Biztonságpolitika

Az ukrán parlament elnöke videóüzenetében, amelyben az ukrajnai helyzetről tájékoztatta a cseh, a szlovák és az osztrák parlamenti vezetőket, akik az úgynevezett “slavkovi háromszög” csoport keretében Prágában találkoztak. Markéta Pekarová Adamová, a cseh parlamenti alsóház elnöke, aki Stefancsuk üzenetéről sajtóértekezleten tájékoztatott, elmondta, hogy a hétfői tanácskozás gyakorlatilag egyetlen témája az Ukrajna elleni orosz agresszió volt.

Ukrajna támogatását minden téren folytatni kell – szögezte le a cseh politikus. Adamová elmondta: Csehország eddig több, mint 300 ezer ukrán menekültet fogadott be, közülük több, mint 260 ezren már az ideiglenes tartózkodási vízumot is megkapták. Az Ukrajnának Csehország által eddig szállított hadifelszerelések és fegyverek értéke mintegy 25 millió euró, míg a humanitárius segítségé 12 millió euró. “Mindkét segélynyújtási forma folytatódni fog” – hangsúlyozta a cseh képviselőház elnöke.

A három ország parlamenti vezetői – Pekarová mellett Wolfgang Sobotka, az osztrák parlament elnöke és Milan Laurencík, a szlovák parlament alelnöke vett részt a találkozón – közösen határozottan elítélték a civilek tömeges meggyilkolását az oroszok által több ukrán városban, különösen Bucsában.

Stefancsuk parlamenti kollégáinak azt mondta, hogy Bucsában eddig mintegy ötszáz civil áldozatot találtak. “A tájékoztatóból kiderült, hogy ez a szám még nem végleges” – tette hozzá Adamová.

The post Orosz agresszió: Ukrajnának újabb fegyverekre lenne szüksége appeared first on .

Az államfő egy sajtóbeszélgetésen a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap és az ARD országos köztelevízió beszámolója szerint első alkalommal ismerte el hibáit és tévedéseit az Oroszországgal szembeni politikában.

Steinmeier 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német Oroszország-politika egyik legfőbb alakítója volt. Az orosz agresszió ellen küzdő ukrán vezetés az utóbbi napokban élesen bírálta.

Az eltúlzott és elvtelen oroszbarátságról szóló kritikák hatására tartott, nem nyilvános sajtóbeszélgetésen a beszámolók szerint kiemelte, hogy a berlini vezetés a partnerek figyelmeztetései ellenére “olyan hidakhoz ragaszkodott, amelyekben Oroszország nem hitt”.

Aláhúzta, hogy személyes hibájaként értékeli a ragaszkodást az Északi Áramlat-2-höz, vagyis az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével összekötő Északi Áramlat földgázszállító rendszer továbbfejlesztéséhez, a második vezetékpár kiépítéséhez.

Mint mondta, kudarcba fulladt az a törekvés, hogy olyan “közös európai házat” építsenek fel, amelyben Oroszország is otthonra talál, és egy “közös biztonsági architektúrába” sem sikerült bevonni Oroszországot.

Az utóbbi időszak Oroszország-politikájának mérlege így “keserű”. Azonban az Ukrajna elleni háborúért Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a felelősség. Ezt a felelősséget “nem szabad magunkra vennünk, de ez nem jelenti azt, hogy nem kellene átgondolnunk néhány dolgot, amelyekben hibáztunk” – mondta.

A német szövetségi elnök kifejtette: az Ukrajna elleni agresszió előtt úgy látta, hogy Vlagyimir Putyin nem kockáztatja országa teljes gazdasági, politikai és erkölcsi tönkretételét csak azért, hogy kiélje “birodalmi mániáját”.

Ez nem volt helyes helyzetértékelés, “mint mások, én is tévedtem ebben” – mondta Steinmeier. Hozzátette: a Putyin vezette Oroszországgal lehetetlen a visszatérés a háború előtti állapotokhoz.

Állami felügyelet alá helyezik a Gazprom németországi leányvállalatait
Állami felügyelet alá helyezik Németországban a Gazprom orosz állami energetikai társaság helyi leányvállalatait. Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter elmondta, hogy a Gazprom Germania vállalatcsoportot a közbiztonság, a közrend és az energiaellátás fenntartása érdekében átmenetileg a hálózatos iparágak működését felügyelő szövetségi hatóság (Bundesnetzagentur) fennhatósága alá helyezik. A Gazprom Germania földgázkereskedelmi, földgázszállítási és földgáztározó-üzemeltetési tevékenysége révén a kritikus infrastruktúrával foglalkozó cégek közé tartozik, kiemelt jelentősége van Németország földgázellátásában, állami felügyelet alá helyezése pedig “sürgetően szükséges” — mondta a miniszter. A hatósági felügyelet egyelőre szeptember 30-ig tart. A Bundesnetzagentur meneszthet és kinevezhet vezetőket, és meghatározhatja a menedzsment tevékenységét. A minisztériumi rendeletről szóló közleményükben kiemelték, hogy “Németország és Európa érdekében” működtetik a vállalatcsoportot.

Német sajtóértesülések szerint a kormány azzal vádolja a Gazprom Germaniát, hogy tározóit nem üzleti céllal üzemelteti, hanem azért, hogy minél súlyosabb legyen a földgázellátási helyzet Németországban. A cégcsoport azzal is próbálkozott, hogy megelőzze az állami felügyelet alá vételt, ezért igyekezett átadni egy 226 millió euró értékű tulajdonrészt egy szentpétervári székhelyű szervezetnek. A Gazprom Germaniához tartozó földgáztározók kapacitása nagyjából ötmilliárd köbméter, ez a teljes németországi kapacitás mintegy ötöde. A tározók töltöttsége 2021 áprilisa óta tartósan tíz százalék alatt van. A németországi gáztározók összesített kapacitása 23 milliárd köbméter – az EU teljes gáztározói kapacitásának nagyjából 25 százaléka -, ezzel Németország a negyedik helyen áll a világ országainak tárolókapacitás alapján megállapított rangsorában, az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország után.

The post Orosz agresszió: nem csak a németeken múlik, hogy kudarcos az Oroszország-politikájuk appeared first on .

A tárcavezető szerint a hatóságok előbb tájékoztató kampányt indítanak, szórólapokat készítenek elő, mert “nem is szabad” szétosztani a tablettákat, amíg meg nem értetik az érintettekkel, hogy a jódtablettákat szigorúan csak hatósági javaslatra, a megfelelő pillanatban szabad bevenni, megelőzésszerű alkalmazásuk értelmetlen és veszélyes, mert pajzsmirigybetegséget okozhat. Másfelől fontos, hogy ne keltsenek pánikot és az emberek megértsék, hogy csak elővigyázatosságról van szó – tette hozzá.

Rafila kifejtette: a jódtabletták szétosztása több, mint szervezési probléma, amelyre minden bizonnyal a családorvosok bevonása nélkül is találnak majd megoldást. “Az egészségügyi ellátó rendszer felelős minden romániai páciensért, így a családorvosok is a hozzájuk feliratkozott páciensekért, az ő egészségük nem bürokratikus kérdés” – érvelt a tárcavezető.

Romániában a jászvásári gyógyszergyár március végén küldte szét a megyei közegészségügyi hatóságokhoz az egészségügyi minisztérium megrendelésére rekordidő alatt legyártott, 65 milligrammos kálium-jodid tablettákat, miután – az ukrajnai atomerőművek körüli harcok hírére és az atomfegyverek esetleges bevetésére utaló moszkvai nyilatkozatok hatására – az emberek pánikszerűen felvásárolták a gyógyszertárak jódtabletta-készleteit. A tárca március elején azt közölte, hogy a hatóságok szükség esetén a legrövidebb időn belül kiosztják a lakosságnak a jódkészítményeket, csakhogy kiderült, hogy az állami tartalékalapban sincs elegendő tabletta.

A bukaresti egészségügyi tárca tájékoztatása szerint a kiosztandó jódkészítményt a hatóságok felhívásától számított nyolc órán belül kell bevenni: egyhónaposnál kisebb csecsemők esetében negyed tablettát, 3 éves korig legfeljebb fél tablettát (testsúly függvényében), 3 és 12 év között egy, 12 és 40 év között pedig két egész tablettát. Negyven év felett nem ajánlott a légkörbe került radioaktív jód megkötését akadályozó jódtabletta bevétele, csak rendkívül erős (5 Gray feletti) sugárfertőzés esetén – olvasható a román szaktárca közleményében.

