Biztonságpolitika

Kis zöld emberek 2014-ben a Donbasz régióban

A katonai erő felbérlése anyagi ellenszolgáltatás fejében az ókortól része a politikai nézeteltérések rendezésének. Az 1989 és 1999 közötti évtizedben előforduló száztíz lényegesebb fegyveres konfliktus közül összesen hét volt államok közötti konfliktus, az összes többiben államon belüli, nem nemzeti hadseregek csaptak össze egymással.  A katonai magánvállalatok (private military company – PMC) általánosan biztonsági és katonai szolgáltatásokat nyújtanak a reguláris erők feladatainak egy részét átvállalva vagy felvállalva, általában az adott kormányzattal vagy magánvállalattal létrejött szerződés alapján. Leegyszerűsítve egy magánvállalat, amely profitorientált alapon olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyeket korábban a nemzeti hadseregek végeztek. Ellátnak katonai kiképzést, hírszerzést, logisztikát, támadóharcot, illetve a konfliktuszónán belüli biztonsági feladatokat. A PMC-k elterjedéséhez az is hozzájárult, hogy a bipoláris világrend felbomlásával tekintélyes mennyiségű fegyver és emberi erőforrás állt rendelkezésre. Egy határain túl is dominanciára törekvő államnak rendkívül előnyös, hogy érdekei érvényesítéséhez nem vagy nem csak nemzeti haderejét kell használnia.

A Wagner csoport névadója az orosz katonai hírszerző szolgálat (Glavnoje Razvedivatyelnoje Upravlenyije: GRU) egyik szpecnaz alakulatának volt parancsonka, Dmitrij Utkin tábornoknak harctéri neve. A név használata állítólagos antiszemitizmusához és a nácizmus iránti furcsa romantikájához köthető. Utkin 2013-ban „szerelt le”, tartalékos tiszt lett, majd Szíriába utazott, ahol részese volt az egyik legelső orosz PMC kísérletének, a Slavonic Corpsnak. A Wagner csoport és GRU között nem csak Utkin a kapcsolat. A vállalat központja fizikailag konkrétan egy GRU-laktanya közvetlen szomszédságában, azzal azonos telken helyezkedik el Molkino városa mellett, a krasznodari körzetben. [1] A névadó azonban nem tulajdonosa a csoportnak, a háttérben a szálak Jevgenyij Prigozsin kezében futnak össze, akinek 1997-ben megnyitotta a „New Island” névre keresztelt állóhajó étterme Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin törzshelye lett, akit mindig személyesen szolgálta ki, innen kapta becenevét: Putyin séfje. Az étteremhajó közel állt az orosz elnökhöz, több nemzetközi találkozójának volt helyszíne. A sikeres és lojális szolgálat meghozta gyümölcsét. 2010-ben Prigozsin megnyitotta Szentpétervártól nem messze „Concord” nevű élelmiszerüzemét, melynek 53 millió USD költségéből az orosz állami külkereskedelmi bank, a Vnyesekonombank 81%-ot finanszírozott. Hamarosan az állami és önkormányzati megrendelések is sorra érkeztek: iskolák, közintézmények és a hadsereg szerződött le a céggel.

Genezis: Ukrajna

A Wagner PMC 2014-ben a Krím-félsziget orosz annexiója kapcsán jött létre. A félsziget orosz fél számára való stratégiai fontossága évtizedek óta köztudott, geopolitikai értekezések foglalkoztak a kérdéssel. Az Ukrajnától való elszakadás már 1992-ben felmerült, a krími parlament arra szavazott, hogy váljanak függetlenné Ukrajnától, de Kijev nyomására ezt visszavonták. Huntington 1998-as könyvében idézi egy orosz tábornokot, aki előrevetíti az eseményeket, „Ukrajna, vagy inkább Kelet-Ukrajna majd visszajön öt, tíz, tizenöt év múlva. Nyugat-Ukrajna meg menjen a fenébe!” [2] A 2014. márciusában kirobbant ukrán-orosz konfliktus során a híradások kis zöld emberkéknek írták le azokat a fegyvereseket, akik felségjelzés nélkül az ukrán féllel szemben felléptek. A csoport katonáinak többsége az orosz hadsereg veteránja. Nagy részüknek ez egy egyszerű pénzszerző foglalkozás. Egy zsoldos három hónap alatt nagyjából 16 000 USD-t keres, ami majd tízszerese az orosz hadseregben fizetett illetménynek. Egy parancsnok háromszor annyit illetményre jogosult, ha pedig egy katona elesik akció közben, a családja nagyjából 56 000 USD-t kap. 2017. november 2-án az Ukrán Biztonsági Szolgálat közleményt bocsátott ki, amelynek keretében több, mint 150 Wagner-alkalmazott megnevezése mellett titkos lehallgatások jegyzőkönyveit is nyilvánosságra hozták, amelyek bizonyítják a vállalat kapcsolatát az orosz haderővel. A Wagner csoport katonai alkalmazottainak száma a becslések szerint két- és ötezer fő között lehet.

Referenciamunka: Szíria

Oroszország geopolitikájának egyik évszázados vezérelve a jégmentes tengeri kikötők biztosítása. A szír válság kapcsán Oroszország sikerrel használta ki lehetőségét és biztosította a már 1971-óta rendelkezésükre bocsájtott, de 2008-ig nagyrészt kihasználatlan Tartusz város kikötőjét. A 2017-ben kötött szerződés 49 évre biztosítja a használatot az Orosz Federációnak. A sikernek előzménye és ára is van. A beavatkozás során az oroszok mindenképpen el akarták kerülni egy nagy áldozatokkal járó szárazföldi akció esetleges kockázatát, az évtizedes afganisztáni háború keserű emlékei miatt. A Wagner PMC létjogosultságát és részvételét Szíriában sem ismerték el hivatalosan, így biztos adat nem áll rendelkezésre arról, hogy a vállalatnak vajon hány alkalmazottja teljesített szolgálatot a térségben. Egyes becslések szerint az országban tartózkodó kontraktorok száma már a kezdeti időszakban is meghaladta a négyszázat, 2016-ban azonban ezt a számot már ezerötszáz körülire becsülték. Vélelmezhetően sokkal nagyobb számban vettek részt frontvonalbeli harcokban. A csoport szerepvállalására egyértelmű bizonyítékot szolgáltat az Iszlám Állam dzsihadistái által még 2017-ben a világhálóra feltöltött videó. A Deir ez-Zór közeli csatában elfogott két orosz férfit kivégezték. Az orosz Védelmi Minisztérium tagadta, hogy a hadsereg bármelyik tagja is eltűnt volna. A felvételen szereplő katonák hozzátartozói beazonosították őket és nyilatkoztak arról, hogy nem a hadsereg tagjaként, hanem egy vállalat alkalmazottjaként érkeztek Szíriába. A Wagner PMC szíriai szerepvállalását és a munkamegosztást a 2016-os palmürai akció tükrözi plasztikusan: először a Wagner zsoldosai mennek és „rendezik a terepet”, aztán az orosz hadsereg egységei következnek, végül a szír kormányerők és a kamerák jönnek.

 

A Wagner csoport harcosai a szíriai Palmüra romjainál közösségi médiában megosztva.

A Wagner csoport nem kiegészítője, hanem szerves része az orosz érdekek érvényesítésének, eklatáns példa erre a szíriai háború. A Prigozsinhez köthető, szinte átláthatatlan cégháló vállalkozásai a fizikai védelemért cserében nem pusztán anyagi ellenszolgáltatást kapnak, az Evro Polis Ltd. a Szíriában a biztosított olaj és földgáz kitermeléséből részesedik 25%-os arányban. 2016-ig törvényileg tiltott volt orosz állampolgárok számára az egy évnél rövidebb szerződéses katonai szolgálatteljesítés. A módosításokat a Wagner PMC „eredményei” is motiválták. A Wagner gyakorlatilag a GRU proxy hadseregeként működik, olyan feladatok elvégzésére alkalmas, ahol az elsődleges prioritás a veszteségekkel kapcsolatos beszámolók, illetve a művelet egészének titokban tartása. Ukrajna és Szíria után a Wagner PMC szolgálataira a következő országokban tartottak igényt: Líbia, Közép-Afrikai Köztársaság, Szudán, Madagaszkár, Mozambik, Venezuela. 2022. februárjában a híradások szerint ismét Ukrajnában kaptak feladatot…

 

Felhasznált irodalom:

[1] RÁCZ ANDRÁS – JÓJÁRT KRISZTIÁN: A Deir ez-Zór incidens: amerikai légicsapás orosz zsoldosok ellen Szíriában, Nemzet és Biztonság 2018/2. szám, 58. p,  http://www.nemzetesbiztonsag.hu/letoltes.php?letolt=834., letöltés ideje: 2022.02.28.

[2] HUNTINGTON, S.P.: A civilizációk összecsapása és a világrend alakulása, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1998, 274. p

Írta: Boér Zoltán

Kiemelt kép forrása: pexels.com

 

A A Wagner csoport bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Emmanuel Macron szerint a “legrosszabb következik” az Ukrajna ellen a múlt héten elindított orosz háborúban. A francia államfő ezt azután mondta, hogy ismételten beszélt Vlagyimir Putyinnal, aki szerinte “teljesen eltökélt az invázió folytatásában”, miután az a célja, hogy ellenőrzése alá vonja a teljes országot – közölte a francia elnöki hivatal.

Az Élysée-palota tájékoztatása szerint az orosz elnök kezdeményezésére létrejött másfél órás telefonbeszélgetésben Putyin megerősítette francia kollégájának, hogy az orosz hadsereg katonai hadművelete a Moszkva által eltervezettek szerint halad előre, és “súlyosbodni fog”, amennyiben az ukránok nem fogadják el az oroszok feltételeit. “Macron elnök előrejelzése az, hogy a legrosszabb következik, mindarra tekintettel, amit Putyin elnök mondott neki” – jelezte az Élysée-palota.

A háború február 24-i kezdete óta harmadik alkalommal beszélt egymással a francia és az orosz elnök. Ez utóbbi célja az volt, hogy tájékoztassa  Macront “a helyzetről és a szándékairól egy őszinte beszélgetés formájában” – fogalmazott a francia elnöki hivatal. Az ukránokkal szembeni vádakra a francia elnök “azt válaszolta neki, hogy (Putyin) súlyos tévedést követ el az ukrán rendszerrel szemben, amely nem náci”.

“Fabulálsz* és ürügyeket keresel” – mondta Macron az Élysée-palota szerint Putyinnak. A francia elnök azt kérte orosz kollégájától, hogy “ne hazudjon többet”. A beszélgetés alkalmat teremtett a nézeteltérések tisztázására, és arra, hogy kimondjuk az igazságot Putyin elnöknek, de sajnos annak megállapítására is, hogy a végsőkig eltökélt a katonai hadművelet folytatásában – állítja a francia elnöki hivatal.

“Az ukránok bátran küzdenek. Semmi nem végleges, de az erőviszony nagyon eltérő” – szögezte le az elnöki hivatal, kiemelve, hogy Macron pesszimista a telefonbeszélgetést követően. “Szigorítani fogjuk a szankciókat Oroszország ellen” – erősítette meg a francia elnökség, amely szerint a büntetőintézkedések sora “nagyon erős eszköz, ahogy az látható a rubel összeomlásában is”.

Párizs “nagyon jelentősnek” ítélte meg azt is, hogy Kína tartózkodott az ENSZ-ben, amikor az Ukrajnával szembeni erő azonnali beszüntetését követelő határozatról szavaztak. Az Élysée-palota jelezte, hogy érdekli Kína javaslata a közvetítésre az ukrán-orosz konfliktusban, s ennek érdekében Párizs felvette a kapcsolatot a pekingi illetékesekkel.

