You are here

Biztonságpolitika

Több mint öt tonna világháborús lövedéket és fegyvermaradványt találtak az egykori Weiss Manfréd-művek területén

Biztonságpiac - Fri, 04/15/2022 - 08:35
Több mint öt tonna első és második világháborús lövedéket, illetve fegyvermaradványt találtak Csepelen az egykori Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területén a földbe ásva. Szakértői feltételezés szerint így akarhatták a második világháború végső szakaszában, a szovjet csapatok közeledtével minél gyorsabban eltüntetni a különböző korú, típusú és állapotú robbanóeszközöket és fegyvereket.

A Magyar Honvéd csütörtökön megjelent számában Gajdos Milán, a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje írt cikket a példa nélküli tűzszerészeti mentesítésről.

Kifejtette: 2020 augusztusában rendőrségi bejelentés érkezett a Magyar Honvédség tűzszerészügyeletére, miszerint az egykori Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területén végzett földmunkák során feltételezhetően robbanóeszközökre bukkantak. Már az első átvizsgáláson megállapították: nagy mennyiségű robbanóeszköz van a területen, melynek felderítése, állapotfelmérése és kezelése hosszú folyamat lesz. Csaknem két hónapig zajlott a terület tűzszerészeti mentesítése: műszerek segítségével mintegy 400 négyzetmétert vizsgáltak át a katonák és 300 köbméternyi földet mozgattak meg.

Szilágyi Zsolt ezredes, a tűzszerész ezred parancsnoka elmondta: a munkálatok során öt tonnányi, jellemzően első világháborús, részlegesen szétszerelt robbanótest, illetve gyújtószerkezet került elő.

Kelemen Ferenc főtörzsőrmester, az alakulat tűzszerész kiképző altisztje ezzel összefüggésben közölte: a Csepelen előkerült tüzérségi eszközök kilencven százaléka valamilyen gránát, srapnel, gyújtószerkezet vagy ezek alkatrésze volt. Többségében részben vagy teljesen szétszedett, beolvasztás céljából a gyárba szállított első világháborús robbanóeszközök kerültek elő, melyek már nem tartalmaztak gyújtószerkezetet. Találtak továbbá a Weiss Manfréd-vállalat üzemeiben készült lövedékeket. Előkerült továbbá egy “különleges gyűjtemény” is: 1850-1880 között rendszeresített, 37-120 milliméter közötti űrméretű francia tüzérségi gránátok. “A kuriózumok közé sorolható még tíz darab első világháborús német tüzérségi gyújtószerkezet és egy öt kilogrammos brit gyakorlóbomba fejrésze is; ezeket sosem vetették be a Monarchia területén, és a csepeli esetet megelőzően ilyenek Magyarországon még soha nem kerültek elő” – fogalmazott.

A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Modern Lőfegyver Gyűjteményét vezető Szatmári András szerint számos okból kerülhettek a robbanóeszközök és a fegyverek a föld alá. A második világháború végső szakaszában, a szovjet csapatok közeledtével országszerte a civilek is igyekeztek megszabadulni a fegyverektől, robbanóeszközöktől. Az “egyik legkézenfekvőbb módszernek tűnt” a légibombák ütötte bombatölcsérekbe hordani, majd betemetni azokat. Ráadásul a második világháborúban a Weiss Manfréd-művek is kiemelt célpontja volt a szövetséges bombázásoknak. A főhadnagy szerint a különböző korú, típusú és állapotú robbanóeszközök, fegyverek egymásra halmozása pedig arra utal, hogy meglehetősen gyorsan akarták ezeket eltüntetni.

A cikkben felidézték: a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területén 1893-ban kezdődött meg a katonai célú termelés. A századforduló után a gyár az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadiszállítójává vált. Emellett exportáltak gyalogsági lőszert többek között Szerbiába, Mexikóba, Hollandiába, Törökországba és Kínába is.

The post Több mint öt tonna világháborús lövedéket és fegyvermaradványt találtak az egykori Weiss Manfréd-művek területén appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Podoljak szerint a NATO közeledése abszurd és logikátlan ürügy volt az Ukrajna elleni háború megindítására

Biztonságpiac - Fri, 04/15/2022 - 07:35
Oroszország azzal az abszurd és logikátlan ürüggyel indított háborút, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását, ám Moszkvának ez volt a legnagyobb tévedése, mert Svédország és Finnország akár már fél éven belül a szövetség tagjává válhat – vélekedett Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja.

Oroszország továbbra is azt állítja: azért indított háborút Ukrajna ellen, hogy megakadályozzon bennünket a NATO-csatlakozásban. Miután Svédország és Finnország csatlakozik a szövetséghez, amely a következő hat hónapban megtörténhet, a NATO félórányira lesz Szentpétervártól. “Ez az elkerülhetetlen következménye annak, ha egy ország nem tudja, hogyan kell elemezni a kockázatokat” – fejtette ki Podoljak.

Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a svéd kormány azt tervezi, a NATO júniusi madridi csúcstalálkozóján benyújtja a csatlakozási kérelmet és Finnországban is komolyan fontolgatják ezt a lépést. A hírügynökség rámutatott, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás előtt ezek az országok nem akartak a NATO-hoz csatlakozni.

Az ukrán katonai hírszerzés nyilvánosságra hozta: birtokába került egy dokumentum, amely azt bizonyítja, hogy az orosz hadsereg el akarta foglalni Kijevet – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. A hírszerzés szerint a Csernyihiv és Szumi megyék irányába támadó orosz alakulatok azt a feladatot kapták, hogy foglalják el Kijevnek a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján fekvő részét. Erről van szó abban a ferbuár 23-i harci parancsban, amelyhez térképet is csatoltak – állította a hírszerzés.

Artem Dehtyarenko, az Ukrán Biztonság Szolgálat (SZBU) szóvivője arról számolt be, hogy Oroszország bűnözőket használt fel a dél-ukrajnai odesszai régió destabilizálására. A leleplezett és elfogott szervezett bűnözői csoport tagjai – köztük külföldiek is – jelentkeztek szolgálatra a helyi területvédelemhez azzal a céllal, hogy az orosz hadseregnek kémkedjenek – mondta el a szóvivő.

Az ukrán katonai hírszerzés azt közölte, hogy két ukrán pilótát sikerült kiszabadítaniuk orosz fogságból. A pilóták március 8-án estek fogságba az északkeleti Csernyihiv megyében és az oroszországi Kurszk város egyik börtönében tartották őket fogva még nyolc ukrán katonatiszttel együtt. A hírszerzés nem fedte fel, hogyan szabadították ki őket.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arról tájékoztatott, hogy újabb fogolycserét hajtottak végre Oroszországgal, amelynek eredményeként 27 ukrán katona és nyolc polgári személy térhetett haza. Azt nem hozta nyilvánosságra, hogy Kijev cserébe hány orosz katonát engedett szabadon.

Petro Andrjuscsenko, a dél-ukrajnai Mariupol polgármesterének tanácsadója azt közölte a Telegramon, hogy a város civil lakóit az orosz erők fehér szalag viselésére kötelezik, ami azt hivatott jelezni, hogy “hozzájuk tartoznak”. A városon belüli közlekedéshez külön engedélyeket osztanak, de csakis azoknak, akik hajlandók fehér szalagot viselni. Ezt az eljárást a tanácsadó a náci németek által használt megkülönböztetésekhez hasonlította. Másrészről arra figyelmeztetett, hogy ezzel célpontként használják a civileket, akiket az ukrán katonák így nem tudnak megkülönböztetni az orosz fegyveres erőkhöz tartozóktól, akik szintén fehér szalagot viselnek.

Magyar útlevéllel ukrán állampolgárok nem számíthatnak segítségre Csehországban
Ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező, de magukat magyar útlevéllel igazoló ukrán menekültek nem számíthatnak semmiféle hatósági segítségre Csehországban – hívta fel a figyelmet Vít Rakusan cseh belügyminiszter. A Právo című lap azt írta, hogy a cseh hatóságok az Ukrajnából elmenekült romákkal összefüggésben szembesültek a kettős állampolgárság problémájával. Számos roma menekültnek az ukránon kívül magyar útlevele is van. “A magukat magyar útlevéllel igazolók Csehországban nem jogosultak ideiglenes védelemre, sem szociális segélyekre. Az ideiglenes segélyekre csak az ukránoknak (állampolgároknak) van joguk” – szögezte le a miniszter a lapnak nyilatkozva. Megjegyezte: ezen romáknak Magyarországtól kellene segítséget kérni, mert egy részük eredetileg onnan is származik. Rakusan szerint eddig mintegy 1200 ukrajnai roma menekült érkezett Csehországba, “akiket úgy kezelnek mint bárki mást”. A romáknál az a fő gond, hogy nagy – olykor húsz-harminc személyből álló – családokról van szó, amelyek számára igen nehéz megfelelő, közös szállást találni. Emil Vorác, a Khamoro civil szervezet igazgatója szerint az ukrajnai roma menekültek egy része nem beszéli sem a roma, sem az ukrán vagy az orosz nyelvet, csak magyarul tud. Itt az is probléma, hogy a cseh hatóságok által kiadott tájékoztatók mind ukrán nyelvűek, amit ezek a romák nem értenek meg.