The post Orosz agresszió: Romániában elhalasztották a jódtabletták kiosztását appeared first on .

Élőben közvetített felszólalása elején az ukrán államfő a román törvényhozóknak is bemutatta a Kijev melletti Bucsa városában, az orosz csapatok kivonulása után készített videofelvételeket, amelyeken utcán heverő civil holttestek, hátrakötött kezű, lelőtt emberek látszanak. Azt mondta, hogy a település több mint háromszáz egyszerű lakosát kínozták meg és végeztek ki az orosz csapatok, egyeseket csak azért, mert ukrán nemzeti színű jelképeket találtak náluk.

Zelenszkij Nicolae Ceausescu romániai diktatúrájához hasonlította, és népirtással vádolta az orosz rezsimet, amely szerinte Moldovát is meg fogja támadni, ha nem sikerül megállítani. Rámutatott: a szabadságát 1989-ben véráldozattal kivívó román néphez hasonlóan most az ukránok is hazájuk és Európa szabadságáért harcolnak. Úgy vélekedett: az orosz terjeszkedés nem fog megelégedni Ukrajnával, a háború kimenetelén múlik egész Közép-Európa és a Fekete-tenger térségének sorsa.

Zelenszkij szerint az eddigi szankciók nem elégségesek, ahhoz, hogy Oroszország is békét akarjon kötni Ukrajnával és egész Európával, el kell zárni előle minden pénzcsapot, le kell zárni a kikötőket az orosz hajók előtt, és le kell állítani az Oroszországgal folytatott kereskedelmet. A demokratikus világ politikusaitól azt kérte: minden lehetséges módon támogassák Ukrajnát, a fegyverszállításokat is beleértve, mert szerinte ebben a háborúban dől el, hogy a szabadság vagy a zsarnokság kerekedik felül.

Az ukrán elnök köszönetet mondott a románoknak, amiért befogadták és támogatják a háború elől menekülő ukránokat, és kifejezte meggyőződését, hogy Románia az újjáépítésben is segíteni fog. Ukrajna azt kéri partnereitől, hogy segítsék egy-egy Oroszország által lerombolt ukrajnai régió vagy város helyreállítását.

Zelenszkij azt ígérte: a kisebbségek jogairól is tárgyalni fog Bukaresttel, amint a helyzet lehetővé teszi, annak érdekében, hogy az Ukrajnában élő román, illetve a Romániában élő ukrán közösség megkaphasson “minden lehetséges védelmet”.

Az ukrán elnök a bukaresti parlament vezetőinek felkérésére intézett beszédet a román törvényhozókhoz. A kétkamarás parlament házelnökei – Florin Citu szenátusi és Marcel Ciolacu képviselőházi elnök – felszólalásukban elismeréssel beszéltek a megszállók ellen küzdő ukrán nép hősiességéről, elítélték a civilek elleni atrocitásokat, a bucsai vérengzés elkövetőinek bíróság elé állítását sürgették, és az orosz csapatok azonnali kivonását követelték Ukrajna egész területéről.

Nicolae Ciuca román miniszterelnök azt ígérte: Románia mindent megtesz azért, hogy a területére menekült ukrán állampolgárok számára megfelelő életkörülményeket biztosítson, és az Ukrajnába irányuló nemzetközi segélyszállítmányok célba jutását is segíti.

Az amerikai hatóságok orosz oligarcha luxusjachtját foglalták le egy spanyol kikötőben
Az amerikai hatóságok hétfőn egy spanyolországi kikötőben óriási luxusjachtot foglaltak le, amely feltételezések szerint Viktor Vekszelberg orosz milliárdos tulajdona – adta hírül az AP amerikai hírügynökség. Ez volt az első olyan eset, amikor a washingtoni szövetségi kormányzat szankciós intézkedései keretében lefoglalta és befagyasztotta az orosz elit egyik közismert tagjának a luxushajóját vagy más, kiemelkedően nagy értékű vagyontárgyát. A spanyol katonai csendőrség (Guardia Civil) és az amerikai szövetségi hatóságok munkatársai a Földközi-tengeren fekvő Baleár-szigetek fővárosában, Palma de Mallorca nagyméretű kikötőjének Marina Real elnevezésű részén foglalták le az ott horgonyzó luxusjachtot.

Az AP névtelenséget kérő spanyol csendőrségi forrásra hivatkozó tudósítása szerint a mozgásképtelenné tett luxusjacht a 78 méter hosszúságú, Cook-szigetek lobogója alatt hajózó “TANGO“, amelynek becslések szerint mintegy 120 millió dollár az értéke. Vekszelberget Putyin szoros szövetségeseként ismerik, a moszkvai Renova Csoport nevű vállalati konglomerátum vezetője, amely alumíniumgyártással, kőolaj-kitermeléssel és más energiahordozókkal foglalkozik, illetve telekommunikációs és más technológiai iparágakban is aktív szerepet játszik az amerikai pénzügyminisztérium dokumentumai szerint. Vekszelberg teljes vagyonát befagyasztották az Egyesült Államokban, és az amerikai cégeknek tilos az orosz oligarchával és vállalkozásaival üzletelniük.

The post Orosz agresszió: Oroszország teljes nemzetközi elszigetelését kérte Zelenszkij bukaresti beszédében appeared first on .

Josep Borrell az Európai Unió nevében kiadott nyilatkozatában aláhúzta: az EU a lehető leghatározottabban elítéli az orosz fegyveres erők által a beszámolók szerint több elfoglalt, időközben visszafoglalt ukrán városban elkövetett atrocitásokat. Ezekért a tettekért az orosz hatóságok felelősek, mert abban az időszakban követték el őket, amikor az orosz hadsereg gyakorolta a tényleges ellenőrzést az érintett területen – jelentette ki.

“Az ukrajnai Bucsa városban és más ukrán városokban civilek ellen elkövetett tömegmészárlást a történelem az európai földön elkövetett atrocitások között fogja említeni – mondta.

A háborús bűncselekmények, és más súlyos jogsértések elkövetői, valamint az ezekért felelős kormánytisztviselők és katonai vezetők felelni fognak e tettekért – húzta alá Borrell, és megerősítette: az Európai Unió minden olyan eszközt támogat, amellyel biztosítható, hogy az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett emberjog-sértéseket feltárják, és a nemzetközi humanitárius jogot megsértőket felelősségre vonják.

Közölte, hogy az Európai Unió teljes mértékben támogatja a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények felderítésére indított vizsgálatot, valamint az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalának vizsgálóbizottsága által elvégzendő munkát. Az EU segítséget nyújt az ukrán legfőbb ügyésznek és az ukrán civil társadalomnak a háborús bűncselekmények bizonyítékainak gyűjtéséhez és megőrzéséhez – mondta. Putyinnak haladéktalanul és feltétel nélkül véget kell vetnie az Ukrajna ellen indított háborúnak – zárta nyilatkozatát az uniós diplomácia vezetője.

Az ukrán hatóságok vasárnap Kijev környékén készült fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken számos, utcán fekvő, civil ruhás ember holtteste látható. Hivatalos közlések szerint Bucsában tömegsírra is bukkantak, legkevesebb 330 férfi holttestet találtak. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket.

Az Oroszország elleni szankciók szigorítását sürgette a román és az észt külügyminiszter
A Kijev melletti Bucsánál elkövetett vérengzés kivizsgálását és az Oroszország elleni nemzetközi szankciók szigorítását sürgette a hétfői bukaresti megbeszélését követő közös sajtóértekezletén Bogdan Aurescu román és Eva-Maria Liimets észt külügyminiszter. Aurescu úgy értékelte: “minden kétséget kizáróan” Oroszországot terheli a felelősség a Bucsánál és más ukrajnai településeken lemészárolt civilek haláláért, mivel ezek az atrocitások olyan területen történtek, amelyek – elkövetésük időpontjában – orosz katonai megszállás alatt voltak. A román külügyminiszter a felelősök bíróság elé állítását sürgette, hozzátéve: rendkívül fontos, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze és a vádhatóság szakértői azonnal Ukrajnába utazzanak, és megkezdjék a bizonyítékok összegyűjtését.