Az orosz hatóságok által bevezetett médiacenzúra, valamint az Ukrajnával szembeni indokolatlan orosz katonai invázió miatt szerveződött békés, háborúellenes tüntetések elleni fellépés fokozódik Oroszországban – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Borrell nyilatkozatában elmondta, hogy Oroszországban betiltották az Echo és a TV Rain nevű médiaorgánumok működését, valamint lekapcsolták számos más, független médiaszervezet weboldalát. “Ezeket a médiaorgánumokat elhallgattatják, mert felületet biztosítanak az ukrajnai helyzetről sugárzott hamis képet megkérdőjelezőknek. Azt a hamis képet (kérdőjelezik meg), melyet az orosz kormány és az ellenőrzése alatt álló dezinformációs hálózat ábrázol, beleértve az államilag ellenőrzött orosz tv-csatornákat is” – fogalmazott. Szavai szerint “megbízható jelentések szerint” több mint 120 városban, több mint 7600 háborúellenes tüntetőt vettek őrizetbe az ukrajnai háború kezdete óta.

*Fabulál – hazudik, lódít.

The post Orosz agresszió: Macron szerint “a legrosszabb következik” appeared first on .

Nyugati hírszerzési jelentés szerint vezető kínai tisztségviselők február elején azt kérték magas rangú orosz tisztségviselőktől, hogy a pekingi téli olimpiai játékok vége előtt ne támadják meg Ukrajnát – jelentette a The New York Times vezető amerikai kormányzati tisztségviselőkre és egy európai tisztségviselőre hivatkozva.

Az amerikai napilap online cikke szerint a vezető kínai tisztségviselőknek közvetlen ismereteik voltak Oroszország háborús tervéről vagy szándékáról, mielőtt oroszország meg nem támadta Ukrajnát. Putyin február 4-én Pekingben, a téli olimpiai játékok megnyitó ünnepsége előtt találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

A The New York Times kiemelte: Moszkva és Peking akkor ötezer szóból álló nyilatkozatot tett közzé, amelyben a felek kijelentették, hogy az orosz-kínai partneri kapcsolatnak “nincsenek határai”, elítélték a NATO bővítését, és bejelentették, hogy új globális rendet hoznak létre valódi “demokráciával”. A kínai és orosz tisztségviselők közötti információ-cseréről szóló hírszerzési jelentést titkosították. Az egyik nyugati hírszerző szolgálat által megszerzett információt a titkosszolgálat munkatársai hitelesnek tartották.

Az Egyesült Államok és a vele szövetséges kormányok vezető tisztségviselői köröztették e jelentést, miközben azt mérlegelték, mikor támadhatja meg Putyin elnök Ukrajnát. A hírszerző szervezetek azonban különféleképpen értelmezték az információt, és nem világos, hogy milyen széles körben terjesztették azt.

A The New York Times idézte a jelentést ismerő egyik hírszerzési tisztségviselőt, aki szerint a titkosszolgálati beszámolóból nem következett feltétlenül, hogy az Ukrajna megtámadásáról szóló beszélgetés Hszi kínai és Putyin orosz elnök között zajlott le. A jelentést ismerő más hírszerző munkatársak nem kívántak további részleteket elárulni az amerikai lapnak. A jelentésről beszámoló tisztségviselők a nevük elhallgatását kérték az anyag minősített titkosított jellege miatt.

A Hszi és Putyin elnök közötti szoros kapcsolat miatt az elnöki csúcstalálkozó körüli időszakban a vezető kínai tisztségviselők vélhetően tájékoztatták Hszi elnököt bármilyen fontos, a kínai és az orosz hírszerzési szervezetek közötti információcseréről- erősítették meg elemzők az amerikai napilapnak.

Az újság szerdai e-mailes megkeresésére, miszerint kínai tisztségviselők valóban kérték-e orosz tisztségviselőktől, hogy Ukrajna orosz megszállásával várják meg a pekingi téli olimpia végét, Liu Peng-ju, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője azt válaszolta: “ez az állítás minden alapot nélkülöző merő spekuláció, amelynek célja, hogy Kínára hárítsa a felelősséget, és rossz színben tüntesse fel Pekinget”.

A téli olimpiai játékok záróünnepségét február 20-án tartották. Putyin másnap újabb orosz csapatokat vezényelt a felkelők által uralt kelet-ukrajnai területre, majd február 24-én megindította a támadást Ukrajna ellen.

Ukrán iskolahálózatot hoznak létre Csehországban
Csehországban ukrán iskolahálózatot hoznak létre, amelyben ukrán tanítók az anyanyelvükön fogják oktatni a menekültek gyermekeit – közölte a cseh oktatási minisztérium. Az Ukrán Egyosztályosok elnevezésű projektet az oktatási tárca támogatásával a prágai ukrán nagykövetség és néhány civil csoport és alapítvány szervezte. Az első három osztály – egy Prágában, kettő Brünnben – már hétfőn megnyílik, egyelőre mintegy 20-25 tanulóval. Érdeklődésük esetén a menekültek az interneten vehetik nyilvántartásba gyermekeiket. Ez vonatkozik a tanítókra is. A szükséges tankönyveket Nyugat-Ukrajnából biztosították. A tanítókat ezekben az egyosztályosokban ukrán anyanyelvű pszichológusok is segíteni fogják. A cseh kormány azzal számol, hogy a következő hetekben, hónapokban akár félmillió ukrajnai menekült is érkezhet Csehországba.

The post Orosz agresszió: Kína azt kérte Oroszországtól, a pekingi téli olimpia végéig ne támadja meg Ukrajnát appeared first on .

Nyolcra emelkedett a román légierőnél szerda este történt kettős baleset áldozatainak a száma, miután csütörtökre virradó éjszaka megtalálták az elsőként lezuhant MiG-21 Lancer vadászgép pilótájának holttestét is a roncsok között.

Szerda este helyi idő szerint 20 óra után néhány perccel lezuhant a légierő egy járőrszolgálatot teljesítő MiG 21-es vadászgépe a Fekete-tenger partvidékén, Konstanca megyében, 20 óra 44 perckor pedig a keresésére küldött IAR 330-Puma helikopter is lezuhant, és a fedélzetén tartózkodók közül senki sem élte túl a balesetet.

A román védelmi minisztérium (MAPN) szerda éjszaka pontosította, hogy az eredeti közlésben szereplő öt halálos áldozaton kívül további két katona halt meg a helikopter-balesetben, ugyanis az öttagú legénységen kívül a haditengerészet vízi mentésre felkészült két búvára is a vadászgép eltűnt pilótájának keresésére indult, hiszen akkor még abban reménykedtek, hogy a MiG pilótája katapultált.

A MiG-21 esetében a hatóságok műszaki hibára gyanakszanak, a helikopter lezuhanását pedig a jegesedés idézhette elő, miután a pilóta azt jelentette, hogy az időjárási viszonyok kedvezőtlenek, majd parancsot kapott, hogy térjen vissza a támaszpontra. Mindkét típus több mint 40 éve van szolgálatban a román légierőnél. A MAPN közölte, hogy a balesetek okainak kivizsgálásáig repülési tilalmat rendeltek el mindkét típusra.

Vasile Dincu védelmi miniszter az egyik hírtelevíziónak nyilatkozva kizárta azt a lehetőséget, hogy – a szomszédos Ukrajnában zajló háborúval összefüggésben – találat érte volna a román vadászgépet. Leszögezte: a légtér megfigyelése folyamatos, semmi sem marad észrevétlen. Amíg nincs semmi ilyesmire utaló bizonyíték, a MiG 21-es lezuhanását balesetnek tekintik. Dincu megjegyezte: többször megtörtént már, hogy a MiG-ek műszaki problémák miatt lezuhantak. Az utóbbi 25 évben a román légierő több mint húsz MiG-21-ese hajtott végre kényszerleszállást vagy zuhant le.

Mind a vadászgép, mind a mentőhelikopter a Fekete-tenger parti Mihail Kogalniceanu légi támaszpontról szállt fel, ahol a román légierő egységein kívül amerikai, francia, olasz és német harci különítmények állomásoznak. A kettős baleset nyomán a MAPN lemondta a – rossz idő miatt korábban már elhalasztott – csütörtökre tervezett, a német és az olasz légierő parancsnokainak jelenlétében tartandó légi bemutatót, amelyen egy újságírókat szállító C-27 Spartan szállítógépet “célpontnak” kijelölve akarták bemutatni, hogyan zajlik a NATO-gépek légtérvédelmi járőrözése és egy célpont elfogása.

The post Nyolcra emelkedett a román légierőnél történt kettős baleset áldozatainak száma appeared first on .

Szerbia óriási nyomás alatt áll amiatt, hogy egyedüli európai országként nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök szerda este a televízióban is közvetített beszédében.

A szerb elnök nem először beszélt arról, hogy a nyugat-balkáni ország csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, ugyanakkor meg akarja őrizni partneri kapcsolatát hagyományos szövetségesével, Oroszországgal, amelyhez vallási és történelmi kötelékek kapcsolják. Belgrád nemcsak hogy nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, hanem más európai országokkal szemben a repülőjáratokat sem szüntette meg Moszkva és Belgrád között, sőt növelte a járatok számát.

Aleksandar Vucic rámutatott, hogy Szerbia egyetért az ENSZ Közgyűlésével abban, hogy elítélendő Oroszország támadása Ukrajna ellen, ugyanakkor nem tud csatlakozni a szankciókhoz. “Szerbia rendkívül nehéz helyzetben van, és nehéz elmagyarázni, hogyan kötődik egymáshoz a politika és a gazdaság, milyen a politika hatása a gazdaságra, és milyen nyomás alatt áll Szerbia” – hangsúlyozta. Hozzátette: egy hét alatt óriásit változott a világ, és már semmi sem olyan, mint azelőtt, “tektonikus mozgások történtek a világpolitikában néhány nap alatt”.

Leszögezte: Szerbia nem vesz részt fegyverek szállításában, és egyik fél számára sem engedélyezi, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak a háborús térségbe. “Szerbia a térség békéjének megőrzése mellett áll ki” – húzta alá.

A szerb elnök félelmének adott hangot, hogy kizárhatják Oroszországot az ENSZ-ből, és ezzel lehetővé válna, hogy módosítsák az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát, amely Szerbia és Koszovó viszonyáról, illetve Szerbia területi egységéről szól. Oroszország kiáll amellett, hogy Koszovó nem önálló állam – annak ellenére, hogy 2008-ban kikiáltotta függetlenségét -, hanem Szerbia déli tartománya, és Belgrádnak ez a határozott kiállás nagyon fontos, ugyanis nem akar lemondani Koszovóról.

Szerbia 2014-ben, a Krím félsziget elcsatolásakor sem vezetett be szankciókat, ugyanakkor el sem ismerte a Krím elcsatolását, ezzel ugyanis Belgrád koszovói követelései kerültek volna veszélybe.

A koszovói parlament a nemzetközi szervezetekbe történő jelentkezésre szólította fel a kormányt
A NATO-ba, az Európai Unióba, az Európa Tanácsba, valamint más nemzetközi szervezetekbe történő sürgős jelentkezésre szólította fel a koszovói parlament csütörtökön elfogadott határozatában a pristinai kormányt – közölte a Koha Ditore című pristinai napilap az internetes oldalán. A 120 fős parlament 94 tagja támogatta a határozatot, a szerb kisebbségi képviselők kivonultak az ülésről. A NATO-tagországok közül Románia, Spanyolország, Görögország és Szlovákia sem ismerte még el Koszovó függetlenségét, így a katonai blokkhoz történő csatlakozás nehézségekbe ütközhet Pristina számára.

