráni atomprogram ellehetetlenülését, azonban a nemzetközi közvélemény reakciói nehezebben kiszámíthatók. Az Egyesült Államok az akciót bizonyosan nem támogatná, hiszen nem valószínű, hogy az ukrán-orosz konfliktussal párhuzamosan, vagy a közeli jövőben szembehelyezkedne az Iránt támogató Moszkvával egy újabb „fronton”. Az iráni atomprogramot érintő tárgyalásokban résztvevő nagyhatalmak sem valószínű, hogy örülnének a különutas megoldásnak. Iráni részről átfogó támadás nem valószínű az arab országok, vagy Izrael ellen, de az szinte biztos, hogy a Teherán által támogatott libanoni Hezbollah és palesztin Hamász terrorszervezetek aktívabban támadnák rakétáikkal az izraeli területeket.

Összegzés

Jelenleg az iráni atomlétesítmények elleni csapásnak kevés az esélye, de van olyan fejlemény, amely valószínűsíti, hogy a támadás lehetőségét fenntartják. Az izraeli vadászgépek légiutántöltését biztosító, elavult Boeing-707-esekből álló flotta lecserélése folyamatban van a vadonatúj Boeing KC-46A Pegasus típusra. Az eredetileg 2024-re tervezett szállítások megkezdését azonban előrébb kívánta hozni Izrael, ezért az Egyesült Államokhoz fordult azzal a kéréssel, hogy néhány példányt soron kívül, azonnal átvehessenek. Mivel valószínűsíthetően egy Irán elleni katonai akció terve indokolja a tankergépek gyorsított beszerzésének igényét, ezért az Egyesült Államok megtagadta a program felgyorsítását. Ugyanakkor az arab országokkal kötött békeegyezmények is valószínűleg túl frissek ahhoz, hogy közös katonai műveletben vegyenek részt az arab monarchiák Izraellel. Egy iráni atomprogramot érintő hadművelet végrehajtása nem zárható ki teljesen, de a programmal kapcsolatos kérdések remélhetőleg diplomáciai úton fognak rendeződni. Megfelelő biztonsági garanciák mellett a tárgyalásokon résztvevő nagyhatalmak is elégedettek lehetnének, valamint a nyugati szankciók feloldását követően Irán is elindulhatna egy komoly gazdasági fellendüléssel kecsegtető úton.

Írta: Láng Róbert

Felhasznált irodalom

Kővári László (2011) Iraki atomprogram: törölve. Aranysas Magazin, XI. évfolyam, 2011. november. 10-15. oldal.

Kővári László (2012) Esélylatolgatás. Újabb háborús veszély a Közel-Keleten. Aranysas Magazin, XII. évfolyam, 2012. július. 34-37. oldal.

Kiemelt kép forrása: flickr.com (Bellefonte Nuclear Plant Scottsboro Alabama)

A Az Opera Hadművelet. Várható-e második felvonás Iránban? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat három ember, köztük egy bíró és egy ügyvéd ellen a Miskolci Törvényszéken.

A főügyészség azt közölte, hogy egy járásbíróságon dolgozó bíró egy emberkereskedelem bűntette miatt folyamatban levő büntetőügyben tudomást szerzett arról, hogy az ügyben 2018 novemberében az egyik vádlott ismételt letartóztatásnak elrendelését tervezik.

Mivel a bíró és ügyvédként dolgozó élettársa ismerték a férfit és a barátnőjét, az információt közölték a vádlottal, hogy a letartóztatására fel tudjon készülni.

A kényszerintézkedés elrendelése után az ügyvédnő – felajánlva segítségét – 13 millió forintot kért a vádlott barátnőjétől azzal, hogy azt a letartóztatás megszüntetése érdekében az ügyben eljáró hivatalos személyeknek – köztük a belügyminiszternek és a kényszerintézkedés tárgyában másodfokon eljáró bírónak – kell továbbítania.