Liimets megerősítette: Oroszországot felelősségre kell vonni a vérontásért, a háborús bűnök elkövetőit bíróság elé kell állítani, ugyanakkor a nemzetközi közösségnek olyan pénzügyi szankciókat kell bevezetnie, amelyek révén meg lehet megakadályozni, hogy Oroszország tovább pénzelje háborús gépezetét. “Az energetikai szektorban is fokozni kell a szankciókat, nem szabhatunk meg korlátokat a szankciók terén, amíg Moszkva nem vet véget a háborúnak” – jelentette ki az észt külügyminiszter. Leszögezte: Oroszországot az ukrajnai civil infrastruktúra tönkretételéért is felelősségre kell vonni, s ez azt jelenti, hogy az újjáépítésben is részt kell vennie. “Fel kell használnunk a zárolt orosz vagyont is az újjáépítéshez, és az orosz földgázért fizetendő pénz egy részét össze kellene gyűjteni nemzetközi alapba, amelyből Ukrajna újjáépítését támogatnánk” – javasolta az észt diplomácia vezetője.

The post Orosz agresszió: az EU további szankciókat készít elő Oroszországgal szemben appeared first on .

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet hétfői bejelentése szerint a kormányzótestület jóváhagyása nyomán Oroszország és Fehéroroszország nem részesülhet új program-finanszírozásokban, és az e programokhoz kötődő technikai együttműködési tevékenység is megszűnik.

Az EBRD közölte, hogy az intézkedés azonnali hatállyal érvénybe lép.

A bank elnöke, Odile Renaud-Basso a bejelentéshez fűzött nyilatkozatában szomorúnak nevezte, hogy a két országgal folytatott sokévi együttműködés után előállt ez a helyzet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja nyomán az EBRD-nek nem maradt más lehetősége, mint az, hogy megmutassa: a háborút nem csupán szavakban ítéli el. Cselekvésre is szükség van annak érdekében, hogy Oroszország és Fehéroroszország szemernyi kétség nélkül ráébredjen: az EBRD véleménye szerint a két ország aláásta azokat az értékeket, amelyek a bank és a nemzetközi közösség számára egyaránt fontosak – fogalmaz hétfői nyilatkozatában a pénzintézet elnöke.

Az EBRD ismertetése nem tér ki arra, hogy a kormányzói testület tagjai milyen arányban hagyták jóvá az igazgatótanács indítványát Oroszország és Fehéroroszország támogatásának felfüggesztéséről. A szabályok értelmében a határozat elfogadásához az szükséges, hogy az igazgatótanács javaslatát a szavazati jogok legalább négyötödét birtokló EBRD-tagok kormányzói legalább kétharmados többséggel elfogadják. Az EBRD 71 ország, valamint az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank (EIB) tulajdona. Az egyes tulajdonos országok és szervezetek szavazati joga arányos az EBRD tőkeállományából általuk lejegyzett tőke értékével.

Az EBRD-finanszírozások legnagyobb egyedi felvevője korábban minden évben Oroszország volt, de a bank részvényes országai 2014-ben, a krími válság nyomán azt az informális iránymutatást adták, hogy az EBRD – összhangban a Moszkvával szemben akkor meghozott nemzetközi szankciókkal – ne kezdjen új finanszírozási programokat Oroszországban.

Ezt a döntést tette hivatalossá – és terjesztette ki Fehéroroszországra is – az EBRD kormányzótestülete az igazgatótanács javaslatának jóváhagyásával. Az EBRD időközben döntött arról is, hogy bezárja moszkvai és minszki irodáit. Az erről hozott döntés indoklása szerint a moszkvai és a minszki EBRD-iroda bezárása egyenesen következik Oroszország cselekedeteiből, amelyekhez Fehéroroszország segítséget nyújt.

A hétfői tájékoztatás szerint az EBRD a továbbiakban az Ukrajna és a menekültválság által érintett környező országok számára jóváhagyott kétmilliárd eurós támogatási program megvalósítására összpontosítja térségi tevékenységét.

Az igénybe vehető támogatási formák közé tartozik a törlesztési kötelezettségek halasztása és átstrukturálása, a kereskedelem-finanszírozás, beleértve az üzemanyagimporthoz nyújtandó támogatást, a sürgősségi likviditás-finanszírozás partnerintézmények bevonásával, valamint az ukrán hatóságok támogatása a sürgősen szükségessé váló reformok bevezetésében, például azonnali törvényalkotási és szabályozói intézkedések végrehajtásában.

Az Ukrajnával szomszédos, menekülteket befogadó országok számára a program egyik fő eleme az energiaellátás biztonságát szolgálja, egyebek mellett sürgősségi energiahordozó-vásárlások finanszírozásával az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező import esetleges kiesésének pótlására.

Az EBRD támogatási csomagjából jut a menekülteket ellátó települési helyhatóságok szolgáltatásainak finanszírozására, kereskedelem-finanszírozásra, valamint likviditáspótlásra a befogadó országok kis- és közepes vállalkozásai számára is.

The post Orosz agresszió: az EBRD felfüggesztette Oroszország és Fehéroroszország támogatását appeared first on .

Mint írták: a büntetőügyben az ügyészség tizenkét ember ellen emelt vádat számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény különösen nagy kárt okozó bűntette, gazdálkodó szervezet tagjának kötelessége megszegésére irányuló folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt.

Az ítélet szerint a külföldi állampolgárságú elsőrendű vádlott és társai olyan nemzetközi bűnszervezetet hoztak létre, amely arra szakosodott, hogy játékosokon és játékvezetőkön keresztül – manipulatívan, jogellenesen – befolyásolja a labdarúgó-mérkőzések eredményét, és ezen mérkőzések eredményeire fogadásokat kötöttek, a jogtalan haszonszerzés érdekében. A bűnszervezet külföldi vezetője alatt a hierarchikus rendszerben két ember intézte a vesztegetéseket, az ő tevékenységüket pedig úgynevezett pénzfutárok segítették.

A bíróság nyolc vádlottal szemben 7, 4, illetve 3 év letöltendő fegyházbüntetést, valamint hét és négy év közötti közügyektől eltiltást, továbbá három és egymillió forint közötti pénzbüntetést szabott ki. Ezen felül a bűnszervezet több tagját tíz évre eltiltották a labdarúgás körébe tartozó foglalkozás, illetve a labdarúgó-játékvezetői tevékenység gyakorlásától is.

A másik négy vádlottal szemben 1 millió 800 ezer és 400 ezer forint közötti pénzbüntetést szabott ki a törvényszék. Továbbá az ismeretlen helyen tartózkodó külföldi állampolgárságú elsőrendű vádlottat a bíróság nyolc évre kiutasította Magyarországról – ismertették.

A büntetések kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte a tetemes időmúlást, a vádlottak büntetlen előéletét, egyesek egészségi állapotát, a bűnsegédi elkövetést, továbbá azt, hogy valaki kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, és volt olyan is, aki beismerő vallomást tett. Súlyosító körülmény volt azonban a többszörös halmazat, a részbeni folytatólagosság, a társtettesség, illetve a vesztegetés “többszörösen minősülő esete”.

Az első fokú ítélet egyik vádlott vonatkozásában sem jogerős, mivel az ügyészség a kiszabott szabadságvesztés- büntetések tartama miatt súlyosításért fellebbezett. A tárgyaláson jelen lévő vádlottak, valamint a nem jelen lévők védői is fellebbezést jelentettek be. Két, pénzbüntetéssel szankcionált távollévő vádlott védői három nap gondolkodási időt tartottak fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.

The post Fegyházbüntetésre ítélték egy nemzetközi sportfogadási csalás több vádlottját appeared first on .

Kevés részletet közöltek a lövöldözés körülményeiről, de egy mikroblog-bejegyzésben azt írták, hogy “a rendőri jelenlét továbbra is nagy, és a helyszín továbbra is aktív”. A hatóság arra kérte a lakosokat, hogy kerüljék el a környéket, ahol a lövöldözés történ. Az amerikai sajtó beszámolója szerint ezen a területen éttermek és bárok találhatók, az érintett utca pedig a helyi kosárlabdacsapat, a Sacramento Kings arénájához vezet, ahol a sportrendezvények mellett koncerteket is tartanak.

Egy a Twitteren közzétett videófelvételen az utcán rohanó emberek láthatók, miközben a háttérben lövöldözés hangja hallatszik. A képeken az is látszik, hogy több mentőautó is a helyszínre érkezett. A város üzleti negyedében több épülettömböt lezártak.

“Egyszerűen borzasztó volt. Kaotikus jelenetet láttam. Rendőrök mindenhol, áldozatok vérző testtel, sikoltozó és síró emberek. Anyák próbálták megtalálni gyereküket. Zűrzavar és trauma. Olyan dolgok, amiket nem akarsz látni” – ezt mondta Barry Accius, a helyi közösség egyik aktivistája az ABC amerikai televízió helyi fiókcsatornájának, miután hajnalban megérkezett a helyszínre.