The post Orosz agresszió: Vucic szerint Belgrád óriási nyomás alatt áll, de nem vezet be szankciókat Oroszország ellen appeared first on .

A román szenátus megszavazta azt a jogszabályt, amely arra kötelezi a különböző internetes kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat és tárhely-szolgáltatókat, hogy a hatóságok kérésére tegyék elérhetővé felhasználóik üzeneteit és beszélgetéseit.

A jogszabályt tavaly október elején fogadta el a román kormány, két nappal azelőtt, hogy a parlament megbuktatta a Florin Citu volt miniszterelnök kormányát.

Tavaly decemberben gyorsított eljárásban a képviselőház is megszavazta a jogszabályt, most pedig ügydöntő házként a szenátus is, így már csak az államelnöknek kell aláírnia ahhoz, hogy hatályba lépjen. A szerdai szavazáson 77 szenátor támogatta, 15-en ellene voksoltak 26 tartózkodás mellett.

A kormány azzal indokolta a jogszabály elfogadását, hogy az gyakorlatba ülteti az Európai Parlament és a Tanács 2018/1972. irányelvét az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról. A román média szerint ennek a jogszabálynak az elfogadása az egyik feltétele volt annak, hogy Romániában is kiépítsék az 5G hálózatot.

Az ActiveWatch elnevezésű civil szervezet másik tíz civil szervezettel együtt azt állította, hogy a román szenátus kihasználta az orosz-ukrán fegyveres konfliktust és az alapos vita elutasításával elfogadta a jogszabályt, amely megköveteli az internetes kommunikációs szolgáltatóktól és tárhely-szolgáltatóktól, hogy saját lehallgatási rendszert hozzanak létre, és tegyék azt hozzáférhetővé a Román Hírszerző Szolgálat számára vagy más román hatóságnak bűnügyi eljárásokban. A civil szervezetek attól tartanak, hogy ez a jogszabály visszaéléseket tesz lehetővé.

The post A román szenátus megszavazta a lehallgatások kiterjesztését lehetővé tevő törvényt appeared first on .

Újabb fegyverszállítmányt kaphat Németországtól az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereg – jelentették német hírportálok.

A szállítmány 2700 Strela típusú, vállról indítható szovjet légvédelmi rakétából áll. A leginkább helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK hadseregének készletéből származnak. A szövetségi gazdasági minisztérium már hozzá is járult kivitelükhöz.

A kormány az Ukrajna elleni orosz invázió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

Az első szállítmány ezer páncéltörő fegyverből és ötszáz Stinger légvédelmi rakétából áll. Christine Lambrecht védelmi miniszter egy hétfőn – február 28-án – reggel tett nyilatkozatában azt mondta, hogy a támogatás megérkezése Ukrajnába “nem napok, hanem órák kérdése”.

A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400 német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

A berlini vezetés az invázió első napjaiban azt is elhatározta, hogy felállítanak egy százmilliárd eurós (38 000 milliárd forint) pénzügyi alapot az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagyarányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan kétszázalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

Nem tartják meg a “szolnoki csatát”, az ország egyik legnagyobb létszámú hadijátékát március 5-én – jelentette be Szolnok polgármestere. Szalay Ferenc a döntést azzal indokolta, hogy ebben a helyzetben, amikor Szolnoktól pár száz kilométerre az emberek élete a tét, amikor menekültek tízezrei lépik át naponta a magyar határt, nem tarthatnak meg egy hadijátékot, amely bár “szelíd formában”, de mégis a harcról szól. Hozzátette, bíznak abban, hogy egy év múlva már méltó módon emlékezhetnek meg az 1849-es szabadságharc egyik kulcsfontosságú ütközetéről. “Most a béke és a fegyvermentesség mellett döntöttünk!”- fogalmazott.

The post Orosz agresszió: újabb német fegyverszállítmányt kaphat Ukrajna appeared first on .

A NATO és Európai Unió bebizonyította egységét és eltökéltségét, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig nem számolt ezzel, amikor elkezdte valóra váltani nagyhatalmi fantáziáit – jelentette ki Christine Lambrecht német védelmi miniszter szerdán a kelet-romániai Kogalniceanu légi támaszponton, ahol román kollégája, Vasile Dincu társaságában felkereste a NATO-parancsnokság alatt szolgáló német katonákat.

“Putyin brutálisan megtámadta Ukrajnát, elfogadva, hogy a háború miatt lesznek szenvedő, erőszaknak kitett, menekülő, otthonaikat elhagyni kényszerülő emberek” – idézte a német minisztert az Agerpres hírügynökség. Lambrecht elismeréssel beszélt a szabadságért, a békéért, a demokráciáért harcoló ukránokról és azt mondta: konkrét intézkedésekkel kell a NATO-n belüli együttműködésről tanúságot tenni, ezért kereste fel a Romániában állomásozó német katonákat.

A román védelmi miniszter az észak-atlanti szövetség lényegének nevezte azt, hogy Németország hozzájárul Románia védelméhez és a NATO keleti szárnyának megerősítéséhez, amikor a Oroszország barbár támadása az egész európai biztonságot veszélyezteti. Dincu leszögezte: Románia teljes mértékben egyetért azzal az – Olaf Scholz német kancellár által megfogalmazott – elvvel, hogy az “az erő alkalmazását nem lehet politikai eszközként elfogadni”. Szerinte csak a párbeszédhez és diplomáciához történő visszatérés, a nemzetközi jog és a szuverén nemzetek területi integritásának tiszteletben tartása hozhat megoldást a válságra.

Németország jelenleg hat Eurofighter Typhoon vadászgéppel és az ezeket kiszolgáló 75 katonával vesz részt a román légtérvédelmi járőrszolgálatban. A román védelmi minisztérium keddi közlése szerint Olaszország is újabb négy Typnoont vezényelt át a Kogalniceanu támaszpontra, így már nyolc harci géppel vesz részt a közös járőrszolgálatban.

Közben folyamatosan érkezik a szárazföldi csapaterősítés is Romániába, ahol a NATO egy új, francia parancsnokság alatt működő állandó harccsoport létrehozásával erősíti a keleti szárny védelmét. A hivatalos bejelentések szerint ebben ötszáz francia és háromszáz belga katona vesz részt. A Digi24 hírtelevízió úgy értesült, hogy Portugália 174 katonát küld Romániába.

Közben megérkezett az első két ukrán sebesült a galaci katonai kórházba, miután a bukaresti kormány vasárnap egészségügyi ellátást ajánlott fel az ukrajnai háború sebesültjei számára. A Mediafax hírügynökség szerint egy negyvenéves nőről és egy húszéves férfiről van szó, mindkettőjüket lőtt sebbel ápolják, megoperálták őket, állapotuk stabil. A sebesülteket a galaci közúti határátkelőnél vette át a román rohammentő-szolgálat.

A román folyamhajózási hatóság szerdán elővigyázatosságból kitiltotta a polgári hajózást a Duna-delta Ukrajnával határos Kilija-ágán, miután előző nap bombatalálat érte a román határtól alig 15 kilométernyire lévő, ukrajnai Ismail katonai bázisát.

Lezuhant szerda este a román légierő egy MiG-21 Lancer típusú vadászgépe a Fekete-tenger partvidékén, Konstanca megyében, nem sokkal később pedig a keresésére küldött IAR 330 Puma helikopter is lezuhant, és a fedélzetén lévő öt katona meghalt. A román védelmi minisztérium (MAPN) közlése szerint a Mihail Kogalniceanu légi támaszpontról helyi idő szerint 19 óra 50 perckor felszállt vadászrepülőgép nem sokkal 20 óra után tűnt el a radarról, és feltételezhetően lezuhant. A bázisról a román légierő IAR 330 Puma helikoptere indult az esetlegesen katapultált pilóta keresésére, fedélzetén öt katonával. A helikopter 20 óra 44 perckor tűnt el a radar képernyőjéről miután a pilóta azt jelentette, hogy az időjárási viszonyok kedvezőtlenek, és parancsot kapott, hogy térjen vissza a támaszpontra. Constantin Spinu, a MAPN szóvivője később közölte: megtalálták a lezuhant helikopter roncsait 11 kilométernyire a Kogalniceanu támaszponttól. A szóvivő megerősítette, hogy a fedélzeten lévő katonák egyike sem élte túl a balesetet. A vadászrepülő roncsainak és pilótájának felkutatására földi keresőegységek indultak.

Scholz: a nemzetközi szankciók működnek
Az Ukrajna lerohanásáért Oroszországot sújtó szankciók működnek, s a jelenlegi helyzetben nem lesz külső katonai beavatkozás – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár jeruzsálemi látogatásán szerdán, Naftali Bennett izraeli kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján. “A szankciók hatásosak, s erőfeszítések folynak a háború befejezésére” – mondta a német kormányfő az ukrajnai háborúról Jeruzsálemben az újságíróknak.

Bennett: Izrael Ukrajna népe mellett áll
“Izrael Ukrajna népe mellett áll, rengeteg humanitárius felszerelést küldtünk”- hangsúlyozta az izraeli kormányfő. Kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy Izrael miért nem támogatja az Oroszország elleni szankciókat: “Precíz és felelősségteljes politikánk van, melynek célja az ukrán nép megsegítése. Mindent megteszünk, amit csak tudunk” – felelte a sajtó szerint Oroszország szíriai katonai jelenléte miatt óvatosan fogalmazó miniszterelnök. “Szörnyűek az ukrajnai hírek. Tele vagyunk aggodalommal a konfliktus alakulása miatt, s mindent el kell követni a helyzet megváltoztatásáért” – mondta Scholz. “Már most is látjuk a menekültek számát, sokan érkeznek Európába, és ez még növekedni fog. Erőfeszítéseket teszünk a háború befejezésére, béketárgyalások folytatására. A harcok minden egyes napja rombolja az infrastruktúrát, kioltja civilek és katonák életét mindkét oldalon, és ezt meg kell akadályozni”- tette hozzá.

The post Orosz agresszió: Putyint meglepte a NATO és az EU egysége appeared first on .

Várni fogja az ukrán felet az orosz küldöttség a tárgyalások helyszínén – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov nem nevezte meg, hogy hol lesz a tárgyalások második fordulója.

A TASZSZ orosz hírügynökség értesülése szerint a tárgyalások helyszíne Fehéroroszországban, a Breszt közelében található Belavezsszkaja Puscsa nemzeti parkban lesz, ahol 1991. december 8-án Borisz Jelcin orosz, Leonyid Kravcsuk ukrán és Sztanyiszlav Suskevics, a fehérorosz törvényhozás elnöke aláírta a Szovjetunió feloszlatásáról szóló szerződést.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy nem lehet kizárni az Oroszország és a NATO közötti incidensek lehetőségét, amelyek a feszültség eszkalációjához vezethetnek. Mint mondta, Moszkva “rendkívüli nyugtalanítónak” tartja az Ukrajnába irányuló európai fegyverszállításokat. Ugyanakkor a józanság jeleként értékelte azokat a NATO részéről elhangzott nyilatkozatokat, amelyek szerint a szövetség nem tervezi vagy szándékai között nem szerepel az eszkaláció.