The post Orosz agresszió: Podoljak szerint a NATO közeledése abszurd és logikátlan ürügy volt az Ukrajna elleni háború megindítására appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Kína visszautasítja az amerikai felhívást, hogy járjon közben az orosz támadás befejezése érdekében

Biztonságpiac - Fri, 04/15/2022 - 06:35
A kínai külügyminisztérium csütörtökön visszautasította azt az amerikai felhívást, hogy az Oroszországgal ápolt “különleges viszonyára” támaszkodva járjon közben az Ukrajna elleni orosz támadások befejezése érdekében.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: a kínai fél mindenféle, Kínával szembeni alaptalan vádaskodást és gyanúsítgatást ellenez, és ellenáll a nyomásgyakorlás minden formájának.

A szóvivő Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerdán, a washingtoni székhelyű Atlanti Tanácsban elmondott beszédére reagált. Yellen egyebek mellett arra figyelmeztette Pekinget: a jövőben nem várhatja el a nemzetközi közösségtől, hogy figyelembe vegye a szuverenitás és a területi egység tiszteletben tartását illető felhívásait, ha most, a jelen helyzetben “nem tartja tiszteletben ezeket az elveket”. Az amerikai pénzügyminiszter továbbá azt is kilátásba helyezte, hogy a világ Kínával kapcsolatos hozzáállására hatással lehet, hogy Kína hogyan reagál az Oroszországgal szembeni, hathatós lépéseket sürgető felhívásokra.

A kínai külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta: Kína már eddig is számottevő lépéseket tett a válság enyhítésére és a béke helyreállítására. “Kína építő szerepet tölt be Ukrajna kérdését illetően” – fogalmazott. Elmondta: Kína továbbra is azon az állásponton van, hogy minden ország szuverenitását és területi egységét tiszteletben kell tartani, és meg kell védeni. Hozzátette: “Ukrajna szuverenitását és biztonságát is meg kellene őrizni, miközben tiszteletben kellene tartani Oroszország jogos biztonsági aggályait is”.

Kína tartózkodik attól, hogy inváziónak minősítse az orosz katonai hadműveletet, és több alkalommal szót emelt az Oroszország elleni nyugati szankciók ellen, a béketárgyalások előmozdítását szorgalmazva a helyzet megoldására. “Az idő majd igazolja, hogy Kína a történelem jó oldalán áll” – fogalmazott Li-csien külügyi szóvivő.

Oroszország is szankciózik
Az orosz külügyminisztérium azt közölte, hogy válaszul az Oroszország ellen bevezetett hasonló büntetőintézkedésekre, szankciókat vezetett be az amerikai képviselőház 398 tagja és 87 kanadai szenátor ellen, valamint nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai cseh nagykövetség egy vezető munkatársát.

The post Orosz agresszió: Kína visszautasítja az amerikai felhívást, hogy járjon közben az orosz támadás befejezése érdekében appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Zelenszkij szerint “más népek véráldozata árán kereskednek” azok az országok, amelyek még mindig vesznek orosz olajat

Biztonságpiac - Fri, 04/15/2022 - 05:35
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint “más népek véráldozata árán” kereskednek azok az európai országok, amelyek nem hajlandók támogatni az orosz nyersolajexport tilalmát.

Az ukrán államfő Kijevben nyilatkozott a BBC brit közszolgálati médiatársaság tudósítójának, és az interjúban bírálóan szólt Magyarországról és Németországról is.

Arra a kérdésre, hogy miként dolgozza fel azt a tényt, hogy Európa naponta egymilliárd dollárt fizet Oroszországnak a nyersolaj- és a földgázimportért, miközben Ukrajna a háború kitörése óta összesen egymilliárd dollárnyi katonai segélyt kapott Európától, Zelenszkij úgy fogalmazott: Ukrajna nem érti, hogy “miként lehet vérontás árán pénzt keresni, de sajnálatos módon egyes európai országok éppen ezt teszik”.

Kijelentette: az ukrán kormány tudja, hogy az orosz nyersolaj embargója az egyik olyan kulcsfontosságú ügy, amely elé Németország és Magyarország akadályokat gördít.

“Beszélnünk kell ezekkel az országokkal arról, hogy miként lehetséges több, egymástól eltérő hozzáállás az olajembargó kérdéséhez az Európai Unión belül” – fogalmazott az ukrán elnök a csütörtöki BBC-interjúban. Hozzátette: Ukrajna néhány barátja és partnere megérti, hogy most más idők járnak, és immár nem az üzletről, a pénzről van szó, hanem a túlélésről.

Elmondta: a háború előtt beszélt Angela Merkel akkori német kancellárral, akinek azt mondta, hogy ha Ukrajna ellen teljes körű invázió indul, akkor az orosz hadsereg Lengyelországba is behatol és ezután Németország határánál lesz. “Ha ez megtörténik, akkor is azt mondja majd a népének, hogy ez is rendben van, hiszen csak üzletről van szó?” – idézte a volt német kormányfőnek feltett kérdését az ukrán elnök.

Zelenszkij megerősítette, hogy Ukrajnának még több fegyverre van szüksége, mivel a fegyverszállítmányok nem érkeznek elég gyorsan ahhoz, hogy vissza lehessen verni az orosz támadást. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és néhány európai ország igyekszik segíteni, de e segítségre “még hamarabb és még gyorsabban szükségünk van; a kulcsszó az, hogy most” – fogalmazott az ukrán államfő.

Zelenszkij szerint az orosz hadsereg által ostromlott dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban több tízezren veszthették életüket. Hozzátette: az ukrán kormánynak értesülései vannak arról is, hogy sokan eltűntek a város lakói közül. “Tudjuk, hogy okmányaikat kicserélték, orosz útlevelet adtak nekik és mélyen Oroszország területére vitték őket, egyeseket táborokba, másokat városokba. Senki nem tudja azonban, hogy mi történik ezekkel az emberekkel, senki nem tudja, hogy közülük hányat öltek meg” – mondta az ukrán elnök.

Zelenszkij szerint az orosz hadsereg által Mariupolban, valamint egyes kijevi elővárosokban, köztük Bucsában elkövetett atrocitások szűkítik a béketárgyalások lehetőségét Moszkvával. Háborús bűnösnek nevezte Putyint, és kijelentette: Bucsában tett múlt heti látogatásának végén semmi mást nem érzett az orosz fegyveres erők iránt, csak gyűlöletet.

Az ukrán elnök védelmébe vette a háború előtti politikáját, mindenekelőtt azt, hogy az ukrán kormány annak idején folyamatosan nyugalomra intette a lakosságot.

Zelenszkij kijelentette: a kormány a háttérben már akkor is fegyverszállítási megállapodásokról tárgyalt, és arra összpontosította a figyelmét, hogy ne törjön ki olyan pánik, amely az ukrajnai bankok megrohanásához és az ukrán gazdaság destabilizálásához vezethetett volna.

“Ez volt Oroszország célja, és nemcsak Oroszországé, de nem hagytuk, hogy ez megtörténjen” – fogalmazott az ukrán elnök a BBC-interjúban. Elismerte ugyanakkor, hogy az ukrán kormány sem számított teljes körű orosz invázióra.

Kigyulladt Elsüllyedt az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója
Lőszerrobbanás következtében kigyulladt és súlyos károkat szenvedett az orosz Fekete-tengeri Flotta Moszkva cirkálója, a legénységet evakuálták – közölte az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint a tűz okait vizsgálják. A minisztérium később újabb közleményt adott ki, amely szerint a cirkálón keletkezett tüzet lokalizálták, nyílt égés nincs, és a lőszerrobbanások is megszűntek. A tájékoztatás értelmében a hadihajó úszóképes maradt, és a fő rakétafegyverzete sem sérült meg. A cirkáló legénységét – sajtóértesülések szerint mintegy félezer tengerészt – a Fekete-tengeri Flotta hajói vették fel, a cirkálót kikötőbe fogják vontatni. Makszim Marcsenko, az ukrán Odessza megye kormányzója azt mondta, hogy a Moszkvát két Neptun típusú, ukrán gyártmányú, hajó elleni cirkálórakéta találta el. A Reuters hírügynökség szerint az állítást az ukrán védelmi minisztérium nem erősítette meg. A TASZSZ hírügynökség szerint a Moszkva a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója, az 1164 Atlant projekt vezető hajója. 1983-ban helyezték hadrendbe Szlava néven, jelenlegi nevét 1996-ban kapta. A hajó fő csapásmérő fegyverzete 16 rakétaindító a P-1000 Vulkan típusú rakéták számára. 2015 második felében ez a cirkáló vezette a Földközi-tengeren az orosz haditengerészet állandó műveleti erőit, és légvédelmi eszközeivel védte a szíriai hmejmími orosz légibázist. Egy évre rá, 2016-ban a hajót Nahimov-renddel tüntették ki.

Friss: Az orosz védelmi minisztérium elismerte, hogy elsüllyedt a Moszkva cirkálóhajó a Fekete-tengeren, Ukrajna déli partjainál, azt azonban továbbra sem egyértelmű, hogy mi okozta a károkat a hadihajón. Ukrán közlés szerint Neptun-rakétákkal mértek csapást az orosz hajón, az orosz fél szerint viszont a hajó fedélzetén található lőszerek robbantak fel, emiatt kellett evakuálni a legénységet.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint “más népek véráldozata árán kereskednek” azok az országok, amelyek még mindig vesznek orosz olajat appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

A spanyol kormányfő meggyilkolásának tervezése miatt hét és fél év börtönt kapott egy férfi

Biztonságpiac - Thu, 04/14/2022 - 16:35
Pedro Sánchez spanyol kormányfő meggyilkolásának tervezése és tiltott fegyverek birtoklása miatt első fokon hét és fél éves börtönbüntetésre ítélt egy férfit a központi büntetőbíróság.