A rendőrség egyelőre nem közölte, hogy a tettest sikerült-e elfogni és azonosítani.

Sacramentóban egy hónappal ezelőtt egy férfi agyonlőtte három gyermekét, kísérőjüket, majd saját magával is végzett. A gyerekek 9, 10 és 13 évesek voltak.

The post Lövöldözésben többen meghaltak és megsebesültek Sacramentóban appeared first on .

A német kancellár közleményében kiemelte, hogy “szörnyű és borzalmas felvételek” érkeztek az ukrán főváros melletti településről, amelyről a napokban szorították ki az orosz csapatokat. Az utcákon holttestek hevernek, az áldozatok között gyerekek, nők és idős emberek vannak – mutatott rá a német kormányfő.

Hozzátette, hogy a kegyetlenkedések független dokumentálásához hozzáférést kell biztosítani a területhez olyan szervezeteknek, mint a Nemzetközi Vöröskereszt.

A német külügyminiszter egy Twitter-bejegyzésben hangsúlyozta, hogy bíróság elé kell állítani a bucsai “háborús bűncselekmények” felelőseit. Az eset miatt “szigorítani fogjuk az Oroszország elleni szankciókat, és az eddiginél is erősebben támogatjuk majd Ukrajnát, hogy megvédhesse magát” – közölte a német diplomácia vezetője.

Degas Orosz táncosok című rajzát Ukrán táncosokra nevezték át
Edgar Degas Orosz táncosok című rajzát Ukrán táncosokra nevezte át a londoni National Gallery – írja a The Guardian. Ukrajnai emberek közösségi médiában tett felhívásai nyomán a nemzeti képtár bejelentette, hogy megváltoztatja Edgar Degas (1843-1917) francia impresszionista századfordulós munkájának címét. A pasztellkép, mely jelenleg nincs kiállítva, egy tánccsoportot ábrázol, amelynek párizsi előadása lenyűgözte az élete végén járó festőt. A képen a kék és sárga ukrán nemzeti színek megfigyelhetők a táncosokok hajszalagjain és a kezükben tartott füzéreken. “Évek óta folyó vita tárgya a kép címe, a szakirodalom is foglalkozott vele. Mégis a múlt hónapban, a jelenlegi helyzet miatt került igazán fókuszba a kérdés, ezért úgy éreztük, itt a megfelelő pillanat a cím megváltoztatására, hogy jobban tükrözze a mű tárgyát” – mondta a National Gallery szóvivője.

The post Orosz agresszió: Berlin a bucsai vérengzés kivizsgálását követeli és a szankciók szigorítását ígéri appeared first on .

A tárcavezető szerdán érkezik kétnapos látogatására a Franciaországhoz tartozó szigetre, ahol két hete nem csillapodik a feszültség.

A zavargásba torkolló tüntetések azután kezdődtek, hogy március 2-án Yvan Colonnát, aki életfogytiglani börtönbüntetését tölti Claude Erignac korzikai prefektus 1998-ban történt meggyilkolásában való részvételért, a börtönben életveszélyesen megsebesítette egy iszlamista elítélt. A függetlenségpárti Colonna azóta kómában fekszik. A sziget esetleges autonómiájáról a korzikai vezetők és a francia kormány között kezdődő tárgyalásokhoz a belügyminiszter előfeltételként a nyugalom visszatérését szabta.

“Nem lehet őszinte párbeszéd egy demokráciában házibombák nyomása alatt és a rendőri erők állandó jelenlétében” – fogalmazott a belügyminiszter.

“Készek vagyunk elmenni az autonómiáig. Aztán a kérdés az, hogy mit értünk ezen az autonómián. Erről tárgyalnunk kell” – hangsúlyozta Darmanin. Hozzátette, hogy a tárgyalásokat erről azt intézményi kérdésről “logikusan (Emmanuel Macron államfő) második mandátuma alatt lehet megkezdeni”, amennyiben újraválasztják a franciák elnöknek az áprilisi elnökválasztáson.

Az interjúban a belügyminiszter elismerte az állam felelősségét a dél-franciaországi Arles fegyházában fogvatartott Colonna megtámadásában.

“Az államnak is van felelőssége, mégpedig a felelőssége alá tartozó emberek, ez esetben az elítéltek megvédésben” – mondta Darmanin, aki egyben megígérte, hogy feltárják az igazságot Colonna megtámadásáról.

A francia kormány a múlt héten megpróbálta csillapítani az indulatokat, és bejelentette, hogy Korzikára szállítják az “Erignac-kommandó” két másik tagját. A büntetését Arles-ban töltő Colonna is régóta kérelmezte, hogy helyezzék át Korzikára, de a kérését mindig elutasították.

Vasárnap a Colonna támogatására Bastiában meghirdetett több ezres tüntetés zavargásba torkollott, a prefektúra adatai szerint 67 ember sebesült meg, közöttük a rendvédelmi erők 44 tagja.

Az indulatok akkor lobbantak fel, amikor a menet a prefektúra (megyei közigazgatási hivatal) elé ért, ami számukra a “francia állam” jelképe. Két-háromszáz csuklyás tüntető összecsapott a rendőrökkel. A rendőrök könnygázt és vízágyúkat vetettek be, a tüntetők Molotov-koktélokkal és kövekkel dobálták a rendőröket. Tűz ütött ki az adóhivatal bejáratánál, amelynek az ablakait betörték a Molotov-koktélok. Több helyen raklapokat gyújtottak.

A Korzikát irányító nacionalista pártszövetség egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza Colonna megtámadásának kivizsgálására, és “valódi párbeszéd” megkezdését Korzika és az állam között “egy globális politikai megoldás” megtalálására.

A függetlenség és elszakadás kérdése nincs napirenden a szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos politikai stabilitás alakult ki. A korzikai pártszövetségnek ugyanakkor évek óta az a célja, hogy a sziget megkapja az autonómia státuszát.

The post A francia kormány kész tárgyalni Korzika autonómiájáról appeared first on .

A nemzetbiztonsági törvényt a kínai kormány 2020 júniusában vezette be Hongkongban, válaszul a tömeges és heves demokráciapárti tüntetésekre.

Hongkongban 2019-ben súlyos zavargások és utcai összecsapások robbantak ki a Pekingből javasolt változtatások és a később életbe is léptetett nemzetbiztonsági törvény ellen, amely szigorúan bünteti a rendszerrel szembeni ellenállás szinte minden formáját. A korábbi ellenzék egy része a törvény miatt börtönbe került, mások elhagyták az országot, vagy egyszerűen felhagytak a politizálással.

Hongkong 1997-ig brit koronagyarmat volt, de London és Peking már 1984-ben közös deklarációt írt alá, amely rögzítette, hogy Hongkong státusa a visszatérés után is sok tekintetben változatlan marad.

Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanakkor a Kína által bevezetett hongkongi nemzetbiztonsági törvény érvénybe léptetése után nyilatkozatban fejtette ki azt az álláspontját, hogy a törvény az 1984-es kínai-brit közös deklaráció egyértelmű és súlyos megsértése, mivel sérti Hongkong kiterjedt autonómiáját és veszélyezteti a közös deklaráció által védett szabadságjogokat.

A hongkongi legfőbb fellebbviteli bíróság két, nem állandó brit tagja, Robert Reed és Patrick Hodge bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond a hongkongi bírói testületben betöltött tisztségéről.

A kettejük nevében kiadott nyilatkozatban Reed – aki jelenleg a brit legfelsőbb bíróság elnöke – úgy fogalmazott: a hongkongi bíróságokat továbbra is nemzetközi megbecsülés övezi a jogállamiság melletti elkötelezettségük miatt.

Reed azonban a helyzet beható tanulmányozása nyomán – a brit kormánnyal egyetértésben – arra a következtetésre jutott, hogy a brit legfelsőbb bíróság tagjai a továbbiakban nem tölthetik be tisztségüket a hongkongi legfőbb fellebbviteli bírói fórumban, mivel ez azt a látszatot keltené, hogy olyan kormányzati rendszert támogatnak, amely eltávolodott a politikai szabadság és a szabad véleménynyilvánítás eszméjétől.

Reed közleménye szerint ezek olyan értékek, amelyek fenntartása mellett a brit legfelsőbb bíróság tagjai mélységesen elkötelezettek.

A brit legfőbb bírói testület – először a Lordok Háza, mint a legmagasabb szintű fellebbviteli fórum, majd a 2009 októberében megalakult brit legfelsőbb bíróság – tagjai az 1984-es brit-kínai deklaráció alapján vehettek részt 1997 után is a hongkongi fő fellebbviteli bíróság munkájában, nem állandó tagokként.