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űrvállalat vezérigazgatója a Rosszija 24 tévécsatornán arra figyelmeztetett, hogy casus bellit jelenthetnek az orosz műholdhálózat elleni hackertámadások. Korábban az Anonymous csoport közölte, hogy feltörte a Roszkoszmosz rendszereit. Rogozin elismerte, hogy kibertámadás érte a vállalat polgári részének számítógépeit, amelyeknek nincs közük a műholdirányításhoz. Állítása szerint a támadást idejében észlelték, és automatikusan hárították. A tisztségviselő bejelentette: elmarad a OneWeb cég következő műholdcsoportjának szombatra tervezett felbocsátása, ha Moszkva nem kap arra vonatkozó garanciákat, hogy az eszközöket nem fogják katonai célokra felhasználni. Mint mondta, ehhez az is kell, hogy a brit kormány kilépjen a cég részvényesei közül. “Ha ez nem történik meg, semmilyen garanciát nem fogunk elfogadni” – mondta.

Andrej Kelin londoni orosz nagykövet a Rosszija 24-en nehezményezte, hogy a brit parlamentben elhangzott olyan kezdeményezés, hogy toloncolják ki az Egyesült Királyságban élő állampolgárokat. A misszióvezető oroszok hátrányos megkülönböztetésére panaszkodott, és az Oroszország ellen bevezetett brit szankciók miatt nem zárta ki a diplomáciai kapcsolatok megszakításának lehetőségét Moszkva és London között.

Aleszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vezetője közölte, hogy az általa irányított hatóság büntetőjogi eszközökkel fog fellépni az ukrajnai “különleges hadművelettel” kapcsolatban terjesztett hamis híresztelésekkel szemben. A parlament alsóházába törvénytervezetet nyújtottak be, amelynek értelmében a hadsereg tevékenységéről terjesztett álhírekért 15 évig terjedő szabadságvesztést lehet majd kiszabni.

Andrej Turcsak, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország főtanácsának titkára a főtanács ülésén kijelentette, hogy a Donyec-medence szakadár köztársaságaiból több mint 132 ezer menekültet evakuáltak Oroszországba. Az orosz média helyszíni jelentései szerint az ukrán hadsereg a Moszkva által függetlennek elismert szakadár régiókban lakónegyedeket és közműveket vett tűz alá, aminek halálos áldozatai vannak, és aminek következtében 195 ezren maradtak víz nélkül.

A donyecki milícia közölte, hogy körbezárta Mariupol várost, ahonnan az “ukrán nacionalisták” nem engedik eltávozni a polgári lakosságot.
Peszkov egyébként felajánlotta a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt emlékmúzeum munkatársainak, akik bírálták az Ukrajnával szembeni orosz szóhasználatot, hogy keressék fel a donyecki és a luhanszki “népköztársaságot”, és ott vizsgálják meg a tömegsírokat. A Jad Vasem korábban sajnálkozását fejezte ki az ukrajnai események miatt, és kritikával illette az orosz hatóságokat, amelyek párhozamot vontak a nácik és az ukrán nacionalisták tettei között. Peszkov úgy vélekedett, hogy az izraeli emlékmúzeum munkatársai “egyszerűen nem tudják, hogy miről beszélnek”.

A TASZSZ hírügynökség közölte, hogy a moszkvai ukrán nagykövetségről szerdán levonták a zászlót és levették a táblát. Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az Ukrajna-24 állami televízióban nyilatkozva azt mondta, hogy szerda este tartják az ukrán-orosz tárgyalások második fordulóját. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna kitart álláspontja mellett.

A Rotterdami Filharmonikusok is megszakítják a kapcsolatot a Kreml-párti orosz karmesterrel
A Rotterdami Filharmonikusok is megszakítják a munkakapcsolatot Valerij Gergijev orosz sztárkarmesterrel, mivel a művész nem hajlandó elítélni az ukrajnai inváziót – írta a Dutchnews holland hírportál szerdán. A zenekar azt követően jelentette be a döntést, hogy a Müncheni Filharmonikusok kedden közölték: megválnak a 2015 óta vezető karmesteri pozíciót betöltő Gergijevtől. Az igazgatóság úgy döntött, hogy azonnali hatállyal befejezi az együttműködést a karmesterrel, miután Gergijev felszólításuk ellenére sem határolódott el az orosz elnöktől – áll a Rotterdami Filharmonikusok honlapján közzétett közleményben. Mint írták, kedd este beszélgetést folytattak a karmesterrel, és úgy látták, Gergijev álláspontja az orosz invázióval kapcsolatban “áthidalhatatlan szakadékot” jelent további közös munkájuk terén. A zenei társulat művészeti szempontból fájdalmasnak nevezte a döntést, de hangsúlyozta, “ez volt az egyetlen megoldás”. A közlemény arról is tájékoztatott, hogy megszüntetik a Gergijevről elnevezett klasszikus zenei fesztivált, amelyet 1996 óta évente megrendeztek Rotterdamban. A karmester 1988 óta működött együtt a zenekarral. Németország és Hollandia mellett a nyugati világban másutt is szakítottak Gergijevvel, lemondták hangversenyeit a többi között amerikai, brit, holland és osztrák előadóhelyek, operaházak, koncerttermek. A milánói Scala operaház is felszólította a moszkvai rendszer nyilvános elítélésére, ennek a művész nem tett eleget.

The post Orosz agresszió: az orosz küldöttség kész folytatni a tárgyalásokat appeared first on .

A Magas-Tátra más magashegységhez hasonlóan nagyon sok turistát, hegymászót vonz, akik aztán néha bajba kerülnek a turistautakon és a sziklafalakon. A gyors mentés csak egyféleképpen érkezhet: a levegőből. Egy húsz évvel ezelőtti nyáron ellátogattam a poprádi nemzetközi repülőtéren készenlétben álló légimentőkhöz.

A Magas-Tátra terepviszonyai között gyalogos mentéssel csak hosszú órák eltelte után lehet a sérültet kórházba juttatni. A hegymászók által látogatott sziklafalakon pedig még bonyolultabb és hosszadalmasabb a mentés. A nehézségek elkerülhetetlenné tették a légimentés megszervezését, amire csaknem hat évtizeddel ezelőtt került sor. Az első helikopteres mentést 1964. szeptember 24-én hajtották végre egy Mi-4-essel. Sajnos ez a forgószárnyas 1969 májusában lezuhant, pótlására egy Mi-8-ast állítottak szolgálatba, amely tíz évvel később, 1979. június 25-én szenvedett katasztrófát. A következő típus a Mi-2-es volt, amelyet 1990-ig használtak. 1990 decemberétől alkalmazták a magashegyi körülmények között máshol is bevált francia SA 316B Alouette III-as egy példányát. Ezt a helikoptert sem kísérte szerencse, mert 1997 májusában balesetet szenvedett, de szerencsére emberéletet nem követelt az esemény.

Mi-2-es a hangár sarkába állítva

Ecureuil a mobil helipadon, felszállásra készen. Lajstromjelét a cég főmérnökéről, Oto Chudyról kapta

A légimentő szolgálatot 2002-es látogatásomkor egy magáncég, az Air Transport Europe (ATE) tartotta fenn, amely hat helikopterrel működött. A gépek Szlovákia területén szétszórva települtek, egy pedig, az OM-OTO lajstromjelű, két hajtóműves, magashegyi viszonyokat is jól tűrő AS355 Ecureuil a Magas-Tátra lábánál, a tengerszint felett 730 méteren lévő Poprad-Tatry nemzetközi repülőtéren állt mentésre készen. Felelősségi körzete nem csak a Magas-, hanem az Alacsony-Tátrára valamint a sziklás, erdős, szakadékos tereppel, katlanokkal szabdalt, Szlovák Paradicsom néven ismert területre is kiterjedt. Az Ecureuil riasztáskor egy pilótával, egy orvossal és egy ápolóval, három percen belül indulhatott és egy fekvő sérültet vehetett a fedélzetre. A Magas-Tátra legmagasabb pontja, a 2655 méter magas Gerlachfalvi-csúcs. Ezen a magasságon az egyik hajtómű meghibásodása esetén, egyetlen hajtóművel két és fél percig volt képes függeni a 355-ös. Ha ez alatt nem sikerült befejezni a mentést, a feladatot meg kellett szakítani.

A nyugati helikoptereket a jobb ülésből vezeti a pilóta, a műszerfal is eszerint van a elhelyezve

Az AS355-ös fej feletti panelje és a hajózók sisakjai

A helikopterbe a nagy magasság és a 2250 kilogrammos felszálló tömeg miatt egyórányi repülésre elegendő üzemanyagot tankoltak. A fülkében hosszában helyezték el a hordágyat, mellette a mentőfelszerelést tartalmazó két zsákot. Az egyik zsák az újraélesztéshez, a másik a sérült ellátásához szükséges készleteket tartalmazta. Külön berendezés figyelte a súlyosan sérült, újraélesztett ember életfunkcióit. A fülke falára szerelt tasakokban kisebb eszközöket, kötszereket helyeztek el. A felszerelés többi része - a külső függesztés drótkötelei és a vákuumágy - a fülkén kívül, a csomagterekben volt. Ezekhez csak kívülről lehetett hozzáférni, ezért, ha szükség volt rájuk, a pilótának mindenképpen leszállásra alkalmas helyet kellett találnia. Gyakran csak arra volt mód, hogy a leszállótalpat egy sziklára támasztva az egyébként hegymászó gyakorlattal rendelkező orvos és ápoló kiszálljon a helikopterből, majd a sérült megvizsgálása után  döntsenek az elszállítás módjáról. A leggyakoribb mentési eljárás az volt, amikor a sérültet a hordággyal, külső függesztéssel az első biztonságos terepig szállították, letették, majd ott tették be a helikopterbe. A gép hasán lévő függesztő szerkezethez két horog tartozik. Biztonsági okokból két, szükség esetén legfeljebb három főt emeltek egyszerre. Egy átlagos mentési forduló ötven perces volt.

A könnyű hordágy és a mentőfelszerelés elhelyezése a fülkében

A mentőhelikopter egy gurítható helipadon állt készenlétben, azon lehetett a hangárból kigurítani és oda visszajuttatni. A földi áramforrással is felszerelt helipad megkönnyítette és leegyszerűsítette a gép földi mozgatását, amely egyébként csak a leszállótalpakra szerelhető kerekekkel volt lehetséges. A kedvező tapasztalatok ellenére az ATE vezetése egy új típus, az Agusta 109K-2 beszerzése mellett döntött. A döntést egy bemutató előzte meg, a gépet forgalmazó cég a Magas-Tátrában mutatta be az Agusta 109-es képességeit.

A képeslap csörlés közben ábrázolja a bemutatót tartó svájci légimentő cég Agusta 109K-2-esét. Fotó: Rega

Egy rövid ideig a Mi-2-es hegyes orrú, amerikai hajtóművekkel újragondolt, Kania nevű változatát is használta az ATE. Oto Chudy főmérnök ezzel, a hátoldalán gyöngybetűkkel írt képeslappal köszönte meg, hogy meglátogattam őket. Fotó: Oto Chudy

Baleset esetén a segélykérő hívás a társaság diszpécser központjába futott be, onnan riasztották az egyhetes váltásban készenlétet adó helikopterszemélyzetet. Az akkoriban elterjedő mobiltelefonok meggyorsították a segélykérést, pár évvel korábban még valakinek el kellett jutnia egy vonalas telefonig, ahonnan aztán segítséget kérhetett. A leggyakoribb esetek a rosszullétek, törések, zúzódások voltak és legtöbbször a hegymászók sérültek meg. Látogatásom előtt nem sokkal egy lezuhanó, nagyjából háromszáz kilogrammos szikladarab okozott súlyos sérülést egy fiatal hegymászónak. A sziklafalról hordágyra fektetve, külső függesztéssel emelték le a sérültet, majd a már említett módon, a legközelebbi leszállásra alkalmas helyen tették be a helikopterbe. Miután kórházba juttatták, tankolás után visszatértek a sziklafalon lógó társaiért, akiket egyenként emeltek le és szállítottak biztos helyre.

