Biztonságpolitika

Mióta kitört Oroszország Ukrajna elleni inváziója nem jó diplomatának lenni. Egyre több ország dönt orosz diplomaták kiutasításáról, válaszul Oroszország is rengeteg diplomatát utasít ki.

Horvátország 24 orosz nagykövetségi dolgozót utasít ki
Horvátország a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményre hivatkozva tizennyolc orosz diplomatát és az adminisztratív-technikai személyzet hat tagját, összesen 24 orosz nagykövetségi dolgozót utasított ki az országból – közölte a horvát külügyminisztérium. Andrej Neszterenko zágrábi orosz nagykövetetnek elmondták: Horvátország úgy döntött, a zágrábi orosz nagykövetség létszámát hozzáigazítja saját moszkvai nagykövetségének létszámához. A közlemény szerint Zágráb ismételten felszólította az orosz felet az Ukrajna elleni katonai agresszió azonnali abbahagyására, az orosz csapatok kivonására Ukrajna egész területéről, valamint a lakosság evakuálási útvonalának és a humanitárius segélyek eljuttatásának sürgős biztosítására. Hangsúlyozták: Horvátország elvárja, hogy a bűncselekmények felelőseit bíróság elé állítsák.

Franciaország kiutasít hat orosz kémet
Franciaország kiutasít hat orosz kémet, akik a nagykövetségük védelme alatt tevékenykedtek Párizsban, s “akinek a tevékenysége ellenétes a francia nemzeti értékekkel” – jelentette be a francia külügyminisztérium. “Egy nagyon hosszú vizsgálatot követően a belbiztonsági szolgálat (DGSI) április 10-én vasárnap felderített egy, az orosz titkosszolgálatok által hazánkban szervezett titkos műveletet. A hat diplomatának álcázott ügynököt nemkívánatos személynek nyilvánítottuk” – írta közleményében a diplomáciai tárca. Gérald Darmanin belügyminiszter üdvözölte a francia elhárítás munkáját. Franciaország egy héttel ezelőtt már bejelentette, hogy kiutasít 35 orosz diplomatát. A közlemény akkor is azzal indokolta a döntést, hogy az érintettek tevékenysége ellentétes a francia nemzeti értékekkel, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az eljárás egy európai folyamat része.

Észak-Macedónia ismét orosz diplomatákat utasított ki
Újabb hat orosz diplomatát utasított ki az országból az észak-macedón külügyminisztérium a diplomáciai normák megsértése miatt. A diplomaták öt napot kaptak arra, hogy elhagyják Észak-Macedóniát. A NATO-tag, európai uniós csatlakozásra váró Észak-Macedónia március végén öt orosz diplomatát már kiutasított az országból, Oroszország ukrajnai invázióját követően pedig csatlakozott a Moszkva elleni nemzetközi szankciókhoz.

Moszkva kiutasította az EU-képviselet 18 munkatárását
Oroszország, válaszul a Európai Unió mellett működő képviselete munkatársainak kiutasítására, nemkívánatos személynek nyilvánította az EU moszkvai missziójának 18 munkatársát – közölte az orosz külügyminisztérium. “Az Európai Unió barátságtalan fellépésére válaszul az EU oroszországi missziójának 18 alkalmazottját persona non grata státuszúvá nyilvánították, és a közeljövőben el kell hagyniuk az Oroszországi Föderáció területét. Az erről szóló jegyzéket átadták (a moszkvai uniós képviselet vezetőjének) Markus Ederernek” – közölte az orosz diplomáciai tárca. Oroszország tiltakozását fejezte ki az EU moszkvai nagyköveténél az Európai Unió és az Európai Atomenergia Közösség mellett működő orosz állandó képviselet 19 munkatársának általa indokolatlannak minősített kiutasítása miatt.

Moszkva bolgár diplomatákat utasított ki
Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai bolgár nagykövetség több munkatársát – közölte az orosz külügyminisztérium. Atanasz Krisztint, Bulgária nagykövetét hétfőn behívták az orosz külügyminisztériumba, ahol átnyújtották neki a minisztérium jegyzékét. A dokumentumban a tárca nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai bolgár nagykövetség több munkatársát; számukat a tájékoztatásban nem nevezték meg. Az orosz diplomáciai tárca rámutatott: az intézkedés válasz volt Bulgáriának arra az “indokolatlan” márciusi döntésére, amellyel a szófiai orosz nagykövetség tíz diplomatáját távozásra kényszerítették. Két bolgár diplomatát már április 8-án kiutasítottak Oroszországból, megtorlásként azért, mert Bulgária márciusban 12 orosz diplomatát, áprilisban pedig még egyet nyilvánított nemkívánatosnak. Az indoklás szerint az érintettek a diplomáciai státuszukkal összeférhetetlen tevékenységet folytattak. Emellett Bulgária visszahívta nagykövetét Moszkvából konzultációra, a szófiai orosz misszióvezető “nem diplomatikus, éles és durva” megjegyzései miatt.

Holland diplomatákat utasított ki Moszkva
Holland diplomatákat minősített nemkívánatos személynek az orosz külügyminisztérium, válaszul orosz képviseletek munkatársainak kiutasítására. A tárca által kiadott tájékoztatás szerint a bekéretett moszkvai holland nagykövetnek a minisztérium határozott tiltakozását fejezte azzal kapcsolatban, hogy március 29-én “indokolatlanul” nemkívánatos személynek nyilvánították a hágai orosz nagykövetség, az amszterdami orosz kereskedelmi képviselet és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) mellett működő orosz állandó képviselet 18 munkatársát. A misszióvezetőnek jegyzéket adtak át, amely Hollandia moszkvai nagykövetségének 14 munkatársát és szentpétervári főkonzulátusának egy alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánítja Hága barátságtalan intézkedései miatt. A holland külügyi alkalmazottaknak két héten belül kell elhagyniuk Oroszország területét. A nagykövetnek arra is felhívták a figyelmét, hogy Hollandia nem élhet vissza az OPCW fogadó kormányának jogaival és kiváltságaival, és hogy Hágának lelkiismeretesen be kell tartania az OPCW székhelyéről szóló 1997-es megállapodást.

Belga diplomatákat utasított ki Moszkva
Belga diplomatákat minősített nemkívánatos személynek az orosz külügyminisztérium, válaszul orosz képviseletek munkatársainak kiutasítására. A moszkvai külügyi tárcához bekéretett belga misszióvezetőnél a tárca határozottan tiltakozott a királysági hatóságainak “provokatív döntése” miatt, miszerint kiutasították a Belgiumban működő orosz külképviseleti intézmények 21 munkatársát. A nagykövetnek átadták a nemkívánatos személynek nyilvánított belga nagykövetségi alkalmazottak neveinek listáját. Az alkalmazottaknak május 3-val bezárólag kell elhagyniuk állomáshelyüket.

Moszkva tiltakozott és fenyegetőzött a luxemburgi orosz nagykövetség egyik alkalmazottjának kiutasítása miatt
A Luxemburgi Nagyhercegség nagyköveténél az orosz külügyminisztérium határozottan tiltakozott azon “indokolatlan döntés” ellen, miszerint a luxemburgi orosz nagykövetség egyik alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánították. Az orosz külügyminisztérium rámutatott, hogy “az indokolatlan és barátságtalan lépés” negatív hatással lesz a kétoldalú kapcsolatokra és hangsúlyozta, hogy Moszkva fenntartja a megtorlás jogát.

Oroszország kiutasította a moszkvai osztrák nagykövetség négy munkatársát
A moszkvai osztrák nagykövetség négy tisztviselőjének kiutasítását jelentette be kedden az orosz külügyminisztérium. A tárca bekérette az osztrák nagykövetet, akinél határozott tiltakozását jelentette be amiatt, hogy Bécs korábban “megalapozatlanul” nemkívánatos személlyé nyilvánított négy orosz diplomatát. Moszkva szerint ez a barátságtalan lépés súlyos kárt okoz mind a kétoldalú kapcsolatoknak, mind Ausztria nemzetközi megítélésének. A misszióvezetővel közölték, hogy nagykövetsége négy munkatársának legkésőbb április 24-én kell elhagyniuk Oroszországot.

 

The post Mindenki mindenkit kiutasít 2. epizód appeared first on .

A munka világának fejlődése számos változást idézett elő mind a munkaidővel kapcsolatban, mind a back office munkatársak feladataival kapcsolatosan. Cikkünkben körüljárjuk a témát, megoldást keresve a csoportmunkára, mint komplex tevékenység rendszerbe való integrálására.

Jellemzői

A rendszerek a kommunikáció elősegítésére, ezáltal a munka felgyorsítására jöttek létre. Az idő elteltével megfogalmazódott egy olyan igény, hogy az információáramlásnak minél gyorsabbnak kell lennie. Segítségükkel a földrajzilag sűrűn helyet változtató kollégák, és az otthonról dolgozók is hatékonyan dolgozhatnak együtt. 

A munkafelület

Korábban említettük, hogy a csoportmunka egy komplex tevékenység, így érdemes egy olyan rendszert alkalmazni, ami a sokrétű elintéznivalókat egy helyen, átlátható módon összesíti. Ezért is alkalmazzák az erre specializálódott rendszereket, mint például a Mav-IT.hu rendszere. 

Egy egységes felületet lát minden felhasználó, viszont tetszőlegesen testreszabhatóak a jogosultságok, részletesen beállítható, hogy ki, melyik funkciót láthatja, szerkesztheti, törölheti. A Mav-IT.hu raktárkezelő programja is hasonló elven működik, a felhasználóbarát felület és a kezelhetőség mind-mind hozzájárul a könnyed használathoz.

Mikor érdemes a WebIrodát választani?

Ha a kollégáknak nem kell specifikus szoftvereket alkamazniuk, feladatuk az általános levelezés, egymás között sűrűn osztanak meg fájlokat, és fontos, hogy tisztában legyenek egymás időbeosztásával. Alkalmas azok számára, akik gyakran dolgoznak más-más helyeken, mégis szükségük van a folyamatos kommunikációra. 