Liz Truss brit külügyminiszter szerdai nyilatkozatában támogatásáról biztosította a két brit bírót, közölve: a kínai nemzetbiztonsági törvény bevezetése óta a helyi hatóságok keményen fellépnek a szólásszabadság, a sajtószabadság és az egyesülési szabadság ellen.

Truss szerint a helyzet törésponthoz érkezett, lehetetlenné téve a brit bírók jelenlétét a legfelsőbb hongkongi bírói testületben, mivel tisztségük további betöltése azzal a kockázattal járna, hogy az elnyomást törvényesítik.

The post Lemondtak a hongkongi legfelsőbb bíróság brit bírái appeared first on .

Liz Truss a londoni külügyminisztérium által vasárnap ismertetett nyilatkozatában közölte: háborús bűncselekményekként kell kivizsgálni azokat a válogatás nélküli támadásokat, amelyeket az orosz fegyveres erők követtek el ártatlan civilek ellen az Ukrajna elleni illegális és indokolatlan invázió során.

Truss szerint a brit kormány nem fogja megengedni, hogy Oroszország cinikus dezinformációkkal eltussolja részességét ezekben az atrocitásokban, és London gondoskodik róla, hogy fény derüljön ezekre a cselekedetekre.

A brit külügyminiszter szerint Nagy-Britannia támogatni fog bármilyen vizsgálatot, amelyet a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) indít a háborús bűncselekmények kivizsgálására és büntetőeljárások indítására szóló felhatalmazása alapján.

“Nem nyugszunk, amíg az atrocitásokért felelősök, köztük katonai parancsnokok és Putyin rezsimjének tagjai nem kerülnek az igazságszolgáltatás elé” – fogalmazott vasárnapi nyilatkozatában a brit külügyminiszter.

Truss szerint most fontosabb, mint valaha, hogy a nemzetközi közösség folytassa Ukrajna ellátását az égetően szükséges humanitárius és katonai támogatással és erősítse még tovább az Oroszország elleni szankciókat annak érdekében, hogy meg lehessen fosztani Putyin háborús gépezetét a finanszírozási forrásoktól.

A brit külügyminiszter ezzel alig burkolt utalást tett arra a már korábban is hangoztatott brit törekvésre, hogy a Nyugatnak fel kell számolnia függését az orosz energiahordozó-szállításoktól.

Boris Johnson brit külügyminiszter egy minapi lapinterjúban kijelentette, hogy a Nyugat naponta 700 millió dollárt fizet az orosz nyersolaj- és földgázszállításokért, és “Putyin ezt a pénzt is az Ukrajna elleni barbár invázióra fordítja”.

Johnson szerint fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztését, beruházásokat kell kezdeni az atomerőművek számának növelésére, de mindenekelőtt az egész világot meg kell győzni arról, hogy túl kell lépni az orosz nyersolaj- és földgázszállításokkal szembeni függésen.

A Downing Street beszámolója szerint a brit kormányfő szombat este telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és gratulált neki ahhoz, hogy az ukrán fegyveres erőknek számos térségben sikerült visszaszorítaniuk az orosz inváziós haderőt.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének ismertetése szerint a két vezető egyetértett az Oroszországgal szembeni szankciók további erősítésének fontosságában, annak érdekében, hogy minél nagyobb gazdasági nyomás nehezedjen Putyin háborús gépezetére mindaddig, amíg orosz katonák tartózkodnak ukrán területen.

Az Europol segíti az Ukrajnával szomszédos országok határvédelmét
Az Európai Unió rendőri együttműködési szervezete (Europol) az Ukrajnával és Fehéroroszországgal szomszédos valamennyi ország határvédelméhez segítséget nyújt, hamarosan Magyarországon is; szakemberek és vendégtisztek biztonsági ellenőrzésekkel és nyomozással támogatják a nemzeti hatóságokat az európai külső határokon. Közölték, az érintett országok kérésére az Europol szakemberei már jelen vannak Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Moldovában, a tervek szerint hamarosan Magyarországon is. A kisegítő személyzet feladata, hogy megvédje az Európai Uniót és az ukrán menekülteket a bűnügyi fenyegetésektől. Azonosítják azokat a bűnözőket és terroristákat, akik a háborús helyzetet kihasználva a menekültáradattal próbálnak bejutni az Európai Unióba. A szakemberek és vendégtisztek információkat is gyűjtenek, amelyeket európai szintű bűnügyi fenyegetések értékelésére és a megfelelő válaszlépések kidolgozására használnak majd. Az ukrán illetékes hatóságokkal kiegészülő együttműködés keretében végzett információgyűjtés lehetővé teszi az Europol számára, hogy előre jelezze a biztonságra fenyegetést jelentő fejleményeket. Összehangolja az operatív tevékenységeket az uniós tagállamokkal, hogy gyorsan tudjon reagálni az ukrajnai háború okozta állapotok kihasználására törekvő bűnözői csoportok tevékenységeire.

The post Orosz agresszió: a brit külügyminiszter szerint háborús bűncselekmények gyanújával kell kivizsgálni az orosz hadsereg tetteit appeared first on .

Havi alaphang: egymást itató USAF KC-46A Pegasus géppár suhan el egy WizzAir Airbus alatt Somogy fölött :-o 

Zord

A tárcavezető rámutatott: Európának ezen a részén a gázvezetékek szinte kizárólag orosz gázt szállítanak, és ez vonatkozik arra a földgázra is, amelyet Szlovénia Ausztrián keresztül importál. Az ország gázimportjának 91 százalékát tette ki az Ausztrián keresztül kapott gáz 2020-ban, míg a fennmaradó rész közvetlenül Oroszországból érkezett.

Szlovénia keresi a diverzifikációs lehetőségeket – mondta Vrtovec, hozzátéve: jó esély van arra, hogy az év vége előtt sikerül más gázimport-forrásokat is találni.

Jelezte: a napokban tárgyalásokat folytattak Ausztriával, Horvátországgal, Olaszországgal és Katarral is. Vrtovec hétfőn találkozik Tomislav Coric horvát gazdasági miniszterrel, hogy a horvátországi Omisaljban épült, krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) kapacitásainak kihasználásáról tárgyaljon.

A miniszter szerint a fő probléma az LNG-terminálok kapacitáshiánya Európában. “Ennek ellenére a dolgok jelenleg kellően kézben vannak tartva ahhoz, hogy még a jövő tél miatt se kelljen aggódni” – értékelte a politikus.

Szlovénia legnagyobb földgázkereskedője, a Geoplin, a Finance című szlovén üzleti lapot arról tájékoztatta: a vállalat teljesítette a Gazprom orosz energiaóriással iránti, 2018-tól kötött, hosszú távú szerződésben vállalt valamennyi kötelezettségét.

Ugyanakkor hozzátették: elfogadhatatlan számukra az esetleges rubelben történő fizetés, mert az a szerződést kötő egyik fél egyoldalú döntéséből fakadna. “Követjük a fejleményeket, és megfelelő kilépési tervet is készítünk” – húzták alá.

Putyin március 23-án jelentette be, hogy Oroszország a vele szemben barátságtalannak minősített országokkal a gázkereskedelemben áttér a rubelelszámolásra. Utalt rá, hogy a gáz az első rubelesített exportcikk lesz. Közölte, hogy a vevőknek az orosz földgáz megvásárlásához rubelszámlát kell nyitniuk orosz bankokban, és hogy április 1-jétől kezdve ezekről kell majd fizetniük a szállításokért. Putyin arra figyelmeztetett, hogy a fizetés elmulasztása esetén a hatályos szerződéseket Moszkva le fogja állítani. Dmitrij Peszkov, orosz elnöki szóvivő viszont pénteken újságíróknak kijelentette: nem áll le az orosz gázszállítás, ha a vevő április 1-jéig nem igazolja vissza, hogy kész rubelben rendezni a számlát.

The post Orosz agresszió: Ljubljana nem hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért appeared first on .