A további felszerelést a fülke mögötti csomagterekben helyezték el

Lavinabalesetek esetére összeállítottak egy, a helikopter fedélzetén a helyszínre szállítható készletet, amely a hó alatt rekedt emberek kereséséhez műszereket, a kiásásukhoz lapátokat tartalmazott. Egyszer a lavinatúlélő kiképzésen lévő pilóták és oktatójuk is szemtanúi voltak, amikor három síelő elindított egy lavinát. Az oktató azonnal a helyszínre kért egy helikoptert, amely magával hozta a készletet, de még ez a gyors segítség is csak két síelő életét tudta megmenteni.

Kéthorgos emelőszerkezet a helikopter törzse alatt

Az AS355-ös földi mozgatásához felszerelhető kerekek

A légimentés költségét a megmentett biztosítása fedezte, a helikopter légióra díja mentési feladatnál akkoriban félmillió forintnak megfelelő összeg volt. Sok megmentettnek nem volt biztosítása, így a cégnek komoly kintlévőségei voltak, de akadt olyan fiatal is, aki maga rendezte a számlát, csak hogy a szülei meg ne tudják: baleset érte. A pilóták szerencsére nem csak a bajba jutott emberekről tudtak mesélni. Sokkal kellemesebb feladat volt számukra, amikor amerikai filmesek helyszínt kerestek a Behind enemy lines című (nálunk Ellenséges terület címmel bemutatott) háborús mozihoz. A hegyek légi bejárásának emlékét közös fotó őrzi.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az ukrajnai háború kezdete óta már 453 ezren érkeztek Ukrajnából Lengyelországba, kedden 98 ezren lépték át a határt – közölte a lengyel határőrség. Délután Bartosz Grodecki belügyminiszter-helyettes tudatta: az Ukrajnából érkezettek száma “gyakorlatilag megközelítette” az 500 ezret.

Grodecki a Medyka lengyel-ukrán határátkelőn rendezett sajtóértekezleten ismertette az újabb adatokat.

A határátkelőre Grodeckivel együtt látogató Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja a közös sajtóértekezleten közölte: az Európai Bizottság pénzügyi támogatást fog nyújtani az ukrajnai menekülteknek, illetve azoknak a tagállamoknak, ahova a legnagyobb számban érkeznek. A támogatás az egyik fő témája lesz az uniós igazságügyi és belügyminiszterek következő tanácskozásának – jelentette be Johansson.

A sajtóértekezleten szintén felszólaló Janez Lenarcic válságkezelésért felelős EU-biztos az Európai Unió szolidaritását fejezte ki Ukrajnával, valamint a menekülteket befogadó országokkal.

Pawel Szefernaker belügyminiszter-helyettes a Radio Zet lengyel kereskedelmi rádiónak adott interjúban elmondta: a keddi adatok kétezer fővel alacsonyabbak voltak, mint az előző napiak. Közölte azt is, hogy a határ ukrán oldalán leegyszerűsítették az ellenőrzési eljárást, és rövidebb a várakozási idő. Arra a kérdésre, hogy Lengyelország hány ukrajnai menekültet fogadhat be, Szefernaker úgy válaszolt: “meg kell tenni mindent, hogy ellássuk a nálunk menedéket kereső összes embert”.

A lengyel katolikus Caritas igazgatója, Marcin Izycki atya keddi bejelentése szerint kétezer gyermek érkezik Lengyelországba az ukrajnai gyermekotthonokból, első csoportjukat szerdán várják. A gyermekeket a Caritas központjaiban és a női szerzetesrendeknél szállásolják el. A lengyelországi SOS-Gyermekfalu képviselője közölte a PAP hírügynökséggel, hogy megérkezett Lengyelországba a szervezet kimenekítési programja keretében az első, negyven gyermekből és öt nevelőszülőből álló csoport, és úton van egy hasonló létszámú további csoport is.

Folyamatosan érkeznek kedd óta az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) budapesti ügyfélszolgálataira az orosz-ukrán konfliktus elől menekülők, többségében harmadik országbeli állampolgárok. Az OIF közleményében azt írta: a határ menti gyűjtőpontok mellett a budapesti ügyfélszolgálatok is forgalmasak, ezeken két nap alatt csaknem ezer ügyfél jelent meg. A főigazgatóság az orosz-ukrán konfliktus kezdetétől szerda délig 416 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált.

A kormány a Magyarországra érkező ukrajnai menekültek egészségügyi és kórházi ellátását is biztosítja – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház tagkórházainak munkatársai a határátlépő helyek közelében kialakított regisztrációs pontokon szükség szerint a menekültek egészségügyi ellátását és koronavírus-tesztelését is elvégzik. Egészségügyi csapatokat állítottak fel Vásárosnaményban, Fehérgyarmaton és Tarpán, amelyek 24 órás szolgálatot teljesítenek és segítik a regisztrációs pontok munkáját. Az egészségügyi pontok számát szükség szerint bővítik – tették hozzá.

The post Orosz agresszió: közel félmillió menekült érkezett eddig Ukrajnából Lengyelországba appeared first on .

Mivel Fehéroroszország szerepet vállal az Ukrajna elleni orosz agresszióban, az Európai Unió Tanácsa a fehérorosz katonaság 22 magas rangú tagja ellen büntetőintézkedéseket vetett be, és célzott kereskedelmi korlátozásokat vezet be Minszkkel szemben – közölte az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács.

A döntés indoklása szerint az unió azokat a fehérorosz tábornokokat ás főtiszteket szankcionálta, akik támogatják vagy részt vesznek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető orosz fellépésben, illetve hozzájárultak a döntéshozatali és stratégiai tervezési folyamatokhoz.

Hangsúlyozták: Fehéroroszország támogatja az Ukrajna elleni orosz katonai agressziót. Lehetővé teszi Oroszország számára, hogy ballisztikus rakétákat lőjön ki a fehérorosz területről, engedi az orosz katonaság és a nehézfegyverek, tankok és katonai járművek szállítását és áthaladását az országon. Engedélyt ad az orosz katonai repülőgépek számára, hogy átrepüljenek a fehérorosz légtér felett Ukrajnába, illetve tankolási lehetőséget biztosít az orosz katonai járművek számára, és lehetővé teszi, hogy orosz fegyvereket és katonai felszereléseket tároljanak az országban.

Az Ukrajnával kapcsolatos korlátozó intézkedések jelenleg 702 fehérorosz személyre és 53 szervezetre vonatkoznak, ellenük vagyoni eszközök befagyasztását rendelik el, valamint megtiltják a pénzeszközöknek a jegyzékbe vettek rendelkezésére bocsátását. A jegyzékbe vett emberekre uniós beutazási és átutazási tilalom is vonatkozik.

A Tanács most kereskedelmi korlátozásokat is bevezetett Fehéroroszországgal szemben. A határozat megtiltja az EU és Fehéroroszország között egyebek mellett a dohánytermékek, a tüzelőanyagok, a gáz halmazállapotú szénhidrogén-termékek, a hamuzsír, a fatermékek, a cementalapú termékek, a vas- és acéltermékek, valamint a gumi előállítására vagy gyártására használt áruk kereskedelmét. Az EU korlátozásokat vezetett be a kettős felhasználású, azaz a katonai és civil felhasználású áruk és technológiák kereskedelmére is, mert ezek – mint írták – hozzájárulhatnak Fehéroroszország katonai, technológiai, védelmi és biztonsági fejlődéséhez.

Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajnával szembeni indokolatlan katonai agresszióját, és követeli, hogy haladéktalanul hagyjon fel a katonai akcióival, feltétel nélkül vonja vissza erőit és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét a nemzetközileg elismert határain belül – ismételte meg az uniós döntéshozó szerv a közleményben.

Putyin  február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

Luxemburg külügyminisztere szerint Putyin “kiiktatása” lehet az egyetlen kiút a háborúból
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerdán egy interjúban kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök “fizikai kiiktatása” lehet az egyetlen módja az ukrajnai háború befejezésének. Asselborn azt mondta: “Ha az orosz nép tisztában lenne azzal, hogy Putyin milyen pusztítást végez, mennyi félelemért és mennyi halálos áldozatért felelős, akkor véleményem szerint a Kreml megbukna…. Ezt csak kívánni lehet, és azt is, hogy Putyint megsemmisítsék” – idézte a külügyminiszter szavait a Luxemburg Times. Asselborn azt is kijelentette: “nem tudja elképzelni”, hogy a felek között zajló jelenlegi béketárgyalások eredményre vezethetnek. A tárgyalások első fordulóját hétfőn tartották, míg a második fordulóra a hírek szerint szerda este kerül sor.

The post Orosz agresszió: az EU fehérorosz tábornokokat szankcionált, és a kereskedelmet korlátozó intézkedéseket vezetett be appeared first on .

Vlagyimir Putyin hat nappal ezelőtt a szabad világ alapjait próbálta megingatni, de “csúnyán elszámolta magát”, ugyanis olyan falba ütközött, amelyre nem számított, találkozott az ukrán néppel – jelentette ki Joe Biden a kongresszus két háza előtt, helyi idő szerint kedd este az Unió állapotáról elmondott évértékelő beszédében.

“Putyin háborúja előre megfontolt és indokolatlan volt. Elutasította a diplomáciai erőfeszítéseket. Úgy gondolta, hogy a Nyugat és a NATO nem fog válaszolni és úgy gondolta, hogy megoszthat minket. De tévedett, mert készen álltunk.” – mondta az elnök. Biden bejelentette, hogy – követve Kanada és az Európai Unió országainak példáját – kitiltják az orosz légitársaságok gépeit az Egyesült Államok légteréből. “Szövetségeseinkkel együtt lezárjuk az amerikai légteret minden orosz járat előtt, folytatva Oroszország elszigetelését és további nehézségeket okozva ezzel gazdaságuknak” – mondta az elnök.

Az Unió állapotáról szóló beszéd hagyományosan az amerikai politika egyik méltóságteljes eseménye. Az elnök ilyenkor a kongresszus két háza előtt számol be a választott politikusoknak és a nemzetnek az ország helyzetéről és várható politikája főbb elemeiről. Az Egyesült Államok alkotmánya kimondja, hogy az elnök “időről időre tájékoztatást ad a kongresszusnak az Unió állapotáról, és figyelmükbe ajánlja azokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek és célszerűnek ítél”.

Biden kijelentette, hogy az Egyesült Államok “utánaered” a Putyint támogató orosz oligarcháknak. “Ma este azt mondom az orosz oligarcháknak és a korrupt vezetőknek, akik dollármilliárdokat építettek fel ebből az erőszakos rezsimből, hogy ne tovább” – fogalmazott. Az elnök elmondta, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium egy külön munkacsoportja fogja vizsgálni “az orosz oligarchák bűneit”. “Együttműködünk az európai szövetségeseinkkel, hogy megtaláljuk és lefoglaljuk jachtjaikat, luxuslakásaikat, magánrepülőgépeiket” – tette hozzá Biden.

Az elnök szerint az Egyesült Államok egységes maradt és összefogott a többi szabadságszerető nemzettel. Biden arról is beszélt, hogy a “szabad világ felelősségre vonja Oroszországot” a tetteiért. Az elnök a háború miatt aggódó amerikaiak megnyugtatására azt mondta: “Tudom, hogy az eseményekről szóló hírek riasztónak tűnhetnek minden amerikai számára, de szeretném, ha tudnák, hogy rendben leszünk.”