A biztonsági őrként dolgozó, 66 éves Manuel Murillót 2018 novemberében vették őrizetbe a hatóságok, miután közösségi oldalakon és mobiltelefonos üzenőcsoportokban írt arról, hogy megölné a miniszterelnököt, továbbá segítséget is kért a merénylet elkövetéséhez.

“Sánchezt le kell vadászni, mint egy szarvast, és kitenni a fejét a kandalló fölé” – idézte a sajtó a katalán Terrassa városában élő férfi egyik üzenetét. Murillo azután kezdte el nyilvánosan tervezgetni a gyilkosságot, miután a 2018 júniusában hatalomra került szocialista kormány bejelentette, hogy egyik első intézkedéseként exhumálni fogja Spanyolország egykori diktátorának, Francisco Franco tábornoknak a földi maradványait az Elesettek Völgyének bazilikájából.

“Ha kell, odamegyek felfegyverkezve, és leülök Franco sírjára, és ha közelítenek, lövök” – írta a Terrassa Spanyolországért nevű WhatsApp csoportban. A bíróság ítélete szerint Murillo üzeneteiben egyre buzgóbban fejezte ki elszántságát, hogy végez a miniszterelnökkel annak érdekében, hogy változást idézzen elő a spanyol politikai helyzetben.

Kijelentései mellett a bíróság veszélyeztető körülményként értékelte, hogy a házkutatáskor a férfi lakásában és autójában összesen húsz fegyvert találtak, amelyből hét típus birtoklása tiltott. Ráadásul Murillo képzett lövész, a helyi sportlövő klub tagja volt.

A bíróság kizárta a pszichés zavart vagy az alkoholos, illetve gyógyszeres befolyásoltságot a fenyegető üzenetek okaként.

A per során a vádlott arra hivatkozott, hogy rossz időszakon ment keresztül, sokat ivott és pszichotróp szert szedett, amelyektől hallucinált. Mint mondta, valójában sosem állt szándékában végrehajtani a gyilkosságot, és a bíróságon elnézést kért “állatias” viselkedéséért.

A bíróság megállapítása szerint annak ellenére, hogy Murillónak megvolt az elszántsága, az eszköze és a képzettsége is a merénylethez, nem valószínű, hogy a kormányfő meggyilkolására vonatkozó tervét sikerült volna véghez vinnie.

Spanyolországban mostantól bűncselekménynek számít az abortuszt választó nők zaklatása
A spanyol büntető törvénykönyv szerdán megjelent módosítása szerint bűncselekménynek számít az abortuszt választó nők, valamint a terhességmegszakítást végző klinikákon dolgozók zaklatása. Az EFE spanyol hírügynökség összefoglalója szerint három hónaptól egy évig tartó börtönbüntetéssel vagy 31 és 80 nap közötti közhasznú munkával büntethető az, aki sértésekkel, megfélemlítéssel vagy kényszerrel akadályozza a szabad döntés jogát ebben a kérdésben. A módosítás csütörtöktől lép hatályba. A terhességmegszakítást végző klinikák spanyolországi szövetsége (ACAI) 2018-ban készült jelentésében hívta fel a figyelmet arra, hogy a klinikákra érkező nőket szervezett csoportok közelítik meg fényképekkel és abortuszellenes kiáltványokkal azzal céllal, hogy rávegyék őket elhatározásuk megváltoztatására. A szövetség felmérése szerint az intézményekhez forduló nők 89 százaléka tapasztalt zaklatást, és 66 százaléka érezte úgy, hogy fenyegetik.

The post A spanyol kormányfő meggyilkolásának tervezése miatt hét és fél év börtönt kapott egy férfi appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Az EU másfélmilliárd euróra emelte az Ukrajnának nyújtott katonai célú támogatását

Biztonságpiac - Thu, 04/14/2022 - 12:35
Az Európai Unió Tanácsa további 500 millió euróval, összesen 1,5 milliárd euróra egészítette ki az Ukrajnának nyújtott támogatását, a finanszírozás a katonai felszerelések szállítását segíti – tájékoztatott az uniós tanács.

Közölték: az Európai Békekeret (EPF) keretében elfogadott segítségnyújtási intézkedés újabb részlete lehetővé teszi az EU számára, hogy tovább támogassa az ukrán fegyveres erők képességeit az ország területi egységének és önállóságának védelme, valamint a polgári lakosság biztonságának szavatolása érdekében az orosz katonai támadással szemben.

Az intézkedésekkel olyan felszerelések és eszközök – köztük egyéni védőeszközök, elsősegély nyújtására alkalmas készletek, üzemanyag, valamint katonai felszerelések – biztosítását finanszírozzák, amelyek halálos fenyegetéssel szemben nyújthatnak védelmet. A támogatási intézkedések érvényességének időtartama 24 hónap.

Az uniós tanács közleményében leszögezte: Oroszország katonai agressziója Ukrajna ellen súlyosan sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányának elveit, továbbá aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást. “Oroszország és bűntársa, Fehéroroszország, teljes felelősséggel tartozik a háborúért, felelőseinek felelniük kell az elkövetett bűncselekményeikért” – fogalmaztak.

Az Európai Unió követeli, hogy Oroszország hagyjon fel katonai akciójával, haladéktalanul és feltétel nélkül vonjon ki minden erőt és katonai felszerelést Ukrajna egész területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben az ország területi egységét, önállóságát és függetlenségét Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül – tették hozzá.

Ukrajnai háború – Nem volt katonai vagy polgári felhasználású robbanóanyag a Zágrábban lezuhant drónon
A Zágrábban egy hónappal ezelőtt lezuhant drón OFAB 100-120 típusú bombát szállított, de az nem tartalmazott katonai vagy polgári felhasználású robbanóanyagot – közölte a Zágráb megyei államügyészég. Ivana Bacic, a horvát szakértői és kutatóközpont bűnügyi igazságügyi szakértője elmondta: kétségtelen, hogy a robbanást egy robbanószerkezet és egy olyan robbanóanyag okozta, amely nem tartozik a katonai vagy polgári felhasználású robbanóanyagok közé. “Nagy energiájú, de nem szokványos anyagot használtak, amely a robbanás során teljesen lebomlott, így nem lehet azonosítani” – hangsúlyozta. Az eredeti bombák legfeljebb 46 kilogramm TNT-t tartalmaznak, ezek felrobbanása után feketedés jellemző. Ilyen nyomokat nem észleltek – tette hozzá. A vizsgálat azt is megállapította, hogy egy nagyon jól karbantartott drónról volt szó, amely meghibásodás miatt zuhant le. A repülőgép feketedoboza megsemmisült. A nyomozás arra nem adott magyarázatot, milyen céllal és kik indították el a szovjet gyártmányú, Tu-141-es típusú drónt. A pilóta nélküli repülőgép március 10-én egy kollégium közelében zuhant le, és csapódott a földbe a horvát fővárosban, a becsapódás helyén mintegy öt méter átmérőjű kráter keletkezett. Személyi sérülés nem történt, de a környéken megsérült 96 gépkocsi, a károk összértéke 600 ezer kuna.

The post Orosz agresszió: Az EU másfélmilliárd euróra emelte az Ukrajnának nyújtott katonai célú támogatását appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Kijev szerint kitörtek a blokádból az ukrán tengerészgyalogosok Mariupolban

Biztonságpiac - Thu, 04/14/2022 - 08:35
Áttörték az orosz csapatok blokádját az ukrán 36. tengerészgyalogos dandár katonái az Azovi-tengerparti Mariupolban – állította szerdán Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Facebookon. Korábban Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője viszont azt jelentette be, hogy az ukrán tengerészgyalogosok letették a fegyvert.

A tengerészgyalogosok egyik tisztje is arról számolt be egy ukrán hírportálnak, hogy “sikeresen végrehajtották a műveletet” és az orosz erők körgyűrűjéből kitörve átjutottak az Azov ezred tagjaihoz. Az Ukrajinszka Pravda hírportál “nehéznek és nagyon kockázatosnak” nevezte a 36. dandár katonái műveletét.

Aresztovics esetleges veszteségekről nem adott hírt. “A 36. dandár elkerülte a vereséget, és további komoly képességekre tett szert, sőt, második esélyt kapott. A város védői most közösen jelentősen megerősítették védelmi területüket. Általánosságban elmondható, hogy a város (Mariupol) védelmi rendszere nőtt és megerősödött” – összegezte Facebook-bejegyzésében Aresztovics.

Közben az ukrán katonai hírszerzés főigazgatósága közölte: értesülései alapján 13 mobil krematóriumot szállítottak az orosz erők Mariupolba, hogy megtisztítsák a város utcáit a temetetlen civil holttestektől. Az ukrán hírszerzés közleményében azt állította: ezekben a krematóriumokban égeti el az orosz hadsereg a saját elesett katonái holttesteit is, hogy elfedje a veszteségek mértékét.

A Kijev megyei Bucsába látogatott Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze, aki újságírók előtt kijelentette, hogy a településen elkövetett atrocitások ügyében fennáll az ICC joghatósága.