Hasznos funkciók

A rendszer folyamatosan szinkronizál minden adatot, mindig az aktuális információkat látják a felhasználók. Ez magában hordozza azt is, hogy egyszerre akár több különböző eszközön is naprakész adatokat látnak, legyen az számítógép vagy okostelefon. 

Beépített naptár funkciójával lehetőség van egymás naptárát is megtekinteni, az ott látottak alapján találkozókat szervezni. A naptár szinkronizálható több levelezővel is, és elérhető iOS-en és Androidon is.

Segítségével projekteket is létrehozhatunk, kezelhetünk, valamint a projekteket feladatokra bonthatjuk, így könnyen követhető a kollégák munkateljesítménye. A rendszer képes e-mailek kezelésére, valamint azokból könnyedén azonnal feladatot is lehet generálni. Integrált címjegyzékkel rendelkezik, a címekre pedig akár csoportosan is lehet hírlevelet küldeni.

A fájlmegosztás problémájára is megoldást nyújt, akár nagyobb méretű fájlt is feltölthetünk, majd a generált linken keresztül bármely kolléga letöltheti azt. Szinkronizálható DropBox és Google Drive segítségével is.

Fejlett hibajegymegoldással is rendelkezik, képes automatikusan e-mailekből hibajegyet, majd feladatot generálni. 28 nyelven elérhető, magyarul is használható, kiforrott rendszerről beszélünk. Ha Ön egy olyan rendszert keres, amely összefogja a teljes irodai ügyintézést, akkor bátran ajánljuk a WebIrodát.

 

The post A csoportmunkák modern rendszerbe foglalva appeared first on .

Mintegy 19 millió ember élelmiszer-ellátása kerülhet veszélybe a polgárháború sújtotta Jemenben – figyelmeztetett a Middle East Monitor londoni székhelyű hírportál az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) bejelentésére hivatkozva.

A szervezet azt közölte, hogy idén még nem érkezett elegendő támogatás az arab ország segélyprogramjainak fenntartására. Jóllehet, mostanáig e programok segítségével sikerült felvenni a harcot az éhínséggel, elmaradásuk esetén nemsokára akár 19 millió jemenire is éhezés vár – áll a WFP Twitter-üzenetében.

“A világnak cselekednie kell, mielőtt túl késő lesz” – sürgetett az ENSZ szervezete, és kiemelte, hogy az élelmiszerárak nem csökkentek az iszlám böjti hónap, a Ramadán alatt sem, ezért sok család “állandó böjtre kényszerül”.

Március közepén az ENSZ bejelentette, hogy mintegy négymilliárd dollárra van szüksége jemeni segélyprogramjai fenntartásához, ám az arab ország megsegítésére szervezett donorkonferencián mindössze 1,3 milliárd dollárt sikerült összegyűjteni.

Korábban a szervezet felhívta a figyelmet az ukrajnai háború katasztrofális következményeire a közel-keleti térség – köztük Jemen – élelmiszerellátása kapcsán. A WFP rámutatott arra, hogy Jemen gabonakészletének 31 százaléka érkezett az elmúlt hónapokban Ukrajnából.

Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború a kormányerők és a húszi lázadók között. A lázadók ellen 2015 márciusában lépett hadba a kormánycsapatokat támogató arab koalíció Szaúd-Arábia vezetésével. A harcokban több, mint százezren vesztették életüket, milliók váltak földönfutóvá, s a lakosság kétharmada szorul humanitárius segélyekre.

The post Jemeni polgárháború: 19 millió jemenit fenyegethet éhínség appeared first on .

Csekély esély még mindig van a tárgyalásokra Oroszország és Ukrajna között – jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellár, aki a napokban találkozott mindkét ország vezetőjével.

“Mindketten háborús lelkiállapotban vannak, de mindketten tudják, hogy ennek valamikor véget kell vetni” — mondta a politikus a dpa német és az APA osztrák hírügynökségnek adott interjújában. A politikus elmondta, attól tart azonban, hogy előbb fokozódni fognak a harcok a kelet-ukrajnai Donyec-medence térségében. “Mindkét fél nagyon intenzív és emberi szempontból pusztító harcra készül” – vélekedett.

Nehammer szombaton Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ezt követően pedig hétfőn Moszkvába utazott, hogy megbeszélést folytasson Putyinnal, és ezzel ő lett az első uniós kormányfő, aki az orosz támadás kezdete óta találkozott Putyinnal.

Mindkét megbeszélés középpontjában a két ország által folytatott, tűzszünetre törekvő tárgyalások álltak. A megbeszélésekkel kapcsolatos minden derűlátás ellenére azonban ezek a tárgyalások nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy megállítsák a közelgő harcot a Donyec-medence birtoklásáért, amely területet 2014 óta már részben az orosz etnikumúak irányítanak, és amely Ukrajnától félig függetlenül működik – mondta.

Nehammer szerint azonban mégsem zárult be minden ajtó a tárgyalásos befejezés előtt. “A nagy kérdés az lesz: mindkét fél le tudja-e zárni ezt a háborút arcvesztés nélkül” – mondta. Úgy vélekedett, a védelmi elektronikai cikkek exportja elleni legújabb uniós szankciók középtávon fogják gyengíteni Oroszország katonai erejét, ezért ezek az intézkedések nem fognak azonnal hozzájárulni ahhoz, hogy Putyin befejezze a háborút.

A politikus szólt arról is, Putyin tisztában van azzal, hogy a háború gazdasági károkat okoz országának. Beszámolója szerint Putyin azt mondta, hogy “tudja ezt”, amikor Nehammer erre utalt.

Nehammer kiemelte, hogy Európa Oroszországból történő gázellátása messze nem biztonságos, függetlenül a szankciók helyzetétől. Mindig fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy a vezetékeket felrobbantják vagy valamilyen módon megrongálják a háborúban. Az osztrák kormányfő kifejtette: “a kockázat mindig fennáll, (egy ilyen esemény) még akkor is megtörténhet, ha Ausztria, Németország és mások a gázembargó ellen felemelik szavukat”.

Több uniós ország le akarja állítani az orosz gáz vásárlását, hogy megbüntesse Moszkvát Ukrajna megtámadása miatt. De az olyan országok, mint Ausztria és Németország azt mondják, hogy ez nekik nagyobb kárt okozna, mint Oroszországnak – közölte. Ukrajna ugyanakkor úgy véli, hogy az orosz gázra költött pénz csak az oroszok háborús erőfeszítéseinek finanszírozását segíti.

Nehammer szerint Putyin közölte, hogy az Európába irányuló gázellátás biztosított, a megállapodott mennyiségek továbbra is áramlanak, és a fizetések továbbra is történhetnek euróban. Putyin az elmúlt hetekben aggodalmat keltett Európában azzal, hogy azt követelte, a gázszállítások ellenértékének kifizetése rubelben történjen, amit sokan a nyugati szankciók által megtépázott valuta megerősítésére tett kísérletnek tekintettek.

A kijevi út során felmerült Ausztria semlegességének fenntartása is. Finnországhoz és Svédországhoz hasonlóan Ausztria soha nem csatlakozott a NATO-hoz. Bár az Ukrajna elleni támadás miatt a két skandináv ország politikája megváltoztatását fontolgatja, Nehammer azt mondta az ukránoknak, hogy Ausztria egyelőre nem tervezi feladni semlegességét.

The post Orosz agresszió: az osztrák kancellár szerint még van esély a tárgyalásokra appeared first on .

Oroszország “totális háborút” folytat Ukrajnában, a Moszkvával szembeni szankciók teljes nemzetközi elszigeteléssel kell, hogy járjanak – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.

Az oroszok totális háborút folytatnak Ukrajnában, nemcsak az ukrán hadsereggel, az ukrán önkéntesekkel harcolnak, hanem a nőkkel, gyerekekkel is – hangoztatta Duda a délkelet-lengyelországi Przemysl pályaudvarán rendezett sajtóértekezleten.

A lengyel államfő Gitanas Nauseda litván, Egils Levits lett és Alar Karis észt elnökkel együtt az ukrán fővárosban Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel találkozott. Előtte elutaztak a Kijev melletti Bucsába, Borodjankába és Irpinybe, ahol az orosz erők kivonulása után az ukrán hatóságok civilek tömegsírjaira és háborús bűntettek más nyomaira bukkantak.

“A bűntetteket meg kell vizsgálni, a bűnözőket el kell ítélni” – hangsúlyozta Duda, hozzátéve, hogy nemcsak a közvetlen elkövetőkre gondol, hanem a parancsokat kiadó személyekre is. A Moszkvával szembeni szankciókról elmondta: a gazdasági büntetőintézkedések mellett ki kell zárni Oroszországot a nemzetközi szervezetekből, ezen belül például a sportszervezetekből.

A Zelenszkijjel folytatott megbeszélésről Duda közölte: az ukrán elnök a szankciók kiterjesztését, a fegyverszállítások növelését kérte. Újságírói kérdésre Duda a Joe Biden amerikai elnök által szerdán jóváhagyott, 800 millió dollár értékű, Ukrajnának szánt katonai támogatást úgy kommentálta: Ukrajnának szüksége van az ilyen segítségre, Biden “fontos és bátor” döntést hozott.

Katonai támogatást ígért Ukrajnának az észt elnök is, aki a kijevi látogatás során közölte: országa saját védelmi költségvetése egyharmadát szánja Ukrajnának.

A lengyel, az észt, a lett és a litván államfő a délkelet-lengyelországi Rzeszówban tartott közös sajtóértekezleten foglalta össze kijevi látogatásuk tapasztalatait. Duda kiemelte: a nemzetközi színtéren tárgyalásokat kell folytatni az Ukrajna háború utáni felépítését elősegítő forrásokról. “Ehhez a pénzügyi támogatást az Európai Uniónak, a világnak kell nyújtania” – hangsúlyozta.

A lett elnök közölte: szerdán “saját szemükkel látták az Ororszország által Ukrajnában elkövetett borzalmakat”. Az ezekért felelős személyeket nemzetközi törvényszékek elé kell állítani, hiszen a nemzetközi közösség nem tolerálhatja az ilyen háborús bűntetteket – mondta.