Az ügyészség szerint a nő az ajánlatot elfogadta és 2019 februárjában előlegként át is adott 500 ezer forintot az ügyvédnőnek.

Az időközben – hatásköri okból – a törvényszékre áttett ügyben a vádlott letartóztatását a bíróság 2019. május 6-án megszüntette. Másnap a bíró – aki tudott az élettársa által kért jogtalan előnyről – a bíróság épülete előtt közölte a szabadon bocsájtott vádlottal, hogy fizesse ki az ügyvédnőnek a 13 millió forintból fennmaradó összeget, mert ők intézték el a szabadulását – írták.

A valóságban az ügyvédnő és a bíró a letartóztatás megszüntetése érdekében semmilyen lépést nem tett, a kért vesztegetési pénzt maguknak szánták.

A jogtalan előny egy részét kifizető, más ügyben letartóztatásban lévő nő beismerő vallomást tett. A bíró és élettársa – aki ezen ügy miatt csaknem fél évig volt letartóztatva – tagadta a bűncselekmény elkövetését – áll a KNYF közleményében.

The post Korrupció miatt emeltek vádat egy bíró és egy ügyvéd ellen appeared first on .

Ukrajna orosz megtámadása után újabb, messzemenő szankciókat kell kivetni Moszkva ellen, és emellett dolgozni kell a NATO keleti szárnya megerősítésén is, e témában intenzív tárgyalások zajlanak – közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

“Ma a történelmünk teljesen rendkívüli pillanata következett be, hiszen a mai hajnal mindent megváltoztatott, ez okozta, hogy újból felébredtek a második világháború démonjai” – jelentette ki Morawiecki. Úgy látta: Oroszország a háborút választotta, “az egyik európai állam a legkisebb ok nélkül megtámadta a másikat”, és közel Lengyelország keleti határához emberek halnak meg.

“E barbárságnak az egész szabad világ határozott ellenkezésébe kell ütköznie” – húzta alá.

A lengyel kormány két irányban cselekszik: egyrészt a szövetséges államoknál újabb, Moszkvával szembeni, elrettentő erejű szankciócsomagot szorgalmaz, másrészt a NATO keleti szárnya megerősítésére törekszik. A NATO-partnerek teljesen megértik a mai kockázatokat, a keleti szárny minél gyorsabb megerősítését célzó tárgyalások előrehaladott szakaszban vannak – közölte Morawiecki.

Vlagyimir Putyin “a terror útját választotta, a terror révén össze akarja törni Európát” – jelentette ki. Kifejtette, hogy szerinte Ukrajna területi egységének visszaállítása a világ által adandó válasz határozottságán múlik.

A kormányfő kiemelte: Ukrajna ma nemcsak saját függetlenségéért, hanem egész Európa szabadságáért harcol. Beszédében Morawiecki a Lengyelországban már hosszabb ideje tartózkodó, illetve az orosz támadás elől oda menekülő ukránokhoz is szólt: “Kedves keleti szomszédaink (…) nem hagyjuk cserben önöket” – fogalmazott. Egyúttal megígérte a már elindított humanitárius segély folytatását és a menekültek befogadását.

A kormányfői beszéd előtt a szejm egyhangúlag elfogadta az Ukrajna megtámadását elítélő, az orosz erők visszavonását szorgalmazó határozatot. A dokumentum felolvasását többször is hosszabb, a kormánypárti és az ellenzéki padokból egyaránt felhangzó taps szakította meg.

The post Orosz agresszió: intenzív tárgyalások zajlanak a NATO keleti szárnya megerősítéséről appeared first on .

Ebben a februári képeket felsorakoztató albumban honvédségi és civil gépek egyaránt szerepeltek volna. A szomszédunkban kialakult helyzetre tekintettel - a félreértéseket elkerülendő - maradnak a ferihegyi fotók.

A Hungary Air Cargo A330-as teherszállítója felszállóban Kína felé. 