The post Orosz agresszió: Kijev szerint kitörtek a blokádból az ukrán tengerészgyalogosok Mariupolban appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

A magyar katonákról és kutya bajtársaikról nyílt időszaki tárlat a hadtörténeti múzeumban

Biztonságpiac - Thu, 04/14/2022 - 07:35
“Négylábú bajtársak – katonák és kutyák” címmel új időszaki kül- és beltéri fotókiállítás nyílt Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

Az intézmény közleménye szerint a tárlaton az Osztrák-Magyar Monarchia időszakától napjainkig mutatják be a hadsereg kötelékében szolgáló és a katonák mellé bajtársnak szegődő kutyákat. Vannak fotók az első világháborúban szolgálatot teljesítő egészségügyi és vontató kutyákról, a Magyar Néphadsereg határőr kutyáiról, valamint napjainkban a Magyar Honvédség kötelékében szolgáló robbanóanyag-kereső, járőr- és őrző-védő kutyákról, kiképzőikről és gazdáikról.

A tárlatot március 28-ig lehet megtekinteni a budai Várban, a Kapisztrán téren lévő Hadtöréneti Intézet és Múzeumban.

Először a német-francia háborút követően, 1872-ben, a francia hadseregben alkalmaztak kutyákat katonai céllal. Az első világháborúban már az Osztrák-Magyar Monarchiában is segítették kutyák a katonákat. Több feladatra is bevetették őket: például sebesültek felkutatására és szállítására – írták. A császári és királyi, illetve honvéd kutyák kiképzése Bécsben folyt, 1914 végétől a rendőrségtől átvett tapasztalatok alapján. A Magyar Királyi Honvédségen belül a két világháború közötti időszakban határőrök mellé alkalmaztak hadikutyákat, az új határok adta rend fenntartására.

Az első világháborút követően a kutyák hadi alkalmazásának lehetőségei bővültek. Németországban gázfigyelő szolgálatra tanították be őket, a szovjet Vörös Hadseregben pedig harckocsi elhárító kutyákat képeztek ki, amelyeknek a tankok kiiktatása volt a feladata. A második világháborúban a legtöbb hadsereg használt kutyákat, az első világháborúhoz hasonlóan lőszer- és egészségügyi készletszállításra.

Az amerikai hadseregben 1942-ben indult el a K9 hadikutya program, amely során az ebek az alapkiképzést követően speciális kiképzést kaptak: őr, járőr, futár és aknakereső feladatokra. A második világháborút követően a háborús romok eltakarításakor a Magyarországon állomásozó szovjet kutyás csapatok segítettek a fel nem robbant aknák és robbanószerek mentesítésében.

Napjainkban a Magyar Honvédség öt kutyás alegységgel rendelkezik, amelyek robbanóanyag-kereső, őrző-védő és járőrkutyákat képeznek ki és foglalkoztatnak – olvasható a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közleményében.

The post A magyar katonákról és kutya bajtársaikról nyílt időszaki tárlat a hadtörténeti múzeumban appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: újabb légiriadó volt Kárpátalján

Biztonságpiac - Thu, 04/14/2022 - 06:35
Kedden megszólaltak a légvédelmi szirénák Kárpátalján, ahol az utóbbi hetekben szinte mindennaposakká váltak a légiriadók.

Kedden a délelőtti órákban újabb légiriadó volt Kárpátalján. A figyelmeztetést a légiveszélyre a megye teljes területére kiadták, a településeken megszólaltak a szirénák és az okostelefonokra telepített speciális alkalmazások is veszélyt jeleztek.

A riadó ezúttal csupán pár percig tartott, de korábban több órás légiriadóra is volt példa. Az orosz támadás intenzív időszakában előfordult, hogy három-négy riasztást is elrendeltek egyetlen nap alatt, de a Magyarországon kívül Lengyelországgal, Szlovákiával és Romániával határos Kárpátalját mindeddig nem érte légicsapás.

Légiriadó esetén a lakóhelyen ki kell kapcsolni a gázt, a villanyt és a legfontosabb iratokkal, valamint némi víz- és élelmiszertartalékkal óvóhelyre kell vonulni. Ha ez nem lehetséges (például nincs a közelben ilyen), akkor a lakóház pincéjébe kell behúzódni, végső esetben pedig a fürdőszobát vagy hasonló zárt helyiséget javasolják igénybe venni.

A légiveszély elmúltáról a szirénák hangján kívül a rádiók, az okostelefonok alkalmazásai és a közösségi oldalak segítségével is tájékoztatja a lakosságot a területileg illetékes katonai közigazgatás.

The post Orosz agresszió: újabb légiriadó volt Kárpátalján appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: őrizetbe vették Viktor Medvedcsukot

Biztonságpiac - Thu, 04/14/2022 - 05:35
Őrizetbe vette az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Viktor Medvedcsuk ukrán vezető politikust – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az államfő fotót is közzétett, amelyen a megbilincselt Medvedcsuk látható. A politikust oroszbarátként tartják számon ukrán földön.

Medvedcsuk az Ellenzéki Platform-Az Életért elnevezésű oroszbarát párt parlamenti képviselője és egyik vezetője. Hazaárulás vádjával házi őrizetre ítélték, de az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított háború kezdete óta nem tartózkodott abban a lakásában, ahol lennie kellett volna, ezért időközben az ügyészség elrendelte a letartóztatását. Ügyvédje, Larisza Cserednyicsenko még februárban azt állította, hogy Kijevben van, “biztonságos helyen”.

Az illetékes kijevi bíróság tavaly májusban rendelte el Medvedcsuk házi őrizetbe helyezését. A politikus-üzletembert “hazaárulással” és “Ukrajna gazdasági érdekeinek aláásásával” gyanúsították meg a hatóságok.

Az ügyirat szerint a politikus egyik vállalata 2012-ben engedélyt kapott a Krím félsziget partjainál, a Feodoszijától 75 kilométerre a Fekete-tengerben lévő kőolaj- és földgázlelőhely továbbfejlesztésére. A lelőhely tartalékainak értékét mintegy 38,85 milliárd hrivnyára becsülik. Miután 2014-ben Oroszország elcsatolta a Krímet Ukrajnától, Medvedcsuk 2015-ben tárgyalásokat folytatott Oroszország képviselőivel e vállalkozás újbóli bejegyzéséről és az ásványkincsek kitermeléséről, amelyet Ukrajna továbbra is saját erőforrásának tekint.

Hazaárulással pedig azért vádolják Medvedcsukot, mert a gyanú szerint titkos katonai információkat adott át 2020-ban egy ukrán katonai alakulatról Oroszországnak. Tavaly októberben az ellene felhozott vádakat még terrorszervezettel történő együttműködéssel is kiegészítették a Donyec-medencei oroszbarát szakadárokkal meglévő kapcsolatai miatt, akikkel a gyanú szerint szénnel kereskedett.

Medvedcsukot a bírósági tárgyalása előtti időszakra kötelezték házi őrizetre.

Zelenszkij a Facebookon közzétett videóüzenetében nyilvánosságra hozta Viktor Medvedcsuk oroszbarát parlamenti képviselő őrizetbe vételének részleteit. Az államfő elmondta, hogy Medvedcsuk 48 napon át bujkált az ukrán hatóságok elől Ukrajnában, majd megpróbált ukrán katonai egyenruhában külföldre szökni, akkor vették őrizetbe. Megismételte, hogy javasolja ukrán hadifoglyokra kicserélni őt. “Kifejezetten cinikusnak tartom tőle, hogy katonai ruhában álcázta magát. Ő egy ilyen harcos, ekkora hazafi. Nos, mivel Medvedcsuk maga választotta magának a katonai egyenruhát, a háborús szabályok hatálya alá esik. Azt javaslom az Oroszországi Föderációnak, hogy cserélje ki ezt az embert a most fogságban lévő fiainkra és lányainkra. Fontos, hogy a rendvédelmi szerveink és a hadseregünk mérlegelje ezt a lehetőséget” – hangoztatta Zelenszkij.

 

The post Orosz agresszió: őrizetbe vették Viktor Medvedcsukot appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Díszítsd kertedet stílusos tavaszi dekorációval!

Biztonságpiac - Wed, 04/13/2022 - 20:39

Elérkezett a tavasz és a hőmérő higanyszála is egyre magasabb értékeket mutat. Ideje hát, hogy a kertünket is évszaknak megfelelő köntösbe öltöztessük! Neked van már ötleted, hogy hogyan dekoráld ki? Ne aggódj, ha nincs, segítünk pár hasznos tippel!

Így kezdjük a tél utáni időszakot

A havas, lucskos időszakban senki sem gondolkodik a kert esztétikai állapotán. Ilyenkor csak izgatottan várjuk a jobb időt, és a fák első rügyeit. Amint viszont megjelennek, akkor hirtelen mindenki kiszabadul a kertbe, a gyerekek játszanak, a madarak csiripelnek.

Mennyivel jobb lenne mindezt egy ízlésesen kidekorált környezetben tenni, nem igaz? Szerencsére manapság erre a célra már számos dekorációs eszköz elérhető. Csak a fantáziánkra van bízva, hogy miket válogatunk ki közülük.