Az észt elnök elmondta: a bűntettek helyszínén az államfők “teljesen ledöbbentek”. Ő is hangsúlyozta, hogy a civilek, köztük gyermekek gyilkosait bíróság elé kell állítani, az üggyel már foglalkoznak az Ukrajnába érkezett ügyészek.

A litván elnök úgy látta: más külföldi vezetőknek is el kell menniük Borodjankába és a vérengzés más ukrajnai helyszíneire. Ha saját szemükkel látnák ezt, az EU “valószínűleg határozottabban lépne fel” – tette hozzá Nauseda. Aláhúzta az ukrajnai fegyverszállítás fontosságát is.

The post Orosz agresszió: Duda szerint teljes elszigeteléssel kell járnia a Moszkva elleni szankcióknak appeared first on .

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács kínzást, és az embertelen vagy megalázó bánásmódot megelőzni hivatott szakbizottságának (CTP)  jelentésében “elsődleges fontosságú intézkedések” bevezetésére szólította fel a román kormányt a büntetésvégrehajtási intézetek körülményeinek javítása érdekében.

A jelentés megállapítja, hogy változatlanul súlyos aggályokat vet fel a romániai börtönök folyamatos túlzsúfoltsága, amely nemcsak az életkörülményekre, hanem a börtönben végzett tevékenységekre, az egészségügyi ellátásra és az intézményen belüli erőszakra is negatív hatással van. A CTP szakértői által meglátogatott intézmények közül kettő, a craiovai és a margineni börtön a befogadóképesség 150 százaléka felett működik, több fogvatartottnak csupán 2 négyzetméternyi lakóterületet biztosítanak. A cellák leromlott állapotban vannak, hiányzik a bútorzat, a matracok és ágyneműk elhasználódtak, több esteben poloskásak – teszi hozzá a jelentés. E két börtönben a körülmények különösen hátrányosak a mentális zavarban szenvedő fogvatartottak számára.

A CTP szerint a helyzet “különösen aggasztó” a gyurgyevói börtönben, ahol a rabok talpát verik, amely “a kínzás ismert módszerének” minősül. Az intézet egészségügyi szolgálata nem regisztrálja a sérüléseket, nem tesz jelentést róluk, és nem vizsgálja ki hatékonyan a börtönben történt bántalmazásra vonatkozó állításokat sem.

Jelentésében a szakbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rossz börtönviszonyok és a rabok racionális tevékenységének hiánya “aláássa a fogvatartottak reintegrációját” a társadalomba.

A CTP felszólította a román hatóságokat, hogy határozottabb rendelkezésekkel folytassák a büntetés-végrehajtási rendszer reformját, és hozzanak erőteljes intézkedéseket a “súlyos és tartós” hiányosságok megszüntetésére, növeljék például a személyzet létszámát, javítsák az egészségügyi ellátás színvonalát, és szankcionálják szigorúan a fogvatartottak elleni erőszakot.

The post Az Európa Tanács bírálja a romániai börtönviszonyokat appeared first on .

Egy tökéletes ovis hátizsák megkönnyíti mind a gyerkőc, mind a szülő életét, hiszen a reggeli kapkodásban hajlamosak vagyunk megfeledkezni néhány dologról, ezzel viszont biztosíthatjuk a csemeténknek, hogy ő maga pakolhassa be a számára fontos holmikat egy saját kistáskába. 

Amikor óvodába kerül a gyerkőc, sok minden megváltozik. Egyre inkább önállósodik, és jó, ha mi is ösztönözzük arra, hogy az apróbb, személyesebb holmijaiért ő maga feleljen. 

Ehhez az első lépés, ha veszünk neki egy ovis hátizsákot, amibe belepakolhatja mindazokat az apróságokat, kincseket, amelyek fontosak lehetnek számára a külön töltött időben. A táska pedig nemcsak oviba menet, hanem kirándulások, utazások alkalmával is jó szolgálatot tehet.

Milyen a jó ovis hátizsák?

Először is külsőre olyan, amilyet a gyerek szeretne, vagyis az a rajzfilmfigura, mesehős díszítse, amiért rajong. Ez örömet okozhat neki, éreztetheti vele, hogy ez az ő tulajdona, amiért felelősséget kell vállalnia, amire vigyáznia kell. Illetve a napja is vidámabban indul majd a kedvenc hátizsákkal. A Mesés cuccok webáruház Pusheen cicás hátizsákjai és kiegészítői nemcsak praktikusak, de minden gyermeket levesznek a lábáról a kinézetükkel. 

Szülői szemmel nézve a leglényegesebb szempont mégis az, hogy olyan hátizsákot válasszunk, amelynek a mérete, súlya, kialakítása megfelel a korosztály számára. Az iskolatáskák, bármilyen szépek, még nem ovisoknak valók, várjuk meg velük az iskolás kort. 

Keressünk kifejezetten ovis hátizsákot, amely méretében kisebb és könnyebb, mint egy iskolatáska, és a hátszíjai könnyen állíthatóak a gyerek méreteihez. Ne terheljük túl a gerincét súlyos táskával, hiszen amúgy sem könyveket fog benne cipelni, hanem például egy kedvenc plüsst vagy játékot, kiránduláshoz egy almát, kekszet, kulacs vizet.

Extrák, hogy a gyerek elégedett legyen

Hagyjuk, hogy ő válassza ki a színt, mintát a felkínált ovis hátizsák választékból. Nem az a lényeg, hogy nekünk tetsszen, hanem hogy ő büszkén viselhesse, legyen kedve rendezgetni benne a holmijait. Jó, ha több zsebbel rendelkező hátizsákot választunk számára, így mindennek meglesz a helye, könnyebben találja majd meg, amit éppen keres.

Hasznos, ha a táska fényvisszaverő csíkkal vagy mintával ellátott, így biztosak lehetünk benne, hogy rossz látási viszonyok között is észrevehető lesz. Meséljünk neki arról, hogy a biztonságunk érdekében nem elég látni, de látszani is kell, tanítsuk meg a helyes közlekedésre gyalogosként, kerékpárosként egyaránt. 

Játékosan tegyük a mindennapok részévé, természetessé számára a közlekedést, ne csak autóval vigyük, mutassuk meg neki a különféle közlekedési eszközöket. A kicsik ezt roppantul élvezik. Egy buszozás során is jó szolgálatot tehet a saját maga által telipakolt hátizsák.

Érdemes jól látható címkén, bőröndjelölőn feltüntetni az elérhetőségeinket arra az esetre, ha a gyermek valahol elhagyná a hátizsákját. Tudatosítsuk benne, hogy mostantól ő felel azért, hogy a táskája és a benne lévő cókmókjai meglegyenek, ne felejtse ott a játszótéren, oviban, közlekedési eszközökön.

The post A tökéletes ovis hátizsák nyomában appeared first on .

Több rendőrségi feljelentéssel zárult a 14-es villamosvonal ellenőrzése – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleményében felidézte: a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) kötött stratégiai partnerség keretében rendszeresen ellenőrzéseket tartanak a közösségi közlekedési eszközökön az utasok biztonsága érdekében. Ezen a héten a 14-es villamost, a megállóhelyeket és a járat útvonalát ellenőrizték.

Az akció során a rendőrök egy férfit garázdaságon tetten értek és elfogtak. Tulajdon elleni szabálysértés miatt egy, közterületi alkoholfogyasztás miatt két szabálysértési feljelentést tettek.

Köztisztasági szabálysértés miatt két embert bírságoltak meg. Továbbá egy szabálytalan gyalogos és egy engedély nélküli árus is helyszíni bírságot kapott. Az intézkedésekre ezúttal nem a szerelvényen vagy a megállókban, hanem a járat útvonalán volt szükség – írták.

A BKK és a BRFK “kiemelten kezeli a fővárosi közösségi közlekedést igénybe vevők biztonságát, ennek érdekében rendszeresek a hasonló ellenőrzések” – hangsúlyozza a közlemény.

The post Több rendőrségi feljelentéssel zárult a 14-es villamosvonal ellenőrzése appeared first on .

Sikeresen tesztelték Izraelben a világon elsőként a rakéták és drónok megsemmisítésére szolgáló lézeres légvédelmi rendszert – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Az izraeli védelmi minisztérium bejelentette, hogy a fegyverfejlesztési osztály és a Rafael Advanced Defense Systems nevű fegyvergyártó vállalat mérnökei a napokban sikeres teszteket hajtottak végre repeszek, rakéták, páncéltörő rakéták és drónok elfogására lézersugarakkal.

Az újonnan kifejlesztett lézeres légvédelmi rendszer alapvető részeit hamarosan átadják a légierőnek, ahol felállítanak egy “Fénypajzs” nevű egységet, még mielőtt egy-két év múlva hadrendbe állítanák az új fegyvert.

“Világviszonylatban is történelmi eseményről van szó, először képes egy ország tüzelő és elfogó energiafegyverekkel harcolni” – jelentette ki csütörtökön Janiv Rotem dandártábornok, a védelmi minisztérium kutatási-fejlesztési osztályának vezetője.

“Az elmúlt hónapokban heti hét napon át, napi 24 órában dolgoztunk a déli kísérleti terepen, miután 2019-ben kifejlesztettük a nagy teljesítményű, száz kilowattos lézersugár-kilövőt. A csapatok éjjel-nappal dolgoztak, hogy elérjék a célt, és minden lövési kísérlet sikeres legyen húsvétig – és így is lett” – tette hozzá.

“A lézerprojekt Izrael Állam technológiai erejéről tanúskodik, amely továbbra is őrzi minőségi előnyét a fenyegetésekkel és kihívásokkal teli terepen. A rendszer körülbelül egy éven belüli üzembe helyezése lehetővé teszi, hogy a hadsereg jobb védelmet nyújtson az izraeli állampolgároknak” – méltatta a fejlesztési sikert Benjamin Ganz védelmi miniszter.

A ynet szerint a következő szakaszban lézeres védelmi rendszereket terveznek a háborúban manőverező szárazföldi erők számára, és létrehozzák a légierő repülőgépeiről indítható lézersugarat is, támadóeszközként.