Az elnöki rendszerű, síita muszlim többségű Azerbajdzsán és a parlamentáris rendszerű ortodox keresztény többségű Örményország között a Szovjetunió idején is fennálló feszültségek már az 1988 és 1994 közötti első hegyi-karabahi háborúban is a felszínre törtek. A Samuel P. Huntington által definiált civilizációs törésvonalak egyik példája a nyugati és keleti értékeket hordozó két ország konfliktusa. Az érdekellentét fő tárgya a felek közé beékelődött stratégiai fontosságú terület, a Hegyi-Karabah térsége, amelyet pozíciója miatt a Kaukázus Golán-fennsíkjának is szokás nevezni. A saját államigazgatással bíró entitás felett a változó intenzitású harcok során 2020-ig Örményország szerzett befolyást. Az azeri fél 1995-ben még GDP-jének 1,9%-át költötte hadikiadásokra, ez a szám 2020-ra 5,3%-ra nőtt, így egyre nagyobb kapacitás került bevonásra a haderőfejlesztés terén. Emellett folyamatosan erősödött a Törökországgal való kooperáció, amelynek köszönhetően haditechnikai fejlesztések is folyamatosan érkezhettek az azeri hadsereghez, így például a később kulcsszerepet játszó török Bayraktar drónok is. A közel 10 millió fős lakossággal rendelkező Azerbajdzsán a 2 millió fős Örményországgal szemben mind élőerő, mind technikai eszközök tekintetében tehát mennyiségi fölényt alakított ki, így a 2020 szeptemberében kibontakozó harcok során az örmény helyzeti előny ellenére is azeri oldal győzedelmeskedett, amely számos egyéb tényezőnek is betudható volt. A rövid, de annál intenzívebb fegyveres konfliktus 44 napos háború néven az orosz mediálással 2020 november 9-én megkötött tűzszünettel ért véget. A harcok során elfoglalt területek mellett a megállapodás alapján további térségek kerültek azeri fennhatóság alá, és bár a Hegyi-Karabah térségében működő államalakulat, az Arcah Köztársaság területi szuverenitásának sérülése mellett fennmaradt, Örményországgal csupán az orosz békefenntartók által ellenőrzött lacsini korridor köti össze.

A konfliktus szereplőinek kapcsolati rendszerei már a 2020-as események alatt is összetett külpolitikai folyamatok katalizátorává tették a konfliktust, a 2022-es ukrán válság idején ez a sérülékeny struktúra pedig újabb terhelésnek van kitéve. A szembenálló felek a Szovjetunió utódállamai, az Európa Tanácsban és a Független Államok Közösségében való tagságukon túl nemzetközi integrációs szinten más-más külpolitikai irányzathoz csatlakoztak. Örményország kapcsolatai Oroszország felé intézményes szinten az Eurázsiai Gazdasági Unió és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete tagságában került megerősítésre, ezzel szemben Azerbajdzsán a kulturálisan hozzá közelebb álló Törökország mellett köteleződött el, valamint a Türk Tanács tagjaként Belső-Ázsia felé is rendelkezik komoly kapcsolatokkal. Oroszország közvetlenül nem avatkozott be a harcokba, és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagállamai sem mozgósítottak katonai erőt, ugyanis a védelmi garanciák csupán a tagállami területekre érvényesek, ám a harcok Hegyi-Karabah területén folytak, melynek nemzetközi státusza vitatott, de többségében de jure azeri területnek minősítik. Törökország katonai támogatásával szemben a saját katonai szövetségi rendszerén (vagyis a NATO-n) belül két, hagyományosan törökökkel szembeni érdekkonfliktussal rendelkező állam, Görögország és Franciaország az örmény oldalon kötelezte el magát. Mind az Amerikai Egyesült Államok, mind Oroszország passzív maradt a konfliktusban, ami az orosz-török kapcsolatok terén történelmi távlatokat tekintve egyfajta détente (enyhülés) kezdetének ígéretével is bírt. Hagyományosan ugyanis az orosz geopolitikai érdekek közé tartozik a melegtengeri kijáratok megszerzése, így a Boszporuszt birtokló Törökország eredendően ellenfelévé vált a mindenkori orosz külpolitikának a történelem során. Az évszázados szembenállás legfontosabb tetőpontjai közé tartozik az 1821 és 1829 között zajló görög szabadságharc, és az 1853-tól 1856-ig tartó krími háború is, valamint a modern korban történt proxy háborúk (így például a szíriai polgárháború) során is közvetve ezek az érdekellentétek kerültek kifejeződésre. Az eszkaláció esélyét csökkentő orosz katonai távolmaradás, a tárgyalások és békefenntartás során vállalt aktív szerep mind egy hallgatólagos török-orosz kooperáció modus vivendi állapotát sejtetette.

Az Ukrajna ellen indított támadás azonban kihívás elé állította mind az orosz-török közeledést, mind a törékeny hegyi-karabahi status quot. Törökország az 1936-os montreux-i egyezményben lefektetett, Boszporusz és Dardanellák tengerszorosok feletti kizárólagos ellenőrzési jogával élve lezárta azokat hadihajók elől, de az agresszió diplomáciai elítélésén túl nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben. A NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező állam leginkább közvetítői szerepre törekszik, így többek között az ukrán-orosz tárgyalások számára biztosít helyszínt, ezáltal az oroszokkal fenntartott bilaterális kapcsolatát továbbra is igyekszik megőrizni, amely mindkét konfliktus térségének stabilitása szempontjából döntő tényező.

Eközben azonban a sajtófigyelemből kikerült hegyi-karabahi helyzet stabilitása egyre inkább veszélybe kerül, a nemzetközi tendenciák megfelelő lehetőséget biztosíthatnak a felek számára újabb területek szerzésére. Oroszország és a vele szembenálló nagyhatalmi szereplők az ukrán konfliktussal kapcsolatos eseményekre és azok hatásainak kezelésére fordítják erőforrásaikat, így a kaukázusi helyzet felügyeletére kevesebb kapacitás marad. A legfrissebb orosz közlemény szerint Farukh közelében azeri katonák hatoltak be egy orosz békefenntartók által őrzött zónába, ezáltal megsértve az megállapodások rendelkezéseit. A bakui vezetés azonban tagadva a tűzszüneti egyezmény megsértését, Örményországot vádolta meg azzal, hogy még mindig nem vonta vissza csapatait olyan területekről, amelyek az egyezség értelmében azeri fennhatóságúak. Az Arcah Köztársaság pedig hadiállapotot vezetett be ideiglenesen az események hatására, amely egy újabb lépés lehet a konfliktus eszkalálódása felé. Bár 2021 decemberében külpolitikai nyitás volt megfigyelhető örmény részről is Törökország felé (többek között az embargók és a repüléskorlátozás feloldásával), könnyen veszélybe kerülhetnek az eddigi kapcsolatépítési eredmények. Amennyiben továbbra sem enyhül az azeri és örmény fél politikai retorikája, a nyilatkozatok hatására akár belpolitikai nyomás is kialakulhat egy újabb összecsapás felé. Egy esetleges fegyveres konfliktus az ukrajnai harcokkal párhuzamosan szintén magában hordozná annak a veszélyét is, hogy nagyhatalmi, vagy katonai szövetségi rendszerek vonódjanak be az összecsapásokba. Az így kialakuló ikerválság (melyre történelmi példa az 1956 őszén kirobbanó magyar forradalom és szabadságharc, valamint a szuezi-válság) a nemzetközi közösségre tett hatásán túl leginkább Oroszország számára jelentene fenyegetést a határain egyszerre zajló harcok formájában mind biztonságpolitikai, mind belpolitikai szempontból. A törékeny béke garanciája a békefenntartó csapatok, a nemzetközi szervezetek (mint például az EBESZ és minszki csoportja), valamint a nagyhatalmak kezében van, azonban előbbiek korlátozottsága, valamint az utóbbiak relatív passzivitása miatt ez csupán kétes garanciát nyújt egy újabb háború elkerülésére. Továbbra is nyitott lehetőség marad egy, a térség államaival létrehozandó közös nemzetközi platform kialakítása, amely biztosítaná a nyílt kommunikáció lehetőségét a konfliktusban érintett felek között. Ennek létrehozása és működtetése jelentős presztízst biztosíthatna az adott nagyhatalomnak, így könnyen elképzelhető, hogy ebben a tekintetben is orosz-török versengés alakul ki.

Fontos lenne tehát az ukrajnai helyzet békés rendezésén túl a hegyi-karabahi érdekkonfliktusok ellenőrzés alatt tartását is kiemelt nemzetközi ügyként kezelni, ugyanis a jelenlegi tendenciák alapján könnyen elképzelhető, hogy a két konfliktus egymás katalizátorává is válhat, párhuzamos eszkalációjuk az eurázsiai térség biztonságpolitikai helyzetében a 21. század legnagyobb kihívását hozná el.