Biden megismételte, hogy az Egyesült Államok nem telepít csapatokat Ukrajnába. “Hadd tegyem világossá: erőink nem vesznek részt, és nem is fognak részt venni az orosz erőkkel folytatott ukrajnai konfliktusban.” – mondta Biden, hozzátéve, hogy azért telepítettek amerikai csapatokat Európába, hogy megvédjék a NATO-szövetségeseiket, “ha Putyin úgy döntene, hogy továbbmegy nyugat felé.”

Biden beszélt a kétpárti – tavaly elfogadott, 1200 milliárd dolláros – infrastrukturális törvényjavaslatról is, és megköszönte a támogatást a demokratáknak és a republikánusoknak is. Biden szerint a törvény elfogadásával “Amerika újjáépítésébe fektettek be.”

Az elnök kijelentette, hogy az infláció ellen nem az amerikaiak bérének leszorításával, hanem a gyártási költségek csökkentésével akar küzdeni. Ez – mint mondta – “nagyobb termeléshez, több munkahelyhez” vezet majd és így az Egyesült Államoknak nem kell külföldi ellátási láncokra hagyatkoznia.

Biden arról is beszélt, hogy az ország a koronavírus elleni küzdelem “új pillanatához” érkezett, amikor a vírus “már nem irányítja az életünket”. Az elnök felhívta a figyelmet, hogy a Covid-19 okozta súlyos megbetegedések száma “tavaly július óta nem látott szintre csökkent”, azonban folytatni kell a vírus elleni küzdelmet.

“Itt az ideje, hogy Amerika visszatérjen a munkához, és újra megtöltsük emberekkel nagyszerű belvárosainkat” – mondta Biden, aki szerint mostantól az eddig otthonról dolgozó emberek is biztonságban érezhetik magukat, és “elkezdhetnek visszatérni irodájukba”.

Az elnök beszélt az amerikai legfelsőbb bíróság nyáron megüresedő helyére általa jelölt Ketanji Brown Jacksonról is, akit “konszenzusépítőnek” nevezett. Biden a bírónőről azt mondta: “Nemzetünk egyik legkiválóbb jogi elméje, aki tovább folytatja Breyer bíró kiváló örökségét.” Ha a szenátusi meghallgatás után a jelöltségét megszavazzák, Brown Jackson lehet az első afro-amerikai női bíró az amerikai legfelsőbb bíróságon. Az elnök – a hagyományoknak megfelelően – “Az Unió állapota erős” mondattal zárta beszédét.

Az Egyesült Államok állandó segítséget nyújt Ukrajnának
Az Egyesült Államok állandó segítséget nyújt Ukrajnának a biztonság, a gazdaság és a humanitárius segélyek terén egyaránt – jelentette ki Biden, amikor kedden telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint a két elnök arról is beszélt, hogy “az Egyesült Államok folyamatosan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben”. Mint fogalmaztak: “a vezetők megvitatták, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel és partnereivel közösen hogyan dolgozik Oroszország elszámoltathatóságán, többek között olyan szankciók bevezetésével, amelyek már most is hatással vannak az orosz gazdaságra”.

The post Orosz agresszió: Putyin hat nappal ezelőtt a szabad világ alapjait próbálta megingatni, de elszámolta magát appeared first on .

Florence Parly francia védelmi miniszter szerint az ukrajnai háború olyan történelmi pillanat Európa számára, amelyben “vagy helytáll vagy megszűnik létezni”.

“Az elmúlt napokban egységben meghozott erős intézkedésekkel helytállunk, és Franciaország továbbra is a motor szerepét játssza ebben az európai fellépésben” – mondta a tárcavezető kedden a nemzetgyűlésben az Ukrajna elleni orosz háborúról tartott vitában.

“Létrehoztuk a védelmi Európát, és az olyan elindított intézkedésnek köszönhetően, mint amilyen az Európai Békekeret, jelenleg képesek vagyunk gyorsan és erőteljesen reagálni egy példátlan helyzetben” — mondta Parly.

A miniszter bejelentette, hogy a balti államokban március közepére tervezett francia csapaterősítést előrehozza a kormány. Négy Mirage 2000 vadászgép érkezik Észtországba. Két Rafale gép pedig napi felderítő repüléseket végez Franciaországból február 24. óta.

“Ezek a gépek járőrözést végeznek Európa keleti részének légterében” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy egy kétszáz katonából álló hegyi gyalogos hadtest is csatlakozik Észtországban a dán és brit szövetségesekhez. Romániába pedig ezen a héten folyamatosan érkezik meg a bejelentett ötszáz katona és páncélozott járműveik.

“A jelenlegi válság hirtelen ébresztette rá a közvéleményünket, hogy a háború nem egy olyan dolog, amely távoli hadszíntereken aszimmetrikus konfliktusokról szól” – fogalmazott. “A Putyin által irányunkban megfogalmazott fenyegetések a bizonyítékai annak, hogy a biztonságunk közvetlen Európában dől el, és ez a megállapítás a védelmi minisztérium számára nem újdonság” – tette hozzá.

A tárcavezető kiemelte, hogy a francia hadsereg több mint tíz éve készül egy jelentős stratégiai váltásra a nehezebb konfliktusok veszélye miatt. Az ukrajnai háború okozta paradigmaváltás a katonák beavatkozási felkészültségének alkalmazkodását kívánja meg, valamint befektetéseket olyan új konfliktusos területeken, mint a légtér, az internet, a tenger mélye vagy a közösségi oldalak, s emellett az eszközök modernizálását is folytatni kell – fűzte hozzá.

A neves karmester, Vaszilij Petrenko felfüggesztette oroszországi munkáit “az Ukrajnában kibontakozó tragédia” miatt – írta a BBC. A 45 éves Petrenko, az orosz Állami Akadémiai Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője azt mondta, nem dolgozik ott, amíg “helyre nem áll a béke”. A karmester vezényli az Európai Unió Ifjúsági Zenekarát (EUYO), a brit Royal Liverpool és a Royal Philharmonic zenekarokat is. Ukrajna lerohanása “az évszázad egyik legnagyobb erkölcsi kudarca volt” – idézte a BBC hírportálja a karmestert. “A borzalmas eseményekre válaszul úgy döntöttem, oroszországi tevékenységemet felfüggesztem… amíg helyre nem áll a béke!”.

The post Orosz agresszió: a francia védelmi miniszter szerint Európa helytáll vagy megszűnik appeared first on .

Bevezetés és történeti háttér A Kuril-szigetek jogállását először az 1875-ös Szent Pétervári Szerződés rendezte, melyben Japán lemondott a Szakhalin szigetről, cserébe a Kuril-szigetekért. A második világháború végén a területet a Szovjetunió elfoglalta, amit Japán azóta sem ismer el. (Roosevelt elnök ajánlotta ezt fel a szovjeteknek, cserébe a háborúba való belépésért). A szigeteket a San Francisco-i békében is a szovjet félnek ítélte, ám ezt a szovjetek nem írták alá, így a joghatóságuk is kérdéses. A rendezetlen helyzet nem jelenti azt, hogy erről ne folytak volna már egyeztetések. 1956-ban a diplomáciai kapcsolatot felvevő szerződés alapján a szovjet fél beleegyezett, hogy két szigetet visszaszolgáltat, ez azonban azóta sem történt meg. Később Moszkva már tagadta a szigetek vitatott jellegét és ezt az álláspontot 1991-től az Orosz Föderáció is fenntartotta.

A területet jelenleg oroszok lakják, hiszen a háború után a japánokat kiűzték a területről (20 ezer főt). Így bár a nemzetiségi érv már nem áll Japán oldalán, mégis igyekszik a terület rendezését a békeszerződéshez kötni. Történt olyan megállapodás, miszerint az 1956-os szerződés talaján felgyorsítják a tárgyalásokat, de ez nem hozott gyakorlati előrelépést. Az orosz fél permanens nyomás alatt tartja a japán felet és a status quo neki kedvez, hisz Japán nincs abban a helyzetben, hogy erővel változtathasson a fennálló helyzeten.

Általánosan a szigetek jelentőségéről:

A térségben jelenlevő területi viták nem etnikai alapúak, sokkal inkább stratégiai és geopolitikai indíttatásúak. A vitatott területek nagy része emberi életvitelre jószerint alkalmatlan, azonban kizárólagos gazdasági övezetek (Exclusive economic zone, EEZ[1]) és légvédelmi azonosítási zónák (Air defense identification zone, ADIZ) létesíthetők rajtuk, melyek gazdasági és repülés-ellenőrzési szempontból hasznosak.

Az 1994-ben elfogadott ENSZ Tengerjogi Egyezmény (United Nations Convention on the Law of the Sea, UNCLOS) szabályai alapján a szigetek felértékelődtek a nemzetközi jogilag hozzájuk tartozó tengeri területek miatt. Így a szigetek háromdimenziós karaktert kaptak, nemcsak horizontálisan jelentenek joghatóságot, hanem vertikálisan a víz mélyén is. Az UNCLOS szabályai nem döntenek a szuverenitásról, azt a nemzetközi jog egyéb szervei nyilvánítják ki, azonban utalást tesz a történelmi igényekre, mint a követelések jogalapjára.

Japán 6800 szigettel rendelkezik, melyek felett a szuverenitás megerősítése egyáltalán nem tér el a nemzetközi gyakorlattól. A tengeri területeket az országok elkezdték nemzeti területekként kezelni, aminek okát jól illusztrálja a tény, hogy Japán a szigetekkel és hozzájuk tartozó EEZ-vel együtt a világ hetedik legnagyobb országának számít, azaz kétszer nagyobb Kínánál. Japánnak a térségbeli országokkal meglévő feszültségei alapvetően nem a szigetek miatt vannak, viszont ezek azok a pontok, ahol a feszültség kulminálódhat.

Japán-orosz kapcsolatok

A hidegháború vége nem hozott radikális változást Japán és északi szomszédja viszonyában, mivel a japánok napirendjét addig is és azután is a területi vita határozta meg. Kezdetben Tokió nem foglalkozott érdemben a politikai változásokkal, de az 1991-es moszkvai puccs után a Szovjetunióba küldendő gazdasági segélyekről döntött. Az északi szomszéd ugyan átalakult, a problémák azonban maradtak. Rontotta a megítélést a tovább előterületi vita, valamint a nukleáris hulladék Japán-tengerbe való szórása.

A kétoldalú kapcsolatok a Jelcin-éra alatt kezdtek javulni, ami többek közt az olyan gesztusoknak is köszönhető, mint az oroszok bocsánatkérése 1993-ban a japán hadifoglyokkal való bánásmód miatt. A japán közbeszédben újfajta Oroszország-kép volt kialakulóban, amit a shinsei roshia (newly born Russia- 新生ロシア) fogalma fémjelez a leginkább. Az 1990-es években a japán külpolitika igyekezett elválasztani a területi kérdéseket a bilaterális kapcsolatoktól. Japán emellett normatív nagyhatalomként igyekezett Oroszországnak jó példát mutatni és átvezetni a „normális” országok sorába, amelyek közé ő is került 1945 után. Bár a közvélemény és a politika pozitívabban kezdte látni Oroszországot, a katonaság továbbra szkeptikus maradt. A Kelet-Ázsiában állomásozó orosz csapatok még a lecsökkentett állománnyal együtt is jelentősebbek voltak, mint ha csak védelemre rendezkedtek volna be. Az attitűdváltozást csak az észak-koreai nukleáris krízis hozta el, ami következtében az elsőszámú fenyegetést már nem Oroszország jelentette.