Izrael már március közepén bejelentette, hogy lézerágyúkkal működő rakétavédelmi rendszer telepítését tervezi első lépésben a gázai határra, ahol a rendszer szinte elhanyagolható üzemeltetési költségekkel fogja el majd a szomszédos izraeli települések felé kilőtt rakétákat, drónokat és aknalövedékeket.

Az új védelmi fegyverek fókuszált, nagy hatótávolságú, 100 kilowatt erősségű lézersugarakat használnak, amelyek 10 kilométeres hatótávolságig képesek a rakéták, a drónok és az aknavető lövedékek megsemmisítésére.

A jelenleg működő Vaskupola légvédelmi rendszertől eltérően, a lézerrendszer képes lesz a rakétákat már az ellenséges terület felett elfogni, még mielőtt elérnék Izraelt. A rendszer nem igényel folyamatosan drága, egyenként sokezer dollárba kerülő elfogórakéta-utánpótlást.

A Vaskupola rakétái több tízezer sékelbe (több mint egymillió forintba) kerülnek, a lézeres elfogáshoz viszont csak néhány sékel (legfeljebb ezer forint) árú elektromosság szükséges.

The post Sikeresen tesztelték a lézeres légvédelmi rendszert Izraelben appeared first on .

Több mint ezer autósnál tapasztalták a biztonsági öv használatának elmulasztását egyhetes akciójuk során a rendőrök a fővárosban – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata által meghirdetett, április 4. és április 10. között tartott ellenőrzésben ezúttal a passzív biztonsági eszközök – a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszerek és a bukósisak – szabályszerű használatát ellenőrizték.

A rendőrök 1621 alkalommal – 1383 sofőrnél és 238 utasnál – tapasztalták a biztonsági öv használatának elmulasztását. A gyermekbiztonsági rendszert hét esetben nem használták – tették hozzá. Az ellenőrzött motorkerékpárosok közül mindenki használt bukósisakot – írta a BRFK. A hét nap alatt hét körözött embert is elfogtak – olvasható a rendőrségi közleményében.

The post BRFK: egy hét alatt több mint ezer autósnál tapasztalták a biztonsági öv használatának elmulasztását appeared first on .

A dél-ukrajnai Mariupolban maradt ukrán erők tovább harcolnak, és elutasítják a megadásra vonatkozó orosz felszólítást – jelentette ki vasárnap Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

“A város még nem esett el” – mondta Smihal az ABC televízió Ez a hét (This Week) című műsorában. Hozzátette, hogy a város egyes részeit továbbra is ukrán katonák ellenőrzik. Oroszország fegyverletételi ultimátumot adott a Mariupolt védő ukrán erőknek vasárnap reggelig, ígéretet téve arra, hogy aki ennek eleget tesz, annak megkímélik az életét.

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz erők szombatra a város lakott részéből kiűztek minden ellenállót, és csak az Azovsztal acélüzemben maradt egy maréknyi fegyveres. Ők helyi idő szerint 10 óráig hagyhatták el az üzemet fegyver nélkül az ultimátum szerint.

“Mariupolban annyira súlyos a helyzet, amennyire csak lehet. Egyszerűen embertelen” – közölte egy videóüzenetben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az államfő szerint csak “két megoldás” létezik: a nyugatiak azonnal nehézfegyvereket szállítanak, hogy megtörjék az orosz invázió előtt 441 ezer lakosú, stratégiai fontosságú Azovi-tengeri kikötőváros ostromát, vagy tárgyalások útján segítenek elérni a harcok leállítását.

“Nincs sem élelmiszer, sem víz, sem gyógyszer” – mondta az elnök újságíróknak, azzal vádolva az oroszokat, hogy “elutasítják” a humanitárius folyosók megnyitását. David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának főigazgatója szerint több mint 100 polgári személy áll az éhezés határán Mariupolban, ahol nincs víz és fűtés sem.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes vasárnap követelte, hogy nyissanak evakuációs folyosót a mariupoli sebesültek kimenekítésére. Egyben bejelentette, hogy felfüggesztették a kelet-ukrajnai civilek kimenekítését szolgáló humanitárius folyosók működtetését, mert nem állapodtak meg az orosz hadsereggel a tűzszünetről.

Smihal közölte, hogy részt vesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank jövő heti washingtoni ülésein, és további pénzügyi segítséget kér Ukrajna számára. Zelenszkij azt jelentette be, hogy ukrajnai látogatásra hívta meg Emmanuel Macron francia elnököt, hogy a saját szemével lássa: az orosz erők “népirtást” követnek el. Ezt a szót a francia államfő Joe Biden amerikai elnökkel ellentétben eddig nem volt hajlandó kiejteni.

“Beszéltem Emmanuellel” – mondta Zelenszkij a CNN amerikai hírtelevíziónak pénteken adott és vasárnap sugárzott műsorában. “Úgy gondolom, elérheti, hogy Oroszország kezdjen párbeszédet” – tette hozzá.

“Azt mondtam neki: szeretném, ha megértené, hogy nem háborúról van szó, ez egyszerűen népirtás. Meghívtam, jöjjön el, ha alkalma nyílik rá” – mondta Zelenszkij. “Eljön, látni fogja, és bizonyos vagyok benne, hogy meg is fogja érteni”. Elnökválasztási kampánya során Macron kifejtette, hogy a népirtás fennállását jogászoknak, nem pedig politikusoknak kell megállapítaniuk, és a “szóháború fokozása” nem segít Ukrajnán.

A helyi hatóságok közlése szerint öt ember meghalt és tizenhárom megsebesült vasárnap a kelet-ukrajnai Harkivban, miután aknák csapódtak be a belvárosba – közölte a Szuszpilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltató. A mentőszolgálatok közlése szerint a tüzérségi támadás miatt lángok csaptak fel a városban. Az AFP francia hírügynökség tudósítói két sorozatot hallottak és öt tüzet láttak égni a Harkiv belvárosának lakónegyeiben.

A szintén kelet-ukrajnai Zolote városban legalább két ember meghalt, négyen pedig megsebesültek tüzérségi támadásban – közölte Luhanszk megye állami közigazgatási hivatalának vezetője. Szerhij Hajdaj elmondta, hogy az egyik sokemeletes lakóházban két emelet összeomlott.

The post Orosz agresszió: a mariupoli hősök nem adják meg magukat appeared first on .

Oroszország hírek szerint dollár helyett rubelben fizette ki április elején két lejáró kötvénykötelezettségét, ami az eredeti kötvényszerződés fizetési feltételeinek megváltoztatását jelenti. Ez csődeseménynek minősülhet, ha a május 4-ig tartó türelmi időszak végéig a helyzet nem rendeződik – áll a Moody’s Investors Service állásfoglalásában.

A nemzetközi hitelminősítő hangsúlyozta: a szóban forgó kötvények szerződései nem nyújtanak lehetőséget arra, hogy a törlesztéseket dolláron kívül bármilyen más valutában teljesíteni lehessen.

A 2018 után kibocsátott eurokötvények bizonyos feltételekkel megengedik Oroszországnak, hogy rubelben teljesítse az egyes részletek törlesztését. A 2018 előtti kötvények azonban vagy nem tartalmazzák ezt a záradékot, vagy csak más keményvalutában, a dollár mellett euróban, fontban vagy svájci frankban engedik a fizetéseket, és az érintett, 2022-es, illetve 2042-es lejáratú két kötvény ebbe a kategóriába tartozik – áll a Moody’s csütörtöki londoni állásfoglalásában.

A cég már a múlt hónap végén visszavonta Oroszország hitelminősítési osztályzatait.

A Moody’s március 31-én Londonban bejelentette, hogy a döntés az orosz kormány összes adósminőségi besorolására, valamint a Moody’s által eddig minősítéssel ellátott szub-szuverén oroszországi entitások – köztük Moszkva, Szentpétervár és többtucatnyi oroszországi terület – külön osztályzatára vonatkozik.

A Moody’s egyben visszavonta az Oroszországban tevékenykedő kereskedelmi adósok helyi valutában és devizában fennálló kötelezettségeinek besorolási országplafonját, vagyis azt a felső osztályzati korlátot, amely határt szab e vállalatok minősítésének. A Moody’s a visszavonásig nagyon magas adóskockázatot jelző “Ca” államadós-osztályzattal tartotta nyilván Oroszországot.

Ugyancsak visszavonta oroszországi osztályzatait egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is, közölve, hogy döntését az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen hozott EU-szankciók alapján hozta. Az Európai Unió március 15-én jelentette be, hogy megtiltja hitelminősítői osztályzatok érvényben tartását oroszországi jogi személyekre, vállalatokra és egyéb entitásokra.

A Fitch legutóbbi orosz államadós-besorolása “C” volt. Ez az osztályzat a Fitch azon megítélését tükrözte, hogy Oroszország államadósság-törlesztési csődesemény küszöbén áll.

A harmadik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings a múlt héten részleges devizaadósság-törlesztési csődhelyzetet jelző “SD” (Selective Default) szuverén adósosztályzattal látta el Oroszországot, szintén arra hivatkozva, hogy Oroszország rubelben fizette dollárban denominált eurokötvényeinek április elején esedékessé vált törlesztéseit.

Az S&P az intézkedés után erről a csődeseményt jelző besorolási szintről ugyancsak visszavonta oroszországi besorolásait az EU-szankcióknak megfelelően.

The post Moody’s: szerződésszegés, ezért csődeseménynek minősülhet az orosz devizakötvényekre adott rubeltörlesztés appeared first on .

Daniel Petrescu román vezérkari főnök felfüggesztette a román légierő kötelékében levő MIG-21 Lancer harci gépek használatát, miután az elmúlt években több repülő is műszaki meghibásodás miatt lezuhant vagy kényszerleszállást hajtott végre – közölte a román védelmi minisztérium.

A bukaresti szaktárca közleménye szerint a felfüggesztés időszaka alatt a román légierő az F-16-os harci gépeket fogja használni, amelyeket támogatni fognak a NATO-nak az Air Policing fedőnevű légtérvédelmi missziója keretében Romániában szolgálatot teljesítő gépei.