Írta: Kertész Bence

Kiemelt kép forrása: flickr.com

A A hegyi-karabahi konfliktus kiújulásának kockázata és hatása a jelenlegi nemzetközi kapcsolatrendszerre bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az intézmény közleménye szerint a különleges tárlaton valódi hadihajók papírmaséból készült pontos másolatait lehet megtekinteni.

Nemes András Bence Egy hajóban evezünk című kiállításán 17 darab, 1:100-as méretarányban elkészült makett között csatahajókat, rombolókat, aknaszedő hajót, repülőgéphordozó hajót, valamint a Titanic utasszállító több mint 2,5 méteres részletgazdag makettjét is megtekinthetik az érdeklődők.

A kiállított gyűjtemény nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének hajóiból áll, de külön erre a tárlatra elkészültek a Lajta és Maros monitorok makettjei, így az Osztrák-Magyar Monarchia Haditengerészete is képviselteti magát – fejtették ki.

A 21 éves Nemes András Bence hobbija a makettezés, azon belül is a hadihajók építése – írták. A szombaton 11 órakor megnyíló tárlatot egy hónapig, május elsejéig lehet majd látogatni – olvasható a múzeum közleményében.

Április 2. az autizmus világnapja. Az ENSZ kezdeményezésére 2008 óta tartandó világnap célja, hogy ráirányítsák a figyelmet az autista emberek problémáira, folyamatosan növekvő számára. E napon 2008 óta kék színűre világítanak ki egy-egy ismert épületet az akcióban részt vevő országokban. Magyarországon megközelítőleg 160 ezer ember él autizmus spektrumzavarral.

The post Egy autista fiatal papírhadihajó-kiállítása nyílik a hadtörténeti múzeumban appeared first on .

A közleményben felidézték, hogy 2020. július 30-án egy enyingi és egy érdi család tagjai között fajult erőszakossá vita, amelynek kiváltója egy enyingi nő és érdi élettársa kapcsolatának megszűnése volt. Az érdi benzinkútnál találkoztak, ahová mindkét fél ütlegekkel, botokkal, ásókkal, vascsövekkel, késekkel megpakolt csomagtartójú autókkal érkezett.

“A balhé kitörése kódolva volt, elég volt egy eldobott tárgy az egyik kocsi felé, majd az egyik jármű vezetője szándékosan elütött valakit” – fogalmazott a PMRFK. Hozzátették: a motorháztetőre repülő férfi látványára mindkét csapat megindult egymás felé. Kirángatták a sofőrt, miközben a többiek válogatás nélkül estek egymásnak és egymás autóinak.

A verekedés négy percig tartott, majd a résztvevők nagy része elmenekült a helyszínről. Az összecsapásban egy ember meghalt, többen különböző fokú sérülésekkel kórházba kerültek.

A sorra érkező segélyhívásokra reagálva egymás után érkeztek rendőri egységek az Iparos úti töltőállomáshoz. A köznyugalmat helyreállították, a technikusok centiről centire átvizsgálták a területet, nyomokat rögzítettek, eszközöket foglaltak le, a nyomozók a helyi rendőrök segítségével igyekeztek minél több résztvevőt azonosítani, felkutatni és elfogni.

Másnap reggelre 13 elkövetőt azonosítottak, közülük tizenkettőt felfegyverkezve elkövetett garázdasággal, egy 35 éves férfit pedig emberölés bűntettével gyanúsítottak meg. A nyomozás előrehaladtával újabb és újabb gyanúsítottal bővítették a kört, a számuk végül 30 lett.

Élet elleni bűncselekmény elkövetésével hat férfit gyanúsítanak. L. Rómeó – a gyanú szerint – több embert is megtámadott. A nyomozás szerint szúrásaival egy ötvenéves férfi halálát, két férfinek életveszélyes, egynek maradandó, illetve egy ötödik férfinek könnyű sérüléseket okozott. Őt minősítő körülményekkel súlyosított, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletével gyanúsítják.

Öt, az R. családhoz tartozó férfit emberölés bűntettének kísérletével, illetve több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletével gyanúsítanak.

Tizenkilenc férfi, valamint két fiatalkorú fiú ellen csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettének, további két férfi, valamint egy nő ellen kiskorú veszélyeztetése bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyt nyomozás. Tíz elkövető gyanúsítása közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény bűntettével is kiegészült.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya a nyomozást 30 gyanúsított vonatkozásában befejezte, az iratokat átadta az ügyészségnek – írták a rendőrségi közleményben.

The post Érdi tömegverekedés: lezárták a nyomozást, 30 ember ellen javasolnak vádemelést appeared first on .

A felek 86-86 katonát cseréltek ki a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében. Verescsuk kiemelte, hogy az ukrán foglyok között 15 ukrán katonanő is visszanyerte a szabadságát. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője hozzátette, hogy a kicserélt ukrán foglyok már mind biztonságban, ukrán ellenőrzésű területen vannak.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett: a mostanit megelőzően a felek március 24-én cseréltek ki tíz-tíz foglyot.

Közben Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján – reagálva azokra az orosz vádakra, amelyek szerint ukrán helikopterek csapást mértek volna a határ közelében fekvő oroszországi Belgorod olajtározójára – kijelentette: “Ukrajna nem felelős az Oroszországi Föderáció területén bekövetkezett összes katasztrófáért vagy eseményért, beleértve az említett olajraktárban keletkezett tüzet”.

“Szeretném megjegyezni, hogy az ukrán állam most védelmi műveletet hajt végre a fegyveres orosz agresszió visszaszorítására Ukrajna területén. Nem először kapunk ilyen vádakat. Ezért ezt az információt sem megerősíteni, sem cáfolni nem fogom” – szögezte le a szóvivő.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy ukrán tévéműsorban kijelentette, hogy Ukrajnának semmi köze a belgorodi olajtározóban történt robbanásokhoz. Szerinte ez olyan helybeliek műve volt, akik “kezdenek valamit megérteni” a jelenleg zajló háborúról. Úgy vélekedett, hogy Oroszországban sem mindenki támogatja az Ukrajna elleni háborút. “Meg kell érteniük, hogy ilyesmi bárhol Oroszországban megtörténhet. Nem mi mentünk hozzájuk háborúval. Peszkov (a Kreml szóvivője) azt mondja, hogy ez nem járul hozzá a tárgyalásokhoz. Az talán elősegíti a tárgyalásokat, hogy Ukrajnában gyerekeket és a nőket ölnek? És azt hazudják az egész világnak, hogy nem csinálnak itt semmi különöset, csak elpusztítanak néhány nácit?!” – fogalmazott Danyilov, megjegyezve, hogy nem tudja, így miről is állapodhatnak meg Oroszországgal.

A védelmi minisztérium hivatalos hírportálján közzétette, hogy az ukrán erők visszavették Borogyanka települést Kijev megyében. Ihor Szapozsko a szintén Kijev környékén lévő Brovari polgármestere ezt megelőzően azt hozta nyilvánosságra, hogy az orosz csapatok kivonultak Brovari járás területéről. A régióban Bucsa város polgármestere is települése visszafoglalásáról adott hírt pénteki videóüzenetében.

Makszim Marcsenko, a dél-ukrajnai Odessza megye katonai adminisztrációjának vezetője péntek este a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy három rakétacsapást hajtottak végre az orosz erők egy Odessza közelében fekvő település ellen. Azt írta, hogy vannak sérültek is, de egyelőre több részletet nem hozott nyilvánosságra.

Az ukrán parlament pénteken 21 előterjesztést szavazott meg. Ezek között első olvasatban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az oroszbarát politikai pártok betiltásának eljárását határozza meg. Az előterjesztés szerint ha a bíróság betilt egy olyan politikai pártot, amely a parlamentben frakciót alakított, annak képviselőcsoportját a bírósági határozat jogerőre emelkedése után a törvényhozás elnöke feloszlatottnak nyilvánítja – írta az UNN ukrán hírportál. Az UNN emlékeztetett arra, hogy a védelmi tanács 11 párt működését – köztük a parlamenti frakcióval rendelkező Ellenzéki Platform – az Életért elnevezésű pártét – a hadiállapot idejére felfüggesztette.

The post Orosz agresszió: Újabb ukrán-orosz fogolycserét hajtottak végre appeared first on .

Az amerikai hetilap tudósítása szerint Singh, akit az Oroszországgal szemben kivetett amerikai büntetőintézkedések egyik szellemi atyjának tekintenek, csütörtökön személyesen találkozott Szubramaniam Dzsaisankar indiai külügyminiszterrel Újdelhiben, akivel gazdasági együttműködési és stratégiai partnerségi kérdésekről tárgyaltak Arindam Bagcsi indiai külügyminisztériumi szóvivő Twitter-üzenete szerint.