A reggeli kirajzás egyik gépe a Swiss A220-100-asa, leánykori nevén Bombardier CS100-as.

Lengyelország északkeleti régióját reklámozzák a LOT E195-ösét díszítő színek.

Az easyJet A320-asán nagy méretű logó hirdeti, hogy neo változattal van dolgunk.

A logó kisebb változatából jutott a pilótafülke ablaka alá is.

A legtöbb Boeing 737 Max 8-as a Ryanair színeiben jár Budapestre.

Esti panoráma a kargódombról: egy régi és egy új festésű Wizz A320-as tartós tároláson.

Erősen szeles, lökéses időben száll le a Wizz Air A320-asa.

A szürkületben az amerikai hadsereg C-12 Huron gépe érkezik.

Ma már ritka látvány Ferihegyen egy Fokker 100-as. A Carpatair 30 éves gépét 2005-ig az Egyesült Államokban és Kanadában üzemeltették, azután került román lajstromba.  

Nem minden gép gurul el a 31R pálya végére, van, amelyik a közbenső gurulón jut fel rá, ahogyan ez a török B 737 Max 8-as is.

A 31L pályán a Wizz Air A321-ese gyorsul, mögötte, a váróponton az Emirates induló B 777-300-asa vár a sorára, és persze az engedélyre.

A Dubajba vezető repülés első másodpercei - levegőben az EK112-es járat.

A moldáv Aerotranscargo 32 éves 747-esét még az egykori tulajdonos, a Thai Airways alakíttatta át teherszállítóvá. A gép érdekes színfolt Ferihegyen, mert a thai színek egyelőre megmaradtak a Jumbón.

A Korean Air Cargo Boeing 747-ese a 8F változat, 130 tonna rakományt szállíthat.

A Távol-Keletről érkező Boeing 747-400-as. A Cargolux teherszállítója a luxemburgi Niederanven település nevét viseli.

A Mester széllel szemben helyezkedik és megkezdi a reptér melletti buckák között rejtőző „földi célpontok” felkutatását. Jó lenne valami ebédre és ennek érdekében a „szenzortorony” folyamatosan a célterület felé néz.

A kargódombon immár tábla hirdeti, hogy mi az álláspont a szemeteléssel kapcsolatban.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az orosz katonai művelet célja Ukrajna demilitarizálása és “nácitlanítása”, azt pedig, hogy meddig fog tartani, az orosz fegyveres erők főparancsnoka, Vlagyimir Putyin fogja meghatározni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lesz Ukrajna és vezetésének sorsa a jövőben, kijelentette: “a többi az ukrán nép döntésének kérdése”.

A szóvivő szerint Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett rá: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket. Mint mondta, tisztázni kell, hogy az ukrán vezetés kész-e erre és tárgyalni erről.

Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva nem törekszik területszerzésre Ukrajnában, ezért szerinte a “megszállás” kifejezés nem elfogadható a történtek leírásakor. A szóvivő úgy vélekedett, hogy Oroszország a történtek miatt nem kerülhet vasfüggöny mögé, mert ekkora országot nem lehet elszigetelni.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt állította, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) “a szíriai fehérsisakosok mintájára elkövetett provokációkat” készít elő, tömeges polgári áldozatairól szóló, megrendezett klipekkel. A tábornok szerint több ukrán városban már folyik a beállított jelenetek forgatása, amelyeket aztán a közösségi médiában és a nyugati médiában szándékoznak elterjeszteni, azt állítva, hogy Oroszország aránytalan mértékben és válogatás nélkül alkalmaz erőt.

Moszkva korábban többször azzal vádolta meg a nyugati világban életmentő szervezetként ismertté fehérsisakosokat, hogy civilek elleni, színlelt vegyi támadásokról készült videókkal próbálta meg lejáratni Aszad szíriai elnök rendszerét.

Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) csütörtökön közölte, hogy a hadművelettel kapcsolatban álhírek hulláma öntötte el a világhálót. A hatóság felhívta a figyelmet, hogy az információk hitelességének ellenőrzéséért a vonatkozó jogszabály értelmében az érintett tömegtájékoztatási eszközök felelősek.

Konasenkov vezérőrnagy ismételten azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erők sem tüzérségi, sem légicsapást nem mérnek Ukrajna városaira és hogy a civil lakosságot “semmi sem fenyegeti”. közölte, hogy az orosz fegyveres erők, az elnök parancsát teljesítve, különleges műveletbe kezdtek a Donyec-medence térségében. A szóvivő narratívája szerint a szakadár köztársaságok “népi milíciái” mozgósítást hajtottak végre, hadseregcsoportokat hoztak létre és “ellentámadásba” mentek át az orosz fegyveres erők támogatásával.

Azt hangoztatta, hogy az ukrán határőrség nem tanúsított ellenállást, a hírszerzés szerint pedig egyes ukrán alegységek és katonák tömegesen hátrahagyják állásaikat és fegyvereiket. A tábornok szerint a fegyverletétel mellett döntött ukrán egységekre nem mérnek csapást. A nagypontosságú fegyverekkel az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt támadják.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a két ország közös határán az ukrán határőrség összes alegysége elhagyta állásait. Reggel az FSZB arról számolt be, hogy Kurszk megyében ukrán oldalról tűz alá vettek egy orosz határőrposztot.

Gyenyisz Pusilin, a “Donyecki Népköztásaság” vezetője a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy a régióban nyugalom van és a polgári lakosság evakuálását is felfüggesztették.

Kijev egyébként, a diplomáciai kapcsolatok megszakítása nyomán, elkezdte moszkvai nagykövetségének kitelepítését. A RIA Novosztyi hírügynökség diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy az aktusról Moszkva hivatalosan még nem kapott értesítést.

The post Orosz agresszió: Putyin fogja eldönteni, hogy mikor lesz vége a támadásnak appeared first on .

Az Ukrajnára támadó orosz csapatok benyomultak a csernobili atomerőmű övezetébe Fehéroroszország felől – jelentette az UNIAN hírügynökség Anton Herascsenkóra, a belügyminiszter tanácsadójára hivatkozva.

“A veszélyes radioaktív hulladékok tárolóját őrző nemzeti gárdisták makacsul ellenállnak. Ha a tüzérségi támadások miatt megsérül a hulladéktároló, akkor radioaktív porfelhő boríthatja be Ukrajna, Fehéroroszország és európai uniós tagállamok területét” – írta a Facebookon Herascsenko.

Közben az odesszai kormányzóság sajtószolgálata közölte, hogy a dél-ukrajnai megye pogyilszki járásában 22-re nőtt az orosz támadások következtében elhunytak száma. Az áldozatok fele nő – fűzte hozzá a hivatal.

A Védelmi Stratégiák Központja nevű ukrán elemzőintézet jelentést készített az Ukrajinszka Pravda című lapnak a kijevi idő szerint délután két óráig feljegyzett harci eseményekről. Eszerint Oroszország már hét repülőgépet, négy helikoptert, több mint tíz páncélozott járművet és körülbelül száz katonát veszített, elfoglalta a Krím félszigettel szomszédos, dél-ukrajnai Herszon megyében Henicseszk és Nova Kahovka településeket.

Vlagyimir Putyin hajnali ötkor mondott beszédet, ezt követően az orosz szárazföldi erők a légierő támogatásával megkezdték Ukrajna invázióját. Több mint 60 katonai infrastrukturális létesítményt támadtak Ukrajna-szerte. Több mint harminc Kalibr típusú cirkálórakétát lőttek ki.

Orosz csapatok páncélosokkal és egyéb haditechnikával megsértették Fehéroroszország és Oroszország felől az ukrán államhatárt Csernyihiv, Szumi, Luhanszk, Harkov, Zsitomir, Kijev és Herszon megyékben.