A közlemény szerint ezzel egy időben elrendelték az újabb F-16-os harci gépek beszerzési eljárásának felgyorsítását. Bukarest 32 ilyen repülőt akar vásárolni Norvégiától.

Romániának három – egyenként 16 gépből álló – repülőrajra van szüksége, hogy felügyelje saját légterének biztonságát, eddig azonban csak 16 használt, új hajtóművel és elektronikával, korszerű fegyverzettel felszerelt F-16-os Fighting Falcont sikerült beszereznie Portugáliától. A Norvégiától megvásárolni tervezett további 32 géppel együtt lenne meg a szükséges három repülőraj. A tranzakciót jóváhagyó törvénytervezetet a román parlamentben hamarosan napirendre tűzik – olvasható a közleményben.

Románia minimum tíz évig akarja használni az F16-os gépeket, amelyek átmenetet képeznek az F-35-ös, ötödik generációs harci gépek felé. Ez utóbbiak megvásárlási szándékát Klaus Iohannis román elnök jelentette be február elején. Az államfő akkor hangsúlyozta, hogy a román légierő korszerűsítése nem áll le az F16-osoknál.

A légtéri járőrözésből eddig a román légierő izraeli segítséggel felújított, orosz gyártmányú MiG-21 típusú vadászgépei is kivették a részüket. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül 30-40 harcképes gép maradt. Legutóbb március elején zuhant le egy MIG-21-es, az utóbbi 25 évben pedig több mint húsz hajtott végre kényszerleszállást vagy zuhant le.

The post Románia felfüggeszti a MIG-21 Lancer harci gépek használatát appeared first on .

Sugárzó anyagokra kifejlesztett, az Interpol és az FBI által is méltatott protokollt dolgoztak ki magyar helyszínelők radiológus szakértőkkel együttműködve – közölte a rendőrség.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) közleménye szerint bűnügyi technikai főosztályuk és az Energiatudományi Központ munkatársai 162 ország szakértői előtt mutatták be az újszerű helyszínelői eljárást.

Azt írták: az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) által szervezett, e héten Bécsben megrendezett nemzetközi konferencián tartott bemutató “olyan jól sikerült, hogy a magyar nóvum lesz a jövőben az egységes nemzetközi protokoll alapja”.

A rendőrségi közlemény szerint a csapat arra kapott felkérést, hogy demonstrálja azt az általuk sugárzó anyagokra kifejlesztett eljárást, amely az eddigi gyakorlathoz képest egy teljesen új megközelítést képvisel. Ennek lényege, hogy a veszélyes anyagokat nem az elszállítást követően, hanem még a helyszínen vetik vizsgálat alá, illetve nyerik ki belőle a legtöbb információt. Így a nyomkutatás és a bűnjelek rögzítése is ott történik – ismertették.

“Ennek azért van jelentősége, mert a korábbi protokoll szerint szállítás előtt az ilyen anyagokat alá szokták vetni a sugárzásmentesítésnek, vagyis a dekontaminálásnak. Ez után azonban már nem marad lehetőség további bizonyítékok begyűjtésére. A dekontamináló anyagok ugyanis megsemmisítik a genetikai anyagmaradványokat és a daktiloszkópiai nyomokat is. Telefon esetében előfordulhat, hogy az egész készüléket is” – írták.

Az újszerű protokollt az NNI helyszínelői radiológus szakértőkkel dolgozták ki három év alatt. A bemutató egy olyan képzeletbeli bűncselekményre épült, amely szerint egy elkövető sugárzó anyagot visz lakásának pincéjébe, majd egy metróállomáson való menekülése közben hátrahagy egy sugárzó anyaggal szennyezett hátizsákot.

A helyszínelő magyar csapatnak így a lakást és a táskát kellett átvizsgálnia, miközben élőben, illetve online közvetítve 162 ország szakértői “nézték árgus szemekkel mozdulataikat”. A technikusok egyéni védőeszközökbe beöltözve, speciális sugárzást mérő eszközöket alkalmazva, valamint rádiókommunikációs gázálarcokat öltve magukra hajtották végre a rájuk bízott feladatot – írták.

“Az összetett feladat végrehajtása az új módszernek köszönhetően akkora sikert aratott, hogy még az Interpol és az FBI szakemberei is kiemelték a magyar csapat teljesítményét, és elismerő szavakkal méltatták az új protokollt, ami egy valódi áttörést hozott a nemzetközi szakértők eddig képviselt irányvonalához képest” – fogalmaztak a rendőrségi közleményben, hozzátéve: ennek köszönhetően ez fogja alapját képezni az ENSZ NAÜ jövőbeli egységes nemzetközi protokolljának, az NNI helyszínelői pedig részesei lehetnek annak a nemzetközi nukleáris konferenciának, amelyen az új nukleáris törvények irányvonalait fogják rögzíteni.

The post Az Interpol és az FBI által is méltatott protokollt dolgoztak ki magyar helyszínelők appeared first on .

Az ukrajnai háború északi, keleti és déli frontján megsebesült ukrán katonákat ápolnak a lengyelországi kórházakban – közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A politikus Wroclawban rendezett sajtóértekezletén azt mondta, hogy lengyel nemzetiségű ukrán állampolgárokról van szó, később azonban úgy fogalmazott: “kórházainkban ma már ukrán katonákat ápolunk”. A lengyel határőrség péntek reggeli adatai szerint 2 millió 757 ezer ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba az orosz támadás megindulása óta.

A kormányfő közölte: a hatóságok folyamatosan kapcsolatban vannak a segítségre szoruló ukrajnai lengyelekkel, és készen állnak arra, hogy szükség esetén megszervezzék gyors kimenekítésüket a nyugat-ukrajnai területekről.

Az Ukrajnában élő lengyelek számáról nincsenek megbízható statisztikai adatok. A hivatalos helyi népszámlálás szerint mintegy 150 ezer lengyel élt Ukrajnában 2001-ben. A lengyel kisebbségi szervezetek és az egyházi közösségek viszont úgy vélik, akár az egymilliót is elérheti a számuk.

Bartosz Cichocki, a háború során is Kijevben tartózkodó lengyel nagykövet egy március eleji interjúban az mondta, hogy az ukrajnai lengyelek közül több százezren kérvényezték Varsótól a lengyel nemzetiséghez tartozást igazoló, úgynevezett lengyel kártyát, amely megkönnyítette áttelepülésüket. Cichocki szerint döntő többségük már Lengyelországban él lengyel állampolgárként.

The post Orosz agresszió: a lengyelországi kórházakban sebesült ukrán katonákat ápolnak appeared first on .

A 2022. február 24-én kezdődő orosz megszállás a második világháború óta a legnagyobb invázió Európában. Kétségtelen, hogy ez a háború a világ szinte minden országára hatással van, amely akár egy új világrend létrejöttét is jelentheti. A korántsem békés Közel-Keleten nagy befolyással rendelkeznek a világ nagyhatalmai és Ukrajna is, mind gazdasági, mind diplomáciai, politikai és katonai értelemben is. A térségben a legtöbb államot szoros kapcsolat fűzi Oroszországhoz és az Amerikai Egyesült Államokhoz, ezen viszonyok alakulása akár állásfoglalást is jelenthet a jelenleg zajló háború mellett vagy ellen.  Ezáltal elkerülhetetlen a tömbösödés fokozódása a Közel-Keleten, így a legtöbb semlegességre törekvő ország rendkívül nagy kihívással néz szembe, hiszen egy rossz diplomáciai vagy gazdasági lépés felboríthatja a belső és külső biztonságát egyaránt, amely kihatással lesz az egész térség jövőjére. Regionális tömbök a Közel-Keleten

Az elterjedt megközelítés szerint a Közel-Keletet leginkább a szunnita-síita megosztottság szerint lehet tömbökbe sorolni, de pontosabban fogalmazva ezeket a tömböket inkább a régió konzervatív államainak 40 éve tartó küzdelme határozza meg az Irán által vezetett „Ellenállási Tengely” ellen. A konzervatív, illetve túlnyomórészt szunnita blokkhoz sorolható Szaúd-Arábia, Izrael, Jordánia, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein (Egyiptom, Marokkó), ahol az Egyesült Államok befolyással rendelkezik. Az Ellenállási Tengelyhez pedig Irán, Szíria, Jemen, Irak, Libanon, illetve a Hezbollah és Hamász szervezetek tartoznak, ahol pedig Oroszország rendelkezik befolyással.[1]

Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió a második világháborút követően a hidegháború idején tett szert nagy mértékű befolyásra a Közel-Keleten. Ennek oka egyrészt az volt, hogy akárhol is jelent meg a két ország, mindkettő célja az volt, hogy a másik befolyása ellen fellépjen. Ahogy a hadseregek és a gazdaságok a szénről az olajra tértek át – és ahogy a közel-keleti olajtermelés növekedett -, a Közel-Kelet döntő csatatérré vált ebben a sokkal nagyobb globális versenyben. Azonban az USA és a Szovjetunió hidegháborús törekvései egy újabb háborút eredményeztek a régióban: a közel-keleti hidegháborút, amelynek két főszereplője Szaúd-Arábia és Irán. Hadat bár soha nem üzent egymásnak a két ország, de aktívan támogatják a szembenálló csoportokat a régióban zajló más konfliktusokban, például az iraki, a szíriai és a jemeni polgárháborúban. Az USA Szaúd-Arábiával, Oroszország pedig Iránnal épített ki szorosabb kapcsolatot, tehát ebből lehet arra következtetni, hogy a közel-keleti országok legtöbbször nem a saját háborúikat vívják meg és nem csak regionális viszonyok alakítják ki a fennálló kétpólusú rendszert a régióban.

Emellett még az Arab Tavasz tüntetéssorozat is átformálta a regionális erőviszonyokat a térségben: a felszínre hozott politikai és társadalmi feszültségek tovább súlyosbították a korábbi megosztottságot a Közel-Keleten, amelyek azonban megnehezítették egy külső hatalom gazdasági és kulturális befolyását a régióban.