Az indiai diplomácia vezetője még aznap találkozott Liz Truss brit külügyminiszterrel is.

“Nem szeretnénk azt látni, hogy India gyorsan növeli oroszországi importját mindazon energiahordozókból vagy más termékekből, amelyek importját jelenleg tiltja az Egyesült Államok vagy más nemzetközi szankciós rendszer” – fejtette ki kérdésre válaszolva Singh a találkozót követő sajtótájékoztatón.

“És igen, következményekkel néznek szembe mindazok az országok, amelyek tevőlegesen megpróbálják megkerülni vagy kijátszani ezeket a büntetőintézkedéseket” – tette hozzá az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese, kiemelve, hogy India és Oroszország saját fizetési rendszerüket használva igyekeznek megkerülni a nemzetközi szankciókat.

Singh kijelentésére közvetlenül Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újdelhi látogatása előtt került sor, aki csütörtök este érkezett az indiai fővárosba, kétnapos hivatalos kínai látogatását követően.

A Newsweek szerint India, amely Oroszország egyik fontos partnere volt a hidegháború idején, intenzíven együttműködik Moszkvával egy új fizetési rendszer kidolgozásán, hogy megkerüljék a nyugati szankciókat. Az indiai finomítók az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta úgynevezett spot tendereken vásárolnak orosz kőolajat, vagyis olcsóbban jutnak hozzá az energiahordozóhoz, miután más nemzetközi vásárlók, partnerek visszaléptek.

Az amerikai hetilap írása idézi a Reuters brit hírügynökséget, amely szerint India február 24-e óta már legalább 13 millió hordó orosz kőolajat vásárolt, míg 2021-ben, egész évben összesen alig 16 millió hordónyit vett Oroszországtól. A hindusztáni félszigeten fekvő ázsiai ország a világ harmadik legnagyobb kőolajimportőre: az indiai gazdaságban felhasznált olaj nyolcvan százalékát külföldről hozzák be.

A Reuters február 25-én arról tudósított, hogy Újdelhi indiai rúpia alapú kereskedelmi számlákat kívánt nyitni Oroszországban, hogy folytathassa kőolajkereskedelmét Moszkvával, és megkerülhesse a nyugati szankciókat. A Bloomberg amerikai hírügynökség információi szerint Oroszország hatalmas kedvezményeket ajánlott Indiának, ha közvetlenül vásárol kőolajat a háború előtti árakon. Moszkva 35 dolláros hordónkénti áron kínálja a kőolajat Újdelhinek.

Az EU díjmentessé tenné tízezer hrivnya átváltását
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a tagállamok az ukrajnai háború elől menekültek esetében egyénenként tízezer hrivnya (mintegy 113 ezer forint) összeghatárig díjmentesen biztosítsák az átváltást az Ukrán Nemzeti Bank által közzétett hivatalos átváltási árfolyamon – közölte a brüsszeli testület. Az Európai Bizottság tanácsi ajánlásra irányuló javaslata arra vonatkozik, hogyan járjanak el az ukrajnai háború elől menekülőket fogadó tagállamok az érkezettek birtokában lévő hrivnya átváltását illetően a helyi pénznemre – közölték. “A menekültek számára kiemelten fontos, hogy késedelem nélkül át tudják váltani az Ukrajnából magukkal hozott bankjegyeket a fogadó ország pénznemére” – fogalmaztak. Az uniós bizottság javaslata azt a célt szolgálja, hogy a tagállamok ne egymástól eltérően, hanem összehangoltan rendezzék a kérdést – tették hozzá.

The post Orosz agresszió: Washington szerint “következményei” lesznek, ha India kijátssza az Oroszország elleni szankciókat appeared first on .

Az Argentínában Malvinas-szigeteknek hívott, a brit partoktól 13 ezer, Argentínától 460 kilométerre fekvő, akkor 1800, ma hozzávetőleg háromezer lakosú szigetcsoporton 1982. április 2-án hajnalban szálltak partra az első argentin egységek, amelyeknek nem sok fáradságába került a kézifegyverekkel felszerelt brit helyőrség legyűrése.

Port Stanleyt, a fővárost alig nyolcvanfős brit tengerészgyalogos egység védte; a szigetek brit kormányzója a vérontás elkerülése végett már reggel negyed 10-kor fegyverletételt rendelt el. Argentína akkor már csaknem másfél évszázada követelte Nagy-Britanniától a britek által 1833-ban elfoglalt és annektált, halban – és mint később kiderült, olajban is – igen gazdag területet.

Az invázió idején az olajvagyon létezése még nem volt köztudott, de az azóta elvégzett geológiai vizsgálatok kiderítették, hogy a Falkland-szigetek óceáni talapzata akár hatvanmilliárd hordó nyersolajkészletet is rejthet; ez vetekszik az északi-tengeri – már kimerülőben lévő – olajkinccsel.

A Leopoldo Galtieri tábornok vezette argentin rezsim az erősödő hazai elégedetlenség láttán két legyet akart ütni egyetlen katonai csapással: népszerűségnövelő háborús győzelemre vágyott, és egyben Argentína egyik legrégebbi területi követelésének is érvényt próbált szerezni a szigetek lerohanásával. Galtieri azonban súlyosan elszámította magát. Margaret Thatcher, az akkori konzervatív brit kormányfő a Galtieri-junta által várt egyezkedés és alku helyett már harmadnap útnak indította a II. világháború óta addig mozgósított legnagyobb, több mint száz hajó – köztük két repülőgép-hordozó – alkotta brit haditengerészeti alakulatot a dél-angliai Portsmouth kikötőjéből.

Az expedíciós flottával a brit fegyveres erők 25 984 tagja – köztük András yorki herceg, II. Erzsébet királynő fia, a brit királyi légierő (RAF) helikopter-pilótája – és több mint háromezer fős civil segítő személyzet indult a háromhetes útra.

Ezalatt Alexander Haig akkori amerikai külügyminiszter ingadiplomáciával próbált meg kompromisszumot elérni Buenos Aires és London között. Mivel azonban az argentin vezetés garanciákat követelt arra, hogy bármiféle rendezési formulának tartalmaznia kell a szigetcsoport feletti argentin szuverenitást, amiről London hallani sem akart, Haig próbálkozásai rövid idő alatt kudarcba fulladtak.

A szigetekért a két ország 74 napos háborút vívott, amelyben 255 brit és becslések szerint 649 argentin katona, valamint három civil szigetlakó halt meg. Az argentin hadsereg végül 1982. június 14-én kapitulált. A dátumot a Falkland-szigeteken azóta is a felszabadulás napjaként ünneplik. A balul elsült katonai kalandba a Galtieri-rezsim belebukott.

A brit győzelem ugyanakkor az igen fájdalmas gazdasági reformok és az ezeket kísérő recesszió miatt rendkívül népszerűtlenné lett Thatcher politikai szerencséjét visszahozta: a Konzervatív Párt a következő évben kényelmes többséggel megnyerte a már elveszettnek hitt választásokat, és Thatcher még hét évig a Downing Street 10. lakója maradt.

Azóta is rendre felmerül azonban, hogy a brit hírszerzés miért nem vette észre időben a készülő argentin inváziót. Ezt a kudarcot több elemző az Izraelt szinte teljesen készületlenül érő 1973-as arab támadáshoz hasonlította.

Lord Carrington, aki a Falkland-szigetek argentínai megszállásának idején a brit külügyminiszter volt és – a válságért magára vállalva a felelősséget – három nappal az invázió után lemondott, a The Daily Telegraph című londoni konzervatív napilapnak nyilatkozva negyedszázaddal később más hasonlattal élt, kijelentve: az invázió ugyanolyan hírszerzési fiaskó volt, mint amilyen az iraki háborúhoz vezetett. A politikus – aki később a NATO főtitkára is volt – az interjúban felfedte: annak idején egyértelműen olyan titkosszolgálati jelentéseket kapott, amelyek szerint a Galtieri-rezsim nem készül katonai akcióra.

A 2018-ban, századik születésnapja előtt néhány héttel elhunyt Lord Carrington ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem szabad kizárólag hírszerzésre építeni politikai döntéseket, márpedig szerinte Tony Blair akkori munkáspárti brit kormányfő “éppen ezt a hibát követte el az Irakról rendelkezésre álló hírszerzési adatokkal”.

The post Negyven éve szállta meg a Falkland-szigeteket az argentin hadsereg appeared first on .