Legyen az egy jópofa vendégváró figura, vagy esetleg egy színes tavaszi kaspó, mindenkinek más tudja meghozni az igazi tavasz hangulatát. A lényeg az, hogy úgy rendezzük be udvarunkat, hogy mindig örömmel időzzünk benne.

Ezen dekorációs elemek segítségével a házon kívüli teret is sokkal otthonosabbá tehetjük, így a hangulatunkat is kellemesebb lesz, mely az egész közérzetünkre illetve a családunkra is pozitívan fog hatni.

Tavasz a húsvéton túl

Tavasszal van élet a húsvéti ünnepeken kívül is. Bár ez egy rendkívül fontos ünnep, érdemes túllátni a húsvéti “szemüvegen.” Ennek értelmében a húsvéti nyuszi és hímes tojások kínálta lehetőségeken túl másban is gondolkodhatunk.

Válogathatunk például különböző méretű figurák, illetve egyéb állatkák közül is. Legyen az egy kedves kis tavaszi manó, bárányka vagy tündér, mindegyik aranyosan fog nézni ránk és fel fogja dobni a hangulatunkat.

Ezért célszerű ilyesfajta dekorációs elemekkel felöltöztetni az udvarunkat. De rajtuk kívül is választhatunk például sünit, békát, illetve díszes lámpákat is. Ezek napelemes verziói ráadásul a pénztárcánkat is megkímélhetik. Szétnéznél, hogy milyen lehetőségek közül válogathatsz? A Deconline.hu tavaszi dekoráció kínálatában rengeteg kiváló terméket találsz!

Különféle dekorációs elemek

Az imént említett tavaszi figurákat már nem szeretnénk túlragozni. Következő körben a tavaszi ajtódíszekkel találkozhatsz. Ezekkel a bejárati ajtót tudod különlegessé tenni, mely biztosan mosolyt csal majd az arcodra mikor hazaérkezel.

Ezen felül is válogathatsz még különböző díszek, illetve dekorációk közül. Ha pedig magadnak szeretnéd elkészíteni a díszítőelemeket, akkor kreatív kellékek és alapanyagok is rendelkezésedre állnak. A lehetőségeknek csak a képzeleted szabhat határt. Engedd szabadjára a fantáziád és alakítsd ki úgy a kertedet, ahogy az számodra leginkább szimpatikus!

 

The post Díszítsd kertedet stílusos tavaszi dekorációval! appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Lezárult a tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés első szakasza

Biztonságpiac - Wed, 04/13/2022 - 16:35
A korábbi évekhez hasonlóan idén március 21-én útjára indult az egész országra kiterjedő tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés. Az első időszakban 1423 vizsgálatra került sor, a szakemberek 101 esetben szabtak ki bírságot, összesen több mint 6,3 millió forint értékben – jelentette ki Erdős Norbert.

Az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára hozzátette, a tavaszi szezonális ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) irányításával a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervek, valamint a Nébih szakemberei végzik.

A Erdős kiemelte, az elrendelt fokozott hatósági felügyelet célja, hogy ismeretlen eredetű, nem megfelelő minőségű élelmiszer ne kerülhessen a fogyasztók asztalára a húsvéti időszakban. A hatóság kiemelten ellenőrzi a friss húsokat, a pácolt, füstölt húskészítményeket, az édesipari termékeket, a primőr import zöldségeket és gyümölcsöket, a borászati termékeket, a szeszes italokat, továbbá a helyben készre sütött fagyasztott péktermékeket.

Az államtitkár a közleményben hangsúlyozta, a tavaszi szezonális ellenőrzés első időszakában március 21. és április 3. között 1423 ellenőrzésre került sor. A szakemberek 246 élelmiszer-előállító helyet, 874 élelmiszer-forgalmazó és 303 vendéglátóhelyet vizsgáltak. A feltárt szabálytalanságok miatt az ellenőrök 26 alkalommal figyelmeztetést, 101 esetben bírságot alkalmaztak szankcióként, és összesen több mint 6,3 millió forint büntetést szabtak ki. Az élelmiszer-előállító és forgalmazó létesítményekben a feltárt jogsértés miatt 6 alkalommal kellett a tevékenységet korlátozni.

Az államtitkár arra is kitért, hogy a különböző létesítmények ellenőrzésénél az ellenőrök leggyakrabban higiéniai problémákat tártak fel, valamint a nyomon-követhetőségben találtak hiányosságot. A szakemberek az első időszakban 5165 hazai és külföldi élelmiszer tételt ellenőriztek, amelyből 95-öt kellett kivonni a forgalomból, országosan 3371 kilogramm mennyiségben.

Az ellenőrzés alá vont élelmiszereknél a fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési idő lejárta, illetve a jelölési hiba miatt akadt probléma. A vizsgált 303 vendéglátóhelyen 33 esetben higiéniai, 6 esetben nyomon-követéssel kapcsolatos hiányosságokat tártak fel a szakemberek. A dolgozók egészségügyi alkalmasságát pedig 19 helyen nem tudták igazolni – tette hozzá a közlemény szerint az államtitkár.

 

The post Lezárult a tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés első szakasza appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Országszerte szondáztatják a járművezetőket a rendőrök húsvétkor

Biztonságpiac - Wed, 04/13/2022 - 12:10
Országszerte közúti ellenőrzésekre kell számítani húsvétkor, a rendőrök az ittas vezetők kiszűrésére koncentrálnak és szondáztatják a sofőröket – jelentette be Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályvezetője.

Az ezredes azt mondta: tavaly nem ellenőrizték célzottan a járművezetőket húsvétkor, mert úgy gondolták, a korábbi években annyiszor felhívták a figyelmet az ittas vezetés veszélyeire, hogy már mindenki tudja, az alkohol és a vezetés összeegyeztethetetlen.

Bár azt gondolták – tette hozzá -, hogy “a társadalom elég felnőtt” ehhez, nem lett igazuk, nem lett kevesebb az ittas vezetések száma. Hozzátette: évente 1200 baleset történik ittas vezetés miatt, ez a balesetek mintegy 8,5-9 százaléka. Ezért úgy döntöttek, hogy visszatérnek a klasszikus ellenőrzésekhez. A maratoni ellenőrzőakció vasárnap 20 órától hétfő 20 óráig tart.

Óberling figyelmeztetett: aki ittasan autóba ül, “orosz rulettet játszik”, ittasan senki se vezessen.

A sajtótájékoztatón az ittas vezetésből adódó balesetek magas száma ellen fellépve bejelentették, hogy a Diageo, a világ vezető alkoholos italgyártó és forgalmazó vállalata az ENSZ Képzési és Kutatási Intézetével közösen Magyarországon is elindítja a “Wrong Side of the Road” valós történeteket feldolgozó, interaktív online programját. Tájékoztatni szeretnék a magyar társadalmat az ittas vezetés következményeiről, az azzal járó társadalmi megbélyegzésről, illetve arról, hogy az alkoholfogyasztás miként befolyásolja a döntéshozatalt és fizikai reakciókat.

Pais Mónika, a cég vezérigazgatója elmondta: az ittas vezetés visszaszorítását célzó programot jelenleg 21 országban folytatják.

Belovai Csaba, a Zwack kereskedelmi igazgatója arról beszélt, hogy a termékforgalmazójukkal, a Diageo-val már több közös kampányt is bonyolítottak, amelyben a felelősségteljes alkoholfogyasztásra hívták fel a figyelmet.

Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója üdvözölte a programot, azt mondta: a tudatos, kulturált alkoholfogyasztásra tavaly a fiatal felnőttek figyelmét igyekeztek felhívni, idén bővebb kört terveznek megszólítani.

A kampány itt érhető el.

The post Országszerte szondáztatják a járművezetőket a rendőrök húsvétkor appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: ismeretlen eredetű mérgező anyagot vetettek be az orosz erők Mariupolban

Biztonságpiac - Wed, 04/13/2022 - 08:35
Ismeretlen eredetű mérgező anyagot vetettek be az orosz erők a Donyeck megyei Mariupol kikötővárosban, a sérültek állapota viszonylag kielégítő – közölte a települést védő Azov ezred.

A Telegram üzenetküldő portálon megjelent közlemény szerint az ismeretlen összetételű anyagot hétfő este drónról dobták le a városra. Az Azov által közzétett videófelvételen szemtanúk arról számolnak be, hogy füstre vagy ködre hasonlító jelenséget láttak. A közlemény szerint a sérülés fő tünetei: az arc kipirulása, fokozott nyomás érzete, szárazság és égő érzés az orrüregben és a szem nyálkahártyájában, szívritmuszavar, fülzúgás, légszomj és szédülés. Az ezred hozzátette, hogy azért nem súlyos a sérültek állapota, mert minimális mértékben kerültek kontaktusba az ismeretlen anyaggal, mivel a becsapódás epicentruma távol esett a lakott területekről, a katonák ugyanakkor valamivel közelebb tartózkodtak a helyszínhez.

Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint még nem tudta megerősíteni, hogy valóban vegyi támadást hajtottak volna végre az orosz erők a város ellen. Az ukrán védelmi tárca még nem erősítette meg hivatalosan az információt.

Közben az ukrán 36. dandár Mariupolban tartózkodó tengerészgyalogosai kijuttattak egy állítólag kedd kora reggel felvett videofelvételt az 1+1 ukrán tévécsatorna újságírójának. Ezen biztosítottak afelől, hogy nem hagyták el az állásaikat és a végsőkig folytatják a küzdelmet az orosz csapatok által körbezárt városban. Ugyanakkor jelezték, hogy a blokád miatt nem kapnak sem lőszer-, sem élelemutánpótlást, a készleteik kifogytak.