“Az agresszor csapatok erőfeszítései jelenleg főként a kelet-ukrajnai Harkiv irányába összpontosulnak. Kísérlet folyik a körülzárására. A fegyveres erők a nemzeti gárdával együtt igyekeznek visszaverni a támadást” – áll a jelentésben. Az elemzők szerint a Herszon megyei támadóműveletben az orosz csapatoknak az a feladata, hogy helyreállítsák a Krím vízellátását az észak-krími csatornán keresztül.

Csernyihiv megyében az ukrán fegyveres erők megállították az orosz csapatok előrenyomulását. Keleten, Szumi és Harkiv megyékben tíz-húsz kilométert nyomultak be az oroszok Ukrajna területére, ahol az ukrán erők megállították őket. Az orosz támadók egészen közel kerültek Harkiv városához, ahol azonban komoly veszteségeket szenvedtek: a Nemzeti Gárda katonái négy orosz harckocsit semmisítettek meg.

Az Azovi-tengerpartján fekvő, Donyeck megyei Mariupolt a támadók rakéta-sorozatvetőkkel lövik, egyelőre nem kíséreltek meg behatolást a városba. A fővárostól, Kijevtől északra fekvő területeket, beleértve Hosztomel városát, helikopterekkel támadják.

A Fekete-tengeren a Krímtől nyugatra, a román partokhoz közeli Kígyó-szigetet megkísérelték megszállni, délután egy órakor az ukrán erők visszaverték a támadást.

“A rendelkezésre álló információk szerint az ukrán fegyveres erőknek, beleértve a határőrséget, negyven halálos áldozatuk és több sebesültjük van. Károk keletkeztek katonai és polgári infrastrukturális létesítményekben egyaránt, valamit többszintes épületekben is – közölték a szakértők. Egyelőre nem tudni hogy a Luhanszk megyei Scsasztya település éppen kinek a kezén van. A térségben az orosz csapatok nem hajlandók zöld folyosót nyitni, hogy a nőket és a gyermekeket elszállíthassák a megszállt területekről.

“Az orosz invázió jelenlegi szakaszának fő feladata Kijev és egész Herszon megye, valamint Mariupol elfoglalása lehet. Egyúttal az orosz csapatok pánikot próbálnak kelteni Ukrajna kapitulálása érdekében” – állapították meg az elemzők.

Közben az ukrán egyesített erők sajtószolgálata jelentette, hogy Donyeck megyében, Mariupoltól északra, Piscsevik településnél Nyugatról kapott NLAW típusú páncéltörővel kilőttek három ellenséges harckocsit.

The post Orosz agresszió: benyomultak a csernobili zónába a támadók appeared first on .

Azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a legnagyobb orosz bank, a Sberbank vezetőségéből három külföldi is kilépett csütörtökön, és otthagyta az orosz államvasutakat a volt osztrák kancellár is.

A Sberbank felügyelőbizottságából először Esko Tapani Aho távozott, aki 1991-1995 között volt Finnország miniszterelnöke és 2016-ban csatlakozott az orosz pénzintézethez. Őt a nap folyamán követte a brit Nadia Christina Wells és az amerikai Natalie Alexandra Braginsky-Munier is a felügyelőbizottságból.

Mindhármójuk neve mellett a Sberbank honlapján az szerepel, hogy “személyes bejelentés alapján 2022. február 22-től a felügyelőbizottságból kiesettnek tekintendő.”

Ugyancsak csütörtökön az orosz államvasutak igazgatótanácsából kilépett Christian Kern, aki 2016-2017 között osztrák kancellár volt. A Standard című lap idézte Kernt, aki azt mondta, hogy “ma reggel értesítettem az orosz államvasutakat arról, hogy azonnali hatállyal lemondok az igazgatótanácsi tagságról.”

Kern 2019 óta volt az orosz államvasutak igazgatótanácsának tagja.

The post Orosz agresszió: Külföldi vezetők távoznak orosz cégektől appeared first on .