1997-ben Oroszország Japán aktív közreműködésével belépett az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésbe (Asia-Pacific Economic Cooperation, APEC), ám a segítség ellenére Japán a G7 szervezetben igyekezte gazdasági hierarchiáját megőrizni északi szomszédjával szemben. Japán az aktív segítségnyújtással igyekezett kifejezésére juttatni a felsőbbség-érzését a politikai mellett a gazdasági színtéren is. Továbbá sor került 1998-ban az első – nem-amerikaiakkal tartott – külföldi közös haditengerészeti gyakorlatra az oroszokkal.

A 2000-es évek Oroszországa irányt váltott, így politikai értelemben az ország letért a Japán-típusú útról. Azonban a gazdasági együttműködés továbbra is virágzott a két ország közt: japán befektetések áramlottak Oroszországba, technológiatranszfer is történt, a befektetők pozitívan nyilatkoztak Oroszországról. Az iraki háború és a növekvő versengés Kínával arra késztette Japánt, hogy alternatív energiahordozó-ellátóhoz forduljon, így lett Oroszország energiabiztonság szempontjából egy lehetséges alternatíva (Szakhalin II gázvezeték) a közel-keleti ellátási útvonalhoz képest.

A szigetvita

Egyesek szerint vitatható, hogy a szigeteknek stratégiai jelentőségük lenne. Egy esetleges terület átadás után valószínűtlen, hogy amerikai vagy japán csapatok állomásozhatnának a területen az orosz ellenkezés miatt.  Mivel Kína felemelkedése minden figyelmet megkövetel Japántól, ezért a szigetek „elengedése” reálpolitikai szempontból stratégiai sikert is jelenthetne. Gazdasági szempontból pedig még egyértelműbb a helyzet, hiszen olcsóbb megvenni az ott előállított és kinyert nyersanyagot és élelmiszert, mint helyben kitermelni.

Japánban a két belpolitikai kurzus abban egyetért a világháború megítélése kapcsán, hogy Japán áldozatként került ki a konfliktusból. A konzervatívok szerint a Nyugat áldozata, a progresszív oldal szerint pedig saját hadseregének áldozata. A szovjet megnemtámadási egyezmény felrúgását pedig kétpárti egyetértés ítéli árulásnak, mely során inherensen japán területeket zsákmányoltak a szerződésszegők.  A „no visa” program keretében elűzött japánok vitatott területre utazhatnak és ott élő oroszok érkezhetnek Japán földre, aminek a célja a kapcsolat erősítése és megoldás találása a vitára. Japánnak a közvetett célja az is, hogy az oroszoknak megmutassa, mennyivel jobban élhetnek japán fennhatóság alatt, így kifejezésre kerülhet a japán egyediség és felsőbbrendűség-érzés.

A megoldás nehézségei

A 2000-es években hiányzott a két fél közti kapcsolatokból a vízió. 2012-től pozitív dinamika jellemezte, de 2014-es ukrajnai események ismét beárnyékolták a kapcsolatokat. Az orosz kapcsolat rendezése fontos lenne, mert Oroszország 2014 óta egyre közelebb kerül Kínához. Ha ez így marad, az Egyesült Államokkal szemben erősödő feszültség az oroszokat is Japán ellen hangolhatja, ezért Tokiónak érdeke lenne rendeznie a kétoldalú kapcsolatait Oroszországgal, hogy stratégiai teret hagyjon északi szomszédjának a kínai kapcsolatokkal szembeni alternatívakeresésben.

2016-ban Putyin ajánlatott tett arról, hogy a két déli terület visszatérhet Japánhoz, míg a két északi szigeten pedig a japánok kaphatnak gazdasági előjogokat. Abe Shinzo miniszterelnök gazdaságilag igyekezett hatni az orosz félre, befektetéseket és gazdasági együttműködéseket kezdeményezett. A megállapodások lényege a vitatott területen éledező gazdasági tevékenység erősítése volt, anélkül, hogy a felek feladnák a követeléseiket.

Japán identitásának része az, hogy a négy kérdéses szigetet illegálisan bitorolták el tőlük. Az orosz álláspont szerint a Jaltai rendezés alapján jár nekik a terület. A megnemtámadási szerződést pedig jogosan rúgták fel, hiszen az ENSZ Alapokmánya szerint bárki jogosan háborút indíthatott a tengelyhatalmak ellen. Ezt később Japán is aláírta, így elismerve az ellene indított hadüzenet jogosságát. Emellett az orosz nép a területtel való „kereskedést” a felmenők elárulásának tekintené. Az orosz fél szkeptikus azokkal a japán ajánlatokkal kapcsolatban, amiket a terület átadása utánra ígértek. Ezen ígéretek a masszív japán tőkebeáramlás képében jelennek meg, ám eddig az északi szomszéd nem volt elsődleges célpontja a japán tőkének. A megegyezést hátráltatja még az is, hogy a két félnek olyan szövetségesei vannak, melyek egymással szemben egyre ellenségesebb hangot ütnek meg.

Biztonságpolitikai faktor

Oroszország az elmúlt években igyekszik felfegyverezni a kelet-ázsiai országrészeit, beleértve az Okhotsk-tengert. Védelmi céllal telepítenek területmegtagadó fegyverrendszereket, melyek érintik a szigeteket is, ez része a tágabb orosz hadsereg-modernizációnak is. A 2018-ban folytatott tárgyalások egyik fő ütközőpontja a Japán által üzembehelyezett amerikai Aegis ballisztikus védelmi rendszer, melyet Moszkva fenyegetőnek érzékel.

Az orosz fél csalódásának adott hangot, hogy Japán nem saját maga fejleszti haderejét és részt vesz az Egyesült Államok globális ballisztikus rakétavédelmében. Tokió hangsúlyozta, hogy a fegyverrendszer Észak-Korea miatt szükséges, azonban Szergej Lavrov külügyminiszter kiemelte, hogy lényegtelen, ki ellen irányul a védelem, a globális paritás jegyében az oroszoknak is reagálniuk kell erre, hasonló képességek telepítésével.

Abe Shinzo kijelentette, hogy nem engednek majd amerikai csapatokat a szigetekre és 2019-ben hozzátette, a területátadás nem járhat az ott élő lakosság áthelyezésével. Még ebben az évben mind orosz, mind japán lakosság részéről hatalmas kritika érte a tárgyaló feleket. Bár Abe kijelentette, hogy nem engedne amerikai csapatokat a szigetre, azonban ezt az orosz fél nem tekinti betartható ígéretnek, tekintettel arra, hogy Japánt nem tartja biztonsági kérdésekben teljesen szuverénnek. Illetve kétséges, hogy Japán ezt megtenné-e, hiszen ezzel megbontaná az amerikai védernyőt és ez a Kínával fennálló szigetvitájára is hatással lehetne. Az orosz elvárás, miszerint Japánnak vele szemben fel kéne hagynia a szankciókkal, szintén valószínűtlen elvárás. Még ha fel is hagyna velük, az amerikai szankciók extraterritoriális jellege miatt a japán vállalkozások elkerülnék a szankcionált gazdasági szereplőket.

Jelenlegi helyzet

Mivel 2020-ban az orosz alkotmány reformja lehetetlenné tette az orosz területekről való lemondást, ezért a területcsere- és átadás az alkotmány által tiltott dologgá vált. Az új japán miniszterelnök, Suga Yoshihide igyekezett kinyilvánítani a tárgyalási szándékát az orosz fél felé és ez elől ők sem zárkóztak el. A megegyezés lehetőségét azonban korlátozza a tény, hogy 2021 év végén az oroszok 300P Bastion-P mozgatható parti védelmi rakétarendszert telepítettek a szigetekre, amely rakétarendszer fontos elemét kepézi az orosz területmegtagadó képességnek.

 

[1] Kizárólagos gazdasági övezet: a kizárólagos gazdasági övezet nem haladhatja meg az alapvonaltól mért 200 tengeri mérföldet (370,4 km). Kizárólagos gazdasági övezetén belül a parti ország ellenőrzi az összes gazdasági forrást (pl. halászat, bányászat és olajkutatás), valamint az ilyen források esetleges környezetszennyezését.

EUR-Lex: Az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezménye

Írta: Bán Zoltán

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A A japán-orosz területi vita múltja és jelene bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt vádat emelt a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség a Miskolci Törvényszéken azon borsodi férfi ellen, aki bajonettel támadt az őt előállítani akaró rendőrökre – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség megbízott főügyésze.

Fürcht Pál közleményében azt írta: 2021 decemberében a rendőrség több büntetőügyben is gyanúsítottként kívánta kihallgatni a borsodi férfit, ezért megjelentek a lakóhelyén, hogy előállítsák. A vádirat szerint a férfi ellenállt a rendőri intézkedésnek, megkísérelt elmenekülni, majd egy 25 centiméter pengehosszúságú bajonettel a jogszerűen intézkedő rendőrökre támadt. A férfi először az egyik rendőr nyaka felé szúrt, majd a mellkasa irányába tett szúró mozdulatot.

A nyomozó ügyészség a férfi elfogása után elrendelte őrizetét, gyanúsítottként hallgatta ki és eredményesen indítványozta letartóztatása elrendelését. Fürcht azt írta: a jelenleg is letartóztatásban lévő férfi elmebetegségben szenved, betegsége évek óta kezeletlen volt, mivel szándékosan elhagyta gyógyszerét. A középkorú férfit elmeműködésének kóros állapota súlyos fokban korlátozta abban, hogy cselekménye következményeit felismerje.

A vádiratban az ügyészség végrehajtandó fegyházbüntetést indítványozott. Az elkövető terhére rótt bűncselekmény tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

A férfi letartóztatását 2021. december 16-án rendelte el a Debreceni Járásbíróság, amely a kényszerintézkedés helyszínéül az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet jelölte ki. Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék szóvivője akkor azt közölte: a rendőrök a bajonettes szúró mozdulatokat követően testi kényszert alkalmaztak a férfival szemben, majd előállították. Az intézkedés során két rendőr könnyű sérüléseket szenvedett.

The post Vádat emeltek a bajonettel rendőrökre támadó férfivel szemben appeared first on .

Amerikai és kanadai önkéntesek jelentkeztek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi nemzetközi felhívására, hogy a létrehozandó nemzetközi alakulatban az orosz hadsereg ellen harcoljanak Ukrajnában – jelentette az amerikai sajtó.

A több ezer nemzetközi önkéntes között van több tucat amerikai és kanadai, köztük egy texasi programozó és egy brit-kolumbiai szakács is.

A washingtoni és az ottawai kormány döntése értelmében ezek az országok nem küldenek katonai csapatokat Ukrajnába – az esetleges világháború elkerülése érdekében -, ám az amerikai és a kanadai önkéntesek arról nyilatkoztak, az ukránok kitartó ellenállása indította őket arra, hogy jelentkezzenek. Sokan közülük úgy gondolják, hogy végső soron a demokratikus jogaik kerülhetnek veszélybe saját hazájukban, ha nem tesznek semmit Európa megvédése érdekében.

Zelenszkij ukrán elnök vasárnap “Ukrajna területének védelmére létrehozott nemzetközi alakulat” megalakítására hívott fel, és néhány fiatal önkéntes egyenesen Ukrajnába utazott, hogy jelentkezzen – erősítette meg a Daily Mail című brit napilap is kedden. Sokan az ukrán nagykövetségeken és konzulátusokon adták be jelentkezésüket, mielőtt felmondtak a munkahelyükön vagy abbahagyták egyetemi tanulmányaikat. Az önkéntesek mozgósítása hétfőn is folytatódott, miközben az orosz tüzérség már Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot bombázta a háború ötödik napján.