A kulcsfontosságú Azovi-tengerparti kikötővárost március eleje óta tartják körbezárva az orosz csapatok, viszont ukrán katonai jelentésekből és a kelet-ukrajnai szakadár vezetők legutóbbi nyilatkozataiból az derül ki, hogy még nem tudták az egész várost teljesen orosz ellenőrzés alá vonni.

Olekszandr Pavljuk, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője egy tévéműsorban arra kérte a régió lakosait, hogy még ne siessenek visszatérni az otthonaikba, mert még tartanak az infrastruktúra helyreállítási munkálatai és rengeteg aknát kell semlegesíteni a térségben. Közölte, hogy valószínűleg május végére lesz kellően biztonságos számukra a hazatérés.

A Kijev megyei rendőrség kedden hozta nyilvánosságra, hogy a fővárostól nyugatra, a bucsai járásban található Havroscsina településnél az országúton találtak egy, az orosz alakulatok által szétlőtt személyautót három nő és két gyermek holttestével. A közlemény szerint március közepén próbáltak a helybeliek elmenekülni a harcok elől, de az úton orosz katonák tüzet nyitottak az autójukra. A család férfitagja vezette az autót, ő súlyos sérülésekkel élte túl a támadást.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szintén kedden azt közölte, hogy leleplezett egy hálózatot, amely Oroszországtól szerinte azt a feladatot kapta, hogy segítse elő a kijevi vezetés bukását. Ehhez a nyugati országrészben kellett volna az önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai “népköztársaságokhoz” hasonló szakadár területeket létrehozniuk, felfegyverzett ukrán Donyec-medencei veteránokkal. A hálózat szervezőjét és “kulcsfiguráit” még március elején őrizetbe vették Ivano-Frankivszk és Hmelnickij megyékben. Az SZBU közlése szerint a hálózat egyik tagja hajlandó volt együttműködni velük, és tőle kapták a most nyilvánosságra hozott információt.

Vjacseszlav Gladkov, az Ukrajnával határos oroszországi belgorodi terület kormányzója arról számolt be, hogy harci cselekmények következtében megsérült a kelet-ukrajnai Harkiv megyét a régiójával összekötő egyik vasútvonal. A Telegramon a kormányzó azt írta, hogy személyi sérülés nem történt. Hanna Maljar ukrán helyettes védelmi miniszter egy tévéműsorban nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy az incidenshez köze van az ukrán fegyveres erőknek. Kifejtette, hogy háborúban a szemben álló felek elsősorban egymás infrastruktúráját és logisztikáját igyekeznek megsemmisíteni, utakat, hidakat, hogy akadályozzák a fegyver- és üzemanyag-utánpótlást.

Maljar szerint Oroszország most nem a stratégiára, hanem a harci helyzetre összpontosít, így az Ukrajna egészét érintő tervei attól függnek, hogyan végződnek az ország déli és keleti részében folyó csaták. Kijelentette, hogy az orosz katonai vezetés csak “napokkal tervez előre”. Hozzátette, hogy fegyvernyugvásról egyelőre nem lehet beszélni, mert a harcok intenzitása nem csökken, bár kisebb lett az a terület, ahol hadműveletek folynak. Szavai szerint sokkal több olyan terület van Ukrajnában, amelyet visszafoglaltak az orosz erőktől, vagy ahová be sem nyomultak, de az elfoglalt területeken – mint fogalmazott – súlyos a helyzet.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 157 orosz repülőgépet, 140 helikoptert, hét hadihajót, 732 harckocsit, 1946 páncélozott harcjárművet, 349 tüzérségi és 63 légvédelmi rendszert, valamint 111 rakéta-sorozatvetőt.

Steinmeier: lehetetlen visszatérni a normális kapcsolatokhoz Oroszországgal
Lehetetlen visszatérni a normális kapcsolatokhoz a mai Oroszországgal, az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűntetteket meg kell vizsgálni, az elkövetőket pedig felelősségre vonni – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök. Hozzátette, Ukrajnában “barbárság történik, amelynek véget kell érnie”. Ez a német államfő szerint akkor következik be, amikor Putyin “parancsot ad a hadseregének a fegyveres műveletek befejezésére”. A német elnök arra szólította fel Putyint, hogy tegye lehetővé a civil lakosság evakuálását az ostromlott Mariupol dél-ukrán kikötővárosból.

The post Orosz agresszió: ismeretlen eredetű mérgező anyagot vetettek be az orosz erők Mariupolban appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Megbírságolták a brit kormányfőt a koronavírus-járvány elleni zárlatok idején tartott partik miatt

Biztonságpiac - Wed, 04/13/2022 - 07:35
Pénzbírságot rótt ki Boris Johnson brit miniszterelnökre kedden a londoni rendőrség a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt zárlatok idején tartott partik miatt.

Keir Starmer, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője és Sadiq Khan, London ugyancsak munkáspárti polgármestere a Scotland Yard döntésének bejelentése után lemondásra szólította fel a konzervatív párti kormányfőt.

Ed Davey, a harmadik legnagyobb országos parlamenti párt, a Liberális Demokraták vezetője keddi nyilatkozatában követelte, hogy a kormány soron kívül hívja össze a tavaszi szünetét töltő parlamentet és a képviselők tartsanak bizalmi szavazást Johnsonról.

A londoni miniszterelnöki hivatal keddi bejelentése szerint a rendőrség Johnson feleségét, Carrie Johnsont, valamint Rishi Sunak pénzügyminisztert is megbírságolta. A múlt év végén és az idei év elején egymás után kerültek nyilvánosságra értesülések arról, hogy Johnson hivatalában a szigorú járványügyi korlátozások idején több kerti partit, társasági összejövetelt is tartottak.

Az akkoriban érvényben volt, Johnson kormánya által elrendelt angliai járványellenes intézkedések értelmében kettőnél több, nem egy háztartásban élő ember szabadtéren sem tartózkodhatott egymás társaságában, és a nem együtt élő családtagok, ismerősök otthonukban sem látogathatták egymást.

Az ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult.

A rendőrség keddi közleményéből nem derült ki, hogy Johnson és felesége, illetve Sunak melyik összejövetel miatt kapott bírságot. Az azonban már korábban ismertté vált, hogy 2020. június 19-én születésnapi ünnepséget tartottak Johnson tiszteletére a Downing Streeten, és ezen a rendezvényen mindhárman jelen voltak, a miniszterelnöki hivatal hozzávetőleg harminc munkatársával együtt.

A korlátozások idején tartott partik ügyében két párhuzamos vizsgálat indult.

Az egyik, amelyet Sue Gray, a brit közigazgatási szolgálat magas beosztású tisztviselője irányított, tizenhat rendezvényre terjedt ki. A Gray-vizsgálat január végén megjelent előzetes, 12 oldalas összefoglalója egyebek mellett megállapította, hogy “nehéz indokot találni” az összejövetelekre olyan időszakokban, amikor a kormány a mindennapi életvitelt széles körben korlátozó intézkedések elfogadására kérte a lakosságot.

A vizsgálati jelentés leszögezte azt is, hogy a kérdéses rendezvények legalább egy része súlyos mértékben megsértette a kormány meghatározó posztjain dolgozóktól elvárt magas szintű normákat és azokat az előírásokat is, amelyekhez az adott időszakokban a brit lakosság egészének tartania kellett magát. A dokumentum szerint vezetési és megítélésbeli hibák történtek “különböző kormányhivatali szinteken különböző időszakokban”, és a vizsgált összejövetelek, rendezvények között voltak olyanok, amelyeket nem lett volna szabad megengedni.

A Gray-vizsgálattal párhuzamosan indult, még mindig tartó rendőrségi vizsgálat tizenkét esetre terjed ki, és a Scotland Yard az eddig feltárt bizonyítékok alapján közölte kedden, hogy köztes intézkedésként “ötvennél több” bírságot rótt ki. A rendőrségi közleményből nem derült ki a megbírságoltak kiléte, de a londoni miniszterelnöki hivatal bejelentette, hogy köztük van Johnson és felesége, illetve Rishi Sunak pénzügyminiszter is.

Johnson a modern brit politikatörténet első olyan, hivatalban lévő miniszterelnöke, akit törvénysértés miatt hatósági szankcióval sújtanak. A kormányfőtől már a botrány kipattanása után is folyamatosan követelték az ellenzék képviselői, hogy távozzon tisztségéből. Johnson egyetlen válasznyilatkozatában sem zárta ki ennek lehetőségét, de eddig minden esetben arra hivatkozott, hogy meg kell várni a rendőrségi vizsgálat eredményét.

The post Megbírságolták a brit kormányfőt a koronavírus-járvány elleni zárlatok idején tartott partik miatt appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Ötödször is Tóth a MOKK elnöke

Biztonságpiac - Wed, 04/13/2022 - 06:35

Ötödik alkalommal választották meg Tóth Ádámot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökének – közölte a szervezet.

A MOKK közleménye szerint Tóth Ádám 2007 óta tartó elnöksége alatt számos új eljárással bővült a magyar közjegyzőség hatásköre és permegelőző szerepe, a közjegyzők ma már mintegy egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat évente.