Oroszország befolyása a Közel-Keleten

Az egykori Szovjetunió, majd Oroszország kapcsolata a Közel-Kelettel egészen a tizennyolcadik századi melegvízi kikötők, és a Földközi-tengerhez való hozzáférés keresésétől kezdve az oszmán földeken élő ortodox keresztények védelmére irányuló politikáig nyúlik vissza.  A hidegháború során a Szovjetunió kölcsönökkel támogatta a szovjet partnerségre nyitott országokat, például Iránt, Egyiptomot, Irakot, Líbiát és Algériát. Habár az egykori Szovjetunió támogatta a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet (Izrael egyik legnagyobb ellenségét) is és segélyt nyújtott az Izrael ellen harcoló országoknak a hidegháború alatt, mégis jó kapcsolatot alakított ki a 2000-es évekre Izraellel gazdasági és kereskedelmi téren is.

Miután Vlagyimir Putyin 2000-ben Oroszország vezetőjévé vált, egyik legfőbb célja az lett, hogy visszatérítse az országot a Közel-Keletre, miután az 1980-as évek végén elvesztette befolyását a régióban a 6 napos és a Jom-kippuri háború miatt keletkezett „szakadékok” miatt. Az orosz külpolitikának fontos eleme lett 2007 óta az Iránnal való kapcsolata, miután csökkent Oroszország nyomásgyakorlása Teheránra, hogy az iráni vezetés hajlandóbbá váljon engedmények tételére a kétoldalú kapcsolatokban. 2015. szeptemberi katonai beavatkozása Szíriában (hogy Bassár el-Aszad szíriai diktátor támogassa), sokakat megdöbbentett és meglepett, de ez egyik eleme volt annak az átfogó célnak, amely a Nyugat elrettentésére és a nyugati politikák széthúzására irányult. Emellett 2015-ben Oroszország 5,5 milliárd dollár értékű fegyverexportot küldött a Közel-Keletre, amely a hidegháború korabeli stratégiát tükrözi, amely a katonai segítségnyújtást arra használta, hogy politikai hűséget nyerjen a gyengébb nemzetektől. Ebben az évben fontos esemény volt még a nukleáris megállapodás aláírása, amelyet Irán kötött a P5+1-el (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Oroszország, Kína, Franciaország, Németország). Ez a megállapodás nem jöhetett volna létre Oroszország nélkül, aki régóta szorgalmazta az Egyesült Államok kompromisszumát Iránnal a nukleáris kérdésben.

Az orosz közel-keleti politika célja, hogy betöltse a visszahúzódó és befolyását vesztő USA által hagyott vákuumot, amely néhány szakértő szerint azt is jelentheti, hogy „valójában egy puha hatalmi harc folyik Oroszország és az USA között a Közel-Keleten”. Azonban fontos azt is megjegyezni, hogy aktív regionális szereplőként csak 2015-től jelent meg Oroszország a régióban, holott az Egyesült Államok szerepvállalása sokkal régebbre (pl. 1940-es évek, Izrael létrejötte, palesztin-izraeli konfliktus) nyúlik vissza és fajsúlyosabb is, így látható, hogy Oroszország még mindig nem rendelkezik olyan kulturális és társadalmi vonzerővel, mint az USA.

Ukrajna és a Közel-Kelet kapcsolata

Az 1900-as évek végén Ukrajna nagyfokú érdeklődést mutatott a Közel-Kelet államai iránt. Ennek az egyik oka az volt, hogy Kijev növelni akarta a szerepét ebben a régióban, részben azért, hogy elősegítése a kitűzött gazdasági célok elérését és előmozdítsa a nemzetközi porondon az ország imázsát, mint nemzetközi hatalom. Kapcsolatait szinte a nulláról építette fel Ukrajna, amihez megfelelő eszköznek bizonyult a diplomácia: Kucsma és Kravcsuk elnök látogatásokat tett több közel-keleti országban is (pl. Iránt, Egyiptom, Törökország, Tunézia, Izrael) és ukrán nagykövetségeket hoztak létre az arab térségben, például Törökországban, Iránban, Izraelben, Szaúd-Arábiában, Kuvaitban, Egyiptomban, Tunéziában és az Egyesült Arab Emírségekben.

Kijev megfontoltan választotta ki azokat a partnerországokat, akikkel szorosabb kapcsolat kiépítésére törekedett, gazdasági és politikai ambíciójának megfelelően. Így a Perzsa-öböl olajtermelői, Irán és Szaúd-Arábia vált fontossá Ukrajna számára, továbbá Egyiptom és Tunézia (Afrikára való tekintettel), valamint Törökország, amely a Fekete-tenger egyik fő hatalma és támogatta Ukrajnát az orosz ellenállással szemben. Ennek eredményeként 2011-ben már stratégiai partnerekké vált Ukrajna és Törökország (egy magasszintű Stratégiai Tanács létrejöttével). A két ország gazdasági kapcsolatai is bővültek a 2010-es években. Emellett még fontos megjegyezni azt is, hogy Oroszország, Törökország és Ukrajna tagja a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC) szervezetnek, amit 1992-ben hét másik országgal együtt hoztak létre (Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Bulgária, Grúzia, Görögország, Moldova és Románia) és amelyben számos más közel-keleti ország megfigyelő státusszal rendelkezik.

Kijev 1992 elején aláírta az iráni üzemanyag szállításáról szóló szerződést, amelyet több hasonló megállapodás követett, azonban ezek nagy része kudarccal végződött, mivel Ukrajna hatalmas mértékben eladósodott (leginkább Oroszország irányába), így nem rendelkezett megfelelő mennyiségű dollárral a szállítások kifizetéséhez, sem logisztikai és technikai hátérrel. A további együttműködést nagy mértékben befolyásolták az 1995 óta alkalmazott kereskedelmi szankciók Irán ellen, amelyet az Egyesült Államok, az EU és az ENSZ vezetett be. Így a két ország kapcsolatai csak 2015-ben tudtak szintet lépni, amikor megegyeztek a gazdasági együttműködés fejlesztéséről a mezőgazdaság, a bányászat, a szállítás, valamint – a szankciók közelgő feloldására tekintettel – az energiaágazat és az autóalkatrészek gyártása terén.

Ahogy megfigyelhető, Ukrajna közel-keleti politikája korlátozott az Oroszország felől nehezedő nyomás miatt, csak néhány országgal tudott szorosabb partnerséget kialakítani. A partnerségek fejlesztésére is óvatosan tekint Ukrajna, hiszen ezek a kapcsolatok hatással lehetnek az orosz-ukrán viszonyra is.

Az orosz-ukrán háború hatása MENA régióra Energiabiztonság

Az orosz-ukrán háború következményében kiszabott amerikai és uniós szankciók megakadályozzák a kereskedőket az orosz olaj importálásában, amely az olajárak növekedéséhez vezet. A közel-keleti országok számára ez akár jelenthet lehetőséget és kudarcot is: az Öböl-menti országok, Líbia, Algéria és Szudán tud profitálni a konfliktusból olajbevétel tekintetében, azonban Jordániának, Líbiának és Tunéziának megnövekedett megélhetési költségekkel és inflációval kell szembenéznie. A magas olajárak nagy hatással vannak a térség politikai dinamikájára is: amikor Biden elnök és más nyugati vezetők arra kérték Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emirátusokat (mint az OPEC vezető olajtermelőit), hogy az orosz olajjal szembeni amerikai és európai bojkottra válaszul növeljék olajtermelésüket, kérésüket nem hallgatták meg és a két Öböl-állam ehelyett úgy döntött, hogy ragaszkodik az OPEC+ megállapodáshoz.

A háborúnak sokkal nagyobb hatása van azonban a gázszektorra, amely hosszútávon is érezhető lesz. Az Európába vezető gázvezetékek számára új útvonallehetőségek nyílnak meg, mivel az Északi Áramlat 2 projektet felfüggesztették és az Egyesült Államok visszavonta a kelet-mediterrán gázvezeték projekt támogatását.

Oroszország inváziójának nagy hatása volt a bécsi tárgyalásokra is, amelynek tárgya az iráni nukleáris megállapodás újjáélesztése. A legfontosabb következmény az olaj- és gáz iránti növekvő nemzetközi kereslet, amelyből Irán akár profitálhat is, hiszen a tárgyalásokon megerősítették az erőforrásai iránti új érdeklődések, ugyanakkor blokkolták az orosz követelések is.

Élelmiszerbiztonság

Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának mintegy negyedét, a világ kukorica exportjának körülbelül 20%-át és a világ napraforgóolaj-exportjának 80%-át adja. A MENA-térség számos országa pedig nagy mértékben függ az orosz és/vagy ukrajnai gabonaszállítmányoktól, amelyek most a háború és az Európai Unió által kivetett szankciók miatt megszűntek. Mind a négy ország élelmiszerbiztonsága ezáltal veszélybe került és az élelmezési láncaik elakadtak.

Libanon kénytelen alternatív gabonaforrások után nézni, mivel az ország gabonaimportjának 80 százalékáért Ukrajna felelt. Az Egyesült Államok, India és Argentína felajánlotta segítségét a hiánytermékek pótlásával kapcsolatban, de a probléma orvoslása hatékonyabb intézkedéseket követel. Ezért a libanoni kormány 15,3 millió dollár hitelt folyósít az importőröknek, hogy átmenetileg megoldja a kenyérhiány problémáját. Ez a hitel körülbelül 2-3 hétig lesz elég, amíg újabb, 21 millió dolláros hitelkérelmet jóváhagyják a kormány számára. Emellett a kormány 150 millió dolláros megállapodást tervez kötni a Világbankkal az élelmezésbiztonság javítása érdekében.

Egyiptom – a világ egyik legnagyobb búzaimportőre – búzaszállításainak 85 százalékát Oroszországból és Ukrajnából szerzi be, azonban az ukrán búzatermelés és az exportláncok megszakadása, valamint az orosz gazdasági és kereskedelmi tevékenységekre kivetett szankciók súlyos hatásai miatt a búza ára az egekbe szökött. Az egyébként is nagy részben szegény lakosságnak hatalmas problémát jelent a kenyér árának növekedése és az infláció emelkedése.