“Lelkiismeret-furdalásom lenne, ha nem mennék” – mondta a 26 éves Dax, az amerikai hadsereg 82. ejtőernyős elit hadosztályának veteránja, aki további leszerelt amerikai katonákkal együtt tervezett Ukrajnába utazni. Sok más önkénteshez hasonlóan az Alabama állambeli Dax sem volt hajlandó teljes nevét elárulni, miután a közösségi médiában élénk vita bontakozott ki arról, hogy biztonsági okok miatt jobb, ha titokban tartják személyazonosságukat és utazásuk útvonalát.

Bryson Woolsey kanadai szakács vasárnap mondott fel, miután látta Zelenszkij elnök felhívását. Nem kapott korábban katonai kiképzést, de Lengyelországba akar repülni, majd onnét Ukrajnába utazni, ahol harci szolgálatra jelentkezik.

“Úgy éreztem, tennem kell valamit” – mondta el a 33 éves Woolsey, aki a kanadai Brit-Kolumbia tartomány Powell River városában él. Hozzátette: nem volt maradása, miután meglátta a sebesült ukrán nőket és gyerekeket.

Mélanie Joly kanadai külügyminiszter vasárnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy minden kanadai állampolgár maga dönti el, csatlakozik-e Ukrajna nemzetközi katonai csapatához. Az amerikai külügyminisztérium (State Department) szóvivője emailben arról tájékoztatott: az amerikai állampolgárokat arra kérték, ne utazzanak Ukrajnába. Ugyanakkor nem minden önkéntes akar harcolni.

A 35 éves québeci Julien Auger, a Montréal mellett fekvő Szent Jeromos kórház fájdalomcsillapításra specializálódott szakorvosa – fiatal kanadai családját hátrahagyva – azt tervezi, hogy az ukrán egészségügyi minisztériumban jelentkezik orvosnak, hogy katonailag “semleges” humanitárius segítséget nyújtson.

Rengeteg holland jelentkezett önkéntesnek
Jelentős számú hollandiai lakos jelentkezett önkéntesnek, hogy az ukrán hadsereggel harcoljon Oroszország ellen – írta az NLTimes című holland hírportál kedden, a De Telegraaf holland napilapra közlésére hivatkozva. Makszim Kononyenko, Ukrajna hollandiai nagykövete, arról tájékoztatta a napilapot, hogy a képviselethez már azelőtt jelentkeztek önkéntesek, mielőtt Volodomir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap bejelentette: külföldi állampolgárokból álló alakulatot hozna létre az orosz támadás elleni fellépés erősítésére. A nagykövet arról nem adott információt, milyen módon vetnék be a külföldi önkénteseket. A holland védelmi minisztérium szóvivője azt nyilatkozta, hogy semmilyen törvény nem tiltja a hollandiai lakosoknak, hogy külföldön harcoljanak, kivéve, ha Hollandiával ellenséges hadseregbe vonulnak be.

Zeman engedélyezné, hogy cseh állampolgárok Ukrajnába mehessenek harcolni
Amerikai és kanadai önkéntesek jelentkeztek Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi nemzetközi felhívására, hogy a létrehozandó nemzetközi alakulatban az orosz katonai csapatok ellen harcoljanak Ukrajnában – jelentette az amerikai sajtó. A több ezer nemzetközi önkéntes között van több tucat amerikai és kanadai, köztük egy texasi programozó és egy brit-kolumbiai szakács is. A washingtoni és az ottawai kormány döntése értelmében ezek az országok nem küldenek katonai csapatokat Ukrajnába – az esetleges világháború elkerülése érdekében -, ám az amerikai és a kanadai önkéntesek arról nyilatkoztak, az ukránok kitartó ellenállása indította őket arra, hogy jelentkezzenek. Sokan közülük úgy gondolják, hogy végső soron a demokratikus jogaik kerülhetnek veszélybe saját hazájukban, ha nem tesznek semmit Európa megvédése érdekében.

The post Orosz agresszió: tömegek készek életüket áldozni a diktátor elleni harcban Zelenszkij “nemzetközi alakulatában” appeared first on .

Románia katonai kiadásai növelésével akarja védelmi képességeit erősíteni, ugyanakkor energetikai beruházásokra készül a teljes energetikai függetlenség elérése érdekében – jelentette be Klaus Iohannis államfő, a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) ülését követően.

Az elnök szerint ennek a két stratégiai célkitűzésnek a kijelölését az ukrajnai háború, a világ biztonságát fenyegető válság tette szükségessé. Kifejtette: a védelmi kiadásokat a GDP 2,5 százalékára emelnék a jelenlegi két százalékról, az energetikai függetlenséget pedig elsősorban a megújuló energiaforrás-, illetve az atomerőmű-fejlesztés révén szándékoznak elérni. Az új nemzetbiztonsági célkitűzések megvalósulásához politikai döntésekre és részletes akciótervre lesz még szükség – tette hozzá Iohannis.

A CSAT arról is döntött, hogy – a NATO szintjén születő döntések és kétoldalú megállapodások révén – további szövetséges csapatok áthelyezésével jelentős mértékben megerősítik a NATO védelmi és elrettentő képességét a keleti szárnyon, és felgyorsítják a romániai harccsoport megalakulását.

Ami a háború elől menekülő ukrajnai állampolgárokat illeti, Románia olyan logisztikai központot létesít, amely segít eljuttatni Ukrajnába, illetve az ukrán állampolgárokhoz a nemzetközi humanitárius segélyszállítmányokat.

A megromlott regionális biztonság közepette szükségessé vált a menekülthullámmal és más kihívásokkal szembesülő szomszédos Moldova támogatásának erősítése is – mutatott rá a román elnök, anélkül, hogy részletezte volna, milyen, Moldovát támogató intézkedésekről döntött a román legfelsőbb védelmi tanács.

Iohannis szerint a “felháborító, egy szuverén és független ország elleni brutális orosz támadás” példátlan egységet és szolidaritást váltott ki a demokratikus világban, és bebizonyította, hogy a NATO-tagok képesek közösen reagálni és szilárdan kiállni olyan agresszorral szemben, amely a globális biztonságot fenyegeti.

A román elnök elismeréssel szólt “a hódítóval szembeszálló, szabadságáért küzdő ukrán nép hősiességéről és bátorságáról” és kijelentette, hogy elfogadhatatlan Európa térkének erőszakos átrajzolása. Iohannis úgy értékelte: Románia NATO-tagsága, EU-tagsága, valamint az Amerikai Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnersége az elmúlt harminc év legnagyobb nyereségét jelenti az ország számára.

A román határrendészet összegzése szerint a háború kezdete óta csaknem 90 ezer ukrán állampolgár érkezett Romániába, ötvenezren közülük pedig már elhagyták az országot.

The post Orosz agresszió: Románia növelné védelmi kiadásait appeared first on .

Az ukrajnai agresszió miatt Oroszországra kivetett európai uniós szankciók kellően sújtják az orosz gazdaságot, és Minszkkel szemben is érvényesíteni kell őket – jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter az úgynevezett weimari háromszög lengyelországi találkozóján.

A közép-lengyelországi Lódzban szervezett találkozón Le Drian mellett Zbigniew Rau lengyel és Annalena Baerbock német külügyminiszter vett részt. A megbeszélést követő közös sajtóértekezleten a francia külügyminiszter úgy értékelte: a Moszkvával szembeni uniós szankciók betöltik a szerepüket, már elkezdtek komoly hatást kifejteni az orosz gazdaságra.

Ugyanezeket a szankciókat Fehéroroszországgal szemben is ki kell vetni, mivel Minszk is részt vesz az Ukrajnával szembeni agresszióban – tette hozzá Le Drian. A francia külügyminiszter Ukrajna lehetséges európai uniós tagságáról is nyilatkozott, bejelentve: ez az egyik kiemelt téma az Európai Unió Tanácsában ebben a félévben, amikor Franciaország tölti be a soros elnöki tisztséget.

Baerbock elmondta: Putyin tévedett, amikor azt gondolta, hogy sikerül megosztania az európai közösséget. “Ellenkezőleg, még egységesebbek vagyunk ezekben a nehéz időkben, együtt állunk ki Ukrajna mellett, mert tudjuk, mi a tét” – fogalmazott. Egyúttal tiszteletét fejezte ki mindazon oroszok iránt, akik a várható letartóztatásuk tudatában is az utcán tüntetnek, mutatván, hogy – mint Baerbock mondta – “ez nem az ő háborújuk, hanem az orosz elnöké”.

Rau Oroszország Ukrajnával szembeni, “semmivel sem igazolható agressziójáról” beszélt. Úgy vélte: a háború miatt “radikálisan megváltozott nemcsak Európa, hanem az egész világ biztonsági berendezkedése”. Az ukrajnai háború elhúzódása esetén a szankciók köre bővülni fog – húzta alá.

Baerbockhoz hasonlóan Rau is megemlítette az eddiginél szorosabb európai egységet, mely – mint mondta – az Európai Unió és a transzatlanti közösség számára alapvető értékeket érinti, valamint a gazdaságra, a biztonságra, a békés együttélésre vallott nézeteket is.

Beismerte: Európában eddig “ily messzemenő egységben senki sem reménykedett”. Jelenleg pedig Európa egy hangon beszél az Oroszországtól való energetikai függőség leállításáról – jelentette ki, megemlítve e vonatkozásban az Északi Áramlat-2 és az Északi Áramlat-1 orosz-német gázvezetéket. “Most egyhangúan mondjuk, hogy más energiaszállítási módokat kell keresnünk, és egységet kell mutatnunk e tekintetben is” – húzta alá Rau.

A találkozón online formában részt vett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is. Őt a varsói külügyi tárca Twitter-bejegyzése szerint az értekezlet résztvevői arról biztosították, hogy “határozottan kiállnak Ukrajna mellett”.

A weimari háromszög (Franciaország, Lengyelország, Németország) nevű konzultációs fórumot 1993-ban hozták létre. Államfői szinten utoljára február elején, Berlinben találkoztak, tizenegy éves szünet után. A berlini csúcstalálkozót az akkor már kiéleződő orosz-ukrán feszültség miatt rendezték.

The post Orosz agresszió: a francia külügyminiszter Minszket is szankcionálná appeared first on .

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) felszólította Oroszország kormányát, hogy tartózkodjon a civilek és a polgári létesítmények elleni katonai támadásoktól – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság.

Az ukrán területen végrehajtott orosz katonai műveletekkel kapcsolatban az EJEB arra szólította fel Oroszországot, hogy hagyjon fel a lakóépületek, segélyszállító járművek és egyéb, különlegesen védett polgári létesítmények, például iskolák és kórházak támadásával, továbbá haladéktalanul biztosítsa az orosz csapatok által támadott vagy ostrom alatt álló területen található egészségügyi intézmények, a személyzet és a mentésben részt vevő járművek biztonságát.

Az emberi jogi bíróság közölte, hogy úgynevezett ideiglenes intézkedésekről van szó, amelyek a szabályok szerint csak akkor alkalmazhatók, ha helyrehozhatatlan kár közvetlen veszélye áll fenn.

Az ideiglenes intézkedést a bíróság Ukrajna február 28-án érkezett kérelme alapján hozta meg. Kérelmében az ukrán kormány jelezte: véleménye szerint az emberi jogok súlyos megsértése áll fent az orosz csapatoknak Ukrajna szuverén területe elleni katonai agressziója során. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az orosz támadások tényleges és folyamatos kockázatot jelentenek az ukrán polgári lakosság biztonságára, ami az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogok súlyos megsértésének számít.

Az EJEB arra is kérte Oroszország kormányát, hogy a lehető leghamarabb adjon tájékoztatást az egyezmény maradéktalan betartása érdekében hozott intézkedéseiről.

The post Orosz agresszió: az emberi jogi bíróság a civilek elleni támadások leállítására szólította fel Oroszországot appeared first on .