A MOKK elnöke a következő időszak legfontosabb feladatának a közjegyzői tevékenység további digitalizációját, a többi között a teljesen elektronikus közjegyzői okiratok bevezetését, valamint a biometrikus aláírást lehetővé tevő infrastruktúra kiépítését tartja, hogy a modern technológiák segítségével még gyorsabbá és egyszerűbbé váljanak a közjegyzői eljárások – emelték ki.

“A magyar közjegyzőség élen jár a digitalizációban, de tovább kell lépnünk, hogy még egyszerűbbé és gyorsabbá váljanak a közjegyzői eljárások. A következő időszak legfontosabb kihívása a jog számára az, hogy a modern technológiákat úgy tudjuk használni, és beépíteni a mindennapi tevékenységünkbe, hogy az eljárásaink, okirataink eközben ugyanolyan biztonságosak maradnak” – idézték a közleményben Tóth-ot.

Tóth 1998 óta működtet közjegyzői irodát Budapesten. 2004 és 2007 között a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, 2007 óta a testület elnöke. 1996 óta vesz részt a közjegyzőség nemzetközi szervezeteinek munkájában, 2004-től tagja a Közjegyzők Nemzetközi Uniója (UINL) állandó tanácsának, 2015-ben, illetve 2019 és 2021 között a CNUE igazgatótanácsának tagja.

The post Ötödször is Tóth a MOKK elnöke appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: folytatódnak a tárgyalások Oroszországgal

Biztonságpiac - Wed, 04/13/2022 - 05:35
Jelenleg nagyon nehéz tárgyalni Oroszországgal, ennek ellenére folytatódnak az egyeztetések – jelentette ki kedden Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja.

A tisztségviselő arra reagált, hogy Putyin kedden azt mondta, a Kijev melletti Bucsában történt atrocitások után zsákutcába jutottak az orosz-ukrán béketárgyalások. Az orosz elnök azt állította, hogy az ukrán fél kihátrált az Isztambulban elért kompromisszumból, amelynek értelmében, mint mondta, a Kijev követelte biztonsági garanciáknak a Moszkva által elcsatolt Krímre és a Donyec-medencére nem kell kiterjedniük.

Podoljak szavai szerint a tárgyalásokon Oroszország változatlanul a nyomásgyakorlás eszközét használja. Leszögezte ugyanakkor, ha nehéz is tárgyalni, zajlanak az egyeztetések online a munka-alcsoportokban.

“Nyilvánvaló, hogy jelenleg a tárgyalási folyamat érzelmi háttere összetett. Nyilvánvaló, hogy az ukrán delegáció kizárólag ukránbarát és átlátható keretek között dolgozik. Az is világos, hogy az orosz fél ragaszkodik hagyományos taktikájához, hogy nyilvánosan nyomást gyakorol a tárgyalási folyamatra, beleértve bizonyos nyilatkozatokat is” – fogalmazott a tanácsadó.

Podoljak a Twitteren közölte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök és az ukrán fegyveres erők vezetése keresi a lehetőséget, hogy segítsen az ukrán katonákon, akik másfél hónapja harcolnak Mariupolért az orosz csapatok ellen. Részleteket nem közölt, mondván, hogy nem hozhatják nyilvánosságra a terveiket, mert akkor az oroszok is tudomást szereznének róluk. Hozzátette: az ország katonai-politikai vezetése tisztában van azzal, hogy az Azovi-tengerparti kikötővárost védő katonáknak “ellátási problémáik vannak”.

A Mariupolban szolgáló ukrán haditengerészek már hétfőn nyilvánosságra hozták, hogy fogytán vannak a lőszerrel és élelmiszerpótlás sem érkezik a városba.

Közben Szerhij Orlov, a mariupoli polgármester helyettese szintén azt állította, hogy az orosz erők vegyi támadást hajtottak végre városa ellen. “További részletekkel nem szolgálhatunk, de a hadsereg megerősítette, hogy ez megtörtént” – idézte az UNIAN ukrán hírügynökség Orlovot.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megyei kormányzó a CNN amerikai hírtelevíziónak adott nyilatkozatában – amelyből az UNIAN idézett – közölte, hogy a blokád alatt lévő Mariupolban az orosz hadsereg tevékenysége miatt 20-22 ezren haltak meg. A kulcsfontosságú kikötővárost március eleje óta tartják körbezárva az orosz erők.

A vegyi támadással kapcsolatos kérdésre válaszolva, Kirilenko kijelentette: “tudjuk, hogy tegnap éjjel, éjfél körül, a mariupoli kohászati üzem közelében egy drón ledobott egy még ismeretlen robbanószerkezetet, s ezután három ember rosszul lett” – mondta Kirilenko.

Kirilenko azt is írta, hogy az orosz csapatok már második napja nem engednek ki a városból egyetlen polgári személyt sem, még saját autójukon sem hagyhatják el Mariupolt. “A humanitárius folyosók, amelyek legalább egy irányba, a városból kifelé nyitva voltak, most, sajnos, nem működnek” – tette hozzá.

Közben a Kijev megyei Bucsában már 403, különös kegyetlenséggel megkínzott és megölt ember holttestét találták meg – mondta el Anatolij Fedoruk, a város polgármestere. Hozzátette, hogy kedden a város megkezdte a holttestek exhumálását a második tömegsírból, ahol 56 embert temettek el. Ezenfelül feltárásra vár még négy temetkezési hely, amelyek magánterületen vannak – tette hozzá. Fedoruk szerint sokak holttestét erdősávokban, erdőkben és az orosz csapatok bevetési helyein találják meg, éppen azokon a helyeken, ahová a helybeliek elmondása szerint az elrabolt embereket vitték.

Az Europol támogatja a szankcionált oroszok vagyonára vonatkozó tagállami nyomozásokat
Az európai uniós tagországok közötti rendőri együttműködést koordináló Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) művelet indított azzal a céllal, hogy segítse a tagállamokat az ukrajnai háború miatt uniós szankciós listára felvett orosz cégek és magánszemélyek vagyonára vonatkozó nyomozásban. A szervezet honlapján közzétett információk szerint, az Oscar elnevezésű műveletet az Europol, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) közösen indította el. A művelet támogatja a tagállamokat a szankcionált oroszok vagyonára irányuló nyomozásban, és segíti a nemzeti hatóságokat a kereskedelmi és gazdasági büntetőintézkedések kijátszásának megelőzésében. Az Oscar művelet legalább egy évig tart majd, és számos különálló nyomozást foglal majd magában. Az Europol elsősorban “a partnerek információ- és hírszerzési információ-cseréjét segíti elő, központosítja, és elemzi továbbá a művelet keretében rendelkezésre bocsátott összes információt az érintett csoportok, valamint az új bűnözői tendenciák azonosítása érdekében”. Az Eurojust jogi segítséget nyújt, valamint megerősíti a nemzeti nyomozó és igazságügyi hatóságok közötti együttműködést. A Frontex pedig az EU külső határait átlépő szankcionált személyek ellenőrzésének fokozásával járul hozzá a művelethez.

The post Orosz agresszió: folytatódnak a tárgyalások Oroszországgal appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Terrortevékenységgel vádolt 14 palesztint tartóztattak le Izraelben

Biztonságpiac - Tue, 04/12/2022 - 16:35
Az izraeli hadsereg őrizetbe vett 14, terrortevékenységgel vádolt, köztük két, a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezethez tartozó palesztint Ciszjordániában – közölte a Jediót Ahronót című újság.

Nyolc, terrorista tevékenységekben történő részvétellel gyanúsított, körözött palesztint Ciszjordánia északi részén, a Nablusz melletti Burka és Klil nevű falvakban tartóztatták le. Két, a Hamászhoz tartozó aktivistát Ciszjordánia déli részén, Hebron városban fogtak el. Emellett a katonák lefoglaltak négy járművet és két kézifegyvert a gyanúsítottaknál.

A katonák szintén letartóztattak két olyan palesztint, akik Molotov-koktélokkal dobálta őket, valamint két, körözés alatt álló személyt Ciszjordánia északi részén, Brukinban, és a Dzsenín melletti Mitlon faluban.

Az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a feszültség Izrael és a palesztinok között, mert négy, különböző izraeli városokban végrehajtott terrortámadásban 14 ember vesztette életét. Az izraeli hadsereg fokozta ciszjordániai tevékenységét, a katonák őrizetbe vették különböző terrorszervezetek számos tagját, hogy ezzel megkíséreljék megfékezni az erőszakhullámot.

Naftali Bennett miniszterelnök vasárnap jelentette be, hogy az izraeli hadsereg “offenzívát indít” az elmúlt napokban elkövetett terrorcselekmények miatt.

The post Terrortevékenységgel vádolt 14 palesztint tartóztattak le Izraelben appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Oroszország minden erejével igyekszik megzavarni a fegyverszállításokat Ukrajnának

Biztonságpiac - Tue, 04/12/2022 - 12:10
Oroszország minden erejével próbálja megzavarni az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, egyebek mellett dezinformációs kampánnyal – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

“Oroszország tudja, hogy a fegyverszállítás fontos Ukrajna számára, és minden erőfeszítést megtesz az akadályozására. Moszkva hatalmas tájékoztató kampányt készített a külföldi médiának és politikusoknak. A trollgyáruk spam e-maileket küldhet, és kommentekben dezinformációkat szórhat szét Ukrajnával kapcsolatban. Ne dőljenek be neki!” – írta üzenetében a tárcavezető.