Líbia a búza mintegy 75 százalékát Ukrajnából vagy Oroszországból importálja, és mivel a búzakészletek korlátozottak, kénytelen lesz felárat fizetni, hogy alternatív beszállítókat (például Brazília agy Argentína) találjon.

Tunézia a búza 80 százalékát Ukrajnából importálja. A konfliktus következtében a búza ára az elmúlt tizennégy év legmagasabb árát érte el, ami még nehezebbé teszi a tunéziai családok számára a kenyér és más alapvető élelmiszerek megfizetését.

A régió legsebezhetőbb országa Jemen, ahol az évek óta tartó háború már eddig is károsította a helyi élelmiszertermelést és az élelmezési láncokat. A Világélelmezési Program arra figyelmeztetett, hogy 8 millió jemenire kellett csökkentenie az általa szállított takarmányadagokat, és a magas búzaárak lehetetlenné tehetik az adagok biztosítását.

Az élelmiszerbiztonság javításának érdekében az EU pénzügyi támogatást nyújt a legsebezhetőbb nemzeteknek. Április elején 225 millió eurós (244 millió dolláros) segélyt nyújtott a Közel-Keletnek és Észak-Afrikának. Az élelmiszerhiány megelőzése fontos küldetésévé vált az Európai Uniónak, mivel Moszkva az élelmezési válságot az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók következményeként ábrázolja.

A MENA térség válaszai

Törökország már februárban elutasította a két szakadár köztársaság Moszkva általi elismerését, majd Erdogan elnök kijelentette, hogy Ankara ellenez minden olyan intézkedést, amely sérti Ukrajna területi szuverenitását. Törökország igyekszik előmozdítani potenciális közvetítői szerepét a háborúban, azonban helyzetét bonyolítja, hogy orosz támogatásra van szüksége Szíriában, a szíriai kurdok kordában tartásának érdekében, valamint ahhoz, hogy megakadályozza a szíriai rezsim előrehaladását Idlíbben.

Az izraeli külügyminisztérium szintén már februárban nyilatkozatban biztosította Ukrajnát a területi integritásának támogatásáról, azonban Oroszország megemlítését és elítélését további nyilatkozatokban sem említette. Viszont Izrael ez idáig az egyetlen állam a térségben, amely bejelentette, hogy hajlandó csatlakozni a nyugati világ Oroszország elleni szankcióihoz. Emellett nagy mértékben kiveszi a részét a humanitárius segítségnyújtásból, de katonai segélyt nem küldött Ukrajnának.

Líbia nem ismerte el a két szakadár régiót, majd kijelentette, hogy elutasítja a Wagner-csoport tevékenységét és felszólította Oroszországot a konfliktus diplomáciai rendezésére.

Szíria már a háború kezdete előtt megerősítette Donyeck és Luhanszk orosz elismerését, sőt az Elnöki Hivatal közleményt is adott ki arról, hogy Szíriai felkészült, hogy Luhanszki és Donyecki Köztársasággal kapcsolatokat építsen. Az invázióval kapcsolatban Aszad elnök elmondta Putyinnak, hogy támogatja az Orosz Föderációt és Oroszországnak joga van a NATO-bővítés visszaszorítására.

Az Egyesült Arab Emírségek, az egyetlen arab ország, amely ideiglenes helyet foglal el az ENSZ Biztonsági Tanácsában, kétszer tartózkodott a Tanácsban tartott szavazáson: február 25-én, amikor Oroszországot vonta felelősségre az Ukrajna elleni agresszióért, és követelte, hogy Moszkva vonja ki csapatait, majd február 27-én, amikor a Közgyűlés rendkívüli ülést tartott az ukrajnai helyzet megvitatására.

Emellett az ENSZ BT ukrajnai invázió elleni határozata után az Arab Liga nyilatkozatott adott ki, amiben nem ítélte el a 22 ország Oroszország invázióját és kis mértékben biztosította csak Ukrajnát a támogatásáról.

A MENA-térség legtöbb országa (Katar, Irak, Egyesült Arab Emírségek, Irán, Libanon, Jordánia, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Omán, Kuvait) hivatalosan nem foglalt állást sem a szakadárok elismeréséről, sem Oroszország vagy Ukrajna támogatásáról. Ezek az államok vonakodnak elítélni Moszkvát, mivel nagy mértékben támaszkodnak Oroszországra gazdasági és katonai tekintetben. Oroszország nemrégiben közzétett „barátságtalan” országlistáján nem szerepelnek közel-keleti államok. A MENA-államok olyan szinten elmélyítették kapcsolataikat Oroszországgal, hogy Egyesült Államok és európai szövetségesei már nem hajlandók garantálni a regionális biztonságot. Azonban ezek az országok stratégiai kötöttségbe kerültek és választaniuk kell, hogy visszatérnek a nyugati befolyási övezetbe, vagy továbbra is egyensúlyoznak a két hatalom között. Mind az Egyesült Államok, mind Oroszország hatalmas nyomást gyakorol a régió országaira, amely még inkább megnehezíti a háború következtében súlyosbodó bel-és külpolitikai problémák rendezését.

Irodalomjegyzék

1The “Four Plus One”: The Changing Power Politics of the Middle East by Joshua Krasna and George Meladze. The Moshe Dayan Center for Middle Eastern and African Studies. 2021. Oct

Írta: Kovács Rebeka

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Orosz és ukrán befolyási övezetek a Közel Keleten, az orosz-ukrán háború hatása a MENA-régióra bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Most a lengyel ügyészségnek kellene lépéseket tennie, miután az illetékes minisztériumi vizsgálóbizottság bemutatta a 2010. április 10-én történt szmolenszki légi katasztrófáról szóló zárójelentését – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A miniszterelnöknél egy vidéki sajtóértekezletén érdeklődtek újságírók a hétfőn bemutatott jelentés kapcsán. A minisztériumi vizsgálóbizottság elnöke, Antoni Macierewicz szerint az összegyűjtött anyag “kétségbevonhatatlanul” bizonyítja: a katasztrófát az “orosz fél jogtalan beavatkozása” okozta, ennek eredményeként az elnök gépe a levegőben robbant fel.

Morawiecki elmondta: a jelentés részletesen megmutatta, milyen módon zajlott le a katasztrófa a szmolenszki repülőtér felett.

“A történelem, nem is olyan régi, valamint a jelenkor, az ukrajnai brutális gyilkosságok is mutatják, mire képesek az oroszok” – tette hozzá a miniszterelnök. Az oroszok “olyan bűntett elkövetésére is képesek, amelyet korábban nehezen tudtunk elképzelni”, a vizsgálóbizottság viszont “elegendő mennyiségű bizonyítékot gyűjtött össze ahhoz, hogy lássuk: ez, sajnos, igaz” – fogalmazott.

Elmondta: arra számít, hogy az ügyészség rendszerezi majd a bizottsági vizsgálat eredményeit, valamint a maga részéről is “átfogó verziót” fogalmaz meg, és az “ennek megfelelő vádemelésekig is eljut”. Hozzátette: Lengyelország a nemzetközi törvényszékeknél is igazságszolgáltatást kérhet ez ügyben.

Macierewicz hétfőn elmondta: a jelentés alapot képezhet a nemzetközi színtéren teendő lépésekhez, ezen belül az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtandó panaszhoz.

Radoslaw Fogiel, a kormányzó Jog és Igazságosság szóvivője kedden a lengyel közszolgálati rádiónak elmondta: a bizottsági jelentés feladata a légi katasztrófa leírása volt, nem ad viszont választ arra a kérdésre, ki áll konkrétan a történtek mögött. “Ez olyan kihívás, amely még mindig előttünk áll” – ismerte be Fogiel.

A szmolenszki légi katasztrófa ügyében folytatott lengyel ügyészségi vizsgálat még nem zárult le.

A Macierewicz vezette, 2016-ban létrehozott vizsgálóbizottság 2018-as időközi műszaki jelentése, majd a hétfőn ismertetett zárójelentése is semmissé nyilvánította a 2010-2011-ben működő, Jerzy Miller akkori lengyel belügyminiszter vezette testület jelentését, amely korábban hivatalos lengyel álláspontnak számított, és amely a lengyel pilótákat is felelőssé tette a katasztrófáért.

A 2018-as jelentés szerint is a katasztrófát “egy sor tudatos lépés” okozta, köztük felsorolták a gép oroszországi javítását, a módot, ahogyan a lengyel küldöttség útját megszervezték, a gép “tudatosan téves irányítását” az orosz légi irányítók részéről, majd a gép meghibásodásait és felrobbanását.

A hétfői jelentés szerint a robbanószerek jelenlétét egy brit laboratóriumban végzett vizsgálat erősítette meg, a robbanóanyag pedig “a gép személyzete számára elérhetetlen helyen” volt elhelyezve. A robbanás folyamatát az amerikai Nemzeti Légiforgalmi Kutatóközpontban (NIAR) összeállított virtuális modellen mutatták be.

Varsó a Lech Kaczynski elnök, valamint a fedélzeten lévő többi 95 ember halálával végződő tragédia óta többször is felszólította Moszkvát a repülőgép roncsainak visszaszolgáltatására, Oroszország azonban ezt mindeddig nem tette meg, az ügyben máig le nem zárt orosz ügyészségi eljárásra hivatkozva. A műszaki okok vizsgálatát végző orosz hatóságok 2011-ben emberi tévedésekre vezették vissza a történteket.

The post Morawiecki az ügyészség lépéseire számít a szmolenszki légi katasztrófáról szóló bizottsági jelentés nyomán appeared first on .

Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikust 2015-ös meggyilkolása előtt hónapokig követték a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ügynökei — derül ki a Bellingcat, a The Insider és a BBC cikkéből.

A Nyemcovot megfigyelő egyik ügynök a politikus pártfogoltja, Vlagyimir Kara-Murza, illetve Alekszej Navalnij megmérgezésénél is feltűnt.

Orosz belpolitikai körökben az akkoriban miniszterelnök-helyettesként tevékenykedő Nyemcovot Borisz Jelcin néhai orosz elnök lehetséges utódaként tartották számon mindaddig, amíg Putyint ki nem nevezték ügyvivő elnöknek 1999 decemberében. Ezt követően Nyemcov tüske lett a Kreml körme alatt. Az ellenzéki politikus támogatta az orosz politikai vezetés elleni nemzetközi szankciókat, a korrupcióellenes küzdelmet, ellenezte a Krím félsziget annektálását, és független nyomozást követelt a Kelet-Ukrajna fölött lelőtt maláj utasszállító ügyében. Nyemcov Putyin egyik legádázabb és legbefolyásosabb bírálója volt.

Az ellenzéki politikust tíz hónapig követték az FSZB Második Szolgálatának tagjai, akik összesen 13 alkalommal tűntek fel ugyanazon a helyszínen, ugyanabban az időben, mint Nyemcov, utoljára tíz nappal meggyilkolása előtt.

A politikust 2015. február 27-én lőtték le Moszkvában, a Kreml közelében. Az orosz hatóságok tagadták, hogy közük lett volna a gyilkossághoz, amellyel végül egy Ramzan Kadirov csecsen vezetőhöz közel álló embert vádoltak meg. Zaur Dadajev először beismerő vallomást tett, amelyet később visszavont. Azt állította, hogy kikényszerítették belőle a vallomást. Elmondta, hogy öt csecsen társával együtt hónapokig figyelték Nyemcovot, de nem ők követték el a gyilkosságot. Orosz emberi jogi aktivisták szerint Dadajevet megkínozták az őrizeti fogságban. Sem a hivatalos nyomozás, sem a tárgyalás során nem sikerült megállapítani, hogy mi volt a gyilkosság indítéka, és ki volt a megrendelő.

A vádlottak az elején azt állították: bosszúból végeztek a politikussal, mert támogatta a Charlie Hebdo vicclapot, amely a muszlimokat sértő karikatúrákat tett közzé. Ennek hitelessége akkor ingott meg, amikor kiderült: a feltételezett gyilkosok még azelőtt elkezdték követni Nyemcovot, hogy bármit is mondott volna a francia szatírikus lapról. Ugyanakkor a jelenlegi nyomozásból kiderült: jóval azelőtt, hogy a csecsen csoport Moszkvába érkezett a politikus megfigyelésére, az FSZB már ráállította embereit, köztük olyanokat, akik több orosz ellenzéki politikus megmérgezésével összefüggésbe hozhatók.

Egyikük Valerij Szuharev, aki minden bizonyíték szerint az FSZB munkatársa volt akkoriban. A belbiztonság feladatai közé tartozik a belső politikai fenyegetések kezelése, egyebek között az emberek mozgásának nyomon követésével.

A megfigyelt emberek által vásárolt repülő- és vonatjegyeket rögzítik az FSZB Magisztral nevű adatbázisában. Azonban nemcsak az ő mozgásuk követhető az adatbázis segítségével, hanem az őket megfigyelő orosz ügynököké is. Ezek az információk gyakran kötnek ki korrupt tisztségviselők közreműködésével a feketepiacon, majd újságírók kezében, ahogy az a jelenlegi esetben is történt – mutatott rá a BBC.

Szuharev mozgását ellenőrizve és Nyemcovéval összehasonlítva az újságírók egyértelmű mintázatra bukkantak. Az FSZB-ügynökök rendszerint órákkal vagy legfeljebb egy nappal Nyemcov előtt érkeztek a politikus látogatásainak helyszínére, és röviddel előtte vagy utána távoztak. Ezt jól érzékelteti, hogy amikor Nyemcov 2014. július 2-án, valamivel éjfél után online repülőjegyet foglalt Novoszibirszkbe, mindössze tíz perccel később Szuharev is jegyet vásárolt ugyanoda, ugyanarra a napra.

Szuharevet hol Dmitrij Szuhinyin, hol Alekszej Krivoscsekov ügynök kísérte. Szuhinyin vegyészeti, kriptográfiai és számítástechnikai háttérrel rendelkezik, Krivoscsekov neve pedig Navalnij megmérgezésénél is felmerült.

A Bellingcat hangsúlyozta: nincs bizonyíték rá, hogy bármelyikük részt vett volna Nyemcov meggyilkolásában, amelynek módszere – pisztolyból leadott lövések – is eltér a korábban említett orosz ellenzéki politikusok esetében megfigyelt mérgezéses likvidálási kísérlettől.

Az oknyomozó újságírói csoport szerint a fenti információk fényében számos új kérdés megfogalmazódik. Az egyik, hogy pontosan milyen szerepet játszott az FSZB Kriminalisztikai Intézete Nyemcov meggyilkolásának kivizsgálásában. A Bellingcat által áttekintett bírósági dokumentumok szerint a gyilkossággal kapcsolatos 55 törvényszéki elemzésből 45 az FSZB Kriminalisztikai Intézetéhez köthető. A Zaur Dadajev elítéléséhez vezető DNS-vizsgálatról készült jelentést az intézet akkori igazgatója, Vlagyimir Bogdanov írta alá.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő hangsúlyozta, hogy az esetnek semmi köze az orosz kormányhoz. “Úgy hangzik, mint egy újabb alaptalan pletyka” – mondta a Bellingcat, a The Insider és a BBC vizsgálatára válaszul.

The post Nyemcovot meggyilkolása előtt hónapokig követték az FSZB ügynökei appeared first on .

Büntetést kaphat Németországban, aki nyilvánosan kiáll az Ukrajna elleni háború mellett az orosz inváziós erők járművein látható fehér színű, nagy “Z” betű feltüntetésével – közölte a szövetségi belügyminisztérium szóvivője.

Marek Wede a berlini kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva kiemelte, hogy “a Z betű természetesen nincs betiltva”, de használata bizonyos esetekben az Ukrajna elleni orosz támadó háború támogatását fejezheti ki, és ez a büntetőtörvénykönyv 140. paragrafusa értelmében tilos.

Ez azért van így, mert “az orosz invázió bűncselekmény”, és aki nyilvánosan kifejezi egy bűncselekmény támogatását, büntethetővé teszi magát – fejtette ki a szóvivő.

Hozzátette: a szövetségi biztonsági szervek figyelik a jelkép használatát, és a kormány üdvözli, hogy több tartomány fellépést ígért az ügyben. Az orosz invázió támogatásának kifejezésére használt nagy, fehér Z betű eddig főleg tüntetéseken bukkant fel, de előfordul rongálásos esetekben is, például amikor Z-alakban hasítják fel teherautók ponyváját – ismertette.

A német büntetőtörvénykönyv 140. paragrafusa alapján a bűncselekmények nyilvános támogatása három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel sújtható.

A napokban több tartomány jelezte, hogy nem tűri el az orosz invázió nyilvános támogatását a fehér színű, nagy Z betű révén. Pénteken Alsó-Szászország és Bajorország kormánya, hétfőn a tartományi rangú főváros, Berlin, valamint Brandenburg tartomány vezetése jelentette be, hogy a jelkép használói büntetőjogi következményekre számíthatnak.

The post Orosz agresszió: büntethető az Ukrajna elleni háború “Z” betű jelölésével történő támogatása Németországban appeared first on .

Népirtásnak minősítette az ukrán parlament csütörtökön Oroszország és hadseregének Ukrajnával szembeni fellépését – közölte az UNIAN ukrán hírügynökség Volodimir Vjatrovics parlamenti képviselőre hivatkozva.

A honatya a Facebookon közzétett bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy a határozatot 363 képviselő szavazta meg a 450 tagú törvényhozásban. A parlament elfogadott egy törvényt is, amelyben Oroszországot “terrorista államnak” minősítette és betiltotta az orosz hadseregben használatos “Z” és “V” betűk jelképként történő használatát.

Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze közben a Kijev megyei Bucsában és Borogyankában járt, ahol felkereste az ukrán hatóságok által feltárt tömegsírokat. Kijevben tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az ott történtek nem álhírek, mint ahogy azt a Kreml próbálja beállítani, mert a saját szemével látta a halott embereket és a lerombolt épületeket.

A tisztségviselő kiemelte: csapatával és az ukrán rendvédelmi szervekkel közösen dolgozik azon, hogy kiderítsék az igazságot és az elkövetőket bíróság elé állítsák.

Anatolij Fedoruk, Bucsa polgármestere csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a településen eddig 403 holttestet találtak, amelyek közül 167 személyazonosságát állapították meg. Elmondta, hogy az egyik templom melletti tömegsírból az orosz katonák által megölt 73 civil áldozat holttestét emelték ki. A tömegsír feltárása még folyamatban van.

Csütörtökön megtekintette a tömegsírt a lengyel és a cseh parlament elnöke. Tomasz Grodzki lengyel szenátusi elnök újságíróknak azt mondta, hogy miután ellátogattak Borogyankába, Bucsába és Irpinybe, megdöbbentek.

Az UNIAN az amerikai Forbes üzleti magazinra hivatkozva azt írta, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokban gyártott MQ-9 Reaper elnevezésű nehézbombázó drónok megvásárlásáról. Szakértők úgy vélik, hogy az MQ-9 drámaian megváltoztathatja a háború menetét, ugyanis a török gyártmányú Bayraktarhoz képest az MQ-9-et repülés közben tartósabbnak és kevésbé sebezhetőnek tartják az orosz tűzzel szemben.

Dmitro Zsivickij, az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzója a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy csütörtökön az orosz erők oroszországi területről lőtték a megye határmenti településeit. Szavai szerint tíz napja ez az első súlyos provokáció a régióban az orosz hadsereg részéről. Kifejtette, hogy 120 milliméter kaliberű aknákat lőttek ki, aminek következtében lakóházak sérültek. Áldozatokról egyelőre nem közölt semmit.

Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság pedig arról adott hírt, hogy az északi Csernyihiv megyében ért orosz rakétacsapás egy kistelepülést, és az egyik lövedékkel eltaláltak egy magánházat.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a BBC-Ukrajina hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy az ukrán vezetés fel volt készülve a háborúra, noha az orosz hadsereg támadását nem február 24-re, hanem február 22-re várta.

The post Orosz agresszió: A kijevi parlament népirtásnak minősítette az orosz háborút appeared first on .