Kuleba az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint egyebek mellett ezt azért közölte, mert reggel Eduard Heger szlovák miniszterelnök cáfolta azt az orosz sajtóban elterjesztett hírt, amely szerint Pozsonytól kapott Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer semmisült volna meg Ukrajna területén. Vasárnap az orosz védelmi minisztérium számolt be arról, hogy ilyen típusú légvédelmi rendszereket semmisített meg az orosz hadsereg Mikolajiv és Harkiv régiókban. Az orosz sajtó azt írta, hogy az egyik megsemmisült rakétarendszert Szlovákiából szállították Ukrajnába.

Ugyanezzel kapcsolatban vádolta meg álhírterjesztéssel Moszkvát Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője. “Tudják, hogy elveszítik a háborút, látják elmaradottságukat, és igyekeznek bármilyen eszközzel gátolni a fegyverszállításokat” – hangoztatta a tisztségviselő. Hozzátette: “ismerjük az oroszok forgatókönyveit, megnevezek ezek közül egyet. Elterjeszthetik azt az álhírt, hogy az ukrán katonák a szövetségeseinktől kapott fegyverekkel megadják magukat, és így tömegével kerülnek ilyen fegyverek az orosz hadsereg birtokába” – vélekedett Jermak.

Közben az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) orosz katonák lehallgatott beszélgetéseire hivatkozva azt állította, hogy lázadoznak az orosz egységeknél, nem akarnak harcolni Ukrajnában, ezért szabotálják a parancsokat. Az SZBU példaként említett néhány ilyen elfogott beszélgetést Az egyikben egy a krasznodari régióból érkezett orosz katona az édesanyjának azt mondja: elege van abból, hogy “csak ül és nézi, hogy megvetik őket, és nem tudnak visszacsapni”. Egy másik, állítólag lehallgatott beszélgetésben egy férfi arra panaszkodik, hogy egységét “halálezrednek” nevezik, mert közülük haltak meg a legtöbben. Közli az édesanyjával, hogy nem hajlandó a frontra menni, mert nem akar meghalni, és bajtársainak a többsége is megtagadta a harcot.

Az SZBU azt is állította: az orosz erők ukrán kiskorúakat próbálnak rávenni arra, hogy információkat adjanak át nekik az ukrán katonák állásainak elhelyezkedéséről. Közlésük szerint ilyen együttműködésre rábírt tinédzsereket lepleztek le Harkivban és Luhanszk megyében.

Ihor Zsovkva, az ukrán elnök európai integrációért felelős diplomáciai tanácsadója a Jevropejszka Pravda hírportálnak adott interjújában kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna kevesebb, mint öt éven belül az EU tagja lesz. Elismerte, hogy nem minden uniós tagállam támogatja Ukrajna csatlakozását, de szerinte a tárgyalások meghozzák majd a kívánt eredményt.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megyei kormányzó a Facebookon mindeközben arról számolt be, hogy az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz lőszerraktárt a kelet-ukrajnai régióban, az orosz erők által elfoglalt Novoajdar település közelében. Kirilo Timosenko, Vitalij Klicsko kijevi polgármester helyettese pedig arról adott hírt, hogy megnyitottak a forgalom előtt egy ideiglenes hidat, amely az ukrán fővárost köti össze a környező településekkel, Irpinnyel, Bucsával, Hosztomellel és Vorzellel.

A dél-ukrajnai Herszonból jelentette a Moszt helyi hírportál, hogy az orosz csapatok megszállták az egyik építőipari vállalat üzemét a megyeszékhelyen.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka közölte a Facebookon, hogy az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban az ukrán erők folytatják a védekezést a városba benyomult orosz alakulatokkal szemben. Hozzátette, hogy a katonai vezetés folyamatosan tartja a kapcsolatot Mariupol védőivel. Részleteket azonban hadititokra hivatkozva nem közölt.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 500 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 154 orosz repülőgépet, 137 helikoptert, hét hadihajót, 725 harckocsit, 1923 páncélozott harcjárművet, 347 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 111 rakéta-sorozatvetőt. A Kijevi Közgazdasági Iskola szakértőinek becslései szerint eddig az orosz erők az infrastrukturális létesítmények ellen végrehajtott támadásaikkal már 80,4 milliárd dollár kárt okoztak Ukrajnának.

Az EU orosz légitársaságok működését tiltotta meg az unió területén
Az Európai Bizottság más légitársaságok mellett 21 orosz légitársaságot vett repülésbiztonsági listájára, amely azon légitársaságok jegyzéke, amelyek az Európai Unión belül működési tilalom vagy működési korlátozás alá esnek, mert nem felelnek meg a nemzetközi biztonsági előírásoknak. A bizottság szerint sérti a nemzetközi repülésbiztonsági előírásokat, hogy Oroszország márciusban önkényesen átlajstromozta a külföldi tulajdonú légi járműveket, és engedélyezte érvényes légialkalmassági bizonyítvány nélküli üzemeltetésüket. A testület által kiadott sajtóközlemény szerint Adina Valean közlekedésért felelős uniós biztos úgy mondta: “az orosz Szövetségi Légiközlekedési Hivatal engedélyezte, hogy az orosz légitársaságok több száz külföldi tulajdonú repülőgépet érvényes légialkalmassági bizonyítvány nélkül üzemeltessenek. Az érintett orosz légitársaságok ezt tudatosan, a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírások megsértésével tették. Ez nemcsak a nemzetközi polgári repülésről szóló chicagói egyezmény egyértelmű megsértése, hanem közvetlen biztonsági fenyegetést is jelent”. Valean nyomatékosította: a bizottság döntése nem újabb szankció Oroszországgal szemben. “Kizárólag technikai és biztonsági okok alapján határoztunk így, nem keverjük össze a biztonságot a politikával” – hangsúlyozta.

The post Orosz agresszió: Oroszország minden erejével igyekszik megzavarni a fegyverszállításokat Ukrajnának appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Csökkent az ügyhátralék az Egri Törvényszéken

Biztonságpiac - Tue, 04/12/2022 - 08:35
Az Egri Törvényszéken 2021-ben 7,5 százalékkal nőtt az új ügyek száma, amely az országos átlag kétszerese, a tavaly befejezett ügyek száma tíz százalékkal haladta meg a 2020-as adatot, ezáltal csökkent az ügyhátralék – mondta el Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a törvényszék összbírói értekezletén.

Az Egri Törvényszék kommünikéje szerint az OBH elnöke közölte: a törvényszéken 2021-ben – az országos átlaggal megegyező mértékben – 33 százalékkal csökkent a két éven túli ügyek aránya.

Tavaly 158 millió forint értékben történtek korszerűsítések az Egri Törvényszék illetékességi területén, az összeget a munkakörülmények javítására, informatikai fejlesztésekre, épületberuházásokra fordítottak. A koronavírus-járvány fontosabbá vált a digitális megoldások alkalmazása, a távmeghallgatások, távtárgyalások nagyban segítették az ítélkező munka folyamatosságának fenntartását – mondta Senyei.

A közlemény szerint Sallai Tamás, a törvényszék elnöke beszámolt az ügyforgalmi adatokról, többi között arról, hogy Heves megyében a járásbíróságokra érkezett összes ügy száma az előző évhez képest nőtt, ezzel együtt a befejezett ügyeké szintén emelkedett.

A döntések megalapozottságával kapcsolatban elmondta, hogy másodfokon a helybenhagyási arány mindkét – civilisztikai és büntető – ügyszakban szinte megegyezik a korábbi évek adataival. A hosszú pertartamú ügyek számának csökkentéséért és az időszerűség javításáért a törvényszéken több igazgatási intézkedést tett a törvényszék.

Sallai beszámolt arról, hogy az Egri Törvényszéken az engedélyezett bírói álláshelyek száma 71, ebből ténylegesen 66 bírói állás volt betöltve 2021. december 31-én. Az engedélyezett igazságügyi alkalmazotti létszám 212, a tényleges igazságügyi alkalmazotti létszám 2021. december 31-én 209 volt.

A pandémia hatással volt a törvényszék életére is, a munkaértekezletek többségét és valamennyi vezetői értekezletet online tartották, a képzések a digitális térben történtek, bevett gyakorlattá vált büntetőügyekben a távmeghallgatás, a polgári ügyekben a kép és hang továbbításával történő tárgyalás – közölte.

A közleményben kitértek arra, hogy tavaly több beruházás és tárgyi eszközbeszerzés történt. Példaként említették az Egri Járásbíróságon a lift átépítését, bútorzat beszerzését, klímarendszer kiépítését a Hatvani Járásbíróságon, világításrekonstrukciót az Egri, a Hatvani és a Hevesi Járásbíróságon, kazánbeszerzést a Füzesabonyi és a Hatvani Járásbíróságon.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezése alapján a törvényszék elnöke évente egyszer tájékoztatja az OBH elnökét és a bírákat a bíróság előző évi működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről.

The post Csökkent az ügyhátralék az Egri Törvényszéken appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Pages

THIS IS THE NEW BETA VERSION OF EUROPA VARIETAS NEWS CENTER - under construction
the old site is here

Copy & Drop - Can`t find your favourite site? Send us the RSS or URL to the following address: info(@)europavarietas(dot)org.